A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

Bu da pest,

2005. augusztus 5.,

péntek

108. szám

Ára: 828,– Ft

TARTALOMJEGYZÉK Ol dal

154/2005. (VIII. 5.) Korm. r. A Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Szlo vák Köz tár sa ság Kor -mánya kö zött a Ma gyar Köz tár sa ság és a Szlo vák Köz tár sa ságkö zött a köz úti, a vas úti és a vízi ha tár for ga lom el len õr zé sé rõl szóló Egyez mény vég re haj tá sá ról ren del ke zõ, Po zsony ban,2003. ok tó ber 9. nap ján alá írt Meg ál la po dás mó do sí tá sá ról szóló, jegy zék vál tás útján létrejött Megállapodás kihirdetésérõl. . . . . . 5976

36/2005. (VIII. 5.) BM r. A bel ügy mi nisz ter irá nyí tá sa alá tar to zó szer vek, va la mint az ön kor -mány za ti tûz ol tó ság szol gá la ti vi szony ban álló tag jai szol gá la tivi szo nyá nak egyes kér dé se i rõl és a sze mély ügyi igaz ga tás rend -jé rõl szóló 9/1997. (II. 12.) BM ren de let és a bel ügy mi nisz ter irá -nyí tá sa alatt álló fegy ve res szer vek hi va tá sos ál lo má nyú tag jai illetményének és egyéb jut ta tá sa i nak meg ál la pí tá sá ról, va la minta fo lyó sí tás szabályairól szóló 20/1997. (III. 19.) BM rendeletmódosításáról . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5977

69/2005. (VIII. 5.) FVM r. Nem ze ti Vi dék fej lesz té si Terv alap ján az Eu ró pai Unió ál tal társ -finanszírozott me zõ gaz da sá gi te rü le tek er dõ sí té sé hez nyúj tott támogatás igény be vé te lé nek rész le tes sza bá lya i ról szóló132/2004. (IX. 11.) FVM rendelet módosításáról . . . . . . . . . . . . 5980

30/2005. (VIII. 5.) HM r. A Ma gyar Hon véd ség, va la mint a mi nisz ter köz vet len irá nyí tá sa(fel ügye le te) alá tar to zó szer ve ze tek hi va tá sos és szer zõ dé ses állományának be osz tá si ka te gó ri á ba tör té nõ rész le tes besorolá -sáról, il let ve az ezen be osz tá sok ban el ér he tõ rend fo ko za tok ról szóló 30/2001. (XII. 27.) HM ren de let, va la mint a ka to nák il let -mé nyé rõl és il let mény jel le gû jut ta tá sa i ról, va la mint a köz al kal -ma zot tak jutalmazásáról szóló 3/2002. (I. 25.) HM rendeletkiegészítésérõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5980

31/2005. (VIII. 5.) HM r. A hon vé del mi mi nisz ter ál tal ala pít ha tó és ado má nyoz ha tó el is me -ré sek rõl szó ló 27/2002. (IV. 17.) HM ren de let mó do sí tá sá ról . . 5981

15/2005. (VIII. 5.) IM r. Az il le ték és a köz zé té te li költ ség té rí tés elekt ro ni kus úton tör té nõmeg fi ze té sé rõl a cégeljárásban. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5982

26/2005. (VIII. 5.) TNM r. Az egyes szak ké pe sí té sek szak mai és vizs ga kö ve tel mé nye i rõl és aszak mai vizs ga szer ve zé sé re jo go sult in téz mé nyek jegyzékérõl . 5984

97/2005. (VIII. 5.) KE h. Egye te mi ta ná ri fel men té sek rõl . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6016

Nem zet kö zi szer zõ dések köz zé té te le

Gaz da sá gi Együtt mû kö dé si Meg ál la po dás a Ma gyar Köz tár sa ságKor má nya és a Vi et na mi Szo ci a lis ta Köz tár sa ság Kormányaközött . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6017

A Föld mû ve lés ügyi és Vi dék fej lesz té si Mi nisz té ri um Nóg rád Megyei Föld mû ve lés ügyi Hi va ta lá nak hir det mé nye . . . . . . . . . . 6020

A BM Köz pon ti Adat fel dol go zó, Nyil ván tar tó és Vá lasz tá si Hi va talközleménye. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6022

II. rész JOGSZABÁLYOK

A Kor mány ren de le tei

A Kormány154/2005. (VIII. 5.) Korm.

rendelete

a Magyar Köztársaság Kormányaés a Szlovák Köztársaság Kormánya között

a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaságközött a közúti, a vasúti és a vízi határforgalomellenõrzésérõl szóló Egyezmény végrehajtásáról

rendelkezõ, Pozsonyban, 2003. október 9. napjánaláírt Megállapodás módosításáról szóló,

jegyzékváltás útján létrejött Megállapodáskihirdetésérõl

1. §

A Kor mány e ren de let tel fel ha tal ma zást ad a Ma gyarKöz tár sa ság Kor má nya és a Szlo vák Köz tár sa ság Kor -mánya kö zött a Ma gyar Köz tár sa ság és a Szlo vák Köz tár -sa ság kö zött a köz úti, a vas úti és a vízi ha tár for ga lom ellenõrzésérõl szóló Egyez mény vég re haj tá sá ról rendel -kezõ, Po zsony ban, 2003. ok tó ber 9. nap ján alá írt Meg ál la -po dás mó do sí tá sá ról szóló, jegy zék vál tás út ján lét re jöttMeg ál la po dás (a továb biak ban: jegy zék vál tás út ján lét -rejött Meg ál la po dás) kö te le zõ ha tá lyá nak el is me ré sé re.

2. §

A Kor mány a jegy zék vál tás út ján lét re jött Megálla -podást e ren de let tel ki hir de ti.

3. §

A ma gyar szó be li jegy zék Szlo vák Fél nek át adott szövege:

„Szóbeli Jegyzék

A Ma gyar Köz tár sa ság Kül ügy mi nisz té ri u ma tisz te le tét fe je zi ki a Szlo vák Köz tár sa ság Kül ügy mi nisz té ri u má nak,és hi vat ko zás sal a Szlo vák Fél nek a ha tá lyos ha tár for gal mi meg ál la po dás mó do sí tá sá ra tett ja vas la tá ra, a Ma gyarKöz tár sa ság Kül ügy mi nisz té ri u má nak van sze ren csé je javasolni, hogy a Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és aSzlo vák Köz tár sa ság Kor má nya kö zött lét re jött, a Ma gyarKöz tár sa ság és a Szlo vák Köz tár sa ság kö zött a köz úti, avas úti és a vízi ha tár for ga lom el len õr zé sé rõl szóló Egyez -mény vég re haj tá sá ról szóló, Po zsony ban, 2003. ok tó -

ber 9. nap ján alá írt Meg ál la po dás az aláb bi ak sze rint kerüljön mó do sí tás ra:

1. A Meg ál la po dás 2. Cikk (3) be kez dé se az aláb bi aksze rint mó do sul:

„(3) A ha tár for ga lom el len õr zõ szol gá la ti hely hasz -nálata ki ter jed az Eu ró pai Unió tag ál la ma i nak, az Eu ró paiGaz da sá gi Tér ség rõl szóló meg ál la po dás szer zõ dõ álla -mainak és a Sváj ci Ál lam kö zös ség ál lam pol gá rai, il let veezen sze mé lyek azon csa lád tag jai sze mély for gal má ra,akik nem ál lam pol gá rai egyik em lí tett ál lam nak sem,azon ban az Eu ró pai Unió pol gá ra i nak sza bad moz gá sá ról szóló kö zös sé gi jog ren del ke zé se i nek kedvezménye -zettjei, be le ért ve az au tó busz-for gal mat is.”


„(3) A ha tár for ga lom el len õr zõ szol gá la ti hely hasz ná -la ta ki ter jed az Eu ró pai Unió tag ál la ma i nak, az Eu ró paiGaz da sá gi Tér ség rõl szóló meg ál la po dás szer zõ dõ álla -mainak és a Sváj ci Ál lam kö zös ség ál lam pol gá rai, il let veezen sze mé lyek azon csa lád tag jai gya lo gos és ke rék pá rossze mély for gal má ra, akik nem ál lam pol gá rai egyik em lí tett ál lam nak sem, azon ban az Eu ró pai Unió pol gá ra i nak szabad moz gá sá ról szóló kö zös sé gi jog ren del ke zé se i nekked vez mé nye zett jei.”


„(3) A ha tár for ga lom el len õr zõ szol gá la ti hely hasz ná -la ta ki ter jed az Eu ró pai Unió tag ál la ma i nak, az Eu ró paiGaz da sá gi Tér ség rõl szóló meg ál la po dás szer zõ dõ álla -mainak és a Sváj ci Ál lam kö zös ség ál lam pol gá rai, il let veezen sze mé lyek azon csa lád tag jai sze mély for gal má ra,akik nem ál lam pol gá rai egyik em lí tett ál lam nak sem,azon ban az Eu ró pai Unió pol gá ra i nak sza bad moz gá sá ról szóló kö zös sé gi jog ren del ke zé se i nek kedvezménye -zettjei.”


„(3) A ha tár for ga lom el len õr zõ szol gá la ti hely hasz ná -la ta ki ter jed az Eu ró pai Unió tag ál la ma i nak, az Eu ró paiGaz da sá gi Tér ség rõl szóló meg ál la po dás szer zõ dõ álla -mainak és a Sváj ci Ál lam kö zös ség ál lam pol gá rai, il let veezen sze mé lyek azon csa lád tag jai sze mély for gal má ra,akik nem ál lam pol gá rai egyik em lí tett ál lam nak sem,azon ban az Eu ró pai Unió pol gá ra i nak sza bad moz gá sá ról szóló kö zös sé gi jog ren del ke zé se i nek kedvezménye -zettjei, va la mint az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség rõl szólómeg ál la po dás va la mely szer zõ dõ ál la ma te rü le tén be jegy -zett gép jár mû vek ál tal vég zett áru for ga lom ra 3,5 ton naössz tö meg sú lyig.”

5. A Meg ál la po dás 13. Cikk (2) és (3) be kez dé se azaláb bi ak sze rint mó do sul:

„(2) A nyit va tar tá si idõ 06.00–22.00 órá ig ke rült meg -ha tá ro zás ra.

5976 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2005/108. szám

(3) A ha tár for ga lom el len õr zõ szol gá la ti hely hasz ná la ta ki ter jed az Eu ró pai Unió tag ál la ma i nak, az Eu ró pai Gaz -da sá gi Tér ség rõl szóló meg ál la po dás szer zõ dõ ál la ma i nakés a Sváj ci Ál lam kö zös ség ál lam pol gá rai, il let ve ezen személyek azon csa lád tag jai sze mély for gal má ra, akik nem ál lam pol gá rai egyik em lí tett ál lam nak sem, azon ban azEu ró pai Unió pol gá ra i nak sza bad moz gá sá ról szóló kö zös -sé gi jog ren del ke zé se i nek ked vez mé nye zett jei, va la mintaz Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség rõl szóló meg ál la po dás va la -mely szer zõ dõ ál la ma te rü le tén be jegy zett gép jár mû vekál tal vég zett áru for ga lom ra 7,5 ton na össz tö meg sú lyig.”


„(3) A ha tár for ga lom el len õr zõ szol gá la ti hely hasz -nálata ki ter jed:

a) az Eu ró pai Unió tag ál la ma i nak, az Eu ró pai Gaz da -sá gi Tér ség rõl szóló meg ál la po dás szer zõ dõ ál la ma i nak ésa Sváj ci Ál lam kö zös ség ál lam pol gá rai, il let ve ezen sze mé -lyek azon csa lád tag jai sze mély for gal má ra, akik nem állampolgárai egyik em lí tett ál lam nak sem, azon ban azEu ró pai Unió pol gá ra i nak sza bad moz gá sá ról szóló kö zös -sé gi jog ren del ke zé se i nek ked vez mé nye zett jei, a ki lencfõnél több sze mélyt szál lí tó au tó busz-for ga lom kivé telével;

b) a vi lág va la mennyi or szá ga ál lam pol gá rá ra, akik azau tó pá lyá ról le til tott jár mû vel köz le ked nek, és a gya lo gos- és a ke rék pá ros for ga lom ra.”

7. A Meg ál la po dás 17. Cikk (4) be kez dé se el ha gyás rake rül, és en nek meg fele lõen a 17. Cikk be kez dé sei át szá -mo zás ra ke rül nek, és az (5) be kez dés lesz a (4) be kez dés.


„(3) A ha tár for ga lom el len õr zõ szol gá la ti hely hasz ná -la ta ki ter jed a nem zet kö zi áru for ga lom ra, és az Eu ró paiUnió tag ál la ma i nak, az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség rõl szóló meg ál la po dás szer zõ dõ ál la ma i nak és a Sváj ci Állam -közösség ál lam pol gá rai, il let ve ezen sze mé lyek azon családtagjai sze mély for gal má ra, akik nem ál lam pol gá raiegyik em lí tett ál lam nak sem, azon ban az Eu ró pai Uniópol gá ra i nak sza bad moz gá sá ról szóló kö zös sé gi jog rendelkezéseinek ked vez mé nye zett jei.”

A Ma gyar Köz tár sa ság Kül ügy mi nisz té ri u ma tiszte -lettel ja va sol ja, hogy amennyi ben a Szlo vák Köz tár sa ságKor má nya ezt a ja vas la tot el fo gad ja, úgy ez a jegy zék és aSzlo vák Köz tár sa ság Kül ügy mi nisz té ri u má nak azo nostar tal mú vá lasz jegy zé ke Meg ál la po dást ké pez zen a két ország Kor má nya kö zött, amely a vá lasz jegy zék kéz hez -vé te lé nek nap já tól szá mí tott 15. (ti zen ötö dik) na pon lépha tály ba.

A Ma gyar Köz tár sa ság Kül ügy mi nisz té ri u ma ezút tal isõszin te nagy ra be csü lé sét fe je zi ki a Szlo vák Köz tár sa ságKül ügy mi nisz té ri u má nak.”

4. §

(1) Ez a ren de let – a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott ki -vé tel lel – a ki hir de té sét kö ve tõ na pon lép ha tály ba.

(2) E ren de let 2. és 3. §-a a jegy zék vál tás út ján lét re jöttMeg ál la po dás záró ren del ke zé se i ben meg ha tá ro zott idõ -pont ban lép ha tály ba.

(3) A jegy zék vál tás út ján lét re jött Meg ál la po dás, il let vea je len ren de let 2. és 3. §-a ha tály ba lé pé sé nek nap tá ri nap -ját, an nak is mert té vá lá sát köve tõen, a kül ügy mi nisz ter aMa gyar Köz löny ben ha la dék ta la nul köz zé tett egye di ha tá -ro za tá val ál la pít ja meg.

(4) E ren de let vég re haj tá sá ról a bel ügy mi nisz ter és agaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter gon dos ko dik.

Gyur csány Fe renc s. k.,

mi nisz ter el nök

A Kor mány tag ja i nakren de le tei

A belügyminiszter36/2005. (VIII. 5.) BM

rendelete

a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek,valamint az önkormányzati tûzoltóság szolgálati

viszonyban álló tagjai szolgálati viszonyának egyeskérdéseirõl és a személyügyi igazgatás rendjérõl szóló

9/1997. (II. 12.) BM rendelet és a belügyminiszterirányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos

állományú tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 20/1997. (III. 19.) BM rendelet módosításáról

A fegy ve res szer vek hi va tá sos ál lo má nyú tag ja i nakszol gá la ti vi szo nyá ról szóló 1996. évi XLIII. tör vény(a továb biak ban: Hszt.) 342. §-a (2) be kez dé sé nek b) ésc), to váb bá e) és f), il let ve n) pont já ban, va la mint a Hszt.vég re haj tá sá ról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. ren de let 45. §-ának (2) be kez dé sé ben, 50. §-ának (2) be kez dé sé benés 54. §-ának (2) be kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap -ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el:

1. §

(1) A bel ügy mi nisz ter irá nyí tá sa alá tar to zó szer vek, valamint az ön kor mány za ti tûz ol tó ság szol gá la ti vi szony -ban álló tag jai szol gá la ti vi szo nyá nak egyes kér dé se i rõl ésa sze mély ügyi igaz ga tás rend jé rõl szóló 9/1997. (II. 12.)BM ren de let (a továb biak ban: R.) 2. §-a a) pont já nakab) al pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

2005/108. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 5977

[a) a szol gá la ti vi szonnyal kap cso la tos idõk szá mí tá sa:]„ab) a ju bi le u mi ju ta lom, a pót sza bad ság mér té ke szem -

pont já ból be szá mít ha tó:– a Hszt. ha tály ba lé pé se elõtt ál lo mány ba ke rül tek ese -

té ben: mun ka vi szony ban, köz al kal ma zot ti, köz szol gá la tijog vi szony ban, a fegy ve res szer vek sor-, tar ta lé kos, pót -tar ta lé kos, hi va tá sos ál lo má nyá ban, bí ró sá gi és ügyész sé gi szol gá la ti vi szony ban töl tött, va la mint az 1971. évi 10. tör -vényerejû ren de let alap ján el is mert és be szá mí tott va la -mennyi idõ,

– a Hszt. ha tály ba lé pé se után hi va tá sos ál lo mány ba kerültek ese té ben a Hszt. 328. §-ának (1) be kez dé sé benmeg ha tá ro zot ta kon túl a Hszt. 328. §-ának (4) be kez dé sesze rin ti idõ, amennyi ben a hi va tá sos ál lo mány ba tör té nõki ne ve zés az adott jog viszonyból át he lye zés sel, il let vemeg sza kí tás nél kül köz vet le nül tör tént,”

(2) Az R. 2. §-a a kö vet ke zõ n)–s) pon tok kal egé szül ki:[E ren de let al kal ma zá sá ban]„n) uni ós in téz mény: az Eu ró pai Uni ót és an nak jog -

elõd je it ala pí tó nem zet kö zi szer zõ dé sek ben ne ve sí tett intézmény, an nak szer vei, to váb bá az e szer zõ dé sek alap -ján lét re ho zott szer vek;

o) nem ze ti szak ér tõ: az uni ós in téz mény hez ve zé nyeltés a szer ve zet ál tal ha tá ro zott idõ re fog lal koz ta tott hiva -tásos ál lo má nyú;

p) na pi díj pót lék ra jo go sí tó sze mély: a nem ze ti szak ér -tõ vel a fog lal koz ta tás he lye sze rin ti or szág ban kö zös ház -tar tás ban, élet vi tel sze rû en együtt élõ

pa) há zas tár sa, élet tár sa, (a továb biak ban: há zas társ),va la mint,

pb) gyer mek e, örök be fo ga dott gyer mek e, il le tõ leg ahá zas társ gyer mek e, örök be fo ga dott gyer mek e (a továb -biak ban: gyer mek);

r) na pi díj: a nem ze ti szak ér tõ ré szé re az uni ós in téz -mény ál tal, an nak sza bály za ta alap ján fi ze tett el lá tás;

s) ál lan dó kép vi se let: a Ma gyar Köz tár sa ság nak az Európai Unió mel lett mû kö dõ ál lan dó kép vi se le te.”

2. §

Az R. a kö vet ke zõ 18/A–18/C. §-sal és a 18/A. §-t meg -elõ zõ al cím mel egé szül ki:

„Ve zény lés nem ze ti szak ér tõi fel ada tok el lá tá sá ra

18/A. § (1) Az ál lan dó kép vi se let – a kül ügy mi nisz terút ján – az uni ós in téz mény ál tal a rend vé del mi szer vek hivatásos ál lo má nyú tag ja i nak nem ze ti szak ér tõ ként tör -ténõ fog lal koz ta tá sá ra vo nat ko zó fel hí vá sá nak ki adá sátköve tõen ha la dék ta la nul tá jé koz tat ja a bel ügy mi nisz tert,aki a je lö lés ér de ké ben ér te sí ti az adott fegy ve res szer vet.

(2) A je lö lés re fel hí vott fegy ve res szerv or szá gos pa -rancs no ka a fel hí vás ban meg ha tá ro zott mun ka kör be töl té -sé re vo nat ko zó al kal mas ság vizs gá la ta és az érin tett személy írás be li hoz zá já ru lá sa alap ján kez de mé nyez he tia je lö lést a bel ügy mi nisz ter út ján.

(3) Nem ze ti szak ér tõ nek ki zá ró lag az a hi va tá sos ál lo -má nyú je löl he tõ, aki a fel hí vás ban meg je lölt mun ka kör höz az uni ós in téz mény ál tal elõ írt fel té te lek kel ren del ke zik.

(4) A fegy ve res szerv or szá gos pa rancs no ka ál tal kez de -mé nye zett je lö lést a bel ügy mi nisz ter – a kül ügy mi nisz terút ján – az ál lan dó kép vi se le ten ke resz tül te szi meg az uniós in téz mény felé.

18/B. § (1) A hi va tá sos ál lo mány tag já nak nem ze tiszak ér tõ ként tör té nõ fog lal koz ta tá sá ról az uni ós in téz -mény és a Bel ügy mi nisz té ri um kö zöt ti meg ál la po dás bankell ren del kez ni.

(2) A meg ál la po dás ban a nem ze ti szak ér tõ sze mé lyiada ta in és szol gá la ti he lyén túl meg kell ha tá roz ni:

a) a nem ze ti szak ér tõ ál tal el lá tan dó fel ada tot, a mun -ka vég zés he lyét,

b) a nem ze ti szak ér tõ ként tör té nõ fog lal koz ta tás kez dõidõ pont ját és an nak idõ tar ta mát,

c) a fegy ve res szerv arra vo nat ko zó nyi lat ko za tát, miszerint kö te le zett sé get vál lal arra, hogy a hi va tá sos ál lo -mány tag já nak nem ze ti szak ér tõ ként tör té nõ foglalkoz -tatása tel jes idõ tar ta ma alatt fi ze ti a nem ze ti szak ér tõ hi va -tá sos szol gá la ti vi szo nyá ból ere dõ tár sa da lom biz to sí tá sijá ru lé ko kat.

(3) A nem ze ti szak ér tõ ként tör té nõ fog lal koz ta tás meg -hosszab bí tá sa az (1) be kez dés sze rin ti meg ál la po dás banrög zít he tõ az zal, hogy a fog lal koz ta tás tel jes idõ tar ta ma a4 évet nem ha lad hat ja meg.

18/C. § (1) A hi va tá sos ál lo mány tag ját a nem ze ti szak -ér tõ ként tör té nõ fog lal koz ta tás idõ tar ta má ra a Hszt. 44. §-a (1) be kez dé sé nek a) pont ja sze rint az adott fegy ve res szerv ren del ke zé si ál lo má nyá ba kell he lyez ni.

(2) A hi va tá sos ál lo mány tag já nak az uni ós in téz mény -hez tör té nõ ki he lye zé se ve zény lés sel tör té nik, amely nekel ren de lé sé re – a Hszt. 43. §-ában, to váb bá a Hszt.49. §-ának (4) be kez dé sé ben fog lal tak nak meg fele lõen, illetve az uni ós in téz ménnyel kö tött meg ál la po dás ban rögzített fel té te lek kel – a bel ügy mi nisz ter jo go sult.”

3. §

Az R. a kö vet ke zõ 19/A. és 19/B. §-sal, va la mint a19/A. §-t meg elõ zõ al cím mel egé szül ki:

„Az Eu ró pai Unió szer ve i nél fõ ál lás ban ki ne ve zés re ke -rü lõ hi va tá sos ál lo mány ra vo nat ko zó el já rá si sza bá lyok

19/A. § (1) A hi va tá sos ál lo mány azon tag ja, aki ál lam-vagy kor mány kö zi nem zet kö zi szer ve ze tek, il let ve az Európai Unió szer vei ál tal ki írt pá lyá za ton részt kí ván venni, a pá lyá za tá nak be nyúj tá sát meg elõ zõ en e szán dé kát kö te les az állományille té kes pa rancs nok nak írás ban be je -len te ni.


(2) Az (1) be kez dés sze rin ti szer ve zet ál tal ki írt és a hivatásos ál lo mány tag ja ál tal el nyert pá lyá zat ese tén azállományille té kes pa rancs nok, a nem zet kö zi szer ve zet által kö zölt ki ne ve zés idõ pont já tól az érin tett ré szé re ren -del ke zé si ál lo mány ba he lye zé se mel lett, il let mény nél kü lisza bad sá got en ge dé lyez het.

(3) Az il let mény nél kü li sza bad ság en ge dé lye zé sé re vonatkozó mun kál ta tói in téz ke dés ben – pa rancs ban – rög -zí te ni kell kü lö nö sen:

a) a nem zet kö zi szer ve zet nél jog vi szonyt lé te sí tõ hi va -tá sos ál lo má nyú sze mé lyi ada ta it,

b) az il let mény nél kü li sza bad ság kez de tét, vár ha tó idõ -tar ta mát,

c) a nem zet kö zi szer ve zet ne vét, az érin tett mun ka vég -zé sé nek he lyét,

d) az érin tett nyi lat ko za tát a jog fenn tar tó tár sa da lom -biz to sí tá si já ru lék fi ze té sé re vo nat ko zó an.

(4) Amennyi ben az állományille té kes pa rancs nok nemen ge dé lye zi az il let mény nél kü li sza bad sá got, ak kor dön -tését írás ban kell in do kol ni.

(5) A (2) be kez dés sze rint en ge dé lye zett il let mény nél -kü li sza bad ság idõ tar ta ma a szol gá la ti idõ szá mí tá sa te kin -te té ben csak a szol gá la ti nyug díj mér té ke szem pont já bólés csak ak kor szá mít ha tó be, ha az érin tett ez idõ alatt fizette a tár sa da lom biz to sí tá si já ru lé kot.

19/B. § (1) A hi va tá sos ál lo mány tag ja a nem zet kö ziszer ve zet nél tör té nõ fog lal koz ta tás le jár tát meg elõ zõ enleg alább 3 hó nap pal írás ban kö te les nyi lat koz ni a szol gá -la ti vi szo nyá nak foly ta tá sa kér dé sé ben.

(2) Amennyi ben a hi va tá sos ál lo mány tag ja a szol gá la tivi szo nyá nak foly ta tá sát kéri, úgy az állományille té kes parancsnok kö te les ré szé re – amennyi ben le het sé ges azere de ti szer ve ze ti egy ség nél –, il let ve en nek hi á nyá ban afegy ve res szerv va la mely más szer ve ze ti egy sé gé nél akép zett sé gé nek, fel ké szült sé gé nek, rend fo ko za tá nak meg -fe le lõ szol gá la ti be osz tást biz to sí ta ni. A fel aján lott be osz -tás el fo ga dá sá ról az érin tett a tu do má sá ra ho zást kö ve tõ5 mun ka na pon be lül kö te les nyi lat koz ni.

(3) Amennyi ben a hi va tá sos ál lo mány tag ja nem kí ván ja a szol gá la ti vi szo nyát foly tat ni, il let ve a (2) be kez dés szerint ré szé re fel aján lott szol gá la ti be osz tást nem fo gad jael, a szol gá la ti vi szo nyát kö zös meg egye zés sel kell meg -szün tet ni.

(4) Aki a szol gá la ti vi szo nya (3) be kez dés sze rin ti meg -szün te té se kor ren del ke zik a szol gá la ti nyug díj ra jo go sult -ság fel té te le i vel, az zal szem ben a nyug díj-meg ál la pí tás tekintetében az R. 23. §-ának (1) be kez dé se sze rint, míg ameg ál la pí tott nyug díj fo lyó sí tá sa te kin te té ben a Hszt.182. §-ának (4) és (5) be kez dé sé ben meg ha tá ro zot tak szerint kell el jár ni.”

4. §

A bel ügy mi nisz ter irá nyí tá sa alatt álló fegy ve res szer -vek hi va tá sos ál lo má nyú tag jai il let mé nyé nek és egyéb

jut ta tá sa i nak meg ál la pí tá sá ról, va la mint a fo lyó sí tás szabályairól szóló 20/1997. (III. 19.) BM ren de let a kö vet -ke zõ 18/A–18/C. §-sal és a 18/A. §-t meg elõ zõ al cím melegé szül ki:

„A nem ze ti szak ér tõ ként fog lal koz ta tott hi va tá sosál lo mány út meg il le tõ jut ta tá sok

18/A. § (1) A nem ze ti szak ér tõ ként tör té nõ fog lal koz ta -tás idõ tar ta ma alatt a hi va tá sos ál lo mány tag ját a vezény -lését meg elõ zõ be so ro lá sá nak meg fe le lõ il let mé nyén és azuni ós in téz mény ál tal fi ze ten dõ na pi dí jon fe lül az e ren de -let ben meg ha tá ro zott egyéb jut ta tá sok il le tik meg.

(2) A nem ze ti szak ér tõ nek a nem ze ti szak ér tõ ként tör -ténõ fog lal koz ta tás idõ tar ta má ra, a fog lal koz ta tás he lyesze rin ti or szág ban kö zös ház tar tás ban élet vi tel sze rû enegyütt élõ há zas tár sa, élet tár sa (a továb biak ban: há zas -társ), gyer mek e után a tény le ges ki uta zá sá tól a vég le gesha za uta zá sá nak nap já ig na pi díj pót lék jár.

(3) A na pi díj pót lék össze ge

a) há zas társ ese tén a na pi díj 20%-a;

b) gyer mek ese tén a nem ze ti szak ér tõ na pi dí já nak

ba) 12. élet év be töl té sé ig 8%-a,

bb) 12. élet év be töl té sét köve tõen 10%-a, amed dig agyer mek is ko la rend sze rû ok ta tás ke re té ben kö zép fo kúvagy szak kép zés ben vesz részt, de leg fel jebb a gyer mek23. élet évé nek be töl té sé ig;

c) fo gya té kos gyer mek ese tén a nem ze ti szak ér tõ na pi -dí já nak

ca) 12. élet év be töl té sé ig 10%-a,

cb) 12. élet év be töl té sét köve tõen 15%-a, amed dig agyer mek is ko la rend sze rû ok ta tás ke re té ben tanulmá -nyokat foly tat, de leg fel jebb a gyer mek 23. élet évé nek be -töl té sé ig.

(4) A na pi díj pót lék idõ ará nyo san jár a nem ze ti szak ér tõ -vel a fog lal koz ta tás he lye sze rin ti or szág ban együtt nemélõ há zas társ és gyer mek al kal mi, 15 na pot meg ha la dó látogatása ese tén.

(5) Nem jár na pi díj pót lék, ha a (2) be kez dés sze rin ti napidíjpótlékra jo go sí tó sze mély a tárgy hó nap ban kül föl -dön szer zett jö ve de lem mel ren del ke zik. A jö ve de lemmeg szer zé sét a nem ze ti szak ér tõ írás ban kö te les bejelen -teni a ve zény lõ fegy ve res szerv állományille té kes pa rancs -no ká nak leg ké sõbb a tárgy hó nap 20. nap já ig.

(6) A na pi díj pót lé kot ha von ta utó lag, leg ké sõbb a tárgy -hó na pot kö ve tõ hó nap 5. nap já ig kell fo rint ban az érin tettbank szám lá já ra tör té nõ át uta lás sal ki fi zet ni. A nem ze tiszak ér tõ ként tör té nõ fog lal koz ta tás meg szû né se ese tén ana pi díj pót lék ki fi zet he tõ a ha za uta zást meg elõ zõ öt mun -ka nap pal ko ráb ban.

18/B. § (1) A szol gá la ti be osz tás he lye sze rin ti fegy ve -res szerv a nem ze ti szak ér tõ ké rel mé re, a fog lal koz ta táshe lye sze rin ti or szág ba tör tént meg ér ke zés után az elsõ75 nap ra járó na pi díj pót lé kot egy összeg ben elõ re is ki fi -zet he ti.


(2) Amennyi ben a nem ze ti szak ér tõ ként tör té nõ fog lal -koz ta tás idõ tar ta ma a 75 na pot nem éri el, a hi va tá sos ál lo -mány tag ja kö te les az (1) be kez dés ben ki fi ze tett összegidõ ará nyos ré szét a ha za ér ke zés tõl szá mí tott 8 na pon be lülvissza fi zet ni.

18/C. § (1) A nem ze ti szak ér tõ ként fog lal koz ta tott hi va -tá sos ál lo má nyú ké rel mé re a szol gá lat he lye sze rin ti fegy -ve res szerv vi se li a nem ze ti szak ér tõ és na pi díj pót lék ra jogosító sze mé lyek in gó sá ga i nak szál lí tá si költ sé ge it afog lal koz ta tás meg kez dé se kor és a vég le ges ha za uta zás -kor, fel té ve, hogy azt az uni ós in téz mény nem té rí ti meg.

