A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA · 2005-08-31 · A Kor mány tag ja i nak ren de le tei A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 76/2005. (VIII. 31.) FVM rendelete

II. rész JOGSZABÁLYOK

A Kor mány ren de le tei

A Kormány169/2005. (VIII. 31.) Korm.

rendelete

a települési önkormányzatok által a belterületicsapadékvíz-elvezetõ rendszerek karbantartására

szervezett közhasznú munkavégzéshez szükséges saját forrás kiegészítésérõl

A Kor mány a te le pü lé si ön kor mány za tok ál tal, a bel te rü -le ti csa pa dék víz-el ve ze tõ rend sze rek kar ban tar tá sá ra szer -

ve zett köz hasz nú mun ka vég zés hez szük sé ges sa ját for ráski egé szí té sé nek szán dé ká val a kö vet ke zõ ket ren de li el:

Általános rendelkezések

1. §

(1) A te le pü lé si ön kor mány za tok ál tal a bel te rü le ti csa -pa dék víz-el ve ze tõ rend sze rek kar ban tar tá sá ra szer ve zettköz hasz nú mun ka vég zés hez szük sé ges sa ját for rás ki egé -szí té sé hez a köz pon ti költ ség ve tés 150 mil lió fo rin tot biz -to sí t (a továb biak ban: Tá mo ga tás). A Tá mo ga tás ra pá lyáz -hat nak azok a te le pü lé si ön kor mány za tok, ame lyek köz -hasz nú fog lal koz ta tás tá mo ga tá sá ra ké rel met nyúj tot takbe, és a te le pü lés la kos ság szá ma

a) nem éri el az 1000 fõt, illetveb) meg ha lad ja az 1000 fõt, és 2005. év ben az ön hi bá ju -

kon kí vül hát rá nyos hely zet ben lévõ he lyi ön kor mány za -tok jog cí men tá mo ga tás ra jo go sul tak.

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

Bu da pest,

2005. au gusz tus 31.,

szerda

117. számI. kötet

Ára: 2116,– Ft

TARTALOMJEGYZÉK Ol dal

169/2005. (VIII. 31.) Korm. r. A te le pü lé si ön kor mány za tok ál tal a bel te rü le ti csa pa dék víz-el ve ze -tõ rend sze rek kar ban tar tá sá ra szer ve zett köz hasz nú mun ka vég -zés hez szük sé ges saját forrás kiegészítésérõl. . . . . . . . . . . . . . . . 6295

76/2005. (VIII. 31.) FVM r. A szak mai kö ve tel mé nyek ki adá sá ról szóló 64/1994. (XII. 15.) FMren de let mó do sí tá sá ról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6297

22/2005. (VIII. 31.) KvVM r. A bar lan gok nyil ván tar tá sá ról, a bar lan gok lá to ga tá sá nak és ku ta tá -sá nak egyes fel té te le i rõl, va la mint a bar lan gok ki épí té sé rõl szóló13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. . . . . . . . . . . . . . . 6368

23/2005. (VIII. 31.) KvVM r. A vé dett és a fo ko zot tan vé dett nö vény- és ál lat fa jok ról, a fo ko zot -tan vé dett bar lan gok kö ré rõl, va la mint az Euró pai Kö zös ség benter mé szet vé del mi szem pont ból je len tõs nö vény- és ál lat fa jokköz zé té te lé rõl szóló 13/2001. (V. 9.) KöM ren de let módosítá -sáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6371

7001/2005. (IK 8.) IM ie. A jog har mo ni zá ci ós célú jog al ko tás ról* . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6405

A BM Köz pon ti Adat fel dol go zó, Nyil ván tar tó és Vá lasz tá si Hi va talközleménye. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6405

* A jog har mo ni zá ci ós célú jog al ko tás ról szóló irány el vet a Ma gyar Köz löny 2005. évi 117. szá má nak II. kö te te tar tal maz za, me lyet az elõ fi ze tõk kérésremeg kap nak (te le fon: 266-9290/237 és 238 mel lék; fax: 338-4746; pos ta cím: 1394 Bu da pest 62, Pf. 357).

(2) A Tá mo ga tás fel hasz ná lá sá ra az ál lam ház tar tás mû -kö dé si rend jé rõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. ren de le -tet az e ren de let ben fog lalt ki egé szí té sek kel és el té ré sek kel kell al kal maz ni.

A támogatás általános feltételei

2. §

(1) Tá mo ga tás ki zá ró lag az e ren de let ha tály ba lé pé sétköve tõen be nyúj tott – a bel te rü le ti csa pa dék víz-el ve ze tõrend sze rek kar ban tar tá sá ra szer ve zett – köz hasz nú fog lal -koz ta tá si tá mo ga tá si igé nyek sa ját for rá sá nak ki egé szí té -sé hez igé nyel he tõ. (2) A Tá mo ga tás mér té ke

a) az 1. § (1) be kez dé sé nek a) pont ja sze rin ti te le pü lé -sek ese té ben a sa ját for rás 60%-a,

b) az 1. § (1) be kez dé sé nek b) pont ja sze rin ti te le pü lé -sek ese té ben a sa ját for rás 50%-a.

3. §

A tá mo ga tás for má ja vissza nem té rí ten dõ tá mo ga tás.

Pályázati rendszer

4. §

A te le pü lé si ön kor mány za tok az igény lé se ket a me gyeite rü let fej lesz té si ta ná csok hoz (a továb biak ban: Ta nács)– a Ta ná csok nál el ér he tõ igény lé si adat la po kon –, a köz -hasz nú fog lal ko zta tás tá mo ga tá sá nak me gyei (fõ vá ro si)mun ka ügyi köz pont hoz (a továb biak ban: mun ka ügyi köz -pont) tör té nõ igény lé sé vel egy ide jû leg, 3 pél dány ban, fo -lya ma to san, de leg ké sõbb 2005. no vem ber 30-ig nyújt hat -ják be.

5. §

(1) A Tá mo ga tás ról a Ta nács – a mun ka ügyi köz pont talfo lya ma to san együtt mû köd ve – so ron kí vül dönt. (2) A mun ka ügyi köz pont a bel te rü le ti csapadékvíz -elvezetõ rend sze rek kar ban tar tá sá ra szer ve zett köz hasz núfog lal koz ta tás tá mo ga tá sá ról – a Ta náccsal való együtt mû -kö dés ke re té ben – so ron kí vül dönt, mely rõl a dön tést kö -ve tõ két mun ka na pon be lül tá jé koz tat ja a Ta ná csot. (3) A Ta nács – a (2) be kez dés sze rin ti dön tés figye -lembevételével – a Tá mo ga tás ban ré sze sü lõ te le pü lé si ön -kor mány za tok jegy zé két a Bel ügy mi nisz té ri um ré szé re so -ron kí vül meg kül di.

(4) A Bel ügy mi nisz té ri um a Tá mo ga tás te le pü lé si ön -kor mány za tok ré szé re tör té nõ fo lyó sí tá sá ról so ron kí vülgon dos ko dik. (5) A tá mo ga tá si igé nyek ki elé gí té se a Ta ná csok dön té -sé nek a Bel ügy mi nisz té ri um ba tör té nõ ér ke zé sé nek sor -rend jé ben tör té nik. A Ta ná csok nem fo gad hat nak be to -váb bi tá mo ga tá si igényt, ha

a) a köz hasz nú mun ka vég zés tá mo ga tá sá ra szol gá ló,me gyei fel hasz ná lás ra el kü lö ní tett pénz ügyi ke ret, illetve

b) a te le pü lé si ön kor mány za tok ál tal, a bel te rü le ti csa -pa dék víz-el ve ze tõ rend sze rek kar ban tar tá sá ra szer ve zettköz hasz nú mun ka vég zés hez szük sé ges sa ját for rás ki egé -szí té sé re ren del ke zés re álló for rás

bár me lyi ke ki me rül.

Ellenõrzés

6. §

A Tá mo ga tás fel hasz ná lá sát a Ta nács, va la mint a kü lönjog sza bály ban erre fel jo go sí tott szer vek el len õriz he tik.

7. §

(1) A Tá mo ga tást ka mat tal nö velt összeg ben vissza kellfi zet ni a köz pon ti költ ség ve tés be, ha a tá mo ga tást nem aze ren de let ben rög zí tett tá mo ga tá si cél ra és fel té te lek nekmeg fele lõen hasz nál ják fel. (2) A jog ta la nul igény be vett összeg után a te le pü lé si ön -kor mány zat az ál lam ház tar tás ról szóló 1992. évi XXXVIII.tör vény 64/B. §-ának (2) be kez dé se sze rin ti ka ma tot fi zet ajog ta lan igény be vé tel nap já tól a vissza fi ze tés nap já ig.

8. §

Az ön kor mány zat a Tá mo ga tás fel hasz ná lá sá ról, tárgy -év de cem ber 31-ei for du ló nap pal, a min den ko ri zár szám -adás ke re té ben és rend je sze rint kö te les el szá mol ni.

Záró rendelkezések

9. §

(1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ har ma dik na ponlép ha tály ba. (2) A te le pü lé si la kos ság szá mát a BM Köz pon ti Adat fel -dol go zó, Nyil ván tar tó és Vá lasz tá si Hi va tal 2005. ja nu ár1-jé re vo nat ko zó adat köz lé sé ben fog lal tak sze rint kell meg -ha tá roz ni.

Gyur csány Fe renc s. k.,mi nisz ter el nök

6296 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/117. szám

A Kor mány tag ja i nakren de le tei

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztésiminiszter

76/2005. (VIII. 31.) FVMrendelete

a szakmai követelmények kiadásáról szóló64/1994. (XII. 15.) FM rendelet módosításáról

A szak kép zés rõl szóló 1993. évi LXXVI. tör vény 5. §-a(1) be kez dé sé nek a) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap -ján – az ok ta tá si mi nisz ter rel egyet ér tés ben – a kö vet ke zõ -ket ren de lem el:

1. §

A szak mai kö ve tel mé nyek ki adá sá ról szóló 64/1994.(XII. 15.) FM ren de let (a továb biak ban: R.) mel lék le tee ren de let 1. szá mú mel lék le te sze rint mó do sul.

2. §

Az R. mel lék le te e ren de let 2. szá mú mel lék le te sze rintki egé szül.

3. §

Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ na pon lép ha tály baaz zal, hogy a ren de let ha tály ba lé pé sét meg elõ zõ en meg -kez dett szak kép zé se ket még a be is ko lá zás kor ha tá lyosren del ke zé sek sze rint kell le foly tat ni, illetve be fe jez ni.

Gráf Jó zsef s. k.,föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter

1. számú mellékleta 76/2005. (VIII. 31.) FVM rendelethez

1. Az R. mel lék le té nek 7.I.1. pont ja he lyé be a követ -kezõ ren del ke zés lép:

[Az állattenyésztési gépkezelõ (a gép megjelölésével)szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei

A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplõadatai]

„1. A szak ké pe sí tés azo no sí tó szá ma: 21 6280 04”

2. Az R. mel lék le té nek 19–20. pont jai he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zé sek lép nek:

„19. Dísznövény- és zöldségtermesztõ szakképesítésszakmai és vizsgakövetelményei

I. A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplõadatai

1. A szak ké pe sí tés azo no sí tó szá ma: 31 6207 01

2. A szak ké pe sí tés meg ne ve zé se: Dísz nö vény- és zöld -ség ter mesz tõ

3. A szak ké pe sí tés hez ren delt FEOR szám: 6116

4. Kép zés ma xi má lis idõ tar ta ma– szak kép zé si év fo lya mok szá ma: 2– ma xi má lis óra szám: –

5. El mé le ti kép zé si idõ ará nya: 30%

6. Gya kor la ti kép zé si idõ ará nya: 70%

II. A szakképesítés egyéb adatai

1. A kép zés meg kez dé sé hez szük sé ges is ko lai és szak -mai elõ kép zett ség, elõ írt gya kor lat

Is ko lai elõ kép zett ség:A dísz nö vény és zöld ség ter mesz tõ szak ké pe sí tés– a nyol ca dik év fo lyam el vég zé sé vel ta nú sí tott alap fo -

kú is ko lai vég zett ség re épü lõ, vagy– a ti zen ha to dik élet évét be töl tött, az ál ta lá nos is ko la

ha to dik év fo lya mát el vég zett és a nap pa li rend sze rû is ko -lai ok ta tás ke re té ben a köz ok ta tás ról szóló 1993. éviLXXIX. tör vény (a továb biak ban: köz ok ta tá si tör vény)27. § (8) be kez dé sé ben sza bá lyo zott két éves fel zár kóz ta tóok ta tást ered mé nye sen be fe je zett ta nu lók szá má ra vá laszt -ha tó, vagy

– a ti zen ha to dik élet évét be töl tött, az ál ta lá nos is ko lahe te dik év fo lya mát el vég zett és a nap pa li rend sze rû is ko lai ok ta tás ke re té ben a köz ok ta tá si tör vény 27. § (8) be kez dé -sé ben sza bá lyo zott egy éves fel zár kóz ta tó ok ta tást ered mé -nye sen be fe je zett ta nu lók szá má ra vá laszt ha tó, vagy

– a ti zen ha to dik élet évét be töl tött, az ál ta lá nos is ko lanyol ca dik év fo lya mát be nem fe je zett és a nap pa li rend sze -rû is ko lai ok ta tás ke re té ben a köz ok ta tá si tör vény 27. §

2005/117. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 6297

(8) be kez dé sé ben sza bá lyo zott egy évig tar tó szak kép zéstelõ ké szí tõ év fo lya mon e mel lék let A) táb lá za tá ban a Me -zõ gaz da sá gi szak ma cso port ra meg ha tá ro zott be me ne tikom pe ten ci á kat meg szer zett ta nu lók szá má ra vá laszt ha tó.

Szak mai elõ kép zett ség: –Elõ írt gya kor lat: –

2. Pá lya al kal mas sá gi, illetve szak mai al kal mas sá gi kö -ve tel mé nyek nek kell meg fe lel ni:

A kép zés meg kez dé sé nek fel té te le az egész ség ügyi al -kal mas sá gi vizs gá lat.

3. Szak mai alap kép zés idõ tar ta ma: –

4. Szint vizs ga:

A szak ké pe sí tés meg szer zé sé hez szint vizs ga nincs elõ -ír va.

III. A szakképesítés munkaterülete

1. A szak ké pe sí tés sel leg jel lem zõb ben be tölt he tõ mun -ka kör, fog lal ko zás

A mun ka kör, fog lal ko zás

FEOR szá ma meg ne ve zé se

6116 Dísz nö vény- és vi rág ter mesz tõ

2. A mun ka te rü let rö vid, jel lem zõ le írá sa

A dísz nö vé nyek és zöld ség nö vé nyek sza po rí tá sa, pa -lán ta ne ve lé se, ki ül te té se, te le pí té se, az elõ ál lí tott ter mé -kek tá ro lá sa, el sõd le ges fel dol go zá sa és ér té ke sí té se, azegy sze rûbb ter mesz tõ-be ren de zé sek lé te sí té se, sza bad föl -di és zárt té ri ter mesz té si tech no ló gi ák al kal ma zá sa, olyanter me lé si te vé keny ség vég zé se, amely zö mé ben fi zi kaierõ ki fej tést is igé nyel. A kap cso ló dó mû sza ki, vál lal ko zá -si, ke res ke del mi is me re tek al kal ma zá sa a gya kor lat ban.

A szak ké pe sí tés ön ál ló vál lal ko zás lét re ho zá sá ra, az ad -mi niszt rá ci ós ügy le tek in té zé sé re is jo go sít a vál lal ko zá -sok ról szóló ha tá lyos jog sza bá lyok ren del ke zé sei alap ján.

3. A szak ké pe sí tés sel ro kon szak ké pe sí té sek

A szak ké pe sí tés sel ro kon szak ké pe sí té sek

OKJ azo no sí tó szá ma meg ne ve zé se

33 6207 01 Dísz nö vény ker tész

21 6207 01 Dísz nö vény ter me lõ

53 6207 01 Dísz nö vény ter mesz tõ szak tech ni kus

31 6207 01 Fa is ko lai sza po rí tó anyag-elõ ál lí tó

21 6207 02 Fa is ko la-ke ze lõ

52 6207 01 Ker tész- és nö vény vé del mi tech -nikus

21 6207 04 Ker ti mun kás

21 6207 08 Zöld ség- és fû szer nö vény-ter me lõ

32 6206 02 Ve tõ mag ter mesz tõ és -mi nõ sí tõ

53 6207 05 Zöld ség ter mesz tõ és -fel dol go zószak tech ni kus

IV. A szakképesítés szakmai követelményei

A fog lal ko zás gya kor lá sa so rán elõ for du ló leg fon to sabb fel adat cso por tok, fel ada tok és az azok hoz köz vet le nülkap cso ló dó kö ve tel mé nyek:

1. Ta laj-elõ ké szí té si fel ada tok el lá tá sa te rén

A dísz nö vény- és zöld ség ter mesz tõ le gyen ké pes– trá gyát ér lel ni,– kom posz tot ké szí te ni,– ki tûz ni a par cel lát,– táp anyag után pót lást vé gez ni,– ta lajt fer tõt le ní te ni,– me leg tal pat ké szí te ni,– ter mesz tõ edény hez föl det elõ ké szí te ni,– nö vény ül te tés hez föld ke ve ré ket ké szí te ni,– mag ágyat ké szí te ni,– ta laj mû ve lõ gé pe ket be ál lí ta ni,– bak há tat ké szí te ni, töl tö get ni,– ül te tõ göd röt, illetve fész ket ké szí te ni,– ül te tõ ár kot ki húz ni,– ta laj mû ve lõ gé pe ket ja ví ta ni,– ta laj mû ve lõ gé pe ket kar ban tar ta ni.

2. Nö vény sza po rí tá si fel ada tok el lá tá sa te rén

A dísz nö vény- és zöld ség ter mesz tõ le gyen ké pes– ma got gyûj te ni,– ma got mos ni,– ma got szá rí ta ni,– ma got osz tá lyoz ni,– sza po rí tó anya got hõ ke zel ni,– ma got csí ráz tat ni,– ma got vet ni,– dug ványt ké szí te ni,– buj ta ni,– dísz fát, dísz cser jét, ka ba ko so kat ol ta ni, illetve sze -

mez ni,– tõ osz tás sal sza po rí ta ni,– ve tõ mag ter mesz té sé nél sze lek tál ni,– nö vény t ter mé ke nyí te ni,– nö vény sza po rí tást do ku men tál ni.

3. Nö vény ne ve lé si fel ada tok el lá tá sa te rén

A dísz nö vény- és zöld ség ter mesz tõ le gyen ké pes– fó lia vá zat fel ál lí ta ni, fó li át húz ni, rög zí te ni,– fó lia alag utat ké szí te ni,– fá tyol fó li át, ag ro szö ve tet, ta ka ró fó li át fek tet ni, to -

váb bá az zal ta kar ni,– vi rág hagy mát haj tat ni,– mag ve tés bõl tûz del ni, egyel ni,– nö vény t, pa lán tát ki ül tet ni,– dísz nö vényt ter mesz tõ edény be ül tet ni,– ül tet vényt te le pí te ni,– dísz nö vényt met sze ni,– nö vény t ka róz ni,– tám rend szert épí te ni, hu za loz ni, rög zí te ni,


– net lon há lót fe szí te ni,– szer szá mot kar ban tar ta ni,– mun ka nap lót ve zet ni.

4. Nö vény ápo lá si fel ada tok el lá tá sa te rén

A dísz nö vény- és zöld ség ter mesz tõ le gyen ké pes– a ter mesz tõ be ren de zés lég hõ mér sék le tét sza bá lyoz ni,– pa lán tát edze ni,– szén di oxid trá gyá zást vé gez ni,– ön tö zõ víz mi nõ sé gét és mennyi sé gét sza bá lyoz ni,– cse peg te tõ fe jet tisz tí ta ni,– ter mesz tõ be ren de zést pá rá sí ta ni, szel lõz tet ni, ár nyé -

kol ni,– ter mesz tõ be ren de zést ja ví ta ni,– ró zsát ta kar ni, nyit ni,– dísz cser jét if jí ta ni,– ró zsát (alanyt) va dal ni,– zöld sé get, dísz nö vényt bim bóz ni, ka csol ni, te te jez ni,

zöld met sze ni, hal vá nyí ta ni, le ve lez ni,– cse me ge ku ko ri cát fattyaz ni,– ta lajt mul csoz ni,– lomb trá gyáz ni,– zöld ség, dísz nö vény sor kö ze it mû vel ni, ka pál ni.

5. Nö vény vé del mi fel ada tok el lá tá sa te rén

A dísz nö vény- és zöld ség ter mesz tõ le gyen ké pes– me te o ro ló gi ai mé ré se ket rög zí te ni,– me cha ni kai nö vény vé del met vé gez ni (pél dá ul:

gyom ir tás, szél vé dõ sáv, té li re be kö tö zés),– bi o ló gi ai nö vény vé del met vé gez ni,– fás dísz nö vé nye ket seb ke zel ni,– a sza po rí tás esz kö ze it fer tõt le ní te ni.

6. Ter mé s be ta ka rí tá si fel ada tok el lá tá sa te rén

A dísz nö vény- és zöld ség ter mesz tõ le gyen ké pes– vá gott dísz nö vényt szed ni,– zöld ba bot, zöld bor sót gép pel be ta ka rí ta ni,– hagy mát be ta ka rí ta ni (szá rí tás, szár ta la ní tás, gyö kér -

te le ní tés),– kézi be ta ka rí tást vé gez ni,– hü ve lye se ket csé pel ni,– ve tõ mag min ta vé te le zést vé gez ni,– zöld ség téli tá ro lá sát elõ ké szí te ni,– zöld ség fé lét té li re be tá rol ni,– zöld sé get hût ve tá rol ni,– zöld sé get, nö vény t, árut moz gat ni,– nö vény t ál lo mány ban je löl ni,– lomb ta la ní ta ni,– sza bad gyö ke rû dísz nö vényt ver mel ni, illetve ágyaz ni,– örök zöl dek nek föld lab dát ké szí te ni,– szál lí tó le ve let ki ál lí ta ni.

7. Áru elõ ké szí té si fel ada tok el lá tá sa te rén

A dísz nö vény- és zöld ség ter mesz tõ le gyen ké pes– ma gon cot osz tá lyoz ni, vá lo gat ni,

– árut osz tá lyoz ni,– vá gott vi rá got cso móz ni,– zöld sé get mos ni, tisz tí ta ni, cso móz ni,– cser jét, fa cse me tét kö te gel ni,– tá ro lás ból árut ki sze rel ni,– spár ga-sí pot vág ni,– fû szert, zöld sé get, nö vény t szá rí ta ni,– árut cso ma gol ni, cím kéz ni,– föld lab dá ra zsá kot varr ni,– nö vény-össze ül te tést vé gez ni.

8. Fel is me ré si fel ada tok el lá tá sa te rén

A dísz nö vény- és zöld ség ter mesz tõ le gyen ké pes fel is -mer ni és meg ne vez ni

– a leg fon to sabb szer ves- és mû trá gyá kat,– a leg fon to sabb nö vény vé dõ sze re ket, nö ve ke dés ser -

ken tõ és gyö ke rez te tõ anya go kat,– a leg fon to sabb kór- és kár ké pe ket, gyom nö vé nye ket,– a nö vény is me re ti jegy zék ben meg ne ve zett dísz nö vé -

nye ket, zöld ség nö vé nye ket,– a dísz nö vény- és zöld ség ma go kat, pa lán tá kat,– a ter mesz tõ-edé nye ket, kézi szer szá mo kat, gép ele -

me ket,– a dísz- és zöld ség nö vé nyek ré sze it, sza po rí tó kép le te it.

9. Az elõ írások sze rin ti mun ka vég zés te rén

A dísz nö vény- és zöld ség ter mesz tõ le gyen ké pes– elõ írások sze rint dol goz ni: a mun ka vé del mi, tûz vé -

del mi, biz ton ság tech ni kai, kör nye zet vé del mi, technoló -giai, ha tó sá gi elõ írásokat be tar ta ni.

V. A szakképesítés vizsgáztatási követelményei

1. A szak mai vizs gá ra bo csá tás fel té te lei

A szak mai el mé le ti és gya kor la ti tan tár gyak kö ve tel mé -nye i nek tel je sí té se.

2. A szak mai vizs ga ré szei

– Írás be li vizs ga– Gya kor la ti vizs ga– Szó be li vizs ga

2.1. Írás be li vizs ga

Az írás be li vizs ga tar tal ma és idõ tar ta ma:Az írás be li vizs gán az FVM ál tal az adott vizs gá ra jó vá -

ha gyott és ki adott, tit ko sí tott té te le ket kell hasz nál ni.Az írás be li vizs ga kom plex vizs ga tárgy, amely a kö vet -

ke zõ tan tár gyak is me re te it tar tal maz za, az aláb bi arány ban:– dísz nö vény ter mesz tés: 30%,– zöld ség ter mesz tés: 30%,– fel adat lap (nö vény tan, ker té sze ti alap is me re tek, mû -

sza ki is me re tek, mun ka- és kör nye zet vé de lem, vál lal ko zá -si és ke res ke del mi is me re tek): 40%.

Az írás be li vizs ga idõ tar ta ma: 180 perc.


2.2. Gya kor la ti vizs ga

A gya kor la ti vizs gán a vizs ga fel ada to kat (té te le ket) azFVM ál tal ja va solt té te lek bõl kell a he lyi fel té tel rend szerfigye lembe véte lével össze ál lí ta ni.

A vizs ga fel ada tok szá mát az adott vizs ga cso port banvizs gá zó je löl tek szá má nak, valamint a kép zõ és vizs gáz -ta tó in téz mény sa já tos sá ga i nak figye lembe véte lével kellmeg ha tá roz ni.

A vég re haj tan dó fel ada to kat a ka ma rai vizs ga bi zott sá gitag gal egyet ér tés ben a vizs ga bi zott ság el nö ke hagy ja jóvá.

A gya kor la ti vizs ga tar tal ma és idõ tar ta ma:

A gya kor la ti vizs ga négy rész bõl áll:

– Dísz nö vény ter mesz tés: mun kál ta tó jel le gû, a tel je sít -mény mé ré sé re is al kal mas tech no ló gi ai mû ve le tek el vég -zé se egy óra idõ tar tam alatt.

– Zöld ség ter mesz tés: mun kál ta tó jel le gû, a tel je sít -mény mé ré sé re is al kal mas tech no ló gi ai mû ve le tek el vég -zé se egy óra idõ tar tam alatt.

– Mû sza ki is me re tek: gép be ál lí tá si, gép üze mel te té si,kar ban tar tá si fel ada tok meg ol dá sa, egy óra idõ tar tam alatt.

– Dísz- és zöld ség nö vény-is me ret: a nö vény is me re tijegy zék nö vé nyei kö zül 60 da rab nö vény, nö vé nyi rész(mag, pa lán ta) fel is me ré se, tu do má nyos meg ne ve zé se 30perc alatt.

2.3. Szó be li vizs ga

A szó be li vizs ga tar tal ma és idõ tar ta ma:

A szó be li vizs gán az FVM ál tal jó vá ha gyott és ki adottté te le ket kell al kal maz ni.

A szó be li vizs ga té te lek 3 rész bõl áll nak, ame lyek azaláb bi fel osz tás ban fog lal ják ma guk ba az el mé le ti tár gyakté ma kö re it:

– ,,A” té tel sor: dísz nö vény ter mesz tés,

– ,,B” té tel sor: zöld ség ter mesz tés,

– ,,C” té tel sor: vál lal ko zá si és ke res ke del mi is me re tek,mun ka- és kör nye zet vé de lem, Euró pai Uni ós is me re tek.

A té te lek nem tar toz nak össze, a vizs gá zók kü lön la ponhúz nak a há rom té tel sor ból. A je löl tek nek 30 perc fel ké -szü lé si idõt kell biz to sí ta ni. A szó be li vizs ga té te len kéntleg fel jebb 10 perc idõ tar ta mú le het.

3. A szak mai vizs gán szá mon kér he tõ fel ada tok a szintmeg je lö lé sé vel

Az írás be li és a szó be li vizs gán a vizs ga tar tal ma:

Ker té sze ti alap is me re tek

– ég haj la ti és ta laj adott sá gok, ha tá suk a ter mesz tés re,sza bá lyo zá suk,

– ki tû zés esz kö zei, el já rá sai,

– ta laj mû ve lés,

– táp anyag-gaz dál ko dás,

– ön tö zés,

– nö vény vé de lem,

– kör nye zet vé de lem.

Dísz nö vény ter mesz tés– az egyes dísz nö vény cso por tok fo gal ma, jel lem zé se,

cso por to sí tá sa kör nye zet igény, sza po rí tá si mód és fel hasz -ná lás alap ján,

– sza po rí tá si el já rá sok,– nö vény ne ve lés,– ál ta lá nos és spe ci á lis nö vény ápo lás,– nö vény vé de lem,– áru sze dés, pi a ci elõ ké szí té s, rak tá ro zás, ér té ke sí tés.

Zöld ség ter mesz tés– a zöld ség-, zöld ség mag-ter mesz tés je len tõ sé ge, hely -

ze te,– a zöld ség nö vé nyek fo gal ma, cso por to sí tá sa,– a zöld ség fé lék sza po rí tá sa, pa lán ta ne ve lé se, ki ül te té se,– a zöld ség nö vé nyek ál ta lá nos és spe ci á lis ápo lá si

mun kái,– a zöld ség nö vé nyek nö vény vé del me,– a zöld ség nö vé nyek be ta ka rí tá sa, pi a ci elõ ké szí té se,

tá ro lá sa, ér té ke sí té se,– a zöld ség nö vé nyek elõ fel dol go zá sa.

Nö vény tan– a nö vény ré szei,– a nö vény fej lõ dé si fá zi sai,– a nö vény cso por tok rend szer ta ni jel lem zõi,– a nö vé nyi szer vek fel ada tai, mû kö dé se,– a nö vény és kör nye zet köl csön ha tá sa.

Mû sza ki is me re tek– a gé pek, be ren de zé sek leg fon to sabb anya gai,– az erõ- és mun ka gé pek fel épí té se, mû kö dé se,– az erõ- és mun ka gé pek be ál lí tá sa,– az erõ- és mun ka gé pek üze mel te té se,– az erõ- és mun ka gé pek kar ban tar tá sa,– ter mesz tõ-be ren de zé sek és egyéb épít mé nyek fel épí -

té se, lé te sí té se, hasz ná la ta.

Vál lal ko zá si és ke res ke del mi is me re tek, Euró pai Uni ósis me re tek

– vál lal ko zá si, ke res ke del mi alap fo gal mak,– a vál lal ko zás sze mé lyi, tár gyi, jog sza bá lyi fel té te lei,– mun ka vál la lói, mun kál ta tói jo gok, kö te les sé gek,– a vál lal ko zás be in dí tá sá hoz, mû köd te té sé hez szük sé -

ges fel ada tok,– a pi ac ku ta tás je len tõ sé ge, sze re pe, mód sze rei,– üz le ti ter ve zés,– a me zõ gaz da sá gi tá mo ga tás rend szer e,– a vál lal ko zás ügy vi te li rend szer e,– az adó zás sze re pe, for mái,– a vál lal ko zás Euró pai Uni ós el vá rá sai.

Mun ka- és kör nye zet vé de lem– a mun ka vé de lem cél ja, fel ada tai,– a mun kál ta tó és mun ka vál laló mun ka vé del mi jo gai és

kö te les sé gei,– bal eset-el há rí tás,– egész ség vé de lem,– ál ta lá nos és spe ci á lis mun ka vé del mi, tûz vé del mi,

kör nye zet vé del mi, ter mé szet vé del mi sza bá lyok.


A gya kor la ti vizs gá ra ja va solt gya kor la ti fel ada tok:– dísz nö vé nyek mag ve té se sza po rí tó lá dá ba vagy tál -

cába,– dísz nö vény ma gon cok tûz de lé se sza po rí tó lá dá ba,

cse rép be vagy tál cá ba,– dísz nö vé nyek be- vagy át cse re pe zé se,– dísz nö vé nyek sza po rí tá sa haj tás dug vá nyo zás sal,– dísz nö vé nyek sza po rí tá sa le vél dug vá nyo zás sal,– gyö ke res dug vá nyok be cse re pe zé se,– lágy szá rú dísz nö vé nyek ki ül te té se vi rág ágy ba, bal -

kon lá dá ba, kõ edény be,– vi rág tá lak be ül te té se cse re pes dísz nö vé nyek kel,– éve lõ dísz nö vé nyek tõ osz tá sa, elõ ké szí té sük ér té ke -

sí tés re,– szá raz kö té szet ben fel hasz nál ha tó nö vé nyek sze dé se,

elõ ké szí té se ér té ke sí tés re,– nö vény há zi vá gott vi rá gok (pél dá ul: szeg fû, ger be ra,

kri zan tém, ró zsa stb.) ápo lá si mun kái (pél dá ul: há ló zás,vissza tö rés, haj tás vá lo ga tás, hó nal ja zás, bim bó zás),

– nö vény há zi vá gott zöl dek sze dé se, áru vá ké szí té se:osz tá lyo zás mi nõ ség sze rint, kö te ge lés, cso ma go lás, ki -adás, bi zony la tok ki ál lí tá sa,

– cse re pes dísz nö vé nyek áru vá ké szí té se: osz tá lyo zásmi nõ ség sze rint, cso ma go lás, ki adás, bi zony la tok kiállí -tása,

– a táp ol dat tö mény sé gé nek meg ha tá ro zá sa, táp ol datké szí té se, ki jut ta tá sa,

– gép kar ban tar tá si fel ada tok,– a gé pek üzem ké pes ál la pot ba he lye zé se,– szán tás, tár csá zás, ta laj ma ró zás, kul ti vá to ro zás, ka -

szá lás, el vég zé se ker ti trak tor ral,– lomb trá gyá zás háti és hor doz ha tó mo to ros per me te -

zõ gép pel,– táp ol dat el ké szí té se, ki per me te zé se,– per me te zõ gép, mû trá gya szó ró be ál lí tá sa, üzemelte -

tése,– ön tö zõ be ren de zés össze sze re lé se,– nö vé nyek, nö vé nyi ré szek fel is me ré se, meg ne ve zé se,– zöld ség mag ve tés sza po rí tó lá dá ba, tõ zeg talp ra vagy

táp koc ká ba, ve tõ mag szük ség let meg ha tá ro zá sa,– zöld ség pa lán ták tûz de lé se sza po rí tó lá dá ba, vagy cse -

rép be, vagy táp koc ká ba,– ta laj -el õk ész ítés ter mesz tõ-be ren de zés ben, a te -

nyész te rü let meg ha tá ro zá sa, pa lán ta szük ség let meg ha tá -ro zá sa, táp koc kás pa lán ták ül te té se,

– sza bad föl di mag ágy ké szí té se kéz zel, gép pel, sor tá -vol ság meg ha tá ro zá sa, mag ve tés, ve tõ mag szük ség letmeg ha tá ro zá sa,

– sza bad föl di ül te tõ ágy elõ ké szí té se, a te nyész te rü letmeg ha tá ro zá sa szá las vagy táp koc kás pa lán ta ül te té se, pa -lán ta szük ség let meg ha tá ro zá sa,

– zöld ség nö vé nyek idõ sze rû ál ta lá nos ápo lá si mun kái,– zöld ség nö vé nyek kü lön le ges ápo lá si mun kái (met -

szés, kö tö zés, hó nal ja zás, fattya zás),

– zöld ség nö vé nyek be ta ka rí tá sa, áru elõ ké szí té se ér té -ke sí tés re (pél dá ul: sós ka, spe nót, fe jes sa lá ta, sár ga ré pa,pet re zse lyem).

4. A szak mai vizs ga egyes ré szei, tan tár gyai aló li fel -men tés fel té te lei

A vizs ga aló li fel men tés a ha tá lyos vizs ga ren de letfigye lembe véte lével a vizs ga kö ve tel mé nyek tel jes meg fe -le lé se ese tén ad ha tó.

Fel men tés ad ha tó ab ból a vizs ga rész bõl vagy tan tárgy -ból, amely bõl a vizs gá ra je lent ke zõ – azo nos szak mai ésvizs ga kö ve tel mé nyek alap ján – már ered mé nye sen vizs gá -zott. Ilyen eset ben a vizs ga rész vagy tan tárgy osz tály za tát,ille tõ leg ér dem je gyét a má sik szak mai vizs gán el ért ered -mény alap ján kell meg ál la pí ta ni. A vizs ga fel men tés tár -gyá ban a szak mai vizs ga bi zott ság dönt a szak mai vizs gameg kez dé sét meg elõ zõ bi zott sá gi ér te kez le ten.

Men te sül az adott vizs ga rész ben, ille tõ leg tan tárgy ban a szak mai vizs ga le té te le alól az a vizs gá zó, aki or szá gos(szak mai, ille tõ leg tan tár gyi) ta nul má nyi ver se nyen a ver -seny ki írás ban meg ha tá ro zott he lye zést, tel je sít ményt,szin tet el éri. Ilyen eset ben a vizs ga rész vagy tan tárgy osz -tály za tát, ille tõ leg ér dem je gyét a ta nul má nyi ver seny ked -vez mé nye zett je i re vo nat ko zó sza bá lyo zás sze rint kellmeg ál la pí ta ni.

5. A szak mai vizs ga ér té ke lé se

A vizs gá zó az egyes vizs ga ré sze ken el ért tel je sít mé nyealap ján

– szak mai el mé let bõl és

– szak mai gya kor lat ból

kap osz tály za tot.

A szak mai el mé let osz tály za tát az írás be li és a szó be livizs ga ré sze ken ka pott ér dem je gyek alap ján kell meg ha tá -roz ni.

Az írás be li dol go za to kat az FVM ál tal ki adott út mu ta tóelõ írásai sze rint kell ér té kel ni.

A szó be li vizs gán a vizs gá zó tel je sít mé nyét tan tár gyan -ként kü lön-kü lön (1–5-ig ter je dõ) ér dem jeggyel kell osz tá -lyoz ni. Elég te len re kell mi nõ sí te ni a je lölt szó be li vizs ga -ered mé nyét, ha bár mely tan tárgy ra elég te len ér dem je gyetka pott.

A gya kor la ti vizs gán tan tár gyan ként (fel ada ton ként)kü lön-kü lön (1–5-ig ter je dõ) ér dem jeggyel kell osz tá lyoz -ni. Elég te len re kell mi nõ sí te ni a je lölt gya kor la ti vizs ga -ered mé nyét, ha bár mely gya kor la ti tan tárgy ra (fel adat ra)elég te len ér dem je gyet ka pott.

A szak mai el mé le ti vizs ga ér té ke lé se:

A szak mai el mé let osz tály za tát az írás be li vizs ga ré szenka pott ér dem jegy és a szó be li vizs ga ré szen tan tár gyan ként kü lön-kü lön ka pott ér dem je gyek bõl szá mí tott szám ta ni át -lag alap ján kell meg ha tá roz ni. Ha az át lag tört szám ra vég -zõ dik 51 szá zad tól fel fe lé kell ke re kí te ni, 50 szá zad ese ténpe dig az írás be li ér dem je gye a meg ha tá ro zó.


Ered mény te len nek kell te kin te ni az el mé le ti vizs gát, haa je lölt az írás be li vizs gá já ra, vagy a szó be li vizs ga tan tár -gya i nak bár me lyi ké re elég te len ér dem je gyet ka pott.

A szak mai gya kor la ti vizs ga ér té ke lé se:A gya kor la ti vizs ga vég sõ ér dem je gyét a négy gya kor la -

ti vizs ga rész ér dem je gye i nek szám ta ni át la ga alap ján kellmeg ha tá roz ni. Ha az át lag tört szám ra vég zõ dik 51 szá zad -tól fel fe lé kell ke re kí te ni.

Si ker te len nek kell te kin te ni azt a gya kor la ti vizs ga részt, ahol a vizs gá zó nem tel je sí ti az egyes fel adat ra ad ha tó el ér -he tõ pont szá mok 50%-át, vagy a fel is me ré si fel adat ese tén65%-át.

Ha a gya kor la ti vizs gán a je lölt sa ját vagy más sze mélytes ti ép sé gét ve szé lyez te ti, ak kor a vizs gát meg kell sza kí -ta ni, és a je lölt elég te len osz tály za tot kap.

A szak mai vizs ga ér té ke lé se:Ered mé nyes vizs gát tett az a je lölt, aki szak mai el mé let -

bõl és gya kor lat ból a vizs ga kö ve tel mé nye ket tel je sí tet te.Si ker te len a szak mai vizs ga, ha a vizs gá zó az írás be li

vagy a gya kor la ti vizs ga ré szen, to váb bá ha a szó be li vizs -ga ré szen bár me lyik szak mai el mé le ti tan tárgy ból elég te len ér dem je gyet, ille tõ leg osz tály za tot ka pott. Ja ví tó vizs gátab ból a vizs ga rész bõl, ille tõ leg tan tárgy ból kell ten nie,amely bõl a tu dá sát elég te len re mi nõ sí tet ték.

A si ker te len szak mai vizs ga, a pót ló vizs ga és a ja ví tó -vizs ga a vizs ga idõ pont já ban ér vé nyes vizs ga kö ve tel mény sze rint meg is mé tel he tõ.

20. Dísznövénykertész szakképesítésszakmai és vizsgakövetelményei



2. A szak ké pe sí tés meg ne ve zé se: Dísz nö vény ker tész


4. Kép zés ma xi má lis idõ tar ta ma– szak kép zé si év fo lya mok szá ma: 2,5– ma xi má lis óra szám: –




1. A kép zés meg kez dé sé hez szük sé ges is ko lai és szak -mai elõ kép zett ség, elõ írt gya kor lat:

Is ko lai elõ kép zett ség:A dísz nö vény ker tész szak ké pe sí tés– ti ze dik év fo lyam ra épü lõ, vagy– a ti zen ha to dik élet évét be töl tött ta nu lók szá má ra a

köz ok ta tá si tör vény 27. § (8) be kez dé sé ben sza bá lyo zottfel té te lek kel vá laszt ha tó, vagy

– a ti zen ha to dik élet évét be töl tött, az ál ta lá nos is ko lanyol ca dik év fo lya mát be nem fe je zett és a nap pa li rend sze -rû is ko lai ok ta tás ke re té ben a köz ok ta tá si tör vény 27. §(8) be kez dé sé ben sza bá lyo zott egy évig tar tó szak kép zéstelõ ké szí tõ év fo lya mon e mel lék let A) táb lá za tá ban a Me -zõ gaz da sá gi szak ma cso port ra meg ha tá ro zott be me ne tikom pe ten ci á kat meg szer zett ta nu lók szá má ra vá laszt ha tó.



A kép zés meg kez dé sé nek fel té te le egész ség ügyi al kal -mas sá gi vizs gá lat.

3. Szak mai alap kép zés idõ tar ta ma:

Szak mai alap kép zés idõ tar ta ma 1 év.

4. Szint vizs ga:






6116 Dísz nö vény- és vi rág ter mesz tõ


Az egy nyá ri, két nyá ri, éve lõ dísz nö vé nyek, dísz fák ésdísz cser jék, nö vény há zi le vél- és vi rá gos dísz nö vé nyekter mesz té se, alap ve tõ kert épí té si, fenn tar tá si és vi rág kö té -sze ti mun kák vég zé se. A kap cso ló dó mû sza ki, vál lal ko zá -si, ke res ke del mi is me re tek al kal ma zá sa a gya kor lat ban.

A szak ké pe sí tés kö zép szin tû irá nyí tói, ve ze tõi te vé -keny ség vég zé sé re, ön ál ló vál lal ko zás lét re ho zá sá ra, azad mi niszt rá ci ós ügy le tek in té zé sé re is jo go sít a vál lal ko zá -sok ról szóló ha tá lyos jog sza bá lyok ren del ke zé sei alap ján.




31 6207 01 Dísz nö vény- és zöld ség ter mesz tõ

21 6207 01 Dísz nö vény ter me lõ

53 6207 01 Dísz nö vény ter mesz tõ szak tech ni kus

32 6207 01 Fa is ko lai sza po rí tó anyag-elõ ál lí tó

21 6207 02 Fa is ko la-ke ze lõ

51 6207 01 Kert épí tõ és -fenn tar tó

52 6207 01 Ker tész- és nö vény vé del mi tech ni kus




21 6207 04 Ker ti mun kás

52 6207 02 Park épí tõ és -fenn tar tó tech ni kus

21 6207 05 Park gon do zó

31 7862 08 Vi rág kö tõ

51 7862 05 Vi rág kö tõ-be ren de zõ


A fog lal ko zás gya kor lá sa so rán elõ for du ló leg fon to sabb fel adat cso por tok, fel ada tok, és az azok hoz köz vet le nülkap cso ló dó kö ve tel mé nyek:

1. Dísz nö vény-ter mesz té si fel ada tok el lá tá sa te rén

A dísz nö vény ker tész le gyen ké pes– elõ ké szí tõ te vé keny sé get vé gez ni, vé gez tet ni: ter vet,

kal ku lá ci ót ké szí te ni, be ren de zé se ket, mun ka te rü le tet,anya go kat elõ ké szí te ni, mun ka esz kö zö ket ki vá lasz ta ni,

– sza po rí tást vé gez ni, vé gez tet ni: ma got vet ni, nö vény t dug vá nyoz ni, ol ta ni, sze mez ni, bujt vá nyoz ni, sza po rí ta ni,tö vet szét osz ta ni,

– nö vény t ne vel ni, ne vel tet ni: ma gon cot tûz del ni, pa -lán tát ül tet ni, nö vény t rit kí ta ni, nö vény t át is ko láz ni, át ül -tet ni, met szést vé gez ni, nö ve ke dést, fej lõ dést sza bá lyoz ni,ki ter me lést, sze dést vé gez ni,

– nö vény ápo lást vé gez ni, vé gez tet ni: ön töz ni, pá rá sí ta -ni, táp anyag-után pót lást vé gez ni, ár nyé kol ni, a klí ma vi -szo nyo kat el len õriz ni, gyom ta la ní ta ni, ta laj la zí tást vé gez -ni, spe ci á lis nö vény ápo lá si mun kát vé gez ni (pl. haj tás vá -lo ga tás, tám rend szer re ne ve lés), tisz tán tar ta ni a te rü le tetés a nö vé nyi kul tú rát,

– nö vény vé del met vé gez ni, vé gez tet ni: a ká ro sí tást és a ká ro sí tó kat fel is mer ni, meg vá lasz ta ni a nö vény vé del mi el -já rást, tá jé koz tat ni a szak mai ille té kest, el tá vo lí ta ni a ká ro -sí tott nö vé nye ket, illetve nö vé nyi ré sze ket, el vé gez ni amun ka kö ré be tar to zó nö vény vé del mi mun ká kat.

2. Kert épí té si fel ada tok te rén

A dísz nö vény ker tész le gyen ké pes– szem lét tar ta ni, tar tat ni: elõ ze tes fel mé rést vé gez ni,

váz la tot, ár aján la tot ké szí te ni,– elõ ké szí tést vé gez ni, vé gez tet ni: do ku men tá ci ót,

terv raj zot ér tel mez ni, te rep pon to kat ki je löl ni, mû sze re kethasz nál ni, esz kö zö ket, gé pe ket hely szín re szál lí ta ni, el len -õriz ni, szo ciá lis lé te sít mé nyek rõl, mun ka vé del mi fej lesz -té sek rõl gon dos kod ni, va gyon vé de lem rõl gon dos kod ni,

– te re pet ren dez ni, ren dez tet ni: te re pet ta ka rí ta ni, tisz -tí ta ni, te rü le ten lévõ nö vé nye ket vé de ni, át ül tet ni, el tá vo lí -ta ni, ter mõ ré te get el tá vo lí ta ni, rak tá roz ni, tá rol ni, a terv -nek meg fele lõen dur va te rep ren de zést vé gez ni,

– mû sza ki és gé pé sze ti mun ká kat vé gez ni és vé gez tet -ni: ön tö zõ be ren de zést te le pí te ni, uta kat ki je löl ni, ké szí te -

ni, ker ti víz fe lü le te ket lé te sí te ni, mû tár gya kat ala poz ni, ki -he lyez ni,

– te re pet vég le ge sen ki ala kí ta ni, ki ala kít tat ni: ter mõ ré -te get vissza hor da ni, pó tol ni, táp anya gok kal fel töl te ni, fi -nom te rep ren de zést vé gez ni, nö vé nyek he lyét ki je löl ni,

– nö vény t ki ül tet ni, ki ül tet tet ni: nö vé nyek he lyét elõ -ké szí te ni, nö vény ma got vet ni, nö vény t ki ül tet ni,

– gye pet lé te sí te ni, lé te sít tet ni: ta lajt elõ ké szí te ni, fû -mag ke ve ré ket vet ni, gyep szõ nye get te le pí te ni,

– be fe je zõ mun ka mû ve le te ket vé gez ni, vé gez tet ni: el -len õriz ni a mun ka mi nõ sé gét, az el vég zett mun kát át ad ni,a te rü let rõl le vo nul ni.

3. Kert fenn tar tá si fel ada tok te rén

A dísz nö vény ker tész le gyen ké pes– elõ ké szí tõ te vé keny sé get vé gez ni, vé gez tet ni: mun -

ka te rü le tet fel mér ni, elõ ké szí te ni, gé pe ket, anya go kat,esz kö zö ket elõ ké szí te ni, a mun ka te rü let re szál lí ta ni, kert -fenn tar tá si ter vet ké szí te ni,

– mag ve tést, ül te tést vé gez ni, vé gez tet ni: ma got vet ni,fü ve sí te ni, pa lán tát, cser jét, fát ül tet ni, gyep fe lü le tet fel újí -ta ni,

– mû tár gya kat, uta kat gon doz ni, gon doz tat ni: sze me -tet, hul la dé kot szál lí ta ni, ke zel ni, sport lé te sít mé nye ket,ját szó te re ket, mû tár gya kat, uta kat, mû sza ki be ren de zé se -ket kar ban tar ta ni,

– nö vény t, gye pet, fe lü le te ket ápol ni, ápol tat ni: ön tö -zést, táp anyag-után pót lást, gyom ta la ní tást, nö vény vé del -met, idény jel le gû ta laj mun kát vé gez ni, fá kat gallyaz ni, se -bet ke zel ni, cser jé ket met sze ni, fü vet nyír ni, nö vény t pó -tol ni, fagy ér zé keny nö vé nye ket té li e sí te ni,

– víz fe lü le te ket ápol ni, ápol tat ni: víz fe lü le tet tisz tán -tar ta ni, vízi gé pé sze ti be ren de zé se ket kar ban tar ta ni, élõ lé -nye ket gon doz ni,

– do ku men tá ci ót, bi zony la tot ké szí te ni, hasz nál ni,hasz nál tat ni: igény sze rint fel jegy zést ké szí te ni, az adottfel adat tal kap cso la tos ad mi niszt rá ci ót el vé gez ni, szám látké szí te ni.

4. Vi rág kö té sze ti fel ada tok te rén

A dísz nö vény ker tész le gyen ké pes– elõ ké szí tõ te vé keny sé get vé gez ni, vé gez tet ni: be ren -

de zé se ket, esz kö zö ket, árut elõ ké szí te ni, árut be áraz ni,– áru ke ze lést vé gez ni, vé gez tet ni: árut sze lek tál ni, se -

lej tez ni, nö vény t ápol ni, vá gott vi rá got és zöl det ke zel ni,vá zá ba ten ni,

– meg ren de lést fel ven ni, fel ve tet ni: igényt fel mér ni,min tát mu tat ni, egyez tet ni, ár kal ku lá ci ót ké szí te ni,

– vi rág kö té sze ti kom po zí ci ó kat ké szí te ni, ké szít tet ni:csok rot köt ni, tû zött kom po zí ci ó kat, ko szo rú kat, egyéb al -kal mi dí sze ket ké szí te ni,

– in for ma ti kai esz kö zö ket hasz nál ni, hasz nál tat ni: te le -font, fa xot, szá mí tó gé pet, In ter ne tet hasz nál ni,

– szak ta ná csot adni, adat ni: nö vény kom po zí ció ki vá -lasz tá sá val, nö vény tar tás sal, ápo lás sal, nö vény el he lye zés -sel, esz kö zök kel, kel lé kek kel kap cso la tos szak ta ná csotadni,


– be fe je zõ te vé keny sé get vé gez ni, vé gez tet ni: árut biz -ton ság ba he lyez ni, üz le tet rend be ten ni, igény sze rint fel -jegy zést ké szí te ni, va gyon vé del mi és biz ton ság tech ni kaielõ írások sze rint be zár ni.

5. Esz kö zök, gé pek, be ren de zé sek hasz ná la ta te rén

A dísz nö vény ker tész le gyen ké pes– a dísz nö vény ter mesz tés ben elõ for du ló esz kö zö ket,

gé pe ket, be ren de zé se ket ke zel ni, ke zel tet ni: el len õriz ni azüzem kész ál la po tot, be ál lí ta ni az elõ írt pa ra mé te re ket, fel -ügyel ni a ké szü lék mû kö dé sét, rend el le nes ség ese tén je -lez ni, egy sze rûbb ese tek ben be avat koz ni, üzem sze rû le ál -lást vé gez ni, részt ven ni a kar ban tar tá si fo lya mat ban,

– a kert épí tés ben és kert fenn tar tás ban elõ for du ló esz -kö zö ket és gé pe ket hasz nál ni, hasz nál tat ni: elõ írásszerûendol goz ni, gé pe ket, esz kö zö ket el len õriz ni, gé pe ket be ál lí -ta ni, elõ írásszerûen hasz nál ni, üze mel tet ni, kar ban tar ta ni,hi bát je lez ni, el há rí ta ni,

– a vi rág kö té szet ben elõ for du ló esz kö zö ket és gé pe kethasz nál ni, hasz nál tat ni: elõ írásszerûen dol goz ni, gé pe ket,esz kö zö ket el len õriz ni, elõ írásszerûen hasz nál ni, üze mel -tet ni, kar ban tar ta ni, hi bát je lez ni, el há rí ta ni.

6. Vál lal ko zá si és ke res ke del mi fel ada tok te rén

A dísz nö vény ker tész le gyen ké pes– a ter mesz tõ-üzem ben pi a ci elõ ké szí tést vé gez ni, vé -

gez tet ni: osz tá lyo zást, vá lo ga tást, cso ma go lást, ra ko dástvé gez ni, gon dos kod ni a szak sze rû tá ro lás ról, el ké szí te niaz elõ írt do ku men tu mo kat,

– a ter mesz tõ-üzem ben ér té ke sí tést vé gez ni, vé gez tet -ni: az árut mennyi sé gi leg és mi nõ sé gi leg do ku men tál va át -ven ni, az áru mi nõ sé gé nek meg õr zé sé rõl fo lya ma to sangon dos kod ni, a ve võ ket tá jé koz tat ni az áru tu laj don sá ga i -ról, ápo lá sá ról, az árut el ad ni, do ku men tál tan gon dos kod ni az el adat lan és se lejt áru sor sá ról,

– a dísz nö vény ter mesz tés sel kap cso la tos dokumentá -ciókat hasz nál ni, ké szí te ni, ké szít tet ni: a gép köny vek ben,hasz ná la ti uta sí tá sok ban, szab vá nyok ban le ír ta kat al kal -maz ni, igény sze rint fel jegy zé se ket ké szí te ni, el vé gez ni azadott mun ka hely re meg ál la pí tott ad mi niszt rá ci ót, el ké szí -te ni az áru- és pénz ke ze lé si bi zony la to kat,

– kert épí té si és kert fenn tar tá si ad mi niszt rá ci ós mun ká -kat vé gez ni, vé gez tet ni: épí té si nap lót ve zet ni, anyag- ésesz köz bi zony la to kat ke zel ni, szám lát ké szí te ni,

– a vi rág üz let ben mar ke ting te vé keny sé get vé gez ni, vé -gez tet ni: fo lya ma to san in for má ci ót gyûj te ni, rek lám te vé -keny sé get vé gez ni, ak tu á lis ese mé nye ket ki emel ni, áru -kész le tet, szol gál ta tást be mu tat ni, árut ne ve sí te ni,

– a vi rág üz let ben ér ték es tést vé gez ni, vé gez tet ni: árutel ad ni, pénz t, bi zony la tot ke zel ni, árut cso ma gol ni, ki szál -lí ta ni,

– a vi rág üz let ben bi zony la tot ke zel ni, ke zel tet ni: napizá rást ké szí te ni, kész let nyil ván tar tást, je len lé ti ívet ve zet -ni, szám lát ki egyen lí te ni,

– kap cso la tot tar ta ni, tar tat ni a ve võ vel a vi rág üz let ben, em ber tí pu so kat fel is mer ni, meg fele lõen kom mu ni kál ni

ve lük, ide gen nyel ven kom mu ni kál ni, szak ki fe je zé se ketide gen nyel ven is hasz nál ni,

– az Euró pai Uni ós is me re te ket al kal maz ni.

7. Ve ze té si fel ada tok te rén

A dísz nö vény ker tész le gyen ké pes– irá nyí tá si, szer ve zé si fel ada to kat el lát ni: mun ka erõt

és ta nu lót irá nyí ta ni, el len õriz ni, mun ka szer ve zést vé gez -ni, ve ze tõi uta sí tá so kat vég re haj ta ni, vég re haj tat ni,

– szak mai kör nye ze té vel kap cso la tot tar ta ni: a szak maiszer ve ze tek kel, ér dek vé del mi cso por tok kal, be szál lí tók -kal és vá sár lók kal, to váb bá fo lya ma to san ön kép zé sen részt ven ni, szak mai fej lesz té se ket kez de mé nyez ni.

8. Fel is me ré si fel ada tok el lá tá sa te rén

A dísz nö vény ker tész le gyen ké pes fel is mer ni és meg ne -vez ni

– a leg fon to sabb szer ves- és mû trá gyá kat,– a leg fon to sabb nö vény vé dõ sze re ket, nö ve ke dés ser -

ken tõ és gyö ke rez te tõ anya go kat,– a leg fon to sabb kór- és kár ké pe ket, gyom nö vé nye ket,– a nö vény is me re ti jegy zék ben meg ne ve zett dísz nö vé -

nye ket,– a dísz nö vény ma go kat, pa lán tá kat,– a ter mesz tõ-edé nye ket, kézi szer szá mo kat, gép ele -

me ket,– a dísz nö vé nyek ré sze it, sza po rí tó kép le te it,– a leg fon to sabb kert épí té si és vi rág kö té sze ti anya go -

kat-kel lé ke ket.


A dísz nö vény ker tész le gyen ké pes– elõ írások sze rint dol goz ni, dol goz tat ni: mun ka vé del -

mi, tûz vé del mi, biz ton ság tech ni kai, kör nye zet vé del mi,tech no ló gi ai, ha tó sá gi elõ írásokat be tar ta ni, a mi nõ ség biz -to sí tá si rend szer mû köd te té sé ben részt ven ni, a ter mé szet -vé del mi, épí tés ügyi és mû em lék vé del mi elõ írásokat be tar -ta ni, illetve be tar tat ni.








ha gyott és ki adott, tit ko sí tott té te le ket kell hasz nál ni.


Az írás be li vizs ga kom plex vizs ga tárgy, amely a kö vet -ke zõ tan tár gyak is me re te it tar tal maz za, az aláb bi arány -ban:

– dísz nö vény ter mesz tés: 40%,

– vi rág kö té szet: 20%,

– fel adat lap (nö vény tan, ker té sze ti alap is me re tek, mû -sza ki is me re tek, mun ka vé de lem, kör nye zet vé de lem, vál -lal ko zá si és ke res ke del mi is me re tek, ve ze té si is me re tek):40%.

Az írás be li vizs ga idõ tar ta ma: 180 perc.





A gya kor la ti vizs ga tar tal ma és idõ tar ta ma:

A gya kor la ti vizs ga négy rész bõl áll:

– Dísz nö vény ter mesz tés: mun kál ta tó jel le gû, a tel je sít -mény mé ré sé re is al kal mas tech no ló gi ai mû ve le tek el vég -zé se egy óra idõ tar tam alatt.

– Vi rág kö té szet vagy kert épí tés és -fenn tar tás: vi rág kö -té sze ti vagy kert épí tés és -fenn tar tá si fel adat meg ol dá saegy óra idõ tar tam alatt.

– Mû sza ki is me re tek: gép be ál lí tá si, gép üze mel te té si,kar ban tar tá si fel ada tok meg ol dá sa, egy óra idõ tar tam alatt.

– Dísz nö vény is me ret: a nö vény is me re ti jegy zék nö vé -nyei kö zül 60 da rab nö vény fel is me ré se, tu do má nyos meg -ne ve zé se (ket tõs ne vez ék tan nal) 30 perc alatt. A dísz nö -vény is me ret ér té ke lé se kor a régi és az új el ne ve zés egy -aránt el fo gad ha tó, de a ma gyar meg ne ve zés, illetve csak az egyik (nem zet ség vagy faj) név vel meg ne ve zett nö vé nyekfél meg ol dás nak szá mí ta nak.


a) A szó be li vizs ga tar tal ma és idõ tar ta ma:


A szó be li vizs ga té te lek há rom rész bõl áll nak me lyek azaláb bi fel osz tás ban fog lal ják ma guk ba az el mé le ti tár gyakté ma kö re it:

– ,,A” té tel sor: dísz nö vény ter mesz tés,

– ,,B” té tel sor: kert épí tés és -fenn tar tás,

– ,,C” té tel sor: vál lal ko zá si és ke res ke del mi is me re tek,mun ka- és kör nye zet vé de lem, Euró pai Uni ós is me re tek.



Az írás be li és szó be li vizs gán a vizs ga tar tal ma:Ker té sze ti alap is me re tek– ég haj la ti és ta laj adott sá gok és ha tá suk a ter mesz tés re,

sza bá lyo zá suk,– ki tû zés esz kö zei, el já rá sai,– ta laj mû ve lés,– táp anyag-gaz dál ko dás,– ön tö zés,– nö vény vé de lem,– kör nye zet vé de lem.

Dísz nö vény ter mesz tés– az egyes dísz nö vény cso por tok fo gal ma, jel lem zé se,

cso por to sí tá sa kör nye zet igény, sza po rí tá si mód és fel hasz -ná lás alap ján,

– sza po rí tá si el já rá sok,– nö vény ne ve lés,– ál ta lá nos és spe ci á lis nö vény ápo lás,– nö vény vé de lem,– áru sze dés, pi a ci elõ ké szí té s, rak tá ro zás, ér té ke sí tés.

Nö vény tan– a nö vény ré szei,– a nö vény fej lõ dé si fá zi sai,– a nö vény cso por tok rend szer ta ni jel lem zõi,– a nö vé nyi szer vek fel ada tai, mû kö dé se,– a nö vény és kör nye zet köl csön ha tá sa.

Kert épí tés és -fenn tar tás– kert mû vé szet, kert tör té net,– te rü let fel mé rés mód jai, ki tû zé sek,– ter mé sze tes és mes ter sé ges épí té si anya gok,– víz el ve ze té se a kert ben, ön tö zés,– te rep ren de zés, ta laj mun kák, ta laj ja ví tás,– ker ti utak, be já rók épí té se, kar ban tar tá sa,– ját szó te rek, pi he nõk, sport pá lyák, ho mo ko zók épí té se,– tér el vá lasz tó be ren de zé sek lé te sí té se,– ker ti be ren de zé sek, mû tár gyak, lé te sít mé nyek kar -

ban tar tá sa,– szint kü lönb sé gek át hi da lá sa, tám fa lak épí té se,– ker ti lép csõk épí té se,– víz al kal ma zá sa a kert ben, me den ce, ker ti tó épí té se,– vi rág fe lü le tek ki ala kí tá sa, ápo lá si mun kái,– pá zsit lé te sí té se, ápo lá si mun kái,– dísz fák, dísz cser jék ki ül te té se, ápo lá si mun kái.

Vi rág kö té szet– vi rág kö té szet fo gal ma, tör té ne te,– vi rág kö té sze ti irány za tok,– a vi rág kö té szet anya gai, esz kö zei,– vi rág kö té sze ti ké szít mé nyek jel lem zõi, ké szí té sük,

cso ma go lá suk,– a nö vé nyek ke ze lé se, tar tó sí tá sa.

Mû sza ki is me re tek– a gé pek, be ren de zé sek leg fon to sabb anya gai,– az erõ- és mun ka gé pek fel épí té se, mû kö dé se, az erõ-

és mun ka gé pek be ál lí tá sa,


– az erõ- és mun ka gé pek üze mel te té se,– az erõ- és mun ka gé pek kar ban tar tá sa,– a ter mesz tõ-be ren de zé sek és egyéb épít mé nyek fel -

épí té se, lé te sí té se, hasz ná la ta.

Vál lal ko zá si és ke res ke del mi is me re tek, Euró pai Uni ósis me re tek

– vál lal ko zá si, ke res ke del mi alap fo gal mak,– a vál lal ko zás sze mé lyi, tár gyi, jog sza bá lyi fel té te lei,– mun ka vál la lói, mun kál ta tói jo gok, kö te les sé gek,– a vál lal ko zás be in dí tá sá hoz, mû köd te té sé hez szük sé -

ges fel ada tok,– a pi ac ku ta tás je len tõ sé ge, sze re pe, mód sze rei,– üz le ti terv ké szí tés,– a me zõ gaz da sá gi tá mo ga tás rend szer e,– a vál lal ko zás ügy vi te li rend szer e,– az adó zás sze re pe, for mái,– a vál lal ko zás Euró pai Uni ós el vá rá sai.

Ve ze té si is me re tek– a ve ze tés fo gal ma, sze re pe, je len tõ sé ge,– a ve ze tés szer ve ze ti for mái,– a ve ze tés mód jai, mód sze ri, fo lya ma ta,– a ve ze tés em ber i té nye zõi, ve ze tõi stí lu sok.

Mun ka- és kör nye zet vé de lem– a mun ka vé de lem cél ja, fel ada tai,– a mun kál ta tó és mun ka vál laló mun ka vé del mi jo gai és

kö te les sé gei,– bal eset-el há rí tás,– egész ség vé de lem,– tûz vé de lem,– kör nye zet-, ter mé szet- és mû em lék vé de lem,– ál ta lá nos és spe ci á lis mun ka vé del mi, tûz vé del mi,

kör nye zet vé del mi, ter mé szet vé del mi és mû em lék vé del misza bá lyok.

b) A gya kor la ti vizs gán ja va solt fel ada tok:– dísz nö vé nyek mag ve té se sza po rí tó lá dá ba, vagy tál -

cá ba,– dísz nö vény ma gon cok tûz de lé se sza po rí tó lá dá ba,

cse rép be vagy tál cá ba,– dísz nö vé nyek be cse re pe zé se vagy át cse re pe zé se,– dísz nö vé nyek sza po rí tá sa haj tás dug vá nyo zás sal,– dísz nö vé nyek sza po rí tá sa le vél dug vá nyo zás sal,– gyö ke res dug vá nyok be cse re pe zé se,– lágy szá rú dísz nö vé nyek ki ül te té se vi rág ágy ba, bal -

kon lá dá ba, kõ edény be,– vi rág tá lak be ül te té se cse re pes dísz nö vé nyek kel,– éve lõ dísz nö vé nyek tõ osz tá sa, elõ ké szí té sük ér té ke -

sí tés re,– szá raz kö té szet ben fel hasz nál ha tó nö vé nyek sze dé se,

elõ ké szí té se ér té ke sí tés re,– nö vény há zi vá gott vi rá gok (pél dá ul: szeg fû, ger be ra,

kri zan tém, ró zsa stb.) ápo lá si mun kái (pél dá ul: há ló zás,vissza tö rés, haj tás vá lo ga tás, hó nal ja zás, bim bó zás),

– nö vény há zi vá gott zöl dek sze dé se, áru vá ké szí té se:osz tá lyo zás mi nõ ség sze rint, kö te ge lés, cso ma go lás, ki -adás, bi zony la tok ki ál lí tá sa,

– cse re pes dísz nö vé nyek áru vá ké szí té se: osz tá lyo zásmi nõ ség sze rint, cso ma go lás, ki adás, bi zony la tok kiállí -tása,

– a táp ol dat tö mény sé gé nek meg ha tá ro zá sa, táp ol datké szí té se, ki jut ta tá sa,

– a dísz nö vény ter mesz tõ üzem lel tá ro zá si mun ká la ta i -nak el vég zé se,

– cso kor kö tés (al kal mi aján dék cso kor, meny asszo nyicso kor, sír cso kor),

– tû zött kom po zí ció (vá za dísz, vi rág tál, vi rág ko sár) ké -szí té se,

– ko szo rú kö tés (ur na ko szo rú, te me té si ko szo rú),– aján dék dí szí tés,– al kal mi dí szek ké szí té se (ka rá cso nyi, hús vé ti, Va len -

tin napi),– ki tû zé si fel ada tok (egye nes, de rék szög, kör ív),– te rü let fel mé rés, te rü let szá mí tás,– tér bur ko ló ele mek, sze gély kõ le ra ká sa,– fû mag ve tés, fû nyí rás,– vi rág ágyak ki ül te té se, ápo lá si mun kái,– épí té si anya gok fel is me ré se,– dísz fák, dísz cser jék ki ül te té se, ápo lá si mun kái,– gép kar ban tar tá si fel ada tok,– a gé pek üzem ké pes ál la pot ba he lye zé se,– szán tás, tár csá zás, ta laj ma ró zás, kul ti vá to ro zás, ka -

szá lás, el vég zé se ker ti trak tor ral,– fû nyí rás mo to ros fû nyí ró val,– lomb trá gyá zás háti és hor doz ha tó mo to ros per me te -

zõ gép pel,– táp ol dat el ké szí té se, ki per me te zé se,– per me te zõ gép, mû trá gya szó ró be ál lí tá sa, üzemelte -

tése,– ön tö zõ be ren de zés össze sze re lé se, üze mel te té se, kar -

ban tar tá sa,– nö vé nyek, nö vé nyi ré szek fel is me ré se, meg ne ve zé se.


A vizs ga aló li fel men tés a ha tá lyos vizs ga ren de letfigye lembe véte lével a vizs gakö ve tel mé nyek tel jes meg fe -le lé se ese tén ad ha tó.

Fel men tés ad ha tó ab ból a vizs ga rész bõl vagy tan tárgy -ból, amely bõl a vizs gá ra je lent ke zõ – azo nos szak mai ésvizs ga kö ve tel mé nyek alap ján – már ered mé nye sen vizs gá -zott.

Ilyen eset ben a vizs ga rész vagy tan tárgy osz tály za tát,ille tõ leg ér dem je gyét a má sik szak mai vizs gán el ért ered -mény alap ján kell meg ál la pí ta ni. A vizs ga aló li fel men téstár gyá ban a vizs ga bi zott ság dönt a szak mai vizs ga meg -kez dé sét meg elõ zõ bi zott sá gi ér te kez le ten.

Men te sül az adott vizs ga rész ben, ille tõ leg tan tárgy ban a szak mai vizs ga le té te le alól az a vizs gá zó, aki or szá gos(szak mai, illetve tan tár gyi) ta nul má nyi ver se nyen a ver -seny ki írás ban meg ha tá ro zott he lye zést, tel je sít ményt,szin tet el éri.


Ilyen eset ben a vizs ga rész vagy tan tárgy osz tály za tát,illetve ér dem je gyét a ta nul má nyi ver seny ked vez mé nye -zett je i re vo nat ko zó sza bá lyo zás sze rint kell meg ál la pí ta ni.



– szak mai el mé let bõl és– szak mai gya kor lat ból

kap osz tály za tot.A szak mai el mé let osz tály za tát az írás be li és a szó be li

vizs ga ré sze ken ka pott ér dem je gyek alap ján kell meg ha tá -roz ni.

Az írás be li dol go za to kat az FVM ál tal ki adott út mu ta tóelõ írásai sze rint kell ér té kel ni.



A szak mai el mé le ti vizs ga ér té ke lé se:A szak mai el mé let osz tály za tát az írás be li vizs ga ré szen

ka pott ér dem jegy és a szó be li vizs ga ré szen tan tár gyan ként kü lön-kü lön ka pott ér dem je gyek bõl szá mí tott szám ta ni át -lag alap ján kell meg ha tá roz ni. Ha az át lag tört szám ra vég -zõ dik 51 szá zad tól fel fe lé kell ke re kí te ni, 50 szá zad ese ténpe dig az írás be li ér dem je gye a meg ha tá ro zó.

