EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

TERMÉSZETTUDOMÁNYI KAR

FÖLDRAJZ- ÉS FÖLDTUDOMÁNYI INTÉZET

Földrajztudományi Központ

Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék

A magyar Turisztikai Desztinációs Menedzsment

rendszer bemutatása Hévíz példáján

Virág Ágnes

Szakdolgozat

Földrajz-történelem szak

Témavezető: Szabó Szabolcs

Budapest, 2011.

Tartalomjegyzék

Bevezetés........................................................................................................................... 3

1. A magyar idegenforgalom jellemzői............................................................................ 5 1.1. A 20. századi magyar turizmus rövid története ............................................................ 5 1.2. Magyarország szerepe a nemzetközi turisztikai piacon ............................................... 8 1.3. A belföldi turizmus jellemzői ........................................................................................ 12 1.4. Hazánk idegenforgalmi vonzótényezői ........................................................................ 15 1.5. Magyarország idegenforgalomi felosztása................................................................... 17

2. A Turisztikai Desztinációs Menedzsment rendszer................................................... 21 2.1. A Turisztikai Desztinációs Menedzsment fogalma ..................................................... 21 2.2. A TDM rendszer kialakítása és szervezeti szintjei...................................................... 26

2.2.1. A TDM rendszer létrehozásának főbb jellemzői .................................................................... 26 2.2.2. Település szintű TDM szervezet létrehozása és működése .................................................... 28 2.2.3. A térségi TDM szervezet........................................................................................................ 30 2.2.4. Regionális TDM szervezet ..................................................................................................... 31

2.3. A TDM szervezet létrehozásának előnyei és kockázatai ............................................ 32 2.4. A TDM szervezetek feladatai........................................................................................ 33 2.5. A TDM szervezetek jogi formái.................................................................................... 36 2.6. A TDM szervezetek finanszírozási lehetőségei ............................................................ 37

3. Hévízi TDM Egyesület ............................................................................................... 39 3.1. Hévíz bemutatása........................................................................................................... 39

3.1.1. A hévízi fürdőkultúra fejlődése napjainkig ............................................................................ 39 3.1.2. A hévízi gyógytó bemutatása ................................................................................................. 41 3.1.3. Hévízi vendégforgalom a kezdetektől napjainkig .................................................................. 43

3.2. Helyi TDM szervezet Hévízen....................................................................................... 46 3.2.1. A hévízi TDM kialakítása ...................................................................................................... 46 3.2.2. A HTME működése................................................................................................................ 48 3.2.3. Az egyesület marketing tevékenysége.................................................................................... 54 3.2.4. A HTME pályázati lehetőségei............................................................................................... 57 3.2.5. A HTME vállalkozói szemmel ............................................................................................... 59 3.2.6. Hévíz szerepe a nyugat-balatoni térségben............................................................................. 60

4. A Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft. mint térségi szervezet ............ 61

5. TDM rendszer sikerességének, továbbfejlesztésének kérdései ................................. 65

Összegzés ........................................................................................................................ 66

Irodalomjegyzék ............................................................................................................. 68

Mellékletek ..................................................................................................................... 71

2

Bevezetés

„A világ egy könyv, aki nem utazik, az csak egyetlen lapját olvassa el.”

Szent Ágoston

A turizmus gyakorlatilag egyidős az emberi történelemmel. A Szent Ágostontól

származó idézet jól mutatja, hogy már az ókori népeknél is megjelent az utazás

fontossága. Az ókori utazások a kereskedelemhez, az olimpiai játékokhoz, illetve a

rómaiaknál a szentélyek, fürdőhelyek látogatásához kötődtek. A középkorban a

különböző zarándokutak mozgatták meg a legnagyobb tömegeket, valamint a gazdag,

fiatal nemes ifjak is egyre szívesebben vettek részt külföldi körutazásokon

tanulmányaikból kifolyólag (Pernyéz, 2003). Az újkor elején egyre jellemzőbb volt az

európai, illetve a magyar utazások körében a gyógykúrákat kínáló fürdők látogatása. A

19. század első felében a nyugat-csehországi fürdők nagyon népszerűek voltak a magyar

nemesség, módosabb polgárság körében. A nagy távolság és a nehézkes megközelítés

ellenére kedveltebb fürdő volt például a Gräfenbergi Vízgyógyintézet.1 Leginkább

arisztokraták, földbirtokosok, hivatalnoki, jogi és katonai körök képviselői érkeztek a

Gräfenbergi Vízgyógyintézetbe, akiket a gyógyulás mellett vonzott a helyi bálok, színi

előadások sokasága is (Csoma, 2002). Az idő előrehaladtával már nem számított úri

passziónak az utazgatás, a múlt században bekövetkezett rendkívüli ütemű fejlődés

során a turizmus a mindennapi élet szerves részévé vált.

A 20. század második felében történt társadalmi, gazdasági és technikai változások

lehetővé tették a turizmus rendkívül gyors fejlődését. Az ezredfordulóra a világgazdaság

egyik legfontosabb ágazatává vált, az ebből származó közvetlen bevételek értéke már

ekkor 500 milliárd dollár körül volt. Öt évvel később a turisztikai bevétel már elérte a

820 millió dollárt, majd 2005-től kezdve már nem szembetűnő a növekedés, 2009-ben a

közvetlen nemzetközi turisztikai bevétel körülbelül 852 milliárd USD volt. 2000-ben

körülbelül 650 millió fő, míg 2010-ben már több mint 935 millió fő vett részt a

nemzetközi idegenforgalomban (UNTWO jelentés, 2010). A közlekedés fejlődése

lehetővé tette a tömegméretű utazás feltételeit, emellett a fogadókészség tárgyi,

személyi és szervezeti feltételei is javultak és javulnak napjainkban is. Ezen hatások

1 Vinzenz Prissniezt nevéhez köthető hideg vizes borogatással történő gyógykúra által lett híres fürdőváros. 1839-1853 között 15 516 fő látogatott el összesen a fürdőbe, melynek közel 10%-a magyar vendég volt (1 478 fő).

3

következtében egyre több turistakibocsátó és fogadó terület kapcsolódott, illetve

kapcsolódik be a nemzetközi idegenforgalmi mozgások fő áramaiba (Perczel, 2003).

A turizmus fejlesztésénél nemcsak a vendégéjszakák,2 szállások, bevételek3 bővülését

kell elérni, hanem szükség van a turisztikai rendszer átalakítására is a kor igényeinek

figyelembevételével. Hazánkban ez a folyamat az uniós tagsággal kapcsolatosan került

a középpontba az ezredforduló környékén. Szakdolgozatomban szeretném bemutatni,

hogyan alakult a turizmus az elmúlt években Magyarországon mind nemzetközi, mind

belföldi szinten, valamint hogyan működik a Turisztikai Desztinációs Menedzsment

(TDM) rendszer hazánkban. Részletesen kitérek a turisztikai desztinációs rendszer

elméleti kialakítására, a különböző szintek jellemzésére, a finanszírozási lehetőségekre,

majd Hévíz példáján szeretném elemezni, hogy miként alakult ki a nyugati mintára

alapozott szervezetfejlesztés. Szakdolgozatomban kitérek a hévízi egyesület munkájára,

tevékenységeire, valamint a Hévízhez kapcsolódó térségi szervezet, a Nyugat-Balaton

Turisztikai Iroda Nonprofit Kft. bemutatására. Hipotézisként megfogalmazható, hogy az

új turisztikai fejlesztési irány véleményem szerint pozitív hatást gyakorol a hazai

idegenforgalom fejlődésére, a szervezet keretein belül megvalósuló összefogással és

együttműködéssel ugyanis sokkal dinamikusabban bővülhet a turisztikai ágazat.

A téma bemutatásához az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai

Szakállamtitkársága megbízásából 2008-ban kiadott TDM működési kézikönyvet, a

Balatoni TDM Füzetek egyes részleteit és egyéb témához kapcsolódó könyvrészletet és

esettanulmányt használtam fel. A Központi Statisztikai Hivatal adatbázisából számos

turizmushoz köthető statisztikai adatot beemeltem a szakdolgozatomba. A téma elméleti

feldolgozását követően néhány szakember segítségével a gyakorlati oldalát is

megismertem. Interjúalanyom volt Horváth Orsolya a Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft.

ügyvezető igazgatója; Bolla Krisztina a Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. marketing

asszisztense; Kepli József Hévíz város alpolgármestere, Karádi Szabolcs hévízi

vállalkozó és Előházi Krisztina a vállalkozás sales and marketing menedzsere, valamint

Tar László a Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.

Segítőkész hozzáállásukat ezúton szeretném megköszönni. Az említett szakmai

segítséggel sikerült betekintést nyernem a magyar turisztikai élet egy apró részletébe.

2 Vendégéjszaka: A turista által eltöltött éjszaka egy adott szálláson (KSH). 3 Az idegenforgalmi bevétel a nem-rezidens (külföldi) utazók által Magyarországon vásárolt áruk és szolgáltatások összértékét tartalmazza (KSH).

4

1. A magyar idegenforgalom jellemzői

1.1. A 20. századi magyar turizmus rövid története

A 20. század első negyedében az idegenforgalom még nem töltött be nagy

szerepet hazánk gazdasági életében. Mind a belföldi, mind a nemzetközi turizmus

legfőbb célja az európai metropolisszá fejlődött főváros, Budapest volt. Az 1896-ban

megrendezett Honfoglalás 1000 éves megünneplését célzó Millenniumhoz kötődően

hatalmas fejlesztéseket indítottak a fővárosban: a kontinensünkön is első földalatti

vasút, több Duna-híd, pályaudvar, a Sugárút, a Nagykörút, valamint számos

reprezentatív épület, szálloda épült meg. A rendezvény azonban turisztikai szempontból

nem váltotta be a reményt, mivel csak 60 ezer külföldi érkezett (Pernyéz, 2003). A 20.

század elején határ menti városok, nevezetes gyógyfürdők (Hévíz, Budapest fürdői) és a

Balaton környéke rendelkezett nagyobb vonzerővel. Az első világháborút követően

visszaesett az ország idegenforgalma, a fővárost csupán 15 ezer külföldi látogatta meg

1920-ban, pedig az első világégés előtt már több mint 50 ezer fő kereste fel a jól

megközelíthető Budapestet. A Balatonon is számottevő volt a visszaesés, az első

világháború előtt a látogatók száma elérte a 100 ezer főt, de ez az 1920-as évek elejére

20-25 ezer főre esett vissza. Az 1920-as évek második fele viszont változást hozott,

megindult a turizmus tudatos fejlesztése: javították a közlekedési, az ellátási és a

szolgáltatási feltételeket, létrehozták az Országos Idegenforgalmi Tanácsot, illetve a

Balatoni Intéző Bizottságot is. Az 1930-as évekre már növekedett a külföldi és lassan a

belföldi forgalom is. Hazánkban a turisztikai csúcspont 1937-ben volt, 380 ezer külföldi

látogatott el hozzánk, és több mint 220 ezer magyar utazott külföldre. A belföldi

idegenforgalom is rekordot döntött, melyben mintegy 1 millió magyar állampolgár vett

részt (Perczel, 2003).

Mire az idegenforgalom új erőre kapott volna, újabb csapásként érte a világot a második

világháború, mely óriási veszteséget okozott a magyar turizmusban is. 1945 és 1949

között turizmusról aligha lehet beszélni, a háború után az újjáépítéseken,

helyreállításokon volt a hangsúly. Az 1940-es évek második felétől megindult a

törekvés a belföldi lakosság üdültetésének a megszervezésére, több elhagyott kastélyt,

szállodát, panziót alakítottak át üdülővé. Szerény szolgáltatások ellenére mégis jelentős

esemény a belföldi utazás. Az 1950-es években a nemzetközi érkezések csak hivatalos

5

és rokonlátogatási céllal történtek minimális szinten. Az évtizedben szigorú

határzárlatot rendeltek el, a vasfüggönyön túlra irányuló nemzetközi turizmusról nem

beszélhettünk. A belföldi turizmus viszont jelentős volt, évente 1 millió fő vett részt

üdülésben. A szakszervezeti üdülés (a költségek jelentős részét az állam állta), illetve a

közlekedés is olcsó volt, így nagy tömegek vettek rész a hazai turizmusban. Az 1960-as

években a tömeges turizmus politikai és anyagi feltételei is megteremtődtek, persze a

keleti blokkon belül. A szocialista országokkal két, majd többoldalú megállapodások

születtek, mellyel megélénkült a nemzetközi idegenforgalom. A nyugati országokból is

többen kíváncsiak voltak a legvidámabb barakkra, a kelet-németek rokonaikkal rendre a

Balatonnál találkoztak. Az utazási lehetőségeket erősen korlátozták, bonyolult volt az

útlevélrendszer, minimális volt a kiutazások alkalmával váltható valuta, politikailag

korlátozták főleg a nyugatra irányuló utazások számát, illetve vízumkényszer állt fenn a

nyugati országokkal (Pernyéz, 2003). 1970-ben 1 millióan, majd 1980-ban már 5,2

millióan lépték át a határt hosszabb-rövidebb külföldi utazásból kifolyólag (Romsics,

2005). Magyarországra 1970-ben összesen több mint 6 millióan érkeztek, tíz évvel

később már 13 millió fő volt a külföldi vendégek száma. Az utazóközönség

növekedésével párhuzamosan egyre markánsabb gazdasági szerepet vívott ki hazánkban

a turizmus (Perczel, 2003).

A rendszerváltást követően gazdasági, társadalmi változások mentek végbe. A

turizmusban érdekelt állami vállalatokat privatizálták, a vendéglátás volt az egyik

leggyorsabban, szinte teljes egészében privatizált gazdasági ágazat (Walkó, 2009).

Hazánk több országgal vízummentes megállapodást írt alá, mellyel szélesebb körű

utazási lehetőségeket biztosítottak. 1990-ben még 37 millióan érkeztek hazánkba,

viszont 2000-ben már csak 31 millió külföldi látogatott el hozzánk (Pernyéz, 2003). Az

1990-es évek második felére a turizmus visszaesett, néhány addig véka alá rejtett

probléma került a felszínre. Magyarországnak jelentős hiányosságai voltak a

fogadóképesség és a szolgáltatások terén, mind a mennyiségi, mind a minőségi értékek

alulmaradtak (Perczel, 2003). Az ezredfordulóra átalakult a vendégkör, a volt szocialista

országok szerényebb anyagi lehetőségű turistái helyett egyre tehetősebb vendégek

érkeztek, akik színvonalas turisztikai szolgáltatásokat igényeltek. A magyar

idegenforgalom alacsony jövedelemtermelő képességgel, elmaradott infrastruktúrával,

vonzerők kihasználhatatlanságával volt jellemezhető. Az első Széchenyi Tervben

meghirdetésre került a turizmus fejlesztése, a jövedelemtermelő képesség fokozása, a

színvonalas infrastruktúra és szolgáltatások kialakítása, illetve az igényesebb termékek

6

létrehozása. Az első Nemzeti Fejlesztési Terv (2004-2006) regionális operatív

programján belül már önálló prioritásként szerepelt a turizmus fejlesztése. A turisztikai

vonzerők versenyképesebb használhatóságát, a szolgáltatások fejlesztését tűzték ki

célul, melyhez 30 milliárd Ft támogatást nyújtottak. Az Új Magyarország Fejlesztési

Tervben (2007-2013) nincs külön operatív programja a turizmusnak, viszont több

ágazatot érintő fejlesztések által mégis érintett, például a közúthálózat, illetve a

vállalkozások fejlesztése csak pozitívan hathat a turizmusra. A 2005-2013 közötti

időszakra kidolgozott Nemzeti Területfejlesztési Stratégia kiemelt célja többek között

az egészségturizmus, az aktív- és kulturális turizmus fejlesztése, valamint a turisztikai

intézményrendszert érintő desztinációs menedzsment kiépítése (Walkó, 2009). Az Új

Széchenyi Terv 2011-ben hirdetett meg desztinációs menedzsment rendszerhez

kapcsolódó pályázati lehetőséget, mellyel támogatja az idegenforgalom intézményi

továbbfejlődését (Nemes, 2011). A folyamatos fejlesztések által a hátrányokból sikerült

lefaragni, 2005-ben már több mint 36 millió külföldi érkezett hazánkba, 2009-ben pedig

már több mint 40 millió fő látogatott el Magyarországra. 2010-re visszaesett a hazánkba

látogató külföldiek száma 39,9 millió főre (1. diagram), ami a gazdasági világválság

hatására következhetett be (KSH, 2010). Az érkezők közül nem mindenki turisztikai

céllal lépte át Magyarország határát, melyre a következő fejezetben részletesebben

kitérek. A magyarok kiutazási mutatói is változtak az évek során, 1985-ben 5,5

millióan, de 1990-ben azonban már 13,5 millióan utaztak külföldre (Pernyéz, 2003). A

kiutazások szempontjából is a századfordulón volt a legnagyobb visszaesés, amely a

2001-es amerikai terrorcselekményeknek volt betudható, világszinten visszaesett az

utazási kedv. A 2000-es évek második felében újra növekedésnek indult a kiutazások

száma, 2005-ben 17,7 millió fő tett külföldi utazást. Ez a szám újra csökkent, tavaly már

csak 16,3 millióan utaztak külföldre (1. diagram), amely a gazdasági válsággal hozható

összefüggésbe (KSH, 2010).

7

525

63209404

13996 15126

39240

31141

39904

2136

37632 36173

299 8933477 5164 5533

13596 1308311065

1775916307

10070

5000

10000

15000

20000

25000

30000

35000

40000

45000

1960 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005 2010

ezer

fő

Magyarországra érkező külföldiek száma Külföldre utazó magyarok száma 1. diagram: Magyarországra érkező külföldiek, illetve a külföldre utazó magyarok száma 1960 és

2010 között. Forrás: Pernyéz, 2003., illetve KSH adatai alapján a szerző saját szerkesztése

1.2. Magyarország szerepe a nemzetközi turisztikai piacon

A rendszerváltás óta egyre fontosabb szerepet tölt be hazánk a nemzetközi

turizmusban, Európa egyik jelentős turistafogadó és küldő országaként említhetjük.

Magyarország legfontosabb idegenforgalmi partnerei a szomszédos államok, az

évszázadokon átnyúló történelmi, gazdasági és kulturális kapcsolatok különösen erősen

hatnak az egymás közötti turisztikai életre is. 2010-ben legtöbben Szlovákiából

látogattak el hazánkba, de a több mint 8 millió szlovák látogatóból csupán 1,6 millióan

érkeztek turisztikai céllal. Románia esetében is nagy volt az érkezések száma, de a

turisztikai motiváció kevésbé dominált. Mindkét ország esetében az egy napos, nem

turisztikai célú utazások voltak jellemzőek. A turisztikai céllal Magyarországra

látogatók száma Ausztria és Németország esetében volt a legjelentősebb, a két államból

összesen több mint 6 millió turista érkezett 2010-ben. A legjelentősebb küldő országok

továbbra is a szomszédos államok, valamint Németország. Vannak olyan országok,

ahonnan 500 ezer fő alatti a látogatók száma, viszont legtöbben turisztikai

érdeklődésből kifolyólag érkeznek, ilyen ország az Amerikai Egyesült Államok, Svájc,

Egyesült Királyság, de ide sorolható Franciaország, Hollandia és Olaszország is, ahogy

azt a diagram is mutatja.

A nemzetközi turisztikai szerepet az is növeli, hogy Magyarország Európa közepén

fekszik. Közlekedésföldrajzi szempontból igen fontos a tranzitforgalom, melyben

leginkább a balkáni országok, Románia, Csehország, Lengyelország, Szlovákia és

Németország polgárai vesznek részt (2. diagram).

8

0100020003000400050006000700080009000

Szlo

váki

a

Rom

ánia

Aus

ztria

Ném

etor

szág

Szer

bia,

Mon

tene

gró

Ukr

ajna

Leng

yelo

rszá

g

Bul

gária

Cse

hors

zág

Hor

váto

rszá

g

Ola

szor

szág

USA

Szlo

véni

a

Egye

sült

Kirá

lysá

g

Fran

ciao

rszá

g

Hol

land

ia

Sváj

c

ezer

fő

Magyarországra érkező külföldiek száma Turisztikai céllal Magyarországra látogatók száma Átutazók száma 2. diagram: Magyarországra érkező külföldiek vendégforgalma 2010-ben a főbb küldő országok

szerint. Forrás: KSH adatai alapján a szerző saját szerkesztése

A magyarok legnagyobb arányban a szomszédos országokat keresik fel, 2009-es adatok

szerint a legtöbb egynapos látogatást Ausztriába, Szlovákiába, Romániába és Ukrajnába

tették a magyarok, míg a többnapos utazások célországai Ausztria, Németország,

Románia, Szlovákia voltak (KSH, 2009).

A külföldi turisták különböző célokkal érkeznek hazánkba. A külföldi érkezők 33,5%-a

látogat hazánkba turisztikai motivációval, ennél nagyobb arányt az átutazások

képviselnek. Vásárlási céllal a látogatók közel 25%-a érkezik, míg a munkával

kapcsolatosan a külföldiek 5%- a érkezik hazánkba, ahogy azt a 3. diagram is mutatja.

29,4%

4,1%

24,8%5,0%

35,3%

1,4%

Szabadidős turizmusÜzleti turizmus VásárlásMunkaÁtutazásEgyéb

3. diagram: Magyarországra érkező külföldiek aránya az utazás fő motivációja szerint 2010-ben.

Forrás: KSH adatai alapján a szerző saját szerkesztése

A magyarok külföldre tett utazásainak összesen 46,7%-a történik turisztikai

motivációval, míg jelentős a vásárláshoz, munkához köthető határátlépések aránya (4.

diagram).

9

41,0%

5,7%

1,2%

35,2%

15,5%1,4%

Szabadidős turizmusÜzleti turizmus TanulásVásárlásMunkaEgyéb

4. diagram: Külföldre utazó magyarok aránya az utazás motivációja szerint 2010-ben.

Forrás: KSH adatai alapján a szerző saját szerkesztése Magyarországra látogató legtöbb külföldi közúton, leginkább személygépjárművel

érkezik. A repülőgéppel érkező turisták száma növekedett a legdinamikusabban a

rendszerváltástól napjainkig, a légi járatokkal érkezők aránya 5,4% volt 2005-ben, míg

2009-ben már a látogatók 8%-a érkezett repülővel (KSH, 2009). Hajóval, kerékpárral,

gyalogosan érkezők aránya jelentéktelen.

Hazánk éghajlati, domborzati és más földrajzi adottságokból adódóan kifejezetten

egyszezonú, nyári idényű ország. A külföldiek egyharmada a két legmelegebb

hónapban, júliusban és augusztusban, tehát a főszezonban érkezik hozzánk, míg a

turisták több mint egyharmada az előszezonban és az utószezonban látogat el

Magyarországra. A magyarok külföldre való utazási forgalma, megoszlása jóval

egyenletesebb (5. diagram).

877395537483

14095

3842

4018

3408

5039

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

14000

16000

2010. első negyedév

2010. másodiknegyedév

2010. harmadiknegyedév

2010. negyediknegyedév

ezer

fő

Magyarországra látogató külföldiek eloszlása 2010-benMagyarok külföldi utazásainak eloszlása 2010-ben

5. diagram: Magyarországra látogató külföldiek és a külföldre látogató magyarok utazásainak

eloszlása 2010-ben. Forrás: KSH adatai alapján a szerző saját szerkesztése

10

A rendszerváltástól napjainkig folyamatosan fejlődött hazánk idegenforgalmi

fogadóképessége, a legnépszerűbb szálláshelyek továbbra is a kereskedelmi szállások.

