A magyar felsőoktatás képesítési kerete

és

aa Magyar Képesítési Keretrendszer Magyar Képesítési Keretrendszer kialakulásakialakulása

Derényi AndrásDerényi András

Munkacsoportok 4. találkozója 2013. 04. 06.

A hazai felsőoktatási keret kialakulása 1.

• Dublini szintleírások EFT-KKR hazai felsőoktatási képesítési keret munkálatok

• Összefüggésben a bolognai ciklusos képzési szerkezet hazai implementációjával

• 2005-ben (!) szakmai javaslat a Nemzeti Bologna Bizottságban (a bergeni miniszteri találkozó számára készülő EFT-KKR javaslat ismeretében)

• Az NBB mind a három (négy) ciklusra véglegesíti és jóváhagyja a szintleíró jellemzőket

A hazai felsőoktatási keret kialakulása 2.

• Megjelenik a 289/2005. sz. kormányrendelet, amely szabályozza a KKK-k szerkezetét, benne a 7. ponttal („A szak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák”)

• 2006. áprilisában megjelenik a 15/2006. sz. miniszteri rendelet a KKK-król, 1. mellékletében az alapciklus és a mesterciklus országos hatókörű szintleíró jellemzőivel.

• Az FSZ és a doktori szintleírók nem jelentek meg azóta sem (egyeztetések elmaradása miatt)

A feo-i keret felépítése

2012-ben

országos szint nélkül!

Alap/mester képzésben alap/mester fokozatot az szerezhet, aki

a) a képzés során az ismereteket illetően bizonyította, hogy…

b) ismereteit illetően alkalmas…

c) a szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkezik…

Az országos szintleíró jellemzők szerkezete

- a tudás és megértés képessége,

- a tudás és megértés alkalmazása

- a tudás és megértés alkalmazása

- kommunikációs készségek, - tanulási készségek

- ítéletalkotás és döntéshozatal

A KKK-k készülése

• Nem vette figyelembe (mert nem értette) az országos szintleíró jellemzőket;

• Többnyire lemásolta, kicsit alakította

• Az új FSZ KKK-khoz nem volt országos szintleíró jellemző (mint orientációs pont) és az MKKR 5. szintjét sem vették figyelembe a készítők/koordinátorok

A feo-i keret és az MKKR viszonya

• A feo-i keret maga nem koherens és teljes

• Eltérő a két keret kompetencia szerkezete

• MKKR felső szintjeinek kidolgozásakor figyelembe vették-e a feo-i keretet?

• Stb.

Az MKKR és a felsőoktatási szintleíró jellemzők harmonizálhatók

Az MKKR kialakulásának eddigi 6 szakasza(1) Egy OKKR koncepcióját megalapozó

időszak, 2005–2006 - EKKR javaslat 2005. aug.; - 2005. szept.-dec.: nemzeti konzultáció; - 2006. febr. budapesti EKKR konferencia;- 2006. ápr. szakértői munkacsoport OKKR megvalósíthatósági koncepcióra (terminológia kialakítása; nemzetközi tapasztalatok elemzése, működési feltételek, hazai képesítések elemzése).[ekkor még az EKKR-tervezet 6 oszlopos, az első magyar javaslat 5 oszlopos (kulcskompetenciák)

(2) Az OKKR koncepció létrejötte (2006. szept.)– Az OKKR funkciója, az alkalmazásával szolgálni

kívánt célok rögzítése;– Az OKKR követelmény-struktúrája (deskriptorai) és

szintjei;

– Az OKKR alkalmazása és működtetése

(3) A koncepció alapján az OKM tárcaközi bizottságot hoz létre, és 3 munkacsoport alakul további előkészítő feladatokra (2007. febr.). Feladatuk:

1. az OKKR szintleíró deskriptorait tartalmazó részletes dokumentum kidolgozása;

2. az OKKR működtetését szolgáló mechanizmusok kialakítására, az ehhez szükséges fejlesztésekre, szabályozási, intézményépítési és finanszírozási eszközökre javaslat kidolgozása;

3. az egyes oktatási alágazatok kimeneti szabályozó eszközeinek OKKR- kompatibilis továbbfejlesztésére ajánlások kidolgozása.

A munkacsoportok 2007. júliusában számoltak be a TB-nak.

(4) Kormányhatározat az EKKR-hez történő csatlakozásról és egy NKKR kidolgozásáról (2069/2008)– Ennek előterjesztése egy, a korábbi

munkákra épülő koncepció (4 oszloppal)– 2007. októberben a Recognition of LeOs

Cluster budapesti 2 napos PLA-ja

(5) TÁMOP 413 kiemelt projekt keretében a keretrendszer kialakítása (2008-2010)

- 2. budapesti EKKR konferencia (2011 tavasz)

- ennek alapján újabb kormányhatározat 2012 nyarán – ez legitimálja az addigi fejlesztések eredményét- létrejön a Nemzeti Koordinációs Pont (az OH-ban)

(6) TÁMOP 413 projekt 2. szakasza

TanulságokKezdetben a gondolkodás, a fejlesztések előkészítése a

nemzetközi folyamatokkal együtt halad, időnként megelőzi azokat;

A folyamat 2007-2008-tól többször, hosszabb időszakokra megtorpan, tudáshiányossá válik;

A fejlesztőmunka feltöredezik (alágazatokba sorolódik, TÁMOP projektekbe kerül, out-source-olják stb.);

Csak formális a magas szintű koordináció és a szakpolitikai elköteleződés jelei sem látszanak;

Rendre megakad - vagy el sem indul - az alsóbb szintű implementáció.

NE SZÁMÍTSUNK KOHERENS ÉS TARTÓS RENDSZERÉPÍTŐ FOLYAMATOKRA, INKÁBB NEKI-NEKILÓDULÓ ALKALMI

FEJLESZTŐ PROJEKTEK MENTÉN ÉPÜL KI A RENDSZER.