36-ik szám. Tizenkettedik évfolyam.

A magyar földhitelintézetsorsolás alá esö 5V* %-os záloglevelei

oly értékpapírok, melyeknek összegei földbirtokra elsö helyen tArtént betablnzás által biztositva, s hivataloskimutatások szerint két-háromszoros értékü jelzálog által fedezve vannak.

E jelzálogi biztosítékon kivül kezeskedik még a záloglevelek biztosságáén:

az intézet alapítványi tökéje, — a tartalék-alap, — a törlesztési alap,kölcsönös jótállása

az intézet ralamennyi adósának, kik egyetemlegesen, egy mindnyájaért és mindnyája egyért, egész ingó és ingatlanyagyonukkal kezeskednek a záloglevelek birtokosainak az intézet kötelezettségeiért.

A záloglevelek, melyek 34'V év alatt, félévenkinti nyilvános sorsolás utján teljes névértékök szerint visszafizet-tetnek, 1000, 500 és 100 ftra szólnak, 5'/i ° ó-kal kamatoztatnak, s a jelenlegi árfolyam szerint évi 7 %-ot jövedelmeznek,nem számitva bele azon téke-nyereményt, mely a teljes névszerinti értékben visszaváltás folytán a vásárlási ár és anévérték kfizotti különbözetnél fogva a vevő javára esik.

Minden záloglevél félévi kamatszelvényekkel van ellátva, melyek évenkint kétszer, és pedig máius és november1-só napján, minden adólevonás nélkül, váltatnak be, s pedig nemcsak Pesten az intézet pénztáránál, hanem mindeneurópai börzepiaczon, valamint azon kereskedő-házak által is, melyek a záloglevelek eladásával foglalkoznak.

A záloglevelek legfelsőbb rendelet szerint

á r v a p é n z e k , a l a p í t v á n y o k ,i egyebek biztositására is fordithatók, különösen pedig alkalmasak

biztos töke-elhelyezések és az aggkor biztositására,miután föltétlen biztositékot, s most vásárolva,

7% évi jövedelmet és biztos tökenyereménytnyujtanak.

3PF* Az emlitett záloglevelek, a napi-arfolyain szerint, kaphatók PESTKN: Malvienx C. J.. Wahrmann és fiaBáron testvérek czimü kereskedő-házaknál; - BECSBEN: M. Schnapper, Johann Ribarz, L. Epstein uraknál: —vidéken: a Magyar biztositó-társaság főugynökségeinek legnagyobb részénél; bérmentesítve küldött pénzért azonbanposta utján magától az intézettől is megszerezhetők. 1083 (15—0)

Eladó földbirtok. *Jutányos áron és kedvező feltételek

mellett egy 879 holdnyi csinos pusztai föld-birtok, Pesttől 3 óra távolságra szabad kéz-ből, minden órán eladó. — Személyes meg-keresésre bővebb felvilágositással szolgál.Pesten T a t a y P á l ügyvéd ur (lakásanagy hid-utcza. 13. sz. alatt) F. K. czimalatt bérmentesen Laczházára intézendő le-velekre pedig körülményesen válaszoland

az eladótulajdonosok1266 (1—3) megbizottja.

SZVETENAY MIKLÓSmagyar kir. udv. ágens,

jogtudor, s magyar hites köz- sváltó-ügy véd- irodája

létezikBÉCSBEN,

Karnthnerstrasse 29. szám, II. emelet.1237 ( 3 - 10)

Növeldei ériesiiés.A növendékeknek magán finöveldémbe ar

1866/«-dik tanévre rendszeres beírása tör-ténik f. évi szeptember 28-dik napjától:kezdve, október 8-dik napjáig, Pesten, czu-kor-utczában, 6.szám alatti faját házamban,hol az ide czélzó jelentkezéseket addig istisztelettel fogadván, tudakozásokra felvilá-gositással s kívánatra az intézet programm-jával bárkinek kész szivvel szolgálok.

Katholikus növendékeim saját hitfeleke-I zetök nyilvános iskolájában tevén vizsgát, a-! nálam tanult tudományokból, mint eddig:mindenkor történt, ugy jövőre is államérvé-

í nyes bizonyitványnyal ellátva lépnek ki in-tézetemből.

1 1261 (2—ö) Saonyi Pal.

Kivonat a „Bukarester Allgemeine Deutsche Zeitung" 1865. évi julius18-iki számából.

Nyilvános köszönetFáczáoyi Armin oklev. gyógyszerész urhoz, a fogpapir kcsrjtöje

és feltalálójához Pesten.Alulírott 50 éves körü vagyok, a gyermekségem óta szüntelen a legiszonyúbb fog-

fájásban szenvedvén, és e tekintetben a legkinozottabb ember valék. Körülbelől háromhéttel ezelőtt a „Bukarester Zeitung"-ban hirdetett szert Fáczányi Ármin oklev.gyógyszerész urtól (Pest, királyutcza 43. sz.) ámbár — az igazat megvallva — eleintehihetlennek tetszett előttem , azonban mégis megkisérlettem, és bámulatos örömömre a48 óra óta folyvást irtóztatón kinzó fogfájásom egyszerre megszünt. Azóta ezen fog-papirból több szenvedőnek adtam és egyetlenegy sem csalatkozott, mindnyájánál a jó-tevő hatás pillanat alatt és kimaradhatlanul gyógyitó volt.

A ki tudja, mi a fogfájás, az tudja megitélni, hogy a fájdalom e'leni esalhatlan szerfeltaláló;a valódi jótevője az emberiséének, a kinek is ezennel legbensőbb hálámat nyilvá-nitom. — Ploiest (Oláhország), julius 18-án 1865. ,, ., ¥ , . ,

J s ' Freiberper Henrik,photogen-gyáros

E fogpapir kapható PESTEN: Ifjabb dr. Wagner Daniel ur, nádorhoz czimzettgyógyszertárban, váczi-uton. — Egresi Rezső gyógyszerész urnál, József-téren, sz.Istvánhoz czimzett gyógytárban.— Formágyi Ferencz gyógys?., három korona-utczábanaz Isten anyjához czimzett gyógytárban, és a szénatéren Sztupa György gyógysz.magyar koronához czimzett gyógytárban.

BUDÁIM (várban);. Bakats Sándor udvari gyógysz. urnál, Wlaschek Ede gyógysz.Krisztinavárosban. — O-BUDAN: Özvegy Majláthné assz. gyógytárában. Továbbá akövetkezendő gyógyszerész uraknál:

Alsó-Lendva: Kiss Béla. — Aranyos-Maróth: Simonides Theodor. — Arad:Ring Károly. — Aszód: Sperlagh Józs. — Baán: Bartovits Istv. — Baja: PollermannFer - Bártfán: Tirscher Manó. — Báttaszék : PoósLaj.— Belgrád : Sekulits Theod.— Brassó (Erdély): Jekelius Nándor. — Csattza: Bentsátb József — Csernovits :Schnirchlgn. — Debreczen: Borsos Fer. — Eger: Ertinger Ign. — Eperjes: SchmidtKár.— Érsekujvár: Fogd Sand. — Eszék: KarojlovitsM. — Esztergom: Mayer Sand.Fehér-Gyarmath : BalikaKár.— Felsó-Bánya: Csausz ^tv. — Gyergyó-Szt.-Miklós(Erdély): Szathmáry János. — Gyoma: Kremplitsch Lajos. — Győr: Németh Pál. —Igló: Fischer Guszt. — Kassán: E-chvig Ed.. Quirsfeld Károly. — Kaposvár: KéglNándor. — Komárom : Schmidthauer Ant. — Körmöcz: Nemesek János. —Kolozs-vár (Erdély): Engel József. — Léva: Bolemann Ede. Lipto-Szt.-Miklós: HaluskaP. — Lovas-Berény: Heiszler Gy. — Lugos: Kronetter Ferencz. — Makó: Nagy Ad.Mezö-Csáth: Kéler Istv. — Miskolcz: B.ilogh Ist. - Módos: Jezovits Sig. — Mo-hács: Ráth Ferencz: Monor: Demtsa Sz. — Nagy-Beeskerck: Keller Ed. — Nagy-Mihnly Czibur Bort. — Nagy-Karoly : Jelinek Ign. — Nagy-Kikinda. — Heu-dusohka Lip. Nagy-Koros : Traxler Ferencz. — Nagyszombat • Stanrel H. — Nagy-Szeben (Erdély): Thalmayer J. — Nagyvárad: Molnár József. — Naschitz (Tót.orsz.): Mernyik And. — Német-Palanka: Harlikovi s Károly. — Nyíregyház: Ber-talan Pál. - Nyitra: Dr. Lang E. — Orosháza: Székíny Ist. — Paks : MalutinszkySand.— Pancsova: Rauschau Ber. - Pécsett: Kuncz Nándor.— Pozseg (.Horvát-orsz.): Csillagh Kár. — Pozsony: Heinrici Frid. — Privigyei Barsi Guszt. — Put-nok: Szepessy János. — Rajecz: Hladny Mór. — Rimaszombat: Hegedüs Lajos. —Rozsnyó: Pós Gy — Sárbogárd : Trsztyánszky Károly. — Szarvas: MedveczkyJózs. — Szabadkán : HofVbauer Vilm. — Szeged: Meák Gy. — Szegszárd: Brassa)Mih. — Selmecz: Dimák Gy. _ Sémiin : Wukomanovic Bas. — S. A. Ujhely: HornJ. — Székesfehérvár: Say Kezsö. — Szenitz : Uesnyay Ant. Szentes: EiszdorfeiGuszt. — Szigetvár: Salamon Gy.— Szirak: Telkesy Ivan. — Sopron: Lux Ferencz— Tata: Niertit Ferencz. — Temesvár: Pecher J. E. — Tolna. Graff" János. —Trentschin: Simon. — Ujvidék: Grosxinger C B . — Wág-Ujhely : Keller Ján. —Varasdin (Horvátorsz.): Fodor Th. — Werschecz : Herczegh J. — Weszpréni: Fe

t renczy Kár. — Világos: Hoffbauer Ad. — Vihiryén: Barsi Kezső. — Xágráb (Horvátország): Mittelbach Zsigmond. Zombor: Gallé Em. 1250(1—2)

Ára egy egész csomagnak 1 ft. o. ért., egy '/, csomagnak 50 kr. o. ért.Szegények kapnak ezen szerből a készítőtől minden időben ingyen

BELHAZY S.első magyar petrolcum-Iámpák gyári raktára

Pesten, széiitér, az uj evang, iskola-épületben,ajánlja jól rendezett konyha, asztali, fali- s függő-petroleum-lámpáit és csilláraitnagyban s részietbeni eladásra a legjutányosb árakon.

Az ezen gyárban készitett petroleum laposlánggal égő lámpák a cs. kir. szab.államvasut világítási bizottmánya által, a kül- s belföldi gyártmányokkal össze-hasonlittatván, azokat a legjobbnak ismerte el és a társaság által használatba isvétettek. Különös figyelmet érdemlenek eddig egyetlen és egyedül e gyárban ké-szült laposlánggal égő lámpák 18'" széles béllel, melyek lángja világító erőrenézve a legerösb légszesz-lánggal egyenlő, anélkül, hogy költsége magasabbra rúgnamint egy stearin-gyertyáé.

Ezen lámpák előbbeni jó hirét fenn akarván tartani— csakis legjobb minőségüolajakat tartok raktáramban s a legolcsóbbért adatnak el.

A t. cz. közönség nagyobb kényelmére Moderateur-lámpák átalakítása s kijavi-tása is a legolcsóbb árért eszközöltetik s legfinomabb Moderateur-lámpaolaj szol-gáltatik ki. — Gyár ó-utcia (Altgasse) 88. sz. a. 1249 (2—6)

Nyilvános köszönet!E folyó hó 1-én községünkben 15 lakház, több melléképülettel, takarmány,

kétnemű stb. a gyorsan tova harapózó tüzvész által menthetlenül megemésztetvén, —ezek közül egyedül a községnek két háza és Nagy András biróé , valamint Nagy Maria.árváé volt biztositva a „Hungaria" biztositó-banknál, mely biztositóintézet egrifóügynöke, t. Sér Antal ur rögtön kiküldötte képviselőét a helyszinére s pár nap mulvaa főfelügyelő, Jekelfalussy Lajos ur is községünkben megjelenvén, a tűzkárt nemcsakhogy legigazságosabban minden levonás nélkül állapitotta meg, de még a gyors épitke-zéshez szükséges tetemes előleget is fizetett ki a károsult feleknek és községnek.

Minélfogva kötelességünknek tartjuk, a „Hungaria" ezeu példás eljárását a t. cz.nagy közönség tudomására hozni, egyszersmind pedig ugy a „Hungaria" biztositóinté-zetnek, mint jelen tüzesetnél müködött képviselőinek, hálás köszönetünket nyilvánítani,annál inkább, mivel az íly méltányos és pontos eljárás a legbiztosabb eszköz a biztositástüdvös és megbecsülhetlen eszmének terjesztésére. , 1 2 j4 ^

Kelt Tarna-Bodon, augimt. 12-én 1865. N a g y A n d r á s , biró.Jetthléry Gyula, Kassa Ferencz.

jegyző. Toth Mátyás.

ROBITSCHEK LIPÓTujonnan nyitott

férfi ruha-raktáraPesten, uri utcza I-ső szám, az úgynevezett „párisi udvar"-ban

a Trattner-Károlyi-féle ház átellenébenaiánlja dús-választéku mindennemü magyar és franczia viseletmód szerint

készitett

férfi-, gyermek-, és utazó-öltönyökbőlálló készletét a legjutányosb áron.

Megrendelések 12—24 óra alatt eszközöltetnek. 1248(2—6)

Kiadó-tulajdonos Heckenast Gasítav. - Nyomatott saját nyomdájában Pesten, 1865 (egyetem-uteza 4-ik szám alatt).

mber 3-án 1865.

gW Elöfizetési föltételek 1865-dik évre: a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft.Csupán Vasárnapi Ujság : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft.

Hirdetési dijak, a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1863. november l-töl kezdve: Egy, négyszer hasábzott petit sor ára, vagy annak helye egyszeri igtatasnál 10 krba;r- vagy többszöri igtatasnál csak 7 krba számittatik. — Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad, Hamburg és Altonában: Haasenstein és Vogler. M.-Frankfurtban:

•(ta Mollien és Jaeger könyvkereskedése; Béesben: Oppelik Alajos, — és Pesten: a kertész-gazdászati ügynökség is. József-tér, 14 sz. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 ujkr.

Szent-Ábrahámi Mihály, püspök.

Szent-Ábrahámi Mihály, az erdélyi uni-táriusok egyik legnevezete&ebb egyházi szó-noka, hittanára, püspöke és legtermékenyebbirója volt. A magyar irodalom s a magyarnagy közönség nem ismeri öt, mert ö a multszázad, Erdélyre nézve boldogtalan korsza-kában élt, mert kevés müve jelent megnyomtatásban s végre, mivel ő egy kicsiny— de egytől egyig magyar és mély hazafiérzésü •— hitfelekezetnek volt tisztelt s be-csült tagja, melynek — e férfi életirója sze-rint— az volt sorsa, „hogy jelesei kevesektőlismerve, kevesekre hatva, szerénykörben éljenek, öveiken kivül megnem siratva, meg nem emlegetvehaljanak el."

De korunk siet jóvá tenni elődemulasztásait. Öröm látni, milyhá-ladatos hüséggel igyekszik a mult-nak romjai s homálya körül meg-menteni nemzetünk jeleseit, a ma-gyar szellem jobb alkotásait s áta-lában mind azt, a mi örökitni való.A nemzet nagy halottjai ugyszolvánsirjokból költetnek fel. És ebbenegyik első úttörő tagadhatlanul aVasárnapi Ujság volt.

Ez az eltelt századok jobbjainakemléke felújítására czélzó lelkesigyekvés, a jelenkor elégtételadásaa multakért, kárpótlás az egykorimulasztásokért, a mai nemzedékhála-adója azon küzdve kivívott ér-demekért, melyeket a nyomás amaszázadai alatt bátor elődeink ahaza és intézményei s nemzeti jel-lemünk fenntartása által szereztek.Irodalmunk evvel annak adja jelét,hogy érdemes ama szabadságra,melyet a letünt korszak koszorut-lai* bajnokainak martyr-küzdelmeiárán kivívott, méltó azon irányadószerepre, melyet a közvéleményönként nyujtott neki, megilletiazon figyelem és részvét, mely-lyel képviselői iránt a haza és nemzet vi-seltetik.

Legyen megengedve nekem is egy régijeles férfi emlékét egy régibb életrajz nyo-mán megujttnom. Az erdélyi unitáriusokegykori hires püspöke, Szent-Ábrahámi Mi-hály, született 1683-ban Udvarhely székben

(1683-1754.)

Városfalván; atyja, nagyalyja pap \olt;elemi tanulását szülőföldén kezdette, azunitáriusoknak minden ekklézsiájában ren-des hitfelekezeti iskolajok levén; azutántanulmányait Kolozsvártt folytatta az uni-táriusok ottani kollégiumában 1698-ban;végzett 1709—1710-ben oly jelesen, hogymidőn I. József fejedelem Erdély politikaiszervezésére országos bizottságot nevezett,s mind a négy bevett vallásbeli biztosokpapot vittek tagokul, az. unitáriusok őt vá-lasztották s küldötték el. Itt ismeretségébe

SZENT-ÁBRAHÁMI MIHÁLY.

jutott a bizottság egyik legtekintélyesebbés tudományosabb tagjának, az unitáriusBiró Sámuelnek, később kormányi és állam-tanácsosnak, a ki őt megkedvelte, s ajánla-tára és pénzbeli segélye mellett az unitáriu-sok vallásközönsége 1712-ben tanárságrazsinatilag megválasztván, bövebb önkiképzés

végett külföldre küldötte; visszajött 1715-ben s egy ideig pártfogójánál állapodvánmeg, 171G-ban tanárrá lett. Hivatala kezde-tét a kolozsvári piaczi nagy templomnakSteinville német tábornok által az unitáriu-soktól valo elvétele tette szomoru emléke-zetűvé. Márczius 31-én, ápril 1. és 2 kán azifjuság reggeli imájának bevégződése utánrégi lakhelyéből kiköltözvén: ápril 30-ig atanítási jog, ápril 17-ig pedig az istenitisz-telet-tartás is fel volt függesztve.

Szent-Ábrahámi az ifjuságot egybegyüj-tötte s május 10-kén a tanitást egymagánházban, egy más tanártársá-val elkezdette. 1718-ban már zsi-nati elnök volt, 1720-ban igazgató-tanár, 1722-ben a zsinaton a pap-jelöltekvédője (deíensor), 1723-banismét zsinati elnök; 1724-ben köz-jegyzővé (generális notárius),1737-ben pedig püspökké válasz-tatott, a ki kolozsvári első papis; és igy azonkivül, hogy 1724-től1737-ig közjegyzőséget viselt, a miaz unitáriusoknál a legterhesebbegyházi hivatal, mint tanár, igaz-gató, elsö pap és püspök egyszerrenégy hivatalt 20 éven át vivén:1758-diki márczius 31-kén történthaláláig egyházi szolgálatban 42évig munkálkodott.