Ered mény te len nek kell te kin te ni az el mé le ti vizs gát, haa je lölt az írás be li vizs gá já ra, vagy a szó be li vizs ga tan tár -gya i nak bár me lyi ké re elég te len ér dem je gyet ka pott.

A szak mai gya kor la ti vizs ga ér té ke lé se:A gya kor la ti vizs ga vég sõ ér dem je gyét a négy gyakor -

lati vizs ga rész ér dem je gye i nek szám ta ni át la ga alap jánkell meg ha tá roz ni, tört szám ese tén 51 szá zad tól fel fe lékell ke re kí te ni.

A gya kor la ti vizs gán a je lölt, ha más vagy sa ját tes ti ép -sé gét ve szé lyez te ti, ak kor a vizs gát meg kell sza kí ta ni, és a je lölt elég te len osz tály za tot kap. Ered mény te len nek kellte kin te ni a gya kor la ti vizs ga azon vizs ga ré szét, ahol avizs gá zó a fel adat pont szá ma i nak 50%-át és a fel is me ré sifel adat 65%-át nem tel je sí tet te.




A si ker te len szak mai vizs ga, a pót ló vizs ga és a ja ví tó -vizs ga a vizs ga idõ pont já ban ér vé nyes vizs ga kö ve tel mény sze rint meg is mé tel he tõ.”

3. Az R. mel lék le té nek 27.I. 4. pont ja he lyé be a kö vet -ke zõ ren del ke zés lép:

(Élelmiszer-analitikus technikusszakképesítés és vizsgáztatás követelményei

A szakképesítés Országos Képzési Jegyzékben szereplõadatai)

„4. Szak kép zé si év fo lya mok szá ma: 2”

4. Az R. mellékletének 34. pont ja he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„34. Az élelmiszer-ipari technikus(a szakirány megjelölésével)

szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei



2. A szak ké pe sí tés meg ne ve zé se: Élel mi szer-ipa ritech ni kus (a szak te rü let meg je lö lé sé vel)

2.1. Élel mi szer-ipa ri tech ni kus (Bor- és üdí tõ ital-ipar)

2.2. Élel mi szer-ipa ri tech ni kus (Cu kor ipar)

2.3. Élel mi szer-ipa ri tech ni kus (Do hány ipar)

2.4. Élel mi szer-ipa ri tech ni kus (Er je dés- és üdí tõ -ital-ipar)

2.5. Élel mi szer-ipa ri tech ni kus (Édes ipar)

2.6. Élel mi szer-ipa ri tech ni kus (Hús- és ba rom fi ipar)

2.7. Élel mi szer-ipa ri tech ni kus (Ma lom ipar és ke ve rék -ta kar mány-gyár tás)

2.8. Élel mi szer-ipa ri tech ni kus (Nö vény olaj-ipar)

2.9. Élel mi szer-ipa ri tech ni kus (Sü tõ ipar)

2.10. Élel mi szer-ipa ri tech ni kus (Tar tó sí tó ipar)

2.11. Élel mi szer-ipa ri tech ni kus (Tej ipar)

2.12. Élel mi szer-ipa ri tech ni kus (Élel mi szer-biz ton ságés hi gi é nia)


4. A kép zés ma xi má lis idõ tar ta ma:

– szak kép zé si év fo lya mok szá ma: 2– ma xi má lis óra szám: –


5. El mé let kép zé si idõ ará nya: 50%

6. Gya kor la ti kép zés ará nya: 50%



– is ko lai elõ kép zett ség: érett sé gi vizs ga– szak mai elõ kép zett ség: –– elõ írt gya kor lat: –

2. Pá lya al kal mas sá gi, illetve szak mai al kal mas sá gi kö -ve tel mé nyek nek kell meg fe lel nie:

A kép zés meg kez dé sé nek fel té te le a szak mai és azegész ség ügyi al kal mas ság.


4. Szint vizs ga:






3113 Élel mi szer-ipa ri tech ni kus



A bo rá szat, üdí tõ ital-gyár tás, ás vány víz- és szik víz -gyár tás te rü le tén kis-, kö zép- és nagy vál lal ko zá sok ban azélel mi szer-ipa ri tech ni kus fel ada ta a ter me lés irá nyí tá sa,szer ve zé se, a ter mék me ne dzse lé se, üzem ve ze tõi, pin ce -mes te ri, üze mi tech no ló gu si fel ada tok el lá tá sa, ön ál ló vál -lal ko zás in dí tá sa és mû köd te té se.

Fel ada ta a bor-, üdí tõ ital ke res ke del mi te vé keny ség le -bo nyo lí tá sa. A bor tu riz mus ba kap cso lód va ön ál ló ven dég -lá tá si fel ada to kat vé gez. Rész fel ada to kat lát el a mi nõ ség -biz to sí tá si, mi nõ ség-el len õr zé si és mi nõ ség sza bá lyo zá sirend szer ki ala kí tá sá ban, mû köd te té sé ben. Be tart ja és be -tar tat ja a mi nõ sé gi, a mun ka- és kör nye zet vé del mi,valamint hi gi é ni ai elõ írá so kat, to váb bá al kal maz za az EUszõ lé sze ti és bo rá sza ti sza bá lyo zá sát.


Az élel mi szer-ipa ri tech ni kus fel ada ta a cu kor ipar te rü -le tén az egyes tech no ló gi ai ál lo má sok, mel lék üze mektech no ló gi ai fo lya ma ta i nak irá nyí tá sa, el len õr zé se, a

nyers anya gok és kész ter mé kek mi nõ sé gé nek el len õr zé se,gyár tás kö zi el len õr zé sek el vég zé se. A szak te rü le ten a kar -ban tar tá si mun kák el vég zé sé nek szer ve zé se, irá nyí tá sa, atech no ló gi ai, hi gi é ni ai, biz ton ság tech ni kai és a kör nye zet -vé del mi szem pon tok figye lembe véte lével.

Rész fel ada to kat lát el a mi nõ ség biz to sí tá si, minõség- ellenõrzési és mi nõ ség sza bá lyo zá si rend szer ki ala kí tá sá -ban, mû köd te té sé ben.


Az élel mi szer-ipa ri tech ni kus fel ada ta a nagy üze mi ter -me lés ben el té rõ pro fi lú és már ká jú gé pe sí tett ség mel lett, ado hány ter mé kek re vo nat ko zó jog sza bá lyi elõ írásoknakmeg fe le lõ mi nõ sé gû rész ter mé kek és kés zá ruk elõ ál lí tá sa,a ter me lés irá nyí tá si, mun ka vé del mi, kör nye zet vé del mi ésmi nõ ség-el len õr zé si fel ada tok el lá tá sa. Rész fel ada to katlát el a mi nõ ség biz to sí tá si, mi nõ ség-el len õr zé si és mi nõ -ség sza bá lyo zá si rend szer ki ala kí tá sá ban, mû köd te té sé ben.

(A mun ka te rü le te ma gas szin ten au to ma ti zált, a do -hány-elõ ké szí tés mû ve le te i tõl el te kint ve por men tes, kis séza jos, de az egész ség re nem ár tal mas.)

2.4. Élel mi szer-ipa ri tech ni kus (Er je dés- és üdítõital- ipar)

Az élel mi szer-ipa ri tech ni kus fel ada ta az er je dés ipar,üdí tõ ital-gyár tás, ás vány víz-gyár tás te rü le tén kis-, kö zép-és nagy vál lal ko zá sok ban a ter me lés szer ve zé se, irá nyí tá -sa, a ter mé kek me ne dzse lé se, üzem ve ze tõi, üze mi tech no -ló gu si fel ada tok el lá tá sa, ön ál ló vál lal ko zás in dí tá sa ésmû köd te té se. Fel ada ta szak te rü le tén a ke res ke del mi te vé -keny ség le bo nyo lí tá sa. Részt vesz a mi nõ ség biz to sí tá si,mi nõ ség-el len õr zé si és mi nõ ség sza bá lyo zá si rend szer ki -ala kí tá sá ban, mû köd te té sé ben. Be tart ja és be tar tat ja a mi -nõ sé gi, mun ka- és kör nye zet vé del mi, valamint a hi gi é ni aielõ írásokat, to váb bá is me ri és al kal maz za az EU élel mi -sze rek kel kap cso la tos elõ írásait.


Az élel mi szer-ipa ri tech ni kus fel ada ta az édes ipa ri te rü -le ten kis-, kö zép- és nagy vál lal ko zá sok ban a ter me lésszer ve zé se, irá nyí tá sa, fej lesz té si fel ada tok el lá tá sa, a re -cept úrák sze rin ti tech no ló gi ák pon tos, mi nõ sé gi el vá rá -sok nak meg fe le lõ meg va ló sí tá sa, ön ál ló vál lal ko zás in dí -tá sa és mû köd te té se.

Részt vesz a mi nõ ség biz to sí tá si, mi nõ ség-el len õr zé si és mi nõ ség sza bá lyo zá si rend szer ki ala kí tá sá ban, mû köd te té -sé ben. Be tart ja és be tar tat ja a mi nõ sé gi, mun ka- és kör nye -zet vé del mi és a hi gi é ni ai elõ írásokat, valamint is me ri és al -kal maz za az EU élel mi sze rek kel kap cso la tos elõ írásait.


Az élel mi szer-ipa ri tech ni kus fel ada ta a hús- és ba rom -fi ipar te rü le tén kis-, kö zép- és nagy vál lal ko zá sok ban azalap anyag ter mel te té se, át vé te le és mi nõ sí té se, az el sõd le -ges fel dol go zó te vé keny ség és a hús ké szít mény-gyár táskö zép szin tû irá nyí tá sa gaz da sá gos sá gi szem pon tok ál ta lá -


nos figye lembe véte lével, ön ál ló vál lal ko zás in dí tá sa ésmû köd te té se.

A ke let ke zett mel lék ter mé kek ke ze lé sé nek irá nyí tá sa és el len õr zé se a hi gi é ni ai és kör nye zet vé del mi elõ írásokfigye lembe véte lével. Részt vesz a mi nõ ség biz to sí tá si, mi -nõ ség-el len õr zé si és mi nõ ség sza bá lyo zá si rend szer ki ala -kí tá sá ban, mû köd te té sé ben. Be tart ja és be tar tat ja a mi nõ -sé gi, mun ka- és kör nye zet vé del mi és a hi gi é ni ai elõ -írásokat, valamint is me ri és al kal maz za az EU élel mi sze -rek kel kap cso la tos elõ írásait.


Az élel mi szer-ipa ri tech ni kus fel ada ta a ma lom ipa ri te -vé keny ség kö ré ben a meg fe le lõ mi nõ sé gû, faj tá jú búza ésrozs ter mel te té se, fel vá sár lá sa, át vé te le, a ga bo na si lók éstár há zak, a kü lön fé le tá ro lók mû kö de té se, az õr lés re valóelõ ké szí té s mû ve le te i nek irá nyí tá sa, el len õr zé se, az õr lõ -üze mi mû ve le tek irá nyí tá sa, sza bá lyo zá sa, el len õr zé se. Ami nõ sé gi és a gaz da sá gos ter me lés ér de ké ben a fél kész ésa kész ter mé kek mi nõ sé gi és mennyi sé gi vizs gá la ta, el len -õr zé se, ter me lés irá nyí tá si, szer ve zõi fel ada tok, üze mitech no ló gu si mun ka kör el lá tá sa, az igény sze rin ti kész ter -mék-vá lasz ték biz to sí tá sa, a kész ter mé kek mi nõ ség biz to -sí tá sá nak szer ve zé se, el lá tá sa, el len õr zé se, a mun ka vé del -mi és a hi gi é ni ai elõ fel té te lek biz to sí tá sa, azok al kal ma zá -sá nak el len õr zé se, valamint a mun ka vál lalók egész sé gesmun ka fel té te lé nek biz to sí tá sa.

Az élel mi szer-ipa ri tech ni kus fel ada ta a ke ve rék ta kar -mány-gyár tó te vé keny ség kö ré ben a nyers- és az alap anya -gok át vé te le, el kü lö ní tett tá ro lá sa, a rak tá ro zá sok so rán ami nõ ség meg óvá sa, az ap rí tás, a ke ve rés so rán a re ceptelõ írásainak be tar tá sa, be tar ta tá sa, a gyár tás so rán a mi nõ -ség biz to sí tás fo lya ma tos el len õr zé se. Ezen kí vül az igénysze rin ti gyárt mány vál tás le he tõ sé gé nek biz to sí tá sa, azalap anya gok, a ta kar mány-ki egé szí tõk le já ra ti idõn be lü lifel hasz ná lá sa, a mun ka vé del mi és a hi gi é ni ai elõ fel té te lekmeg te rem té se, azok be tar tá sá nak el len õr zé se, a mun ka vál -lalók biz ton sá gos és egész sé ges mun ka vég zé sé nek biz to -sí tá sa, valamint a kör nye zet vé del mi elõ írások be tar tá sa,be tar ta tá sa.

2.8. Élel mi szer-ipa ri tech ni kus (Nö vény olaj ipar)

Az élel mi szer-ipa ri tech ni kus fel ada ta nö vény olaj ipar -ban a ter me lés szer ve zé se, kö zép szin tû irá nyí tá sa. Az al -kal ma zott alap- és se géd anya gok, valamint a fel dol go zá sitech no ló gia több te rü le te tûz- és rob ba nás ve szé lyes, ezértki emelt fel ada ta úgy a tech no ló gi ai fe gye lem, mint a tûz-és mun ka vé del mi elõ írások szi go rú be tar tá sa, be tar ta tá saés el len õr zé se. Részt vesz a mi nõ ség biz to sí tá si, mi nõ -ség-el len õr zé si és mi nõ ség sza bá lyo zá si rend szer ki ala kí -tá sá ban, mû köd te té sé ben. Be tart ja és be tar tat ja a mi nõ sé -gi, mun ka- és kör nye zet vé del mi és a hi gi é ni ai elõ írásokat,valamint is me ri és al kal maz za az EU élel mi sze rek kel kap -cso la tos elõ írásait.


Az élel mi szer-ipa ri tech ni kus fel ada ta a sü tõ ipar te rü le -tén kis-, kö zép- és nagy vál lal ko zá sok ban a ter me lés szer -ve zé se, irá nyí tá sa, fej lesz té si fel ada tok el lá tá sa, a recep -túrák sze rin ti tech no ló gi ák pon tos, mi nõ sé gi el vá rá sok nak meg fe le lõ meg va ló sí tá sa, ön ál ló vál lal ko zás in dí tá sa ésmû köd te té se.

Részt vesz a mi nõ ség biz to sí tá si, mi nõ ség-el len õr zé si és mi nõ ség sza bá lyo zá si rend szer ki ala kí tá sá ban, mû köd te té -sé ben. Be tart ja és be tar tat ja a mi nõ sé gi, mun ka- és kör nye -zet vé del mi és a hi gi é ni ai elõ írásokat, valamint is me ri és al -kal maz za az EU élel mi sze rek kel kap cso la tos elõ írásait.


Az élel mi szer-ipa ri tech ni kus fel ada ta a tar tó sí tó ipa riszak te rü le ten a kü lön bö zõ pro fi lú és gé pe sí tett ség gel ren -del ke zõ kis- és nagy üze mek ben tar tó sí tó ipa ri kész ter mé -kek elõ ál lí tá sa. Ezen kí vül a ter me lés irá nyí tá si fo lya ma tok el lá tá sa, gyár tás tech no ló gia ki ala kí tá sa, az eh hez szük sé -ges be ren de zé sek tech no ló gi ai sor rend be ál lí tá sa, a mi nõ -ség biz to sí tá si fel ada tok el lá tá sa a kész ter mék elõ ál lí tá saso rán. Gaz da sá gos, pi ac ori en tált ter me lés ki ala kí tá sa ön -álló vál lal ko zás ese tén.

Be tart ja és be tar tat ja a mi nõ sé gi, mun ka- és kör nye zet -vé del mi és a hi gi é ni ai elõ írásokat, valamint is me ri és al -kal maz za az EU élel mi sze rek kel kap cso la tos elõ írásait.


Az élel mi szer-ipa ri tech ni kus fel ada ta a tej fel dol go záste rü le tén kö zép szin tû ve ze tõi fel ada tok el lá tá sa, a ter me lés szer ve zé se, irá nyí tá sa, a ter mék fej lesz tés, ter mék me ne -dzse ri fel ada tok el lá tá sa, ön ál ló vál lal ko zás in dí tá sa ésmû köd te té se. Tej ter mé kek gyár tá sa a vo nat ko zó jog sza bá -lyi elõ írá sok sze rint. A gé pek és a tech no ló gi ai be ren de zé -sek üze mel te té se.

Be tart ja és be tar tat ja a mi nõ sé gi, mun ka- és kör nye zet -vé del mi és a hi gi é ni ai elõ írásokat, valamint is me ri és al -kal maz za az EU élel mi sze rek kel kap cso la tos elõ írásait.Részt vesz a mi nõ ség biz to sí tá si, mi nõ ség-el len õr zé si ésmi nõ ség sza bá lyo zá si rend szer ki ala kí tá sá ban, mû köd te té -sé ben.


Az élel mi szer-ipa ri tech ni kus fel ada ta az élel mi -szer-elõ ál lí tó szek tor ban mû kö dõ élel mi szer gyár tás sal,illetve for gal ma zás sal fog lal ko zó kis- és kö zép vál lal ko zá -sok ban a ter mék-elõ ál lí tás tel jes fo lya ma tá ban, nagy vál -lal ko zá sok ban a ter me lés egyes rész fo lya ma ta i ban az élel -mi szer-biz ton sá gi kö ve tel mé nyek nek meg fe le lõ ter me léskö rül mé nye i nek lét re ho zá sa és fo lya ma tos fenn tar tá sa,valamint az eh hez szük sé ges szer ve zé si, irá nyí tá si, fel -ügye le ti és el len õr zé si fel ada tok el lá tá sa. Az élel mi szer -biz ton sá gi kö ve tel mé nyek nek meg fe le lõ és ma gas mi nõ -sé gi kö ve tel mé nyek nek meg fe le lõ ter mé kek elõ ál lí tá sá nak me ne dzse lé se, üzem ve ze tõi, üze mi tech no ló gu si fel adat -


kör el lá tá sa, ön ál ló vál lal ko zás in dí tá sa és mû köd te té se.Fel ada ta szak te rü le tén a hi gi é ni ku si te vé keny ség fel adat -kör ének, illetve az ezzel össze füg gõ te vé keny sé gek kö -zép ve ze tõi szin tû el lá tá sa, le bo nyo lí tá sa. Részt vesz azélel mi szer-biz ton sá gi, mi nõ ség biz to sí tá si, mi nõ ség-el len -õr zé si és mi nõ ség sza bá lyo zá si rend szer ki ala kí tá sá ban,mû köd te té sé ben.

Be tart ja és be tar tat ja a mi nõ sé gi, mun ka- és kör nye zet -vé del mi, valamint a hi gi é ni ai elõ írásokat, to váb bá is me riés al kal maz za az EU élel mi sze rek kel kap cso la tos elõ -írásait.




52 6222 15 Élel mi szer-ipa ri gé pész tech ni kus



1. El mé le ti kö ve tel mé nyek

Va la mennyi szak te rü le ten

Szak mai ide gen nyelv te rén– a vá lasz tott ide gen nyel ven hasz nál ja az alap szó kin -

cset, el vég zi az egy sze rû szak mai szö ve gek for dí tá sát.Az el sa já tí tan dó szak mai szó kincs kb. 3000 szó.

Al kal ma zott szá mí tás tech ni ka te rén– meg ne ve zi az in for má ció ke ze lé sé re vo nat ko zó el -

mé le ti nor má kat,– is me ri az in for ma ti kai esz kö zö ket,– fi gye lem mel kí sé ri:

= az in for má ció hor do zók fej lõ dé sét,= a szoft ver tí pu sa it és jel lem zõ it,

– össze ha son lít ja a fõbb in for ma ti kai esz kö zök elvi fel -épí té sét (au to ma ti zá lás nál hasz ná la to sa kat is be le ért ve),

– el vég zi az in for ma ti kai esz kö zök, a tech no ló gi ai fo -lya ma tot szem lél te tõ szoft ve rek ke ze lé sét,

– al kal maz za a meg szer zett is me re te ket a szak mai tár -gyak ban.

Mun ka- és kör nye zet vé de lem te rén– is me ri a mun ka- és kör nye zet vé de lem re vo nat ko zó

tör vényeket, ren de le te ket, uta sí tá so kat,– is me ri a mun ka- és kör nye zet vé de lem jogi sza bá lyo -

zá si rend sze rét, az ezzel kap cso la tos szer vek, szer ve ze tekcél ját, fel ada tát,

– is me ri a be je len té si kö te le zett sé ge ket, szank ci ó kat,– tud ja, hogy ho gyan kell a kör nye zet vé del mi elõ -

írásokat be tar ta ni, illetve, hogy mik az elõ írások meg sze -gé sé nek kö vet kez mé nyei,

– tud ja a biz ton ság tech ni ka és a fog lal ko zá si ár tal makmind azon kér dé se it, ame lyek az élel mi szer-ipa ri ter me léstés az ab ban részt ve võk kö rül mé nye it be fo lyá sol ják,

– tisz tá ban van a hi gi é nia je len tõ sé gé vel a ter mék mi -nõ sé gé re gya ko rolt ha tá sát és köz egész ség ügyi je len tõ sé -gét il le tõ en,

– tud ja al kal maz ni az élel mi sze rek elõ ál lí tá sá ra, for ga -lom ba ho za ta lá ra vo nat ko zó és a ter me lés sel kap cso la toshi gi é ni ai, bal eset-el há rí tá si és mun ka vé del mi is me re te ket,

– be tart ja és be tar tat ja a mun ka vé del mi és hi gi é ni aielõ írásokat, valamint az eset le ge sen fel lé põ ve szé lyek ese -tén meg fele lõen be avat ko zik,

– al kal maz za a biz ton sá gos és hi gi é ni kus mun ka vég zés alap ve tõ sza bá lya it,

– al kal maz za a tûz vé de lem, az el sõ se gély nyúj tás, a hi -gi é nia és az üzem egész ség tan is me re te it,

– részt vesz a HACCP be ve ze té sé vel és al kal ma zá sá val kap cso la tos kö zép ve ze tõi, ter me lõi fel ada tok vég re haj tá -sá ban.

Hi gi é nia te rén– fel is me ri a hi gi é nia fel ada tát, a vo nat ko zó kör nye zet -

vé del mi sza bá lyo kat,– fel is me ri az élel mi szer-ipa ri hi gi é nia sze mé lyi, gyár -

tá si és ke res ke del mi je len tõ sé gét, és mind azt, ami az em -ber egész sé gé re köz vet le nül vagy köz vet ve hat,

– meg ne ve zi a te le pü lés és la kó kör nye zet, az élel me zés és a mun ka hely hi gi é ni ai fel ada ta it, valamint a hi gi é niaszer ve ze ti és jogi kér dé se i vel fog lal ko zó in téz mé nye ket és azok te vé keny sé gét,

– el ma gya ráz za a hi gi é nia je len tõ sé gét, a ter mék mi nõ -sé gé re gya ko rolt ha tá sát és köz egész ség ügyi je len tõ sé gét,

– tud ja az egész sé ges, hi gi é ni kus mun ka vég zés sza bá -lya it, a kör nye zet vé del mi elõ írásokat,

– elem zi és ér té ke li a hi gi é nia alap is me re te it, az élel mi -sze rek elõ ál lí tá sá ra, for ga lom ba ho za ta lá ra vo nat ko zó és ater me lés sel kap cso la tos hi gi é ni ai is me re te ket.

Gaz dál ko dá si és szer ve zé si is me re tek te rén– is me ri a vál lal ko zás lé nye gét és bel sõ struk tú rá ját, a

vál lal ko zá sok mû köd te té sé nek kö ve tel mé nye it,– is me ri a hi tel fel vé tel sza bá lya it,– is me ri a pénz ügyi terv ké szí té sé nek moz za na ta it, a

vál lal ko zá sok ter ve zé sét, az üz le ti terv el ké szí té sét,– meg ha tá roz za a mar ke ting fo gal mát, a mar ke ting ál -

ta lá nos sza bá lya it, a mar ke ting mix ré sze it,– is me ri a pi ac ku ta tás és mar ke ting in for má ci ós rend -

szer te rü le te it, a kü lön bö zõ mar ke ting stra té gi á kat, rá mu -tat a pi a ci szeg men tá ció fon tos sá gá ra,

– is me ri az ár kép zés, a szám la ki ál lí tás és a szám la ki -egyen lí tés sza bá lya it,

– meg ne ve zi a vál lal ko zá si le he tõ sé ge ket, a me zõ gaz -da sá gi, élel mi szer-ipa ri te vé keny ség le het sé ges jogi for -má it,

– tud ja a leg fon to sabb köz gaz da sá gi alap fo gal ma kat,– gaz da sá gos sá gi és ha té kony sá gi mu ta tó kat,


– érti az adó zás sze re pét, fo gal mát, az élel mi szer iparadó zá si vi szo nya it,

– tud ja az ér vé nyes tár sa da lom biz to sí tá si sza bá lyo kat,– érti a köny ve lés fon tos sá gá nak sze re pét a vál lal ko zá -

sok ban, a szám vi te li alap el ve ket,– tisz tá ban van az alap ve tõ mun ka vál la lói és mun kál ta -

tói jo gok kal, kö te le zett sé gek kel, az ér dek vé de lem rend -sze ré vel,

– érti a bank vá lasz tás szem pont ja it, is me ri a hi tel for -má kat, hi tel le he tõ sé ge ket,

– meg ér ti a mar ke ting je len tõ sé gét, sze re pét a vál lal ko -zá sok ban,

– meg ha tá roz za a szer zõ dés fo gal mát, is me ri a szer zõ -dés kö tés sza bá lya it,

– is me ri az alap ve tõ bi zony la tok ki töl té sé nek szabá -lyait, tisz tá ban van a lel tá ro zás sal,

– al kal maz za az egy sze res könyv ve ze tés tech ni ká ját, abi zony la to lás alap el ve it, a bi zony la tok és szám lák ke ze lé -sé nek sza bá lya it,

– al kal maz za a kom mu ni ká ció alap ja it, az üz le ti tár -gya lás tech ni ká ját,

– fel hasz nál ja me zõ gaz da sá gi és élel mi szer-ipa ri te vé -keny ség tá mo ga tá si for má it.

Ve ze tés el mé le ti is me re tek te rén– meg ha tá roz za a ve ze tés fo gal mát,– tisz tá ban van a leg is mer tebb ve ze té si né ze tek je len tõ -

sé gé vel,– meg ne ve zi a mo ti vá ci ós el mé le te ket,– ér tel me zi a ve ze tés funk ci ó it,– meg ha tá roz za a ter ve zés, a szer ve zés, az ellen õr zés,

az ér té ke lés, a dön tés fo gal mát, cél ját,– elem zi, ér té ke li a ter ve zés, a szer ve zés kö rül mé nye it,

fo lya ma tát,– ér té ke li az ellen õr zés he lyét és sze re pét a ve ze tés fo -

lya ma tá ban,– ki dol goz za az ér té ke lés, mint ve ze tõi funk ció alap el -

ve it, mód ja it, mo ti vá ci ós ha tá sát,– al kal maz za a de mok ra tiz mus el ve it a dön té sek fo lya -

ma tá ban.

Ke res ke del mi is me re tek te rén– meg ha tá roz za az em ber i szük ség le tek fo gal mát, hi e -

rar chi á ját, a ke res ke del mi bi zony la tok fo gal mát, cso por to -sí tá sát és a ke res ke del mi mun ka kö rö ket,

– fel is me ri a ke res let-kí ná lat piac be fo lyá so ló sze re pét, valamint a ke res ke de lem sze re pét a ke res let-kí ná lategyen sú lyá nak meg te rem té sé ben,

– is me ri a kész le te zés nagy sá gát meg ha tá ro zó té nye zõ -ket,

– is me ri az áru for ga lom fo lya ma tát és az azt befolyá -soló té nye zõ ket,

– meg ha tá roz za a piac mû kö dé sé nek me cha niz mu sát,– jel lem zi a pi a ci in for má ci ók sze re pét,– ki vá laszt ja a piac be fo lyá so lá sá nak le he tõ sé ge it,– meg ha tá roz za a ke res ke del mi egy ség el adó sze mély -

ze té nek sze re pét,

– össze ha son lít ja a nagy- és kis ke res ke de lem sze re pét,je len tõ sé gét,

– ki dol goz za az ár rés nö ve lé sé nek mód ja it,– elem zi, ér té ke li a költ sé gek ala ku lá sá ra ható té nye zõ -

ket, a nye re ség fel hasz ná lá sá nak mód ja it,– ki vá laszt ja a be szer zés, kész le te zés, rak tá ro zás leg -

meg fe le lõbb mód ja it a te vé keny sé ge so rán,– ki töl ti a ke res ke del mi for ga lom ban al kal ma zott bi -

zony la to kat.

Mi nõ ség biz to sí tás, mi nõ ség sza bá lyo zás, minõség- ellenõrzés te rén

– is me ri a szab vány fo gal mát, a szab vá nyo sí tás cél játés tárgy kö rét,

– is me ri a tör vényeket, ren de le te ket, az EU élel mi -szer-ter me lés sel kap cso la tos elõ írásait,

– is me ri a mi nõ ség fo gal mát, alap el vét, a mi nõ ség jogisza bá lyo zá sát,

– is me ri a mi nõ ség ügyi rend sze re ket, a mi nõ ség-el len -õr zés, mi nõ ség fej lesz tés fo lya ma ta it,

– is me ri az Euró pai Kö zös ség mi nõ ség sza bá lyo zá sá -nak esz kö ze it,

– ér tel me zi a mi nõ sé get köz vet le nül és köz ve tet ten be -fo lyá so ló té nye zõ ket, az élelmiszertör vény ki bo csá tá sá -nak cél ját, ha tá lyát, fe je ze te it, az élel mi szer-elõ ál lí tás fel -té te le it, a gyár tá si en ge dély hez kö tött élel mi sze rek elõ ál lí -tá sá nak fel té te le it, a mi nõ ség-el len õr zé si rend szer mû kö -dé sét, a Ma gyar Élel mi szer köny vet, a tel jes körû mi nõ -ség-el len õr zést és annak sza ka sza it (TQM). Ér tel me zi aHACCP-t, mint a kri ti kus pon tok fel tá rá sá nak és el len õr -zé sé nek le he tõ sé gét, az akk re di tá lás cél ját és alap el ve it, ajó gyár tá si gya kor la tot (GMP), a gyár tás do ku men tá ci ó it,

– el vég zi a mi nõ ség ügyi rend sze rek be ve ze té sé vel,mû köd te té sé vel kap cso la tos ad mi niszt ra tív fel ada to kat,

– al kal maz za a ké mi ai, mik ro bi o ló gi ai és ér zék szer vivizs gá la tok cél já ra tör té nõ min ta vé tel sza bá lya it,

– al kal maz za az alap- és ada lék anya gok, kész ter mé kekel len õr zé sé nek el mé le ti alap ja it,

– tud ja a la bo ra tó ri u mi mû ve le tek, az ér zék szer vi vizs -gá la tok elvi alap ja it,

– tud ja az alap anya gok mi nõ sí té sét a fel hasz ná lá si te rü -let figye lembe véte lével, a ter mé kek ellen õr zõ ké mi ai vizs -gá la ta i nak el mé le ti alap ja it,

– tud ja a ter mé kek ellen õr zõ mik ro bi o ló gi ai vizsgála -tait,

– el vég zi a vizs gá la ti ada tok gyûj té sét, do ku men tá lá -sát, fel dol go zá sát, ér té ke lé sét.


Bo rá sza ti és üdí tõ ital-ipa ri mû ve le tek és tech no ló gia terén

– meg ne ve zi a szõ lõ táp anyag igé nyét, ta laj igé nyét, víz- és fény igé nyét és az év so rán be kö vet ke zõ életfolyama -tokat,

– is me ri a szõ lõ sza po rí tá sá val kap cso la tos fo gal ma kat,– fel is me ri a szõ lõ kár te võ it,


– is me ri a bor vi dé ket és azon be lül a kör ze tek el he lyez -ke dé sét, a szak ma tör té ne tét, a kü lön fé le pin ce tí pu sok jel -lem zõ it és az üzem te le pí té si szem pon to kat,

– meg ha tá roz za a szõ lõ nö vény föld alat ti és fe let ti ré -sze it, az érés so rán be kö vet ke zõ vál to zá so kat,

– ér tel me zi az ül tet vé nyek lé te sí té sé nek ter ve zé si, en -ge dé lye zé si el já rá sát és mun ka fo lya ma ta it, a szõ lõ ül tet -vény éves mun ká it,

– jel lem zi a szõ lõ faj ták bo rá sza ti szem pont ból fon tostu laj don sá ga it,

– tud ja a zú zás és saj to lás tech no ló gi ai alap ja it, a szõ lõszín anya gá nak el he lyez ke dé sét a bo gyó ban, a héj ban, amust szer ves és szer vet len anya ga it és a kol lo i do kat,

– jel lem zi a ké ne zés anya ga it, meg ha tá roz za a ké ne zé -sek ide jét,

– osz tá lyoz za a de rí tõ anya go kat, le ír ja a de rí tést be fo -lyá so ló té nye zõ ket és az üle pe dés fo lya ma tát a gra vi tá ci óstér ben,

– ér tel me zi a sze pa rá lás cél ját és he lyét a tech no ló gi á -ban, valamint a cent ri fu gá lás mû ve let ta ni alap ja it, a szû -rést be fo lyá so ló té nye zõ ket és azok mû ve let ta ni össze füg -gé se it, az ász ko lás kö rül mé nye it, az oxi dá ci ós fo lya ma to -kat, valamint a be kö vet ke zõ vál to zá so kat az íz ben és az il -lat ban,

– tud ja a pezs gõ ér le lés idõ tar ta mát és a pa lack ban ér le -lést,

– jel lem zi a ké mi ai, a fi zi kai és a mik ro bi o ló gi ai sta bi li -tást, a fi zi kai és a ké mi ai sta bi li zá ló el já rá so kat, a de rí té sek sta bi li zá ló ha tá sát,

– tud ja az ér zék szer vi vizs gá la tok stí lus le írá sá nakalap ve tõ szem pont ja it, a bí rá la ti pont rend sze re ket és a hõ -mér sék le te ket,

– tá jé ko zott a szak te rü let tel kap cso la tos ren de le tek rõl,az azok ban meg ha tá ro zott elõ írásokról,

– tud ja az aszú so dás le fo lyá sát, fel té te le it, a sza mo rod -ni ké szí té sét, az aszú bor ké szí té sét,

– jel lem zi az eszen ci át, a for dí tást és a más lást, az áz ta -tás, az er jesz tés és az ér le lés mód ját, valamint idõ tar ta máta to ka ji aszú bo rok nál, to váb bá jel lem zi a cse me ge bo ro kat, az ür mös bo ro kat, a fû sze re zett bo ro kat és fû sze re ket, is -mer te ti azok ké szí té sét, az ext rak ció je len tõ sé gét, fo lya -ma tát,

– osz tá lyoz za a li kõr bo ro kat, jel lem zi a cse me ge bo roktu laj don sá ga it és egyes kül föl di cse me ge bo ro kat,

– tud ja a bor sep rõ hasz no sí tá sát (sep rõ tész ta, sep rõ pár -lat), a tör köly hasz no sí tá sát (szín anyag ki ol dás, nö vény -olaj, trá gyá zás), a kék alj vá ku um le pár lá sát,

– jel lem zi a fo gyasz tá si kö zép- és ma gas fokú bor pár la -to kat, valamint a fi nom szeszt, a sza ka szos le pár lást, és afo lya ma tos le pár lás mû ve le tét rek ti fi ká lás sal,

– el ma gya ráz za a le pár ló üst és ko lon na fel épí té sét, ade fleg má tor és a ref lux cél ját,

– tud ja a le pár lás mû ve le tét be fo lyá so ló té nye zõ ket,– jel lem zi az üdí tõ ita lok alap anya ga it, gyü möl csö ket,

cit rus- és kó la-sû rít mé nye ket, a se géd anya go kat, ada lék -

anya go kat (cu kor, fo lyé kony cu kor, mes ter sé ges éde sí tõ -sze rek, szí ne zé kek, aro mák, sa vak, tar tó sí tó sze rek, víz),

– meg kü lön böz te ti a víz ke ze lé si el já rá so kat,– tud ja az üdí tõ ita lok szab vány sze rin ti elõ írásait,– tud ja a szõ lõ gom ba kár te võ i nek mor fo ló gi ai jel lem -

zõ it és kár té te lü ket, a kár te võ ket gát ló vagy mû kö dé sü ketelõ se gí tõ kör nye ze ti té nye zõ ket,

– el ma gya ráz za a tar tó sí tó sze rek mik ro or ga niz mu sok -ra gya ko rolt ha tá sát,

– jel lem zi és össze ha son lít ja a csen des és dú sí tott ita lok töl té sé nek tech no ló gi á ját,

– el vég zi a szõ lõ fel dol go zó üzem, illetve üzem részmû sza ki és hi gi é nés fel ké szí té sét,

– elem zi és ér té ke li a fe hér szõ lõ fel dol go zá sá nak fo lya -ma tát a must er jesz té sé ig, ki szá mít ja a fel ja ví tás hoz szük -sé ges anyag mennyi sé ge ket,

– elem zi és ér té ke li a kék szõ lõ hé jo ner jesz té sé nek sza -ka szos és fo lya ma tos tech no ló gi á ját, a kék szõ lõ fel dol go -zá sá nak me le gí té ses el já rá sa it és az így nyert must ke ze lé -sét, a spon tán és irá nyí tott er jesz té si tech no ló gi á kat,

– ér té ke li az élesz tõ gom bá kat, meg íté li az er je dé si hõ -mér sék let, a must hû tés je len tõ sé gét, fel fe di a fi zi kai, ké -miai és bi o ló gi ai vál to zá so kat az er je dés fo lya mán, érté -keli az er je dés so rán ke let ke zett anya go kat a mennyi sé giviszo nyokkal,

– tud ja a há za sí tás cél ja it, al kal maz za az elõ írásokat,– meg ha tá roz za a szû ré sek he lye it és mód ja it a tech no -

ló gi á ban,– ér té ke li a kü lön bö zõ szû ré si mó do kat,– ér té ke li a me leg ke ze lés cél ja it, az al kal ma zott hõ mér -

sék le te ket és ke ze lé si idõ ket,– ér té ke li a hi deg ke ze lés cél ját, a hõ mér sék let meg vá -

lasz tá sát és a hi de gen tar tás ide jét,– meg íté li a hõ cse ré lõk ben vég be me nõ vál to zá so kat,

az azo kat be fo lyá so ló té nye zõ ket, és ki szá mít ja az ener -gia mér le get,

– elem zi a ká ros mik ro or ga niz mu so kat, azok te vé keny -sé gét, valamint az el le nük való vé de ke zést és a hi bás, be -teg bo rok ki ke ze lé sé nek mód ja it,

– elem zi a hi deg és a me leg ste ril pa lac ko zás fo lya ma -tát, a fo lya mat kri ti kus pont ja it, és meg elõ zi az utó fer tõ -zést, valamint meg ha tá roz za a két töl té si tech no ló gia elõ -nye it és hát rá nya it,

– meg ha tá roz za az ér zék szer vi vizs gá la tok sze mé lyi éstár gyi fel té te le it,

– ér té ke li a pa lac kos er jesz té sû és a pa lac kos ér le lé sûpezs gõ gyár tá si fo lya ma tát,

– ér té ke li az alap bo ro kat, a faj élesz tõt, az ex pe dí ci ós li -kõrt,

– ér té ke li a má sod la gos er jesz tés és a sep rõt le ní tés fo -lya ma tát, valamint össze ha son lít ja a két gyár tá si mó dot,

– ér té ke li a tank pezs gõ-gyár tás fo lya ma tát, az alap-, azada lék anya go kat, valamint az anya élesz tõt,

– elem zi az ita lok szén sa va zá sá nak tech no ló gi á ját, aszén-di oxid ol dó dá sát be fo lyá so ló té nye zõ ket,


– ér té ke li a szõ lõ must és gyü mölcs le vek be pár lá sá nakfo lya ma tát, a vá ku um be pár lás és a por lasz tá sos be pár lásmód ja it,

– elem zi a do bo zos üdí tõ ita lok ké szí té sé nek fo lya ma -tát, az aszep ti kus tech no ló gi át, a ste ri li zá lá si el já rá so kat,

– ellen õr zi a gyü mölcs lé ke ze lé sé nek, tar tó sí tá sá nakfo lya ma tát, a szörp ké szí tés tech no ló gi á ját,

– ér té ke li a kü lön bö zõ szörp faj tá kat, a cu kor ol dást be -fo lyá so ló té nye zõ ket, az üdí tõ ital-gyár tás fo lya ma tát (gyü -mölcs lé-elõ ké szí tés, ital-össze ál lí tás csen des ita lok nál), az er jesz tés so rán hasz nált faj élesz tõk el sza po rí tá sá nak fo -lya ma tát, az er je dé si fo lya ma to kat és azok sza bá lyo zá sát,

– elem zi a pe né szek és a bak té ri u mok, valamint a vad -élesz tõk élet mû kö dé sét, azok ha tá sát a bo rok ra és az üdí tõ -ita lok ra, valamint az el le nük való vé de ke zés mód ja it,

– elem zi az élesz tõk kör nye ze ti igé nye it, élet mû kö dé -sü ket ser ken tõ, illetve gát ló té nye zõ ket,

– ter ve zi a kor sze rû tech no ló gi ai fo lya ma tok hoz szük -sé ges gé pek, be ren de zé sek ki vá lasz tá sát,

– le ve ze ti a bor ké szí tés hez szük sé ges szá mí tá so kat.

Bo rá sza ti és üdí tõ ital-ipa ri gé pek és be ren de zé sek szer -ke ze te, üze mel te té se te rén

– is me ri az át vé tel so rán al kal ma zott me cha ni kus éselekt ro ni kus híd mér le gek mû kö dé sét,

– is me ri a must tisz tí tás hoz hasz ná la tos ív szi ták sze re -pét, a hid ro cik lo nok mû kö dé si el vét, a kam rás és csi gássze pa rá tor mû kö dé sét és a sze pa rá to rok biz ton sá gi kö ve -tel mé nye it, a hõ ke ze lé sek hez al kal ma zott me leg- és hi deg -ener gia-ter me lõ be ren de zé se ket, a pa lack vá lo ga tók, sze re -lék el tá vo lí tók mû kö dé sét és fel hasz ná lá si te rü le te it, afém- és mû anyag ku pa ko lók mû kö dé si el vét és fel épí té sét,a ra ka szo ló és ra kasz bon tó-be ren de zé sek fel épí té sét, mû -kö dé si el vét, az eme lõ vil lás tar gon cák faj tá it, mû kö dé si el -vü ket,

– is me ri a cu kor tá ro ló si lók faj tá it, ki ala kí tá sa it, apneu matikus szál lí tás be ren de zé se it,

– meg ne ve zi az izo cu kor-tá ro lás meg ol dá sa it, az ada -go lás mód ja it, a cu kor ol dók ki ala kí tá sa it, a hi deg és me legszörp ké szí tõ-be ren de zé se ket, a tar tá lyos és a le me zes gáz -ta la ní tók szer ke ze tét és mû kö dé sét, a her me ti kus szepa -rátor fel épí té sét, al kal ma zá si le he tõ sé ge it, a szén-dioxid- visszanyerõ be ren de zé se ket, mû kö dé sü ket, a törkölyszá -rító, a pek tint ki nye rõ, a bor kõ sav-ki ol dó be ren de zé se ketés azok mû kö dé si el vét,

– jel lem zi a gu mi he ve de res szál lí tó sza la gok, a szál lí tó -csi gák és a ser le ges fel vo nók szer ke ze tét, mû kö dé sét, amin ta ve võ szon dák mû kö dé sét és az au to ma ti kus ref rak -ció mé rést, a víz su ga ras és me rí tõ mo sók fel épí té sét, mû -kö dé sét, a vá lo ga tó sza la gok faj tá it, al kal ma zá su kat és amû kö dé sü ket,

– osz tá lyoz za a kü lön bö zõ ter me lés elõ ké szí tõ ket(szár té põk, ma go zók),

– fel so rol ja a da ra bo ló be ren de zé se ket és el ma gya ráz zafel épí té sü ket, illetve mû kö dé sü ket, el ma gya ráz za a sze le -te lõk, ka la pá csos zú zók, lé ces passzí ro zók mû kö dé sét ésszer ke ze tét,

– jel lem zi a du gattyús ho mo ge ni zá lók, a ken dõs szû -rõk, a vá ku um-dob szû rõ szer ke ze tét, fel épí té sét, mû kö dé -sét, al kal ma zá si sze re pét,

– ér té ke li a szõ lõ-be ta ka rí tás so rán hasz ná la tosszállító jármûveket és azok ürí té si mód ját, az ön ürí tõ sze -pa rá to rok ürí tõ szer ke ze te i nek ve zér lé si mód ja it,

– el ma gya ráz za a szû rõ memb rá nok sze re pét, fel hasz -ná lá sát, a tan gen ci á lis memb rán szû rõk mû kö dé sét,

– jel lem zi a hi deg ke ze lõ-be ren de zé se ket (klasszi kus és kon takt be ren de zés), a pa lack-elõ ké szí tõ gé pek fel épí té sétés mû kö dé sét,

– össze ha son lít ja a fo lya dék su ga ras mo só kat a for gó -do bos öb lí tõk kel,

– meg kü lön böz te ti a for ró vi zes és a ké nes sa vas pa -lack ste ri li zá lók mû kö dé sét,

– jel lem zi a pa lack el len õr zés be ren de zé se it, a do boz -töl tõk szer ke ze tét és mû kö dé sét, a hi deg és a me leg ste riltöl tés ital el lá tó rend sze rét, a pa lack zá ró-be ren de zé sek mû -kö dé sét és szer ke ze ti fel épí té sü ket,

– el ma gya ráz za a pa lack cím ké zõ, a do boz- és kan na -cím ké zõ gé pek elvi mû kö dé sét, szer ke ze ti fel épí té sü ket,

– is mer te ti a kü lön bö zõ kar to no zó-be ren de zé se ket és are kesz mo só ké szü lé ke ket,

– össze ha son lít ja a kü lön bö zõ tí pu sú palackrakodó- gépeket,

– le ír ja a gu mi he ve de res szál lí tó sza la gok, valamint are kesz- és kar ton szál lí tók fel épí té sét és mû kö dé sét,

– jel lem zi a tör köly tá ro ló- és er jesz tõ be ren de zé se ket,– is mer te ti az ital ke ve rõ-be ren de zé sek fel épí té sét, az

egyes faj ták jel lem zõ it és alap ve tõ el té ré se it, jel lem zi atér fo gat mé rõ vel mû kö dõ és a du gattyús rend sze rû ital ke -ve rõk szer ke ze tét és mû kö dé sét, a kü lön bö zõ ion cse ré lõsvíz ke ze lõ-be ren de zé sek mû kö dé si el vét, a tar tá lyos kén te -le ní tõ-be ren de zés fel épí té sét, a pa lac kos és tar tá lyos szén -di oxid-el lá tó be ren de zé sek szer ke ze tét, mû kö dé sét,

– is mer te ti a szén sa vas üdí tõ ital-ké szí tõ aggregáto -rokat,

– jel lem zi az anya élesz tõ-ké szí tõ tar tá lyok fel épí té sét,sze rel vé nye it, üze mel te té sét,

– is mer te ti és jel lem zi a tar tós me leg ke ze lõ-be ren de zé -se ket, a me leg ste ril töl tés be ren de zé se it,

– jel lem zi az ala gút pasz tõr szer ke ze tét, mû kö dé sét,mû sza ki jel lem zõ it, a tisz tí tó- és fer tõt le ní tõ be ren de zé se -ket, a be épí tett tar tály mo só szer ke ze te ket,

– is mer te ti a nagy nyo má sú mo só-be ren de zé se ket,– osz tá lyoz za a sû rít mény ké szí tés be ren de zé se it, is -

mer te ti a cent ri fu gál be pár lók szer ke ze tét, mû sza ki jel lem -zõ it,

– jel lem zi az aro mát vissza nye rõ be ren de zé se ket, ki -emel ve a mû kö dés lé nye gét,

– el ma gya ráz za, hogy mi lyen je len sé gek ját szód nak lea zú zás mû ve le te köz ben,

– ér té ke li a kü lön bö zõ zú zó- és bo gyó zó be ren de zé se -ket a fel hasz nált ener gia és az el ért tech no ló gi ai ered mény, valamint kar ban tar tás szem pont já ból,


– elem zi az egyes se géd anyag-ada go lók mû kö dé sét,sza bá lyo zá si le he tõ sé ge i ket az ada go lá si pon tos ság szem -pont já ból,

– elem zi a csi gás saj tók mû kö dé sét és be sza bá lyo zá siter vét a fe hér bor szõ lõ re,

– ér té ke li a sta ti kus lé el vá lasz tó kat a költ ség és a tel je -sít mény szem pont já ból, a Ro to-tar tály el he lye zé si ter vét, a hoz zá tar to zó egyéb be ren de zé sek pa ra mé te re it, mû kö dé -sét,

– ér té ke li a fo lya ma tos saj tók fel épí té sét, mû kö dé si el -vét, a tank saj tók szer ke ze ti és mû sza ki jel lem zõ it a tech no -ló gi ai ered mény és az üze mel te tés szem pont já ból, a hid -raulikus saj tók szer ke ze ti fel épí té sét ke ze lé si és mû kö dé siszem pont ból,

– ér té ke li és jel lem zi a tank saj tók pne u ma ti kus el lá tórend sze rét,

– ér té ke li a fo lya dék gyû rûs szi vattyú jel leg gör bé jealap ján az op ti má lis mû kö dé si fel té te le ket, a térfogat- kiszorításos és az ör vény szi vattyúk fel hasz nál ha tó sá gát,

– el ké szí ti az egy és két nyo mó la pú ho ri zon tá lis saj tóknyo más prog ram ját és kar ban tar tá si ter vü ket a szü re tiidény re, is mer te ti a mû kö dé sü ket,

– jel lem zi a zárt hid ra u li kus gyü mölcs pré sek mûkö -dését,

– elem zi a tér fo gat-ki szo rí tá sos szi vattyúk mû kö dé siel vét, és ér té ke li az üze mi jel lem zõ ket,

– ki szá mít ja a du gattyús szi vattyú szál lí tá si tel je sít mé -nyét,

– ér té ke li a me cha ni kus ke ve rõk rend sze rét és al kal ma -zá si te rü le te it, jel lem zi az egyes ke ve rõ ket kar ban tar tás,szer ke zet és mû kö dés szem pont já ból,

– ki dol goz za a dif fe ren ci ál nyo má sú töl tõk mun ka rend -jét fo lya ma tos üzem re,

– meg ter ve zi a bo rá sza ti, üdí tõ ital-ipa ri tech no ló gi á -hoz szük sé ges gé pe ket, be ren de zé se ket,

– ön te vé ke nyen el vég zi a szük sé ges gé pek, be ren de zé -sek mû köd te té sét, kar ban tar tá sát.

Bo rá sza ti mar ke ting te rén

– is me ri a bor for gal ma zás és -fo gyasz tás alapszabá -lyait,

– el ma gya ráz za az em be rek vi sel ke dé sé nek ak ti vá lá -sát, ma ga tar tá sá nak be fo lyá sol ha tó sá gát,

– tud ja a kós to lás stí lus le írá sá nak alap ve tõ szempont -jait,

– ér té ke li a bor sze re pét a ven dég lá tás ban,

– elem zi a bor vá sár lás té nye zõ it,

– ér té ke li a bor szak sze rû vizs gá la tá nak szem pont ja it,

– el ké szí ti a pi a ci le he tõ sé gek elem zé sét, ér té ke lé sét, abor tá ro lá sá val, kész le te zé sé vel kap cso la tos nyil ván tar tá -so kat,

– össze ha son lít ja a bo rok fo lya ma tos ér zék szer vi el len -õr zé se so rán nyert ered mé nye ket,

– ki dol goz za a pro mó ció és a kom mu ni ká ció mód sze -re it, esz kö ze it,

– ki dol goz za az éte lek és a bo rok har mó ni á ját, a tu da tos bor vá lasz tást, az ape ri tif ként, di gesz tí vek ként fo gyaszt ha -tó szõ lõ alap anyag ból ké szült ita lok sor rend jét,

– meg ter ve zi bor gaz da sá gá nak ar cu la tát.


Cu kor ipa ri au to ma ti zá lás te rén– fel is me ri az irá nyí tás és a gaz da sá gos ság kap cso la tát,– is me ri az irá nyí tá si fo lya ma tok alap ele me it, jel lem -

zõ i ket, ész re ve szi a mé ré si hi bá kat,– fel is me ri az ana lóg és di gi tá lis je lek kü lönb sé ge it,– is me ri az ana lóg és di gi tá lis je lek át ala kít ha tó sá ga it, a

lo gi kai alap kap cso la to kat, a ve zér lés fo gal mát, a nyi tott sá -got a ve zér lés fo lya ma tá ban, az ér zé ke lõ ve zér lõ, jel for -má ló, erõ sí tõ vég re haj tó és a be avat ko zó szer vek kap cso -la tát,

– is me ri a cu kor ipar ban el ter jedt ve zér lé si mód sze re -ket, a sza bá lyo zá si kö rök egyes ele me i nek mû kö dé sét,össze kap cso lá suk le he tõ sé gét, az egyes jel tar to má nyok je -len tõ sé gét, a sza bá lyo zók vizs gá la tá nak elem zé sét, azegyes sza bá lyo zott mennyi sé gek ha tá sát a fo lya mat egé -szé re, a fo lya ma tok el len õr zé sé nek és szá mí tó gé pes fel -ügye le té nek fon tos sá gát és annak mód ja it,

– el ma gya ráz za az irá nyí tás je len tõ sé gét a cu kor ipar -ban, az irá nyí tás tech ni kai alap fo gal ma kat, a ve zér lés és asza bá lyo zás köz ti kü lönb sé ge ket, a mé rés, ér zé ke lés fon -tos sá gát, az egy sze rûbb nyo más-, hõ mér sék let- és áram -lás mé rõk, ér zé ke lõk ki ala kí tá sát, a mû köd te té sük re vo nat -ko zó tud ni va ló kat,

– le ír ja az egyes mé rõ mû sze rek, ér zé ke lõk, táv adókfel épí té sét, mû kö dé si el vét,

– ér tel me zi az ér zé kelt je let fel dol go zó to váb bi irá nyí -tás tech ni kai ele mek fel ada tát, köl csön ha tá sa i kat,

– ki vá laszt ja az al kal mas mé rõ mû sze re ket, ér zé ke lõ -ket, irá nyí tás tech ni kai ele me ket a be- és a ki me nõ je lek, to -váb bá az üze mel te té si szem pon tok nak meg fe le lõ jel tar to -má nyok alap ján,

– ér tel me zi a vil la mos és pne u ma ti kus ve zér lés ele me it, fel sze re lé sük szem pont ja it, össze épí té sük és a folyamat -irányításba tör té nõ be avat ko zá sok le he tõ sé ge it,

– ér té ke li a cu kor ipar ban hasz ná la tos hõ mér sék let-, sû -rû ség-, visz ko zi tás-, pH-szint-, tér fo gat áram-, ned ves ség -mé rõk és ér zé ke lõk ál tal szol gál ta tott pa ra mé te re ket,

– ér tel me zi az alap jel és kü lönb ség kép zõk, ve zér lõk,jel át ala kí tók, erõ sí tõk, vég re haj tók és be avat ko zók ren del -te té sét, mû kö dé sét és ezek je len tõ sé gét a cu kor ipar ban, ave zér lé si vo na lak, sza bá lyo zá si kö rök, az elekt ro mos és apne u ma ti kus sza bá lyo zás jel lem zõ it, valamint azo kat a to -váb bi le he tõ sé ge ket, ahol ve zér lé si vo nal vagy sza bá lyo -zá si kör épít he tõ be a tech no ló gi ai fo lya mat ba.

Cu kor ipa ri mû ve le tek és tech no ló gia te rén– is me ri a cu kor és cu kor gyár tás tör té ne tét, a cu kor ré pa

ké mi ai össze té te lét, fi zi kai tu laj don sá ga it, a cu kor gyá rialap anya gok mi nõ sí té sé re al kal ma zott tech no ló gi ai jel -lem zõ ket, a cu kor gyá ri szá mí tá sok nál al kal ma zott je lö lé -se ket, mik ro bi o ló gi ai alap fo gal ma kat, a cu kor gyár üzem -


el len õr zé si szer ve ze té nek fel épí té sét, az üzem el len õr zés -ben al kal ma zott la bo ra tó ri u mi vizs gá la tok el vét,

– is me ri a mész ége tés anya ga i nak és ter mé ke i nek, amész tej és a szén sa va zó gáz, a pré selt sze let és a szá rí tottsze let, a sû rû lé mi nõ sé gi elõ írásait,

– fel so rol ja a cu kor kris tá lyo sí tás anya ga i nak, a pé pek,ször pök, nyers- és raf fi nált cuk rok, cu kor ol da tok mi nõ sé gi elõ írásait, a cu kor faj ták jel lem zõ it, mi nõ sé gi elõ írásait, akü lön le ges cu kor faj ták gyár tá sá nak el vét,

– is me ri a me lasz össze té te lét, jel lem zõ it, az el mé le time lasz cu kor fo gal mát, a mész üzem, sze let fel dol go zás, abe pár lás és a cu kor kris tá lyo sí tás, a kész cuk rok, a cu kor -gyá ri vi zek mi nõ ség-el len õr zé sé nél al kal ma zott la bo ra tó -ri u mi vizs gá la tok el vét, a cu kor gyá ri gõz sé mák ké szí té sé -nek el vét, a nyers gyá ri és cu kor ol da li sé mák jel lem zõ it,

– is me ri a cu kor ré pa nö vény fel épí té sét, ter mesz té sét,– le ír ja a mész üze mi, sze let fel dol go zá si, a be pár lá si és

a cu kor kris tá lyo sí tá si mû ve le tek vég re haj tá sá ra al kal ma -zott be ren de zé sek fel épí té sét, mû kö dé si el vét,

– le ír ja a fi no mít vány gyár tá sát,– le ír ja a dif fú zió el mé le tét, a ré pa sej tek ben le ját szó dó

fo lya ma to kat, az azok se bes sé gét be fo lyá so ló té nye zõ ket,– el ma gya ráz za a cu kor ki ala ku lá sá nak fo lya ma tát a

cu kor ré pa éré se kor, a cu kor ré pa tá ro lá sá nál le ját szó dó fo -lya ma to kat, a ká ros fo lya ma tok el le ni vé de ke zés mód sze -re it,

– jel lem zi a cu kor ré pa át adás-át vé te lét és tá ro lá sá nakmód sze re it,

– jel lem zi a leg is mer tebb lé tisz tí tá si rend sze rek el vét,– jel lem zi a cu kor ol dó-, szû rõ- és szín te le ní tõ-be ren de -

zé sek fel épí té sé nek el vét, anyag for gal mát,– tisz tá ban van az elõ ké szí tõ mû ve le tek cél já val,– érti az el len ára mú lé nye rés fo gal mát, cél ját, anya ga i -

nak sze re pét a mû ve let ben,– el ma gya ráz za a mik ro or ga niz mu sok el le ni vé de ke zés

szük sé ges sé gét és érti annak mód sze re it,– meg ér ti a lé tisz tí tás so rán le ját szó dó fi zi kai és ké mi ai

fo lya ma to kat, ezek ki ha tá sát a to váb bi mû ve le tek re,– érti az elõ- és fõ de rí tés cél ját, kü lön vá lasz tá sá nak

okát, a zagy sû rí tés és a szû rés cél ját, ezek se bes sé gét be fo -lyá so ló té nye zõ ket,

– el ma gya ráz za a cu kor kris tá lyo sí tás mû ve le te i nek ésanya ga i nak sze re pét a fo lya mat ban,

– érti a cu kor kris tá lyo sí tás alap fo gal ma it, a kris tály -kép zõ dés le fo lyá sát, a kris tá lyo so dás se bes sé gé re hatótech no ló gi ai té nye zõk sze re pét,

– meg ma gya ráz za a cu kor gyár tá si mel lék ter mé kek ke -let ke zé sé nek okát, azok tá ro lá sát, hasz no sí tá sát,

– bi zo nyít ja a mész üze mi mun ka, a sze let fel dol go zás, a be pár lás és a cu kor kris tá lyo sí tás tech no ló gi ai elõ írásoktólvaló el té ré sek ká ros kö vet kez mé nye it,

– érti a mész ál lo más egyes üzem ré sze i nek fel ada tát, in -do kol ni tud ja a mész ál lo más anya ga i nak sze re pét a gyár tá -si fo lya mat ban,

– jel lem zi a mész ége tés zó ná i nak fel ada tát, érti a zó na -ha tá rok meg vál to zá sá nak kö vet kez mé nye it,

– le ír ja a mész ége tés, mész ol tás és a gáz mo sás ter mé -ke i nek mi nõ sé gét be fo lyá so ló té nye zõ ket,

– meg ér ti a kü lön fé le ener gia for rá sok fel hasz ná lá sá nak le he tõ sé gét a mész ége tés nél,

– le ír ja a sze let pré se lés nél és -szá rí tás nál le ját szó dó fo -lya ma to kat, azok se bes sé gét be fo lyá so ló té nye zõ ket,

– meg ér ti a be pár lás cél ját, el vét, ér tel mez ni tud ja a hõ -ta ni alap fo gal ma kat, a be pár lás nál le ját szó dó fo lya ma to -kat, az eze ket be fo lyá so ló té nye zõ ket,

– meg ér ti a cu kor gyá ri le vek me le gí té sé nek szük sé ges -sé gét, mód ját, meg tud ja ma gya ráz ni a fi no mí tás cél ját, fo -gal mát, mû ve le te it és anya ga i nak sze re pét a fi no mí tá simû ve le tek ben,

– le ír ja a szû rõ anya gok, ion cse ré lõ mû gyan ták jel lem -zõ it, fel hasz ná lá suk mód ját,

– ér tel me zi a da ra bos fi no mít vány gyár tá sá nál al kal -ma zott kü lön fé le mód sze re ket,

– meg ha tá roz za a cu kor szá rí tá sá nak, hû té sé nek, osz tá -lyo zá sá nak, cso ma go lá sá nak és rak tá ro zá sá nak cél ját,

– el ma gya ráz za a cu kor szá rí tá sá nál le ját szó dó fo lya -ma to kat, jel lem zi a cso ma go lá si, cu kor rak tá ro zá si mód -sze re ket, kü lönb sé get tesz az egyes rak tá ro zá si mód sze rekkö zött, össze ha son lít ja a kü lön bö zõ cu kor si ló faj tá kat fel -épí té sük és tech no ló gi ai jel lem zõ ik alap ján,

– ér tel me zi a fi no mít vány gyár tás és cu kor ke ze lés mi -nõ ség-el len õr zé sé nek rend sze rét és tud ja a vizs gá la tokered mé nye it hasz nál ni,

– tud ja a ré pa cu kor gyár tás me ne tét, mû ve le te it, anya -ga it, az elõ ké szí tõ mû ve le te ket, a lé nye rés, lé tisz tí tá si mû -ve le tek vég re haj tá sá nál al kal ma zott be ren de zé sek fel épí -té sé nek, mû kö dé sé nek el vét, anyag for gal mát, a ki in du lá sianya gok és ter mé kek mi nõ sé gi elõ írásait,

– ér tel me zi a gyár tás irá nyí tá sá ban cu kor gyá ri vi zekjel lem zõ it, a víz sze re pét a cu kor gyár tás ban, érti a víz gaz -dál ko dás mód sze re it, ér tel mez ni tud ja a víz for gal mi sé -mát,

– ér té ke li a cu kor ré pa össze té te lét és mi nõ sé gét be fo -lyá so ló tá ro lá si té nye zõk ha tá sát, az össze te võk és a cu kor -ré pa fi zi kai ál la po tá nak sze re pét a cu kor gyár tás ban,

– al kal maz za az elõ ké szí té s, lé nye rés és a lé tisz tí tástech no ló gi ai elõ írá sa it,

– elem zi az elõb bi mû ve le tek vég re haj tá sá nál al kal ma -zott kü lön fé le mód sze rek jel lem zõ it,

– fel mé ri ezek ki ha tá sa it a to váb bi mû ve le tek re, a ter -mék mi nõ sé gé re és a gyár tás gaz da sá gos sá gá ra,

– el ké szí ti a mû ve le tek tech no ló gi ai fo lya mat áb rá ját,áb rá zol ja és el ma gya ráz za az egy- és a több fo ko za tú be -pár lás és a be pár ló rend sze rek alap el vét, kap cso lá si váz la -tát, jel lem zõ it,

– ki szá mít ja az egy- és a több fo ko za tú be pár lás gõz -szük ség le tét,

– elem zi és in do kol ja a gõz el vé tel mód já nak ha tá sát azener gia gaz dál ko dás ra,

– el ké szí ti a be pár ló rend sze rek anyag for gal má nak szá -mí tá sát és se ma ti kus áb rá zo lá sát, ol vas sa a gõz sé mát,


– in do kol ja az elõ me le gí tõ-rend sze rek ki ala kí tá sá nakcél ját és szük sé ges sé gét,

– le raj zol ja és ér tel me zi a cu kor ol da li sé mát, a cu kor ol -da li ter mék sé má kat,

– al kal maz za a me lasz cu kor csök ken té sé nek mód sze -re it,

– vég re hajt ja és vég re haj tat ja a mész üzem, sze let fel -dol go zás, be pár lás és cu kor kris tá lyo sí tás tech no ló gi ai elõ -írásait,

– ér té ke li az elõb bi mû ve le tek vég re haj tá sá nál al kal -ma zott kü lön fé le mód sze rek jel lem zõ it és ki ha tá sa it,

– ér tel me zi az üzem-el len õr zé si nap lót és annak ada -tait,

– fo lya mat áb rán áb rá zol ja a fi no mít vány gyár tá sa fo -lya ma tát, a cu kor ke ze lés mun ka me ne tét,

– el vég zi se gít sé gé vel a cu kor gyá ri ho zam- és vesz te -ség szá mí tás alap ada ta i nak ki szá mí tá sát és el ké szí ti a ho -zam- és vesz te ség szá mí tást,

– a kü lön-kü lön ta nult mû ve let cso por to kat össze kap -csol ja, és fel fe de zi az össze füg gé se ket,

– el vég zi a tech no ló gi ai szá mí tá so kat,– bi zo nyít ja az elõ ké szí té s, lé nye rés, a lé tisz tí tás tech -

no ló gi ai elõ írá sa i tól való el té ré sek ká ros következmé -nyeit.

Cu kor ipa ri gé pek és be ren de zé sek szer ke ze te, üze mel -te té se te rén

– is me ri a más ipar ágak ban is ál ta lá no san hasz nált,valamint csak a cu kor ipar ban al kal ma zott gé pek és be ren -de zé sek tech no ló gi ai ren del te té sét, mû kö dé si el vét, szer -ke ze ti fel épí té sét,

– fel is me ri a gya ko ribb üze mi hi bá kat, a kar ban tar tásszük sé ges sé gét, a mé rõ- és ellen õr zõ mû sze rek sze re pét,

– is me ri az el len õr zé sük és sza bá lyo zá suk mód ja it, agya ko ribb és jel leg ze tes üzem kö zi meg hi bá so dá si le he tõ -sé ge i ket, is me ri, és el tud ja vé gez ni egyes alap ve tõ gé pekés be ren de zé sek tel je sít mé nyé nek ki szá mí tá sát,

– is me ri a cu kor ipar ban hasz nált szi vattyúk szer ke ze tifel épí té sét, a cu kor ipar ban al kal ma zott gé pek és be ren de -zé sek kö zül az elõ ké szí tõ mû ve le tek gé pe it és be ren de zé -se it (ré pa fel ra kó gé pek szer ke ze tét, a szá raz és a hid ra u li -kus ré pa le ra kók faj tá it és al kal ma zá si te rü le tü ket, a ré pa -úsz ta tás fel té te le it, az úsz ta tó csa tor nák ki ala kí tá sát, a ré -pa tá ro lók szer ke ze ti fel épí té sét, a gaz- és kõ fo gás fel té te -le it, a be ren de zé sek egyes faj tá it, a répa mennyi sé gi sza bá -lyo zá sá nak mód ja it, a répa eme lé sé nek gé pe it, a tör me -lék-le vá lasz tás, a víz te le ní tés je len tõ sé gét és meg ol dá sa it,a ré pa vá gó gé pek tí pu sa it, szer ke ze ti fel épí té sü ket, a jó ré -pa sze le te lés fel té te le it, a vá gó ké sek faj tá it és éle zé sükmód ját, az éle zõ gé pek mû kö dé si el vét, szer ke ze tü ket),

– is me ri a lé nye rés és a sze let ke ze lés gé pe it és be ren de -zé se it (a lény erõ-be ren de zé sek faj tá it, a dif fú zõ rök szer ke -ze tét, mû sze re zett sé gü ket, sza bá lyo zá su kat, a fosz lány fo -gás cél ját, a fosz lány fo gók szer ke ze tét, a lú go zott sze -let-víz te le ní tõk fel ada tát és ki ala kí tá su kat, a sze let pré sekszer ke ze tét),

– is me ri a lé tisz tí tás gé pe it és be ren de zé se it (az elõ de rí -tõk szer ke ze ti fel épí té sét, a fõ de rí tõk tí pu sa it, szer ke ze tü -ket, a mész tej ada go lók fel ada tát és szer ke ze tét, a szén sa -va zó ké szü lé kek faj tá it, mû kö dé sük el vét, az isza pos lészû ré sé nek fel té te le it, a kü lön fé le szû rõk mû kö dé si el vét,szer ke ze ti ki ala kí tá sát, a mész iszap szál lí tó gé pek szer ke -ze ti meg ol dá sa it),

– is me ri a lé me le gí tés és be pár lás gé pe it és be ren de zé -se it (a csö ves elõ me le gí tõk szer ke ze tét, a ket tõs lé sze lepfel ada tát, ki ala kí tá sát, a le me zes hõ cse ré lõk faj tá it, szer ke -ze ti meg ol dá su kat; a kü lön fé le be pár ló tí pu sok, mint a ter -mé sze tes lé áram lá sú, a kény szer áram lá sú, az esõ ára mú be -pár lók szer ke ze tét, mû kö dé si el vét; a csepp fo gók fel ada tát és szer ke ze ti ki ala kí tá su kat, a több fo ko za tú el vé te les be -pár ló ál lo más fel épí té sét, a kap cso lá si meg ol dá so kat, agõz el vé te lek el osz tá sát és meg va ló sí tá si mód ját, a kon -denz víz el ve ze té sét, a kon denz víz-le vá lasz tók szer ke ze tét, a kon denz víz gyûj té sét),

– is me ri a ho mok-cu kor gyár tás gé pe it és be ren de zé se it(a ter mé sze tes áram lá sú be füg gesz tett és be épí tett fû tõt erûcu kor fõ zõ ké szü lé kek szer ke ze tét, mû kö dé sét, a ke ve rõsfõ zõ ké szü lé kek elõ nye it és ki ala kí tá sát, a foly to nos ké szü -lé kek el vét és szer ke ze tét, a cu kor fõ zés au to ma ti zá lá sá nak fel té te le it, az au to ma ti zá lás ele me it, a gõz kon den zá to rokmû kö dé si el vét, faj tá it, szer ke ze tü ket, a kon den zá tor-ej tõ -víz gyûj té sét, és a hû tés be ren de zé se it, a fek võ és állórend sze rû pép ka va rók tí pu sa i nak szer ke ze tét, a pép szi -vattyúk ki ala kí tá sá nak szem pont ja it, a cent ri fu gá lis szét -vá lasz tás el vét, a sza ka szos mû kö dé sû cent ri fu gák szer ke -ze tét, haj tá suk mód ja it, a cent ri fu gák ki egé szí tõ be ren de -zé se it, a foly to nos mû kö dé sû cent ri fu gák mû kö dé si el vét,faj tá it, szer ke ze tü ket, meg haj tá suk mód ja it, a cu kor be ke -ve rõk és cu kor ol dók szer ke ze tét, a szörp szi vattyúk ki ala -kí tá sá nak szem pont ja it, a cu kor szá rí tá sá nak rész fo lya ma -ta it, a szá rí tók kal szem ben tá masz tott kö ve tel mé nye ket),

– is me ri a cu kor szá rí tók és -hû tõk faj tá it, szer ke ze tü -ket, a cu kor szá rí tók ki egé szí tõ be ren de zé se i nek fel ada tátés szer ke ze tü ket, a kris tály cu kor cso ma go lá sá nak gé pe it,

– is me ri a fi no mít vány gyár tá sa gé pe it és be ren de zé se it (a fõ zõ ké szü lé kek, cent ri fu gák tí pu sa it, szer ke ze tü ket, aszû ré si se géd anya gok sze re pét, az ion cse ré lõk, ol dat szû -rõk szer ke ze tét, a pré se lõ gé pek faj tá it, mû kö dé si el vét,szer ke ze tü ket, a pré selt cu kor szá rí tá sá nak be ren de zé se it),

– is me ri a da ra bos (pré selt-) cu kor cso ma go lá sá nak gé -pe it, a por cu kor gyár tá sá nak biz ton sá gi elõ írásait, a cu kor -õr lõ gé pek szer ke ze tét, a por el szí vás, por fo gás be ren de zé -se it, a ha gyo má nyos cu kor rak tá rak és cu kor si lók fel épí té -sét, a rak tá rak és si lók gé pé sze ti be ren de zé se it,

– is me ri a mel lék üze mek gé pe it és be ren de zé se it (asze let szá rí tó-be ren de zé sek szer kesz té sé nek szem pont ja it,a be ren de zé sek faj tá it és szer ke ze tü ket, a szá rí tók tü ze lõ -be ren de zé se it, a por fo gók szer ke ze tét és mû kö dé sét, a sze -let bri kett ál ás gé pe i nek mû kö dé si el vét, szer ke ze tét, amész ke men cék ki ala kí tá sát és a mû kö dés el len õr zé sé nekmû sze re it, a mész ol tás és a mész tej tisz tí tás gé pe it, a ke -men ce gáz tisz tí tá sá nak ké szü lé két),


– is me ri a cu kor gyá rak ka zán te le pé nek gé pe it és be ren -de zé se it (az erõ te lep fel ada tát, a gõz ka zá nok faj tá it, szer -ke ze tü ket, a táp víz el lá tás rend sze rét, az el len nyo má súgõz tur bi na elvi fel épí té sét a vil la mos ener gia-ter me lés fo -lya ma tát),

– meg ér ti és el ma gya ráz za a gé pek mû kö dé si váz la tát,a szab vá nyos rajz je lek kel való áb rá zo lá sát, a gé pek szer -ke ze ti raj za i nak ol va sá sát,

– az alap ve tõ gé pek, be ren de zé sek és ké szü lé kek tel je -sít mé nyi ada ta i nak bir to ká ban meg ha tá roz za a szük sé gesgyár tá si ka pa ci tá so kat,

– el ma gya ráz za az egyes be ren de zé sek tech no ló gi aikap cso ló dá sát, a be ren de zé sek mû sze re zett sé gé nek és sza -bá lyoz ha tó sá gá nak kap cso la tát,

– ön ál ló an el ké szí ti a gé pek és ké szü lé kek egyes ele -me i nek sza bad ké zi váz la tát, a tech no ló gi ai kap cso lá si váz -la to kat az ipar ban al kal ma zott je lö lé sek kel,

– mun ká ja so rán az elõ írásoknak meg fele lõen al kal -maz za az egyes tech no ló gi ai ál lo má sok gé pe i nek ke ze lé siés kar ban tar tá si uta sí tá sa it, a mun ka vé del mi, biz ton ság -tech ni kai és kör nye zet vé del mi elõ írásait.