A kereskedelmi szálláshelyeket leginkább a Nyugatról érkező turisták veszik igénybe

(1. táblázat).

Ország Kereskedelmi szálláshely (%)

Egyéb fizetős szálláshely (%)

Fizetés nélküli szálláshely (%)

Ausztria 49,5 9,3 41,3 Bulgária 85,9 9,1 5,0

Csehország 59,4 11,7 28,9 Egyesült Királyság 68,1 7,4 24,6

Franciaország 64,2 9,3 26,5 Hollandia 60,7 8,8 30,5

Horvátország 38,6 0,0 61,4 Lengyelország 64,4 19,7 15,9 Németország 63,6 9,9 26,5 Olaszország 67,7 5,5 26,8

Románia 15,6 8,5 75,9 Svájc 49,1 4,7 46,1

Szerbia, Montenegró,

Koszovó 19,6 3,1 77,3

Szlovákia 26,3 3,7 70,0 Szlovénia 30,5 6,2 63,3 Ukrajna 14,2 5,2 80,6

USA 66,0 8,4 25,6 1. táblázat: A főbb küldő országokból Magyarországra látogató külföldiek megoszlása a szálláshely

típusa szerint, 2009. Forrás: Központi Statisztikai Hivatal: Jelentés a turizmus 2009. évi

teljesítményéről 2.18. táblája alapján a szerző saját szerkesztése

A külföldi vendégforgalom területi megoszlása rendkívül sajátos. 2005-ben és 2009-ben

is az érkezettek több mint 40%-a a fővárosunkba látogatott el. A balatoni látogatottsági

ráta 13-14% körül alakult az elmúlt 5 évben. A legnagyobb változás a nyugat-dunántúli

turisztikai régióban volt, ahol 19%-ról 25%-ra nőtt a külföldiek látogatási aránya az

elmúlt években. Jelentősen vesztett arányaiban a dél-alföldi, a Tisza-tavi és a közép-

dunántúli turisztikai régió. Kisebb aránynövekedés az észak-alföldi és a dél-dunántúli

régiókban tapasztalható (6. diagram).

11

2,2

13,314,4

19,3

4,15,87,2 4,57,6

42,5

0,7

7,36,54,62,5

3,5

13,8

3,2

25,5

42,4

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

Buda

pest

Nyu

gat-

Dun

ántú

l

Bala

ton

Köz

ép-

Dun

ántú

l

Észa

k-M

agya

rors

zág

Dél

-Alfö

ld

Dél

-Dun

ántú

l

Észa

k-A

lföld

Köz

ép-

Dun

avid

ék

Tisz

a-tó

%

2005 2009 6. diagram: A hazánkba látogató külföldiek megoszlása a felkeresett turisztikai régiók szerint.

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal: Jelentés a turizmus 2009. évi teljesítményéről 2.8. táblája

alapján a szerző saját szerkesztése.

1.3. A belföldi turizmus jellemzői

Hazánkban is a világ turizmusára jellemző trendek, tendenciák érvényesek,

melynek legszembetűnőbb eredménye a belföldi turizmus megerősödése. A világ

számos országában dominálnak a többszöri rövidebb utazások száma, aminek többségét

saját hazájukban tervezik a turisták, ezt a folyamatot erősíti az üdülési csekkrendszer

bevezetése is. Az ezredfordulótól napjainkig fokozatos fejlődésen ment keresztül a

belföldi idegenforgalom, mely a gazdasági válság enyhülésével várhatóan tovább

erősödik (Polgár-Babarczi, 2010). A fejlett belföldi turizmus nélkül nincs fejlett

nemzetközi forgalom, tartja a mondás. A piacgazdaság kialakulásával párhuzamosan

megjelent egy gazdag réteg, aki évente akár több utazást is megengedhetett magának,

így a külföldi nyaralások mellett belföldi kirándulásokat is tettek/tesznek. Elsősorban a

Balaton és a gyógy- és wellness létesítmények népszerűek a belföldi utazásokban. Az

utóbbi években jelentősen fejlődött a belföldi turizmus, a kereskedelmi szálláshelyeken

már 50%-os a magyarok aránya a vendégéjszakák számát tekintve, ami már a fejlett

országokra jellemző (Walkó, 2009).

Az 1990-es évektől kezdve jelentős változáson ment keresztül a belföldi turizmus. A

kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma átalakult, míg 1990-ben a külföldi

vendégek száma 3,6 millió fő körül volt, addig a belföldi vendégeké 1,9 millió körül

12

alakult. Tehát a külföldi vendégek száma jóval meghaladta a belföldiekét. Az 1990-es

évek második felére visszaesett a vendégforgalom, a kereskedelmi szálláshelyeken

körülbelül 5,1 millió vendég fordult meg, viszont már közel azonos arányban érkeztek

külföldi és belföldi turisták. Az ezredforduló környékén folyamatosan 50-50%-os volt a

belföldi-külföldi vendégarány a kereskedelmi szálláshelyeken. 2005-ben viszont már a

belföldi vendégek érkeztek nagyobb számban, az igazi áttörés csak ezután jött, mivel

2009-ben a belföldiek aránya a kereskedelmi szálláshelyeken több, mint 54% volt (2.

táblázat).

Év Vendégek száma (fő)

Belföldi vendégek száma (fő)

Külföldi vendégek száma (fő)

1985 6 168 481 2 616 931 3 551 550 1990 5 654 245 1 961 140 3 693 105 1995 5 143 427 2 265 835 2 877 592 2000 5 940 805 2 948 404 2 992 401 2005 7 064 007 3 617 645 3 446 362 2009 7 150 612 3 922 670 3 227 942 2. táblázat: Vendégek száma hazánk kereskedelmi szálláshelyein 1985-2009 között.

Forrás: KSH adatai alapján a szerző saját szerkesztése A magánszálláshelyek vendégforgalmára is jellemző, hogy a rendszerváltástól kezdve

egyre nagyobb arányban érkeznek hazai vendégek. 2000-ben még majdnem 1 millió

fővel több külföldi vendég fordult meg a magánszálláshelyeken, míg 9 évvel később a

belföldi vendégek aránya 70% körüli volt (3. táblázat).

Év Vendégek száma (fő)

Külföldi vendégek száma (fő)

Belföldi vendégek száma (fő)

2000 624 728 369 594 255 134 2005 667 011 276 400 390 611 2009 961 787 280 689 681 098

3. táblázat: Vendégek száma a magánszálláshelyeken, 2000-2009. Forrás: KSH adatai alapján a szerző saját szerkesztése

A rendszerváltást követően a vendégéjszakák számban is történtek változások. 1985-ben

még összesen 2,8 milliónál több vendégéjszakát regisztráltak a kereskedelmi

szálláshelyeken, melyben közel 50-50% volt a külföldiek és belföldiek aránya. A

vendégéjszakák száma 1995-ben 1,7 millió alá csökkent, mind a belföldi, mind a

külföldi vendégéjszakák száma visszaesett. Az ezredfordulóra 1,8 millióra nőtt a

vendégéjszakák száma, jelentősebb növekedés csak a belföldiek körében volt. 2005-ben

a kereskedelmi szálláshelyeken 10,7 millió külföldi, valamint 8,9 millió belföldi

13

vendégéjszakát adminisztráltak, tehát már a vendégéjszakák tekintetében is növekedett a

belföldiek aránya, 2009-ben már meg is haladta a külföldi vendégéjszakák számát a

belföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma (4. táblázat).

Év Vendégéjszakák száma (fő)

Belföldi vendégéjszakák

száma (fő)

Külföldi vendégéjszakák

száma (fő) 1985 28 233 013 13 033 679 15 199 334 1990 22 386 526 8 768 031 13 618 495 1995 16 340 060 6 342 347 9 997 713 2000 18 369 319 7 855 494 10 513 825 2005 19 737 358 8 958 459 10 778 899 2009 18 709 746 9 489 598 9 220 148

4. táblázat: Vendégéjszakák száma hazánk kereskedelmi szálláshelyein 1985-2009 között.

Forrás: KSH adatai alapján a szerző saját szerkesztése

A magánszálláshelyek esetében is hasonló volt a változás, mint a kereskedelmi

szálláshelyeken. 2000-ben még közel kétszer annyi volt a külföldi vendégéjszakák

száma, mint a belföldieké, de 5 évre rá már megfordult az arány, ugyanekkor még csak

100 ezer vendégéjszaka volt a különbség. 2009-re a magánszálláshelyeken nagyobb

arányban növekedett a belföldi vendégéjszakák száma, mint a kereskedelmi

szálláshelyek esetében. A külföldi vendégéjszakák számának a duplája volt a belföldi

vendégéjszakák száma, tehát közel 10 év alatt teljesen megváltozott a külföldiek és

belföldiek által eltöltött vendégéjszakák aránya (5. táblázat).

Év Vendégéjszakák száma (fő)

Külföldi vendégéjszakák

száma (fő)

Belföldi vendégéjszakák

száma (fő) 2000 3 867 684 2 450 000 1 417 684 2005 2 948 870 1 421 459 1 527 411 2009 3 762 255 1 268 928 2 493 327

5. táblázat: Vendégéjszakák száma a magánszálláshelyeken, 2000-2009. Forrás: KSH adatai alapján a szerző saját szerkesztése

A többnapos utazásokat a Magyar Turizmus Zrt. két csoportra szokta felosztani, egyik

csoportba az 1-3 éjszakás utazást sorolja, míg a másikba sorolódnak a 4 és többéjszakás

utazások. Általában a rövidebb, tehát 1-3 napos hétvégi kirándulások, wellness hétvégék

domináltak a belföldi turizmusban, több mint 14 millióan vettek részt ilyen utazásban.

Ezzel szemben a 4 és többnapos utazásban 4,5 millió fő vett részt.

14

A belföldi utazásokat motiváció szerint csoportosítva egyoldalú eredményt kapunk.

2009-ben turisztikai céllal összesen 71 millió napot, míg nem turisztikai céllal csak 1,9

millió napot töltöttek el a belföldi turizmusban résztvevők. A legjelentősebb a

szórakozáshoz, pihenéshez, városnézéshez, természetjáráshoz köthető utazások voltak,

de rokon-, illetve barátlátogatás céljából is sokan utaztak.

A többnapos belföldi utazások célrégió szerinti eloszlása 2006 óta változott, bár még

mindig a Balaton és a Budapest-Közép-Dunavidék a legnépszerűbb, folyamatosan

felértékelődik a Nyugat-Dunántúl és az Észak-Magyarországi régió is, a többi

idegenforgalmi régió esetében kisebb visszaesés jellemző a látogatottsági arányokat

tekintve (7. diagram).

87,3

16,8

9,4

2,36,9

9,111,414

22,820

5,111,4

24,3

11,7 8,3 9

2,105

1015202530

Bud

apes

t-K

özép

-D

unav

idék

Bal

aton

Észa

k-A

lföld

Észa

k-M

agya

rors

zág

Köz

ép-

Dun

ántú

l

Dél

-Alfö

ld

Dél

-Dun

ántú

l

Nyu

gat-

Dun

ántú

l

Tisz

a-tó

%

2006 2009

7. diagram: Belföldi többnapos utazások aránya turisztikai régiók szerint. Forrás: Központi

Statisztikai Hivatal: Jelentés a turizmus 2006. évi teljesítményéről 22. táblája alapján illetve

Jelentés a turizmus 2009. évi teljesítményéről. 2.8. táblája alapján a szerző saját szerkesztése.

1.4. Hazánk idegenforgalmi vonzótényezői

Hazánk nemzetközi vonatkozásban rendelkezik néhány abszolút versenyképes

vonzerővel, speciális kulturális és természeti értékei együttesen jelentős turistaforgalmat

eredményeznek. Magyarország alapvetően egyszezonú, nyári vendégforgalomra

alkalmas ország az éghajlati, domborzati adottságainknak köszönhetően, viszont az

utóbbi években a városok, gyógyfürdők látogatása nemcsak a főszezonhoz köthető. Az

egészségturizmus, a wellness és a fürdőzés egyre népszerűbbé válik, melyekkel

kiléphetünk az „egyszezonú” jellemző árnyékából, de ehhez még számos fejlesztést kell

végrehajtani.

15

Hazánk területének kevesebb, mint 1%-a fekszik 500 m tengerszint feletti magasságban,

domborzati adottságaink nem igazán kedveznek a téli sportoknak, leginkább a belföldi

kirándulásokban, üdülésekben töltenek be nagyobb szerepet. Legjelentősebb téli

sportközpont Eplény, Mátraszentistván és Bánkút.

A természeti értékek közül hazánkban a legfontosabbak a vízfelületek, az ország ebből a

szempontból viszonylag egyenletesen ellátott. Magyarország nemzetközileg is

számottevő idegenforgalmi térsége Európa legnagyobb fürdésre alkalmas meleg vizű

tava a Balaton. Ezenkívül a Velencei-tó, a Fertő-tó és a Tisza-tó is jelentős

vendégforgalmat bonyolít le, a kisebb tavak már csak regionális jelentőségűek.

Országunk folyókban is viszonylag gazdag. A vízfelületek nemcsak a fürdőzés

szempontjából jelentős értékek, számos horgászparadicsomot alakítottak ki a tavak,

folyók mentén, valamint egyre népszerűbbek az evezős, kenus kirándulások is.

A második legjelentősebb természeti érték a termálvíz. Kontinensünkön

„Magyarország a 35ºC-nál melegebb gyógyforrásokban leggazdagabb ország”

(Perczel, 2003. 444. o.).4 A változatos összetételű termálvizek számos gyógykezelés

alapját képezik, de emellett alkalmasak strandfürdőzésre is. Hazánknak nincs olyan

régiója, amely ne rendelkezne ezzel a csodálatos természeti erőforrással, mégis az

idegenforgalmi hasznosításuk elmarad a lehetőségekhez képest. A legtöbb fürdőhely ma

még leginkább csak regionális szerepet tölt be, de néhány nemzetközi színtéren is

rendkívüli fejlődést mutatott az elmúlt években. Nagyon közkedvelt fürdőhelynek

számít mind belföldön, mind nemzetközileg Hévíz, Hajdúszoboszló, Harkány, Sárvár,

Bük, Zalakaros, Gyula, valamint a fővárosi fürdőkben is jelentős a vendégforgalom.

Magyarország különleges természeti kincsei a nemzeti parkok, tájvédelmi körzetek,

természetvédelmi területek. Egyedi értéket képvisel a Hévízi-tó, a Szigligeti-öböl, a

Tihanyi-félsziget, a Tapolcai-medence, valamint a Dunakanyar.

Ezen természeti vonzótényezők adják a vadászat, a horgászat, a lovaglás, a vízi sportok,

a történelmi borvidékek, a gasztronómia turisztikai alapját is, mely nemzetközileg is

elismert.

A természeti erőforrások mellett hazánk számos kulturális, történelmi vonzótényezővel

is rendelkezik, bár ezek nemzetközileg is egyre kiemelkedőbb szerepet töltenek be.

Magyarország történelméből adódóan rendkívül sokszínű kultúrával rendelkezik,

gondoljunk a műemlékekre, múzeumokra. Ezek európai viszonylatban csak közepes

4 Lásd mellékletek 3. és 4. melléklet.

16

vonzerővel rendelkeznek, mégis sajátossá teszik hazánkat. Magyarországon

kiemelkedően magas a néprajzi értékek aránya, melyekhez sokszor nemzetközileg is

számottevő vendégforgalom társul. A kulturális vonzótényezők közé soroljuk napjaink

egyik legnépszerűbb időtöltését, a rendezvényeket (művészeti, zenei fesztiválok,

konferenciák, vásárok, sportesemények). A Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Formula-1

verseny, a mohácsi Busójárás5 stb. egyre több külföldi látogatót vonz. Napjainkra már a

rendezvények Budapest központúsága is csökkent, számos vidéki esemény ismert

nemzetközileg is.

Gazdasági vonzótényezőkkel is rendelkezik hazánk, itt elsősorban egy-egy településről,

térségről beszélhetünk, mint például: Villány, Tokaj, Herend.

Abszolút nemzetközi vonzerővel csak a fővárosunk, Budapest rendelkezik, Európa

egyik legkoncentráltabb vonzásintenzitású városa. A gyógyfürdők egy része is

igyekszik a nemzetközi turizmus legfőbb vérkeringésébe bekerülni, ezt a napjainkban is

zajló nagyarányú fejlesztések teszik lehetővé.

Magyarország Európa szívében található, így a kontinens nagy idegenforgalmi áramlatai

kisebb-nagyobb mértékben érintik. A legfontosabb az ÉNy-ról dél felé haladó

tranzitfolyosó, második legjelentősebb az ÉNy-DK irányú, míg harmadik helyen az ÉK-

DNy irányú áramlás található. A szárazföldi utak mellett egyre fontosabb szerepet tölt

be a légiközlekedés is, számos fejlesztés ment végbe Ferihegyen, folyamatosan

emelkedik a járatok száma, viszont az árak még magasak. Egy biztos, hogy egyre

jelentősebb a repülőn érkező külföldi látogatók száma.

1.5. Magyarország idegenforgalomi felosztása

Az 1998-ban kilenc idegenforgalmi régióra osztották fel hazánk területét,

melyek illetékességi területei nem egyeznek meg a meglévő közigazgatási egységek

(megye, statisztikai kistérség, üdülőkörzet), valamint az 1996. évi XXI. törvény által

meghatározott statisztikai-tervezési régiók illetékességi területeivel (M.T. Zrt., 2002).

Tehát jelenleg Magyarországon a következő kilenc turisztikai régiót különítjük el:

1. Nyugat-Dunántúl,

2. Közép-Dunántúl,

3. Balaton,

5 Lásd mellékletek1. és 2. melléklet: Világörökségeink és a Magyar várományosi lista címmel.

17

4. Dél-Dunántúl,

5. Budapest- Közép-Dunavidék (Budapest és környéke),

6. Dél-Alföld,

7. Észak-Magyarország,

8. Tisza-tó,

9. Észak-Alföld.

1. térkép: Magyarország turisztikai régiói és azok központjai.

Forrás: www.itthon.hu (letöltés: 2008.10.28) alapján a szerző saját szerkesztése.

„A jelentősebb idegenforgalmi vonzással rendelkező térségek és települések nagy része

a középhegységi vonalon, az ÉK-DNy irányú, úgynevezett idegenforgalmi tengelyen

helyezkedik el” (Perczel, 2003. 445. o.). A tengelytől távolabb is találunk szigetszerűen

kiemelkedő vonzással rendelkező területeket, településeket.

A főváros az egyik legnagyobb vonzásintenzitással rendelkező tájegység, különös

értéket képvisel a Világörökség részét képező Budai Várnegyed és a Duna-part, az

Andrássy út és a Hősök tere. A kulturális és történelmi tényezők mellett a gazdasági

értékek is kiemelt szerephez juttatják a várost.

Az országban számos helyen párosul a természeti erőforrásokhoz kulturális és gazdasági

adottság is, ezeken a területeken összefüggő idegenforgalmi fogadótérségek alakultak

ki. A legjelentősebb kiemeltnek minősített üdülőkörzet a Balaton, valamint további hat

térség: Dunakanyar, Velencei-tó- és Vértes, Mátra-Bükk, Sopron-Kőszeghegyalja,

18

Mecsek-Villány és a Tisza-tó környéke. A felsorolt idegenforgalmi területeken túl még

megkülönböztetünk 17 további üdülőkörzetet is.6

A Balaton kiemelt üdülőkörzetbe nem csak a partmenti települések tartoznak, ez egy

tágabb idegenforgalmi egység, hiszen a háttértelepülések övezetét (Kis-Balaton,

Keszthelyi-hegység, Tapolcai-medence, Balaton-felvidék, Nagyberek és Külső-Somogy

tájait és településeit) is magába foglalja (Perczel, 2003). Az egyik legnépszerűbb

idegenforgalmi egység, mely 179 települést foglal magába, állandó lakosainak száma

249 ezer fő volt a 2001-es népszámlálás idején (Oláh, 2003). A nyári szezonban

kimagaslóan megnő a jelenlévő népesség száma, mely akár az 1 millió főt is elérheti. A

Balaton nemcsak a fürdőzés miatt népszerű, itt hódolhat szenvedélyének a kerékpáros, a

vízisíző, a kajakos, a horgász. A kulturális értékek mellett jelentős a gyógy- és

termálvízadottság, valamint egyre népszerűbbek a történelmi borvidékek is a látogatók

körében. Az idegenforgalmi térség leglátogatottabb részei a part menti települések, itt a

legnagyobb a vendégforgalom. A háttérövezetből csak Tapolca, Veszprém, Hévíz és

Zalakaros emelkedik ki, a többi települést általában csak kirándulások során keresik fel

a turisták. A Balaton és környéke infrastrukturálisan magasan fejlett a többi

üdülőkörzethez képest, amelyhez szorosan kapcsolódik a jó fogadóképesség és minőség

is.

A Balatonon kívül még hat kiemelt üdülőkörzet van hazánkban (Perczel, 2003):

1. Az 1700 km2-es Dunakanyar elnevezésű üdülőkörzethez tartozik a Budapest-

Esztergom közötti Duna-szakasz, a Pilis és a Börzsöny, illetve a Pesti-síkság és

az Ipoly-völgy egy része is. A térség nagyon jó adottságokkal rendelkezik,

bővelkedik kulturális, történelmi emlékekben, valamint rendezvényekben

gazdag települések tartoznak ebbe az idegenforgalmi üdülőkörzetbe. Mindezek

ellenére a legnagyobb vonzótényező a főváros közelsége, a turisztikai

csúcsidőszakban több mint 200 ezer főre becsülhető a látogatók száma.

2. A Velencei-tó és Vértes üdülőkörzetben domináns szerepet kap a fürdőzésre,

vízi sportokra alkalmas vízfelület, a Velencei-tó. A táj szépségét a Vértes

hegység csak tovább fokozza. A nyári szezonban nem ritka, hogy a jelenlevő

népesség meghaladja a 100 ezer főt, a leglátogatottabb település az üdülőkörzet

központja, Gárdony.

6 Lásd mellékletek 5. melléklet.

19

3. A Mátra-Bükk kiemelt üdülőkörzet gyönyörű természeti tájképpel rendelkezik.

A kiterjedt erdőségek, változatos felszínformák mellett a hazai kirándulási és téli

sport lehetőségek, illetve a termál- és gyógyvizekben, a kulturális értékekben

való gazdagsága tovább növeli a terület idegenforgalmi adottságainak

jelentőségét. Legfontosabb szerepet a belföldi kirándulások között tölt be, a

nemzetközi felfedezés még várat magára. Legnagyobb központjai: Gyöngyös,

Eger és Miskolc.

4. A Sopron-Kőszeghegyalja körzet a páratlan szépségű Alpokalját és a Fertő-tó

környékét foglalja magában. A két központ Sopron és Kőszeg, a térség vonzását

erősítik a különböző gyógyfürdők: Bük, Balf és Sárvár. Az üdülőkörzet

befogadóképessége még csekély, de az osztrák határ közelsége jelentős lökést

adhat a turisztikai fejlődésnek. A Fertő-tó fürdőzésre és vízi sportokra is

alkalmas, a környék történelmi értékű települései: Fertőd, Fertőrákos és

Nagycenk tovább növelik a térség vonzerejét.