Azt lehetne gondolni, hogy a kiíly sokhoz kezdett, keveset végez-hetett el. Pedig ellenkezőleg van.Szent-Ábrahámi kötelességeit olyhelyesen osztotta fel, s mindeniketa maga idejében oly lelkiismerete-sen s oly fényes sikerrel teljesitette,hogy örökre példányképül állhatjövendő pályatársai eiőtt. Mint ta-nár, valamennyi kézikönyvét maga

.'//' irta maga számára, melyek kö-" zől kinyomtatott „Dogmatica'1-^

ma is alapja a tanitásnak; mintpap, a legkitünőbb alkalmakkor

maradandó becsü beszédeket tartott, me-lyek közöl számos ki is van nyomtatva,ezenkivül hivei számára imakönyvet irt, mitaz egyház kinyomatott s máig is épülettellehet olvasni; mint közjegyző — ugy látszik— fő-főrugója volt a köztanácskozásoknak:alatta az unitáriusok egyházi alkotmánya

446

a legczélszerübb bővítéseket nyerte, egyháziigazgatásuk a legszabadabb elvű képviseletialapra lön állítva. A mit jegyzöségére mon-dék, püspökségére is illik: amott a tollnak,itt a tanácskozásoknak levén vezetője, egy-aránt jótékony hatásu volt müködése; élöpéldaként mutatta meg, mily szükséges éshasznos a vallásegyetemekre söt más testü-letekre nézve is, midőn főpolczon olyan em-ber ül, a ki arra való, a ki annak kötelessé-geit ismeri is, képes is betölteni. Ilyenkoraz egyén és a hely egymást kölcsönösenemelik; mig ellenkező esetben a magasraállitott gyenge képesség kétszeresen eltörpüls szép állásának elhomályosítására szolgál.

Szent-Ábrahámi püspök, mint a nagyeszmék barátja s a felvilágosodás buzgó ter-jesztője oly korszakban, midőn ezeket csakelfályolozottan lehetett hirdetni, kétszeresenmegérdemli, hogy az utókor megemlékezzékróla s különösen hitfelekezetének körébenszámára a hálás utódok által maradandóemlék emeltessék, ha egyébképen nem is, deszivben s lélekben mindenesetre. V.

Nyárban.Haza ment már a kaszás a rétről,Széna lett a fűből, vadvirágból,Megbámult az erdő nap hevétől,Sötét közel, még sötétebb távol.

Csevegése a vidám madárnakKebléből csak néha-néha hallik,Fészkén ül, mit gyenge magzatánakKészitett, hol a lomb öszébb hajlik.

Komoly lett a szép vidéknek képe,Mint a hölgyé, kiből anya válott,— Szép valóság zöld remény helyébe —Ugy szeretem ezt a komolyságot . . .

Forró nap süt, hullnak a virágok,Sápad, — pirul a kalászos-élet.Megtörülni homlokom megállók . . .Oh nyár, képed önmaga az élet!

Ifjúságom hulladó virága,Hullásod fáj, fáj . . . de ez ne bántson;Mert tudom: csak hullt virág nyomábaJő el a nyár, lehet aratásom!

El tehát, el virágtól, lepkétől,Szónní késő s nem nekem való már;— Koszoruzva izzadás gyöngyétől —Üdvözöllek munkás, érlelő nyár!

S bár napod hév, felhődben vihar van;Nem reszketek, nem hátrálok tőle:Verejtékem igéri jutalmam,S kell, hogy villám legyen a felhőbe. —

Üdvözöllek, kéve-termő halmok,Kalangyáé rét, fészkes erdő, róna! . . .Haliga, haliga! . . . az orgona-hangok . . .A természet mintha templom volna.

Bizonyára templom, drága templom,Égi nagyság földi fényes háza.Illik, benne ha dicséneket mondA mennydörgés harsány orgonája!

Haza ment már a kaszás a rétről,Halmok völgyek érnek aratásra.Emlékezz meg Isten, nemzetemről:Hadd legyen már egyszer aratása! . . .

Soós Miklós.

S z e r e t e m . . .Szeretem én a virágot,A röpülő madarat.Szeretem a fagyos teletg a viruló hő nyarat.

Szeretem a kikeletnekRózsa fényű hajnalát.És a lanyha őszi estnekCsillag-gyöngyös sátorát.

örömtelen néma völgyekSziklatermő hegyeit.Vadon erdők rejtekénekSzaladgáló vizeit.

A borus ég felhőit, haŰzik egymást kereken,Haragjukban tüzet szórva;En még ezt is szeretem.

S gondolom, hogy az a fellegÜldözne bár engemet,S haragjában égetné elBúbánatos lelkemet! Rajka Teréz.

A franczia Institut(Tudós társaság.)

Valamennyi tudós társaság közt a fran-:zia Institut bizonyosan a legnagyobb tekin-

télylyel bir. Köszöni azt nem annyira régieredetének, — az olasz akadémiák régieb-bek — mint inkább tagjai és munkálataijelességének, s a mellett azon büszke önérzet-nek, milyet mind a kormányok mind egyébtársulatok irányában tanusit. Fejedelmek isbecsületüknek tartják, ha az Institut tagjaiközé fölvétetnek, s ha találkoznak is irók,kik a nagyhirü intézetet fitymálják, több-nyire a mesebeli rókához hasonlítanak, melysavanyunak kiáltá az elérhetlen szőlőt. Vol-tak ugyan, kik megérdemelték volna, hogyaz ugynevezett „halhatlanok" sorában helytfoglaljanak, s kiket, egyik vagy másik okért,kihagyott a tudós egyesület: de a kik leg-inkább kitüntetik magukat tudomány, iro-dalom és müvészet terén, közönségesen akuposfödél alá jutnak. Még pedig politikaipárt-különbség nélkül. Ha az orleanistaelem, talán mert a mérsékelt szabadelvüséggel összeesik, tulnyomó is: azért az akadé-miáknak mind legitimista mind republiká-nus tagjaik vannak. Söt a papi párt isképviselve van a Mazarin palotában egyMontalembert, Dupanloup, Broglie által, kü-lönösen a franczia akadémiában, a többiekkevésbbé levén készek a katholikus szellem-nek megnyitni ajtaikat. A „Negyvenek"ellenben, különösen a jelen császárság alatt,s nyilván ellenzéki tüntetés gyanánt, a ka-tholikus pártból is örömest egészítik kisoraikat, s ebbeli reactionarius irányuknálfogva ma-holnap magát a testület irányátis megváltoztatják.

A mit ma, még pedig 1795 óta Institut-nek neveznek, az a különféle akadémiákösszvege. Az elsőt ezek közül, a francziaakadémiát, 1635-ben Richelieu alapitotta, afranczia nyelv müvelése végett. Következett1663-ban a feliratok és széptudományokakadémiája, mely Colbert-nek köszöni ere-detét. Ugyanezen miniszter három évvelkésöbb a reáltudományoknak szentelt egyakadémiát. A szépmüvészetek akadémiájaaz 1648-ban teremtett festészetti és szobrá-szati, az 1666 ban létesült zene, — s az1671 ben alapitott épitészeti akadémiáktólszármazik. 1793 ban a mindent felforgató sújjá alkotó forradalom valamennyi akadé-miát feloszlatta, s két évvel reá, 1795-ben,Nemzeti Institut czim alatt ujra szervezte.

Ennek, az alapitó rendelethez képest,feladatához tartozott, a tudományokat ésművészeteket tökéletesíteni; állott volna pe-dig három osztályból: a physikai és mathema-tikai, továbbá az erkölcstani és politikaitudományok, végre az irodalom és szépnni-vés/.etek számára. Azonban az erkölcsi éspolitikai tudományok osztálya a korlátlanhatalomra vágyó elsö konzul s mármárcsászár szemében szálka levén, 180"d-banaz Institut átalakíttatott, s következö négyosztályra osztatott: 1. Physikai és mathematikai; 2. franczia nyelv és irodalom; 3.történet és régi irodalom; 4. szépmüvésze-tek. Az erkölcstani és politikai osztály, svéle a közgazdászat ki lett küszöbölve.

A Restauratió hasonlóképen változta-tott a tudós társaság szerkezetén. XVIII.Lajos azt rendelte 1816-ban, hogy az Insti-tut négy akadémiából mint hajdan, tehátnem többé osztályokból fog állani, és pedig:a franczia akadémia, a feliratok és szépiro-dalom, a (reál) tudományok, és végre a szép-müvészetek akadémiájából. Az erkölcsi éspolitikai tudományok a helyreállított Bour-bonoknak szintugy nem levén inyökre. Ezeksak az ó királyi ház száműzetésével helyez-

tettek vissza jogaikba, 1832-ben Azóta te-hát az Institut öt akadémiából áll. Azonbanneg kell még jegyeznünk, hogy a sokat

hányatott erkölcsi és politikai akadémiaazóta is változáson ment keresztül. Az ujcsászárság a mnga híveivel akarván ellen-sulyozni a kissé ellenzékies testületet, ameglevő öt szakaszt 1855-ben egy hatodik-kal szaporította, a politikai, közigazgatásiés pénzügyi szakaszszal, ennek tagjait, ezegyszer, maga (a kormány) nevezvén ki,azo-itul ennek tagjai is mint átalában vala-mennyié, az illető szakasz javaslatára azillető akadémia által fogván választatni, ésa c-ászár által csupán megerösittetni.

Ezen öt akadémia, vagyis az Institutköz-közege a Tisztség vagy Bureau. AU ezegy elnök, négy alelnök, meg egy titkárból.Az alelnökök az egyes négy akadémia elnö-kei, az ötödiké felváltva az elnöki hivataltviselvén egy évig. Ezen tisztség elnökletealatt tart az Institut az évi nyilvános vagynagy gyülésen kivül, évnegyedenkint köz-gyűléseket, melyekben az egész intézetetillető ügyek tárgyaltatnak. Ide számitandómég a központi, közigazgatási bizottmány, melya közös budgetet kezeli, és tiz tagot számlál,kettőt-kettőt mindenik akadémiából; vala-mint a titkári hivatal (secretariat), mit nemkell az egyes akadémiák titkárságával (sec-rétaire perpétuel) öszzevéteni. A titkári hi-vatal tulajdonkép irodaiktató, kiadó és pénz-tárnoki hivatal, s áll egy főnökből, (chef dusecretariat) egy segédből (adjoint) és hatírnokból. A főnök, helyesebben irodaigaz-gató, fizetése 5000 frank és szabad szállás.A könyvtár egy fő s két aíkönyvtárnokgondjára van bizva, kik közül az elsö szin-tén a palotában lakik.

A tulajdonképi titkárok (secrétaires per-pétuels) az egyes akadémiák tisztviselői,mindenik akadémiának levén külön titkára,a ki maga is az akadémia tagja s élethosszraválasztatik. Ezek szerkesztik a jegyzököny-veket, viszik a levelezést, s adják elö az aka -demiához intézett tudósításokat. Fizetésök6000 frank, s háromnak közülök szabad la-kás a palotában. A franczia akadémiát ki-véve, hol ezen tisztet az illető utód teljesiti,a titkárok a meghalt tagok felett parentál-nak is, tölök függvén egyébiránt a beszédneknemcsak ideje, hanem a rend is, melyben azelköltözőitekről megemlékezni kivánnak,bokros foglalatosságaik miatt némelyiketcsak évek multán, másokat épen nem ré-szeltethetvén ezen tiszteletben.

A franczia, valamint a feliratok és szép-irodalom akadémiáin kivül, melyek nincse-nek felosztva, a többi három akadémia sza-kokra, a reáltudományoké pedig azon felülkét osztályra is szakad.

Az akadémiai tagok háromfélék: rende-sek, szabadok, és idegen társak. Vannakugyan levelezők is, de t-zek a tag nevet nemviselhetik, illetőleg nem illeszthetik a leve-lező szónak utána

A szabad (libres) tagok jogai ugyanazokmelyek a rendeseké; a különbség csupán afizetést illeti. Mig t. i. a rendes tagoknak1200 frank évi fizetésök van, a szabadokcsak & jelenléti dij okban (droitsjdepréserice)részesülnek a rendesekkel. Ezen utóbbi di-

447

jak 300 frankot tesznek egy évre egy-egytag után; azonban csak azok kapják, a kiks a hány ülésben jelen voltak, ugy hogy a kitöbbször elmaradt, három száz franknálkevesebbet, a szorgalmasak ellenben többetkapnak. A rendes és szabad tagoknak Páris-ban kell lakniok. Ha ezen feltét az üléseklátogatottsága tekintetéből kivánatos, más-részt egyik oka azon sajnos ténynek, misze-rint minden kitünö férfiu a fővárosban vágyik megtelepedni. Az idegen társak (asso-ciés étrangers) semmi fizetést nem huznak,de az egyenruhát viselhetik, s ha Párisbanvannak, a tudományos tanácskozásokban is— de nem a választásokban — résztvehetnek.A levelezők (correspondants) végre csak akülföldön s a vidéken lakók közül válasz-tatnak, s még azok is, kik Párisban teleped-tek meg valósággal, (kissé a mi tiszteletbelitagjainkhoz hasonlítanak) valamely megyeivárost iratnak be forma végett főlakhelyüla névtárba. A levelezők t. i. nem levén tagok,csupán azért választatnak, hogy az akadé-mia székhelyén kivül — itt nem levén reá-jok szükség — tapasztalt tudományos moz-galomról értesítsék a társaságot. Ezeknekmindössze annyi joguk van, hogy az ülések-ben jelen lehetnek, a tagokkal vegyest ülhet-nek s felolvasásokat tarthatnak. Az egyen-ruhát azonban nem viselhetik. Zöld frakk,arany pálmaág hímzéssel; fekete, nagydiszben fehér nadrág; háromszegü kalapfekete strucztollal; egyenes kard.

Egy ember két akadémiának is lehettagja, s van is, ámbár kevés számmal, iró, kiolyan tiszteletben részesül. Különösen afranczia akadémia karszékét, mint valameny-nyi szék között a legfényesebbet, óhajtjákelérni a tudósok. E végre irataik, belbecsö-kön kivül, forma tekintetében is kell, hogykitünő érdemmel bírjanak.

Ki valamelyik akadémia tagja lenni ki-ván, jó előre bejelenti jelöltségét, egyenkintmeglátogatván az illető társulat tagjait vagylegalább névjegyét hagyván házuknál, olyszokás, melyet bajosan lehet a jelölt méltó-ságával megegyeztetni, s melyet mégis mul-hatian föltétel gyanánt fentart a hagyo-mányhoz ragaszkodás. Igy Béranger, mivelvonakodott ez önalázónak hitt körutat meg-tenni, be nem léphetett az élő irók Pan-theon-jába. ,

Mindenik akadémia egyszer tart heten-kint rendes ülést. A franczia akadémia üléseinem nyilvánosak, a (reál) tudományok aka-démiáé ellenben azok; a többiekébe vala-mely tag ajánlása folytán lehet bejárni.

Az összes Institut budgetje, mely az ál-lamköltségvetésben bennfoglaltatik, 618,700frank. Ezen öszletből bizonyos részlet min-den egyes akadémiának juttatván, enneksaját külön bizottmánya által kezeltetik. Aziroda-igazgató állitása szerint, kinek szivesfelvilágositásaért e helyt köszönetet mon-dunk, a fentebbi sommá nem egészen ele-gendő az Institut czéljai elérésére, különö-sen a reáltudományok akadémiája nemrendelkezvén elég pénzerőveí munkálataikiadására. Tegyük hozzá, hogy a nagy teremsem elég t'-íg és alkalmatos a közgyűlések-ben (jegyek mellett) megjelenő hallgatóságbefogadására.

Ezen terem az épületen látható kúp alatttaláltatik. Maga az épület, egykoron Mazarinpalotája, ámbár igen terjedelmes, különösenpedig mély, n e m jg e n hatásos külsejü. Akőpart fölemelése "által — az Institut aSzajna mellett, szemben a régi Louvre-valáll, melylyel a Pom-des-Arts köti össze —a különben .is csak egy emeletü palota kissésülyedt helyzetbe jutott.

Mindenik akadémiának van saját sza-bályzata (reglement), melyet tanácskozásai

és egyéb működésében követ. A szakokonkivül, miket már emliténk, az akadémiákállandó bizottmányokban is dolgoznak. Eze-ket az egyes akadémiáknál elösorolandók, ehelyt azt emeljük csak ki, mely több, illető-leg három akadémiának tagjaiból van össze-alkotva : ez a Volney-féle nyelvészeti dijfelett itélö bizottmány, mely a franczia s afeliratok és szépirodalom akadémiáinakhárom három s a reáltudományok egy tag-jából áll. A közös költségvetést kezelö áta-lános, valamint az egyes akadémiák budgetjét igazgató külön bizottmányokról márt e t t ü n k SZÓt. (Vége követkéz*.)

Városépitkezés Észak-Amerikában.(Vége.)

Amerikában a szabad verseny elve uralkodik,s igya köznapi jelenségek közé tartozik, hogy egyuj és czélszerübb vállalat egy régibb és kevésbbéczélirányosnak bukását idézi elő. — A fölvettesetben p. egy szép napon eszébe jut valakinek, akereskedés két gyupontja között rövidebb és elő-nyösebb pályát épiteni, ugy hogy most a közleke-dés folyama, mely minden állomáson aranyporthagyott, váratlanul megváltoztatja irányát, s arégi vonal hosszában épült városok egyedüli tá-maszukat |elve3ztik. — Egyideig ugyan még arégi pályát is használják, de az áruvonatok mind-inkább gyérülnek, végre pedig egészen elmarad-nak. — Ekkor ama zátonyra jutott városokbanlépten nyomon aggódó arezokat láthatni;az üzle-tek különböző ágaiban szélcsend uralkodik, aközlekedés kerekei fönakadnak, s a csapás olyátalános, hogy a lakosok tulnyomó részét sujtja.A szegényebbek kenyerüktől vannak megfosztva,a gazdagok tőkéiket nem képesek többé gyümöl-csözővé tenni. — Az a kevés földbirtokos, a ki akörnyéken lakik, nem képes ennyi kereskedőt ésiparost eltartani; ezekre nézve tehát nem maradegyéb választás, mint aogy a varost ismét töme-gesen odahagyják.

Legelőször a tőkepénzesek, nagykereskedőkés alkuszok költöznek kedvezőbb vidékekre, s ve-lök együtt távozik a segédek, írnokok és szolgákserege. — Majd ezután az orvosok és ügyvédek,szintugy a szatócsok és kézművesek is egymásu-tán elszállonganak, végre pedig a hordárok éstargonczások is átlátják, hogy biz itt már ezentulnem sok szállitani való lesz, ők is felszedik tehátsátorfájukat, s élénkebb színhelyet keresnek tevé-kenységüknek. — Ilymódon a város lakóinakszáma több mint felényire összeolvad, s a hátra-maradtak oly kézművesek- és kereskedőkből álla-nak, a kiknek üzlete nem volt egészen a közleke-dési ut irányához kötve, s igy annak rnegváltoz-tával is boldogulni képesek, továbbá oly ügyvé-dek, orvosok és egyházszónokokból, kik társaikeltávoztával az Összeolvadt községben is elég tágműködési körben foroghatnak.