Do hány ipa ri mû ve le tek és tech no ló gia te rén– is me ri a do hány nö vény ál ta lá nos bi o ló gi ai és ké mi ai

jel lem zõ it, a do hány ter mesz tés ag ro tech ni ká já nak két sza -ka szát,

– is me ri a do hány fer men tá lás el mé le ti össze füg gé se it,– is me ri a do hány zás egész ség ügyi koc ká za tá ra vo nat -

ko zó né ze te ket,– össze ha son lít ja a fõ do hány tí pu sok ál ta lá nos tu laj -

don sá ga it,– el ma gya ráz za a ter mesz tés kör nye ze ti té nye zõ i nek

ha tá sát,– ér tel me zi a do hány szá rí tás tech no ló gi ai össze füg gé -

se it,– el ma gya ráz za a fer men tá lás elõt ti ko csá nyo zás cél -

sze rû sé gét és annak a kész ter mék mi nõ sé gé re gya ko roltha tá sát,

– ki vá laszt ja tech no ló gi ai uta sí tás sze rin ti ko csá nyo zás és gépi ke ze lés pa ra mé te re it,

– jel lem zi a fer men tá lás alat ti leg fon to sabb vál to zá so -kat,

– össze ha son lít ja a kor sze rû ko csány fel dol go zás mû -ve le te it a le vél fel dol go zás mû ve le te i vel,

– jel lem zi a cso ma go lás fõ funk ci ó it,– össze ha son lít ja a fil ter gyár tá si tech no ló gi á kat, a füst -

szû rõ-gyár tás lé nye ges mû ve le te it, a ci ga ret ta gyár tás ésfüst szû rõ-gyár tás kö zös tech no ló gi ai szem pont ja it,

– el ma gya ráz za az ag ro tech ni ka, a szá rí tá si-tech no ló -gia és a fer men tá lás do hány mi nõ ség re gya ko rolt ha tá sát,

– össze ha son lít ja a rak tá ro zá si kö rül mé nye ket, ki vá -laszt ja a fel té te le it, azo no sít ja elõ írásait,

– ki vá laszt ja az alap fo kú mû sza ki ad mi niszt rá ci ós fel -ada to kat a do hány szá rí tás és -fer men tá lás so rán,

– el ké szí ti a tech no ló gi ai fo lya mat áb rá kat,

– ér té ke li a fer men tá lás tech no ló gi ai pa ra mé te rei és ado hány mi nõ ség e kö zöt ti össze füg gé se ket,

– elem zi tech no ló gi ai cél ja ik sze rint a fél gyárt má nyokelõ ál lí tá sá nak mû ve le te it,

– ér té ke li a do hány-nyers anyag mi nõ sé gi jel lem zõ it, afel dol go zás cél ki tû zé se it és az eh hez op ti má lis technoló -giai pa ra mé te re ket,

– elem zi a kész ter mé kek mi nõ sé gét meg ha tá ro zó elõ -írásokat, a mi nõ sé gi hi bák jel lem zõ it és azok nak a ter me -lés ben oko zott ká ros ha tá sát, a be avat ko zás le he tõ sé ge it,

– ér té ke li a do hány fel dol go zás se géd- és ada lék anya -ga i nak mi nõ ség re gya ko rolt ha tá sát,

– ér té ke li az ipar i la bo ra tó ri um je len tõ sé gét, sze re pét ami nõ ség biz to sí tás rend sze ré ben,

– meg ál la pít ja a tech no ló gi ai el já rá sok kri ti kus mé rõ -pont ja it, a mért ada tok össze füg gé sét a ter mék mi nõ sé gé -vel,

– al kal maz za a ter mék re vo nat ko zó jog sza bá lyok elõ -írásait,

– ér té ke li a ter mék-elõ ál lí tás sal össze füg gõ rak tá ro zá siigé nye ket és ki szá mít ja a kész le te zés hez szük sé ges rak tár -te rü le te ket,

– fel is me ri a rak tá ro zás so rán fel lé põ bi o ló gi ai ere de tûmi nõ ség rom lást és a meg elõ zés mód ját,

– ki szá mít ja a ter me lés hez szük sé ges anya gok faj la gosszük ség le te it és egy be ve ti az ér vé nyes nor ma tí vák kal,

– szin te ti zál ja a tech no ló gi ai fo lya ma tok mi nõ sé gi kö -ve tel mé nye i nek is me re té ben a ter mék elõ ál lí tá sá hoz szük -sé ges be ren de zé sek mû sza ki jel lem zõ it és pa ra mé te re it.

Do hány ipa ri gé pek és be ren de zé sek szer ke ze te, üze -mel te té se te rén

– el ma gya ráz za a kü lön bö zõ tí pu sú ci ga ret ta gyár tó gé -pek tech no ló gi ai sor ban el fog lalt he lyét, mû ve le te it,

– meg kü lön böz te ti a szál lí tó be ren de zé sek szer ke ze tifel épí té sét, mû kö dé si el vét,

– el ma gya ráz za az anyag szál lí tás és az egyen le tesanyag áram lás össze füg gé se it, az ide á lis szál lí tó ké pes ségfo gal mát,

– ki vá laszt ja a do hány fel dol go zá sá ban al kal ma zott be -ren de zé se ket, azo no sít ja azok szer ke ze ti fel épí té sét és el -ma gya ráz za mû kö dé si el vü ket,

– el ké szí ti az áb rá kat, valamint az egy sze rû váz lat raj -zo kat a be ren de zé sek rõl,

– elem zi a be ren de zé sek szak sze rû be ál lí tá sa és a kész -ter mék mi nõ ség e kö zöt ti össze füg gé se ket,

– is me ri a gé pek üze mel te té se so rán ta pasz tal ha tó hi ba -le he tõ sé ge ket és a ki ja ví tá suk hoz szük sé ges kar ban tar tá si,sza bá lyo zá si fel ada to kat.


Er je dés- és üdí tõ ital-ipa ri mû ve le tek és tech no ló gia terén

– meg ne ve zi a tech no ló gia vég re haj tá sá hoz szük sé gesalap-, pót-, se géd- és ki egé szí tõ anya go kat,


– rá mu tat a ki vá lasz tott anya gok elõ ké szí té sé nek mód -já ra,

– rá mu tat a cso ma go ló anya gok ki vá lasz tá sá nak és elõ -ké szí té sé nek mód ja i ra,

– meg ne ve zi a kész ter mé kek ki sze re lé sé nek és tá ro lá -sá nak mód ját,

– fel so rol ja a mel lék ter mé kek hasz no sí tá si lehetõsé -geit,

– rá mu tat a szenny víz ke ze lés mód ja i ra,– fel so rol ja a bio-alap anya gok ból ké szült ter mé ke ket,– jel lem zi a tech no ló gi á hoz fel hasz nált anya go kat, a

drog ki vo nat- és a drog pár lat-ké szí tés le he tõ sé ge it,– ér tel me zi a li kõr ér le lés fo lya ma tát,– le ír ja a ke mé nyí tõ hid ro li zá tu mok elõ ál lí tá sá nak fo -

lya ma ta it, valamint a mó do sí tott ke mé nyí tõk elõ ál lí tá sá -nak le he tõ sé ge it,

– jel lem zi az árpa át vé te lé nek, tisz tí tá sá nak, osz tá lyo -zá sá nak, tá ro lá sá nak elõ írásait,

– össze ha son lít ja a sör lé és a sör ke ze lé sé nek szabá -lyait,

– el ma gya ráz za a pasz tõ rö zés mû ve le tét,– ki vá laszt ja a cef re fel dol go zá sát élesz tõ-, ta kar mány -

élesz tõ-, szesz-, gyü mölcs cef re ese tén,– jel lem zi a szesz víz te le ní té sé nek le he tõ sé ge it és mû -

ve le te it,– le ír ja az ecet cef re ké szí té sé nek mód ját és az ecet ke -

ze lés tech no ló gi á ját,– össze ha son lít ja a kü lön fé le víz ke ze lé si el já rá so kat,– jel lem zi a csen des és szén-di oxid dal dú sí tott ita lok

töl té sé nek mód ja it,– el ma gya ráz za a tech no ló gi ai mû ve le tek fo lya mán le -

ját szó dó bio ké mi ai fo lya ma to kat,– ki dol goz za a ke mé nyí tõ ki mo sá sá nak, a ke mé nyí tõ tej

tisz tí tá sá nak, víz te le ní té sé nek, a ned ves ke mé nyí tõ szá rí -tá sá nak mû ve le te it,

– ér té ke li az árpa áz ta tá sá nak, csí ráz ta tá sá nak, asza lá -sá nak és a ma lá ta ke ze lé sé nek le he tõ sé ge it, a sör lé elõ ál lí -tá sá nak mû ve le te it, a le pár lás és a fi no mí tás mû ve le tét,

– ki dol goz za a sze szes ita lok össze ál lí tá sá nak szem -pont ja it,

– ér té ke li az üdí tõ ita lok és a szik víz ké szí té sé nek tech -no ló gi á ját,

– el vég zi a ter mé kek elõ ál lí tá sá val kap cso la tos tech no -ló gi ai szá mí tá so kat, azok ered mé nye i nek ér tel me zé sét, ahi bák fel fe de zé sét és ki ja ví tá sát.

Er je dés- és üdí tõ ital-ipa ri gé pek és be ren de zé sek szer -ke ze te, üze mel te té se te rén

– is me ri a fla kon gyár tás gé pe it, mû kö dé si el vü ket, adrog ké szí tés gé pe i nek szer ke ze ti fel épí té sét, a csi ga présmû kö dé sét,

– el ma gya ráz za a kü lön bö zõ sör gyá ri üle pí tõk ki ala kí -tá sát,

– meg ne ve zi a kü lön fé le csí rát la ní tók ki ala kí tá sát,– meg ne ve zi az élesz tõ-szín te nyé szet ké szí té sé nek

egy sé ge it,

– rá mu tat a cso ma go ló gé pek meg vá lasz tá sá nak szem -pont ja i ra,

– is me ri az ap rí tó gé pek fel épí té sét, a szesz mé rõ gép ki -ala kí tá sát,

– meg ne ve zi a gõ zö lõk ki ala kí tá sá hoz szük sé ges sze -rel vé nye ket,

– is me ri a kü lön fé le ke ve rõk ki ala kí tá sát,– rá mu tat a tá ro lóbe ren de zé sek ki ala kí tá sá nak le he tõ -

sé ge i re,– meg ne ve zi a ki sze re lés gé pe i nek fõbb szer ke ze ti egy -

sé ge it,– jel lem zi a le pár ló ké szü lé kek fel épí té sét,– össze ha son lít ja a kü lön bö zõ ros ták, szi ták ki ala kí tá -

sát,– el ma gya ráz za a cik lo nok mû kö dé si el vét,– jel lem zi az ár pa tisz tí tó, osz tá lyo zó gé pe ket,– össze ha son lít ja a kü lön bö zõ er jesz tõbe ren de zé se ket,

az üdí tõ ital-ké szí tés mix-be ren de zé se it,– ki vá laszt ja a kü lön bö zõ tech no ló gi ák hoz tar to zó mo -

só gé pe ket, a meg fe le lõ szál lí tó be ren de zést,– ér té ke li a kü lön bö zõ cu kor ol dó rend sze re ket,– áb rá zol ja a gyár tó tank fel épí té sét,– elem zi a tech no ló gi ák ban al kal ma zott szá rí tó be ren -

de zé sek ki ala kí tá sát, a kü lön bö zõ áz ta tó-, csí ráz ta tó- ésasza ló be ren de zé se ket,

– áb rá zol ja a ke mé nyí tõ ki mo só kat,– elem zi a sze pa rá tor, de kan ter, su gár szi ta fel épí té sét,– áb rá zol ja a fõ zõ há zi be ren de zé se ket,– ér té ke li a kü lön fé le hõ cse ré lõk, szû rõk fel épí té sét, a

pasz tõ rö zõ-be ren de zé se ket,– áb rá zol ja a le ve gõz te tõk szer ke ze ti fel épí té sét, a kis -

üs ti le pár ló-be ren de zés egy sé ge it,– elem zi az ecet kép zõ gé pek fel épí té sét,– áb rá zol ja a kü lön fé le be pár lók ki ala kí tá sát.


Édes ipa ri mû ve le tek és tech no ló gia te rén– is me ri az édes ipar ki ala ku lá sát, fej lõ dés tör té ne tét a

há zi- és kéz mû ipa ri ke re tek tõl a nagy üze mi technoló -giákig,

– fel is me ri az édes ipar ál tal fel hasz nált alap-, já ru lé kosés se géd anya go kat,

– rep ro du kál ja a fél kész ter mé kek gyártástechnoló -giáját,

– is me ri a cu kor ka-, a fon dant-, a ka ra mel la-, a dra zsé-,a cso ko lá dé-, a nu gát-, a rá gó gu mi-, a gél ala pú ter mé kekelõ ál lí tá si tech no ló gi á it,

– is me ri a lisz tes áruk, a por ál la gú ter mé kek és a pör -költ kávé gyár tás tech no ló gi á it,

– fel is me ri jel ké pes áb rák ból az egyes édes ipa ri gyár -tás tech no ló gi á kat és azok mû ve le te it,

– meg kü lön böz te ti, osz tá lyoz za és össze ha son lít ja azédes ipar alap-, já ru lé kos és se géd anya ga it,

– jel lem zi a szén hid rá to kat és a szén hid rát-tar tal múanya go kat, a zsi ra dé ko kat és a zsi ra dék tar tal mú anya go -kat,


– azo no sít ja és jel lem zi az édes ipar ál ta lá nos mûvele -teit, ezen be lül az ol dás, a be sû rí tés, a szá rí tás, a pör kö lés,a sü tés, az ap rí tás, a for má zás, a tab lí ro zás, a fi no mí tás, atem pe rá lás, a hû tés, a szer ke zet- és jel leg ki ala kí tás mû ve -le te it,

– ki vá laszt ja az egyes édes ipa ri tech no ló gi ák ban hasz -ná la tos alap-, já ru lé kos és se géd anya go kat, a cu kor ka-, afon dant-, a ka ra mel la-, a zse lé-, a dra zsé-, a rá gó gu -mi-gyár tás, a tar tós sü te mé nyek, a por ál la gú ter mé kekgyár tá sá nak és a pör költ kávé gyár tás ter mé ke i nek elõ ál lí -tá sá hoz,

– ki vá laszt ja a ka kaó massza, a cso ko lá dé massza és acso ko lá dé jel le gû gyárt má nyok hoz, a ka kaó por gyár tás hoz hasz ná la tos alap-, já ru lé kos és se géd anya go kat,

– tud ja a tech no ló gi ák ál tal meg kí vánt alap-, ki egé -szítõ-, já ru lé kos és se géd anya go kat,

– ér té ke li az édes ipa ri ter mé ke ket táp lál ko zás-élet ta niszem pont ból, kü lö nös te kin tet tel a kor sze rû táp lál ko zás ra,a di é tás és di a be ti kus édes ipa ri ter mé kek re,

– ér té ke li a fél kész és kész ter mé kek mi nõ sé gi elõ írásait be fo lyá so ló té nye zõ ket,

– hasz no sít ja fi zi kai, ké mi ai és bi o ló gi ai is me re te it azédes ipa ri tech no ló gi ák ban,

– ön ál ló an el vég zi az egy sze rû szak mai szá mí tá so kat,

– elem zi a mun ka erõ-szük ség le tet,

– ér té ke li az üzem ter me lé si ka pa ci tá sát,

– mû ve le ti ala pon cso por to sít ja az édes ipa ri tech no ló -gi á kat.

Édes ipa ri gé pek és be ren de zé sek szer ke ze te, üze mel te -té se te rén

– meg ne ve zi az édes ipa ri tech no ló gi ák ban al kal ma zottbe ren de zé sek szer ke ze ti anya ga i val szem ben tá masz tottkö ve tel mé nye ket,

– fel is me ri a gé pek mû kö dé sé nek meg ér té sé hez el en -ged he tet le nül szük sé ges for gó moz gás-köz ve tí tõ és erõ át -vi te li gép ele me ket,

– is me ri az üze men kí vü li szál lí tás esz kö ze it,

– fel is me ri az üze men be lü li szál lí tás esz kö ze it,

– meg ne ve zi az egyes szál lí tó be ren de zé sek sza bá lyo -zá si le he tõ sé ge it,

– is me ri a be ren de zé sek, tech no ló gi ai gé pek fel ada ta it,

– meg em lí ti a kü lön fé le be ren de zé sek nek a technoló -giai fo lya mat ban el fog lalt he lyét,

– fel is me ri, és meg kü lön böz te ti a lég ára mú szál lí tá simó do kat,

– meg ál la pít ja a tel je sít mény sza bá lyo zás szük sé gesmód ját,

– ki vá laszt ja az édes ipar ban hasz ná la tos anyag fé le sé -gek hez al kal mas mér leg faj tá kat,

– el ma gya ráz za a tisz tí tó-, vá lo ga tó-, osz tá lyo zó-, ahán to ló- és ap rí tó-, a prés-, az egy ne mû sí tõ-, az ol dó- ésfõ zõ-, a pör kö lõ-, a sü tõ-, a hû tõ- és me le gí tõ-, a for má zó-,a be vo nat kép zõ-be ren de zé sek, valamint a cso ma go ló gé -pek mû kö dé si el vét,

– azo no sít ja vo na las szer ke ze ti áb rán a be ren de zé sekszer ke ze ti ele me it,

– meg íté li a tel je sít mény sza bá lyo zás szük sé ges mód -ját,

– szin te ti zál ja szak mai tár gya i nak is me ret anya gát.


Hús- és ba rom fi ipa ri mû ve le tek és tech no ló gia te rén– is me ri a kü lön bö zõ vá gó ál lat- és ba rom fi fa jo kat, faj -

tá kat és fel is me ri azok kül sõ és bel sõ tu laj don sá ga it,– is me ri a vá gó ál la tok és ba rom fi faj ták szer ve ze ti fel -

épí té sét,– is me ri a vá gó ál lat- és ba rom fi faj ták el sõd le ges fel -

dol go zá si és tá ro lá si tech no ló gi á it,– is me ri a mel lék ter mé ke ket, azok ki ter me lõ dé si he -

lyeit, fel dol go zá si le he tõ sé ge it és mód ja it,– is me ri a to váb bi fel dol go zás, a hús ké szít mény gyár tás

so rán al kal ma zott gyár tá si, tar tó sí tá si mû ve le te ket,– is me ri a hús- és ba rom fi ipar ban fel hasz nált, illetve

ki ter me lõ dõ kör nye zet szennye zõ anya go kat, azok fel dol -go zá si le he tõ sé ge it,

– is me ri a vo nat ko zó mun ka vé del mi, hi gi é ni ai elõ -írásokat, az ál lat-egész ség ügyi, ál lat vé del mi elõ írásokat,

– is me ri a mi nõ ség-el len õr zés, a mi nõ ség sza bá lyo zásés a mi nõ ség biz to sí tás rend sze rét, be le ért ve sa já tos mû -sza ki alap is me re te it is,

– el ma gya ráz za az ál lat szer ve ze ti fel épí té sé nek je len -tõ sé gét a fel dol go zá si fo lya ma tok ban, a hasz no sí tá si cso -por tok fon tos sá gát,

– meg ér ti a faj ta ki vá lasz tás ta kar má nyo zá si kö rül mé -nye i nek össze füg gé se it, azok ha tá sát a ter mé kek mennyi -sé gé re, mi nõ sé gé re,

– meg ér ti a hús mennyi sé gé nek és mi nõ sé gé nek meg -ha tá ro zó sze re pét a hús és ba rom fi hús fel dol go zá sá nakszem pont já ból,

– meg ér ti a mû ve le tek sor ren di sé gé nek, pon tos el vég -zé sé nek je len tõ sé gét,

– el ma gya ráz za a mel lék ter mék-fel dol go zás gaz da sá -gi, kör nye zet vé del mi fon tos sá gát,

– jel lem zi a ba rom fi fel dol go zás so rán ki ter melt toll el -sõd le ges ke ze lé sé nek (szá rí tás) tech no ló gi á ját,

– meg ér ti az alap- és se géd anya gok je len tõ sé gét, a vá -lasz ték bõ ví tés fon tos sá gát,

– meg ér ti a kör nye zet vé de lem fon tos sá gát, szük sé ges -sé gét és a hús fel dol go zás ban be töl tött meg ha tá ro zó sze re -pét,

– elem zi a fel dol go zó vo na lak ki ala kí tá sá ban, meg vá -lasz tá sá ban, a fa jok és faj ták sa já tos sá ga it,

– al kal maz za a meg fe le lõ faj ta ki vá lasz tást,– ki dol goz za a tech no ló gi ai fo lya mat áb rát mel lék ter -

mék-ki me ne tek kel,– el ké szí ti az el sõd le ges fel dol go zó vo na la kat, mûve -

leti sor rend, gé pek és lét szám meg ha tá ro zás sal,– szám ba ve szi a ki ter me lõ dõ anya go kat, azo kat nyil -

ván tud ja tar ta ni és szá mí tá sok kal el len õriz ni.


Hús- és ba rom fi ipa ri gé pek és be ren de zé sek szer ke ze te,üze mel te té se te rén

– is me ri a gép raj zok ké szí té sé nek elvi alap ja it, a gép -ele mek sze re pét, el ne ve zé sét, igény be vé te lü ket és szab vá -nyos je lö lé sü ket,

– is me ri a hús ipar ban ál ta lá no san al kal ma zott szál lí tó -gé pe ket és be ren de zé se ket, a hús ipar ban al kal ma zott mé -rõ mû sze re ket, azok mû kö dé si el vét, egy sze rû váz la tát,szab vá nyos je lö lé sét és al kal ma zá si le he tõ sé ge i ket,

– is me ri a mé ré sek kel, mért ér té kek kel kap cso la tos biz -ton ság tech ni kai össze füg gé se ket,

– fel is me ri a hús ipar ban al kal ma zott szer ke ze ti anya -go kat, azok fõbb jel lem zõ it,

– is me ri a hús- és ba rom fi ipar el sõd le ges és má sod la -gos fel dol go zá sá nak gé pe it és be ren de zé se it, azok cél ját,fel ada tát, valamint za var ta lan mû kö dé sük höz a szük sé gestud ni va ló kat,

– meg ér ti a mû sze rek tech no ló gi á ba való il lesz ke dé sét, al kal ma zá suk fon tos sá gát,

– meg ér ti a ka lo ri kus gé pek mû kö dé sét,– meg ér ti a hús ipar ban al kal ma zott kör nye zet vé del mi

be ren de zé sek sze re pét, a kör nye zet vé de lem fon tos sá gát,– meg ér ti a kor ró zió vé de lem je len tõ sé gét, a hús ipar ban

al kal ma zott fon to sabb kor ró zió vé del mi el já rá so kat,– meg ér ti a gé pek és be ren de zé sek mû kö dé sé nek

össze füg gé se it, a kész ter mék mi nõ sé gé re gya ko rolt ha tá -su kat,

– he lye sen íté li meg az egyes gép hi bák nak a kész ter -mék mi nõ sé gé re gya ko rolt ha tá sát,

– le ol vas sa a ke zelt mû sze re ken mért ér té ke ket, ér té ke -li azok ered mé nye it,

– ön ál ló an el ké szí ti a vo na las sza bad ké zi raj zo kat,– tud ja a mun ka vé del mi és hi gi é ni ai esz kö zök, esz köz -

mo sók, fel sõ és ma gas pá lyák, szál lí tó sza la gok ke ze lé si el -vét.


Ma lom ipa ri és ke ve rék ta kar mány-gyár tó mû ve le tek éstech no ló gia te rén

– is me ri a ma lom ipar múlt ját, fej lõ dé sé nek tör té ne tét, a ga bo na ipar te vé keny sé gi kö rét, a ter mesz tett ga bo na fé lé -ket, a nyers- és az alap anya gok tá ro lá sá nak mód sze re it,

– is me ri a ga bo na át vé te lé nél al kal ma zott és a tá ro lásköz be ni mi nõ sí té si mó do kat, a kü lön le ges el já rás sal ké -szült ter mé kek gyár tás tech no ló gi á ját, az õr lés, a hán to lás,a ke ve rék ta kar mány-gyár tás so rán al kal ma zott je lö lé se -ket, fo gal ma kat, valamint a ma lom ipar hoz kap cso ló dóélel mi szer-ipa ri te vé keny sé gek, ipa rok el vá rá sa it, fõbbtech no ló gi ai mû ve le te it,

– jel lem zi a ga bo na szem anya gi össze te võ it, szer ke ze tiré sze it, azok ha tá sát a kész ter mé kek mennyi sé gé re, mi nõ -sé gé re,

– el ma gya ráz za a tá ro lás, a fel dol go zás so rán le ját szó -dó élet ta ni, ké mi ai, bi o ló gi ai fo lya ma to kat,

– jel lem zi a ga bo na õr lé si ér té két meg ha tá ro zó fi zi kaitu laj don sá go kat, azok össze füg gé sét a kész ter mé kekmennyi sé ge és mi nõ ség e kö zött (ki ho za ta li té nye zõ),

– jel lem zi a ga bo na be teg sé gek, a ga bo na gyo mok, a ro -va rok, a rág csá lók és más kár te võk kár té te lé nek ha tá sát, az azok el le ni vé de ke zés fon tos sá gát, mód sze re it,

– el ma gya ráz za a ga bo na ned ves ség tar tal ma és a le ve -gõ ál la po ta (hõ mér sék le te, re la tív pá ra tar tal ma) kö zöt tiössze füg gé se ket,

– le ír ja a ga bo na szá rí tás alap el ve it, mód ja it,– ki vá laszt ja az ap rí tást be fo lyá so ló mû sza ki-tech no ló -

gi ai té nye zõ ket,– ki vá laszt ja a kö zép ter mé kek osz tá lyo zá si mû ve le te it,

alap el ve it,– tud ja a fél kész ter mé kek mi nõ sé gi jel lem zõ it,– meg vá laszt ja a nyers- és alap anya gok mi nõ sé gi jel -

lem zõ i nek is me re té ben a leg ked ve zõbb fel dol go zá si tech -no ló gi át,

– kö vet kez tet a ke let ke zett kész ter mé kek mennyi sé gé -re, mi nõ sé gé re,

– a fel dol go zók igé nye sze rint tud ja a kész ter mék vá -lasz té kot biz to sí ta ni,

– elem zi a kor sze rû táp lál ko zás hoz és ta kar má nyo zás -hoz szük sé ges ter mé kek elõ ál lí tá sát, ter jesz té sét.

Ma lom ipa ri és ke ve rék ta kar mány-gyár tó gé pek és be -ren de zé sek szer ke ze te, üze mel te té se te rén

– is me ri a ma lom ipa ri és a ke ve rék ta kar mány-gyár tóiszál lí tó- és rak tá ri gé pek mû kö dé si el vét,

– em lí ti az elõ ké szí tõ gé pek és be ren de zé sek fõbb mû -sza ki ada ta it, jel lem zõ it,

– meg ne ve zi a ga bo na ipa ri fel dol go zás sal kap cso la toselekt ro mos gé pek, mû sze rek sze re pét, fõbb mû sza ki jel -lem zõ it,

– meg ne ve zi az irá nyí tás tech ni kai alap fo gal ma kat, aga bo na szá rí tás sal kap cso la tos alap el ve ket,

– jel lem zi a bel sõ – üze mi – szál lí tó gé pek és -be ren de -zé sek mû kö dé si el vét, fel épí té sét,

– el ma gya ráz za az õr lés, a hán to lás és a ke ve rék ta kar -mány-gyár tás elõ ké szí tõ gé pe i nek mû kö dé si el vét, fon to -sabb mû sza ki tech no ló gi ai pa ra mé te rét, szer ke ze ti fel épí -té sét,

– össze ha son lít ja az õr lés, a hán to lás és a ke ve rék ta kar -mány-gyár tás ap rí tó gé pe i nek mû kö dé si el vét, a köz tüklévõ azo nos sá go kat és kü lön bö zõ sé ge ket,

– jel lem zi a terv sze rû meg elõ zõ kar ban tar tás (TMK) ésa fel újí tá sok szer ve zé sét, azok mód sze re it,

– meg ha tá roz za az üzem és az üzem rész ener gia igé -nyét,

– al kal maz za az alap ve tõ mû sza ki szá mí tá so kat (for du -lat szám, át té tel, tel je sít mény stb.),

– el ké szí ti a szak mai gé pek és be ren de zé sek sza bad ké -zi váz lat raj zát,

– el vég zi a gép raj zok ol va sá sát,– elem zi a gé pe ken al kal ma zott mé rõ- és ellen õr zõ mû -

sze rek mû kö dé si el vét, sze re pét.


2.8. Élel mi szer-ipa ri tech ni kus (Növé nyo la ji par)

Nö vény olaj-ipa ri mû ve le tek és tech no ló gia te rén– is me ri a zsí rok és ola jok ké mi ai és fi zi kai tu laj don sá -

ga it, al ko tó ré sze it és azok jel lem zõ it,– is me ri az ola jos mag vak mi nõ sé gét meg ha tá ro zó ké -

mi ai és fi zi kai tu laj don sá go kat, mik ro bi o ló gi ai fo lya ma to -kat,

– rá mu tat az elõ ké szí tõ rész tech no ló gi ák kö zöt ti össze -füg gé sek re (tisz tí tás, hû tés, tá ro lás, haj al ás, ap rí tás, pör kö -lés),

– is me ri az egyes tech no ló gi ai lé pé sek cél ját, kö ve tel -mé nye it és az eze ket meg va ló sí tó be ren de zé sek tí pu sa it,

– is me ri a saj to lá si tech no ló gia le he tõ sé ge it és össze -veti a tech no ló gi ai cél lal,

– is me ri a növé nyo la ji par ban hasz nál ha tó ol dó sze rektu laj don sá ga it,

– meg ne ve zi a növé nyo la ji par ban és a kis vál lal ko zók -nál nap ja ink ban hasz ná la tos ext rak ci ós be ren de zé se ket,

– rá mu tat a dara, az ol dó szer és a misz cel la to váb bitech no ló gi ai út já ra és fel hasz ná lá suk gaz da sá gi le he tõ sé -ge i re,

– is me ri a saj to lás sal és ext rak ci ó val nyert nyers nö vé -nyi zsi ra dé kok ban lévõ és el tá vo lí tan dó „szennye zõ anya -go kat”, illetve azok el tá vo lí tá sá nak cél ját,

– meg ne ve zi a tech no ló gi ák hoz hasz nált se géd anya go -kat és is me ri azok jel lem zõ it (sa vak, lú gok, ad szor ben sek,ka ta li zá to rok),

– is me ri a zsír bon tás-el já rá sok mód sze re it,– is me ri a zsír sav gyár tás rész tech no ló gi á it és az azok

kö zöt ti össze füg gé se ket (zsi ra dék és víz elõ kész té se és út -vo na la az au tok lá vig, bon tott zsír sav és bon tás víz to vább -fel dol go zá sá nak tech no ló gi á ja, a hõ ener gia gaz da sá goshasz no sí tá sa),

– is me ri a zsír sav-desz til lá lás mód sze re it és rá mu tat aleg kí mé le te sebb és leg kor sze rûbb el já rá sok ra,

– is me ri a növé nyo la ji par ban al kal ma zott zsír bon tá siel já rá so kat, elõ ál lí tá si mó do kat (zsi ra dék bon tás-bon tás -víz, szap pan gyár tás-alj lúg) és a nyers anya gok jel lem zõ it,

– meg je lö li a tech no ló gi á ban al kal ma zott szi vattyúk,kon den zá to rok, csepp fo gók, szû rõ pré sek fel ada tát,

– is me ri a szap pan ké mi ai össze té te lét (zsi ra dé ko kat,szap pa no sí tó anya go kat, ada lék- és se géd anya go kat),valamint a tu laj don sá ga it meg ha tá ro zó zsi ra dé kok be fo -lyá so ló sze re pét,

– meg je lö li a szin te ti kus mo só sze rek gyár tá sá nak kü -lön fé le tech no ló gi ai cél ját (lú gos, sa vas, gépi, illetve kézimo sás hoz),

– meg ha tá roz za a vég ter mé kek ked ve zõ mi nõ sé gé hezszük sé ges át vé te li, rak tá ro zá si, tá ro lá si és elõ ké szí té si kö -ve tel mé nye ket,

– el ma gya ráz za az elõ ké szí tõ mû ve le tek gé pe i nek, be -ren de zé se i nek mû kö dé si el vét,

– meg ha tá roz za a csi ga saj to ló mû kö dé si el vét,– el ma gya ráz za a nyers olaj ból nyál kát la ní tás sal el tá vo -

lí tott fosz fa ti dok to vábbhasz no sí tá sá nak je len tõ sé gét, ké -mi ai, fi zi kai és bi o ló gi ai fon tos sá gát,

– el ma gya ráz za a ké mi ai és zsi ra dék ké mi ai is me re teialap ján az emul zió, emul gá tor fo gal mát és gya kor la ti sze -re pét a disz perz rend sze rek ki ala kí tá sá nál,

– le ír ja a tech no ló gi ai cél meg va ló sí tá sát biz to sí tó zsi -ra dék-össze té tel jel lem zõ it a táp lál ko zás ta ni is mér vek,illetve a kon zisz ten cia ki ala kí tá sa figye lembevételével,

– össze ha son lít ja a bel föl di és nem zet kö zi ke res ke de -lem igé nye i hez iga zo dó cso ma go lá si, tá ro lá si fel té te le ket,

– meg ha tá roz za a zsi ra dék bon tás-tech no ló gia cél ját ésjel lem zi a hid ro lí zis fo lya ma tát (bon tás, egyen súly, víz vál -tá sos, dú sí tá sos el já rás),

– el ma gya ráz za a nyo más, hõ mér sék let és a kü lön bö zõára mú tech no ló gi ák sze re pét és össze füg gé se it,

– ké mi ai is me re tei alap ján meg ha tá roz za a desz til lá cióel vét és mód sze re it a kü lön bö zõ szén lánc hosszú sá gú és te -lí tett sé gû zsír sa vak for rás pon ton tör té nõ szét vá lasz tá sá -hoz,

– jel lem zi a vá ku um ban tör té nõ desz til lá lás lé nye gét és me ne tét,

– jel lem zi a desz til lá lás hoz szük sé ges nyo más, illetvehõ mér sék let össze füg gé se it, ezek gya kor la ti meg va ló sí tá -sá nak elõ nye it, hát rá nya it,

– ké mi ai és tech no ló gi ai is me re tei alap ján el ma gya ráz -za a gli ce rin elõ ál lí tá sá nak le he tõ sé ge it,

– össze ha son lít ja az alj lúg és édes víz tisz tí tá sá nak fon -to sabb el já rá sa it,

– le ír ja a gli ce rin be pár lás fo lya ma tát Ró bert-tí pu sú be -pár ló kon,

– össze ha son lít ja a nyers gli ce rin-desz til lá ció elõt titisz tí tás lé pé se it a sok ré tû fel hasz ná lás is me re té ben(gyógy szer-, koz me ti ka-, rob ba nó anyag-, fes ték-, gu mi-,nyom da ipar, fény ké pé szet),

– meg ha tá roz za a szap pan, mint fe lü let ak tív anyag fo -gal mát,

– el ma gya ráz za a szap pan gyár tás mû ve le te i nek tech -no ló gi ai cél ját (el szap pa no sí tás, ki só zás, fe hé rí tés, a fõ zetvég sõ be ál lí tá sa, enyv csa pa dék és alj lúg ke ze lé se, hû té se,szá rí tá sa, szí ne zé se, il la to sí tá sa, meg mun ká lá sa, kiszere -lése),

– el ma gya ráz za a zsír sa vak foly to nos el szap pa no sí tá -sá nak tech no ló gi á ját,

– ké mi ai is me re tei alap ján jel lem zi a fe lü let ak tív anya -gok fel épí té sét, tu laj don sá ga it és mo só ha tás szem pont já -ból jel lem zõ ha tás me cha niz mu sát,

– el ma gya ráz za az egyes mo só sze rek re cept jé ben sze -rep lõ ada lék anya gok sze re pét a mo só ha tás ki fej té sé ben,

– jel lem zi a mar ga rin gyár tás hi gi é ni ai és mi nõ sé gi kö -ve tel mé nye i hez szük sé ges la bo ra tó ri u mi és ipar i el len õr -zé si mód sze re ket és ellen õr zõ mû sze re ket,

– elem zi az ext rak ci ós be ren de zé sek mû kö dé si el vét(me rü lõs-, für dõs-, egyen- és el len ára mú),

– elem zi a mar ga rin gyár tás tech no ló gia me ne tét, és ér -té ke li az el té rõ táp lál ko zá si szo ká sok hoz iga zo dó re cep -


tek, mû sza ki és tech no ló gi ai el já rá sok kö zöt ti el té ré se ket,meg ol dá so kat,

– áb rá zol ja a Lur gi-tí pu sú foly to nos zsír bon tó mûkö -dési el vét és ér té ke li a bon tás nál hasz nált pa ra mé te re ket,

– ér té ke li az ol dó szer ki vá lasz tá sát tech no ló gi ai, gaz -da sá gos sá gi, tûz- és mun ka vé del mi szem pont ból,

– ér té ke li a fi no mí tá si tech no ló gia mód sze re it (szusz -pen dált, emul ge ált szennye zõ dé sek el tá vo lí tá sá hoz al kal -maz ha tó mû ve le te ket, bi o ló gi a i lag ér té kes anya gokvissza nye ré sét).

Nö vény olaj ipa ri gé pek és be ren de zé sek szer ke ze te,üze mel te té se te rén

– meg ne ve zi a tá ro ló be ren de zé se ket és a szük sé gessze rel vé nye ket,

– fel so rol ja a kü lön fé le szál lí tó be ren de zé se ket és al kal -ma zá si te rü le tü ket,

– meg ne ve zi az ol dó szer vissza nye ré sé hez szük sé geskon den zá to ro kat, illetve ab szorp ci ós tor nyot,

– rá mu tat a ke ve rõ be ren de zé sek tí pu sa i ra,

– meg ne ve zi a kü lön bö zõ komp resszo rok szer ke ze tiegy sé ge it,

– össze ha son lít ja a kü lön bö zõ ros ták, szi ták ki ala kí tá -sát,

– el ma gya ráz za a cik lo nok mû kö dé si el vét,

– jel lem zi a tisz tí tó és osz tá lyo zó gé pe ket,

– össze ha son lít ja a nö vény olaj ipar ban al kal ma zott szá -rí tó be ren de zé se ket,

– jel lem zi az ap rí tó be ren de zé sek ki ala kí tá sát, fel épí té -sét,

– össze ha son lít ja a kü lön bö zõ fel épí té sû da ra ol dó -szer-men te sí tõ be ren de zé se ket,

– jel lem zi a be pár ló be ren de zé sek fel épí té sét,– ki vá laszt ja az egyes tech no ló gi ák nál al kal ma zott hõ -

cse ré lõ ket,– elem zi a kü lön bö zõ pör kö lõbe ren de zé sek fel épí té sét,– áb rá zol ja a csi ga saj to lók fel épí té sét,– elem zi a kü lön fé le szû rõk fel épí té sét,– áb rá zol ja az ext rak ci ós be ren de zé sek szer ke ze ti fel -

épí té sét,– elem zi a sze pa rá tor be ren de zés fel épí té sét,– áb rá zol ja a hû tõ- és kris tá lyo sí tó csõ fel épí té sét,– áb rá zol ja a desz til lá ló be ren de zé sek ki ala kí tá sát,– elem zi a zsír bon tó au tok láv ki ala kí tá sát.


Sü tõ ipa ri mû ve le tek és tech no ló gia te rén– is me ri a sü tõ ipar ki ala ku lá sát, fej lõ dés tör té ne tét a há -

zi- és kéz mû ipa ri ke re tek tõl a nagy üze mi tech no ló gi á kigbe zá ró lag,

– fel is me ri a sü tõ ipar ál tal fel hasz nált alap-, já ru lé kosés se géd anya go kat,

– meg ne ve zi a kész- és fél kész ter mé kek gyár tás tech -no ló gi á ját,

– is me ri az élel mi szer tör vényt,

– is me ri a Ma gyar Élel mi szer könyv sü tõ ipa ri és ma -lom ipa ri irány el ve it,

– fel is me ri jel ké pes áb rák ból az egyes gyár tás tech no ló -gi á kat és azok mû ve le te it,

– meg kü lön böz te ti, osz tá lyoz za és össze ha son lít ja asü tõ ipar alap-, já ru lé kos és se géd anya ga it,

– jel lem zi a szén hid rá to kat és a szén hid rát-tar tal múanya go kat, a zsi ra dé ko kat és a zsi ra dék tar tal mú anya go -kat,

– tud ja a liszt faj ták, liszt tí pu sok jel lem zõ it, a víz tech -no ló gi ai sze re pét,

– el ma gya ráz za a tész ta ké szí tés el mé le tét, el já rá sa it,mód sze re it,

– tud ja a ke lesz tés cél ját, kö rül mé nye it, a sü tés hõ ta nialap fo gal ma it, hõ ener gia mér le gét,

– tud ja a sü tõ ipa ri ter mé kek táp lál ko zás-élet ta ni fon -tos sá gát,

– jel lem zi a sü tõ ipa ri ter mé kek re vo nat ko zó mi nõ sé gikö ve tel mé nye ket,

– tud ja a kü lön bö zõ en dú sí tott és kü lön le ges el já rás salké szült tész ták gyár tá sá nak jel lem zõ it, leg fon to sabb pa ra -mé te re it, a tész ta tu laj don sá ga it,

– meg ha tá roz za a tar tó sí tás fel té te le it, a tar tós ter mé -kek jel lem zõ it, mi nõ sé gi kö ve tel mé nye it,

– tud ja a hût ve tá ro lás, ke lesz tés-meg sza kí tás és mély -hû tés el vét,

– azo no sít ja és jel lem zi a sü tõ ipar ál ta lá nos mû ve le te it,ezen be lül az ol dás, a szá rí tás, a sü tés, a for má zás, a hû tés,a szer ke zet- és jel leg ki ala kí tás mû ve le te it,

– al kal maz za, hasz no sít ja a tech no ló gi ák ál tal meg kí -vánt alap-, ki egé szí tõ-, já ru lé kos és se géd anya go kat,

– ér té ke li a sü tõ ipa ri ter mé ke ket táp lál ko zás-élet ta niszem pont ból, kü lö nös te kin tet tel a kor sze rû táp lál ko zás ra,a di é tás és di a be ti kus ter mé kek re,

– al kal maz za a gyár tás tech no ló gia mû ve le te it, jel lem -zõ pa ra mé te re it,

– jel lem zi a gyár tás tech no ló gia kü lön bö zõ sza ka sza i -ban fel hasz nált esz kö zök, gé pek, be ren de zé sek ha tá sát azanyag és a tész ta, valamint a kész ter mék szer ke ze té re,

– ér té ke li a gyár tás tech no ló gia el len õr zé si pont ja it és ameg fe le lõ kor rek ci ók vég re haj tá sá nak le he tõ sé ge it, ha tá -sát a ter mék re,

– el ké szí ti és al kal maz za a tech no ló gi ai uta sí tást,

– el ké szí ti a gyárt mány la pot,


– hasz no sít ja a fi zi kai, ké mi ai, bi o ló gi ai is me re te it asü tõ ipa ri tech no ló gi ák ban,

– elem zi a mun ka erõ-szük ség le tet, ér té ke li az üzem ter -me lé si ka pa ci tá sát,

– mû ve le ti ala pon cso por to sít ja a sü tõ ipa ri technoló -giákat.


Sü tõ ipa ri gé pek és be ren de zé sek szer ke ze te, üze mel te -té se te rén

– meg ne ve zi a sü tõ ipa ri tech no ló gi ák ban al kal ma zottbe ren de zé sek szer ke ze ti anya ga i val szem ben tá masz tottkö ve tel mé nye ket,

– meg ne ve zi a gé pek mû kö dé sé nek meg ér té sé hez el en -ged he tet le nül szük sé ges for gó moz gás-köz ve tí tõ és erõ át -vi te li gép ele me ket,

– is me ri az üze men kí vü li szál lí tás esz kö ze it,

– meg ne ve zi az üze men be lü li szál lí tás esz kö ze it,

– fel so rol ja az egyes szál lí tó be ren de zé sek sza bá lyo zá si le he tõ sé ge it,

– is me ri a be ren de zé sek, tech no ló gi ai gé pek fel ada ta it,

– meg ne ve zi a kü lön fé le be ren de zé sek nek a tech no ló -gi ai fo lya mat ban el fog lalt he lyét,

– fel is me ri, meg kü lön böz te ti a lég ára mú szál lí tá si mó -do kat,

– is me ri a hi gi é ni kus élel mi szer-ter me lés gé pek kelszem ben tá masz tott alap ve tõ kö ve tel mé nye it,

– meg ne ve zi a gé pek, be ren de zé sek fel ada tát, tech no -ló gi ai sor ban el fog lalt he lyét, szer ke ze ti fel épí té sét,

– is me ri a kar ban tar tás ra vo nat ko zó elõ írásokat,

– ki vá laszt ja az egyes anya gok hoz szük sé ges ada go ló -be ren de zé se ket,

– meg ál la pít ja a tel je sít mény sza bá lyo zás szük sé gesmód ját,

– meg ál la pít ja és ki vá laszt ja a tá rol ni kí vánt sü tõ ipa riter mék leg kor sze rûbb mód ját,

– ki vá laszt ja a sü tõ ipar ban hasz ná la tos anyag fé le sé -gek hez al kal mas mér leg faj tá kat,

– le ír ja, meg fo gal maz za, és el ma gya ráz za: a tisz tí tó-,vá lo ga tó-, osz tá lyo zó, a prés-, az egy ne mû sí tõ-, a sü tõ-, ahû tõ- és me le gí tõ-, a for má zó-, valamint a cso ma go ló gé -pek mû kö dé si el vét,

– azo no sít ja vo na las szer ke ze ti áb rán a be ren de zé sekszer ke ze ti ele me it,

– szab vá nyos je lek kel áb rá zol ja a gé pek ki ne ma ti kaiváz la tát,

– el ma gya ráz za a gé pek mû kö dé si el vét, tud ja a tel je -sít mény sza bá lyo zás szük sé ges mód ját, sza bá lyoz za a gé -pe ket,

– el vég zi a szak mai szá mí tá so kat,

– szin te ti zál ja szak mai tár gya i nak is me ret anya gát.


Tar tó sí tó ipa ri mû ve le tek és tech no ló gia te rén

– is me ri a zöld ség- és gyü mölcs fé lék ter mesz té sé nekha zai adott sá ga it, a bio-ter mesz tés elõ nye it,

– meg ne ve zi a ha zai vá gó ál la to kat és egyéb ál la ti ere -de tû nyers anya go kat,

– is me ri a se géd anya gok fo gal mát, cso por to sí tá sát, acso ma go lás cél ját, a cso ma go ló anya gok faj tá it, elõ nye it,hát rá nya it a cso ma go lás se géd anya ga it,

– fel so rol ja az élel mi szer-elõ ál lí tás fel té te le it,

– is me ri a mik ro or ga niz mu sok hõ pusz tu lá sát jel lem zõada to kat, a mik ro or ga niz mu sok hõ tû ré sét be fo lyá so ló té -nye zõ ket,

– fel so rol ja a mik ro or ga niz mu sok op ti má lis élet fel té te -le it, meg ha tá roz za a rom lás fo gal mát, jel lem zõ it, el vég zicso por to sí tá su kat,

– meg ne ve zi a víz tisz tí tás mód ja it, a ke let ke zett hul la -dé kok hasz no sí tá sá nak le he tõ sé ge it,

– fel so rol ja az ál la ti ere de tû nyers anya gok elõ ké szí tõmû ve le te it,

– is me ri a tar tó sí tó el já rá sok el mé le ti alap ja it, cso por -to sí tá sát,

– is me ri a su gár zás sal tör té nõ tar tó sí tás élelmiszer- ipari al kal ma zá sát, a kom bi nált tar tó sí tó el já rá so kat, az al -ko ho los er je dés tar tó sí tó ipa ri al kal ma zá sát,

– is me ri a gyors fa gyasz tott, a hõ ke ze lés sel tar tó sí tottzöld ség ké szít mé nyek, a hõ ke ze lés sel, mes ter sé ges sa va -nyí tás sal, bi o ló gi ai úton tar tó sí tott sa va nyú sá gok cso por -to sí tá sát, jel lem zõ it,

– is me ri a cu kor ral, ét ke zé si sa vak kal, al ko hol lal tör té -nõ tar tó sí tás le he tõ sé ge it,

– fel so rol ja a gyors fa gyasz tott gyü mölcs ké szít mé nyek, gyü mölcs le vek, ször pök, lek vár fé lék cso por to sí tá sát, táp -lál ko zás-élet ta ni je len tõ sé gü ket,

– is me ri a gyü mölcs be fõt tek cso port já ba tar to zó ké szít -mé nyek jel lem zõ it, köz ve tett és köz vet len be fõtt gyár táskö zöt ti kü lönb sé get,

– meg ne ve zi a gyü mölcs-fél kész ter mé kek (pul pok, ve -lõk) gyár tás tech no ló gi ai mû ve le te it, tar tó sí tá si mód ja it,to váb bi fel hasz nál ha tó sá gát,

– is me ri a hús kon zer vek cso por to sí tá sát, a fel hasz nál -ha tó alap- és se géd anya go kat, a hús kon zer vek ál ta lá nosgyár tás tech no ló gi ai mû ve le te it,

– fel so rol ja a kü lön le ges vag dalt hús, a ser tés- és a mar -ha máj krém alap- és se géd anya ga it, gyár tás tech no ló gi aimû ve le te it és be ren de zé se it,

– is me ri a szá rít má nyok, az étel íze sí tõk, le ves po rok, le -ves koc kák és a hal ké szít mé nyek cso por to sí tá sát, jellem -zõit, alap- és se géd anya ga it, fel so rol ja az ál ta lá nos gyár -tás tech no ló gi ai mû ve le te ket, be ren de zé se ket,

– fel so rol ja az étel íze sí tõk, di a be ti kus ké szít mé nyek,bé bi éte lek ál ta lá nos gyár tás tech no ló gi ai mû ve le te it, be -ren de zé se it,

– meg ne ve zi a cso ma go ló anya gok kal szem ben tá masz -tott kö ve tel mé nye ket, a je lö lé sek tar tal mát,

– el ma gya ráz za a zöld ség- és gyü mölcs fé lék, hú soktáp lál ko zás-élet ta ni je len tõ sé gét, bi o ló gi ai ér té két,

– jel lem zi a zöld ség- és gyü mölcs fé lé ket ter més ala ku -lás sze rint, tud ja mely zöld sé gek, illetve gyü möl csök tar -toz nak az egyes cso por tok ba,

– el ma gya ráz za a nyers anya gát vé tel fõbb szem pont ja it, a nyers anya gok tá ro lá sá nak le he tõ sé ge it,

– jel lem zi a hús, illetve a bel sõ ség fo gal mát, a me leg-és hi deg vé rû ál la tok tar tó sí tó ipa ri fel dol go zá sá nak mi nõ -sé gi és tech no ló gi ai elõ írásait,


– azo no sít ja az étel kom po nen sek, az élel mi szer-ada -lék anya gok közé tar to zó se géd anya go kat és fel hasz ná lá site rü le tü ket,

– ki vá laszt ja a tar tó sí tó ipar ban al kal ma zás ra ke rü lõtech no ló gi ai se géd anya go kat,

– meg kü lön böz te ti a cso ma go lá si mó do kat, fel hasz ná -lá si te rü le te i ket,

– össze ha son lít ja a rom lá sos je len sé ge ket, ér tel mez nitud ja a rom lás meg aka dá lyo zá sá nak kü lön bö zõ mód ja it,

– el ma gya ráz za a mo sás, a szár-, a mag- és héj el tá vo lí -tás, a vá lo ga tás, az osz tá lyo zás és az ap rí tás tech no ló gi aicél ját, mód ját,

– jel lem zi a lé nye rés, lé tisz tí tás, hú za tás, be pár lás tech -no ló gi ai cél ját, mód ja it,

– el ma gya ráz za a hõ el vo ná sos tar tó sí tás mód ja it, mik -ro or ga niz mu sok ra gya ko rolt ha tá sát,

– jel lem zi a szá rí tás sza ka sza it, a szá rí tást be fo lyá so lóté nye zõ ket, a szá rí tás nál be kö vet ke zõ ká ros vál to zá sokoka it, a só zás, pá co lás, füs tö lés mód ja it és mik ro or ga niz -mu sok ra gya ko rolt ha tá sát,

– meg ha tá roz za a tej sav bak té ri u mo kat, a tej sa vas er je -dés sza ka sza it, az er je dést be fo lyá so ló té nye zõ ket, az er je -dés alatt vég be me nõ vál to zá so kat,

– jel lem zi az elõ fõ zés, fõ zés, fel ön tõ lé-ké szí tés és -ke -ve rés tech no ló gi ai cél ját, pa ra mé te re it és a mû ve le tek el -len õr zé sé nek mód ját,

– cso por to sít ja és jel lem zi a hõ ke ze lés sel és hõ el vo nás -sal tar tó sí tott kész éte le ket, az alap- és se géd anya go kat, agyors fa gyasz tás sal tar tó sí tott fél kész éte le ket, tész tás ké -szít mé nye ket,

– meg ha tá roz za a bio ter mé kek elõ ál lí tá sá nak mû ve le -te it, fel té te le it,

– össze ha son lít ja a ha gyo má nyos hõ ke ze lést és azaszep ti kus tar tó sí tást,

– elem zi a fa gyasz tá si mó do kat, a víz ki fa gyás sza ka -sza it, a fa gyasz tó be ren de zé se ket, a fa gyasz tott élel mi sze -rek tá ro lá sát, a víz el vo ná sos tar tó sí tás mód ja it, mik ro or ga -niz mu sok ra gya ko rolt ha tá sát,

– el ma gya ráz za a mik ro bi o ló gi ai tar tó sí tás el vét, mód -ja it,

– tud ja a gyors fa gyasz tott és a hõ ke ze lés sel tar tó sí tottzöld bor só, zöld bab, cse me ge ku ko ri ca, a sû rí tett pa ra di -csom, a cse me ge és ece tes ubor ka, a sa va nyí tott ká posz ta,a gyors fa gyasz tott mál na, szil va és õszi ba rack, a szûrt ésros tos üdí tõ ita lok, gyü mölcs le vek, ször pök, a gyü mölcs -ízek, dzse mek, lek vá rok, a zöld ség- és gyü mölcsszá rít má -nyok, a fû szer pap ri ka, a szá raz tész ta, a hõ ke ze lés sel tar tó -sí tott ola jos hal gyár tás tech no ló gi ai mû ve le te it. Ki tud javá lasz ta ni a szük sé ges be ren de zé se ket, meg ha tá roz za anyers anya gok kal és a kész ter mé kek kel szem ben tá masz -tott mi nõ sé gi kö ve tel mé nye ket, a gyár tás hi gi é ni ai elõ -írásait,

– ér té ke li a leg fon to sabb zöld ség fé lék kel (pap ri ka, pa -ra di csom, zöld bab, zöld bor só, sár ga ré pa, fe jes ká posz ta,ubor ka, vö rös hagy ma), valamint a leg fon to sabb gyü -mölcs fé lék kel (alma, meggy, cse resz nye, szil va, ba rack,

mál na, sza mó ca) szem ben tá masz tott mi nõ sé gi kö ve tel mé -nye ket, át vé te li mó do kat,

– ér té ke li a mo sás, a szár-, mag- és héj el tá vo lí tás mû ve -le te i nek mi nõ sé gi kö ve tel mé nye it, a hi gi é ni ai elõ írásokat,a vesz te sé gek csök ken té sé nek le he tõ sé ge it,

– ki szá mít ja a hû tés és fa gyasz tás so rán el vo nan dó hõ -mennyi sé get, a hõ cse ré lõk és be pár lók anyag- és hõ mér le -gét,

– ki szá mít ja a fe lön tõ le vek és elõ fõ zõ ol da tok ké szí té -sé nél a se géd anya gok mennyi sé gét,

– ér té ke li a hõ ke ze lés mód ja it, jel lem zõ pa ra mé te re it,be ren de zé se it, a hõ ke ze lés gya kor la ti meg ol dá sát, a hõ ta ni alap fo gal ma kat,

– ki szá mít ja a szá rí tás anyag-, le ve gõ- és hõ mér le gét,– ér té ke li a tar tó sí tó sze rek mik ro or ga niz mu sok ra gya -

ko rolt ha tá sát, a tar tó sí tó sze rek kel szem ben tá masz tott kö -ve tel mé nye ket, valamint en ge dé lye zett leg na gyobb kon -cent rá ci ó ju kat.

Tar tó sí tó ipa ri gé pek és be ren de zé sek szer ke ze te, üze -mel te té se te rén

– is me ri a mû sza ki rajz ké szí tés és rajz ol va sás szabá -lyait, a gép ele mek el ne ve zé sét, fel ada tát, szab vá nyos je lö -lé sét,

– fel so rol ja a tar tó sí tó ipa ri gé pek és be ren de zé sek mérõ- és ellen õr zõ mû sze re it, az al kal ma zott biz ton sá gi ésse géd be ren de zé se ket,

– meg ne ve zi a be ren de zé sek ben le ját szó dó fo lya ma to -kat, és meg em lí ti az ezzel kap cso la tos szá mí tá sok el vét,

– fel so rol ja a zöld bor só-, a zöld bab kon zerv, a pa ra di -csom lé és -sû rít mény, a meggy-, a cse resz nye-, az õszi ba -rack- és az al ma be fõtt, a cse me ge ubor ka, a ros tos, a szûrtés az aszep ti kus gyü mölcs lé, a gyors fa gyasz tott ku ko ri ca,az ízes gom bóc, a fû szer pap ri ka, a szá raz tész ta, valamint amáj krém gyár tó vo na lá nak gyár tás tech no ló gi ai mû ve le te i -hez tar to zó be ren de zé se ket, gé pe ket,

– rá mu tat az egyes gé pek cse ré jé nek le he tõ sé ge i re,– jel lem zi a tar tó sí tó ipa ri mû ve le tek el vég zé sé hez

szük sé ges be ren de zé sek (az anyag moz ga tó, a hid ra u li kusszál lí tó be ren de zé sek, a nyers anyag mo sás, a héj-, a szár- és mag el tá vo lí tás gé pei, az osz tá lyo zó-, ap rí tó- és zú zó gé -pek, a ho mo ge ni zá to rok, az át tö rõk, a pré sek, szû rõk éscent ri fu gák, a cso ma go ló anyag-elõ ké szí tõ, a töl tõ- és zá -ró gé pek, a kész áru tisz tí tó- és cso ma go ló gé pek, az elõ fõ -zõ-, hõ cse ré lõ- és hõ ke ze lõ be ren de zé sek, a be pár ló- ésszá rí tó be ren de zé sek, a hû tés és fa gyasz tás be ren de zé sei)szer ke ze ti fel épí té sét, to váb bá el ma gya ráz za azok mû kö -dé si el vét, sza bá lyo zá si és el len õr zé si le he tõ sé ge it,

– tud ja a gé pek, be ren de zé sek mun ka vé del mi, biz ton -ság tech ni kai és hi gi é ni ai elõ írásait.


Tej ipa ri tech no ló gia te rén– is me ri a ter me lõi nyers te hén tej össze té te lét, jel lem zi

az al ko tó ré sze ket, a tej tu laj don sá ga it, szab vány sze rin timi nõ sé gét és mi nõ sí té sét, a mi nõ ség kész ter mék re gya ko -rolt ha tá sát,


– is me ri az íze sí tõ és ada lék anya gok kal kap cso la toselõ írásokat, a kész ter mék re gya ko rolt ha tá su kat,

– is me ri a tej fel dol go zás leg fon to sabb hasz nos és ká ros mik ro or ga niz mu sa i nak élet te vé keny sé gét, élet fel té te le it, a hasz nos mik ro or ga niz mu sok sza po rí tá sá nak, a ká ro sak el -pusz tí tá sá nak le he tõ sé ge it,

– is me ri a tej és a tej ter mé kek táp lál ko zás-élet ta ni je -len tõ sé gét, sze re pét az egész sé ges táp lál ko zás ban, a lak -tóz in to le ran cia fo gal mát, és azo kat a ter mé ke ket, me lye ket ezen prob lé ma miatt ál lí ta nak elõ,

– is me ri a szab vá nyo kat, tör vé nye ket, ren de le te ket,valamint a Ma gyar Élel mi szer könyv elõ írásait,

– is me ri az egyes szín te nyé sze tek el ké szí té sé nek mód -ja it, mi nõ sí té sét, hasz ná la tát,

– is me ri a ter mé kek gyár tá sa, ér le lé se, tá ro lá sa so ránfel lé põ utó fer tõ zé si le he tõ sé ge ket, a ká ros mik ro or ga niz -mu so kat, az el le nük való vé de ke zést, valamint az utó fer tõ -zés meg elõ zé sé nek mód ja it,

– tud ja az egyes tej ter mé kek elõ ál lí tá sá nak technoló -giáját, az egyes mû ve le tek el mé le ti alap ja it, pa ra mé te re it,

– tud ja a kész ter mé kek össze té te lét, mi nõ sí té sét,valamint a mi nõ sé gé re ható té nye zõ ket,

– jel lem zi az új tech no ló gi ai el já rá so kat, a kor sze rûmû ve le te ket,

– tud ja a gyárt mány lap szer ke ze ti fel épí té sét, ké szí té -sét, hasz ná la tát,

– tud ja az alap anyag és a kész ter mék tá ro lá sá nak pa ra -mé te re it, a tá ro lás alatt be kö vet ke zõ fi zi kai, ké mi ai, mik -ro bi o ló gi ai vál to zá so kat,

– tud ja a cso ma go lá si mó dok, a tá rol ha tó ság, a mi nõ -ség meg õr zé si idõ tar tam és az el ad ha tó ság össze füg gé se it,

– el vég zi a ter mé kek elõ ál lí tá sá val kap cso la tos tech no -ló gi ai szá mí tá so kat, ér tel me zi azok ered mé nye it, fel fe de ziés ki ja vít ja a hi bá kat, elem zi a he lyi sé gek, esz kö zök, be -ren de zé sek, tel jes gyár tó vo na lak tisz tí tá sá nak és csí rát la -ní tá sá nak elvi alap ja it, a fel hasz nál ha tó anya go kat, a tisz tí -tás, csí rát la ní tás so rán le ját szó dó fi zi kai, ké mi ai és mik ro -bi o ló gi ai fo lya ma to kat, a ha té kony ság el len õr zé sé nekmód sze re it.

Tej ipa ri gé pek és be ren de zé sek szer ke ze te, üze mel te té -se te rén

– is me ri a tej ipa ri szer ke ze ti és cso ma go ló anya gok kalszem ben tá masz tott kö ve tel mé nye ket (kü lö nös te kin tet tela kör nye zet ba rát cso ma go ló anya gok ra), to váb bá azok jel -lem zé sét és fel hasz ná lá si te rü le tü ket,

– is me ri a csö vek, csõ sze rel vé nyek anya ga it, ki ala kí tá -sát, fel hasz ná lá si le he tõ sé ge it,

– is me ri a szi vattyúk mû kö dé si el vét, fel épí té sét, fel -hasz ná lá si le he tõ sé ge it,

– is me ri a da ra bo ló-, õr lõ-, sze le te lõ- és ke ve rõ be ren -de zé sek fel épí té sét, mû kö dé sét,

– is me ri a tej ipa ri mé rõ mû sze rek mû kö dé si el vét, az ál -ta luk mér he tõ pa ra mé te re ket, a ve zér lés és a sza bá lyo zásmód ja it,

– is me ri a hi deg és a me leg ener gia elõ ál lí tá sát, fel hasz -ná lá sát, sza bá lyo zá sát,

– is me ri a vil la mos ener gia-el lá tás, a víz el lá tás és a sû rí -tett le ve gõ-el lá tás be ren de zé se it,

– tud ja a tej szál lí tó és tej ipa ri áru szál lí tó gép ko csik fel -épí té sét, a szál lí tás fel té te le it, az egyes tej ipa ri alap gé pek(szû rõk, cent ri fu gák, fö lö zõ gé pek, pasz tõ rök, ho mo gé ne -zõk) fel épí té sét, mû kö dé sét, a hi gi é ni kus és biz ton sá gosüze mel te tés elõ írásait,

– jel lem zi a tej ipa ri tá ro ló-, hû tõ-tá ro ló- és egyéb spe -ciális tá ro lóbe ren de zé sek fel épí té sét, biz ton sá gos és hi -giénikus üze mel te té sét, a mennyi ség mé ré si le he tõ sé ge ket,a fon to sabb pa ra mé te re ket,

– jel lem zi a tar tály sze rû hõ ke ze lõ-be ren de zé sek fel épí -té sét, biz ton sá gos és hi gi é ni kus üze mel te té sét,

– tud ja a spe ci á lis tej ipa ri gé pek (ult ra pasz tõ rök, vaj- és sajt gyár tók, sajt pré sek, öm lesz tõ-, sû rí tõ- és po rí tóbe ren -de zé sek stb.) fel épí té sét, mû kö dé sét, pa ra mé te re it,valamint biz ton sá gos és hi gi é ni kus üze mel te té sü ket,

– jel lem zi az ada go ló- és cso ma go ló gé pek fel épí té sét,mû kö dé sét, a biz ton sá gos és hi gi é ni kus üze mel te tés fel té -te le it, az adag mé ret sza bá lyo zá sá nak és el len õr zé sé nek le -he tõ sé ge it,

– elem zi a tisz tí tás és csí rát la ní tás esz kö ze it, gé pe it, be -ren de zé se it, azok mû kö dé sét és biz ton sá gos üze mel te té -sét,

– elem zi a szenny víz ke ze lé sé nek, tá ro lá sá nak és tisz tí -tá sá nak mód ja it, ér té ke li a kör nye zet vé del mi elõ írásokat.