5. A Mecsek hegység, a délre fekvő dombság, valamint a borairól híres Villányi-

hegység a Mecsek-Villány üdülőkörzet része. Központja, 2010 kulturális

fővárosa, Pécs. A baranyai megyeszékhelyen kívül a harkányi gyógyfürdő is

nagyon közkedvelt a nemzetközi turisták körében. További idegenforgalmi

adottságai a körzetnek az erdőségek, tavak, történelmi értékek, valamint a kiváló

minőségű villányi bor. Mindezen vonzótényezők mellett a turisztikai terület

egyszerre kb. 70-80 ezer fő befogadására alkalmas.

6. A Tisza-tó a Tisza folyó visszaduzzasztásával nyert vízfelület, mely

környezetével együtt alkotja a Tisza-tó kiemelt üdülőkörzetet. Ezt hozták létre a

legkésőbb, különlegessége, hogy 4 megye osztozik a 127 km2-es tavon: Heves,

Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Borsod-Abaúj-Zemplén megye. A

körülbelül 20 települést felölelő körzet leglátogatottabb települései: Tiszafüred,

Abádszalók, Poroszló, Kisköre, Sarud és Tiszacsege. A környéken a fürdőzés

mellett hódolhatnak szenvedélyüknek a vízi sportok, a horgászat és a vadászat

kedvelői is.

A kiemelt üdülőkörzeteken kívül vannak kisebb üdülőkörzetek is, melyek közül három

még nemzetközileg kiemelkedő: az Aggteleki-hegység, a Hortobágy és a Kiskunság egy

részét alkotó Bugac, a többi már leginkább csak a belföldi utazások kedvelt úti céljai.

Budapesten és a Balatonon a legnagyobb a vendégforgalom, a többi kiemelt üdülőkörzet

is igyekszik felzárkózni. Főleg a Balaton mellett már megjelentek (és még fognak is)

20

olyan települések, melyek az idegenforgalomra specializálódva komplex kínálattal

várják mind a belföldi, mind a külföldi vendégeket, jó példa erre a Balaton kiemelt

üdülőkörzethez tartozó Hévíz vagy Zalakaros. Idővel más körzetekben is feltűnhetnek

hasonló trónkövetelő települések.

A turisztikai vonzerő csupán a lehetőséget kínálja, ahhoz, hogy működő idegenforgalom

is kapcsolódjon hozzá, szükség van a gazdasági-társadalmi fogadóképesség tárgyi,

szervezeti, személyi és társadalmi feltételeinek mennyiségi és minőségi megteremtésére

is. A megfelelő fogadóképesség eléréséhez figyelembe kell venni a különféle igényeket,

melyek az elszállásolással, étkezéssel, szórakozással, egészségügyi és kulturális

ellátással, közlekedéssel, utazásszervezéssel és minden egyéb szükségletek

kielégítésével kapcsolatosak lehetnek (Perczel, 2003).

A turisztikai feltételrendszer megléte erősen függ attól, hogy az adott településen milyen

infrastruktúra van. Az idegenforgalmi térségekben, településeken a kommunális,

kulturális, egészségügyi, kereskedelmi és egyéb infrastruktúráknak az átlagosnál

magasabb követelményekkel kell szembenéznie. Magyarországon probléma, hogy az

ellátási-szolgáltatási hálózat kiépítése sokszor nem a turizmus sajátos igényeitől függ,

hanem az általános fejlettségtől és a településrendszerben betöltött helyzettől.

Az idegenforgalom 2007-ben Magyarország GDP-jének mintegy 5,9%-át adta, 323 ezer

munkahelyet biztosított (KSH, 2010). A turizmus a külkereskedelmi mérleg javításában

egyre nagyobb szerepet tölt be, valamint a helyi adottságok kihasználását segíti elő,

pozitív életminőségi változást generál. Az ágazat jelentőségét és fejleszthetőségét

felismerve egyre nagyobb figyelmet szentelnek a turizmusnak a hazai

fejlesztéspolitikában. Szakdolgozatom további részében a turizmusfejlesztés egy új

lehetőségét szeretném bemutatni.

2. A Turisztikai Desztinációs Menedzsment rendszer

2.1. A Turisztikai Desztinációs Menedzsment fogalma

A desztináció latin eredetű szó, valamilyen irányú elrendeltséget, rendeltetést

jelent. „A turizmusban az (elrendelt) úti célként értelmezhető.”(Nyirádi-Semsei, 2007,

12. o.). A turisztikai desztináció olyan önálló turisztikai vonzerővel bíró földrajzilag

21

lehatárolható egység, amely a turista számára – vonzerői és az azokra épített turisztikai

termékek alapján – komplex élményt nyújt, és ahol a turista az ehhez kapcsolódó

szükségleteit kielégítheti (Horkay, 2008). A turisztikai desztinációs menedzsment

(röviden TDM) a desztináció turisztikai termékeit és egyéb szolgáltatásait egységben,

komplex módon kezelő partnerek (önkormányzatok, szakmai és civil szervezetek,

vállalkozások) hosszú távú, szervezett együttműködésen alapuló, önkéntes

tevékenysége annak érdekében, hogy a turista élményét, illetve a turizmusból származó

hatásokat optimalizálják a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételével (Víg,

2010). „A TDM célja a fenntartható és versenyképes turizmus rendszerének kialakítása

és működtetése egy turistákat fogadó térségbe” (Kovács, 2008).

„Gazda nélkül a legszebb virágos kert is hamarosan gyomtengerré válik” (Lengyel,

2008. 10. o.). Ez igaz a turizmusra is, jelenleg nincs igazi gazdája ennek a gazdasági

ágazatnak, de a TDM rendszer kialakításával ez is megváltozhat. A különböző

hierarchia szintű szervezetek létrehozásával jól felkészült menedzserek és a közösség

kezébe kerül az adott térség idegenforgalmi irányítása.

„Új igényekkel jelentkező, ún. „multiopcionális” üdülővendégek, globális méretűre

tágult piac, egyfajta monopoli-játék a versenytársak között, belső szervezeti és

management-problémák (a turizmus-management költségollója), a szabadidős

infrastruktúra folyamatos fenntartásának és megújításának terhei, illetve a meglévő

természeti és szociális adottságokból kiinduló, fenntartható fejlődés biztosítása –

nagyjából így jellemezhető az a feszültségmező, amiben a mai turisztikai szervezetek

mozognak. Számtalan felelősségteljesen gondolkozó régió dolgozik a megoldáson.

Közülük jó néhánynak tudomásul kell vennie, hogy a megújult kihívásokra képtelen

adekvát válaszokat adni. Mert ahhoz, hogy sikeresen működjön, nem elegendő ezt vagy

azt a részproblémát megoldania. Sikeresnek csakis azok a régiók bizonyulnak, amelyek

elegendő minőségi szálláshellyel, a legmodernebb infrastruktúrával és vállalkozói

szemléletű managementtel rendelkeznek. Piacra szabott, minőségileg kifogástalan

ajánlati csomagok, sokrétű piaci tevékenység, rugalmas piaci megjelenés és

márkatudatosság - röviden: a desztináció-management-koncepció a

megoldás”(Nyirádi-Semsei, 2007. 11. o).

A modern turisztikai desztináció menedzsment a következő elemekre épül (Nyirádi-

Semsei, 2007):

22

1. Az adott térségben található szolgáltatók, létesítmények összefogási

készsége: a hálózatkiépítés legfőbb törekvése, hogy a kisebb szolgáltatók a

nagyobb vetélytársak egyenrangú partnereivé válhassanak. Valamint az is

fontos, hogy az együttműködés a különböző intézmények, vállalkozók között is

létrejöjjön.

2. Szolgáltatási láncolatok/hálózatok: a jól működő desztinációban fontos, hogy

kialakítsák a megfelelő részpiacokra, illetve célcsoportokra irányuló

szolgáltatások együttműködését, amelynek működőképesnek kell lennie a turista

érkezésétől kezdve a távozásáig, ennek alapja a kiváló minőség-menedzsment

létrehozása.

3. Menedzsment- és marketing-kompetenciák: az adott desztinációnak az összes

partner bevonásával egy olyan stratégiát kell kidolgoznia, amelyet minden tag

elfogad, és kötelező érvénnyel kezel.

4. Eszközök: a turisztikai desztináció működéséhez szükséges egy megfelelően

működő elektronikus információs- és foglalási rendszer.

5. Professzionális struktúra: a desztináció életében rendkívül fontos a szakmai

szervezetek megfelelő kialakítása. A jól működő desztináció másik feltétele a

mennyiségi és minőségi személyek megléte.

6. A turista perspektívája: a turista szempontjából kell elkezdeni és kialakítani az

adott desztinációt, hiszen csak így lehet turisztikailag versenyképes az adott

térség.

7. Márkanév: fontos, hogy egy desztináció rendelkezzen valamilyen márka-

jelleggel, amely egyediséget szimbolizál a látogatóban.

Az 1990-es évektől kezdve újabb trendek jelentek meg a turisztikai piacon, ez egyrészt

az utazóközönség szokásainak megváltozásából, másrészt a technológiai fejlődés miatt

következett be. Egy desztináció akkor lesz sikeres, ha törekszik a márkatermék

kialakítására. A turisztikai termék mára nem csak egy speciális szolgáltatást jelent,

hanem az igényekhez alkalmazkodva inkább több szolgáltatás, illetve élmény együttesét

egy adott térségben. Piaci értelemben egy település, tájegység idegenforgalma akkor

működhet sikeresen, ha a meglévő vonzerőket termékké tudja alakítani, majd azt a

desztináció által piacra tudja juttatni, illetve értékesíteni is tudja azt (Lengyel, 2008).

A kialakítás sorrendje nem véletlen, hiszen nem elég, hogyha egy táj gyönyörű, az

használható vonzerővé csak fejlesztések által válhat. Jó példa erre a hévízi gyógytó,

23

amely az idők folyamán az egyszerű meleg vizű tóból hazánk, illetve Európa egyik

fürdő- és gyógycentrumává nőtte ki magát. A termékképessé fejlesztett vonzerőt a

piacra kell juttatni, és értékesíteni kell, ehhez a jelentkező konkurencia figyelembe

vételével termékké kell fejleszteni. Ez azért is fontos, hogy a vonzerő sajátos jegyei

összehasonlíthatóvá váljanak, illetve azt a turista is észlelje. Az egyszerű vonzerőt

megragadhatóvá, összehasonlíthatóvá és megszerezhetővé kell alakítani, ki kell emelni

a benne rejlő különleges, pozitív sajátosságokat a hasonló konkurens termékekkel

szemben, így kell kikerülnie a piac világába. Ezt a folyamatot minden szinten végig kell

járni, hiszen minden település, tájegység, régió, mint termék kerül a turizmus piacára.

Hévízen a gyógyvízre, mint vonzerőre kialakították a desztinációt, de ahhoz sokszínű

egységes termékkínálati rendszert is létrehoztak, melynek elemei a gyógyfürdő, a

wellness-szolgáltatás, a szálláshelyek, éttermek és egyéb szolgáltatások sokasága.

A piacra jutást különböző eszközök segítik: vásárokon való szereplés, reklámok,

turisztikai kiadványok, internetes hirdetések. Hévízen a helyi turisztikai egyesület –

mint ahogy azt látni fogjuk – nagy hangsúlyt fektet a piaci megjelenésre, számos

belföldi, külföldi vásáron, tv-ben, rádióban reklámozza a város értékeit és szolgáltatásait

(Horváth, 2011). A sikerhez a piaci eszközök pontos felismerése szükséges.

A végső elem az értékesítés folyamata, melyben még a hagyományos értékesítési

módok és csatornák dominálnak, de a jövőben egyre nagyobb szerepet kap az online-

értékesítés. Az értékesítés akkor zárul le, mikor a turista elégedetten, kielégítő

élményekkel tér haza. A megfelelően működtetett desztinációs menedzsment ismétlődő

körfolyamatokat eredményez, így a fenntartható fejlődés biztosítva lesz az adott

turisztikai térségben (Nyirádi-Semsei, 2007).

A turisztikai intézményrendszernek időközönként alkalmazkodni kell az újabb

trendekhez, a meglévő szervezeteket tovább kell fejleszteni. Ebből a megfontolásból

került napirendre hazánkban is a turisztikai desztinációs menedzsment rendszer

kialakítása, melyhez leginkább nyugat-európai példákat vettek alapul. Maga a TDM

fogalma az ezredforduló környékén, az uniós tagság felmerülésével jelent meg

Magyarországon, 2005-ben pedig már a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában

(NTS) is fejlesztési prioritássá vált.7 A rendszer magját a turizmusban érdekeltek

együttműködése, illetve egy promóciós tevékenységen túlmutató komplex

szemléletmód adja. A 2005-2013 közötti időszakra a stratégia az eddigi

7 Németh Nándor szóbeli közlése alapján, 2010. 07. 31.

24

intézményrendszer hiányzó szintjeinek (helyi és térségi szervezetek) kiépítését, illetve

az országos és regionális szervek TDM szemléletű átalakítását célozta meg. Az Új

Magyarország Fejlesztési Tervben az Európa Unió által kínált források felhasználását az

NTS-ben megfogalmazott célok alapján határozták meg. A turisztikai

intézményrendszer fejlesztését, a TDM szervezetek kialakítását a Regionális Operatív

Programok a 2007-2013 közötti időben 13 milliárd forinttal támogatták, illetve

támogatják. A hazai kialakítás, szervezetfejlesztés hátránya az volt, hogy hiányzott a

szabályozás. 2008-ban pályázati keretekben regisztrációs felhívást adtak ki, melyre 131

desztináció jelentkezett, végül 39 desztináció nyert támogatást (Nemes, 2011). A

szervezetfejlesztés leginkább a helyi szintű TDM-k létrejöttét érintette, de az észak-

magyarországi régióban a térségi szint kialakítását is megkezdték. A hazai turizmusnak

számos kihívással kell szembenéznie: az alulról induló kezdeményezések felülről

történő segítségnyújtása, a turizmusban érdekeltek (vállalkozók, önkormányzatok, civil

szervezetek) együttműködési képessége, hajlandósága, illetve az eddigi hiányos

szervezeti rendszer elfogadása. Nemcsak a hazai szakértőket foglalkoztatja ez a

fejlesztési irány, hanem az egész világot. 2007 februárjában az ENSZ Turisztikai

Világszervezete (UNWTO) Budapesten szervezte meg a Desztinációs menedzsment c.

nemzetközi konferenciáját, amelyen több mint kétszáz hazai szakember ismerhette meg

a TDM koncepcióját az itthoni és a külföldi gyakorlati tapasztalatokat által, illetve részt

vehetett az ezekről folytatott eszmecseréken.8 Megerősítették, hogy a magyar TDM

szemléletű rendszerfejlesztés jó irányba halad, bár még számos nehézséggel kell

szembenéznie az új és régebbi szereplőknek egyaránt, de a folyamatot az Európai Unió

további forrásokkal fogja támogatni. A cél változatlan: „a turisztikai döntéshozatali

folyamatban azon szereplők véleményének is meg kell jelenni – helyi, térségi, regionális

és országos szinten is –, akik valóban találkoznak a turistával, és akik tapasztalatait

felhasználva a megújult turisztikai intézményrendszer hozzá tud járulni Magyarország

az eddigiektől is sikeresebb turisztikai teljesítményéhez” (Víg, 2010a).

A hazai turizmusfejlesztés legnagyobb akadálya, hogy hiányzik a megfelelő

szakismerettel, kompetenciával és finanszírozással rendelkező, logikusan felépülő

szervezeti rendszer. A napjainkban nagyon szívesen használt, fenntartható és

versenyképes idegenforgalom kialakításához elengedhetetlen a desztináción (földrajzi

fogadótérségen) alapuló, hierarchikusan felépülő szervezeti rendszer létrehozása. A

8 http://www.bkf.hu/tudomanyos-elet/4/foiskolai-kutatasok.html (2011.04.24.)

25

turisztikai szervezeti rendszer hiánya mellett a legnagyobb problémát az okozza, hogy a

Magyarországon élő emberekre nagyon jellemző a széthúzás és a kishitűség,

mindenekelőtt ezen a hozzáálláson kell változtatni. Nemcsak azoknak az embereknek

kell a felfogásukon változtatni, akik közvetlenül a turizmusból élnek, hiszen egy

látogatóra bárki óriási hatással lehet, meghatározhatja, hogy milyen élménnyel tér haza

és milyen véleménnyel lesz a fogadó térségről. Egy turista magával hozza a

szükségleteit: a közlekedés, étkezés, szállás, tájékoztatás, szórakozás, biztonságérzet,

illetve orvosi, pénzügyi és még számos szolgáltatás terén. Nem mindegy, hogy a

látogató gyenge kiszolgálást kap, avagy udvariatlanul viselkednek vele, ezek a

csalódások nemcsak az adott turistát riaszthatják el egy turisztikai helytől, hanem az

általa továbbvitt élmények elmesélése folytán másoknak is kedvét szegheti. Nagyon

fontos, hogy csak közös erővel lehet a turizmust sikeresen működtetni, ezért az

együttműködés megteremtése elsődleges feltétel (Lengyel, 2008).

2.2. A TDM rendszer kialakítása és szervezeti szintjei

2.2.1. A TDM rendszer létrehozásának főbb jellemzői

A TDM rendszer egy hierarchikusan felépülő, országos szervezet lesz, amelyen

belül további egységeket alkotnak a regionális szintű TDM szervezetek, ezek magukba

foglalják a mikrorégiós szövetségeket, míg a kistérségi TDM fogja össze a helyi,

települési összefogásokat. Az összes regionális szervezetet pedig majd egy nemzeti

szintű szerv fogja össze, de egyelőre hazánkban csak a helyi és térségi szintű TDM

szervezetek (TDMsz-k) léteznek.

TDM szervezeti rendszer kialakításában a három horizontális elv a legfontosabb: a

fenntarthatóság, a versenyképesség megteremtése és a területi szempontok

érvényesítése. Ezen három alapelven nyugvó feladat csak akkor lehet sikeres, ha annak

irányítását, koordinálását egy olyan szervezet végzi, amelyben az összes szereplő részt

vesz, vagy képviselteti magát (Lengyel, 2008).

A TDM szervezet rendszerét alulról felfelé haladva kell kiépíteni, viszont szükség van a

felülről történő ösztönzésre, támogatásra. Azért is fontos, hogy a gyakorlati

tevékenységet végzők is elfogadják a rendszert, mivel csak így biztosítható a

fenntartható turizmus. A szervezeti hierarchia kialakítása épp ugyanolyan fontos, hiszen

26

vannak olyan feladatok, amelyek magasabb szinten hatékonyabban végezhetőek el.

Például a marketingfeladatokat könnyebben, olcsóbban és hatékonyabban lehet

kivitelezni magasabb desztinációs szinten. A központi irányításhoz szokott

gondolkodásmód nehezen fogadja az alulról való építkezés elvét, de a magyar turisztikai

irány egyelőre adott, a kérdés, hogy mennyi időre lesz szükség a teljes elfogadásig.

A partnerségi viszony kialakítása kiemelt fontosságú tényező, hiszen nemcsak a

turisztikai létesítmények vannak hatással a látogató élményeire, tapasztalataira, hanem a

köz- és magánszféra összes szereplője is. Fontos, hogy egy fogadóközösség

megfelelően legyen bevonva az idegenforgalmi rendszerbe, ezt erősíti az alulról történő

építkezés, hiszen így jobban tudnak azonosulni a gyakorlati kivitelezéssel is.

A szakszerűség is nagyon fontos eleme a rendszer építésének. Elhanyagolhatatlan a

vonzerőre megfelelően épített, komplex turisztikai termék megalkotása, a keresleti

trendek figyelembe vétele, valamint a sajátosságok kiemelése a hazai és a nemzetközi

piacon egyaránt. A TDMsz-ek tagjainak van beleszólási joga a desztináció működésébe,

de a mindennapi gyakorlati munkát érdemes megfelelő szakemberekre bízni, akik

segítségével működőképes lesz a magas szintű professzionalizmus az adott turisztikai

térségben.

A TDMsz-ek életében is fontos a megfelelő anyagi háttér és kompetencia, hogy

mindenféle központi vezetéstől függetlenül, önállóan is cselekvőképes legyen. A

szervezetek arra törekednek, hogy legalább a működéshez, marketinghez és a

pályázatokhoz legyen önálló tőkéjük, ezt a tagok tagdíjaiból és különböző szponzorális

és pályázati forrásokból igyekeznek megteremteni. A pénz mellett a kompetenciák

megosztása is kiemelt szerepet kap, az önkormányzatoknak célszerű bizonyos

döntéseket átengedni a TDMsz-eknek, ilyen például, a tagdíj-hozzájárulást képező IFA-

rész feletti rendelkezési jog átruházása. Az önállóságra törekvés mellett nem

elhanyagolható a felülről érkező anyagi támogatás sem, hiszen a kezdetekben ezek

nélkül a megfelelő szervezeti hierarchia kiépítése sikertelen lenne.

A megfelelő turisztikai desztinációs menedzsment rendszer gyakorlati megalkotása

kivitelezhetetlen az említett alapelvek általános elfogadása nélkül. A TDM szervezeti

rendszer a desztinációs menedzsment tevékenység ellátását a különböző szinteken

összehangoltan biztosító szervezetek összessége. Az ideális TDM rendszer három

szintje (Lengyel, 2008):

1. helyi/települési szint,

2. középső/térségi/mikro-régiós szint,

27

3. regionális szint.

A jövőben remélhetőleg ehhez társul majd negyedik szintként a nemzeti szintű

szervezet kialakítása. A TDM rendszer alapegységei a TDM szervezetek.

1. ábra: A TDM rendszer szervezeti felépítése.

Forrás: Lengyel, 2008.

2.2.2. Település szintű TDM szervezet létrehozása és működése

Az alulról építkező turisztikai desztinációs menedzsment rendszer legalsó

szintjét képviselik a települések, ezek alkotják a helyi szintet, amit az első ütemben kell

kialakítani az idegenforgalmi hierarchiában. A legáltalánosabb létrehozási folyamatban

külsős szakértők igyekeznek megnyerni a helyi turizmusban érdekelt személyeket a

TDM rendszer eredményességéről, legtöbbször a polgármester és a képviselőtestületek

megnyerése az elsődleges feladat. A kellő önkormányzati támogatás mellett már

különböző fórumokon a többi érdekeltnek is be kell mutatni és el kell magyarázni a

rendszer hasznosságát. Az összefogáshoz csatlakozókból egy előkészítő bizottságot

hoznak létre, mely összegyűjti az eddigi tapasztalatokat, újabb partnereket keresnek,

összeállítják az alapító dokumentumokat, megtervezik a munkamenetet, a szakmai

terveket. Ilyen alapokon indulhat meg a helyi szintű szervezetek kialakítása, de a térségi

és a regionális szinten is hasonló a létrehozási folyamat (Nyirádi-Semsei, 2007).

Leginkább olyan településeken érdemes kialakítani az első lépcsőfokot, ahol megvan a

megfelelő befogadóképesség, tehát mind az önkormányzat, a turisztikai vállalkozások, a

helyi lakosok, mind a civil szervezetek és egyéb partnerek részéről elfogadható az

28

idegenforgalom új fejlesztési iránya. Az érdekeltség nagymértékben függ attól, hogy

egy település életében mekkora szerepet játszik a turizmus, mekkora az ebből származó

bevétel (Lengyel, 2008). A megfelelően működő szervezeti rendszerben fontos, hogy a

turizmusban eddig nem vagy csak kismértékben érintett települések is

bekapcsolódhassanak, például megfigyelőként részt vehetnek a térségi szervezet

létrehozásában, majd később teljes jogú tagok lehetnek, vagy lehetőség van több kisebb

település összefogásával kialakítani a helyi szintű TDM szervezetet.9 A helyi szintű

szerv célja a piac felmérése, a helyi idegenforgalmi rendszer tervezése, fejlesztése,

működtetése. Ez az a szint, ahol a tagok közvetlenül kapcsolatba kerülnek a látogatóval,

így fontos a tájékoztatás, az igények felmérése és kielégítése, ezeket a feladatokat

legtöbbször a szervezet munkaszervezeteként működő turisztikai információs iroda

végzi. A helyi szintű szervek a településért, mint turisztikai termékért felelnek (Nyirádi-

Semsei, 2007).