íly bukott városban azután nyomát is aligtalálni a letünt fénynek és gazdagságnak. — Leg-fölebb az üres raktárak, s a fűvel benőtt kikötő-hely sejtetik az idegennel, hogy a város hajdanszebb napokat élt. — A disz s épületek nagy-részt lakatlanok, az utczák, melyeken még nemrég cevékenj- népcsoport hullámozott, üresek éshangtalanok; az előbbi zajos fényüzés helyettcsöndes egyszerüség uralkodik, s a várost, melyegy ideig a bevándorlók kedvencz helyei közétartozott, most óvatosan elkerülik. — Á pangásezen évei alatt azonban a lakosok szorgalma fo-kozódik, s a szükség által ösztönözve fáradságo-sabb munkáktól sem riad vissza többé. — Rend-szerint ezen esetben is a földmivelés a legbizto-sabb segédeszköz; az általa keletkezett forgalomkárpótlást nyujt az előbbiért, s habár az előbbinéllassúbb és mérsékeltebb, de annál biztosabb jól-létre vezeti a várost.

A harmadik és leghatalmasabb tényező, meinminden irányban városokat teremt, — a bevándor-lás. — A legelső városok azon pontokon emel-kednek, a hol a bevándorlók seregei a gőzhajók-ból vagy kocsikból kiszállanak. •— A gyarmatosokcsaládjai t. i. nehány napig itten tartózkodnak,mig a férfiak a környéken alkalmas helyeket ke-resnek a letelepedésre. Itten tehát jól jövedel-mező vendéglőket lehet nyitni; minden gyarma-tosnak továbbá szüksége van különféle házi ésgazdasági eszközökre, ablakokra, szerszámokrastb., sőt"az első évben, s gyakran még a második-ban is a lisztet és hust is vásárolnia kell, valamint

a kávé, czukor, gyógyszer, ruha és hirlap szinténnem nélkülözhető. - S hogy mindezekben szük-

j séget ne szenvedjenek, erről gondoskodik a yan-kee. Ez mindenütt nyomában van a német ésirlandi bevándorlóknak, s gyakran már a legelső-csapattal megérkezik. A kiszállás helyén hamar-jában fölépiti fabódéját, s kirakja áruczikkeit;minden meg van nála, a mi a gyarmat fölszereléséreszükséges, s ő a bevándorlót a vadon közepén el-látja a polgárosodott népek szükségleteivel. Oly-kor sok száz mérf öldnyi távolságról jön oly helyre,.a hol még alig áll egy két nyomorult viskó, s aliglakik a környéken száznál több ember. De ő ez irántszámot vetett magával, neki már le.'ki szemei előtt ,lebeg az a nagy, \irágzó város, melynek itt né-hány év mulva épülnie kell; azért tehát jó eleve ,siet a tej sűrűjét leszűrni, s házhelyeket vásá-rol és raktárait megtölti, mielőtt még a vevőkmegérkeznének.

Mihelyt valamely vidéken az első gyarma-tosok letelepedtek, az rendesen több éven át abevándorlók czélpontját képezi, ugy, hogy a vi-dék lakossága rohanó sebességgel növekedik. A \tulajdonképeni gyarmatosok ugyan nagyobb resz;; 'a földet müvelik, s mint ugynevezett farmerek 'a környéken elszórva — egyes majorokban laknak,de e majorok közt mindamellett népes városokkeletkeznek. E városok — a mint már emli-tettük — a bevándorlóknak köszönik lételöket,a kik itt keresztülvonulván, mielőtt a kör-nyékre elszélednének, e gyűlhelyeken vásárol-ják szükségleteiket. Később miután a beván-dorlásnak vége szakadt, s a szomszéd gyarmatokmár elég dusan jövedelmeznek miveló'iknek : ek-kor ezen farmarekkel lép a város élénkebb üzletiviszonyba, s jövendőre is biztositja lételét.

Ámde igen gyakran megtörténik, hogy a be-vándorlók folyama rögtön és váratlanul elhagyjaa vidéket, mielőtt a már megalapított gyarmatokkifejlődtek volna. Ekkor ama városokra nézveválságos napok következnek. — Uj bevándorlóknem jönnek többé, a már letelepedettek mindenpénzüket telkek vásárlására és föiszerelésére forditották, s termékekben szintén nem fizethetnek,miután a föld még alig nyujt annyit, a mennyi sa-ját élelmezésükre kivántatik. Ennélfogva a város-beli kalmárok nem tudnak tuladni áruezikkeiken,a kézművesek nagyon kevés megrendelést kapnak,legjelentékenyebb üzletek egymásután rombadőlnek, a kereset megszünik, alakások olcsók lesz-nek, s a város, mely már diszes házsorokkal birtakkor, midőn még az utczán az őserdő fatörzseibelehetett botlani, most ijesztő nyomor- és inségnekszínhelye. Ezek reá nézve a megpróbáltatás évei,s majd minden nyugati városnak volt ilyen szo-moru korszaka. De szinte oly bizonyos, hogy evárosok, melyek a környékre történt bevándorlásfolytán keletkeztek, idővel ismét fölvirágzanak.A földmivelés t. i. elébb utóbb elannyira kifejlődik,s a farmerekoly nagy mennyiségü terményeket ésnyers anyagokat állitanak elő, hogy ama városok-kal rendes kereskedelmi viszonyba léphetnek, en-nek folytán az üzleti tevékenység ujolag föléled, s ajózan pénzforgalom isrnét helyreáll. Most a városa kicserélést eszközli a farmerek árui és szükség-letei közt, nyers terményeiket a keleti piaczokrajuttatja, s innen viszont ipar-készleteket hozatszámukra.

íly módon az inség legfőbb kutforrása , amunka- és a keresethiány nem fenyegeti többé alakosságot. Hány kezet foglalkoztat egyedül «buza őrlése, a lisztea-hordók készitése, a csoma-.golas és szétküldözés! A keletről jövö kelméketis a városbeli kézművesek idomítják át öltö-nyökké. — A farmernek továbbá hírlapra is vanszüksége, mely őt a gabnaárakróí és a vidékbelitermesztményekről értesítse. — Csakhamar ta-lálkozik tehát egy kiadó, a ki munkatársakat ésnyomdászokat fogad. — Orvosok, ügyvédek, ta-nitók stb. szintén nélkülözhetlenek, s igy lassan-kint mindazon foglalkozásmódok kifejlődnek,melyek egymást kiegészitve a városok anyagi ésy gym g v e a városok anyagi ésszellemi virágzását, biatositják. E fölvirágzásnakazonban két szüksége* föltétele van. Az első az,,,hogy a váró . szárazon vagy vizen könnyen hozzá-férhető legyen, tehát jó ás olcsó közlekedési utak-kal bírjon, meri ha a farmer egy félnapi vitelbért,megtakaríthat, inkább valamely kisebb de köny-nyebbea hozzáférhető városba szállitja terme-,nyeit. A második az, hogy egészséges éghajlattalea jó ivóvízzel birjon. Énnek hiányát a legkedve- ,zőbb fekvés sem pótolhatja. — Sok példa van reá,hogy valamely város már fölépült és virágzásnakindult, s a lakosok csak ekkor tették azon iszonyú-fölfedezést, hogy dögvészes levegőt szívnak. Azüzérkedési szellem ugyan, mely nem számlálja a

halottakat, föntartá még egy ideig a város jó hír-nevét, de a bajt nem lehetett sokáig eltitkolni, smihelyt az köztudomásra jutott, áthághatatlan vá-laszfalat vont a város köré. H—l Béla.

Az augusztusi zeiieüniiepélyek főmozzanatai.

(Két képpel)

I. Liszt Ferencz a zenekar elén.Az aug. 15 — 22-ik napjaira eső hét mara-

dandó emlékü lesz Budapest történetében. Egyidőre háttérbe szorult a hírlapokban s a társas-életben minden egyéb közügy iránti figyelem e afőváros összes érdekeltségét müvészeti ügyek vet-ték igénybe. Pest város és közönsége egyszerreműpártolói hirre tett szert, s Zenészeti fő gyül-helylyé lett Európa fővárosai sorában.

Mind erre, mint tudjuk, a pesti zene-conser-vatorium 25 éves fenállásának ünnepe szolgálta-tott alkalmat. Ez ünnepély zajos és egyes részei-ben magasztos lefolyásának részleteit már közöl-

448

kozatával kisérjük a körünkből ismét távozó mű-vész hazánkfiát.

Mellékelt rajzunk azon megható képet ipar-kodik megörökiteni, mely a pesti vigadó fényestermeiben elénk tárult, midőn a tengernyi hallga-tóság előtt Liszt Ferencz a zenekar élén az orató-rium előadását igazgatá.

2. A dalárüniiepélj a városligetben.Egy második fő eseménye a pesti zenedéi

ünnepélynek a hazai dalárdák országos egybe-gyülése volt. Ez ünnep részleteit is ismerik olva-sóink. Ötvennél több dalárda küldé ide az országkülön vidékeiről képviselőit, kiknek száma jóvalmeghaladta az ezerét. Az ünnep fő része Szt.István napjára esett, midőn az összegyülekezettdalárdák a pesti vigadó terméből kiindulva, kü-lön zászlóaljakban, zeneszó kisérete mellett vo-nultak ki a városligetbe, hol egy e czélra beren-dezett helyen délutáni 6 óra tájban tartottáknyilvános ének-előadásaikat.

Hogy az elrendezés igen hiányos volt, s hogyennek következtében a dalárdák legszebb szán-dékai, ez ünnepnek tulajdonképeni czélja, füstbement, azt már keservesen elpanaszolták lapjaink.

22-dike óta láttunk inrtt-amott egyes tiszteltegyéneket, kik távolról megjelentek, hogy a gyü-lésekben részt vegyenek s illetőleg azokra előké-születeket tegyenek, kik közül elég lesz KubinyiFerenczet megnevezni. A mint a kitüzött határidőközeledett, ugy szaporodott folytonosan nagyob-bodó mérvben az érkező vendégek száma. Aug.26-kán az utczák mind népesebbek s a járó-kelőkközt a magyar hangok gyakoriabbak lettek. Aprimási palota körüli sürgés-forgás hirdette, hogye történeti nevezetességü hely, hol több ország-gyülés befejeztetett, ismét egyik fő helye lesz atörténendőknek, mig a Grassalkovics-palota előttlebegő zászlók a kiállitás helyét jelölték. Ez f. hó27-dikén délben meg is nyittatott, s ennek részle-tesebb leirását jövő alkalomra tartjuk fenn ma-gunknak.

A beirások 25-dikén még csak gyéren foly-tak; de óráról órára sürübben érkeztek a részt-venni kivánok. Minden uj vonat, minden kikötőgőzhajó hozott ujabb-ujabb vendégeket, és vasár-nap délután a beirásra jelentkezők már oly sürünérkeztek, hogy a primatialis épületben fölállítottirodát csaknem ostrom alá vették, egy óráig iskellvén várakozni, mig egy-egy tagra a sor ráke-

A dalárdaünnepély a városligetben aug. 20. — (Keleti Gusztáv rajza;)

tük olvasóinkkal. Hátra van még, hogy a főmoz-zanatokat képekben is bemutassuk.

A zeneünnepélynek egyik fő eseménye két-ségkivül világhirü hazánkfiának, Liszt Ferencz-nek megérkezése s a zeneelőadásokban tanusitottlelkes és áldozatteljes személyes részvéte volt.Nemcsak hogy a távol Rómából ide utazott, slegujabb nagyszerü müvét, a „Sz. Erzsébet"czimü oratóriumot itt hozta legelőször nyilvá-nosság elé: hanem az 500 egyénből álló zene- ésénekkar fárasztó betanitását is elvállalta s a kétizbeni nyilvános előadásnál maga személyesenvezényletté.

A közönség a nyujtott élvezethez méltólelkesedéssel 8 szellemi és anyagi részvétével fo-gadá a nagy mestert és nagyszerü müvét. LisztFerencz pedig ujra fényesen tanusitá általunkis már több izben méltányolt teljes önzetlenségéte nemeslelküségét. Nem" csak a conservatoriumpénzerejét szaporitá ismét egy tekintélyes tőke-összeggel, hanem jótékonyságának érdemkoszo-ruját még azzal is koronázta, hogy az ünnepélyekelmultával, kizárólag jótékony czélokra még egynagyszerü zeneelőadást is rendezett, melyenaz egykori zongora-király 18 év óta először hal-latta ismét nyilvánosan világhódító játékát.

Tiszteletünk és elismerésünk őszinte nyilat-

De azért e nap mégis sokáig emlékezetes fogmaradni a 60,000-nyi népsokaságnak azon rend-kivüli Ö8szecsődülése folytán, mely a dalárünne-pélyt valóban imposant hatásúvá tévé mindenkielőtt, a ki e néptenger hullámait habár csaktávolról is nézte. Egy másik ily ünnepély bizo-nyosan ügyesebb rendező kezekre fogna találnis az 1865 évi országos dalárünnepély csorbáit —bár a magunk kárán — könnyü lesz helyreütni.

Képünk a városligeti dalár-előadás közép-pontját, a dalárok számára rendelt helyet 8 annaklegközelebbi környezetét ábrázolja.

A természet vizsgálók Pozsonyban.(A magyar orvosok és természetvizsgálók Xl-dik

nagygyűlése.)

I.Pozsony, aug. 29. 1865.

Megérkeztek végre azon ünnepélyes napok,melyek hetek, sőt hónapok óta nálunk közbeszédtárgyai, s melyekre már régóta szokatlan lelkese-déssel folytak az előkészületek. A város külsejemár egy hét óta hirdette, hogy valamely nemmindennapi eseménynek lesz színhelye. Már f. hó

rült, hogy nevét sajátkezüleg a kiállitott jegyző-könyvbe igtathassa, és e nap esti 6 órakor abejegyzettek száma már 550-re emelkedett.

Ugyanez nap este 8 órakor kezdődött a pri-mási palota fényesen kivilágított termeiben, me-lyekhez annyi szép emlék csatlakozik a multból,az „ismerkedési" estély. Legkisebb kifogásunksincs ez elnevezés ellen, noha megvalljuk, hogymi azt nem annyira ismerkedési, mint inkább jóbarátok és ismerősök találkozási alkalmának ta-pasztaltuk. És nem szentelte-e valamennyit isme-rőssé és baráttá a tudomány szeretete? Valóbanmegható jeleneteknek voltunk tanúi! Itt két baráttalálkozik, mindkettő már őszbe csavarodva, kikezelőtt 30—40 évvel egymás mellett ültek aziskola padjain; de azóta a sors egyiket nyugat,másikat kelet felé vezetvén, azóta nem láttákegymást. Egy egész emberkor fekszik köztök, ésnoha gondolkozásban, érzésben egyek, évekhosszu során át nem látták egymás arczát, nemhallották egymás szavát. Ujabb jelenet! Itt apaés fiu borul egymás nyakába, s nálok a tudományünnepét a találkozás családi ünneppé is varázsolja-Mi azonban a nap, vagy ha ugy tetszik, az estlegnagyobb fontossága - Vörülményben talál-tuk, hogy e jótékony hatásu ünnepek nem kevésséjárultak hozzá az osztályok közti közfalak lerom-

bolásához. A tudomíny ninc3 birtokhoz, nincsmagas vagy alacsony álláshoz kötve. Itt fesztele-nül társalog a főur a tudományok szerény bajno-kával; az agg nyájasan társalog az ismeretekmagaslatára törő ifjúval, ki nem csak az iskolá-ban, hanem a nyilvánosság ily helyein is ügyek-Bzik tanulni. Szóval, a tudomány az élet legkü-lönbözőbb, mondhatnók, legellentétesebb érdekeitegyesiti.

íly kellemesen folytak ez est órái is. E< azünnepély rendezőinek dicséretére meg kell emlí-tenünk azon pontosságot, melylyel a vendégekellátásáról gondoskodtak.

Midőn igy a társalgás legélénkebben folyt,egyszerre szokatlan fény világositá meg a palotaelőtti Jánostért, melyen a helybeli derék dalárdafáklyás menettel jelent meg a katonai zenekar ki-séretében, és megzendült Kölcseynk magasztoshymnusa, melynek befejezte után a palota er-kélyét és ablakait ellepett vendégek harsányéljene hangzott fel, viszonozva a tért sürün elle-pett sokaság viszhangjától.

449

Az 5-dik Kolozsvárott ült össze 1844-ben, elnö-kei levén gr. Teleki József és Kubinyi Ferencz,A 6-dik gyülés, melynek elnökei Scitovszky Já-nos, mostani primás, akkor pécsi püspök és Kubi-nyi Ágoston voltak, 1845. aug. 6 — 15-dikén Pécsetttartatott. A 7-dik „kassa-eperjesi" gyülés névalatt ismeretes, s 1846. aug. 9—17. gr. AndrássyGyörgy és Pulszky Ferencz elnöklete alatt ülé-sezett. A 8-dik, és pedig a gyülések első korszaká-ban utolsó, 1847. aug. l l—17. volt Sopronybanhg. Eszterházy Pál és Kubinyi Ago3ton elnökletealatt, 483 taggal. A hosszu szünetelés után ujab-ban ismét PesteM kezdődtek a gyülések, és pedig1863. szept. 19—25. Elnökei az uj korszak ezelső gyülésének Bene Ferencz és b. Eötvös Józsefvoltak, 438 tag jelenlétében. Végre következett amult évi aug. 24.—szept. 2-ig Mdros-Vásárhelyentartott gyülés, melyen — mint még igen jól em-lékezünk — gr. Teleki Domokos elnökölt. A ta-gok száma ekkor már 491 volt, mely növekedőszám világosan tanuskodik a kitüzött czél irántinövekedő részvétről. A mostani résztvevők számát

nemzeti muzeum, bécsi egyetem, erdélyi muzeumstb. testületek üdvözlő leveleit és a küldötteknévsorát. Nagy-Várad városa levél által 1866-rasaját köróbe hivja meg a XII. nagygyülési. Ké-sőbben Rimaszombatnak is hasonló tartalmu leveleérkezvén, ez szintén felolvastatott. Másfelől Ku-binyi Ágoston figyelmezteté a gyülést, hogy M.-Sziget és Győr is meghívták a természettudósokatés orvosokat még a mult évben. Eziránt azonbancsak a szept. 2-iki zárülés fog határozni.

Az alapszabályok és póthatározatok felol-vasása után a központi bizottmány jelentése kö-vetkezett dr. Balogh Pál azon indítványáról, hogyaz eddigi szakok a társadalmival és ethnologiai-val szaporittassanak. Mely tárgy a szakgyülések-hez utasittatik, hogy a legközelebbi nagygyűlés-nek adják be véleményöket. Havas Ignácz (?) be-mutatja a magyar országgyülés elé terjesztendőjavaslat készitésével megbizott választmány mun-kálatát, mely az orvosi szakban fog tárgyaltatni.Dr. Flór Ferencz jelenti, hogy az orvosi nyugdíj-intézet szabályait a bizottmány elkészitette, e

Liszt Ferencz az oratorium előadásakor Pesten aug. 15. és 22. — (Székely Bertalan rajza.)

Az előadott többi darabok is igen sükerül-tek valának.