Élel mi szer ipa ri mû ve le tek és tech no ló gia te rén– is me ri az élel mi szer ipar ki ala ku lá sát, fej lõ dés tör té ne -

tét a há zi- és kéz mû ipa ri ke re tek tõl a nagy üze mi tech no ló -gi á kig be zá ró lag,

– fel is me ri az élel mi szer ipar ál tal fel hasz nált alap-, já -ru lé kos és se géd anya go kat,

– le ír ja az egyes élel mi szer cso por tok elõ ál lí tá sá nak fo -lya ma ta it, rep ro du kál ja a fél kész ter mé kek gyár tás tech no -ló gi á ját,

– meg kü lön böz te ti, jel lem zi, osz tá lyoz za és össze ha -son lít ja a kü lön bö zõ élel mi szer-elõ ál lí tá si te rü le tek re jel -lem zõ és az egyes élel mi szer-elõ ál lí tá si tech no ló gi ák hozfel hasz nált alap-, pót-, se géd-, já ru lé kos és ki egé szí tõanya go kat,

– rá mu tat a ki vá lasz tott anya gok elõ ké szí té sé nek mód -já ra,

– rá mu tat a cso ma go ló anya gok ki vá lasz tá sá nak és elõ -ké szí té sé nek mód ja i ra,

– meg ne ve zi a kész ter mé kek ki sze re lé sé nek és tá ro lá -sá nak mód ját,

– fel so rol ja a mel lék ter mé kek hasz no sí tá si lehetõsé -geit,

– rá mu tat a szenny víz ke ze lés mód ja i ra,– fel so rol ja a bio-alap anya gok ból ké szült ter mé ke ket,– tisz tá ban van az elõ ké szí tõ mû ve le tek cél já val,– el ma gya ráz za a mik ro or ga niz mu sok el le ni vé de ke zés

szük sé ges sé gét és érti annak mód sze re it,


– meg ér ti az élel mi szer-elõ ál lí tá si tech no ló gi ai fo lya -ma tok so rán le ját szó dó fi zi kai és ké mi ai fo lya ma to kat,ezek ki ha tá sát a to váb bi mû ve le tek re,

– ér té ke li az alap anya gok össze té te lét és mi nõ sé gét be -fo lyá so ló tá ro lá si té nye zõk ha tá sát, az össze te võk és azalap anya gok fi zi kai ál la po tá nak sze re pét az egyes élel mi -szer-elõ ál lí tá si fo lya ma tok ban,

– is me ri az élel mi szer-elõ ál lí tá si tech no ló gi ai fo lya ma -tok fá zi sa it és a stan dard el já rá so kat az élel mi szer elõ ál lí -tás ban,

– azo no sít ja és jel lem zi az egyes élel mi szer fõ cso por -tok elõ ál lí tá sá nak ál ta lá nos mû ve le te it,

– al kal maz za az egyes élel mi szer-elõ ál lí tá si tech no ló -gi ai fo lya ma tok ra elõ írt elõ ké szí té si, fél kész ter mék-elõ ál -lí tá si és kész ter mék elõ ál lí tá si tech no ló gia elõ írásait,

– elem zi és ér té ke li az elõb bi mû ve le tek vég re haj tá sá -nál al kal ma zott kü lön fé le mód sze rek jel lem zõ it és ki ha tá -sa it,

– fel mé ri ezek ki ha tá sa it a to váb bi mû ve le tek re, a ter -mék mi nõ sé gé re és a gyár tás gaz da sá gos sá gá ra,


– el ké szí ti a mû ve le tek tech no ló gi ai fo lya mat áb rá ját,áb rá zol ja és el ma gya ráz za azok alap el vét, kap cso lá si váz -la tát, jel lem zõ it,

– is me ri az élel mi szer-biz ton ság mint kom plex fo ga -lom össze te võ it,

– vég re hajt ja és vég re haj tat ja az élel mi szer-elõ ál lí tá sifo lya ma tok ban az élel mi szer-biz ton sá gi és tech no ló gi aielõ írásokat,

– fel is me ri jel ké pes áb rák ból az egyes élel mi szer-ipa rigyár tás tech no ló gi á kat és azok mû ve le te it,

– jel lem zi a szén hid rá to kat és a szén hid rát tar tal múanya go kat, a zsi ra dé ko kat és a zsi ra dék tar tal mú anya go -kat,

– ér té ke li az élel mi szer-ipa ri ter mé ke ket táplálkozás- élettani szem pont ból, kü lö nös te kin tet tel a kor sze rû táp lál -ko zás ra, a di é tás és di a be ti kus édes ipa ri ter mé kek re,

– hasz no sít ja fi zi kai, ké mi ai és bi o ló gi ai is me re te it azélel mi szer-elõ ál lí tá si tech no ló gi ák ban,

– ön ál ló an el vég zi az egy sze rû szak mai szá mí tá so kat,– elem zi a mun ka erõ-szük ség le tet,– ér té ke li az üzem ter me lé si ka pa ci tá sát,– mû ve le ti ala pon cso por to sít ja az élel mi szer-ipa ri

tech no ló gi á kat,– ki dol goz za a tech no ló gi ai fo lya mat áb rát mel lék ter -

mék-ki me ne tek kel,– meg ér ti a mû ve le tek sor ren di sé gé nek, pon tos el vég -

zé sé nek je len tõ sé gét,– is me ri az élel mi szer-fel dol go zás, a ter mék- és ké szít -

mény gyár tás so rán al kal ma zott gyár tá si, tar tó sí tá si mû ve -le te ket,

– is me ri az élel mi szer-fel dol go zás, a ter mék- és ké szít -mény gyár tás so rán ki ter me lõ dõ kör nye zet szennye zõanya go kat, azok ke ze lé si és ár tal mat la ní tá si le he tõ sé ge it,

– is me ri a vo nat ko zó mun ka vé del mi, hi gi é ni ai elõ -írásokat,

az ál lat-egész ség ügyi, ál lat vé del mi, kör nye zet vé del miés hi gi é ni ai elõ írásokat,

– is me ri a mi nõ ség-el len õr zés, a mi nõ ség sza bá lyo zásés a mi nõ ség biz to sí tás rend sze rét, be le ért ve la bo ra tó ri u mivizs gá la ti mód sze rek és esz kö zök sa já tos mû sza ki alap is -me re te it is,

– el ma gya ráz za a ter mé kek tá ro lá sa és a fel dol go zásso rán le ját szó dó élet ta ni, ké mi ai, bi o ló gi ai fo lya ma to kat,

– jel lem zi az élel mi szer-biz ton sá got és a mi nõ sé getmeg ha tá ro zó tu laj don sá go kat és azok össze füg gé sét akész ter mé kek mi nõ sé gé vel,

– jel lem zi az élel mi szer-biz ton sá got ve szé lyez te tõanya gok és el já rá sok és té nye zõk ha tá sát ki e mel ten a nö -vé nyi és ál la ti ere de tû ve szé lyek re,

– jel lem zi a nö vé nyi ere de tû be teg sé gek, ide gen anya -gok és a szennye zõ dé sek valamint a ro va rok, a rág csá lókés más kár te võk kár té te lé nek ha tá sát, az azok el le ni vé de -ke zés fon tos sá gát, mód sze re it.

Mik ro bi o ló gia és élel mi szer-ipa ri hi gi é nia te rén– is me ri az élel mi szer-ipa ri tech no ló gi á kat és a higié -

niai elõ írásokat, az élel mi szer-ipa ri ké szít mé nyek mi nõ sé -gi kö ve tel mé nye it,

– is me ri a nyers anya gok, kész ter mé kek, já ru lé kosanya gok, se géd anya gok, cso ma go ló anya gok fon to sabbjel lem zõ it, a mi nõ sí tés pa ra mé te re it (a Ma gyar Élel mi szer -könyv alap ján),

– is me ri az alap anya gok, já ru lé kos anya gok, se géd -anya gok, cso ma go ló anya gok át vé te lé vel, elõ ál lí tá sá val,tá ro lá sá val, szál lí tá sá val kap cso la tos mi nõ sé gi elõ -írásokat,

– is me ri az élel mi szer-ipa ri hi gi é nia alap ve tõ szabá -lyait (mun ka he lyi, gyár tá si, ke res ke del mi, sze mé lyi), azok je len tõ sé gét, élel mi szer-ipa ri ter mé kek mi nõ sé gé re gya -ko rolt ha tá sát, a köz egész ség ügyi elõ írásokat, az euró paihi gi é ni ai nor má kat, kri té ri u mo kat,

– is me ri a mik ro bi o ló gi ai fo gal ma kat, ne vez ék tant, amik ro or ga niz mu sok élel mi szer-ipa ri szem pont ból hasz -nos és ká ros te vé keny sé gét, sza po ro dá suk fel té te le it, azélel mi szer-ipa ri ter mé kek mi nõ sé gé re gya ko rolt ha tá sa it,ér tel me zi a mik ro or ga niz mu sok sza po ro dá si di ag ram ját,

– is me ri az élel mi sze rek él ve ze ti ér té ké nek ér zék szer vijel lem zõ it, me lye ket az ob jek tív, tár gyi la gos, szám sze rûmé ré sek so rán al kal maz nak, is me ri az élel mi szer-ipa rianyag vizs gá la tok fi zi kai, ké mi ai, illetve fi zi kai és ké mi ai,mik ro bi o ló gi ai jel lem zõ it, a mi nõ ség biz to sí tá si rend sze re -ket és el len õr zé se ket,

– is me ri az élel mi szer-ipa ri ter mé kek elõ ál lí tá sá nakmû ve le te it, illetve fi zi kai, ké mi ai, bio ké mi ai vál to zá sa it akü lön bö zõ élel mi szer ipar ágak ban,

– meg vá laszt ja a tech no ló gi án be lü li le het sé ges hi ba -meg elõ zést az alap anya gok, a já ru lé kos anya gok, a se géd -anya gok és a cso ma go ló anya gok vo nat ko zá sá ban,

– meg vá laszt ja a gyár tás kö zi ellen õr zés kri ti kus kont -roll pont ja it a kü lön bö zõ élel mi szer-ipar ágak ban (bor-,


sör-, cu kor-, ma lom-, sü tõ-, szesz- és üdí tõ-, kon zerv-, hû -tõ-, hús-ba rom fi ipar-, tej- és édes ipar te rü le tén),

– is me ri a mi nõ ség-el len õr zés so rán al kal ma zott au to -ma ti kus mé rõ mû sze rek, elem zõk elvi mû kö dé sét és a vizs -gá la tok lé nye gét (fe hér je tar ta lom meg ha tá ro zá sa Kjel dahlsze rint; szá rí tá sos gyors ned ves ség mé rés; au to ma ta tit rá to -rok, víz tar ta lom-meg ha tá ro zás Karl-Fis cher sze rint; zsír -tar ta lom mé ré se Soxh let sze rint; zsír tar ta lom mé ré se Foos-Let ké szü lék ben; áram ló ol da tos ana lí zi sek; ér té ke li, elem zi a vizs gá lat ered mé nye it és mi nõ sí ti a min tát),

– meg vá laszt ja a meg fe le lõ gyár tás tech no ló gi ai mû ve -le tet, mellyel a ked ve zõt len fo lya ma tok (rom lás, bar nu lásstb.) meg aka dá lyoz ha tók, illetve csök kent he tõk,

– is me ri az adat szol gál ta tás sal kap cso la tos elõ írásokat.

La bo ra tó ri u mi és mi nõ ség-el len õr zõ mû sze rek és be -ren de zé sek is me re te, üze mel te té se te rén

– is me ri és érti a min ta vé te li el ve ket, sza bá lyo kat, amin ta vé tel nél hasz nált fo gal ma kat, a min ta egy sé gek szá -má nak meg ha tá ro zá sát ma te ma ti kai mód sze rek kel ér té ke -li, elem zi a ka pott ada to kat a ma te ma ti kai sta tisz ti ka sza -bá lyai sze rint,

– is me ri az élel mi szer-mi nõ sí tés hez kap cso ló dó la bo -ra tó ri u mi alap mé ré sek fi zi kai tör vény sze rû sé ge it, mér ték -egy sé ge it, a tö meg, a tér fo gat, a sû rû ség, a hõ mér sék let, avisz ko zi tás mé ré sé nek elvi alap ja it, ki szá mol ja a korrek -ciós ér té ke ket és a min ta mi nõ sí té sé hez szük sé ges ada -tokat,

– is me ri az élel mi szer-ipa ri gra vi met ria elvi alap ja it,mér ték egy sé ge it, a gra vi met ri ás elem zés mód sze re it,

– is me ri a szén hid rát-, ned ves ség- és szá raz anyag-, ha -mu-, zsír-, ho mok- és ext rakt tar ta lom gra vi met ri ás meg ha -tá ro zá sá nak elvi alap ja it; ér té ke li, mi nõ sí ti a min tát a mé -ré si ada tok alap ján, és ele get tesz do ku men tá ci ós kö te le -zett sé gé nek,

– is me ri a tér fo ga tos elem zé sek (aci di-al ka li met ria,oxi di-re duk to met ria, ar gen to met ria, komp le xo met ria), azol dat ké szí tés, a fak to ro zás, a hí gí tás, az in di ká lás elvi alap -ja it, mód sze re it,

– ki szá mít ja mé ré si ada tai alap ján az élel mi szer min tákösszes sav tar tal mát; sav fo kát, sav szá mát, el szap pa no sí tá si szá mát; fe hér je tar tal mát; szén hid rát tar tal mát (Bert rand,Scho orl), jód- és bróm szá mát; kony ha só tar tal mát (Mohrés Vol hard), a víz oxi gén fo gyasz tá sát, a víz összes és vál -to zó ke mény sé gét,

– is me ri az elekt ro ké mi ai mé ré sek fi zi kai-ké mi ai alap -ja it, a po ten ci o met ria, a kon duk to met ria elekt ro fi zi kai elveit, fo gal ma it, tör vény sze rû sé ge it, mód sze re it, ada taialap ján ki szá mít ja a po ten ci o met ri kus és ve ze tõ ké pes sé gitit rá lá sok ered mé nye it, ér té ke li és elem zi a ka pott ered mé -nye ket, és mi nõ sí ti a min tát,

– is me ri az op ti kai mé ré sek fi zi kai-ké mi ai jel lem zõ it,alap ja it, tör vény sze rû sé ge it, a kon cent rá ció mé rés op ti kaimód sze rét,

– fel is me ri a mé rõ mû sze rek szer ke ze ti ele me it, ki vá -laszt ja a vizs gá lat hoz szük sé ges mû szert, ér tel me zi a ref -rak to met ri ás, a po la ri met ri ás és spekt ro fo to met ri ás mé ré -sek di ag ram ja it, szá mí tá sa it,

– is me ri a kro ma to grá fi ás vizs gá la tok hoz szük sé ges el -vá lasz tá si tech ni kák fi zi kai és ké mi ai elvi alap ja it, alap fo -gal ma it, az el vá lasz tá si tech ni kák alap el ve it, mód sze re it,érti a gáz kro ma to grá fi ás, a fo lya dék kro ma to grá fi ás(HPLC) és ré teg kro ma to grá fi ás vizs gá la tok kva li ta tív éskvan ti ta tív meg ha tá ro zá si mód sze re it, ér tel mez ni tud ja akro ma to grá fi ás di ag ra mo kat és szá mí tá so kat,

– is me ri az élel mi szer-ipa ri re o ló gia fon to sabb alap té -te le it, alap egyen le te it, a kon zisz ten cia mé rés, a visz ko zi -tás mé rés elvi alap ja it, fo gal ma it, je len tõ sé gét, a mé ré sielem zé sek mód sze re it,

– is me ri az Eng ler, a Höpp ler, a Rheo, a ro tá ci ós, azOsz vald-fé le visz ko zi mé ter szer ke ze ti ele me it, ki vá laszt jaaz ab szo lút és re la tív visz ko zi tás meg ha tá ro zá sá hoz szük -sé ges mû szert, elem zi a ka pott ered mé nye ket és el vég zi ami nõ sí tés hez szük sé ges szá mí tá so kat,

– is me ri az élel mi szer-ipa ri hi gi é nia alap ve tõ szabá -lyait (mun ka he lyi, gyár tá si, ke res ke del mi, sze mé lyi), azok je len tõ sé gét, élel mi szer-ipa ri ter mé kek mi nõ sé gé re gya -ko rolt ha tá sát, a köz egész ség ügyi elõ írásokat, az euró paihi gi é ni ai nor má kat, kri té ri u mo kat,

– is me ri a mik ro bi o ló gi ai fo gal ma kat, ne vez ék tant, amik ro or ga niz mu sok élel mi szer-ipa ri szem pont ból hasz -nos és ká ros te vé keny sé gét, sza po ro dá suk fel té te le it, azélel mi szer-ipa ri ter mé kek mi nõ sé gé re gya ko rolt ha tá sa it,ér tel me zi a mik ro or ga niz mu sok sza po ro dá si di ag ram ját,

– is me ri az élel mi sze rek él ve ze ti ér té ké nek ér zék szer vijel lem zõ it, me lye ket az ob jek tív, tár gyi la gos, szám sze rûmé ré sek so rán al kal maz nak,

– is me ri a bí rák ki vá lasz tá sá hoz hasz nált íz-, szag-,szín fel is me rõ tesz te ket, illetve pró bá kat (duo-trio pró ba,tri an gu lár teszt, hár mas pró ba), elem zi a bí rá la ti pont szá -mo kat, el vég zi az ered mé nyek ma te ma ti kai, sta tisz ti kaifel dol go zá sát, a min ták ér zék szer vi mi nõ sí té sét.

3. Gya kor la ti kö ve tel mé nyek


Tech no ló gia és gép üze mel te té si gya kor lat te rén– vég re hajt ja az elsõ fej tés fo lya ma tát, a fej té si mó do -

kat és a szel lõz te tést,– el vég zi a kü lön fé le ké ne zõ anya gok elõ ké szí té sét,

alap ké ne zést, ki egé szí tõ ké ne zést és pa lac ko zás elõt ti ké -ne zést, a pin ce tér, valamint az üres- és da rab hor dó kéne -zését,

– sza bá lyoz za a bo rok sav tar tal mát há za sí tás sal, szén -sa vas-me szes, ket tõs sós sav tom pí tás sal, bi o ló gi ai al ma -sav-bon tás sal, bor kõ sav ada go lás sal,

– sza bá lyoz za az al ko hol tar tal mat há za sí tás sal, bor,bor pár lat, fi nom szesz hoz zá adá sá val,

– vég re hajt ja a kan na töl tést és a pa lac ko zást,– meg ha tá roz za és elõ ké szí ti a cu kor tar ta lom eme lé sé -

hez hasz nált anya go kat,– be ál lít ja a kom bi nált hõ ke ze lés tech no ló gi á ját,– üze mel te ti az adott tech no ló gi ai mû ve let hez a le me -

zes hõ cse ré lõt,


– el vég zi a hi bás, be teg bo rok ke ze lé sét,– el vég zi pezs gõ gyár tás nál az er je dés és sep rõt le ní tés,

az íze sí tés és sta bi li zá lás fo lya ma tát, valamint a le töl tés ésa ka ran tén mû ve le tét,

– meg ha tá roz za az er jesz tõ és ér le lõ tar tá lyok kar ban -tar tá si, el len õr zé si mun ká it,

– el vég zi a szörp hí gí tá sát, szén sa va zá sát és a pre mix,post mix el já rá so kat, valamint a fel hasz nált víz ke ze lé sét,

– ki dol goz za a CIP-mód szer konk rét tá ro ló edé nyek revaló al kal ma zá sát,

– be ál lít ja a zú zó-bo gyó zó be ren de zé sek op ti má lis üze -mel te té si pa ra mé te re it, a csi gás lé el vá lasz tó szál lí tá si tel je -sít mé nyét és be sza bá lyoz za az op ti má lis lé el vá lasz tást,

– mû köd te ti a csi gás saj tó kat és be sza bá lyoz za fe hérbor szõ lõ re,

– be sza bá lyoz za a memb rán szi vattyú szál lí tó ké pes sé -gét és el vég zi a kar ban tar tá sát,

– be ál lít ja a csi ga szi vattyú szál lí tó ké pes sé gét, a du -gattyús szi vattyú szál lí tá si tel je sít mé nyét,

– ki dol goz za az ör vény szi vattyúk hi ba fel tá rá si el já rá -sa it,

– el vég zi a kör fej té ses és az ejek to ros ke ve rést,– be ál lít ja a pne u ma ti kus ke ve rést meg adott tar tály tí -

pus ra, a ko va föld-ada go lót és meg ál la pít ja a kar ban tar tásfo ko za ta it,

– el vég zi a sza ka szo san ön ürí tõ sze pa rá tor mû kö dé sirend jét és üze me lé si ter vét,

– be ál lít ja a spi rál csö ves hõ cse ré lõ mun ka fo lya ma ta it,– el vég zi a kom bi na tív hõ ke ze lõ-be ren de zés fo lya dék -

el lá tá sá nak és ener gia rend sze ré nek be ál lí tá sát, a töl tõ gépmeg fe le lõ be ál lí tá sát szén sa vas ita lok töl té sé hez,

– el vég zi a pa lack szál lí tó sza la gok és a gör gõs szál lí tó -pá lyák kar ban tar tá sát és be sza bá lyo zá sát,

– el vég zi a HACCP mû köd te té sé vel kap cso la tos gya -kor la ti te vé keny sé get, a tisz tí tás, csí rát la ní tás mû ve le te i -nek irá nyí tá sát, ha té kony sá gá nak el len õr zé sét,

– meg ter ve zi a szü re tet, ér té ke li a pró ba szü ret ered mé -nye it és a cu kor-sav arány vál to zá sát,

– meg szer ve zi a fe hér szõ lõ fel dol go zá sá nak fo lya ma -tát, a must er jesz té sé ig, biz to sít ja a fel ja ví tás hoz szük sé ges anya go kat, a kék szõ lõ hé jo ner jesz té sé nek sza ka szos és fo -lya ma tos tech no ló gi á ját,

– meg ter ve zi a szõ lõ fel dol go zá sá val kap cso la tos mun -ká kat, meg szer ve zi üze mi le bo nyo lí tá sát a gaz da sá gos ságés a kör nye zet kí mé lé si szem pon tok figye lembevételével,

– meg ter ve zi a bor ké szí tés tech no ló gi á já val kap cso la -tos mun ká kat és meg szer ve zi az üze mi le bo nyo lí tá sát agaz da sá gos ság és a kör nye zet kí mé lé si szem pon tok figye -lembevételével,

– meg vizs gál ja a ké ne zés ha tá sát a bor ra, ér té ke li akén sav val kö tött, disszo ci ált és disszo ci á lat lan ál la po tát,

– meg ál la pít ja a de rí tés ide jét és fo lya ma tát a tech no ló -gi ai sor ban,

– ér té ke li a de rí té si mó do kat, és hasz no sít ja azo kat agya kor lat so rán,

– meg ter ve zi a ste ril szû rés gép rend sze rét, ér té ke li azered ményt és a fel hasz nált szû rõ memb ránt,

– vég re hajt ja a ke re tes lap szû rõn való mun kát, a meg -fe le lõ tar tá lyos ko va föld szû rõ vel a bor szû ré sét, köz benellen õr zi a mi nõ sé get és el vég zi a meg fe le lõ be ál lí tá so kat,

– meg ha tá roz za a szû rõk kar ban tar tá sá nak ide jét, vég -re haj tá sát és el vég zi a szük sé ges anya gok ki vá lasz tá sát,

– ki vá laszt ja, üze mel te ti a szi vattyút, el vég zi kar ban -tar tá sát, eset leg ja ví tá sát; el vég zi a tá ro ló edé nyek kar ban -tar tá sát, tisz tí tá sát,

– be tart ja és be tar tat ja a mun ka- és a tûz vé del mi elõ -írásokat.


– el vég zi a min ta vé telt, elõ ké szí ti a min tát vizs gá lat ra,– el vég zi a me rü lõ ref rak to mé ter rel és po la ri mé ter rel

való mé rést, a kro ma to grá fi ás (gáz, vé kony ré teg, ma gas -nyo má sú fo lya dék) vizs gá la to kat és az üle dé kek mik ro -szkó pos vizs gá la tát, és meg ál la pít ja a meg fe le lõ össze -tevõket:

= mik ro szkó pos sejt szám lá lás,= te nyész té ses mik ro bi o ló gi ai vizs gá lat (le mez ön -

tés),= ide gen fes ték anya gok ki mu ta tá sa,

– ön ál ló an ki vi te le zi az aláb bi vizs gá la to kat és ér té ke liazok ered mé nye it:

= la bo ra tó ri u mi tö meg mé rés,= la bo ra tó ri u mi tér fo gat mé rés,= are o mé te res mé ré sek,= pik no mé te res sû rû ség mé rés, pik no mé te res sû rû -

ség mé ré sen ala pu ló vizs gá la tok (al ko hol-, ext rakt -tar ta lom),

= tér fo ga tos elem zés re épü lõ vizs gá la tok, sav-bá zistér fo ga tos elem zé sek in di ká tor ral és po ten ci o met -ri ku san,

= Mal li gand-ké szü lék hasz ná la ta,= ké nes sav-meg ha tá ro zá sa jo do met ri á san,= glü ko-aci di met ri kus mu ta tó szám meg ál la pí tá sa,= de rí té si vizs gá la tok (kék de rí tés és pró ba de rí té sek),= pró ba há za sí tás, pa lack ál ló sá gi vizs gá la tok, szén-

dioxid mé ré se af ro mé ter rel, pH-mé rés,= cu kor tar ta lom ké mi ai meg ha tá ro zá sai Re iss cha u er-

és Bert rand-mód szer rel,= kris tá lyos ki vá lá sok és mik ro or ga niz mu sok mik -

ro szkó pos vizs gá la ta,= pró ba há za sí tás kü lön bö zõ tech no ló gi ai cé lok ér -

de ké ben,= dig lu ko zi dok ki mu ta tá sa pa pír kro ma to grá fi ás

vizs gá lat tal,= sav tom pí tás mér té ké nek meg ha tá ro zá sa,= szin te ti kus szí ne zé kek ki mu ta tá sa,= ér zék szer vi vizs gá la tok és azok ér té ke lé se,= hi bás, be teg bo rok vizs gá la ta és a mi nõ ség ja ví tá sa,= víz vizs gá la tok (összes-, vál to zó ke mény ség), op ti -

kai for ga tó ké pes ség alap ján a glü kóz-fruk tózarány meg ha tá ro zá sa,


– ki dol goz za a mi nõ ség biz to sí tá si rend szert bo rá sza tiüzem ben (min ta vé tel, el len õr zé si pon tok, ellen õr zõ anya -gok),

– el vég zi a mi nõ ség-el len õr zés fá zi sa it, az üze mi (gyár -tás kö zi) és kész ter mék-el len õr zést,

– hasz nál ja az ISO-szab vány so ro za tot,– elem zi és ér té ke li a vizs gá la ti ada to kat,– el vég zi a gyors vizs gá la ti mód sze re ket, az il ló sav-tar -

ta lom meg ha tá ro zá sát,– el vég zi a szín- és íz ja ví tást,– meg ha tá roz za a von adék-anya got kü lön fé le ref rak to -

mé te rek kel,– méri a szén-di oxid-tar tal mat nyo más mé rõ vel,– kü lönb sé get tesz az új élel mi szer és az új ter mék fo -

gal ma kö zött,– be szer zi az ezek elõ ál lí tá sá hoz és for gal ma zá sá hoz

szük sé ges en ge dé lye ket.

Bor-ter mék gya kor la ti is me re tek te rén– ki vá laszt ja a bor mi nõ sé gé hez illõ pa lac kot,– meg ter ve zi a pa lack eti kett jét,– elem zi, ér té ke li a bor tá ro lá sá ra vo nat ko zó sza bá lyo -

kat,– be mu tat ja a leg jel lem zõbb fe hér-, vö rös-, rozé bo ro -

kat, kü lön le ges bo ro kat,– is me ri a bor aján lás ke re té ben az éte lek és ita lok kap -

cso la tát, fo gyaszt ha tó sá gát, íz har mó ni á ját,– el vég zi, be mu tat ja a bo ros pa lack nyi tá sát a szük sé ges

esz kö zök kel,– be mu tat ja a bor fel szol gá lá sát,– ellen õr zi fel szol gá lás elõtt a bor hõ mér sék le tét, és

gon dos ko dik annak meg fe le lõ hõ mér sék le té rõl,– vég re hajt ja a vö rös- és fe hér bo rok de kan tá lá sát,– is me ri a po ha rak ki vá lasz tá sá nak szem pont ja it,– be mu tat ja a „bor ivás” il lem ta ni sza bá lya it,– tö rek szik a szag lás és íz le lés gya kor la tá nak el sa já tí tá -

sá ra.


Tech no ló gia és gép üze mel te té si gya kor lat te rén– fel is me ri a tech no ló gi ai üzem za va ro kat és azok el há -

rí tá sá nak le he tõ sé ge it,– el vég zi a tech no ló gi ai fo lya mat irá nyí tói, szer ve zé si

és el len õr zé si fel ada ta it,– az ipar i cu kor ré pa szab vá nyá nak is me re té ben el vég zi

a cu kor ré pa át vé te le kor szük sé ges fel ada to kat,– meg ha tá roz za a hely te le nül tá rolt ré pá nál fel lé põ mi -

nõ sé gi vál to zá so kat és azok be fo lyá so lá sá nak mód ját,– csök ken ti a vesz te sé ge ket a répa úsz ta tá sa kor a he -

lyes úsz ta tá si tech no ló gi á val és a tisz tí tó be ren de zé sek ha -té kony mû köd te té sé vel,

– el bí rál ja a vá gott sze let mi nõ sé gét, meg in do kol ja mi -nõ ség ha tá sát a to váb bi fel dol go zás ra,

– be fo lyá sol ja a lé tisz tí tás mi nõ sé gét,– az elõ írt hõ mér sék let tõl való el té rés is me re té ben mó -

do sít ja a me le gí tõ ál lo más mû kö dé sét,– irá nyít ja a be pár ló ál lo más mun ká ját, ke ze li a ki szol -

gá ló lé, a gõz, a kon denz víz és a nem kon den zá ló dó gá zokve ze ték rend sze rét,

– al kal maz za a kész ter mék-, kö zép ter mék-, utó ter mék -pé pek re vo nat ko zó mi nõ sé gi elõ írásokat,

– irá nyít ja az utó ter mék pép-ke ze lést, a hû tés, a hí gí tás,a vissza me le gí tés op ti ma li zá lá sát a me lasz cu kor csök ken -té se ér de ké ben,

– be tart ja és be tar tat ja a kész ter mé kek mi nõ sé gé re éscso ma go lá sá ra vo nat ko zó szab vá nyo kat,

– mû köd te ti és ke ze li az ion cse ré lõ ál lo mást,– is me ri a mész ége tõ ál lo más mun ká ját és a mész ége tés

anya ga i nak tu laj don sá ga it,– el vég zi a leg fon to sabb la bo ra tó ri u mi vizs gá la to kat,

és azok ér té ke lé sét fel hasz nál ja a tech no ló gi ai fo lya matirá nyí tá sá ban,

– mi nõ sí ti a se géd anya go kat,– fel mé ri a mun ka kör nye zet bõl szár ma zó bal eset ve szé -

lye ket, ár tal ma kat és al kal maz za az el há rí tá si lehetõsé -geket,

– al kal maz za azo kat a le he tõ sé ge ket, ame lyek kel atech no ló gi á ból adó dó kör nye zet szennye zé sek meg elõz he -tõk, illetve ha tá suk csök kent he tõ,

– el vég zi a gyár i répa kézi és gépi min ta vé te lét, a min -ták fel dol go zá sát, a répa szennye zett sé gé nek és tisz ta tö -me gé nek meg ha tá ro zá sát,

– irá nyít ja a ré pa tá ro lók üze mét, a gyár ré pa el lá tá sát adisz pé cser köz pont ból,

– el vég zi a répa és víz ará nyá nak he lyes be ál lí tá sá val,az úsz ta tás egyen le tes sé gé vel a tisz tí tó be ren de zé sek ha té -kony üze mel te té sét,

– ki vá laszt ja a répa mi nõ sé gé nek meg fe le lõ kés tí pust aré pa vá gó gé pek he lyes üze mel te té sé hez,

– el vég zi az édes sze let-mér leg hi te le sí té sét,– irá nyít ja a dif fú zi ós be ren de zést au to ma ti kus,

valamint kézi üzem mód ban, és vég re tud ja haj ta ni a dif fú -zi ós be ren de zés fer tõt le ní té sét,

– a tech no ló gi ai elõ írásoknak meg fele lõen ellen õr zi asze let pré sek és a sze let szá rí tó üze mét,

– el té ré sek ese tén, be avat ko zik a lé tisz tí tá si fo lya ma -tok al ka li tá si vég pont ja i nak he lyes meg vá lasz tá sá val,

– vég re hajt ja a lé tisz tí tás sza ka szai közé be ik ta tott me -le gí tés nek a sza bá lyo zá sát az elõ írt hõ mér sék let re,

– el in dít ja és le ál lít ja a szû rõ be ren de zé se ket, el vég zi aszû rõ ürí té sét, tisz tí tá sát,

– meg ál la pít ja a szû rés so rán elõ for du ló rend el le nes sé -gek okát, azo kat meg szün te ti,

– be- és ki kap csol ja a hõ cse ré lõ ket, el vég zi az el len õr -zé sü ket,

– irá nyít ja a be pár ló ál lo más mû kö dé sét, se gít ség gelvég re hajt ja az ál lo más be- és ki kap cso lá sát,

– el vég zi a ké szü lé kek tisz tí tá sát ké mi ai mód sze rek kel,– irá nyít ja a kris tá lyo sí tó ál lo más mun ká ját, ve ze ti a

kris tá lyo sí tás fo lya ma tát kézi és prog ra mo zott üzem mód -ban,

– figye lembe véve az op ti má lis fõ zé si sor ren det és gõz -fel hasz ná lást ke ze li a cent ri fu gá kat, be ál lít ja a pép mi nõ -sé gé tõl füg gõ cent ri fu gá lá si pa ra mé te re ket,

– irá nyít ja az utó ter mék pép-ke ze lés mun ká ját,


– be ál lít ja a cso ma go ló gé pe ket,– a gyár tás hoz elõ ké szí ti a koc ka gyár tás alap anya gát,– el vég zi a kész ter mé kek mi nõ sé gé nek el len õr zé sét,– irá nyít ja a mész ke men ce üze mét, el vég zi a töl tést, a

be gyúj tást, a tûz zó nák el len õr zé sét,– el vég zi a HACCP mû köd te té sé vel kap cso la tos gya -

kor la ti te vé keny sé get, a tisz tí tás, csí rát la ní tás mû ve le te i -nek irá nyí tá sát, ha té kony sá gá nak el len õr zé sét,

– fel is me ri a gép ele me ket, meg tud ja ha tá roz ni ren del -te té sü ket,

– meg tud ja kü lön böz tet ni a me net faj tá kat, csa va ro kat,az ékek és re te szek faj tá it, csõ ido mo kat, csõszerelvé -nyeket,

– fel is me ri az egyes csap ágy tí pu so kat, ke nõ anya go kat,– a mun ka vég zés so rán szak sze rû en, bal eset men te sen

hasz nál ja a ké zi szer szá mo kat, kis gé pe ket,– az üze mi mun ka vég zés so rán al kal maz za a tech no ló -

gi ai gé pek és be ren de zé sek szer ke ze tét, mû kö dé si el vét le -író gép köny vek üze mel te té si, kar ban tar tá si elõ írásait,

– üze me lés köz ben fel is me ri a gé pek és be ren de zé sekjel lem zõ hi bá it, és tud ja az el há rí tás mód ját,

– el vég zi a tech no ló gi ai gé pek és be ren de zé sek üzem -kö zi el len õr zé sét, ápo lá sát,

– el vég zi a csõ sze rel vé nyek ki- és be sze re lé sét, ja ví tá -sát, haj tó mû vek nél az olaj cse rét; vég re hajt ja a ré pa vá gó -ké sek cse ré jét és éle zé sét, a szû rõ be ren de zé sek fel nyi tá sát, a szû rõ ru hák cse ré jét; hõ cse ré lõk nél, be pár lók nál, kris tá -lyo sí tó ké szü lé kek nél el vég zi a csö vek ál la po tá nak el len -õr zé sét, a csö vek cse ré jét, a csõ pré se lést, a csö vek me cha -ni kus tisz tí tá sát, valamint a né zõ üve gek, lé ál lás mu ta tókcse ré jét,

– al kal maz za az üze mel te té si, sze re lé si és kar ban tar tá si mun kák ra vo nat ko zó mun ka vé del mi, egész ség ügyi biz -ton ság tech ni kai elõ írásokat,

– ellen õr zi a biz ton sá gi be ren de zé se ket és azok mû kö -dé sét,

– üze mel te ti a szak mai gé pe ket és be ren de zé se ket, fel -is me ri az üze mel te té si hi bá kat, el lát ja a kar ban tar tá si fel -ada to kat,

– meg szer ve zi, irá nyít ja és ellen õr zi a kar ban tar tó cso -por tok mun ká ját,

– a tech no ló gi ai gé pe ket és be ren de zé se ket a ke ze lé siuta sí tá sok nak meg fele lõen ke ze li,

– az elõ írt pa ra mé te rek be ál lí tá sá val mû köd te ti a lényerõ-berendezést,

– az üze mel te té si el õírá sok be tar tá sá val mû köd te ti acent ri fu gát,

– be tart ja és be tar tat ja a mun ka- és a tûz vé del mi elõ -írásokat.


– el vég zi a gyár tás kö zi min ta vé telt a sza bá lyos min ta -vé te li mód al kal ma zá sá val, és elõ ké szí ti a min tá kat vizs gá -lat ra; be tart ja és be tar tat ja a min ta vé tel és min ta-elõ ké szí -tés sza bá lya it,

– az el vég zett vizs gá la tok mé ré si ered mé nye i bõl meg -ha tá roz za a szük sé ges tech no ló gi ai pa ra mé te re ket,

– fel is me ri a mé ré si ered mé nyek hi bá it és a vizs gá la tiered mény he lyes sé gét,

– fel is me ri és szak sze rû en hasz nál ja a cu kor ipa ri la bo -ra tó ri u mi vizs gá la tok hoz szük sé ges esz kö zö ket, mû sze re -ket, vegy sze re ket,

– ma ra dék ta la nul be tart ja a vegy sze rek és az elekt ro -mos be ren de zé sek hasz ná la tá ra vo nat ko zó mun ka vé del mielõ írásokat, bal eset ese tén al kal maz za az el sõ se gély-nyúj -tá si is me re te ket,

– a vizs gá la tok el vég zé se kor al kal maz za az ICUMSA(egy sé ges cu kor ipa ri vizs gá la tok) elõ írásait,

– figye lembe ve szi a vizs gá la tok hoz kap cso ló dó tûz -ren dé sze ti elõ írásokat,

– szak sze rû en el vég zi a tö meg, a tér fo gat, a hõ mér sék -let, a sû rû ség, az op ti kai for ga tó ké pes ség, a tö rés mu ta tómé ré sét,

– el vég zi a tö meg sze rin ti ana lí zist (szá raz anyag-tar ta -lom, ned ves ség tar ta lom, ha mu tar ta lom), a fi zi kai-ké mi aiszá mí tá so kat,

– al kal maz za a tér fo ga tos ana lí zis mód sze re it, el vég zi a szá mí tá so kat, el ké szí ti a mé rõ ol da to kat; is me ri a fak to ro -zás mód sze re it,

– al kal maz za az in di ká to ro kat és a szük sé ges szá mí tá -so kat,

– al kal maz za a kon duk to met ria mód sze re it, szá mí tá sa it a cu kor ipar ban,

– a ref rak to met ria op ti kai el vé nek, tech ni ká já nak,mód sze re i nek is me re té ben ke ze li a ké zi- és au to ma ta mû -sze re ket,

– ke ze li az UV- és láng fo to mé te re ket, a po la ri mé tert, és azok kal mé ré se ket tud vé gez ni (K, Na, al fa-ami no N),

– el vég zi a ka zán víz és a szenny vi zek vizs gá la tát, a cu -kor ter mé kek ér zék szer vi vizs gá la tát,

– be ka lib rál ja a pH-mé rõt, és az zal mé rést vé gez,

– meg ha tá roz za az in vert cu kor-tar tal mat és a répa rost -tar tal mát.


Tech no ló gia és gép üze mel te té si gya kor lat te rén

– el vég zi a zöld do hány le vél szá rí tás ra való elõ ké szí té -sé nek mû ve le te it,

– el ké szí ti a le vél vo nal és a ko csány vo nal tech no ló gi aifo lya ma tát,

– sza bá lyoz za és be ál lít ja a szá rí tás mû ve le te i nél és are zsim ve ze tés nél al kal ma zott pa ra mé te re ket,

– vég re hajt ja a fer men tá lás ra való elõ ké szí té s mû ve le -te it,

– fel is me ri és meg szün te ti vagy meg szün tet te ti a gé pe -ken és be ren de zé se ken a mû sza ki hi bá kat,

– be ál lít ja és sza bá lyoz za a be ren de zé sek pa ra mé te re it,

– ellen õr zi a be ren de zés mû kö dé se és a ter mék mi nõ -ség e kö zöt ti össze füg gé sek elõ írt nor ma tí vá it,


– el vég zi a kü lön bö zõ tí pu sú gyár tó-, cso ma go ló-, füst -szû rõ gyár tó- és se lejt bon tó gé pek fo lya ma tos ter me lõ üze -mel te té sét, ke ze lé sét, tisz tí tá sát, napi kar ban tar tá sát,

– be tart ja és be tar tat ja a hi gi é ni ai elõ írásokat, a sze mé -lyi és a kör nye ze ti hi gi é nia gya kor la ti meg va ló sí tá sát,

– be tart ja és be tar tat ja a mun ka vé del mi sza bá lyo kat, aké zi szer szá mok, és más esz kö zök hasz ná la ti sza bá lya it agé pek, be ren de zé sek és ké szü lé kek mû köd te té se köz ben,

– el vég zi a ha zai, kül föl di do hány- és se géd anya gokmennyi sé gi, mi nõ sé gi át vé te lét, rak tá ri el he lye zé sét, ke ze -lé sét, nyil ván tar tá sát,

– össze ál lít ja a gyárt má nyok re cep tú rá it,– be tart ja és be tar tat ja a mun ka- és tûz vé del mi elõ -

írásokat,– el vég zi a HACCP mû köd te té sé vel kap cso la tos gya -

kor la ti te vé keny sé get, a tisz tí tás, csí rát la ní tás mû ve le te i -nek irá nyí tá sát, ha té kony sá gá nak el len õr zé sét.


– el vég zi a szá rí tott- és fer men tált do hány szab ványsze rin ti mi nõ sí té sét,

– ér té ke li a la bo ra tó ri um ban vég zett, mi nõ ség biz to sí -tás ra vo nat ko zó mé ré se ket,

– el vég zi a mi nõ ség ta nú sí tá si rend sze rek re vo nat ko zóte en dõ ket,

– al kal maz za a do hány ipa ri ter mé kek re vo nat ko zószab vá nyo kat,

– meg ál la pít ja a tech no ló gi ai el já rá sok kri ti kus mé rõ -pont ja it, a mért ada tok össze füg gé sét a ter mék mi nõ sé gé -vel,

– az egyes vizs gá la tok hoz ki vá laszt ja a meg fe le lõ vizs -gá la ti mód sze re ket; a gaz da sá gos ság, a gyor sa ság és apon tos ság figye lembevétele mel lett el vég zi a mé ré se ket.


Tech no ló gia és gép üze mel te té si gya kor lat te rén– meg fi gye li az alap anya gok elõ ké szí té sét,– le ír ja a mel lék ter mé kek fel dol go zá sá nak lehetõsé -

geit,– meg fi gye li a ma lá ta csí rát la ní tás és -tá ro lás mûvele -

teit, a fla kon gyár tás mû ve le tét,– be mu tat ja a szörp ké szí tés mû ve le tét, a cso ma go ló -

anya gok elõ ké szí té sét és a kü lön bö zõ fej té si mó do kat; asör ár pa át vé te lét, mi nõ sí té sét, a szá rí tott élesz tõ gyár tá sát,

– mun ka mód szert mu tat be a gyü möl csök át vé te lé nélés elõ ké szí té sé nél,

– be mu tat ja a szesz- és élesz tõ gyár tás alap anya ga i nakelõ ké szí té sét, a víz te len szesz gyár tás fo lya ma tát, a ta kar -mány élesz tõ-gyár tás fo lya ma tát, a víz ke ze lé si el já rá so kat,

– cu kor ol da tot ké szít hi deg és me leg cu kor ol dás sal,– sze szes ita lo kat, drog ki vo na tot, drog pár la tot ké szít,– ke mé nyí tõt ké szít kü lön bö zõ alap anya gok ból,– hasz nál ja az ár pa tisz tí tó-, illetve osz tá lyo zó-be ren de -

zé se ket,

– ke ze li a fõ zõ há zi-be ren de zé se ket, a sör lé üle pí tõ- éssör lé hû tõ valamint a sör szû rõ- és pasztõrözõberendezé -seket,

– vég re hajt ja a me lasz és a ki egé szí tõ táp anya gok elõ -ké szí té sét,

– vég re hajt ja az érett élesz tõ cef re fel dol go zá sát,– gyü mölcs cef rét, szesz cef rét ké szít,– vég re hajt ja a cef re le pár lá sát, fi no mí tá sát,– ece tet ké szít fe lü le ti vagy szub merz el já rás sal,– el vég zi a HACCP mû köd te té sé vel kap cso la tos gya -

kor la ti te vé keny sé get, a tisz tí tás, csí rát la ní tás mû ve le te i -nek irá nyí tá sát, ha té kony sá gá nak el len õr zé sét,

– mes te ri en be mu tat ja az árpa áz ta tá sát, csí ráz ta tá sát,asza lá sát,

– mes te ri en be mu tat ja a cef ré zés mû ve le tét a sör lé ké -szí té sé nél,

– au to ma ti ku san cse lek szik a sör lé er jesz té se kor,– mes te ri en be mu tat ja a sü tõ élesz tõ sza po rí tá sát,– mes te ri en be mu tat ja az üdí tõ ita lok ké szí té sét,– au to ma ti ku san cse lek szik a sze szes er jesz tés mû ve le -

té nél.


Tech no ló gia és gép üze mel te té si gya kor lat te rén– meg fi gye li, meg jegy zi az üze mek ben al kal ma zan dó

mun ka vé del mi, hi gi é ni ai, bal eset-el há rí tá si és tûz ren dé -sze ti kö ve tel mé nye ket, me lye ket gya kor la tai so rán ön ma -ga és má sok ér de ké ben is be tart,

– meg fi gye li a kü lön bö zõ édes ipa ri be ren de zé sek nek atech no ló gi ai vo nal ban való el he lye zé sét,

– meg fi gye li az esz kö zök hasz ná la tát, a gé pek keze -lését,

– meg jegy zi az édes ipar ál ta lá nos mû ve le te i hez szük -sé ges szá mí tá sok el vég zé sét,

– is me ri a tech no ló gi ák hoz kap cso ló dó anyagmozga -tási le he tõ sé ge ket,

– meg igény li a ter me lé si prog ram tel je sí té sé hez szük -sé ges anya go kat, biz to sít ja, a sze mé lyi fel té te le ket,

– el vég zi az édes ipar ál ta lá nos el vá lasz tá si, hõ ke ze lé si, ap rí tá si, for má zá si, szer ke zet ala kí tó, jel leg ki ala kí tó mû ve -le te it a ka kaó massza-, a cso ko lá dé-, a nu gát-, a ka kaó por -gyár tás, a cso ko lá dé ter mé kek gyár tá sa, a ke mény cu kor -ka-, a zse lé-, a ka ra mel la-, a dra zsé-, a rá gó gu mi gyár tás, az édes ipa ri tar tós sü te mé nyek, a fon dant ter mé kek, a pör költkávé gyár tá sá nak te rü le te in,

– mun ka szer ve zé si is me re te it a gya kor lat ban alkal -mazza,

– el vég zi az anyag el szá mo lást, a ki adott kész ter mé keknyil ván tar tá sát, a mun ka utal vá nyok ki ál lí tá sát,

– el vég zi a gyár tás tech no ló gi á ban elõ írt pa ra mé te rekmé ré sét, el len õr zé sét és amennyi ben szük sé ges, abba be -avat ko zik,

– jel zi a ter me lés fo lya mán elõ for du ló hi bá kat,– el há rít ja a ter me lést gát ló aka dá lyo kat,– ki vá laszt ja az egyes édes ipa ri tech no ló gi ák ban hasz -

ná la tos alap-, já ru lé kos és se géd anya go kat a cu kor ka, a


fon dant, a ka ra mel la, a zse lé, a dra zsé, a rá gó gu mi, a tar tóssü te mé nyek, a pör költ kávé ter mé ke i nek, a ka kaó massza, a cso ko lá dé massza, a cso ko lá dé, illetve nu gát jel le gû gyárt -má nyok és a ka kaó por elõ ál lí tá sá hoz,

– el sa já tít ja az üzem bel sõ rend jét, a be ren de zé sekhasz ná la tát,

– ellen õr zi a mun ka vé del mi, élel mi szer-hi gi é ni ai, bal -eset-el há rí tá si és tûz ren dé sze ti elõ írások be tar tá sát, az elõ -írások meg sze gé se ese tén a szük sé ges in téz ke dé se ketmeg te szi,

– ke ze li az anyag nor mák szab vá nya it,

– ön te vé ke nyen meg vá laszt ja a köz re mû kö dés mó do -za ta it a gyár tás egyes fá zi sa i ban, mû ve le te i ben és fo lya -ma ta i ban,

– al kal maz za a ter me lé si, szer ve zé si és mû sza ki ad mi -niszt rá ci ós is me re te it,

– együtt mû kö dik ve ze tõ i vel és be osz tot ta i val, illetvemind azok kal, akik kel mun ka kap cso lat ban van,

– be tart ja és be tar tat ja a mun ka- és tûz vé del mi elõ -írásokat,

– el vég zi a HACCP mû köd te té sé vel kap cso la tos gya -kor la ti te vé keny sé get, a tisz tí tás, csí rát la ní tás mû ve le te i -nek irá nyí tá sát, ha té kony sá gá nak el len õr zé sét.

Mi nõ ség biz to sí tás, mi nõ ség sza bá lyo zás, minõség -ellenõrzés te rén

– hasz nál ja az édes ipa ri, élel mi szer-ipa ri la bo ra tó ri u -mot a mi nõ ség biz to sí tás ér de ké ben,

– el vég zi az édes ipa ri ter mé kek és alap anya gok leg fon -to sabb vizs gá la ta it,

– ka pott ered mé nyei bir to ká ban be avat ko zik a ter me -lés be,

– el vég zi a zsír- és cu kor vizs gá la to kat, vég re hajt ja amé ré se ket a po la ri mé ter rel, a sza cha ro mé ter rel, a valori -gráffal,

– meg ha tá roz za a ke mé nyí tõ szörp sav fo kát,

– el vég zi a ka kaó massza, a cso ko lá dé, ka kaó por gyors -zsír vizs gá la tát,

– kézi ref rak to mé ter rel mér,

– be mu tat ja a tech no ló gi ai víz ke mény sé gé nek éspH-szint jé nek mé ré sét,

– vég re hajt ja az ér zék szer vi vizs gá la to kat,

– gya ko rol ja a szem cse fi nom ság, a visz ko zi tás és a fo -lyás ha tár mé ré se it,

– vég re hajt ja a gyors pH-mé ré se ket in di ká tor pa pír ral,

– a ka pott ada tok ér té ke lé sét el vég zi, és meg te szi aszük sé ges in téz ke dé se ket,

– ellen õr zi a kész ter mék mi nõ sé gét,

– meg ál la pít ja a tech no ló gi ai el já rá sok kri ti kus mé rõ -pont ja it, a mért ada tok össze füg gé sét a ter mék mi nõ sé gé -vel össze han gol ja,

– ki vá laszt ja az egyes vizs gá la tok hoz meg fe le lõ vizs -gá la ti mód sze re ket; a gaz da sá gos ság, a gyor sa ság és apon tos ság figye lembevétele mel lett el vég zi a mé rést.


Tech no ló gia és gép üze mel te té si gya kor lat te rén– is me ri a hús- és ba rom fi ipar el sõd le ges- és tovább-

feldolgozási tech no ló gi á it, azok szer ve zé si, mû köd te té siés el len õr zé si fel ada ta it,

– el vég zi a hús- és ba rom fi ipar fel dol go zó mû ve le te it,valamint a tar tó sí tó mû ve le te ket, a fel dol go zás irá nyí tá sátés el len õr zé sét,

– át te kin ti és hasz nál ja a szab vá nyo kat, anyag nor má kat és az üzem vi te li do ku men tá ci ó kat,

– ki vá laszt ja és fel hasz nál ja a hús- és ba rom fi ipar alap-és se géd anya ga it a hi gi é ni ai, mi nõ sé gi és gaz da sá gos sá giszem pon tok figye lembevételével,

– elõ ké szí ti és fel dol goz za az anya go kat, ter mé ke ketké szít,

– is me ri az anya gok kézi meg mun ká lá sá nak le he tõ sé -ge it, mód sze re it,

– is me ri a meg mun ká lás szer szá ma i nak, mé rõ- és rajz -esz kö ze i nek, illetve kis gé pe i nek hasz ná la tát, bal eset men -tes ke ze lé sét,

– el ké szí ti az egy sze rû mun ka da ra bok váz lat raj zát, el -vég zi az egy sze rû al kat ré szek raj za i nak ol va sá sát,

– ke ze li a hús ipar gé pe it, be ren de zé se it, el vég zi a ki -sebb üzem vi te li szin tû ja ví tá so kat, hi ba el há rí tá so kat,

– be tart ja és be tar tat ja a mun ka- és tûz vé del mi elõírá -sokat,



– el vég zi a tech no ló gi ai fo lya ma tok irá nyí tá sá ra és ater mé kek mi nõ ség-el len õr zé sé re szol gá ló alap ve tõ vizs gá -la to kat,

– elem zi, ér té ke li a fel hasz nált anya gok mi nõ sé gé nek,össze té te lé nek és a mû ve le ti pa ra mé te rek nek a mi nõ ség regya ko rolt ki ha tá sát,

– el vég zi a hús mi nõ sí té sét és az elõ ál lí tott kész ter mékszab vány sze rin ti ér zék szer vi bí rá la tát.

3.7. Élel mi szer-ipa ri tech ni kus (Ma lom ipar és ke ve -rék ta kar mány-gyár tás)

Tech no ló gia és gép üze mel te té si gya kor lat te rén– is me ri a gé pek, be ren de zé sek szer ke ze ti ele me it,– ki vá laszt ja az õr lés, a hán to lás mû ve le te i ben ke let ke -

zett kö zép- és fél kész ter mé ke ket,– fel is me ri a kis egy sé gû cso ma go lás mód ja it, a cso ma -

go ló anya go kat,– el vég zi a nyers- és alap anya gok át vé te lét és annak bi -

zony la to lá sát,– be tá rol ja a mi nõ sí tett, át vett ga bo nát,– el vég zi a tá rolt ga bo na mi nõ sé gé nek meg óvá sát,

szel lõz te té sét, for ga tá sát,– az õr lés re át adás kor el vég zi a kü lön bö zõ mi nõ sé gû

ga bo na ke ve ré sét,– el vég zi az õr lés re, hán to lás ra elõ ké szí té s mû ve le te it,


– sza bá lyoz za az õr lés, hán to lás gé pe it; ellen õr zi azokmun ká ját,

– ellen õr zi a szi tá ló gé pek osz tá lyo zá si mun ká ját,– sza bá lyoz za a ke ve rék ta kar mány-gyár tás gé pe it,

ellen õr zi azok mun ká ját,– mû köd te ti a tech no ló gi ai vo na la kat, el vég zi azok mó -

do sí tá sát,– ellen õr zi a ki ho za talt, mó do sít, fél kész ter mé ke ket

vált,– el vég zi a tech no ló gi ai vo na lak fõbb gé pe i nek egy sze -

rûbb ja ví tá sát (csap ágyak ke né se és cse ré je, fo gas ke re kek,szíj tár csák, haj tó szí jak és lán cok cse ré je stb.),

– le ol vas sa és ellen õr zi a ve zér lõ au to ma ták mû sze re it,és szük ség sze rint be avat ko zik,

– meg in dít ja és fel ügye li a mal mi és ke ve rék ta kar -mány-gyár tói vo na la kat, el vég zi a le ál lí tást,

– irá nyít ja a kész ter mé kek rak tá ro zá si fo lya ma ta it,– be tart ja és be tar tat ja a mun ka- és tûz vé del mi elõírá -

sokat,– el vég zi a HACCP mû köd te té sé vel kap cso la tos gya -

kor la ti te vé keny sé get, a tisz tí tás, csí rát la ní tás mû ve le te i -nek irá nyí tá sát, ha té kony sá gá nak el len õr zé sét.


– el vég zi a nyers- és alap anya gok ér zék szer vi vizs gá la -tát, mi nõ sí té sét,

– el vég zi a mi nõ sé gi át vé telt a min ta vé tel mód ja i nak,sza bá lya i nak be tar tá sá val, bi zony la tot ké szít,

– mi nõ sít az esz kö zök sza bá lyos hasz ná la tá val.


Tech no ló gia és gép üze mel te té si gya kor lat te rén– meg fi gye li a szál lí tó- és elõ ké szí tõ be ren de zé se ket

(in dí tás, sza bá lyo zás, le ál lí tás, mû sze rek el len õr zé se),– meg fi gye li a misz cel la, a dara, az ol dó szer to váb bi

tech no ló gi ai út ját,– meg fi gye li a mé rõ mû sze rek ál tal ka pott informá -

ciókat,– meg fi gye li a nyers gli ce rin tisz tí tá sá hoz hasz nált

vegy sze rek ag resszív ha tá sa it (üze mi bal eset el ke rü lé se,be ren de zést védõ mód sze rek),

– meg fi gye li a kü lön bö zõ tech no ló gi ai fo lya ma tok el -len õr zé sé re szol gá ló mé ré si mód sze re ket,

– be mu tat ja a fi no mí tá si mû ve le tek lé pé se it és be ren de -zé se it, valamint az ellen õr zés mód sze re it (hõ mér sék let, tö -mény ség, nyo más),

– be mu tat ja a desz til lá ló be ren de zé sek mû kö dé sét,– be mu tat ja a film be pár ló-be ren de zés mû kö dé sét, a

szük sé ges pa ra mé te rek sza bá lyo zá sát, ellen õr zõ mûsze -reit,

– be mu tat ja a zsír bon tás-tech no ló gi á ban al kal ma zottdu gattyús- és cent ri fu gál szi vattyúk mû kö dé sét és az autokláv töl csé re i nek sza bá lyo zá sát,

– be mu tat ja a Lur gi-tí pu sú foly to nos zsírsavdesztil -láló- berendezés mû kö dé sét,

– a szer zõ dés sze rin ti tisz ta sá gú ola jos mag vak át vé te -lé nél hasz nál ja és meg ha tá roz za a ké mi ai, fi zi kai jel lem -zõk mé ré sé hez, ér té ke lé sé hez szük sé ges min ta vé te li esz -kö zö ket,

– ke ze li a csi ga saj to ló-be ren de zést, (nyo más sza bá lyo -zás, kó nu szál lí tás, rés mé re tek meg vá lasz tá sa),

– ke ze li a szû rõ be ren de zé se ket,

– ke ze li az ext rak ci ós be ren de zést, (ada go lás, ürí tés,me net se bes ség be ál lí tá sa),

– ke ze li a ke ve rõ ket, szû rõ ket, sze pa rá to ro kat,



– el vég zi az ér zék szer vi vizs gá la to kat tisz tí tás nál, pör -kö lés nél,

– el vég zi a gyár tás kö zi és vég ter mé kek min ta vé te le it,és a vizs gá la to kat,

– be mu tat ja a zsi ra dék össze té te lé ben sze rep lõ zsír sa -vak faj tá ja és ará nya alap ján el ér he tõ tu laj don sá go kat (víz -old ha tó ság, hab tar tós ság, el tart ha tó ság, for mál ha tó ság,hab zó ké pes ség) és el vég zi ezek ana li ti kai mód sze rek keltör té nõ meg ha tá ro zá sát.



– meg fi gye li, meg jegy zi az üze mek ben al kal ma zan dómun ka vé del mi, hi gi é ni ai, bal eset-el há rí tá si és tûz ren dé -sze ti kö ve tel mé nye ket, me lye ket a gya kor lat so rán ön ma -ga és má sok ér de ké ben is be tart,

– meg fi gye li a kü lön bö zõ sü tõ ipa ri be ren de zé sek nek atech no ló gi ai vo nal ban való el he lye zé sét,

– a sü tõ ipar ál ta lá nos mû ve le te i hez szük sé ges szá mí tá -so kat el vég zi,

– is me ri a tech no ló gi ák hoz kap cso ló dó anyag moz ga tá -si le he tõ sé ge ket,

– is me ri a nyers anyag tá ro lás kör nye ze ti fel té te le i nek,kli ma ti kus vi szo nya i nak meg íté lé sét,

– ke ze li a liszt elõ ké szí tés gé pe it, el vég zi a tisz tí tá sát, avíz és a só elõ ké szí té sét valamint a só ol dat tö mény sé gé nek meg ha tá ro zá sát, el len õr zé sét, fel is me ri a hi bá kat és a me -net köz be ni kor rek ci ó kat hajt vég re,

– ke ze li a hû tõ- és fa gyasz tó be ren de zé se ket,

– el vég zi a tész ták fel dol go zá sá nak mû ve le te it, ezekgépi be ren de zé se it ke ze li, tisz tán tart ja,

– meg va ló sít ja a ter mék rom lás el le ni vé de ke zést, a fer -tõt le ní tés mód sze re it, meg ol dá sa it,

– al kal maz za a tar tó sí tá si el já rá sok mód ja it,

– meg igény li a ter me lé si prog ram tel je sí té sé hez szük -sé ges anya go kat, biz to sít ja a sze mé lyi fel té te le ket,

– el vég zi az anyag el szá mo lást, a ki adott kész ter mé keknyil ván tar tá sát,

– ki ál lít ja a mun ka utal vá nyo kat,


– azo no sít ja a gyár tás tech no ló gi á ban elõ írt pa ra mé te -rek mé ré si le he tõ sé ge it és azok be tar tá sát, el len õr zé sét, továbbá el vég zi a szük sé ges be avat ko zást,

– jel zi a ter me lés fo lya mán elõ for du ló hi bá kat, el há rít ja a ter me lést gát ló aka dá lyo kat,

– al kal maz za a kü lön bö zõ sû rû sé gû ko vá szok és tész -ták érett sé gé nek el len õr zé si mód sze re it,

– ki vá laszt ja a ter mék gyár tás hoz leg meg fe le lõbb tész -ta ké szí té si el já rást,

– el ké szí ti a ter mék gyárt mány lap ját,

– fel is me ri a hi bás ter mé ket és a hiba oká nak el há rí tá sile he tõ sé gét,

– új re cept úrát ál lít össze,

– el sa já tít ja az üzem bel sõ rend jét, a be ren de zé sekhasz ná la tát,

– ellen õr zi a mun ka vé del mi, élel mi szer-hi gi é ni ai, bal -eset-el há rí tá si és tûz ren dé sze ti elõ írá sok be tar tá sát, az elõ -írá sok meg sze gé se ese tén a szük sé ges in téz ke dé se ketmeg te szi,

– al kal maz za ter me lé si, szer ve zé si és mû sza ki ad mi -niszt rá ci ós is me re te it, együtt mû kö dik ve ze tõ i vel és be osz -tott ja i val, illetve mind azok kal, akik kel mun ka kap cso lat -ban van,

– ki vá laszt ja a sü tõ ipar gé pe i nek üze mel te té sé nél hasz -ná la tos szer szá mo kat, esz kö zö ket,

– el há rít ja a ki sebb üzem za va ro kat, és meg szün te ti afel lé põ bal ese ti ve szély for rá so kat,

– a gép meg hi bá so dá sa ese tén a meg fe le lõ szer szá mo -kat ren del te tés sze rû en hasz nál ja, el vég zi az egy sze rûbb ja -ví tá si mun ká kat,

– a be ren de zé se ket az üze mel te té si elõ írá sok sze rintke ze li,




– el vég zi a sü tõ ipa ri ter mé kek és alap anya gok leg fon -to sabb vizs gá la ta it, ka pott ered mé nyei bir to ká ban be avat -ko zik a ter me lés be,

– el vég zi a zsír- és cu kor vizs gá la to kat, vég re hajt ja amé ré se ket,

– meg ha tá roz za a ko vász sav fo kát,

– vég re hajt ja az ér zék szer vi vizs gá la to kat,

– vég re hajt ja a gyors pH-mé ré se ket in di ká tor pa pír ral,

– a ka pott ada tok ér té ke lé sét el vég zi és a szük sé ges in -téz ke dé se ket meg te szi,

– a mi nõ ség biz to sí tá si rend szer alap ján át ve szi azüzem be szál lí tott anya go kat,

– meg ál la pít ja a tech no ló gi ai el já rá sok kri ti kus mé rõ -pont ja it, a mért ada tok össze füg gé sét a ter mék mi nõ sé gé -vel össze han gol ja,

– ki vá laszt ja az egyes vizs gá la tok hoz meg fe le lõ vizs -gá la ti mód sze re ket, a gaz da sá gos ság, gyor sa ság és pon tos -ság figye lembevétele mel lett el vég zi a mé ré se ket,

– el vég zi az ér té ke sí tés re al kal mas sü tõ ipa ri ter mé kekmi nõ ség-el len õr zé sét.



– el vég zi a nö vé nyi és ál la ti ere de tû nyers anya gok, se -géd anya gok mi nõ sé gi át vé te lét, fel dol go zás elõt ti tá ro lá -sát,

– tech no ló gi ai uta sí tás alap ján gyü mölcs- és zöld ség -szá rít mányt, szá raz tész tát, fû szer pap ri kát, hal ké szít ményt, étel íze sí tõt, bé bi ételt és -italt gyár t a mi nõ ség biz to sí tá si éshi gi é ni ai kö ve tel mé nyek figye lembevételével,

– el vég zi a ter mék elõ ál lí tá sá hoz szük sé ges ad mi niszt -rá ci ós fel ada to kat, ki töl ti a gyárt mány la pot, üze mi el szá -mo lást ké szít, nyil ván tart ja a kész ter mé ke ket,

– ki szá mít ja és elõ ké szí ti a gyár tás hoz szük sé ges se -géd anya go kat (étel kom po nen se ket, élel mi szer-ada lék -anya go kat, tech no ló gi ai se géd anya go kat, cso ma go ló anya -go kat),

– el vég zi a lé nye rés és tisz tí tás, hú za tás mû ve le te it, is -me ri az eh hez szük sé ges be ren de zé sek üze mel te té sét,

– be mu tat ja a tar tó sí tó mû ve le tek kö zül a hõ ke ze lést,fa gyasz tást, sû rí tést, tej sa vas er je dést, is me ri az eh hezszük sé ges be ren de zé sek üze mel te té sét,

– be tart ja a mun ka he lyi sza bá lyo kat; a mû ve le tek re,gé pek re, be ren de zé sek re vo nat ko zó bal eset-el há rí tá si éstûz vé del mi sza bá lyo kat, hi gi é ni ai elõ írá so kat,

– el vég zi a nyers anyag mo sás, a szár, mag-, héj el tá vo lí -tás, mag ki nye rés, a vá lo ga tás, osz tá lyo zás, az ap rí tás, ho -mo ge ni zá lás, az elõ fõ zés, fõ zés, ke ve rés, a töl tés, lég te le -ní tés, zá rás mû ve le te it és mû köd te ti az egy sze rûbb be ren -de zé se ket,

– tar tó sí tó ipa ri ter mé ke ket ké szít (da ra bos zöld ség ké -szít ményt hõ ke ze lés sel és gyors fa gyasz tás sal tar tó sít va;sa va nyú sá got; fél ter mé ket – pul pot, ve lõt –; gyü mölcs észöld ség le vet; gyü mölcs lek várt; gyü mölcs be fõt tet; gyors -fa gyasz tott gyü möl csöt; valamint hõ ke ze lés sel és hõ el vo -nás sal tar tó sí tott fél kész és kész éte le ket),




– el vég zi a gyár tás hoz szük sé ges tech no ló gi ai szá mí tá -so kat, mé ré se ket, mi nõ ség biz to sí tá si fel ada to kat.



– is me ri a hi gi é ni ai, illetve mun ka- és tûz vé del miszem lék elõ ké szí té sé nek fel ada ta it,


– is me ri a gé pek, be ren de zé sek be ál lí tá sát, napi kar -ban tar tá sát,

– is me ri a ter me lés szer ve zé sét, irá nyí tá sát,

– el vég zi a tej ter mé kek gyár tá sát (friss fo gyasz tá sú ter -mé kek, hab tej szín és tej szín ké szít mé nyek, sa va nyí tott, al -vasz tott ter mé kek, tú ró- és sajt fé le sé gek, tú ró- és sajt ké -szít mé nyek, íze sí tett tej ké szít mé nyek, vaj- és vaj ké szít mé -nyek, öm lesz tett saj tok, fél tar tós, tar tós ter mé kek, ins tantter mé kek),

– el lát ja a tej ipa ri mel lék ter mé kek fel dol go zá si fel ada -ta it,

– biz ton sá go san üze mel te ti a tech no ló gi ai vo na la kat,gé pe ket, be ren de zé se ket,

– ki töl ti az alap ve tõ tech no ló gi ai do ku men tu mo kat,vizs gá la ti nap ló kat, alap bi zony la to kat,

– be tart ja és be tar tat ja a mun ka vé del mi, tûz vé del mi, hi -gi é ni ai és kör nye zet vé del mi elõ írá so kat, részt vesz azokgya kor la ti vég re haj tá sá ban, alap fo kú el sõ se gély-nyúj tá sifel ada to kat lát el,



– el vég zi a ter me lõi nyers tej mennyi sé gi és mi nõ sé giát vé te lét,

– el vég zi a nyers tej vizs gá la ta it:

= a hõ mér sék let mé ré sét, a fi zi kai tisz ta ság vizs gá la -tát, a sû rû ség mé ré sét,

= for rás pont, illetve fa gyás pont meg ha tá ro zá sát,

= sav fok vizs gá la tot, pH-el len õr zést (mû sze res ésko lo ri met ri ás),

= tõgy-gyul la dás vizs gá la tát, gátlóanyag-ellenõr -zését,

= az össz csí ra szám meg ha tá ro zá sát (re za zu rin- és re -duk tázp ró bák, le mez ön tés, szé lesz tés), mik ro -szkó pos al ak ta ni vizs gá la to kat, szá raz, illetve fes -tett pre pa rá tum ké szí té sét, füg gõ csepp vizs gá la tát,

= szá raz anyag-tar ta lom és zsír men tes szá raz -anyag-tar ta lom meg ha tá ro zá sát,

= a tej fe hér je tar tal má nak meg ha tá ro zá sát mû szer -rel, illetve for mol tit rá lás sal,

= a ter me lõi nyers tej ér zék szer vi vizs gá la tát,

– el vég zi a gyár tás kö zi vizs gá la to kat:

= a tej pasz tõ rö zött sé gé nek vizs gá la tát (foszfatáz -próba, Storch-pró ba),

= pH-mé rést,

= a sólé jel lem zõ i nek vizs gá la tát,

= a szá raz anyag-tar ta lom és zsír vizs gá lat,

– el vég zi a kész ter mék ér zék szer vi bí rá la tát, valamint a mi nõ ség-el len õr zés sel kap cso la tos fi zi kai, ké mi ai és mik -ro bi o ló gi ai vizs gá la to kat,

– gyûj ti, fel dol goz za és fel hasz nál ja a tech no ló gi ai ésla bo ra tó ri u mi vizs gá la ti ada to kat.