(2) A nem ze ti szak ér tõ ként fog lal koz ta tott hi va tá sos állományú és a vele együtt a fog lal koz ta tás he lye sze rin tior szág ban tar tóz ko dó há zas tár sa és gyer mek e a fog lal koz -ta tás idõ tar ta má ra a kül föl dön tör té nõ gyógy ke ze lés re vonatkozó – a kö te le zõ egész ség biz to sí tás el lá tá sa i ról szóló 1997. évi LXXXIII. tör vény ben meg ha tá ro zott –sza bá lyok sze rint jo go sult egész ség ügyi el lá tás igény be -vé te lé re.

(3) Éven te egy al ka lom mal a nem ze ti szak ér tõ ként fog -lal koz ta tott hi va tá sos ál lo má nyú ké rel mé re a szol gá la ti beosztás he lye sze rin ti fegy ve res szerv vi se li a Magyar -országon élõ há zas tár sá nak, gyer me ké nek a fog lal koz ta tás he lye sze rin ti or szág ba tör té nõ ki uta zá sá nak és hazauta -zásának költ sé gét, a nem ze ti szak ér tõ ki uta zá sa és vég -leges ha za uta zá sa évé nek ki vé te lé vel.”

5. §

Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha tály ba.

Dr. Lam perth Mó ni ka s. k.,bel ügy mi nisz ter

A földmûvelésügyi és vidékfejlesztésiminiszter

69/2005. (VIII. 5.) FVMrendelete

a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján az EurópaiUnió által társfinanszírozott mezõgazdaságiterületek erdõsítéséhez nyújtott támogatás

igénybevételének részletes szabályairól szóló132/2004. (IX. 11.) FVM rendelet módosításáról

A me zõ gaz da sá gi és vi dék fej lesz té si tá mo ga tá sok hozés egyéb in téz ke dé sek hez kap cso ló dó el já rás egyes kér dé -se i rõl és az ez zel össze füg gõ tör vény mó do sí tá sok ról szóló2003. évi LXXIII. tör vény 45. § (2) be kez dé sé nek c) pont -já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren -delem el:

1. §

A Nem ze ti Vi dék fej lesz té si Terv alap ján az Eu ró paiUnió ál tal társ fi nan szí ro zott me zõ gaz da sá gi te rü le tek er -dõ sí té sé hez nyúj tott tá mo ga tás igény be vé te lé nek rész le tes sza bá lya i ról szóló 132/2004. (IX. 11.) FVM ren de let 14. §(1) be kez dé sé nek d) pont ja he lyé be az aláb bi ren del ke zéslép, va la mint a 14. § (1) be kez dé se a kö vet ke zõ e) pont tal egészül ki:

[(1) A tá mo ga tá si ké rel met pos tai úton vagy sze mé lye -sen, egy pél dány ban, az MVH ál tal rend sze re sí tett for ma -nyom tat vá nyon, a ké rel me zõ ne vé re ki ál lí tott ere de tiblokk tér kép mel lék let tel, az MVH ne vé ben el já ró Ál la miEr dé sze ti Szol gá lat te rü le ti leg ille té kes igaz ga tó sá gá nálkell be nyúj ta ni,]

„d) a 2006. évi ta va szi te le pí té sek re 2005. év ben augusztus 8-tól ok tó ber 31-ig,

e) a 2006. évi õszi és a 2007. évi ta va szi te le pí té sek re2006. év ben jú ni us 1-jé tõl jú li us 31-ig.”

2. §

E ren de let a ki hir de té se nap ján lép ha tály ba.

Gráf Jó zsef s. k.,föld mû ve lés ügyi és vi dék fej lesz té si mi nisz ter

A honvédelmi miniszter30/2005. (VIII. 5.) HM

rendelete

a Magyar Honvédség, valamint a miniszterközvetlen irányítása (felügyelete) alá tartozó

szervezetek hivatásos és szerzõdéses állományánakbeosztási kategóriába történõ részletes besorolásáról,

illetve az ezen beosztásokban elérhetõrendfokozatokról szóló 30/2001. (XII. 27.) HM

rendelet, valamint a katonák illetményérõlés illetményjellegû juttatásairól, valaminta közalkalmazottak jutalmazásáról szóló

3/2002. (I. 25.) HM rendelet kiegészítésérõl

A Ma gyar Hon véd ség hi va tá sos és szer zõ dé ses ál lo má -nyú ka to ná i nak jog ál lá sá ról szóló 2001. évi XCV. tör vény287. §-a (2) be kez dé sé nek b) és e) pont ja i ban ka pott fel ha -tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el:

1. §

A Ma gyar Hon véd ség, va la mint a mi nisz ter köz vet lenirá nyí tá sa (fel ügye le te) alá tar to zó szer ve ze tek hi va tá sosés szer zõ dé ses ál lo má nyá nak be osz tá si ka te gó ri á ba tör -


ténõ rész le tes be so ro lá sá ról, il let ve az ezen be osz tá sok banel ér he tõ rend fo ko za tok ról szóló 30/2001. (XII. 27.) HMren de let 1. szá mú mel lék le té nek B) pont já ban

a) az „1. Ve zér ka ri fõ nök köz vet len alá ren delt jei, hely -õr ség-tá mo ga tók” cí met kö ve tõ táb lá zat a „VIII.” be so ro -lá si ka te gó ria, „ve zér õr nagy” rend fo ko za ti sor fö lött a„IX.” be so ro lá si ka te gó ria „al tá bor nagy” rend fo ko za ti sorral, és ezen sor „Hdt. szin tû szer ve ze tek” címû osz lop -ban az „MH Szá raz föl di Pa rancs nok ság pa rancs nok;MH Lé gi erõ Pa rancs nok ság pa rancs nok” be osz tá si meg -ne ve zé sek kel egé szül ki;

b) a „3. Fegy ver ne mek, szol gá la ti ágak II.” cí met kö -vetõ táb lá zat a „re pü lõ, he li kop ter” címû osz lop ban a„VII.” be so ro lá si ka te gó ria „dan dár tá bor nok” rendfoko -zati sor az „MH 86. Szol nok He li kop ter Ez red ezred -parancsnok” be osz tá si meg ne ve zés sel egé szül ki.

2. §

A ka to nák il let mé nyé rõl és il let mény jel le gû juttatá -sairól, va la mint a köz al kal ma zot tak ju tal ma zá sá ról szóló3/2002. (I. 25.) HM ren de le tet 2. szá mú mel lék le té nekB) pont já ban

a) az „1. Ve zér ka ri fõ nök köz vet len alá ren delt jei, hely -õr ség tá mo ga tók” cí met kö ve tõ táb lá zat a „35%” sor fö löttaz „50%” sor ral, és ezen sor a „hdt. szin tû szer ve ze tek”címû osz lop ban az „MH Szá raz föl di Pa rancs nok ság(MH SZFP) pa rancs nok; MH Lé gi erõ Pa rancs nok ság(MH LEP) pa rancs nok;” be osz tá si meg ne ve zé sek kel egészül ki;

b) az „1. Ve zér ka ri fõ nök köz vet len alá ren delt jei, hely -õr ség tá mo ga tók” cí met kö ve tõ táb lá zat a „hdt. szin tû szer -ve ze tek” címû osz lop ban a „35%” sor az „MH SZFP,MH LEP pa rancs nok-he lyet tes, pa rancs nok elsõ he lyet tes, törzs fõ nök (pk.h.);” be osz tá si meg ne ve zé sek kel egé -szül ki;

c) az „1. Ve zér ka ri fõ nök köz vet len alá ren delt jei, hely -õr ség tá mo ga tók” cí met kö ve tõ táb lá zat a „hdt. szin tû szer -ve ze tek” címû osz lop ban a „30%” sor az „MH SZFP,MH LEP törzs fõ nök-he lyet tes;” be osz tá si megnevezé -sekkel egé szül ki;

d) a „3. Fegy ver ne mek, szol gá la ti ágak II.” cí met kö -vetõ táb lá zat a „re pü lõ, he li kop ter” címû osz lop ban a„30%” sor az „MH 86. Szol nok He li kop ter Ez red ezred -parancsnok;” be osz tá si meg ne ve zés sel egé szül ki;

e) a „3. Fegy ver ne mek, szol gá la ti ágak II.” cí met kö -vetõ táb lá zat a „re pü lõ, he li kop ter” címû osz lop ban a„20%” sor az „MH 86. Szol nok He li kop ter Ez red ezred -parancsnok-helyettes és törzs fõ nök (pk.h.);” be osz tá simeg ne ve zé sek kel egé szül ki.

3. §

Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 3. na pon lép ha tály -ba, ren del ke zé se it azon ban 2005. au gusz tus 1-jé tõl kell alkalmazni.

Ju hász Fe renc s. k.,hon vé del mi mi nisz ter

A hon vé del mi mi nisz ter31/2005. (VIII. 5.) HM

ren de le te

a hon vé del mi mi nisz ter ál tal ala pít ha tóés ado má nyoz ha tó el is me ré sek rõl szó ló

27/2002. (IV. 17.) HM ren de let mó do sí tá sá ról

A Ma gyar Köz tár sa ság ki tün te té se i rõl szó ló 1991. éviXXXI. tör vény 7. §-ának (1) és (2) be kez dé sé ben, va la -mint a hon vé de lem rõl és a Ma gyar Hon véd ség rõl szó ló2004. évi CV. tör vény 52. §-a (1) be kez dé sé nek f) pont já -ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a 27/2002. (VI. 17.) HMren de le tet (a to váb bi ak ban: R.) az aláb bi ak sze rint mó do -sí tom:

l. §

Az R. 46. §-a az aláb bi új (8) be kez dés sel egé szül ki:„(8) A mi nisz te ri dí jak oda íté lé sé re vo nat ko zó ha tá ro za -

tok egy pél dá nyát a hon véd ség köz pon ti sze mély ügyi szerve meg kül di a dí jak kal kap cso la tos ad mi niszt ra tív fel -ada to kat vég zõ HM Hu mán po li ti kai Fõ osz tály ra.”

2. §

Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 15. na pon lép ha tály -ba, és ez zel egy ide jû leg az R. 31. §-ában, 32. § (3), (5) és(6) be kez dé sé ben, a 48. § (1) és (2) be kez dé sé ben, az 52. §(1) be kez dé sé ben, az 53. §-ában, az 55/B. § (1) bekezdé -sében, az 56/A. § (3) be kez dé sé ben, az 58. §-ában, a60. §-ában, va la mint a 61. §-ában sze re pe lõ „HM HVKSze mély ügyi Cso port fõ nök ség” szer ve ze ti meg je lö lés helyébe a „HM Sze mély ze ti Fõ osz tály” szer ve ze ti meg je -lö lés, az R. 31. §-ában és a 46. § (3) be kez dé sé ben szere -pelõ „HM Ok ta tá si és Tu do mány szer ve zõ Fõ osz tály”szerve zeti meg je lö lés he lyé be a „HM Hu mán po li ti kai Fõosztály” szer ve ze ti meg je lö lés, va la mint az R. 46. §(4) be kez dés b) pont já ban a „a HM HVK cso port fõ nö kök”szer ve ze ti meg je lö lés he lyé be a „HM HVK fõcsoport -fõnökök” szer ve ze ti meg je lö lés lép.

Ju hász Fe renc s. k.,hon vé del mi mi nisz ter


Az igazságügy-miniszter15/2005. (VIII. 5.) IM

rendelete

az illeték és a közzétételi költségtérítés elektronikusúton történõ megfizetésérõl a cégeljárásban

A cég nyil ván tar tás ról, a cég nyil vá nos ság ról és a bíró -sági cég el já rás ról szóló 1997. évi CXLV. tör vény (a továb -biak ban: Ctv.) 61. §-a (3) be kez dé sé nek c) pont já ban fog -lalt fel ha tal ma zás alap ján – az in for ma ti kai és a hír köz lé simi nisz ter rel, va la mint a pénz ügy mi nisz ter rel egyet ér tés -ben – a kö vet ke zõ ket ren de lem el:

A cég be jegy zé si (vál to zás be jegy zé si) el já rás il le té ké nekés a köz zé té te li költ ség té rí tés nek elekt ro ni kus úton

történõ meg fi ze té se

1. §

(1) Ha a pa pír ala pú for má ban be nyúj tott cég be jegy zé si(vál to zás be jegy zé si) ké re lem ese té ben az il le té ket és aköz zé té te li költ ség té rí tést elekt ro ni kus úton kí ván ják meg -fi zet ni [Ctv. 22. § (5) be kez dés], ezt a cég be jegy zé si( változásbejegyzési) ké rel met tar tal ma zó nyom tat vá nyonfel kell tün tet ni.

(2) A cég bí ró ság a sze mé lye sen el já ró ké rel me zõ neka ta nú sít vány, il let ve a vál to zás be jegy zé si ké re lem át vé te -lé rõl szóló iga zo lás mel lék le te ként – az Igaz ság ügyi Minisztérium a Cég nyil ván tar tá si és Cég in for má ci ós Szol -gá la tá nak (a továb biak ban: Szol gá lat) hon lap já ról le töl -tött – il le ték be fi ze té si utal vány-min tát, va la mint költség -térítési utal vány-min tát ad át (a továbbiak ban mind kéteset ben: utal vány). A ta nú sít vány szá má nak, il let ve a vál -to zás be jegy zé si ké re lem át vé te lét ta nú sí tó iga zo lás szá má -nak az utal vá nyo kon sze rep lõ – 16 ka rak ter bõl álló – egyedi ügy azo no sí tó szám mi nõ sül (a továb biak ban: ügy -azo no sí tó szám), mely egy ben a Ma gyar Ál lam kincs tár nak az il le ték, il let ve a költ ség té rí tés be fi ze té se tel je sí té sé rõl szóló iga zo lá sá nak azo no sí tó szá ma is.

(3) Az il le ték be fi ze té si utal vány az ügy azo no sí tó számmel lett tar tal maz za az ille té kes cég bí ró ság Ma gyar Ál lam -kincs tár nál ve ze tett il le ték be vé te li szám la szá mát és tu laj -do no sá nak ne vét, il let ve az il le ték össze gét. A költségté -rítési utal vá nyon az ügy azo no sí tó szám mel lett a költ ség -té rí té si szám la szá ma és tu laj do no sá nak neve (Igaz ság ügyi Mi nisz té ri um), va la mint a fi ze ten dõ köz zé té te li költség -térítés össze ge sze re pel.

(4) Az il le té ket, va la mint a köz zé té te li költ ség té rí téstkü lön-kü lön – a meg fe le lõ ügy azo no sí tó szám ra tör té nõhi vat ko zás sal – a cég be jegy zé si (vál to zás be jegy zé si) ké re -lem cég bí ró ság hoz tör tént be nyúj tá sát kö ve tõ két mun ka -

na pon be lül, bank i úton kell meg fi zet ni. Az egyes ügy azo -no sí tó szá mok ra be fi ze tés csak egy el já rás ban, egy szer teljesíthetõ.

2. §

(1) A cég bí ró ság az 1. § (2) be kez dé sé ben meghatá -rozott utal vá nyok át adá sát köve tõen az ügy azo no sí tó szá -mok ra tör té nõ hi vat ko zás sal – fel tün tet ve a cég ne vét,szék he lyét, a cég jegy zék szá mot, vál to zás be jegy zé si ké re -lem ese tén an nak al szá mát is – a Ctv. 25. §-a (1) bekez -désében meg ha tá ro zott szá mí tó gé pes rend szer út ján fel -hív ja a Ma gyar Ál lam kincs tá rat, hogy amennyi ben a kö -zölt ügy azo no sí tó szá mok ra il le ték, il let ve költ ség té rí tésbe fi ze té se tör té nik, ar ról egy mun ka na pon be lül küld jönelekt ro ni kus iga zo lást.

(2) A Ma gyar Ál lam kincs tár nak az il le ték, il let ve a költ -ség té rí tés be fi ze té sé rõl szóló, fo ko zott biz ton sá gú elekt ro -ni kus alá írás sal és az elekt ro ni kus alá írás hosszú távú ér vé -nye sí té sé hez szük sé ges in for má ci ók kal el lá tott – külön- külön ki ál lí tott – iga zo lá sa a cég bí ró ság ál tal kö zölt ada tok mel lett tar tal maz za az ügy azo no sí tó szá mot, az il le ték be -vé te li, il let ve a költ ség té rí té si szám la szá mát, a be fi ze tettil le ték, il let ve költ ség té rí tés össze gét, a bank i köny ve lésnap ját, a be fi ze tés kel tét, az át uta lást in dí tó szám la szá mot,va la mint az át uta lást in dí tó szám la tu laj do nos ne vét.

(3) Az il le ték, il let ve a köz zé té te li költ ség té rí tés be fi ze -té sé re vo nat ko zó iga zo lás a cég be jegy zé si (változás -bejegyzési) ké re lem mel lék le té nek mi nõ sül. A Ma gyar Államkincstár a költ ség té rí tés re vo nat ko zó iga zo lást aSzol gá lat nak is meg kül di, ame lyet a Szol gá lat to váb bít azIgaz ság ügyi Mi nisz té ri um ille té kes fõ osz tá lyá nak.

(4) Ha a cég be jegy zé si (vál to zás be jegy zé si) ké re lemcég bí ró ság hoz tör té nõ be nyúj tá sát kö ve tõ nyolc na pon belül az il le ték, il let ve a köz zé té te li költ ség té rí tés elekt ro -ni kus úton tör tént meg fi ze té sé rõl szóló iga zo lás nem ér ke -zik meg (pl. az il le té ket, il let ve a köz zé té te li költ ség té rí -tést nem fi zet ték meg, vagy az ügy azo no sí tó szám az át uta -lá si meg bí zá son hi bá san sze re pel, il let ve azt nem tün tet tékfel), a cég bí ró ság a ké rel met az ér ke zé sét kö ve tõ nyol ca dik na pon – a Ctv. 48/C. §-a (4) be kez dé se utol só for du la tá nak al kal ma zá sá val – hi ány pót lá si el já rás le foly ta tá sa nél külel uta sít ja.

(5) A (4) be kez dés ben meg ha tá ro zott eset ben a bí ró ságel uta sí tó vég zé sé ben az is sze re pel, hogy az el já rás ban határidõn be lül nem iga zolt, de eset le ge sen meg fi ze tett illeték a cég bí ró ság szék he lye sze rint ille té kes il le ték hi va -tal tól, a köz zé té te li költ ség té rí tés pe dig az Igaz ság ügyiMi nisz té ri um tól – írás be li ké re lem re – kü lön jog sza bály -ban meg ha tá ro zott mér ték ben vissza igé nyel he tõ, fi gye -lem mel a 7. §-ban fog lal tak ra is.

(6) Ha a cég be jegy zé si (vál to zás be jegy zé si) ké re lem hiánypótlási el já rás le foly ta tá sa nél kü li el uta sí tá sá ra nem


a (4) be kez dés ben meg ha tá ro zott ok ból ke rült sor, a vég -zés ben a cég bí ró ság fel tün te ti, hogy a ké rel me zõ mi lyenügy azo no sí tó szám ra, mi lyen össze gû il le té ket, il let vekölt ség té rí tést fi ze tett. Ha a cég be jegy zé si (vál to zás be -jegy zé si) ké rel met is mé tel ten elõ ter jesz tik, a Ctv.26. §-ának (4) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott eset kivéte -lével a ko ráb bi el já rás so rán meg fi ze tett il le ték és költ ség -té rí tés a meg is mé telt el já rás ban nem ve he tõ figye lembe,azo kat is mé tel ten meg kell fi zet ni.

3. §

(1) A pa pír ala pú for má ban be nyúj tott cég be jegy zé si(vál to zás be jegy zé si) ké re lem ese té ben az il le ték, va la minta köz zé té te li költ ség té rí tés elekt ro ni kus úton tör té nõ meg -fi ze té sé re a cég be jegy zé si (vál to zás be jegy zé si) ké re lemcég bí ró ság hoz tör té nõ be nyúj tá sát meg elõ zõ en is sor kerülhet.

(2) Az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott eset ben a be jegy -zést kérõ a Szol gá lat hon lap já ról jut hat hoz zá az utal -ványokhoz, il let ve azok a kor mány za ti por tál ról is letölt -he tõek. A cég be jegy zé si (vál to zás be jegy zé si) ké re lem hezaz utal vá nyok ki nyom ta tott pél dá nyát – az azo kon sze rep -lõ ügy azo no sí tó szám köz lé se ér de ké ben – mel lé kel ni kell.

(3) Az elekt ro ni kus úton tör té nõ fi ze tés re egye bek benaz 1. § (1) be kez dé sé nek, va la mint (3)–(4) be kez dé se i nekés a 2. §-nak a ren del ke zé sei az irány adók.

4. §

(1) A cég be jegy zé si (vál to zás be jegy zé si) ké re lem elekt -ro ni kus úton tör té nõ be nyúj tá sa so rán (Ctv. 48/A–48/C. §)az il le ték, va la mint a köz zé té te li költ ség té rí tés elektro -nikus úton tör té nõ meg fi ze té sé re az 1–3. §-ban fog lal ta katmeg fele lõen al kal maz ni kell, az zal az el té rés sel, hogyamennyi ben az il le ték és a költ ség té rí tés meg fi ze té sé re aké re lem elekt ro ni kus úton tör tént be nyúj tá sát köve tõenke rül sor, a cég bí ró ság az utal vá nyo kat a ta nú sít vánnyal,il let ve a vál to zás be jegy zé si ké re lem át vé te lé rõl szóló iga -zo lás sal együtt kül di meg elekt ro ni kus úton a be jegy zéstkérõ jogi kép vi se lõ jé nek, az il le ték és a költség térítés elõ -ze tes meg fi ze té se ese tén pe dig az utal vá nyok elekt ro ni kusmá so la tát kell a cég be jegy zé si (vál to zás be jegy zé si) ké -relem mel lék le te ként elekt ro ni ku san a Szol gálat út ján acég bí ró ság hoz meg kül de ni.

(2) Amennyi ben a ké re lem el uta sí tá sá ra a 2. § (4) be kez -dé sé ben meg ha tá ro zott ok ból ke rül sor, a bí ró ság az el uta -sí tó vég zé sét – mely tar tal maz za a 2. § (5) be kez dé sé benfog lal ta kat is – a bí ró sá gi ügy vi tel sza bá lya i ról szóló14/2002. (VII. 1.) IM ren de let 61/D. §-a (1) be kez dé sé nekal kal ma zá sá val pa pír ala pú hi te les má so lat ban is meg kül di a fél jogi kép vi se lõ jé nek.

Az elekt ro ni kus cég ira tok meg is me ré sé vel kap cso la tos illeték, il let ve köz zé té te li költ ség té rí tés meg fi ze té se

5. §

(1) Ha a cég nyil ván tar tás ban sze rep lõ elekt ro ni kus okiratról kér nek pa pír ala pú má so la tot elekt ro ni kus úton,vagy az elekt ro ni kus ok irat elekt ro ni kus úton tör té nõ meg -kül dé sét igény lik a cég bí ró ság tól vagy a Szol gá lat tól (Ctv.48/E. §), az elekt ro ni kus ké re lem be nyúj tá sát meg elõ zõ enaz il le té ket vagy a költ ség té rí tést meg kell fi zet ni, a 3. §ren del ke zé se i nek meg fe le lõ al kal ma zá sá val. A Szol gá latút ján a cég bí ró ság hoz vagy köz vet le nül a Szol gá lat hoz intézett ké re lem hez mel lé kel ni kell az il le ték be fi ze té siutal vány, vagy a költ ség té rí té si utal vány má so la tát. En nekel ma ra dá sa ese tén a ké rel me zõt elekt ro ni kus úton fel kellhív ni a hi ány pót lá sá ra.

(2) Ha az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott meg ke re sést acég bí ró ság hoz in té zik, a cég bí ró ság az il le ték be fi ze té siutal vá nyon sze rep lõ ügy azo no sí tó szám ra tör té nõ hivat -kozással fel hív ja a Ma gyar Ál lam kincs tá rat, hogyamennyi ben az ügy azo no sí tó szám ra il le ték be fi ze té se tör -té nik, ar ról a be fi ze tést kö ve tõ egy mun ka na pon be lülküld jön elekt ro ni kus iga zo lást.

(3) Ha az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott céginformá -ciót a Szol gá lat tól ké rik, a Szol gá lat a költ ség té rí té si utal -vá nyon sze rep lõ ügy azo no sí tó szám ra tör té nõ hi vat ko zás -sal hív ja fel a Ma gyar Ál lam kincs tá rat a (2) be kez dés benmeg ha tá ro zott iga zo lás meg kül dé sé re.

(4) A Ma gyar Ál lam kincs tár a (2), il let ve a (3) be kez -dés ben meg ha tá ro zott fel hí vá sok alap ján a 2. § (2) be kez -dés sze rin ti ren del ke zé sek meg fe le lõ al kal ma zá sá valjár el.

(5) Amennyi ben a cég in for má ci ót a Szol gá lat tól ké rik, a Szol gá lat a Ma gyar Ál lam kincs tár iga zo lá sát to váb bít ja azIgaz ság ügyi Mi nisz té ri um ille té kes fõ osz tá lyá nak is.

(6) A cég nyil ván tar tás ban sze rep lõ elekt ro ni kus ok ira -tok ra vo nat ko zó meg ke re sés alap ján cég in for má ció csakak kor szol gál tat ha tó, ha a Ma gyar Ál lam kincs tár az il le -ték, il let ve a költ ség té rí tés meg fi ze té sét a ké re lem cég bí ró -ság hoz vagy Szol gá lat hoz tör tént ér ke zé sét kö ve tõ nyolcna pon be lül iga zol ta. Ha az iga zo lás e ha tár idõn be lül nemér ke zik meg, a ké rel me zõt ar ról kell tá jé koz tat ni – a 4. §(2) be kez dé sé nek al kal ma zá sá val –, hogy a cég in for má ciószol gál ta tás erre te kin tet tel nem tel je sít he tõ. A ké rel me zõtfel kell hív ni a 2. § (5) be kez dé sé ben fog lal tak ra is.

A be szá mo ló elekt ro ni kus úton tör té nõ le tét be helyezésével, il let ve köz zé té te lé vel kap cso la tos

költségtérítés meg fi ze té se

6. §

(1) A szám vi te li tör vény sze rin ti be szá mo ló elekt ro ni -kus úton tör té nõ le tét be he lye zé se, il let ve köz zé té te le ese -tén (Ctv. 48/F. §) a be szá mo ló be nyúj tá sá val egy ide jû leg a


költ ség té rí tést meg kell fi zet ni, a 3. §-ban fog lal tak meg -felelõ al kal ma zá sá val. A Szol gá lat hoz a be szá mo ló valegyütt elekt ro ni kus úton meg kell kül de ni a be szá mo lóköz zé té te lé nek költ ség té rí té sé re vo nat ko zó költ ség té rí té siutal vány má so la tát.

(2) A költ ség té rí tés meg fi ze té sé nek iga zo lá sá ra vo nat -ko zó an a Szol gá lat, il let ve a Ma gyar Ál lam kincs tár el já rá -sá ra az 5. § (1) be kez dé sé ben, va la mint (3)–(5) bekezdé -sében fog lal tak meg fele lõen irány adók.

(3) Ha az elekt ro ni kus úton meg kül dött be szá mo ló hoz a költ ség té rí tés be fi ze té sé rõl szóló iga zo lás a be szá mo ló be -nyúj tá sát kö ve tõ nyolc na pon be lül nem ér ke zik meg, aSzol gá lat a Cég nyil ván tar tá si és Cég in for má ci ós Szol gá lat mû kö dé sé rõl, va la mint a cég in for má ció költ ség té rí té sé rõl szóló 10/1998. (V. 23.) IM ren de let 2/A. §-ának (2) be kez -dé se alap ján – fi gye lem mel a Ctv. 48/G. §-ának (3) be kez -dé sé re – meg ál la pít ja, hogy a cég nem tett ele get a le tét behe lye zé si, il let ve köz zé té te li kö te le zett sé gé nek. Er rõl a be -szá mo lót be nyúj tó sze mélyt elekt ro ni kus úton, majd pa pírala pú hi te les má so lat ban is ér te sí ti, egy ben tá jé koz tat ja a2. § (5) be kez dés ben fog lal tak ról.

In téz ke dés az elekt ro ni kus úton meg fi ze tett,de a cégeljárásban fel nem hasz nált il le ték rõl,

valamint közzétételi költ ség té rí tés rõl

7. §

(1) A Ma gyar Ál lam kincs tár ha von ta két al ka lom mal azille té kes cég bí ró ság nak, il let ve a Szol gá lat nak to váb bít jaazo kat az il le ték, il let ve köz zé té te li költ ség té rí tés meg fi ze -té sé rõl szóló iga zo lá so kat, ame lye ket a be fi ze tést kö ve tõ14 na pon be lül a cég bí ró ság, il let ve a Szol gá lat az 1–6. §sze rin ti el já rás ban – az azo kon sze rep lõ ügy azo no sí tó szá -mok alap ján – nem kért meg kül de ni.

(2) A cég bí ró ság az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott iga -zo lá so kat át ad ja a Szol gá lat nak, mely a be fi ze tett, de acég ügyek ben fel nem hasz nált il le té kek rõl és költ ség té rí té -sek rõl nyil ván tar tást ve zet.

(3) A cég bí ró ság, il let ve a Szol gá lat ké re lem re – mely -hez csa tol ni kell az il le ték, il let ve a költ ség té rí tés be fi ze té -sé nek meg tör tén té rõl szóló iga zo lást – a (2) be kez dés szerinti nyil ván tar tás alap ján pa pír ala pú for má ban ha tá ro -za tot hoz, il let ve iga zo lást ad ki ar ról, hogy a ké re lem benfel tün te tett il le ték, il let ve költ ség té rí tés fel hasz ná lá sá racég be jegy zé si (vál to zás be jegy zé si) el já rás ban, il let ve az5. § vagy a 6. § sze rin ti el já rás ban nem ke rült sor, ezért az a 2. § (5) be kez dé se sze rint vissza igé nyel he tõ.

8. §

(1) Ez a ren de let 2005. szep tem ber 1. nap ján lép ha tály ba.

(2) A ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg a bí ró sá giügy vi tel sza bá lya i ról szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM ren de let(Büsz.) 61/B. §-ának (6) be kez dé se, a bí ró sá gi ügy vi telsza bá lya i ról szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM ren de le tet mó do -sí tó 41/2004. (XII. 21.) IM ren de let 8. §-ának a Büsz.61/B. § (6) be kez dé sét meg ál la pí tó ren del ke zé se, va la mint a cég be jegy zé si el já rás sal és a cég nyil ván tar tás sal kap cso -la tos egyes igaz ság ügy-mi nisz te ri ren de le tek mó do sí tá sá -ról szóló 31/2004. (IX. 24.) IM ren de let 8. §-a (2) bekezdé -sének a Cég nyil ván tar tá si és Cég in for má ci ós Szol gá latmû kö dé sé rõl, va la mint a cég in for má ció költ ség té rí té sé rõl szóló 10/1998. (V. 23.) IM ren de let 9. § (6) be kez dé sétmeg ál la pí tó ren del ke zé se a ha tá lyát vesz ti.

9. §

A Cég nyil ván tar tá si és Cég in for má ci ós Szol gá lat mû -kö dé sé rõl, va la mint a cég in for má ció költ ség té rí té sé rõl szóló 10/1998. (V. 23.) IM ren de let 9. §-ának (6) bekez -dése he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(6) Ha a fel hasz ná ló a Szol gá lat szá mí tó gé pes há ló za taút ján vagy a kor mány za ti por tá lon ke resz tül cso por to sí tottcég in for má ci ót igé nyel, a cég nyil ván tar tás ban való ke re -sés sel össze füg gõ szol gál ta tás – amennyi ben an nak ered -mé nye ként csak a cég cég jegy zék szá mát, ne vét, rö vi dí tettel ne ve zé sét, szék he lyét, il let ve adó szá mát kap ja meg – térítésmentes.”