Végre a hangok elnémultak, a száznál többlobogó fáklya elvonult. Még egy hangos éljenhangzott a távozók után, s nemsokára oszlanikezdett a társaság, hogy kik itt kedveseikkeltalálkoztak, most egymástól elválván, legalábbEgymásról álmodjanak.

Hétfőn, aug. 28. első közgyülés. Azonban,•^ielőtt ennek halvány rajzát adnók, tekintsünkVissza a multra és ismerkedjünk meg egy kissé együlések múltjával. Az első nagygyülés 1841 bentartatott május 28—31-dikén Pesten id. Bene* erencz elnöklete alatt 266 tag jelenlétében. Amásodik ugyanazon évi szept. 3 —8 napjain, szin-TT u- -en'í u g v a n a z o n elnök alatt, kit azonbanKubinyi Ágoston helyettesitett. A harmadiknagygyülés 1842-ben aug. 4 — 10. Beszterczebá-nyai üdvözölte Sveiczer Gábor főkamaragróf ésRadvánszky A- .; riöklete alatt. A 4-ik gyülés1843. aug. 5 — 12. Temesvárott tartatott TihanyiFerencz és Kubinyi Ferencz elnöklete alatt. —

pontosan csak a jövő alkalommal fogjuk jelent-hetni.

Az első közgyülés hétfőn aug. 28-kán 9'/a

órakor kezdődött a városi vigadóban gróf ZichyKároly és dr. Balassa János elnöklete alatt. Azelnök elfoglalván székét, megnyitó beszédébenvisszatekintett e gyülések 25 éves múltjára,megpendítvén a már elhunyt két alapitót, u. m.Bene Ferenczet és Bugát Pált, köszönetet mon-dott Pozsony városának a szives fogadásért ésellátásért, valamint a dalárdának is a tegnapimegtisztelésért, s a gyülést megnyitottnak nyil-vánitá. Erre Gottl Móricz, pozsonyi polgármestera város nevében, b. Mednyánszky Dénes pedig apozsonyi természettudományi-társulat elnöke en-nek nevében mondott üdvözletet a XI. nagygyü-lés tagjaihoz, ez utóbbi kiemelvén szép beszédébena természettudományok fontosságát s Pozsonyvárosának azok iránti érdekeltségét. Ezután atitkárok, dr. Kanka Károly és Rómer Flóris,olvasták a buda-pesti orvos-egylet, a magy. aka-démia, a magy. kir. természettudományi-társulat,

már is 500 több pályatárs jelentkezett, kik ezintézetbe belépni kivánnak.

Következtek a pályázatokról szoló jelenté-sek. Ezek elsejére Buda városa ajánlott 30 db.aranyat, azon kérdés megfejtését tűzvén k i :„Micsoda életrend volna ajánlandó a magyar népszámára, mely mind az egészség föntartására,mind az élet meghosszabitására legczélirányo-sabb lenne, s melyek azon eszközök, melyek általe tekintetben a napi renden levö visszaélések aka-dályoztathatnának?" Beérkezett 4 pályamunka;de a birálók véleménye szerint a kérdést egy semoldotta meg, minélfogva e fontos kérdés ujra ki-tüzetvén, a dij magán aláírások utján szaporitta-tik. — A Pataky-féle 20 aranyos pályakérdésre(a bujakórról, tekintettel Erdélyre) két pálya-munka érkezvén, a jutalom ifj. Halasi-SpdnyikJózsef, csik-szeat-mártoni orvosnak kiadatik. Aharmadik jutalmat Lászai Dániel szász-városifőorvos tűzte ki e kérdésre: „A czement vagyhydrauli mész kimutatása Erdélyben, különösenHunyadmegyében." Csak egy munka érkezett,

I I !I!

f

ir

melyre nézve a birálók oda nyilatkoztak, hogya pályázó csak elméletileg fejtette meg a kér-dést, minélfogva határoztatik, hogy a gyakor-lati részről, t. i. hogy a kérdéses hydrauli mészErdélyben előfordul-e? magát Lészay Dániel uratmeggyőzze, ki az eredményről, a jutalom kiadha-hatáea végett a középponti választmányt fogja ér-tesiteni.

A. mult évben indítványozott Zipser-féle sír-emlékre vonatkozólag Kubinyi Ferencz jelenti,hogy a kibocsátott iveken eddig 243 ft, 30 kr.jött be. Mivel pedig a Gerendaynál megrendeltemlék 360 frtba fog kerülni, két aláirási iv nyitta-tik, melyeknek egyike Sopronba lesz küldendő, amásik pedig a mostani gyülés tagjai közt köröz-tetendő.

A számadásokról és levéltár rendezésérőlszóló jelentések után olvastatott a pesti első ta-karékpénztár igazgatóságának levele, mely sze-rint a lelkes hazai intézet a társulat javára ezévben is 100 ftot utalványozott.

A nagygyűléshez intézett három rendbeliinditvány, u. m. a himlőoltás ügyében kitüzöttpályakérdés, a szakgyülések czélszerü eljárásárólés az egészségügynek az országgyülésen kép-viseléséről, indokolt véleményezés végett az or-vosi szakosztályhoz utasittattott.

Ezután következtek a tudományos előadások,melyek azonban a terem akusztikai szerencsétlenalkatánál fogva csaknem egészen kárba vesztek.Az előadásról alig 4—5 ölnyire, egyes hangokatugyan igen, de még csak szavakat sem lehetetthallani; annál kevésbbé az összefüggő értelmet ki-venni, nagyon természetes, hogy a jelenlevők egyrésze unván az ily mulatságot, vagy eltávozott,vagy bizalmasan társalgott. Áz első előadás Korá-nyi Frigyes, egyetemi magántanáré volt, ki az„idegességről" értekezett, megkülönböztetvén azidegességet az önző, szenvedélyes jellemtől, át-ment a jelen nemzedék ismertetésére, azt akképhatározván meg, hogy az könnyen ízgathatóság,hirtelen föllobbanás és gyors kimerülés jellemei,minek okát a társadalmi irányban keresi. Végülkijelenté értekező, hogy az idegességet nem mintbetegséget, hanem mint a társadalom tulnyomójellegét fogja föl, s gyógyszerét néma gyógyszer-tárban, hanem a nevelésben keresi.

Utána Hauer Ferencz bányatanácsos németnyelven élő szóval magyarázta a birodalmi föld-tani intézet fölvételeit Magyarországban. Hangoséljenekre buzdította a közönséget különösen azonnyilatkozata, hogy ez intézet sehol sem talált mele-gebb részvétre és rokonszenvre, mint hazánkban,kivált az általa név szerint is megemlített hazaitudósoknál.

Ez értekezés után dr. Balassa János kelle-mesen lepte meg a gyülést azon közlése által,hogy ö 100 darab aranyat ajánl föl, mely összeg-gel a következő három év alatt megjelenendőlegjobb magyar orvosi eredeti munkát óhajtja jutal-maztatni. Hogy e nyilatkozatot hangos éljenzéskisérte, említenünk is alig szükséges.

Hideghéti Antal a mezőgazdaság és termé-szeti tudományok közti viszonyt fejtegeté. Való-ban kár, hogy e korszerű felolvasás a fönnebb em-litettem baj és az értekező gyöngébb hangjamiatt csaknem egészen üresen volt kénytelen el-hangzani.

Következett dr. Arányi Lajosnak élénk,szemléleti szabad előadása, bemutatván a Hu-nyady János által alapitott, Mátyás által folyta-tott és Bethlen Gábor által 1618. erősített vajda-hunyadi vár famintáját. Oda mutatott az egyesrészekre,meghatározván épitésök korát; kifejtetteaz egész vár beosztását. Befejezésül pedig fölem-lité azon körülményt, hogy a Hunyadiaknak emlé-keket tervezünk : értekező szerint pedig legszebbemlék lenne, ha azon emléket, melyet ök v>,-:guk épi-tettek, nem hagynák elpusztulni, hanem javítvaíöntartanók.

Végre érdekes volt Kubinyi Ferencz érteke-zése az agyagról átalában. különösen pedig azuhorszkairól Nógrádmegyében. Eddig ndv. leg-jobb tűzálló agyagnak a révit (Biharmegyében)ismerték : de az uhorszkai ezt is fölülmulja. Iparés közgazdászat tekintetében is igen fontos tehát,hogy e cf-ikkért e;után külföldre nc vándoroljanakki ezerek, midőn e hasonló minőségü czikket itthonsokká! olcsóbban megszerezhetni. Értekező egyinditványnyal fejezte be előadását, azzal t. i.-hogyWeidinger Vilmos udv. tanácsossal, ki hazánkföldtani viszonyainak kutatása körül kitünő ér-demeket szerzett, a gyülés róla '-aló húlás meg-emlékezését dornbachi nyaralójába táviratilagtudassa. Mely inditvány egyhangulag elfogad-tatott.

450

Ezek voltak az első közgyülés tárgyai. Befe-jezése után következett a gazdag közebéd, melylyelPozsony városa a nagy gyülés tagjait az e czélracsinosan főldiszitett katonai lovardában megvendégelte. A pohárköszöntések szakadatlanul vál-tották egymást; csak hogy a terem akusztikaihiánya miatt, ezeket is többnyire csak a legköze-lebbi környezet élvezhette. Jó kedvben, derült-ségben nem volt hiány. Az 5 óráig tartott ebédután a társaság legnagyobb része a már fönnebbis emlitett kiállitás megszemlélésére indult.

Hire volt, hogy a magy. főkanczellár is megfogja jelenlétével agyülést tisztelni, mely remé-nyüuk azonban nem teljesült, hihetőleg országosügyek tartóztatván visizaBécsbenőexcellencziáját.

Ma kezdődnek a szakülések; holnap kirán-dulás Dévénybe, Hainburgba és Német-Óvárra.

— i —

Nagy kort ért embereink,többnyire a XIX. századból.

ö s s z e g y ű j t ö t t e : Inkey Adam.(Folytatás. >

190. Perlaky Dávid, bezi ref. egyházmegyeiesperes, Győr, 1787—1857; — 70 éves.

191. id. Wesselényi Miklós b. özvegye, CeereyHelena, Erdély, 1753—1830; - 77.

192. Horváth József (Szentgyörgyi), földb.Hegyfalun, Vas, 1777—1850; — 73.

193. Rauch Gy. báró özv., szül. Nagy-JókaiFarkas J., Várasd, 1787 — 1858; — 70.

194. Skublics Károly, táblabiró, Zala, 1783— 1853; — 70.

195. Sárközy Albert, alispán és országgyülésikövet, Somogy, 1790 — 1860; — 70.

196. Sebestyén Gábor, országgyülési követés iró, Veszprém, 1793—1864; — 70.

197. Tihanyi Ferencz, főispán, Temes, 1789-1859; - 70.

198. Apponyi György gr. idősb, Tolna, 1780„1849; — 69. '

199. Bárány Pál, földbirt. és ügyvéd, Bog-láron, Somogy, 1795 — 1864; — 69.

200. Hunyady János, Magyarország kor-mányzója, Erdély, 1387 — 1456 ; — 69.

201. Inkey Gáspár I., tábornok és földbirt.Iharos-Berényben, Somogy, 1707—1776; — 69.

202. Inkey Józéfa, báró Majthényi Jánosné,Somogy, 1759—1828; - 6d.

203. Jósa János, szoboszlói lelkész, Hajdukerül., 1796—1864; — 69.

201. Marton József, nyelvtan- és szótáriró,Fehér, 1771-1840; - 69.

205. Rosenfeld, szül. Herzl T. orvos özv.,Csáktornyán, Zala, 1788—1857; — 69.

206. Rudolf Vincze, budavári lelkész, Pest,1796—1865; 69.

207. Széchenyi István gróf, a nagy hazafi,Sopron, 1791 — 1860; — 69.

208. Zichy Antónia hajadon, földbirt. Zichhelys., Somogy, 1793—1863; — 69.

209. Zrinyi Ilona, Tökölyné, II. Rákóczy Fe-rencz anyja, Zala, 1682 — 1703; — 69.

210. Balogh János, 8 országgyülésen követ,Bars, 1759-1827; — 68.

211. Benitzky FlóriáD, m. tisztvis. és földb.,Pest, 1793 — 1861'; — 68.

212. Herold János, bajai lelkész és prépost,Bács, 1794—1863; — 68.

213. Inkey János IL, Zala-Somogy és Vasegybekapcsolt megyéknek sok évig alispánja, és5 örszáguyül. követ, Zala, 1674—1742; — 68.

214. Károlyi István, ügyvéd és nyomdatu-lajdonos, Pest, 1795 — 1863; — 68.

215. Varju Endre, hédervári lelkész és kano-nok, Győr, ) 796 —1864; - 68.

216. Csekonics József, tábornok és földbir-tokos Hatzfelden, Vas, 1757 — 1824; — 67.

^ 2 1 7 . Erdődy Antal gr., földbirtokos, Zágráb,1797-1864; — 67.

218. Hertelendy Ignácz, főispán, Torontál,1789 1856; - 67.

219. Inkey Ádám. földbirtokos Nagy-Récsén,Zala, 1778 — 1845; — 67.

220. Kovács József (Rigiczai), földbirtokos,Bács, 1796-1863; — 67.

221. Nagy András (Péli), földbirtokos, Bars,1798-1865; — 67.

222. Traupman Lajos, orvos N.- Kanizsán,Zala, 1798—1865; — 67.

223. Batthyányi Antal gróf (Kázmér atyja),Barnny=i, 1762—1828; — 66,

224. Bezerédy Pál, István testvére, Sopron,1799-1864; — 66.

225. Csapó Dániel, alispán és országgyülésikövet, Tolna, 1778-1844; — 66.

226. Cseresnyés István, megyei főügyész,Csanád, 1799 — 1865; - 66.

227. Horváth János, fehérvári püspök ésakad. tag, Zala, 1769—1835; - 66.

228. Inkey Boldizsár, alispán és földbirtokomPalinban, Zala, 1726—1792; — 66.

229. Koháry Antal herczeg, az utolsó csa- 'ládtag, Hont, 1760—1826; — 66.

130. Nádasdy P. Ferencz gr., kalocsai érsek,,Komárom, 1785-1851; — 66. • j

231. Pecsovics Ferencz, faddi közbirtokos és 'nyüg. tiszttartó, (kitől a Pecsovics-párt nevétvette), Tolna, 1793 — 1859; — 66.

232. Bánfy Pál báró (Losonczi), Pest, 1798- 1 8 6 3 ; — 65.

233. BÖlts József, régi insurgens, utóbb me-gyei tisztviselő Baksán, Zala, 1782—1847; — 65.

(Folyt, köv.)

Babonaság és boszorkányságok nap-jainkban.

A setét századok egyikében kiemelkedett je-les magyar király azon rendelvénye: hogy boszor-kákról — melyek nem léteznek — szó se legyen,fényesen tanuskodik arról, hogy Kálmán királyunkemelkedett gondolkodásu férfi volt; de fájdalom,a nyolcz századot tul élt kor sem képes még abemohosult időkben ültetett babonát kiirtani, sőtuj meg uj alakok s változatokban időszakonkintbemutatja a maga virágzását, sőt az idő viszonya-ival együtt apad, vagy szaporodik, mint az1849-ben hazánkban gyököt vert Utszéli tövis —alias muszka tövis. Egy pár babonát az ujabb ko-riakból ide jegyzek; sajnálkozzék azokon a józangondolkozó, nevessen rajtok a müvelt elméjű sokuljon belőlök a vakság burkából századok ótakivetköztetni magát nem képesített nemzedék.

Az 1864-kév nem csak arról volt emlékeze-tes Erdélyben a Mezőségen, hogy némely határát ajégvihar elsöpörte, hanem még azt is megtevé,hogy a learatott kalangyákban a buzaszemeketmegkelette, melynek az lett a következése, hogy ahanyag, rest, munka-kerülő gazdaszonyok kenyerenagyon silány eledellé vált, a miért a gazdákaztán jól megdorgálták őket; de a kenyér mégakkor is ragacsos, héjjaváló, nehéz emésztetü,valami cseh-brugóhoz hasonló eledel maradt, migvégre megunván az asszonyok a gazduramékkézzel fogható jutalmazásait, gondosabb munkahelyett a babonához nyultak, a mely abból állt:hogy a tésztadagasztó nő egyik lábára takaró nél-kül bocskort kötött, mig a másik csupaszon állt,s fejére férfi-kalapot tett, és ugy dagasztotta mega tésztát. De bizony csak silány kenyeret süthe-tett e rest gazdasszony. S mégis! nemhogy okultvolna a szomszédság — látván az eredménytelen-séget — sőt gyorsabban s nagyobb mérvben éskörben terjedt el az ostoba babona, mint bárminőüdvös utasitás, s még tán évek mulva is fenn fogmaradni.

A jelen 1865-k évben tartós szárazság gyö-törvén az erdélyi határokat, némely helyen hogya természet utját elfordítsák, a gondviselés eléugy óhajtottak állni: hogy utasitásokat menesz-tettek faluról talura, figyelmeztetvén a kakasoktulajdonosait: vigyázzanak kakasaikra, s lesseneka boszorkákra, kik amazok farkából egy egy tol-lat éjenkint kilopnak, s azokat ördögszekérbőL ra-kott tűzön megégetik. Ha már ily tollrablót ve-endnek észre, azt fogják meg. s száját tömjék telefekete tyuk begyéről tépett tollal, s felül ráöntsenek pálinkát, hol ezen mütét végrehajtatott,az eső azonnal meg fogja áztatni a szomjú földet.— Folyó évi augusztus 1-n talán sikerült vala-mely sztrigoi-nak elfogatása, és a műtétei, mertaz eső meglátogatta eltikkadt határainkat, csakhogy némely helység elmondhatja: adtál uramesőt de nincs köszönet benne! t. i. a jég többhelység határát tönkre verte.

Kevesebb utánjárást igényelt a következőbabonás eljárás. Megizenték, t. i. egy helységbena papnak : tudassa hallgatóival, hogy a legköze-lebbi vasárnapra hirdesse ki, hogy minden hallga-tója mezitláb menjen a templomba. Ezen figyel-meztetést az elfogulatlan lekész komolyan végighallgatván, csak azon egyszerü kérdést koczkáz-tutta: Hát aztán a pap is mezitláb járuljon aszószékbe? — A kinek volt láb fedezője, azutánis, máig is elfödözi lábát; de a kinek hiányzikezen ruhanem, a bizony ma, is ugy dicséri azurat, a minő tehetsége van. De biz ezért atyámfiai,a természet a maga elé vett utat nem hagyja el.