3.12. Élel mi szer-ipa ri tech ni kus (Élel mi szer-biz ton ság és hi gi é nia)

La bo ra tó ri u mi mé ré sek és mû sze res vizs gá la tok gya -kor la ta te rén

– el vég zi a min ta vé telt a kü lön bö zõ hal maz ál la po tú(gáz, szi lárd, fo lyé kony) anyag ból, elõ ké szí ti a min tátvizs gá lat ra,

– el vég zi az ana li ti kai mé rés nél az esz kö zök és mû sze -rek ka lib rá lá sát,

– el vég zi a me rü lõ ref rak to mé ter rel és po la ri mé ter relvaló mé rést, a kro ma to grá fi ás (gáz, vé kony ré teg, ma gas -nyo má sú fo lya dék) vizs gá la to kat és az üle dé kek mik ro -szkó pos vizs gá la tát, és meg ál la pít ja a meg fe le lõ össze te -võ ket:

= mik ro szkó pos sejt szám lá lás,= te nyész té ses mik ro bi o ló gi ai vizs gá lat (le mez ön -

tés),= ide gen fes ték anya gok ki mu ta tá sa,

– ön ál ló an ki vi te le zi az aláb bi vizs gá la to kat és ér té ke liazok ered mé nye it:

= la bo ra tó ri u mi tö meg mé rés,= la bo ra tó ri u mi tér fo gat mé rés,= are o mé te res mé ré sek,= sû rû ség mé rés, sû rû ség mé ré sen ala pu ló vizs gá la -

tok (al ko hol-, ext rakt tar ta lom),= tér fo ga tos elem zés re épü lõ vizs gá la tok, sav-bá zis

tér fo ga tos elem zé sek in di ká tor ral és po ten ci o met -ri ku san,

= Mal li gand-ké szü lék hasz ná la ta,= ké nes sav-meg ha tá ro zá sa,= glü ko-aci di met ri kus mu ta tó szám meg ál la pí tá sa,= de rí té si vizs gá la tok,= szén-di oxid mé ré se af ro mé ter rel, pH-mé rés,= cu kor tar ta lom ké mi ai meg ha tá ro zá sai,= kris tá lyos ki vá lá sok és mik ro or ga niz mu sok mik -

ro szkó pos vizs gá la ta,= pa pír kro ma to grá fi ás vizs gá lat,= sav tom pí tás mér té ké nek meg ha tá ro zá sa,= szin te ti kus szí ne zé kek ki mu ta tá sa,= ér zék szer vi vizs gá la tok és azok ér té ke lé se,= víz vizs gá la tok (összes-, vál to zó ke mény ség),= op ti kai for ga tó ké pes ség alap ján a glü kóz-fruk tóz

arány meg ha tá ro zá sa,– ve ze ti a min ta vé te li jegy zõ köny vet az adott fel -

adatról,– ha tár idõ re ele get tesz a kü lön fé le adat szol gál ta tá si

kö te le zett sé gé nek nyil ván tar tá sai alap ján,– el vég zi az élel mi szer-ipa ri anya gok mi nõ sé gét be fo -

lyá so ló össze te võk gra vi met ri ás meg ha tá ro zá sát, pl. a ned -ves ség- és a szá raz anyag-tar ta lom meg ha tá ro zá sát, a hamu tartalom-meghatározást, a ho mok tar ta lom-meg ha tá -ro zást, az ext rakt tar ta lom meg ha tá ro zá sát és a szén hid rát -tar ta lom-meg ha tá ro zást Feh ling-mód szer rel,

– el vég zi a vizs gá la ti ered mé nyek is me re té ben az élel -mi szer min ta (té tel) mi nõ sí té sét,


– el vég zi az élel mi sze rek aci di-al ka li met ri ás vizs gá la -tát; az összes sav tar ta lom meg ha tá ro zá sát, pél dá ul ház tar -tá si ecet ecet sav tar tal má nak meg ha tá ro zá sát, a cit rom sav -tar ta lom meg ha tá ro zá sát, a bor min ta összes sav tar tal má -nak meg ha tá ro zá sát, az il ló sav tar ta lom meg ha tá ro zá sát, afe hér je tar ta lom meg ha tá ro zá sát Kjel dahl-mód szer rel Parnass–Wag ner-víz gõz desz til lá ci ó val, sav fok, sav szám,el szap pa no sí tá si szám meg ha tá ro zá sát zsi ra dé kok ban,

– el vég zi a re do xi vizs gá la to kat:

= per man ga no met ri á san: a víz oxi gén fo gyasz tá sá -nak meg ha tá ro zá sát, szén hid rát tar ta lom meg ha tá -ro zá sát Bert rand sze rint,

= jo do met ri á san: szén hid rát tar ta lom meg ha tá ro zá sát Scho orl sze rint, ké nes sav tar ta lom meg ha tá ro zá sát(pulp ban, bor ban), jód-bróm szám meg ha tá ro zá sátzsi ra dé kok ban,

– el vég zi a komp le xo met ri ás vizs gá la to kat a víz ke -mény sé gé nek meg ha tá ro zá sát né met ke mény sé gi fok ban,

– el vég zi a pác lé kony ha só tar tal má nak meg ha tá ro zá -sát, a kon zerv ipa ri, sü tõ ipa ri, hús ipa ri ter mé kek kony ha só -tar tal má nak meg ha tá ro zá sát Mohr és Vol hard sze rint,

– el vég zi a vizs gá la ti ered mé nyek is me re té ben az élel -mi szer min ta (té tel) mi nõ sí té sét,

– ke ze li az elekt ro ana li ti kai mû sze re ket,

– al kal maz za a sav-bá zis tit rá lá sok po ten ci o met ri kusin di ká lá sát,

– al kal maz za a re do xi tit rá lá sok po ten ci o met ri kus in di -ká lá sát,

– el vég zi kon duk to mé ter rel a ha mu tar ta lom meg ha tá -ro zá sát, sav-bá zis tit rá lá sok kon duk to met ri ás in di ká lá sát,a mû szer és ve ze tõ ké pes sé gi cel la ka lib rá lá sát,

– biz ton ság gal ke ze li az au to ma ta tit rá tort,

– al kal maz za a mun ka biz ton sá gi elõ írá so kat mun ka -vég zé se so rán,

– el vég zi a ref rak to met ri ás vizs gá la to kat,

– vég re hajt ja a po la ri met ri ás kon cent rá ció mé ré se ket,

– el vég zi a fo to met ri ás, spekt ro fo to met ri ás kon cent rá -ció mé ré se ket,

– el vég zi a kro ma to grá fi ás vizs gá la to kat,

– vég re hajt ja a fo lya dék kro ma to grá fi ás (HPLC) kon -cent rá ció mé rést, és el vég zi a szá mí tó gé pes ki ér té ke lést, pl. fo lyé kony hal maz ál la po tú min ták cu kor tar tal má nak meg -ha tá ro zá sá ra stb.,

– meg ha tá roz za az élel mi szer-ipa ri min ták visz ko zi tá -sát (Höpp ler-, rheo-, Os wald-fé le visz ko zi mé ter rel),

– el vég zi az élel mi szer-ipa ri min ták kon zisz ten cia mé -ré sét,

– el vég zi a gé lek re o ló gi ai vizs gá la tát és mi nõ sí té sét,

– ügyel a hi gi é ni kus mun ka vég zés re, a gyár tás kö ziellen õr zés hi gi é ni ai sza bá lya i nak be tar tá sá ra, betartatá -sára,

– ügyel az élel mi szer-ipa ri ter mé kek, anya gok hi gi é ni -kus tá ro lá sá ra, szál lí tá sá ra, ke ze lé sé nek be tar tá sá ra, be tar -ta tá sá ra,

– meg old ja mun ka he lyén a víz, le ve gõ, sze mét, hul -ladék, ve szé lyes hul la dék, vegy szer ma ra dék stb. szak -szerû és hi gi é ni kus ke ze lé sét, tá ro lá sát,

– be tart ja mun ka he lyén a hi gi é ni ai terv elõ írá sa it,– el vég zi a mik ro bi o ló gi ai vizs gá la to kat,– kü lön bö zõ mód sze rek kel el vég zi az élel mi szer min -

ták mik ro or ga niz mu sa i nak mennyi sé gi meg ha tá ro zá sát,– el vég zi a mik ro or ga niz mu sok sza po ro dá sá nak vizs -

gá la tát zárt rend szer ben, a ta pasz ta la tok alap ján a sza po ro -dás sza ka sza i nak áb rá zo lá sát gra fi ku san,

– el vég zi az élel mi szer-ipa ri min ta (hús, hús ké szít -mény, ke nyér, tej stb.) ér zék szer vi (pon to zá sos) bí rá la tátés mi nõ sí té sét,

– el vég zi az élel mi szer-ipa ri min ta (bor, sör stb.) össze -ha son lí tó bí rá la tát és mi nõ sí té sét,

– el vég zi a ked velt sé gi pró bá kat,– ve ze ti a bí rá la ti la pok össze sí té sét, az ered mé nyek

ma te ma ti kai, sta tisz ti kai fel dol go zá sát, az élel mi szer-ipa rimin ták ér zék szer vi mi nõ sí té sét.


– ki dol goz za a mi nõ ség biz to sí tá si rend szert élel mi -szer-ipa ri fel dol go zó üzem ben (min ta vé tel, el len õr zé sipon tok, ellen õr zõ anya gok),

– el vég zi a gyár tás kö zi min ta vé telt a sza bá lyos min ta -vé te li mód al kal ma zá sá val, és elõ ké szí ti a min tá kat vizs gá -lat ra; be tart ja és be tar tat ja a min ta vé tel és min ta-elõ ké szí -tés sza bá lya it,

– el vég zi a mi nõ ség-el len õr zés fá zi sa it, az üze mi (gyár -tás kö zi) és kész ter mék-el len õr zést,

– az el vég zett vizs gá la tok mé ré si ered mé nye i bõl meg -ha tá roz za a szük sé ges tech no ló gi ai pa ra mé te re ket,

– elem zi és ér té ke li a vizs gá la ti ada to kat, fel is me ri amé ré si ered mé nyek hi bá it és a vizs gá la ti ered mény he lyes -sé gét,

– hasz nál ja az ISO-szab vány so ro za tot,– el vég zi a gyors vizs gá la ti mód sze re ket,– kü lönb sé get tesz az új élel mi szer és az új ter mék fo -

gal ma kö zött, be szer zi az ezek elõ ál lí tá sá hoz és for gal ma -zá sá hoz szük sé ges en ge dé lye ket,

– fel is me ri és szak sze rû en hasz nál ja a la bo ra tó ri u mivizs gá la tok hoz szük sé ges esz kö zö ket, mû sze re ket, vegy -sze re ket,

– ma ra dék ta la nul be tart ja a vegy sze rek és az elekt ro -mos be ren de zé sek hasz ná la tá ra vo nat ko zó mun ka vé del mielõ írá so kat, bal eset ese tén al kal maz za az el sõ se gély-nyúj -tá si is me re te ket,

– figye lembe ve szi a vizs gá la tok hoz kap cso ló dó tûz -ren dé sze ti elõ írá so kat,

– szak sze rû en el vég zi a tö meg, a tér fo gat, a hõ mér sék -let, a sû rû ség, az op ti kai for ga tó ké pes ség, a tö rés mu ta tómé ré sét,

– el vég zi a tö meg sze rin ti ana lí zist (szá raz anyag-tar ta -lom, ned ves ség tar ta lom, ha mu tar ta lom), a fi zi kai-ké mi aiszá mí tá so kat,


– al kal maz za a tér fo ga tos ana lí zis mód sze re it, el vég zi a szá mí tá so kat, el ké szí ti a mé rõ ol da to kat; is me ri a fak to ro -zás mód sze re it,

– al kal maz za az in di ká to ro kat és a szük sé ges szá mí tá -so kat,

– al kal maz za a kon duk to met ria mód sze re it, számítá -sait,

– ke ze li az UV- és láng fo to mé te re ket, a po la ri mé tert, és azok kal mé ré se ket tud vé gez ni,

– el vég zi a fel hasz ná lás ra ke rü lõ víz és a szenny vi zekvizs gá la tát, az egyes ter mé kek ér zék szer vi vizs gá la tát,

– be ka lib rál ja a pH-mé rõt, és az zal mé rést vé gez.

4. Sze mé lyi kö ve tel mé nyek

A mun ka te rü let jel lem zé sé hez iga zo dó szak mai, egész -ség ügyi al kal mas ság ha tá roz za meg a be is ko lá zá si fel té te -le ket.

Az élel mi szer-ipa ri tech ni kus ren del kez zen meg fe le lõhi gi é ni ai és kör nye zet ori en tált szem lé let tel, fi zi kai ál ló ké -pes ség gel, esz té ti kai ér zék kel, hu má nus szem lé let mód dal.Ala kul jon ki ben ne a mo no tó nia tû ré se, a pon tos és gaz da -sá gos mun ka vég zés igé nye, az ön ál ló és meg bíz ha tó mun -ka vég zés re és a mun ka el vé gez te té sé re való haj lam, a vál -to zó hely ze tek ben való helyt ál lás ké pes sé ge to váb bá ha tá -ro zott ság, meg fon tolt ság a dön té si hely ze tek ben. Tart sonlé pést a tu do mány és tech ni ka fej lõ dé sé vel, és fo lya ma to -san ké pez ze ma gát.


1. A szak mai vizs gá ra bo csá tás fel té te lei:

– a szak mai el mé le ti és gya kor la ti tan tár gyak kö ve tel -mé nye i nek tel je sí té se,

– a gya kor la ti kép zé si idõ leg alább 80%-a tel je sí té se,– iga zolt rész vé tel az össze füg gõ nyá ri szak mai gya -

kor lat ról.A szak mai vizs gát a vo nat ko zó ren de let elõ írá sai alap -

ján kell vég re haj ta ni.Köz tes vizs ga: –



2.1. Az írás be li vizs ga tan tár gyai és idõ tar ta ma:

Az írás be li vizs gán az FVM ál tal az adott vizs gá ra jó vá -ha gyott és ki adott, tit ko sí tott té te le ket kell hasz nál ni.

A vizs ga té tel kom plex is me re te ket tar tal maz, az1–11 ki me net ese té ben:

– szak mai mû ve le tek és tech no ló gia,– szak mai szá mí tás,– mi nõ ség biz to sí tás, mi nõ ség sza bá lyo zás minõség-

ellenõrzés,– szak mai gé pek és be ren de zé sek;

a 12 ki me net ese té ben:

– szak mai mû ve le tek és tech no ló gia,

– mik ro bi o ló gia és élel mi szer-hi gi é nia,

– élel mi szer-biz ton ság, mi nõ ség sza bá lyo zás mi nõ -ség-el len õr zés,

– la bo ra tó ri u mi mû sze rek, be ren de zé sek, élel mi szer -mi nõ sí tés esz kö zei és mód sze rei.

Az írás be li vizs ga fel ada ta i nak 50%-a szak mai mû ve le -tek és tech no ló gia, 10% szak mai szá mí tás, 10% mi nõ ség -biz to sí tás, mi nõ ség sza bá lyo zás, mi nõ ség-el len õr zés,valamint 30%-a gép tan (egy gép szer ke ze ti váz la ta vagyrajz a: 15%, valamint egy gép fel is me ré se, ré sze i nek meg -ne ve zé se, mû kö dé se, illetve üze mel te té se, biz ton ság tech -ni ká ja: 15%).

Az írás be li fel adat kom plex, de az egyes rész fel ada toknem füg ge nek össze egy más sal.

Az írás be li vizs ga idõ tar ta ma 180 perc.

2.2. A gya kor la ti vizs ga tan tár gyai és idõ tar ta ma:


A gya kor la ti vizs gán a vizs ga fel ada to kat (té te le ket) azFVM ál tal ja va solt té ma kö rök bõl kell a he lyi fel té tel rend -szer figye lembevételével össze ál lí ta ni.

A vég re haj tan dó vizs ga fel ada to kat a ka ma rai vizs ga bi -zott sá gi tag gal egyet ér tés ben a vizs ga bi zott ság el nö kehagy ja jóvá.

A ki hú zott té tel alap ján a je lölt nek 1 óra fel ké szü lé si idõ áll ren del ke zé sé re. A gya kor la ti vizs ga idõ tar ta mát a szak -ág, valamint a szak ágon be lül ki hú zott té tel jel leg ze tes sé -ge szab ja meg, de ma xi mum 6 óra. A gya kor la ti vizs ga so -rán a tech ni kus je lölt rész ben vagy egé szé ben el ké szí ti ater mé ket, el vég zi a gyár tás kö zi vizs gá la to kat, mi nõ sí ti akész ter mé ket. Fel is me ri az elõ for du ló hi bá kat, azok va ló -szí nû sít he tõ oka it, és a ki kü szö bö lé sük le he tõ sé ge it. A ter -mék gyár tá sá hoz szük sé ges gé pe ket, be ren de zé se ket be ál -lít ja és a biz ton ság tech ni kai elõ írá sok be tar tá sá val üze mel -te ti. A hi gi é ni ai elõ írá so kat be tart ja, el vég zi a tisz tí tás, csí -rát la ní tás mû ve le te it. Hasz nál ja a kol lek tív vé dõ fel sze re lé -se ket és az egyé ni vé dõ esz kö zö ket.

A gya kor la ti vizs ga idõ tar ta ma leg fel jebb 300 perc.

2.2.1. Élel mi szer-ipa ri tech ni kus (Bor- és üdítõital- ipar)

A gya kor la ti vizs ga há rom rész bõl áll:

– zá ró dol go zat ké szí té se (15–25 ol dal), bor ké szí tés selvagy üdí tõ ital-gyár tás sal kap cso la tos tech no ló gi ai mû ve -let, fo lya mat, el já rás fel dol go zá sa,

– vizs ga bor ké szí té se, pa lac ko zá sa, be mu ta tá sa (5 pa -lack),

– mun ka fel ada tok el vég zé se:

= tech no ló gi ai mû ve le tek el vég zé se, a hoz zá kap -cso ló dó gé pek üze mel te té se, kar ban tar tá sa,

= mi nõ ség biz to sí tá si vizs gá la tok, bi zony la tok ki töl -té se, bor is me ret és fel szol gá lás té ma kö rök bõl.


2.2.2. Élel mi szer-ipa ri tech ni kus (Cu kor ipar)A gya kor la ti vizs ga há rom rész bõl áll:– tech no ló gi ai gya kor lat,– gép ta ni gya kor lat,– mi nõ ség-el len õr zés, la bo ra tó ri u mi gya kor lat.A cu kor ipa ri tech ni kus ké pe sí tõ vizs ga tech no ló gi ai

gya kor la ti vizs ga ré szét a cu kor gyár tá si idõ szak alatt kellle foly tat ni. A gép ta ni vizs ga részt az írás be li és a szó be livizs gák kö zöt ti idõ szak ban kell meg tar ta ni. A vizs ga fel -ada tok ré szét ké pe zi – kü lön fel tün te tés nél kül – a té tel hezkap cso ló dó mun ka vé del mi elõ írá sok is me re te is.

Az egyes vizs ga ré szek vég re haj tá sá hoz ren del ke zés reálló idõt a vizs ga fel ada tok le írá sá nak kell tar tal maz ni.Azok nál a vizs ga fel ada tok nál, ahol a hi bás meg ol dás ból,vég re haj tás ból kár, üzem za var vagy bal eset kö vet kez hetbe a szük sé ges fe le lõs sze mély fel ügye le tét és se géd erõt isbiz to sí ta ni kell.

A gya kor la ti vizs gá kat a cu kor gyár ban kell meg szer -vez ni.

2.2.3. Élel mi szer-ipa ri tech ni kus (Do hány ipar)A gya kor la ti vizs ga két rész bõl áll:– a do hány ter mé kek elõ ál lí tá sá ra szol gá ló gé pek, be -

ren de zé sek mû köd te té se a tech no ló gi ai el vá rá sok alap ján,– a gé pek kar ban tar tá si és hi ba el há rí tá si fel ada ta i nak

jár tas ság, illetve kész ség szint jén tör té nõ el vég zé se.

2.2.4. Élel mi szer-ipa ri tech ni kus (Er je dés- és üdí tõ -ital-ipar)

A vizs ga két rész bõl áll:– ön ál ló gya kor la ti fel adat vég re haj tá sa az üdí tõ -

ital-gyár tás, a szik víz gyár tás, az ecet gyár tás, a sze szes ital -gyár tás, a ke mé nyí tõ gyár tás, a sü tõ élesz tõ-gyár tás, a ma lá -ta gyár tás, a sör gyár tás, a szesz gyár tás te rü le tén,

– jegy zõ köny vek ké szí té se a gya kor la ti fel ada tok vég -re haj tá sá ról, a gyár tás kö zi vizs gá la tok ról, a gé pek, be ren -de zé sek ke ze lé sé rõl, illetve üze mel te té sé rõl.

Min den je lölt nek a fel so rolt tech no ló gi ai te rü le tek bõlkü lön-kü lön vizs ga fel ada tot és hoz zá tar to zó jegy zõ köny -vet kell ké szí te nie.

2.2.5. Élel mi szer-ipa ri tech ni kus (Édes ipar)A gya kor la ti vizs ga két rész bõl áll:– va la mely édes ipa ri ter mék tech ni kus szin tû kom plex

el ké szí té se (ter ve zés – anyag szá mí tás – el ké szí tés),– a ter mék elõ ál lí tá sá hoz szük sé ges gép, be ren de zés

be ál lí tá sa, üze mel te té se.A vizs ga konk rét gya kor la ti fel adat vég re haj tá sát je len -

ti, és a je lölt a hú zott té tel alap ján ön ál ló an vég zi fel ada tát.

2.2.6. Élel mi szer-ipa ri tech ni kus (Hús- és ba rom fi ipar)A gya kor la ti vizs ga há rom rész bõl áll:– két össze tet tebb ma nu á lis fel adat el vég zé se a hús- és

ba rom fi ipar el sõd le ges vagy má sod la gos fel dol go zás kö -ré bõl,

– egy mi nõ ség-el len õr zé si fel adat vég re haj tá sa (pél -dául szab vány sze rin ti 20 pon tos súly zó fak to ros ér zék -szer vi bí rá lat).

2.2.7. Élel mi szer-ipa ri tech ni kus (Ma lom ipar és ke ve -rék ta kar mány-gyár tás)

A gya kor la ti vizs ga két rész bõl áll:– cso por tos te vé keny ség,– egyé ni, rész fel ada tok vég zé se.A cso port (4-5 fõ) meg ha tá ro zott ide ig üze mel te ti a mal -

mot. Üze me lés köz ben a cso port tag jai el lát ják a mal mi„posz tok” (mun ka te rü le tek) fel ada ta it.

A cso port együt tes te vé keny sé ge:– üzem za var men tes üze me lés,– bal eset men tes üze me lés,– a kész ter mé kek mi nõ ség e, mennyi sé ge, a ki ak ná zás

szá za lé kos ér té ke,– az üze mi rend és tisz ta ság fenn tar tá sa.

A „mal mi posz to kat” és az egyé ni rész fel ada to kat té telfor má já ban húz zák a vizs gá zók. A rész fel ada tok nak nemkell kap cso lód ni a posz tos te vé keny ség hez. Fel adat a szer -ke ze ti ré szek, gép ele mek fel is me ré se egy meg ha tá ro zottgép szét, illetve össze sze re lé se.

A gya kor la ti vizs ga ré szei – tech no ló gi ai és gép ta ni –nem tar toz nak össze, tér ben és idõ ben is szét vá laszt ha tók.

2.2.8. Élel mi szer-ipa ri tech ni kus (Növé nyo la ji par)A vizs ga két rész bõl áll:Ön ál ló gya kor la ti fel ada tok vég re haj tá sa az aláb bi tech -

no ló gi ai te rü le te ken:– nyers olaj gyár tás elõ ké szí tõ mû ve le tei,– saj to lás sal tör té nõ olaj ki nye rés,– ext rak ci ó val tör té nõ olaj ki nye rés,– nyers nö vé nyi zsi ra dé kok fi no mí tá sa,– le ci tingyár tás,– mar ga rin gyár tás,– zsír savgyár tás,– gli ce ringyár tás,– szap pangyár tás,– mo só szer gyár tás.Jegy zõ köny vek ké szí té se a gya kor la ti fel ada tok vég re -

haj tá sá ról, a gyár tás kö zi vizs gá la tok ról és a gé pek, be ren -de zé sek ke ze lé sé rõl, üze mel te té sé rõl.

Min den je lölt nek a fel so rolt tech no ló gi ai te rü le tek bõlkü lön-kü lön vizs ga fel ada tot és hoz zá tar to zó jegy zõ köny -vet kell kész te nie.

2.2.9. Élel mi szer-ipa ri tech ni kus (Sü tõ ipar)A vizs ga konk rét gya kor la ti fel adat vég re haj tá sát je len ti

és a je lölt, a hú zott té tel alap ján, ön ál ló an vég zi fel ada tátsü tõ ipa ri tan mû hely ben vagy kis- és nagy üzem ben.

2.2.10. Élel mi szer-ipa ri tech ni kus (Tar tó sí tó ipar)A gya kor la ti vizs ga két rész bõl áll:– tech no ló gi ai gya kor lat, amely tar tó sí tó ipa ri kész ter -

mék elõ ál lí tá sa so rán ma nu á lis mun ka vég zést, gép ke ze -lést, szak mai szá mí tást, hi gi é ni ai és mun ka vé del mi kö ve -tel mé nyek is me re tét fog lal ja ma gá ba,

– mi nõ ség ügyi alap is me re tek, élel mi szer-vizs gá lat,amely egy adott gyár tás so rán gyár tás kö zi vizs gá la tok el -vég zé sét, vagy pe dig tar tó sí tó ipa ri kész ter mék kom plexvizs gá la tát, mi nõ sí té sét tar tal maz za.


2.2.11. Élel mi szer-ipa ri tech ni kus (Tej ipar)A gya kor la ti vizs ga két rész bõl áll:– a konk rét tej ter mék elõ ál lí tá sa, gyár tás kö zi el len õr -

zé sek,– az élel mi szer-mi nõ ség el len õr zé se, mi nõ sí tés.A gya kor la ti vizs ga té te lei csak ter mék tí pu sok ra van nak

meg ha tá roz va, kö vet ke zés képp azt, hogy az adott ter mék -tí pus ból me lyik ter mé ket kell gyár ta nia a tech ni kus je lölt -nek, a vizs ga hely szí ne, azaz az ott gyár tott ter mé kek ha tá -roz zák meg.

Ha zárt rend sze rû tech no ló gi ai vo nal áll ren del ke zés re a vizs ga he lyen, a je lölt az egy óra fel ké szü lé si idõ után kap -cso lód jon be a gyár tá si fo lya mat ba, és a ren del ke zé sé reálló idõ alatt gyárt sa a ter mé ket, vé gez ze el a ki egé szí tõmû ve le te ket (gyár tás kö zi el len õr zé sek, mi nõ sí tés, tisz tí -tás, csí rát la ní tás), valamint meg hi bá so dás ese tén, a hibajel le gé tõl füg gõ en, se gít sen be a hiba ki ja ví tá sá ba.

2.2.12. Élel mi szer-ipa ri tech ni kus (Élel mi szer-biz ton -ság és hi gi é nia)

A gya kor la ti vizs ga há rom rész bõl áll:– vizs ga dol go zat el ké szí té se, amely konk rét élel mi -

szer-ipa ri tech no ló ga élel mi szer-biz ton sá gi fe lül vizs gá la -tát tar tal maz za,

– élel mi szer-mi nõ ség el len õr zé sé re, mi nõ sí tés el vég -zé sé re vo nat ko zó la bo ra tó ri u mi mé rés, teszt el vég zé se,

– adott élel mi szer-elõ ál lí tá si tech no ló gi á hoz tech no ló -gi ai sor rend és gyár tá si mód szer össze ál lí tá sa.

A gya kor la ti vizs ga té te lei csak ter mék-elõ ál lí tá si tech -no ló gi ák ra van nak meg ha tá roz va, kö vet ke zés képp azt,hogy az adott vizs ga he lyen me lyik tesz tet kell el vé gez nie,illetve me lyik tech no ló gi át és mi lyen gyár tá si mód szert,kell össze ál lí ta nia a tech ni kus je lölt nek, a vizs ga hely szí ne, azaz az ott levõ tech no ló gia és az ott gyár tott ter mé kek ha -tá roz zák meg.

Ha zárt rend sze rû tech no ló gi ai vo nal áll ren del ke zés re a vizs ga he lyen, a je lölt az egy óra fel ké szü lé si idõ után kap -cso lód jon be a gyár tá si fo lya mat ba, és a ren del ke zé sé reálló idõ alatt is mer je meg a ter mék gyár tá si fo lya ma tot, vé -gez ze el a ki je lölt mû ve le te ket (gyár tás kö zi el len õr zé sek,mi nõ sí tés, teszt), valamint le gyen ki ala kult vé le mé nye atech no ló gia élel mi szer-biz ton sá gi jel lem zõ i rõl.

2.3. A szó be li vizs ga tan tár gyai

az 1–11 ki me net ese té ben:– szak mai mû ve le tek és tech no ló gia,– szak mai gé pek és be ren de zé sek,– gaz dál ko dá si és szer ve zé si is me re tek,– mun ka-, tûz- és kör nye zet vé de lem, hi gi é nia;

a 12 ki me net ese té ben:– szak mai mû ve le tek és tech no ló gia,– élel mi szer-biz ton ság és hi gi é nia,– gaz dál ko dá si és szer ve zé si is me re tek,– mun ka-, tûz- és kör nye zet vé de lem.

A szak mai mû ve le tek és tech no ló gia vizs ga tárgy:– a szak te rü let re jel lem zõ élel mi szer-ipa ri mû ve le tek,– a szak te rü let tech no ló gi ai fo lya ma tai, pa ra mé te rei,

– a kész ter mé kek jel lem zé se, mi nõ sé gi elõ írá sai té ma -kö rei sze rint.

A szak mai gé pek és be ren de zé sek vizs ga tárgy:– a szak te rü let gé pe i nek szer ke ze ti anya gai, csoma -

golóanyagok,– a szak te rü let gé pe i nek szer ke ze ti ele mei, fel épí té se,

mû kö dé se, üze mel te té se, kar ban tar tá sa té ma kö rei sze rint.A gaz dál ko dá si és szer ve zé si is me re tek vizs ga tárgy:– vál lal ko zá si is me re tek,– adó zás, alap ve tõ szám vi tel,– mar ke ting, pi ac ku ta tás, rek lám,– ve ze té si is me re tek,– ke res ke del mi is me re tek té ma kö rei sze rint.A mun ka-, tûz- és kör nye zet vé de lem, hi gi é nia vizs ga -

tárgy:– bal eset vé de lem, biz ton ság tech ni ka, mun ka élet tan,

üzem egész ség ügy, tûz el le ni vé de ke zés,– kör nye zet vé de lem (le ve gõ, ivó víz vé del me, szenny -

víz ke ze lés),– hi gi é ni ai is me re tek (HACCP) té ma kö rei sze rint.

Az élel mi szer-biz ton ság és hi gi é nia vizs ga tárgy:– mi nõ ség biz to sí tás, mi nõ ség sza bá lyo zás, minõség-

ellenõrzés,– mi nõ ség-el len õr zõ mû sze rek és be ren de zé sek isme -

rete,– mik ro bi o ló gi ai is me re tek,– élel mi szer-ipa ri hi gi é nia té ma kö re it fog lal ja ma gá -

ban.A szó be li té te lek ben je len je nek meg a mi nõ ség ügy vo -

nat ko zá sai is. A té te lek szo ro san nem kap cso lód nak össze,a vizs gá zók kü lön la pon húz zák azo kat.



Az el mé le ti vizs ga tar tal ma:– az írás be li vizs gán az egyes té ma kö rök ese té ben szá -

mon kér he tõ tan anya got, valamint annak szint jét az el mé -le ti kö ve tel mé nyek tar tal maz zák,

– a szó be li vizs gán az egyes té ma kö rök ese té ben szá -mon kér he tõ tan anya got, valamint annak szint jét is az el -mé le ti kö ve tel mé nyek tar tal maz zák.

A gya kor la ti vizs ga tar tal ma:A gya kor la ti vizs gán az egyes té ma kö rök ese té ben szá -

mon kér he tõ tan anya got, valamint annak szint jét is a gya -kor la ti kö ve tel mé nyek tar tal maz zák.

4. A szak mai vizs ga egyes ré szei aló li fel men tés fel té -te lei

A vizs ga aló li fel men tés a ha tá lyos vizs ga ren de letfigye lembevételével a vizs ga kö ve tel mé nyek tel jes meg fe -le lé se ese tén ad ha tó.


Ilyen eset ben a vizs ga rész vagy tan tárgy osz tály za tát, il -le tõ leg ér dem je gyét a má sik szak mai vizs gán el ért ered -mény alap ján kell meg ál la pí ta ni.

Men te sül az adott vizs ga rész ben, il le tõ leg tan tárgy ban a szak mai vizs ga le té te le alól az a vizs gá zó, aki or szá gos(szak mai, il le tõ leg tan tár gyi) ta nul má nyi ver se nyen a ver -seny ki írás ban meg ha tá ro zott he lye zést, tel je sít ményt,szin tet ér el. Ilyen eset ben a vizs ga rész vagy tan tárgy osz -tály za tát, il le tõ leg ér dem je gyét a ta nul má nyi ver seny ked -vez mé nye zett je i re vo nat ko zó sza bá lyo zás sze rint kellmeg ál la pí ta ni.





vizs ga ré szen ka pott ér dem je gyek alap ján kell meghatá -rozni.

Az írás be li dol go za tok ér té ke lé sét az FVM ál tal ki adottér té ke lé si út mu ta tó elõ írá sai sze rint kell el vé gez ni.


A gya kor la ti vizs gán tan tár gyan ként (fel ada ton ként)kü lön-kü lön (1–5-ig ter je dõ) ér dem jeggyel kell osz tá lyoz -ni. Elég te len re kell mi nõ sí te ni a je lölt gya kor la ti vizs ga -ered mé nyét, ha bár mely gya kor la ti tan tárgy ra elég te len ér -dem je gyet ka pott.

A szak mai el mé le ti vizs ga ér té ke lé se:A szak mai el mé let osz tály za tát az írás be li és a szó be li

vizs ga ré szen ka pott ér dem je gyek szám ta ni át la go lá sá valkell meg ha tá roz ni.

Ered mény te len nek kell te kin te ni az el mé le ti vizs gát, haa je lölt az írás be li vizs gá já ra vagy a szó be li vizs ga tan tár -gya i nak bár me lyi ké re elég te len ér dem je gyet ka pott.

A szak mai gya kor la ti vizs ga ér té ke lé se:A kom plex gya kor la ti vizs ga ered mé nyét egy osz tály -

zat tal kell ér té kel ni. A szak mai gya kor la ti osz tály za tot agya kor la ti fel ada tok át la ga adja.

A gya kor la ti vizs ga ér té ke lé se a vizs gát szer ve zõ in téz -mény ál tal elõ re el ké szí tett pon to zó la po kon tör té nik. Azegyes fel adat ré szek re ad ha tó pont szá mo kat a pon to zó laptar tal maz za, me lyen kü lön kell pon toz ni:

– a gya kor la ti te vé keny ség szak sze rû sé gét, be gya kor -lott sá gát,

– a gé pek, be ren de zé sek be ál lí tá sát, üze mel te té sét, azesz kö zök hasz ná la tát,

– a gyár tás sal kap cso la tos la bo ra tó ri u mi vizs gá la to kat,– a hi gi é ni ai elõ írá sok be tar tá sát, a tisz tí tás, csí rát la ní -

tás el vég zé sét,

– a mun ka vé del mi elõ írá sok be tar tá sát,– a kész ter mék mi nõ sé gét és mi nõ sí té sét.Ered mé nyes vizs gát tett az a je lölt, aki szak mai el mé let -

bõl és szak mai gya kor lat ból a vizs ga kö ve tel mé nye ket tel -je sí tet te.

Si ker te len a szak mai vizs ga, ha a vizs gá zó az írás be livagy a gya kor la ti vizs ga ré szen, to váb bá ha a szó be li vizs -ga ré szen bár me lyik szak mai el mé le ti tan tárgy ból elég te len ér dem je gyet, il le tõ leg osz tály za tot ka pott. Ja ví tó vizs gátab ból a vizs ga rész bõl, il le tõ leg tan tárgy ból kell ten ni,amely bõl a vizs gá zó tu dá sát elég te len re mi nõ sí tet ték.

A si ker te len szak mai vizs ga, a pót ló vizs ga és a ja ví tó -vizs ga a vizs ga idõ pont já ban ér vé nyes vizs ga kö ve tel mé -nyek sze rint meg is mé tel he tõ.

6. A vizs gáz ta tás sa já tos fel té te lei

Le ve le zõ és esti ta go za tú kép zés ese tén a fel té tel leg -alább 2000 óra szak te rü le ten el töl tött gya kor lat, ame lyet amun kál ta tó ál tal ki ál lí tott iga zo lás bi zo nyít.



A cu kor gyár tás kam pány jel le gé bõl kö vet ke zik, hogy avizs ga csak cu kor gyár ban, vagy rész ben a hoz zá tar to zógép ta ni tan mû hely ben tart ha tó az ot ta ni gé pe ken, illetvetech no ló gi ai be ren de zé se ken. A fel ada tok biz ton sá gosvég re haj tá sá hoz szük sé ges ké zi szer szá mo kat, vil la moskis gé pe ket a hely szí nen kell biz to sí ta ni. A mi nõ ség vizs gá -lat, la bo ra tó ri u mi gya kor lat vizs ga fel ada ta i nak meg ol dá sameg fe le lõ elõ ké szí tés sel az is ko lai la bo ra tó ri um ban is el -vé gez he tõ.


A gya kor la ti vizs ga csak üze mi kö rül mé nyek kö zöttszer vez he tõ.

6.4. Élel mi szer-ipa ri tech ni kus (Er je dés- és üdí tõ -ital-ipar)

A gya kor la ti vizs ga rész fel ada ta it az utol só tan év fo lya -mán vég zi a ta nu ló, az el vég zett fel adat ról ké szí tett jegy -zõ köny vek ér dem je gyei szol gál nak a gya kor la ti ér dem -jegy meg ál la pí tá sá ra.



6.7. Élel mi szer-ipa ri tech ni kus (Ma lom ipar és ke ve -rék ta kar mány-gyár tás)


A gya kor la ti vizs ga rész fel ada ta it az utol só tan év fo lya -mán vég zi a ta nu ló, az el vég zett fel ada tok ról ké szí tettjegy zõ köny vek ér dem je gyei szol gál nak a gya kor la ti ér -dem jegy meg ál la pí tá sá ra.






A gya kor la ti vizs gá hoz a vizs ga dol go za tot az utol sótan év fo lya mán vég zi a ta nu ló.

V. Egyéb tudnivalók

1. Ja va solt tan tár gyak (mo du lok)


Szak mai el mé let:Osz tály fõ nö kiTest ne ve lésSzak mai mû ve le tek és tech no ló giaSzak mai gé pek és be ren de zé sekMi nõ ség biz to sí tás, mi nõ ség sza bá lyo zás, minõség- ellenõrzésGaz dál ko dá si és szer ve zé si is me re tekVe ze té si is me re tekKe res ke del mi is me re tekMun ka- és kör nye zet vé de lem

Hi gi é niaAl kal ma zott szá mí tás tech ni kaSzak mai ide gen nyelvEuró pai Uni ós is me re tek (mo dul)*

Szak mai gya kor lat:Szak mai tech no ló giaSzak mai gép tanMi nõ ség biz to sí tás, mi nõ ség sza bá lyo zás, minõség- ellenõrzés

* Az is me ret anya got a szak ké pe sí té sért fe le lõs mi nisz té rium kü lön ren -del ke zés ben je len te ti meg.

1.1. Élel mi szer-ipa ri tech ni kus (Bor- és üdí tõ ital-ipa ri)

Bo rá sza ti mar ke ting


Cu kor ipa ri au to ma ti zá lás


Élel mi szer biz ton ság, hi gi é nia


VI. Függelék

1. Aján lott óra szá mok (va la mennyi szak te rü let ese té ben)

Sor-szám

Tan tárgy meg ne ve zé se1/13. év37 hét*

2/14. év34 hét*

Össze sen

KÖTELEZÕ ELMÉLET

1. Osz tály fõ nö ki 37 34 71

2. Test ne ve lés 74 68 142

3. Szak mai mû ve le tek és tech no ló gia 148 136 284

4. Szak mai gé pek és be ren de zé sek 74 68 142

5. Mi nõ ség biz to sí tás, mi nõ ség sza bá lyo zás, mi nõ ség-el len õr zés 37 34 71

6. Gaz dál ko dá si és szer ve zé si is me re tek 37 68 105

7. Ve ze té si is me re tek 37 0 37

8. Ke res ke del mi is me re tek 0 34 34

9. Mun ka- és kör nye zet vé de lem 37 34 71

10. Hi gi é nia 37 34 71

11. Al kal ma zott szá mí tás tech ni ka 37 34 71

12. Szak mai ide gen nyelv 74 68 142

Kö te le zõ el mé let össze sen 629 612 1241

KÖTELEZÕ GYAKORLAT

13. Szak mai tech no ló gia gya kor lat 444 408 852

14. Szak mai gé pek és be ren de zé sek gya kor lat 74 68 142

15. Mi nõ ség biz to sí tás, mi nõ ség sza bá lyo zás, mi nõ ség-el len õr zés gya kor lat 74 68 142

16. Nyá ri szak mai gya kor lat 160 — 160

Kö te le zõ gya kor lat össze sen 752 544 1296

Kö te le zõ tan tár gyak össze sen 1381 1156 2537

Sza ba don vá laszt ha tó kö te le zõ szak mai el mé let**** 37 68 105

Sza ba don vá laszt ha tó kö te le zõ gya kor lat** 37 68 105


Sor-szám

Tan tárgy meg ne ve zé se1/13. év37 hét*

2/14. év34 hét*

Össze sen

*** Sza ba don vá laszt ha tó kö te le zõ szak mai tan tár gyak össze sen 74 136 210

Összes óra szám 1455 1292 2747

– eb bõl szak mai el mé let 666 680 1346

– eb bõl szak mai gya kor lat 789 612 1401

* Az OM ál tal meg ha tá ro zott tan év rend sze rint mó do sul hat.

** Az al kal ma zott szá mí tás tech ni ka tan tárgy ja va solt.

*** A továb biak ban: kö te le zõ fa kul ta tív tan tárgy.

**** Bor- és üdí tõ ital-ipa ri szak irány ese té ben Bo rá sza ti mar ke ting tan tárgy, cu kor ipa ri szak irány ese té ben pe dig a Cu kor ipa ri au to ma ti zá lás tan tárgy javasolt.

Az Euró pai Uni ós is me re tek tan tár gyi mo dul óra szá ma a sza ba don vá laszt ha tó kö te le zõ szak mai el mé let óra ke re té bõlbiz to sít ha tó.”

5. Az R. mel lék le té nek 72. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„72. Húsipari szakmunkás szakképesítésszakmai és vizsgakövetelményei



2. A szak ké pe sí tés meg ne ve zé se: Hús ipa ri szak mun kás


4. Kép zés ma xi má lis idõ tar ta ma:– szak kép zé si év fo lya mok szá ma: 2– ma xi má lis óra szám: –





Is ko lai elõ kép zett ség:A hús ipa ri szak mun kás szak ké pe sí tés– a nyol ca dik év fo lyam el vég zé sé vel ta nú sí tott alap fo -


ha to dik év fo lya mát el vég zett és a nap pa li rend sze rû is ko -lai ok ta tás ke re té ben a köz ok ta tá si tör vé ny 27. § (8) be -kez dé sé ben sza bá lyo zott két éves fel zár kóz ta tó ok ta tástered mé nye sen be fe je zett ta nu lók szá má ra vá laszt ha tó,vagy

– a ti zen ha to dik élet évét be töl tött, az ál ta lá nos is ko lahe te dik év fo lya mát el vég zett és a nap pa li rend sze rû is ko lai ok ta tás ke re té ben a köz ok ta tá si tör vé ny 27. § (8) be kez dé -

sé ben sza bá lyo zott egy éves fel zár kóz ta tó ok ta tást ered mé -nye sen be fe je zett ta nu lók szá má ra vá laszt ha tó, vagy

– a ti zen ha to dik élet évét be töl tött, az ál ta lá nos is ko lanyol ca dik év fo lya mát be nem fe je zett és a nap pa li rend sze -rû is ko lai ok ta tás ke re té ben a köz ok ta tá si tör vé ny 27. §(8) be kez dé sé ben sza bá lyo zott egy évig tar tó szak kép zéstelõ ké szí tõ év fo lya mon e mel lék let B) táb lá za tá ban az Élel -mi szer ipa ri szak ma cso port ra meg ha tá ro zott be me ne tikom pe ten ci á kat meg szer zett ta nu lók szá má ra vá laszt ha tó.



– szak mai al kal mas ság.


4. Szint vizs ga






7211 Hús fel dol go zó


A hús ipa ri szak mun kás olyan mun ka te rü le ten dol go zik, ahol em ber i fo gyasz tás cél já ra élel mi sze re ket ál lí ta nakelõ, élel mi sze re ket ér té ke sí te nek. El lát ja az élõ ál lat-fel vá -sár lá si, vá gá si, cson to zá si és hús ké szít mény-gyár tá si,valamint a ke res ke de lem ben és ven dég lá tás ban a cson to -zá si, el adá si fel ada to kat. A mun ka vég zés so rán be kell tar -ta ni az élel mi sze rek elõ ál lí tá sá val kap cso la tos mennyi sé -

gi, mi nõ sé gi, hi gi é ni ai, ál lat-egész ség ügyi kö ve tel mé nye -ket, ál lat vé del mi, kör nye zet vé del mi, mun ka vé del mi elõ -írá so kat, gaz da sá gos sá gi szem pon to kat.



OKJ szá ma meg ne ve zé se

52 6222 13 Élel mi szer-ipa ri tech ni kus(a szak te rü let meg ne ve zé sé vel)

31 5212 06 Hen tes és mé szá ros

52 6222 07 Hús- és ba rom fi ipa ri tech ni kus



1. El mé le ti kö ve tel mé nyek

– Fel is me ri, meg ne ve zi a nagy- és kis vá gó ál lat-fa jo kat, faj tá kat,

– meg ne ve zi a szer ve ze tet fel épí tõ szö ve te ket, szer ve -ket, szerv rend sze re ket, cson to kat, test tá ja kat, izom cso por -to kat, hús ré sze ket, tud ja a hú sok ke res ke del mi elnevezé -seit,

– fel so rol ja az élõ ál lat fel vá sár lás kö ve tel mé nye it, aszál lí tás elõ írá sa it, jel lem zi a szál lí tá si sé rü lé se ket,

– tud ja az el sõd le ges és má sod la gos fel dol go zás mû ve -le te it, a mû ve le tek el vég zé sé nek he lyes sor rend jét,

– fel so rol ja a hi bá san vég zett mû ve le tek mi nõ ség ron tókö vet kez mé nye it, a meg elõ zé sük le he tõ sé ge it,

– tud ja a vá gás utá ni mi nõ sí tés mód sze re it az egyes vá -gó ál lat-fa jok nál,

– rá mu tat a fe hér je (ezen be lül a hús, to jás, tej és tej ter -mé kek) táp lál ko zás-élet ta ni je len tõ sé gé re,

– tud ja a tõ ke hú sok ke res ke del mi el ne ve zé se it, mi nõ -sé gi je gye it,

– fel so rol ja a hús ké szít mé nyek gyár tá sá nak anya ga it, akü lön bö zõ hús ké szít mé nye ket,

– meg ne ve zi a cso ma go ló anya go kat, tud ja a cso ma go -lá si mó do kat,

– cso por to sít ja a fû sze re ket, in do kol ja a hús ké szít mé -nyek ben való fel hasz ná lá suk le he tõ sé ge it,

– fel so rol ja és jel lem zi a hús ipa ri tar tó sí tó el já rá so kat,– fel so rol ja a fel dol go zás és ér té ke sí tés hi gi é ni ai, kör -

nye zet vé del mi sza bá lya it,– meg ne ve zi a HACCP alap fo gal ma it,– is me ri az élel mi szer tör vényt,– tud ja a gép raj zok ké szí té sé nek elvi alap ja it, a gép ele -

mek sze re pét és a szab vá nyos je lö lést,– fel so rol ja a hús ipar ban al kal ma zott szer ke ze ti anya -

go kat, kor ró zió vé del mi el já rá so kat,– tud ja a hús ipar ban al kal ma zott mû sze rek mû kö dé si

el vét és ki ala kí tá sát, a hû tõ-kör fo lya mat fel épí té sét,

– váz lat rajz alap ján fel is me ri a hús ipar ban a mun ka te -rü le tén al kal ma zott gé pek, be ren de zé sek fõ szer ke ze ti ré -sze it,

– jel lem zi a ser tés-, szar vas mar ha-, juh faj tá kat,– jel lem zi a szö ve te ket, szer ve ket, szerv rend sze re ket,– ér té ke li az élõ ál la tok vá gás ra való elõ ké szí té sé nek

élet ta ni alap ja it, je len tõ sé gét, a ter mé kek mi nõ sé gé re gya -ko rolt ha tá sát,

– tud ja az ál lat vé del mi tör vé ny vo nat ko zó elõ írá sa it,– meg kü lön böz te ti az el sõd le ges fel dol go zás termé -

keit, meg ma gya ráz za a szín hús-ki ho za tal és a mi nõ sé giosz tály ba so ro lás kö zöt ti össze füg gést, rá mu tat a to váb bihasz no sí tá si le he tõ sé gek re,

– meg ha tá roz za a tar tó sí tó el já rá sok cél ját, meg ma gya -ráz za ha tá su kat, az anya gok ban vég be me nõ fi zi kai, ké -miai, mik ro bi o ló gi ai vál to zá so kat,

– össze ha son lít ja az el sõd le ges és má sod la gos fel dol -go zás mû ve le te i nek mód sze re it, esz kö ze it,

– meg ha tá roz za a mû ve le tek cél ját, azo no sít ja a mû ve -le tek hez tar to zó pa ra mé te re ket, gé pe ket, be ren de zé se ket,mun ka vé del mi, hi gi é ni ai kö ve tel mé nye ket,

– ki vá laszt ja az adott ter mé kek hez az elõ ké szí tõ mû ve -le te ket, meg ma gya ráz za azok kész ter mék re gya ko rolt ha -tá sát,

– meg ha tá roz za a hús fo gal mát, jel lem zi a tu laj don sá -ga it, meg ma gya ráz za vá gás utá ni el vál to zá sa it,

– cso por to sít ja és jel lem zi a hús ké szít mé nyek gyár tá sá -hoz szük sé ges anya go kat,

– cso por to sít ja a hús ké szít mé nye ket, meg ha tá roz za fo -gal mu kat, jel lem zi a faj tá kat,

– meg ha tá roz za a cso ma go lás alap fo gal ma it, a cso ma -go lás cél ját, össze ha son lít ja a cso ma go lás kü lön bö zõ mód -sze re it,

– jel lem zi a tá ro lás, rak tá ro zás fo lya ma ta it, ada ta it,– meg ma gya ráz za a HACCP alap el ve it, gya kor la ti je -

len tõ sé gét,– össze ha son lít ja az egyes gép ele mek rend sze res kar -

ban tar tá sá nak mód ja it,– jel lem zi a gé pek, be ren de zé sek nyers anyag gal érint -

ke zõ fe lü le te i vel szem be ni el vá rá so kat, a hús ipar ban al -kal ma zott kor ró zió vé del mi el já rá so kat,

– ki vá laszt ja az adott gép vagy be ren de zés tech no ló gi ai pa ra mé te re i nek mé ré sé hez szük sé ges mû szer faj tát,

– el ma gya ráz za a hû tõ kör fo lya ma tá nak mû kö dé sét,– váz lat rajz alap ján el ma gya ráz za a hús ipar ban al kal -

ma zott gé pek, be ren de zé sek fel ada tát, mû kö dé sét, tud ja az üze mel te tés hez szük sé ges be ál lí tan dó pa ra mé te re ket,

– jel lem zi a hús ipar ban al kal ma zott kör nye zet vé del mibe ren de zé sek fel ada tát,

– ér té ke li a ser tés-, szar vas mar ha-, juh faj tá kat hús ipa riszem pont ból,

– jel lem zi a csont vá zat, a hús ré szek el he lyez ke dé sét,– elem zi a szál lí tá si sé rü lé sek kö vet kez mé nye it, ki szá -

mít ja az úti apa dó mennyi sé gét, a fi ze tõ net tó tö meg ér -tékét,

– tud ja az élõ ál la tok át vé te lét, mi nõ sí té sét,


– egy sze rû vo na las fo lya mat áb rá kat ké szít az el sõd le -ges és má sod la gos fel dol go zás tech no ló gi á i ról, elem zi agyár tá si mû ve le te ket, a gé pek, be ren de zé sek ke ze lé si, mû -sze rek sza bá lyo zá si, mun ka vé del mi és biz ton ság tech ni kaielõ írá sa it,

– ér té ke li a mû sze re ken mért ered mé nye ket,– ki szá mít ja egy fel dol go zó üzem ka pa ci tá sát,– meg kü lön böz te ti az el sõd le ges fel dol go zás ter mé ke it

és azok to váb bi fel dol go zá sá nak le he tõ sé ge it,– szám ba ve szi az el sõd le ges fel dol go zás so rán ki ter -

me lõ dõ anya go kat,– ki szá mít ja a ki ter me lé si szá za lé kot,– elem zi és össze ha son lít ja a ser tés és szar vas mar ha,

bor jú, juh tes tek ipar i és ke res ke del mi bon tá si mód sze re it,– ér té ke li a tõ ke hús mi nõ sé gi kö ve tel mé nye it, táp lál -

ko zás-élet ta ni je len tõ sé gét,– elem zi és ér té ke li a tar tó sí tó el já rá sok so rán vég be -

me nõ fi zi kai, ké mi ai, mik ro bi o ló gi ai vál to zá so kat,– ki szá mít ja a tar tó sí tás so rán ke let ke zõ vesz te sé ge ket,

a pá co lás hoz, ter mék gyár tás hoz szük sé ges anya gokmennyi sé gét,

– tud ja a ter mé kek mi nõ sé gi kö ve tel mé nye it, hú sok,hús ké szít mé nyek ke res ke del mi for ga lom ba ho za ta lá nakelõ írá sa it,

– elem zi a cso ma go lás mi nõ ség re gya ko rolt ha tá sát,– tud ja a fel dol go zás és ér té ke sí tés so rán be tar tan dó hi -

gi é ni ai és mun ka vé del mi kö ve tel mé nye ket,– tud ja a hús ipar ban al kal ma zott gé pek, be ren de zé sek

üze mel te té sé hez szük sé ges be ál lí tan dó pa ra mé te re ket, abiz ton ság tech ni kai meg ol dá so kat.

2. Gya kor la ti kö ve tel mé nyek

– Betart ja a fõ- és mel lék ter mé kek mi nõ sé gi elõ írásait,– el vég zi a hús kon zerv gyár tás, a szá raz áru-gyár tás, a

vér fel dol go zás és a bél fel dol go zás tech no ló gi ai mûvele -teit,

– ellen õr zi a kész ter mé kek mi nõ sé gét,– meg fi gye li a fel hasz nált anya gok mi nõ sé gé nek,

össze té te lé nek és a mû ve le ti pa ra mé te rek nek a mi nõ ség regya ko rolt ha tá sát,

– al kal maz za az állat vé del mi tör vény vo nat ko zó elõ -írásait,

– ke ze li az ét ke zé si bel sõ szer ve ket, fel dol goz za a bél -gar ni tú rá kat,

– elõ ké szí ti a vá gá si ter mé ke ket a hús vizs gá lat hoz, biz -to sít ja az azo no sít ha tó sá got,

– el vég zi a fél tes tek hû té sét, fa gyasz tá sát és fa gyasz tot -tan tör té nõ tá ro lá sát,

– ér té ke li a gyár tás so rán ke let ke zõ fél ter mé kek éskész ter mé kek tu laj don sá ga it,

– hasz nál ja az Élel mi szer köny vet, a gyárt mány la po katés az anyag nor má kat,

– kü lön vá laszt ja a friss, érett és rom lott húst fi zi kai tu -laj don sá ga ik alap ján,

– be tart ja a mi nõ sé gi elõ írásokat,– ki töl ti az ad mi niszt rá ci ós nyom tat vá nyo kat,

– szét- és össze sze re li a hús ipar ban a mun ka te rü le ténal kal ma zott gé pek, be ren de zé sek azon ré sze it, me lye ket anapi kar ban tar tás so rán szük sé ges meg bon ta ni,

– ke ze li a hús ipar ban a mun ka te rü le tén al kal ma zott gé -pe ket, be ren de zé se ket, a tech no ló gi ai kö ve tel mé nyek és amun ka vé del mi sza bá lyok be tar tá sá val,

– be tart ja a mun ka rend re, a mun ka idõ re vo nat ko zó elõ -írásokat,

– ki vá laszt ja a hús ipa ri cé lok nak meg fe le lõ szar vas -mar ha- és ser tés faj tá kat,

– meg be csü li a vá gó ál la tok ko rát és tö me gét, el vég zi az élõ ál la tok át vé te lét, mi nõ sí té sét,

– kü lön bö zõ mód sze rek kel vég re hajt ja az el sõd le gesfel dol go zás mû ve le te it (ká bí tás, szú rás, elv érez te tés, szõr -te le ní tés, bõr fej tés, tes tek bon tá sa, a fe hér áru el tá vo lí tá sa,fél tes tek tisz tí tá sa, mér le ge lés, mi nõ sí tés),

– be tart ja és be tar tat ja az elõ írt fel ada tok kal kap cso la -tos mun ka-, tûz- és kör nye zet vé del mi, valamint a hi gi é ni ai elõ írásokat,

– hús faj tá kat da ra bol, hús ré sze ket cson toz, ki vág, osz -tá lyoz, for máz,

– hasz nál ja a cson to zás hoz szük sé ges kézi szer szá mo -kat, vé dõ fel sze re lé se ket,

– ki vá laszt ja a hús ké szít mé nyek gyár tá sá hoz szük sé -ges anya go kat,

– el ké szí ti a töl te lé kes hen tes áruk töl tõ anya gát, el vég zi a töl tést, for má zást, hõ ke ze lést, füs tö lést,

– pác le vet ké szít, vég re hajt ja a fecs ken dõ- és fe dõ pá -co lást, a pá colt hú sok for má zá sát, füs tö lé sét és fõ zé sét,

– el vég zi a tõ ke hús és egyéb hús ké szít mé nyek (ba rom fi,vad, hal) mi nõ sí té sét és az elõ ál lí tott kész ter mé kek ér zék -szer vi bí rá la tát,

– el vég zi a fél ser tés, a mar ha ne gye de, illetve rész e, abor jú és a juh ke res ke del mi (hús szé ki) bon tá sát.

3. Sze mé lyi kö ve tel mé nyek

A mun ka te rü let jel lem zé sé hez iga zo dó szak mai, egész -ség ügyi al kal mas ság ha tá roz za meg a be is ko lá zá si fel té te -le ket.

Ren del kez zen jó fi zi kai ál ló ké pes ség gel, meg fe le lõ hi -gi é ni ai szem lé let tel, esz té ti kai ér zék kel, hu má nus szem lé -let mód dal, mo no tó nia-tû rés sel a hús ipa ri nagy üze mek ben, kis üze mek ben, ma gán vál lal ko zás ban vég zett ter me lõ -mun ká hoz. Mun ká ját has sa át a gyár tói fe le lõs ség.



– a szak mai el mé le ti és gya kor la ti tan tár gyak kö ve tel -mé nye i nek tel je sí té se,

– a gya kor la ti kép zé si idõ leg alább 80%-ának teljesí -tése,

– iga zolt rész vé tel az össze füg gõ nyá ri szak mai gya -kor la ton.




2.1. Az írás be li vizs ga tar tal ma és idõ tar ta ma:


Az írás be li vizs ga kom plex, több tan tárgy is me ret anya -gát tar tal maz za.

– Szak mai tech no ló gia: 60%– Szak mai szá mí tás: 20%– Szak mai gé pek: 20%Az írás be li vizs ga idõ tar ta ma: 180 perc.Az írás be li tar tal maz az adott mun ka te rü let hez tar to zó

szak mai tech no ló gi ai kér dé se ket, hi gi é ni ai alap is me re te -ket, szak mai szá mí tá si fel ada tot, valamint egy gép fel is me -ré sét vak áb ra se gít sé gé vel, a gép szer ke ze ti ré sze i nekmeg ne ve zé sét, mû kö dé sé nek, biz ton ság tech ni ká já nak le -írá sát.

2.2. A szó be li vizs ga tar tal ma és idõ tar ta ma:

A szó be li vizs ga tár gyak:– hús ipa ri tech no ló gia,– hús ipa ri gé pek,– mun ka-, tûz- és kör nye zet vé de lem, hi gi é nia.

A hús ipa ri tech no ló gia vizs ga tárgy:– faj- és faj ta is me ret, ana tó mia,– az el sõd le ges fel dol go zás mû ve le tei,– a cson to zás, hús ké szít mény gyár tás mû ve le tei.– ter mék mi nõ ség, ter mék mi nõ sí tés té ma kö re it fog lal ja

ma gá ban.

A hús ipa ri gé pek vizs ga tárgy:– szer ke ze ti anya gok, gép ele mek,– az el sõd le ges fel dol go zás gé pei, be ren de zé sei,– a cson to zás, hús ké szít mény gyár tás gé pei, berende -

zései,– kar ban tar tás, kor ró zió vé de lem té ma kö re it fog lal ja

ma gá ban.

A mun ka-, tûz- és kör nye zet vé de lem, hi gi é nia vizs ga -tárgy:

– bal eset vé de lem, biz ton ság tech ni ka, mun ka élet tan,üzem egészségügy,

– tûz el le ni vé de ke zés,– kör nye zet vé de lem (le ve gõ, ivó víz vé del me, szenny -

víz ke ze lés),– hi gi é ni ai is me re tek (HACCP) té ma kö re it fog lal ja

ma gá ban.A szó be li vizs gán az FVM ál tal jó vá ha gyott és ki adott

té te le ket kell al kal maz ni. A je löl tek nek 30 perc fel ké szü lé -si idõt kell biz to sí ta ni. A szó be li vizs ga té te len ként leg fel -jebb 10 perc idõ tar ta mú le het.

2.3. A gya kor la ti vizs ga tar tal ma és idõ tar ta ma:

A gya kor la ti vizs gán a vizs ga fel ada to kat (té te le ket) azFVM ál tal ja va solt té ma kö rök bõl kell a he lyi fel té tel rend -szer figye lembe véte lével össze ál lí ta ni.

A vég re haj tan dó vizs ga fel ada to kat a ka ma rai vizs ga bi -zott sá gi tag gal egyet ér tés ben a vizs ga bi zott ság el nö kehagy ja jóvá.

Hús ipa ri tech no ló gi á ból min den je lölt meg old egy ser -tés- vagy mar ha vá gá si fel ada tot, egy ser tés- és egy mar ha -cson to zá si, valamint egy ké szít mény gyár tá si fel ada tot.

A gya kor la ti vizs ga idõ tar ta ma: leg fel jebb 240 perc.A gya kor la ti vizs ga részt egy osz tály zat tal kell ér té kel ni,

ame lyet egy ser tés- vagy mar ha vá gá si fel adat, egy ser tés-és egy mar ha cson to zá si, valamint egy ké szít mény gyár tá sifel adat ér dem je gye i nek át la gá ból kell ki szá mí ta ni; ke re kí -té si té nye zõ a be gya kor lott ság és a mi nõ sé gi mun ka.


Az el mé le ti vizs gán

El mé le ti fel ada tok:A vizs gán szá mon kér he tõ fel ada tok a szint meg je lö lé -

sé vel meg egyez nek az el mé le ti kö ve tel mé nyek kel.

A gya kor la ti vizs gán

Gya kor la ti fel ada tok:A vizs gán szá mon kér he tõ fel ada tok a szint meg je lö lé -

sé vel meg egyez nek a gya kor la ti kö ve tel mé nyek kel.


A vizs ga aló li fel men tés a ha tá lyos vizs ga ren de letfigye lembe véte lével a vizs ga kö ve tel mé nyek tel jes meg fe -le lé se ese tén ad ha tó. Ilyen eset ben a vizs ga rész vagy tan -tárgy osz tály za tát, ille tõ leg ér dem je gyét a má sik szak maivizs gán el ért ered mény alap ján kell meg ál la pí ta ni.

Men te sül az adott vizs ga rész ben, ille tõ leg tan tárgy ban a szak mai vizs ga le té te le alól az a vizs gá zó, aki or szá gos(szak mai, ille tõ leg tan tár gyi) ta nul má nyi ver se nyen a ver -seny ki írás ban meg ha tá ro zott he lye zést, tel je sít ményt,szin tet ér el. Ilyen eset ben a vizs ga rész vagy tan tárgy osz -tály za tát, ille tõ leg ér dem je gyét a ta nul má nyi ver seny ked -vez mé nye zett je i re vo nat ko zó sza bá lyo zás sze rint kellmeg ál la pí ta ni.





vizs ga ré szen ka pott ér dem je gyek alap ján kell meghatá -rozni.

Az írás be li dol go za tok ér té ke lé sét az FVM ál tal ki adottér té ke lé si út mu ta tó elõ írásai sze rint kell el vé gez ni.

A szó be li vizs gán a vizs gá zó tel je sít mé nyét tan tár gyan -ként kü lön-kü lön (1–5-ig ter je dõ) ér dem jeggyel kell osz tá -lyoz ni. Elég te len re kell mi nõ sí te ni a je lölt szó be li vizs ga -


ered mé nyét, ha bár mely tan tárgy ra elég te len ér dem je gyetka pott.

A gya kor la ti vizs gán a vizs gá zó tel je sít mé nyét tan tár -gyan ként (fel ada ton ként) kü lön-kü lön (1–5-ig ter je dõ) ér -dem jeggyel kell osz tá lyoz ni. Elég te len re kell mi nõ sí te ni aje lölt gya kor la ti vizs ga ered mé nyét, ha bár mely gya kor la titan tárgy ra elég te len ér dem je gyet ka pott.


vizs ga ré szen ka pott ér dem je gyek szám ta ni át la go lá sá valkell meg ha tá roz ni.


A szak mai gya kor la ti vizs ga ér té ke lé se:A szak mai gya kor la ti osz tály za tot a gya kor la ti fel ada -

tok ér dem je gye i nek át la ga adja.A gya kor la ti vizs ga részt egy osz tály zat tal kell ér té kel ni,

ame lyet egy ser tés- vagy mar ha vá gá si fel adat, egy ser tés-és egy mar ha cson to zá si, valamint egy ké szít mény gyár tá sifel adat ér dem je gye i nek át la gá ból kell ki szá mí ta ni; ke re kí -té si té nye zõ a be gya kor lott ság és a mi nõ sé gi mun ka.

A gya kor la ti vizs gán a je lölt, ha más vagy sa ját tes ti ép -sé gét ve szé lyez te ti, a vizs gát meg kell sza kí ta ni, és a je löltelég te len osz tály za tot kap.



Si ker te len a szak mai vizs ga, ha a vizs gá zó az írás be livagy a gya kor la ti vizs ga ré szen, to váb bá ha a szó be li vizs -ga ré szen bár me lyik szak mai el mé le ti tan tárgy ból elég te len ér dem je gyet, ille tõ leg osz tály za tot ka pott. Ja ví tó vizs gátab ból a vizs ga rész bõl, ille tõ leg tan tárgy ból kell ten ni,amely bõl a vizs gá zó tu dá sát elég te len re mi nõ sí tet ték.

A si ker te len szak mai vizs ga, a pót ló vizs ga és a ja ví tó -vizs ga a vizs ga idõ pont já ban ér vé nyes vizs ga kö ve tel mé -nyek sze rint meg is mé tel he tõ.”

6. Az R. mel lék le té nek 89. pont ja he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„89. Lótenyésztõ szakképesítésszakmai és vizsgakövetelményei



2. A szak ké pe sí tés meg ne ve zé se: Ló te nyész tõ







Is ko lai elõ kép zett ség:A ló te nyész tõ szak ké pe sí tés– a nyol ca dik év fo lyam el vég zé sé vel ta nú sí tott alap fo -


ha to dik év fo lya mát el vég zett és a nap pa li rend sze rû is ko -lai ok ta tás ke re té ben a köz ok ta tá si tör vé ny 27. § (8) be kez -dé sé ben sza bá lyo zott két éves fel zár kóz ta tó ok ta tást ered -mé nye sen be fe je zett ta nu lók szá má ra vá laszt ha tó, vagy

– a ti zen ha to dik élet évét be töl tött, az ál ta lá nos is ko lahe te dik év fo lya mát el vég zett és a nap pa li rend sze rû is ko lai ok ta tás ke re té ben a köz ok ta tá si tör vé ny 27. § (8) be kez dé -sé ben sza bá lyo zott egy éves fel zár kóz ta tó ok ta tást ered mé -nye sen be fe je zett ta nu lók szá má ra vá laszt ha tó, vagy



2. Pá lya al kal mas ság, illetve szak mai al kal mas ság:

A kép zés meg kez dé sé nek fel té te le a pá lya al kal mas sá givizs gá lat.

Nem ve he tõ fel a kép zés be:– a hir te len rosszul lét tel járó be teg ség ben szen ve dõk,– a zo o nó zis ban szen ve dõk.


Szak mai alap kép zés idõ tar ta ma 1 év.

4. Szint vizs ga:






6134 Ló tar tó és -te nyész tõ


2. A mun ka te rü let rö vid le írá sa

A ló te nyész tõ szak mun kás a ló te nyész té sé vel, tar tá sá -val, hasz ná la tá val kap cso la tos fel ada to kat lát el. A te vé -keny ség hez tar to zik az alap ve tõ ta kar má nyok elõ ál lí tá sa,be ta ka rí tá sa, tá ro lá sa.

A ló te nyész tõ szak mun kás mé ne sek ben, ki sebb lét szá -mú lo vas vál lal ko zá sok ban dol goz hat be osz tott ként, eset -leg ön ál ló vál lal ko zó ként.

Te vé keny sé ge jel lem zõ en nem ön ál ló, ha nem uta sí tás radol go zik. A mun ka kört ál ta lá ban al kal ma zott ként töl ti be.

Mun ka kö ré ben je len tõs mennyi sé gû fi zi kai mun kát kell vé gez nie.




33 6203 01 Be lo vag ló (Be re i ter)

51 7872 02 Lo vas tú ra-ve ze tõ

31 6203 10 Ál ta lá nos ál lat te nyész tõ

32 6201 02 Me zõ gaz da sá gi vál lal ko zó



1. Tar tás tech no ló gi ai fel ada tok el lá tá sa te rén

A ló te nyész tõ le gyen ké pes– ál lo mányt el len õriz ni lét szám, ál lat-egész ség ügyi, vi -

sel ke dé si szem pon tok sze rint,– az ál lat igé nye sze rin ti mik ro kli ma ti kus vi szo nyo kat

be tar ta ni,– az épü le tek és be ren de zé sek ál la po tát meg õriz ni,– al mo zást vé gez ni,– szer ves trá gyát kör nye zet kí mé lõ mó don és mi nél ki -

sebb ha tó anyag-vesz te ség gel ke zel ni.

2. Ta kar má nyo zás te rén

A ló te nyész tõ le gyen ké pes– ta kar mány igényt ter vez ni,– a ta kar mány ér zék szer vi mi nõ sí té sét el vé gez ni,– ta kar mányt ete tés re, tá ro lás ra elõ ké szí te ni,– ki ada gol ni a ta kar mányt és ellen õr zi a fo gyasz tást,– ivó vi zet biz to sí ta ni a lo vak nak,– szé nát ké szí te ni, tá rol ni,– ta kar mányt tá rol ni,– lo vat le gel te tés re fel ké szí te ni,– lo vat le gel tet ni.

3. A ló sza po rí tá si mun kái te rén

A ló te nyész tõ le gyen ké pes

– a sár ló egye de ket ki vá lasz ta ni,– a pá roz ta tást elõ ké szí te ni, le bo nyo lí tá sá ban köz re -

mû köd ni,– vem hes kan cát gon doz ni,– le ve zet ni az el lést.

4. Ál lat-egész ség ügyi fel ada tok te rén

A ló te nyész tõ le gyen ké pes– hi gi é ni kus kör nye ze tet biz to sí ta ni,– meg elõ zést vé gez ni,– a be teg ál la tok gon do zá sá ban részt ven ni,– ál lat-egész ség ügyi ál la po to kat el len õriz ni,– a be je len té si kö te le zett ség nek ele get ten ni,– a kö te le zõ vizs gá la to kat el vé gez tet ni.

5. A ló fel szer szá mo zá sa te rén

A ló te nyész tõ le gyen ké pes– adott fel adat hoz, ló hoz szer szá mot vá lasz ta ni,– lo vat elõ ké szí te ni hasz ná lat ra,– lo vat fel nyer gel ni,– ko csit elõ ké szí te ni be fo gás hoz,– lo vat ko csi ba fog ni,– lo vat fel szer szá moz ni fu tó szá ra zás hoz.

6. A ló ápo lás te rén

A ló te nyész tõ le gyen ké pes– ál ta lá nos ápo lást vé gez ni,– lo vat ki ál lí tás ra, ver seny re fel ké szí te ni,– pat ko lás hoz lo vat elõ ké szí te ni, pat ko lás nál se gí te ni.

7. A ló moz ga tá sa te rén

A ló te nyész tõ le gyen ké pes– a lo vak moz ga tá sát meg ter vez ni,– ka rá moz tat ni,– fu tó szá ra zást vé gez ni,– lo vat elõ ve zet ni bí rá lat ra, ki ál lí tás ra, vá sár lás ra,– alap szin ten lo va gol ni,– alap szin ten fo ga tot haj ta ni,– jár ta tó gé pet mû köd tet ni.

8. Esz kö zök, be ren de zé sek hasz ná la ta, gép ke ze lés te -rén

A ló te nyész tõ le gyen ké pes– lo vas vál lal ko zá sok nál hasz nált esz kö zö ket, be ren de -

zé se ket üzem kész ál la pot ban tar ta ni, üze mel tet ni,– elekt ro mos ka rá mot épí te ni, üze mel tet ni,– lo vat, esz kö zö ket szál lí ta ni,– a ló szer szá mok napi és idõ sza kos kar ban tar tá sát el vé -

gez ni,– ko csit, hin tót, sze ke ret kar ban tar ta ni,– mér le get hasz nál ni,– pá lya épí tés nél se géd kez ni.