Dr. Han kó Fa ra gó Miklós s. k.,igaz ság ügyi mi nisz té ri u mi po li ti kai államtitkár

A tárca nélküli miniszter26/2005. (VIII. 5.) TNM

rendelete

az egyes szakképesítések szakmaiés vizsgakövetelményeirõl és a szakmai vizsgaszervezésére jogosult intézmények jegyzékérõl

A szak kép zés rõl szóló 1993. évi LXXVI. tör vény 5. §-a(1) be kez dé sé nek a)–b) pont já ban ka pott fel ha tal ma zásalap ján – az ok ta tá si mi nisz ter rel egyet ér tés ben – a kö vet -ke zõ ket ren de lem el:

1. §

(1) E ren de let 1. szá mú mel lék le té ben meg je lölt, a re gi o -ná lis fej lesz té sért és fel zár kóz ta tá sért fe le lõs tár ca nél kü limi nisz ter fel adat kö ré be tar to zó – az Or szá gos Kép zé si


Jegy zék ben sze rep lõ – szak ké pe sí té sek szak mai és vizs ga -kö ve tel mé nye it e ren de let 2. szá mú mel lék le té ben hatá -rozom meg.

(2) E ren de let 3–4. szá mú mel lék le te i ként ki adom a ren -de let ha tá lya alá tar to zó szak ké pe sí té sek meg szer zé sé reirá nyu ló szak mai vizs ga szer ve zé sé re fel jo go sí tott in téz -mé nyek jegy zé két. A 3. szá mú mel lék let ben fel so rolt in -téz mé nyek ki zá ró lag a 4. szá mú mel lék let ben meg je löltszak ké pe sí té sek meg szer zé sé re irá nyu ló szak mai vizs gákszer ve zé sé re jo go sul tak.

(3) A szak mai vizs gák szer ve zé sé re szóló jo go sult ságe ren de let alap ján 2008. de cem ber 31-ig ér vé nyes.

2. §

(1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép hatályba; a ren de let 1. szá mú mel lék le te 3., 4. és 7. sor -száma alat ti kö ve tel mé nye ket a ha tály ba lé pé sét köve tõenin du ló kép zé sek re kell al kal maz ni. E ren de let 1. szá múmel lék le te 1., 2., 5., 6. és 8. sor szá ma alat ti kö ve tel mé nyekelsõ íz ben a ha tály ba lé pé sé tõl szá mí tott má so dik hó nap elteltét köve tõen meg hir de tett szak mai vizs gá kon kér -hetõk szá mon.

(2) E ren de let 1. szá mú mel lék le té nek 5–8. sor szá maialatt ki adott szak ké pe sí té sek re vo nat ko zó írás be li és szóbeli vizs ga ré szek té te le it a ha tály ba lé pé sét kö ve tõ15 na pon be lül az Or szá gos La kás- és Épí tés ügyi Hi va talki ad ja; a vizs ga té te le ket elsõ íz ben az 1. szá mú mel lék let5., 6. és 8. sor szá ma alat ti szak ké pe sí té sek vo nat ko zá sá ban az (1) be kez dés ben em lí tett szak mai vizs gá kon kell al kal -maz ni.

(3) E ren de let 1. szá mú mel lék le té nek 3. és 4. sor szá maalatt ki adott szak ké pe sí té sek re vo nat ko zó – a belügy -miniszter köz le mé nyé ben (BK 2004. évi 18. szám) köz zé -tett – köz pon ti kép zé si prog ra mo kat e ren de let hatályba -lépését köve tõen is al kal maz ni kell.

(4) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg ha tá lyu katvesz tik az egyes szak ké pe sí té sek szak mai és vizs ga kö ve -tel mé nye i nek ki adá sá ról szóló 16/2003. (IV. 18.) BM ren -de let 3., 4., 5., 6., 9., 10. és 23. szá mú mel lék le tei, to váb báa 29. szá mú mel lék le té bõl a 71 5801 01 OKJ szá mú Épí té si mû sza ki el len õr I., az 53 5801 03 OKJ szá mú Épí té si mû -sza ki el len õr II., a 71 5483 01 OKJ szá mú Fel vo nó- ésmoz gó lép csõ el len õr, a 34 5483 01 OKJ szá mú Fel vo nó-és moz gó lép csõ kar ban tar tó-sze re lõ, az 54 7899 03 OKJszá mú In gat lan ke ze lõ, az 52 3439 02 OKJ szá mú In gat lan -köz ve tí tõ, va la mint az 52 7899 03 OKJ szá mú Tár sas ház -ke ze lõ szak ké pe sí té sek.

(5) E ren de let hatályba lépésével egy ide jû leg ha tá lyu katvesz tik a bel ügy mi nisz ter ha tás kö ré be tar to zó szak ké pe sí -té sek meg szer zé sé re irá nyu ló szak mai vizs ga szer ve zé sé re fel jo go sí tott in téz mé nyek rõl szóló 30/2003. (VII. 11.) BMren de let 1. szá mú mel lék le té nek 2., 4., 7., 8., 9., 10., 13.,16., 17., 19., 21., 22., 26., 30., 33., 34., 36., 37., 39., 42.,45., 47. és 48. sor szám sze rin ti so rai, to váb bá a 2. szá múmel lék le té bõl a 71 5801 01 OKJ szá mú Épí té si mû sza ki ellenõr I., az 53 5801 03 OKJ szá mú Épí té si mû sza ki el len -õr II., a 71 5483 01 OKJ szá mú Fel vo nó- és moz gó lép csõel len õr, a 34 5483 01 OKJ szá mú Fel vo nó- és moz gó lép -csõ kar ban tar tó-sze re lõ, az 54 7899 03 OKJ szá mú In gat -lan ke ze lõ, az 52 3439 02 OKJ szá mú In gat lan köz ve tí tõ,va la mint az 52 7899 03 OKJ szá mú Tár sas ház ke ze lõ szak -ké pe sí té sek so rai.

Dr. Kol ber Ist ván s. k.,a re gi o ná lis fej lesz té sért és fel zár kóz ta tá sért fe le lõs

tár ca nél kü li mi nisz ter


1. számú melléklet a 26/2005. (VIII. 5.) TNM rendelethez

Jegyzék az állam által elismert – a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszterágazatába tartozó – szakképesítésekhez kiadott szakmai és vizsgakövetelményekrõl

Sor szám OKJ szám A szak ké pe sí tés meg ne ve zé seSzak ma cso port

szá ma

1. 71 5801 01 Épí té si mû sza ki el len õr I. (a szak irány meg je lö lé sé vel) 9

2. 53 5801 03 Épí té si mû sza ki el len õr II. (a szak irány meg je lö lé sé vel) 9

3. 71 5483 01 Fel vo nó- és moz gó lép csõ el len õr (a szak irány meg -jelölésével)

5

4. 34 5483 01 Fel vo nó- és moz gó lép csõ kar ban tar tó-sze re lõ (a szak -irány meg je lö lé sé vel)

5

5. 54 7899 03 In gat lan ke ze lõ 17

6. 52 3439 02 In gat lan köz ve tí tõ 17

7. 54 3439 02 In gat lan va gyon-ér té ke lõ és köz ve tí tõ 17

8. 52 7899 03 Tár sas ház ke ze lõ 17

2. számú mellékleta 26/2005. (VIII. 5.) TNM rendelethez

A 26/2005. (VIII. 5.) TNM rendelet1. számú melléklete 1. sorszáma alatt kiadott

építési mûszaki ellenõr I. szakképesítés szakmaiés vizsgakövetelményei

ÉPÍTÉSI MÛSZAKI ELLENÕR I.SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI

ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

I. A szak ké pe sí tés Or szá gos Kép zé si Jegy zék bensze rep lõ ada tai

1. A szak ké pe sí tés azo no sí tó szá ma: 71 5801 01

2. A szak ké pe sí tés meg ne ve zé se: Épí té si mû sza ki el len õr I. A szak irány meg je lö lé se: Épü let (É) Mély épí tés és mély épí té si mû tár gyak (M) Épít mény- és épü let gé pé szet (G) Épít mény- és épü let vil la mos ság (V)

3. Hoz zá ren delt FEOR szám: 3192

4. Kép zés ma xi má lis idõ tar ta ma: – Szak kép zé si év fo lya mok szá ma : – Óra szám: 300 óra

5. El mé let ará nya: 60%

6. Gya kor lat ará nya: 40%

II. A szak ké pe sí tés to váb bi ada tai

1. A kép zés meg kez dé sé hez szük sé ges is ko lai elõ kép -zett ség: szak irá nyú fel sõ fo kú vég zett ség

Szak mai elõ kép zett ség: –Elõ ze tes szak mai gya kor lat: 3 év, mely építészeti-

mûszaki ter ve zé si, épí tés ki vi te le zé si, épí tés ügyi igazga -tási, épí tés fel ügye le ti, be ru há zói-mû sza ki, va la mint aze te rü le te ken foly ta tott ok ta tói te vé keny ség.

2. Pá lya al kal mas sá gi, il let ve szak mai al kal mas sá gi követelményeknek kell meg fe lel nie: –

3. Szak mai alap kép zés idõ tar ta ma: –

4. Szint vizs ga: –

III. A szak ké pe sí tés mun ka te rü le te

1. A szak ké pe sí tés sel leg jel lem zõb ben be tölt he tõ munkakör, fog lal ko zás

A mun ka kör, fog lal ko zás

FEOR szá ma FEOR meg ne ve zé se

3192 Mi nõ sé gi, mû sza ki, biz ton sá gi el len õr

2. A mun ka te rü let rö vid, jel lem zõ le írá sa

Az épí té si mû sza ki el len õr I. az épí té si be ru há zá sokmeg va ló sí tá sá ra irá nyu ló épí té si-sze re lé si mun ka tel jes folyamatában elõ se gí ti és el len õr zi az ide vo nat ko zó jog -sza bá lyok, ha tó sá gi elõ írások, szab vá nyok, szer zõ dé sek,va la mint az épí tés ügyi ha tó ság, il let ve az épít mény lé te sí -té sét en ge dé lye zõ ha tó ság ál tal jó vá ha gyott építészeti- mûszaki terv be tar tá sát.

Az épí té si mû sza ki el len õr I. kö te les hiba, hi á nyos ságmeg ál la pí tá sa ese tén azt ha la dék ta la nul az épít te tõ vagyan nak meg bí zott ja tu do má sá ra hoz ni.

Az épí té si mû sza ki el len õr I. fel adat kö re – építmény -kategóriánként – a kö vet ke zõ épí té si mun kák ellenõrzé -sére ter jed ki:

Épü let (É) szak irány:Bár mely funk ci ó jú, bár mi lyen szer ke ze tû épü let, il let ve

an ten na, an ten na tar tó-szer ke zet és azok hoz tar to zó mû tár -gyak, va la mint az ezek kel össze füg gõ, il le tõ leg ki szol gá lóépít mény épí té sé vel, fel újí tá sá val, át épí té sé vel, bon tá sá val össze füg gõ en a te her hor dó, tér el ha tá ro ló és szak ipa ri szer -ke ze tek el len õr zé se; épü let fi zi kai ter vek és szá mí tá sok ellenõrzése.

Mély épí tés és mély épí té si mû tár gyak (M) szak irány:Az É ka te gó ri á ban meg ha tá ro zott épít mé nyek hez

szerkezetileg vagy funk ci ó já ban kap cso ló dó, te lek ha tá ronbe lü li mély épí té si (mély ala po zá si, szenny víz tisz tí tá si,szenny víz tá ro lá si, szi vár gó, víz te le ní té si stb.) mû tárgy épí -té si, föld- és te rep ren de zé si, va la mint fel szí ni vízelveze -tési mun ká i nak el len õr zé se.

Épít mény- és épü let gé pé szet (G) szak irány:Az É és M ka te gó ri ák ban meg ha tá ro zott épít mé nyek,

ezek be épí tett eme lõ be ren de zé se i nek, to váb bá fû té si, szel -lõ zé si, va la mint az épít mé nyen, il le tõ leg te lek ha tá ron be -lü li víz el lá tá si, csa tor ná zá si és gáz há ló zat-sze re lé si mun -ká i nak el len õr zé se a mé rõ órá ig.

Épít mény- és épü let vil la mos ság (V) szak irány:Az É és M ka te gó ri ák ban meg ha tá ro zott épít mé nyen be -

lü li vi lá gí tá si és erõ át vi te li há ló za tok sze re lé sé nek el len õr -zé se a mé rõ órá ig, az épü let fel ügye le ti rend sze rek sze re lé -sé nek el len õr zé se.

3. A szak ké pe sí tés sel ro kon szak ké pe sí té sek

A szak ké pe sí tés sel ro kon szak ké pe sí té sek

azo no sí tó szá ma meg ne ve zé se

53 5801 03 Épí té si mû sza ki el len õr II.


IV. A szak ké pe sí tés szak mai kö ve tel mé nyei

Az épí té si mû sza ki el len õr le gyen ké pes az épít te tõ érdekében az épí té si-sze re lé si mun ka tel jes fo lya ma tá nakát te kin té sé re szak mai, jogi, pénz ügyi, szab vány- és mi nõ -ség ügyi szem pont ból, to váb bá le gyen ké pes elõ se gí te ni ajó vá ha gyott en ge dé lye zé si terv sze rin ti ki vi te le zõi te vé -keny sé get, ér vé nye sít se a ha tó sá gi elõ írások és mi nõ sé gikö ve tel mé nyek be tar tá sát.

A fog lal ko zás gya kor lá sa so rán elõ for du ló leg fon to -sabb fel ada tok, fel adat cso por tok és az azok hoz köz vet le -nül kap cso ló dó kö ve tel mé nyek:

1. El len õr zés te rü le tén

A szak em ber le gyen ké pes– az épít mény ki tû zé se he lyes sé gé nek, a ta laj me cha ni -

kai, kör nye zet vé del mi és egyéb fel mé ré sek, vizs gá la tokmeg tör tén té nek el len õr zé sé re,

– a ha tó sá gi en ge dé lyek, ha tó sá gi elõ írások, ha tár idõk,szab vá nyok és a mi nõ sé gi elõ írások, va la mint a szer zõ dé -sek ben fog lal tak be tar tá sá nak fo lya ma tos el len õr zé sé re,

– a mun kák el ta ka rá sa elõtt azok mennyi sé gi és mi nõ -sé gi el len õr zé sé re,

– az egyes épít mény faj ták mû sza ki tel je sít mény jel lem -zõ i nek el len õr zé sé re, a tech no ló gi á val össze füg gõ biz ton -sá gi elõ írások be tar tá sá nak el len õr zé sé re,

– a be épí tett anya gok, kész ter mé kek és be ren de zé sekmeg fe le lõ ség-iga zo lá sa meg lé té nek el len õr zé sé re.

2. Ész re vé te le zés, ja vas lat té tel, rész vé tel te rü le tén

A szak em ber le gyen ké pes– az épí té si nap ló be jegy zés és egyéb jegy zõ köny vek

el len jegy zé sé re, il le tõ leg ész re vé te le zé sé re,– a hi bák nak, a hi á nyos sá gok nak, el té ré sek nek az épí -

té si nap ló ban való fel tün te té sé re,– a mû sza ki, il let ve gaz da sá gi szük sé ges ség bõl in do -

kolt terv vál toz ta tá sok kal kap cso la tos ja vas la tok meg té te -lé re az épít te tõ ré szé re,

– az át adás-át vé te li el já rás ban való rész vé tel re.

3. Jog al kal ma zás te rü le tén

A szak em ber le gyen ké pes al kal maz ni és is mer ni– a mû sza ki el len õr zés sel össze füg gõ jog sza bá lyo kat,– a mû sza ki el len õr jo ga i ra, kö te le zett sé ge i re és fe le -

lõs sé gé re vo nat ko zó sza bá lyo kat,– az épí té si nap ló val kap cso la tos elõ írásokat,– az épí tés ügyi igaz ga tás el já rá si rend jét és szer ve ze ti

rend sze rét,– az or szá gos te le pü lés ren de zé si és épí té sze ti kö ve tel -

mé nye ket,– az épí té si és köz üze mi en ge dé lye zé si el já rá sok sza bá -

lya it,– az épí tés ügyi igaz ga tás szer ve ze ti rend sze rét,– meg kü lön böz tet ni az épí tés fel ügye let, va la mint az

épí tés ügyi ha tó sá gok rend sze rét,

– a pol gá ri jog alap ve tõ sza bá lya it, kü lö nös te kin tet tela tu laj don jog, va la mint a szer zõ dés kö tés ál ta lá nos sza bá -lya i ra, a szer zõ dés sze gés és kö vet kez mé nye i re vonatko -zóan stb.,

– a köt bér és kár té rí tés sza bá lya it, al kal ma zá sá nak fel -té te le it, a vál lal ko zá si és a meg bí zá si szer zõ dé sek tar tal miés for mai kö ve tel mé nye it, a ga ran ci á lis, sza va tos sá gi éshi ány pót lá si ügyek, to váb bá a köz be szer zés sza bá lya it,

– a leg fon to sabb mun ka jo gi sza bá lyo kat, ezen be lülkü lö nös te kin tet tel a mun ka szer zõ dés, a mun ka vég zés szabályaira, va la mint a mun ka- és pi he nõ idõ, a kár- és kár -té rí té si fe le lõs ség ren del ke zé se i re stb.,

– az in gat lan-nyil ván tar tás sza bá lya it, il le tõ leg a köz -igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás sza bá lya it,

– az épí tõ ipa ri ki vi te le zés és az épí tés ügyi bír ság alap -ve tõ sza bá lya it,

– az épí té si cél ra szol gá ló anya gok, kész ter mé kek ésbe ren de zé sek mû sza ki kö ve tel mé nye i re és megfelelõsé -gének iga zo lá sá ra vo nat ko zó sza bá lyo kat,

– az egyes épü let szer ke ze tek kö te le zõ al kal mas sá gá ravo nat ko zó sza bá lyo kat,

– a te vé keny sé gé hez kap cso ló dó adó zá si és szám vi te lisza bá lyo kat,

– az épí tés hez kap cso ló dó be ru há zá si és fi nan szí ro zá siál ta lá nos sza bá lyo kat,

– az épí tés ügy höz kap cso ló dó szer zõ dés és szám lá záspénz ügyi sza bá lya it,

– a költ sé gek ter ve zé sé nek és el szá mo lá sá nak fõ sza bá -lya it,

– a mû sza ki el len õr zés dí ja zá sá nak el ve it, a megálla -pítására vo nat ko zó sza bá lya it.

A szab vány és mi nõ ség ügy te rü le tén a szak em ber legyen ké pes

– is mer ni az épí tés ügy kö ré ben al kal ma zott ál ta lá nosszab vány- és mi nõ ség ügyi sza bá lyo kat, en nek ke re té benis mer je és al kal maz za a mi nõ ség el len õr zé sé re és a tel jeskörû mi nõ ség irá nyí tás ra vo nat ko zó sza bá lyo kat, a mi nõ -ség irá nyí tá si rend szert és az ISO 9000:2000 szabvány -sorozatot,

– el iga zod ni a fel vo nók, moz gó lép csõk, moz gó jár dáklé te sí té sé re vo nat ko zó sza bá lyok ban,

– is mer ni a kör nye zet köz pon tú irá nyí tá si rend szer alkalmazását az épí tõ ipar ban, va la mint az ISO 9001:2000szab vány al kal ma zá sá nak szem pont ja it a ter ve zés ben és aki vi te le zés ben,

– is mer ni az épí té si pro jekt mi nõ ség irá nyí tá sát, a mûszaki el len õr fel ada tát mi nõ ség ügyi szem pont ból, va la -mint a pro jekt meg va ló sí tá sa köz ben tör té nõ minõség- ellenõrzést,

– is mer ni a mi nõ ség ügy jogi kér dé se it, va la mint a szab -vá nyo sí tás rend sze rét és a szab vá nyok al kal ma zá sá nakkér dé se it,

– el iga zod ni a nem zet kö zi, eu ró pai és nem ze ti szab vá -nyok kér dé se i ben, is mer ni azok fo gal mát és össze füg gé se it,

– is mer ni az épí té si célú ter mé kek for ga lom ba ho za ta -lá nak és fel hasz ná lá sá nak fel té te le it, az épí tés ügy te rü le té -re vo nat ko zó lé te sít mé nyek tûz vé del mi sza bá lya it.


4. Az egyes szak te rü le te ken be lül, fel adat kör ében

A szak em ber le gyen ké pes is mer ni és al kal maz ni

– az épí té si mun kák hoz tar to zó mi nõ ség ügyi szak maisza bá lyok kö ré ben az épü le tek épí té sé vel, épü let szer ke ze -tek be épí té sé vel, ki ala kí tá sá val, kar ban tar tá sá val, fel újí tá -sá val, le bon tá sá val kap cso la tos szak mai és tech no ló gi aielõ írásokat, mi nõ ség-el len õr zé si kö ve tel mé nye ket,

– a mély épí té si mun kák hoz tar to zó mi nõ ség ügyi szak -mai sza bá lyok kö ré ben a mély épí tés kö ré be tar to zó épít -mé nyek lé te sí té sé vel, ki ala kí tá sá val, kar ban tar tá sá val, fel -újí tá sá val, le bon tá sá val kap cso la tos szak mai elõ írásokat,mi nõ ség-el len õr zé si kö ve tel mé nye ket,

– az épít mény- és épü let gé pé sze ti mun kák hoz tar to zómi nõ ség ügyi szak mai sza bá lyok kö ré ben az épü let gé pé -szet kö ré be tar to zó épü let szer ke ze tek, be ren de zé sek lé te -sí té sé vel, be épí té sé vel, kar ban tar tá sá val, fel újí tá sá val, le -bon tá sá val kap cso la tos szak mai sza bá lyo kat, elõ írásokat,mi nõ ség-el len õr zé si kö ve tel mé nye ket,

– az épít mény- és épü let vil la mos sá gi mun kák hoz tar -tozó mi nõ ség ügyi szak mai sza bá lyok kö ré ben az épü le tek, épít mé nyek elekt ro mos el lá tá sá val, hír köz lõ és in for ma ti -kai, va la mint épü let fel ügye le ti rend sze rek kel kap csolatoslé te sí té si, kar ban tar tá si, fel újí tá si, bon tá si elõ írásokat,szak mai sza bá lyo kat, mi nõ ség-el len õr zé si kö ve tel mé nye -ket.

A szak em ber le gyen ké pes szak te rü le tén fel is mer ni

– a ha tó sá gi és köz üze mi en ge dé lyek ben elõ ír tak tól eltérõ je len sé ge ket és hi bá kat,

– a szab vá nyok elõ írásaitól el té rõ meg ol dá so kat,

– a mi nõ sé gi elõ írásoknak nem meg fe le lõ el já rá so kat,szer ke ze te ket, ele me ket és kap cso la to kat.

V. A szak ké pe sí tés vizs gáz ta tá sikö ve tel mé nyei

A szak mai vizs gát a szak mai vizs gáz ta tás ál ta lá nos szabályairól és el já rá si rend jé rõl szóló 26/2001.(VII. 27.) OM ren de let elõ írásainak meg fele lõen – az ittsza bá lyo zott el té ré sek kel – kell vég re haj ta ni.

1. A szak mai vizs gá ra bo csá tás fel té te lei

A szak mai vizs gá ra az je lent kez het, aki az épí té si mû -sza ki el len õri te vé keny ség rõl szóló 158/1997. (IX. 26.)Korm. ren de let sze rin ti szak irá nyú fel sõ fo kú szak mai vég -zett ség gel ren del ke zik, a kép zé si prog ram sze rin ti 100 órael mé le ti és 60 óra gya kor la ti kép zés ben leg ké sõbb a meg -elõ zõ két év ben részt vett, vagy aló la rész ben vagy egész -ben fel men tést ka pott, a kö ve tel mé nye ket tel je sí tet te,szak dol go za tát el ké szí tet te, és a vizs ga meg kez dé se elõtt30 nap pal a vizs ga szer ve zõ in téz mény nek át ad ta, és azt azér té ke lõ meg fe le lõ nek mi nõ sí tet te.

Va la mennyi je lölt nek szá mot kell ad nia felkészültsé -gérõl a IV. fe je zet ben is mer te tett szak mai kö ve tel mé nyeksze rint.

A vizs gá ra bo csá tás elõ fel té te le a kép zé sen való rész vé tel iga zo lá sa és az ered mé nyes szak mai dol go zat el ké szí té se.

2. A szak mai vizs ga ré szei– írás be li vizs ga,– gya kor la ti vizs ga,– szó be li vizs ga.

Az írás be li vizs ga tan tár gyai és idõ tar ta ma:– Jogi is me re tek– Pénz ügyi is me re tek– Szab vány- és mi nõ ség ügyi is me re tekAz írás be li vizs gán az Or szá gos La kás- és Épí tés ügyi

Hi va tal ál tal az adott vizs gá hoz ki adott té te le ket kell hasz -nál ni.

Az írás be li vizs ga idõ tar ta ma: 180 perc.

A gya kor la ti vizs ga tan tár gya és idõ tar ta ma:A gya kor la ti vizs gá ra a je lölt – vá lasz tott szak irá nyá -

nak/szak irá nya i nak meg fele lõen, a mi nõ ség ügy szak maisza bá lya it figye lembe véve – az Or szá gos La kás- és Épí -tés ügyi Hi va tal ál tal jó vá ha gyott, és a vizs ga szer ve zõ intézmény ál tal ki adott té ma kö rök egyi ké bõl leg alább 1 ív(negy ven ezer le ütés) ter je del mû szak dol go za tot ír. A vizs -ga szer ve zõ ál tal fel kért szak mai ér té ke lõ ál tal el bí ráltszak dol go za tot a je lölt nek a szak vizs ga bi zott ság elõtt kellmeg vé de nie. En nek so rán – az épí té si mû sza ki el len õr zé siszak mai tu dá sa mel lett – szá mot kell ad nia ar ról, hogy képes egy épí té si mû sza ki el len õr zé si prob lé mát kom plexmó don ke zel ni, más szak em be rek kel együtt mû köd ni an -nak meg ol dá sá ban, el mé le ti és gya kor la ti is me re te it al ko tó mó don al kal maz ni.

A szak dol go za tot a vizs ga idõ pont ja elõtt 30 nap pal kell be nyúj ta ni.

A szak dol go zat meg vé dé se a szó be li vizs ga ke re té bentör té nik.

A szó be li vizs ga tan tár gyai és idõ tar ta ma:A szó be li vizs gán csak az Or szá gos La kás- és Épí tés -

ügyi Hi va tal ál tal ki adott té te le ket le het al kal maz ni. A té -tel sort a vizs ga szer ve zõ a kép zés meg kez dé se kor a je löltren del ke zé sé re bo csát ja.

A szó be li vizs ga té ma kö rei és idõ tar ta ma:– Jogi is me re tek– Pénz ügyi is me re tek– Szab vány- és mi nõ ség ügyi is me re tekA vizs gán a vizs gá zó ré szé re té te len ként leg alább

20 perc fel ké szü lé si idõt kell biz to sí ta ni.

3. A szak mai vizs gán szá mon kér he tõ fel ada tok a szintmeg je lö lé sé vel

Az írás be li vizs ga tar tal ma:Az írás be li vizs gán az V. 2. pont ban sze rep lõ tan tár -

gyak ból és a IV. fe je zet ben le írt szak mai kö ve tel mé nyekfigye lembe véte lével össze ál lí tott fel adat la pot kell meg -oldani.


A gya kor la ti vizs ga tar tal ma:

A 2. pont nak a gya kor la ti vizs gá ra vo nat ko zó elõ írásaisze rint.

A szó be li vizs ga tar tal ma:

A szó be li vizs gán az V. 2. pont ban sze rep lõ tan tár gyak -ból, a IV. fe je zet szak mai kö ve tel mé nye i nek figye lembe -véte lével össze ál lí tott té te lek alap ján kell vizs gáz ni.

4. A kép zés és szak mai vizs ga egyes ré szei aló li fel -mentés fel té te lei

A kép zés és a szak mai vizs ga írás be li és szó be li ré szé -nek „Jogi is me re tek” és a „Szab vány- és mi nõ ség ügyi ismeretek” té ma kö rök bõl, il let ve tár gyak ból rész ben vagyegész ben fel men tés ad ha tó, ha a je lölt más szak te rü le te ken ered mé nyes jo go sult sá gi vagy szak mai vizs gát tett (épí tés -ügyi mû sza ki szak ér tõi, fe le lõs mû sza ki ve ze tõi, építé -szeti-mûszaki ter ve zõi, köz igaz ga tá si, épí té si mû szaki ellenõri).

A fel men tés re vo nat ko zó ké rel met és an nak mel lék le te it (iga zo lás az or szá gos szak mai ka ma rák ál tal a jo go sult sá gi vizs ga ered mé nyes le té te lé rõl, bi zo nyít vány si ke res szak -vizs gá ról) az épí té si mû sza ki el len õri név jegy zé ket ve ze tõszerv nek kell le ad ni, aki a ké re lem rõl ha tá ro zat ban dönt,an nak be nyúj tá sát kö ve tõ 15 na pon be lül. A fel men tés rõlho zott dön tést, a mi nisz te ri tá jé koz ta tó ban ki adott irány -mu ta tás sze rint kell meg hoz ni.

5. A szak mai vizs ga ér té ke lé se

Az írás be li vizs gán szak mai fel adat cso por ton ként leg -alább 60-60%-os tel je sít ményt kell el ér nie a je lölt nek azOr szá gos La kás- és Épí tés ügyi Hi va tal ál tal össze ál lí tottvizs ga té te lek hez ki adott ér té ke lé si út mu ta tó alap ján.

A je lölt a si ker te len írás be li vizs gát köve tõen is te hetszó be li vizs gát, de bi zo nyít ványt csak si ke res írás be li vizs -ga bir to ká ban kap hat. A je lölt a szó be li szak mai vizs gánelég te len mi nõ sí tést kap, ha bár mely fel adat cso port ból avizs ga bi zott ság dön té se alap ján nem éri el a meg kí vántszak mai szín vo na lat.

Si ker te len a gya kor la ti szak mai vizs ga ab ban az eset -ben, ha a je lölt be nyúj tott dol go za ta nem éri el a kö ve tel -mé nyek ben meg ha tá ro zott szin tet és e miatt elég te len osz -tály za tot kap, il le tõ leg ak kor, ha a je lölt nem ké pes meg vé -de ni a le írt szak mai ál lás pont ját a vizs ga bi zott ság elõtt.

A szak mai vizs ga szak mai el mé le ti osz tály za tát az írás -be li és a szó be li vizs ga ré szek re ka pott osz tály za tok ke re kí -tett szám ta ni át la ga adja.

A szak mai vizs ga gya kor la ti osz tály za tát az ér té ke lõ ál -tal ja va solt, va la mint a vizs ga bi zott ság ál tal adott jegyszám ta ni át la ga ha tá roz za meg.

Ered mé nyes vizs gát tett az a je lölt, aki min den vizs ga -rész kö ve tel mé nyét leg alább elég sé ges ered ménnyel tel je -sí tet te.

VI. Egyéb tud ni va lók

1. Ja va solt tan tár gyak (mo du lok)

– jogi alap is me re tek,

– pénz ügyi és gaz da sá gi is me re tek,

– szab vány- és mi nõ ség ügyi is me re tek,

– épí té si mû sza ki alap is me re tek (nem szak irá nyú alap -kép zett ség ese tén).

2. Kon takt óra szá mok

Sor -szám

Meg ne ve zés Óra számVizs ga for mák

Írás be li Szó be li

1. Jogi is me re tek 35 X X

2. Pénz ügyi és gaz da -sá gi is me re tek

25 X X

3. Szab vány- és minõségügyi ismeretek

100 X X

Össze sen 160 3 3

A tan fo lya mi idõ szak hát ra lé võ ré szé ben a hall ga tóktan tár gyan ként kü lön bö zõ gya kor la ti fel ada to kat ol da nakmeg, va la mint hely szí ni szem lé ken vesz nek részt.

3. Egyéb sa já tos in for má ció

A kép zés egy sé ge i nek (mo dul ja i nak) el vég zé sé rõl szóló iga zo lás ki adá sá nak fel té te le: A szak ké pe sí tés meg szer zé -sét elõ ké szí tõ ok ta tá son való rész vé tel rõl a kép zõ in téz -mény iga zo lást (lá to ga tá si je gyet) ad ki azok ré szé re, akikaz ok ta tá si órák – tan tár gyan ként – leg alább 80%-án résztvet tek (a tan tár gyat ta ní tó ok ta tók jel zé se alap ján).

4. Egyéb fel té te lek

A vizs ga bi zott ság egy tag ját a szak mai ka ma rák( Magyar Mér nö ki Ka ma ra vagy Ma gyar Épí tész Ka ma ra)de le gál ják. A vizs ga szer ve zõ in téz mény, a vizs ga szak te -rü le té nek figye lembe véte lével kéri fel az ille té kes szak mai ka ma rát vizs ga bi zott sá gi tag ki je lö lé sé re.