Ezeknél tovább haladtak egy lépéssel a Ko-íozsmegyében kebelezett mocsi járásban Velkéren.Ott is megsokalván és elunván a sok pusztaszertartást, a község gyülhelyén, a zsidó fogadósasztala mellett határozatba tették: hogy az öt

• héttel ezelőtt meghalt, s tisztességesen eltemetett; oláh Hárfás Simon hulláját ássák fel, minthogy^strigoi' (boszorkány) volt, » az esőt magávalvitte a sirba. Fogta tehát magát a község, s a né-hainak sirját, felásták aztán a hulla baloldalába

• rezes nyelü evővillát szúrtak, szájába foghagy-mát tömtek, s koporsó nélkül háttal fölfelé ismétvisszahelyezvén az ártatlan tetemet, a sirt felhal-

' mozták. Es már most nyugodtan várták az esőt, a• mi csakugyan meg is látogatta aszályban sinlőhatárainkat. Hogy vajjon a néhai Hárfás szomszéd

^hullája mennyiben vett részt a természet ezen'jótékony átváltozásában, azt nem tudom; de tána nevezett helység tiszteletese adhatna valami

! homályos felvilágositást, hogy kétségünket siessen' az által oszlatni. Ha magyar ember laknék a hely-ségben, felvilágositásért, mint az oláh nyelvbenjáratlan, ahhoz fordulnék; de tudtomra egyetlenmagyar sem lakik azon helységben, mely terve-zője, s szemtanuja volt ezen a székely földön hál'istennek i-smeretlen eljárásnak. Es ennek valódi-ságáról, az előttem fekvő levél, melyet szava

' hihető barátom irt, tanuskodik.'-• Haladunk ! Hej sok baj áll még a nemzedék-eiőtt, mig kimászhatik azon ingoványból, melybentéDfereg, hogy maga megett hagyhassa a boszor-kányhitet. Iskolák uraim! és ismét iskolák! Alap

^nélkül hiába épitünk. Nem egy óra, s nem egy-kéttized müve az erkölcsi s szellemi alap, melyre az-után bizton épithessünk. Mezöségi.

451

megmelegedjenek. És e mellett nyáron át nemszenved az ember a nagy hőségtől. A hévmérőritkán hág + 28 Réaumur fokra. A hőséget foly-vást a tengeri seelek mérséklik; s épen ugy ma-gunk is mérsékelhetjük azáltal, hogy a tengerbena mikor akarunk, akkor fürdünk meg. E kitünőgyógyhelyben az olasz vendégek száma a fürdői-dőszak alatt évről évre szaporodik, sőt némelycsaládok rendszerint már télre is ott maradnak.

Dr. B. L.

Gyógyhely mellbetegek számára.Nizzán kivül 5 városa van a provencei és li-

guriai partoknak, melyekben a legtisztább levegő,a legegyformább hőmérsék és a legkedvezőbbéghajlat uralkodik, s melyek ennélfogva a mell-betegeknek figyelmét leginkább igénybe veszik,ugymint Hyéres, Cannes, Mentőn, San Remo ésNervi. Az első három hire és neve már eléggé elvan terjedve, a két utolsó azonban kevésbbé is-meretes, moJyek pedig az előbbenieknek semmi-ben sem állanak utánok. Nervinek San Remofelett azon előnye van, hogy egy nagy város, tud-niillik a pompás Genua kapuja előtt fekszik.Már hosszu idők óta ismeretes e hely dicső éghaj -lata. Egy Genfben 1619-ben kiadott könyv igyszól róla: „Nervi a legjobb és legegyformábbéghajlattal bir, a milyent csak kivánni lehet; ehely hasonlit a fóldi paradicsomhoz, és nem ismermás évszakot, mint a tavaszt és Ő3zt." Ennek okanagyon egyszerü. A kis várost egy hegyekbőlálló koszoru oly teljesen védi az északi szelekellen, hogy több év telik bele, mig a hévmérő kétfoku hidegnél alább esik. 1848-tól fogva 1863-ig,tehát 14 télen át évenkint átmérőleg csak négy-szer volt szükséges tüzet rakni, hogy a szobák

E g y T e 1 e g.** (Királyi látogatás egy magyar festésznél.)

Libay Lajos festesz hazánkfiát, ki a nyári idénytrendesen a gasteini fürdőkben tölti, a porosz ki-rály valamint tavaly, ugy az idén is megtiszteltelátogatásával s közel egy óráig mulatván Libaynyári műhelyében, nagy élvezettel forgatta aszebbnél szebb rajzokkal és vázlatokkal telt albu-mokat. Libay utánozhatlan gyöngédséggel má-solja a természetet, könnyeden színezett finomrajzai, mint azon vidékből elhozható emlékek, nagybecsben állanak a gasteini fürdővendégek előtt.A porosz király ezuttal ismét két gasteinvidékinagy rajz elkészítésével bizta meg művészünket.

** (Hajóégés a tengeren.) „Glasgow" gőzös,mely julius 30-kán indult New Yorkból Liver-poolba, Saudy Hooktól (a new-yorki öböl előtt)250 mérföldre a sik tengeren leégett. A tűz anem eléggé összeszoritott gyapotban támadt, smiután három óra alatt nem sikerült a tüzet elol-tani, a legénység és utasok az arra vitorlázó,,Rosamond"-ra menekültek, s későbben „Erin"gőzös által visszavitettek New-Yorkba. Az egészszerencsétlenség alatt a legnagyobb fegyelem ésrend uralkodott, s ennek köszönhető, hogy egyemberélet sem esett áldozatul.

— (A sátoros czigányok elriasztása hajdan.)Mint a mult idők néha tulságos tréfáit jellemzőadat, nem lesz érdektelen tudni, hogy csak egypár évtizeddel ezelőtt a székely földön az ifjakmimódon szokták elriasztani a falu végén letele-pült, s már kártékonynyá vált sátoros czigány-csoportot.

A végrehajtás ugy történt meg, hogy a czi-gány tanyára dűlő magaslatra — mely mentőiemelkedettebb, annál czélszerübb volt — fölemel-tek valamely kiszolgált kereket, s nem egyszertöbbet is egynél, és ott szalmával, s más könnyenéghető anyaggal annak falait, küllőit, sőt agyátis müértőleg betekergették, rászoritották, s aztánmeggyujtották. Azután a már lángba borult ke-reket a kifeszitett sátorok irányában meglóditották. Ezen égő alkotmány a sebes forgás miattmég élesztett lánggal a telep közé sodorván magát,ott néha kártékony hatással rombolt, néha pedighatástalanul tova robogott. Alig lehet képzelniaz ily exoeditio által felriasztott tanyán rögtön •zött lárma-zavart, a lótást-futást, óbégatást, át-kozódást. Akármint futotta meg pályáját a tüzes-követ , a sátoros czigányok másnap virradóra

• már utkészen állottak, s ezen fiatal könnyüvérü-séggel párosult kegyetlen tréfa a vándor csoport-nak valamely helység határáról tovább riasztásáralegfoganatosabb volt, sőt évtizedek mulva is csakátkozódva emlékeztek azon helységre, melyben ilyfogadtatásban részesültek. A korszellem haladtá-val, ma már az ily ókori kicsapongás is végétérte. — M. • . .

(Rsz.) — (Nevezetes halotti ünnepélyek.) Azókorban az egyiptomi királyok temetésénél 100—200 fogadott sirató volt jelen ; kik fejüket trágyá-val valának kénytelenek befödni. Minden jó illatkerülendő volt; a ki legkellemetlenebb bűzt ter-jeszte, az gyászolt legjobban. Ha a szkyták kirá-lya halt meg, akkor a gyászolók kénytelenek va-lának fülök czimpáját levágni; s homlokukat,orrukat és arezukat megsebesíteni. Perubana meghalt emberre szarvasbőr-ruhát adtak, gteste hátsó részére minden államhivatalnok nevétés czimét fűggeszté föl; mellére pedig nejeinekneveit. A byssoy-ok, királyuk halálakor, bizonyosidőig minden beszédtől visszatarták magukat s kia csendet megtöré, halál fia volt. Midőn Juidakirálya halt meg, vele legkedveltebb miniszteretemettetett el — elevenen. Nehány indián törzsmeghalt királyát — fűvel tömi ki. Az amerikaiEgyesült-Allamok polgárai, ha elknökük meghal,imádkoznak s bőjtölnek egy napig.

— (Wilson honosítási kísérletei Ausztráliá-ban.) Pár év előtt 300 darab lámát és alpácátszállitottak Peruból Uj-déli-Walesbe és Victoria-tartományba, azon czélból, hogy ott ezen állatokatmeghonosítsák. Kérdés azonban, vajjon képeseklesznek-e a honosítok ezen állatoknak azon fen-sikokat nyujtani, melyeket azok tulajdon hazá-jokban elhagytak. Wilson és barátjai 600 fontsterlinget adtak Össze, hogy azon lazaczokat szál-lítsanak Ausztrália vizeibe. 30,000 darab lazacztó-jást utnak is inditottak, melyet szállitásközbenjéghidegvizzel a legnagyobb gonddal öntözgettek,hogy kifejlődésöket meggátolják. A jég azonban,mielőtt Ausztráliába megérkeztek volna, elfogyott,a tojások megromlottak, s a kisérlet roszul ütöttki. Minthogy azonban azóta sikerült pontyot ésaranyhalakat Ausztrália halastavaiban meghono-sitani, a kisérletet megújítják. Az angol iúczánok,melyek ide behozattak, nagy számmal tenyésztet-nek, és a foglyokat nemsokára ugy fogják va-dászni, mint saját hazájokban. A páva egészenmeg van honosodva és vadon költ a bokrosokban.Minthogy a madarat átalában könnyü meghonosi-tani, a honositótársulat azon igyekszik, hogyegyik éneklőmadarat a másik után vigye be An-golországból, mintha a gyarmatosok uj hazájobbaköltözésökkel a régi haza szerves ingóságait czi-pelnék magukkal. Ezekért Angolország a jóltenyésző fekete hattyúkat és a kangurukat kaptakárpótlásul, melyek a londoni állatkertet diszesi-tík. Azonban egy szarkát is küldhetné Ausztrália,melynek éneke, mint az utazók beszélik, rendki^vül tiszta és melódiában gazdag. — Dr. B. L.

Vasárnapi beszélgetés.(Liszt utoljára — A „búsongó Róma." — Pozsony és Pest.)

Pest, szeptember 2-án.Roma locuta est — az az: Liszt Ferencz

zongorázott, személyesen játszott, az ő tulajdonkezeivel szemünk láttára, fülünk hallatára, s mármost nem irigykedünk többé azokra, kik azzaldicsekedtek előttünk, hogy ők hallották L;sz-£et a mikor még virágjában volt. Igaz, hogy ezelégtételt vagy 5000 emberrel kell megosztanunk,kik a mult kedden a vigadó pompás termeibenszorongtak — de hiszen ép ez szolgál elégtéte-lünkre. S ha amazok azt mondják nekünk, hogyíík a pezsgő, szenvedélyes, fiatal Lisztet hallot-' ^ ! . m i a zt feleljük nekik, hogy a nagy zongora-hősön nem foghattak ki sem az évek, sem a papiruha, mert | a fehér fürtök alatt most is elragadóképzelet csapong « a reverenda érző szivet takar.A ki őt most láttá és hallotta, bajosan hiszi el rólaazt a „világról valo lemondást", melylyel barátjaiaz ő papi köntösét indokolják. Igaz ugyan, hogya választott darabok, a m ; a z ujj béli ügyességetilleti, nem igen v >ltak kihivók, de a szellemdusfölfogás s a bübájos előadás utánozhatlan volta az,mely Lisztet oly magasra emeli az ugy nevezettvirtuózok fölé, kik utána indultak a zongora-

T Á R H Á Z .fejdelemnek, szintén nagyraneveivén görényükets majmolt kaczérságban kapkodván kezükkel slóbázván meg bozontos fejüket, hogy Liszthezhasonlók legyenek.

i _ _ Liszt, vejével Bülow Jánossal, négy kézreI játsza magyar rhapsodiáinak egyikét BülowI egyike a legnevezetesebb zongoraművészeknek kifőleg apósa szerzeményeiben igen otthonos, a mintis a Berlioz, Wagner és Liszt által megalapított„jövő zenéjének" buzgó apostola. Bülowot is zajosan fogadá a közönség.

Reményi, Liszt egyik ujabb szerzeményét,„a három czigányt" hegedűié el, melvre Lenauhasonczimü költeménye lelkesité. Kissé "szaggatóitcompositio, határozatlan, noha tarka színezettel.A dudaszó épen nem czigányos, mert soha czigánynem dudázott még, valamint a tamburáva! -emfoglalkozik. A beleszőtt dalnak rózsavölgviesszabása hasonlókép nem czigányos, azaz népies.Sikerültebb momentumai voltak azon rhapsodiá-ban, melyet Liszttel együtt adott elő s itt méltótapsot aratott. Legvégül Liszt a zajos kívánatnakengedve még a „Rákóczyindulót" játszotta el sezzel bucsuzott el a magyar közönségtől. Óhajtjuk,hogy a mielébbi viszontlátásig!

A bevételt 6000 ftnál többre teszik.Ha már benne vagyunk a müvészetben és

Rómában, tegyünk egy kis látogatást a „képző-

müvészeti társulat" tárlatába is, hol egy uj hazaitehetség szobormüve van kiállítva. Tudtommal a„Vas. Ujság" iott első, mely Izsóról megemlé-

I kezett, midőn még Bécsnek valamelyik ismeret-len mühelyében mintázott, ráirányozván a közfi-

; gyeimet. Adjuk rá a keresztséget Aradi Zsig-\ mond a is, ki a „búsongó Rómát" ábrázoló mell-| szoborban, fényes jeleit adja egy nem mindennapi• tehetségnek. A fiatal müvész mindössze három év

óta farag s Milanoból, hol Vicmzo Valo. hirnevesmesternek tanitványa, az „örök városba" indul,melyet oly megkapóan eszményitett. A műrőlszakértők is nagy melegséggel nyilatkoznak.

A magyar természetvizsgálókat, kitünö ős-magyar vendégszeretettel fogadá Pozsony, a mintez azon városhoz, melyben eddig a magyar ki-rályt koronásak, méltán ülik is/A lakosság ün-nepekül tekinti azon napokat, miket a hazai ésidegen tudósok a szép városban töltenek. Hurczol-ják öket mindenfelé, tiszteletükre kiállításokat,díszelőadásokat, tudományos s tudománytalankirándulásokat, lakomákat stb. rendeznek, a széppozsonyi nők virágokat szórnak eléjök s egy-egykedély, mely köré a mathesis vagy archaeologiá.szövé pókhálóit, megifjodik, mig az ifjabbak job-bára mind fölcsaptak szemosillagvizsgálóknak.

Mit mondasz ezekre, oh én keserves Buda-pestem ? Forgó János.

ürül i

w

if I

ít •

Irodalom és műrészét.*• (Becses történeti munkával) gazdagodot

Ismét az irodalom, mely a magyar történelem egyiknagynevü családjával s aszomoru,de fényes emléküszigetvári ostrom leirásával foglalkozik. A munkaczime „Az elsö Zrinyiék", szerzője Salamon Fe-rencz. A jeles történeti tanulmányairól ismertszerző e müve két részre oszlik; első része a Bre-biri grófok, a Budapesti Szemlében megjelentczikknek átdolgozása. A 2-ik rész a szigetvár;hős életrajza. A mü a szigetvári hős életrajzávalés Szigetvár régi térképével van ellátva, s terje-delmesen tárgyalja a szigetvári ostromot, melymagában majdnem 10 ivet vesz igénybe. Emü megjelenése jelenleg alkalomszerűséggel isbir, a mennyiben jövő 18t>6-ik év szept. 7-én lesz300 éve a szigetvári hős halálának. E jeles müHeckenast Gusztáv kiadásában jelent meg. A 42ivnyi kötet ára 3 ft.

** (Vá latin-magyar szótár) jelent meg He-ckenast Gusztáv kiadásában, melyet Farkas Eleka legujabb és legjobb források után dolgozott ki.A mai igényeknek megfelelő jó latin szótár hiá-nyát már rég érezzük; azért szükséget pótlókézikinyv ez, melyet ugy jelessége, mint czél-szerü alakja és könnyen használhatósága miattiskolai és magánhasználatra különösen ajánlha-tunk. A több mint 30 türün nyomtatott ivre ter-jedő kötet ára 2 ft.

** (Megjelent uj könyvek.) Heckenast Gusz-táv kiadásában még a következő munkák jelentekmeg: 1.„Közhasznu magyarázó szótár," a magyarirodalmi müvekben, magán és hivatalos iratokban,hírlapokban, és társalgási nyelvben gyakrabban elő-forduló idegen szavak megértésére és helyes kiej-tésére. Irta Babos Kálmán. Ara 1 ft.— 2. „SzvorényiJózsef kisebb magyar nyelvtaná-"nakll-ik része.Ez iskolai használatra készült mű ára40kr.—3. ASzini Károly által összegyűjtött és hangjegyeKretett „Magyar népdalok és dallamok"-ból a Ill-ikfüzet 50 dallal. Ára 30 kr.

** (A Szathmáry Károly által szerkesztett„Magyarország anyagi érdekei") czimü folyóirat-nak III . és IV. füzete megjelent. Tartalmát a kö-vetkező érdekes közlemények képezik : „A nem-zetek közgazdasági fejlődése" Keleti Károlytól. —„Az olcsó vasutakról" Lónyay M., Hollán E.,Szathmáry K. (Térképpel).— „A magyarországitakarékpénztárak 1864-ben." Wodjáner Albert-től. — „Szabadkereskedés Angliával" (Másodikközlemény). — „A suezi földszoros átmetszése"Radich Ákostól. — Közintézetek és vállalatok: Apest-losoncz-beszterciebányai vasut és Sz.-Istvánkőszénbánya társulat. Az első átalános biztositó-társaság, 1864-ik üzletével. A kolozsvári kisegítőpénztáregylet alapszabályai és ügykezelési rendé.

** (Csinos dalgyűjtemény) jelent meg a na-pokban Nagy Kanizí-án Wajdits Józsefnél, „Raj-ta fiuk, vigadjunk!" ozimmel. A gyüjtemény leg-inkább a közajkon forgó dalokat foglalja magábans a csinos kiállitásu dalkönyvecske kedves lesz adal barátai előtt.

** (Uj vidéki lap.) „Vasmegyei Lapok"czimü nem politikai tartalmu lap indul meg jövőoktóberben. Reá az engedélyt megadták. A lapszerkesztője és tulajdonosa Augustich Imre, avasmegyei naptár egyik szerkesztője. Hetenkintegyszer fog megjelenni s czélja: helyi és vidékitársadalmi, közgazdászati, ipar és kereskedemiérdekek képviselése lesz.

** (Müvészi körut Erdélyben.) Vélis Kelemenhegedümüvész, ki fiatal kora daczára már annyielismerést vivott ki a hazában ugy mint a külföl-dön, körutat tesz. E körut még érdekesebbé válikazon körülmény által, hogy Vélis ezuttal nők tár-saságában utazik; ugyanis Gyulay Luiza és Zsu-zsa kisasszonyok, az első zongorajátékával, a má-sodik hegedűjátékával szintén résztveendnek aVélis által adandó hangversenyekben. Most Dé-zset, Beszterczét, Szamosujvárt, majd a kolozsvárilóversenyek után Tordát, Enyedet, M.-Vásárhelyts a többi városokat látogatják meg.