9. A kör nye ze té vel való kap cso lat tar tás te rén

A ló te nyész tõ le gyen ké pes– szak mai szer ve ze tek kel, szak ta nács adók kal kap cso -

la tot tar ta ni,– fo lya ma tos ön kép zé sét, to vább kép zé sét megszer -

vezni.

10. A do ku men tá ció hasz ná la ta, ké szí té se te rén

A ló te nyész tõ le gyen ké pes– az adott mun ka hely re vo nat ko zó ad mi niszt rá ci ót el -

vé gez ni,– az áru- és pénz ke ze lé si bi zony la to kat el ké szí te ni,– adás-vé telt le bo nyo lí ta ni,– ter me lé si ada to kat ki szá mol ni,– egy sze rûbb köz gaz da sá gi ada to kat ki szá mol ni.


A ló te nyész tõ le gyen ké pes– bal eset ese tén in téz ked ni,– tûz ese tén in téz ked ni,– ál lat tar tó te le pen ke let ke zett ve szé lyes hul la dé kot ke -

zel ni,– az ál lat vé del mi sza bá lyo kat be tar ta ni,– a kör nye zet vé del mi elõ írásokat be tar ta ni.




2. A szak mai vizs ga ré szei és tan tár gyai




ha gyott és ki adott, tit ko sí tott té te le ket kell hasz nál ni.Az írás be li vizs ga kom plex vizs ga, amely a kö vet ke zõ

tan anyag egy sé ge ket (tan tár gyak is me re te it) tar tal maz za,az aláb bi arány ban:

– tar tás tech no ló gia, ta kar má nyo zás tan, ló te nyész tés,állat- egészségügy: 50%

– a ló hasz ná la ta és ver seny zé si is me re tek: 30%– üzem gaz da ság tan (J), mû sza ki is me re tek: 20%Az írás be li vizs ga idõ tar ta ma: 180 perc.





A gya kor la ti vizs ga tar tal ma és idõ tar ta ma:„A” té tel: (egyé ni adott sá gok sze rint vá laszt ha tó)– alap fo kú díj lo vag ló prog ram be mu ta tá sa,– alap fo kú díj haj tó prog ram be mu ta tá sa.„B” té tel: (egyé ni té tel hú zás sal az aláb bi há rom téma -

körbõl)– te nyész tés – is tál ló zás – ta kar má nyo zás,– a ló hasz ná la ta,– szer szám-, jár mû is me ret.A gya kor la ti vizs ga idõ tar ta ma: leg fel jebb 240 perc.


A szó be li vizs ga tar tal ma és idõ tar ta ma:A szó be li vizs gán az FVM ál tal jó vá ha gyott és ki adott

té te le ket kell al kal maz ni.A szó be li vizs ga té te lek há rom rész bõl áll nak, ame lyek

az aláb bi fel osz tás ban fog lal ják ma guk ba az el mé le ti tár -gyak té ma kö re it:

– ,,A” té tel sor: tar tás tech no ló gia, ló te nyész tés, ta kar -má nyo zás tan,

– ,,B” té tel sor: lo vak egész ség vé del me, a ló hasz ná la taés ver seny zé si is me re tek,

– ,,C” té tel sor: ló tar tás mû sza ki is me re tei, gazdálko -dási és szer ve zé si is me re tek, mun ka-, tûz- és környezet -védelem.



Az írás be li vizs gánAz írás be li vizs gán e ren de let ben meg ha tá ro zott kö ve -

tel mé nyek figye lembe véte lével köz pon ti lag össze ál lí tottfel ada to kat, fel adat so ro kat kell meg ol da ni.

A szó be li vizs gán– ló is tál ló mik ro klí ma vi szo nyai és sza bá lyo zá sa,– trá gya ke ze lés,– kü lön bö zõ korú és hasz no sí tá sú lo vak takarmányo -

zása,– ló val etet he tõ ta kar má nyok jel lem zõi,– ta kar mány elõ ké szí té se,– ivó víz zel szem ben tá masz tott kö ve tel mé nyek, a

lovak ita tá sa,– szé na ké szí tés tech no ló gi á ja,– le ge lõk hasz no sí tá sa, lo vak le gel te té se,– az ivar zás je lei, a sár lás, a ter mé ke nyí tés ide je,– ter mé sze tes és mes ter sé ges ter mé ke nyí tés,


– vem hes kan ca ápo lá sa,– az el lés élet ta na, az el lés le ve ze té se,– ál lat tar tó te lep, lo var da ál lat-egész ség ügyi kö ve tel -

mé nyei,– egész sé ges és be teg ál lat élet je len sé gei,– be je len té si kö te le zett ség, az ál lat-egész ség ügy szer -

ve ze ti mû kö dé se,– kö te le zõ vizs gá la tok a ló te nyész tésben, -tar tás ban,– a ló elõ ké szí té se hasz ná lat ra,– ló ál ta lá nos és spe ci á lis ápo lá sa,– ló moz gás igé nye, moz ga tás ter ve zé se,– ló fu tó szá ra zá sa,– a ma gyar ló te nyész tés szer ve ze ti mû kö dé se, a fajta -

tenyésztõ egye sü le tek,– elekt ro mos ka rám mû kö dé se, mû köd te té se,– a ló szál lí tá sá nak szer ve zé se, le bo nyo lí tá sa, esz kö zei,– szer szá mok kar ban tar tá sa,– ver seny zé si, pá lya épí té si is me re tek,– bi zony lat ki töl té sé nek sza bá lyai,– adás-vé te li szer zõ dés tar tal mi és ala ki kö ve tel mé -

nyei,– bal ese ti ve szély for rá sok a ló te nyész tés ben,– el sõ se gély nyúj tás sza bá lyai,– tûz ol tó anya gok, te en dõk tûz ese tén,– ál lat tar tó te le pen ke let ke zett ve szé lyes anya gok ke -

ze lé se.

A gya kor la ti vizs gánGya kor la ti fel ada tok:– alap szin tû lo vag lá si vagy fo gat haj tá si fel adat tel je sí -

té se,– ta kar mány is me ret, a lo vak ta kar má nya i nak mi nõ sí té -

se, a ta kar mány ki ada go lá sa,– a gépi be ren de zé sek, ön ita tók, vil lany pász tor üze -

mel te té se,– a ló vi sel ke dés for má i ból az egész sé gi ál la po tá ra, vár -

ha tó re ak ci ó i ra tör té nõ kö vet kez te tés,– a ló rossz szo ká sa i nak ész le lé se, a meg elõ zés is mert

mód ja i nak al kal ma zá sa (sze líd, gon dos bá nás mód),– a kü lön fé le ta kar má nyok ete tés re tör té nõ elõ ké szí té -

sé nek be mu ta tá sa,– a tûz ol tó ké szü lék hasz ná la tá nak de monst rá lá sa,– a ló test tá ja i nak be mu ta tá sa,– a ló azo no sí tá sa szí ne, je gyei és bé lyeg zé se alap ján,– a pró bál ta tás, fe dez te tés elõ ké szí té se, el vég zé se, és a

vele kap cso la tos te nyész té si ad mi niszt rá ció el ké szí té se,– az el le tés elõ ké szí té se, fel ké szü lés az új szü lött csi kó

és a kan ca el lá tá sá ra,– a pa ta ápo lás kü lön bö zõ mód ja i nak vég re haj tá sa,– a tar tás tech no ló gi ai elõ írások vég re haj tá sa és betar -

tása,– az el sõ se gély nyúj tás leg gya ko ribb for má i nak be mu -

ta tá sa,– szak sze rû se gít ség nyúj tás al kal ma zá sa, az ál lat or vos

uta sí tá sai alap ján a ke ze lé sek ön ál ló el vég zé se, se bek el lá -tá sa,

– az is tál ló mun kák el vég zé se, a kör let rend ki ala kí tá sa,

– a ló ápo lá sa,– a ló fel ké szí té se ki ál lí tás ra, ver seny re,– a ló elõ ve ze té se bí rá lat ra,– a ló szak sze rû meg kö té se, rög zí té se, meg fé ke zé se,

ápo lá sa, elõ ké szí té se pat ko lás ra, se géd ke zés pat ko lás nál,– az elõ ve ze tés, be mu ta tás, fu tó szá ra zás, jár ta tás vég -

re haj tá sa kü lön bö zõ ki egé szí tõ szer szá mok kal,– ket tes fo gat szer szá mo zá sa, nyer ge lés, lo vag lás, haj -

tás vég re haj tá sa,– szer szá mok, jár mû vek kar ban tar tá sa, tá ro lá sa,– az épü let nyí lá szá ró i nak, szel lõz te tõ szer ke ze te i nek

be ál lí tá sa, az is tál lón be lül a meg fe le lõ mik ro klí ma ki ala -kí tá sa,

– köz gaz da sá gi és ter me lé si ada tok ki szá mo lá sa,– bi zony la tok ki töl té se,– az ál lat mér le ge lé se, to váb bá anya gok mér le ge lé se,– a ló és jár mû elõ ké szí té se szál lí tás ra.



Men te sül az adott vizs ga rész ben, ille tõ leg tan tárgy ban a szak mai vizs ga le té te le alól az a vizs gá zó, aki or szá gos(szak mai, ille tõ leg tan tár gyi) ta nul má nyi ver se nyen a ver -seny ki írás ban meg ha tá ro zott he lye zést, tel je sít ményt,szin tet el éri.

Ilyen eset ben a vizs ga rész vagy tan tárgy osz tály za tát,ille tõ leg ér dem je gyét a ta nul má nyi ver seny ked vez mé nye -zett je i re vo nat ko zó sza bá lyo zás sze rint kell meg ál la pí ta ni.





vizs ga ré sze ken ka pott ér dem je gyek alap ján kell meg ha tá -roz ni.






vizs ga ré szen ka pott ér dem je gyek (4 db) szám ta ni át la go lá -sá val kell meg ha tá roz ni.


A szak mai gya kor la ti vizs ga ér té ke lé se:A szak mai gya kor la ti osz tály za tot az „A” fel adat és a

„B” fel adat há rom ér dem je gyé nek át la ga adja, a ke re kí tésso rán a „B” té tel ér dem je gye a meg ha tá ro zó.

A gya kor la ti vizs gán a je lölt, ha más vagy sa ját tes ti ép -sé gét ve szé lyez te ti, eset leg lo vá val vagy fo ga tá val kártokoz vagy azo kat nem ké pes irá nyí ta ni, ak kor a vizs gátmeg kell sza kí ta ni, és a je lölt elég te len osz tály za tot kap.




A si ker te len szak mai vizs ga, a pót ló vizs ga és a ja ví tó -vizs ga a vizs ga idõ pont já ban ér vé nyes vizs ga kö ve tel mény sze rint meg is mé tel he tõ.”

7. Az R. mel lék le té nek 96. pont ja he lyé be a kö vet ke zõren del ke zés lép:

„96. Mezõgazdasági gépész szakképesítésszakmai és vizsgakövetelményei



2. A szak ké pe sí tés meg ne ve zé se: Me zõ gaz da sá gi gépész


4. Kép zés ma xi má lis idõ tar ta ma:– szak kép zé si év fo lya mok szá ma: 2,5 év– ma xi má lis óra szám: –

5. El mé le ti kép zés ará nya: 40%

6. Gya kor la ti kép zés ará nya: 60%



Is ko lai elõ kép zett ség:A me zõ gaz da sá gi gé pész szak ké pe sí tés– ti ze dik év fo lyam ra épü lõ, vagy– a ti zen ha to dik élet évét be töl tött, a köz ok ta tá si tör -

vény 27. § (8) be kez dé sé ben sza bá lyo zott fel té te lek kel ata nu lók szá má ra vá laszt ha tó, vagy




A kép zés meg kez dé sé nek fel té te le a pá lya al kal mas sá givizs gá lat.

Nem ve he tõk fel a kép zés be:– a hir te len rosszul lét tel járó be teg ség ben szen ve dõk,– a gyen ge fi zi kai ál ló ké pes ség gel ren del ke zõk,– a gyen ge ko or di ná ci ós kész ség gel ren del ke zõk,– a rossz mo no tó nia-tû rés sel ren del ke zõk,– aki ket lá tá si hi bá juk ki zár a gép jár mû ve ze tés bõl.


Szak mai alap kép zés idõ tar ta ma: 1 év.

4. Szint vizs ga:






8293 Me zõ gaz da sá gi gé pész, gép üze mel -te tõ


A me zõ gaz da sá gi gé pész szak mun kás a me zõ gaz da sá gierõ gé pek (von ta tók), mo bil- és sta bil mun ka gé pek ön ál lóüze mel te té sé vel, az ag ro tech ni kai kö ve tel mé nyek nekmeg fe le lõ mun ka hely zet be ál lí tá sá val, és a gé pek kar ban -tar tá sá val, ja ví tá sá val össze füg gõ fel ada to kat lát el. A te -vé keny sé gé hez tar to zik a me zõ gaz da sá gi ter me lés hezkap cso ló dó köz úti szál lí tá si mun kák el vég zé se, va la mintgépi szol gál ta tá sok nyúj tá sa a nö vény ter mesz tés és az ál -lat te nyész tés te rén.


A me zõ gaz da sá gi gé pész szak mun kás mun ka fel ada ta itne héz mun ka kö rül mé nyek kö zött ön ál ló an és uta sí tá sokalap ján vég zi.

Meg szer zett gya kor la ta alap ján ön ál ló vál lal ko zást isfoly tat hat.

A mun ka kört ál ta lá ban al kal ma zott ként töl ti be.A mun ka vég zés so rán na gyon sok sa já tos biz ton sá gi

elõ írást kell be tar ta nia.




52 5452 02 Me zõ gaz da sá gi gé pész tech ni kus

34 6280 01 Ál lat tar tó-te le pi gé pész

34 6280 02 Er dé sze ti gé pész

34 6280 03 Ker té sze ti gé pész

34 6280 04 Me zõ gaz da sá gi gép ja ví tó (a te vé -keny ség meg je lö lé sé vel)

31 6280 07 Nö vény ter mesz tõ gé pész

31 6280 10 Me zõ gaz da sá gi gép ke ze lõ (a gépmeg je lö lé sé vel)



1. A mû sza ki do ku men tá ci ók hasz ná la ta te rén

A me zõ gaz da sá gi gé pész le gyen ké pes– mû sza ki do ku men tá ci ót ol vas ni,– mû sza ki raj zot ké szí te ni,– kor sze rû is me re te ket ki vá lasz ta ni, al kal maz ni,– mun ka kö ré hez ka cso ló dó do ku men tu mo kat ve zet ni,

meg lé tü ket el len õriz ni,– ga ran ci á lis, jót ál lá si, sza va tos sá gi is me re te ket al kal -

maz ni.

2. A fé mes és nem fé mes anya gok meg mun ká lá sa te rén

A me zõ gaz da sá gi gé pész le gyen ké pes– ki vá lasz ta ni a meg fe le lõ anya go kat,– meg ren del ni a szük sé ges anya go kat,– ke zel ni és rak tá roz ni az anya go kat,– az anya go kat for gá cso lás sal meg mun kál ni,– egy sze rûbb mun ka da ra bo kat el ké szí te ni.

3. A ta laj mû ve lõ gé pek elõ ké szí té se és üze mel te té se terén

A me zõ gaz da sá gi gé pész le gyen ké pes– ta laj la zí tást vé gez ni,– a szán tá si mû ve le te ket el vé gez ni,– fel szín egyen ge tést vég re haj ta ni,

– tár csá zást vég re haj ta ni,– ta lajt tö mö rí te ni,– ta laj ma ró val dol goz ni,– kom bi nált gépi mû ve le te ket és kom bi ná to ro zást vé -

gez ni,– kul ti vá to ro zá si mun kát vég re haj ta ni.

4. A táp anyag-vissza pót ló gé pek elõ ké szí té se és üze -mel te té se te rén

A me zõ gaz da sá gi gé pész le gyen ké pes– szi lárd szer ves trá gyát elõ ké szí te ni,– mû trá gyát elõ ké szí te ni,– szi lárd szer ves trá gyát ki szór ni,– fo lyé kony szer ves trá gyát ta laj fe lü let re szór ni,– fo lyé kony szer ves trá gyát ta laj ba in jek tál ni,– szi lárd mû trá gyát szór ni,– fo lyé kony mû trá gyát ta laj fe lü let re szór ni,– fo lyé kony mû trá gyát ta laj ba in jek tál ni,– re pü lõ vel tör té nõ mû trá gya szó rást ki szol gál ni,– mû trá gya szó rót adap ter ként üze mel tet ni.

5. A ve tõ-, ül te tõ- és pa lán tá zó-gé pek elõ ké szí té se ésüze mel te té se te rén

A me zõ gaz da sá gi gé pész le gyen ké pes– szór va ve tõ gép pel vet ni,– me cha ni kus szór va ve tõ gép pel vet ni,– pne u ma ti kus szór va ve tõ gép pel vet ni,– di rekt ve tõ gép pel ve tést vé gez ni,– me cha ni kus sze men kén ti ve tõ gép pel vet ni,– pne u ma ti kus ve tõ gép pel vet ni,– gél ve tõ gép pel vet ni,– ve tõ gép cso port tal mun kát vé gez ni,– bur go nyát ül tet ni,– pa lán tá zást vé gez ni.

6. A nö vény vé dõ és nö vény ápo ló gé pek elõ ké szí té se és üze mel te té se te rén

A me zõ gaz da sá gi gé pész le gyen ké pes– per me te zést vé gez ni,– po ro zást vég re haj ta ni,– köd kép zést be sza bá lyoz ni,– ta laj fer tõt le ní tést vég re haj ta ni,– csá vá zást vég re haj ta ni,– kul ti vá to ro zá si mun kát el vé gez ni.

7. Az ön tö zés gé pe i nek, be ren de zé se i nek elõ ké szí té seés üze mel te té se te rén

A me zõ gaz da sá gi gé pész le gyen ké pes– át eme lõ szi vattyú val vi zet szál lí ta ni,– csõ ve ze ték rend szert ki épí te ni,– ön tö zõ szi vattyú val vi zet szál lí ta ni,– gör dü lõ szárny ve ze té kes ön tö zõ be ren de zés sel ön -

tözni,


– do bos ön tö zõ be ren de zés sel ön tö zést vé gez ni,– mik ro-ön tö zõ be ren de zés sel ön tö zést vé gez ni.

8. A szá las ta kar mány be ta ka rí tó gé pek elõ ké szí té se ésüze mel te té se te rén

A me zõ gaz da sá gi gé pész le gyen ké pes– szecs ká zást vé gez ni,– ka szá lást vé gez ni,– rend ke ze lést vé gez ni,– rend fel sze dést vé gez ni,– bál ázást vé gez ni,– bá la szál lí tást vé gez ni,– ka za lo zást vé gez ni.

9. Az anyag moz ga tás gé pe i nek elõ ké szí té se és üze mel -te té se te rén

A me zõ gaz da sá gi gé pész le gyen ké pes– for gó ra ko dót ke zel ni,– hom lok ra ko dót ke zel ni,– trak tor ra sze relt hom lok ra ko dót ke zel ni,– trak tor ra sze relt for gó ra ko dót ke zel ni,– pót ko csi val anya got szál lí ta ni,– tar tály ko csi val anya got szál lí ta ni,– szál lí tó sza lag gal ra ko dást vé gez ni,– sta bil szál lí tó be ren de zést ke zel ni,– csi gás ra ko dó val ra ko dást vé gez ni,– ser le ges fel hor dó val ra ko dást vé gez ni,– ete tõ ko csi val szál lí tást és ki osz tást vé gez ni,– pne u ma ti kus anyag moz ga tó gép pel ra kod ni.

10. A fe jés gé pe i nek elõ ké szí té se és üze mel te té se te rén

A me zõ gaz da sá gi gé pész le gyen ké pes– saj tá ros fe jõ be ren de zést ke zel ni,– tej ve ze té kes fe jõ be ren de zést ke zel ni.

11. A ta kar mány-elõ ké szí tés gé pe i nek elõ ké szí té se ésüze mel te té se te rén

A me zõ gaz da sá gi gé pész le gyen ké pes– ap rí tást vé gez ni,– ke ve rést vé gez ni,– gra nu lá lást vé gez ni,– hû tést, tá ro lást vég re haj ta ni.

12. Az ete tés gé pe i nek elõ ké szí té se és üze mel te té se te -rén

A me zõ gaz da sá gi gé pész le gyen ké pes– mo bil ete tõ be ren de zést ke zel ni,– sta bil ete tõ be ren de zést ke zel ni.

13. Az ita tás gé pe i nek elõ ké szí té se és üze mel te té se te -rén

A me zõ gaz da sá gi gé pész le gyen ké pes– vá ku u mos ita tó kat ke zel ni,

– sze le pes ita tó kat ke zel ni,– köz pon ti ita tó kat ke zel ni.

14. A trá gya el tá vo lí tás gé pe i nek elõ ké szí té se és üze -mel te té se te rén

A me zõ gaz da sá gi gé pész le gyen ké pes– csör lõs trá gya el tá vo lí tót ke zel ni,– len gõ la pá tos trá gya el tá vo lí tót ke zel ni,– szárny la pá tos trá gya el tá vo lí tót ke zel ni,– hid ra u li kus rend sze rû trá gya el tá vo lí tót ke zel ni.

15. A gé pek kar ban tar tá sá nak elõ ké szí té se te rén

A me zõ gaz da sá gi gé pész le gyen ké pes– a gé pek meg tisz tí tá sá ra,– a gé pek ál la pot fel mé ré sé nek el vég zé sé re,– a ke né si he lyek el len õr zé sé re, után töl té sé re,– a fo lya dék szin tek el len õr zé sé re, után töl té sé re,– a gé pek mû sza ki pa ra mé te re i nek el len õr zé sé re, be ál -

lí tá sá ra,– a gép mun ka-, tûz-, kör nye zet vé del mi és el sõ se gély

be ren de zé se i nek el len õr zé sé re.

16. A gé pek, be ren de zé sek kar ban tar tá sa te rén

A me zõ gaz da sá gi gé pész le gyen ké pes– a gé pek kar ban tar tá si szint jét ki vá lasz ta ni,– az erõ gép idõ sza kos kar ban tar tá sát el vé gez ni,– a mun ka gép idõ sza kos kar ban tar tá sát el vé gez ni,– az ön já ró mun ka gép idõ sza kos kar ban tar tá sát el vé -

gez ni.

17. A gé pek, be ren de zé sek ja ví tá sa te rén

A me zõ gaz da sá gi gé pész le gyen ké pes– a gé pek szak sze rû meg tisz tí tá sá ra,– az erõ gép hi ba-meg ál la pí tá sá nak és egy sze rûbb ja ví -

tá si mun ká la ta i nak el vég zé sé re,– a mun ka gép hi ba-meg ál la pí tá sá nak és egy sze rûbb ja -

ví tá si mun ká la ta i nak el vég zé sé re.

18. A gé pek tá ro lá sá nak elõ ké szí té se te rén

A me zõ gaz da sá gi gé pész le gyen ké pes– a gé pek tisz tí tá si mû ve le te i nek el vég zé sé re,– a szer ke ze ti egy sé gek ál la pot fel mé ré sé nek el vég zé -

sé re,– az ál lag- és ér ték meg óvá si mun ká la tok el vég zé sé re,– a gé pek, be ren de zé sek szak sze rû tá ro ló ba helyezé -

sére.

19. A kap cso lat tar tás te rén

A me zõ gaz da sá gi gé pész le gyen ké pes– a szak mai kö rök kel kap cso la tot ki épí te ni és fenn -

tartani,– a ha tó sá gok kal kap cso la tot ki épí te ni és fenn tar ta ni,


– ve ze tõ i vel, mun kál ta tó já val, part ne re i vel fo lya ma toskap cso la tot fenn tar ta ni,

– in for ma ti kai, szá mí tás tech ni kai esz kö zö ket ke zel ni.

20. A meg ren de lõk ki szol gá lá sa te rén

A me zõ gaz da sá gi gé pész le gyen ké pes– ár- és költ ség kal ku lá ci ót ké szí te ni,– tá jé koz tat ni a meg ren de lõt a szol gál ta tás rend jé rõl,– ta nú sí ta ni az el vég zett mun ka mi nõ sé gét,– el ké szí te ni a szám lát,– el szá mol ni a szám la ér té két.




A jár mû ve ze tés re jo go sí tó ok mány a szak mai vizs gá ratör té nõ fel ké szí tés sel együtt is meg sze rez he tõ. Is ko lairend sze rû kép zés ese tén a jár mû ve ze tõ kép zé se kö te le zõ en ré szét ké pe zi az ok ta tás nak.

(A me zõ gaz da sá gi von ta tó ve ze té sé re jo go sí tó ha tó sá givizs ga a kü lön jog sza bá lyok ban elõ ír tak sze rint tör té nik.)





ha gyott és ki adott, tit ko sí tott té te le ket kell hasz nál ni.Az írás be li vizs ga kom plex vizs ga tárgy, amely a kö vet -

ke zõ té ma kö rök is me re te it tar tal maz za, az aláb bi arány -ban:

– me zõ gaz da sá gi mun ka gé pek és erõ gé pek: 50%– gép rajz: 10%– anyag is me ret és me zõ gaz da sá gi gé pek ja ví tá sa: 20%– szak mai szá mí tás: 10%– vál lal ko zá si is me re tek: 10%Az írás be li vizs ga idõ tar ta ma: 180 perc.





A gya kor la ti vizs ga tar tal ma és idõ tar ta ma:A gya kor la ti vizs ga há rom rész bõl áll:a) me zõ gaz da sá gi erõ gép be ál lí tá sa, hi ba el há rí tás,b) me zõ gaz da sá gi mun ka gé pek be ál lí tá sa és üze mel te -

té se,c) me zõ gaz da sá gi gé pek ja ví tá sa.A fel adat el vég zé sé re tan tár gyan ként ma xi mum 90 perc

áll ren del ke zés re.


A szó be li vizs ga tar tal ma és idõ tar ta ma:A szó be li vizs gán az FVM ál tal jó vá ha gyott és ki adott

té te le ket kell al kal maz ni.A szó be li vizs ga vizs ga tár gyai:– me zõ gaz da sá gi erõ gé pek,– me zõ gaz da sá gi mun ka gé pek,– me zõ gaz da sá gi is me re tek,– mun ka vé de lem, tûz vé de lem és kör nye zet vé de lem,– vál lal ko zá si és Euró pai Uni ós is me re tek.A je löl tek nek 30 perc fel ké szü lé si idõt kell biz to sí ta ni.

A szó be li vizs ga té te len ként 5–10 perc idõ tar ta mú le het,de összes sé gé ben nem ha lad hat ja meg a 30 per cet.


Az írás be li vizs gánMe zõ gaz da sá gi mun ka gé pek vizs ga tárgy bólEgy gép vagy gép cso port fel épí té sét, mû kö dé sét, be ál lí -

tá sát, a gép pel szem ben tá masz tott ag ro tech ni kai kö ve tel -mé nye ket és az üze mel te tés jel lem zõ it kell fel adat lap for -má já ban ki dol goz ni.

Me zõ gaz da sá gi erõ gé pek vizs ga tárgy bólAz erõ gé pek ál ta lá nos szer ke ze ti fel épí té sé nek elvi és

mû sza ki jel lem zõ it kell fel adat la pos for má ban ki dol goz ni.

Gép rajz vizs ga tárgy bólEgy axo no met ri kus ábra alap ján kell ve tü le ti raj zot ké -

szí te ni a in do kolt ve tü let szük ség let tel és gép raj zi egy sze -rû sí té sek kel. A ve tü le ti áb rán az al kat rész le gyár tá sá hozszük sé ges mé re te ket és egyéb ada to kat is fel kell tün tet ni.A raj zo lás hoz ce ru za és rajz esz kö zök (vo nal zó, kör zõ stb.) hasz nál ha tó.

Anyag is me ret és Me zõ gaz da sá gi gé pek ja ví tá sa vizs ga -tár gyak ból

A kö ve tel mény ben sze rep lõ anya gok ból teszt sort kellki töl te ni.

Szak mai szá mí tás vizs ga tárgy bólA me zõ gaz da sá gi erõ- és mun ka gé pek be ál lí tá sá hoz

vagy a gép ja ví tá si té ma kör höz kap cso ló dó szá mí tá si fel -ada tot kell meg ol da ni. Ér té ke lé si szem pont a szá mí tás me -ne té nek le ve ze té se is.

Vál lal ko zá si is me re tek vizs ga tárgy bólA gaz dál ko dá si for mák jel lem zõ it és a te vé keny ség hez

kap cso ló dó gya kor la ti is me re te ket kell fel adat lap for má já -ban meg ol da ni.


Az írás be li vizs gán a meg je lölt tan tár gyak ból köz pon ti -lag össze ál lí tott fel ada to kat, fel adat so ro kat kell megol -dani.

A szó be li vizs gánA me zõ gaz da sá gi erõ gé pek vizs ga tárgy bólA gé pek vagy rész egy sé ge i nek fel ada tai, fel épí té se, be -

ál lí tá sa, üze mel te té se, kar ban tar tá sa és a fel me rü lõ hi bákja ví tá sa kér he tõ szá mon:

– a me zõ gaz da sá gi erõ gé pek ál ta lá nos fel épí té se,– a me zõ gaz da sá gi erõ gé pek fõ szer ke ze ti egy sé gei s

azok mû kö dé se,– a bel sõ égé sû mo to rok fõbb jel lem zõi,– az Ot tó-mo tor mû kö dé si elve,– a dí zel mo tor mû kö dé si elve,– a bel sõ égé sû mo to rok rész egy sé gei, be ál lí tá sa, fel -

ada ta, mû kö dé se,– a ten gely kap cso lók,– a já ró szer ke zet ke re kes és lánc tal pas trak tor ese tén,– a kor mány szer ke zet ke re kes és lánc tal pas trak tor ese -

tén,– a fék szer ke zet,– a köz le ke dés biz ton sá gi be ren de zé sek,– a me zõ gaz da sá gi erõ gé pek elekt ro mos rend szer e, be -

ren de zé sei,– a me zõ gaz da sá gi erõ gép eme lõ hid ra u li ká ja,– a ve ze tés tech ni kai fel ada tok, jár mû vek sta bi li tá sa,

üze mel te té si vesz te sé gek.

A me zõ gaz da sá gi mun ka gé pek vizs ga tárgy bólA gé pek vagy rész egy sé ge i nek fel ada tai, fel épí té se, be -

ál lí tá sa, üze mel te té se, kar ban tar tá sa és a fel me rü lõ hi bákja ví tá sa kér he tõ szá mon:

– a ta laj mû ve lõ gé pek mun ká ja, fel épí té se, be ál lí tá sa,üze mel te té se ag ro tech ni kai kö ve tel mé nyek nek meg fele -lõen,

– a ta laj erõ-után pót lás gé pe i nek mun ká ja, fel épí té se,be ál lí tá sa, üzem be he lye zé se az ag ro tech ni kai kö ve tel mé -nyek nek meg fele lõen,

– a ve tés, ül te tés, pa lán tá zás gé pe i nek mun ká ja, fel épí -té se, be ál lí tá sa, üzem be he lye zé se az ag ro tech ni kai kö ve -tel mé nyek nek meg fele lõen,

– a szá las ta kar mány be ta ka rí tás, a rend ke ze lés és bá -lázás gé pe i nek mun ká ja, fel épí té se, be ál lí tá sa, üzem be he -lye zé se az ag ro tech ni kai kö ve tel mé nyek nek meg fele lõen,

– a szecs ká zó gé pek mun ká ja, fel épí té se, be ál lí tá sa,üzem be he lye zé se az ag ro tech ni kai kö ve tel mé nyek nekmeg fele lõen,

– a be ta ka rí tó gé pek mun ká ja, fel épí té se, be ál lí tá sa azag ro tech ni kai kö ve tel mé nyek nek meg fele lõen,

– a sze mes ter mény utó ke ze lés és szá rí tás gé pe i nekmun ká ja, fel épí té se, be ál lí tá sa, üzem be he lye zé se az ag ro -tech ni kai kö ve tel mé nyek nek meg fele lõen,

– a nö vény vé de lem gé pe i nek mun ká ja, fel épí té se, be ál -lí tá sa, üzem be he lye zé se az ag ro tech ni kai kö ve tel mé nyek -nek meg fele lõen,

– a me zõ gaz da sá gi anyag moz ga tás gé pe i nek mun ká ja,fel épí té se, be ál lí tá sa, üzem be he lye zé se az ag ro tech ni kaikö ve tel mé nyek nek meg fele lõen,

– a nö vény ápo lás és ön tö zés gé pe i nek mun ká ja, fel épí -té se, be ál lí tá sa, üzem be he lye zé se az ag ro tech ni kai kö ve -tel mé nyek nek meg fele lõen,

– a ta kar mány ke ve rés, ki osz tás gé pe i nek mun ká ja, fel -épí té se, be ál lí tá sa, üzem be he lye zé se az ag ro tech ni kai kö -ve tel mé nyek nek meg fele lõen,

– a fe jés gé pe i nek mun ká ja, fel épí té se, be ál lí tá sa,üzem be he lye zé se az ag ro tech ni kai kö ve tel mé nyek nekmeg fele lõen,

– a trá gya ke ze lés gé pe i nek mun ká ja, fel épí té se, be ál lí -tá sa, üzem be he lye zé se az ag ro tech ni kai kö ve tel mé nyek -nek meg fele lõen.

A me zõ gaz da sá gi is me re tek vizs ga tárgy bólA ha zánk ban el ter jedt gaz da sá gi nö vé nyek és ál la tok

ter mesz tés-, illetve tar tás tech no ló gi ái, valamint ta laj ta ni,ég haj lat ta ni, nö vény ta ni alap fo gal mak sze re pel het nek akér dé sek kö zött:

– ta laj ta ni alap fo gal mak, a Ma gyar or szá gon ta lál ha tóta laj tí pu sok jel lem zõi, tu laj don sá gai,

– a me zõ gaz da sá gi ter ve zés és az ég haj lat össze füg gé -sei,

– a leg fon to sabb gaz da sá gi nö vé nye ink ter mesz tés -tech no ló gi á ja (búza, árpa, rozs, ku ko ri ca, szó ja, lu cer nastb.),

– a nö vé nyek ál ta lá nos jel lem zé se,– a ve tés elõt ti ta laj-elõ ké szí té si mun kák a leg fon to -

sabb gaz da sá gi nö vé nye ink nél,– a ve tõ mag tu laj don sá gai, elõ ké szí té se ve tés hez,– a ta laj mû ve lé si fel ada tok ag ro tech ni ká ja,– a be ta ka rí tá si mun kák jel lem zõi, szer ve zé se,– a leg fon to sabb gaz da sá gi ál la ta ink tartástechnoló -

giája (ser tés, szar vas mar ha, ba rom fi, juh stb.),– ta kar má nyok elõ ál lí tá sa, össze té te le,– a szer ves trá gya ke ze lé se,– a mû trá gyák jel lem zõi, össze té te le, ha tó anya ga, a

mû trá gyá zás mun ka fo lya ma tai.

A mun ka-, tûz- és kör nye zet vé de lem vizs ga tárgy bólAz ál ta lá nos alap fo gal ma kon túl a szak má hoz kap cso ló -

dó spe ci á lis kér dé sek re is ki kell tér ni:– ál ta lá nos és spe ci á lis mun ka vé del mi sza bá lyok,– ál ta lá nos és spe ci á lis tûz vé del mi sza bá lyok,– ál ta lá nos és spe ci á lis kör nye zet vé del mi sza bá lyok.

A vál lal ko zá si és Euró pai Uni ós is me re tek vizs ga tárgy -ból

A vál lal ko zás be in dí tá sá hoz és fenn tar tá sá hoz szük sé -ges alap is me re te ket, az Euró pai Unió és szer ve ze te i nekfel épí té sét, a Kö zös Ag rár Po li ti ka (KAP) alap ja it és a tá -mo ga tá si le he tõ sé gek el ve it kell szá mon kér ni:

– vál lal ko zá si for mák a me zõ gaz da ság ban,– a vál lal ko zás in dí tá sá nak sza bá lyai, fel té te lei,– a vál lal ko zás fenn tar tá sá nak, fej lesz té sé nek sza bá -

lyai,


– egy sze rû sí tett üz le ti terv-ké szí tés,– pá lyá za tok ké szí té sé nek alap el vei,– az Euró pai Unió és szer ve ze te i nek fel épí té se,– a KAP alap jai,– az ag rá ri um tá mo ga tá si le he tõ sé gei az Euró pai Uni ó -

ban.

A gya kor la ti vizs gánA me zõ gaz da sá gi erõ gé pek be ál lí tá sa, hi ba el há rí tás

vizs ga rész benEgy adott erõ gép napi kar ban tar tá sát, egy elõ idé zett

hiba el há rí tá sát és az üze mi kö rül mé nyek be ál lí tá sát kellel vé gez ni:

– erõ gé pek napi kar ban tar tá sa,– mo to rok di ag nosz ti kai vizs gá la ta, hi ba fel vé tel,– a ke ze lé si uta sí tás ban és gép könyv ben sze rep lõ ér té -

kek be ál lí tá sa a me zõ gaz da sá gi erõ gép szer ke ze ti egy sé -ge in,

– szét sze relt mo tor hi bá i nak fel vé te le zé se,– a ke ze lõ- és biz ton sá gi be ren de zé sek be ál lí tá sa.

Me zõ gaz da sá gi mun ka gé pek be ál lí tá sa és üze mel te té sevizs ga rész ben

Egy mun ka gép napi kar ban tar tá sát, erõ gép hez tör té nõka pcso lá sát, ön já ró- vagy sta bil gép üzem be he lye zé sét, amun ka hely zet be ál lí tá sát és az ag ro tech ni kai kö ve tel mé -nyek nek meg fe le lõ me zõ gaz da sá gi mun kát kell el vé gez ni, üze mi kö rül mé nyek kö zött:

– a gé pek napi kar ban tar tá sa,– ta laj mû ve lõ gé pek mun ka hely zet be ál lí tá sa, össze -

kap cso lá sa az erõ gép pel, a ta laj mû ve lé si mun ka el vég zé sea meg adott ér té kek alap ján,

– táp anyag-után pót lás gé pe i nek össze kap cso lá sa azerõ gép pel, a gép be ál lí tá sa a ki szó ran dó mennyi ség nekmeg fele lõen, és a trá gyá zás el vég zé se,

– szá las ta kar mány-be ta ka rí tó gép üzem be he lye zé se,be ál lí tá sa, a ta kar mány be ta ka rí tá sa,

– ke ze lõ gép össze kap cso lá sa az erõ gép pel, a gép be ál -lí tá sa, a rend ke ze lé se,

– ga bo na-be ta ka rí tó gép be ál lí tá sa adott ter mény be ta -ka rí tá sá hoz,

– gu mós- és gyö kér nö vény-be ta ka rí tó gép üzem be he -lye zé se, be ál lí tá sa és a be ta ka rí tás el vég zé se,

– ta kar mány ke ve ré se adott re cept ura alap ján és a ta -kar mány ki jut ta tá sa,

– a fe jõ gép be ál lí tá sa, a fe jés el vég zé se,– a trá gya ki hor dá sa, ra ko dá sa és ke ze lé se.

A me zõ gaz da sá gi gé pek ja ví tá sa vizs ga rész benEgy a me zõ gaz da sá gi gé pész te vé keny ség gel össze füg -

gõ gyár tá si, fel újí tá si vagy ja ví tá si mun ka mû ve let bõl áll.A ja ví tás so rán kézi esz kö zö kön kí vül for gá cso ló gép,illetve cél szer szá mok (esz kö zök) hasz ná la ta le het sé ges:

– hen ge res al kat rész ké szí té se gépi for gá cso lás sal,– egy sze rûbb gé pe lem el ké szí té se kézi szer szá mok kal

(re tesz, ék),– ko pott szán tó vas éle zé se ko vá cso lás sal,– sze ge cse lés,

– csap ágyak sze re lé se,– gép vá zak egyen ge té se,– il lesz tett al kat ré szek össze sze re lé se,– fék be tétcse re,– gu mi sze re lés.



Men te sül az adott vizs ga rész ben, ille tõ leg tan tárgy ban a szak mai vizs ga le té te le alól az a vizs gá zó, aki or szá gos(szak mai, ille tõ leg tan tár gyi) ta nul má nyi ver se nyen a ver -seny ki írás ban meg ha tá ro zott he lye zést, tel je sít ményt,szin tet el éri. Ilyen eset ben a vizs ga rész vagy tan tárgy osz -tály za tát, ille tõ leg ér dem je gyét a ta nul má nyi ver seny ked -vez mé nye zett je i re vo nat ko zó sza bá lyo zás sze rint kellmeg ál la pí ta ni.

A fel ké szí tés so rán a me zõ gaz da sá gi von ta tó ve ze té sé reér vé nyes jár mû ve ze tés re jo go sí tó ok mánnyal ren del ke zõfel ment he tõ a jár mû ve ze tõ-kép zés tan tárgy ok ta tá sán valórész vé tel alól.





vizs ga ré szen ka pott ér dem je gyek alap ján kell meg ha tá roz -ni.



A gya kor la ti vizs gán vizs ga tár gyan ként (a gép üze mel -te tés és a gép ja ví tás) kü lön-kü lön (1–5-ig ter je dõ) ér dem -jeggyel kell osz tá lyoz ni.

Elég te len re kell mi nõ sí te ni a je lölt gya kor la ti vizs ga -ered mé nyét, ha bár mely gya kor la ti tan tárgy ra elég te len ér -dem je gyet ka pott.

A szak mai el mé le ti vizs ga ér té ke lé se:A szak mai el mé let osz tály za tát az írás be li vizs ga ré szen

ka pott ér dem jegy és a szó be li vizs ga ré szen tan tár gyan ként kü lön-kü lön ka pott ér dem je gyek (5 db) szám ta ni át la go lá -sá val kell meg ha tá roz ni. (Ke re kí té si té nye zõ ként az írás -be li vizs ga rész ered mé nyét kell figye lembe ven ni).



A szak mai gya kor la ti vizs ga ér té ke lé se:A szak mai gya kor la ti vizs ga ré szen rész te rü le te ként ér -

té ke lõ la pot kell ki töl te ni.A szak mai gya kor lat osz tály za tát a rész te rü le te ken el ért

ér dem je gyek át la go lá sá val kell meg ál la pí ta ni. (A ke re kí -tés so rán a gép üze mel te té si fel adat ér dem je gye a meg ha tá -ro zó).

A gya kor la ti vizs gán a je lölt, ha más vagy sa ját tes ti ép -sé gét ve szé lyez te ti, ak kor a vizs gát meg kell sza kí ta ni, és a je lölt elég te len osz tály za tot kap.



Si ker te len a szak mai vizs ga, ha a vizs gá zó az írás be livagy a gya kor la ti vizs ga ré szen, to váb bá ha a szó be li vizs -ga ré szen bár me lyik szak mai el mé le ti vizs ga tárgy ból elég -te len ér dem je gyet, ille tõ leg osz tály za tot ka pott.

Ja ví tó vizs gát ab ból a vizs ga rész bõl, ille tõ leg tan tárgy -ból kell ten ni, amely bõl a vizs gá zó tu dá sát elég te len re mi -nõ sí tet ték.

A si ker te len szak mai vizs ga, a pót ló vizs ga és a ja ví tó -vizs ga a vizs ga idõ pont já ban ér vé nyes vizs ga kö ve tel mény sze rint meg is mé tel he tõ.

A vizs gáz ta tás sa já tos fel té te leiA si ke res szak mai vizs gát tett je löl tek me zõ gaz da sá gi

gé pész szak mai bi zo nyít ványt kap nak, mely alap ján azFVM Kép zé si és Szak ta nács adá si In té zet ké re lem re, a vo -nat ko zó jog sza bá lyok nak meg fe le lõ, „Me zõ gaz da sá gi éser dé sze ti gép ke ze lõi jo go sít ványt” ál lít hat ki, ezért a gya -kor la ti vizs ga so rán a gép üze mel te té si fel ada tok tel je sí té -sét ki e mel ten kell vizs gál ni.”

8. Az R. mel lék le té nek 117. pont ja he lyé be a kö vet ke -zõ ren del ke zés lép:

„117. Pék szakképesítésszakmai és vizsgakövetelményei



2. A szak ké pe sí tés meg ne ve zé se: Pék





II. A szakképesítés további adatai


Is ko lai elõ kép zett ség:A pék szak ké pe sí tés– a nyol ca dik év fo lyam el vég zé sé vel ta nú sí tott alap fo -


ha to dik év fo lya mát el vég zett és a nap pa li rend sze rû is ko -lai ok ta tás ke re té ben a köz ok ta tá si tör vény 27. § (8) be kez -dé sé ben sza bá lyo zott két éves fel zár kóz ta tó ok ta tást ered -mé nye sen be fe je zett ta nu lók szá má ra vá laszt ha tó, vagy

– a ti zen ha to dik élet évét be töl tött, az ál ta lá nos is ko lahe te dik év fo lya mát el vég zett és a nap pa li rend sze rû is ko lai ok ta tás ke re té ben a köz ok ta tá si tör vény 27. § (8) be kez dé -sé ben sza bá lyo zott egy éves fel zár kóz ta tó ok ta tást ered mé -nye sen be fe je zett ta nu lók szá má ra vá laszt ha tó, vagy

– a ti zen ha to dik élet évét be töl tött, az ál ta lá nos is ko lanyol ca dik év fo lya mát be nem fe je zett és a nap pa li rend sze -rû is ko lai ok ta tás ke re té ben a köz ok ta tá si tör vény 27. §(8) be kez dé sé ben sza bá lyo zott egy évig tar tó szak kép zéstelõ ké szí tõ év fo lya mon e mel lék let B) táb lá za tá ban az Élel -mi szer ipa ri szak ma cso port ra meg ha tá ro zott be me ne tikom pe ten ci á kat meg szer zett ta nu lók szá má ra vá laszt ha tó.



Szak mai al kal mas sá gi kö ve tel mé nyek or vo si iga zo lá sa(egész ség ügyi könyv).


A szak mai alap kép zés idõ tar ta ma: 1 év

4. Szint vizs ga:






7216 Sü tõ-, tész ta ipa ri mun kás

2. Mun ka te rü let rö vid, jel lem zõ le írá sa

A pék ké pes bár mely sü tõ ipa ri ter mék ki vá ló mi nõ ség -ben tör té nõ elõ ál lí tá sá ra úgy kis üzem ben, mint nagy üzem -ben.


Az alap anya go kat a sza bá lyok nak meg fele lõen ve szi átés tá rol ja.

A ren de lés alap ján – az anyag nor ma figye lembe véte -lével – ki szá mol ja az anyag szük ség le tet.

A ter mé kek el ké szí té sé hez a meg fe le lõ esz kö zö ket ésgé pe ket al kal maz za.

Meg fe le lõ mi nõ sé gû és mennyi sé gû tész tát ké szít, ame -lyet a ter mék nek meg fe le lõ tö meg egy ség ben és alak bandol go z fel. A ke lesz té si és sü té si pa ra mé te re ket meg fele -lõen al kal maz za. A kész ter mé ket meg fe le lõ mó don tá rol ja, mi nõ sí ti és ké szí ti elõ szál lí tás ra.

A ke nyér- és pék sü te mény fé lé ket és a kü lön le ges ter mé -ke ket ha gyo má nyos és kor sze rû tech no ló gi á já val egy aránt elõ tud ja ál lí ta ni az eh hez szük sé ges gé pek, be ren de zé sekal kal ma zá sá val.

A mun ka vég zés hez szük sé ges alap ve tõ egész ség vé del -mi, mun ka vé del mi, tûz vé del mi, kör nye zet vé del mi és bal -eset vé del mi, valamint üze mi elõ írásokat is me ri és be tart ja.




33 5212 02 Pék-cuk rász

33 7826 01 Cuk rász

31 5212 08 Keksz és os tya gyár tó

21 5212 03 Mé zes ka lács ké szí tõ

31 5212 04 Édes ipa ri ter mék gyár tó


A fog lal ko zás gya kor lá sa so rán elõ for du ló leg fon to sabb fel adat cso por tok és az azok hoz köz vet le nül kap cso ló dókö ve tel mé nyek:

1. Gyár tás -el õk ész ítés és anyag is me ret te rén

A szak em ber le gyen ké pesA gyár tást meg ter vez ni és meg szer vez ni, ezen be lül:– át te kin te ni a napi ter me lés ki írást,– ki szá mí ta ni a gyár tás hoz szük sé ges anya go kat,– ki vá lasz ta ni és elõ ké szí te ni a meg fe le lõ mi nõ sé gû

nyers anya go kat,– elõ ké szí te ni a tech ni kai esz kö zö ket.

2. Ter mék gyár tás te rén

2.1. A szak em ber le gyen ké pes

Tész tát ké szí te ni:– ke nyér tész tát da gasz ta ni köz ve tett, köz vet len mó don,

ko vász pót lá sos tech no ló gi á val,– pék sü te ményt da gasz ta ni (vi zes, te jes, dú sí tott, to jás -

sal dú sí tott, gyúrt, ke vert, haj to ga tott om lós, le ve les, kü -lön le ges táp lál ko zá si igé nye ket ki elé gí tõ tész ta),

– sü tõ ipa ri dísz mun ká hoz tész tát ké szí te ni.


Fel dol goz ni a tész tát kéz zel és gép pel:– nyers tész tát osz ta ni, mér ni és göm bö lyí te ni,– tész tát for máz ni (sod rás, fo nás, hur ko lás, csa va rás,

te ke rés, nyúj tás, töl tés stb.),– tész ta fe lü le tet ke zel ni (to já so zás, ma go zás, mos da tás

stb.).


A ke lesz tés pa ra mé te re it meg ha tá roz ni és be ál lí ta ni:– a tész tát meg fe le lõ mér té kig ke lesz te ni,– a tész ta kelt sé gét meg ál la pí ta ni,– a tész ta ke lesz té si ide jét sza bá lyoz ni,– a ke lesz tést meg sza kí ta ni,– a fa gyasz tott tész tát ve tés re elõ ké szí te ni.


Ter mé ket süt ni, szá rí ta ni:– a ve tést elõ ké szí te ni (ke nye ret cím kéz ni, fe lü le tet

mos dat ni, vág ni stb.),– ter mé ket vet ni (kü lön bö zõ mód sze rek kel),– ke men cé ben, olaj sü tõ ben ter mé ket süt ni,– ter mé ket ki süt ni (sült sé get meg ál la pí ta ni).


Kü lön le ges táp lál ko zá si igé nye ket ki elé gí tõ ter mé ketké szí te ni, töl te ni, dí szí te ni.


Fa gyasz tott tech no ló gi át al kal maz ni:– fél kész- és– kész ter mé ketfa gyasz ta ni.

3. Kész ter mék ke ze lés te rén

A szak em ber le gyen ké pesA ter mé kek be fe je zõ és ki egé szí tõ mû ve le te it vé gez ni:– ke nye ret hû te ni,– ki sült tész tát elõ ké szí te ni (pl. szé le zés, vá gás),– sü te ményt be töl te ni,– pék sü te ményt dí szí te ni (sü tés után),– sü te ményt be von ni, bur kol ni,– sü tõ ipa ri ter mé ket sze le tel ni, illetve cso ma gol ni és

je löl ni,– sü tõ ipa ri ter mé ket szál lí tó kon té ner re, re kesz be, do -

boz ba stb. rak ni,– sü tõ ipa ri kész ter mé kek mi nõ sé gét el len õriz ni,– a kész ter mé ket szak bolt ban és áru be mu ta tó kon meg -

fele lõen be mu tat ni.

4. Mû szak zá rás te rén

A szak em ber le gyen ké pesA hasz nált esz kö zö ket tisz tí tás ra össze gyûj te ni:– a gé pe ket és esz kö zö ket tisz tí ta ni,– a rak tá rat és az üze met a mû szak vé gén át te kint he tõ

ál la pot ban hagy ni,– napi je len tést ké szí te ni (el szá mol ni a fel hasz nált

anyag gal, a ter me lés sel).


5. Mi nõ ség biz to sí tás (HACCP, ISO stb.) te rén

A szak em ber le gyen ké pesA mi nõ ség biz to sí tá si rend szer al kal ma zá sá ra:– az elõ írt mé ré sek el vég zé sé re,– a kri ti kus pon tok fel ügye le té re,– a hi bák ki ja ví tá sá ra.

6. A hi gi é nia és mun ka vé de lem te rén

A szak em ber le gyen ké pesA mun ka vé del mi, kör nye zet vé del mi, üze mi és sze mé lyi

hi gi é ni ai elõ írásokat be tar ta ni.






2.1. Az írás be li vizs ga tar tal ma és idõ tar ta ma:

Az írás be li vizs ga kom plex fel adat, amely há rom rész -bõl áll:

a) szak mai szá mí tá sok vég zé se,b) tech no ló gi ai fo lya ma tok is mer te té se,c) rajz alap ján az adott gép meg ha tá ro zá sa.Az írás be li vizs ga idõ tar ta ma: 180 perc.

2.2. A gya kor la ti vizs ga tar tal ma és idõ tar ta ma:

A gya kor la ti vizs gán szak mai tech no ló gi ai gya kor lat ból kell meg fe lel ni.

A gya kor la ti vizs ga idõ tar ta ma: 300 perc.

2.3. A szó be li vizs ga tar tal ma és idõ tar ta ma:

A szó be li vizs ga té te lek há rom rész bõl áll nak, az aláb biel mé le ti tár gyak té ma kö re i bõl

– Sü tõ ipa ri tech no ló gia– Sü tõ ipa ri gép tan– Mun ka vé de lem és hi gi é niaA je löl tek nek 30 perc fel ké szü lé si idõt kell biz to sí ta ni.

A szó be li vizs ga té te len ként leg fel jebb 10 perc idõ tar ta múle het.


3.1. Az írás be li vizs ga tar tal ma:

Az írás be li vizs gán az FVM ál tal az adott vizs gá ra jó vá -ha gyott és ki adott, tit ko sí tott té te le ket kell al kal maz ni.

3.1.1. Szak mai szá mí tá sok vég zé se– a gyár tás hoz szük sé ges anya gok szá mí tá sa,– a sólé ada go lás mér té ké nek meg ha tá ro zá sa,– fak to ro zás sal kép zett da rab ki szá mí tá sa,– ko vász hoz szük sé ges anya gok szá mí tá sa,– tész ta össze té tel lel kap cso la tos szá za lé kos szá mí tá -

sok el vég zé se,– össze tett fel adá si mû ve le tek nél fel adá si tö meg szá -

mí tá sa,– gyár tás idõ tar ta má nak szá mí tás sal való meghatáro -

zása,– a tény le ges faj la gos anyag fel hasz ná lás ki szá mí tá sa.

3.1.2. Tech no ló gi ai fo lya ma tok is mer te té se– anya gok cso por to sí tá sa,– tész ta ké szí tés: az anya gok át ala ku lá sa a tech no ló gia

egyes sza ka sza i ban,– ke lesz tés: az anya gok át ala ku lá sa a tech no ló gia

egyes sza ka sza i ban,– sü tés: az anya gok át ala ku lá sa a tech no ló gia egyes

sza ka sza i ban,– hû tés: az anya gok át ala ku lá sa a tech no ló gia egyes

sza ka sza i ban,– tész ta szer ke zet vál to zá sa a ko vá szo lás so rán,– tész ta szer ke zet vál to zá sa a da gasz tás so rán,– tész ta szer ke zet vál to zá sa a tész ta érés so rán,– tész ta szer ke zet vál to zá sa a ke lesz tés so rán,– ke nyér fé lék jel lem zõi,– pék sü te mény fé lék,– kü lön le ges táp lál ko zá si igényt ki elé gí tõ ter mé kek

jel lem zõi,– sü tõ ipar ban al kal ma zott hû tõ tech no ló gi ák.

3.1.3. Rajz alap ján az adott gép meg ha tá ro zá sa– az áb rán lát ha tó gép meg ne ve zé se,– a meg je lölt ré szek fel so ro lá sa,– a gép mû kö dé sé nek és üze mel te tés nek is mer te té se,– kar ban tar tá si- és mun ka vé del mi elõ írások ismerte -

tése.Az írás be li vizs ga össz pont szá ma: 100 pont.A rész pont szá mok:– szak mai szá mí tás: 30 pont,– tech no ló gi ai fo lya ma tok is mer te té se: 50 pont,– rajz alap ján az adott gép meg ha tá ro zá sa: 20 pont.

3.2. A gya kor la ti vizs ga tar tal ma:

A gya kor la ti vizs gán az FVM ál tal jó vá ha gyott té tel sortkell al kal maz ni.

A gya kor la ti vizs ga fel ada tot a vizs ga bi zott ság el nö ke ate rü le ti gaz da sá gi ka ma rát kép vi se lõ vizs ga bi zott sá gi tag -gal egyet ér tés ben hagy ja jóvá.

A vizs ga mun kát a vizs ga bi zott ság elõtt a Ma gyar Élel -mi szer könyv ben meg adott pa ra mé te rek sze rint kell el ké -szí te ni.

A gya kor la ti vizs gán elõ ál lí tott kész ter mék mi ni má lisér té kel he tõ szint jé nek meg kell fe lel nie a gyárt mány la ponelõ írt ke res ke del mi for ga lom ba ho za tal pa ra mé te re i nek.


3.3. A szó be li vizs ga tar tal ma:

A szó be li vizs gán az FVM ál tal ki adott és jó vá ha gyottté te le ket kell al kal maz ni.

3.3.1. Sü tõ ipa ri tech no ló giaGyár tás el ké szí tés és anyag is me ret:– az üzem szer ve zés alap ja (ke men ce ka pa ci tás, mun ka -

nor ma, anyag nor ma),– üzem kez dés elõt ti te en dõk (ter me lés ki írás ké szí té se,

anyag ki írás szá mí tá sa, tech ni kai esz kö zök el len õr zé se),– alap anyag vizs gá la tok és az egyes anya gok mi nõ sé gi

kö ve tel mé nyei.

Ter mék gyár tás– Tész ta ké szí té si mó dok is mer te té se (di rekt, in di rekt,

ezek jel lem zõi).– Da gasz tás mód ja (in ten zi tá sa), tész ta érés.– Ke nye rek osz tá lyo zá sa, mi nõ sé gi jel lem zõk, ke nyér -

hi bák, ke nyér be teg sé gek.– Pék sü te mé nyek osz tá lyo zá sa (vi zes, te jes, dú sí tott,

to jás sal dú sí tott, om lós, le ve les) mi nõ sé gi jel lem zõk, ter -mék hi bák.

– Dísz mun ka cél ja, anya gai, esz kö zei, mód sze rei.– Tész ta fel dol go zás kéz zel, gép pel (fel adás, táb lá zás).– Ke lesz tés (mód jai, fo lya ma tai).– A ke men cé ben sü tés cél ja, fel té te lei, fo lya ma ta.– Sü té si el já rá sok, sült ség-meg ál la pí tás.– Zsír ban sült ter mé kek és mi nõ sé gi kö ve tel mé nyek.– Mor zsa szá rí tás, ap rí tás.– Az egész sé ges táp lál ko zást szol gá ló sü tõ ipa ri ter -

mékek.– Di é ta tí pu sok, a sü tõ ipa ri di é tás ter mé kek (el sõ sor ban

cö li á kia, fe nil ke tu nu ria, di a be tes).– A sü tõ ipa ri fa gyasz tás el vé nek is mer te té se.

Kész ter mék ke ze lé se– ke nyér hû tés és ke nyér bél szá ra dás,– pék sü te mé nyek dí szí tõ anya gai és dí szí té si tech ni kái,– ter mék sze le te lés, cso ma go lás, va la mint je lö lé si elõ -

írások be tar tá sa,– tá ro lás, szál lí tás,– mi nõ ség-el len õr zés (Ma gyar Élel mi szer könyv).

Mû szak zá rás fel ada ta– a ter me lés után el vég zen dõ fel ada tok is mer te té se.

Mi nõ ség biz to sí tás– a mi nõ ség biz to sí tá si rend sze rek is mer te té se

(HACCP, ISO).

3.3.2. Sü tõ ipa ri gép tanA szó be li gép ta ni vizs gán egy sü tõ ipa ri gé pet vagy be -

ren de zést kell is mer tet ni, mely hez a tan könyv ben sze rep lõábra (fel ira to zás nél kü li) hasz nál ha tó.

A szó be li té tel sort a– gyár tás-elõ ké szí tõ– ter me lést vég zõ és– kész ter mék-ke ze lõ gé pek bõl

kell össze ál lí ta ni.

3.3.3. Mun ka vé de lem és hi gi é nia

A mun ka vé de lem és hi gi é nia tan tárgy szó be li vizs gánaz élel mi szer ipar te rü le tén ál ta lá no san elõ írt kö ve tel mé -nye ket kell szá mon kér ni a ki hú zott té tel alap ján.


Men te sül a szak mai vizs ga le té te le alól az a je lölt, akiSzak ma Ki vá ló Ta nu ló ja Ver se nyen a ver seny ki írás banmeg ha tá ro zott tel je sít ményt el éri.

Az írás be li és szó be li vizs ga ré szek egy más sal he lyet te -sít he tõk ab ban az eset ben, ha a vizs gá zó fo gya té kos sá ga miatt a ta nul má nyai so rán va la me lyik alól fel men tést kap(pél dá ul: dys le xia, da do gás ese té ben stb.).



– szak mai el mé let bõl és

– szak mai gya kor lat ból

kap osz tály za tot.

5.1. A szak mai el mé le ti vizs ga ér té ke lé se:

Az írás be li vizs ga részt köz pon ti lag ki adott út mu ta tósze rint egy (1–5-ig ter je dõ) ér dem jeggyel kell mi nõ sí te ni.

A szó be li vizs gán a fe le le te ket kü lön-kü lön (1–5-ig ter -je dõ) ér dem jeggyel kell mi nõ sí te ni és ezek, valamint azírás be li ered mé nye alap ján egyet len ér dem je gyet kellmeg ál la pí ta ni. Ered mény te len nek kell te kin te ni a szak maiel mé le ti vizs gát, ha a vizs gá zó az írás be li vagy szó be livizs gá já ra elég te len ér dem je gyet ka pott.

5.2. A szak mai gya kor la ti vizs ga ér té ke lé se:

A gya kor la ti mun kát a szak sze rû ség, a pon tos ság, a mi -nõ sé gi kö ve tel mé nyek, a hi gi é ni ai és a mun ka vé del mi elõ -írások be tar tá sá nak, valamint a kész ter mék mi nõ sí té sé nekfigye lembe véte lével, egyet len osz tály zat tal kell ér té kel ni.

Ered mény te len nek kell te kin te ni a gya kor la ti vizs gát,ha a vizs gá zó a ki je lölt fel adat 75%-át nem tel je sí ti, vagy amun ka mi nõ ség e erõ sen ki fo gá sol ha tó.

Ha a je lölt a vizs ga fel adat meg ol dá sa so rán sa ját vagymás sze mély tes ti ép sé gét ve szé lyez te ti, ak kor a vizs gátmeg kell sza kí ta ni és a je lölt elég te len osz tály za tot kap.

5.3. A szak mai vizs ga ér té ke lé se:

Ered mé nyes vizs gát tett az a je lölt, aki a szak mai el mé -let és a szak mai gya kor lat kö ve tel mé nye it tel je sí tet te.

A szak mai vizs ga ered mény te len sé ge ese tén az elég te -len vizs ga ré szek bõl a je lölt ja ví tó vizs gát te het.”


9. Az R. mel lék le té nek 142. pont ja he lyé be a kö vet ke -zõ ren del ke zés lép:

„142. Vadász, vadtenyésztõ szakképesítésszakmai és vizsgakövetelményei



2. A szak ké pe sí tés meg ne ve zé se: Va dász, vad te nyész tõ


4. Kép zés ma xi má lis idõ tar ta ma:– szak kép zé si év fo lya mok szá ma: 2,5– ma xi má lis óra szám: –





Is ko lai elõ kép zett ség:A va dász, vad te nyész tõ szak ké pe sí tés– ti ze dik év fo lyam ra épü lõ, vagy– a ti zen ha to dik élet évét be töl tött ta nu lók szá má ra vá -

lasz ha tó, a köz ok ta tá si tör vény 27. § (8) be kez dé sé bensza bá lyo zott fel té te lek kel, vagy


Szak mai elõ kép zett ség: –Elõ írt gya kor lat: –Is ko la rend sze ren kí vü li kép zés ese tén két év vad gaz dál -

ko dá si mun ka kör ben szer zett gya kor lat iga zo lá sa szük -séges.


Ki zá ró egész ség ügyi okok: hal lás-, lá tás ká ro so dás, vég -tag hi ány, ve se baj, cu kor baj, epi lep szia, el me baj (ideg -rend sze ri ká ro so dá sok), al ler gia (toll, por, pol len, am mó -nia), fer tõ zõ be teg sé gek stb.

A vad vé del mé rõl, a vad gaz dál ko dás ról, valamint a va -dá szat ról szóló 1996. évi LV. tör vény 54. § (3) be kez dé sesze rint a hi va tá sos va dász fel ada tai el lá tá sá hoz szük sé gesszol gá la ti va dász lõ fegy ver-tar tás kü lön jog sza bály banmeg ha tá ro zott egész ség ügyi al kal mas ság, to váb bá a gép -jár mû ve ze tõ, von ta tó ve ze tõ, kézi mo tor fû rész-ke ze lõ jo -

go sít vá nyok meg szer zé sé vel kap cso la tos elõ ze tes or vo sivizs gá lat fel té te lei az irány adók.

3. Szak mai alap kép zés idõ tar ta ma: 0,5 év

4. Szint vizs ga:

A gya kor la ti kép zés szer ve zõ je annak mé ré sé re, hogy ata nu ló a szak mai alap kép zés so rán el sa já tí tot ta-e az irá nyí -tás mel let ti mun ka vég zés hez szük sé ges kom pe ten ci á kat,szint vizs gát szer vez het.





6221 Va dász, vad te nyész tõ


A mun ka te rü let szé les körû bi o ló gi ai, öko ló gi ai,valamint alap ve tõ mû sza ki is me re tek kel ren del ke zõ, a ter -mé sze tkö ze li gon dol ko dást ma gá é nak val ló szak em bertigé nyel. A va dász, vad te nyész tõ a va dá sza ti jog tu laj do no -sá nál, hasz ná ló já nál a vad ál lo mány vé del mé vel, óvá sá val,gya ra pí tá sá val, mi nõ sé gé nek fej lesz té sé vel, kár té te lé nekmeg elõ zé sé vel, hasz no sí tá sá val, valamint vad föld mû ve -lés sel, vad ta kar má nyo zás sal, ter mé szet- és kör nye zet vé -de lem mel, va dá sza ti szol gál ta tás sal össze füg gõ, fõ ként fi -zi kai mun kát, illetve egy sze rû szer ve zé si, irá nyí tá si te vé -keny sé ge ket lát el. A mun ka vég zés jel lem zõ en sza bad te -rü le ten, illetve te nyész tõ te le pen tör té nik.




31 6203 10 Ál ta lá nos ál lat te nyész tõ

33 7898 01 Kör nye zet vé del mi szak mun kás



1. Vad vé del mi fel ada tok el lá tá sa te rén

A va dász, vad te nyész tõ le gyen ké pes– a vad élõ he lyét fej lesz te ni (kör nye zet kí mé lõ mó don,

kézi és mo to ros kézi esz kö zök se gít sé gé vel az élõ hely vad -el tar tó ké pes sé gét nö vé nyek te le pí té sé vel, ápo lá sá val, sze -lek tá lá sá val nö vel ni),


– te vé keny sé ge so rán az ál ta lá nos ter mé szet vé del mi is -me re te ket al kal maz ni,

– a vé dett és a va dász ha tó va dat élõ he lyén sza badszem mel és ke re sõ táv csõ vel fel is mer ni, vi sel ke dé sét meg -fi gyel ni,

– a meg fi gyelt vad szá mát meg ha tá roz ni, az élõ helyvad ál lo má nyá nak lét szá mát meg be csül ni,

– vad kár-meg fi gye lést vé gez ni (fel is mer ni az er dei ésme zõ gaz da sá gi vad kár ra uta ló je le ket, a mi nõ sé gi ésmennyi sé gi vad kárt do ku men tál ni és je len te ni),

– él ve fo gó csap dá val dú va dat be fog ni és a szük sé gesvé dõ esz kö zök hasz ná la tá val ke zel ni,

– ész lel ni és meg fi gyel ni a jo go su lat lan te vé keny sé ge -ket, meg fe le lõ in téz ke dé se ket ten ni az el há rí tá suk ér de ké -ben (do ku men tá lás, je len tés),

– az élõ he lyen, zárt kert ben és te nyész tõ te le pen vad -egész ség ügyi meg fi gye lé se ket vé gez ni, a jel lem zõ vad be -teg sé ge ket, illetve az arra haj la mo sí tó té nye zõ ket felis -merni,

– a va de te tõ he lye ket szak sze rû en fer tõt le ní te ni,– az er dei uta kat kézi szer szám mal, me zõ gaz da sá gi

erõ gép re vagy lo vas fo gat ra erõ sí tett hó e ké vel hó men te sí -te ni.

2. A vad tar tá sá val kap cso la tos fel ada tok el lá tá sa te rén

A va dász, vad te nyész tõ le gyen ké pes– vad ta kar mányt ter mesz te ni, vad föl det mû vel ni (me -

zõ gaz da sá gi erõ gép re sze relt mun ka gép pel, valamint kéziszer szám mal te rü let- és ta laj elõ ké szí tést, ül te tést, ápo lá simun ká kat és be ta ka rí tást vé gez ni),

– vad ta kar mányt tá rol ni (tá ro ló he lyet elõ ké szí te ni, fer -tõt le ní te ni, a tá rolt ta kar mányt szak sze rû en ke zel ni),

– va dat ta kar má nyoz ni (a ta kar mányt és a takarmány- kiegészítõket me zõ gaz da sá gi von ta tó hoz kap csoltkönnyû pótkocsis sze rel vénnyel, lo vas fo gat tal az ete tõ -hely re ki szál lí ta ni, az ete tõt a lé te sít mény nek meg fe le lõ ta -kar mánnyal, ki egé szí tõ vel fel töl te ni),

– va dat be fog ni (a vad be fo gás hoz szük sé ges esz kö zö -ket ké zi szer szá mok se gít sé gé vel el ké szí te ni, szak sze rû enki he lyez ni, a be fo gott ál la tot sé rü lés men te sen ren del te té sihely re szál lí ta ni),

– be fo gott va dat gon doz ni,– va das ker tet, te nyész tõ te le pet ke zel ni, be ren de zé se i -

ket kar ban tar ta ni és üze mel tet ni,– ap ró va dat és nagy va dat a hi gi é ni ai elõ írásoknak és a

tech no ló gi ai le írás nak meg fele lõen zárt kert ben, te le pensza po rí ta ni, ne vel ni és tar ta ni (fo goly, fá cán, réce, vad -disz nó),

– a vad szak sze rû meg fi gye lé sé vel, za va rás nél kül ahul lott agan csot be gyûj te ni.