Ha egy település önkormányzata, vállalkozói és turisztikai szolgáltatói összefognak,

akkor közösen eldöntik az együttműködés formáját, tartalmát és a működéshez

szükséges pénzeszközök forrásait, így alakítják ki a saját TDM szervüket. A csatlakozó

tagok egymás közül választják ki a döntéshozó testület tagjait, amelyek között ott

lesznek a vállalkozókat, szolgáltatókat képviselő személyek, illetve az önkormányzat

képviselője és a település turisztikai menedzsere is. A döntéshozó testület összeül,

felállítja a napi teendőket ellátó munkaszervezetet, melynek a vezetője a település

turisztikai menedzsere lesz, az ő munkáját a helyi turizmusban betöltött szereptől

függően a további turisztikai szakemberek segítik. A TDM megalakításakor a tagok

közösen határozzák meg a működéshez szükséges pénzek forrásait. Finanszírozási

forrás lehet a vállalkozók által befizetett tagdíj, a település önkormányzatának

hozzájárulása, állami támogatás, adomány, pályázat és egyéb értékesítési forma. A helyi

TDMsz működését és feladatait a minden tagra vonatkozó alapszabály foglalja össze

(Lengyel, 2008).

9 A több település összefogásával létrehozott helyi szintű TDM szervezetre jó példa a Balaton Riviéra Turisztikai Egyesület, mely Alsóörs, Csopak, Felsőörs, Lovas és Paloznak településeit fogja össze. Az egyesület honlapja: http://www.balatonriviera.hu/ (2011.04.28).

29

2.2.3. A térségi TDM szervezet

A helyi szintű szervek hozzák létre a középszintű TDMsz-eket, legtöbbször

szövetségi formában, esetenként vállalkozások és egyéb szervezetek is kapcsolódhatnak

a szervezethez közvetlenül (Nyirádi-Semsei, 2007). Ma már előtérbe kerül a gazdasági

szervezet is, amely lehet önálló munkaszervezet a szövetség mellett (egyszemélyes kft,

amelynek az alapítója a szövetség), de lehet egyben a döntéshozó szerv is, ahol az

alapítók a helyi turisztikai egyesületek. A Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit

Kft. esetében az utóbbiról beszélhetünk, mivel gazdasági okokból kedvezőbb.10 A

mikro-régiós TDMsz-ek kiválasztását alaposan át kell gondolni, hiszen ezen a szinten

össze kell tartani a térség településeit, igyekezni kell fenntartani a helyi szintű

szervezetek együttműködését; fejlesztési terveket, marketingakciókat kell célként

kitűzni, mellyel minden egyes tagnak egyet kell érteni, hiszen csak így működőképes a

rendszer. Egy mikro-régiós szervezet képes jobban összefogni a térség településeinek

vonzerőit, egységesen tud kialakítani a piacon is érvényesülni tudó turisztikai terméket.

A mikro-régiós/térségi szinten lehet a partnerségi viszonyba bevonni az eddig

turizmusban nem jeleskedő településeket, ezért különösen jelentős ez a hierarchia szint.

A térség szempontjából kiemelt szerepet kap a szakmai felkészültség, hiszen a térségi

menedzserre nagy feladat hárul. Gyakran előfordul, hogy egy helyi szintű TDMsz tölti

be a középszintű TDM szervezet pozícióját is, erre példa Balatonfüred, mely a helyi

szervezet mellett az ÉK-balatoni térségi szerepkört is betölti. A másik lehetőség, ha

önálló középszintű TDM szervezetet hoznak létre, amelyek saját irodával és

személyzettel rendelkeznek, erre jó példa a Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit

Kft. Keszthely székhellyel. A jelenlegi szabályok szerint 10 taggal lehet kialakítani

szövetségi rendszert, de sokszor ehhez éveket kellene várni, és idővel a kellő siker

hiánya miatt az egész addigi településszintű szervezetek elhalhatnak, ezért a helyi

TDMsz-ek kevesebb taglétszámmal nonprofit jellegű gazdasági társaságot is

kialakíthatnak (Lengyel, 2008). „Egy gazdasági társaságnak (pl. Kft.) az az előnye,

hogy a döntési mechanizmus pontosan szabályozható, ellentétben a szövetségeknél, ahol

mindenkinek azonos szavazata van. Szép az egyenlőség, de a gyakorlatban annak van

joga, aki fizet. Tehát ki lehet jelenteni azt, hogy azonos jogokat gyakorol mindenki, ez

viszont a hosszú távú működés halála. Persze nem ennyire éles ez a gyakorlatban, de az

10 Tar László szóbeli közlése alapján, 2011.05.04.

30

„akkor fizetek ha” mondat gyakran előfordul, és ez a kérdés jobb, ha szabályozva

van.”11

A turisztikai értelemben vett térség kapcsán nem egy bizonyos számú települést

lehatároló közigazgatási egységre kell gondolni, hanem egy tájegységen kialakuló,

közös turisztikai termékkínálaton alapuló egységre. Számos előnye van a kistérségi

összefogásnak, mivel az adott tájegységen nem minden település rendelkezik elegendő

vonzerővel, amivel a turistát például hosszabb tartózkodásra tudná ösztönözni. Emellett

előfordulhat, hogy egy-egy település nem képes a turisták teljes szükségleteit

kielégíteni. A kisebb lélekszámú települések képtelenek önálló TDM szervezetet

létrehozni, viszont kistérségi szinten hatékonyabb marketing tevékenységet tudnak

kivitelezni, a vonzerők összeadódnak, így könnyebben eladható lesz a térség egésze.

A települések TDM szervei, illetve ahol a település nem tud létrehozni saját TDM

egységet, ott a vállalkozók és az önkormányzatok szövetségi megállapodást kötnek a

kistérségen belüli településekkel. A létrejövő szövetség tagjai megállapodnak az

együttműködés formájában, működésében és a finanszírozási forrásokban, ezen a

szinten is képviselőket választva létrehozzák a döntéshozó testületet, ahol képviselve

lesznek a települések vállalkozói és önkormányzatai. Ennek a testületnek az élén a

kistérségi turisztikai menedzser áll, akinek a munkáját további turizmusban jártas

szakemberek segítik. Pénzforrások lehetnek a kistérségi szövetség tagdíjai, állami

támogatások, adományok, pályázatok és az egyéb értékesítési lehetőségek (Lengyel,

2008).

2.2.4. Regionális TDM szervezet

A regionális szintű szervezet a településeken létrehozott TDM szervezeteket

tömörítő térségi szervezetekből fog felépülni, melynek kiépítése hosszabb időt vesz

igénybe. Az állami szintű intézményrendszer korszerűsítése, valamint az alulról indult

TDM szervezetek kialakítása és megerősödése szükséges a regionális szervezetek

létrehozása előtt. Jelenleg a regionális szintet a regionális idegenforgalmi bizottságok

(RIB), illetve a Magyar Turizmus Zrt. regionális marketingirodái (RMI) töltik be. A

szervezetek sokszor politikai befolyásolás alatt állnak, így tevékenységük nagyban függ

az aktuális politikai irányvonaltól. Jelenleg az említett szervezetek együttműködnek sok

esetben a már kialakított TDM szervezetekkel és ezt a jövőben fenn szeretnék tartani. A 11 Tar László írásbeli közlése alapján, 2011.05.04.

31

politikai kör is támogatja a turisztikai rendszer korszerűsítését, az Új Széchenyi Tervben

külön pályázati forrást különítettek el a TDM rendszer fejlesztésére (Katona, 2011).

A Balaton esetében már konkrét terveket dolgoztak ki a regionális szint létrehozására,

mely összefogná a helyi és térségi szervezeteket, valamint az egyéb turisztikai

szerveket, nonprofit intézményeket, amelyeknek hatása van a régió turizmusára. A

regionális szint kialakításánál a Balaton-régió idegenforgalmában érdekelteket

partnerségi alapon lehetne összefogni. Minden érdekelt bevonásával lehetőség nyílna a

turisztikai irányítás európai szintű fejlesztésére, amellyel hosszú távú fenntartható és

versenyképes turizmus jöhetne létre. Regionális szinten fontos az ismertség, az imázs

javítása a piacon, a komplex turisztikai menedzsment és az érdekérvényesítés megfelelő

kivitelezése (Nyirádi-Semsei, 2007).

Jelenleg a cél a helyi és térségi szervezetek további kialakítása, illetve a már meglévők

megerősítése, ezzel párhuzamosan már most nem árt végiggondolni a regionális szint

kialakíthatóságát és szervezeti működését (Lengyel, 2008).

2.3. A TDM szervezet létrehozásának előnyei és kockázatai

A TDM szervezetek (TDMsz) legnagyobb előnye, hogy a település, kistérség

turizmusának lesz gazdája, ezzel könnyebben megteremthető lesz a fenntartható és

versenyképes idegenforgalom. Vannak általános előnyök, amelyek minden szinten

jellemzőek: tudatos fejlesztés valamennyi tag érdekeinek figyelembevételével; önálló

cselekvőképesség a partnerség kialakítása révén; hatékonyabb marketing; a közös

tevékenység kiterjed a tervezésre, a fejlesztésre, a minőségellenőrzésre, a képzésre;

kialakíthatóak komplex turisztikai termékek, amelyek a tökéletesebb élményt és a jó

hírnevet erősítik; valamint elégedettebbek lesznek a turisták és a forgalom is megnő

(Lengyel, 2008).

Akadnak olyan tényezők, amelyek leginkább az önkormányzatoknak, helyi

közösségeknek kedveznek: az önkormányzat a legfőbb turisztikai feladatok elvégzését a

TDMsz-re bízhatja; szakszerű előkészítésekre alapozott döntések születhetnek; nagyobb

forgalom várható; az erőforrások értékesebbé válhatnak; nagyobb jövedelem

integrálható a gazdasági életbe; új munkahelyek jöhetnek létre; új lendületet kaphat a

közösségteremtés; az idegenforgalmi bevételek megnőhetnek (Nyirádi-Semsei, 2007).

A vállalkozók számára is kedvező lehet a TDMsz-ekhez való csatlakozás: partnerségen

32

alapuló szakmai feladatok teljesíthetősége; a forgalom és a bevételek növekedése; jobb

érdekérvényesítés; szakmai gondok elhárítása közösen (Lengyel, 2008).

Nyirádi Ágnes és Semsei Sándor által szerkesztett Balatoni TDM füzetek című

munkában a kialakításhoz és a működtetéshez kapcsolódó kockázatokról is említést

tettek, összegezték az eddigi tapasztalatokat. Az induló kockázatokat a már létrehozott

szervezetek által mérték fel. Kiemelt kockázatnak a finanszírozási problémákat (állami,

önkormányzati), az alacsony taglétszámot, a nem megfelelő hozzáállást, az állami és

önkormányzati szerepvállalások hiányát tekinthetjük. Balogh Károly, a Magyar TDM

Szövetség elnöke mindezt megerősítette a 2011. március 4-én megrendezett TDM

konferencián tartott előadásában. Akadnak olyan tényezők is, amelyek jelentős

kockázatként lettek megjelölve, ilyen például az együttműködés, a térségi lobby, a

hitelesség, a szakképzettség és a gazdasági eredményesség hiánya, de ide sorolható a

nem 100%-osan megvalósított modell, a tagok jogtalan érdekérvényesítése egymással

szemben, a külső gazdasági környezet kedvezőtlen változása és a diktatórikus

működtetés. Alacsony kockázati tényezők közé tartozik a bizalom, az infrastrukturális

feltételek, illetve a jó hazai példák hiánya. Az összes kockázati elemre figyelni kell,

folyamatos kontroll szükséges a megfelelő rendszer kiépítéséhez. A TDM szervezetek

kialakításánál fontos, az egyenrangú partnerség minden tag általi elfogadása, a

fölérendeltségi viszony mellőzése, a mindenki által elfogadott részletes feltételek

rögzítése, az előre elfogadott önkormányzati jóváhagyás, a közös érdekek szem előtt

tartása, a munkaszervezet jó megszervezése, az írásos megállapodás létrehozása, illetve

egy szakképzett turisztikai menedzser kinevezése. Fontos, hogy a TDM szervezeteket

körültekintően hozzák létre, hiszen azok csak így tudnak megfelelően működni.

(Nyirádi-Semsei, 2007).

2.4. A TDM szervezetek feladatai

A TDM szervezetek feladatai, a célból eredően a fenntartható és versenyképes

turizmus elősegítése az adott desztinációban. A TDM-feladatok minden szinten

jelentkeznek, de vannak tevékenységek, amelyek különböző szinten eltérő fontossággal,

gyakorisággal jelentkeznek. A szakirodalom elkülöníti a minden szintre jellemző,

általános feladatok körét, míg a másik csoportba az egyes szintek sajátos feladatai

kerülnek.

33

A TDMsz-ek számára minden szinten kötelező feladatok a következőek (Lengyel,

2008):

• partnerség kialakítása és fenntartása;

• koordináció;

• kutatás és információ menedzsment;

• turisztikai termékfejlesztés;

• projektmenedzsment;

• beruházások ösztönzése;

• pályázatokon való részvétel, pályáztatás;

• emberi erőforrás menedzsment;

• szakmai segítségnyújtás, tanácsadás;

• adminisztráció.

A különböző szintek sajátos feladatait a 6. táblázat foglalja össze:

Feladat Település Térség Régió Tervezés Fejlesztés

Desztinációs marketing

Attrakció- és látogatómenedzsment

Minőségbiztosítás Monitoring

Szakmai képzés Érdekképviselet

6. táblázat: A különböző szintű szervezetek feladatai. Forrás: Lengyel, 2008.

Jelmagyarázat: Rész- vagy eseti feladat Kiemelt feladat

A sajátos feladatok is minden szinten megjelennek, de azoknál jelentőségbeli és

hangsúlybeli eltérések vannak. Előfordul, hogy egy sajátos feladat akár két szinten is

azonos fontossággal bír, ahogy ez a táblázatból is látszik. Ilyen például a tervezés, mely

minden szinten megjelenik, minden szervezetnek kell projekt és marketingterv, mégis a

legkiemelkedőbb a regionális szint ebben a tevékenységi körben, hiszen ez által lehet az

állami fejlesztési tervbe bekerülni és onnan jelentősebb fejlesztési forrást nyerni. A jól

működő regionális TDMsz-eknek együtt kell dolgoznia a másik két alsóbb szinttel. A

legalsó szinten kisebb jelentőségű fejlesztéseket tudnak kivitelezni, térségi szinten már

komplexebb turisztikai termékben gondolkodhatnak, és ezen igényeket, érdekeket fogja

34

össze és rendszerezi a regionális szervezet. Ha az egész régió fejlődik, az minden szint

számára pozitív változást eredményez.

A tervezéshez, valamint azok megvalósításához tartozik a fejlesztés-menedzsment, ez

leginkább akkor működhet jól, ha a megvalósítás az abban érdekeltek irányítása alatt a

konkrét helyen történik, ezért nagyobb hangsúlyt kap ez a tevékenység a legalsó és a

középső szinten. A kutatás, tervezés, termékfejlesztés, elosztás, kommunikáció és

promóció, tehát a desztinációs marketing a régió szinten a leghatékonyabb, hiszen a

hatalmas világversenyben kisebb eséllyel járnak sikerrel az alacsonyabb szintű térségek.

A regionális szint azért is fontos, mivel összekötő kapocs az alulról építkező TDM és a

nemzeti szintű marketing között. A desztinációs marketing a TDM fenntartható

fejlődésének alapja, sokszor ezen múlhat, hogy egy szervezet, partnerség milyen

eredményeket ér el. Van olyan feladatkör, ami leginkább az alsóbb szinteken

érvényesül, ilyen az attrakció- és látogatómenedzsment. A regionális szinten csak a

koordinálást végzik, a vonzerő bemutatása, interpretációja és egyéb teendők az adott

helyszínen végezhetőek el a leghatékonyabban. Alapvető regionális feladat a

minőségbiztosítás és a monitoring, bár ebben az alsóbb szinteknek is közre kell

működni. Vannak bizonyos szabályok (létesítmények osztályba sorolása, vagy az

egészségügyi szabályok betartása), amelyek minden szinten kötelezően betartandóak.

Az Európai Unióban egyre nagyobb figyelmet szentelnek az önkéntes

minőségbiztosításnak, ezt a feladatot a regionális szervezetnek kell hatékonyan

kialakítani és működtetni. Minden szintű TDM szervezet életében fontos a megfelelő

szakmai felkészültséggel rendelkező személyzet megléte. A helyi szinten is fontos, hogy

a turistával milyen a viselkedés, a kommunikáció, mivel ezek kiegészítik a látogató

rólunk alkotott véleményét. Vannak olyan továbbképzések, szakmai programok,

amelyeket érdemesebb magasabb szinten megszervezni. Az érdekképviselet az egyik

legnehezebb feladat, hiszen sokszor az állami szervezetek sem tudják megfelelően

elvégezni. Ha mindenki külön-külön szeretné a maga érdekét érvényesíteni, akkor

valószínűleg a legtöbb próbálkozás sikertelen lenne, viszont a régió az egybehangzó

érdekeket sokkal biztosabban véghezviheti, mivel ezt már nem hagyhatják a nagyobb

szinten sem figyelmen kívül. A feladatmegosztást már a turisztikai rendszer

kialakításánál tisztázni kell az együttműködési megállapodásban, majd ezek

teljesítéséről évente számot kell adni (Lengyel, 2008).

35

2.5. A TDM szervezetek jogi formái

A TDM alapelvek szerint a partnerséget leginkább egyesület formájában lehet

megvalósítani. A helyi szintű szervezetnek szükséges a település nevét is feltüntetni az

elnevezésben, például Hévíz Turizmus Marketing Egyesület. A létrehozott társadalmi

szervezetnek magán- és jogi személyek is tagjai lehetnek, bármely célra létrehozható,

kivéve gazdasági tevékenységre. További előnye az egyesületi formának, hogy tagsága

bővíthető, rugalmas, nyitott szervezet, az új tag belépésével nem kell módosítani az

alapító okiratot. A helyi TDMsz legfőbb szerve a közgyűlés, melynek megfelelő

működését az egy tag egy szavazat elve biztosítja. A megalapításhoz legalább 10 alapító

tagnak kell összegyűlnie az alapító gyűlésen, amelyen meghatározzák és rögzítik az

alapszabályban a megvalósítandó célokat. Az egyesület jogilag önálló személy,

pénzéért, tartozásáért maga felel. A tagoknak tagdíjfizetési kötelezettsége van, de

emellett más forrásokból is részesülhet. Van rendes tagság, amely választó és

választható és létezik a pártoló tagság. Az egyesületet a kinevezett elnök és a

választmány irányítja. Az egyesület bankszámlájával csak két képviselő együttes

jóváhagyásával lehet rendelkezni (Nyirádi-Semsei, 2007). A választmány létrehozza a

saját munkaszervezetét, ennek vezetője az egyesület titkári posztját tölti be. Az elnök a

jogi képviselő, de fontos, hogy a munkaszerv vezetőjével együttműködjön, hiszen így a

közösség akarata és a szakszerűség is érvényesül. Két mód van a munkaszervezet

kialakítására. Az egyik esetben a Tourinform-irodát szervezik át, ekkor a tulajdonos

szerződésben biztosítja az egyesületet a feladatok ellátásáról. Az iroda vezetője egyben

a titkári és munkaszervezet vezetői posztját is betölti, ő a helyi turisztikai menedzser. A

másik lehetőség, hogy az egyesület egy önálló munkaszerveként létrehoz egy nonprofit

kft-t. Az előbbit leginkább a helyi szinten érdemes kialakítani, míg a második lehetőség

leginkább magasabb szinten alkalmazható.

A helyi szintű TDMsz-ek közös érdekeik képviseletére, térségi szintű feladatok

ellátására középső szinthez tartozó, önálló jogi formát, szövetséget alakíthatnak ki, de a

TDMsz-eken kívül térségi szinten jelentős szervezeteket, vállalkozásokat, illetve

TDMsz-t létrehozni nem képes települések is tagokká válhatnak. A regionális szint a

mikrorégiós szervezetek szövetségeként jön létre. A tagok közé itt is bekerülhetnek a

regionális jelentőségű vállalkozások, szervezetek, valamint a turizmusban érdekelt

állami szervek is. Ezen a szinten nonprofit kft-t hoznak létre munkaszervezetként,

vezetője a szövetség titkára, a régió desztinációs menedzsere (Lengyel, 2008).

36

2.6. A TDM szervezetek finanszírozási lehetőségei

A TDMsz-eknek a működésükhöz szükséges pénzügyi forrásokat maguknak kell

előteremteni, így a tagoknak legalább annyi tagdíjat kell befizetni, hogy abból tudják

finanszírozni a munkaszerv rezsi-, bérleti és egyéb költségeit, a munkatársak és a

menedzser bérköltségeit, valamint az alapvető feladatok anyagi ellátását. Tagdíjat

minden tag fizet, de nem azonos mértékben, ebben az ügyben meg kell egyezniük és ezt

a közgyűlésnek is el kell fogadnia. A szervezetek anyagi támogatást kaphatnak

önkormányzati forrásokból, szponzoroktól, de jelentős bevételt jelenthetnek a pályázati

források, valamint az üzleti tevékenységekből befolyó összegek is (Nyirádi-Semsei,

2007). „A finanszírozás elvileg szintén alulról felfelé történik: a helyi szervezetek

hozzájárulása biztosítja a mikro-régiós és a regionális szervezet számára a működéshez

szükséges költségvetést, amely kiegészülhet még a fentebb már említett külső

forrásokkal, bevételekkel.” (Lengyel, 2008. 32. o) Ez az ideális állapot lenne, de

hazánkban az önkormányzatok, a turisztikai vállalkozások nem tudják önállóságukat

fenntartani csak a tagdíjakból, így átmenetileg külső forrásokat is igénybe kell venni. Az

Új Magyarország Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programjai forrásokat

biztosítanak a TDM szervezeti rendszer kiépítéséhez, viszont fontos, hogy ezeket jól is

használják ki. A TDM-ek kialakításánál figyelembe kell venni az adott térség helyzetét

és pénzügyi hátterét. A ROP-pályázatok nemcsak a helyi, hanem a térségi

összefogásokat is támogatják, hiszen vannak tevékenységek melyeket csak a térségi

szinten lehet sikeresen végezni. A regionális szint kiépülése az állami rendszer

bekapcsolásakor jöhet csak létre. A TDM-rendszer kialakításánál addig is a már

meglévő regionális turisztikai szervekkel kell együttműködni, a finanszírozási

problémákat közösen kell orvosolni (Lengyel, 2008).

2011-ben az Új Széchenyi Terv alapján 77 pályázat került meghirdetésre közel 510

milliárd forint keretösszeggel. Hat fejlesztési programon belül lehetséges a pályázás:

Vállalkozásfejlesztési, Foglalkoztatási, Zöldgazdaság-fejlesztés, Tudomány-innováció,

Gyógyító Magyarország- Egészség és Közlekedésfejlesztési Program. A TDM

szervezetfejlesztésre a Gyógyító Magyarország - Egészség Programon belül lehet

pályázni. A Programon belül 23 pályázat jelent meg 31,1 milliárd forint keretösszeggel.

