A ló emésztésének sajátosságai

– Takarmányfelvétel• ajkai és nyelve által,képzett cső segítségével iszik• gyakran ráfúj a takarmányra (penészes, poros)

– Lassan eszik, alaposan rág• 1 kg zabot 1000-1500 rágással 10-20 perc alatt rág

meg, a szénát még hosszabb idő alatt• ennek ellenére a kemény magvakat (árpát, kukoricát)

célszerű roppantani, pelyhesíteni– Napi átlagos nyáltermelése kb. 40 liter

• a nyál semleges, enyhén lúgos kémhatású• fő szerepe a száraz takarmányok nedvesítése,

előkészítése a nyeléshez• α-amilázt tartalmaz, de érdemleges keményítőbontás

a szájüregben nincs

A ló emésztésének sajátosságai

– Testtömegéhez képest gyomor térfogata kicsi (12-18 liter)• a gyomor nem telik meg teljesen, naponta többször ürül• a takarmány kevesebb mint 5-6 órát tartózkodik itt• a gyomoremésztés emiatt a ló esetében korlátozott• a gyomor alapi részén magas, 5-ös pH• a pylorus-i rész pH-ja savasabb (2,5-2,7), sósavas pepszines

bontás• mikrobás szénhidrát bontás, gázok, illó zsírsavak képződése• a gyomortartalom nem keveredik, hanem rétegződik, de a rágás

következtében apró részecskékből áll• a ló nem tud hányni (a gyomorkapu nem nyílik meg)• a gyomor epésbélbe vezető része (pylorus) azonban könnyen

megnyílik• A pylorus záróizma görcsbe rándulhat ha takarmány etetése

előtt hideg vizet itatunk (vízkólika), gyomorrepedés• a napi átlagos gyomornedvtermelés 2 liter (búzakorpa,

roppantott zab, sárgarépa serkenti, szemes zab, szénák csökkentik)

A ló emésztésének sajátosságai

– A vékonybél hossza 18-20 m, átmérője 3-4 cm• térfogata 2-4 szerese a gyomorénak• a béltartalom áthaladási ideje gyors (2-4 óra)• stressz vagy bizonyos takarmányok (leveles répafej,

pillangósok, rozsnok) hatására a felgyorsuló bélmozgások bélelzáródáshoz vezethetnek

• a vékonybélbe átlagosan 6-8 l hasnyál, 4-6 l epe és 100-120l bélnedv szekretálódik

• a keményítő és a cukrok egyszerű cukrokra bomlanak és szívódnak föl

• az α-amiláz aktivitás nem kielégítő, az emészthető szénhidrátok 10-30%-a eljut a vastagbelekbe

• a magvak hőkezelése (pelyhesítés) javítja a keményítő felszívódását

• nincs epehólyagja, de a zsírokat a folyamatos epetermelés miatt jó hatékonysággal (90%) emészti, magas zsírtartalmat (15-18%) is tolerál.

A ló emésztésének sajátosságai• a fehérjeemésztés döntő része a vékonybélben történik,

hatékonysága 60-75%.• a vakbélbe jutó fehérjéket a baktériumok bontják

(bakteriális fehérje, ammónia, biogén aminok stb.)• a vakbélből fehérjék és aminosavak már nem tudnak

felszívódni, de kaprofágia (bélsárevés) útján kis mértékben hasznosulhatnak (fehérje hiány, csikók)

• az intenzíven növekvő csikók és a szoptató kancák igényesek a fehérje minőségével szemben (limitáló aminosavak a lizin és a metionin)

• a béltartalom gyors haladási sebessége miatt a karotin – A vitamin átalakulás gyenge hatékonyságú

• a foszfor jelentős arányban a remese bélből szívódik föl, a Ca a vékonybélből (a Ca:P arány kevésbe fontos)

A ló emésztésének sajátosságai

– A vastagbélben a béltartalom továbbhaladása lelassul• átlagos tartózkodási idő 1 nap• kedvez a mikrobiális emésztésnek• a keményítőből és rostokból illó zsírsavak képződnek, amelyek

felszívódva fontos energiaforrást jelentenek• ecetsav : propionsav : vajsav (17:5:1) • abraktúletetés hatására a vastagbélbe jutó sok keményítőből

tejsav is képződik, 5,5-5,8-ra csökken a remese pH-ja, ami ozmotikus hasmenést okozhat és savós patairha gyulladásra hajlamosít. A fiatal csikóknál különösen veszélyes lehet

• mindez megelőzhető kellő mennyiségű rost bevitellel (a szárazanyag 16-18%-a)

• rosthiány miatt a ló karórágóvá is válhat • a vakbélben és a remesében képződő vitaminok (B1, B6, B12, K)

részben fel tudnak szívódni, de a nagy igénybevételnek kitett lovaknál szükség van pótlásukra

• szénhidrát emésztés – α-amiláz (nyál, hasnyálmirigy)– diszacharidázok, pl. maltáz, laktáz,

szacharáz (bélhámsejtek)

• nyersrost emésztés– a remesében és a vakbélben mikrobák

segítségével

• fehérjék emésztése – sósav + pepszin (gyomor)– tripszin, kimotripszin, elsztáz stb.

(hasnyálmirigy)– dipeptidázok (bélhámsejtek)– vastagbél baktériumok (nem emésztett

fehérjék)

A ló emésztőenzimei

• zsírok – lipáz, epe (vékonybél)–micella képződés (monogliceridek,

zsírsavak, koleszterin,zsírban oldódó vitaminok, epesavak)

–reészterifikáció (bélhámsejtek)–a rövid szénláncú (12>) és telítetlen

zsírsavak emésztése jobb,–a hosszú szénláncú telítetteké rosszabb–a vérben lipoproteinek formájában

közlekednek (kilomikron, LDL, VLDL, HDL)

Zsírszerű anyagok felszívódása

micella

máj

kjkjj

ké

táplálék zsírok

epesavak

epesavak

emésztetelen anyagok

kilomokron

foszfolipidek

koleszterin észter

fehérjék

bélhámsejt

lipáz

hasnyálmirigy

epésbél éhbél csípőbél

epe

Lipoproteinek

LPL = lipoprotein lipáz

VLDL = nagyon kicsi sűrűségű lipoprotein

IDL = közepes sűrűségű lipoprotein

LDL = kis sűrűségű lipoprotein

HDL = nagy sűrűségű liporotein

vékonybél

perifériás szövtek

máj

perifériás szövetek kapilláris erei