Egyház és iskola.** (A lipótvárosi templom épitése ügyében)

az épitési bizottmány aug. 30-ikán ülést tartott saz ez alkalommal előterjesztett kimutatás szerint,az idei 100,000 ftnyi kölcsönre aláirt 90,000 ftlerovására eddig befizettetett 68,900 forint; továb-bá adakozások gyanánt befolyt 9701 forint, a val-lásalapból utalványoztatott 20,000 ft, s igy azösszes bevétel 98,601 ft, mely összegből mostanig68,860 ft lett az épitési kiadásokra forditva. Azegész épitkezési idő alatt az épitésre forditott ösz-szeg 454,701 ft 55 krra rug. A kölcsönre befize-

452

tett 68,900 fttal mindössze 523,601 ft 55 kr folytbe; a mostanig terjedő épitési kiadások pedi485,939 forintot tesznek. — Ez ülés alatt LisztFerencz abbé a bizottmányt látogatásával szeren-csélteté, s a templom mintáját s az építkezéstmegszemlélte, mely alkalommal a bizottmány atemplom-épités iránt ismételve tanusitott részvé-teért hálás köszönetét fejezte ki. Mint tudva van,ünnepelt hazánkfia közelebb tartott hangversenyetetemes tiszta jövedelmének egy részét is e tem-plom épitési alapja javára ajánlá föl.

** (Nagy Mihály dunántuli h. h. superinten-dens 50 éves jubileuma) e hó 6-dikán lesz megün-nepelve Komáromban, s ez ünnepélyre már nagy-ban folynak az előkészületek. Ez alkalomra azünnepeltnek lapunk ez évi 2-dik számában közöltéletrajza és arczképe, külön lenyomatban és diszeskiállítással, megjelent s ott szét fog osztatni. Azérdemekben megőszült agg egyháznagyot, jubi-leuma alkalmából O Felsége királyi tanácsosiczimmel ruházta föl.

** (A felkai evang, egyházközség,) paplakaés iskolaházának ujra épitése czéljából, enge-délyt nyert, hogy a jövő 1866-ik évi farsangontárgy-sorsjátékot rendezhessen 1500 db. 50 krossorsjegy kibocsátásával.

Ipar, gazdaság, kereskedés.•/ (A bor szesz-finomító részvény társulat)

megalakithatására Ebner N. F. és társaínak ahatósági engedély megadatott.

*" (Pusztitó hernyók.) Törteiről irják, hogyott a hernyók egy faja annyira elszaporodott aföldeken, hogy a merre utját veszi, ott sem kuko-ricza, sem dohány nem marad, de még a ballangókórót s az ugynevezett disznó-parajt is tökélete-sen leeszi. Nincs a vidéken ember, a ki ily rette-netes pusztításra emlékeznék, minőt e férgektesznek. Két, sőt három ujjnyi vastagságon csakugy hemperegnek e hernyók milliói, s még nemtalálta senki módját, mikép lehetne e pusztitásnakvéget vetni.

x* (Pozdech József gyárában) Pesten e hó5 — 6-dikán egy most készült uj fölszerelésü 45mázsás haranggal nyilvános próba lesz. IS gyárravonatkozólag figyelmeztetjük az olvasót a lapunkmai számában levő hirdetésre.

Kozintézetek, egyletek.** (A Kisfaludy-társaság) egyes pártolói

könyvkiadványai után számos tudakozódástörténvén olyanok részéről, kik nem tartoznak a

Kisfaludy-társaság pártolói közé, a társaságelhatározta, hogy azon pártolói könyveket, me-lyekből még nehány példány fenmaradt, könyv-árusi forgalomba bocsátja, azonban tetemesenmagasabb ár mellett, mint a mennyibe azok apártolóknak kerültek. A társaság bizományosa ekönyvekre nézve Ráth Mór, az áruba bocsá-tott könyvek pedig a következők: 1. „A mi nó-táink," eredeti regény Abonyi Lajostól. Négy kö-tet, ára 4 ft. 2. „Esmond Henrik", regény Tha-ckeraytöl, ford. Szász Károly és Szász Béla. Kétkötet négy füzetben, ára 4 ft. 3. „Moliére, víg-játékai", ford. Kazinczy Gábor. Két kötet, ára 2ft. 4. „Antonia", regény Sand Györgytől, ford.Greguss Ágost. Egy vastag kötet, ára 1 ft. 50krajczár. 5. „A századok legendájából", HugoViktor után ford. Szász Károly. Egy kötetára 1 ft.

** (Az állatkerti részvénytársulat) közelebbiülésében az igazgatói állomás betöltése is szóba" érült. E nagy jelentőségü állomásra, melytől jó-"ormán az egész vállalkozás sikere függ, márddig is több külföldi szakértő ajánlkozott; azon-

)an a választmány, mint látszik, maga is kikarván kerülni azon vádat, hogy egy hazai inté-

setet ujra külföldi kezek vezetése alá juttatott:?elszólitja azon hazánkfiait, kik ez állásra képe-eknek vélik magukat, hogy szept. 30-dikáigtyujtsák be ajánlkozásukat; a csak ha e fölhivás-iak kellő eredménye nem lesz, akkor fognak azon

külföldi szakemberekre gondolni, kik már eddigis jelentkeztek.

** (Kisdedóvodai próbatét.) Pesten Boér Ig-nácz uri-utczai kisdedóvó intézetében — hováa tulajdonos minden évben öt szegény gyermeketvalláskülönbség nélkül ingyen vesz föl, — m. hó.30-ikán próbaünnepély volt, nagyszámu műveltszülők jelenlétében, kik ez alkalommal uj meg-győződést szereztek, hogy gyermekeik alapneve-lése a legjobb kezekbe van letéve.

** (A barsmegyei gazdasági egyesület) e hó9-ikén Léván, saját termében, ko'zgyülétt tart.

ujság?''"(Liszt hangversenye) a már emlitett jóté-

kony czélokra 5000 ft. tiszta jövedelmet hozott.** (A városligeti dalárünnepély) alkalmával,

a belépti dijak fizetésénél, csak ezüst hatos 70,000darab gyült össze.

** (Az ohfjtva várt pesti vizvezeték) ügyébennevezetes lépés történt előre; ugyanis a vizveze-téki részvénytársulat megalakulására szü&ségeselőmunkálatok megtételéhez az engedély a ma-gyar kir. udvari korlátnokság részéről megadat-ván, az erre vonatkozó, leérkezett rendelvénybena magyar kir. helytatótanácsnak meghagyatott,hogy az alapszabályokat annak idején felterjeszt-vén, a vállalkozókat már jelenleg oda utasítsa,miszerint a társulati alaptőke teljesen, 200 ftraszóló egész részvényekben lesz elhelyezendő. Azelőterjesztett terv szerint tudniillik a 800,000ftnyi alaptőke 3000 darab 200 ftos s 2000 darab100 ftos részvény kibocsátása által lett volna biz-tosítandó.

** (Hagyomány a m. tud. akadémia javára.)Emlékezni fognak még olvasóink azon esetre, hogyKolozsvártt az öreg Szebeni Pál néhány órávalazután halt meg, midőn azon életkort elérte, mi-korra a triesti biztositó-társulat 21,000 frtot tar-

i tozott neki kifizetni. Egy szóbeli végrendeleteszerint ez összeg a magy. tud. akadémiának voltszánva. Erről azonban nem levén irás, az akadé-mia a kétes kimenetelü ügyet nem akarta pör ut-jára vinni, s kiegyezkedett az örökösökkel. Ezenegyezkedés értelmében az akadémia 4000 ftot kapa többi az örökösöknek marad.

** (Az eltünt Wrchovszky pesti ügyvéd) hullá-jára reá akadtak. Május 16-án Esztergomnál egyholttestet fogtak ki a Dunából, s törvényszéki bon-czolás után ott el is temették, a hatóság pedig ez-után köröztette a dolgot. A körözvény, mint hite-lesen értesülünk, tudomására jutván az eltünttestvérének, a mult napokban felutazott Eszter-gomba, s ott a bonczolásról felvett jegyzőkönyvnyomán kiderült, hogy a május 16-án megtalálthulla W—y ügyvédé volt.

** (Az elbujdosott Nyáry Lajos,) kinek eltü-néséről lapunk mult számában említés történt, %mint bennünket Pót-Harasz'ról ujabban értesite-nek, már megkerült, vagyis tudva van már az ér-dekeltek előtt azon sirhalom, mely a boldogtalanifju hült tetemeit az élők előtt örökre elzárja. Azelbujdosott ifju, ki különben igen becsületes, jó-zan, munkás, és jó családból származott, midőn azatyai háztól szótlanul eltávozott, Soroksárra mentgyalog; ott a Duna partján egy csolnakot fényesnappal eloldott és beleült, azután a Dunába be-evezvén, a csolnak orrára felült, s a magával vittkétcsövü fegyverből magát agyonlőtte. A mal-moknál levő molnárok látták az egész esetet, smidőn a lövés következtében a ladik orráról ha-nyatt a vizbe zuhant, rögtön csolnakokra kelvén,a vizből élettelenül kifogták. Ez volt azon ifju,kinek öngyilkosságát a „P. U". legutóbbi számá-ban emlitettük. A hátrahagyott ruhadarabok és akétcsövü fegyver csalhatatlan bizonyítékai a sze-mély azonosságának, minthogy azok egyenesenNyáry Lajos tulajdonainak ismertettek föl. Ezis ismét egy szomoru példája a megtört s mindenreményt vesztett kezdélyállapotnak, mit az or-szágszerte is érezhető anyagi sülyedés és kime-rültség idézett elő.

•* (Rózsa Sándor kegyelmet kapott,) ugyanismint irják, az élethosszig reá szabott fogságot OFelsége kegyelem utján 15 évre változtatta. A ke-gyelmezést a büntetés kezdetétől számítják, s mi-után Rózsa Sándor már mintegy 10 éve börtön-ben ül, már csak 5 éve lenne hátra.

** (Botrányos megtámadás.) Az Erzsébet-térisétányon egyik közelebbi este fél kilenczkor egypadon két nő ült, midőn tántorgó léptekkel egyegyén közeledett hozzájuk s a nála levő baltávalfeléjük vágott. A két nő szerencsére elég koránészrevette e szándékot s az ütések elől annyibantérhettek ki, hogy azok nem sujták le őket s csakkönnyedebben sebesültek meg. Az illető tettesneve Csikós, egy már többször elzárva volt csa-vargó, ki akkor is részeg volt, midőn e tettét el-követte. A városi fenyitő törvényszéknél már folyez esetben a vizsgálat.

** (Vidéki szinészet.) A kecskeméti szinházata téli idényre Láng Boldizsár szinigazgató nyertemeg; fölhivja tehát azon vidéki színészeket ésszinésznőkket, kik jól rendezendő dráma, vigjátékés népszínmű társulatához szerződni óhajtanak,hogy őt október 15-ig Jászberénybe intézendőbérmentes leveleikkel keressék fől.

453

Melléklet a Vasárnapi Ujság 36-ik számához 1865.** (Egy régi magyar család végső sarjadéka)

szállott a sirba m. hó 16-ikán, Tóth-Vázsonyban.Ekkor temették el Kazay Gábort, az ős nemes Ka-zay család tóth-Vázsonyi ágazatának utolsó fiiva-dékát. Kazay Gábor 68 éves volt, az ősi egysze-rüség, eszélyes takarékosság példányképe, s jóté-kony emberbarát. A tóthvázsonyi helv. hitv. egy-háznak, melynek buzgó és áldozatkész tagja volt,400 pftot adományozott, tornyába harangot vett,mely áldozatkészsége méltánylatának jeléül neve-zett egyház főgondnoki állomásával tiszteltetettmeg. Bándon, hol birtokos volt, a róm. katholi-kusokat felekezetiségen felülemelkedett lélekkelsegítette a templomépitésben. Legyen béke ham-vai fölött!

** (Igazi elmagyarosodás.) A mint értesülünkegy özvegy nő van Pót-Haraszton, a ki ötnevelet-len gyermekből álló családjával oda Tirolból szár-mazott át, s bár a nő maga rem tudta nyelvünketmegtanulni: gyermekei annyira megmagyarosod-tak, hogy a német nyelvet elfelejtve, nem tudnakegyebet a magyar nyelven kivül s most az anyaés gyermekek csak jelek által beszélhetnek egy-mással. A nő özv. Frits Józsefné, különben csa-lá'djával együtt a legnagyobb nyomorban van, any-nyira, hogy sem magának sem gyermekeinek seruhája se élelmi szere nincs. Jó móddal megáldottemberbarátok nemes dolgot cselekednének, hakönyöradományaikkal segítenék, melyek BallaKálmán urhoz Pót-Harasztra vagy Monor mvároá*birájához küldhetők átadás végett. Ne hagyjukelpusztulni e szegény családot!

** (Kárpótlás.) A Vág folyón a szelló'czeimolnárok malmaiért, melyeket 1849-ben a cs.katonaság stratégiai szempontból fölégetett, O

* Felsége legujabban 7000 ft. kárpótlás fizetésétrendelte el a hadi pénztárból.

*• (A magyar országgyülés felsőháza) tagjai-nak számát a„P. Het." következőleg állitja Össze:A legutóbbi 1861-iki országgyülésen jelen volt26 főpap, 7 országos zászlós, 38 főispány, 105 grófés 45 báró, összesen 221. Fölmentést kért 138 fő-pap ás regalista,nem kért 339, összesen 477; esze-rint a magyar országgyülés felsőházának mindösz-sze 698 jogositott tagja volna.

** (A debreczeni szinház,) mint már többszöremlitve volt, október l-jén nyilik meg. A szin-igazgató, Reszler, már az előadandó uj színmű-vekért a színműíróknak járó tiszteletdíjról is gon-doskodott; ez ugyanis a szindarabok első háromelőadása alkalmával a jövedelem harmada, azutánpedig annak 5 százaléka lesz.

** (Szomoru jelenség), ha fölvilágosult szá-zadunkban is néhány ámító szóra oly merészenemelheti föl fejét a babonás vakhit, mint köze-lebbről Szent-Péteren Sáros-, és Kázsméron Zem-plénmegyében. Az előbbi helyen ugyanis, mintmár emlitettük, egy tölgyfán, emitt pedig egykutban véli látni a boldogságos szüzet a banonásképzelet s az ámított nép ezerszámra vándoroloda távol vidékről naponkint. A mondák százmeg százfélekép alakulnak s minél butább nép

' száját járják, annál bizarabbak. A zempléni ható-ságok erélyesen léptek közbe e szomoru jelenség-nél, Sárosban azonban kápolnát fognak emelni acsodás helyen. Egészen más szempontból fogtaföl e csodát egy élelmes izraelita, ugyanis azonelvből indulva ki, hogy ne csak a léleknek, hanem«, testnek is legyen vigasztalása: folyamodott,hogy a sárosmegyei uj csoda hely mellett korcsmátnyithasson. Majd a bortól, meg pálinkától aztán

,még több csodát fognak látni.** (Névmagyaritás.) Stettler Mór pesti szabó

vezetéknevét felsőbb engedély mellett „Vári"-rnváltoztatta.

** (Kivándorlók.) Eperjes vidékéről közelebb40 zsidócsalád indult el Krakó felé, Amerikábakivándorlandó, a hova ama vidékről még többenis készülnek.

** (Nevezetes lopás) Székes-Fehérvárott afogadóban m. hó 21-dikén reggel WurmbrandtEmil gróf vértes-századostól, mig aludt, egy vö-rös bagaria-tárczában levő 13 darab százast segy barna bó'rtárczácskában levő 70 frtot, továbbáegy ezüst horgony-órát, ezüst óralánczot, egyarany medaillont, középen szivet ábrázoló zöidkővel, s egy nagy arany pecsétgyűrűt, melynekfőlapja a családi czimert (egy szájában égő fák-lyát tartó sárkányt, fején grófi koronával) mu-tatja, elloptak. A tettesnek eddig nem sikerültnyomába akadni.

** (Kossuth bankjegyekkel fizetett adóhátra-lék.) Hevesmegye 110,277 ft 17 krnyi régi adó-hátralékai közt egy 8137 ft 40 krnyi tétel is volt,mely annak idején Kossuth jegyekben teljesittet-vén, ujabban is követeltet ett. Mint a hiv „Sürgöny"irja, egy leérkezett udvari rendelvény szerint apénzügyminiszterium részéről intézkedés történt,hogy ezen összeg a tartozásból végérvényesen ki-törültessék.

Nemzeti szinház.Péntek, aug. 25. ,,A tündérujjak." Színmű 5

felvonásban. Irták Scribe és Legouve; forditottaFeleki M.

Szombat, aug. 26. „Az álarczos bál." Opera5 felv. Zenéjét szerzé Verdi.

Vasárnap, aug. 27. „A szökött katona." Ere-deti népszínmű 3 szakaszban. Irta Szigligeti.

Hetfö,aug. 28. Uj betanulással „A kegyp.ncz."Szomorujáték 5 felv. Irta gr. Teleki László. Eredetidrámairodalmunk ez egyik legkiválóbb müve hosz-szabb pihenés után ujra szinre került, de nem olyelőadással, mely színházunk dicséretére válhatnék.Maxim szerepét Szigeti játszta, s nem az ő hi-bájául róható föl, ha a büszke hős nem a kedélyesnagybácsik személyesitőjének való. Csupán TóthJózsefet lehet kiemelni, ki a pulya Caesart művé-szileg ábrázolta. Ez egy előadásból nem akarjukkövetkeztetni, hogy drámánk hanyatlásnak indul:de a meglevő erők czéiszerübb fölhasználása nem-zeti színházunknál ez alkalommal is kivánatos lettvolna.

Kedd, aug. 29. „Borgia Lucretia." Opera, 3felvon. Zenéjét szerzette Donizetti. — Ez este kétvendég lépett föl: Csányi Gizella k. a., a kolozs-vári szinház tagja, kit pár évvel ezelőtt mintkezdőt láttunk a nemz. szinház deszkáin, s azótamind szinpadi otthonosságban, mind hangja erejé-ben sokat nyert. A másik Vittem Vijmos, a pestinémet színháztól, kinek bariton hangja csak amélyebb részeknél bir elég érczes csengéssel.

Szerda, aug. 30. „Egy millió." Vigjáték 4felvonásban. Irták Labiche és Delacour; fordit.Szerdahelyi K. I

Csütörtök, aug. 31. „Lammermoori Lucia."Opera 3 felv. zenéje Donizettitől. A czimsze-repben Litsner Aurélia k. a., mint a szinlap je-lenté, párisi udvari énekesnő, lépett föl.

Szerkesztői mondanivaló.7836. Jassy. O. Gy. Azóta már az illető lapok is meg-

czáfolták az ottani lázadási hireket s e szerint a czáfolatközzétéle feleslegessé vált.

7837. Eperjes. H. L. Vidéki társadalmi viszonyainkrajzai mindenkor szives fogadtatásra találnak lapjainkban.Viszontlátásig!

7838. Püspöki. P. K. Későbbi hónapokra vagyunkkénytelenek fentartani a közlemény kiadását. Bk

i 7839. N.-Tárkány. Sz. L. Ismételve felkérjük önt,I hogy a levélbe foglalt 2 ft. hova forditása iránt rendelkez-

ni sziveskedjék. Az ,.okányi" czikk nem sietös s bármikormegjelenhet.

