A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁNAK PROGRAMJA2006-2010

Budapest, 2006. június

2

Felzárkózik a gazdaság

GDP évenkénti növekedési üteme az Európai Unióban és Magyarországon

(az előző időszak %-ában)

3,0 3,0

3,9

1,91,2 1,2

2,41,6

2,2

4,94,2

5,24,5

3,83,4

4,5 4,3 4,6

1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. 2006. I.n.é.

EU25 Magyarország

3

Jó helyezés a visegrádi országok között

Egy főre jutó GDP vásárlóerő paritáson a visegrádi-országokban EU-25=100

70,174,4

48,5

63,2

45,5

55,7

42,2

51,2

1996 2006

Csehország Magyarország Szlovákia Lengyelország

-21,6

+3+5,7

-11,2

+7,5 +12

4

Gyors ütemben nő az ipari termelés

Az ipari termelés növekedése az előző időszak %-ában

12,510,4

18,1

3,6 2,8

6,47,4 7,3

12,9

1998 1999 2000 2001 2002 2003. 2004. 2005. 2006.I. n.é.

5

Nőnek a beruházások

A beruházások alakulása az előző időszak %-ában

12,7

5,3

7,4

4,4

9,3

1,2

9,1

6,4

9,7

1998 1999 2000 2001 2002 2003. 2004. 2005. 2006.I. n.é.

6

Gyors ütemben nőnek a jövedelmek

A GDP, a reálbér, és a nyugdíjak reálértékének alakulása

az 1998. évi %-ában

138%

149%

151%

1

1,1

1,2

1,3

1,4

1,5

1998 1999 2000 2001 2002 2003. 2004. 2005. 2006.

GDP reálbér nyugdíj reálérték

7

Ciklikusan megbomló egyensúly

A kormányzati szektor ESA hiánya a GDP %-ában

4,7

2,6

6,15,4

6,4

8,4

3,52,4

5,5

8,06,8

3,0

6,4

8,4

2,3

1994

.

1995

.

1996

.

1997

.

1998

.

1999

.

2000

.

2001

.

2002

.

2003

.

2004

.

2005

.

2006

. int

ézke

dés n

élkü

l

többlet

egyszeri tételek (grippen, árvíz, autópálya, önkormányzati hiány stb.)

tervezett hiány

9,6

8

Új Magyarország – Új egyensúly

Verseny és szolidaritás

Hatékonyság és igazságosság

Jogok és kötelezettségek

Köz és magánfelelősség

Állam és állampolgár

Állam és gazdaság

Bevételek és kiadások

9

Tartós egyensúly megteremtése a gazdaságban

Államreform – kiadások csökkentése

Nagyobb állampolgári felelősség –

eltitkolt jövedelmek kifehérítése,

szolidaritás

Egyéb egyensúlyjavító intézkedések

10

Csökken a minisztériumokban foglalkoztatottak létszáma

A minisztériumok igazgatásának létszáma

 

2006. eredetilétszám

Új minisztériumokengedélyezett

létszáma

Létszámváltozása

Politikai és közigazgatásiállamtitkár

(új: államtitkár) 42 15 - 64%

Helyettes államtitkár (új: szakállamtitkár) 95 51 - 46%

főosztályvezető 426 230 - 46%

felsővezetők összesen 563 296 - 47% 

Minisztériumok engedélyezett létszáma összesen 8 057 6 167 - 23%

11

Csökken a minisztériumi gépkocsik száma

Ma használt

751 db

Csökkentett

433 db

12

Csökken a minisztériumok működési költsége

A minisztériumok igazgatási kiadásai(milliárd Ft-ban)

104,7

8065 60

2002. 2006. átszervezésután

2007. 2008.