A 23 pályázat által turisztikai, illetve egészségügyi rehabilitációs szolgáltatások

fejlesztésére, turisztikai desztináció menedzsment szervezetek kialakítására és

fejlesztésére lehet pályázni. „Helyi és térségi turisztikai desztinációs menedzsment

37

szervezetek létrehozása és fejlesztése” programcsomagon belül 7 régióhoz, illetve a dél-

dunántúli, a közép-dunántúli és a nyugat-dunántúli régiókon belül külön a Balatoni

Üdülőkörzethez kapcsolódóan van meghirdetve pályázati lehetőség. A TDM

szervezetek fejlesztéséhez köthető támogatás a 7. táblázatban foglaltak szerint oszlik

el:12

Régiók Helyi keret (millió Ft)

Térségi keret (millió Ft)

Teljes keret

Dél-Alföld 550 200 750

Dél-Dunántúl 300 100 400

Észak-Alföld 450 300 750

Észak-Magyarország 450 300 750

Közép-Dunántúl 400 300 700

Közép-Magyarország 360 200 560

Nyugat-Dunántúl 450 200 650

Balaton 450 200 650 7. táblázat: A 2011-es TDM pályázat támogatási kerete a turisztikai régiók szerint.

Forrás: Nemes, 2011.

Pályázatot azok az egyesületek és nonprofit gazdasági társaságok adhatnak be, amelyek

a Nemzetgazdasági Minisztérium nyilvántartásában TDM regisztrációs számmal

rendelkeznek. Helyi TDM szervezeteknek minimum 20, maximum 50 millió forint

összegre nyújtható be a pályázat. Gyógyhelyi TDM szervezet esetén minimum 20,

maximum 100 millió forint, illetve a térségi TDM szervezet esetén minimum 50,

maximum 100 millió forint igényelhető. 2010. december 15-től megindult az új TDM

pályázatra való regisztráció, mely a pályázat előfeltétele. Pályázni termékfejlesztésre,

turisztikai információs rendszerek működtetésére, marketing-tevékenységre, valamint

infrastruktúra-fejlesztésre és eszközbeszerzésre lehet. Az egyszerűbbé vált pályázati

rendszerrel a TDM hálózat továbbfejlődési lehetőségét kívánják meg alapozni (Nemes,

2011).

12 http://www.turizmus.com/utazas/index/4001/10005?CAKEPHP=021ab25c9903b1d26213eef5e85b1032 Az alakuló TDM-szervezetek. Előadó: Dr. Nemes Andrea, főosztályvezető, Nemzetgazdasági Minisztérium, (A letöltés ideje: 2011.03.08.)

38

3. Hévízi TDM Egyesület

3.1. Hévíz bemutatása

3.1.1. A hévízi fürdőkultúra fejlődése napjainkig

Hévíz Zala megyében, a Balaton délnyugati szegletében, attól körülbelül 6 km-

re, Budapesttől mintegy 200 km-re található kisváros. Különlegességét a világon

egyedülálló Hévízi-tó és páratlan mikroklímájú környezete adja. Hévíz egész évben

várja vendégeit.

Hévíz városának története nagyon régi időkre nyúlik vissza. A település legrégebbi

történelmi emlékei a kőkorszakból származó átfúrt kőbalta, valamint cserepek,

kerámiadarabok sokasága. A régészeti leletekből arra következtethetünk, hogy a késő

kőkorszaktól kezdve lakták a területet. A Hévízi-tó északnyugati részén található

Jupiternek szentelt oltárkövek, az egregyi városrészben feltárt római villa maradványai,

illetve számos kerámia, pénzérme árulkodik arról, hogy az ókori rómaiak körében is

ismert volt a tó környezete (Szántó, 2008).

A Hévízi-tó kialakulásáról számos legenda fennmaradt. A legérdekesebb talán az

esdeklő dajkához kötött legenda. A Szent Szűz meghallgatta egy könyörgő dajka

imádságát, melyben egy lebénult gyermeket szeretett volna meggyógyítani, így

keletkezett hazánk egyik különleges természeti értéke. A feltörő meleg víz és a gőzölgő

iszap jótékony hatásától az ifjú gyermek teljesen felépült, később a kelet-római császári

címet is megszerezte, ő volt Flavius Theodosius.13 Ez egy legenda, de az tény, hogy a

mélyből feltörő víz azóta is töretlenül táplálja hazánk, illetve a világ egyik

legkülönlegesebb gyógytavát.

Az első írásos emlék egy 1328. március 28-án kelt oklevél, melyben „ad locum

vulgariter Heuvyz dictum” néven említik meg a területet, mely Magyar Pál gimesi

várnagy Szentandrás-páh nevű birtokának határát képezte. A hévíz szó eredetileg folyót,

meleg forrást jelent. (Szarka, 2008.)

A 16-17. század hatalmas károkat hozott, hiszen teljesen elpusztították a tó körüli

településeket. 1730-ban Bél Mátyás a híres Notitia Hungariae… című munkájában

említést tesz a tóról (Szántó, 2006):

13 Flavius Teodosius: Kelet-római császár (379-395), 391-ben államvallássá tette a kereszténységet birodalmában. A tó keletkezéséhez kapcsolódó mondák megtalálhatóak: Szántó, 2006. 26-32. o.

39

„egy forrásból fakad, s ez olyan melegen buzog fel, hogy a legnagyobb fagyban sem

merevül jéggé. A belőle kifolyó patak mindig egyformán, vizének minden fogyatkozása

nélkül télen úgy, mint nyáron, számos malmot hajt. Vize pedig savas és gyógyító

hatású…”

A tó és környéke a 18. század derekán a Festetics-család tulajdona lett. A tó

hasznosításának legnagyobb pártolója és fejlesztője Festetics György14 volt, aki 1795-

ben létrehozta az első fürdőházat, illetve már propagandakiadványt is készítetett a tóról

és környékéről (Szántó, 2008). A 19. században csere útján további építési területhez

jutottak a Festeticsek, ekkor volt a fürdő második nagy fejlesztési időszaka. Az 1880-as

évektől bérbe adták a fürdőt, de ez a bérleti időszak nem hozott fellendülést a tó körül.

A következő évtizedben Lovassy Sándor meghonosította Hévízi-tóban a páratlan

szépségű indiai tündérrózsát, mely a mai napig egyik jelképe lett a városnak (Szántó,

2008).

A következő nagy változás a századforduló után következett be, amikor 35 évre bérletbe

vette a fürdőt egy sörgyáros, Reischl Venczel. A szorgalmas és remek vállalkozó

felvirágoztatta a területet, nagyobb volumenű beruházásokat hajtottak végre, így Hévíz

Európa egyik közismert fürdőhelyévé vált. 1906-tól már orvost és gyógyszerészt is

alkalmaztak Hévízen, 1911-ben pedig „a belügyminiszter a »gyógyfürdő jellegű« címet

adományozta a településnek” (Mészáros, 2006).

A két világháború között töretlenül fejlődött a térség, az 1930-as évekre számos

szálloda, vendéglátóhely jött létre, a tó hazánk egyik legjelentősebb fürdőjévé fejlődött.

1940-ben a Festeticsek házi kezelésbe visszavették a fürdőt, eleinte fejlesztéseket

hajtottak végre, de a háború után külföldre távoztak. A második világháború után a

helyi üdülőket, fogadókat is elérte az államosítás hulláma. A fürdő 1952-ben Hévízi

Állami Gyógyfürdőkórház néven üzemelt tovább. A vendégek a szakszervezeti üdülőket

vehették igénybe, a belföldi idegenforgalom egyik jelentős bázisa lett Hévíz (Szarka,

2008). A gyógyfürdőkórházban az 1950-es évek végén évenként 4 200-4 500 fő vett

igénybe kezelést. A hévíziek a növekvő számban érkező vendégek ellátására nem voltak

felkészülve, az 1950-es évek végére nyilvánvaló vált a fejlesztés szükségessége. A

város pénzügyi lehetőségeihez mérten kezdett a felújításokhoz. Eleinte a város köztereit,

parkjait hozták rendbe, majd a tófürdő és a kórház épületét is felújították. 1968-ra

megépült a Termálfürdő (Télifürdő) is, amellyel a téli fürdőzés és gyógykezelés is

14 Gróf Festetics (I.) György: A nagyműveltségű főúr 1795 - 1819 között élt, a magyar felvilágosult rendi-nemzeti mozgalom egyik vezetője volt.

40

megindulhatott. Az 1960-as évekre világossá vált, hogy a szálláskapacitáson is javítani

kell, ekkor sokan kezdtek szobakiadással foglalkozni, ám a szállodahiány továbbra is

komoly problémát okozott a szakszervezeti beutaló nélkül érkezők elhelyezésében. Az

1960-as években még a látogatók 90%-a magyar volt, külföldről leginkább németek,

lengyelek, csehszlovákok érkeztek. Az 1970-es évektől kezdve a külföldiek is szívesen

keresték fel a települést, ami jelentős bevételt eredményezett, amit a szálláshiány

leküzdésére fordítottak. Hatalmas „szállodaépítési láz” vette kezdetét Hévízen, 1976-

ban átadták hazánk első gyógyszállodáját, a Thermál Hotelt, mely leginkább a nyugatról

érkező vendégek ellátására szakosodott. Az 1980-as években tovább folytatódott a

fejlesztési hullám: további szállodákat, üdülőket építettek, valamint felújításra került a

Tófürdő fából készült építménye is. 1985-re elkészült a felújítás, de egy év múlva a

renovált faépítmény nagy része egy tűz áldozata lett, a teljes formai átalakítás 1988-89-

re zárult le. A károk ellenére 1986 és 1990 között a vendégek száma folyamatosan

emelkedett, jelentős számú külföldi vendég kereste fel a gyógytavat (Szántó, 2008).

Az 1989/90-es rendszerváltás hatalmas fordulatot hozott a térség életébe. A hévízi

szállodákat, üdülőket is elérte a privatizációs láz, hatalmas fejlesztéseket hajtottak végre

magánerőből, megújultak a parkok, közterek, középületek, templomok. 1992-ben Hévíz

elnyerte a városi rangot (Mészáros, 2006). A városban az 1990-es, valamint a 2000-es

évek elején is további fejlesztések történtek, többcsillagos szállodák épültek, amelyek

magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtanak ma is. A Hévízi Állami Gyógykórház is

átalakult, 2004-től Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Közhasznú

Társaság lett a neve, majd 2005-től jelentős fejlesztéseket, fejújításokat hajtottak végre

(Szarka, 2008).

3.1.2. A hévízi gyógytó bemutatása

A Hévízi-tó a világ legnagyobb biológiailag egyedülálló, természetes termáltava.

Új-Zélandon is található egy hasonló természeti képződmény, de az Echó-krátertó

nagyon magas hőmérséklete miatt fürdésre nem alkalmas (Szántó, 2006). Mintegy 20-

22 ezer évvel ezelőtt a vulkáni utóműködés eredményeként alakult ki, akárcsak a

Balaton (Szántó, 2008). A hévízi kincs 4,4 ha vízfelületű, átlagos mélysége 2-3 méter. A

tó pontos mélységére vonatkozó vizsgálatot először 1908-ban végeztek búvárok

segítségével. 1972-től már tudományos búvárkutatások is zajlottak a tóban, ekkor

41

sikerült megállapítani, hogy a forrás egy 38,5 m mélységű függőleges homokkőfal

aljában van. A tó forrása egy mély barlangból ered, ahol sok ezer éves, magas

ásványanyag tartalmú karsztvizek keverednek. A gyógytó vízhozama körülbelül 410

l/sec, így három és fél nap alatt a teljes vízkészlet kicserélődik. A tó hatalmas előnye,

hogy bármelyik évszakban alkalmas fürdőzésre, gyógyulásra, hiszen nyáron akár a

38ºC-ot is elérheti, de télen sem csökken 24ºC alá a hőmérséklete (Mészáros, 2006).

1795-től kezdve fokozatosan alakult ki a hévízi fürdőkultúra. A feltörő melegvíz

gyógyító hatása miatt, rendkívül népszerű lett a terület. 1905-től az orvostudomány is

felfigyelt a különleges képződményre, Dr. Schulhof Vilmos és testvére Ödön

megteremtették a balneo- és a fizioterápia alapjait. Dr. Moll Károly pedig 1953-ban a

súlyfürdőt találta fel. A gyógytó fokozatosan Európa egyik népszerű kúrahelyévé vált

(Szántó, 2008).

A gyógyvíz a komplex balneoterápia alapja, mely oldott és gáznemű anyagokban is

egyaránt gazdag. Egyszerre szénsavas, kénes, kalcium-, magnézium-, hidrogén-

karbonátos, illetve enyhén radioaktív is, amely rendkívül ritka. A Hévízi-tó másik

különlegessége, hogy alját vastagon borítja a világon is egyedülálló gyógyiszap. A

hévízi iszap tartalmaz szerves és szervetlen anyagokat, gyógyászati szempontból

kiemelkedő fontosságúak a rádiumsók, illetve a redukált kénvegyületek. Ezen speciális

komponensek miatt a tó a világ egyik páratlan értéke, ahol egész évben biztosítva van a

kényelmes pihenés, illetve a gyors gyógyulás. Különböző mozgásszervi

megbetegedések (reumatológiai, ortopédiai, mozgásszervi műtétek, balesetek)

kezelésére a leghatásosabb a gyógytó, de emellett idült nőgyógyászati és bőrgyógyászati

gyógykezelésekre is alkalmas. Azonban vannak olyan betegségek, amelyeknél nem

javasolt a tó használata: fertőző betegségek, rosszindulatú daganatok, keringési,

vérképződési betegségek, valamint asztma és terhesség esetén sem ajánlott a

gyógyfürdőzés. A gyógyvíz akár ivókúraként is alkalmazható idült gyomor-, bélhurut,

illetve emésztési zavarok esetén. A természetes gyógytényezők hatékonysága mellett a

közel 200 éves orvosi hagyomány eredményeként kialakított elektro-, mechano- és

balneoterápiák is nagyon népszerűek (Mészáros, 2006).

42

3.1.3. Hévízi vendégforgalom a kezdetektől napjainkig

Hévíz-fürdő 1795. évi születése előtt a tóból elfolyó melegvizet leginkább ipari

célokra, malmok működtetésére hasznosították, ezelőtt nem igazán beszélhetünk

jelentős vendégforgalomról. 1795 után beindul a nagymértékű fürdőfejlesztési láz,

egyre több gyógyulni vágyó látogatja meg a különleges természeti kincset. Az 1800-as

évek derekán hatalmas méretű építkezések folytak a tó körül, valamint a vasút is elért

Keszthelyig, így könnyebben megközelíthető lett Hévíz is. Az előbb említett két

eseménynek köszönhetően jelentősen nőtt a vendégek száma. 1800-ban 500-an, míg

1862-ben 800-an vendégeskedtek a településen. 1905 után a fejlesztéseknek

köszönhetően országos hírnévre tett szert Hévíz. Az első világháború elvesztése óriási

területi veszteséget jelentett hazánk számára, számos fürdőhely határainkon túlra került,

Hévíznek viszont nyereséggel párosult ez a történelmi helyzet, hiszen nagyon megugrott

a látogatók száma. 1925-ben 15 ezer, 1928-ban már 18 ezer vendégről számolnak be a

dokumentumok. A vendégek 80%-a magyar volt. A külföldi látogatók többsége német

nyelvterületről érkezett. A lendületes fejlődést a második világháború akasztotta meg. A

háborút követően Hévíz a szakszervezeti üdültetés egyik fő bázisa lett. A szocialista

országokból is egyre több turista kereste fel a páratlan szépségű gyógytavat. A

nyugatról érkezők száma is emelkedett az 1970-es években kezdődő szállodaépítési

lázzal. A látogatók száma 50 és 100 ezer fő körül volt, melynek 81%-a magyar vendég

volt. Az 1980-as évek második felében a településre látogatók száma 150 ezer fő körül

volt, melyből egyre nagyobb arányt képviseltek a külföldiek (Szántó, 2008). 1991-re

érkezettek 41%-a volt külföldi, mely a szakszervezeti üdültetés visszaszorulásával és a

vasfüggöny lebontásával hozható összefüggésbe. Az 1990-es évek elején turisztikai

mélyponton volt a település, a látogatók száma 80 ezer fő alá esett. Az 1990-es évek

második felétől a gyógykúrák mellett a wellness szolgáltatások sokszínűségével is

igyekezett a piacra törni (Szarka, 2008). Az ezredfordulótól kezdve a látogatók száma

megközelítette évente a 200 ezer főt (Szántó, 2008). A vendégéjszakák számát tekintve

is számos változás következett be. 1991-ben 330 ezer vendégéjszakát töltöttek el a

vendégek Hévízen, majd az 1990-es évek második felében 600-700 ezer volt az eltöltött

éjszakák száma. A 21. század első éveiben már 900 ezer környékén mozgott/mozog a

vendégéjszakák száma (8. diagram).

43

0

200000

400000

600000

800000

1000000

1200000

1989

1990

1991

1992

1993

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

Vendégek száma (fő) Vendégéjszakák száma (éjszaka) 8. diagram: Vendégek és vendégéjszakák száma Hévíz kereskedelmi szálláshelyein, 1989-2009.

Forrás: KSH adatai lapján a szerző saját szerkesztése

Hévíz mára hazánk egyik legfontosabb fürdőhelye lett, mind belföldi, mind külföldi

látogatottság szempontjából. Évek óta a leglátogatottabb települések élmezőnyébe

tartozik. 2009-ben Budapest után második legnagyobb vendégéjszakát számláló

település volt, ezen belül a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák tekintetében a

második, míg a belföldi vendégéjszakák esetében a negyedik leglátogatottabb település

volt Hévíz (8. táblázat).

Sorszám Belföld Külföld Összesen 1. Budapest (779 000) Budapest (4 815 000) Budapest (5 593 000) 2. Hajdúszoboszló (466 000) Hévíz (589 000) Hévíz (913 000)

3. Siófok (394 000) Bük (343 000) Hajdúszoboszló (732 000)

4. Hévíz (324 000) Hajdúszoboszló (266 000) Siófok (621 000)

5. Sopron (311 000) Balatonfüred (239 000) Bük (532 000)

6. Zalakaros (289 000) Siófok (228 000) Balatonfüred (505 000)7. Balatonfüred (266 000) Sárvár (186 000) Zalakaros (398 000) 8. Debrecen (232 000) Zalakaros (108 000) Sopron (383 000) 9. Eger (205 000) Győr (105 000) Sárvár (377 000) 10. Sárvár (191 000) Harkány (86 000) Debrecen (311 000)

8. táblázat: A leglátogatottabb magyar városok 2009-ben.

(Zárójelben a vendégéjszakák kerekített száma látható).

Forrás: KSH adatai alapján a szerző saját szerkesztése

2010-ben közel 50-50%-os arányban fordultak meg Hévízen a külföldi és belföldi

vendégek. A külföldiek többsége a hagyományos turistaküldő területről (német, osztrák)

44

érkezett, de Kelet-Európából, Oroszországból is sokan látogattak el Hévízre. A magyar

látogatottság erősödése a wellness hétvégék számának megnövekedésével hozható

összefüggésbe. A város turisztikai szempontból sikeresen zárta a 2010-es évet.15

Hévíz idegenforgalma sokat változott az elmúlt 200 évben, de az biztos, hogy a

vendégek elégedetten távoztak és örömmel tértek, illetve térnek vissza ma is. A 4953 főt

számláló település évente több mint 100 ezer vendéget fogad, akik kereskedelmi

szálláshelyeken vagy magánszálláshelyeken szállnak meg (9. táblázat).

Év Szállodák száma (db)

Szállodákból: Gyógyszállodák

száma (db)

Panziók száma (db)

Kempingek (db)

Üdülőházak száma (db)

2005 21 14 7 1 2 2006 21 13 5 1 2 2007 20 13 6 1 2 2008 20 13 4 1 2 2009 22 13 2 1 2

9. táblázat: Hévíz kereskedelmi szálláshelyeinek száma 2005 és 2009 között.

Forrás: KSH adati alapján a szerző saját szerkesztése

Hévíz egyik legelegánsabb hoteleként emlegetik a Rogner Hotelt, de számos neves

szálloda várja az odalátogatókat. A nagyobb szállodák mellett kisebb hotelek, fogadók

gazdagítják a kínálatot, de jelentős a magánházak szerepe is a vendégforgalomban. A

szállásadók nagyon odafigyelnek arra, hogy a kor igényeihez alkalmazkodjanak, hiszen

nagyon fontos, hogy a turista nyugodt, kényelmes közegben pihenhesse ki a

mindennapok fáradalmait.

Hévízen a látogatók színvonalas ellátásáról számos helyi vendéglő, étterem, cukrászda

gondoskodik, a délutáni, esti órákban nagyon népszerűek a hangulatos pincesorok is

(10. táblázat).

15 Horváth Orsolya szóbeli közlése alapján, 2011.02.04.

45

Év Vendéglátóhelyek száma (db)

Éttermek, cukrászdák száma

(db)

Bárok, borozók száma (db)

1999 137 114 22 2000 142 116 25 2001 157 130 25 2002 164 139 23 2003 164 133 26 2004 170 141 23 2005 179 145 29 2006 167 137 26 2007 172 137 28 2008 175 140 27

10. táblázat: Hévízi vendéglátóhelyek számának változása 1999-2008 között.

Forrás: KSH területi adatbázis alapján a szerző saját szerkesztése

A turisták kényelmes pihenése és meghitt gyógyulása közben számos rendezvényen

vehetnek részt. Hévíz város egész évben szeretné különféle programokkal még

feledhetetlenebb élménnyé varázsolni a vendégek ott tartózkodását. Május elején Hévíz

városi rangra emelését ünneplik a helyiek, ezzel veszi kezdetét az októberig tartó

fesztiválszezon. Nagyon népszerű a pünkösdi fesztivál vagy az augusztusi borfesztivál,

ahol a látogatók közül kikerülhet a legrátermettebb borkirálynő, illetve bortábornok.

Télen sem kell unatkoznia a turistáknak, hiszen számos tánccsoport, zenekar műsora,

illetve kiállítás és galéria színesíti az üdülőhely kulturális életét (Mészáros, 2006).

A világon egyedülálló hévízi gyógytavat a „Reumások Mekkájának” is nevezik. A

helyiek célja, hogy a páratlan természeti érték a Világörökség része legyen (Szántó,

2008).

3.2. Helyi TDM szervezet Hévízen

3.2.1. A hévízi TDM kialakítása

A Hévíz Turizmus Marketing Egyesület (HTME) évekig tartó egyeztetési

folyamatot követően 2006. március 1-jén kezdte meg működését. Az egyesület 28

taggal indult el, majd a sikereket látva egyre többen csatlakoztak a turisztikai

46

szervezethez. 2010-ben 69 tagot számlált a HTME (12. táblázat), de 2011-ben még

tovább növekedhet a taglétszám.16

Időszak 2006 2007 2008 2009 2010

Létszám 28 37 49 56 69 11. táblázat: A taglétszám alakulása 2006-2010 között.