3. Üze mel te tés sel, mû sza ki kar ban tar tás sal kap cso la -tos fel ada tok el lá tá sa te rén

A va dász, vad te nyész tõ le gyen ké pes– vad gaz dál ko dá si erõ- és mun ka gé pe ket üze mel tet ni,

az üzem kész ál la po tot el len õriz ni, a napi kar ban tar tást el -vé gez ni,

– lo vat ápol ni, a lo vat a fo gat elé be fog ni, a va dá szat -ban, va dász ta tás ban hasz ná la tos fo gat tí pu so kat ve zet ni,fo gat igény be vé te le ese tén a fel me rü lõ leg fon to sabb biz -ton sá gi sza bá lyo kat al kal maz ni,

– az ólom sö rét hasz ná la tá nak kör nye zet-, és ter mé szet -vé del mi sza bá lya it be tar ta ni, az al ter na tív sö ré tes lõ sze re -ket al kal maz ni,

– a jog sze rû en tart ha tó és en ge dé lye zett sö ré tes és go -lyós va dász lõ fegy ve re ket és lõ sze re ket hasz nál ni,

– lõ fegy vert kar ban tar ta ni (biz ton sá go san szét- ésössze sze rel ni, a tisz tí tó, kar ban tar tó esz kö zö ket, anya go -kat, tisz tí tó sze re ket szak sze rû en ke zel ni),

– a lõ fegy vert min den kö rül mé nyek kö zött szak sze rû en tá rol ni, hor da ni és szál lí ta ni, a ba le set meg elõ zõ óvó rend -sza bá lyok min den ko ri be tar tá sá val lö vést le ad ni, illetvefegy vert ürí te ni,

– rend ben tar ta ni a va dász há zat (a va dász ház és kör -nye ze té nek mû sza ki és esz té ti kai ál la po tát el len õriz ni,egy sze rû kézi szer szá mok se gít sé gé vel apró ja ví tá so kat el -vé gez ni, ker ti szer szá mok kal és kis gé pek kel a va dász házkör nye ze tét rend ben tar ta ni),

– vad vé del mi ke rí tést ké szí te ni (a ke rí tés nyom vo na látés az osz lo pok he lyét ki je löl ni, elõ ké szí te ni, kézi szer -szám mal vagy kézi mo to ros gö dör fú ró val a ke rí tés osz lo -pok he lyét el ké szí te ni, osz lo po kat szak sze rû en ke zel ni ésle ál lí ta ni, tá ma szo kat el he lyez ni, a tí pus nak és a funk ci ó -nak meg fele lõen a fe szí tõ hu za lo kat fel erõ sí te ni, a meg fe -le lõ há lót ki fe szí te ni, a be já ra ti ka put és szük ség sze rint ki -ug rót ki ala kí ta ni),

– idény mun ká so kat irá nyí ta ni, a mun kát el len õriz ni(cser ke lõ út-tisz tí tás, vad disz nó haj tás, szé na gyûj tés),

– las sú gép jár mû vel anya got szál lí ta ni (a ra ko dás hoz ajár mû vel elõ áll ni, a kézi fel- és le ra ko dást szak sze rû en el -vé gez ni, a szál lí tást a köz le ke dé si sza bá lyok meg tar tá sá -val vég re haj ta ni),

– kézi szer szá mok kal és lánc fû résszel fát vág ni (a lánc -fû részt és a kézi szer szá mo kat kar ban tar ta ni, szak sze rû enélez ni, a lánc fû részt az Er dé sze ti Biz ton sá gi Sza bály zatelõ írásai sze rint üze mel tet ni, az adott kö rül mé nyek és fel -té te lek mel lett a meg fe le lõ vá gás tech ni kát és tech no ló gi átal kal maz ni),

– ve szé lyes anya got ke zel ni (a ve szé lyes anya gok tá ro -lá sá ra al kal mas he lyet ki ala kí ta ni, elõ ké szí te ni, a tá ro ló -esz kö zö ket meg vá lasz ta ni és biz ton sá go san el he lyez ni, el -zár ni, a ve szé lyes anya got szak sze rû en fel hasz nál ni, szük -ség sze rint szál lí ta ni),

– va gyon vé del met biz to sí ta ni (a va dá szat ra jo go sult nál – a vo nat ko zó jog sza bá lyi elõ írások meg tar tá sá val – a vadés élõ he lyé nek, a vad gaz dál ko dá si be ren de zé sek és ob jek -tu mok vé del mé vel kap cso la tos fel ada to kat el lát ni).

4. Va dá sza ti és vad gaz dál ko dá si lé te sít mé nyek ké szí -té se és üze mel te té se fel ada tok el lá tá sa te rén

A va dász, vad te nyész tõ le gyen ké pes– vad ita tót ké szí te ni (az al kal mas ita tó he lyet ki vá lasz -

ta ni, ki ala kí ta ni, az ita tót el ké szí te ni és kar ban tar ta ni),


– da go nyát ké szí te ni (a he lyet meg vá lasz ta ni, ki ala kí -ta ni és fel töl te ni),

– ap ró- és nagy vad ete tõt ké szí te ni (az élõ hely,valamint a vad ál lo mány össze té te le sze rint az ete tõ tí pu sátmeg vá lasz ta ni, a szük sé ges alap anya go kat elõ ké szí te ni,kézi szer szá mok kal az ete tõt össze ál lí ta ni és azt a va dász -te rü le ten ki he lyez ni, fel ál lí ta ni),

– az élõ hely nek és a vad ál lo mány nak meg fe le lõ só zótké szí te ni, a va dász te rü le ten el he lyez ni,

– lõ nyi la dé kot kar ban tar ta ni (kézi, illetve mo to ros esz -köz zel a nyi la dé kot ki tisz tí ta ni, a meg fe le lõ be lá tást, be lõ -he tõ sé get biz to sí ta ni),

– cser ke lõ utat ké szí te ni (a vad tar tóz ko dá sá nak, moz -gá sá nak is me re té ben a nyom vo nal ve ze té sét meg ter vez ni,a te rü le ten ki je löl ni és a ren del te tés nek meg fele lõen ki tisz -tí ta ni),

– ma gas lest épí te ni (az élõ hely, valamint a vad ál lo -mány össze té te le sze rint a les tí pu sát meg vá lasz ta ni, aszük sé ges alap anya go kat elõ ké szí te ni, kézi szer szá mok kal azt össze ál lí ta ni és a te rü le ten ki he lyez ni, fel ál lí ta ni).

5. Ky no ló gi ai fel ada tok el lá tá sa te rén

A va dász, vad te nyész tõ le gyen ké pes– a va dá sza ti mód hoz meg fe le lõ va dász ku tya faj tát vá -

lasz ta ni, va dász ku tyát ki vá lasz ta ni és szak sze rû en el he -lyez ni,

– a va dász ku tyát gon doz ni (el he lye zé si he lyét tisz tántar ta ni, ta kar má nyoz ni, ál lat-egész ség ügyi szem pont bólmeg fi gyel ni), Va dá sza ti Al kal mas sá gi Vizs gá ra (VAV)fel ké szí te ni,

– va dász ku tyát ki ké pez ni, mun ka vizs gá ra fel ké szí te ni,– vad disz nót ku tyá val te rel tet ni (mun ká ra bo csá ta ni,

irá nyí ta ni, be hív ni, láb nál tar ta ni),– va dász ku tyá val ap por tí roz tat ni (mun ká ra bo csá ta ni,

irá nyí ta ni, be hív ni, lõtt va dat át ven ni, ebet láb nál tar ta ni),– a lõtt va dat után ke res tet ni (csa pát fel ve tet ni, ve ze té -

ken dol goz tat ni, haj szá ra en ged ni, a ku tya jel zé sé re re a gál -ni, ku tyát be hív ni, seb zett va dat szen ve dé se i tõl meg vál ta -ni),

– ap ró va dat kaj tat tat ni (mun ká ra bo csá ta ni, irá nyí ta ni,a ku tya jel zé sé re re a gál ni, be hív ni, láb nál tar ta ni),

– dú va dat ko to ré koz tat ni (mun ká ra bo csá ta ni, a ku tyajel zé sé re re a gál ni, be hív ni, a ku tyát ko to rék ból kimen -teni).

6. Va dá szat, va dász ta tás fel ada tok el lá tá sa te rén

A va dász, vad te nyész tõ le gyen ké pes– vad nyo mot ol vas ni (a vad láb nyo mát, hul la té kát ész -

lel ni, vad nyom alap ján a vad fajt fel is mer ni, ko rá ra, ne mé -re, vi sel ke dé sé re kö vet kez tet ni),

– az ál lo mány hasz no sí tá si cé lok figye lembe véte lével,az elõ írt esz kö zök kel és mó don egyé ni és tár sas va dá sza -ton va dász ni,

– a va dá sza tot do ku men tál ni (a va dá sza ti nap ló ba a va -dá szat kez de tét be je gyez ni, a va dá szat vé gét do ku men tál -

ni, lõ jegy zé ket ki töl te ni, a lõtt va dat azo no sí tó szám mal el -lát ni, te rí ték-nyil ván tar tást ve zet ni),

– ven dég va dászt kí sér ni (a ven dé get a va dá sza ti ha gyo -má nyok és eti ka sze rint üd vö zöl ni, a ter ve zett va dá sza timó dot is mer tet ni, a va dász te rü let rõl, a meg kö ze lí tés mód -já ról, a te rü le ten be tar tan dó sza bá lyok ról elõ ze tesen tá jé -koz tat ni és a va dá szat vé gé nek idõ pont já ig se gí te ni),

– a vad el ejt he tõ sé gét el bí rál ni (a vad tar tóz ko dá si he -lyét fel ke res ni, biz ton sá gos lõ tá vol ság ra meg kö ze lí te ni,ha bi tus és tró fea alap ján a lõ he tõ sé get szak sze rû en el bí rál -ni, va dász ta tás al kal má val a ven dég va dászt meg fele lõentá jé koz tat ni),

– az el sõd le ges hús vizs gá lat kö ve tel mé nye it be tart valõtt va dat ke zel ni (a lõtt va dat a sza bá lyok sze rint bir tok baven ni, szak sze rû en zsi ge rel ni, szál lí tás ra al kal mas sá ten ni, szál lí ta ni),

– lõtt va dat a mun ka vé del mi és hi gi é ni ai sza bá lyok be -tar tá sa mel lett tá ro lás ra szál lí ta ni, és fel dol go zás ra al kal -mas ál la pot ban hû tõ kam rá ban tá rol ni,

– lõtt va dat fel dol goz ni (a mun ka vé del mi és hi gi é ni aisza bá lyok be tar tá sa mel lett fo gyasz tás ra al kal mas hús árutké szí te ni),

– tró fe át ki ké szí te ni (a tró fe át le vá lasz ta ni, fõ zés re elõ -ké szí te ni, elõ írásoknak meg fe le lõ kis ko po nyát vág ni, le -fõz ni, hú sol ni, zsír ta la ní ta ni és fe hé rí te ni, vaddisznó -agyarat töm ni, tró fe át mon tí roz ni),

– tár sas va dá sza ton va dat haj ta ni, a tár sas va dá sza totelõ ze tes el iga zí tás sze rint ve zet ni, a haj tás egy ré szét irá -nyí ta ni (az el iga zí tá son va dá szat ra al kal mas mó don meg -je len ni, az el hang zot ta kat ér tel mez ni és al kal maz ni, va -dász kürt-je let adni, a lõtt ap ró va dat szen ve dé se i tõl meg -vál ta ni, te rí té ket ké szí te ni, a vad nak a vég tisz tes sé getmeg ad ni).



A szak mai vizs gá ra az a je lölt bo csát ha tó, aki a szak maiel mé le ti és gya kor la ti tan tár gyak kö ve tel mé nye it tel je sí -tet te és ren del ke zik

– me zõ gaz da sá gi von ta tó ve ze tõi vagy B ka te gó ri á júgép jár mû ve ze tõi en ge déllyel, illetve

– mo tor fû rész- és kézi mo to ros esz köz ke ze lõ ké pe sí -tés sel.



2.1. Írás be li vizs ga tar tal ma és idõ tar ta ma:



Az írás be li vizs ga ré szei:– nyílt végû fel adat (esszé),– zárt végû fel adat (teszt lap).Az írás be li vizs ga idõ tar ta ma: 180 perc.

2.2. Gya kor la ti vizs ga tar tal ma és idõ tar ta ma:




A gya kor la ti vizs ga ré szei:a) fel is me rés, meg ha tá ro zás,b) gya kor la ti fel adat ön ál ló meg ol dá sa az aláb bi fel -

adat cso por tok va la me lyi ké ben:– vad gaz dál ko dás, va dá szat,– gép üze mel te tés,– ky no ló gia,c) fegy ver és lõ szer is me ret, va dász lö vé szet.A gya kor la ti vizs ga idõ tar ta ma leg fel jebb 240 perc,

ezen be lül az a) vizs ga rész re 30 perc fel ké szü lé si idõt kellbiz to sí ta ni.

2.3. Szó be li vizs ga tar tal ma és idõ tar ta ma:


A szó be li vizs ga ré szei:a) Vad gaz dál ko dás, va dá szatTé ma kö rök:– va dá sza ti ál lat tan,– vad gaz dál ko dás, va dá szat,– mes ter sé ges vad te nyész tés, ky no ló gia, va dá sza ti jog,

vad egész ség tan, üzem gaz da ság tanb) Kör nye zet- és ter mé szet vé de lemTé ma kö rök:– öko ló gia, kör nye zet- és ter mé szet vé de lem,– mun ka vé de lem.A vizs gá zó nak a fel ké szü lé si idõ után a vad gaz dál ko -

dás, va dá szat vizs ga rész kér dé se i nek meg vá la szo lá sá ra20 perc, míg a kör nye zet- és ter mé szet vé de lem vizs ga részkér dé se i re 15 perc áll a ren del ke zé sé re.


Az írás be li vizs ga tar tal ma:Az írás be li vizs gán va la mennyi el mé le ti tan tárgy törzs -

anya gá nak figye lembe véte lével köz pon ti lag össze ál lí tottegy esszé kér dés bõl és egy 25 kér dést tar tal ma zó teszt lap -ból álló írás be li té telt kell meg ol da ni:

a) az esszé kér dés tar tal ma– va la mely vad gaz da sá gi hasz no sí tás alatt álló nagy -

vad faj (gím, dám, õz, muf lon, vad disz nó), illetve ap ró vad

faj (fá cán, fo goly, vad ré ce, me zei nyúl) vagy va dá sza tikor lá to zás alá nem esõ – szõr més vagy szár nyas – kár te võbi o ló gi á ja, vad gaz dál ko dá si je len tõ sé ge, ál lo mány sza bá -lyo zá sa, hasz no sí tá sa stb.),

– a vad gaz dál ko dás tech no ló gi á ja:b) a teszt lap (25 fel adat) a szak mai el mé le ti tan tár gyak

törzs anya gá nak fel hasz ná lá sá val ke rül ki ala kí tás ra.Mind két vizs ga rész re a ma xi má li san meg sze rez he tõ

pont szám 50%-a ad ha tó.

A gya kor la ti vizs ga tar tal ma:A gya kor la ti vizs ga a) vizs ga ré sze– vad fa jok pre pa rá tu ma i nak (10 kü lön bö zõ vad faj),– pre pa rált vad nyo mok nak vagy nyom ké pek nek (5 kü -

lön bö zõ nyom),– fás- és lágy szá rú gaz da sá gi nö vé nyek nek és ter mé -

sek nek (5-5 fás-, illetve lágy szá rú nö vény nek, valamint5 ter més nek)a fel is me ré sét, illetve meg ha tá ro zá sát tar tal maz za. A vizs -ga rész meg ol dá sá ra 30 perc fel ké szü lé si idõ áll a vizs gá zóren del ke zé sé re. A gya kor la ti vizs ga a) vizs ga ré szé nek tel -je sí té se va la mennyi vizs gá zó szá má ra kö te le zõ.

A gya kor la ti vizs ga b) vizs ga ré széta vad gaz dál ko dás, va dá szat fel adat cso por ton be lül– a vad gaz dál ko dás tech no ló gi á ja,– a mes ter sé ges vad te nyész tés,– a vad vé de lem, vad kár el há rí tás,– a vad ta kar má nyo zás, vad föld mû ve lés,– a vad gaz dál ko dá si be ren de zés ké szí té se,– az ál lo mány hasz no sí tás, pre pa rá lás,– a fel dol go zás, tró fea bí rá lat,– a vad gaz dál ko dá si bi zony la tok ke ze lé se és– a va dá szat, vad be fo gás ter ve zé se,a gép üze mel te tés fel adat cso por ton be lül– a vad gaz da sá gi erõ- és mun ka gé pek üze mel te té se és

kar ban tar tá sa,a ky no ló gia fel adat cso por ton be lül– va dász ku tya tar tá sa és te nyész té se,– a ku tya ve ze té se, mun ká ra bo csá tá sa, irá nyí tá sa és

be hí vá saté ma kö re i bõl össze ál lí tott gya kor la ti fel ada tok ké pe zik.

A gya kor la ti vizs ga b) vizs ga ré szét va la mely té ma kör -höz tar to zó egy gya kor la ti fel adat ön ál ló meg ol dá sá val tel -je sí ti a vizs gá zó. A fel adat ön ál ló meg ol dá sá nak kell te kin -te ni a se géd erõ köz re mû kö dé sé vel, de a vizs gá zó ön ál lóirá nyí tá sa mel lett vég re haj tott fel ada tot is. A gya kor la tivizs ga b) vizs ga ré sze ak kor te kint he tõ be fe je zett nek, ha afel adat va la mennyi ele mét és mun ka moz za na tát be fe jez -ték.

A gya kor la ti vizs ga c) vizs ga ré széta fegy ver- és lõ szer is me ret, va dász lö vé szet fel adat cso -

por ton be lül– a sö ré tes és go lyós va dász lõ fegy ver kar ban tar tá sa,

vagy– a sö ré tes és go lyós va dász lõ fegy ver vi se lé se, tá ro lá sa

és szál lí tá sa, vagy– a lõ szer is me ret és


– a sö ré tes és go lyós va dász lõ fegy ver rel vég re haj tottva dász lö vé szetté ma kö re i bõl össze ál lí tott gya kor la ti fel ada tok ké pe zik.

A gya kor la ti vizs ga c) vizs ga ré szé nek tel je sí té se va la -mennyi vizs gá zó szá má ra kö te le zõ.

A szó be li vizs ga tar tal ma:Az FVM ál tal jó vá ha gyott és ki adott té te le ket kell al kal -

maz ni. A szó be li vizs ga kom plex té te lei az aláb bi tan tár -gya törzs anya gát tar tal maz zák:

– va dá sza ti ál lat tan,– vad gaz dál ko dás, va dá szat,– mes ter sé ges vad te nyész tés,– vad egész ség tan,– ky no ló gia,– va dá sza ti jog,– üzem gaz da ság tan,– kör nye zet- és ter mé szet vé de lem,– mun ka vé de lem.


A vizs ga aló li fel men tés a ha tá lyos vizs ga ren de letfigye lembe véte lével a vizs ga kö ve tel mé nyek tel jes meg fe -le lé se ese tén ad ha tó.

Ilyen eset ben a vizs ga rész vagy tan tárgy osz tály za tát,ille tõ leg ér dem je gyét a má sik szak mai vizs gán el ért ered -mény alap ján kell meg ál la pí ta ni.

A szak mai vizs gán csak a szak mai vizs gáz ta tás ál ta lá -nos sza bá lya i ról és el já rá si rend jé rõl szóló 26/2001.(VII. 27.) OM ren de let alap ján szer ve zett köz tes vizs gaszá mít ha tó be.

Men te sül az adott vizs ga rész ben, ille tõ leg tan tárgy ban a szak mai vizs ga le té te le alól az a vizs gá zó, aki or szá gos(szak mai, ille tõ leg tan tár gyi) ta nul má nyi ver se nyen a ver -seny ki írás ban meg ha tá ro zott he lye zést, tel je sít ményt,szin tet el éri.

Ilyen eset ben a vizs ga rész vagy tan tárgy osz tály za tát,ille tõ leg ér dem je gyét a ta nul má nyi ver seny ked vez mé nye -zett je i re vo nat ko zó sza bá lyo zás sze rint kell meg ál la pí ta ni.


A vizs gá zó az egyes vizs ga ré sze ken el ért tel je sít mé nyealap ján szak mai el mé let bõl és szak mai gya kor lat ból kaposz tály za tot.

Az írás be li vizs ga fel adat lap já nak ér té ke lé sét az FVMál tal ki adott ér té ke lé si út mu ta tó elõ írásai sze rint kell el vé -gez ni.

A szó be li vizs gán a vizs gá zó tel je sít mé nyét vizs ga ré -szen ként kü lön-kü lön (1–5-ig ter je dõ) ér dem jeggyel kell

osz tá lyoz ni. A vizs ga ré szek egyes té ma kö re i hez tar to zókér dé sek re adott fe le le tek mind egyi két leg alább elég sé gesszin ten kell tel je sí te ni. Elég te len re kell mi nõ sí te ni a je löltszó be li vizs ga ered mé nyét, ha bár mely vizs ga rész re elég te -len ér dem je gyet ka pott.

A gya kor la ti vizs gán a vizs gá zó tel je sít mé nyét vizs ga -ré szen ként kü lön-kü lön (1–5-ig ter je dõ) ér dem jeggyel kell osz tá lyoz ni. Elég te len re kell mi nõ sí te ni a je lölt gya kor la tivizs ga ered mé nyét, ha bár mely gya kor la ti vizs ga rész reelég te len ér dem je gyet ka pott.

A szak mai el mé le ti vizs ga ér té ke lé se:

A szak mai el mé let osz tály za tát az írás be li és a szó be livizs ga ré szen ka pott ér dem je gyek szám ta ni át la go lá sá valkell meg ha tá roz ni. (Ke re kí tés nél az írás be li vizs ga ered -mé nyét kell figye lembe ven ni.)

Ered mény te len nek kell te kin te ni az el mé le ti vizs gát, haa je lölt az írás be li vizs gá ra vagy a szó be li vizs gá ra elég te -len ér dem je gyet ka pott.

A szak mai gya kor la ti vizs ga ér té ke lé se:

A fel adat meg ol dás ér té ke lé se so rán figye lembe kellven ni:

– a je lölt meg je le né sét (ru há za tá nak, fel sze re lé sé nekal kal mas sá gát), meg fe le lõ ma ga tar tá sát, mun ka ak ti vi tá sát(idõ ki hasz ná lás),

– a fel adat meg ol dás mód ját, elõ ké szí té sét, a mun ka -vég zés szak sze rû sé gét, a meg ol dás ere de ti sé gét, ru tin sze -rû sé gét,

– a fel adat meg ol dás rész- vagy vég ered mé nyét, funk -cionális he lyes sé gét,

– a mun ka vé del mi, hi gi é ni ai, kör nye zet vé del mi elõ -írások be tar tá sát.

A szak mai gya kor la ti osz tály za tot az a), b) és c) vizs ga -rész ér dem je gye i nek át la ga adja.

A gya kor la ti vizs gán a je lölt, ha más, vagy sa ját tes ti ép -sé gét ve szé lyez te ti, vagy a rá bí zott va gyon tár gyak ban kárt tesz, ak kor a vizs gát meg kell sza kí ta ni és a je lölt gya kor la -ti vizs ga ered mé nyét elég te len re kell ér té kel ni.

A szak mai vizs ga ér té ke lé se:

Ered mé nyes vizs gát tett az a je lölt, aki szak mai el mé let -bõl és gya kor lat ból a vizs ga kö ve tel mé nye ket tel je sí tet te.

Si ker te len a szak mai vizs ga, ha a vizs gá zó az el mé le tivagy a gya kor la ti vizs ga ré szen elég te len ér dem je gyet ka -pott. Ja ví tó vizs gát ab ból a vizs ga rész bõl kell ten nie,amely bõl a tu dá sát elég te len re mi nõ sí tet ték.

A si ker te len szak mai vizs ga, a pót lóvizs ga és a ja ví tó -vizs ga a vizs ga idõ pont já ban ér vé nyes vizs ga kö ve tel mény sze rint meg is mé tel he tõ.”


2. számú melléklet a 76/2005. (VIII. 31.) FVM rendelethez

Az R. mel lék le te a kö vet ke zõ A) és B) táb lá za tok kal egé szül ki:

„A)Az Országos Képzési Jegyzék szerinti 20. számú mezõgazdasági szakmacsoportba tartozó

szakképesítések közül a31 6207 01 Dísznövény- és zöldségtermesztõ

33 6207 01 Dísznövénykertész31 6203 05 Lótenyésztõ

33 6280 01 Mezõgazdasági gépész33 6203 02 Vadász, vadtenyésztõ

szakképesítésekhez meghatározott bemeneti kompetenciák

ModulokKom pe ten ci ák szá ma és neve

sor szá ma neve

1/I. Alap kész sé gek fej lesz té se:írás, ol va sás, szá mo lás

A1 Ol vas ha tó an írA2 Meg ér ti a ka pott in for má ci ó katA3 Mon da to kat alkotA4 Ki eme li a lé nye getA5 Hasz nál ja a négy szám ta ni alap mû ve le tetA6 Mé ré se ket vé gezG1 Ta nu lá si tech ni ká kat irá nyí tás sal al kal maz

2/I. Szá mí tás tech ni kai al kal ma zás H1 Szá mí tó gé pet ke zel

3/I. Ál ta lá nos szó be li kom mu ni ká ció F1 Kér dé se ket tesz felF2 Vá la szo kat adF3 Meg fo gal maz za a vé le mé nyétF4 Ki fe je zi ér zel me it, gon do la ta it má sok szá má ra ért he tõ mó don

4/II. Sze mé lyi ség fej lesz tés-ön is me ret B1 Cso port ban dol go zikB3 Fel ada tát irá nyí tás sal vég re hajt jaB7 Meg fe le lés re tö rek szikD1 Be tart ja az in téz mény sza bá lya itE1 Se gít sé get kérE2 Se gít sé get nyújtE3 Se gít sé get el fo gadE4 Ér tõn figye l má sok raE5 Komp ro misszu mot kötE6 El fo gad ja a cso port nor má katE7 Cso port tag sze re pet vál lalF3 Meg fo gal maz za vé le mé nyétE8 Meg oszt ja az in for má ci ó itF4 Ki fe je zi ér zel me it, gon do la ta it má sok szá má ra ért he tõ mó donF5 Meg ér ti má sok kom mu ni ká ci ó játG2 Re á li san ér té ke li sa ját hely ze tét, le he tõ sé ge it

5/II. Ta nu lás mód szer tan A2 Meg ér ti a ka pott in for má ci ó katA4 Ki eme li a lé nye getA7 Ki tar tó an figye lA8 Fel is me ri az alap ve tõ össze füg gé se ketA9 Gya ko rol ja is me re te i nek al kal ma zá sátA10 Meg ér ti az ol va sot ta kat

6/III. Pá lya ori en tá ció C1 Ta pasz ta la tot sze rez kü lön bö zõ szak mák banC2 Ér té ke li a mun ka he lyi ta pasz ta la ta itC3 Meg is me ri sa ját ké pes sé ge it, és a neki leg meg fe le lõbb szak mátvá laszt jaC5 Meg is me ri a mun ka erõ-pi a ci igé nye ket, le he tõ sé ge ketG3 Meg va ló sít ha tó cé lo kat ha tá roz meg



sor szá ma neve

7/IV. Szak mai kom mu ni ká ció:– anya nyel vi

F5 Meg ér ti má sok kom mu ni ká ci ó ját

– ide gen nyel vi F6 Ide gen nyel vi is me re te it nem fél hasz nál niH4 Ide gen nyel vet hasz nál

8/IV. Szak irá nyú ala po zó B4 Fel ada tát ér té ke liB5 A mun ka vég zés sza bá lya it be tart jaB6 Is me re te it a mun ka vég zés so rán al kal maz zaD1 Be tart ja az in téz mény sza bá lya itD2 Sze re pe i nek meg fele lõen vi sel ke dikD3 El fo gad ja sze re pét a hi e rar chi á banI1 Ma te ma ti kai is me re te ket sze rezI2 Bi o ló gi ai is me re te ket sze rezI3 Föld raj zi is me re te ket sze rezI4 Gép is me re ti is me re te ket sze rezI5 Anyag is me re ti is me re te ket sze rezB7 Meg fe le lés re tö rek szikB2 Fel ada tát se gít ség gel meg ter ve ziH2 Raj zot ér tel mezH3 Szá mo ló gé pet hasz nál

B)Az Országos Képzési Jegyzék szerinti 21. számú élelmiszer-ipari szakmacsoportba tartozó

szakképesítések közül a31 5212 07 Húsipari szakmunkás

31 5212 10 Pékszakképesítésekhez meghatározott bemeneti kompetenciák


sor szá ma neve

1/II. Sze mé lyi ség fej lesz tés-ön is me ret B1 Cso port ban dol go zikB3 Fel ada tát vég re hajt jaD4 El fo gad ja a más sá gotD5 Te vé keny sé ge kö vet kez mé nye it vál lal jaE1 Se gít sé get el fo gadE2 Se gít sé get kérE3 Se gít sé get nyújtE4 Figye l má sok raE5 Komp ro misszu mot kötE6 El fo gad ja a cso port nor má katE7 Cso port tag sze re pet vál lalE8 Ki fej ti vé le mé nyétE9 Át ad ja az in for má ci ó itE10 El fo gad ja az er köl csi nor má kat, szo ká so katF4 Ki fe je zi ér zel me itF5 Meg ér ti má sok kom mu ni ká ci ó játF6 El sa já tít ja az alap ve tõ vi sel ke dé si nor má katF7 Re a gál a me ta kom mu ni ká ci ós jel zé sek reF9 Meg hall gat ja má sok vé le mé nyétG5 Fej lesz ti ön fe gyel mét



sor szá ma neve

2/II. Ta nu lás mód szer tan A2 Meg ér ti a ka pott in for má ci ó katA3 Ér tel me zi a váz la totA8 Fej lesz ti a fi gyel métA9 Fel is me ri az alap ve tõ össze füg gé se ketA10 Egy sze rû írott szö ve get meg értA11 Gya ko rol ja is me re te i nek al kal ma zá sátC3 Azo no sít ja sa ját ké pes sé ge itG1 Ta nu lá si tech ni ká kat el sa já tít

3/I. Alap kész sé gek fej lesz té se:írás, ol va sás, szá mo lás

A1 Egy sze rû szö ve get leírA4 Hasz nál ja a négy szám ta ni alap mû ve le tetA5 Hasz nál ja a szá mo ló gé petA6 Szá za lé kot szá molA7 Arány pár ral szá molH1 He lye sen al kal maz za a mér ték egy sé ge ketH2 Tud mér ték egy sé get vál ta ni

4/I. Szá mí tás tech ni kai is me re tek I1 Egy sze rû szö ve get beírI2 Egy sze rû szö ve get szer kesztI3 Le ve let fo gadI4 Le ve let küldI5 In ter ne tes ke re sõ prog ra mot hasz nál

5/I. Ide gen nyelv A12 Ide gen nyel vet hasz nálF8 Ide gen nyel ven hét köz na pi szin ten kom mu ni kál

6/I. Szó be li kom mu ni ká ció F1 Kér dé se ket tesz felF2 Vá la szo kat adF3 Meg fo gal maz za vé le mé nyétF10 Kul tu rál tan vi tat ko zik

6/III. Pá lya ori en tá ció A13 Ter mé szet tu do má nyos is me re te ket sze rezC1 Ta pasz ta la tot sze rez kü lön bö zõ szak mák banC2 Vé le ményt alkot mun ka he lyi ta pasz ta la ta i rólC4 Meg is me ri a to vább ta nu lá si és kar ri er le he tõ sé ge ketG2 Ér té ke li sa ját hely ze tét, le he tõ sé ge itG3 Meg va ló sít ha tó cé lo kat ha tá roz megG4 Ter ve zi élet pá lyá ját

8/IV. Szak irá nyú is me re tek C6 Meg is me ri a szak mák ne héz sé ge itC7 Fel is me ri az élel mi szer ipar nyers anya ga itC8 Fel is me ri az élel mi szer-ipa ri mû ve le te ketC9 Meg is me ri az egész sé ges táp lál ko zás alap ja itC10 Fel is me ri a kör nye zet vé de lem fon tos sá gátG6 Fej lesz ti ké pes sé ge itG7 Ér dek lõ dik a szak ma fej lõ dé se iránt

9/IV. Szak irá nyú ala po zó B2 Fel ada tát meg ter ve ziB4 Ér té ke li a fel adat tel je sí té sétB5 A mun ka vég zés alap ve tõ sza bá lya it be tart jaB6 Is me re te it a mun ka vég zés so rán al kal maz zaB7 Tel je sít mény el vá rá sok sze rint vég zi mun ká játB8 A mi nõ sé gi elõ írásokat, illetve kri té ri u mo kat tel je sí tiC5 A hi gi é ni ai kö ve tel mé nye ket be tart jaD1 Be tart ja az in téz mény sza bá lya itD2 Sze re pe i nek meg fele lõen vi sel ke dikD3 El fo gad ja sze re pét a hi e rar chi á banH3 Ská lát le ol vasH4 Egy sze rû mé ré se ket vé gezH5 Mé ré si ered mé nye ket ér té kelH6 Becs lé se ket vé gez

”


A környezetvédelmi és vízügyi miniszter22/2005. (VIII. 31.) KvVM

rendelete

a barlangok nyilvántartásáról, a barlangoklátogatásának és kutatásának egyes feltételeirõl,

valamint a barlangok kiépítésérõl szóló13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról

A ter mé sze t vé del mé rõl szóló 1996. évi LIII. tör vény(a továb biak ban: Tvt.) 51. §-ának (4) be kez dé sé ben, va la -mint a 85. §-ának b) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap -ján a kö vet ke zõ ket rendelem el:

1. §

A bar lan gok nyil ván tar tá sá ról, a bar lan gok lá to ga tá sá -nak és ku ta tá sá nak egyes fel té te le i rõl, va la mint a bar lan -gok ki épí té sé rõl szóló 13/1998. (V. 6.) KTM ren de let2. szá mú mel lék le té nek he lyé be e ren de let mel lék le te lép.

2. §

Ez a ren de let 2005. szep tem ber 1. nap ján lép ha tály ba.

Dr. Gom bos And rás s. k.,kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz té ri u mi po li ti kai államtitkár

Mellékleta 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelethez

[2. számú mellékleta 13/1998. (V. 6.) KTM rendelethez]

A 12. § (1) be kez dé sé nek b) pont ja alap ján a fel ügye lõ ség en ge dé lyé vel lá to gat ha tó bar lan gok köre

1. Agg te le ki Nem ze ti Park Igaz ga tó ság mû kö dé si te rü -le tén

Al má si-zsom bolyBa rad la-bar lang (lá to ga tók szá má ra nem meg nyi tott

sza ka szok)Ba rad la-Hosszú-Al só bar langBa rad la-te tõi-zsom bolyBá ba-völ gyi 2. sz. víz nye lõ bar lang jaBé ke-bar lang (lá to ga tók szá má ra nem meg nyi tott sza -

ka szok)Csa pás-te tõi-bar langCsör gõ-for rás bar langDan ca-bar langEszt ra mo si Fel sõ-tá ró 2. sz. üre ge

Eszt ra mo si (Föld vá ri)-bar lang

Frank-bar lang

Hosszú-te tõi-bar lang

Imo lai-ör dög lyuk

Ko pasz galy-ol da li 2. sz. víz nye lõ bar lang

Ko pasz-vi gasz-bar lang

Kos suth-bar lang

Ma gas-te tõi-bar lang

Me te or-bar lang

Rá kó czi 1. sz. bar lang



Rá kó czi-ol dal tá ró bar lang ja

Rej tek-zsom boly

Sza bad ság-bar lang

Sza bó-pal la gi-zsom boly

Szé ki-zsom boly

Te resz te nyei-for rás bar lang

Vass Im re-bar lang (lá to ga tók szá má ra nem meg nyi tottsza ka szok)

Ve csem-bük ki-zsom boly

2. Bük ki Nem ze ti Park Igaz ga tó ság mû kö dé si te rü le tén

Bükk hegy ség

An na-bar lang (lá to ga tók szá má ra nem meg nyi tott sza -ka szok)

Ba le ki na-bar lang

Bol há si-Já vor kú ti-bar lang rend szer (lá to ga tók szá má ranem meg nyi tott sza ka szok)

Bo ró kás-teb ri 2. sz. víz nye lõ bar lang

Bo ró kás-teb ri 4. sz. víz nye lõ bar lang

Bron zi ka-bar lang

Di a báz-bar lang

Di ós gyõr-ta pol cai-bar lang (a für dõ cél já ra nem hasz no -sí tott sza ka szok)

Esz táz-kõi-bar lang (lá to ga tók szá má ra nem meg nyi tottsza ka szok)

Fecs ke-lyuk

Fe ke te-bar lang

Ga rad na-for rás bar lang

Gyur kó-lá pai-bar lang (lá to ga tók szá má ra nem meg nyi -tott sza ka szok)

Haj nó czy-bar lang

Há rom-kú ti-bar lang

Hil leb rand Je nõ-bar lang (lá to ga tók szá má ra nem meg -nyi tott sza ka szok)

Ist ván-lá pai-bar lang

Jás pis-bar lang

Kis-kõ há ti-zsom boly

Kõ-lyuk (lá to ga tók szá má ra nem meg nyi tott sza ka szok)


Lil la-bar lang (lá to ga tók szá má ra nem meg nyi tott sza ka -szok)

Lét rá si-vi zes bar lang (lá to ga tók szá má ra nem meg nyi -tott sza ka szok)

Me xi kó-völ gyi-víz nye lõ bar langNagy kõ má zsa-ol da li-zsom bolyPénz-pa ta ki-víz nye lõ bar langSpej zi-bar langSza laj ka-for rás bar langSza men tu-bar langSze le ta-zsom bolySzent Ist ván-bar lang (lá to ga tók szá má ra nem meg nyi -

tott sza ka szok)Sze pe si-Lá ner-bar lang rend szerSzi rén-bar langTa tár-ár ki-bar langVár-te tõi-bar langVesszõs-ge rin ci-bar langVé nusz-bar lang (lá to ga tók szá má ra nem meg nyi tott

sza ka szok)Vik tó ria-bar lang

Cser hát hegy ség

Fel sõ pe té nyi-bar lan gokNé zsai-víz nye lõ bar lang

Mát ra hegy ség

Csör gõ-lyuk

3. Du na–Ipoly Nem ze ti Park Igaz ga tó ság mû kö dé si területén

Ba kony hegy ség

Alba Re gia-bar lang

Bu dai-hegy ség

Ba gyu ra-Har csa szá jú-Kis-Hi deg lyuk-bar lang rend szerBa rit-bar langBá to ri-bar langBe key-bar langBim bó-bar langBu dai Vár-bar lang (lá to ga tók szá má ra nem meg nyi tott

sza ka szok)Fel sõ Ro zso mák-lyukFe renc-he gyi-bar langGel lért-he gyi-ara go nit-bar langGug ger-he gyi-bar langHi deg-lyukImre für dõ Má tyás-for rás üre geJó zsef-he gyi-bar langJó zsef-he gyi 2–3. sz. bar lang

Ke le ti-kõ fej tõ 7., 8. és 15. sz. bar lang jaKor mos-bar langLá tó-he gyi-bar langLe he lõs-lyukMá tyás-for rás-bar lang jaMol nár Já nos-bar langÖr dög árok ut cai-bar langPál völ gyi-Má tyás he gyi-bar lang rend szer (lá to ga tók

szá má ra nem meg nyi tott sza ka szok)Rács kai-bar langRá kó czi-for rás szik la üre geRo zso mák-lyukRu das für dõ 1. és 2. sz. bar lang jaSoly má ri-ör dög lyuk (lá to ga tók szá má ra nem meg nyi -

tott sza ka szok)Szem lõ-he gyi-bar lang (lá to ga tók szá má ra nem meg nyi -

tott sza ka szok)Tá bor-he gyi-bar langVe rec ke lép csõi-bar langZsin dely ut cai-bar lang

Ge re cse hegy ség

An gyal-for rá si-bar langBa bál-bar langBa jó ti Bü dös-lyukBart ha-kút-bar langBa its-bar langDo ro gi 9. és 10. sz. ka ver naFör té si Ci kis-bar langFör té si Gá zos-zsom bolyGor ba-te tõi-bar langHó fe hér ke-bar langJu ra-zsom bolyKál vá ria-he gyi 1. és 2. sz. bar langKál vá ria-he gyi Cson tos-bar langKe se lõ-he gyi-bar langKe se lõ-he gyi 2., 4., 5., 6., 7., 11. és 20. sz. bar lan gokKul lan csos-bar langLak ta nya mel let ti nagy tö bör bar lang jaLá bat la ni Sár kány-lyukLe gyes-bar langLen gyel-bar langMe ga lo dus-bar langÖreg-kõi 1. sz. zsom bolyPisz ni ce-bar langPisz ni cei Ha tár-bar langPisz ni cei-zsom bolyTo ko di víz ak na ha sa dék bar lang jaTö rek vés-bar langTü kör-for rá si-bar langTûz kö ves-bar langVe res-he gyi-bar langVér tes Lász ló-bar lang


Na szá lyi-rög

Na szá lyi-víz nye lõ bar langNász nép-bar langNincs ke gye lem-ak na bar lang

Pi lis hegy ség

Aján dék-bar langAma zo nok-bar lang jaAm fi te át rum-bar langArany-lyukDi no-rej tekKis-Strá zsa he gyi-ha sa dék bar langKis-Ta más-likLe ány-Le gény-bar lang rend szerNagy-Som lyó he gyi-bar langPapp Fe renc-bar langPi lis-bar langPo má zi Fel sõ-bar langPor hin tõ-bar langRó ka-he gyi-bar langSá tor kõ pusz tai-bar lang (lá to ga tók szá má ra nem meg -

nyi tott sza ka szok)Sza bó Jó zsef-bar langSzent Özséb-bar langSzop la ki-ör dög lyukTa más-likÜrö mi-víz nye lõ bar lang

Vér tes hegy ség

Gán ti-bar langVér tes som lói-bar lang

Vi seg rá di-hegy ség

Szé chy Dé nes-bar lang

4. Ba la ton-fel vi dé ki Nem ze ti Park Igaz ga tó ság mû kö -dé si te rü le tén

Ba kony hegy ségBük kös-ár ki-bar langBon gó-zsom bolyCsen gõ-zsom bolyCsip kés-zsom bolyDió fás-zsom bolyHaj sza bar nai-bar langHá rom kür tõ-zsom bolyJu bi le um-zsom bolyKá roly há zi-zsom bolyKõ ris-he gyi-ör dög likPi pa-zsom bolySze le lõ-lyuk

Szent gá li-kõ lik

Táb la-völ gyi-bar lang

Tûz kö ves-he gyi-bar lang

Keszt he lyi-hegy ség

Cser szeg to ma ji-kút bar lang

Cso da bo gyós-bar lang (lá to ga tók szá má ra nem meg nyi -tott sza ka szok)

Dö me-bar lang

Ede ri csi Szél-lik

Ja kucs Lász ló-bar lang

Ta pol cai-me den ce

Ta pol cai Kór ház-bar lang (a gyó gyá sza ti cél ra nemhasz no sí tott sza ka szok)

Ta pol cai-ta vas bar lang (lá to ga tók szá má ra nem meg nyi -tott sza ka szok)

5. Du na–Drá va Nem ze ti Park Igaz ga tó ság mû kö dé site rü le tén

Me csek hegy ség

Aba li ge ti-bar lang (nem meg nyi tott sza ka szok)

Bü dös-kú ti-zsom boly

Duó-zsom boly

Jó sze ren csét-ak na bar lang

Ko rall-zsom boly

Ma dár ka-zsom boly

Mán fai-kõ lyuk

Mész ége tõ-for rá sok bar lang ja

Or fûi Víz fõ-bar lang

Re mény-zsom boly

Spi rál-víz nye lõ bar lang

Szu a dó-völ gyi-víz nye lõ bar lang (lá to ga tók szá má ra nem meg nyi tott sza ka szok)

Tettyei-for rás bar lang

Tettyei Mész tu fa-bar lang

Trió-bar lang

Vá sá ros úti-zsom boly

Vil lá nyi-hegy ség

Be re men di-kris tály bar lang

Nagy har sá nyi-kris tály bar lang

6. Fer tõ–Han ság Nem ze ti Park Igaz ga tó ság mû kö dé site rü le tén

Szár hal mi-bar lang


A környezetvédelmi és vízügyi miniszter23/2005. (VIII. 31.) KvVM

rendelete

a védett és a fokozottan védett növény-és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok

körérõl, valamint az Európai Közösségbentermészetvédelmi szempontból jelentõs

növény- és állatfajok közzétételérõl szóló13/2001. (V. 9.) KöM rendelet módosításáról

A ter mé sze t vé del mé rõl szóló 1996. évi LIII. tör vény(a továb biak ban: Tvt.) 24. §-ának (2) be kez dé sé ben,69. §-ának (3) be kez dé sé ben, to váb bá 85. §-ának b) pont -já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de -lem el:

1. §

A vé dett és a fo ko zot tan vé dett nö vény- és ál lat fa jok ról,a fo ko zot tan vé dett bar lan gok kö ré rõl, va la mint az Euró -pai Kö zös ség ben ter mé szet vé del mi szem pont ból je len tõsnö vény- és ál lat fa jok köz zé té te lé rõl szóló 13/2001. (V. 9.)KöM ren de let (a továb biak ban: R.) 1. §-ának (1) be kez dé -se a kö vet ke zõ ren del ke zés sel egé szül ki:

„A vé dett gom ba- és zuz mó fa jo kat, va la mint egye de ikpénz ben ki fe je zett ér té két a 9. szá mú mel lék let sze rint ál -la pí tom meg.”

2. §

Az R. 1. §-ának (2) be kez dé se a kö vet ke zõ ren del ke zés -sel egé szül ki:

„A pél dány ra vo nat ko zó pénz ben ki fe je zett ér té kekgom bák ese té ben a ter mõ test re, zuz mók ese té ben a te lep -test re vo nat koz nak.”

3. §

Az R. 6. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:„6. § Ez a ren de let a kö vet ke zõ uni ós jogi ak tu sok nak

való meg fe le lést szol gál ja:a) a Ta nács 79/409/EGK irány elve (1979. áp ri lis 2.) a

va don élõ ma da rak vé del mé rõl, I. mel lék let, II/2. mel lék let és III/2. mel lék let, va la mint az azo kat mó do sí tó

aa) a Ta nács 81/854/EGK irány elve,ab) a Bi zott ság 85/411/EGK irány elve,ac) a Ta nács 86/122/EGK irány elve,ad) a Bi zott ság 91/244/EGK irány elve,ae) a Ta nács 94/24/EK irány elve,af) a Bi zott ság 97/49/EK irány elve,ag) a Gö rög Köz tár sa ság csat la ko zá si fel té te le i rõl és a

szer zõ dé sek ki iga zí tá sá ról szóló ok mány,

ah) a Spa nyol Ki rály ság és a Por tu gál Köz tár sa ságcsat la ko zá si fel té te le i rõl és a szer zõ dé sek ki iga zí tá sá ról szóló ok mány,

ai) az Oszt rák Köz tár sa ság, a Finn Köz tár sa ság és aSvéd Ki rály ság csat la ko zá si fel té te le i rõl és a szer zõ dé sekki iga zí tá sá ról szóló ok mány,

aj) a Cseh Köz tár sa ság, az Észt Köz tár sa ság, a Cip ru siKöz tár sa ság, a Lett Köz tár sa ság, a Lit ván Köz tár sa ság, aMa gyar Köz tár sa ság, a Mál tai Köz tár sa ság, a Len gyelKöz tár sa ság, a Szlo vén Köz tár sa ság és a Szlo vák Köz tár -sa ság csat la ko zá sá nak fel té te le i rõl, va la mint az Euró paiUnió alap ját ké pe zõ szer zõ dé sek ki iga zí tá sá ról szóló ok -mány;

b) a Ta nács 83/129/EGK irány elve (1983. már ci us 28.)egyes fó ka bé bik prém jé nek és az ab ból szár ma zó ter mé -kek nek a tag ál la mok ba tör té nõ be ho za ta lá ról;

c) a Ta nács 92/43/EGK irány elve (1992. má jus 21.) ater mé sze tes élõ he lyek, va la mint a va don élõ ál la tok és nö -vé nyek vé del mé rõl, 12. cikk (1) be kez dés, 13. cikk (1) be -kez dés, II. mel lék let, IV. mel lék let és V. mel lék let, va la -mint az azo kat mó do sí tó

ca) a Ta nács 97/62/EK irány elve,cb) az Oszt rák Köz tár sa ság, a Finn Köz tár sa ság és a

Svéd Ki rály ság csat la ko zá si fel té te le i rõl és a szer zõ dé sekki iga zí tá sá ról szóló ok mány,

cc) a Cseh Köz tár sa ság, az Észt Köz tár sa ság, a Cip ru siKöz tár sa ság, a Lett Köz tár sa ság, a Lit ván Köz tár sa ság, aMa gyar Köz tár sa ság, a Mál tai Köz tár sa ság, a Len gyelKöz tár sa ság, a Szlo vén Köz tár sa ság és a Szlo vák Köz tár -sa ság csat la ko zá sá nak fel té te le i rõl, va la mint az Euró paiUnió alap ját ké pe zõ szer zõ dé sek ki iga zí tá sá ról szóló ok -mány.”

4. §

Az R. 3. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 1. szá múmel lék le te lép.

5. §


6. §


7. §



8. §

Az R. e ren de let 5. szá mú mel lék le té vel egé szül ki.

9. §

Ez a ren de let a kö vet ke zõ uni ós jogi ak tu sok nak valómeg fe le lést szol gál ja:

a) a Ta nács 79/409/EGK irány elve (1979. áp ri lis 2.) ava don élõ ma da rak vé del mé rõl, I. mel lék let, II/2. mel lék let és III/2. mel lék let, va la mint az eze ket mó do sí tó a CsehKöz tár sa ság, az Észt Köz tár sa ság, a Cip ru si Köz tár sa ság, a Lett Köz tár sa ság, a Lit ván Köz tár sa ság, a Ma gyar Köz tár -sa ság, a Mál tai Köz tár sa ság, a Len gyel Köz tár sa ság, aSzlo vén Köz tár sa ság és a Szlo vák Köz tár sa ság csat la ko zá -sá nak fel té te le i rõl, va la mint az Euró pai Unió alap ját ké pe -zõ szer zõ dé sek ki iga zí tá sá ról szóló ok mány;

b) a Ta nács 92/43/EGK irány elve (1992. má jus 21.) ater mé sze tes élõ he lyek, va la mint a va don élõ ál la tok és nö -vé nyek vé del mé rõl, II. mel lék let, IV. mel lék let és V. mel -lék let, va la mint az eze ket mó do sí tó a Cseh Köz tár sa ság, az Észt Köz tár sa ság, a Cip ru si Köz tár sa ság, a Lett Köz tár sa -ság, a Lit ván Köz tár sa ság, a Ma gyar Köz tár sa ság, a Mál tai Köz tár sa ság, a Len gyel Köz tár sa ság, a Szlo vén Köz tár sa -ság és a Szlo vák Köz tár sa ság csat la ko zá sá nak fel té te le i -rõl, va la mint az Euró pai Unió alap ját ké pe zõ szer zõ dé sekki iga zí tá sá ról szóló ok mány.

10. §

Ez a ren de let 2005. szep tem ber 1. nap ján lép ha tály ba.

Dr. Gom bos And rás s. k.,kör nye zet vé del mi és víz ügyi mi nisz té ri u mi po li ti kai ál lam tit kár


1. számú melléklet a 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelethez

[3. szá mú mel lék let a 13/2001. (V. 9.) KöM ren de let hez]

Fokozottan védett növények

Tu do má nyos név Ma gyar névÉr té ke

(Ft)

HARASZTOK

Not ho la e na ma ran tae csel ling 100 000

NYITVATERMÕK

Ep hed ra dis ta chya csi kó fark 100 000

ZÁRVATERMÕK

Achil lea ho ransz kyi Ho ránsz ky-cic ka fark 100 000

Achil lea tu zso nii Tu zson-cic ka fark 100 000

Ado nis x hyb ri da er dé lyi hé rics 250 000

An ge li ca pa lust ris ré ti an gyal gyö kér 100 000

As ter ole i fo li us gyap jas õszi ró zsa 100 000

Ast ra ga lus da sy ant hus gyap jas csüd fû 100 000

Bul bo co di um ver num egy ha jú vi rág 100 000

Cal de sia par nas si fo lia szí ves le ve lû híd õr 100 000

Cam pa nu la la ti fo lia szé les le ve lû ha rang vi rág 100 000

Col chi cum are na ri um ho mo ki ki ke rics 100 000

Col chi cum hun ga ri cum ma gyar ki ke rics 100 000

Cram be ta ta ria tá tor ján 100 000

Cyp ri pe di um cal ce o lus ri gó po hár 250 000

Di ant hus di u ti nus tar tós szeg fû 250 000

Di ant hus plu ma ri us subsp. lum nit ze ri Lum nit zer-szeg fû 100 000

Di ant hus plu ma ri us subsp. pra e cox ko rai szeg fû 100 000


Tu do má nyos név Ma gyar névÉr té ke

(Ft)

Di ant hus plu ma ri us subsp. re gis-step ha ni Szent Ist ván-szeg fû 100 000

Di gi ta lis fer ru gi nea rozs dás gyû szû vi rág 100 000

Di gi ta lis la na ta gyap jas gyû szû vi rág 100 000

Dra co cep ha lum aust ri a cum oszt rák sár kány fû 250 000

Dra co cep ha lum ru ys chi a na észa ki sár kány fû 100 000

Epi pac tis bu ga cen sis bu ga ci nõ szõ fû 250 000

Epi pac tis gra ci lis kar csú nõ szõ fû 100 000

Epi pac tis pla cen ti na pi a cen zai nõ szõ fû 100 000

Ery si mum witt man nii Witt mann-rep csény 100 000

Fe ru la sad le ri a na ma gyar föl di hu sáng 250 000

Gla di o lus pa lust ris mo csá ri kard vi rág 250 000

Ham mar bya pa lu do sa tõ zeg or chi dea 100 000

Hes pe ris vra be lyi a na Vra bé lyi-es ti ke 100 000

Hi man tog los sum ad ri a ti cum ad ri ai sal lang vi rág 100 000

Hi man tog los sum cap ri num bí bo ros sal lang vi rág 100 000

Iris ap hyl la subsp. hun ga ri ca ma gyar nõ szi rom 100 000

Kna u tia ki ta i be lii subsp. to men tel la Ki ta i bel-var fû 250 000

Li gu la ria si bi ri ca szi bé ri ai ha mu vi rág 100 000

Li li um bul bi fe rum tü zes li li om 100 000

Li num do lo mi ti cum pi li si len 250 000

Li pa ris lo e se lii hagy ma bu rok 100 000

Mic ro me ria thy mi fo lia szir ti pe resz lény 100 000

Ne pe ta par vif lo ra bor zas macs ka men ta 250 000

Onos ma tor nen sis tor nai vér tõ 250 000

Oph rys api fe ra méh ban gó 100 000

Oph rys ho lo se ri ca posz méh ban gó 100 000

Oph rys in sec ti fe ra légy ban gó 100 000

Oph rys sco lo pax szar vas ban gó 100 000

Oph rys sphe go des pók ban gó 100 000

Pa e o nia of fi ci na lis subsp. ba na ti ca bá ná ti ba zsa ró zsa 250 000

Pin gu i cu la vul ga ris lá pi hí zó ka 100 000

Plan ta go ma xi ma óri ás úti fû 100 000

Pri mu la au ri cu la cif ra kan ka lin 250 000

Pri mu la fa ri no sa lisz tes kan ka lin 250 000

Pul sa til la pa tens tá to gó kö kör csin 250 000

Pul sa til la pra ten sis subsp. hun ga ri ca ma gyar kö kör csin 100 000

Py rus ma gya ri ca ma gyar vad kör te 250 000

Sal via nu tans kó nya zsá lya 250 000

Se se li le u cos per mum ma gyar gur go lya 100 000

Si le ne fla ves cens sár gás hab szeg fû 100 000

Spar ga ni um na tans lá pi bé ka bu zo gány 100 000

Tra uns te i ne ra glo bo sa göm bös kos bor 100 000

Ut ri cu la ria bre mii lá pi ren ce 100 000

Vi cia bi en nis kun sá gi bük köny 100 000

Vin ce to xi cum pan no ni cum ma gyar mé reg gyi lok 100 000

2. számú mellékleta 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelethez

[6. számú mellékleta 13/2001. (V. 9.) KöM rendelethez]

Fokozottan védett barlangok

A) Az Agg te le ki-karszt vi dék te rü le tén

Al má si-zsom bolyBá ba-völ gyi 2. sz. víz nye lõ bar lang jaBa rad la-bar lang rend szerBa rad la-te tõi-zsom bolyBé ke-bar langDan ca-bar langEszt ra mo si Fel sõ-tá ró 2. sz. üre geEszt ra mo si Föld vá ri Ala dár-bar langFrank-bar langHosszú-te tõi-bar langKo pasz galy-ol da li 2. sz. víz nye lõ bar langKo pasz-vi gasz-bar langKos suth-bar langMa gas-te tõi-bar langMe te or-bar langRá kó czi 1. sz. bar langRá kó czi 2. sz. bar langRá kó czi 3. sz. bar langRá kó czi-ol dal tá ró bar lang jaRej tek-zsom bolySza bad ság-bar langSza bó-pal la gi-zsom bolySzé ki-zsom bolyVass Im re-bar langVe csem-bük ki-zsom boly

B) A Ba kony hegy ség ben

Ache ron-kút bar langAlba Re gia-bar langBon gó-zsom bolyCsen gõ-zsom bolyCser szeg to ma ji-kút bar langCso da bo gyós-bar langDö me-bar langHaj sza bar nai Pénz-likHá rom kür tõ-zsom bolyHé ví zi-for rás bar langJa kucs Lász ló-bar langJu bi le um-zsom bolyLó czy-bar langOd vas-kõi-bar langSzent gá li-kõ likTa pol cai Kór ház-bar langTa pol cai-ta vas bar langTi ha nyi For rás-bar langTûz kö ves-he gyi-bar lang

C) A Bu dai-hegy ség ben

Bá to ri-bar langBu dai Vár-bar langFe renc-he gyi-bar langGel lért he gyi-bar langJó zsef-he gyi-bar langMol nár Já nos-bar langPál völ gyi-Má tyás he gyi-bar lang rend szerRács kai-bar langRe me te-bar langRe me te-völ gyi Fel sõ-bar langSoly má ri-ör dög lyukSzem lõ-he gyi-bar lang

D) A Bükk hegy ség ben

An na-bar langBa le ki na-bar langBal la-bar langBá nyász-bar langBol há si-Já vor kú ti-bar lang rend szerBo ró kás-teb ri 2. sz. víz nye lõ bar langBo ró kás-teb ri 4. sz. víz nye lõ bar langBron zi ka-bar langBü dös-pestDi a báz-bar langDi ós gyõr-ta pol cai-bar langFecs ke-lyukFe ke te-bar langFel sõ-for rá si-bar langGyur kó-lá pai-bar langHaj nó czy-bar langHá rom-kú ti-bar langHer man Ot tó-bar langHil leb rand Je nõ-bar langIs tál lós-kõi-bar langIst ván-lá pai-bar langJás pis-bar langKecs ke-lyukKi rály-kú ti-zsom bolyKis-kõ há ti-zsom bolyKõ-lyukKö rös-bar langLét rá si-vi zes bar langLil la-bar langMe xi kó-völ gyi-víz nye lõ bar langMis kolc-ta pol cai-ta vas bar langNagy kõ má zsa-ol da li-zsom bolyNagy kõ má zsa-völ gyi-víz nye lõ bar langPénz-pa ta ki-víz nye lõ bar langPes-kõ-bar langPon gor-lyukSpe i zi-bar langSu ba-lyukSza men tu-bar langSze le ta-bar lang


Sze le ta-zsom bolySzent Ist ván-bar langSze pe si-Lá ner-bar lang rend szerSzi rén-bar langSzi vár vány-bar langTar-kõi-kõ fül keTa tár-ár ki-bar langUd var-kõUp po nyi 1. sz. kõ fül keVár-te tõi-bar langVé nusz-bar langVik tó ria-bar lang

E) A Cser hát hegy ség ben

Na szá lyi-víz nye lõ bar langNé zsai-víz nye lõ bar langNincs ke gye lem-ak na bar lang

F) A Ge re cse hegy ség ben

An gyal-for rá si-bar langJan ko vich-bar langKe se lõ-he gyi-bar langLen gyel-bar langMe ga lo dus-bar langÖreg-kõi 1. sz. zsom bolyPisz ni ce-bar langSze lim-lyukTü kör-for rá si-bar lang

G) A Mát ra hegy ség ben

Csör gõ-lyuk

H) A Me csek hegy ség ben

Aba li ge ti-bar langMán fai-kõ lyukMész ége tõ-for rá sok-bar lang jaOr fûi Víz fõ-bar lang Spi rál-víz nye lõ bar lang

I) A Pi lis hegy ség ben

Aján dék-bar langAm fi te át rum-bar langIn di ká ci ós-bar langKis-Ke vé lyi-bar langKis-Strá zsa he gyi-ha sa dék bar langLe ány-Le gény-bar lang rend szerPapp Fe renc-bar langPi lis-bar langPi lisszán tói-kõ fül keRó ka-he gyi-bar langSá tor kõ-pusz tai-bar langStrá zsa-he gyi-bar langSzent Özséb-bar langSzop la ki-ör dög lyukÜrö mi-víz nye lõ bar lang

J) A Vér tes hegy ség ben

Csák vá ri-bar langVér tes som lói-bar lang

K) A Vil lá nyi-hegy ség ben

Be re men di-kris tály bar langNagy har sá nyi-kris tály bar lang




Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentõs növényfajok

Tu do má nyos név Ma gyar név

PTERIDOPHYTA

Asp le ni a ce aeAsp le ni um adul te ri num bar nás zöld fo dor kaAsp le ni um he mi o ni tis (nincs ma gyar neve)Asp le ni um ja han di e zii ver do ni fo dor ka

Blech na ce aeWo od war dia ra di cans kú szó lánc páf rány

Dick so ni a ce aeCul ci ta mac ro car pa (nincs ma gyar neve)

Dry op te ri da ce aeDip la zi um si bi ri cum (nincs ma gyar neve)Dry op te ris cor le yi Cor ley-paj zsi kaDry op te ris fra gans il la tos paj zsi kaPolys ti chum dre pa num (nincs ma gyar neve)

Hy me nop hyl la ce aeHy me nop hyl lum ma de ren sis (nincs ma gyar neve)Tri cho ma nes spe ci o sum kü lön le ges sör te páf rány

Iso e ta ce aeIso e tes azo ri ca Azo ri-szi ge te ki dur da fûIso e tes bo ry a na Bo ry-dur da fûIso e tes ma lin ver ni a na lom bar di ai dur da fû

Mar si le a ce aeMar si lea azo ri ca Azo ri-szi ge te ki mé tely fûMar si lea ba tar dae ibé ri ai mé tely fûMar si lea stri go sa bo ros tás mé tely fû

Op hi og los sa ce aeBot ry chi um simp lex egy sze rû hold ru taOp hi og los sum polyp hyl lum apró kí gyó nyelv

GYMNOSPERMAE

Pi na ce aeAbi es neb ro den sis szi cí li ai je ge nye fe nyõ

ANGIOSPERMAE

Aga va ce aeDra ca e na dra co Ka ná ri-szi ge te ki sár kány fa

Alis ma ta ce aeAlis ma wah len ber gii Wah len berg-híd õrLu ro ni um na tans le be gõ ka na las híd õr

Ama ryl li da ce aeGa lant hus ni va lis hó vi rágLe u co jum ni ca e en se ri vi é rai tõ zi keNar cis sus as tu ri en sis apró nár ciszNar cis sus cal ci co la mész ked ve lõ nár ciszNar cis sus cyc la mi ne us bó ko ló nár ciszNar cis sus fer nan de sii Fer nan des-nár ciszNar cis sus hu mi lis tör pe nár ciszNar cis sus lon gis pat hus (nincs ma gyar neve)Nar cis sus ne va den sis Si er ra Ne va da-i nár ciszNar cis sus pse u do nar cis sus no bi lis pom pás csup ros nár ciszNar cis sus sca be ru lus ér des nár ciszNar cis sus tri and rus csün gõ nár ciszNar cis sus vi ri dif lo rus zöld nár cisz


Asc le pi a da ce aeCa ral lu ma bur char dii (nincs ma gyar neve)Ce ro pe gia chry sant ha (nincs ma gyar neve)

Ber be ri da ce aeBer be ris ma de ren sis ma de i rai bor bo lya

Bo ra gi na ce aeAn chu sa cris pa fod ros at ra célEchi um can di cans (nincs ma gyar neve)Echi um gen ti a no i des (nincs ma gyar neve)Echi um rus si cum pi ros kí gyó sziszLit ho do ra ni ti da fény lõ kõ mag cser jeMy o so tis azo ri ca Azo ri-szi ge te ki ne fe lejcsMy o so tis lu si ta ni ca lu si ta ni ai ne fe lejcsMy o so tis ma ri ti ma ten ger par ti ne fe lejcsMy o so tis rehs te i ne ri Rehs te i ner-ne fe lejcsMy o so tis re tu si fo lia tom pa le ve lû ne fe lejcsOmp ha lo des ku zins ky a nae Ku zins ky-bé ka szemOmp ha lo des lit to ra lis par ti bé ka szemSo le nant hus al ba ni cus al bán eb nyel vû fûSymp hy tum cyc la den se gö rög na dály tõ

Cam pa nu la ce aeAsy ne u ma gi gan te um óri ás ha rang csil lagAzo ri na vi da lii Azo ri-szi ge te ki ha rang vi rágCam pa nu la bo he mi ca cseh ha rang vi rágCam pa nu la ge li da gleccser ha rang vi rágCam pa nu la mo ret ti a na do lo mit-ha rang vi rágCam pa nu la ro ma ni ca (nincs ma gyar neve)Cam pa nu la sa ba tia li gu ri ai ha rang vi rágCam pa nu la ser ra ta fû ré szes ha rang vi rágCam pa nu la zo y sii csö ves ha rang vi rágJa si o ne cris pa ser pen ti ni ca por tu gál fod ros kék csil lagJa si o ne lu si ta ni ca lu si ta ni ai kék csil lagMuss chia au rea (nincs ma gyar neve)Muss chia wol las to nii (nincs ma gyar neve)Phy sop le xis co mo sa szik lai var jú kö röm

Cap ri fo li a ce aeSam bu cus pal men sis (nincs ma gyar neve)

Ca ry op hyl la ce aeAre na ria ci li a ta pse u dof ri gi da vé kony ka ho mok húrAre na ria hu mi fu sa el te rü lõ ho mok húrAre na ria ne va den sis Si er ra Ne va da-i ho mok húrAre na ria pro vin ci a lis pro ven ce-i ho mok húrCe ras ti um al si ni fo li um szá las le ve lû ma dár húrCe ras ti um di na ri cum Di na ri-hegy sé gi ma dár húrDi ant hus are na ri us are na ri us ho mo ki szeg fûDi ant hus are na ri us bo he mi cus cseh ho mo ki szeg fûDi ant hus cint ra nus cint ra nus por tu gál szeg fûDi ant hus ma ri zii Ma ri zi-szeg fûDi ant hus mo ra vi cus mor va szeg fû


Di ant hus ni ti dus fé nyes szeg fûDi ant hus ru pi co la szik la la kó szeg fûGypsop hi la pap il lo sa szem csés fá tyol vi rágHer ni a ria al gar vi ca al gar vei por ci kaHer ni a ria la ti fo lia li tar di e rei pi re ne u si szé les le ve lû por ci kaHer ni a ria lu si ta ni ca ber len gi a na Ber len ga-szi ge te ki por tu gál por ci kaHer ni a ria ma ri ti ma ten ger par ti por ci kaMi nu ar tia smej ka lii Smej kál-kõ húrMo eh rin gia font qu e ri (nincs ma gyar neve)Mo eh rin gia jan kae Jan ka-csit riMo eh rin gia la te rif lo ra tég la vö rös-vi rá gú csit riMo eh rin gia tom ma si nii ve len cei csit riMo eh rin gia vil lo sa bo zon tos csit riPet ro cop tis gran dif lo ra nagy vi rá gú cso kor szeg fûPet ro cop tis mont sic ci a na Mont sic ci-cso kor szeg fûPet ro cop tis pse u do vis co sa ra ga csos cso kor szeg fûSi le ne fur ca ta an gus tif lo ra skan di ná vi ai vil lás hab szeg fûSi le ne hi ce si ae olasz hab szeg fûSi le ne hi fa cen sis Ba le ár-szi ge te ki hab szeg fûSi le ne holz ma nii Holz man-hab szeg fûSi le ne lon gi ci lia hosszú pil lás hab szeg fûSi le ne ma ri a na Má ria-hab szeg fûSi le ne orp ha ni dis Orp ha ni des-hab szeg fûSi le ne roth ma le ri Roth ma ler-hab szeg fûSi le ne ve lu ti na bár so nyos hab szeg fûSper gu la ria azo ri ca Azo ri-szi ge te ki bu da vi rág

Ce last ra ce aeMa y te nus um bel la ta (nincs ma gyar neve)

Che no po di a ce aeBas sia sa xi co la szik lai sep rõ fûBeta pa tu la ma de i rai répaCrem nop hy ton lanf ran coi (nincs ma gyar neve)Sa li cor nia ve ne ta ve len cei szik só fû

Cis ta ce aeCis tus chi na ma den sis (nincs ma gyar neve)Cis tus pal hin hae por tu gál szu harHa li mi um ver ti cil la tum ör vös le ve lû ha li mi umHe li ant he mum aly po i des spa nyol nap vi rágHe li ant he mum byst ro po gop hyl lum (nincs ma gyar neve)He li ant he mum ca put-fe lis macs ka fej nap vi rágTu be ra ria ma jor nagy ho mo ki nap ró zsa

Com po si taeAnd ry a la crith mi fo lia (nincs ma gyar neve)Ant he mis gla ber ri ma csu pasz pi pi térArgy rant he mum li dii (nincs ma gyar neve)Argy rant he mum pin na ti fi dum suc cu len tum (nincs ma gyar neve)Argy rant he mum tha las sop hy lum (nincs ma gyar neve)Argy rant he mum win te rii (nincs ma gyar neve)Ar te mi sia cam pest ris bott ni ca skan di ná vi ai me zei ürömAr te mi sia gra na ten sis gra na dai ürömAr te mi sia la ci ni a ta szel delt le ve lû ürömAr te mi sia oe lan di ca ölan di üröm


Ar te mi sia pan ci cii de lib lá ti ürömAs ter py re na e us pi re ne u si õszi ró zsaAs ter sor ren ti nii Sor ren tin-õszi ró zsaAt racty lis ar bus cu la (nincs ma gyar neve)At racty lis pre a u xi a na (nincs ma gyar neve)Ca len du la ma de ren sis ma de i rai kö röm vi rágCar du us my ri a cant hus sok tö vi sû bo gáncsCar li na ono por di fo lia sza már bo gáncs-le ve lû bá ba ka lácsCen ta u rea aka man tis cip ru si imo laCen ta u rea alba held re i chii Held re ich-imo laCen ta u rea alba prin ceps eny ves fe hér imo laCen ta u rea at ti ca me ga ren sis at ti kai imo la me ga ren sis al fa jaCen ta u rea ba le a ri ca Ba le ár-szi ge te ki imo laCen ta u rea bor jae Bo ry-imo laCen ta u rea cit ri co lor cit rom sár ga imo laCen ta u rea co rym bo sa er nyõs imo laCen ta u rea ga do ren sis Si er ra de Ga dor-i imo laCen ta u rea hor ri da ijesz tõ imo laCen ta u rea im ma nu e lis-lo e wii (nincs ma gyar neve)Cen ta u rea jan kae Jan ka-imo laCen ta u rea ka lam ba ken sis ka lam pá kai imo laCen ta u rea karts chi a na ve len cei imo laCen ta u rea lac tif lo ra tej fe hér imo laCen ta u rea mic rant ha her mi nii por tu gál út szé li imo laCen ta u rea ni e de ri gö rög imo laCen ta u rea pe u ce da ni fo lia ko csord le ve lû imo laCen ta u rea pin na ta tol las imo laCen ta u rea pon ti ca pon tu si imo laCen ta u rea pul vi na ta pár nás imo laCen ta u rea roth ma le ra na Roth ma ler-imo laCen ta u rea vi cen ti na Vin cent-imo laChe i ro lop hus du ra nii (nincs ma gyar neve)Che i ro lop hus gho me ry tus (nincs ma gyar neve)Che i ro lop hus ju no ni a nus (nincs ma gyar neve)Che i ro lop hus mas so ni a nus (nincs ma gyar neve)Cir si um la ti fo li um szé les le ve lû aszatCre pis cro ci fo lia sáf rány le ve lû zör gõ fûCre pis gra na ten sis grá nát zör gõ fûCre pis pu sil la apró zör gõ fûCre pis tec to rum nig res cens fe ke te ham vas zör gõ fûErig eron fri gi dus Si er ra Ne va da-i kül lõ rojtHe lich ry sum gos sy pi num Ka ná ri-szi ge te ki szal ma gyo párHe lich ry sum me li ten se mál tai szal ma gyo párHe lich ry sum mo nogy num egy bi bés szal ma gyo párHe lich ry sum sibt hor pii (nincs ma gyar neve)Hy me nos tem ma pse u dant he mis (nincs ma gyar neve)Hy o se ris fru tes cens (nincs ma gyar neve)Hy po cho e ris oli go cep ha la ke vés fe jû vé res la puJu ri nea cy a no i des ké kes han gya bo gáncsJu ri nea font qu e ri spa nyol han gya bo gáncsLac tu ca wat so ni a na Wat son-sa lá taLa my rop sis mic ro cep ha la kis fe jû szar dí ni ai bo gáncsLe on to don bo ryi Bo ry-orosz lán fogLe on to don mic ro cep ha lus kis fe jû orosz lán fogLe on to don si cu lus szi cí li ai orosz lán fogLe u zea lon gi fo lia hosszú le ve lû imo la