13

Új kormányzati negyed

A minisztériumok által használt irodák hasznos alapterülete(ezer négyzetméterben)

350

160

jelenlegi elhelyezés kormányzati negyed

14

Költségvetési intézmények átalakítása

192 megyei szervezet regionális átszervezése

119 intézmény összevonása

32 intézmény megszüntetése

Létszámcsökkenés 12 500 fő

Költségcsökkenés 37 milliárd Ft

15

Intézményi, politikai reformok

Országgyűlési képviselők számának csökkentése

Önkormányzati képviselők számának csökkentése

Képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi

szabályok szigorítása, a képviselők mentelmi

jogának korlátozása

Pártok gazdálkodásának átláthatóbbá és

ellenőrizhetőbbé tétele

16

Modern közigazgatás – szolgáltató állam

11-re csökken a minisztériumok száma, és kevesebb önálló országos hatáskörű szervezetet kell működtetni

Drasztikusan csökkenteni kell az ún. dekoncentrált hivatalok számát

A rendszerváltozás óta első ízben készül törvény a minisztériumok, a kormányhivatalok működésének általános szabályairól

A területi államigazgatási szervek tevékenysége a régiókba koncentrálódik

A Kormány felülvizsgálja és átvilágítja több mint nyolcszáz állami szerv és háromszáznál több állami részvétellel működő gazdasági társaság és alapítvány tevékenységét

A vezetési szintek, a vezetők száma csökken

17

Önkormányzati reform

A választott önkormányzattal rendelkező régiók létrehozása, ezáltal a megyei közgyűlések helyett regionális közgyűlések működnek majd

Cél az önkormányzatok kistérségi társulásainak megerősítése

18

Reform a gazdaságban

A Kormány elkötelezett, hogy az államháztartás és az adórendszer reformjával hosszú távon is egyensúlyi, és ugyanakkor növekedési pályára helyezi a magyar gazdaságot.

19

2001-től kezdődően ismét fokozatosan felborult az egyensúly, melyben szerepet játszott:

A 2001-től követett, elhibázott gazdaságpolitika, amely a forint hirtelen felértékelésével, a minimálbérek drasztikus emelésével jelentősen rontotta a magyar vállalkozások versenyképességét

A választásokhoz közeledve az állami kiadásokat növelő jóléti intézkedések és megugró állami beruházások

20

A Medgyessy-kormány

2002-2003-ban – miközben elődje valamennyi kötelezettségét átvállalta – a választási ígéreteinek megfelelően újabb jelentős és tartós kiadásokkal járó kötelezettségeket rótt az államra

21

A Medgyessy-kormány

50%-kal emelte a közalkalmazottak bérét, ami éves szinten 4-500 milliárddal növeli az állam kiadásait

Bevezette a 13. havi nyugdíjat, ami idén már 170 milliárd forint többletkiadást jelent

Felemelte az özvegyi nyugdíjat, és lehetővé tette a méltányossági nyugdíjemelést, ami éves szinten újabb 40 milliárd forint tartós többletkiadás

Felgyorsította az autópálya-építést, ami 4 év alatt közel 1000 milliárd forint többletkiadást jelent

22

A tartós egyensúly megteremtése 2006-2008

Rövid távon a költségvetési egyensúly helyreállítása

Közép- és hosszú távon szerkezet átalakító reformok, melyek biztosítják, hogy az állam takarékos és felelős módon gazdálkodjon a közpénzekkel

23

Kiadáscsökkentő intézkedések

2006-ban 170 milliárd Ft értékben

zárolás a központi költségvetési szerveknél és a

szakmai fejezeti kezelésű előirányzatoknál

az államháztartási tartalék zárolása

intézkedések a gyógyszertámogatás és a gyógyító-

megelőző ellátás többletköltségeinek mérséklésére

24

Felelősség - eltitkolt jövedelmek kifehérítése

10 000 adózó vagyonosodási vizsgálata – kedvezményes önellenőrzés

Házipénztár utáni fizetési kötelezettség – kedvezmény az önkéntes csökkentésre

Vállalkozások elvárt társasági adója Külföldön lévő vagyonok kedvezményes

hazautalásának lehetősége Hatékonyabb fellépés az adócsalókkal szemben

25

Felelősség – szolidaritási adó

2007-től magánszemélyeknél: a 6 millió forint feletti jövedelem 4%-a

2006. szeptemberétől a vállalkozásoknál: az adózás előtti nyereség 4%-a

26

Felelősség – a vagyon kötelez

2008-tól az átlagos értéket meghaladó

lakó és üdülőingatlanok után bevezetésre

kerül az ingatlanadó, amit a vagyon

nagysága szerint differenciáltan kell fizetni.