Forrás: Bolla, 2009, illetve 2011. alapján a szerző saját szerkesztése

A város mindennapi életét befolyásolja a turizmus, így a fejlesztések, marketingek

központi szerepet töltenek be. A hévízi szolgáltatók, az önkormányzat pozitívan álltak a

közös szakmai szervezet létrehozásához, bár az elején még nem volt benne a

köztudatban a TDM rendszer, az osztrák, vagy olasz modell. Egyszerűen igény volt

arra, hogy az önkormányzat mellett létrejöjjön egy civil szervezet, ami képes

hatékonyan foglalkozni a város marketingjével és turizmusfejlesztésével. Az

önkormányzatnak nem volt humán kapacitása arra, hogy három-négy embere csak a

turisztikai fejlesztésekkel foglalkozzon, valamint Hévízen az egyesület létrehozása előtt

nem volt Tourinform iroda, amire a látogatottsági adatok miatt is igény volt, ezek a

tények tovább erősítették az összefogási hajlandóságot. Az önkormányzat mellett a

vállalkozók, civil szervezetek is támogatták az egyesület kialakítását, melynek

Alapszabályát körülbelül egy féléves egyeztető időszak után közösen állítottak össze.17

A TDM szervezetek kialakításában fontos szerephez jut az emberek által egymás

irányába tanúsított bizalom kérdésköre. A bizalom azért is fontos, mert csak így

indulhat el egy turisztikai összefogás. A tagoknak bizalommal kell lenniük egymás

iránt, a taggyűlés, az elnökség és az önkormányzat iránt, a szervezet egy bonyolult

bizalmi hálózaton alapszik, melynek működéséért mindenkinek tennie kell. Hévízen az

egyesület létrehozását megelőzően személyes megkeresések, részletes ismertetések

zajlottak a helyi lakosok körében. A helyi tévében, rádióban is jelentek meg felhívások

az egyesületről. Hévízen már az egyesület előtt is volt egyfajta kommunikációs

együttműködés a szállodák, vállalkozók, önkormányzat között, valamint a Szoba

Kiadók Szövetsége is egy turisztikai összefogás volt, ilyen alapokon könnyebb volt

létrehozni az egyesületet 2006-ban.18 Az önkormányzat már a kezdetek óta pénzügyileg

is segítette a szervezet létrehozását. Nem a befolyt idegenforgalmi adó bizonyos 16 Bolla Kriszitna írásbeli közlése alapján, 2011.04.13. 17 Horváth Orsolya szóbeli közlése alapján, 2011.02.04. 18 Kepli József szóbeli közlése alapján, 2011.02.04.

47

százalékát engedte át az egyesületnek, hanem egy keretszerződés szerint évente 30

millió Ft körüli összeget adott illetve ad át felhasználásra a HTME-nek, ami nagyban

segíti a szervezet munkáját. Ennél nagyobb önkormányzati támogatást a térségben csak

Zalakaros kapott, viszont ott a helyi szervezetnek külön felcímkézett összegek voltak

meghatározva a városi rendezvények bonyolítására. A pénzügyi keret mellett az

önkormányzat az egyesület számára biztosította az irodahelységet, valamint szellemi és

eszközbeli támogatást is nyújtott, tehát összességében az önkormányzat a kezdetektől

nagyon pozitívan és segítőkészen állt hozzá az összefogáshoz. Ilyen viszonyok mellett a

szállodák, vállalkozók, szolgáltatók is nagyobb lelkesedéssel fogadták az

együttműködési lehetőségeket. Összefoglalóan elmondható, hogy a HTME

létrehozásakor nem TDM szervezet megalakítása volt a cél, hanem egy átfogó

marketinghez és fejlesztéshez kapcsolódó összefogási igény jelent meg, ami később a

TDM rendszerbe, mint helyi szervezet jelent meg. A hévízi lakosság körében köztudott,

hogy létezik a szervezet, hogy reklámozza a várost, kiadványokat készít, információval

szolgál, de az, hogy ez egy TDM szervezet nem olyan közismert, amin ebben az évben

szeretnének változtatni, hogy minél szélesebb körben ismerjék meg a helyiek a HTME

tevékenységét és hasznát. 19

3.2.2. A HTME működése

Az egyesület működési kereteit, céljait, tevékenységeit az Alapszabály határozza

meg.

3.2.2.1.Egyesületi tagság

Az Alapszabály 3.1-es bekezdése az egyesületi tagsággal kapcsolatosan

kimondja, hogy az egyesület tagja lehet minden olyan magyar és nem magyar

természeti és jogi személy, aki Hévíz turizmusában érdekelt, az Alapszabály

rendelkezéseit elfogadja, azt írásban igazolja. A tag kötelezettséget vállal a tagságához

kapcsolódó feladatainak ellátására, a tagdíj megfizetésére. A tagdíjról az Egyesület

közgyűlése dönt a belépő vállalkozások turizmusban betöltött szerepének

figyelembevételével. Az egyesületben differenciált tagdíjak vannak, nem ugyanannyit

fizet egy szálloda és egy magánszemély (13. táblázat).

19 Horváth Orsolya szóbeli közlése alapján, 2011.02.04.

48

Szállodák, csillagonként 1 000 Ft/szoba Szobakiadók (Szövetség) 4 000 Ft/tag Szobakiadók (szövetségen kívül) 1 000 Ft/ágy Camping 500 Ft/sátorhely Étterem 500 Ft/férőhely Kávézó és egyéb vendéglátóhelyek 25 000 Ft/egység Utazási egység 30 000 Ft/egység Utazási szövetség 20 000 Ft/egység Egyéb kategória Nonprofit szervezet 15 000 Ft/egység Profit orientált szervezet 30 000 Ft/egység Kereskedők 20 000 Ft/egység Time-shire rendszerben működő szálláshelyek csillagonként 600 Ft/szoba

Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Nonprofit Kft.

Éves költségvetése alapján meghatározottak szerint.

Hévíz Város Önkormányzata A képviselőtestület a hévízi lakosságszám figyelembe vételével az előző év január 1. napján lévő állapot szerint 200 Ft/fő.

A naptári év június 30-át követő új tagok belépése esetén a belépés évében a tagdíj az egyébként megállapított éves tagdíj 50 %-a.

12. táblázat: HTME tagdíjtáblája 2011-ben.

Forrás: HTME Alapszabály, 2011. alapján a szerző saját szerkesztése

Az egyesületbe való belépés és kilépés önkéntes alapon működik. A turisztikai

szervezethez csatlakozhat a helyi turizmusban érdekelt bármely szálláshely, szolgáltató,

vállalkozó, vendéglátóegység. Belépni a belépési nyilatkozat kitöltésével, az

Alapszabály elfogadásával és a tagdíj befizetésével lehet. A tagság megszűnése

kilépéssel, törléssel és kizárással történhet (Alapszabály, 2011).

3.2.2.2.A HTME céljai

Az Alapszabályban a célkitűzések között szerepel a hévízi turizmussal és ahhoz

kapcsolódó szolgáltatásokkal foglalkozók összefogása, az együttműködés biztosítása, a

különböző források megfelelő felhasználása, a város és környéke piaci reklámozásának

biztosítása, valamint az idegenforgalomhoz köthető értékek bemutatása és megőrzése.

Az egyesületi célokba beletartozik a hatékony marketingtevékenység itthon és

külföldön egyaránt. A marketing feladatkör nagyon sokrétű, beletartozik a közösségi és

a médiakapcsolatok kialakítása és menedzselése, az ehhez szükséges források

szervezése, elosztása. Fontos, hogy egy település egyedi arculattal tudjon fellépni a

49

turisztikai piacon, mellyel egyre több látogatót vonz. Ki kell alakítani egy képet,

amellyel a turisták el tudják különíteni a többi vetélytárstól. Az egyes célcsoportok felé

különböző üzeneteket kell megfogalmazni, illetve azok közlésére meg kell találni a

legmegfelelőbb csatornákat. Az egyesületnek egy település márkanevével ellátott

szolgáltatás csomagokat kell létrehoznia, melyeket vásárok, közvetítők és a média

lehetőségeit kihasználva kell terjesztenie. Az alapvető célok mellett vannak további

célkitűzések is: a vendégek és a vendégéjszakák számának növelése, a szezon teljes

évvé fejlesztése, a belföldi látogatók arányának emelése, a minőségi és fenntartható

turizmus elérése és megtartása, a termékfejlesztés, a meglévő turisztikai adottságok jobb

kihasználása, a magasabb fizetőképességű vendégkör megnyerése, aktív pályázati

részvétel, minőségi és fenntartható turizmus fejlesztése, helyi termékek fejlesztése,

értékesítése. A célok eléréséhez nagyon változatos feladatkörrel rendelkezik az

Egyesület, részt vesz a marketing munkákban, a turisztikai termékek közvetítésében, a

kiadványok létrehozásában. Online foglalási rendszert hozott létre a tagok részére,

kapcsolatot tart a térségi és egyéb turisztikai szervezetekkel (Bolla, 2009).

3.2.2.3. Tagok jogai, kötelezettségei

Az egyesület rendes tagjai azonos szavazati joggal rendelkeznek, részt vehetnek

a Közgyűlésen, illetve észrevételeket, javaslatokat tehetnek az egyesületet érintő

kérdésekben, használhatják a szervezet eszközeit, létesítményeit, kedvezményekben

részesülhetnek, valamint igénybe vehetnek egyesületi szolgáltatásokat. Az Alapszabály

a tagok kötelezettségeit is meghatározza, ilyen például az alapszabály betartása, a

megfelelő magatartás tanúsítása, tagdíj fizetése.

Az egyesületnek vannak pártoló tagjai is, akik támogatást nyújtanak, de az aktív

tevékenységben nem vesznek részt, viszont a Közgyűlésen tanácskozási joggal

élhetnek, kötelesek az önkéntesen vállalt támogatást befizetni, ápolni, óvni az Egyesület

hírnevét. Vannak tiszteletbeli tagok is, akiket a Közgyűlés választ meg két egyesületi

tag javaslatát követően. A tagdíjfizetés kötelezettségét kivéve, a rendes tagokhoz

hasonló jogokkal és kötelezettségekkel bírnak (Alapszabály, 2011).

50

3.2.2.4. Az Egyesület szervei

A legfőbb szerv a Közgyűlés, melyen minden tag részt vehet. A közgyűlés a

tagok közül titkos szavazással egy 7 fős elnökséget választ három-három éves

időtartamra. Az elnök kötelessége összehívni a Közgyűlést és meghívni a tagokat.

Évente egy rendes közgyűlést kell összehívni, valamint rendkívüli közgyűlés tartandó,

ha a tagok egyharmada kéri, ha az elnökség többségi határozatban úgy dönt vagy, ha azt

a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv elrendeli. A Közgyűlés egyszerű

szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza meg határozatait.

Az egyesület tevékenységét az Elnökség irányítja, amely eleget tesz a közgyűlés által

ráruházott kötelességeknek (Alapszabály, 2011). 2010-ben nyolcszor tartottak elnökségi

ülést Hévízen havi rendszerességgel, csupán a kéthavi nyári időszakban szüneteltek. Az

elnökség egy elnökből, egy alelnökből és 5 elnökségi tagból áll (HTME, 2010). Az

elnök egyben a közgyűlés elnöke is, az elnökségi ülés dönt minden olyan kérdésben,

amely nem tartozik a közgyűlés hatáskörébe. Az elnökség legalább 4 tag jelenléte

mellett már határozatképes. Évente legalább négyszer tart ülést, melyet az elnök hív

össze. Az ülések nyilvánosak. Emellett szükségszerű összehívható az elnökség. Az

egyesület elnökségének jelenlegi tagjai: Baráth Zsolt az elnök; míg Dabóczi László,

Gelencsér János, Fodor Edit, Lajkó Ferenc, Pusztai Erzsébet elnökségi tagok.20 Az

elnök köteles a közgyűlést és az elnökséget összehívni, a közgyűlések határozatait

végrehajtani, az Alapszabályt betartani, a pénzgazdálkodást felelősségteljesen

irányítani, a Közgyűlés és az Elnökség által meghozott döntésekhez kapcsolódó

dokumentumokat megőrizni, ellenőrizni. Az elnökség feladatai közé tartozik a

törvényes és szabályszerű működés biztosítása, a javaslattétel, a tagdíjak beszedése, a

határozatok végrehajtása, ellenőrzése, a szabályzatok megállapítása, módosítása, a

gazdasági-vállalkozási tevékenység irányítása, az Egyesület éves programjának,

költségvetési tervének, illetve annak végrehajtásáról szóló beszámoló elkészítése,

közgyűlés elé terjesztése.

Az Egyesület munkaszervezete az elnök, az elnökség és a közgyűlés által elfogadott

éves munkaprogramnak megfelelően látja el a szakmai feladatokat. Kisebb

részfeladatokat külső szolgáltatókra, illetve tanácsadókra bízhat az egyesület

(Alapszabály, 2011).

20 Bolla Krisztina írásbeli közlése alapján, 2011.04.21.

51

3.2.2.5. Az Egyesület gazdálkodása

Az egyesület alapszabályának 11.1. pontja szerint: „A tagok által befizetett

tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés és egyéb bevétel az Egyesület

vagyonát képezi. (…) Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból, a tagok önként

vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegből

gazdálkodik.” Az egyesület éves költségvetés szerint gazdálkodik a kijelölt célok

elérése érdekében. A költségvetésbe a tagdíjakon felül támogatások, pályázati pénzek is

beletartoznak. A tagdíjakat az alakuló ülésen határozták meg, kisebb változásokkal éltek

a működés alatt. A tagok a meghatározott összeget egy bankszámlára fizetik be, vagy

utalják át, a befolyt összeg felhasználásáról a közgyűlés, illetve az elnökség dönt.21

A Hévíz Turizmus Marketing Egyesületet az önkormányzat a megkötött

együttműködési megállapodás szerint 32 millió Ft-tal támogatja. Ezen az összegen felül

önkormányzati tagdíjat is fizet, így Hévíz városa 37,16 millió Ft-ot juttatott az egyesület

működésére, ebből a pénzösszegből 12 milliót a helyi Tourinform Iroda költségeinek

fedezésére szántak, míg a megmaradt 25,16 millió forintot marketing tevékenységre,

illetve a „Desztinációs együttműködés továbberősítése Hévízen, az élet forrásánál”

című projekt finanszírozására költöttek. A kitűzött célok megvalósításáról, illetve a

rendelkezésre álló támogatás felhasználásáról az egyesületnek egy bizonyos határidőig

el kell számolni minden évben. 2010-es évre vonatkozóan 2011. március 31-ig kellett az

elszámolást elkészíteni (HTME, 2010).

Az önkormányzati támogatás mellett a tagdíjakból körülbelül 11 milliós bevétele van az

egyesületnek, melyből 7-8 milliót a többcsillagos szállodák adnak be, a maradék

összeget a többi tag: utazási irodák, szobakiadók, Szoba Kiadók Szövetsége, civil

szervezetek, vendéglátók és vállalkozások tagdíjbefizetései adják. Az Egyesület által

végzett vállalkozási tevékenységekből is sikerül 2-3 millió Ft-ot begyűjteni. Ezek azok a

bevételek, amelyek minden évben az egyesületi munka rendelkezésére állnak.

Kiegészítő forrásokat a különböző pályázatokon nyerhet a szervezet. 2011 júliusára

zárul le az első TDM pályázathoz kapcsolódó projekt, de már előkészületben van egy

100 millió Ft összértékű pályázati anyag a meghirdetett TDM pályázatra.22

21 Kepli József szóbeli közlése alapján, 2011.02.04. 22 Horváth Orsolya szóbeli közlése alapján, 2011.02.04.

52

3.2.2.6. A Hévízi Tourinform Iroda működése

Az egyesület a költségeihez igazodva biztosítja a megfelelő személyi és tárgyi

hátteret. A HTME keretein belül működtetik a helyi Tourinform irodát, mely különböző

feladatokat lát el: információt nyújt és gyűjt, a szakmai szervezetekkel tartja a

kapcsolatot, tófürdő belépőjegyeket árusít, valamint egyéb szolgáltatásokat kínál

(kerékpárbérlés, ajándéktárgyak, könyvek értékesítése). Informálódni e-mailben,

telefonon, faxon, levélben és persze személyesen lehet magyar, angol és német nyelven.

Leginkább turistatérképek, nevezetességek, kirándulóhelyek, szállások, menetrendek,

aktuális programok és különféle szolgáltatások iránt érdeklődnek a turisták. Az iroda

folyamatosan ügyel a rendelkezésre álló prospektus, térkép, reklámanyag készletre,

hiszen ezeket a látogatók szívesen fogadják. A 2010-es évben csökkent a személyes

érdeklődések száma - ez betudható részben a környéken zajló felújításoknak is -, viszont

az e-mailes megkeresések száma jelentősen megnőtt, sokan webes felületen keresztül

szerzik be az információkat Hévízről. A széleskörű tájékozódás igen fontos a hévízi

szakmabeliek számára, hiszen így tudnak alkalmazkodni a felmerülő igényekhez. Az

információgyűjtés 2010-ben háromnyelvű kérdőívezés által történt, melyben a látogatók

utazási szokásait, igényeit vizsgálták. A vendégek fele a gyógykúra miatt érkezik a

városba, míg a másik 50% wellness, illetve a régió megismerése céljából keresi fel

Hévizet. A turisták a kérdőíves eredmények szerint rendkívül elégedettek, a

megkérdezettek közel 95%-a ajánlaná barátainak, ismerőseinek Hévíz városát, ami

azért is fontos mert legtöbben ismerősök ajánlása következtében látogattak el a

településre. Persze nemcsak a pozitív tulajdonságok kerülnek elő, mivel a vendégek a

panaszaiknak is hangot adhatnak. Legtöbben az akadálymentes közlekedési lehetőségek

hiányát, az üdülési csekkel való visszaélést, a parkolási gondokat, bírságokat szokták

megemlíteni. Ezen a város igyekszik is változtatni, 2010-ben a sétálóutca burkolata fel

lett újítva, illetve 2011-ben ingyenes parkolást biztosított a város önkormányzata

(HTME, 2010).

A Tourinform feladata a NETA (Nemzeti Turisztikai Adatbázis) frissítése is, melyben a

városban megtalálható szállásokról, vendéglátókról, látnivalókról, programokról lehet

informálódni. A www.itthon.hu honlap is ebből az adatbázisból táplálkozik, melyen

keresztül 2009 óta a Google Térkép is használja a NETA adatait, így még szélesebb

körben lehet informálódni a helyi és környékbeli lehetőségekről. 2010-ben négy darab

információs terminál lett elhelyezve a városban, mely éjjel-nappal a turisták

rendelkezésére áll. A kapcsolattartás egyre fontosabb a turisztikai szakmában, így az

53

egyesület és az iroda is igyekszik minél szélesebb körben együttműködni a többi helyi,

megyei, illetve a Balaton régiós turisztikai irodákkal, szervezetekkel. Rendszeresen

szerveznek továbbképzéseket, találkozókat, melyen megoszthatják egymással a

tapasztalatokat, illetve erősíthetik a szakmai összefogást is. A Tourinform iroda egyéb

szolgáltatásokat is végez, ilyen a kerékpárkölcsönzés biztosítása, a kereskedelmi

tevékenység, szállásfoglalási, programszervezési információ- és segítségnyújtás. A

felsoroltakból befolyó összegből különböző városi marketing tevékenységeket

finanszíroznak, ezzel még intenzívebben tudják a várost reklámozni (HTME, 2010).

3.2.3. Az egyesület marketing tevékenysége

A HTME többféle lehetőséget megragadva igyekszik a város piaci megjelenését még

intenzívebbé tenni. Különböző marketingmunkával próbálják népszerűsíteni Hévíz

városát. Az egyik ilyen marketingfogás a városi kiadványok biztosítása, amelyek

készletét folyamatosan ellenőrzik és a piaci igényekhez igazítják. 2010-ben több tízezer

Hévíz image kiadványt, Egészség/Wellness kiadványt, térképet, valamint 10 ezer darab

Szálláskatalógust bocsátottak az érdeklődők rendelkezésére. Az image és egészség,

wellness kiadványokat magyar mellett német, angol, orosz, kínai, szlovák, francia és

olasz nyelven is biztosítják. A prospektusok nyomtatását megpályáztatták, a

nyomtatások összköltsége 2010-ben 3,4 millió Ft volt. A kiadványokat a Tourinform

irodák, a németországi és ausztriai külképviseletek által terjesztették, valamint a

különféle vásárok, kiállítások alkalmával jutották el az érdeklődőkhöz. Leginkább a

helyi Tourinform irodában fogytak a kiadványok, de az önkormányzat és az egyesületi

tagok által is sikerült terjeszteni a prospektusokat.

A belföldi vásárokon való megjelenés nagyon fontos a turisztikai szakmában. 2010-ben,

valamint 2011-ben is az Utazás kiállításon a takarékosság és a térségi együttműködés

jegyében a Balaton Régión belül egy 80 m2-es standon jelent meg Hévíz. A kiállításon

léggömböket, lufikat, prospektusokat ajándékoztak a nézelődőknek, akik így a

rendezvény egész területén hirdették a várost. „A kiállításon való szereplés

összességében sikeresnek mondható. A standon a vendégek a prospektusok mellett

rengeteg kedvező ajánlattal találkozhattak, valamint értékes nyereményeket is

nyerhettek a naponta többször lezajlott kvíz-shown”.23

23 Bolla Krisztina írásbeli közlése alapján, 2011.04.21.

54

2010-ben Rádpusztán a Nemzeti Vágta elnevezésű rendezvénysorozaton belül

megrendezett előfutamon (Balatoni Vágta) két ló is indult Hévíz város színeiben,

dicséretes eredménnyel. A verseny mellett a hévízi Tourinform iroda információs pult

segítségével reklámozta a Hévíz városában fellelhető szolgáltatásokat.

2010-ben még a Hévízen megrendezett Nemzetközi Üzletember találkozón, illetve a

budapesti Spa & Wellness kiállításon további reklámozási lehetőséget kapott a HTME.

A belföldi vásári tevékenységek mellett nagy hangsúlyt fektetnek hévízen a külföldi

megjelenésre is. A hazánkon kívüli vásárokon a HTME a Nyugat-Balatoni Turisztikai

Nonprofit Kft.-vel közösen szerepelt. Bécs, Kassa, Katowice, Mainz és Graz városában

megrendezett vásárokon összesen 2000 db invitatív, 1000-1000 db szállás és tematikus

kiadvány fogyott, tehát nagy volt az érdeklődés a turisztikai térség iránt. Tervben volt,

de végül 2010-ben elmaradt a Külföldi Spa & Wellness Roadshow, 2011-ben

remélhetőleg megtartják a rendezvényt.

A vásári megjelenéseken túl fontos, hogy Hévíz értékeit a média által is tovább

népszerűsítsék, így 2010-ben jelentős volt a televíziós, a rádiós és az újság megjelenés.

A Magyar Televízió 1-es és 2-es csatornáján az „Itthon otthon van” programajánlóban

nyári, illetve szezonon kívüli jelentősebb programokról tájékoztatták a nézőket. Az RTL

Klub csatornán belül a Barátok közt és Reflektor című műsorok nyereményjátékaiban

50 ezer Ft értékű hévízi utat lehetett nyerni, melyet az egyesület ajánlott fel. A helyi

Hévízi Tv-ben is lehetett tájékozódni a helyi ügyekről, lehetőségekről, e-mailben

rendszeres hírlevélre is fel lehetett iratkozni, de számos újságban, rádióban

találkozhattunk Hévíz nevével.