7840. Béla. Cz. I. Meg lett igazitva, de csak a máso-dik közlésben.

7841. A buvár. Schiller e szép balladája megérdemli,hogy még művészibb gonddal kisértessék meg nem csakhű, de egyszersmind költői forditása. Ezt nem találtuk si-kerültebbnek az eddig létezö fordításoknál.

7842. Pest. B, V. Mi is ugy értettük mint ön, deazért mégis hibás az ily szórend: ,,Kék nevető szemeid."

7843. D. Radvany. J. L. A küldött versekben leg-szebb a szerző neve. A mi azon felül van, haszonvehe-tetlen.

7844. B, Gyarmat. O. Zs. Hát az életnek egyéb je-lenségei ninesenek ott, mint csupán csak a szinészet ésmükedvelkedés? Halljuk a többit is.

7845. Derecske. K. N. B. Már egyik mult alkalom-mal kijelentettük, hogy akiváneágot egyelőre nem telje-síthetjük. A tárgy még nagyon ismeretlen előttünk, s azthiszszük, igen sok más ember előtt is.

7846. D.-Földvár. Egy előfizető. Az eladó könyveknévszerinti megemlitése kivántatnék s akkor a hirdetésirovatban történendő közlés igen valószinüleg czélhoz ve-zetne. E tárgyban szives készséggel szolgál e lapokkiadó-hivatala.

7847. Kis-Próna. L. A A mármarosi sóbányákbólkerült szép só-műdsirabok igen örvendetes meglepeté-sünkre szolgáltak. Fogadja ön szives köszönetünket slegyen meggyőződve, hogy a gyöngéd figyelem e nyilat-kozatát hasonló barátságos érzelmekkel viszonozzuk.

7848. Nem használható művek; Őszi dal. — A ré-szeg. — Emlékezés. — Falu végén. — Szerettelek.

7849. A szép zsidó leány. Mcgérdemlené a tárgy,hogy müvésziebben kidolgoztassák. íly alakban használninem lehet.

SAKKJÁTÉK.296-ik sz. f. — Zagyva Imrétől.

(Debreczenben.)Sötét.

a b e d e f gVilágos.

Világos indul, s 3-ik lépésre matot mond.

291-dik számu feladvány megfejtése.(Brauné Róberttől.)

Világos. A) Sötét.Világos. Sötét.Kc4-c5:

2. Vhl—c6f Kcő—d43. Vc6-e4f Kd4—c54. Ve4—b4+mat.

1. Fbt-c5 Fd6-c5:A)2. Fb7-d5f Bfö-d5:3. Vhl—clf Kc4-d44. Vei—f4fmat.

Helyesen fejtették meg. Veszprémben: Fülöp József.Miskolczon : Czenthe József — Pozsonyban: Csery Gá-

bor.— Kecskeméten: Keller Lajos. Pesten: Cselkó György— A pesti sakk-kör. &

JKsT Melléklet: Elölizetési fölhívás a„Képes Ujság" lególcsóbb magyar néplap2-dik évi folyamára.

Hónapi-és

;*4ö6789

VasárHétfőKeddSzerdaCsőt.Pént.Szomb.

Katholikus és

HProtestáns

naptárSzeptember

Al3ftran. ün.Rozália szüzVictorm püsp.Zachariás prof.Regina szüzKis AsszonyGorgon vért.

A 1!S AlbertRozáliaErősNagyReginaMária szül.Adumár

ETI-NAPTÁGörög-orosz

naptárAugust, (ó)

22 C 13 Agath.23 Lupus24 Eutichius25 Titus26 Adorján27 Pimenus28 Mózes

Izraelitáknaptára

Elul, Ros.1213 Ráhel1415 Rebekka16 [űzet.17 Görög, el-18 Sabbath

R

hos

6.

13131313131312

HoldféHyváltozások. <£ Utolsó negyed 12-kén 6 óra 14

sza

P-

161210

740

57

N a pkél

6.

5555555

p .

21222324252728

perczkor

nyüg.

6.

6666666

p.

373433312927;251

reggel.

hos

« •

10101010101111

jsza

p-

4448505356

0Í5

t

6.

5566778

Him

p-

q441750225837

o l d| nyuy.

6.

?,35679

10

p-

3549

42442

016

TARTALOM.Szent-Ábrahám Mihály püspök (arczkép).— Nyárban

Szeretem . _ A franczia Institut. - Városépitkezés"Észak-Amerikában (vége). — Az augusztusi zeneünnepélyek fömozzanatai !(két képpel). - A természetvizsgá-lók Pozsonyban. — Nagy kort ért embereink (folyt ) —Babonásán és boszorkányságok napjainkban. - Gyo>vhely mellbetegek számára. — Egyveleg. - Tárház: Va-sárnapi beszélgetés. — Irodalom és müvészet - Egyházés iskola. - Ipar, gazdaság, kereskedés. - Kozintézetek,egyletek. — Mi ujság? — Nemzeti szinház. — Szerkesztőimondanivaló. — Sakkjáték. — Heti naptár.

I

Felelős szerkesztő Pákh Albert. (Lak.magyar-utczal.sz.)*

í • - I

454

HIRDETÉSEK.

POZDECH JÓZSEFfiivo-gyarnok, nagyszer-kovács s a harangok uj fölszerelésének felfedezője,

P e s t e n , Terézváros, gyár-utcza 7-ilt szám. ssiját házamban,

az illető t. cz. közönséget tisztelettel értesitem,hogy hazai el«ö szab. f u v ó g y á r a in l> a nmegrendeléseket minden alaku és nagy-ságu irnokra tenni lehel. Azonkivül elfoga-dok mindenféle nagy kovács-munkákat is.

Több izben ujság utján is közlött s az álta-lam föltalált és országos szabadalmat nyert, alondoni világ; kiállításban éremmel jutal-mazott. </.él*zerü. takaros, neiiikiili'tiidena hazai gazdasági rgycsiilel 1". évi junius3—7-kén gazdasági kiállitás alkalmávalelső rendű éremmel diszitett

harang uj felszerelési módomata t. cz. közönség figyelmébe ajánlom. Mert ezen uj módom szerint a harangyaskoronával felszerelve, többféle előnyt nyujt, melyek különösen abbanállanak, hogy a harang könnyen forditható koronája következtében sokkaltovább tart és minden elreuedéstől mentve van: a harangozás szűkebbtért igényel, mint ez a közönséges felszerelésnél van, a harangozás sokkal

könnyebbittetik, és következőleg a ha-rangozáshoz kevesebb ember szükséges,végtére, főkép a nagy harangok huzásá-nál a torony falain a legkisebb rezgés,rendülés sem vehető észre.

A harangok ezen uj fölszerelése több hazaimagyar és német lap által közzé téve volt.

Továbbá nemcsak harang-fölszerelés létesül,tle uj harangöntést is elvállatok, vagy pedio-öreg harangokat ujjal cserélek; ugyszintén kutlönbféle nagyságu uj harangok készen kaphatók.

A gyáramban most készült uj fölszerelésü 45 mázsás harano-o-alszeptember hó 5—6-án nyilvános próbát teszünk ; ezen harangnak a járásaoly könnyü, hogy egy 12 éves fiu minden erőltetés nélkül harangozhatvele, s gyáramban addig lesz közszemlére felállítva, mig vevője nemtalálkozik.

Minden itt elősorolt tárgyakat jutányos áron a lehető legrövi-debb idő alatt a t. cz. közönség teljes megelégedésére kész vagyokvéghezvinni. m * (1-S)

HERCZEGNOVIZRenani Ágosttól Párisban,

Ezen világhirü moMlriviz a bőrnek iijaj frissességét, ismét visszaadja, az arczot,nyakat, kart s kezeket vakitó fehérré, puhává és gyengéddé feszi, s mint soha máshasonnemü szer - hüsitő s frisitóleg hat. Börkütegeket • u. m. szeplőt, pörsenése-ket s a Tánczokat tökéletesen eltávolítja, s az arezszint, — minthogy ezen raosdóvizgemmi Osztatlanságot a bőrön nem szenved, egész a késő korig a bőrt simán fentartja.

Emlitett arcíszépitö szer. moly hasznossága és szilárdsága által olv kedvelttéTált, valódi minőségben egyedül a kizárólag csak alólirt főraktárában kapható.

Egy dvegt-Ke ara 84 kr.

Egyedüli raktár Pesten :

VÉRTESSI SÁNDORNÁL,Krisfóf-tér 1-sö szám, a „Venuslioz." 1277(2-10)

ROBITSCHEKLÍPÓTujonnan nyitottj y

férfi rnha-raktáraPesten, uri iileza I-ső s a s i i i i , a z ugj nevezett „párisi udvai " b a n

« I rattnt-r-Károlyi-léle ház átellenébenajánlja dús-választéku mindennemü magyar és franczia viseletinód szerint

készitett

férfi-, gyermek-, és utazó-öltönyökbőlálló készletét a legjatányoab áron.

Megrendelések 12—24 <5ra alatt eszközöltetnek. 1248(3-6)

PETROLEUMoo foknyi melegségnél meg nem gyuladható tiszta, hamisitlan "minő-ségü Petroleum, Petróleum-lámpák, a legnagyobb választe'kbanés szerfelett olcsó árakért, továbbá henger lámpa-ftvegek, melyeka folytonos szétrepedésnek nincsenek kitéve, s melyek ba egy keresetdrágábbak is, de kitünő minőségüknél fogva mégis tetemes megtaka-rítást eszközölnek, a következő nevezet alatt kaphatók:

Mendl's Petroleuni-Cylinder,a eylinderek mindegyike M. betüvel van jegyezve. Árszabályok é*

mustra-könyvecskék kívánatra bérmentesen küldetnek meg.

MENDL ISTVÁN Pesten,raktár király-utcza 18-dik szám, gyár nagv diófa-uteza iO-dik sz. ».

1246(5—6)

Legolcsóbban kapható:a 16 hü 20 h1 koncz sima 16 hüv. magas, 20 hü*, széles hólyagpapir 1 ft. 40 kr., 1 koncz kétszer

nagyobb csak 2 ft. 70 kr., isméti eladók 3%-tól 10 perczentig vételük szerint jutalmaz-tatnak, természetes hólyagpapir is kapható egy áron. Nagy gazdálkodásra pedig 100

nagy üveg kötésére való bőséges darabok csak 3U krért .

100 darab 8-ad levelekhez való borítékok25 kr.-tól 1 forintig választhatók tetszésszerint.

100 db. 8-ad levélpapír . . — ft. 45 kr.100 db. vastagabb . . . . - ft. 65 kr.100 db. vastag angol . . . 1 ft. - kr.100 db. legvastagabb . . 1 ft. 10 kr.100 db. szines zománezos . 1 ft. 10 kr.100 db. szines csipkés szélű . 1 ft. 50 kr.100 db. síinos sima . . . 1 ft. — kr.100 db. szines gyászszegélyü 1 ft. 20 kr.100 db. legfinomabb . ." . 1 ft. 50 kr.1 másoló gép könyvestől min-

denestől . . " . . . . 6 ft. — kr.

100 dorabor nyomás c?ak 12 kr.; ugy papí-rokra mint a borítékokra szines nyomásvagy monogram-betűkkel 100 nyomása80 kr.

100 dombornyomásu látogatójegyek 80 kr.100 fekete finom kőnyomat 1 ft.Minden külön sorért 50 kr. jár.

Mindennemü irópapirok, rajz- és Írószerek legjutányosabban kaphatók

1260 (2-0)Haris Pálnál

Pesten, nagyhid-uteza 15-ik szám alatt.

Istennel, észszel, szorgalommal boldogulsz!Ez jelszava az országos ISTVÁN BÁCSINAK, 8 ez alatt naptára már Xl-dik évi pályáját

szerencsésen elérte. Ki naptár irodalmunk történetében kissé jártas, tudni fogja, hogy l l év ótahány naptár tünt fel a magyar égen, és ismét hánynak tünt le csillaga; — g épen ez bizonyitja,hogy István bácsi naptára életre való és ajánlatra méltó, mivel a t. közönség által, mint kedvesenlátott ujévi vendég, évröl-évre melegen pártoltatik és föntartatik.

K szerint kedves dolgot vélünk tenni, midőn hirül adjuk, hogy szokott tetszős alak és változatosanlípüleles béltartalommal megjelent

ISTVÁN BÁCSI NAFTÁRAvagyis

családos házigazdáknak és gazdasszoiiyokiiak, Népnevelőknek, Iiclységelöljáróknak. iparosoknakés fiililnii velök nek való

KÉPES lt Ui:\l>AKIIMI.által szerkesztve.

Csinosan füzött és jegyzékpapirral ellátott naptárunknak régi ára 50 kr- o. é.

Kelt Pesten, aug. 10-én 1865.JPF" Minden tiz p é l d á n y r a e g y t i s z t e l e t p é l d á u y r á a d á s

llUSZtáV

Mindenkinek felette fontos.

A gróf Harrach-íélevászon-áruk gyári raktárának

utolsó készlete, a vászonáruk valódisága os teljes rőfraérték biztositása mellett,a gyári árakból 50%-tig terjedft leengedéssel,

a végképeni eladásmég csak rövid ideig fog tartani.

A Magyarkirályságból érkező levélb<;li megrendelésekre, készpénz beküldésvagy postai utánvét mellett az árucíikkek postán, vasuton vagy gőzhajón bárhovámegküldetnek.

§•"* A pakolás és mustrák beküldése ingyért teljesittetik."*®Több ezer röf gyári vászonmaradékból fehcrnemüek készíttettek, képssek va-

gyunk azokat ölcsó árért áruba bocsátani, ugyanis:1 d b . vásZOIl i 'éríi-ingliCk az ára (jóféle rumburgi vászonból) csak

3, 4 — 5 forintig a legfinomabbak1 d b . ííCen CSinOS váSZOll IlŐi-ilIg. kivarrva s himezve 8, 4-5 ftig

a legfinomabbak.•"" A férfi-ingek megrendelésénél a nyakbőségc. kivántatik.(Magyar vagy német gatyák 1 ft. 20 kr.—2 frtig a legfinomabbak).

Stájer növénynedvmell- és tüdő-betegek számára,

í

1 vég 30 rőfös vászon ára most csak 9 ft. 50kr., 12, 14, 16, 17 -19 forintig —igen finomak.

1 vég 42 rőfös vászon ára most, csak 15, 18, 20, 22 — 25 frtig a legfinomabbak(12 inghez)

1 tuczat fehér vászon és ezérna batisz-zsebkendó ára most csak 1 ft. 90 kr.,3, 4, 6, 8, 10—12 frtig a legfinomabbak.

Jó hirben álló s Ausztriában a legjobbnak elismert és hamisitlan vászonkészitmé-nyeink, a mug»s papság s uraságok által oly kedvelt 5(1 és 51 röfös kézifonat vász-naink ára most csak 25, 30, 35, 40, 50 —60 frtig, az ugvnevezett batisz-vásznak,

melyek ára azelött 150 ft. volt — most csak 65 — 75 frtig.Törülköző-kendők, szines vászon- és asztalkendők tuczatja, asztalteritékek 6 sze-mélyre 1 abiosz és 6 asztalkendővel, mindezeknek ára csak 6, 8 — 10 forintig,

12 személyre még egyszer annyi.£MP* 80 forinton felüli megrendelésnél 1 finom damasz nagy abrosz cs ken-

dőkből álló 18 ft. értékű asztal-készület adatik ráadásul.1278(2-12)Az e tárgybani leveleket kérjük ekép czimezni:

„An den Leinenw aaren-Ausverkauf, Stadt, Freiung, llank-Bazar,nebeu deiu griiflich Ilarrach'-schen Palais in Wien."

egy üveg ára 88 kr. o. é.

Engelhofer izom- és ideg-essentiája,egy üveg ára 1 ft.

Dr. Krombholz gyomor-llqueurje,egy üveg ára 52 kr.

Dr. Brünn szájvize (Stornaticon),egy üveg ára 88 kr.

Folytonosan valódi és legjobb minőségben kaphatók:Török József gyógysz., király-utcza 7-dik sz. a., KIxMifűlirer A.,

j j C ^ ^ n p g ^ m T , Gindele (i., Gindrivh J., Ifatisner F. L., Höffler unokái, Kindl• t i C T 1 E i i l i • ea Frühwirtli. Kénig \.. Ottzci-Kky és Ht-hieszler, Reitszam

F., Szpnes Kd., TobiscU il , Tunner J., VáRhy K., Weiss FI.uraknál.

U F ] Ffe A TV • ® r l l n n e r *"• *'•' eteden J., Prohászka, Schwarzntayrr gyógy-•* v l l /«. 1W • szerész viziváros cs Wlasek g\ sz. Krisitina-varos. 1230 (5 — 6)

REICHARD A. és TÁRSAujonnan nyitott könyvkereskedésePesten, szémér ll sz. a. n evang1. iskola-é|»íiletl)en,

tisztelettel tudatja a nagyérdemű közönséggel, hogy könyvkereskedésében jelentékenyraktárt tart magyar, német és tót bibliákból, uj testamentumok én zsolfarokbél —ezek közt olyanokat is, melyek föpásztorilag jóváhagyattak; (Ess e's Kistemaker) talál -

, hatók nála továbbá ó-kor szövegü héber és görósj és sok más nyelven irt. bibliák,'• melyeket a t. cz. közönség szives figyelmébe ajánl. Ezen szent-irások teljes névsotozatai kereskedésemben ingyért szolgáltatnak ki. ^268 (2—3)

Marhabetegség és marhavész ellen,

Lég-viz (inftwasser)mint hűsitő ital különösen azon számára, kik aranyérben szenvednek rendeshasználatra ajánltatik, megbecsülhetlen hathatóssággal bir továbbá rögzöit föfa.ja-sok. iejkAszvény, mellszoron^ás, emésztési bajok, altesti bántalmak. lépkórés doiculasok eseteiben és az epe elkülfinités megtámadásainál.

1 palaczk ára 40 kr.Valódi minőségben kapható: Pes ten, T Ö R Ö K J Ó Z S E F gyógyszerész urnál,

király-utcza 7-dik sz. a. 1229 (9 -12)

mely a forró nyári-idöb<MI szarvasmarhák, sertések s még a lovak közt is nagy mérték-ben dühöng, a KOR!\El:iH"IU.I MAB1IAPOR, mint házi-óvszer a legnagyobb

sikerrel alkalmazható, s valódi minőségben a következö czégek által rendelhető meg:P E S T E N Torok József gyógyszerésznél, király-utcza 7. sz., Thalmayer A. és társa,Halbauer testvérek. Glatz J.. -Bl 'DAIV: az udvari gyógyszertárban. A r a d o n :Frobst F. J., Tones és Freiberger, — Brassóban: Heszheimer és társa, Gyertyilnfly ésfiai, — D e b r e c e n b e n : Bignio .!., Csanak J., — Drttán : Braumüller, — E p e r j e s e n :Zsembery J., — Kszekeu Deszáthy J., — Esztergomban: Uierbrauer C. J., —E g e r b e n : Tschögl J., — 6y»ngyfis6n: Kocziánovieh, — Kassán: Novelly A. ,—Kolozsvár t t : Wolf, — Komaromban; Belloni A., Ziegler és fia, — J l o h a r s o n : Kógl,— Nagyváradon: Janky A., - Nagy-Kanizsán: Feszelhofer és Rosenberg, — Pan-csován. Rauschan és fiai és Gráf, — Pozsonyban: Scherz F.. Hackenberger testv.,Waritsek, Kovács J., Rozsnyón: Posch J., — Sopronban: Pachoíer L., Müller P.,Mezey A., — Székeslehérvárt t : Legmann A. L., Kovács P., — Szegeden : Aigner, —Selmeezen: Diniák, Zelenka, - Hzepesvarallyán: Fest J . B , — Szolnokon: ScheftsikIstván, — Sziszeken: Dietrich A , Temesvárit : Maxer és Sailer A., Babusnik, —Trencsénben: Kulka és Weisz, — Vaczon: Bodendorfer, — Vnraz&don: HalterF. és

Koterba. - Veszorémben : Lang .1. és Tuszkau M. 1151 (8—9>

!íi:f k

a franczia modor szerint alkotott

bnilatMALOMKÖVEKNEK

Blum Jánosgőzmalom, malomkövek és árpa-

kása-gyár-tulajdonostólBIDÁN.