építési mûszaki ellenõr II. szakképesítés szakmaiés vizsgakövetelményei

ÉPÍTÉSI MÛSZAKI ELLENÕR II.SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI




2. A szak ké pe sí tés meg ne ve zé se: Épí té si mû sza ki el len õr II. A szak irány meg je lö lé se: Épü let (É) Mély épí tés és mély épí té si mû tár gyak (M) Épít mény- és épü let gé pé szet (G) Épít mény- és épü let vil la mos ság (V)

3. Hozzá ren delt FEOR szám: 3192

4. Kép zés ma xi má lis idõ tar ta ma: Szak kép zé si év fo lya mok szá ma: – Óra szám: 500 óra

5. Elmélet ará nya: 60%

6. Gya kor lat aránya: 40%


1. A kép zés meg kez dé sé hez szük sé ges is ko lai elõ kép -zett ség: szak irá nyú kö zép fo kú szak ké pe sí tés, az egyesépít mény faj ták nak meg fe le lõ szak irá nyú tech ni ku si ok le -vél, il le tõ leg a tech ni kus kép zés szü ne te lé sé nek idõ sza ká -ban a szak irá nyú szak kö zép is ko lai érett sé gi bi zo nyít vány.

Szak mai elõ kép zett ség: –Elõ ze tes szak mai gya kor lat: 5 év, Ma gyar or szá gon

foly ta tott épí té sze ti-mû sza ki ter ve zé si, épí tés ki vi te le zé si,épí tés ügyi igaz ga tá si, épí tés fel ügye le ti, be ru há zói-mû sza -ki, va la mint az e te rü le te ken foly ta tott ok ta tói te vé keny -ség.





1. A szak ké pe sí tés sel leg jel lem zõb ben be tölt he tõ mun -ka kör, fog lal ko zás





Az épí té si mû sza ki el len õr II. – a sa já tos épít mény faj tákki vé te lé vel – az épí té si be ru há zá sok meg va ló sí tá sá ra irá -nyu ló épí té si-sze re lé si mun ka tel jes fo lya ma tá ban elõse -gíti és el len õr zi az ide vo nat ko zó jog sza bá lyok, ha tó sá gielõ írások, szab vá nyok, szer zõ dé sek, va la mint az épí tés -ügyi ha tó ság, il let ve az épít mény lé te sí té sét en ge dé lye zõha tó ság ál tal jó vá ha gyott épí té sze ti mû sza ki terv betar -tását.

Az épí té si mû sza ki el len õr II. kö te les hiba, hi á nyos ságmeg ál la pí tá sa ese tén azt ha la dék ta la nul az épít te tõ vagyan nak meg bí zott ja tu do má sá ra hoz ni.

Az épí té si mû sza ki el len õr II. fel adat kö re a kü lön jog -sza bály ban az épí té si be ru há zá sok ra meg ál la pí tott nem ze ti ér ték ha tárt meg nem ha la dó épí té si mun kák el len õr zé sé reter jed ki az aláb bi – épít mény ka te gó ri án kén ti – korláto -zások figye lembevétele mel lett:

Épü let (É) szak irány:Szok vá nyos funk ci ó jú és szer ke ze tû pin ce, föld szint és

to váb bi két szin tû, leg fel jebb 6,6 m fal köz (osz lop köz) mé -re tû, ma xi mum 500 m2 brut tó alap te rü le tû épü let épí té sé -vel, fel újí tá sá val, át épí té sé vel, bon tá sá val össze füg gõ en ate her hor dó, tér el ha tá ro ló és szak ipa ri szer ke ze tek ellen -õrzése.

Mély épí tés és mély épí té si mû tár gyak (M) szak irány:Az É ka te gó ri á ban meg ha tá ro zott épü let hez szerkeze -

tileg vagy funk ci ó já ban kap cso ló dó, te lek ha tá ron be lü li(ala po zá si, szenny víz tisz tí tá si, szenny víz tá ro lá si, szi vár -gó, víz te le ní té si stb.) mû tárgy épí té si, föld- és terepren -dezési, va la mint fel szí ni víz el ve ze té si mun ká i nak el len õr -zé se.

Épít mény- és épü let gé pé szet (G) szak irány:Az É és M ka te gó ri ák ban meg ha tá ro zott épít mé nyek

fûtési, szel lõ zé si, va la mint az épít mé nyen, il le tõ leg te lek -ha tá ron be lü li víz el lá tá si, csa tor ná zá si és gázhálózat- szerelési mun ká i nak el len õr zé se a mé rõ órá ig.

Épít mény- és épü let vil la mos ság (V) szak irány:Az É és M ka te gó ri á ban meg ha tá ro zott épít mé nyen be -

lü li vi lá gí tá si és erõ át vi te li há ló za tok sze re lé sé nek el len õr -zé se a mé rõ órá ig, az épü let fel ügye le ti rend sze rek szere -lésének el len õr zé se.




71 5801 01 Épí té si mû sza ki el len õr I.



Az épí té si mû sza ki el len õr le gyen ké pes az épít te tõ érdekében – a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott ér ték -ha tá rig – az épí té si-sze re lé si mun ka tel jes fo lya ma tá nakát te kin té sé re, mind szak mai, jogi, pénz ügyi, szab vány- ésmi nõ ség ügyi szem pont ból, to váb bá le gyen ké pes elõ se gí -te ni a jó vá ha gyott en ge dé lye zé si terv sze rin ti ki vi te le zõite vé keny sé get, ér vé nye sí te ni és el len õriz ni a ha tó sá gi elõ -írások és mi nõ sé gi kö ve tel mé nyek be tar tá sát.

A fog lal ko zás gya kor lá sa so rán elõ for du ló leg fon to -sabb fel ada tok, fel adat cso por tok és az azok hoz közvet -lenül kap cso ló dó kö ve tel mé nyek:

1. El len õr zés te rü le tén

A szak em ber le gyen ké pes– az épít mény ki tû zé se he lyes sé gé nek, a ta laj me cha ni -

kai, kör nye zet vé del mi és egyéb fel mé ré sek, vizs gá la tokmeg tör tén té nek el len õr zé sé re,

– a ha tó sá gi en ge dé lyek, ha tó sá gi elõ írások, ha tár idõkés a mi nõ sé gi elõ írások, va la mint a szer zõ dé sek ben fog lal -tak be tar tá sá nak fo lya ma tos el len õr zé sé re,

– a mun kák el ta ka rá sa elõtt, azok mennyi sé gi és mi nõ -sé gi el len õr zé sé re,

– az egyes épít mény faj ták mû sza ki tel je sít mény jel lem -zõ i nek el len õr zé sé re, a tech no ló gi á val össze füg gõ biz ton -sá gi elõ írások be tar tá sá nak el len õr zé sé re,

– a be épí tett anya gok, kész ter mé kek és be ren de zé sekmeg fe le lõ ség-iga zo lá sa, meg lé té nek el len õr zé sé re,

– el len õriz ni az épí té si nap ló ve ze té sé nek he lyes sé gétés a mel lék le tek meg lé tét.

2. Ész re vé te le zés, ja vas lat té tel, rész vé tel te rü le tén

A szak em ber le gyen ké pes– az épí té si nap ló be jegy zés és egyéb jegy zõ köny vek

el len jegy zé sé re, il le tõ leg ész re vé te le zé sé re, a szük sé gesbe jegy zé sek meg té te lé re,

– a hi bák nak, a hi á nyos sá gok nak, el té ré sek nek az épí -té si nap ló ban való fel tün te té sé re,

– a mû sza ki, il let ve gaz da sá gi szük sé ges ség bõl in do -kolt terv vál toz ta tá sok kal kap cso la tos ja vas la tok meg -tételére az épít te tõ ré szé re,

– az át adás-át vé te li el já rás ban való rész vé tel re.

3. Jog al kal ma zás te rü le tén

A szak em ber le gyen ké pes al kal maz ni, is mer ni– a mû sza ki el len õr zés sel össze füg gõ jog sza bá lyo kat,– és meg ne vez ni a mû sza ki el len õr jo ga i ra, kö te le zett -

sé ge i re és fe le lõs sé gé re vo nat ko zó sza bá lyo kat,– az épí té si nap ló val kap cso la tos elõ írásokat,– az épí tés ügyi igaz ga tás el já rá si rend jét és szer ve ze ti

rend sze rét,– az or szá gos te le pü lés ren de zé si és épí té sze ti kö ve tel -

mé nye ket,

– az épí té si és köz üze mi en ge dé lye zé si el já rá sok szabályait,

– és meg kü lön böz tet ni az épí tés fel ügye let, va la mint azépí tés ügyi ha tó sá gok rend sze rét,

– a pol gá ri jog alap ve tõ sza bá lya it, kü lö nös te kin tet tela tu laj don jog és a szer zõ dés kö tés ál ta lá nos sza bá lya i ra, aszer zõ dés sze gés és an nak kö vet kez mé nye i re,

– a köt bér és kár té rí tés sza bá lya it, al kal ma zá sá nak fel -té te le it, a vál lal ko zá si és a meg bí zá si szer zõ dé sek tar tal miés for mai kö ve tel mé nye it, a ga ran ci á lis, sza va tos sá gi éshi ány pót lá si ügyek, va la mint a köz be szer zés sza bá lya it,

– a leg fon to sabb mun ka jo gi sza bá lyo kat, ezen be lülkü lö nös te kin tet tel a mun ka szer zõ dés, a mun ka vég zés szabályaira, va la mint a mun ka- és pi he nõ idõ, a kár té rí té sife le lõs ség ren del ke zé se i re,

– az in gat lan-nyil ván tar tás sza bá lya it, il le tõ leg a köz -igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás ál ta lá nos sza bá lya it,

– az épí tõ ipa ri ki vi te le zés és az épí tés ügyi bír ság alap -ve tõ sza bá lya it,

– az épí té si cél ra szol gá ló anya gok, szer ke ze tek és berendezések mû sza ki kö ve tel mé nye i nek és megfele -lõség-igazolásának sza bá lya it,

– az egyes épü let szer ke ze tek kö te le zõ al kal mas sá gá ravo nat ko zó sza bá lyo kat,

– a te vé keny sé gé hez kap cso ló dó adó zá si és szám vi te lisza bá lyo kat,

– az épí tés hez kap cso ló dó be ru há zá si és fi nan szí ro zá siál ta lá nos sza bá lyo kat,

– az épí tés ügy höz kap cso ló dó szer zõ dés és szám lá záspénz ügyi sza bá lya it,

– a költ sé gek ter ve zé sé nek és el szá mo lá sá nak fõ sza -bályait,

– a mû sza ki el len õr zés dí ja zá sá nak el ve it, a megálla -pítására vo nat ko zó sza bá lyo kat,

– és el iga zod ni a fel vo nók, moz gó lép csõk, mozgó -járdák lé te sí té sé re vo nat ko zó sza bá lyok ban.

A szab vány és mi nõ ség ügy te rü le tén a szak em ber legyen ké pes

– el iga zod ni a nem zet kö zi, eu ró pai és nem ze ti szab -ványok kér dé se i ben, is mer ni azok fo gal mát és összefüg -géseit,

– is mer ni az épí tés ügy kö ré ben al kal ma zott ál ta lá nosszab vány- és mi nõ ség ügyi sza bá lyo kat, en nek ke re té benis mer ni és al kal maz ni a mi nõ ség el len õr zé sé re és a tel jeskörû mi nõ ség irá nyí tás ra vo nat ko zó sza bá lyo kat, a mi nõ -ség irá nyí tá si rend szert és az ISO 9000:2000 szabvány -sorozatot,

– is mer ni a kör nye zet köz pon tú irá nyí tá si rend szer alkalmazását az épí tõ ipar ban, va la mint az ISO 9001:2000szab vány al kal ma zá sá nak szem pont ja it a ter ve zés ben ésa ki vi te le zés ben,

– is mer ni az épí té si pro jekt mi nõ ség irá nyí tá sát, a mû -sza ki el len õr fel ada tát mi nõ ség ügyi szem pont ból, va la -mint a pro jekt meg va ló sí tá sa köz ben tör té nõ minõség- ellenõrzést,


– is mer ni a mi nõ ség ügy jogi kér dé se it, va la mint a szab -vá nyo sí tás rend sze rét és a szab vá nyok al kal ma zá sá nakkér dé se it,

– is mer ni az épí té si célú ter mé kek for ga lom ba ho za ta -lá nak és fel hasz ná lá sá nak fel té te le it és az épí tés ügyi te rü -let re vo nat ko zó lé te sít mé nyek tûz vé del mi sza bá lya it.

4. Az 1–3. pon to kon túl me nõ en – az épí té si mû sza kiszak mai sza bá lyok kö ré ben

A szak em ber le gyen ké pes is mer ni és al kal maz ni– épü le tek lé te sí té sé nek, fel újí tá sá nak alap ve tõ épí té si

kö ve tel mé nye it,– épü le tek te her hor dó, tér el vá lasz tó és szak ipa ri szer -

ke ze te i nek alap ve tõ kö ve tel mé nye it és szok vá nyos mû -sza ki meg ol dá sa it,

– épü le tek, épít mé nyek fû té si, víz el lá tá si, gáz el lá tá sial rend sze re i nek alap ve tõ kö ve tel mé nye it és szok vá nyosmû sza ki meg ol dá sa it,

– épü le tek, épít mé nyek vi lá gí tá si, erõ át vi te li al rend -sze re i nek alap ve tõ kö ve tel mé nye it és szok vá nyos mû sza ki meg ol dá sa it.

A szak em ber le gyen ké pes szak te rü le tén fel is mer ni– a ha tó sá gi és köz üze mi en ge dé lyek ben elõ ír tak tól

eltérõ je len sé ge ket,– a szab vá nyok elõ írásaitól el té rõ meg ol dá so kat,– a mi nõ sé gi elõ írásoknak nem meg fe le lõ el já rá so kat,

szer ke ze te ket, ele me ket és kap cso la to kat.


A szak mai vizs gát a szak mai vizs gáz ta tás ál ta lá nos szabályairól és el já rá si rend jé rõl szóló 26/2001. (VII. 27.)OM ren de let elõ írásainak meg fele lõen – az itt sza bá lyo zott el té ré sek kel – kell vég re haj ta ni.


A vizs gá ra az je lent kez het, aki az épí té si mû sza ki el len -õri te vé keny ség rõl szóló 158/1997. (IX. 26.) Korm. ren -delet sze rin ti szak irá nyú kö zép fo kú szak mai vég zett ség gel ren del ke zik, a kép zé si prog ram sze rin ti 100 óra el mé le ti és 60 óra gya kor la ti kép zés ben részt vett, vagy aló la rész benvagy egész ben fel men tést ka pott, a kö ve tel mé nye ket tel -jesítette.

Va la mennyi je lölt nek szá mot kell ad nia felkészültsé -gérõl a IV. fe je zet ben is mer te tett szak mai kö ve tel mé nyeksze rint.

2. A szak mai vizs ga ré szei:– írás be li vizs ga,– szó be li vizs ga.

Az írás be li vizs ga tan tár gyai és idõ tar ta ma:– Jogi is me re tek– Pénz ügyi is me re tek– Szab vány- és mi nõ ség ügyi is me re tek– Épí té si mû sza ki is me re tek

Az írás be li vizs gán az Or szá gos La kás- és Épí tés ügyiHi va tal ál tal az adott vizs gá hoz ki adott té te le ket kell hasz -nál ni.

Az írás be li vizs ga idõ tar ta ma: 240 perc.

A szó be li vizs ga tan tár gyai és idõ tar ta ma:A szó be li vizs gán csak az Or szá gos La kás- és Épí tés -

ügyi Hi va tal ál tal ki adott té te le ket le het al kal maz ni. A tételsort a vizs ga szer ve zõ a kép zés meg kez dé se kor a je löltren del ke zé sé re bo csát ja.

A szó be li vizs ga tan tár gyai:– Jogi is me re tek– Pénz ügyi is me re tek– Szab vány- és mi nõ ség ügyi is me re tek– Épí té si mû sza ki is me re tekA vizs gán a vizs gá zó ré szé re té te len ként leg alább

20 perc fel ké szü lé si idõt kell biz to sí ta ni.




A szó be li vizs ga tar tal ma:A szó be li vizs gán az V. 2. pont ban sze rep lõ tan tár gyak -

ból, a IV. fe je zet szak mai kö ve tel mé nye i nek figye lembe -véte lével össze ál lí tott té te lek alap ján kell vizs gáz ni.

4. A kép zés és a szak mai vizs ga egyes ré szei aló li fel -men tés fel té te lei

A kép zés és a szak mai vizs ga írás be li és szó be li ré szé -nek „Jogi is me re tek” és a „Szab vány- és mi nõ ség ügyi ismeretek” té ma kö rök bõl, il let ve tár gyak ból rész ben vagyegész ben fel men tés ad ha tó, ha a je lölt, a sa já tos épít mé -nyek te kin te té ben ered mé nyes mû sza ki el len õri szak vizs -gát tett.

A fel men tés re vo nat ko zó ké rel met és an nak mel lék le tét(szak vizs ga bi zo nyít vány) az épí té si mû sza ki el len õri név -jegy zé ket ve ze tõ szerv nek kell le ad ni, aki a ké re lem rõl ha -tá ro zat ban dönt, an nak be nyúj tá sát kö ve tõ 15 na pon be lül.A fel men tés rõl ho zott dön tést, a mi nisz te ri tá jé koz ta tó banki adott irány mu ta tás sze rint kell meg hoz ni.


Az írás be li vizs gán szak mai tan tárgy cso por ton ként leg -alább 60-60%-os tel je sít ményt kell el ér nie a je lölt nek azOr szá gos La kás- és Épí tés ügyi Hi va tal ál tal össze ál lí tottvizs ga té te lek hez ki adott ér té ke lé si út mu ta tó alap ján.

A je lölt a si ker te len írás be li vizs gát köve tõen is te hetszó be li vizs gát, de bi zo nyít ványt csak si ke res írás be li vizs -ga bir to ká ban kap hat. A je lölt a szó be li szak mai vizs gánelég te len mi nõ sí tést kap, ha bár mely fel adat cso port bólnem éri el a vizs ga bi zott ság dön té se alap ján az ál ta lukmeg kí vánt szak mai szín vo na lat.


A szak mai vizs ga szak mai el mé le ti osz tály za tát az írás -be li és a szó be li vizs ga ré szek re ka pott osz tály za tok kere -kített szám ta ni át la ga adja.



– Jogi alap is me re tek

– Pénz ügyi és gaz da sá gi is me re tek

– Szab vány- és mi nõ ség ügyi is me re tek

– Épí té si mû sza ki is me re tek


Sor -szám

Meg ne ve zés Óra szám

Vizs ga ré szek

írás be li szó be li


2. Pénz ügyi és gaz da -sá gi is me re tek

20 X X

3. Szab vány- és minõségügyi ismeretek

20 X X

4. Épí té si, mû sza kialap is me re tek

85 X X

Össze sen 160 4 4

A tan fo lya mi idõ szak hát ra lé võ ré szé ben a hall ga tóktan tár gyan ként kü lön bö zõ gya kor la ti fel ada to kat ol da nakmeg, va la mint hely szí ni szem lé ken vesz nek részt.

3. Egyéb sa já tos in for má ció

A kép zés egy sé ge i nek (mo dul ja i nak) el vég zé sé rõl szóló iga zo lás ki adá sá nak fel té te le: A szak kép zés meg szer zé sételõ ké szí tõ ok ta tá son való rész vé tel rõl a kép zõ in téz ményiga zo lást (lá to ga tá si je gyet) ad ki azok ré szé re, akik az ok -ta tá si órák – tan tár gyan ként – leg alább 80%-án részt vet -tek (tan tár gyat ta ní tó ok ta tók jel zé se alap ján).

4. Egyéb fel té te lek

A vizs ga bi zott ság egy tag ját a szak mai ka ma rák( Magyar Mér nö ki Ka ma ra vagy Ma gyar Épí tész Ka ma ra)de le gál ják. A vizs ga szer ve zõ in téz mény, a vizs ga szak te -rü le té nek figye lembe véte lével kéri fel az ille té kes szak mai ka ma rát vizs ga bi zott sá gi tag ki je lö lé sé re.

A 26/2005. (VIII. 5.) TNM rendelet1. számú melléklete 3. sorszáma alatt kiadott felvonó-és mozgólépcsõ-ellenõr szakképesítés (felvonóellenõrszakirány, mozgólépcsõ-ellenõr szakirány) szakmai

és vizsgakövetelményei

FELVONÓ- ÉS MOZGÓLÉPCSÕ-ELLENÕRSZAKKÉPESÍTÉS (FELVONÓELLENÕR

SZAKIRÁNY, MOZGÓLÉPCSÕ-ELLENÕRSZAKIRÁNY) SZAKMAI




2. A szak ké pe sí tés meg ne ve zé se: Fel vo nó- és moz gó -lép csõ-el len õr

– fel vo nó el len õr szak irány – moz gó lép csõ-el len õr szak irány


4. A képzés ma xi má lis idõ tar ta ma: Szak kép zé si év fo lya mok szá ma: – Óra szám: 225 óra




1. A kép zés meg kez dé sé hez szük sé ges is ko lai és szak -mai elõ kép zett ség, elõ írt gya kor lat:

Is ko lai elõ kép zett ség: szak irá nyú fel sõ fo kú vég zett ség.Szak irá nyú fel sõ fo kú vég zett ség nek a gé pész mér nö ki, a

köz le ke dés mér nö ki és a vil la mos mér nö ki egye te mi vagyfõ is ko lai ka ro kon szer zett ok le vél te kin ten dõ. Ma ga sabbszin tû jog sza bály elõ írása sze rint, meg ha tá ro zott ese tek -ben a fel sõ fo kú ké pe sí té si kö ve tel mé nyek tõl el le het te kin -te ni.

Szak mai elõ kép zett ség: –Elõ írt gya kor lat: leg alább há rom év szak irá nyú gya -

korlat











A) Fel vo nó szak irányA fel vo nó el len õr fel ada ta a mû sza ki biz ton ság tech ni kai

és a kar ban tar tás meg fe le lõ sé gé nek mû sza ki felülvizsgá -lata. A fe lül vizs gá lat ered mé nyé rõl kö te les tá jé koz tat ni atu laj do nost, az üze mel te tõt és sa ját mun kál ta tó ját, va la -mint ha tó sá gi be avat ko zás szük sé ges sé ge ese tén a jog sza -bály ban meg ha tá ro zott szer ve ze te ket.

Mun ka te rü le te ki ter jed:– köz vet len bal eset- vagy élet ve szélyt ered mé nye zõ

hiba (hi á nyos ság), to váb bá a biz ton sá gos mû kö dést ve szé -lyez te tõ eset ész le lé se kor az üze mel te tés azon na li le ál lí tá -sá ra és in téz ke dés re az üze mel te tés szü ne tel te té sé re a veszélyhelyzet meg szün te té sé ig;

– in téz ked ni a fel vo nó ve szély te le ní té sé re hat hó na potmeg ha la dó le ál lí tás ese tén kü lön jog sza bály ban megha -tározott mó don;

– adat szol gál ta tás ra a fel vo nók és a moz gó lép csõk országos köz pon ti nyil ván tar tá sá hoz.

B) Moz gó lép csõ szak irányA moz gó lép csõ-el len õr fel ada ta a mû sza ki biz ton ság -

tech ni kai és a kar ban tar tás meg fe le lõ sé gé nek mû sza ki felülvizsgálata. A fe lül vizs gá lat ered mé nyé rõl kö te les tájékoztatni a tu laj do nost, az üze mel te tõt és sa ját mun kál -ta tó ját, va la mint ha tó sá gi be avat ko zás szük sé ges sé ge ese -tén a jog sza bály ban meg ha tá ro zott szer ve ze te ket.

Mun ka te rü le te ki ter jed:– köz vet len bal eset- vagy élet ve szélyt ered mé nye zõ

hiba (hi á nyos ság), to váb bá a biz ton sá gos mû kö dést ve szé -lyez te tõ eset ész le lé se kor az üze mel te tés azon na li le ál lí tá -sá ra és in téz ke dés re az üze mel te tés szü ne tel te té sé re a veszélyhelyzet meg szün te té sé ig;

– adat szol gál ta tás ra a fel vo nók és a moz gó lép csõk országos köz pon ti nyil ván tar tá sá hoz.

3. A szak ké pe sí tés sel ro kon szak ké pe sí tés



51 5222 01 Fel vo nó sze re lõ

4. A kép zés re vo nat ko zó elõ írások

Kép zés csak a jó vá ha gyott és ki adott köz pon ti prog ramalap ján szer vez he tõ és foly tat ha tó.


A fog lal ko zás gya kor lá sa so rán elõ for du ló leg fon to -sabb fel adat cso por tok, fel ada tok és az azok hoz köz vet le -nül kap cso ló dó kö ve tel mé nyek:

1. Jogi is me re tek

A szak em ber le gyen ké pes– fel ada tai vég re haj tá sa so rán figye lembe ven ni és

alkalmazni az épí tés ügyi tör vény el ve it,– al kal maz ni az or szá gos te rü let ren de zé si és épí té sze ti

kö ve tel mé nye ket, kü lö nö sen a fel vo nók lé te sí té sé re és azaka dály men tes ség re vo nat ko zó elõ írásokat,

– ér tel mez ni és al kal maz ni a fel vo nók és moz gó lép -csõk lé te sí té sé nek el ve it, a mû sza ki lé te sí tés sel, en ge dé -lye zés sel, ter ve zés sel, el len õr zés sel kap cso la tos jog sza bá -lyo kat,

– köz re mû köd ni a fel vo nók és moz gó lép csõk en ge dé -lye zé sé nek elõ ké szí té sé ben, is mer je a fel vo nók és moz gó -lép csõk en ge dé lye zé si és ki vi te le zé si do ku men tá ci ói készítésének me ne tét, és a ter ve zõi te vé keny ség jo go sult -sá gá nak sza bá lya it,

– el iga zod ni az épí tés ügyi igaz ga tás szer ve ze ti rend -sze ré ben és is mer ni az épí tés-fel ügye let rend sze rét,

– a meg fe le lõ adat szol gál ta tást nyúj ta ni az épí tés ügyinyil ván tar tá sok szá má ra,

– al kal maz ni az épí té si cél ra szol gá ló anya gok és szer -ke ze tek elõ írásait,

– ér vé nye sí te ni a biz ton sá gi vizs gá la tok kal, üze mel te -tés sel, az üzem kö zi és vég le ges le ál lá sok kal kap cso la toselõ írásokat,

– el iga zod ni a szak te rü let re vo nat ko zó Eu ró pai Uni ósjog sza bá lyok kö zött,

– ér vé nye sí te ni a mun ka vé del mi tör vény fon to sabbelõ írásait, vál lal ko zá si és meg bí zá si szer zõ dé sek kö ve tel -mé nye it, és a mun ka biz ton sá gi elõ írásokat.

2. Pénz ügyi is me re tek

A szak em ber le gyen ké pes– elõ ké szí te ni a fel vo nó és moz gó lép csõ lé te sí té sé vel,

fenn tar tá sá val kap cso la tos meg bí zá so kat,– al kal maz ni a köz be szer zés sel kap cso la tos elõ -

írásokat,– ki vá lasz ta ni a vál lal ko zá si for mák kö zül a szak ké pe -

sí tés hez leg in kább al kal ma sat,– meg ha tá roz ni a vál lal ko zá sok ala pí tá sá hoz és mû kö -

dé sé hez szük sé ges fel té te le ket,– meg ál la pí ta ni és el szá mol ni a költ sé ge ket,– ki töl te ni egy sze rûbb meg ren de lé se ket for ma nyom -

tat vá nyon,– ki töl te ni alap ve tõ pénz for gal mi nyil ván tar tá so kat

azok tar tal mi és for mai kö ve tel mé nye i nek be tar tá sa alap -ján, pl. be vé te li és ki adá si nyil ván tar tás, kész pénz fi ze té siszám la,


– for ma i lag el len õriz ni a szám lá kat,– meg ál la pí ta ni a fel vo nó- és moz gó lép csõ-el len õri

tevékenységgel kap cso la tos dí ja kat.

3. Mû sza ki is me re tek

3. 1. A szak em ber le gyen ké pes– köz re mû köd ni az épí té si és a köz üze mi engedélye -

zési el já rá sok ban,– ér vé nye sí te ni az el len õr jo ga it, kö te le zett sé ge it, fe le -

lõs sé gét,– be tar ta ni és be tar tat ni a szak ér tõi te vé keny ség sza bá -

lya it,– köz re mû köd ni a fel vo nók, il let ve moz gó lép csõk

hatósági át vé te lé nél,– ma ra dék ta la nul meg va ló sí ta ni a biz ton sá gi vizs gá la -

tok kal, üze mel te tés sel, az üzem kö zi és vég le ges le ál lá sok -kal kap cso la tos elõ írásokat,

– al kal maz ni a gé pek meg fe le lõ sé gé nek ta nú sí tá sirend sze rét,

– ér vé nye sí te ni a ki je lölt vizs gá ló szer ve ze tek re vo nat -ko zó elõ írásokat,

– el lát ni a fel vo nók és moz gó lép csõk nyil ván tar tá sirend sze ré nek al kal ma zá sá val kap cso la tos fel ada to kat.

3. 2. A szak em ber le gyen ké pes– tá jé ko zód ni a nem ze ti szab vá nyo sí tás rend sze ré ben,– is mer ni az EU szab vá nyo sí tá si el ve it,– al kal maz ni a vizs gá la tok ra vo nat ko zó elõ írásokat,

biz ton sá gi sza bá lyo kat,– be tar ta ni az épí té si, épü let gé pé sze ti és épü let vil la -

mos sá gi anya gok, szer ke ze tek át vé te li és be épí té si elõ -írásait és szab vá nya it,

– ér tel mez ni a mi nõ ség ügyi rend sze rek re vo nat ko zószab vá nyok alap el ve it, a mi nõ ség ta nú sí tá sá ra és a ter mékmeg fe le lõ sé gé re vo nat ko zó elõ írásokat,

– meg ál la pí ta ni a szab vá nyok ha tá lyát és kap cso la tát aszer zõ dé sek kel.

3. 3. A szak em ber le gyen ké pes– meg kü lön böz tet ni és is mer ni a a ha zai gya kor lat ban

elõ for du ló konst ruk ci ós meg ol dá so kat,– ér tel mez ni a mû sza ki fel té te lek és tech ni kai elõ írások

rend sze rét,– is mer ni a sze re lõ ipa ri mun kák rend sze rét,– ki vá lasz ta ni és al kal maz ni a kor sze rû vizs gá la ti mód -

sze re ket, ke zel ni a mû sze re ket és ki ér té kel ni a ka pott ered -mé nye ket,

– meg ér te ni vil la mos és me cha ni kus szer ke ze tek mû -kö dé si sa já tos sá ga it, a fel vo nók nál és moz gó lép csõk nélbe töl tött sze re pét, a mû kö dé sük so rán ta pasz tal ha tó fi zi kai je len sé gek ma gya rá za tát,

– ér té kel ni a hi bá ra uta ló je le ket és meg ha tá roz ni a hiba meg szün te té sé nek mód ját,

– le foly tat ni az elõ írt üze mel te té si, il let ve mû sza ki biz -ton sá gi el len õr zõ vizs gá la to kat, az elõ írásoknak meg fele -lõen át ven ni a be ren de zést,

– ér dem ben köz re mû köd ni a ha tó sá gi át vé tel nél,

– a ha tó sá gi elõ írásokban és en ge dé lyek ben elõ ír tak tólel té rõ je len sé ge ket fel is mer ni,

– a szab vá nyok elõ írásaitól el té rõ je len sé ge ket fel is -mer ni,

– a mi nõ sé gi elõ írásoknak nem meg fe le lõ el já rá so katés szer ke ze te ket, ele me ket és rend sze re ket el is mer ni,

– a CE jel lel el lá tott anya gok, biz ton sá gi be ren de zé sekmeg fe le lõ sé gét ér tel mez ni,

– meg ten ni sza bály ta lan vagy meg nem fe le lõ üzem, illetve üze mel te tés ese tén a szük sé ges in téz ke dé se ket,

– el lát ni a fel vo nó ide ig le nes és vég le ges üzemszüne -teivel kap cso la tos fel ada to kat,

– nyil ván tar tás ve ze té sé re, és a szük sé ges adat szol gál -ta tás ra,

– el vé gez ni a gép könyv vel kap cso la tos te en dõ ket,– el lát ni a fel vo nó ve ze tõk, il let ve moz gó lép csõ üzem -

ügye le te sek hely szí ni ok ta tá sát, a ké pes ség és jo go sult ságel len õr zé sét.