Az Itthon otthon van színes turisztikai újságban többször jelent meg hirdetés a városról,

a programokról, emellett a Balaton Funzine, a térségi összefogás jegyében a Nyugat-

Balaton Nonprofit Kft. által kiadott Travel Magazinban, illetve a Best of Balaton

kiadványokban is lehetőség volt Hévíz reklámozására. A Mutsch Ungarn Reisen utazási

irodával közösen a három legolvasottabb német újságban (WAZ, Hamburger

Abentblatt, Kölner Anzeiger) is jelent meg Hévízzel és a lehetőségekkel kapcsolatosan

hirdetés.

A külföldi és a belföldi reklámozások jelentős költséggel járnak, sokszor ennek

kiküszöbölésére study tourokat fogadnak, akik magukkal viszik a város hírét. 2010-ben

német kerékpáros study tourt rendeztek, emellett német és magyar újságíró csoport,

valamint japán forgatócsoport is vendégeskedett Hévízen.

55

Az internet világában nagy hangsúlyt kell fektetni a webes megjelenésekre, így ezt az

egyesület is igyekezett figyelembe venni. Az egyesület honlapján

(www.hevizmarketing.hu) a tagokról, akciókról, programokról lehetett tájékozódni, de

különféle fórumokon, közösségi oldalakon, gyűjtőportálokon is megjelentek a

népszerűsítő hirdetések. A facebook.com oldalon saját profiloldalt is kialakítottak. A

szállásokat, programokat a térségi honlapon (www.west-balaton.hu) is megjelentették,

fizetett hirdetéseket adtak fel a www.vendegvaro.hu honlapra, melyről külön

megállapodás született, de ezeken kívül számos online és nyomtatott megjelenés is

segítette a város és környékének reklámozását.

2010-ben Hévíz a City light kampányhoz is csatlakozott, így a budapesti éjszakában

június 16. és július 16. között 50 kivilágított plakát hirdette a hévízi gyógyfürdőt. Idén

Budapesten és a vidéki nagyvárosokban is terveznek plakátelhelyezéseket.

Sümeg, Zalacsány határában és az M7-es autópálya 36-os km szelvényénél kültéri

óriástáblákon reklámozták a várost. A táblák havi bérleti díja 367 500 Ft volt tavaly, de

a pozitív visszajelzések miatt idén is élnek az óriástáblán történő reklámmal.

Márciustól októberig minden hétfőn Nordic walking túrát, míg minden szerdán és

szombaton délelőtt kerékpártúrákat szerveztek képzett túravezetők bevonásával, mivel

tavaly népszerűek voltak ezen aktív időtöltések, így 2011-ben is lesznek hasonló

programok.

Az egyesület 2009-ben kezdeményezte a „Hévíz Város Turizmusáért Díj” létrehozását,

melyet minden évben egy Hévízen tevékenykedő turisztikai szakember kaphat meg, aki

sokat tett a város idegenforgalmának fellendítéséért. 2010 decemberében Fekete

György, a Danubius hévízi szállodáinak igazgatója kapta meg a díjat.24

A díj mellett az orvos nagykövetek kinevezését is kezdeményezte a HTME. Az orvos

szakmai csoport 2010 szeptemberében alakult meg, mely nem a szállodákat, hanem a

várost képviseli orvosi hitelességgel. 2011 januárjában 12 főt neveztek ki orvosi

nagykövetnek: dr. Szekeres Lászlót, dr. Kulisch Ágotát, dr. Horváth Bernadettet, dr.

Kása Ágnest, dr. Major Zoltánt, dr. Moll Veronikát, dr. Monduk Pétert, dr. Oláh

Andrást, dr. Palotai Zoltánt, dr. Rizsvai Mártát, dr. Schwillinger Ferencet valamint dr.

Szakonyi Józsefet.

24 http://www.heviz.hu/heviz.hu/index_turista7f15.html?page=hirdomping2&lang=hu&hir_lang=1&hir_akthely=114&hir_rovatid=218&hir_hirid=40702 (2011.04.28)

56

A hévízi tófürdő szóló belépő árusításával is foglalkozik az egyesület. 2010-ben 3,8

millió Ft gyűlt össze az átvett 1102 db 3 órás, a 129 db 10 órás és a 70 db 20 órás jegyek

értékesítéséből, amelyen felül közel 300 ezer Ft jutalékot ért el az egyesület. A jövőben

is szeretnék folytatni a tófürdő belépőjegyek árusítását, mivel ezzel kapcsolatosan

számos pozitív visszajelzést kapott az egyesület.

2011-ben változás ment végbe Hévíz turisztikai életében. Január 1-jén az önkormányzat

és több szálloda kezdeményezésére létrejött a Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft., amely

nagyobb költségvetéssel, kedvezőbb gazdasági feltételekkel átvette az egyesülettől a

marketing feladatokat. Az egyesületben névváltozás történt, februártól Hévízi

Turisztikai Desztinációs Menedzsment Egyesület (Hévízi TDM Egyesület) néven

frissített alapszabály szerint működik tovább. A Hévíz Turisztikai Nonprofit Kft.-ben az

önkormányzat többségi tulajdonnal bír. A két szervezet: Hévízi TDM Egyesület, illetve

a Hévíz Turisztikai Nonprofit Kft. továbbra is szoros kapcsolatban van, például a Kft.

marketing akcióit úgy szervezi, hogy az egyesületi tagok részére kedvezményes

lehetőséget biztosít a megjelenésekhez.25 A HTME az átalakítás után igazi TDM

szervezetté vált, ami a nevében is megjelenik. A szervezet továbbra is a

turizmusfejlesztéssel, a Tourinform iroda működtetésével, a pályázatok elkészítésével,

lebonyolításával foglalkozik, például 2011-ben 100 millió Ft összköltségvetésű projekt

tervét állítják össze a TDM pályázatra, ami nagyon komoly munka, ezért is pozitív,

hogy a marketing tevékenységet a Kft. végzi a jövőben.26

3.2.4. A HTME pályázati lehetőségei

2010 májusában a Nyugat-dunántúli Operatív Program keretén belül

meghirdetett „Balatoni térség turisztikai vonzerejének növelése” című konstrukcióra a

„Római kori romok zöldfelületi rehabilitációja és turisztikai vonzerejének növelése

Hévízen” címmel pályázatot nyújtott be a város önkormányzata. Novemberben már a

támogatási szerződés aláírása is megtörtént, a pályázatot a Gróf I. Festetics György

Művelődési Központtal közösen valósítja meg az egyesület.

A LEADER az Európai Unió egyik legsikeresebb Közösségi Kezdeményezése, mely a

minél hatékonyabb vidékfejlesztést hivatott elérni. A francia elnevezés kezdőbetűiből

származik a mozaikszó: Liaison Entre Actions pour le Development de ł'Economie

25 Bolla Krisztina írásbeli közlése alapján, 2011.04.21. 26 Horváth Orsolya szóbeli közlése alapján, 2011.02.04.

57

Rurale, mely magyarul így hangzik: Közösségi Kezdeményezés a vidék gazdasági

fejlesztése érdekében. A LEADER program a TDM rendszerhez hasonlóan az

összefogáson, együttműködésen alapul. A térség önkormányzatai, vállalkozói és civil

szervezetei és a lakosság közösen (Helyi Akciócsoport) állítja össze a térség

területfejlesztési stratégiáját, melynek kivitelezésére jelentős összeg nyerhető a

pályázatok segítségével.27 A LEADER programon belül térségi marketing

tevékenységre pályáztak Hévízen. Egy turisztikai filmet szeretnének készíteni, ami a

hévízi és a zalaszentgróti kistérség vonzótényezőit mutatja be. DVD megjelentetés,

sokszorosítás, illetve egy térségi térkép létrehozása is a tervek között szerepel. A

pályázat még elbírálás alatt van.

Az egyesület a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséghez benyújtotta a

pályázatát a „Balatoni Turisztikai Desztináció Menedzsment Szervezetek támogatása”

(első hazai TDM pályázat) címmel kiírt felhívására. 2010 márciusában a támogatói

szerződést is aláírták, a projekt összköltségvetése 55 480 000 Ft, melyből 44 932 418 Ft

a megítélt támogatás. „Jelenleg még zajlik az első TDM pályázat megvalósítása

(Desztinációs Együttműködés Hévízen, az élet forrásánál címmel), mely projekt zárása

várhatóan 2011. június közepére tehető. Az új kiírás is megjelent már decemberben, és

az új TDM pályázat beadása is előkészítés alatt van.” (Bolla, 2011). Az Új

Magyarország Fejlesztési tervhez kötődő első TDM pályázati projekt még folyamatban

van, de már az Új Széchenyi Terven belül újabb pályázati lehetőség van a TDM

szervezet fejlesztésére. Hévíznek a nyugat-dunántúli operatív programon belül

(NYDOP-2.3.1/B-11) van lehetősége pályázni. A rendelkezésre álló forrás a nyugat-

balatoni üdülőkörzetben (helyi és térségi szinten) összesen 200 millió Ft.28

Az egyesület cselekvési tervei a kutatások, felmérések, adatgyűjtések alapján készülnek

el, míg a kínálatszervezést és fejlesztést a különböző tanulmányok alapozzák meg. A

TDM szervezet feltérképezi a turisztikai összetevőket, a desztináció keresletét, az

eredményekből előírja céljait, ami eléréséhez konkrét feladatokat jelölnek ki. A Projekt

& Advising Bt. segíti ebben a munkában az egyesület munkáját. A csomagajánlások

egyre fontosabbak a szakmán belül, a jövőben négy nyelven elkészített, napokra bontott

programtervekkel igyekeznek megnyerni a látogatókat, a fő hangsúlyt a kerékpáros és

gyalogos programokra helyezik. 2010 júliusában megrendezett Kerékpáros Sportnap 27 http://www.fvm.hu/main.php?folderID=908&articleID=3859&ctag=articlelist&iid=1 (2011.04.28.) 28 http://eupalyazatiportal.hu/uszt/gyogyito_magyarorszag_egeszsegipari_program/turisztikai_desztinacio_menedzsment_szervezetek_letrehozasa_fejlesztese/nyugat_dunantul_balaton/ (2011.04.30.)

58

mind a helyiek, mind a vendégek körében igen népszerű volt, ezért a jövőben még

nagyobb hangsúlyt kapnak a hasonló programok.

A pályázat segítségével az infrastrukturális és eszközszervezési lehetőségek fejlesztése

is napirendre került. A város frekventált helyein összesen négy touch info terminált,

valamint számos táblarendszert helyeztek el, mellyel az elégedettséget és a hosszabb

tartózkodást szeretnék elérni. Back office rendszer, raktárfejlesztés és expo kellékek

beszerzése is a tervek között szerepel. Az informatikai és kommunikációs eszközök is

fejlesztésre szorulnak, ezzel az internetes megjelenést szeretnék továbblendíteni.

Az egyesület számára fontos a megfelelően képzett humán erőforrás is, így gyakorlati

képzéseket, study tourokat szerveznek, hogy mindenki jól átláthassa a TDM rendszer

lényegét, tevékenységét. A szakmabeliek különböző tanulmányok segítségével

dolgozzák ki az akciókat, kampányokat, a projekt segítségével hatékony

marketingakciókra törekszenek, mellyel minél több és elégedettebb látogatót

szeretnének a városba invitálni.

3.2.5. A HTME vállalkozói szemmel

Hévízen Karádi Szabolcsot és Előházi Krisztinát kértem meg, hogy foglalják

össze véleményüket a helyi turisztikai egyesület tevékenységéről. A hévízi Prestige Ház

(4 csillagos szálloda), illetve a Macchiato Kávézó tulajdonosa és sales and marketing

menedzsere a kezdetektől pozitív hozzáállást tanúsítottak a helyi turisztikai

szervezkedésekben. Nem voltak alapítótagjai a helyi egyesületnek, de a kialakítását

követően tagok lettek. Az egyesület legnagyobb előnye, hogy kedvező városmarketinget

végez, ami a szolgáltatások reklámozásával pozitívan hat a helyi vállalkozásokra is. A

HTME létrehozása előtt nem volt lehetőség a széleskörű piaci megjelenésre, nagy

hátrányt jelentett a reklámok hiánya.29 Kis egységként nem tudtak a piacon hatékonyan

érvényesülni, ez az egyesület létrehozásával megváltozott. Az egyesület a különféle

marketing tevékenységei által széles körben terjeszti a helyi szolgáltatások, vállalkozók

sokszínűségét, mellyel könnyebb a turisztikai piacon érvényesülni. Az egyesület

számára több pályázati lehetőség adatik, így Hévíz folyamatosan fejlődik, ami a helyi

lakosságnak, a szolgáltatóknak és a vendégeknek is kedvező. Az egyesület irányába

fizetendő tagdíjat teljesen reálisnak tartják, mert nagymértékű reklámlehetőséget

29 Előházi Krisztina szóbeli közlése alapján, 2011. 02.07.

59

biztosít a vállalkozások számára, ami nagyon kedvező.30 Interjúalanyaim az egyesület

munkájával elégedettek, a jövőben is támogatni fogják a turisztikai szervezet

tevékenységét.

3.2.6. Hévíz szerepe a nyugat-balatoni térségben

A térségi szervezettel komoly együttműködést ápol a HTME. A Nyugat-Balatoni

Turisztikai Iroda Nonprofit Kft.-vel évek óta sikeresen tud együttdolgozni az egyesület.

2010-ben a Travel Magazin Hévízet érintő tartalmaiban segítette az egyesület a Kft.

tevékenységét, 2011-ben továbbra is fennáll az együttműködés. Nemcsak a marketing

megjelenések közösek, hanem jellemző az együttes piaci fellépés mind külföldön, mind

belföldön egyaránt. A szoros együttműködés kiemelkedő példája a közös térségi honlap,

a www.west-balaton.hu, amelyen turisztikai információkat, szállásokat, programokat is

találnak a böngészők. A honlapot 2010-ben az év honlapja kategória különdíjával

jutalmazták.

A térségi munka szervezésébe Hévíz is beleszólási jogot kapott, mivel 2009 után, 2010-

ben is 500 000 Ft értékű tulajdonrészt vásárolt a HTME a Nyugat-Balatoni Turisztikai

Nonprofit Kft.-ből, így szerepet kapott a térségi munkafolyamatokban is.

Üdülési Csekk elfogadó helyet hoztak létre Hévízen, mely tovább erősíti a város

turisztikai és közigazgatási térségi szerepét is. A szolgáltatással megkönnyítik a

szolgáltatók csekkátadás-átvétel folyamatát, mely pozitív fogadtatásra talált a

környéken. Az átvételekből az egyesület számára 620 ezer Ft jutalék származott.

A Magyar Turizmus Zrt.-vel eredményesen tud együttdolgozni az egyesület, amit a

jövőben is szeretnének fenntartani, a hévízi akciók szervezését a Zrt.-vel fogják a

jövőben is folytatni. 2009-ben Oroszországban workshopot tartottak, ami sikerrel zárult,

az orosz portálokon is megjelentek a hévízi akciók, a gyógytóval rendelkező város

egyre népszerűbb az oroszok körében. A 2010-re tervezett jekaterinburgi workshop az

izlandi vulkánkitörés okozta légi korlátozások miatt elmaradt. Az viszont bizonyos,

hogy a jövőben egyre nagyobb hangsúlyt fognak fektetni az orosz piacra.

2011-ben az egyesület tevékenységét a TDM pályázatból fogják finanszírozni, továbbra

is szeretnének együttműködni a helyi önkormányzattal, a Nyugat-Balatoni Turisztikai

Iroda Nonprofit Kft.-vel, a Hévízi Kistérség Önkormányzatainak Többcélú

30 Karádi Szabolcs szóbeli közlése alapján, 2011. 02.07.

60

Társulásával, a Magyar Turizmus Zrt.-vel, a külképviseletekkel, a Balatoni Regionális

Marketing Igazgatósággal, valamint a Gróf I. Festetics György Művelődési Központtal.

A 2011-es tervekben szerepelnek külföldi vásárok, nagyobb média megjelenések, cseh-

és szlovák workshopok, rádiós és online kampányok, study tourok, óriástáblák és

televíziós megjelenések egyaránt az eddig bevált módszerek segítségével.

4. A Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft. mint térségi szervezet

Az 1990-es évek elején számos helyi kihívás hívta életre a ma Keszthelyen

székelő térségi szervezetet, mely saját korát is megelőzte.31 A rendszerváltást követően

komoly gondot okozott a nyugat-balatoni térség Balaton régión belüli mostoha helyzete,

a vízminőségi problémák, a visszaeső vendégszám, a hangsúlytalan piaci megjelenés, a

kevés szolgáltatási háttér, a keszthelyi Tourinform iroda lehetetlen helyzete. Az aktív

turizmus egyre inkább elterjedt, így a turisták egyre jobban elkezdtek turisztikai

desztinációk után érdeklődni, egy-egy település ajánlata többé nem elegendő. A turista

akkora területet keres fel, amekkorában az elvárt élménye biztosítható, csak a

kiválasztás után néz szolgáltatókat. A térség szolgáltatói, vállalkozói elkezdtek a

természetes nyugat-balatoni turisztikai térségben gondolkodni, mely összefogással

szükségessé vált egy turisztikai szervezet létrehozása is. 1994-től kezdve az

együttműködésben a Keszthely – Hévíz kistérség, Keszthely város Önkormányzata

úttörő szereppel bírt. A Keszthelyi Vállalkozói Klub is szorgalmazott egy turisztikai

összefogást. 2000-ben, mint a Nyugat-Balaton turisztikai szervezete kezdte meg a

működését a Nyugat-Balatoni Térségmarketing Kht., mely a Tourinform irodát is

magába integrálta. Keszthelyen és környékén minden külföldi példa nélkül a

szolgáltatói szféra összefogásával indult el a térségi turisztikai munka.32

2000-ben 7 önkormányzat és 11 vállalkozás írta alá a Társasági Szerződést, mely

létrehozta a Nyugat-Balatoni Térségmarketing Kht.-t. Keszthely város a beszedett

idegenforgalmi adó (IFA) állami támogatással kiegészített összegének 10%-át a térségi

szervezet számára átadta, valamint a Tourinform működésére plusz 5 millió Ft-ot

biztosított. A többi önkormányzat és a vállalkozók egy külön szindikátusi szerződésben

31 Tar László szóbeli közlése alapján, 2011.02.03. 32 Tar László szóbeli közlése alapján, 2011.02.03.

61

rögzítették, hogy három éven át az alapító tagok legalább a befizetett alaptőkének

megfelelő összeggel támogatják a szervezet térségi munkáját. Ez a finanszírozási forma

az aránytalan befizetési hajlandóság miatt sikertelennek bizonyult. 2003-ban pénzügyi

reformot hajtottak végre. Az önkormányzatok az állandó lakosság arányában 150 Ft/fő

kvóta alapján járultak a közösségi munkához, míg a vállalkozók kötelező befizetései

megszűntek, cserébe a Kht. vállalkozói csomagokat ajánlott, amelyet bárki igénybe

vehetett a megfizetése után. Az önkormányzati összeg a működés költségeire volt

elegendő, míg a vállalkozók által fizetett összeget a marketingmunkára lehetett

fordítani. 2007-től újabb változások mentek végbe, az önkormányzatok kötelező

befizetései megszűntek, akik fizettek, azok igénybe vehették a különböző

szolgáltatásokat. A díjbefizetés mértéke a beszedett IFA és az állandó lakosság alapján

lett meghatározva, a befizetett összeghez meghatározott szolgáltatási csomag tartozott.

A vállalkozók alapdíjat fizettek, melyért cserébe szolgáltatásokat válogathattak össze a

Kht. kínálatából. A 2006-ban kidolgozott rendszer maradt érvényben, mindenkire

érvényes díjfizetési rendszert hoztak létre, nincs különbség a bejegyzett és

együttműködő partnerek között, a szolgáltatások igénybe vétele a befizetések szerint

önkéntes alapon lehetséges.33 2003 után változott a tagok száma is, egészen 2008-ig 8

önkormányzat, 12 vállalkozás, valamint 40-48 szerződéses partner volt a Kht. tagja.34

A finanszírozási reform mellett a tulajdonosi szerkezet átalakítására is szükség volt,

mely 2009-ben sikeresen végbement, a Kht. Kft.-vé alakult, amely az ország első térségi

szervezetévé lépett elő. Jelentős változás volt a Keszthelyi Turisztikai Egyesület

létrehozása, mely a Kft.-ből kiválva kapja a keszthelyi önkormányzattól a támogatást,

majd az adja tovább a felhasználható összeget meghatározott célokra a Kft. számára.

Keszthely tulajdoni dominanciája is megszűnt, a város mellett a környék turisztikai

egyesületei lettek a fő tulajdonosok, amelyek tömörítik az adott település

önkormányzatait és vállalkozóit, tehát az egyesületek által bonyolódik a finanszírozás

menete (2009-es beszámoló, 2010). 2009-től pontosan 5 önkormányzat (Keszthely,

Rezi, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Balatongyörök), 7 turisztikai egyesület (Keszthely,

Hévíz, Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Balatongyörök, Zalakaros és Zala Termál

(Kehida) turisztikai egyesület) és egy vállalkozás a Kft. tagja.35

33 http://west-balaton.hu/downloads/A_Nyugat-Balatoni_Turisztikai_Iroda_nonprofit_Kft_tortenete.pdf A Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda nonprofit Kft története letöltve 2011.02.08. 34 Tar László írásbeli közlése alapján, 2011.05.04. 35 Tar László írásbeli közlése alapján, 2011.05.04.

62

2009-ben a Kft. közhasznú bevételei között szerepeltek az alapítói támogatások

biztosításai, a Keszthelyi Önkormányzattól a helyi egyesület által megkapott

támogatások, a Zala megyei Közgyűlés Turisztikai Bizottsága által kiírt pályázaton

nyert támogatás, egy 2008-ban elnyert pályázati összeg egy része, illetve a civil

szervezetek támogatása. Vállalkozói bevételei is voltak a szervezetnek, ilyen a

vállalkozói marketing tevékenység bevétele, melybe a vállalkozások által nyújtott

támogatások is beletartoznak, ilyen az egyesületi marketing bevételek, melybe

szponzori díjak, kiadvány-támogatások tartoznak, illetve ilyen bevétel a Kft.

vállalkozási tevékenységéből származó jövedelem is. A költségeket marketing és

működési költségekre szokták osztani. A marketing tevékenységek nagyon sokszínűek:

térségi kiadvány (Nyugat-Balaton Travel Magazin), térségi invitatív honlap (www.west-

balaton.hu), kerékpáros túratérképek, prospektusok, Info map-k, Keszthely kártya,

programfüzetek, hirdető táblák készíttetése, study tourok, szakmai vásárok, hirdetések,

reklámok kivitelezése. A működési költségek közé tartoznak a személyi jellegű

kifizetések, az anyagi és nem anyagi jellegű költségek. A tulajdonosi kör

megváltozásával Keszthely megőrizte vezető szerepét, de emellett tulajdonos lett

további hét turisztikai egyesület, a többi tag változatlan formában megtartotta a

tulajdonjogát. A sorozatos reformok során az ország első, valódi térségi szervezete jött

létre a Nyugat-Balatoni régióban, mely pályázatot nyújt be 2011-ben a térségi TDM

pályázatra (2009-es beszámoló, 2010).