456

a valódi franczia

KOVA-MALOM-KÖVEKNEK

L a f e r t é b ő l .Raktár

Blum Jánosgőzmalom- tulajdonosnál

BUDÁN.Raktár Pesten: Geittner és Rausch uraknál, föut 2-dik sz. alatt.Tiszta árak helyben Buda-Pesten készpénzben. ] Eredeti gyári árak helyben Buda Pesttn, készpénzben.

I. oszt.1 pár 36" átmérőjü 90 ft.

102 „38"40"42"44"46"48"50"52"54"56"58"60"

112 .120 ,130140150 .160170180190200210

II. oszt.80 ft. 1 pár 36" vagy

38" „40" „42" „44" „46" „48" „50" „52"54"56"58"60"

92102110 ,120130 ,140 ,l.'O160 ,170 ,180190 .200 ,

! u "'i »•i

, íi „, 'i „i ii ». i », ;i i,

! 'i ',]

95 Centiméter átmérőjü100 J

105IU116121126181137142148153158

1252 (2-2)

Levélbeli megrendeléseknél előleges fizetésül minden pár malomkő után 50 ft. csatolandó.

Blum János,

550 frank.575600630670700780760780800880860890

gőzmalom, malomkövek e's árpakása-gyár-tulajdonosa Budán

Titkos

BETEGSÉGEK,ujonnan keletkezettek

8 nap alattminőségre nézve

48 óra alattmeggy ógyittatnak

dr. Fux J.23 év óta fenálló rendelési intézetében,anélkül, hogy a beteg foglalatosságá-

ban háborgattatnék.Rendel: d. u. 1 — 4 óráig.

Tiszteletdíjjal ellátott levelek a leg-gyorsabban eszközöltetnek.

Lakása: Király-utcza, 24. sz. a. 1-söemelet 1193 (5—12)

Tanuló-ifjaklakás és magyaros éle'mezés végett érte-sülhetnek folyó 1865-ik évi szeptember20 ka után molnár-uteza 9-ik sz. jobbraI-ső ajtóira. 1280 (1) r

Gyógyszerészi gyakornokkerestetik, ki 4—5 iskolát végzett, kedvezőföltételek mellett M a l e t e r Albert,,

1275 (2—3) Jolsvára.

Kereskedelmi Akadémia.Az uj tanfolyam f. évi október 2-kán, a beiratás szeptember 20-kán

veszi kezdetét. — Levélbeli tudakozásokra posta fordultával kellő válasz ada-tik. Személyes értekezésre az igazgatósági iroda naponkint reggeli 9—12és délutáni 3—5 óráig nyitva áll. Az esti tanfolyam kezdete október 12-kén.

1865' Az igazgatóság.Kivonat a „Bukarester Allgemeine Deutsche Zeitung" 1865. évi julius

18-iki számából.

Nyilvános köszönetF á c z á n y i Ármin oklev. gyógyszerész urhoz, a fogpapir készítője

és feltalálójához Pesten.Alulírott 50 eves körü vagyok, a gyermekségem óta szüntelen a legiszonyúbb fog-

fájásban szenvedvén, e's e tekintetben a legkinozottabb ember valók. Körülbelől háromhéttel ezelött a „Bukarester Zeitung"-ban hirdetett szert Fáezányi Ármin oklev.gyógyszerész urtól (Pest, királyuteza 43. sz.) ámbár — az igazat megvallva — eleintehihetlennek tetszett előttem , azonban mégis megkisérlettem, és bámulatos örömömre a48 óra óta folyvást irtóztatón kinzó fogfájásom egyszerre megszünt. Azóta ezen fog-papirból több szenvedőnek adtam ős egyetlenegy sem csalatko?ott, mindnyájánál a jó-tevő hatás pillanat alatt és kimaradhatlanul gyógyitó volt.

A ki tudja, mi a fogfájás, az tudja megitélni, hogy a fájdalom e'leni csalhatlanszerfeltaláló'a valódi jótevője az emberiségnek, a kinek is ezennel legbensőbb hálámat nyilvá-nitom. - Plojest (Oláhország), julius 18-án 1865. F r e i b e r g e r H e n r i k ,

phetogen-gyárosE fogpapir kapható PESTEN: Ifjabb dr. Wagner Dániel ur, nádorhoz czimzett

gyógyszertárban, váczi-uton. — Egresi Rezső gyógyszerész urnál, József-téren, sz.Istvánhoz czimzett gyógytárban.— Formágyi Ferencz gyógys?., három korona-utczábanaz Isten anyjához czimzett gyógytárban, és a szénatéren Sztnpa György gyógysz.magyar koronához czimzett gyógytárban.

BUDÁN (várban): Bakats Sándor udvari gydgysz. urnál, Wlaschek Ede gyógysz.Krisztinavárosban. — Ó-BUDAN: Özvegy Majláthné assz. gyógytárában. Továbbá akövetkezendő gyógyszerész uraknál:

Alsó-Lendva : Kiss Béla. — Aranyoí-Maróth : Simonides Theodor. — Arad:Ring Károly. — Aszód: Sperlagh Józs. — Baán : Bartovits Istv. — Biija: PollermannFer. — Bártfán: Tirscher Manó. — Háttaszék : PoósLaj—- Belgrád : Sekulits Theod.— Brassó (Erdély): Jekelius Nándor. — Usattza: Bentsáth József — Csernovitz :Schnirchlgn. — Debreczen: Borsos Fer. — Eger: Ertinger Ign. — EpcrjfS: SchmidtKár.— Érsekujvár: Fogd Sand. — Eszék: KarojlovitsM. — Esztergom: Mayer Sand.Ffchér-Gyarmath : BalikaKar.— Felsö-Bánya: Csausz I-tv. - Gjergyó-Szt.-Miklós(Erdély): Szathmáry János. — Gyoma: Kremplitsch Lajos. — Győr: Németh Pál. —Igló: Fischer Guszt. — Kassán: E-chvig Ed., Quirsfeld Károly. — Kaposvár: KéglNándor. — Komarom : Schroidthauer Ant. — Körinöcz: Nemesek János. — Kolozs-vár (Erdély): Engel József. — Léva: Bolemann Ede. Liptó-Szt.-Miklós: HaluskaP. — Lovas-Berény: Heiszler Gy. — Lugos: Kronetter Ferencz. — Makó: Nagy Ad.Mezo-Csáth: Kéler Istv. — Miskolcz: B.ilogh Ist. - Módos: Jezovits Sig. - Mo-hács: Ráth Ferencz: Morior: Demtsa Sz — IVagy-Beeskerek: Keller Ed. — JVagy-Mihály: Czibur Bort. — Nagy-Karoly : Jelinek Ign. Nagy-Kikinda. — Heu-duschka Lip. Nagy-Kórös : Traxler Fe-encz. — Nagyszombat: Stanzel II. — Nagy-Szeben (Erdély): Thalmayer J. — Nagyvárad: Molnár József. — Naschiíz (Tót-orsz.): Mernyik And. — Német-Palánka: Harlikovi s Károly. — Nyíregyház: Ber-talan Pál. — Nyitra: Dr. Lang E. — Orosháza : Székán^Bjt. — Paks : MalatinszkySand.— Pancsova: Rauschau Ber. — Pécseit: Kuncz NÜflor. — Pozseg (Horvát-orsz.): Csillagh Kár. — Pozsony: Heinrici Frid. — Privigye: Barsi Guszt. — Put-nok: Szepessy János. — Ra.jecz: Hladny Mór. — Rimaszombat: Hegedüs Lajos. —Rozsnyó: Pós Gy. — Sárbogárd : Tersztyánszky Károly. — Szarvas: MedveczkyJózs. — Szabadkán: Hoffbauer Vilm. — Szeged: Meák Gy. — Szegszárd: BrassayMih. — Selmeez: Dimák Gy. — Sémiin : Wukomanovic Bas. — S. A. Ujhely: HornJ. — Székesfehérvar: Say Rezső. — SzenHz : ücsnyay Ant. Szentes: EiszdorferGuszt. — Szigetvár: Salamon Gy.— Szirak: Telkcsy Iván. — Sopron: Lux Ferencz— Tata: Niertit Ferencz. — Temesvár: Pecher J. E. — Tolna. GrafT János. —Trentschin : Simon. — Ujvidék : Grossinger C. B. — Wág-Ujhely : Keller Ján. —"Varasdin (Horvátorsz.): Fodor Th. — Werschecz : Herczegh J. — Weszprém: Fe-renczy Kár. — Világos: Hoffbauer Ad. — Vihnyén: Barsi Rezső. — Zágráb (Horvát-ország): Mittelbach Zsigmond. Zombor: Gallé Em. 1250 (2-2)

Ára egy egész csomagnak 1 ft. o. ért., egy '/» csomagnak 50 kr. o. ért.Szegények kapnak ezen szerből a készítőtől minden időben ingyen.

JOEL EK KELLERa „jegyesek"-hez czimzett

ujonnan megnyitott

vászon- és fehéráruk raktáraPesten, a bécsi utczában,

ajánlja jól berendezett

rumburgi, holland*, iriandi, kréasz-, fonal- éss z í l c z i a i vásznak, 1242(6-6)

asztalneműéit-, kávés-, törülköző- és vászoitzsolkindok-, asztal- é»ágyteritékek-, fehér és színezett esinvat és kanavász-, nanking-,színezett perkai-, mindenféle feliérneniüek , fehér és színezett par-két-, pikét-szoknyák- és teritők- és minden e szakmába vágó ezik-

kékből álló készletét a legjutányosbra szaluit ár mellett.

ezennel tisztelettel tudatja a nagyérdemű közönséggel, hogy a nagyhid- 6amiatyánk-utcza szögletén ezelőtt fenállott

PAPIR-RAKTÁRATa nagyhid-utczai „fehér hajóhoz" czimzett 6-dik sz. a. házba tette át, és ajánlja

jól rendezett tárát mindennemü

W@~ papir- és irodai szerekből. '&$Különös figyelembe ajánlja az igen díszesen kiállitott

levélpapírokat és látogatójegyeketbámulatos olcsó áron, u. m. :

100 db. levéliv névvel vagy czimmel domború nyomásban . . . — ft. 50 kr.100 „ ugyanaz, boritékkal együtt diszes tokban 1 ft. — kr.100 „ igen finom levéliv „ „ „ „ 1 ft. 35 kr.100 „ látogatójegy lithographirozva dupla lakpapiron . . . — ft. 80 kr.100 „ „ domború nyomással ,, . . . — ft. 80 kr.

Irásbeli megbízások, az öszlet beküldése vagy postai utánvét mellett legpon-tosabban és legjobban teljesittetnek. 1216 (4 - 0)

Viz által légzárolt szoba-ürszékek, tletesen elráratik, darabja 5 - 8 ft., kettős zárral, csinos szerkezetű 15 ft.

f m e ' v m i n ( l e n árnyékszékhez alkalmazható, s mely által a légvonal ésbűz tökéletesen eltávolittatik, darabja 10 ft.

E két tárgy királyi szabadalommal láttatott el. MEzerszeresen megpróbált, általam feltalált és szabadalmazott

O í l Á l i O t í l i í melyek alkalmazása által a füst a konyhából ésj U I L l £ X l ' ( / i l 9 lakhelyiségekbdl nyomtalanul eltünik, dbjalüft.

A pakolásért darabonkint ládával együtt 1 lt. számittatik.Felnőttek számára ffirdfikádak 13 — 15 ft., liozlefözesek s más egyéb érezmun-kálatok uj s régibb épületekre a.legjutányosb áron számittatnak, s még a legcse-kélyebb tárgyak is kijavitás végett elfogadtatik. 1245 (3—6)

MIKSITS KÁROLY,bádogos-mester.

RAKTÁRA: rózsatér 2-ik szám, a városháza mögött-

Kiadó-tulajdonos Heckenast Gusztáv. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten, 1865 (egyetem-uteza 4-ik szám alatt).

Tizenkettedik évfolyam.37-ik s z á m .

Pest, szeptember 10-én 1865.

Elöfizetési föltételek 1865-dik évre: a Vasárnapi Ujsá« és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. - Fél évre 5 ft.Csupán Vasárnapi Ujság : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. - Csapén Politikai Újdonságok : Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft.

S V * Hirdetési dijak, a Vasárnapi Ujság és Politikai Újdonságokat illetőleg, 1863. november l-töl kezdve: Egy, négyszer hasábzott petit sor ára, vagy annak helye egyszeri igtatisnál 10 krba;háromszor- vagy többszöri igtatásnál csak 7 krba számittatik. - Külföldre nézve kiadó-hivatalunk számára hirdetme'nyeket elfogad, Hainburg és A Ilonában: Haasenstein és Voglcr. - M..Frankfurtb«n:OHo Mollien és Jaeger könyvkereskedése; Béesben: Oppelik Alajos, - és Pesten: a kertész-gazdászati ügynökség is. József-tér, 14 »z. a. Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 tijkr.

M ü l l e r J á n o s .ismert törekvése az a Vasárnapi I tett, még akkor is, midőn az — veszélylyel

• " • ' * járt.Müller Jánosnak a felső-magyarországi

vasgyártás kifejtésében s felvirágzásábanlegnagyobb érdeme van. A magyar termé-szetvizsgálők, kik jövö évben Rimaszombat-ban fogják tartani összejövetelöket s hihető-leg a felsövidéki gyártelepek megtekintéséreis fognak időt szentelhetni, reméljük, bőalkalmat fognak találni, a vasipar kiterjedé-sével s a gyártás tökélyével is megismer-kedni azon helyeken, melyek e szakférfiúhatásának jótékony eredményeit tanusítják.

Ujságnak, hogy, a mennyire lehet, mindenosztály, életpálya s munkakör érdemes kép-viselőivel iparkodik gazdagítani arczkép-csarnokát. Talán nem egészen a mi hibánk,hogy a hazánkban oly fontos és tekintélyesbányászati és hutászati szak, képeink hosszusorában alig van képviselve, s azon egy kétjeles férfiu, kiknek méltatása eddig lapunk-ban megjelent, inkább igazgatói és kereske-delmi, mint technikai érdemmel bir. Itt azideje, hogy e térre is fordítsuk figyelmünket.

Az is régi szokásai közé tartozik elapnak, hogy kiváló figyelem-mel viseltetik oly férfiak iránt,kik kü l fö ldrő l beszármazva,itt nem csak hogy az élősdiál-czivilizátorok szerepét nemjátszszák, hanem tisztességesszellemi vagy anyagi töke bir-tokában, munka és fáradságután keresik nem csak a ma-guk kenyerét, hanem uj kere-setforrások felfedezése s hasz-nálata által mások boldogulá-sát s a hazai közérdekek emel-kedését is előmozdítják, s kikazután, ha áldás kisérte fára-dozásaikat, hütelenül nem fordi-tanak nekünk ismét hátat, ha-nem jó és balsorsban uj hazá-jok ügyéhez csatlakozva, annakminden körülmények között hüpolgárai maradnak. Hazánkminden részében nagy szám-mal találhatók az ily becsülésreméltó indigenák, kiknek érdekea mienkkel teljesen összeforrt skiknek már elsö nemzedéke isgyakran még csak idegen hang-zásu neve által különbözik atelivér belfölditől.

Ez előzmények után biztonhozzáláthatunk a mai képünktárgyául fölvett érdemes férfiuismertetéséhez.

Müller János, a kiről szólani akarunk, ahazánkba költözött azon külföldiek egyike,kiket hazai iparunk fejlődése történetébenaz elsők sorába fog kelleni iktatni. Nemcsaktudományosan müvelt, értelmes és szabadongondolkodó férfiu ő, hanem e hazának hü fiais lett, melynek nem egy fontos szolgálatot

MÜLLER JÁNOS.

Müller János 1810-ben született egyLemberg melletti helységben Galicziában,hova német eredetü családja IL József csá-szár idejében Würtembergböl költözött be.Az alsóbb és reáliskolákat Lembergben vé-gezvén be, technikai tanulmányainak foly-tatása végett a bécsi polytechnikumba ment,

hol kitünően végzé a tanfolyamot. Mégtanulmányi évei folytán mérnöki meghivástkapott a Bánságba, hogy a Karansebes mel-letti Ferdinándhegyi vasgyárat berendezzes megindítsa. Mihelyt tanulmányait befe-jezte, e meghivást azonnal elfogadá s meg-megbizását legjobb sikerrel teljesité. E gyármost a brassói vasgyári társulat tulajdonas ma is teljes működésben van.

Családi viszonyai azonban arra kénysze-riték, hogy e gyártól csakhamar elváljon shazájába visszasiessen. Lembergben letevénaz államvizsgákat, mint mérnök három évet

töltött államszolgálatban. Ek-kor történt, hogy a Szepességegyik elsőrangu iparosával, aköztiszteletben állott TrangousLajos oyug. kapitánynyal meg-ismerkedett. Ez utóbbi nagytevékenységű és áldozni készhazánkfia meggyőződvén Müllerszéles ismereteiről és szakké-pességéröl, ezt csakhamar rá-birta, hogy Selmeczre jöjjön áts az ottani bányászakademián atanfolyamot az ő költségén el-végezze. Müller egy év alatt vé-gezte az egész tanfolyamot sdicséretesen kiállotta a vizsgá-kat. Ezen év alatt történt, hogyMüller, felsőbb megbizatás kö-vetkeztében, az egj7kori főkama-ra-gróf, Drevenyák által hátra-hagyott nagyhirü ásványgyüj-teményt is rendezte.

Selmeczről visszatérve, Mül-ler a Gömör- és Szepesmegyehatárán elnyúló vadregényessztraczenai (buvópataki) völgybejutott s az ottani vasgyárakban,melyeket akkor Trangous kapi-tány birt bérben, igazgatói ál-lomást nyert. E gyárakat rövididö alatt oly sikerdus lendületrehozta, hogy a szomszéd vidékenkiterjedt vasgyári telepeket biró

Koburg-Koháry herczeg mindent elköve-tett e szakember megnyerésére. Nem so-kára át is vette a herczeg káposztafalvi éssztraczenai gyárainak önálló vezetését. Emellett mint hutászati mérnök ő intézte svezette Koburg herczeg számos uj vagymegujitott gyárának építését s béren d