Szak mai vizs gá ra bo csát ha tó az a je lölt, aki– részt vett az el mé le ti és gya kor la ti kép zés ben, és leg -

alább 80 órán meg je lent.

2. A szak mai vizs ga ré szei

A szak mai vizs ga írás be li, gya kor la ti és szó be li vizs ga -ré szek bõl áll.

Az írás be li vizs ga tan tár gyai és idõ tar ta ma:– Jogi is me re tek– Pénz ügyi is me re tek– Mû sza ki is me re tek (szak irány sze rint)A vizs ga idõ tar ta ma: 180 perc.

A gya kor la ti vizs ga tan tár gyai és idõ tar ta ma:A vizs ga idõ tar ta ma: max. 20 perc.

A szó be li vizs ga tan tár gyai és idõ tar ta ma:– Jogi is me re tek– Pénz ügyi is me re tek– Mû sza ki is me re tek (szak irány sze rint)A vizs ga idõ tar ta ma: max. 30 perc.



gyak ból és a IV. fe je zet ben le írt szak mai kö ve tel mé nyekfigye lembe véte lével össze ál lí tott fel adat la pot kell meg ol -da ni. A vizs ga tan tár gyak fel adat so ra it a szak ké pe sí té sértfe le lõs Or szá gos La kás- és Épí tés ügyi Hi va tal köz pon ti lag adja ki, és a je lölt a vizs gán kap ja meg.

A vizs gán nem hasz nál ha tó író- és rajz esz kö zö kön, továbbá zseb szá mo ló gé pen kí vül más se géd esz köz.


A gya kor la ti vizs ga tar tal ma:

A) Fel vo nó el len õr szak irány

A gya kor la ti vizs ga so rán a je lölt nek – a fel vo nó-el len -õri szak mai tu dá sa mel lett – szá mot kell ad nia ar ról, hogyké pes egy mû sza ki el len õr zé si prob lé mát kom plex mó donke zel ni, más szak em be rek kel együtt mû köd ni an nak meg -ol dá sá ban, el mé le ti és gya kor la ti is me re te it al ko tó mó donal kal maz ni. A gya kor la ti vizs gán a je lölt nek a jó vá ha gyottés a vizs gát szer ve zõ in téz mény ál tal ki adott fel ada tok közül szak irá nyú tan mû hely ben, la bo ra tó ri um ban vagy ki -je lölt fel vo nó nál kell vizs gáz nia, vagy gya kor la ti fel adatmeg ol dá sá nak váz la tát kell be mu tat nia.

B) Moz gó lép csõ-el len õr szak irány

A gya kor la ti vizs ga so rán a je lölt nek – a moz gó lép -csõ-el len õri szak mai tu dá sa mel lett – szá mot kell ad nia arról, hogy ké pes egy mû sza ki el len õr zé si prob lé mát kom -plex mó don ke zel ni, más szak em be rek kel együtt mû köd nian nak meg ol dá sá ban, el mé le ti és gya kor la ti is me re te it alkotó mó don al kal maz ni. A gya kor la ti vizs gán a je lölt nek a jó vá ha gyott és a vizs gát szer ve zõ in téz mény ál tal ki adottfel ada tok kö zül szak irá nyú tan mû hely ben, la bo ra tó ri um -ban vagy ki je lölt be ren de zés nél kell vizs gáz nia, vagy gyakorlati fel adat meg ol dá sá nak váz la tát kell be mu tat nia.

A szó be li vizs ga tar tal ma:

A szó be li vizs gán az V. 2. pont ban sze rep lõ tan tár gyak -ból, a IV. fe je zet szak mai kö ve tel mé nye i nek figye lembe -véte lével össze ál lí tott té te lek alap ján kell vizs gáz ni.

A szó be li vizs gán a vizs ga tan tár gyak ál tal meg ha tá ro -zott is me re tek szin te ti zá lá sá ra, az össze füg gés rend szer rõltör té nõ szá mon ké rés re kell tö re ked ni.

A szó be li vizs ga té te le it az Or szá gos La kás- és Épí tés -ügyi Hi va tal fo gad ja el és adja ki.

A gya kor la ti és a szó be li vizs ga egy na pon is szer vez he tõ.

4. A szak mai vizs ga aló li fel men tés fel té te lei

Az írás be li és szó be li vizs gán a „Jogi is me re tek” és a„Pénz ügyi is me re tek” té ma kö rök bõl, il let ve tár gyak bólfel men tés ad ha tó, ha öt éven be lül a je lölt ered mé nyesszak mai vizs gát tett.

A kép zés és szak mai vizs ga egyes ré szei vagy tan tár gyai alól fel men tés ad ha tó, ha a je lölt ko ráb ban a kép zés selmeg egye zõ tar tal mú kép zés ben vett részt és ezt iga zol ja.

A szak mai vizs ga gya kor la ti ré sze a vizs ga bi zott ság által meg ha tá ro zott mó don egy sze rû sí tett for má ban isszer vez he tõ, ha a je lölt a tan fo lyam be fe je zé sét megelõ -zõen leg alább hét éve fel vo nó-, il let ve moz gó lép csõ-el len -õri te vé keny sé get foly tat. A te vé keny sé get a mun kál ta tó,az ér dek kép vi se le ti szer ve zet vagy a köz pon ti felvonó- nyilvántartást ve ze tõ szer ve zet iga zol hat ja.


Az írás be li vizs gát a köz pon ti té te lek hez ki adott út mu -ta tó sze rint egyet len ér dem jeggyel kell ér té kel ni.

Az írás be li vizs ga csak ak kor ered mé nyes, ha a je lölt– té ma kö rön ként – leg alább 60%-os tel je sít ményt ért el.A szó be li vizs gát tár gyan ként egy-egy ér dem jeggyel kellér té kel ni.

A szó be li vizs gát tár gyan ként egy-egy ér dem jeggyelkell ér té kel ni.

Ered mény te len nek kell te kin te ni az el mé le ti vizs gát, haa je lölt az írás be li vizs gá ra vagy a szó be li vizs ga bár melytár gyá ra elég te len ér dem je gyet ka pott.

A gya kor la ti vizs gát egyet len ér dem jeggyel kell érté -kelni, amely nek meg ha tá ro zá sa kor a je lölt szak mai fel ké -szült sé ge mel lett figye lembe kell ven ni, hogy mi lyen fokon ké pes egy mû sza ki el len õr zé si prob lé mát kom plexmó don ke zel ni.

Iga zol tan el mu lasz tott vagy va lós in dok kal meg sza kí -tott vizs gát köve tõen pót ló vizs ga te he tõ. Min den egyéb sikertelen vagy el mu lasz tott vizs ga csak ja ví tó vizs gá valis mé tel he tõ.


Kép zés csak a jó vá ha gyott köz pon ti kép zé si prog ramalap ján szer vez he tõ. Az egyes tan tár gyak fel so ro lá sa, óra -szá ma a köz pon ti kép zé si prog ram ban ke rült meghatá -rozásra.

A vizs ga bi zott ság ka ma rai tag ját a Ma gyar Mér nö ki Kamara je lö li ki.

* * *

A 26/2005. (VIII. 5.) TNM rendelet1. számú melléklete 4. sorszáma alatt kiadott felvonó-

és mozgólépcsõ karbantartó-szerelõ szakképesítés(felvonó karbantartó szakirány, mozgólépcsõ

karbantartó-szerelõ szakirány) szakmaiés vizsgakövetelményei

FELVONÓ- ÉS MOZGÓLÉPCSÕKARBANTARTÓ-SZERELÕ SZAKKÉPESÍTÉS

(FELVONÓ KARBANTARTÓ SZAKIRÁNY,MOZGÓLÉPCSÕ KARBANTARTÓ-SZERELÕ

SZAKIRÁNY) SZAKMAIÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI

I. A szak ké pe sí tés Orszá gos Kép zé si Jegy zék bensze rep lõ adatai


2. A szak ké pe sí tés meg ne ve zé se: Fel vo nó- és moz gó -lép csõ kar ban tar tó-sze re lõ

– fel vo nó kar ban tar tó-sze re lõ szak irány, – moz gó lép csõ kar ban tar tó-sze re lõ szak irány.


3. Hoz záren delt FEOR szám: 7623

4. A kép zés ma xi má lis idõ tar ta ma: Szak kép zé si év fo lya mok szá ma: – Óra szám: 225 óra


6. Gya korlat ará nya: 20%

II. A szak ké pe sí tés egyéb ada tai

1. A kép zés meg kez dé sé hez szük sé ges is ko lai és szak -mai elõ kép zett ség, elõ írt gya kor lat

Is ko lai elõ kép zett ség: szak irá nyú szak mun kás kép zett -ség, szak ké pe sí tés, va la mint jog sza bály ban elõ írt há romév szak irá nyú gya kor lat.

Szak mai elõ kép zett ség: 31 5233 04 Gép la ka tos, a33 5216 03 Vil lany sze re lõ és az 51 5223 01 Elekt ro ni kaimû sze rész.

Az Or szá gos La kás- és Épí tés ügyi Hi va tal szak irá nyúszak ké pe sí tés nek is mer het el más szak ké pe sí tést – egye dieset ben – a szak ké pe sí tés kép zé si prog ram já nak fe lül vizs -gá la ta, a kép zõ in téz mény és a vizs ga szer ve zõ in téz ményja vas la ta alap ján.








7623 Fel vo nó sze re lõ


A) Fel vo nó kar ban tar tó szak irányA fel vo nó kar ban tar tó vég zi a fel vo nók üzem vi te lé hez

szük sé ges terv sze rû meg elõ zõ kar ban tar tást, a vá rat lan hibák el há rí tá sát, a fel vo nók kis- és kö zép ja ví tá sát, a szük -sé ges al kat ré szek cse ré jét és a be ren de zés bon tá sát. (Az újfel vo nók sze re lé sét, meg lé võ fel vo nók fõ da rab cse ré veljáró fel újí tá sát, nagy ja ví tá sát csak 51 5222 01 Felvonó -szerelõ szak ké pe sí tés sel ren del ke zõ sze mély vé gez he ti!)

B) Moz gó lép csõ kar ban tar tó-sze re lõ szak irányA moz gó lép csõ kar ban tar tó-sze re lõ vég zi a moz gó lép -

csõk te le pí té sét, sze re lé sét, vil la mo sí tá sát, üzem be he lye -zé sét, terv sze rû meg elõ zõ kar ban tar tá sát és a vá rat lan hibák el há rí tá sát, ja ví tá sát, fõ ja ví tá sát, a szük sé ges al kat -rész cse rék vég re haj tá sát és a be ren de zés bon tá sát.




33 5216 03 Vil lany sze re lõ

31 5233 04 Gép la ka tos

51 5223 01 Elekt ro ni kai mû sze rész

52 5422 02 Erõs ára mú elekt ro ni kai tech ni kus

52 5422 03 Vil la mos gép- és be ren de zé si tech ni kus

34 5222 08 Vil la mos gép- és be ren de zés ke ze lõ

33 5222 03 Vil la mos gép- és ké szü lék sze re lõ

4. A kép zés re vo nat ko zó elõ írások

Kép zés csak a jó vá ha gyott és ki adott köz pon ti prog ramalap ján szer vez he tõ és foly tat ha tó.



1. Jogi is me re tek

A szak em ber le gyen ké pes– köz re mû köd ni a fel vo nó és moz gó lép csõ mû sza ki

biz ton ság tech ni kai fe lül vizs gá la tá ban,– is mer ni a szak mai kép vi se le te ket, a társ vál lal ko zók

együtt mû kö dé si rend sze rét,– al kal maz ni a fel vo nó és a moz gó lép csõ ha tó sá gi

engedélyezésének, üze mel te té sé nek és el len õr zé sé nekjog sza bá lyi alap el ve it,

– tá jé ko zód ni az épí tés ügyi igaz ga tás, az épí tés fel -ügye let és a fel vo nók kal és moz gó lép csõk kel kap cso lat bahoz ha tó ha tó sá gok mun ká já ban az en ge dé lye zé si és kö te -le zé si el já rá sok ban,

– be tar ta ni a fel vo nók és moz gó lép csõk ha tó sá gi en ge -dé lyé vel kap cso la tos elõ írásokat,

– ér vé nye sí te ni a fel vo nó és moz gó lép csõ kar ban tar tókö te le zett sé ge it, fe le lõs sé gét és jo ga it,

– elõ ké szí te ni az elõ for du ló sze re lé si, bon tá si, kar ban -tar tá si és ja ví tá si mun kák vál lal ko zói szer zõ dé se it,

– be tar ta ni a vál lal ko zá si és a meg bí zá si szer zõ dé sekalap ve tõ tar tal mi és for mai kö ve tel mé nye it,

– biz to sí ta ni az ál ta lá nos ga ran ci á lis és sza va tos sá gi elveket,


– sza bá lyo san el jár ni a mun ka vég zés sel kap cso la tosga ran ci á lis és hi ány pót lá si ügyek ben,

– ve zet ni a gép köny vet és az épí té si nap lót.

2. Pénz ügyi is me re tek

A szak em ber le gyen ké pes– al kal maz ni a gaz dál ko dás ál ta lá nos sza bá lya it,– al kal maz ni a szám lá zás pénz ügyi sza bá lya it,– al kal maz ni az adó zás és a tár sa da lom biz to sí tás sza bá -

lya it,– ki töl te ni egy sze rûbb meg ren de lé se ket for ma nyom -

tat vá nyon,– ki töl te ni alap ve tõ pénz for gal mi nyil ván tar tá so kat

azok tar tal mi és for mai kö ve tel mé nye i nek be tar tá sa alap -ján, pl. be vé te li és ki adá si nyil ván tar tás, kész pénz fi ze té siszám la,

– a fel vo nó és moz gó lép csõ sze re lõi, kar ban tar tói és javítási te vé keny ség rõl szóló szám la el ké szí té sé re,

– for ma i lag el len õriz ni a szám lá kat,– meg ál la pí ta ni a fel vo nó- és moz gó lép csõ-el len õri

tevékenységgel kap cso la tos dí ja kat,– a költ sé gek sza bály sze rû el szá mo lá sá ra,– ke zel ni a fel vo nó és moz gó lép csõ sze re lõi, karban -

tartói és ja ví tá si mun kák ga ran ci á lis és sza va tos sá gi kér -déseit,

– al kal maz ni a ga ran cia, a kár té rí tés és a köt bér sza bá -lya it.

3. Szab vány-, mi nõ ség ügyi és mû sza ki is me re tek( szakirány sze rint)

3. 1. A szak em ber le gyen ké pes– a gé pé sze ti, vil la mos és hid ra u li kus rész let raj zok

olvasására és épí tõ ipa ri rész let raj zok meg ér té sé re, a mû -sza ki do ku men tá ci ók hasz ná la tá ra,

– a szak te rü le té vel kap cso la tos tech no ló gi ai elõ írásokvég re haj tá sá ra,

– a mé ré si és di ag nosz ti kai mód sze rek al kal ma zá sá ra, a mé ré si esz kö zök hasz ná la tá ra,

– az anyag meg mun ká lás kü lön bö zõ mun ka he lyi mód -ja i ra, il let ve kö té sek lét re ho zá sá ra (he gesz tés, for rasz tás,ra gasz tás),

– az el vég zett mun ka mû sza ki át adá sá nak lebonyo -lítására,

– köz re mû köd ni a fel vo nók és a moz gó lép csõk üzem be he lye zé si el já rá sá ban,

– az elõ ír tak tól, az üze mi vi szo nyok tól el té rõ jelen -ségeket fel is mer ni,

– az alap ve tõ szab vá nyok elõ írásaitól el té rõ jelen -ségeket fel is mer ni,

– a mi nõ sé gi elõ írásoknak nem meg fe le lõ szerkeze -teket, ele me ket és kap cso la to kat fel is mer ni,

– a mun ká já hoz szük sé ges mér ték ben a mû sze rek hasz -ná la tá ra,

– al kal maz ni a mun ka he lyi biz ton ság tech ni kai és mun -ka vé del mi elõ írásokat, a mun ka he lyi tûz vé del mi elõ -

írásokat, a mun ka he lyi kör nye zet vé del mi elõ írásokat, azeme lõ gé pek, a be ren de zé sek és az áll vá nyok biz ton sá goshasz ná la tát, elõ írásait, a mun ka hely és a mun ka vég zés vil -la mos elõ írásait.

3. 2. A fel vo nó kar ban tar tó-sze re lõ szak em ber le gyenké pes

– el vé gez ni a fel vo nók egy sé ge i nek szét- és össze sze -re lé sét, azok pon tos be ál lí tá sát, az egy sé gek be sze re lé sét;

– a fel vo nó vil la mos sze re lé se i nek el vég zé sé re, elekt -ro mos, elekt ro ni kus ve zér lé si rend sze rek te le pí té sé re;

– a hid ra u li kus fel vo nók sze re lé sé re;– a fék- és biz ton sá gi be ren de zé sek össze han go lá sá ra;– a fel vo nók kal kap cso la tos

= gép ele mek, gép egy sé gek és szer ke ze tek szere -lésére,

= vil la mos be ren de zé sek és kap cso lá sok sze re lé sé re, ki ala kí tá sá ra,

= hid ra u li kus rend sze rek sze re lé sé re;– a fel vo nók kal kap cso la tos kar ban tar tá si fel ada tok

elvégzésére;– a fel vo nók hi ba di ag nosz ti ká já nak el vég zé sé re;– a fel vo nók hi ba meg ál la pí tá sá ra, hi ba ér té ke lé sé re és a

hi bák kal kap cso la tos in téz ke dé sek meg té te lé re;– a hely szí nen nem ja vít ha tó hiba ese tén a szak mû hely

igény be vé te lé hez szük sé ges in téz ke dé sek re.

3. 3. A moz gó lép csõ kar ban tar tó-sze re lõ szak em ber legyen ké pes

– a moz gó lép csõk szét- és össze sze re lé sé re, az egy -ségek be sze re lé sé re;

– a moz gó lép csõ vil la mos sze re lé se i nek el vég zé sé re,elekt ro mos, elekt ro ni kus ve zér lé si rend sze rek te le pí tés re,ezek be sza bá lyo zá sá ra;

– a moz gó lép csõk kel kap cso la tos= gép ele mek, gép egy sé gek és szer ke ze tek szere -

lésére,= vil la mos be ren de zé sek és kap cso lá sok sze re lé sé re,

ki ala kí tá sá ra;– a moz gó lép csõk kel kap cso la tos kar ban tar tá si fel ada -

tok el lá tá sá ra;– a moz gó lép csõk hi ba di ag nosz ti ká já nak el vég zé sé re;– a moz gó lép csõk hi ba meg ál la pí tá sá ra, hi ba ér té ke lé sé -

re és a hi bák kal kap cso la tos in téz ke dé sek meg té te lé re;– a hely szí nen nem ja vít ha tó hiba ese tén a szak mû hely

igény be vé te lé hez szük sé ges in téz ke dé sek re;– vizs gá la ti jegy zõ köny vek és gép köny vi be jegy zé sek

el ké szí té sé re.



Szak mai vizs gá ra az a je lölt bo csát ha tó, aki részt vett azel mé le ti és gya kor la ti kép zés ben, és részt vett a prog ram -ban meg ha tá ro zott óra szám 80%-ában.



A szak mai vizs ga írás be li, gya kor la ti és szó be li ré szek -bõl áll.

Az írás be li vizs ga tan tár gyai és idõ tar ta ma:– Jogi is me re tek– Pénz ügyi is me re tek– Mû sza ki is me re tek (szak irány sze rint)A vizs ga idõ tar ta ma: 180 perc.

A gya kor la ti vizs ga tan tár gyai és idõ tar ta ma:A vizs ga idõ tar ta ma: max. 120 perc.

A szó be li vizs ga tan tár gyai és idõ tar ta ma:– Jogi is me re tek– Pénz ügyi is me re tek– Mû sza ki is me re tek (szak irány sze rint)A vizs ga idõ tar ta ma: max. 30 perc.



gyak ból és a IV. fe je zet ben le írt szak mai kö ve tel mé nyekfigye lembe véte lével össze ál lí tott fel adat la pot kell meg ol -da ni. A vizs ga tan tár gyak fel adat so ra it a szak ké pe sí té sértfe le lõs Or szá gos La kás- és Épí tés ügyi Hi va tal köz pon ti lag adja ki, és a je lölt a vizs gán kap ja meg. A kom plex írás be livizs gán el sõ sor ban a szak mai mun ka gya kor lá sá hoz szük -sé ges tárgyi is me re te ket kell szá mon kér ni.

A vizs gán nem hasz nál ha tó író- és rajz esz kö zö kön, továbbá zseb szá mo ló gé pen kí vül más se géd esz köz.

A gya kor la ti vizs ga tar tal ma:A gya kor la ti vizs gán a je lölt nek a jó vá ha gyott és a vizs -

gát szer ve zõ in téz mény ál tal ki adott – a szak irá nyá nakmeg fe le lõ – fel ada tok kö zül a tan mû hely ben vagy akk re di -tált la bo ra tó ri um ban egy konk rét hiba meg ál la pí tá si, va la -mint egy sze re lé si-kar ban tar tá si rész fo lya ma tot kell el vé -gez nie, il let ve vizs gá la ti-ér té ke lé si jegy zõ köny vet kell készítenie.

A szó be li vizs ga tar tal ma:A szó be li vizs gán a je löl tek el sõ sor ban az el sa já tí tott

szak mai is me re te ik al kal ma zá sá ra való fel ké szült sé gük rõlad nak szá mot. A szó be li té te le ket az Or szá gos La kás- ésÉpí tés ügyi Hi va tal adja ki.

A gya kor la ti és a szó be li vizs ga egy na pon is szer vez he tõ.

4. A szak mai vizs ga egyes ré szei aló li fel men tés fel té te lei

Az írás be li és szó be li vizs gán fel men tés ad ha tó a „Jogiis me re tek” és a „Pénz ügyi is me re tek” té ma kö rök bõl, il let -ve tár gyak ból, to váb bá a „Szab vány-, mi nõ ség ügyi és mû -sza ki is me re tek” tan tárgy mû sza ki is me re tek té ma kö ré nekál ta lá nos ré szé bõl, ha öt éven be lül a je lölt ered mé nyesvizs gát tett. Gya kor la ti vizs ga alól fel men tés nem ad ha tó.


A szak mai el mé le ti vizs ga ér té ke lé se

Az írás be li vizs gát a köz pon ti té te lek hez ki adott út mu -ta tó sze rint egyet len ér dem jeggyel kell ér té kel ni.

Az írás be li vizs ga csak ak kor ered mé nyes, ha a je lölt– té ma kö rön ként – leg alább 60%-os tel je sít ményt ért el.

A szó be li vizs gát vizs ga tár gyan ként egy-egy ér dem -jeggyel kell ér té kel ni.

A szak mai el mé le ti vizs ga ered mé nye: az írás be li érdemjegy és a szó be li vizs ga rész ér dem je gye i nek át la ga a ke re kí tés sza bá lya i nak figye lembe véte lével.

Ered mény te len nek kell te kin te ni az el mé le ti vizs gát, haa je lölt az írás be li vizs gá ra vagy a szó be li vizs ga bár melytár gyá ra elég te len ér dem je gyet ka pott.

A szak mai gya kor la ti vizs ga ér té ke lé se:

A szak mai gya kor la ti vizs gát egy ér dem jeggyel kell értékelni, amely nek meg ál la pí tá sá nál figye lembe kell venni a je lölt ál tal ké szí tett vizs gá la ti-ér té ke lé si jegy zõ -könyv tar tal mi és for mai mi nõ sé gét.


Kép zés csak a jó vá ha gyott köz pon ti kép zé si prog ramalap ján szer vez he tõ. Az egyes tan tár gyak fel so ro lá sa, óra -szá ma a köz pon ti kép zé si prog ram ban ke rült meghatá -rozásra.

A vizs ga bi zott ság ka ma rai tag ját a Ma gyar Mér nö ki Kamara je lö li ki.

* * *


ingatlankezelõ szakképesítés szakmaiés vizsgakövetelményei

INGATLANKEZELÕ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI



2. A szak ké pe sí tés meg ne ve zé se: In gat lan ke ze lõ



4. Kép zés ma xi má lis idõ tar ta ma:

Szak kép zé si év fo lya mok szá ma: –

Óra szám: 800 óra


6. Gyakor lat ará nya: 30%


1. A kép zés meg kez dé sé hez szük sé ges is ko lai elõ kép -zett ség: érett sé gi vizs ga

Szak mai elõ kép zett ség: –

Elõ ze tes szak mai gya kor lat: –








3613 In gat lan ke ze lõ


Az in gat lan ke ze lõi te vé keny ség olyan ön ál ló fel adat -kör, amely a jó kap cso lat te rem tõ ké pes sé gen ala pul va, amun ka fo lya mat min den rész le té re ki ter jed, és az in gat lan -gaz dál ko dás, va la mint az eb ben ki ala kult pi a ci vi szo nyokis me re tét is fel té te le zi.

Az in gat lan ke ze lõ a te vé keny sé gi kö rén be lül:

– az in gat lan jel lem zõ i nek is me re té ben – gaz da sá gielem zés alap ján – terv aján la tot ké szít az in gat lan fenn tar -tá sá ra (üze mel te té sé re, kar ban tar tá sá ra, fel újí tá sá ra) vo -nat ko zó an,

– a meg bí zó val kö tött szer zõ dés ben fog lal tak sze rintel lát ja az üze mel te té si és a kar ban tar tá si fel ada to kat, irá -nyít ja és el len õr zi a ter ve zett fel újí tá so kat,

– a meg bí zá si szer zõ dés alap ján ja vas la to kat dol go z kiaz in gat lan nal való gaz dál ko dás és az in gat lan hasz no sí tás,az eset le ges be fek te tés kér dé se i ben.


A fog lal ko zás gya kor lá sa so rán elõ for du ló leg fon to -sabb fel adat cso por tok, fel ada tok és az azok hoz közvet -lenül kap cso ló dó kö ve tel mé nyek:

1. In gat lan ke ze lé si ter vek ké szí té se

A szak em ber le gyen ké pes– az in gat lan jel lem zõ it meg ha tá roz ni (te le pü lé sen

belüli el he lyez ke dés, mû sza ki ál la pot),– az in gat lan mû kö dé si be vé te le it és ki adá sa it szám ba

ven ni, meg ha tá roz ni,– a ha son ló adott sá gú in gat la nok mû kö dé sét vizs gál ni,– a mû kö dés ja ví tá sát szol gá ló ja vas la to kat ki dol goz ni.

2. In gat lan fenn tar tás fel ada tá nak el vég zé se

A szak em ber le gyen ké pes– az üze mel te té si fel ada to kat fo lya ma to san el lát ni,– a kar ban tar tá si mun ká kat szám ba ven ni, bo nyo lí ta ni,– a ke ze lé si terv sze rin ti fel újí tá so kat bo nyo lí ta ni,– a szer zõ dé se ket meg köt ni (al vál lal ko zói, szolgál -

tatói, mun kál ta tói),– al vál lal ko zó kat ver se nyez tet ni, fog lal koz tat ni,– szol gál ta tók (köz üze mi, kom mu ná lis stb.) te vé keny -

sé gét el len õriz ni,– a tu laj do no so kat, bér lõ ket, hasz ná ló kat tá jé koz tat ni,

jo gos igé nye i ket ki elé gí te ni, igé nye ket fel mér ni,– al kal ma zot tak fel vé te lé vel, mun kál ta tói jo gok ér vé -

nye sí té sé vel kap cso la tos fel ada to kat tel je sí te ni,– pénz in té ze tek kel (ban kok, adó ha tó sá gok stb.) kap -

cso la tot tar ta ni,– költ sé ge ket ter vez ni, el szá mol ni.

3. In gat lan gaz dál ko dás fel ada tá nak el vég zé se

A szak em ber le gyen ké pes– in gat lan hasz no sí tá si ja vas la to kat ten ni:

= az in gat lan hasz no sí tá sá val össze füg gés ben a jel -lem zõ mû sza ki adott sá gok fel mé ré se,

= a mû sza ki adott sá gok és a pi a ci in for má ci ók alap -ján hasz no sí tá si ja vas la tok ki ala kí tá sa,

= a hasz no sí tá si ja vas la tok pénz ügyi elem zé se, üz -leti terv ké szí té se;

– in gat lant bér be adni:= ren de lés fel vé tel,= ke res let-kí ná lat át te kin té se,= meg bí zó(k) tá jé koz ta tá sa,= part ne rek fel ku ta tá sa,= kap cso lat tar tás (ha tó sá gok kal, érdekképvisele -

tekkel),= szer zõ dés elõ ké szí té se,= bé rek mér té ké nek meg ál la pí tá sa,= fi ze té si fel té te lek, bér be szá mí tá si le he tõ sé gek,= szám lá zás;


– in gat lan be fek te té si ter ve ket ké szí te ni:= jel lem zõ tu laj don sá gok is mer te té se,= be fek te tõi szán dé kok vizs gá la ta,= be fek te tõi ha tá sos ság elem zé se,= meg té rü lé si szá mí tá sok ér té ke lé se.

4. A tu laj do no sok, bér lõk, hasz ná lók irá nyá ban a kom -mu ni ká ci ós fel ada tok el vég zé se, az üz le ti te vé keny ség,az üz le ti tár gya lá sok le foly ta tá sa

A szak em ber le gyen ké pes– a szak ké pe sí tés hez kap cso ló dó fo gal ma kat, az épí té si

mó do kat,– az épü let szer ke ze te ket és azok is mét lõ dõ hi ba je len -

sé ge it, a ga ran cia, a sza va tos ság, a kö te le zõ al kal mas sá giidõ ér vé nye sí té sé nek le he tõ sé ge it,

– az épí tés ügyi elõ írásokat,– a szak ké pe sí tés hez kap cso ló dó fo gal ma kat és in téz -

mé nye ket, ezek össze füg gé se it,– a mun ká já hoz szük sé ges – a tu laj don jog gal, a bér let -

tel, az adó zás sal, a mun ka jog gal, a tár sa da lom biz to sí tás sal össze füg gõ – elõ írásokat,

– a gaz da ság, a pi ac gaz da ság ál ta lá nos fo gal ma it,össze füg gé se it és fo lya ma tát, a vál lal ko zás alap fo gal ma it,funk ci ó it és az alap ve tõ pénz ügyi, szám vi te li, tár sa da lom -biz to sí tá si és adó zá si is me re te ket,

– az in gat la nok üze mel te té sé nek, kar ban tar tá sá nak,fel újí tá sá nak rend sze rét, a te vé keny ség költ ség von za tát,

– a la kás és nem la kás cél já ra szol gá ló épü le tek köz -üze mi el lá tá sá nak (vil lany-, gáz-, víz-csatornaszolgál -tatás) rend sze rét,

– a te vé keny ség hez szük sé ges nyil ván tar tá so kat,– a szá mí tó gé pes adat ke ze lé si is me re te ket,– az in for má ció gyûj tés és -ki ér té ke lés for má it,– a te vé keny sé gi kö ré be tar to zó pi a ci is me re te ket,

információkat,– az in gat la nok hasz no sí tá sá val össze füg gés ben a la ká -

sok, he lyi sé gek vé tel árá nak, lak bé ré nek, he lyi ség bé ré nekala ku lá sát,

– az épí tõ ipa ri mun kák ver se nyez te té sé re, a mun kák elvégzésére vo nat ko zó meg bí zás rend sze rét, sza bá lya it

meg ha tá roz ni és al kal maz ni.