A térségi szervezet főbb tevékenységei: az üzleti terv készítése, a tagság szervezése, a

szervezetfejlesztés, a marketingtevékenységek elvégzése, valamint a vállalkozói

tevékenység. Az üzleti terv két részből áll: a marketing és a pénzügyi tervből, melyek a

turisztikai jövőkép alapjait szolgálják, ezek meglétével lehet az önkormányzatokat,

vállalkozókat megnyerni az együttműködéshez. A pénzügyi tervvel a működési

költségek is jobban átláthatóbbak. A tagság szervezése az egyik legnehezebb feladat,

hiszen sokszor a számszerű bizonyítás sem elegendő a megnyeréshez. Nem elegendő

csak beszervezni egy tagot, az együttműködéshez elengedhetetlen a folyamatos

kapcsolattartás, elégedettségi vélemények beszerzése, így lehet eredményesen

kivitelezni a fejlesztéseket. A szervezetfejlesztés szintén nagyon fontos feladat a térségi

munkában, mindenkinek biztosítani kell az érdekérvényesítés lehetőségét. A Társasági

Szerződés rögzíti a döntési mechanizmust, a marketing munkával kapcsolatos

tevékenységekben a marketing taggyűlés dönt, ahol minden partnernek egy szavazata

van. A törzstőke 40%-át meghaladó pénzügyi döntésekben a tulajdonosi taggyűlés

63

határoz, így a marketing tevékenységek döntéseit a tulajdonosi gyűlésnek is el kell

fogadnia, csak azután kezdődhet meg az érdemi munka. A marketingtevékenységek

közé sorolható a vonzerőleltár készítése, kiadványok készítése, turisztikai weboldal

működtetése, turisztikai vásárokon való részvétel kivitelezése, a study tourok szervezése

a média és a szakma számára, valamint a turisztikai termékfejlesztés és annak

promóciója. Különösen fontos, hogy a marketing terv megvalósítható legyen, hogy

mindenki részt vegyen a gyakorlati megvalósításában, csak így tartható egyben a

szervezet. A vállalkozási tevékenységekből a szervezet profitálhat, ha egy munkát

megfizettet a tagokkal, de a végső kivitelezést olcsóbban sikerül megoldania, akkor

pótlólagos forrásokhoz jut, amit vállalkozási tevékenységekre fordíthat. A Kft.-nél ilyen

költségből készült el a térség kerékpáros túratérképe. A tevékenységek pontos végzése

nagyon fontos, hiszen mindenki elégedettségét szükséges elérni ahhoz, hogy a

szervezeten belül ne induljon meg a bomlási folyamat. A nyugat-balatoni turisztikai

térségben mindent megtesznek a feladatok maximális sikerességéért. A szervezet

legnagyobb kihívása a folyamatos, megfelelő üzleti tervek elkészítése, hiszen az egész

térségi együttműködés alapja a kivitelezhető, mindenki számára kedvező üzleti terv. A

térségi szervezetnek állandó előnyöket kell biztosítania a tagok számára, ami talán a

legnehezebb feladat, hiszen sokan a pénzügyi előnyöket tartják szem előtt. A Nyugat-

Balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft. az önkormányzatok felé biztosítja a térségi

invitatív és tematikus kiadványok készítését, térségi fotó és adatbank létrehozását,

turisztikai weboldal működtetését, vásári megjelenéseket, turizmusfejlesztést,

rendezvényszervezésben, szakmai ügyekben való tanácsadást, illetve média

megjelenéseket. A vállalkozók számára garantálják a térségi szálláskatalógusok

készítését, a vásárokon való szereplést, study tourok szervezését, a külföldi és belföldi

médiában, sajtóban a vállalkozói ajánlatok megjelentetését (2009-es beszámoló, 2010).

A 2000-ben létrehozott Nyugat-Balatoni Térségmarketing Kht. a TDM modell direktben

történő kivitelezése nélkül alulról induló, önkéntes szerveződésből jött létre, majd a

több mint 10 éves fennállása során a sorozatos reformok kivitelezésével térségi TDM

szervezetté vált.36 A térség turisztikai életének legfontosabb egysége lett, amely komoly

erőfeszítéseket tesz az idegenforgalom javításáért, munkája példaértékű lehet más

térségek számára is.

36 Tar László szóbeli közlése alapján, 2011.02.03.

64

5. TDM rendszer sikerességének, továbbfejlesztésének kérdései

A nyugat-balatoni térségben Hévízen létrejött a településszintű TDM szervezet,

mely csatlakozott a térségi szintet jelentő Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit

Kft.-hez, ezzel a TDM-modell két alsóbb szervezeti szintje megvalósult. Joggal merül

fel a kérdés, hogy a felsőbb szintek kialakítása hol tart. Hazánkban még nem jött létre

sem regionális, sem országos szintű szervezet, bár kezdeményezések vannak. A Balaton

régióban már tervek is vannak az első regionális TDM szervezet kialakítására, melyek

szerint 2012-re a Magyar Turizmus Zrt. létrehozná a Balaton körüli regionális

szervezetet. A legcélszerűbb megoldás a Magyar Turizmus Zrt. által működtetett

Regionális Turisztikai Irodák regionális szervvé való átalakítása lenne, hiszen így is

ezen irodák végzik a regionális feladatköröket, kapcsolatot tartanak a településekkel. Ha

létrejönne a regionális szint, ahhoz csatlakozhatnának a térségi szervezetek, így nem

kell külön minden településsel intenzív kapcsolatot tartani, sokkal egyszerűbb lenne a

koordinálás regionális szempontból.37

A Magyar Turizmus Zrt. nem zárkózik el a további TDM szervezetfejlesztés elől,

hiszik, hogy a csoportmunka segítségével versenyképes magyar turizmus hozható létre,

mellyel mind a turista, mind a szakma, mind a lakosság jól jár. A Magyar Turizmus Zrt.

partnerként kezelte eddig is a helyi és térségi TDM szervezeteket, hiszen a Regionális

Marketing Igazgatóságai által a TDM szervezetekhez is eljutottak a Magyar Turizmus

Zrt. kutatási eredményei, illetve számos közös marketing akció keretében a TDM

szervezetek is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra (Katona, 2011).

A jelenlegi politikai elképzelés pályázatok által elnyerhető forrásokkal támogatja a

TDM szervezetek kialakítását. 2011-ben az Új Széchenyi Tervnek megfelelően helyi és

térségi szintű TDM szervezetek pályázhatnak állami forrásokra. A regionális és az

országos szervezeti rendszer kiépítése, átalakítása még várat magára, előbb érdemesebb

az alsóbb szinteket megerősíteni és csak aztán át- vagy kialakítani a regionális, illetve

nemzeti szintet.

42 TDM szervezet országos szövetséget hozott létre, melynek Balogh Károly lett az

elnöke. 2011. március 4-én rendezett TDM Konferencián a gyakorlatban felmerülő

szabályozási és finanszírozási gondokról beszélt. Az önkormányzati választásokat

követően sok helyen új városvezetőség jött létre, akik még nem elkötelezettjei a TDM 37 Horváth Orsolya szóbeli közlése alapján, 2011.02.04.

65

szervezeteknek, nem értik a rendszer lényegét. A finanszírozási lehetőségek elég

szűkösek, az önkormányzatokkal alkudozások sorát kell megvívni a TDM

szervezeteknek, így nehéz hosszú távra tervezni. A turisztikai szolgáltatók szerepe

romlott 2009 óta, így reményt vesztve nem kívánnak csatlakozni a TDM

szervezetekhez, de ha mégis, akkor inkább a saját érdekeiket a városi érdekek elé

helyezik. Balogh Károly a megoldást a szoros szakmai együttműködésben, a részben

(önkormányzattól) független finanszírozásban, a monitoringban és a megfelelő képzési

rendszer kialakításában látja.

Összegzés

Az emberi jogok kiteljesedésével, a gazdaság fejlődésével, a technológiai

haladással, a demográfiai és társadalmi változásokkal, a kommunikációs, illetve az

információs technológiák fejlődésével, az utazásbiztonság javulásával, a turisztikai

marketing tevékenységek korszerűsödésével a 20. század második felére kialakult a

modern turizmus. A modern turizmusról elmondható, hogy korunk globális társadalmi

jelensége, emberi alapszükséglet, a szabadidő hasznosítás egyik kedvelt formája, az

emberi viszonyok, a politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatok közvetítője, az

életminőség következménye és meghatározó eleme, számos ország jelentős gazdasági

ágazata. Gazdasági szerepe fokozatosan növekedett a GDP-előállító funkciója, a

munkaigényes jellege és a kiemelkedő beruházás-gerjesztő hatása miatt.38 Az egész

világon a fenntartható és versenyképes turizmus kialakítása a cél, ezért a legfontosabb

fejlesztési irány a turisztikai desztinációs menedzsment rendszer létrehozása a

turizmusban érdekelt országokban, így hazánkban is. Az Európai Unióhoz való

csatlakozásunkhoz kötődik hazai megjelenése, bár hasonló együttműködési hajlandóság

már az előtt is létezett, melyre jó példa a szakdolgozatomban bemutatott Nyugat-

Balaton Turisztikai Iroda Nonprofit Kft., mely már 2000 óta működik. Az

idegenforgalom egyre jobban felértékelődik hazánkban, amit alátámaszt az a tény, hogy

a jelenlegi politika biztosítja a támogatási forrásokat, illetve, hogy a felsőoktatásban a

legnépszerűbb szak a jelentkezők között.

A TDM rendszer a világon már több helyen sikeresen működik, azonban azért, hogy

hazánkban is hasonló eredmények legyenek, még sokat kell tenni. Már elindultunk a

38 Mundruczó-Pulay-Tököli, 2010.

66

kijelölt úton, léteznek helyi, illetve térségi szervezetek. A jövőben remélhetőleg tovább

növekszik a TDM szervezetek száma, illetve a regionális szintű szervezetek is

létrejönnek.

Szakdolgozatom hipotézise beigazolódott, hiszen az elméleti és gyakorlati TDM

rendszer megismerése után is úgy vélem, hogy az új turisztikai fejlesztési irány pozitív

hatást gyakorol a hazai idegenforgalom fejlődésére, illetve, hogy a szervezet keretein

belül megvalósuló összefogással és együttműködéssel sokkal dinamikusabban bővülhet

a turisztikai ágazat. A TDM rendszer elméleti és a gyakorlati oldalának áttekintése után

azt a következtetést vontam le, hogy a szervezeti fejlesztés hasznos, de minden

desztinációnak a saját képére kell formálnia a szervezetet, ahhoz, hogy az megfelelően

szolgálja a feleket. Gondolok itt a vonzerő pontos felmérésére, a turisztikai termék

megfelelő kidolgozására, a sikeres marketing és pályázati munkára. Az is világossá vált

számomra, hogy az elmélet hasznos, de az csak támpontokkal szolgálhat, mert a siker

kulcsa a gyakorlati megvalósításban van, amiben mindenkinek ki kell vennie a részét.

Interjúalanyaim mindannyian saját tapasztalataikból és meggyőződéseikből kiindulva

hisznek az új szervezeti rendszer sikerességében, de még nagyon sok tennivalót vélnek

felfedezni ahhoz, hogy egy komplett, jól működő rendszer jöjjön létre hazánkban.

Egyelőre mindenki a saját szerepét szeretné megerősíteni, reménykedve, hogy a jövőben

mindenki profitálhat a magyar turizmusból.

67

Irodalomjegyzék

Könyvek, tanulmányok:

Csoma Borbála (2002): Magyar fürdővendégek a gräfenbergi vízgyógyintézetben. Egy

csehországi fürdő mindennapjai magyar szemmel. Korall Társadalomtörténeti

Folyóirat, 7-8. szám 78-94. o.

Lengyel Márton (szerk.) (2008): TDM Működési Kézikönyv. Heller Farkas Főiskola,

Budapest, 212. o

Mundruczó Györgyné – Pulay Gyula – Tököli László (2010): A turisztikai fejlesztések

állami támogatása térségi és nemzetgazdasági szintű hatékonyságának vizsgálata.

Állami Számvevőszék Kutató Intézete, Budapest, 136. o

Nyirádi Ágnes – Semsei Sándor (szerk.) (2007): Balatoni TDM füzetek. Balatoni

Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht., Siófok, 108. o

Oláh Miklós (2003): Egy rendhagyó régió rendhagyó helyi társadalmáról. Comitatus,

7-8. szám 27-41. o.

Pernyéz István (2003): Turizmus. Perfekt-Books, Miskolc, 377. o

Perczel György (2003): Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. ELTE Eötvös

Kiadó, Budapest, 638. o

Polgár Judit – Babarczi Magdolna (2010): A turisztikai régiók vendégforgalma, 1999-

2008. Turizmus Bulletin, 1-2. szám 93-106. o.

Romsics Ignác (2005): Magyarország története a XX. században. Osiris Kiadó,

Budapest, 668. o

Szarka Lajos (2008): Hévíz. Xéni Art Kiadó, Hévíz, 229. o

Szántó Endre (2006): Hévíz és környéke. Faa Produkt Nyomda, Veszprém, 165. o

Szántó Endre (2008): Hévíz története. Hévíz Város Önkormányzata, Hévíz, 71. o

Víg Tamás (2010): A turisztikai desztinációmenedzsment (TDM) rendszer kiépítése

Magyarországon. Turizmus Bulletin, 2010. 1-2. szám, 118. o.

Víg Tamás (2010a): Fogalomjegyzék a TDM-rendszer témakörhöz. Turizmus Bulletin,

2010. 1-2. szám, 119. o.

Walkó Miklós (2009): A magyar turizmus fejlődése az elmúlt 40 évben. IN: Szalók

Csilla (szerk.): Új kihívások a turizmusban és a szállodaiparban: konferenciakötet.

Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest, 45-54. o.

68

TDM-előadások anyagai:

Nemes Andrea (Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezető): Az alakuló TDM

szervezetek. A „TDM Szervezetek szerepe az utazási piacon” konferencia és

vitafórum, Budapest, 2011.03.04., Internetes elérhetősége:

http://www.turizmus.com/utazas/index/4001/10005?CAKEPHP=021ab25c9903b1d26

213eef5e85b1032 (2011.03.08.).

Balogh Károly (TDM Szövetség elnöke): TDM szervezetépítés aktuális kérdései. A

„TDM Szervezetek szerepe az utazási piacon” konferencia és vitafórum, Budapest,

2011.03.04.

Katona Ilona (Észak-Alföldi Regionális Marketing Igazgatóságának (RMI) igazgatója):

Nyitott kapuk - tárt karok. Hogyan segíti a TDM szervezetek munkáját az MT Zrt? A

„TDM Szervezetek szerepe az utazási piacon” konferencia és vitafórum, Budapest,

2011.03.04.,

Internetes elérhetősége:

http://www.turizmus.com/utazas/index/4001/10005?CAKEPHP=021ab25c9903b1d26

213eef5e85b1032 (2011.03.08.).

Kovács Miklós (Önkormányzati Minisztérium turisztikai szakállamtitkára, 2008):

Turizmus és térségi összefogás a „TDM” rendszer kialakításán keresztül. Országos

Kistérségi Konferencia, Budapest, 2008.10.07. Internetes elérhetősége:

http://www.mth.gov.hu/main.php?folderID=950 (2010.04.11.)

Horkay Nándor (VÁTI Területi, Tervezési és Értékesítési Iroda): Turisztikai intézmény-

és szervezetfejlesztés 2007-2013. A TDM szervezeti rendszer kiépítése és kérdései.

Országos Kistérségi Konferencia, Budapest, 2008.10.07. Internetes elérhetősége:

http://www.mth.gov.hu/main.php?folderID=950 (2010.02.24.)

Egyéb kiadványok:

Hévíz Turizmus Marketing Egyesület: Időszaki beszámoló a 2010. évi tevékenységről.

Hévíz, 2010. 11. 08.

Hévíz Turisztikai Desztinációs Menedzsment – TDM Egyesület: Alapszabály. 2011.

Központi Statisztikai Hivatal: Jelentés a turizmus 2006. évi teljesítményéről. Budapest,

2007. 07.

Központi Statisztikai Hivatal: Jelentés a turizmus 2009. évi teljesítményéről. Budapest,

2010. 07.

69

Bolla Krisztina: A Hévíz Turizmus Marketing Egyesület szerepe Hévíz városának

turizmusában. Szakdolgozat, Keszthely, 2009.

Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft. beszámolója, 2009.

Internetes források:

Központi Statisztikai Hivatal honlapja:

http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,115776&_dad=portal&_schema=PORTAL

KSH Tájékoztatási Adatbázis: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/index.jsp

Hévíz város honlapja: http://heviz.hu/index2.html

Hévízi Gyógytó honlapja: http://www.spaheviz.hu/hu/

HTME honlapja: http://www.hevizmarketing.hu/

Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium honlapja:

http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/fav/favm/index.htm

Vidékfejlesztési Minisztérium honlapja:

http://www.fvm.hu/main.php?folderID=908&articleID=3859&ctag=articlelist&iid=1

EU pályázati portál:

http://eupalyazatiportal.hu/uszt/gyogyito_magyarorszag_egeszsegipari_program/turiszti

kai_desztinacio_menedzsment_szervezetek_letrehozasa_fejlesztese/nyugat_dunantul_

balaton/

West-Balaton honlap: http://west-balaton.hu/

Interjúalanyok:

Bolla Krisztina – Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. marketing asszisztense

Előházi Krisztina - Prestige Ház **** sales and marketing menedzsere

Horváth Orsolya – Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója

Karádi Szabolcs – Prestige Ház **** és a Macchiato Kávézó tulajdonosa

Kepli József – Hévíz Város Alpolgármestere

Németh Nándor – Pannon Elemzőiroda ügyvezető igazgatója

Tar László – Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója

70

Mellékletek

Magyar világörökségi helyszín Felvétel időpontja Kategória

Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed Andrássy út és történelmi környezete

1987 2002 kulturális

Hollókő ófalu és táji környezete 1987 kulturális Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt

barlangjai 1995 természeti

Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete 1996 kulturális

Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta 1999 kulturális - kultúrtáj

Pécs Ókeresztény sírkamrák 2000 kulturális

Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj 2001 kulturális - kultúrtáj

A Tokaj-Hegyalja történelmi borvidék kultúrtáj 2002 kulturális - kultúrtáj

Busójárás - Mohács 2009 szellemi- kulturális

Karcagi – kunsági birkapörkölt 2010 szellemi- kulturális

Mezőtúri fazekasság 2010 szellemi- kulturális

Kalocsai hagyományok, motívumvilág 2010 szellemi- kulturális

1. melléklet: Világörökségeink. Forrás: http://www.vilagorokseg.hu/portal/helyszinek.php

http://itthon.hu/vilagoroksegekhttp://www.szellemiorokseg.hu/index.php?menu=hirek&h_id=188

(2011.03.10.)

71

72

Magyar várományosi lista tagjai Kategória

Dunakanyar kulturális - kultúrtáj A Tihanyi félsziget, a Tapolcai-medence

tanúhegyei és a Hévízi tó kultúrtáj

A budai termálkarszt-rendszer barlangjai természeti A Komárom / Komarnoi erődrendszer kulturális

Tájház hálózat Magyarországon kulturális Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok kulturális - kultúrtáj Az északkeleti Kárpát-medence

fatemplomai kulturális

A római limes magyarországi szakasza kulturális Tarnóc ősélőhely természeti

Lechner Ödön független, premodern építészete kulturális

Solymászat szellemi-kulturális Matyó örökség: hímzés, viselet és folklór szellemi-kulturális

A Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége szellemi-kulturális

2. melléklet: Magyar várományosi lista. Forrás: http://www.vilagorokseg.hu/portal/helyszinek.php

http://szellemiorokseg.hu/index.php?menu=elemek_a_jegyzekben&m=nemzeti

3. melléklet: Magyarország hévízfeltárásra alkalmas területei és a hévízkutak területi eloszlása.

http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/fav/favm/image12.htm

73

4. melléklet: Elismert gyógyvizekkel rendelkező települések.

http://www.kvvm.hu/szakmai/karmentes/kiadvanyok/fav/favm/index.htm

74

5. melléklet: Magyarország üdülőkörzetei. Forrás: Perczel, 2003

75

76

6. melléklet: Balaton régió. Forrás: Balaton kiadvány, 2011.

7. melléklet: Hévíz város térképe.

77

HTME tagjai

Guszti Villa Aal Apartman

Házisárkány Vendégház Harmónia Apartman

Fortuna I. Bt. - Fortuna Villa Prestige Ház Kft. - Prestige Ház

Antal Ház Klára Villa

Trenddent Bt. Rittgasser és Müller Kft. - Napfény Apartmanház

TS ALPOK Kft. - Mónika Apartman Abolem Villa

Adler Apartman Villa Viktória

Gabi Villa Timpa Apartmanház

Három a Kislány Vendégház Gyöngyvirág Étterem

Borház-Étterem Kft.-Első Hévízi Borház-Étterem Fiáker Gastro Kft. Kocsi-Resti Kft.

Gasztromókus2005 Kft. Magyar Csárda Étterem

IL CAFFE Kft. Rezi Borház

Cezar Winery Kft. Ludwig Borozó

Pogány Bt. - Sörsarok-Hofbräu Vendéglő Szasza-Tours Bt.

Zalathermal Utazási Iroda Mutsch Ungarn Reisen

Robinson Tours 1000 Út Kft.

Fox Autorent Kft. Friend-Travel Kft. - Bus Expressz

Castrum Gyógycamping Kft. Jankó Kerékpáros Csapata Bt.

Admirál Optika Balaton Ballooning Kft.

Szemőr Bt. Mega-Sol Kft.

8/1. melléklet: Hévíz Turizmus Marketing Egyesület tagjai. Forrás: Bolla Krisztina írásbeli közlése alapján saját szerkesztés

78

HTME tagjai

Napsugár Üdülő- és Lakásszövetkezet - Hotel Napsugár

Hotel Garden Kft. - Lotus Therme Hotel & Spa

Hotel Carbona Zrt. - NaturMed Hotel Carbona

Aquamarin Kft. - Hotel Aquamarin

Hévízi Palace Hotel Kft.

Hévinvest Spa-Golf Zrt. - Hotel Európa fit

Danubius Hotels Zrt. - Danubius Health Spa Resort Hévíz

Danubius Hotels Zrt. - Danubius Health Spa Resort Aqua

Hunguest Hotels Zrt. - Hunguest Hotel Helios

Hunguest Hotels Zrt. - Hunguest Hotel Panoráma

ForHotels Kft. - Spa & Wellness Hotel Fit

Kolping Hotel Kft.

Rudolf Segélyegyesület - Hotel Erzsébet

Honvédkórház - Állami Egészségügyi Központ

Bartha Hotel Kft. - Park Hotel Hévíz

Majerik Gyógyszálló

Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Nonprofit Kht.

Hévíz Város Önkormányzata

Hévízi Szobakiadók Szövetsége

Gróf I. Festetics György Művelődési Központ, Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény

Hévízi Kistérség Önkormányzatainak Töbcélú Társulása

Kehidahustányi Vendégvárók Egyesülete

Va-Vestor Kft. (Zena Beauty + Med Center) 8/2. melléklet: Hévíz Turizmus Marketing Egyesület tagjai.

Forrás: Bolla Krisztina írásbeli közlése alapján saját szerkesztés

79

9. melléklet: Hévízi Tourinform Iroda, a Hévíz Turizmus Marketing Egyesület székhelye.

10. melléklet: Hévíz Város Polgármesteri Hivatala.

80

11. melléklet: A pályázati forrásból felújított Rákóczi utca (Sétáló utca) Hévízen

12. melléklet: Tófürdő bejárata a Schulhof sétány felől.

81

14. melléklet: Keszthelyi Tourinform Iroda, a Nyugat-Balatoni turisztikai Iroda Nonprofit Kft.

székhelye.

13. melléklet: Reggeli ködben a Hévízi-tó.

82

15. melléklet: Nyugat-Balaton térsége. Forrás: Nyugat-Balaton Travel Magazin

83