27

Egyensúly javító intézkedések 2006

ÁFA 15%-os kulcs 20%-ra emelkedik

Nő a cigaretta és az alkohol jövedéki adója

Kamat- és tőzsdei árfolyamnyereség-adó bevezetése – 20%

Menedzser kedvezmények – adóköteles természetbeni juttatások – adója 44-ről 54%-ra emelkedik

EVA adókulcs 15%-ról 25%-ra emelkedik

Megmarad az 1950 Ft-os tételes egészségügyi hozzájárulás

Minimális járulékfizetés összegének meghatározása

Egyéni egészségbiztosítási járulék 4%-ról 6%-ra emelkedik

Munkavállalói járulék 1%-ról 1,5%-ra nő

28

Egyensúly javító intézkedések 2007

Cigaretta jövedéki adójának emelése

Személyi jövedelemadó sávhatára 1,7 millióra nő, csökkennek az adókedvezmények

Fejlesztési adókedvezmény foglalkoztatást ösztönző módosítása

Gépjárműadó és átírási illeték emelkedése

Nem csökken a munkáltatók társadalombiztosítási járuléka

Járulékalap szélesítése a járulékfizetés szabályának változtatásával

Az egyéni egészségbiztosítási járulék 6%-ról 7%-ra emelkedik

29

Ártámogatások felülvizsgálata 2006. augusztus 1-jétől

átlagosan 30%-kal emelkedik a gáz lakossági

ára

10-14%-kal nő a villamos energia lakossági

ára

Megkezdődik a közlekedési kedvezmények és

tarifarendszer átalakítása

30

Reformok hosszú távra Egyensúly rövid távon is Eszköz:

az állam működési kiadásainak csökkentése az állam adóbevételeinek növelése

Az állam reformjával, az újraelosztás mérséklésével a hiány és az államadósság terheinek csökkentése megteremti az adók hosszabb távú csökkentésének feltételeit

31

Hatás

2007– 2008-ban a beruházások, az export gyors növekedése mellett a belföldi fogyasztás mérséklődése várhatóan 3–4% körüli ütemre mérsékli a gazdasági növekedést.

A ciklus második felében új lendületet kap a magyar gazdaság, és immár egyensúlyi problémákkal nem terhelt feltételek között felgyorsul a felzárkózás folyamata, a növekedés üteme eléri a 4–5%-ot.

32

A legfontosabb reformterületek

Egészségügy

Oktatás

33

Biztosítási alapon működő egészségügy

Kötelező egészségbiztosítási szolgáltatások körének meghatározása

Járulékfizetés nyilvántartási rendszerének létrehozása

2008-tól bevezetésre kerül az EU-konform egészségbiztosítási kártya

Hosszú távú megállapodás a gyógyszer-gyártókkal

34

Oktatás Iskola-felújítási program elindítása Nemzeti Alaptanterv felmenő

rendszerben történő bevezetése Az idegennyelv-oktatás modernizációja A Sulinet Digitális Tudásbázis bővítése A többcélú intézmények (gimnázium,

szakközépiskola, szakiskola feladatait ellátó iskolák) működésének ösztönzése

35

A fejlődés húzóágazatai

Modern ipar

Virágzó turizmus, lüktető idegenforgalom

36

Modern ipar

Foglalkoztatás hatékonyságának növelése, az iskolai rendszerű képzés célirányos átalakítása

Magyarország pénzügyi és logisztikai központtá válásának elősegítése

Hosszú távú stratégiai együttműködés a nemzetközi vállalatokkal

37

Virágzó turizmus,

lüktető idegenforgalom Műemlék gyógyfürdők felújítása Kiemelt turisztikai övezetként a Balaton

térségének, a Duna és Tisza környezetének fejlesztése

Gyógy- és termálvízkincsünk turisztikai célú hasznosítása fejlesztésekkel és pályázatokkal

Új egyensúly

Sikerek és kihívások