5. Mû sza ki, gaz da sá gi és gya kor la ti-tech ni kai isme -retek al kal ma zá sa

A szak em ber le gyen ké pes– al kal maz ni a te vé keny sé gé hez kap cso ló dó mû sza ki

és gaz da sá gi is me re te ket:= alap fo kú mû sza ki is me re tek (szer ke zet is me ret,

épí té sze ti anyag- és szer ke zet is me ret, épü let gé pé -sze ti is me re tek),

= mû sza ki is me re tek (hát tér is me re tek az épü le tek ésa szer ke ze tek di ag nosz ti zá lá si, fel újí tá si, kar ban -tar tá si mun ká i ról),

= pénz ügyi és szám vi te li is me re tek (könyv ve ze tés,nyil ván tar tás stb.),

= la kás hi tel- és tá mo ga tá si rend szer az in gat la nokmeg szer zé sé hez és fel újí tá sá hoz, korszerûsíté -séhez (köz pon ti, he lyi tá mo ga tá sok, hi te le zé sirend sze rek),

= tár sa da lom biz to sí tá si és adó zá si is me re tek (a mun -kál ta tói fel ada tok kal, az áru be szer zés sel, a mun -kák, szol gál ta tá sok meg ren de lé sé vel, elvégzé -sével, az in gat lan hasz no sí tás sal kap cso lat ban),

= gya kor la ti mód sze rek és tech ni kák;– al kal maz ni a te vé keny sé gé hez kap cso ló dó gyakor -

lati-technikai is me re te ket:= a meg bí zá si szer zõ dé sek hez szük sé ges aján lat té tel

kö ve tel mé nyei,= az in gat lan ról tör té nõ tá jé ko zó dás le he tõ sé gei, az

in gat lan fek vé sét meg ha tá ro zó kör nye zet és a te le -pü lés jel lem zõ i nek szám ba vé te le,

= a te vé keny ség vég zé sé hez kap cso ló dó szer zõ dé -sek for mái, az épí tés ügyi, a föld hi va ta li el já rásrend je,

= a pénz ügyi konst ruk ci ók, a fi ze té si fel té te lek meg -ál la pí tá sa, a szám lá zás rend je, a meg té rü lé si szá -mí tá sok el vég zé sé nek mód sze rei,

= az in gat lan jel lem zõi, az épü let fel sze relt sé gemeg ál la pí tá sá nak mód ja,

= az üze mel te té si, kar ban tar tá si, fel újí tá si mun kákter ve zé sé nek és meg va ló sí tá sá nak gya kor la ta,

= a kap cso lat tar tás for mái és mód ja a köz üze mi szol -gál ta tók kal,

= a kap cso lat tar tás le he tõ sé gei és kö ve tel mé nyei apénz in té ze tek kel, szak ha tó sá gok kal, adó ha tó sá -gok kal és a tár sa da lom biz to sí tás sal,

= a meg bí zók kal és a bér lõk kel tör té nõ kap cso lat tar -tás és el szá mo lás mód ja,

= a vál lal ko zók kal, al vál lal ko zók kal, szol gál ta tók -kal tör té nõ kap cso lat tar tás és el szá mo lás mód ja,

= a meg fe le lõ vi sel ke dés nor mák al kal ma zá sa a tulajdonosokkal, bér lõk kel, al vál lal ko zók kal, üz -let fe lek kel, ha tó sá gok kal való kap cso lat tar tás ban,

= a meg bí zá si szer zõ dés el ké szí té se (ke ze lé si terv -aján lat el ké szí té se, az el fo ga dott terv vál to zat ra ameg bí zá si szer zõ dés meg kö té se);

– elõ ké szí te ni a szer zõ dés sze rin ti mun ká kat:= az in gat lan ada ta i nak, mû sza ki pa ra mé te re i nek,

köz mû ve sí tett sé gé nek, fel sze relt sé gé nek isme -rete, il let ve meg ál la pí tá sa, nyil ván tar tás ba vé te le,

= a tu laj do no sok, bér lõk, hasz ná lók nyil ván tar tás bavé te le, az el vég zen dõ mun kák ra vo nat ko zó össze -ha son lí tó in for má ci ók be szer zé se, ér té ke lé se;

– tel je sí te ni a szer zõ dé ses fel ada to kat, el lát ni a fenn tar -tá si te vé keny sé get:

= in gat lan mû köd te té se,= szer zõ dés kö té sek,= al vál lal ko zók fog lal koz ta tá sa,= kap cso lat tar tás tu laj do no sok kal, bér lõk kel, hasz -

ná lók kal,= al kal ma zot tak fog lal koz ta tá sa,


= pénz ügyi fel ada tok (be vé te lek-ki adá sok) in té zé se,= szám lá zás, költ ség- és ár ér vé nye sí tés,= adó zás sal, tár sa da lom biz to sí tás sal kap cso la tos

tevékenység,= bank i pénz for ga lom és hi tel ügy le tek in té zé se;

– ki dol goz ni az in gat lan gaz dál ko dás sal kap cso la tos javaslatokat:

= pi a ci in for má ci ók be gyûj té se, elem zé se,= mû kö dé si költ sé gek szám ba vé te le,= bér le mé nyek és bér le ti fel té te lek szám ba vé te le,

elem zé se,= üz le ti terv ké szí té se,= le het sé ges pi a ci part ne rek fel tá rá sa, meg ke re sé se,= be fek te té si, meg té rü lé si szá mí tá sok el vég zé se és

ér té ke lé se;– kap cso la tot tar ta ni:

= ha tó sá gok kal és ér dek kép vi se le tek kel,= meg bí zó fo lya ma tos tá jé koz ta tá sa.

6. Az eti kai nor mák be tar tá sa, kom mu ni ká ció

A szak em ber le gyen ké pes– meg ala po zott szak mai vé le ményt adni a meg bí zás

tel je sí té sé nek le he tõ sé gé rõl és fel té te le i rõl,– a meg bí zó ér de ke i nek figye lembe véte lével el lát ni a

fel ada tát,– fo lya ma to san tá jé koz tat ni a meg bí zót,– a meg fe le lõ vi sel ke dés nor má kat al kal maz ni a meg -

bízóval, vál lal ko zók kal, al vál lal ko zók kal, szol gál ta tók -kal, ha tó sá gok kal, pénz in té ze tek kel, a tu laj do no sok kal, haszonélvezõkkel, a bér lõk kel, hasz ná lók kal, az ingatlan- szakma kép vi se lõ i vel,

– al kal maz ni a kap cso lat tar tás mód ja it,– ma gas szin tû kom mu ni ká ci ós is me re te ket al kal maz ni,– ve ze té si-szer ve zé si is me re te ket al kal maz ni,– el jár ni az eu ró pai in gat lan szak ma eti kai követel -

ményei sze rint.

7. Jog al kal ma zás

A szak em ber le gyen ké pes– al kal maz ni a te vé keny sé gé hez kap cso ló dó jogi is me -

re te ket:= pol gá ri jogi is me re tek (a tu laj don fo gal ma, for mái,

a tu laj don jog tar tal ma, az in gat lan tu laj don jo ga,az épü let és a föld kap cso la ta, a jel zá log jog, a kár -té rí tés ál ta lá nos sza bá lyai, a szer zõ dé sek ál ta lá nos sza bá lyai, a meg bí zá si, vál lal ko zá si, bér le ti, adás -vé te li, köz üze mi szer zõ dé sek stb.),

= a la ká sok és he lyi sé gek bér le té rõl szóló tör vény ismerete. Az ön kor mány za ti tu laj do nú in gat la nokel ide ge ní té se, va la mint az azok kal való gazdál -kodás sza bá lyai,

= tár sas ház zal kap cso la tos jogi is me re tek (a tár sas -ház tu laj don ke let ke zé se, az át ala ku lás és a fenn -tar tás kö ve tel mény rend sze re),

= la kás szö vet ke ze tek kel kap cso la tos jogi is me re tek(a la kás szö vet ke zet lét re jöt te, a szö vet ke ze ti át ala -ku lás és a fenn tar tás ren del ke zé sei),

= in gat lan-nyil ván tar tá si sza bá lyok,= a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás

sza bá lyai (ál ta lá nos sza bá lyok, föld hi va ta li el já -rás, ki sa já tí tá si el já rás, jog or vos la ti rend szer),

= adó- és il le ték jo gi is me re tek,= épí tés ügyi jog sza bá lyok (épí tés ügyi tör vény,

OTÉK, en ge dé lye zé si el já rá sok stb.).

V. A szak ké pe sí tés vizs gáz ta tá si kö ve tel mé nyei


Szak mai vizs gá ra bo csát ha tó az a je lölt, aki– a kép zé si prog ram ban meg ha tá ro zott óra szá mok leg -

alább 80%-án részt vett, to váb bá– a szak mai dol go za tot be nyúj tot ta.



Az írás be li vizs ga tan tár gyai és idõ tar ta ma:– Mû sza ki is me re tek– Jogi is me re tek– Gaz da sá gi is me re tek– Az in gat lan ke ze lés gya kor la ta és tech ni ká jaA vizs ga idõ tar ta ma: 180 perc.

A gya kor la ti vizs ga tan tár gya és idõ tar ta ma:A je lölt ál tal el ké szí tett szak mai dol go zat rész le tes

indokolása és meg vé dé se.A vizs ga idõ tar ta ma: max. 20 perc.

A szó be li vizs ga tan tár gyai és idõ tar ta ma:– Jogi is me re tek– Mû sza ki is me re tek– Gaz da sá gi is me re tek– Az in gat lan ke ze lés gya kor la ta és tech ni ká jaA vizs ga idõ tar ta ma: max. 30 perc.




A gya kor la ti vizs ga tar tal ma:A szak mai dol go zat té má ja a je lölt ál tal ki vá lasz tott,

konk rét in gat lan ra vo nat ko zó in gat lan ke ze lé si terv el ké -szí té se. A szak mai dol go zat le het sé ges té má it a IV. fe je -zet nek meg fele lõen a szak mai vizs gát szer ve zõ in téz ményál lít ja össze.





Az írás be li fel adat la pot, va la mint a szó be li vizs ga té te -le it az Or szá gos La kás- és Épí tés ügyi Hi va tal adja ki.

4. A szak mai vizs ga egyes ré szei aló li fel men tés fel -tételei

A szak mai vizs ga egyes ré szei alól an nak komp le xi tá sa miatt fel men tés nem ad ha tó.


A szak mai el mé le ti vizs ga ér té ke lé se:A szak mai el mé let osz tály za tát az írás be li vizs ga rész re

ka pott ér dem jegy, és szó be li vizs ga ré szen tan tár gyan kéntkü lön-kü lön ka pott ér dem je gyek ke re kí tett át la ga adja.

Ered mény te len az írás be li vizs ga rész, ha a je lölt az írás -be li fel adat tel je sí té sé re ad ha tó pont szám leg alább 60%-átnem érte el.

A szak mai gya kor la ti vizs ga ér té ke lé se:A szak mai gya kor lat osz tály za tát a szak mai dol go zat ra,

an nak meg vé dé sé re és a gya kor la ti kér dé sek re adott vá lasz ér dem je gyé nek ke re kí tett át la ga ha tá roz za meg.

A szak mai vizs ga ér té ke lé se:Ered mé nyes vizs gát tett az a je lölt, aki min den vizs ga -

rész kö ve tel mé nyét leg alább elég sé ges ered ménnyel tel -jesítette.


A szó be li és gya kor la ti vizs ga rész ugyan azon a vizs ga -na pon le foly tat ha tó.


1. A szak kép zés táv ok ta tás ke re té ben nem foly tat ha tó.

2. Ja va solt tan tár gyak (mo du lok)– Jogi is me re tek– Mû sza ki is me re tek– Gaz da sá gi is me re tek– Gya kor la ti-tech ni kai is me re tek


Sor -szám

Meg ne ve zés Óra számVizs ga ré szek



Sor -szám



2. Mûszaki is me re tek 110 X X

3. Gazdasági isme -retek

110 X X

4. Gya kor la ti-tech ni -kai is me re tek

200 X X

Össze sen 500 4 4

* * *


ingatlanközvetítõ szakképesítés szakmaiés vizsgakövetelményei

INGATLANKÖZVETÍTÕ SZAKKÉPESÍTÉSSZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI



2. A szak ké pe sí tés meg ne ve zé se: In gat lan köz ve tí tõ


4. Kép zés ma xi má lis idõ tar ta ma:

Szak kép zé si év fo lya mok szá ma: –

Óra szám: 450 óra


6. Gyakor lat ará nya: 20%


1. A kép zés meg kez dé sé hez szük sé ges is ko lai elõ kép -zett ség: kö zép is ko lai vég zett ség vagy érett sé gi vizs ga

Szak mai elõ kép zett ség: –

Elõ ze tes szak mai gya kor lat: –

2. Pá lya al kal mas sá gi, il let ve szak mai al kal mas sá gi kö -ve tel mé nyek nek kell meg fe lel nie: –








3621 Ke res ke del mi ügy in té zõ


Az in gat lan köz ve tí tõi te vé keny ség olyan ön ál ló fel adat -kör, amely a jó kap cso lat te rem tõ ké pes sé gen ala pul va, amun ka fo lya mat min den rész le té re ki ter jed, és a pi a ci viszonyok jó is me re tét is fel té te le zi.

Az in gat lan köz ve tí tõ te vé keny sé gi kö rén be lül:– az in gat la nok (be épít he tõ tel kek, la kó épü let tel vagy

nem la kás cél já ra szol gá ló épü let tel be épí tett in gat la nok)adás vé te lé nek és cse ré jé nek köz ve tí té sé vel,

– a la ká sok és nem la kás cél já ra szol gá ló he lyi sé gek,tel kek bér le te és tu laj do na cse ré jé nek köz ve tí té sé vel,

– a fel ada tok el lá tá sa ér de ké ben az in gat la nok fel ku ta -tá sá val és azok for gal mi ér ték becs lé sé vel, va la mint

– az ügy le tek le bo nyo lí tá sá hoz szük sé ges dokumen -tációk, ok ira tok és egyéb ok ira tok be szer zé sé vel és elõ ké -szí té sé vel össze füg gõ fel ada to kat vég zi el.



1. A ren de lé sek fel vé te le, ke res let-kí ná lat át te kin té se,az ér té ke sí ten dõ in gat lan vé tel árá nak ki ala kí tá sa

A szak em ber le gyen ké pes– az in gat lan ada ta it, mû sza ki pa ra mé te re it, fel sze relt -

sé gét, árát stb. rög zí te ni (iro dá ban, hely szí nen, föld hi va -tal nál, pénz in té zet nél), nyil ván tar tás ba ven ni,

– a meg bí zó ada ta it rög zí te ni, nyil ván tar tás ba ven ni,– a meg bí zá si szer zõ dést meg köt ni, nyil ván tar tás ba

ven ni,– a meg bí zást pon to san rög zí te ni,– az in for má ci ót te rí te ni,– az in for má ci ó kat be gyûj te ni,– az in for má ci ó kat üt köz tet ni (ár stb.),– vál lal ko zá son be lü li in for má ci ós/nyil ván tar tá si rend -

szert mû köd tet ni,– vál lal ko zá son kí vü li in for má ci ós/nyil ván tar tá si rend -

szert mû köd tet ni,– a gya kor la ti mód sze re ket al kal maz ni (for gal mi ér ték -

becs lés),– a meg bí zó ér de ke it figye lembe ven ni.

2. Kap cso la tok te rem té se

A szak em ber le gyen ké pes– a le het sé ges pi a ci part ne re ket fel tár ni, meg ke res ni,– a ha tó sá gok kal és ér dek kép vi se let tel kap cso la tot

tartani,– a meg bí zót fo lya ma to san tá jé koz tat ni, a meg bí zást

pon to sí ta ni.

3. Ér té ke sí té si fel ada tok el vég zé se, pénz ügyi te vé keny -ség el lá tá sa

A szak em ber le gyen ké pes– a szer zõ dés kö tést elõ ké szí te ni,– a pénz ügyi konst ruk ci ók ról/meg ol dá sok ról infor -

mációkat adni,– a fi ze té si fel té te le ket is mer tet ni,– az il le ték kö te le zett ség rõl tá jé koz ta tást adni,– a föld hi va ta li be jegy zés sel kap cso la tos tá jé koz ta tást

adni, szük ség sze rint el jár ni,– szám lá zás sal, költ ség- és ár ér vé nye sí tés sel kapcso -

latos fel ada tot el vé gez ni,– adó zás sal kap cso la tos te vé keny sé get el lát ni.

4. Az in gat la nok (be épít he tõ te lek, la kó épü let tel vagynem la kás cél já ra szol gá ló épü let tel be épí tett in gat lan)adás vé te lé nek és cse ré jé nek köz ve tí té se

A szak em ber le gyen ké pes– tel je sí te ni az ér té ke sí té si meg bí zá so kat:

= ren de lés fel vé tel,= ke res let-kí ná lat át te kin té se,= in gat lan vé tel árá nak ki ala kí tá sa,= pi a ci part ner fel ku ta tá sa,= kap cso lat tar tás (pi a ci part ne rek kel, ha tó sá gok kal,

ér dek kép vi se le tek kel),= szer zõ dés elõ ké szí té se,= pénz ügyi konst ruk ci ók,= fi ze té si fel té te lek, il le ték meg ál la pí tá sa,= föld hi va ta li be jegy zés,= szám lá zás,

– tel je sí te ni a vá sár lá si meg bí zá so kat:= ren de lés fel vé tel,= ke res let-kí ná lat át te kin té se,= meg bí zó tá jé koz ta tá sa,= in gat lan fel ku ta tá sa,= in gat lan vé tel árá nak ki ala kí tá sa,= kap cso lat tar tás (ha tó sá gok kal, érdekképvisele -

tekkel),= szer zõ dés-elõ ké szí tés,= pénz ügyi konst ruk ci ók ról tá jé koz ta tás,= fi ze té si fel té te lek rõl, il le ték rõl tá jé koz ta tás,= föld hi va ta li be jegy zés,= szám lá zás,

– tel je sí te ni az in gat lan tu laj do nok cse ré jé re vo nat ko zómeg bí zá so kat:

= ren de lés fel vé tel,= ke res let-kí ná lat át te kin té se,


= meg bí zók tá jé koz ta tá sa,= part ne rek fel ku ta tá sa,= cse re in gat la nok ér ték ará nya i nak meg ál la pí tá sa,= kap cso lat tar tás (ha tó sá gok kal, érdekképvisele -

tekkel),= szer zõ dés kö tés elõ ké szí té se,= pénz ügyi konst ruk ci ók ról tá jé koz ta tás,= fi ze té si fel té te lek rõl, il le ték rõl tá jé koz ta tás,= föld hi va ta li be jegy zés,= szám lá zás,

– tel je sí te ni a for gal mi ér ték becs lés el ké szí té sé re vonatkozó meg bí zá so kat:

= a te le pü lés jel lem zõ i nek (fek vés, nagy ság, sze rep -kör stb.) szám ba vé te le,

= az in gat lan te le pü lé sen be lü li fek vé sé nek meg ál la -pí tá sa,

= az in gat lan mû sza ki pa ra mé te re i nek, élet ko rá nak,ál la po tá nak meg ál la pí tá sa,

= az in gat lan fel sze relt sé gé nek meg ál la pí tá sa,= az in gat lan la kott sá gá nak meg ál la pí tá sa,= az in gat lan ról hely szí nen, föld hi va tal nál, pénz in -

té zet nél, mû sza ki osz tály nál tör té nõ tá jé ko zó dás,= az in gat lan ról össze gyûj tött in for má ci ók alap ján a

for gal mi ér ték meg ál la pí tá sa,= a for gal mi ér ték becs lés idõ pont ja,= szám lá zás.

5. A bér la ká sok és nem la kás cél já ra szol gá ló he lyi sé -gek bér let tel, il le tõ leg a bér let tu laj don nal tör té nõ cseré -jének köz ve tí té se

A szak em ber le gyen ké pes– tel je sí te ni a bér let nek bér let tel, vagy a bér let nek

tulajdonnal való cse ré jé re vo nat ko zó meg bí zá so kat:= ren de lés fel vé tel,= ke res let-kí ná lat át te kin té se,= meg bí zók tá jé koz ta tá sa,= part ne rek fel ku ta tá sa,= cse re in gat la nok ér ték ará nya i nak meg ál la pí tá sa,= kap cso lat tar tás (ha tó sá gok kal, érdekképvisele -

tekkel),= szer zõ dés kö tés elõ ké szí té se,= pénz ügyi konst ruk ci ók ról tá jé koz ta tás,= fi ze té si fel té te lek rõl, il le ték rõl tá jé koz ta tás,= föld hi va ta li be jegy zés,= szám lá zás,

– meg ala po zott tá jé koz ta tást adni:= ér té ke sí tés, vá sár lás és cse re ese tén pénz ügyi

konst ruk ci ók ról, fi ze té si fel té te lek rõl és az il le ték -rõl, cse re in gat la nok ér ték ará nya i nak meg ál la pí tá -sá ról;

= for gal mi ér ték becs lés ese tén az in gat lan fel sze relt -sé gé nek, az in gat lan la kott sá gá nak, az in gat lan rólössze gyûj tött in for má ci ók alap ján a for gal mi ér -ték nek a meg ha tá ro zá sá ról.



és gaz da sá gi is me re te ket:= alap fo kú mû sza ki is me re tek (szer ke zet is me ret,

anyag is me ret),= mû sza ki is me re tek (hát tér is me re tek a for gal mi

értékbecsléshez, épít mény fõ cso por tok, OTÉK,inf ra struk tú ra, ren de zé si ter vek is me re te),

= a nem zet gaz da ság, pi ac gaz da ság ál ta lá nos fo gal -mai, össze füg gé sei és fo lya ma ta, a vál lal ko zásalap fo gal mai, funk ci ói, a szer ve zet gaz dál ko dá sa,alap ve tõ pénz ügyi, szám vi te li és adó zá si isme -retek,

= in gat lan pi a ci is me re tek,= hi tel és tá mo ga tá si rend szer az in gat la nok meg -

szer zé sé hez (köz pon ti, he lyi tá mo ga tá sok, hi te le -zé si rend sze rek),

= a szám vi te li tör vény in gat lan-nyil ván tar tá sok kalkap cso la tos ren del ke zé se,

= gya kor la ti mód sze rek és tech ni kák a for gal mi értékbecsléshez, el mé le ti hát tér és gya kor la ti meg -ol dá sok [új ra-elõ ál lí tá si költ sé gek, össze ha son lí tó (pi a ci ér ték ará nyos), TEGOVA stb.],

= a te vé keny sé gé hez szük sé ges nyil ván tar tá sok,szá mí tó gé pes adat ke ze lés, in for má ció gyûj tés éski ér té ke lés for mái,

= a szol gál ta tá si dí jak ki ala kí tá sa,– al kal maz ni a te vé keny sé gé hez kap cso ló dó gyakor -

lati-technikai is me re te ket:= ér té ke sí tés, vá sár lás és cse re ese tén a szerzõdés-

elõkészítés mód jai; a pénz ügyi konst ruk ci ók; a fizetési fel té te lek és az il le ték meg ál la pí tá sá ra vonatkozó ren del ke zé sek; a szám lá zás rend je; aföld hi va ta li be jegy zés sel kap cso la tos el já rás; aren de lés fel vé tel bo nyo lí tá sa; a ke res let-kí ná lat áttekintése; az in gat lan vé te lá ra ki ala kí tá sá nakmód sze re; a pi a ci part ne rek fel ku ta tá sá nak mód -sze re; a pi a ci part ne rek kel, ha tó sá gok kal, ér dek -kép vi se le tek kel tör té nõ kap cso lat tar tás for mái;

= a for gal mi ér ték becs lés te rü le tén a te le pü lés jel -lem zõ i nek (fek vés, nagy ság, sze rep kör stb.) szám -ba vé te le; az in gat lan ról hely szí nen, föld hi va tal -nál, pénz in té zet nél, ön kor mány zat nál tör té nõ tá jé -ko zó dás le he tõ sé gei; a for gal mi ér ték becs lés idõ -pont já nak je len tõ sé ge; az in gat lan te le pü lé sen be -lü li fek vé sé nek je len tõ sé ge; az in gat lan mû sza kipa ra mé te re i nek meg ál la pí tá sa;

= a kom mu ni ká ció te rü le tén a szó be li és írás be liköz lé si tech ni kák meg va ló sí tá sa és al kal ma zá sa.


A szak em ber le gyen ké pes– meg ala po zott szak mai vé le ményt adni ar ról, hogy a

meg ren de lõ igé nye tel je sít he tõ-e, an nak mi lyen le he tõ sé -gei és mód sze rei le het sé ge sek,


– a meg ren de lõ ér de ke i nek figye lembe véte lével el lát nia fel ada tát,

– fo lya ma to san tá jé koz tat ni a meg ren de lõt,– a meg fe le lõ vi sel ke dés nor má kat al kal maz ni a tu laj -

do no sok kal, ha szon él ve zõk kel, a bér lõk kel, hasz ná lók kal, a pi a ci part ne rek kel, könyv vizs gá lók kal, pénz in té ze tek -kel, a ha tó sá gok kal, az in gat lan-szak ma kép vi se lõ i vel,

– al kal maz ni a kap cso lat tar tás mód ja it,– kom mu ni ká ci ós is me re te ket al kal maz ni,– ve ze té si-szer ve zé si is me re te ket al kal maz ni,– el jár ni az eu ró pai in gat lan szak ma eti kai kö ve tel mé -

nyei sze rint.



re te ket:= az in gat lan köz ve tí tõi te vé keny ség sza bá lyai,= az in gat lan hasz no sí tá sá val kap cso la tos jogi alap -

is me re tek (in gat lan fo gal mi köre: in gat lan, la kás,he lyi ség, ve gyes in gat lan, te lek; te lek és fel épít -mény; osz tott és osz tat lan kö zös tu laj don; tulaj -doni for mák kö zöt ti kü lönb ség),

= a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tássza bá lyai (ál ta lá nos sza bá lyok, épí tés ha tó sá gi eljárás, föld hi va ta li el já rás, jog or vos la ti rend szer),

= az in gat lan-nyil ván tar tás sza bá lyai (össze füg gé seaz ál lam igaz ga tá si el já rás sal és a pol gá ri jog gal),

= pol gá ri jogi is me re tek (szer zõ dé sek, tu laj don fogalma, for mái, a köz ve tí tés el vál la lá sá val kap -cso la tos szer zõ dé si is me re tek),

= la ká sok és he lyi sé gek bér le té rõl és el ide ge ní té sük -rõl szóló jog sza bá lyok is me re te (for gal mi ér tékmeg fo gal ma zá sa),

= tár sas ház zal kap cso la tos jogi is me re tek (tör vényis me re te, épí tõ kö zös ség bõl és tör vényi kö te le zésalap ján lét re jöt te),

= adás vé tel, cse re sza bá lyai, va la mint il le ték jo gi ismeretek,

= a föld tu laj don rend szer e (ter mõ föld, szö vet ke ze titu laj don, ke ze lõi jo gok).







Az írás be li vizs ga tan tár gyai és idõ tar ta ma:– Mû sza ki is me re tek– Jogi is me re tek– Gaz da sá gi is me re tek– Az in gat lan köz ve tí tés gya kor la ta és tech ni ká jaA vizs ga idõ tar ta ma: 180 perc.



A szó be li vizs ga tan tár gyai és idõ tar ta ma:– Jogi is me re tek– Mû sza ki is me re tek– Gaz da sá gi is me re tek– Az in gat lan köz ve tí tés gya kor la ta és tech ni ká jaA vizs ga idõ tar ta ma: max. 30 perc.





konk rét in gat lan ra vo nat ko zó for gal mi ér ték becs lés el ké -szí té se. A szak mai dol go zat le het sé ges té má it a IV. fe je -zet nek meg fele lõen a szak mai vizs gát szer ve zõ in téz ményál lít ja össze.















rész kö ve tel mé nyét leg alább elég sé ges ered ménnyel tel je -sí tet te.

Iga zol tan el mu lasz tott vagy va lós in dok kal megsza -kított vizs gát köve tõen pót ló vizs ga te he tõ. Min den egyébsi ker te len vagy el mu lasz tott vizs ga csak ja ví tó vizs gá valis mé tel he tõ.






Sor -szám




2. Mû sza ki is me re tek 60 X X

3. Gaz da sá gi is me re -tek

90 X X


90 X X

Össze sen 300 4 4

* * *


ingatlanvagyon-értékelõ és közvetítõ szakképesítésszakmai és vizsgakövetelményei

INGATLANVAGYON-ÉRTÉKELÕÉS KÖZVETÍTÕ SZAKKÉPESÍTÉS SZAKMAI




2. A szak ké pe sí tés meg ne ve zé se: In gat lan va gyon-ér té -ke lõ és köz ve tí tõ






1. A kép zés meg kez dé sé hez szük sé ges is ko lai elõ kép -zett ség: érett sé gi vizs ga

Szak mai elõ kép zett ség: 52 3439 02 In gat lan köz ve tí tõszak ké pe sí tés

Elõ ze tes szak mai gya kor lat: leg alább 5 éves – mû sza kiegye te mi, mû sza ki fõ is ko lai, köz gaz da sá gi és jogi felsõ -fokú dip lo ma ese té ben leg alább 2 éves – ingatlanköz -vetítõi szak mai gya kor lat








3629 Egyéb ke res ke del mi, áru for gal mi, ér té -ke sí té si ügy in té zõk


Az in gat lan va gyon-ér té ke lõ és köz ve tí tõ te vé keny ségolyan ön ál ló fel adat kör, amely a szak mai is me re te ken ala -pul va, az in gat lan és az az zal össze füg gõ va gyon ér té kû jogok és va gyo ni ér té kek min den ele mé nek ér té ke lé sé re,az ér té ke lé si mun ka fo lya mat min den rész le té re ki ter jed, és fel té te le zi az in gat lan pi ac, to váb bá az in gat lan köz ve tí tõite vé keny ség (OKJ szám: 52 3439 02) szak te rü le té nek ismeretét.

Az in gat lan va gyon-ér té ke lõ és köz ve tí tõ:– az in gat lan pi ac és az in gat lan jel lem zõ i nek is me re té -

ben a meg bí zók kal kö tött szer zõ dés alap ján meg ha tá roz zaaz in gat lan hasz no sí tá sá nak meg fe le lõ ér té ke ket,


– is me ri és al kal maz za az EVS 2003 (Eu ro pe an Va lu a -ti on Stan dards – Eu ró pai Ér té ke lé si Nor mák 2003) ál talmeg ha tá ro zott fo gal ma kat, mód sze re ket, el já rá so kat,

– is me ri és ma ga biz to san al kal maz za az ér té ke lés alap -ve tõ for má it (ho zam ér té ke lés, mû sza ki elvû ér té ke lés, piaci össze ha son lí tó ér té ke lés) és ezek vál to za ta it

= a be épít he tõ te lek in gat la nok,= a la kó épü le tek, la kó par kok,= az egyéb be épí tett in gat la nok (szo ci á lis célú in gat -

la nok, nem la kás cél já ra szol gá ló in gat la nok) te rü -le tén,

– a meg bí zók kal kö tött szer zõ dés alap ján az in gat lan -va gyon-ér té ke lés és köz ve tí tés fel adat kö rét el vég zi, azered mé nye ket tel jes kö rû en do ku men tál ja,

– az össze tett fel ada tok el vég zé sé nél irá nyít ja és el len -õr zi az ér té ke lés ben köz re mû kö dõ szak ér tõk mun ká ját ameg bí zó meg ren de lé sé re,

– meg bí zá si szer zõ dés alap ján a hasz no sí tá si, be fek te -tõi szán dék meg va ló su lá sát és a meg bí zó ér de ke i nek ér vé -nye sü lé sét be mu ta tó ta nul mányt ké szít,

– az eti kai nor mák be tar tá sá val, min dig leg jobb tu dá saalap ján tel je sí ti a meg bí zást.




54 7899 03 In gat lan ke ze lõ



1. Az in gat la nok hely szí ni fel mé ré se, az in gat lan tí pus -nak meg fe le lõ jel lem zõk össze gyûj té se

A szak em ber le gyen ké pes– meg ha tá roz ni az in gat lan tí pu sát (be épít he tõ te lek in -

gat lan, la kó épü let, la kó park, egyéb ház in gat lan),– meg ha tá roz ni az in gat lan tí pu sá nak meg fe le lõ jel -

lem zõ ket (meg kö ze lít he tõ ség, kör nye zet, te le pü lé sen, il le -tõ leg épü le ten be lü li fek vés, köz le ke dés, mû sza ki ál la pot,hasz no sí tá si, bér be adá si le he tõ sé gek stb.),

– össze fog lal ni, rend sze rez ni és a ha son ló in gat la nok -kal egy be vet ni az in gat lan jel lem zõ it,

– al kal maz ni az anyag is me re tet, a szer ke ze ti is me re te -ket (tar tó szer ke ze tek is me re te, szak ipa ri szer ke ze tek is -me re te, épü let gé pé sze ti szer ke ze tek is me re te), az épü let -di ag nosz ti kai is me re te ket, az épü let fi zi ka alap ja it,

– fel mér ni a hi ba je len sé ge ket és azok va ló szí nû sít he tõoka it, a fel újí tá sok, kar ban tar tá sok fel ada ta it,

– ér tel mez ni az en ge dé lye zé si el já rá so kat, az épí té sien ge dé lyek faj tá it, az épí tés ügyi tör vény és az OTÉK

lényeges ele me it, az ön kor mány za ti he lyi sza bá lyo zá soktar tal mi kö rét.