Ono por dum no ga le sii (nincs ma gyar neve)Onor por dum car du e li num (nincs ma gyar neve)Pa la e o cy a nus cras si fo li us (nincs ma gyar neve)Pe ri cal lis had ro so ma (nincs ma gyar neve)Phag na lon be net tii (nincs ma gyar neve)Pic ris will kom mii Will komm-ke se rû gyö kérSan to li na ele gans ele gáns cip rus kaSan to li na imp res sa la pí tott cip rus kaSan to li na se mi den ta ta fo gacs kás cip rus kaSa us su rea al pi na est ho ni ca észt ha va si tör pe bo gáncsSe ne cio ca es pi to sus gye pes ag gó fûSe ne cio elo des spa nyol ag gó fûSe ne cio ja co bea got lan di cus svéd ja kab na pi ag gó fûSe ne cio la gas ca nus lu si ta ni cus lu si ta ni ai ag gó fûSe ne cio ne va den sis Si er ra Ne va da-i ag gó fûStem ma cant ha cy na ro i des (nincs ma gyar neve)Sven te nia bup le u ro i des (nincs ma gyar neve)Ta na ce tum ptar mi cif lo rum ezüs tös va rá dicsWa ge nit zia lan ci fo lia (nincs ma gyar neve)

Con vol vu la ce aeCon vol vu lus argy rot ham nus kré tai szu lákCon vol vu lus ca put-me du sae me dú za fej szu lákCon vol vu lus fer nan de sii Fer nan des-szu lákCon vol vu lus lo pez-so ca sii (nincs ma gyar neve)Con vol vu lus mas so nii (nincs ma gyar neve)

Cras su la ce aeAe o ni um go me ra en se (nincs ma gyar neve)Ae o ni um sa un der sii (nincs ma gyar neve)Aich ry son du mo sum (nincs ma gyar neve)Mo nant hes wildp re tii Wildp re ti-szik la gyö kérSe dum bris se mo re tii Bris se mo re ti-var jú háj

Cru ci fe raeAlys sum py re na i cum pi re ne u si ter nyeAra bis ken ne dy ae Ken ne dy-ik ra vi rágAra bis sa di na por tu gál ik ra vi rágAra bis sco po li a na Sco po li-ik ra vi rágBis cu tel la ne ust ri a ca pá ri zsi ko rong párBis cu tel la vin cen ti na Vin cent-ko rong párBo le um as pe rum (nincs ma gyar neve)Bras si ca glab res cens ko pa szo dó ká posz taBras si ca hi la ri o nis cip ru si ká posz taBras si ca in su la ris szi ge ti ká posz taBras si ca mac ro car pa nagy ter mé sû ká posz taBra ya li ne a ris szá las le ve lû ha va si zsá zsaCoch le a ria po lo ni ca len gyel ka nál fûCoch le a ria tat rae tát rai ka nál fûCo in cya ru pest ris kövi szik la ká posz taCo ro no pus na va sii spa nyol var jú lábCram be ar bo rea fás tá tor jánCram be la e vi ga ta szar vacs kás tá tor jánCram be sven te nii Sven ten-tá tor jánDip lo ta xis ibi cen sis ibi zai ká nya zsá zsaDip lo ta xis si et ti a na Al bo rán-szi ge ti ká nya zsá zsa


Dip lo ta xis vi cen ti na Szent Vin ce-ká nya zsá zsaDra ba ca cu mi num csú csos da ra vi rágDra ba ci ne rea ham vas da ra vi rágDra ba dor ne ri (nincs ma gyar neve)Eru cast rum pa lust re mo csá ri nyur ga szálEry si mum pi e ni ni cum pi e ni ne ki rep csényIbe ris ar bus cu la fás ta tár vi rágIbe ris pro cum bens mic ro car pa por tu gál el te rü lõ ta tár vi rágJo nop si di um aca u le szár ta lan ál ibo lyaJo nop si di um sa vi a num tos ca nai ál ibo lyaMur bec ki el la so u sae (nincs ma gyar neve)Pa ro li nia schi zogy no i des (nincs ma gyar neve)Rhyn cho si na pis eru cast rum cint ra na (nincs ma gyar neve)Si na pi dend ron ru pest re (nincs ma gyar neve)Si symb ri um ca va nil le si a num mad ri di zsom borSi symb ri um su pi num he ve rõ zsom bor

Cy pe ra ce aeCa rex ho los to ma (nincs ma gyar neve)Ca rex ma la to-be li zii (nincs ma gyar neve)Ca rex pa nor mi ta na apró sás

Di os co re a ce aeBor de rea cho u ar dii (nincs ma gyar neve)

Dip sa ca ce aeSca bi o sa ni tens (nincs ma gyar neve)

Ela ti na ce aeEla ti ne gus so nei Gus son-lá to nya

Eri ca ce aeEri ca sco pa ria azo ri ca Azo ri-szi ge te ki eri kaRho do dend ron lu te um sár ga ha vas szé pe

Eup hor bi a ce aeEup hor bia han di en sis (nincs ma gyar neve)Eup hor bia lam bii (nincs ma gyar neve)Eup hor bia mar ga li di a na (nincs ma gyar neve)Eup hor bia ne va den sis Si er ra Ne va da-i ku tya tejEup hor bia stygi a na (nincs ma gyar neve)Eup hor bia trans ta ga na ágas ku tya tej

Gen ti a na ce aeCen ta u ri um ri gu a lii spa nyol ezer jó fûCen ta u ri um so me da num kan táb ri ai ezer jó fûGen ti a na li gus ti ca li gu ri ai tár nicsGen ti a nel la ang li ca an gyal tár nics kaGen ti a nel la bo he mi ca cseh tár nics ka

Ge ra ni a ce aeEro di um ast ra ga lo i des csüd fû sze rû gém orrEro di um pa u la ren se gu a dar ra mai gém orrEro di um ru pi co la szik lai gém orrGe ra ni um ma de ren se (nincs ma gyar neve)


Ges ne ri a ce aeJan ka ea held re i chii jan ka vi rágRa mon da ser bi ca szerb Ra mond-vi rág

Glo bu la ri a ce aeGlo bu la ria as ca nii (nincs ma gyar neve)Glo bu la ria sar cop hyl la (nincs ma gyar neve)Glo bu la ria stygia pe lo pon né szo szi gu bó vi rág

Gra mi ne aeArc tag ros tis la ti fo lia szé les le ve lû sar ki tip panArc top hi la ful va (nincs ma gyar neve)Ave nu la hac ke lii Hac kel-zab fûBro mus gros sus dur va rozs nokCa la mag ros tis chaly ba ea (nincs ma gyar neve)Cin na la ti fo lia (nincs ma gyar neve)Co le ant hus sub ti lis hü velyk fûDes champ sia ma de ren sis (nincs ma gyar neve)Fes tu ca bri gan ti na por tu gál csen keszFes tu ca du ri o ta ga na (nincs ma gyar neve)Fes tu ca ele gans ke cses csen keszFes tu ca hen ri qu e sii (nincs ma gyar neve)Fes tu ca sum mi lu si ta na lu si ta ni ai csen keszGa u di nia his pa ni ca spa nyol fü zér zabHol cus se tig lu mis du ri en sis lu si ta ni ai szõ rös nyel vû se lyem per jeMic ro py rop sis tu be ro sa (nincs ma gyar neve)Pha la ris ma de ren sis (nincs ma gyar neve)Poa gra ni ti ca dis pa ri lis (nincs ma gyar neve)Poa rip ha ea cseh per jePse u darr he nat he rum pal lens fakó cso ko lá dé nö vényPuc ci nel lia phry ga no des cser jés méz pá zsitPuc ci nel lia pun gens szú rós méz pá zsitSti pa aust ro i ta li ca ca lab ri ai ár va lány hajSti pa ba va ri ca ba jor ár va lány hajSti pa da nu bi a lis du nai ár va lány hajSti pa styri a ca stá jer ár va lány hajSti pa ve ne ta ve len cei ár va lány hajSti pa za less kii Za lesz ki-ár va lány hajTri se tum su bal pest re al ha va si arany zab

Gros su la ri a ce aeRi bes sar do um szar dí ni ai ri bisz ke

Hip pu ri da ce aeHip pu ris tet rap hyl la négy le ve lû ví zi ló fark

Hy pe ri ca ce aeHy pe ri cum aci fe rum tû he gyû or bánc fû

Iri da ce aeCro cus cyp ri us cip ru si sáf rányCro cus et rus cus et ruszk sáf rányCro cus hart man ni a nus Hart mann-sáf rányIris bo is si e ri (nincs ma gyar neve)Iris ma ris ca (nincs ma gyar neve)


Jun ca ce aeJun cus val va tus ko pá csos szittyóLu zu la arc ti ca sar ki per je szittyó

La bi a taeMic ro me ria ta y ge tea taj ge to szi kis pe resz lényNe pe ta dirp hya gö rög macs ka men taNe pe ta spha ci o ti ca kré tai macs ka men taOri ga num dic tam nus kré tai szu rok fûPhlo mis bre vib rac te a ta rö vid csé szé jû macs ka he rePhlo mis cyp ria cip ru si macs ka he reRos ma ri nus to men to sus moly hos roz ma ringSal via ve ne ris Vé nusz-zsá lyaSi de ri tis cyp ria cip ru si sár mány vi rágSi de ri tis cys to sip hon (nincs ma gyar neve)Si de ri tis dis co lor (nincs ma gyar neve)Si de ri tis in ca na gla u ca spa nyol szür ke sár mány vi rágSi de ri tis in fer na lis (nincs ma gyar neve)Si de ri tis ja va lamb ren sis ja va lamb rei sár mány vi rágSi de ri tis mar mo rea már vá nyos sár mány vi rágSi de ri tis ser ra ta fû ré szes sár mány vi rágTe uc ri um abu ti lo i des se lyem mály va sze rû ga man dorTe uc ri um be to ni cum (nincs ma gyar neve)Te uc ri um cha ri de mi (nincs ma gyar neve)Te uc ri um le pi cep ha lum pik ke lyes fe jû ga man dorTe uc ri um tur re da num spa nyol ga man dorThy mus camp ho ra tus kám for sza gú ka kukk fûThy mus ca pi tel la tus fe jecs kés ka kukk fûThy mus car no sus fény lõ ka kukk fûThy mus lo to cep ha lus ló tusz fe jû ka kukk fûThy mus vil lo sus vil lo sus (nincs ma gyar neve)

Le gu mi no saeAnagy ris la ti fo lia Ka ná ri-szi ge te ki bûz faAnt hyl lis hyst rix tüs kés nyúl sza pu kaAnt hyl lis le man ni a na (nincs ma gyar neve)Ast ra ga lus al gar bi en sis al gar vei csüd fûAst ra ga lus aqu i la nus bar nás csüd fûAst ra ga lus cent ral pi nus al pe si csüd fûAst ra ga lus mac ro car pus lef ka ren sis cip ru si nagy mag vú csüd fûAst ra ga lus ma ri ti mus ten ger par ti csüd fûAst ra ga lus pe ter fii Pé ter fi-csüd fûAst ra ga lus tre mol si a nus Si er ra de Ga dor-i csüd fûAst ra ga lus ver ru co sus bi bir cses csüd fûCy ti sus ae o li cus szi cí li ai za nótDo ryc ni um spec ta bi le (nincs ma gyar neve)Ge nis ta do ryc ni fo lia dár da he re-le ve lû re kettyeGe nis ta ho lo pe ta la kraj nai re kettyeLo tus azo ri cus Azo ri-szi ge te ki ke repLo tus cal lis-vi ri dis (nincs ma gyar neve)Lo tus kun ke lii (nincs ma gyar neve)Me li lo tus se ge ta lis fal lax por tu gál ve té si som kó róOno nis hac ke lii Hac kel-ig li ceTe li ne ros ma ri ni fo lia (nincs ma gyar neve)Te li ne sal so lo i des (nincs ma gyar neve)


Tri fo li um sa xa ti le szik lai hereVi cia bi fo li o la ta Ba le ár-szi ge te ki bük könyVi cia den ne si a na (nincs ma gyar neve)

Len ti bu la ri a ce aePin gu i cu la crys tal li na kris tá lyos hí zó kaPin gu i cu la ne va den sis Si er ra Ne va da-i hí zó ka

Li li a ce aeAl li um gro sii Ba le ár-szi ge te ki hagy maAnd ro cym bi um eu ro pe um (nincs ma gyar neve)And ro cym bi um psam mop hi lum (nincs ma gyar neve)And ro cym bi um re chin ge ri Re chin ger-für tös li li omAsp ho de lus ben to-ra in hae Gar dun ha-hegy sé gi asz fo dé luszBel le va lia hac kel li (nincs ma gyar neve)Chi o no do xa lo chi ae cip ru si hó fényCol chi cum cor si cum kor zi kai ki ke ricsCol chi cum co us tu ri e ri (nincs ma gyar neve)Fri til la ria co ni ca (nincs ma gyar neve)Fri til la ria dre novs kii bol gár koc kás li li omFri til la ria gus si chi ae ma ke dón koc kás li li omFri til la ria ob li qua (nincs ma gyar neve)Fri til la ria rho do ca na kis (nincs ma gyar neve)Hy a cint ho i des vi cen ti na Vin ce-kék ha rangMus ca ri gus so nei szi cí li ai gyön gyi keOr nit ho ga lum re ver cho nii Re ver chon-ma dár tejScil la be i ra na (nincs ma gyar neve)Scil la li tar di e rei bal ká ni csil lag vi rágScil la ma de ren sis (nincs ma gyar neve)Scil la mor ri sii Mor ris-csil lag vi rágScil la odo ra ta il la tos csil lag vi rágSe me le ma de ren sis (nincs ma gyar neve)Tu li pa cyp ria cip ru si tu li pánTu li pa hun ga ri ca ma gyar tu li pán

Li na ce aeLi num mu el le ri Mül ler-len

Lo rant ha ce aeAr ce ut ho bi um azo ri cum Azo ri-szi ge te ki fa gyöngy

Lythra ce aeLythrum fle xu o sum fod ros fü zény

Mal va ce aeKos te letz kya pen ta car pos Kos te letz ky-mály va

My ri ca ce aeMy ri ca ri vas-mar ti ne zii (nincs ma gyar neve)

Na ja da ce aeNa jas fle xi lis haj lé kony tüs ke hí nárNa jas te nu is si ma kar csú tüs ke hí nár


Ole a ce aeJas mi num azo ri cum Azo ri-szi ge te ki jáz minPic co nia azo ri ca (nincs ma gyar neve)Sy rin ga jo si ka ea Jó si ka-or go na

Or chi da ce aeAna camp tis ur vil le a na mál tai vi téz vi rágCalyp so bul bo sa Calyp so-or chi deaCep ha lant he ra cu cul la ta csuk lyás ma dár si sakDacty lor hi za ka lo pis sii (nincs ma gyar neve)Go o dy e ra mac rop hyl la nagy le ve lû avar vi rágGymnig ri tel la ru nei svéd ha va si kos borOph rys ar go li ca (nincs ma gyar neve)Oph rys kots chyi Kots chy-ban góOph rys lu nu la ta fél hol das ban góOph rys me li ten sis (nincs ma gyar neve)Or chis sco pu lo rum (nincs ma gyar neve)Pla tant he ra ob tu sa ta oli gant ha ke vés vi rá gú tom pa sark vi rág

Orob ran cha ce aeOro ban che den sif lo ra tö mött vi rá gú szá dor gó

Pa e o ni a ce aePa e o nia cam bes se de sii Ba le ár-szi ge te ki ba zsa ró zsaPa e o nia clu sii rho dia ro do szi ba zsa ró zsaPa e o nia par nas si ca gö rög ba zsa ró zsa

Pal maePho e nix the oph ras ti kré tai da to lya pál ma

Pa pa ve ra ce aeCo ry da lis got lan di ca got lan di kel ti kePa pa ver la es ta di a num skan di náv pi pacsPa pa ver ra di ca tum hy per bo re um sark vi dé ki mák

Pit tos po ra ce aePit tos po rum co ri a ce um (nincs ma gyar neve)

Plan ta gi na ce aePlan ta go al gar bi en sis al gar vei úti fûPlan ta go al mog ra ven sis ibé ri ai úti fûPlan ta go ma la to-be li zii (nincs ma gyar neve)

Plum ba gi na ce aeAr me ria ber len gen sis Ber len ga-szi ge te ki pá zsit szeg fûAr me ria he lo des ve len cei pá zsit szeg fûAr me ria neg lec ta apró pá zsit szeg fûAr me ria pse u dar me ria szé les le ve lû pá zsit szeg fûAr me ria ro u y a na Ro uy-pá zsit szeg fûAr me ria so le i ro lii So le i rol-pá zsit szeg fûAr me ria ve lu ti na bár so nyos pá zsit szeg fûLi mo ni um ar bo res cens (nincs ma gyar neve)Li mo ni um dend ro i des (nincs ma gyar neve)Li mo ni um do dar tii lu si ta ni cum lu si ta ni ai só vi rágLi mo ni um in su la re szi ge ti só vi rágLi mo ni um lan ce o la tum lán dzsás só vi rág


Li mo ni um mul tif lo rum sok vi rá gú só vi rágLi mo ni um pse u do la e tum szar dí ni ai só vi rágLi mo ni um spec ta bi le (nincs ma gyar neve)Li mo ni um stric tis si mum me rev só vi rágLi mo ni um sven te nii Sven ten-só vi rág

Poly go na ce aePer si ca ria fo li o sa dús le ve lû ke se rû fûPoly go num pra e lon gum tö rök ke se rû fûRu mex azo ri cus Azo ri-szi ge te ki sós kaRu mex ru pest ris kövi sós ka

Pri mu la ce aeAnd ro sa ce cy lind ri ca hen ge res gom ba fûAnd ro sa ce mat hil dae Ma tild-gom ba fûAnd ro sa ce py re na i ca pi re ne u si gom ba fûCyc la men fat ren se fát rai cik lá menPri mu la apen ni na ap pen ni ne ki kan ka linPri mu la car ni o li ca Kar ni-al pok be li kan ka linPri mu la gla u ces cens (nincs ma gyar neve)Pri mu la nu tans bó ko ló kan ka linPri mu la pa li nu ri olasz kan ka linPri mu la scan di na vi ca skan di náv kan ka linPri mu la spec ta bi lis (nincs ma gyar neve)Sol da nel la vil lo sa pi re ne u si ha rang rojt

Ra nun cu la ce aeAco ni tum cor si cum kor zi kai si sak vi rágAco ni tum fir mum mo ra vi cum mor va si sak vi rágAdo nis dis tor ta te ke re dett hé ricsAqu i le gia al pi na ha va si ha rang lábAqu i le gia ber to lo nii Ber to lo ni-ha rang lábAqu i le gia ki ta i be lii Ki ta i bel-ha rang lábAqu i le gia py re na i ca ca zor len sis pi re ne u si ha rang lábCon so li da sa mia szám oszi szar ka lábDelp hi ni um ca se yi cip ru si szar ka lábPul sa til la sla vi ca szlo vák kö kör csinPul sa til la subs la vi ca szláv kö kör csinPul sa til la vul ga ris got lan di ca got lan di kö zön sé ges kö kör csinRa nun cu lus kyk ko en sis cip ru si bog lár kaRa nun cu lus lap po ni cus lapp föl di bog lár kaRa nun cu lus we y le ri We y ler-bog lár ka

Re se da ce aeRe se da de cur si va szár ra fu tó-le ve lû re ze da

Rham na ce aeFran gu la azo ri ca szé les le ve lû ku tya ben ge

Ro sa ce aeAg ri mo nia pi lo sa szõ rös pár ló fûBen co mia bra chys ta chya (nincs ma gyar neve)Ben co mia spha e ro car pa (nincs ma gyar neve)Cha ma e me les co ri a cea (nincs ma gyar neve)Dend ri o po te ri um pu li doi (nincs ma gyar neve)Mar cet el la ma de ren sis (nincs ma gyar neve)


Po ten til la delp hi nen sis fran cia pim póPo ten til la emi lii-po pii (nincs ma gyar neve)Pru nus lu si ta ni ca azo ri ca lu si ta ni ai szil vaSor bus ma de ren sis ma de i rai ber ke nyeSor bus te o do rii Te o dor-ber ke nye

Ru bi a ce aeGa li um cra co vi en se krak kói ga lajGa li um li to ra le ten ger par ti ga lajGa li um mol da vi cum mol do vai ga lajGa li um su de ti cum szu dé ták be li ga lajGa li um vi ri dif lo rum zöld vi rá gú ga laj

Sa li ca ce aeSa lix sal vi fo lia aust ra lis por tu gál zsá lya le ve lû fûz

San ta la ce aeKun ke li el la sub suc cu len ta (nincs ma gyar neve)The si um eb rac te a tum mur vát lan zsel lér ke

Sa po ta ce aeSi de ro xy lon mar mu la no (nincs ma gyar neve)

Sa xif ra ga ce aeSa xif ra ga be ri ca olasz kõ tö rõ fûSa xif ra ga cint ra na (nincs ma gyar neve)Sa xif ra ga flo ru len ta al pe si kõ tö rõ fûSa xif ra ga hir cu lus bu cse csi kõ tö rõ fûSa xif ra ga os lo en sis os lói kõ tö rõ fûSa xif ra ga por to sanc ta na (nincs ma gyar neve)Sa xif ra ga pre so la nen sis (nincs ma gyar neve)Sa xif ra ga tom be a nen sis lom bar di ai kõ tö rõ fûSa xif ra ga val den sis (nincs ma gyar neve)Sa xif ra ga va y re da na (nincs ma gyar neve)

Scrop hu la ri a ce aeAn tirr hi num cha ri de mi spa nyol orosz lán szájAn tirr hi num lo pe si a num (nincs ma gyar neve)Cha e norr hi num ser pyl li fo li um lu si ta ni cum lu si ta ni ai kes keny le ve lû tá tosEuph ra sia azo ri ca Azo ri-szi ge te ki szem vi dí tó fûEuph ra sia ge nar gen tea szar dí ni ai szem vi dí tó fûEuph ra sia gran dif lo ra nagy vi rá gú szem vi dí tó fûEuph ra sia mar che set tii Mar che set ti-szem vi dí tó fûIsop le xis chal cant ha (nincs ma gyar neve)Isop le xis isa bel li a na (nincs ma gyar neve)Li na ria al gar vi a na al gar vei gyúj to vány fûLi na ria co u tin hoi Co u tin ho-gyúj to vány fûLi na ria fi cal ho a na Fi cal ho-gyúj to vány fûLi na ria fla va sár ga gyúj to vány fûLi na ria hel le ni ca gö rög gyúj to vány fûLi na ria lo e se lii Lo e sel-gyúj to vány fûLi na ria pse u do la xif lo ra (nincs ma gyar neve)Li na ria ri car doi Ri car do-gyúj to vány fûLi na ria ton zi gii Ton zig-gyúj to vány fûLi na ria tur si ca spa nyol gyúj to vány fûOdon ti tes gra na ten sis grá nát fog fû


Odon ti tes hol li a na (nincs ma gyar neve)Pe di cu la ris su de ti ca szu dé ták be li ka kas ta réjRhi nant hus oe si len sis észt ka kas cí merSibt hor pia pe reg ri na (nincs ma gyar neve)Toz zia car pat hi ca kár pá ti to rok vi rágVer bas cum li ti gi o sum por tu gál ökör fark kó róVe ro ni ca mic rant ha kis vi rá gú ve ro ni kaVe ro ni ca oe ta ea gö rög ve ro ni ka

So la na ce aeAt ro pa ba e ti ca an da lú zi ai nad ra gu lyaMand ra go ra of fi ci na rum ta va szi mand ra gó raSo la num li dii (nincs ma gyar neve)

Thy me la e a ce aeDaph ne ar bus cu la mu rá nyi bor osz lánDaph ne pet ra ea szik lai bor osz lánDaph ne rod ri gu e zii Rod ri gu ez-bor osz lánThy me la ea bro te ra na (nincs ma gyar neve)

Ul ma ce aeZel ko va abe li cea kré tai gyer tyán szil

Um bel li fe raeAmmi tri fo li a tum (nincs ma gyar neve)An ge li ca he te ro car pa fe le más an gyal gyö kérApi um ber me joi Ba le ár-szi ge te ki zel lerAt ha man ta cor ti a na Cor ti-szem gyö kérBu ni um bre vi fo li um (nincs ma gyar neve)Bup le u rum ca pil la re szá las bu vák fûBup le u rum han di en se (nincs ma gyar neve)Bup le u rum ka kis ka lae gö rög bu vák fûCha e rop hyl lum azo ri cum Azo ri-szi ge te ki ba ra bolyEryn gi um al pi num ha va si irin góEryn gi um vi vi pa rum ele ven szü lõ irin góFe ru la la ti pin na (nincs ma gyar neve)Hlad ni kia pas ti na ci fo lia (nincs ma gyar neve)La ser pi ti um lon gi ra di um hosszú su ga rú bor da magMe la no se li num de ci pi ens (nincs ma gyar neve)Mo ni zia edu lis (nincs ma gyar neve)Na uf ra ga ba le a ri ca (nincs ma gyar neve)Oe nant he co ni o i des bü rök sze rû bor gyö kérOe nant he di va ri ca ta (nincs ma gyar neve)Pe tag nia sa ni cu li fo lia (nincs ma gyar neve)Ro u ya poly ga ma (nincs ma gyar neve)Sa ni cu la azo ri ca Azo ri-szi ge te ki gomb er nyõSe se li int ri ca tum spa nyol gur go lyaTho rel la ver ti cil la ti nun da ta (nincs ma gyar neve)

Va le ri a na ce aeCent rant hus tri ner vis há rom erû sar kan tyú vi rág

Vi o la ce aeVi o la at ho is (nincs ma gyar neve)Vi o la ca zor len sis (nincs ma gyar neve)


Vi o la delp hi nant ha dél-bal ká ni ibo lyaVi o la his pi da szõ rös ibo lyaVi o la ja u ber ti a na Ja u bert-ibo lyaVi o la pa ra do xa (nincs ma gyar neve)Vi o la ru pest ris re lic ta (nincs ma gyar neve)



Az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentõs állatfajok

GERINCTELENEK

ECHINODERMATA

Echi no i dea

Cent ros tep ha nus lon gis pi nus dísz sün

ANNELIDA

Hi ru di no i deaHi ru do me di ci na lis or vo si pi ó caHi ru do ver ba na (nincs ma gyar neve)

MOLLUSCA

BIVALVIA

Ani so my a riaLit hop ha ga lit hop ha ga szik la fú ró kagy lóPin na no bi lis nagy son ka kagy ló

Uni o no i daMar ga ri ti fe ra au ri cu la ria spa nyol gyöngy kagy ló

Dre is se ni daeCon ge ria kus ce ri di ná ri kecs ke kö röm kagy ló

GASTROPODA

Ani sus vor ti cu lus apró fil lér csi gaCa se o lus cal cu lus bor dás kö vecs ke csi gaCa se o lus com mix ta fe le más kö vecs ke csi gaCa se o lus spha e ru la göm böly ded kö vecs ke csi gaDis cu la le a coc ki a na Le a cock-gomb csi gaDis cu la ta bel la ta ro vá sos gomb csi gaDis cu la tes tu di na lis (nincs ma gyar neve)Dis cu la tur ri cu la (nincs ma gyar neve)Dis cus def lo ra tus (nincs ma gyar neve)Dis cus gu e ri ni a nus ma de i rai disz kosz csi gaElo na qu im pe ri a na qu em pe ri csi gaGe o ma la cus ma cu lo sus an gol csu pasz csi gaGeo mit ra mo ni zi a na Mo niz-tur bán csi gaGib bu la ni vo sa ha va si ra gyás csi gaIdi o me la subp li ca ta ma de i rai bor dás csi gaLam pe du sa imi tat rix (nincs ma gyar neve)


Lam pe du sa me li ten sis mál tai or só csi gaLe i osty la abb re vi a ta kur ta báb csi gaLe i osty la cas si da si sa kos báb csi gaLe i osty la cor ne o cos ta ta bor dás báb csi gaLe i osty la gib ba du do ros báb csi gaLe i osty la la mel lo sa le me zes báb csi gaPa tel la fer ru gi nea rozs dás csé sze csi ga

ÍZELTLÁBÚAK

ARACHNIDA

Ara ne aeMac rot he le cal pe i a na (nincs ma gyar neve)

INSECTA

Ort hop te raBa e ti ca us tu la ta Si er ra Ne va da-i nyer ges szöcs keBra chyt ru pes me ga cep ha lus si va ta gi há zi tü csökIsop hya har zi (nincs ma gyar neve)Myr me cop hi lus ba ro nii Ba ron-han gyász tü csök

Odo na taCor du le gas ter tri nac ri ae szi cí li ai he gyi szi ta kö tõGomp hus gras li nii at lan ti fo lya mi-szi ta kö tõLe u corr hi nia al bif rons fe hér ké pû szi ta kö tõLin de nia tet rap hyl la le ve les pot ro hú szi ta kö tõMac ro mia splen dens pom pás sár kány szi ta kö tõOxy gast ra cur ti sii na rancs fol tos szi ta kö tõSym pec ma bra u e ri (nincs ma gyar neve)

Man to deaAp te ro man tis ap te ra (nincs ma gyar neve)

Le pi dop te raCo e nonymp ha hero lápi szé na lep keEre bia cal ca ria nagy sze re csen lep keEre bia chris ti fe ke te sze re csen lep keEre bia su de ti ca szu dé tai sze re csen lep keFab ri ci a na eli sa kor zi kai gyöngy ház lep keHy les hip pop ha es déli szen derLyca e na hel le lápi tûz lep keMe la nag ria arge olasz sakk táb la lep kePa pi lio ale xa nor déli fecs ke far kú lep kePa pi lio hos pi ton kor zi kai fecs ke far kú lep kePar nas si us apol lo nagy apol ló lep kePle bi cu la gol gus Gol gus-bog lár kaPo lyom ma tus ero i des bal ká ni pöttyös bog lár kaPse u dop hi lo tes ba vi us (nincs ma gyar neve)Xy lo mo ia strix észa ki zsom bék ba goly

Co le op te raBup res tis splen dens pom pás dísz bo gárCa ra bus olym pi ae olasz fut rin kaCa ra bus me net ri e si pa cho lei (nincs ma gyar neve)Lep to di rus ho chen war ti bar lan gi pe ce bo gárPhry ga nop hi lus ru fi col lis vö rös nya kú ko mor bo gár


Pro po mac rus cyp ri a cus cip ru si ka ro ló bo gárPse u do ga u ro ti na ex cel lens nagy fé mes cin cérPse u do se ris ci us ca me ro ni mál tai gyász bo gárPyt ho kol wen sis észa ki sár kány bo gár

CRUSTACEA

Iso po daAr ma dil li di um ghar da la men sis déli gömb ász ka

GERINCESEK

HALAK

ACIPENSERIFORMES

Aci pen se ri daeAci pen ser nac ca rii ad ri ai tokAci pen ser stu rio kö zön sé ges tok

SALMONIFORMES

Co re go ni daeCo re go nus oxyr hyn chus he gyes or rú ma ré na

CYPRINIFORMES

Cyp ri ni daeAna e cyp ris his pa ni ca (nincs ma gyar neve)Pho xi nus perc nu rus mo csá ri csel le

ATHERINIFORMES

Cyp ri no don ti daeVa len cia his pa ni ca fe ke te fol tos fo gas pontyVa len cia le to ur ne u xi kor fui fo gas ponty

PERCIFORMES

Per ci daeZin gel as per Rho ne-vi dé ki bucó

KÉTÉLTÛEK

CAUDATA

Sa la mand ri daeChi og los sa lu si ta ni ca ibé ri ai sza la mand raEup roc tus as per pi re ne u si gõteEup roc tus mon ta nus kor zi kai gõteEup roc tus platy cep ha lus csu ka fe jû gõteMer ten si el la lus cha ni lü ki ai sza la mand raSa la mand ra atra al pe si sza la mand raSa la mand ra au ro rae (nincs ma gyar neve)Sa la mand ra lan zai (nincs ma gyar neve)Sa la mand ri na ter di gi ta ta pá pa sze mes sza la mand raTri tu rus ita li cus olasz gõte


Tri tu rus ka re li nii bal ká ni ta ra jos gõ teTri tu rus mar mo ra tus már vá nyos gõteTri tu rus mon tan do ni kár pá ti gõte

Pro te i daePro te us an gu i nus bar lan gi vak gõ te

Plet ho don ti daeHyd ro man tes amb ro sii fran cia bar lan gi sza la mand raHyd ro man tes fla vus sár ga bar lan gi sza la mand raHyd ro man tes ge nei bar na bar lan gi sza la mand raHyd ro man tes im pe ri a lis (nincs ma gyar neve)Hyd ro man tes stri na tii (nincs ma gyar neve)Hyd ro man tes sup ra mon tis (nincs ma gyar neve)

ANURA

Dis cog los si daeAly tes cis ter na sii ibé ri ai daj ka bé kaAly tes mu le ten sis mal lor cai ko rong nyel vû bé kaAly tes obs tet ri cans kö zön sé ges daj ka bé kaDis cog los sus gal ga noi spa nyol ko rong nyel vû bé kaDis cog los sus mon ta len tii kor zi kai ko rong nyel vû bé kaDis cog los sus pic tus tar ka ko rong nyel vû bé kaDis cog los sus sar dus szar dí ni ai ko rong nyel vû bé ka

Ra ni daeRana gra e ca gö rög bar na bé kaRana ibe ri ca spa nyol bar na bé kaRana ita li ca olasz kecs ke bé kaRana la tas tei olasz bar na bé kaRana pe re zi ibé ri ai kecs ke bé ka

Pe lo ba ti daePe lo ba tes cult ri pes zöld ásó bé kaPe lo ba tes sy ri a cus szí ri ai ásó bé ka

Bu fo ni daeBufo ca la mi ta nádi va rangy

Hy li daeHyla me ri di o na lis me di ter rán le ve li bé kaHyla sar da szar dí ni ai le ve li bé ka

HÜLLÕK

TESTUDINATA

Tes tu di ni daeTes tu do gra e ca mór tek nõsTes tu do her man ni gö rög tek nõsTes tu do mar gi na ta sze gé lyes tek nõs

Che lo ni i daeCa ret ta ca ret ta ál cse re pes tek nõsChe lo nia my das le ves tek nõsLe pi do chelys kem pii fattyú tek nõsEret mo chelys imb ri ca ta cse re pes tek nõs


Der mo che lyi daeDer mo chelys co ri a cea kér ges tek nõs

Emy di daeMa u re mys cas pi ca Kasz pi-tek nõsMa u re mys lep ro sa spa nyol ví zi tek nõs

SAURIA

La cer ti daeAlgy ro i des fit zin ge ri kor zi kai éles há tú gyíkAlgy ro i des mar chi spa nyol éles há tú gyíkAlgy ro i des mo re o ti cus gö rög éles há tú gyíkAlgy ro i des nig ro punc ta tus fe ke te éles há tú gyíkGal lo tia at lan ti ca (nincs ma gyar neve)Gal lo tia gal lo ti Ka ná ri-szi ge te ki gyíkGal lo tia si mo nyi El Hi er ro-i óri ás gyík Gal lo tia steh li ni (nincs ma gyar neve)La cer ta bed ri a gae kor zi kai gyíkLa cer ta bon na li (nincs ma gyar neve)La cer ta mon ti co la ibé ri ai he gyi gyíkLa cer ta dan for di (nincs ma gyar neve)La cer ta dug esi (nincs ma gyar neve)La cer ta gra e ca gö rög he gyes fe jû gyíkLa cer ta hor vat hi hor vát fa li gyíkLa cer ta schre i be ri spa nyol zöld gyíkLa cer ta tri li ne a ta bal ká ni zöld gyíkOp hi sops ele gans kí gyó sze mû gyíkPo dar cis er har dii bal ká ni ho mo ki gyíkPo dar cis fil fo len sis mál tai fa li gyíkPo dar cis his pa ni ca spa nyol fa li gyíkPo dar cis lil for di Ba le ár-szi ge te ki fa li gyíkPo dar cis me li sel len sis fi u mei fa li gyíkPo dar cis mi len sis mí lo szi fa li gyíkPo dar cis pe lo pon ne si a ca pe lo pon né szo szi fa li gyíkPo dar cis pi tyu sen sis Pi tyu sen-fa li gyíkPo dar cis si cu la olasz fa li gyíkPo dar cis ti li gu er ta kor zi kai fa li gyíkPo dar cis wag le ri a na szi cí li ai fa li gyík

Scin ci daeChal ci des bed ri a gai spa nyol ér ces gyíkChal ci des ocel la tus fol tos ér ces gyíkChal ci des sex li ne a tus (nincs ma gyar neve)Chal ci des si mo nyi fu er te ven tu rai ér ces gyíkChal ci des vi ri di a nus (nincs ma gyar neve)Op hi o mo rus punc ta tis si mus pettyes kí gyó gyík

Gek ko ni daeCyr to po di on kots chyi csu pasz uj jú gek kóPhyl lo dacty lus eu ro pa e us le me zes uj jú gek kóTa ren to la an gus ti men ta lis (nincs ma gyar neve)Ta ren to la bo ett ge ri csí kos gek kóTa ren to la de la lan dii (nincs ma gyar neve)Ta ren to la go me ren sis go me rai gek kó

Aga mi daeStel lio stel lio kö zön sé ges agá ma


Cha ma e le on ti daeCha ma e leo cha ma e le on kö zön sé ges ka mé le on

An gu i daeOp hi sa u rus apo dus pán cé los sel to pu zik

OPHIDIA

Co lub ri daeCo lu ber cyp ri en sis cip ru si os tor sik lóCo lu ber hip poc re pis pat kós sik lóCo lu ber ju gu la ris (nincs ma gyar neve)Co lu ber la u ren ti (nincs ma gyar neve)Co lu ber na ja dum Dahl-os tor sik lóCo lu ber num mi fer (nincs ma gyar neve)Co lu ber vi ri dif la vus sár gá szöld ha ra gos sik lóEi re nis mo des ta kis-ázsi ai tör pe sik lóElap he qu a tu or li ne a ta négy csí kos sik lóElap he si tu la le o párd sik lóTe les co pus fa lax macs ka kí gyó

Vi pe ri daeVi pe ra am mo dy tes ho mo ki vi pe raMac ro vi pe ra schwe i ze ri mí lo szi vi pe raVi pe ra se o an ni ibé ri ai vi pe raVi pe ra xant hi na he gyi vi pe ra

Bo i daeEryx ja cu lus ho mo ki boa

MADARAK

Ga vi i daeGa via adam sii fe hér csõ rû bú vár

Po di ci pe di daePo dilym bus po di ceps gyû rûs csõ rû vö csök

Di o me de i daeDi o me dea me la noph ris dol má nyos al bat roszDi o me dea exu lans ván dor al bat rosz

Pro cel la ri i daeMac ro nec tes gi gan te us déli óri ás hoj szaMac ro nec tes hal li észa ki óri ás hoj szaFul ma rus gla ci a lis észa ki si rály hoj szaPte rod ro ma ma de i ra ma de i rai vi har ma dárPte rod ro ma feae zöld-fo ki vi har ma dárPte rod ro ma has ita ta ka ri bi vi har ma dárBul we ria bul we rii sza la gos sze re csen hoj szaCa lo nect ris di o me dea me di ter rán vész ma dárPuf fi nus gra vis nagy vész ma dárPuf fi nus gri se us szür ke vész ma dárPuf fi nus puf fi nus at lan ti vész ma dárPuf fi nus yel ko u an buk do só vész ma dárPuf fi nus as si mi lis kis vész ma dár

Hyd ro ba ti daeOce a ni tes oce a ni cus Wil son-vi har fecs kePe la god ro ma ma ri na fe hér ar cú vi har fecs keHyd ro ba tes pe la gi cus vi har fecs ke


Oce a nod ro ma le u cor hoa vil lás vi har fecs keOce a nod ro ma mo nor his ko re ai vi har fecs keOce a nod ro ma cast ro ma de i rai vi har fecs ke

Pha et hon ti daePha et hon aet he re us vö rös csõ rû tró pu si ma dár

Su li daeSula dacty lat ra ál ar cos szu laSula le u co gas ter bar na szu laMo rus bas sa nus szu laMo rus ca pen sis fok föl di szu la

Pha lac ro co ra cidaePha lac ro co rax car bo ká ró ka to naPha lac ro co rax au ri tus fü les ká ró ka to naPha lac ro co rax aris to te lis üs tö kös ká ró ka to na

Fre ga ti daeFre ga ta mag ni fi cens pom pás fre gatt ma dár

Ar de i daeBo ta u rus len ti gi no sus ame ri kai bö löm bi kaIxob ry chus exi lis ame ri kai tör pe gémIxob ry chus eur hyth mus vör he nyes tör pe gémIxob ry chus stur mii sze re csen tör pe gémBu to ri des stri a tus mang ro ve gémHyd ra nas sa ca e ru lea kék gémAr dea he ro di as ki rály gémAr dea me la no cep ha la fe ke te nya kú gém

Thres ki or nit hi daeGe ron ti cus ere mi ta tar var jú

Ana ti daeCyg nus olor büty kös hattyúAn ser al bif rons fla vi rost ris nagy li lik fla vi rost ris al fa jaAn ser ros sii hó lúdAnas ame ri ca na ál ar cos réceAnas fal ca ta sar lós réceAnas for mo sa cif ra réceAnas rub ri pes kor mos réceAnas dis cors kék szár nyú réceAyt hya ame ri ca na ame ri kai ba rát ré ceAyt hya va li si ne ria ró ka fe jû réceAyt hya col la ris ör vös réceAyt hya af fi nis bú bos récePolys tic ta stel le ri Stel ler-pe hely ré ceHist ri o ni cus hist ri o ni cus tar ka réceMe la nit ta pers pi cil la ta pá pa sze mes réceBu cep ha la al be o la fe hér fe jû ker ce ré ceBu cep ha la is lan di ca iz lan di ker ce ré ceMer gus cu cul la tus csuk lyás bukó

Ac ci pit ri daeEla no i des for fi ca tus fecs ke far kú ká nyaEla nus ca e ru le us kuhiHa li a e e tus le u co ryp hus sza la gos ré ti sasHa li a e e tus le u co cep ha lus fe hér fe jû ré ti sasGypa e tus bar ba tus sas ke se lyûTor gos tra che li o tus fü les ke se lyûAqu i la ra pax sza van na sasAqu i la adal ber ti ibé ri ai sas


Fal co ni daeFal co spar ve ri us tar ka vér cseFal co amu ren sis amu ri vér cse

Tet ra o ni daeLa go pus la go pus la go pus sar ki hó fajd törzs alak jaLa go pus mu tus ha va si hó fajd

Pha si a ni daeAlec to ris chu kar csuk árAlec to ris bar ba ra bar na nya kú szir ti fo golyAlec to ris gra e ca szir ti fo golyFran co li nus fran co li nus ör vös fran ko lin

Tur ni ci daeTur nix syl va ti ca gu vat fürj

Ral li daePor za na ca ro li na ál ar cos ví zi csi bePor za na mar gi na lis csí kos ví zi csi beLim no co rax fla vi rost ris sze re csen-ví zi csi bePorp hy ru la al le ni af ri kai szul tán tyúkPorp hy ru la mar ti ni ca ame ri kai szul tán tyúkFu li ca ame ri ca na gyû rûs csõ rû szár csaFu li ca cris ta ta büty kös szár csa

Gru i daeGrus ca na den sis ka na dai daru

Oti di daeChla my do tis un du la ta gal lé ros tú zok

Ha e ma to po di daeHa e ma to pus me a de wal doi Ka ná ri-szi ge te ki csi ga for ga tó

Gla re o li daePlu vi a nus aegyp ti us kro ko dil ma dárCur so ri us cur sor fu tó ma dárGla re o la mal di va rum ke le ti szé ki csér

Cha rad ri i daeCha rad ri us se mi pal ma tus ka na dai lileCha rad ri us mon go lus ti be ti lileCha rad ri us asi a ti cus sztyep pi lilePlu vi a lis do mi ni cus ame ri kai pettyes li le

Sco lo pa ci daeCa lid ris te nu i rost ris nagy part fu tóCa lid ris pu sil la kis part fu tóCa lid ris ma uri alasz kai part fu tóCa lid ris ru fi col lis rozs dás tor kú part fu tóCa lid ris sub mi nu ta hosszú uj jú part fu tóCa lid ris mi nu til la tör pe part fu tóCa lid ris ba ir dii Ba ird-part fu tóCa lid ris acu mi na ta he gyes far kú part fu tóMic ro pa la ma hi man to pus töcs part fu tóGal li na go ste nu ra he gyes far kú sár sza lon kaLim nod ro mus gri se us rö vid csõ rû can kó go daLi mo sa ha e mas ti ca fe ke te szár nyú godaNu me ni us mi nu tus tör pe pó lingNu me ni us bo re a lis esz ki mó pó lingBart ra mia lon gi ca u da hosszú far kú can kóTrin ga me la no le u ca mo csá ri can kóTrin ga so li ta ria re me te can kóAc ti tis ma cu la ria pettyes bil le ge tõ can kó


He te ros ce lus bre vi pes szi bé ri ai ván dor can kóCa topt rop ho rus se mi pal ma tus lár más can kóPha la ro pus tri co lor Wil son-víz ta po só

La ri daeLa rus le u copht hal mus pá pa sze mes si rályLa rus at ri cil la ka ca gó si rályLa rus phi la delp hia Bo na par te-si rályLa rus cir ro cep ha lus szür ke fe jû si rályLa rus au do u i nii ko rall si rályLa rus ca chin nans sár ga lá bú si rályRho dos tet hia ro sea ró zsás si rályPa gop hi la ebur nea hó si rály

Ster ni daeSter na ma xi ma ki rály csérSter na ben ga len sis ben gá li ai csérSter na ele gans pom pás csérSter na do u gal lii ró zsás csérSter na ale u ti ca Be ring-csérSter na fors te ri tavi csérSter na ana et he tus ál ar cos csérSter na fus ca ta füs tös csérAno us sto li dus bar na nod di

Al ci daeUria aal ge lum maUria lom via vas tag csõ rû lum maCepp hus gryl le fe ke te lum maSynt hi bo ramp hus an ti qu us ezüs tal kaAlle alle al ka bu kóCyc lorr hyn chus psit ta cu la pa pa gá jal kaLun da cirr ha ta kon tyos lun da

Pte roc li di daePte roc les se ne gal lus pettyes pusz tai tyúkPte roc les ori en ta lis fe ke te ha sú pusz tai tyúkPte roc les al cha ta nyíl far kú pusz tai tyúk

Co lum bi daeCo lum ba li via szir ti ga lamb*Co lum ba tro caz ma de i rai ba bér ga lambCo lum ba bol lii szür ke fe jû ba bér ga lambCo lum ba ju no ni ae fe hér far kú ba bér ga lambStrep to pe lia se ne ga len sis pál ma ger le

Cu cu li daeCla ma tor glan da ri us pettyes ka kukkCoc cy zus eryth ropht hal mus fe ke te csõ rû esõ ka kukkCoc cy zus ame ri ca nus sár ga csõ rû esõ ka kukk

Stri gi daeStrix ne bu lo sa sza kál las ba golyAsio ca pen sis mo csá ri fü les ba goly

Cap ri mul gi daeCap ri mul gus ru fi col lis rozs dás nya kú lap pan tyúCap ri mul gus aegyp ti us si va ta gi lap pan tyúChor de i les mi nor es ti fecs ke

Apo di daeHi run da pus ca u da cu tus ser te far kú sar lós fecs keCha e tu ra pe la gi ca ké mény sar lós fecs keApus uni co lor egy szí nû sar lós fecs ke


Apus pa ci fi cus ke le ti sar lós fecs keApus caf fer kaf fer sar lós fecs keApus af fi nis kis sar lós fecs ke

Al ce di ni daeHal cy on smyr nen sis bar na halk apóCe ry le ru dis tar ka halk apóCe ry le al cy on ör vös halk apó

Me ro pi daeMe rops per si cus zöld gyur gya lag

Pi ci daeSphy ra pi cus va ri us sár ga ha sú cu kor har kályPi co i des tri dacty lus há rom uj jú hõ csik

Tyran ni daeSa y or nis pho e be szür ke légy ka pó ti ran nusz

Ala u di daeAm mo ma nes cinc tu rus ho mo ki pa csir taCher sop hi lus du pon ti vé kony csõ rû pa csir taMe la no co ryp ha bi ma cu la ta he gyi ka land ra pa csir taMe la no co ryp ha le u cop te ra fe hér szár nyú pa csir taMe la no co ryp ha yel to ni en sis sze re csen pa csir taCa land rel la ru fes cens csí kos szi ki pa csir taGa le ri da thek lae kövi pa csir taEre mop hi la bi lop ha si va ta gi fü les pa csir ta

Hi run di ni daeTa chy ci ne ta bi co lor odú fecs keRi pa ria pa lu di co la bar na tor kú par ti fecs keHi run do ru pest ris szir ti fecs keHi run do pyrr ho no ta szik la fecs ke

Mo ta cil li daeAnt hus god lews kii mon gol pi tyerAnt hus bert he lo tii Ka ná ri-szi ge te ki pi tyerAnt hus hodg so ni olív há tú pi tyerAnt hus gus ta vi tund ra pi tyerAnt hus pet ro sus par ti pi tyerAnt hus ru bes cens vör he nyes pi tyer

Pyc no no ti daePyc no no tus bar ba tus bar na bül bül

Bom by cil li daeBom by cil la ced ro rum céd rus csont tol lú

Mi mi daeMi mus polyg lot tos éne kes ge ze ri góTo xos to ma ru fum vör he nyes ge ze ri góDu me tel la ca ro li nen sis macs ka ma dár

Pru nel li daePru nel la mon tan el la szi bé ri ai szür ke begyPru nel la at ro gu la ris fe ke te tor kú szür ke begy

Tur di daeCer cot ri chas ga lac to tes tüs ke buj ká lóLus ci nia cal li o pe ru bin begyTar si ger cy a nu rus kék far kúIra nia gut tu ra lis fe hér tor kú fü le mü lePho e ni cu rus mo us si e ri gyé mánt rozs da far kúSa xi co la da co ti ae ka ná ri csukOe nant he cyp ri a ca cip ru si hant ma dárOe nant he fins chii türk hant ma dár


Oe nant he le u co py ga ko ro nás hant ma dárOe nant he le u cu ra kor mos hant ma dárMon ti co la so li ta ri us kék kö vi ri góZo ot he ra da u ma hi ma lá jai föl di ri góZo ot he ra si bi ri ca szi bé ri ai föl di ri góZo ot he ra na e via tar ka föl di ri góHy lo cich la mus te li na er dei fü le mü le ri góCat ha rus gut ta tus pettyes fü le mü le ri góCat ha rus us tu la tus fló tá zó fü le mü le ri góCat ha rus mi ni mus szür ke ar cú fü le mü le ri góCat ha rus fus ces cens vör he nyes fü le mü le ri góTur dus uni co lor szür ke rigóTur dus obs cu rus hal vány rigóTur dus ru fi col lis sö tét tor kú rigóTur dus mig ra to ri us ván dor ri gó

Syl vi i daeCis ti co la jun ci dis szu har bú jóLo cus tel la cert hi o la csí kos tü csök ma dárLo cus tel la lan ce o la ta fol tos tü csök ma dárLo cus tel la fas ci o la ta da los tü csök ma dárAc ro cep ha lus du me to rum ber ki ná di po szá taAc ro cep ha lus ae don vas tag csõ rû ná di ri góHip po la is ca li ga ta kis gezeHip po la is oli ve to rum olív ge zeHip po la is polyg lot ta déli gezeSyl via sar da szar dí ni ai po szá taSyl via un da ta buj ká ló po szá taSyl via de ser ti co la At lasz-po szá taSyl via cons pi cil la ta tör pe po szá taSyl via can til lans baj szos po szá taSyl via mys ta cea ta ma risz kusz po szá taSyl via me la not ho rax cip ru si po szá taSyl via ru ep pel li fe ke te tor kú po szá taSyl via nana si va ta gi po szá taSyl via hor ten sis da los po szá taPhyl los co pus co ro na tus ko ro nás fü zi kePhyl los co pus tro chi lo i des sár ga fü zi kePhyl los co pus bo re a lis észa ki fü zi kePhyl los co pus hu mei hi ma lá jai fü zi kePhyl los co pus fus ca tus bar na fü zi kePhyl los co pus neg lec tus per zsa fü zi keRe gu lus te ne rif fae Ka ná ri-szi ge te ki ki rály ka

Mus ci ca pi daeMus ci ca pa da u u ri ca bar na légy ka póFi ce du la se mi tor qu a ta fél ör vös légy ka pó

Pa ri daePa rus lu gub ris füs tös ci ne gePa rus cinc tus lapp föl di ci ne gePa rus cy a nus la zúr ci ne ge

Sit ti daeSit ta kru e pe ri tö rök csusz kaSit ta whi te he a di kor zi kai csusz kaSit ta ca na den sis ka na dai csusz kaSit ta ne u ma y er kövi csusz ka


La ni i daeLa ni us cris ta tus bar na gé bicsLa ni us isa bel li nus pusz tai gé bicsLa ni us nu bi cus ál ar cos gé bicsTchag ra se ne ga la ba rát csag ra

Cor vi daePe ri so re us in fa us tus észa ki szaj kóCy a no pi ca cy a na kék szar kaCor vus da u u ri cus ör vös csó kaCor vus splen dens in di ai var jú

Stur ni daeStur nus vul ga ris se re gélyStur nus uni co lor egy szí nû se re gély

Pas se ri daePas ser do mes ti cus házi ve rébPas ser his pa ni o len sis ber ki ve rébPas ser ita li ae olasz ve rébPas ser mo a bi ti cus ta ma risz kusz ve rébPet ro nia pet ro nia kö vi ve réb

Vi re o ni daeVi reo fla vif rons sár ga tor kú lomb gé bicsVi reo phi la delp hi cus sár ga ha sú lomb gé bicsVi reo oli va ce us pi ros sze mû lomb gé bics

Frin gil li daeFrin gil la te y dea kék pintySe ri nus pu sil lus vö rös hom lo kú csi csör keSe ri nus ca na ria ka ná ri*Se ri nus cit ri nel la cit rom csi csör keSe ri nus cor si ca nus kor zi kai csi csör keLo xia sco ti ca skót ke reszt csõ rûLo xia py tyop sit ta cus nagy ke reszt csõ rûBu ca ne tes git ha gi ne us trom bi tás si va ta gi pintyPyrr hu la mu ri na Azo ri-szi ge te ki sü völ tõHes pe rip ho na ves per ti na ko ro nás meggy vá gó

Pa ru li daeMni o til ta va ria csí kos ké reg já róVer mi vo ra chry sop te ra arany szár nyú her nyó fa lóVer mi vo ra pe reg ri na szür ke fe jû her nyó fa lóPa ru la ame ri ca na észa ki lomb po szá taDend ro i ca pe te chia sár ga lomb já róDend ro i ca pen syl va ni ca bar kós lomb já róDend ro i ca cas ta nea rozs dás lomb já róDend ro i ca fus ca na rancs tor kú lomb já róDend ro i ca tig ri na tig ris lomb já róDend ro i ca mag no lia mag nó lia-lomb já róDend ro i ca co ro na ta ko ro nás lomb já róDend ro i ca vi rens fe ke te tor kú lomb já róDend ro i ca stri a ta kucs más lomb já róSe top ha ga ru ti cil la le gye zõ far kú lomb po szá taSe i u rus au ro ca pil lus ko ro nás ha raszt já róSe i u rus mo ta cil la (nincs ma gyar neve)Se i u rus no ve bo ra cen sis lápi ha raszt já róGe othly pis tri chas észa ki ál ar cos po szá taWil so nia cit ri na csuk lyás lomb já róWil so nia pu sil la sap kás lomb já ró


Thra u pi daePi ran ga rub ra pi ros tan ga raPi ran ga oli va cea skar lát tan ga ra

Em be ri zi daePi pi lo eryth ropht hal mus tar ka avar sár mányChon des tes gram ma cus pa csir ta sár mányAm mod ra mus sand wi chen sis me zei ve réb sár mányPas se rel la ili a ca vör he nyes ve réb sár mányMe los pi za me lo dia éne kes ve réb sár mányZo not ri chia le u coph rys ko ro nás ve réb sár mányZo not ri chia al bi col lis fe hér tor kú ve réb sár mányJun co hy e ma lis füs tös jun kóEm be ri za spo do cep ha la fe ke te ar cú sár mányEm be ri za stri o la ta si va ta gi sár mányEm be ri za ci ne ra cea szür ke sár mányEm be ri za ca e sia rozs dás sár mányEm be ri za chry soph rys taj ga sár mányEm be ri za rus ti ca er dei sár mányEm be ri za au re o la ara nyos sár mányEm be ri za pal la si szür ke vál lú sár mányEm be ri za bru ni ceps vö rös fe jû sár mányPhe uc ti cus lu do vi ci a nus vö rös mel lû mag vá góGu i ra ca ca e ru lea kék mag vá góPas se ri na cy a nea in di gó pinty

Ic te ri daeDo li chonyx ory zi vo rus se re gély sár mányMo loth rus ater bar na fe jû gu lya já róXant ho cep ha lus xant ho cep ha lus sár ga fe jû csi rö geIc te rus gal bu la na rancst ru pi ál

EMLÕSÖK

INSECTIVORA

Eri na ce i daeEri na ce us al gi rus me di ter rán sün

So ri ci daeCro ci du ra ca na ri en sis Ka ná ri-szi ge te ki cic kányCro ci du ra si cu la szi cí li ai cic kány

Tal pi daeGa le mys py re na i cus pi re ne u si pézs ma cic kány

MICROCHIROPTERA

Ep te si cus bot tae Bot ta-ké sei de ne vérMy o tis ca pac ci nii hosszú lá bú de ne vérNycta lus azo re um Azo ri-szi ge te ki ko rai de ne vérPi pist rel lus ma de ren sis ma de i rai tör pe de ne vérPle co tus ko lom ba to vi ci déli hosszú fü lû-de ne vérPle co tus te ne rif fae te ne ri fei hosszú fü lû-de ne vérRhi no lop hus bla sii Bla si us-pat kós de ne vérRhi no lop hus me he lyi Mé hely-pat kós de ne vérTa da ri da te ni o tis nagy sze lin dek de ne vérMy o tis al cat hoe Al cat hoe-de ne vérPi pist rel lus pyg ma e us apró tör pe de ne vér


MEGACHIROPTERA

Pte ro po di daeRo u set tus ae gip ti a cus ní lu si re pü lõ ku tya

RODENTIA

Gli ri daeMy o mi mus ro a chi bol gár egér pe le

Sci u ri daeMar mo ta mar mo ta la ti rost ris euró pai mor mo ta la ti rost ris al fa jaPte ro mys vo lans szi bé ri ai re pü lõ mó kusSper mop hi lus sus li cus gyön gyös ürgeSci u rus ano ma lus per zsa mó kus

Cri ce ti daeMe soc ri ce tus new to ni dob ru dzsai arany hör csög

Mic ro ti daeMic ro tus cab re rae cab re rai po cokMic ro tus tat ri cus tát rai föl di po cok

Za po di daeSi cis ta be tu li na észa ki szöcs ke egér

Hyst ri ci daeHyst rix cris ta ta ta ra jos sül

CARNIVORA

Ca ni daeAlo pex la go pus sar ki róka*

Mus te li daeMus te la lut re o la euró pai nyércVor me la pe re gus na tig ris gö rényGulo gulo ro zso mák

Fe li daeLynx par di nus pár duc hi úz

Pho ci daeCys top ho ra cris ta ta hó lya gos fókaErig nat hus bar ba tus sza kál las fókaHa li cho e rus gry pus kú pos fókaMo na chus mo na chus me di ter rán ba rát fó kaPa gop hi lus gro en lan di cus grön lan di fókaPho ca his pi da gyû rûs fó kaPho ca vi tu li na bor jú fó ka

Vi ver ri daeGe net ta ge net ta észa ki pety megHer pes tes ich ne u mon egyip to mi mon gúz

DUPLICIDENTATA

Le po ri daeLe pus ti mi dus ha va si nyúl


ARTIODACTYLA

Cer vi daeCer vus elap hus cor si ca nus kor zi kai gím szar vas

Bo vi daeBi son bo na sus euró pai bö lényCap ra ae gag rus be zo ár kecs ke*Cap ra ibex kõ szá li kecs keCap ra py re na i ca spa nyol kecs keOvis gme li ni mu si mon muf lon mu si mon al fa ja**Ovis ori en ta lis op hi on cip ru si muf lonRu pi cap ra (py re na i ca) or na ta ab ruz zói zer ge

CETACEA

Ba la e na gla ci a lis észa ki-fo ki bál naBa la e na mys ti ce tus grön lan di bál naBa la e nop te ra acu to rost ra ta csu ka bál naBa la e nop te ra bo re a lis tõ ke bál naBa la e nop te ra ede ni tró pu si bál naBa la e nop te ra mus cu lus óri ás bál naBa la e nop te ra phy sa lus kö zön sé ges ba ráz dás bál naDelp hi nap te rus le u cas be lu gaDelp hi nus delp his kö zön sé ges del finFe re sa at te nu a ta tör pe-kard szár nyú del finGlo bi cep ha la mac ro ryn chus rö vid szár nyú göm bö lyû fe jû-del finGlo bi cep ha la me las hosszú szár nyú göm bö lyû fe jû-del finGram pus gri se us Ris so-del finHy pe ro o don am pul la tus ka csa fe jû csõ rös cetKo gia bre vi ceps kis ámb rás cetKo gia si mus tör pe ámb rás cetLa ge no delp his ho sei Fra ser-del finLa ge ror chyn chus acu tus fe hér ol da lú del finLa ge ror chyn chus al bi rost ris fe hér csõ rû del finMeg ap te ra no va e ang li ae hosszú szár nyú bál naMe sop lo don bi dens észa ki csõ rös cetMe sop lo don den si rost ris ál las csõ rös cetMe sop lo don eu ro pa e us an til lai csõ rös cetMe sop lo don gra yi hosszú or rú csõ rös cetMe sop lo don mi rus True-csõ rös cetMo no don mo no ce ros nar válOr ci nus orca kö zön sé ges kard szár nyú del finPe po no cep ha la elect ra fe hér aj kú kard szár nyú del finPho co e na pho co e na kö zön sé ges disz nó del finPhy se ter mac ro cep ha lus nagy ámb rás cetPse u dor ca cras si dens kis kard szár nyú del finSo u sa te u szii nyu gat-af ri kai pú pos del finSte nel la at te nu a ta pettyes del finSte nel la clyme ne há rom szí nû del finSte nel la co e ru le o al ba csí kos del finSte nel la fron ta lis at lan ti del finSte no bre da nen sis hosszú csõ rû del finTur si ops trun ca tus pa lack or rú del finZip hi us ca vi rost ris Cu vi er-csõ rös cet

* Ki vé ve a há zi a sí tott for má kat.** Csak a Kor zi kán és Szar di ni án élõ ter mé sze tes po pu lá ci ók.




Védett gombák és zuzmók (lichenizált gombák)

Tu do má nyos név Ma gyar név Ér ték (Ft)

GOMBÁK

Ama ni ta vit ta di nii õz láb ga ló ca 2 000Bat tar rea phal lo i des ál szö mör csög 5 000Cant ha rel lus me la no xe ros sö té te dõ hú sú ró ka gom ba 10 000Cor ti na ri us(Phl.) pa ra cep ha li xus nyár fa-pók há lós gom ba 5 000Cor ti na ri us (Phl.) pra es tans óri ás pók há lós gom ba 5 000He ri ci um cirr ha tum tüs kés sö rény gom ba 5 000Elap ho my ces anth ra ci nus köl dö kös ál szar vas gom ba 5 000Elap ho my ces le ve il lei pa ti nás ál szar vas gom ba 5 000Elap ho my ces ma cu la tus fol tos ál szar vas gom ba 5 000Elap ho my ces mu ta bi lis bun dás ál szar vas gom ba 5 000Elap ho my ces per so o ni kék be lû ál szar vas gom ba 5 000Elap ho my ces vir ga tos po rus csí koss pó rá jú ál szar vas gom ba 5 000En dopty chum aga ri co i des le me zes pö fe teg 5 000Ge ast rum hun ga ri cum honi csil lag gom ba 10 000Gomp hi di us ro se us ró zsa szí nû nyál kás gom ba 5 000Gomp hus cla va tus disz nó fül gom ba 10 000Gyro don li vi dus éger ti nó ru 5 000He ri ci um eri na ce um kö zön sé ges sün gom ba 5 000Hyg ro cy be calypt ri for mis ró zsa szí nû ne dû gom ba 10 000Hyp si zy gus ul ma ri us las ka per esz ke 5 000Lac ta ri us hel vus da róc-te je lõ gom ba 5 000Lec ci num va ri i co lor tar ka hú sú ér des ti nó ru 5 000Le u co pa xil lus mac ro cep ha lus gyö ke res ál per esz ke 5 000Phyl lo po rus pel le ti e ri le me zes ti nó ru 5 000Poly po rus um bel la tus tüs ke gom ba 10 000Poly po rus tu be ras ter olasz gom ba 5 000Rho do tus pal ma tus tön kös kacs ka gom ba 5 000Rus su la cla rof la va króm sár ga ga lamb gom ba 5 000Sar co don scab ro sus kor pás ge re ben 5 000Scu ti ger pes cap rae bar na há tú zsem le gom ba 10 000Squ a ma ni ta schre i e ri sár ga pik ke lyes ga ló ca 10 000Stro bi lo my ces stro bi la ce us pik ke lyes ti nó ru 2 000Pse u do bo le tus pa ra si ti cus élõs di ti nó ru 5 000Tu los to ma vol vu la tum bocs ko ros nye les pö fe teg 10 000Vol va ri el la bom by ci na óri ás bocs ko ros gom ba 2 000

ZUZMÓK

Cla do nia ma gya ri ca ma gyar töl csér zuz mó 5 000Us nea flo ri da vi rá gos sza káll zuz mó 5 000Xant ho par me lia pse u do hun ga ri ca ma gyar bod rány 10 000Xant ho par me lia sub diff lu ens te rü lé keny bod rány 10 000Cet ra ria acu le a ta tüs kés vér tecs 5 000


IV. részIRÁNYMUTATÁSOK,JOGEGYSÉGIHATÁROZATOK

7001/2005. (IK 8.) IM irányelv a jogharmonizációs célú jogalkotásról*

* A jog har mo ni zá ci ós célú jog al ko tás ról szóló irány el vet a Ma gyar Köz löny 2005. évi 117. szá má nak II. kö te te tar tal maz za, me lyet az elõ fi ze tõk kérésremeg kap nak (te le fon: 266-9290/237 és 238 mel lék; fax: 338-4746; pos ta cím: 1394 Bu da pest 62, Pf. 357).

VI. részKÖZLEMÉNYEK,HIRDETMÉNYEK

A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartóés Választási Hivatal közleménye

A BM Köz pon ti Hi va tal a 35/2000. (XI. 30.) BM ren delet 73. § (1) be kez dé se alap ján – az ed dig köz zé tet te ken kí vül –az aláb bi el ve szett, meg sem mi sült gép jár mû törzs köny vek sorszámát teszi közzé:


536979B751608C022644C277442E696686D641863C403852C801213C380019E203413D512787F073774F080975E107739A205529D401589E292864B296054A469866B731906D185553E337039E785757B764062C523005E

849562B939872D171703C708304D866816C658685B305325F254359C218999B735876A253786B639969A644252D152740D379823B970738C774546B703949D327907D780748E146319A113765A276192D362725D328142F

192750D079104A983947D077621B291325A636233D202032E191622E094541E894699B890219A141510E302450C887031A815380E190688E330696A908087A546811D248712D844440C504445A853116A993833E090485E

951234B921017A020793F030971D279221D694314C012277D226277F930660B996565B799961A512834B694701E464713C996576B728250A112588D320152B563353C988610C864133E850661B759364E914070A620551B

407228B920307A691352D589684E052291B429980F765602E402737E144928A497947B571822E538566B695009C316285D963256A987856D396916D825832B312765F373504B227071F409208F121986B155334D073302F

419220D870298D551166A178761D004023C114221E218487D354130D007229D811175D407371D966596B990724D472269A843052D218684C160920C550442D362586E829163B754706A565097C983083B566231A879702C746428A039709B859464A873005A

643459A332220B995355D970187C058853E476227B192995E808179B645757B396573B596410B238158D915870C792776C519590D523035C127102A208586C995518C114792B848310A750190C178416E336610B475987C099207F612965E701523B419247B

656372B100694F779435D452576C171656E310546C587758C800618C164508A863535E862035C100691F297479C452554C690633B052254E080579F517707B624120D390966D395182A764132C175933F217108C518826B910257E641787A649647A321847B

603388B164268E705475D935112A639774E745350B276940C184298A721579C489591C400516A611887E489548B710246D803623A658579D688848A749176C371045C839851A088116E952472E090638A183336A860762A061041C532790E128355B013242E

516564A

838032C

043946C

641573D

756002A

761809A

657975A

436088F

305488F

652328A

853432A

903402C

450019B

337332A

339937D

234268D

442376D

159296F

704907C

035452C

098378B

353566C

024471D

831407E

787055B

499267C

Köz le ke dé si Nyil ván tar tó Osz tály


Szer kesz ti a Mi nisz ter el nö ki Hi va tal, a Szer kesz tõ bi zott ság köz re mû kö dé sé vel.A Szer kesz tõ bi zott ság el nö ke: dr. Pu lay Gyu la. A szer kesz té sért fe le lõs: dr. Mül ler György. Bu da pest V., Kos suth tér 1–3.Ki ad ja a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó. Fe le lõs ki adó: dr. Ko de la Lász ló el nök-ve zér igaz ga tó.Bu da pest VIII., So mo gyi Bé la u. 6. Te le fon: 266-9290.

Elõ fi ze tés ben meg ren del he tõ a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó nálBu da pest VIII., So mo gyi Bé la u. 6., 1394 Bu da pest 62. Pf. 357, vagy fa xon 318-6668.Elõ fi ze tés ben ter jesz ti a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó a FÁMA Rt. köz re mû kö dé sé vel. Te le fon/fax: 266-6567.In for má ció: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mel lék.Pél dá nyon ként meg vá sá rol ha tó a ki adó Bu da pest VIII., So mo gyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alat ti köz löny bolt já ban, illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/koz lony bolt in ter net cí men.2005. évi éves elõ fi ze té si díj: 89 148 Ft. Egy pél dány ára: 184 Ft 16 ol dal ter je de le mig, utá na +8 ol da lan ként +161 Ft.A ki adó az elõ fi ze té si díj év köz be ni eme lé sé nek jo gát fenn tart ja.

HU ISSN 0076—2407

05.2285 – Nyom ja a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó La jos mi zsei Nyom dá ja. Fe le lõs ve ze tõ: Bur ján Nor bert ve zér igaz ga tó-he lyet tes.

Documents

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA · 2005-08-31 · A Kor mány tag ja i nak ren de le tei A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 76/2005. (VIII. 31.) FVM rendelete