2. Az in gat lan ér té két meg ha tá ro zó spe ci á lis té nye zõkszám ba vé te le

A szak em ber le gyen ké pes– fel ku tat ni és meg ha tá roz ni

= az in gat lan kör nye zet vé del mi és mû em lék vé del mité nye zõ it,

= a fej lesz tés alatt álló in gat lan is mér ve it és a fej -lesz tés le het sé ges cél ja it,

= az épü let tel együtt ér té kelt mû sza ki be ren de zé se -ket (gé pek, gépi be ren de zé sek) és más va gyo ni értékeket (zöld öve zet, gyü möl csös sel el lá tott ház -in gat lan stb.),

= ér té ket be fo lyá so ló kü lön le ges té nye zõ ket (pl. ká -ro so dást szen ve dett in gat lan, pi a ci válsághely -zetek),

= ér té ket be fo lyá so ló egyéb té nye zõ ket (az ingat -lanra vo nat ko zó jo gok, ter hek, té nyek),

= tu laj do nos ál tal hasz nált, il le tõ leg be fek te té si célúin gat lan is mér ve it,

= fel mér ni szak ér tõk al kal ma zá sá nak szükséges -ségét (pl. sta ti kus, tech no ló gus, kör nye zet vé del mi szak ér tõ).

3. Az ér té ke lés mód sze ré nek ki ala kí tá sa

A szak em ber le gyen ké pes– az ér té ke lés mód sze rét meg vá lasz ta ni

= az in gat lan tí pu sa sze rint,= az ér té ke lés cél ja sze rint (adás vé tel, bér let, be fek -

te tés stb.),= az in gat lan tu laj do no sa és a hasz ná ló jog vi szo nyá -

nak tar tal ma sze rint,= az in gat lan mû sza ki fel sze relt sé ge és az in gat lan -

hoz kap cso ló dó va gyon ér té kû jo gok és más vagyoni ér té kek sze rint,

= az in gat lan fej lesz té si ál la po ta sze rint,= az in gat lan mint üz le ti vál lal ko zás ré sze ként vagy

ön ál ló an való ér té ke lés sze rint,= a je len le gi és a leg jobb hasz ná lat sze rint.

4. Az in gat lan ér té ke lé sé nek el ké szí té se

A szak em ber le gyen ké pes– az ér té ke lés el ké szí té se so rán az adott in gat lan ra

vonatkozóan meg ha tá roz ni= az in gat lan pi ac ha tá sa it,= a vál lal ko zá si könyv ve ze tés és a nyil ván tar tás fel -

ada ta it,= az in gat lan-ér té ke lés hez kap cso ló dó meg ren de lés

és mun ka vég zés gaz da sá gi fo lya ma ta it,= a tár sa da lom biz to sí tá si és adó zá si kö vet kez mé -

nye ket, mun kál ta tói fel ada to kat,


= a szá mí tás ba vett ada tok és az el ér ni kí vánt cél érdekében szük sé ges üz le ti terv tar tal mát, a mar -ke ting mód sze re it,

= az in gat lan nal kap cso la tos hi tel fel vé tel, la kás hi telés tá mo ga tá sok igény be vé te lé nek le he tõ sé ge it, ajel zá log jog tar tal mát és kö vet kez mé nye it,

= a be fek te tõi dön té si szem pon to kat, a be fek te té sipi a cok (in gat lan pi ac, ér ték pa pír pi ac stb.) mû kö -dé sét és köl csön ha tá sa it,

– az ér té ke lést ki dol goz ni= az in gat lan hely szí ni fel mé ré se és az in gat lan tí pus

jel lem zõi alap ján,= az in gat lan ér té két meg ha tá ro zó spe ci á lis té nye zõk

fel tá rá sa alap ján,= az ér té ke lés mód sze ré nek ki vá lasz tá sa alap ján.

5. Az in gat lan-ér té ke lé si je len tés el ké szí té se

A szak em ber le gyen ké pes– tel je sí te ni a je len tés for mai kö ve tel mé nye it (dá tum,

cél, mód szer, ér vé nyes ség, alá írás),– meg ha tá roz ni az ér té ke lés de fi ní ci ó ját és az ér té ke lés

tár gyát,– be mu tat ni az ér té ke lést meg ala po zó sza bá lyo zá si

kereteket,– össze fog lal ni az alap fel té te le zé se ket és kor lá to zó

tényezõket, me lyek mel lett a meg ál la pí tott ér ték ér vé nyes,– rész le tez ni az in gat lan mû sza ki fel sze relt sé gét,– be mu tat ni az EU szab vány nak, il le tõ leg az ország-

specifikus szab vány nak való meg fe le lést és ar ról nyilat -kozatot ten ni,

– is mer tet ni az igény be vett szak ér tõ ket és azok vé le -mé nyét,

– el lát ni az ér té ke lést a ti tok tar tá si, pub li ká ció-ti lal miés egyéb zá ra dé kok kal.

6. Más ér ték becs lõk ér té ke lé sé nek fe lül vizs gá la ta

A szak em ber le gyen ké pes– ki vá lasz ta ni és in do kol ni a fe lül vizs gá la ti mód szert

(hely szí ni vizs gá lat vagy an nak mel lõ zé se),– el vé gez ni a fe lül vizs gá lat fel ada tát,– tel je sí te ni a fe lül vizs gá la ti je len tés tar tal mi és for mai

kö ve tel mé nye it.


A szak em ber le gyen ké pes– meg ala po zott szak mai vé le ményt adni ar ról, hogy a

meg ren de lõ igé nye tel je sít he tõ-e, an nak mi lyen lehetõ -ségei és mód sze rei le het sé ge sek,

– a meg ren de lõ ér de ke i nek figye lembe véte lével el lát nia fel ada tát,

– fo lya ma to san tá jé koz tat ni a meg ren de lõt,– a meg fe le lõ vi sel ke dés nor má kat al kal maz ni a tu laj -

do no sok kal, ha szon él ve zõk kel, a bér lõk kel, hasz ná lók kal, az in gat lan ér té ke lé se so rán köz re mû kö dõ szak ér tõk kel, akönyv vizs gá lók kal, az adó ha tó ság gal, a tár sa da lom biz to -

sí tás sal, a pénz in té ze tek kel, a köz igaz ga tá si (ön kor mány -za ti, föld hi va ta li stb.) szak em be rek kel, az in gat lan-szak ma kép vi se lõ i vel,

– al kal maz ni a kap cso lat tar tás mód ja it,– ma gas szin tû kom mu ni ká ci ós is me re te ket al kal maz ni,– ve ze té si-szer ve zé si is me re te ket al kal maz ni,– el jár ni az eu ró pai in gat lan szak ma eti kai követel -

ményei sze rint.



re te ket= pol gá ri jogi is me re tek (az in gat lan tu laj don jo ga; a

föld és az épü let kap cso la ta; a szer zõ dé sek sza bá -lyai és a szer zõ dé ses for mák lé nye ges ele mei; azadás vé te li, bér le ti, vál lal ko zá si, köz üze mi szer zõ -dé sek, az in gat lant ter he lõ jo gok, té nyek, a va gyo -ni ér té kû jo gok, a kár té rí tés sza bá lyai),

= a meg bí zá si szer zõ dés tar tal ma, a szer zõ dés tel je -sí té sé hez kap cso ló dó jogi kö ve tel mé nyek és eti kai nor mák, a va gyo ni és er köl csi fe le lõs ség meg ál la -pí tá sá nak le he tõ sé gei,

= in gat lan-nyil ván tar tá si sza bá lyok (az ingatlan- nyilvántartás tár gya, tar tal ma, alap el vei és ré szei;be je gyez he tõ jo gok és té nyek; el já rá si kér dé sek;ada tok fel hasz ná lá sa),

= tár sas há zak kal kap cso la tos jogi is me re tek (ala ku -lás, fenn tar tás, szer ve zet, mû kö dés),

= a la kás szö vet ke ze tek kel kap cso la tos jogi is me re -tek (fenn tar tás, szer ve zet és szer ve ze ti át ala ku lá -sok, mû kö dés),

= il le ték jo gi sza bá lyok (az il le ték fo gal ma és faj tái,örök lé si-, aján dé ko zá si-, vissz ter hes va gyon át ru -há zá si il le té kek, el já rá si il le té kek),

= a kül föl di ek re és az eu ró pai uni ós tag ál la mok ál -lam pol gá ra i ra vo nat ko zó in gat lan szer zés sza bá -lyai, to váb bá a ter mõ föld rõl szóló tör vény kap cso -ló dó sza bá lya i nak lé nye ge és az in gat lan ér ték revaló ha tá sa,

= az épí tés ügyi jog sza bá lyok és a köz igaz ga tá si el já -rá sok sza bá lyai,

= a ma gyar or szá gi mû em lé kek re vo nat ko zó jogisza bá lyo zás lé nye ge,

= a vál lal ko zá sok mû kö dé sét sza bá lyo zó tör vényeklé nye ge és az in gat la nok kal össze füg gõ ele mei, ama gyar or szá gi adó zás tör vényi hát te re, a mun ka -jo gi, a tár sa da lom biz to sí tá si jogi sza bá lyo zá sok fõ ele mei, az ár kép zés sza bá lyai,

= a ma gyar or szá gi mak ro- és mik ro gaz da ság mû kö -dé sét sza bá lyo zó jog sza bá lyi hát tér, az Eu ró paiUnió or szá ga i nak in gat lan-ér té ke lés sel kapcso -latos fõbb sza bá lyo zá sai, jel lem zõi,

= a ma gyar or szá gi, az eu ró pai uni ós és a nem zet kö ziszab vá nyok, a hi te les ség és a füg get len ség fo ga -lom kö re.




Szak mai vizs gá ra bo csát ha tó az a je lölt, aki– a kép zé si prog ram ban meg ha tá ro zott óra szá mok

legalább 80%-án részt vett, to váb bá– a szak mai dol go za tot be nyúj tot ta.



Az írás be li vizs ga tan tár gyai és idõ tar ta ma:– Mû sza ki is me re tek– Jogi is me re tek– Gaz da sá gi is me re tek– Az in gat lan va gyon-ér té ke lés gya kor la ta és tech ni ká jaA vizs ga idõ tar ta ma: 180 perc.



A szó be li vizs ga tan tár gyai és idõ tar ta ma:– Jogi is me re tek– Mû sza ki is me re tek– Gaz da sá gi is me re tek– Az in gat lan va gyon-ér té ke lés gya kor la ta és tech ni ká jaA vizs ga idõ tar ta ma: max. 30 perc.





konk rét in gat lan ra vo nat ko zó in gat lan va gyon-ér té ke lés el -ké szí té se. A szak mai dol go zat le het sé ges té má it a IV. fe je -zet nek meg fele lõen a szak mai vizs gát szer ve zõ in téz ményál lít ja össze.









ka pott ér dem jegy, és a szó be li vizs ga ré szen tan tár gyan kéntkü lön-kü lön ka pott ér dem je gyek ke re kí tett át la ga adja.





rész kö ve tel mé nyét leg alább elég sé ges ered ménnyel tel je -sí tet te.




1. A szak kép zés táv ok ta tás ke re té ben nem foly tat ha tó



Sor -szám





3. Gaz da sá gi is me re -tek

90 X X


340 X X

Össze sen 500 4 4

* * *



társasházkezelõ szakképesítés szakmaiés vizsgakövetelményei

TÁRSASHÁZKEZELÕ SZAKKÉPESÍTÉSSZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEI



2. A szak ké pe sí tés meg ne ve zé se: Tár sas ház ke ze lõ

3. Hozzá ren delt FEOR szám: 3613


5. Elmé let ará nya: 70%

6. Gya korlat ará nya: 30%


1. A kép zés meg kez dé sé hez szük sé ges is ko lai elõ kép -zett ség: kö zép is ko lai vég zet ség vagy érett sé gi vizs ga

Szak mai elõ kép zett ség: –Elõ ze tes szak mai gya kor lat: –








3613 In gat lan fenn tar tá si (gond nok sá gi) ügy -in té zõ


A tár sas ház-ke ze lõi te vé keny ség olyan ön ál ló fel adat -kör, amely a jó kap cso lat te rem tõ ké pes sé gen ala pul va, amun ka fo lya mat min den rész le té re ki ter jed, és a tár sas házfenn tar tá sá val, a tár sas há zak mû kö dé sé vel össze füg gõ követelmények is me re tét fel té te le zi.

A tár sas ház ke ze lõ a te vé keny sé gi kö rén be lül:– a tár sas ház adott sá ga i nak is me re té ben – gaz da sá gi

elem zés alap ján – aján la tot ké szít az épü let fenn tar tá sá ra(üze mel te té sé re, kar ban tar tá sá ra, fel újí tá sá ra) vonatko -zóan,

– a tu laj do nos tár sak kal kö tött meg bí zá si szer zõ dés benfog lal tak sze rint szer ve zi az üze mel te té si és kar ban tar tá sifel ada to kat, irá nyít ja és el len õr zi a ter ve zett fel újí tá so kat,

– a meg bí zá si szer zõ dés alap ján ja vas la to kat dol go z kia tár sas ház gaz dál ko dá sa, a kö zös tu laj do nú épü let ré szekhasz no sí tá sa kér dé se i ben.


A fog lal ko zás gya kor lá sa so rán elõ for du ló leg fon to -sabb fel adat cso por tok, fel ada tok és az azok hoz közvet -lenül kap cso ló dó kö ve tel mé nyek:

1. Tár sas ház-ke ze lé si költ ség ve tés és be szá mo ló ké -szítése

A szak em ber le gyen ké pes– az épü let, a kö zös tu laj do nú te rü le tek, he lyi sé gek jel -

lem zõ it meg ha tá roz ni (te le pü lé sen be lü li el he lyez ke dés,mû sza ki ál la pot),

– a tár sas ház mû kö dé si be vé te le it és ki adá sa it szám baven ni, meg ha tá roz ni,

– az éves költ ség ve té si ja vas la tot és az elõ zõ évi be szá -mo lót el ké szí te ni,

– a mû kö dés ja ví tá sát szol gá ló, il le tõ leg a fel újí tás ravo nat ko zó ja vas la to kat ki dol goz ni.

2. Az épü let fenn tar tás fel ada tá nak el vég zé se

A szak em ber le gyen ké pes– üze mel te té si fel ada to kat fo lya ma to san el lát ni,– kar ban tar tá si mun ká kat szám ba ven ni, bo nyo lí ta ni,– a tu laj do nos tár sak dön té se sze rin ti fel újí tá so kat

bonyolítani,– szer zõ dé se ket meg köt ni (al vál lal ko zói, szol gál ta tói,

mun kál ta tói),– szol gál ta tók (köz üze mi, kom mu ná lis stb.) te vé keny -

sé gét el len õriz ni,– a tu laj do no so kat, bér lõ ket, hasz ná ló kat tá jé koz tat ni,

jo gos igé nye i ket ki elé gí te ni, igé nye ket fel mér ni, a köz -gyû lés meg tar tá sát kez de mé nyez ni,

– al kal ma zot tak fel vé te lé vel, mun kál ta tói jo gok ér vé -nye sí té sé vel kap cso la tos fel ada to kat el vé gez ni,

– pénz in té ze tek kel (ban kok, adó ha tó sá gok, tár sa da -lom biz to sí tás) kap cso la tot tar ta ni,

– költ sé ge ket ter vez ni, el szá mol ni.

3. A tár sas ház-gaz dál ko dás fel ada tá nak el vég zé se

A szak em ber le gyen ké pes– hasz no sí tá si ja vas la to kat ten ni:

= az épü let jel lem zõi és mû sza ki adott sá gai alap ján a kö zös te rü le tek, he lyi sé gek, la ká sok hasz no sí tá sija vas la ta i nak ki ala kí tá sa,


= a hasz no sí tá si ja vas la tok pénz ügyi elem zé se, tervké szí té se,

– kö zös tu laj do nú épü let ré sze ket (he lyi ség, la kás) bérbe adni:

= ke res let-kí ná lat át te kin té se,= meg bí zó(k) tá jé koz ta tá sa,= part ne rek fel ku ta tá sa,= kap cso lat tar tás (ha tó sá gok kal, érdekképvisele -

tekkel),= szer zõ dés elõ ké szí té se,= bé rek mér té ké nek meg ál la pí tá sa,= fi ze té si fel té te lek, bér be szá mí tá si le he tõ sé gek,= szám lá zás.

4. A tu laj do no sok, bér lõk, hasz ná lók irá nyá ban a kap -cso lat te rem tés hez és an nak fo lya ma tos fenn tar tá sá hoznél kü löz he tet len kom mu ni ká ci ós fel ada tok el vég zé se,a mun ka vál la lók kal, a vál lal ko zók kal való kapcsolat -teremtés

A szak em ber le gyen ké pes– a tár sas ház hoz kap cso ló dó mû sza ki alap fo gal ma kat,– a la kó épü le tek szer ke ze te it és azok is mét lõ dõ hi ba je -

len sé ge it,– a ga ran cia, a sza va tos ság, a kö te le zõ al kal mas sá gi idõ

ér vé nye sí té sé nek le he tõ sé ge it,– az épí tés ügyi elõ írásokat,– a tár sas ház ra vo nat ko zó jog sza bá lyi ren del ke zé se ket,

ezek össze füg gé se it,– a fel adat kö re el lá tá sá hoz szük sé ges – a tár sas ház tu -

laj don nal, a bér let tel, az adó zás sal, a mun ka jog gal, a tár sa -da lom biz to sí tás sal, va la mint a fel újí tá sok tá mo ga tá sá valössze füg gõ – elõ írásokat,

– az alap ve tõ pénz ügyi, szám vi te li, könyv ve ze té si, valamint tár sa da lom biz to sí tá si és adó zá si sza bá lyo kat,

– a tár sas há zak üze mel te té sé nek, kar ban tar tá sá nak, fel -újí tá sá nak rend sze rét, a te vé keny ség költ ség von za tát,

– a la kó épü le tek köz üze mi el lá tá sá nak (vil lany-, gáz-,víz-, csa tor na szol gál ta tás), to váb bá a táv fû tés, a köz pon tifû tés és me leg víz-el lá tás gaz da sá gi rend sze rét,

– a tár sas ház ke ze lés fo lya ma tos el lá tá sá hoz szük sé gesnyil ván tar tá so kat,

– az épü let fenn tar tás hoz kap cso ló dó információ -gyûjtés és in for má ció ki ér té ke lés for má it,

– a kö zös tu laj do nú he lyi sé gek, la ká sok (ház fel ügye -lõi, gond no ki la kás) bé ré nek, vé tel árá nak ala ku lá sát, azépü let kö zös te rü le tei hasz no sí tá sá nak le he tõ sé ge it,

– az épí tõ ipa ri mun kák ver se nyez te té sé re, a mun kák elvégzésére vo nat ko zó meg bí zás rend sze rét, sza bá lya itmeg ha tá roz ni és al kal maz ni.



és gaz da sá gi is me re te ket:= mû sza ki is me re tek (hát tér is me re tek az épü le tek és

a szer ke ze tek di ag nosz ti zá lá si, fel újí tá si, kar ban -tar tá si mun kák ról),

= épí tés ügyi sza bá lyok (épí tés ügyi tör vény, OTÉK,en ge dé lye zé si el já rá sok stb.),

= alap ve tõ pénz ügyi és szám vi te li is me re tek (bank -szám la nyi tá sa és ke ze lé se, szám lák ki ál lí tá sa és abe nyúj tott szám lák el len õr zé se, könyv ve ze tés,nyil ván tar tás stb.),

= hi tel- és tá mo ga tá si rend szer a tár sas há zak fel újí tá -sá hoz, kor sze rû sí té sé hez (köz pon ti, he lyi tá mo ga -tá sok, hi te le zé si rend sze rek),

= tár sa da lom biz to sí tá si és adó zá si is me re tek (a mun -kál ta tói fel ada tok kal, az áru be szer zés sel, a mun -kák, szol gál ta tá sok meg ren de lé sé vel, el vég zé sé -vel, a kö zös tu laj do nú épü let ré szek hasz no sí tá sá -val kap cso lat ban),

= gya kor la ti mód sze rek és tech ni kák.

A szak em ber le gyen ké pes

– al kal maz ni a te vé keny sé gé hez kap cso ló dó gyakor -lati-technikai is me re te ket:

= a meg bí zá si szer zõ dés hez szük sé ges aján lat té telkö ve tel mé nyei,

= a tár sas ház ról tör té nõ tá jé ko zó dás le he tõ sé ge it, azépü let fek vé sét meg ha tá ro zó kör nye zet és a te le -pü lés jel lem zõ i nek szám ba vé te le,

= a tár sas ház mû kö dé sé re vo nat ko zó éves költség -vetés és az elõ zõ évi be szá mo ló el ké szí té sé nek tar -tal mi kö ve tel mé nye és mód sze re,

= a te vé keny ség vég zé sé hez kap cso ló dó szer zõ dé -sek for mái, az épí tés ügyi, a föld hi va ta li el já rá sokrend je,

= a pénz ügyi konst ruk ci ók, a fi ze té si fel té te lek meg -ál la pí tá sa, a szám lá zás rend je,

= az in gat lan jel lem zõi, az épü let fel sze relt sé gemeg ál la pí tá sá nak mód ja,

= az épü let üze mel te té si, kar ban tar tá si, fel újí tá simun kái ter ve zé sé nek és a meg va ló sí tá sá nak gya -kor la ta,

= a kap cso lat tar tás for mái és mód ja a köz üze mi szol -gál ta tók kal,

= a kap cso lat tar tás le he tõ sé gei és kö ve tel mé nyei apénz in té ze tek kel,

= a szak ha tó sá gok kal, adó ha tó sá gok kal és tár sa da -lom biz to sí tás sal,

= a meg bí zók kal és a bér lõk kel tör té nõ kapcsolat -tartás és el szá mo lás mód ja,

= a vál lal ko zók kal, al vál lal ko zók kal, szol gál ta tók -kal tör té nõ kap cso lat tar tás és az el szá mo lás módja,

= a meg fe le lõ vi sel ke dés nor mák al kal ma zá sa a tu -laj do no sok kal, bér lõk kel, al vál lal ko zók kal, üz let -fe lek kel, ha tó sá gok kal való kap cso lat tar tás ban,

= a meg bí zá si szer zõ dés el ké szí té se (a tár sas ház ke -ze lés el lá tá sá ra vo nat ko zó aján lat el ké szí té se, azel fo ga dott aján lat alap ján a meg bí zá si szer zõ désmeg kö té se),


– elõ ké szí te ni a szer zõ dés sze rin ti mun ká kat:= az in gat lan jel lem zõ i nek, az épü let ada ta i nak, mû -

sza ki pa ra mé te re i nek, köz mû ve sí tett sé gé nek, fel -sze relt sé gé nek is me re te, il let ve meg ál la pí tá sa,nyil ván tar tás ba vé te le,

= a tu laj do no sok, bér lõk, hasz ná lók nyil ván tar tás bavé te le, az el vég zen dõ mun kák ra vo nat ko zó össze -ha son lí tó in for má ci ók be szer zé se, ér té ke lé se,

– tel je sí te ni a szer zõ dé ses fel ada to kat, el lát ni a fenn tar -tá si te vé keny sé get:

= a tár sas ház mû köd te té se,= szer zõ dés kö té sek,= al vál lal ko zók fog lal koz ta tá sa,= kap cso lat tar tás tu laj do no sok kal, bér lõk kel, hasz -

ná lók kal,= al kal ma zot tak fog lal koz ta tá sa,= pénz ügyi fel ada tok (be vé te lek-ki adá sok) in té zé se,= szám lá zás, költ ség- és ár ér vé nye sí tés,= adó zás sal, tár sa da lom biz to sí tás sal kap cso la tos

tevékenység,= bank i kap cso la tok in té zé se,

– ki dol goz ni a tár sas ház gaz dál ko dá sá val kap cso la tosja vas la to kat:

= mû kö dé si költ sé gek szám ba vé te le,= bér le mé nyek és bér le ti fel té te lek szám ba vé te le,

elem zé se,= hasz no sí tá si ja vas lat ké szí té se,= meg té rü lé si szá mí tá sok el vég zé se és ér té ke lé se,

– kap cso la tot tar ta ni:= ha tó sá gok kal és ér dek kép vi se le tek kel,= meg bí zó fo lya ma tos tá jé koz ta tá sa.


A szak em ber le gyen ké pes– meg ala po zott szak mai vé le ményt adni a meg bí zás

tel je sí té sé hez szük sé ges fel té te lek rõl,– a tu laj do nos tár sak ér de ke i nek figye lembe véte lével

el lát ni a fel ada tát,– fo lya ma to san tá jé koz tat ni a tár sas ház-kö zös sé get,– a meg fe le lõ vi sel ke dés nor má kat al kal maz ni a tu laj -

do no sok kal, ha szon él ve zõk kel, a bér lõk kel, hasz ná lók kal, a vál lal ko zók kal, al vál lal ko zók kal, szol gál ta tók kal, mun -ka vál la lók kal, al kal ma zot tak kal, a ha tó sá gok kal, pénz in -té ze tek kel, az in gat lan-szak ma kép vi se lõ i vel,

– al kal maz ni a kap cso lat tar tás mód ja it,– kom mu ni ká ci ós is me re te ket al kal maz ni,– ve ze té si-szer ve zé si is me re te ket al kal maz ni,– el jár ni az eu ró pai in gat lan szak ma eti kai kö ve tel mé -

nyei sze rint.



re te ket:= pol gá ri jogi is me re tek (a tu laj don fo gal ma, for mái,

a tu laj don jog tar tal ma, az in gat lan tu laj don jo ga,

az épü let és a föld kap cso la ta, a jel zá log jog, a kár -té rí tés ál ta lá nos sza bá lyai, a szer zõ dé sek ál ta lá nos sza bá lyai, a meg bí zá si, vál lal ko zá si, bér le ti, adás -vé te li, köz üze mi szer zõ dé sek stb.),

= tár sas ház zal kap cso la tos jogi is me re tek (a tár sas -ház tu laj don ke let ke zé se, az ala pí tó ok irat tar -talma, a kö zös kép vi se lõ jo gai és kö te le zett sé gei,a köz gyû lés össze hí vá sa, meg tar tá sá nak rend je,a tu laj do nos tár sak bel sõ jog vi szo nya, a kö zöskölt sé gek vi se lé sé nek sza bá lyai, az egy han gúdön tést igény lõ kér dé sek, az át ala ku lás és a fenn -tar tás új kö ve tel mény rend sze re),

= a la ká sok és he lyi sé gek bér le té rõl szóló tör vényren del ke zé se i nek is me re te, az ön kor mány za ti ésaz ál la mi tu laj do nú la ká sok, he lyi sé gek elidege -nítésének fõbb sza bá lyai,

= az in gat lan-nyil ván tar tás ré szei, a tu laj do ni lap részei és tar tal ma,

= az ál lam igaz ga tá si el já rás alap ve tõ sza bá lyai (ál ta -lá nos sza bá lyok, föld hi va ta li el já rás, bir tok vé de -lem, jog or vos la ti rend szer),

= a tár sas ház ke ze lés hez kap cso ló dó adó- és il le ték -jo gi is me re tek,

= épí tés ügyi jog sza bá lyok (épí tés ügyi tör vény,OTÉK, en ge dé lye zé si el já rá sok stb.).







Az írás be li vizs ga tan tár gyai és idõ tar ta ma:– Mû sza ki is me re tek– Jogi is me re tek– Gaz da sá gi is me re tek– A tár sas ház ke ze lés gya kor la ta és tech ni ká jaA vizs ga idõ tar ta ma: 180 perc.

A gya kor la ti vizs ga tan tár gya és idõ tar ta ma:A je lölt ál tal el ké szí tett szak mai dol go zat rész le tes in -

do ko lá sa és meg vé dé se.A vizs ga idõ tar ta ma: max. 20 perc.

A szó be li vizs ga tan tár gyai és idõ tar ta ma:– Jogi is me re tek– Mû sza ki is me re tek– Gaz da sá gi is me re tek– A tár sas ház ke ze lés gya kor la ta és tech ni ká jaA vizs ga idõ tar ta ma: max. 30 perc.






konk rét tár sas ház ra vo nat ko zó ke ze lé si terv el ké szí té se.A szak mai dol go zat le het sé ges té má it a IV. fe je zet nekmeg fele lõen a szak mai vizs gát szer ve zõ in téz mény ál lít jaössze.


ból, a IV. fe je zet szak mai kö ve tel mé nye i nek figye lem be -véte lével össze ál lí tott té te lek alap ján kell vizs gáz ni.











A szak mai vizs ga ér té ke lé se:

Ered mé nyes vizs gát tett az a je lölt, aki min den vizs ga -rész kö ve tel mé nyét leg alább elég sé ges ered ménnyel tel je -sí tet te.






– Jogi is me re tek

– Mû sza ki is me re tek

– Gaz da sá gi is me re tek

– Gya kor la ti-tech ni kai is me re tek


Sor -szám

Meg ne ve zés Óra szám

Vizs ga ré szek




3. Gaz da sá gi isme -retek

60 X X


110 X X

Össze sen 250 4 4



A regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelõs tárca nélküli miniszter hatáskörébe tartozószakképesítések megszerzésére irányuló szakmai vizsga szervezésére (vizsgáztatásra) feljogosított intézmények

jegyzéke

Sor szám In téz mény meg ne ve zé se és címe

1. And rás sy Gyu la Mû sza ki Kö zép is ko la3530 Mis kolc, Nagy Kál mán u. 10.

2. Bé kés csa bai Re gi o ná lis Mun ka erõ fej lesz tõ és Kép zõ Köz pont5601 Bé kés csa ba, Két egy há zi út 1., Pf. 29

3. Bu da pes ti Mun ka erõ pi a ci In ter ven ci ós Köz pont1097 Bu da pest, Gyá li u. 33–35.

4. Bu da pes ti Mû sza ki és Gaz da ság tu do má nyi Egye tem Mér nök to vább kép zõ In té zet1111 Bu da pest, Mû egye tem rkp. 9., 1521 Bu da pest

5. Bu da pes ti Mû sza ki és Gaz da ság tu do má nyi Egye tem Épí tész mér nö ki Kar Épí tés ki vi te le zé si Tan szék1111 Bu da pest, Mû egye tem rkp. 3.

6. Bu da pes ti Mû sza ki Fõ is ko la1034 Bu da pest, Do ber dó u. 6.

7. Cult ra de Tan fo lyam szer ve zé si és Ke res ke del mi Szol gál ta tó Iro da1065 Bu da pest, Ha jós u. 31.

8. Deb re ce ni Egye tem Ag rár tu do má nyi Cent rum Me zõ gaz da ság-tu do má nyi Kar 4010 Deb re cen, Pf. 37

9. Deb re ce ni Egye tem, Mû sza ki Fõ is ko lai Kar4028 Deb re cen, Ó te me tõ u. 2–4.

10. Épí tés ügyi Mi nõ ség el len õr zõ In no vá ci ós Kht.Bu da pest VI., We i ner Leó u. 4., 1391 Bu da pest, Pf. 203

11. Észak-ma gyar or szá gi Re gi o ná lis Mun ka erõ fej lesz té si és Át kép zõ Köz pont3518 Mis kolc, Ere nyõ u. 1., 3510 Mis kolc, Pf. 560

12. FÜTI Ome ga Ki ad má nyo zá si és Ok ta tá si Kft.1012 Bu da pest, Kuny Do mo kos u. 13–15., 1701 Bu da pest, Pf. 105

13. Kecs ke mé ti Re gi o ná lis Mun ka erõ fej lesz tõ és Kép zõ Köz pont6000 Kecs ke mét, Szol no ki út 20.

14. Nyír egy há zi Re gi o ná lis Mun ka erõ fej lesz tõ és Kép zõ Köz pont4400 Nyír egy há za, Szé che nyi I. u. 13.

15. Pé csi Re gi o ná lis Mun ka erõ fej lesz tõ és Kép zõ Köz pont7634 Pécs, Bá zis út 10., 7614 Pécs, Pf. 90

16. Pé csi Tu do mány egye tem Pol lack Mi hály Mû sza ki Fõ is ko lai Kar7624 Pécs, Bo szor kány út 2.

17. Rend õr tisz ti Fõ is ko la1121 Bu da pest, Far kas völ gyi út 12.

18. RND Stú dió Ok ta tá si, Ke res ke del mi és Ügy nö ki Bt.1074 Bu da pest, Vö rös marty M. u. 12/B

19. SALDO Pénz ügyi Ta nács adó és In for ma ti kai Rt.1135 Bu da pest, Mór u. 2–4., 1394 Bu da pest, Pf. 397

20. Szé che nyi Ist ván Egye tem9026 Gyõr, Egye tem tér 1., 9007 Gyõr, Pf. 701

21. Szé kes fe hér vá ri Re gi o ná lis Mun ka erõ fej lesz tõ és Kép zõ Köz pont8002 Szé kes fe hér vár, Se re gély esi út 123., Pf. 8

22. Szent Ist ván Egye tem Ybl Mik lós Mû sza ki Fõ is ko lai Kar1146 Bu da pest, Thö köly út 74.

23. Szom bat he lyi Re gi o ná lis Mun ka erõ fej lesz tõ és Kép zõ Köz pontSzom bat hely, Akacs M. u. 1–3., 9701 Szom bat hely, Pf. 190



Szakképesítések szerinti vizsgaszervezési jogosultságok

OKJ szám A szak ké pe sí tés meg ne ve zé seA szak mai vizs gáz ta tás ra fel jo go sí tott in téz mény

sor szá ma a 3. szá mú mel lék let ben

71 5801 01 Épí té si mû sza ki el len õr I.(a szak irány megjelölé sével)

4., 5., 6., 9., 16., 20., 22.

53 5801 03 Épí té si mû sza ki el len õr II.(a szak irány megjelölé sével)

4., 5., 6., 9., 16., 20., 22.

71 5483 01 Fel vo nó- és moz gó lép csõ-el len õr 10.

34 5483 01 Fel vo nó- és moz gó lép csõ kar ban tar tó-sze re lõ

10.

54 7899 03 In gat lan ke ze lõ 4., 12., 17., 19., 23.

52 3439 02 In gat lan köz ve tí tõ 2., 3., 4., 7., 8., 9., 11., 12., 13., 17., 18.,21., 23.

54 3439 02 In gat lan va gyon-ér té ke lõ és köz ve tí tõ*

52 7899 03 Tár sas ház ke ze lõ 1., 3., 4., 12.,13., 14., 15., 17., 18., 19.,23.

* Pá lyá zat ki írá sa fo lya mat ban.


III. rész HATÁROZATOK

A Köz tár sa sá gi El nökha tá ro za tai

A Köztársaság Elnökének97/2005. (VIII. 5.) KE

határozata

egyetemi tanári felmentésekrõl

Az ok ta tá si mi nisz ter elõ ter jesz té sé re – a fel sõ ok ta tás rólszó ló 1993. évi LXXX. tör vény ben fog lalt jog kö röm ben –

az Eöt vös Lo ránd Tu do mány egye te men

dr. Kara György egye te mi ta nárt

2005. jú ni us 30. nap já val,

dr. Fi cze re La jos egye te mi ta nárt

2005. ok tó ber 12. nap já val,

dr. Lõ rincz La jos egye te mi ta nárt

2005. au gusz tus 25. nap já val és

a Ma gyar Kép zõ mû vé sze ti Egye te men

Ha lász Lász ló, to váb bi jog vi szony ban al kal ma zott egye -te mi ta nárt

2005. jú li us 31. nap já val és

a Szent Ist ván Egye te men

dr. Vá rallyay György egye te mi ta nárt

2005. jú li us 18. nap já val

– 70. élet éve be töl té sé re te kin tet tel –

fel men tem.

Bu da pest, 2005. jú li us 25.

Mádl Fe renc s. k.,a Köz tár sa ság el nö ke

El len jegy zem:

Dr. Ma gyar Bál int s. k.,ok ta tá si mi nisz ter

KEH ügy szám: V-2/3040/2005.

V. részNEMZETKÖZISZERZÕDÉSEK

A gaz da sá gi és köz le ke dé si mi nisz ter tõl

Sor szám: 8.

Gazdasági Együttmûködési Megállapodása Magyar Köztársaság Kormánya

és a Vietnami Szocialista Köztársaság Kormányaközött*

A Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Vi et na mi Szo -cialista Köz tár sa ság Kor má nya (a továb biak ban: Szer zõdõ Fe lek),

– at tól az óhaj tól ve zé rel ve, hogy erõ sít sék a rég ótafenn ál ló kap cso la to kat, va la mint, hogy a továb biak ban iserõ sít sék a fenn ál ló tra di ci o ná lis gaz da sá gi kap cso la to kata két or szág kö zött,

– az zal a szán dék kal, hogy a köl csö nös elõ nyök alap ján fej lesszék és in ten zí veb bé te gyék gaz da sá gi, ipar i, mû -szaki és tech no ló gi ai együtt mû kö dé sü ket,

– az zal a meg gyõ zõ dés sel, hogy a szer zõ dé ses ke re tekbõ ví té se a to váb bi együtt mû kö dés hez meg fe le lõ feltéte -leket és ked ve zõ ala pot te remt,

– a két or szág ban ha tály ban lévõ tör vények ke re tei kö -zött és nem zet kö zi kö te le zett sé ge ik kel tel jes össz hang ban,a kö vet ke zõk ben ál la pod tak meg:

1. Cikk

A Szer zõ dõ Fe lek ha tály ban levõ tör vényeik ke re te inbe lül a gaz da sá gi és tár sa dal mi fej lõ dés min den fon tos területén elõ se gí tik a köl csö nö sen elõ nyös gaz da sá giegyütt mû kö dés bõ ví té sét és di ver zi fi ká lá sát.

2. Cikk

Fi gye lem be véve a gaz da sá gi kap cso la tok je len le gihely ze tét és pers pek tí vá it, a Szer zõ dõ Fe lek egyet ér te nekab ban, hogy az együtt mû kö dés hez ked ve zõ ek a fel té te lektöb bek kö zött az aláb bi te rü le te ken:

a) ener ge ti ka (erõ mû vek, ma gas fe szült sé gû elosztó -hálózatok, va la mint gáz és olaj csõ há ló za tok bõ ví té se ésfel újí tá sa);

b) in for má ci ós és kom mu ni ká ci ós tech no ló gia;c) szál lí tás és köz le ke dés;d) elekt ro ni kai és elekt ro tech ni kai ipar;e) elekt ro mos gé pek és be ren de zé sek;

* A Meg ál la po dás 2005. jú li us 12-én lé pett ha tály ba.

f) me zõ gaz da ság és élel mi szer-fel dol go zás (be le ért veaz ál lat te nyész tést, a nö vény ter mesz tést és a kap cso ló dóbi o ló gi ai ku ta tást);

g) ha lá szat;h) ön tö zé si pro jek tek;i) víz gaz dál ko dás, ter mé sze ti erõ for rá sok, kör nye zet -

vé del mi kér dé sek;j) ipar i be ren de zé sek és szer szám gé pek;k) cso ma go ló gé pek;l) vegy ipar és szén hid ro gén ipar;m) egész ség ügy, or vos tech ni ka, or vos tech ni kai esz kö -

zök és gyógy sze rek gyár tá sa;n) bá nyá sza ti ter mé kek és ás vá nyi alap anya gok feltá -

rása, ki ter me lé se, fel dol go zá sa, va la mint mar ke ting je;o) em ber i erõ for rás fej lesz tés;p) ok ta tás, kul tú ra, in for má ció;q) együtt mû kö dés a kis- és kö zép vál lal ko zá sok kö zött;r) mû sza ki és tu do má nyos kér dé sek;s) ide gen for ga lom; ést) fo lyam víz gyûj tõ me den ce ku ta tá si és fej lesz té si

együtt mû kö dés.

3. Cikk

A Szer zõ dõ Fe lek tö re ked nek arra, hogy meg fe le lõ, azalább fel so rolt esz kö zök kel szé le sít sék és te gyék in ten zí -veb bé együtt mû kö dé sü ket:

a) elõ se gí tik a kap cso la tok épí té sét és erõ sí tik azegyütt mû kö dést a gaz da sá gi dön tés ho zók; kor mány za tiin téz mé nyek, szak mai és üz le ti szö vet sé gek, ka ma rák, regionális és he lyi szer vek kö zött, bá to rít ják a köl csö nösér dek lõ dés re szá mot tar tó gaz da sá gi in for má ci ók cse ré jét,va la mint sa ját kép vi se lõ ik és más gaz da sá gi-mû sza ki de le -gá ci ók lá to ga tá sa it;

b) in for má ci ó kat cse rél nek a fej lesz té si pri o ri tá sok rólés meg könnyí tik az üz le ti sze rep lõk rész vé te lét a fejlesz -tési pro jek tek ben;

c) szor gal maz zák a két or szág üz le ti kö rei kö zöt ti újkap cso la tok lé te sí té sét és a meg lé võk szé le sí té sét, elõse -gítik az egyé nek és vál lal ko zá sok kö zött a lá to ga tá so kat,össze jö ve te le ket;

d) üz le ti in for má ci ó kat cse rél nek, bá to rít ják a vá sá ro -kon és ki ál lí tá so kon tör té nõ rész vé telt, üz le ti ese mé nyek,sze mi ná ri u mok, szim pó zi u mok és kon fe ren ci ák szerve -zését;

e) elõ se gí tik a két or szág kis- és kö zép vál lal ko zá sa i nak erõ tel je sebb rész vé te lét a két ol da lú gaz da sá gi kap cso la -tok ban;

f) kon zul tá ci ós, mar ke ting, ta nács adói és szak ér tõiszol gál ta tá sok nyúj tá sá val bá to rít ják az együtt mû kö dést aköl csö nös ér dek lõ dés re szá mot tar tó te rü le te ken;

g) bá to rít ják pénz ügyi szer ve ze te i ket és bank szek to ru -kat szo ro sabb kap cso la tok lé te sí té sé re és együttmûkö -désük erõ sí té sé re;


h) bá to rít ják a be ru há zá si te vé keny sé get, ve gyes vál la -la tok ala pí tá sát, vál la la ti kép vi se le tek és fi ók iro dák léte -sítését;

i) elõ se gí tik a ré gi ók kö zöt ti együtt mû kö dést és a nem -zet kö zi szin tû együtt mû kö dést a köl csö nös ér dek lõ dés reszá mot tar tó kér dé sek ben;

j) har ma dik-pi a ci együtt mû kö dés ben.

4. Cikk

Je len Meg ál la po dás meg kö té sé vel egy Ve gyes Bi zott -ság ala kul, az zal a cél lal, hogy a Szer zõ dõ Fe lek kö zöt tigaz da sá gi együtt mû kö dé si kap cso la to kat irá nyít sa és fej -lessze.

A Ve gyes Bi zott ság tag ja it az ille té kes kor mány hi va ta -lok és kor mány za ti szer ve ze tek de le gál ják. A Szer zõ dõFe lek, amennyi ben azt in do kolt nak tart ják, be von hat nakve ze tõ üz let em be re ket.

A Ve gyes Bi zott ság ülé sé nek össze hí vá sa a Szer zõ dõFe lek bár me lyi ké nek ké ré sé re tör té nik, rend sze res idõ -közönként, le he tõ ség sze rint két éven te, fel vált va Ma gyar -or szá gon és Vi et nam ban.

A Ve gyes Bi zott ság fel ada tai kü lö nö sen az aláb bi a katfog lal ják ma guk ban:

a) a két ol da lú gaz da sá gi kap cso la tok fej lesz té sé nekmeg vi ta tá sa,

b) új le he tõ sé gek fel tá rá sa a jö võ be li gaz da sá gi együtt -mû kö dés to váb bi fej lesz té sé hez,

c) ja vas la tok ki dol go zá sa a gaz da sá gi együtt mû kö désfel té te le i nek ja ví tá sá ra a két or szág vál la la tai kö zött,

d) ja vas la tok té te le a je len Meg ál la po dás alkalma -zására.

A Szer zõ dõ Fe lek, fel is mer ve a mû sza ki-tu do má nyosegyütt mû kö dés fon tos sá gát a gaz da sá gi kap cso la tok fej -lesz té sé ben, egyet ér te nek egy ma gyar–vi et na mi Mû sza ki-Tu do má nyos Együtt mû kö dé si Al bi zott ság létrehozá sávalan nak ér de ké ben, hogy kü lön fó ru mot biz to sít sa nak atéma át te kin té sé re.

5. Cikk

A Szer zõ dõ Fe lek köz ti vé le mény kü lönb ség a je lenMeg ál la po dás al kal ma zá sá ra vagy ér tel me zé sé re vo nat ko -zó an, a Ve gyes Bi zott ság ke re tei kö zött ke rül rende zésre.

A je len Meg ál la po dás szük ség ese tén mó do sít ha tó aSzer zõ dõ Fe lek írá sos egyet ér té sé vel, me lyet egy jegy zõ -könyv ben rög zí te nek és amely el vá laszt ha tat lan ré szé vévá lik a je len Meg ál la po dás nak. A Szer zõ dõ Fe lek írás ban,dip lo má ci ai úton ér te sí tik egy mást, ha a hatálybalépte -téshez a jog rend sze rûk sze rint szük sé ges jó vá ha gyá si el -járás le zá rult.

6. Cikk

A je len Meg ál la po dás nem be fo lyá sol ja azo kat a kö te le -zett sé ge ket, ame lyek Ma gyar or szág Eu ró pai Uni ós tag -ságából fa kad nak, és azon kö te le zett sé gek tár gya. Kö vet -ke zés kép pen je len Meg ál la po dás ren del ke zé sei nem idéz -he tõk vagy ér tel mez he tõk úgy, hogy ér vény te le ní tik vagymás kép pen be fo lyá sol ják az Eu ró pai Uni ó ról szóló Szer -zõ dés ben, vagy az Eu ró pai Kö zös ség és a Vi et na mi Szo -cialista Köz tár sa ság kö zött 1995. jú li us 17-én Brüsszel ben alá írt Együtt mû kö dé si Meg ál la po dás ban, to váb bá az Európai Kö zös ség és az ASEAN tag or szá gok kö zöt tiEgyütt mû kö dé si Meg ál la po dást a Vi et na mi Szo ci a lis taKöz tár sa ság ra ki ter jesz tõ 1997. feb ru ár 14-én, Szinga -púrban alá írt Pro to koll ér tel mé ben ke let ke zett kö te le zett -sé ge ket.

A Szer zõ dõ Fe lek lét re hoz hat nak vagy fenn tart hat nakegye di meg ál la po dá so kat a kü lön bö zõ te rü le te ken foly -tatott együtt mû kö dés rõl.

7. Cikk

A je len Meg ál la po dás a két or szág al kot má nyos el já rá -sá nak be fe je zé sét jel zõ jegy zék vál tás nap ján lép ha tály ba,és há rom éves idõ szak ra ma rad ér vény ben, ez után to váb bihá rom év vel meg hosszab bo dik a ha tá lya mind ad dig, amígaz egyik Szer zõ dõ Fél a meg szün te té sé re irá nyu ló szán dé -ká ról há rom hó nap pal a le já rat elõtt a má sik Szer zõ dõ Felet írás ban nem ér te sí ti. A je len meg ál la po dás meg szün -te té sé nek nincs au to ma ti kus meg szün te tõ ha tá lya a Szer -zõ dõ Fe lek köz ti más szer zõ dé sek re.

Ké szült és alá írás ra ke rült Bu da pes ten, 2004. má -jus 19-én, két ere de ti pél dány ban, an gol nyel ven, mind kétpél dány egy aránt hi te les, és a Szer zõ dõ Fe lek bir to ká baegy-egy ere de ti pél dány ke rül.

A Ma gyar Köz tár sa ság A Vi et na mi Szo ci a lis taKor má nya ré szé rõl Köz tár sa ság Kor má nya

ré szé rõl

* * *

Agreementon Economic Co-operation between the Government

of the Republic of Hungary and the Governmentof the Socialist Republic of Vietnam

The Go vern ment of the Re pub lic of Hun ga ry and theGo vern ment of the So ci a list Re pub lic of Vi et nam,he re i naf ter re fer red to as „the Cont rac ting Par ti es”,

– De si ring of en han cing the long-stand ing re la ti ons hipand con ti nu ing re in for ce ment of exis ting tra di ti o naleco no mic re lat ions bet we en the two co unt ri es,


– With the in ten ti on of de ve lo ping and in ten si fy ingthe ir eco no mic, in dust ri al, tech ni cal and tech no lo gi calco-ope rat ion on the ba sis of mu tu al be ne fit,

– Con vin ced, that the de e pe ning of the cont rac tu alfra me work es tab lis hes fa vo u rab le con di ti ons and su i tab leba sis for furt her co-ope rat ion,

– Wit hin the fra me work of the res pec ti ve le gis la ti on infor ce in the two co unt ri es and in full con for mity with the irin ter na ti o nal ob li ga ti ons,Have ag re ed as fol lows:

Article 1

The Cont rac ting Par ti es shall pro mo te, wit hin thefra me work of the ir res pec ti ve le gis la ti on in for ce, theex pan si on and di ver si fi ca ti on of mu tu ally ad van ta ge o useco no mic co-ope rat ion in all fi elds re le vant to eco no micand so ci al de ve lop ment.

Article 2

The Cont rac ting Par ti es, con si de ring the cur rent sta teand pers pec ti ves of eco no mic re lat ions, ag ree thatfa vo u rab le con di ti ons for long-term co-ope rat ion exist,in ter alia, in the fol lo wing are as:

a) Energy (ex pan si on and re ha bi li ta ti on of po wersta ti ons and high-ten si on dist ri bu ti on net works as well aspi pe li ne net works for gas and oil);

b) In for mat ion and com mu ni ca ti on tech no logy;c) Trans por ta ti on;d) Elect ro nic and elect ro-tech ni cal in dust ry;e) Elect ri cal equ ip ment and app li an ces;f) Ag ri cul tu re and food pro ces sing in dust ry (inc lu ding

ani mal bre e ding, plant cul ti va ti on, re le vant bi o lo gi calre se arch);

g) Fis he ry;h) Ir ri ga ti on pro jects;i) Wa ter ma na ge ment, na tu ral re so ur ces and

en vi ron men tal is su es;j) In dust ri al ma chi ne ry and ma chi ne to ols;k) Pac ka ging tech no logy;l) Che mi cal and pet ro che mi cal in dust ry;m) He alth care, me di cal tech no logy, me di cal and

phar ma ce u ti cal in dust ry;n) Exp lo ra ti on, pro duc ti on, pre pa rat ion, tre at ment and

furt her pro ces sing as well as mar ke ting of mi ne ral rawma te ri als and mi ning pro ducts;

o) Hu man re so ur ce de ve lop ment;p) Edu ca ti on, cul tu re and in for mat ion;q) Co-ope rat ion bet we en small and me di um-si zed

bu si nes ses;r) Sci en ce and tech no logy;s) To u rism; andt) Ri ver ba sin re se arch & de ve lop ment co -o pe ra ti on.

Article 3

The Cont rac ting Par ti es shall en de a vo ur to bro a den andin ten si fy the ir co-ope rat ion thro ugh app rop ri a te me ans,such as:

a) Pro mo ting the links and strengt he ning theco-ope rat ion bet we en the eco no mic po li cy-ma kers,go vern ment ins ti tu ti ons, pro fes si o nal or ga ni za ti ons,bu si ness fe de ra ti ons, cham bers, re gi o nal and lo cal en ti ti es, en co u ra ging the ex chan ge of eco no mic in for mat ion ofmu tu al in ter est, as well as the vi sits of the ir rep re sen ta ti ves and ot her eco no mic and tech ni cal de le ga ti ons;

b) Ex chan ging in for mat ion on de ve lop ment pri o ri ti esand fa ci li ta ting the par ti ci pa ti on of bu si ness ope ra tors inde ve lop ment pro jects;

c) Ex pe di ting the es tab lish ment of new con tacts andbro a de ning the exis ting ones bet we en the bu si ness circ lesof the two co unt ri es, en co u ra ging the vi sits, me e tings andot her in te rac ti ons bet we en in di vi du als and en terp ri ses;

d) Ex chan ging bu si ness in for mat ion, en co u ra ging thepar ti ci pa ti on in fa irs and ex hi bi ti ons, or ga ni zing bu si nessevents, se mi nars, sym po sia and con fe ren ces;

e) Pro mo ting the stron ger par ti ci pa ti on of small- andme di um-si ze pri va te sec tor en terp ri ses in bi la te raleco no mic re lat ions;

f) En co u ra ging the co-ope rat ion in pro vi dingcon sul ting, mar ke ting, ad vi so ry and ex pert ser vi ces in theare as of mu tu al in ter est;

g) En co u ra ging the ir fi nan ci al ins ti tu ti ons and bank ingsec tor to es tab lish clo ser con tacts and strengt hen the irco-ope rat ion res pec ti vely;

h) En co u ra ging in vest ment ac ti vi ti es, the fo un da ti on of jo int ven tu res, es tab lish ment of com pany rep re sen ta ti onsand branch of fi ces;

i) Pro mo ti on of in ter-re gi o nal co-ope rat ion andco-ope rat ion on in ter na ti o nal le vel in is su es of mu tu alin ter est; and

j) Co -o pe ra ti on on the third mar kets.

Article 4

Upon conc lu si on of this Ag re e ment a „Jo intCom mis si on” shall be es tab lis hed to con duct and pro mo teeco no mic co -o pe ra ti on re lat ions bet we en the Cont rac tingPar ti es.

Jo int Com mis si on shall inc lu de rep re sen ta ti ves ofre le vant Go vern ment agen ci es and or ga ni sa ti ons. TheCont rac ting Par ti es deem use ful to in vol ve high-ran kingbu si ness rep re sen ta ti ves.

The Jo int Com mis si on me e tings shall be held upon there qu est of each Cont rac ting Party at re gu lar in ter vals,pos sib le in eve ry two ye ars, al ter na tely in Hun ga ry andVi et nam.

The du ti es of the Jo int Com mis si on shall comp ri se, inpar ti cu lar, the fol lo wing:

– Dis cus si on of the de ve lop ment of bi la te ral eco no micre lat ions,


– Iden ti fy ing new pos si bi li ti es for the furt herde ve lop ment of fut ure eco no mic co-ope rat ion,

– Dra wing up sug ges ti ons for the imp ro ve ment ofterms for the eco no mic co-ope rat ion bet we en en terp ri sesof both co unt ri es,

– Ma king pro po sals for the app li ca ti on of thisAg re e ment.

The Cont rac ting Par ti es re cog ni se the im por tan ce of thetech ni cal and sci en ti fic co-ope rat ion in de ve lo ping theeco no mic re lat ions. To that end the Cont rac ting Par ti esag ree to es tab lish a Hun ga ri an-Vi et na me se Tech ni cal andSci en ti fic Co-ope rat ion Sub com mit tee in or der to pro vi dea spe ci fic fo rum for di a lo gue in this fi eld.

Article 5

Dif fe ren ces of opi ni on bet we en the Cont rac ting Par ti eson the app li ca ti on or in terp re ta ti on of this Ag re e ment areto be sett led wit hin the fra me work of the Jo intCom mis si on.

In case of ne ces sity, the Ag re e ment may be mo di fi ed oramen ded by mu tu al con sent of the Cont rac ting Par ti es,pre sen ted in a sing le pro to col as an in teg ral part of thisAg re e ment. The Cont rac ting Par ti es shall no ti fy each ot her in wri ting, thro ugh dip lo ma tic chan nels, the comp le ti on ofthe pro ce du re re qu i red by the res pec ti ve laws for the ent ryinto for ce of the amend ments.

Article 6

This Ag re e ment shall apply wit ho ut pre ju di ce to theob li ga ti ons flo wing from Hun ga ry’s mem bers hip in theEu ro pe an Un ion, and sub ject to tho se ob li ga ti ons.

Con se qu ently the pro vi si ons of the Ag re e ment may not bein vo ked or in terp re ted in such a way as to in va li da te orot her wi se af fect the ob li ga ti ons im po sed by the Tre aty onEu ro pe an Un ion or by the Co-ope rat ion Ag re e mentbet we en the Eu ro pe an Com mu nity and the So ci a listRe pub lic of Vi et nam sig ned in Brus sels on 17 July 1995,as well as the Pro to col on the ex ten si on of the Co o pe ra ti onAg re e ment bet we en the Eu ro pe an Com mu nity and themem ber co unt ri es of ASEAN to the So ci a list Re pub lic ofVi et nam, sig ned in Sin ga po re, on 14 Feb ru a ry 1997.

Cont rac ting Par ti es may conc lu de or ma in ta in spe ci ficag re e ments con cer ning co o pe ra ti on on in di vi du al fi elds.

Article 7

This Ag re e ment shall en ter into for ce on the date ofex chan ging no tes in di ca ting the comp le ti on of thecons ti tu ti o nal pro ce du res of both co unt ri es and shall beva lid for a pe ri od of three ye ars, the re af ter it shall beex ten ded for suc ces si ve three year pe ri ods un less eit herCont rac ting Party no ti fi es the ot her, in wri ting, of itsin ten ti on to ter mi na te it three months pri or to its ex pi ry.The ter mi na ti on of this Ag re e ment shall not haveau to ma tic ter mi na ti on ef fect on ot her cont racts among theCont rac ting Par ti es.

Done and sig ned at Bu da pest, on 19th. May, 2004 intwo ori gi nals in the Eng lish lan gu a ge, both be ing equ allyaut hen tic, and each Cont rac ting Party ke eps one ori gi nal.

For the Go vern ment For the Go vern mentof the Re pub lic of the So ci a list Re pub lic

of Hun ga ry of Vi et nam


VI. részKÖZLEMÉNYEK,HIRDETMÉNYEK

A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Nógrád Megyei Földmûvelésügyi Hivatalának(3100 Salgótarján, Rákóczi út 36.)

h i r d e t m é n y e

Az FVM Nóg rád Me gyei Föld mû ve lés ügyi Hi va ta la – a föld ren de zõ és a föld ki adó bi zott sá gok ról szó ló 1993. éviII. törvény 4/B. § (5) be kez dé se alap ján –

n y i l v á n o s s o r s o l á s t

tart a ka rancs la puj tõi „Ka rancs” Mgtsz hasz ná la tá ban nyil ván tar tott, rész arány-föld tu laj don nak meg fe le lõ föl dek ki adá -sa cél já ból.

A sor so lás he lye: Sal gó tar ján, Rá kó czi u. 36., Föld mû ve lés ügyi Hi va tal 254. sz. he lyi sé ge

A sor so lás ide je: 2005. szep tem ber 12., 10 óra.

A sor so lás ra ke rü lõ föld rész le tek ada tai:

Te le pü lés: Etes

A föld rész let Sor so lás ra ke rü lõ

Me gjegy zéshely raj zi száma mû ve lé si ága te rü lete

(ha, m2)K.T.J.

AKtul. há nyad AK

0183 gyep (rét) 3,8058 30,45 1/1 30,45 Ter mé szet vé del mi terület

Te le pü lés: Ka rancs ke szi



(ha, m2)K.T.J.

AKtul. há nyad AK

0146 gyep (le ge lõ) 0,0454 0,14 1/1 0,14

0149 gyep (le ge lõ) 0,0237 0,07 1/1 0,07

0150/1 gyep (le ge lõ) 0,0348 0,11 1/1 0,11

0157/2 gyep (le ge lõ) 0,0439 0,14 1/1 0,14

0295/30 erdõ 0,0532 0,19 1/1 0,19

0302/1 szán tó 0,0117 0,08 1/1 0,08

0443/6 erdõ 6,4875 22,71 125/2271 1,25

0493 gyep (le ge lõ) 13,9131 36,69 2578/8909 10,62 Föld mé ré si jel

0496 szán tó 5,6623 47,44 2596/18976 6,49

Te le pü lés: Ka rancs la puj tõ



(ha, m2)K.T.J.

AKtul. há nyad AK

0107/17 gyep (le ge lõ) 0,2443 0,76 1/1 0,76 Ter mé szet vé del mi te rü let



0113 szán tó 1,2772 12,90 333/1290 3,33 Ter mé szet vé del mi te rü let

0114 erdõ 1,1921 0,36 1/1 0,36 Ter mé szet vé del mi te rü let

Te le pü lés: Sal gó tar ján



(ha, m2)K.T.J.

AKtul. há nyad AK

0423/2 erdõ 0,5806 0,70 1/1 0,70

0423/4 szán tó 4,0678 14,24 1/1 14,24

0423/5 gyep (le ge lõ) 0,0195 0,04 1/1 0,04

0431 szán tó 1,9752 6,91 1/1 6,91

0472/9 erdõ 0,4113 1,07 1/1 1,07

A sor so lá son a szö vet ke zet ben még ki adat lan rész arány tu laj don nal ren del ke zõ tu laj do no sok föld tu laj do na he lyé nekmeg ha tá ro zá sa tör té nik.

A sor so lás nyil vá nos, azon bár ki je len le het.

A sor so lá son bár mely ok ból meg nem je le nõ rész arány tu laj do nos ké sõbb, a mu lasz tás ra hi vat koz va, sem mi fé le jo gotnem ér vé nye sít het, eb bõl az ok ból a sor so lás ered mé nye nem vál toz tat ha tó meg.

Aki nek a sor so lás jo gos ér de két sér ti, a tör vény sér tés re hi vat koz va a sor so lás le bo nyo lí tá sát kö ve tõ 48 órán be lül azFVM Fõ vá ro si és Pest Me gyei Föld mû ve lés ügyi Hi va tal hoz cím zett ki fo gás sal él het, ame lyet a Nóg rád Me gyei Föld mû -ve lés ügyi Hi va tal hoz kell be nyúj ta ni.

Var ga Lász ló s. k.,hi va tal ve ze tõ


A BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartóés Választási Hivatal közleménye

A BM Köz pon ti Hi va tal a 35/2000. (XI. 30.) BM ren delet 73. § (1) be kez dé se alap ján – az ed dig köz zé tet te ken kí vül –az aláb bi el ve szett, meg sem mi sült gép jár mû törzs köny vek sor szá mát te szi köz zé:


592257B311865F189726D920509B367347A957826B440965E048102A995254D387712E711395C932712A426697B160910C326515D733545D798259C128844C296050A012077E551457C450856B193384C834223C314998D212689A560053C855468A333333A972495D016109F569168E

946659C102595F097018D218279C973048B447949B699831D518107E436974D117069A966018A367929A232651C829754B515511C244845C433371A094534F447389E880259A718578C739727B097227C634063A012366E700806C393062C728281C742702D889919D771938C369424C

948582A978129C380681A800361B514816D267455E657332D978139C261371B308879D951148C599059C768605A073679D673374A006533A930689E019947D017720D222939D854699D350051F009592D165155D457521E485840D608752D797315A740807D212776B917105A252145E

077241D591706B690960C202182B649898C758079C727221C111836C098987F190640B760181C653555D839101B413281B517509C655603C571184C420257C083222E110074C369998D230083B869278E776375D367535B890722C754871D572835A209192C338254D600816D084278D

798934D658686D215741B649143B993991C130695E240424D577187D069500E124100D201946D762529C961861D872825A023823B440184B004885E448042F263816B460441B504931B273136A003205B933429E693229C915995B346126B290281D591765E893928D874252D091286B

Köz le ke dé si Nyil ván tar tó Osz tály

Szer kesz ti a Mi nisz ter el nö ki Hi va tal, a Szer kesz tõ bi zott ság köz re mû kö dé sé vel.A Szer kesz tõ bi zott ság el nö ke: dr. Pu lay Gyu la. A szer kesz té sért fe le lõs: dr. Mül ler György. Bu da pest V., Kos suth tér 1–3.Ki ad ja a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó. Fe le lõs ki adó: dr. Ko de la Lász ló el nök-ve zér igaz ga tó.Bu da pest VIII., So mo gyi Bé la u. 6. Te le fon: 266-9290.

Elõ fi ze tés ben meg ren del he tõ a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó nálBu da pest VIII., So mo gyi Bé la u. 6., 1394 Bu da pest 62. Pf. 357, vagy fa xon 318-6668.Elõ fi ze tés ben ter jesz ti a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó a FÁMA Rt. köz re mû kö dé sé vel. Te le fon/fax: 266-6567.In for má ció: tel.: 317-9999, 266-9290/245, 357 mel lék.Pél dá nyon ként meg vá sá rol ha tó a ki adó Bu da pest VIII., So mo gyi B. u. 6. (tel./fax: 267-2780) szám alat ti köz löny bolt já ban, illetve megrendelhetõ a www.mhk.hu/koz lony bolt in ter net cí men.2005. évi éves elõ fi ze té si díj: 89 148 Ft. Egy pél dány ára: 184 Ft 16 ol dal ter je de le mig, utá na +8 ol da lan ként +161 Ft.A ki adó az elõ fi ze té si díj év köz be ni eme lé sé nek jo gát fenn tart ja.

HU ISSN 0076—2407

05.2103 – Nyom ja a Ma gyar Hi va ta los Köz löny ki adó La jos mi zsei Nyom dá ja. Fe le lõs ve ze tõ: Bur ján Nor bert ve zér igaz ga tó-he lyet tes.

Documents

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA