8
I harosberényben egy iskolaudvar mellett haladt el a Maraton futó- csapata, és a kerítésen keresztül, mint kíváncsi madárfiókák, egy csapat gyerek dugta ki a fejét, és lelke- sen integetett. A 42 napos, 2 000 kilométeres futás során a csapat közel 120 iskolával szervezett meg már előre programokat. Ezeken a rendezvényeken a Maraton tagjai a drogok veszélyeiről tartot- tak előadásokat a gyerekeknek. Az iharosberényi iskolával éppenséggel nem volt ilyen előre megbeszélt találkozó, de látva a gyerekek kitörő lelkesedését, amit az egységes mezbe öltözött, nemzeti zászlóval ékesített futócsapat váltott ki belőlük, a maratonisták gyorsan döntöttek, és megváltoztatták a programjukat. A futók a gyerekek hangos üdvrivalgása közepette bekanyarodtak az iskola udvarára. A csapat és a gyerekek közötti röpke ismerkedés közben előkerült egy tanár néni is. A futók röviden bemutatták neki a Maraton tevé- kenységét, majd némi konzultáció zajlott az igazgatónővel, és már meg is született a döntés: „Legyenek szí- vesek, tartsák meg azt a drogellenes előadást!” Ez a néhány perc és a gyerekek tényleges érdeklődése elég volt ahhoz, hogy összebarátkozzanak a futókkal, s amikor elindultak befe- lé az iskola aulájába, úgy tömörültek a csapat tagjai körül, mint fürtön a szőlőszemek. A tanárok összeszedték a teljes felső tagozatot, és a gyerekek beáll- tak szépen, fegyelmezetten, balra a kisebbek, jobbra a nagyobbak. Generációkat átölelő küzdelem a drogok ellen A 2002-ben kezdődő Drogmentes Magyarországért Maraton a csat- lakozó társadalmi szervezetek széleskörű támogatásával az idei évben Magyarország legnagyobb civil kezdeményezésű drogellenes rendezvénysorozatává vált. A 2005-ös Maraton futói Magyar- ország összes megyéjén keresztül vezető útjuk során több mint 300 települést érintettek, mindenhol rendezvényeket és előadásokat tartva és kiadványokat osztogatva, hogy minden korosztályt felvilágosítsanak a droghasználat és drogvisszaélés veszélyeiről, és drogmen- tes életre buzdítsák őket. „Eldöntöttük, hogy nem fogjuk tétlenül nézni a drogok terjedését” – mondta futótársainak és a szcientológus segítők csapatának tartott megbeszélé - sen a maraton „szülőatyja”, Kunfalvy Ákos, egykori többszörös magyar bajnok tőrvívó. „A ma gyermekei alkotják a jövő nemzedékét, és ez a Maraton láthatóan versenyfutás a drogok terjedésével szemben. Minden erőfeszítésünkkel azon vagyunk, hogy mi érjük el először a gyerekeket – az igazsággal a drogokról.” Magyarország jelen helyzete A Drogmentes Magyarországért Maraton üzenete mindaddig fontos marad, amíg a drogok kérdése súlyos probléma lesz Magyarországon. Miután 1989-ben megnyíltak a határok, Magyarország az egyik fő szállítási útvonallá vált Ázsia és Nyugat-Európa között. A vissza- hatás hamarosan láthatóvá vált az intravénás droghasználók ugrássze- rűen növekvő számában, különösen az 1994. és 1996. közötti időszakban, amikor a számuk minden évben dup- lájára nőtt. A ‘90-es évek második felében a középiskolások körében szintetikus „party-drogokkal” elkö- vetett visszaélések száma több mint a hétszeresére emelkedett. És ahogy a tiltott drogfelhasználás növeke- dett, vele együtt növekedett a hozzá kapcsolódó bűnesetek száma is. A Maraton szóvivői rámutattak, hogy a társadalom széles körében végzett legfrissebb felmérések szerint a 18 és 34 éves kor közötti lakosság 39 százaléka használt már illegális drogokat, és a középiskolások egy- ötöde szívott vagy fogyasztott már valamilyen kábítószert. És amíg egyesek megpróbál- ják letagadni ezeket a tényeket, a A MAGYARORSZÁGI SZCIENTOLÓGIA EGYHÁZ LAPJA 5.SZÁM Közel 2 500 évvel ez- előtt egy Pheidippides nevű futó 42 kilomé- tert futott Marathon faluból Athénba egy fontos győzelem hí- rével. Idén több mint 5 200 magyar vett részt egy, a Maraton hagyományán alapu- ló eseményben – a 2005-ös Drogmentes Magyarországért Maratonban. A 42 napos, több mint 2 000 kilomé- teres futáson részt vevő sportolók nagyon jó híreket hoztak a társadalomnak: „Lehet valamit tenni a drogok ellen – és a drog- használat fölötti győzelem karnyújtásnyira van.” Nagyon sok nemzeti vezető és elis- mert sportoló továbbította ezt az üzenetet, aki azért csatlakozott a maratonfutókhoz, hogy iskolákban, szélesebb körű rendezvé- nyeken felszólaljon a drogok ellen. Dr. Túrós András altábornagy, az Or- szágos Polgárőr Szövetség elnöke, tanúja volt a droghasználattal kapcsolatos bűn- és halálesetek növekedésének. „Egykori rendőrtábornokként – mondta – tudom, milyen veszélyeket rejt a kábítószer, a kábítószer-fogyasztás a felnövekvő fiatal- ságra. Ezen túl a drogok egészségkárosító hatása, a közösségellenes megnyilvánulá- sok kezelhetetlensége olyan mérhetetlen kárt okoz, amely ellen minden tisztessé- ges embernek fel kell lépnie.” Így Túrós altábornagy fáradhatatlan támogatója lett a 2005-ös Drogmentes Magyarországért Maratonnak. „Nagyon büszke vagyok, hogy egy ilyen erőfeszítést támogathatok – nyilatkozta. – Azért vál- lalom el a védnökséget, mert felelősséget érzek a jövő fiatalságáért.” Sokakkal együtt az ő támogatása is segített abban, hogy az idei Maraton több mint 120 000 embert ért el útközben és a több mint 300 általános- és középiskolá- ban megtartott közösségi eseményen ke- resztül az egész országban. Elmondható az is, hogy az összes részt- vevő rájött arra, hogy a droghasználat elle- ni küzdelemnek folytatódnia kell. Vannak olyanok, akiknek az életét már tönkretette folytatás a 2. oldalon Az országos emberi jogi kampány min- den állampolgár szabadságjogait védi – 6. oldal A maratonisták a hivatalos szervekkel és hírességekkel karöltve viszik el Magyar- ország fiataljainak az üzenetet: „Mondj nemet a drogokra! Mondj igent az életre!” Drogmentes Magyarországért Maraton: Távoltartani a fiatalokat a drogoktól Győzedelmes próbatétel a drog, és drogfogyasztásuk továbbra is megoldatlan problémaként jelentkezik – nemcsak hazánkban, hanem a világ leg- több országában is. Mégis, a Drogmentes Magyarországért Maratonhoz hasonló programokkal megvan a lehetőség arra, hogy a gyerekeket és tinédzsereket elfor- dítsuk az ilyen sorstól. A Maraton által kovácsolt szövetség, a szervezők és tá- mogatók együtt folytathatják a munkát, hogy elérjék ezt a célt. Az Ember és Szabadság mostani szá- ma közreadja ennek a történelmi, hat- hetes futásnak az eredményeit és sikere- it, ami június 4-én ott fejeződött be, ahol elkezdődött – Budapesten. És ez kapcsolódási pontként vezet tovább bennünket másik fő témánkhoz, mert szintén Budapest volt, ahová egy másik csapat, a magyar Szcientológia önkéntes lelkészei tértek vissza nem- rég az Indiai-óceán szökőár-pusztította partjairól. Ők a közé a több mint 500, az egész világból érkezett szcientológus közé tartoznak, akik munkájukat, ott- honukat és családjukat hátrahagyva keltek útra, hogy életerőt öntsenek és reményt adjanak a 2004. december 26-i katasztrófa által megtizedelt lakosságnak Dél-Thaiföldön, Szumátrán, Délkelet- Indiában és Srí Lankán. Ezeknek az önkénteseknek értékes eszközeik vannak, hogy gyakorlati se- gítséget vigyenek embertársaiknak, akár nemzetközi, akár személyes krízisre adott válaszként. A történeteik bepillantást engednek a létfontosságú „tudástárra”, amelyet bármelyik jóakaratú ember megtanulhat és használhat, hogy javítsa a saját – és környezete – életminőségét. A szcientológusok nap mint nap bebizonyítják, akár a szökőár-sújtotta partvidéki falvakban, akár a droghasz- nálat elleni harc frontvonalain: LEHET valamit tenni ezzel kapcsolatban. Meghívom Önöket, hogy nézzék meg, ez hogyan lehetséges. És mint mindig, várom észrevételeiket és kérdé- seiket. — Grózli Zoltán, szerkesztõ Levélcím:1399 Budapest, Pf: 701/215 Segítséget hozunk a szökár áldozatainak — 4. oldal Magyar önkéntes lelkészek kü- lönleges lelki segélyt nyújtottak Délkelet-Ázsiában A DROGMENTES MAGYARORSZÁG MEGTEREMTÉSE: A 2000 km-es, 42 napos drogellenes maratoni futás a Szcientológia Egyház budapesti önkéntes lelkészei- nek egyik kiemelkedő programja. Az önkéntes lelkészek szerte az országban gyerekeket és fiatalokat érnek el évente több mint 300 iskolában. Az országos kampány drogfelvilágosí- tó programjának központi elemét a felvilágosító füzetek alkotják (jobbra fent), továbbá az iskolákban tartott előadások, amelyeket maguk a futók tartanak, és amelyek segítségével a fiatalok valóban megértik, hogy miért veszélyes a droghasználat.

a magyarországi szcientológia egyház lapja 5.szám ... · „Mondj nemet a drogokra! Mondj igent az életre!” Drogmentes Magyarországért Maraton: Távoltartani a fiatalokat

  • Upload
    others

  • View
    1

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Iharosberényben egy iskolaudvar mellett haladt el a Maraton futó­csapata, és a kerítésen keresztül, mint kíváncsi madárfiókák, egy

csapat gyerek dugta ki a fejét, és lelke­sen integetett.

A 42 napos, 2 000 kilométeres futás során a csapat közel 120 iskolával szervezett meg már előre programokat. Ezeken a rendezvénye ken a Maraton tagjai a drogok veszélyeiről tartot­tak előadásokat a gyerekeknek. Az iharosberényi iskolával éppenséggel nem volt ilyen elő re megbeszélt találkozó, de látva a gyerekek kitörő lelkesedését, amit az egységes mezbe öltözött, nemzeti zászlóval ékesített futócsapat váltott ki belőlük, a maratonisták gyorsan döntöttek, és megváltoztatták a programjukat. A futók a gyerekek hangos üdvrivalgása közepette bekanyarodtak az iskola udvarára.

A csapat és a gyerekek közötti röpke ismerkedés közben előkerült egy tanár néni is. A futók röviden bemutatták neki a Maraton tevé­kenységét, majd némi konzultáció zajlott az igazgatónővel, és már meg is született a döntés: „Legyenek szí­vesek, tartsák meg azt a drogellenes előadást!” Ez a néhány perc és a gyerekek tényleges érdeklődése elég volt ahhoz, hogy összebarátkozzanak a futókkal, s amikor elindultak befe­lé az iskola aulájába, úgy tömörültek a csapat tagjai körül, mint fürtön a szőlőszemek.

A tanárok összeszedték a teljes felső tagozatot, és a gyerekek beáll­tak szépen, fegyelmezetten, balra a kisebbek, jobbra a nagyobbak.

Generációkat átölelő küzdelem a drogok ellen

A 2002-ben kezdődő Drogmentes Magyarországért Maraton a csat­la ko zó társadalmi szervezetek szé les körű támogatásával az idei évben Magyarország legnagyobb civil kezdeményezésű drogellenes rendezvénysorozatává vált.

A 2005­ös Maraton futói Magyar­

ország összes megyéjén keresztül vezető útjuk során több mint 300 települést érintettek, mindenhol rendezvényeket és előadásokat tartva és kiadványokat osztogatva, hogy minden korosztályt felvilágosítsanak a droghasználat és drogvisszaélés veszélyeiről, és drogmen­tes életre buzdítsák őket.

„Eldöntöttük, hogy nem fogjuk tétlenül nézni a drogok terjedését” – mondta futótársainak és a szcientológus segítők csapatának tartott megbeszélé­sen a maraton „szülőatyja”, Kunfalvy Ákos, egykori többszörös magyar bajnok tőrvívó. „A ma gyermekei

alkotják a jövő nemzedékét, és ez a Maraton láthatóan versenyfutás a drogok terjedésével szemben. Minden erőfeszítésünkkel azon vagyunk, hogy mi érjük el először a gyerekeket – az igazsággal a drogokról.”

Magyarország jelen helyzeteA Drogmentes Magyarországért

Maraton üzenete mindaddig fontos marad, amíg a drogok kérdése súlyos probléma lesz Magyarországon.

Miután 1989­ben megnyíltak a határok, Magyarország az egyik fő szállítási útvonallá vált Ázsia és Nyugat­Európa között. A vissza­hatás hamarosan láthatóvá vált az intravénás droghasználók ugrássze­rűen növekvő számában, különösen az 1994. és 1996. közötti időszakban, amikor a számuk minden évben dup­lájára nőtt. A ‘90-es évek máso dik felében a középiskolások körében szintetikus „party-drogokkal” elkö­vetett visszaélések száma több mint a hétszeresére emelkedett. És ahogy a tiltott drogfelhasználás növeke­dett, vele együtt növekedett a hozzá kapcsolódó bűnesetek száma is.

A Maraton szóvivői rámutattak, hogy a társadalom széles körében végzett legfrissebb felmérések szerint a 18 és 34 éves kor közötti lakosság 39 százaléka használt már illegális drogokat, és a középiskolások egy­ötöde szívott vagy fogyasztott már valamilyen kábítószert.

És amíg egyesek megpróbál­ják letagadni ezeket a tényeket, a

a m a g y a r o r s z á g i s z c i e n t o l ó g i a e g y h á z l a p j a 5 . s z á m

Közel 2 500 évvel ez­előtt egy Pheidippides nevű futó 42 kilomé­tert futott Marathon

faluból Athénba egy fontos győzelem hí­rével.

Idén több mint 5 200 magyar vett részt egy, a Maraton hagyományán alapu­ló eseményben – a 2005-ös Drogmentes Magyarországért Maratonban.

A 42 napos, több mint 2 000 kilomé­teres futáson részt vevő sportolók nagyon jó híreket hoztak a társadalomnak: „Lehet valamit tenni a drogok ellen – és a drog­használat fölötti győzelem karnyújtásnyira van.”

Nagyon sok nemzeti vezető és elis­mert sportoló továbbította ezt az üzenetet, aki azért csatlakozott a maratonfutókhoz, hogy iskolákban, szélesebb körű rendezvé­nyeken felszólaljon a drogok ellen.

Dr. Túrós András altábornagy, az Or­szágos Polgárőr Szövetség elnöke, tanúja volt a droghasználattal kapcsolatos bűn- és halálesetek növekedésének. „Egykori rendőrtábornokként – mondta – tudom, milyen veszélyeket rejt a kábítószer, a kábítószer-fogyasztás a felnövekvő fiatal­ságra. Ezen túl a drogok egészségkárosító hatása, a közösségellenes megnyilvánulá­sok kezelhetetlensége olyan mérhetetlen kárt okoz, amely ellen minden tisztessé­ges embernek fel kell lépnie.”

Így Túrós altábornagy fáradhatatlan támogatója lett a 2005-ös Drogmentes Magyarországért Maratonnak. „Nagyon büszke vagyok, hogy egy ilyen erőfeszítést támogathatok – nyilatkozta. – Azért vál­lalom el a védnökséget, mert felelősséget érzek a jövő fiatalságáért.”

Sokakkal együtt az ő támogatása is segített abban, hogy az idei Maraton több mint 120 000 embert ért el útközben és a több mint 300 általános­ és középiskolá­ban megtartott közösségi eseményen ke­resztül az egész országban.

Elmondható az is, hogy az összes részt­vevő rájött arra, hogy a droghasználat elle­ni küzdelemnek folytatódnia kell. Vannak olyanok, akiknek az életét már tönkretette

folytatás a 2. oldalon

Az országos emberi jogi kampány min­den állampolgár szabadságjogait védi

– 6. oldal

A maratonisták a hivatalos szervekkel és hírességekkel karöltve viszik el Magyar­ország fiataljainak az üzenetet: „Mondj nemet a drogokra! Mondj igent az életre!”

Drogmentes Magyarországért Maraton:

Távoltartani a fiatalokat a drogoktól

Győzedelmes próbatétel

a drog, és drogfogyasztásuk továbbra is megoldatlan problémaként jelentkezik – nemcsak hazánkban, hanem a világ leg­több országában is. Mégis, a Drogmentes Magyarországért Maratonhoz hasonló programokkal megvan a lehetőség arra, hogy a gyerekeket és tinédzsereket elfor­dítsuk az ilyen sorstól. A Maraton által kovácsolt szövetség, a szervezők és tá­mogatók együtt folytathatják a munkát, hogy elérjék ezt a célt.

Az Ember és Szabadság mostani szá­ma közreadja ennek a történelmi, hat­hetes futásnak az eredményeit és sikere­it, ami június 4-én ott fejeződött be, ahol elkezdődött – Budapesten.

És ez kapcsolódási pontként vezet

tovább bennünket másik fő témánkhoz, mert szintén Budapest volt, ahová egy másik csapat, a magyar Szcientológia önkéntes lelkészei tértek vissza nem­rég az Indiai-óceán szökőár-pusztította partjairól. Ők a közé a több mint 500, az egész világból érkezett szcientológus közé tartoznak, akik munkájukat, ott­honukat és családjukat hátrahagyva keltek útra, hogy életerőt öntsenek és reményt adjanak a 2004. december 26­i katasztrófa által megtizedelt lakosságnak Dél-Thaiföldön, Szumátrán, Délkelet-Indiában és Srí Lankán.

Ezeknek az önkénteseknek értékes eszközeik vannak, hogy gyakorlati se­gítséget vigyenek embertársaiknak, akár

nemzetközi, akár személyes krízisre adott válaszként. A történeteik bepillantást engednek a létfontosságú „tudástárra”, amelyet bármelyik jóakaratú ember megtanulhat és használhat, hogy javítsa a saját – és környezete – életminőségét.

A szcientológusok nap mint nap bebizonyítják, akár a szökőár-sújtotta partvidéki falvakban, akár a droghasz­nálat elleni harc frontvonalain: LEHET valamit tenni ezzel kapcsolatban.

Meghívom Önöket, hogy nézzék meg, ez hogyan lehetséges. És mint mindig, várom észrevételeiket és kérdé­seiket.

— Grózli Zoltán, szerkesztõLevélcím:1399 Budapest, Pf: 701/215

Segítséget hozunk a szökár áldozatainak — 4.

oldalMagyar önkéntes lelkészek kü­lönleges lelki segélyt nyújtottak Délkelet­Ázsiában

A DROGMENTES MAGYARORSZÁG MEGTEREMTÉSE: A 2000 km­es, 42 napos drogellenes maratoni futás a Szcientológia Egyház budapesti önkéntes lelkészei­nek egyik kiemelkedő programja. Az önkéntes lelkészek szerte az országban gyerekeket és fiatalokat érnek el évente több mint 300 iskolában. Az országos kampány drogfelvilágosí­tó programjának központi elemét a felvilágosító füzetek alkotják (jobbra fent), továbbá az iskolákban tartott előadások, amelyeket maguk a futók tartanak, és amelyek segítségével a fiatalok valóban megértik, hogy miért veszélyes a droghasználat.

maratonisták saját szemükkel vizsgál­ják meg a helyzetet: „Voltunk olyan városban, ahol a hivatalos tisztviselők nyugodt szívvel jelentették ki, hogy nincsenek drogproblémáik – mondta Kunfalvy. – De öt perccel később egy fiatallal beszélgetve az elmondta, hogy még soha nem volt olyan buli­ban, ahol valaki ne szívott volna el egy-egy füves cigarettát.”

Az iharosberényi példához hason­lóan – ami csak egy a sok közül – a Maraton csapata sikeresen vette fel a közvetlen kapcsolatot sok ezer fiatal­lal országszerte.

Minden helyen általános volt a lelkes fogadtatás, és a fiatalok hoz­zászólásai azt mutatják, hogy vették az üzenetet. Egy iskolában, ahol a maratonisták megkérdezték, van­e valakinek kérdése vagy megjegyzése, az egyik fiú a következőt mondta: „Szerintem, aki elszív egy füves cigit, az megvette a saját koporsóját!”

Egy másik fiú szerint: „Amikor valakit a társasága bele akar vinni vala­mi hülyeségbe, akkor abba nem muszáj belemennie; az ember eldöntheti, hogy valamit nem akar, és azt megmond­hatja másoknak! Így van ez a drogokkal is, mert az egész csak az erőről szól, hogy kitartasz­e a saját aka­ratod mellett, nem?”

Elkötelezettség a drogmentes élet mellett

A Maraton lét­fon tos ságú részeként ország szerte több ezer ta nulót – és még tanárokat is – felavat-tak Drogmentes Kapitánnyá. Ez egy nemzetközi mozgalom a fiatalok körében, ami a drogmegelőzésre irányul, és ahol nemcsak arra tesznek fogadalmat, hogy ők maguk drogmentes életet fognak élni, hanem hogy másoknak is segítenek elérni ugyanezt.

A Drogmentes Kapitány kampány sikereihez kulcsfontosságú összetevők a rendezvények és a felvilágosító kiadványok. Az előző 3 évhez hason­lóan 2005­ben is több ezer fiatal írta alá a kapitányi esküt. A Maratonok története során az idei volt a legsike­resebb, hiszen idén 5 789­en váltak Drogmentes Kapitánnyá, ami összesen több mint 12 000 csatlakozót jelent a 4 év folyamán.

A 2005-ös Drogmentes Magyar-országért Maraton április 23­tól június 4-ig tartott, de a Drogmentes Kapitány kampány tovább folytatódik rendszeres tevékenységek széles körével, amely esszéíró versenyeket, információs elő­adásokat és tájékoztató rendezvényeket tartalmaz – mindezt egy közös céllal: gyökeresen kiirtani a drogvisszaélések veszedelmét.

„A gyerekek komolyan veszik az esküt – mondja Beleznay Endre színész, aki a kezdetek óta a rendezvénysorozat támogatója –, leginkább azért, mert saját akaratukból teszik.”

Minden egyes előadás után a maratonisták felkérik a gyerekeket,

hogy váljanak Drogmentes Kapitánnyá, és mondják utánuk az eskü szövegét.

A válasz? „Mindig hangosan zeng – mondja Beleznay. – Tanulók egész tömege, egyszerre több száz gyerek harsogva ismétli: »Ígérem, hogy…« – ragyogó szemekkel, harsány hangon, mosollyal az arcukon.” Endre hozzá­teszi még: „Utólag mindig elmondják, mennyire jól érezték magukat. Sokan azt mondják, hogy olyan, mintha életük legjobb buliján lettek volna.” A Maraton minden rendezvénye tapsviharral, hangos kiáltásokkal és a drogfelvilágosító füzetek elmaradhatat­lan kiosztásával ér véget.

„Azon túl, hogy a fiatalok lehe­tőséget kapnak, hogy a futáshoz csat lakozva látványosan demonstrálja­nak a Drogmentes Magyarországért, a Maraton keretein belül részt vehetnek ezeken a felvilágosító rendezvényeken is, ahol megtudhatják az igazságot a drogokról – mondja Beleznay. – A megfelelő megközelítéssel – ezzel a fajta betekintéssel, amely jól illik a gyerekek fogékonyságához – meglátják, hogy az úgynevezett »lágy« drogok igenis nagy mértékben rombolják az ember fizikai és szellemi állapotát. A gyerekek és tinik nagy része tiszta megértésre tesz szert ezzel kapcsolatban, amikor talál­kozunk velük.”

A Maratonok 4 éve alatt több

mint 60 000 drogfelvilágosító füzetet osztottak ki országszerte. Ezekből a kiadványokból a gyerekek, szülők és tanárok hasznos információkat kapnak a drogok természetéről, a károkról, amelyeket okoznak, és leg­fontosabbként a hatékony megelőző módszerekről.

Sikerek városról városra Az egész út során kapott átütő erejű

erkölcsi és fizikai támogatás a tapasztal­tak alapján már szinte természetesnek volt mondható.

Veszprémben például több mint 60 gyerek csatlakozott a futókhoz erre az alkalomra készített fehér maratonos

egyenpólóban. 4 rendőrautó vezette végig a csapatot a Balaton Plázáig, ahol majorettek és zenészek közremű­ködésével már zajlott a drogmentes életet és a Maratont hirdető műsor. Másnap az indulásra összegyűlt gyer­mekcsoport ütemes „Drogmentes! Drogmentes!” kiáltásokkal futotta végig azt a 2 kilométeres távot, ame­lyen elkísérték még a Maratont.

Győrbe – ismételten 4 rend­őrautótól kísérve – a polgárőrség megyei elnöke és titkára vezette be a csapatot. A város legforgalmasabb utcájában, a polgármesteri hivatallal szemben volt felállítva a Triatlon Szövetség – a Drogmentes Maraton egyik társszervezője – 4 méteres, felfújható célkapuja. Ide futott be a Maratonnal a több mint 60 gyerek – köztük a RÁBA ETO utánpótlás focistái is. Ez a kép került bele végül a Kisalföld című napilapba is.

Kalocsán több iskola is csatlakozott a Maratonhoz. Az egyik iskolai csapat lekéste a találkozót, de a gyerekek saját elhatározásukból külön is lefutották azt a távot, amelyet a Maratonnal tettek volna meg – azokban a maguk készí­tette pólókban, melyekre drogellenes feliratokat festettek.

Egy egész nemzetet érintő hatásA 42 nap során számos médiahír

2 . o l D a l e m b e r É s s z a b a D s á g

Budapest

Vác

Jászberény

Eger

Ózd

Miskolc Nyíregyháza

Debrecen

Békéscsaba

Szeged

Kecskemét

Dunaújváros

PaksKalocsa

Szekszárd

Pécs

Kaposvár

Zalaegerszeg

Szombathely

Sopron

Gyõr

VeszprémSzékesfehérvár

Tiszaújváros

Szolnok

Tatabánya

Esztergom

Salgótarján

folytatás az 1. oldalról

Drogmentes Magyarországért Maraton

DIÁKOK DROGMENTES KAPITÁNYI ESKÜTÉTELE: Kapuvári diákok és tanárok csoportja, akik lelkesen támogatták a kezdeményezést, és aláírták a fogadalmat, hogy droghasználat nélkül fognak élni

A 2005-ÖS DROGMENTES MAGYARORSZÁGÉRT MARATON ezt a 2000 km‑es utat tette meg, miközben 28 városban álltak meg, és több mint 300 különböző település iskolájában tartottak előadásokat a fiata‑loknak illetve léptek fel rendezvényeken

TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL: (jobbra) Gyerekek csoportja, akik lelke­sen csatlakoztak a Győr városába befutó maratonistákhoz, és együtt érkeztek meg a városháza elé. Több mint hatvanan tettek foga­dalmat a drogmentes életvitelre, köztük a Győri Rába ETO utánpótlás futballcsapata is. (lent) Táncsics Péter, egy kőszegi sportklub elnöke 60 gyereket vitt el a város hat különböző iskolá­jából a Maratonnal való közös futásra és a tiszte­letükre rendezett fogadásra a városházára, ahol az ifjúsági és sportreferens üdvözölte a csapatot.

e m b e r É s s z a b a D s á g 3 . o l D a l

tartotta a Maratont a helyi és országos figyelem középpontjában. Interjúkkal, helyszíni riportokkal, sőt a futókhoz való csatlakozással segítették az újságírók eljuttatni a Maraton drogmentes üzenetét a futás útvonalába nem eső településekre is. Összesen 95 média­megjelenés hívta fel a figyelmet a Maratonra ebben az évben, ezzel az eddigi négy év megjelenései­nek száma 245­re emelkedett.

Mire a futók megtették az utolsó kilométereket is, az előző évieket jóval felülmúló elismerés­ben részesültek.

Ha számszerűleg megvizsgál­juk a 2005­ös Maraton hatását, azt találjuk, hogy 210 helyi és országos szintű vezető írta alá a drogmentes Maraton ván­dorkönyvét és csatlakozott a Maraton „Mondj nemet a dro­gokra!” felhívásához. Több mint 5 200 ember vett részt a futásban valamelyik szakaszon, csatlakoz­va a maratonistákhoz, valamint több mint 6 600 gyerek és felnőtt hallgatta meg illetve vett részt aktívan a drogellenes előadáso­kon, melyeket a futók tartottak.

Az iharosberényi iskolában, ahogy az előadás a végéhez köze­ledett, a tanulók, csordultig telve izgalommal, folyamatosan kér­dezgették: „Ugye, majd futunk is? Mert mi futni akarunk Önökkel.” Az eskü után eljött a pillanat, hogy az iskola körül nekiálljanak egy nagyobb körnek. A Maraton csapatkapitánya még be sem tudta fejezni a mondatot, hogy merre induljanak, az eleje már meg is lódult, visongva, egymást előzgetve kezdtek rohanni.

A csapatkapitány csak állt a lépcső tetején, széttárt kézzel, a lelkesült tömeg pedig elzúdult az orra előtt. Csak az idősebbek maradtak mellette; nosza hát, azokkal indult utánuk.

Jó 500 méteres volt a kör, az apróságok lihegtek, mire visszaér­tek. Megvolt a futás, de csak nem akart oszlani a tömeg.

Fussunk még egyet? – kérdez­te a kapitány.

Igeeeeeeeeeeeeeeeeen! – har­sogták az újdonsült Drogmentes Kapitányok.

Jó, de akkor most várjatok meg…És megismétlődött pontosan

ugyanaz, mint előtte: a mondat közepénél megindult a tömeg, és ő ismét ott maradt a lépcső tetején…

És ez történt még több ezer másik magyar gyerekkel is más településeken – az eszme pedig, hogy lehet valamit tenni a drog­helyzettel, tovább él. Magukkal viszik ezt a gondolatot – hogy nemet mondani a drogokra, az valami jó, az valami tiszta dolog.

Minden gyerek nyilvánosan és büszkén mellé állhat ennek a pozitív folyamatnak – a jelen­ben, a saját jövőjükért. Ez a Drogmentes Kapitányok legfeltű­nőbb ismertetőjele – egy eszme, amely átlép kulturális, etnikai és vallási határokat. Ma már több tíz­ezer gyerek osztja ezt az elképzelést világszerte és már Magyarországon is – a 2005-ös Drogmentes Magyar országért Maratonnak köszönhetően.

„Húsz éve foglalkozom drogmegelőzésse l – mondja Szomor Katalin, az ország

egyik legjelentősebb kábítószer­ügyi szaktekintélye –, de ez alatt az idő alatt nem találkoztam még egy ilyen hatékony csoporttal, amelynek ilyen erős hatása lenne a fiatalságra.” Elismerő szavait június 4-én, a 2005-ös Drogmentes Magyarországért Maraton befutó­ján mondta. És ezzel a vélekedéssel az ország legkülönbözőbb tájain lévő falvak és városok egyszerű emberei is egyetértenek, csakúgy, mint a sport, az egészségügy, a rendvédelmi szervek és a katona­ság több ismert vezetője.

A Maraton 2 000 km­es útvona­lán az emberek kijöttek az utakra, biztatták a futókat, és segítettek üzenetük minél szélesebb körű átadásában: „Mondj nemet a dro­gokra! Mondj igent az életre!” Az idei futás védnökei között ott volt a Kossuth-díjas Gálvölgyi János, Székhelyi József, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója és Beleznay Endre, színművész is. A rendvé­delem képviselői között Dr. Túrós András altábornagy, az Országos Polgárőr Szövetség parancsnoka, Dr. Berta László vezérőrnagy, helyettes országos rendőrfőkapi­tány, az ORFK bűnügyi osztályának igazgatója, és Dr. Komáromi István nyugalmazott rendőrtábornok, a Belügyminisztérium volt tanácsosa.

A közegészségügy képvisele­tében a támogatók közt szerepelt

Dr. Huszár András katonai orvos­szakértő és Dr. Lenkei Gábor, a Cenzúrázott egészség című könyv szerzője.

Lendületvétel a drogok ellen

A negyedik mara­toni futás ünnepélyes keretek között indult el a Parlament épülete elől április 23­án.

A vendégelőadók kö zött volt Petkó András képviselő, Zsombor György, a Budapesti Polgárőr Szövetség elnöke, Beleznay Endre, Bognár Tamás, Komáromi István, a sporthírességek közül pedig Janics Natasa, Martinek János és Varga Tamás.

A drogellenes művészeti vetélkedőt Gáll Gregor szobrász- és egy csapat társművész bírálta el, míg a hip­hop tánc­világbajnok „Mike” és Takáts Tamás, a Dirty Blues Band énekese

olyan zenei programot biztosított, amelyet minden koncertszervező megirigyelt volna.

A startpisztoly eldördülését követően a maratonfutók a Magyar

Triatlon Szövetség 4 méter magas start­kapuján át indultak el országkerülő útjukra.

A tíz fős futócsapat és a hozzájuk csat­lakozó népes tömeg útját Budapest fő útvonalain 4 motoros rendőr biztosította. A feledhetetlen élményt a csoport előtt hala­dó kamion pla tóján fáradhatatlanul tán­coló Mike és csoportja, valamint a folyamato­san dübörgő zene és ének biztosította.

A tömeg egészen Budakalászig kísérte a

futókat. És ez csak az első nap volt!Útjuk során minden települé­

sen fiatalok és felnőttek sokasága, csatlakozó sportolók, városi veze­tők és iskolai tanárok, valamint a

média képviselői köszöntötték a maratonosokat.

Mire a futók 42 nap múlva visszaérkeztek Budapestre és végig­futották a Hősök tere-Vigadó tér közötti „célegyenest”, megközelítő­leg 120 000 ember látta országszerte demonstrációjukat és rendezvénye­iket, és kb. 8 millió ember hallott róluk a különböző médiumokban.

A nemzet egyesítéseMennyire fontos a drogfogyasz­

tás trendjének visszafordítása?A Maraton védnöke, Dr. Túrós

András altábornagy így nyilatkozott a témával kapcsolatban: „1989­ben, országos rendőrfőkapitányként meg­rémültem, mikor egész évben 6 kg kábítószert foglaltak le hatóságaink. Most évente több mázsa kábítószer le­foglalására kerül sor. 1989­ben 2 fiatal halt meg kábítószer­pótló anyagok fogyasztásától, most évente 30­40 fő veszti életét ugyanezért. Ezen túl a drogok egészségkárosító hatása, a közösségellenes megnyilvánulások kezelhetetlensége olyan mértéktelen kárt okoz, hogy minden tisztességes embernek fel kell lépnie ellene.”

Kunfalvy Ákos, egykori többszö­rös magyar bajnok tőrvívó és költő – a Maraton alapítója – szerint a drogproblémára az a válasz, hogy a becsületes embereknek szembe kell szállniuk a drogok terjedésével:

„Ha minden művész, sportoló, ismert zenész és politikus egyesítené erejét és kiállna a drogokkal szemben, ezzel olyan erőt képviselnének, mely kétségtelenül pozitív hatást gyako­rolna minden fiatalra és felnőttre az országban. Mindamellett, hogy ez a Maraton lett a legnagyobb civil kez­deményezésű drogellenes rendezvény Magyarországon, egy ilyen átfogó támogatás meghozná a gyümölcsét, és minden magyar közösen osztozna a sikerben. A Maraton szervezőinek erőfeszítéseként és a támogatók se­gítségével életeket menthetünk meg, és fényesebb, biztonságosabb jövőt teremthetünk az ország és eljövendő nemzedéke számára.”

HÍRESSÉGEK TÁMOGATÁSA A STARTNÁL: A megnyitó rendezvényen a magyar élsport legismertebb képviselői szólaltak fel (mindannyian többszörös olimpiai, világ- és Európa­bajnokok), hogy támogassák a Drogmentes Magyarországért Maratont: (balról jobbra) Varga Tamás vízilabdázó, Janics Natasa kajakos és Martinek János öttusázó. Aki pedig megin­terjúvolta őket: Beleznay Endre, színművész.

Nemzeti szintű és pol­gári vezetők az állam­polgárokkal összefogva országszerte támogatják a Maratont a drogvissza­élés elleni küzdelemben

ÁLLAMPOLGÁROK ÉS VEZETŐIK CSATLAKOZNAK: Bende Csilla, fertődi családanya (felül) megköszöni a maratonfutók egyikének a drogfogyasztás elleni erőfeszítéseit, és mint országszerte más fiatalok és felnőttek ezrei, aláír egy fogadalmat, hogy továbbra is drogmentes életet él. Nyíregyházán Takács István polgármester­helyettes ismerkedik a Szcientológia alapítója, L. Ron Hubbard kábí­tószer megelőzés és rehabilitáció terén létreho­zott áttöréseivel. (Lásd még a 8. oldalon)A ma vezetői védelmezik

a holnap vezetőit

„Húsz éve foglalko-zom drogmegelzéssel, de ez alatt az id alatt

nem találkoztam még egy ilyen hatékony

csoporttal, amelynek ilyen ers hatása lenne

a fiatalságra."

Szomor Katalin,kábítószerügyi

szakértő

4 . o l D a l e m b e r É s s z a b a D s á g

Lehet-e valami rémisztőbb, mint a 2004. december 26­án Srí Lanka 1 000 km-nyi part szakaszát és 200 m­re a tenger parttól befelé az élet

nagy részét elsöprő 20 méter magas szökőár hullámairól készült videofelvé­telek látványa? Erre a kérdésre néhány nappal a katasztrófa után 9 magyar Szcientológia önkéntes lelkész* eze­ken a végigpusztított partokon a saját tapasztalatai alapján kapta meg a rideg választ.

Annak ellenére, hogy mindany­nyian felkészült katasztrófa-segítők voltak, Srí Lankán a látvány még az ő képzeletüket is felülmúlta. Semmi, amit korábban tapasztaltak, nem volt olyan nyomasztó, mint a tárva­nyitva álló hullaházak, a halál rettentő szaga, ami sokáig megmaradt a ruhájukban, és a történetek, amelyeket számtalan lakostól hallottak, akik elvesztett szeretteikről beszéltek.

Itthon, Budapesten, könnyű volt a helyzet, egy gombnyomással csator­nát válthattak a TV-n. Galle-ban, abban a Srí Lanka-i kisvárosban, ahol a magyarok tevékenykedtek, nem volt hová elfordulni. És mint Szcientológia önkéntes lelkészek, nem is azért mentek, hogy elmene­küljenek a feladat elől. Pontosan tudták, mit tehetnek – mit kell tenni­ük –, hogy segítsenek azokon a bajba jutottakon, akik ezt a szerencsétlen­séget elszenvedték.

Az első magyar önkéntes lelkész

kontingens január 8­án érkezett Colombóba, Srí Lanka fővárosába. Ott csatlakoztak a már ott tartózkodó Németországból, Olaszországból és Kanadából érkezett önkéntesekhez.

A szökőár okozta sokk nyilvánva­ló volt minden ember arcán, akikkel az önkéntesek találkoztak. Srí Lanka leginkább sújtott kikötővárosában, Galle­ban a magyarok azonnal munkához láttak, annyi embernek segítve, amennyinek csak tudtak. Beck Bea önkéntes lelkész szavaival élve „teljes káosz” volt. „Nem volt rend, nem volt irányítás, és nem voltak megoldások – mondja Bea – Az emberek nem tudták, kihez forduljanak segítségért. Ezernyi sérült bekötözetlen sebekkel, akik lelkében apátia maradt hátra a történtek után csakúgy, mint ahogy romok és szemét a visszavonuló víz után; amerre a szem ellátott, szétrombolt és megcsonkí­tott házak romjai, haldokló és beteg állatok, kétségbeesett és bizonytalan emberek, felügyelet és törődés nélkül bolyongó gyermekek.”

Azonnali enyhítés„Rögtön az első napon több mint

120 embert láttunk el alapvető első­segéllyel – mondja egy másik magyar

önkéntes lelkész a csoportból. – Jöttek mély, elfertőződött nyílt sebekkel. Bár volt a környéken egy kórház – és az ott dolgozók minden tiszteletet megérdemelnek, mert emberfeletti munkát végeztek –, de a gyorsan fogyó kötszer­ és gyógyszerkészletek miatt nem tehettek túl sokat egy olyan területen, ahol szinte nem volt olyan lakos, aki ne sérült volna meg valamilyen módon.”

Amint a legsürgősebb eseteket ellátták, a szcientológusok elkezdték alkalmazni azokat a segítő eljáráso­kat – asszisztokat –, melyek direkt a stressz, a lelki trauma és gyötrelem

oldására lettek kifejlesztve. Sok áldo­zat még hetekkel a katasztrófa után is diszorientált volt, és valójában nem volt kapcsolatban a környezetével. Az „asszisztok” visszaállították a sze­mély saját környezetével kapcsolatos tudatosságát, és ezzel lehetővé tették, hogy megtegye a saját túlélése érde­kében szükséges lépéseket.

Mivel általában drámai és haté­kony eredményt érnek el, ez az egyik legértékesebb szolgáltatás, amelyet a Szcientológia önkéntes lelkészek katasztrófák esetén szolgáltatnak.

„Egy sérült férfi a mellkasától lefelé érzéketlen volt – mesélte az egyik

önkéntes lelkész. – Az asszisztok után, amelyeket néhány óránként megis­mételtünk, a férfi, aki két napja nem érezte a testét, visszanyerte az érzéke­lését, és igazán elkezdett felépülni.” És ez így ment tovább az európai önkéntes lelkészek első hullámával, akik a túlélők tucatjait látták el azon az első napon.

Galle-ban egy idős szingaléz férfiről úgy vélték, már a halálán van. A fia elmondta egy önkéntes lelkésznek, hogy apja hosszú ideje öntudatlan, nem beszél és nem reagál semmire. Az önkéntes lelkész először saját maga adott egy asszisztot az apának, majd megtanította a fiúnak az egyszerű eljárást. Kicsivel később megismételtette a fiúval az asszisztot, végig figyelve, hogy minden rendben menjen. A fél órás eljárás után az önkéntes arra biztatta a fiút, kérdezze meg apját, hogy van. A fiú legna­gyobb meglepetésére az öregember három hete az első tudatos szavait ejtette ki a száján: „Sokkal jobban, mint korábban”.

És ezek a történetek ismétlődtek, ahol az önkéntes lelkészek megfordul­tak az Indiai-óceánon. Ott volt az a

Magyarországról és az egész világból önkéntes lelkészek csapatai siettek Dél­Ázsiába, hogy köz­vetlen segítséget nyújtsa­nak. Nyomukban életre kelt a remény, ami még mindig érezteti hatását a helyi mentőmunkásoknál, tisztviselőknél és a szökő­ár áldozatainál.

Segítséget hozunka szökőár áldozatainak

*Az önkéntes lelkész olyan személy, akit kiké­peztek arra, hogy a válsághelyzeteknél – legyen az személyes, családi, munkahelyi, üzleti vagy természeti katasztrófa – szakszerű segítséget nyújtson. Különleges tudással van felszerelkezve és sok területen jártas, ahol képes enyhíteni és megoldani a problémák fő okait.

HATÉKONY SEGÍTSÉGNYÚJTÁS: (fentről lefelé): 24 órával a tragédia után Szcientológia önkéntes lelkészek érkeznek a lerombolt indonéziai Banda Acehbe, és asszisztokat (gyors segítség) kezdenek szolgáltat­ni, hogy a tragédia okozta sokkot, szétszórtságot és bénultságot a leginkább vágyott eredménnyel váltsák fel: megkönnyebbüléssel és mosollyal. Srí Lankán a magyar önkéntes csapat elsőként a legfontosabb alapvető ellátást biztosította: Erdei Tünde Virág (jobbra) orvosi eszközöket készít elő az elsősegélynyújtáshoz.

majdnem halott, eszméletlen indonéz férfi, akit azután mentettek meg, hogy nyolc napig sárban és törmelékben volt eltemetve. Két órányi olyan assziszt után, amelyet speciálisan eszméletlen embereknek fejlesztettek ki, éberen és értelmesen ébredt fel a kómájából. Aztán ott van az az amputált, aki egy napnyi assziszt után képes volt újra mosolyogni, a gondolatai az elvesztett lábáról átirányultak arra, hogyan tudná megtanulni az asszisztokat és így segíteni másoknak.

Négyszáz kilométerre északra, Délkelet-Indiában zaklatott szülők vitték kisfiukat egy fiatal brit önkén­teshez, segítséget kérve tőle. A kisfiú a katasztrófa hatására elveszítette a hal­lását. Az első assziszt után az önkéntes lelkész megkérte őket, hogy másnap ismét vigyék vissza. Ez így folyt még pár napig. Aztán egy napon az önkén­tes észrevette, hogy a kisfiú vidáman játszik a többi gyerekkel – láthatóan hallva őket. Később a szülők öröm­mámorban úszva keresték fel, és köszönték meg neki a segítséget.

Stabil menedék„Ezek a csodák az alapvető dolgok

biztosításával kezdődnek” – mondta a budapesti születésű Tar Marianna, az összes európai önkéntes lelkész

koordinátora. – A legtöbb területen a túlélők segítése és elhelyezése először az önkéntesek szervezőképességének alkalmazását követeli meg, minden lehető módon segítve megkönnyíteni az erőfeszítéseket. Aztán az orvosi ellátással egy olyan környezet megte­remtése, ahol az enyhülés lehetséges, végül a legfontosabb hozzájárulást kapja meg a traumát elszenvedett egyén – és ez a lelki segítség.” – magya­rázta.

Kevés kihívás lehet olyan félel­metes, mint amellyel az önkéntes lelkészek egy csapata nézett szembe, amikor a katasztrófa utáni éjszaka megérkeztek a thaiföldi Phuket szi­getére. Több mint 1 000 holttest volt egy raktárba zsúfolva, és nem volt semmilyen kidolgozott módszer az azonosításukra. A helyi hatóságok hagyták, hogy a kétségbeesett család­tagok és barátok ott bóklásszanak és elvesztett szeretteik után kutassanak. A csapat gyorsan meghatározta a feladatokat, amelyek ahhoz kellettek, hogy létrehozzanak egy higiénikus

körülményeket biztosító ideiglenes hullaházat; megszervezték és kijelölték a szükséges funkciókat és teendőket, a helyi hivatalos szervekkel közösen látták el a feladatokat, és hamarosan mindenki tette a dolgát.

Így, amikor thai kormánytiszt­viselők érkeztek, hogy tegyenek valamit, meglepve tapasztalták, hogy a folyamat zökkenőmentesen zajlik: a holttesteket gyorsan azonosítják, majd pedig átadják a családoknak, hogy illendően eltemethessék azo­kat. Hamarosan a tisztviselők a többi önkéntest is odaküldték „a sárga dzsekisekhez, mert ők elérik, hogy a dolgok működjenek”.

És amikor a thaiföldi miniszterel­nök, Thaksin Shinwatra odalátogatott, és hallott a Szcientológia önkéntesek hatékony munkájáról az ideiglenes hullaház létrehozásával kapcsolatban, személyesen gratulált a csapat vezető­jének a segítségükért.

Megtanítani másoknak, hogyan segítsenek

Az önkéntes lelkészek figye­lemre méltó eredményeinek híre gyorsan terjedt. A remény és az eny­hülés került a kétség és az aggodalom helyére. Az önkéntes lelkészek Srí Lankán, Thaiföldön, Dél-Indiában és Indonéziában asszisztok ezreit szolgáltatták, de mivel sok segítségre volt szükség, sürgős volt másokat is kiképezni. Mire ez az újság nyomdába került, már több mint 88 000 ember kapott asszisztot az érintett területe­ken, míg további 44 500­at képeztek ki asszisztok adására.

A Francia Hírügynökség (AFP) egyike volt a számos tudósító szervezet­nek, amely beszámolt az asszisztokról, amelyet az önkéntes lelkészek adtak a dél­indiai tengerparti falvak áldoza­tainak. Az AFP beszámolt arról a 28 tibeti buddhista szerzetesről is, akiket az önkéntes lelkészek képeztek ki, hogy asszisztokat szolgáltassanak.

„J. Jayarami, egy 15 éves lány, akinek tibeti szerzetesek adtak asszisztot, azonnali megkönnyeb­bülésről számolt be” – szól az AFP jelentése.

Egy másik szerzetescsoport is követte az elsőt; őket is elküld­ték önkéntes lelkész képzésre, ahol – együtt más önkéntesekkel az élet minden területéről – megtanulták, hogyan kell az asszisztokat és más segítő eljárásokat adni. A mód­szer gyorsan elterjedt, az emberek megtanították a barátaiknak, válság­dolgozók tanítottak segítőket, és sok áldozat is, akinek egyszer már segí­tettek, kiképzést kapott, így tudván segíteni másokat.

Amellett, hogy a frissen kép­zett tibeti buddhista szerzetesek használják új tudásukat és segítenek mindazoknak, akik India part menti falvaiban élnek, az önkéntes lelkészek Szumátrán, Indonéziában muzulmán vezetőket képeztek ki, akik túlélők megsegítésére használják a tanultakat.

A hatalmas délkelet­ázsiai iszlám birodalom híres szent helyén, a letarolt Banda Acehben, a helyi fennhatóságok felfigyeltek az önkéntesek szervezésben mutatott találékonyságára, és megkér­ték őket, hogy lássák el személyzettel és menedzseljék az újonnan alapozott trauma központot. Ma Banda Acehben

nagy, világossárga táblák mutatják az utat a három új önkéntes lelkész segítő-központhoz Szumátrán – mindegyik tele van olyan emberekkel, akik keresik és adják a hatékony segítséget. Ez az együttműködés új szellemének örök­sége, az újjáélesztő tettek és a remény szimbóluma.

„Az önkéntes lelkészek segítsé­ge összekötő kapocs az összes faj és vallás között, és kiterjed bárki felé” – mondta a francia önkéntes lelkész, Sylvain Galibert, aki Thaiföldön és Indonéziában segített, és mint sok más társa, ott is maradt.

Amit Ön tehet ezzel kapcsolatban

Azoknak, akik látták a csodás eredményeket – az emberi sorsok jobbá tételét, amit az önkéntes lelkészek rendszeresen végrehajtot­tak –, meglepetésnek tűnhet, hogy bárki – vallástól függetlenül – kap­hat egy mindössze egy hetes képzést, és aztán részt vehet az Önkéntes Lelkész Enyhítő Programban. A Budapesti Szcientológia Egyház olyan tanfolyamot ajánl, amelyet bárki elvégezhet; a Szcientológia kéziköny­vére épül, mely részletesen bemutatja,

hogyan lehet a Szcientológiát hasz­nálni, hogy jobbá tegyük az élet minden területét.

Ha Ön szeretné megismerni az önkéntes lelkészek alapvető eszközeit, amelyeket ezeken az oldalakon emlí­tettünk, és csatlakozna hozzájuk akár a dél-ázsiai mentőmunkálatokban – vagy amennyiben hozzájárulást tud adni létfontosságú adománnyal vagy más önkéntes segítséggel, függetlenül attól, mely vallás tagja –, hívja a (06-1) 321-5290 telefonszámot, vagy küldjön e-mailt a következő címre: [email protected].

e m b e r É s s z a b a D s á g 5 . o l D a l

Gyors segítség a ka tasztrófa helyszínén – ez

a Szcientológia önkéntes lelkészek védjegye. 20 órá­val azután, hogy a szökőár hullámai – mindenhol rom­bolást hagyva maguk után – visszahúzódtak, az első pár száz önkéntes lelkész megérkezett a legkeményeb­ben érintett területekre, Indonéziába, Thaiföld déli részére, Délkelet-Indiába és Srí Lankára.

Helyi lakosok és turis­ták milliói menekültek meg az érintett területeken, de fedél nélkül maradtak, elve­szítették szeretteiket vagy megélhetésüket, és élelem, ivóvíz és gyógyszer hiányá­ban számtalan ember került nehéz helyzetbe. Az átélt ese­mények hatására a legtöb ben sokkos állapotban voltak.

A Szcientológia önkén­tes lelkészek nem rettennek meg az ilyen katasztrófák vagy hasonló nehézségek kezelésétől; a szervezet lét­rehozásának negyed évszázada alatt több mint 150 országban jutottak már át nemzeti, faji, politikai és vallási akadályokon, hogy segítsenek sikeresen felülemelkedni az embereknek az élet megráz­kódtatásain, és képesek legyenek visszaállítani életükbe a rendet, biztonságot és boldogsá­got.

A Szcientológia önkéntes lelkészek tudják, hogyan segítsenek a válságok idején – legyen az személyes, családi, munkahelyi vagy természeti katasztrófa. Specializált isme­retekkel rendelkeznek, és széles körre kiterjedő gyakorlatuk folytán képesek enyhíteni és megoldani a nehézségek fő okait.

Ezek az emberek önkéntes lelkészi képzésben részesülnek, amelyet minden Szcientológia egyház és misszió szolgáltat szerte a világon. Sokan kapnak még kiegészítő képzést elsősegélynyújtásra és az „első válasz” katasztrófaenyhítő eljárás végzésére. Ez utób­bi tagok alkotják a Szcientológia Katasztrófaenyhítő Csapat magját, és ők mindig a frontvonalban dol­goznak.

Az önkéntes lelkészek számtalan esetben nyúj­tottak hatékony segítséget a nehéz pillanatokban: a 2001. szeptember 11-i New York-i terrortámadástól kezdve (ahol a Ground Zeronál 800 önkéntes lelkész segített az orvosoknak, tűzoltóknak és mentőmun­kásoknak) a 2002. év nyarán Magyarországon is

végigvonuló árvizekig, ami­kor is a magyar önkéntes lelkészek napokon keresztül megszakítás nélkül, éjt nap­pallá téve dolgoztak azon, hogy a Margit­szigetet meg­mentsék az árhullámoktól.

Íme, néhány azok közül a katasztrófák közül, ame­lyek enyhítésénél az utóbbi 15 évben a Szcientológia önkéntes lelkészek létfon­tosságú szerepet játszottak:•Földrengés, San Francisco, 1989. •Lázongás, Los Angeles, 1992. •Árvizek, Olaszország, 1994. •Földrengés, Kobe, Japán, 1995. •Gázrobbanás, Korea, 1995. •Bombamerénylet, Oklahoma

City, 1995.•Földrengés, Jakarta, 1995. •Áradások, Venezuela, 1997. •Háború, Csecsenföld, 1997. •Hurrikán, Nicaragua, 1998. •Földrengés, Törökország,

1999. •Tornádó, Oklahoma, 1999.

•Terrorista támadás New York, World Trade Center, 2001.•Terrorista támadás, Washington, D.C., 2001. •Földrengés, Ahmadabad, India, 2001. •Bozóttüzek, Ausztrália, 2001. •Áradások, Közép-Európa, 2002.

•Túszdráma és színházi ostrom, Moszkva, 2002.•Földrengés és iskola összedőlés, Olaszország, 2002.

•Áradások, Santa Fe, Argentína, 2003. •Polgári zavargások, Venezuela, 2003.•Futótüzek, Dél-Kalifornia, 2003.•Terrorista bombamerénylet, Madrid, 2004.

•Hurrikán, Florida, 2004.•Szökőár, Dél-Ázsia, 2004-2005.A Szcientológia önkéntes lelkészek nemzetközileg

minden évben több mint egymillió órát áldoznak önkéntes munkájukkal a közösségeknek: közvetlenül segítenek embereknek, és olyan módszereket taní­tanak meg nekik, amelyekkel saját maguk is felül tudnak kerekedni az élet akadályain.

A Dél-Ázsiában történt katasztrófa idején a Nemzetközi Szcientológia Önkéntes Lelkész Segélyvonal naponta 100 hívást kapott olyan magán­emberektől, akik felajánlották adományaikat vagy személyesen szerettek volna segíteni.

Jelenleg is több mint 400 Szcientológia önkéntes lelkész van kint a helyszíneken, de több segítségre van szükségük. Ha Ön bármilyen módon hozzá tud járulni munkájukhoz, kérjük, jelezze a (06-1) 321­5290 telefonszámon, vagy küldjön e­mailt: [email protected].

Segíteni, ahol a legnagyobb szükség van rá

Egy fiatal Szcientológia önkéntes lelkész a szökőár árváival foglalkozik Indiában

ISMÉT ÖRÖMÖT ADVA AZ ÉLETHEZ: Galle kikötővárosában Beck Bea magyar önkéntes lelkész szeretetteljes törődéssel és figyelmük játékos irányításával segít feloldani a gyermekek félelmét, és visszaállítani a reményü­ket egy boldogabb jövőben

6 . o l D a l e m b e r É s s z a b a D s á g

Egy hatéves kisfiú a pszi­chológus irodája előtt ül. Félelemmel telve azon töp­reng, vajon mi rosszat tett. Azt kívánja, bárcsak jelen

lehetne az édesanyja, de a pszichológus ezt arra hivatkozva nem engedte meg, hogy az befolyásolhatja a végzendő teszt eredményét.

A fiút – hívjuk Jannak – beszólítják az irodába. A pszichológus feltart egy papírlapot, és cseh nyelven kérdez vala­mit. Jan alig beszéli a nyelvet – a családja otthon a roma nyelvet használja.

A pszichológus megismétli a kérdést, és Jan rájön, hogy a férfi azt kérdezi, milyen színű a papír. Jan keresi a megfelelő cseh szót, végül kimondja: „Kék.” A pszichológus lete­szi a lapot, miközben hidegen kijavítja Jant: „Sötétkék.”

Ennek az egyetlen kérdésnek az alapján, egy öt percnél rövidebb interjú után a pszichológus Jant „szellemileg fogyatékos”-nak nyilvánítja, és beutalja egy szellemi fogyatékosok számára fenn­tartott iskolába. Ettől fogva Janra ráragad a „retardált” bélyeg, ami garantáltan meg­fosztja őt a felsőoktatás lehetőségétől.

A kis Jan esete egyáltalán nem el szigetelt. Ami azt illeti, a Cseh Köz tár saságban pszichiáterek vagy pszicho lógusok az ott élő roma gyerekek több mint 70 %­át hamisan bélyegzik meg és küldik „speciális felzárkóztató iskolába”.

A hivatkozási alap sok esetben pusztán egy – Jan esetéhez hasonló – rövid „interjú” és felszínes „tesztelés”. Ugyanez a minta más kelet­ és közép­európai országokban is fellelhető: nem pusztán a Cseh Köztársaságban, hanem Magyarországon, Bulgáriában, Horvátországban, Lengyelországban, Romániában, Szerbia-Mon te neg róban, Szlovákiában és Szlovéniában is.

A hamis címkék miatt szertefosz­lik a szebb jövő reménye. Akiket így bélyegeznek meg, azokat egyszersmind arra is kárhoztatják, hogy alacsony bérezésű, alantas munkát végezzenek – ha egyáltalán találnak munkát.

A szegénységi küszöb alatt lévő bevételek miatt sok roma család kényszerül arra, hogy menedékekben és gettókban lakjon. Itt a tanárok az alapvető képzettségnek is híján vannak. A tankönyvek, amelyek­ből sokszor mocskos tantermekben tanítanak, szánalmasan selejtesek és elavultak. Így „Kialakul a kikö­zösítés ördögi köre, amely virtuális kasztrendszert hoz létre társadalmunk­ban, folytonos lealacsonyodásra ítélve több ezernyi roma gyermeket”– tudjuk meg Dr. Dimitrina Petrovától, a buda­pesti székhelyű Európai Roma Jogok Központja (European Roma Rights Center – ERRC) alapítójától és ügy­vezető igazgatójától.

Ez az elnyomás gyakrabban marad észrevétlen, mint ahányszor napvilágra

kerül. A fiatal roma fiúkat és lányo­kat, akiket először kétes pszichiátriai címkékkel bélyegeznek meg, később elmemódosító gyógyszeres kezelésnek és más pszichiátriai barbarizmusnak vetnek alá; és ezek az áldozatok nin­csenek feltüntetve a tavalyi bűnügyi jelentésekben szereplő 7 423 visszaélés áldozatául esett gyermek között.

Emberi jogi vezetőkDr. Petrova és az ERRC annak

a keresztes hadjáratnak a vezetői között található, amelynek célja, hogy igazságot és esélyegyenlőséget hozzon egy olyan népnek, amelynek jogait módszeresen elnyomják. Az ERRC Budapesten, a Nyár utcában található nemzetközi központjából követi figye­lemmel a roma jogok megsértésének – sok ország tisztségviselői által figyel­men kívül hagyott – eseteit.

A bolgár parlament képvise­lőjeként 1991-ben Dr. Petrova közreműködött Bulgária alkotmányter­vezetének megírásában, biztosítva azt, hogy a dokumentum megemlékezzen

az emberi jogokról, és ezzel olyan alapot fektessen le, amelyre valódi demokrácia épülhet. Több mint 75 kiadványban és 70 emberjogi konferencián – számos alkalommal fő felszólalóként – állt ki a romák jogai mellett.

Nem kis mértékben ezeknek az erőfe­szítéseknek köszönhető, hogy egy régóta elnyomott nép ügye az európai intézmé­nyek napirendjén kiemelt fontossághoz jutott. Idén áprilisban az Emberi Jogok Európai Bírósága foglalkozni kezdett a roma gyermekek által cseh iskolákban elszenvedett faji megkülönböztetéssel és diszkriminatív bánásmóddal, amely­re Dr. Petrova szervezete hívta fel a figyelmet. Ezzel egy időben az Európai Unió, amely épp Románia és Bulgária felvételéről tárgyalt, a belépés egyik kulcsfontosságú feltételeként jelölte meg a romákkal szemben tanúsítandó méltá­nyos bánásmódot.

Ezekért a hatalmas jelentőségű eredményekért a Szcientológia Egyház Freedom magazinjának európai szerkesz­tősége 2005. április 20-án az Emberi Jogi Vezető díjjal tüntette ki Dr. Petrovát Brüsszelben tartott ünnepségén, ezzel is elismerve az emberi jogokért végzett állhatatos munkáját.

Dr. Petrova a díj átvételekor a következő mondatokat intézte a nagykövetekből, európai parlamenti képviselőkből, diplomatákból, külön­féle vallásos közösségek képviselőiből és emberi jogi aktivistákból álló közön­séghez: „Ennek a díjnak az átvételével nyilvánítom ki szolidaritásomat azon értékek és elvek iránt, amelyek sze­rint – másokhoz hasonlóan én is – az emberi jogokért dolgoztam. Azon a módon, ahogy a Szcientológia Egyház az emberi jogokat, a szabadságot és egyenlőséget üzenete és gyakorlati erő­feszítései középpontjába állítja, pozitív példát mutat más vallásoknak és hit­alapú szervezeteknek…”

„Ez a díj különösen értékes szá­momra – folytatta –, mivel a Freedom magazint (Magyarországon Ember és Szabadság) ugyanazok az elvek vezérlik, mint amelyeket én próbáltam követni: a gondolat és a kutatás függetlensége, az emberi jogok megsértésének könyörte­len leleplezése – történjék bárhol –, előítélet-mentesség, elkötelezettség az igazság iránt és azon emberek szabad akaratának teljes tiszteletben tartása, akiknek jogai forognak kockán.”

Az Egyház emberi jogi küldetéseMinden egyén emberi jogai iránt

régóta bizonyított elkötelezettsége miatt a Magyarországi Szcientológia Egyház tagjait gyakran kérik fel arra, hogy Dr. Petrovával és más vezető humanitáriusokkal együttműködve tájékoztató programokat tartsanak. Idén februárban például Budapesten, az Európai Hálózat a Rasszizmus Ellen által szervezett konferencián, amelynek „A rasszizmus jelenségei az új EU tagállamokban” címet adták, szcientológusokat kértek fel a fiatalság emberjogi oktatásáról szóló különleges műhely házigazdáinak.

Sohajda László, a Budapesti Szcientológia Egyház emberjogi igazga­tója beszámolója szerint a prezentáció középpontjában az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata illetve ennek gyakorlati alkalmazása állt.

Szcientológusok Magyarországon és szerte a világon komoly aggo­dalommal figyelik, hogy az etnikai kisebbségekhez tartozó fiatalokkal (főleg lányokkal) sok helyen szexuális visszaélés céljából kereskednek, ami mind a kormányzati adatforrások, mind a civil szervezetek szerint jelen­tős gyermekbántalmazási probléma. Bár nem létezik pontos beszámoló arról, hogy az emberkereskedők hány személyt szállítanak át az országon bár­mely adott időszakban, ezek a források úgy becsülik, hogy évente közel 3 000 embert – zömében 13-27 éves nőket – szállítanak szexuális rabszolgaként Magyarországra vagy azon keresztül.

„Az emberi jogi problémák terü­letén fellépő közös érdek vezetett azokhoz a kezdeményezésekhez, hogy roma fiatalokat tanítsunk meg ezek­re a jogokra – fejtette ki Sohajda László. – Ezért áprilisban, a Roma Emberi Jogi Konferencián, amelyen Dr. Petrova is részt vett, bemutatásra került a Mik az emberi jogok? című, fiataloknak szóló füzet, és azonnal használatba is lett véve.”

Ezt a füzetet 21 nyelven adja ki a Fiatalok az Emberi Jogokért Nemzetközi Szervezete (Youth for Human Rights International – YHRI), ez az egész világon jelen lévő, a fiatalokat támo­gató csoport, amely a Nemzetközi Szcientológia Egyház Los Angeles-i Emberjogi Osztályának védnöksége alatt jött létre. A füzet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának egyszerűsített

Mindenkire kiterjeszteni az emberi jogokatNépszerű kampány hívja fel a figyelmet alap­vető szabadságjogainkra, amelyek kultúrától, bőrszíntől vagy vallásos meggyőződéstől függetlenül megilletnek minket

A FIATALOK AZ EMBERI JOGOKÉRT NEMZETKÖZI SZERVEZETE az alábbi mó­dokon teszi valóságossá és élővé az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát a fiatalok minden korosztálya számára:• Mik az emberi jogok? c. illusztrált füzet, ami egyszerűsített nyelvezettel írja le az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát • A díjnyertes „UNITED” zenés video, amely bemutatja, hogy milyen tudatos együttműködés szabhat gátat a fiatalok között előforduló erősza­kos és intoleráns viselkedésnek • A Mik az emberi jogok? füzet és a United video használatával fiataloknak tartott előadások, hogy megértést nyerjenek a saját és mások jogainak fontosságárólTovábbi információért hívja a (06­1) 268­9920 számot, vagy küldjön e­mailt a [email protected] címre.

HUMANITÁRIUS ÜGY: A társadalmi kiközösítés roma gyerekek ezreit juttatja virtuális „kasztrendszerbe” és lealacsonyított életbe

EMBERI JOGI VEZETŐ DÍJ: a Freedom magazin Emberi Jogi Vezető díjának átvételekor Dr. Dimitrina Petrova – a budapesti székhelyű Európai Roma Jogok Központjának vezetője – kihangsúlyozta a roma fiatalság jogai és emberi méltósága védelmének fontosságát

Miközben az európai nem­zetek azon fáradoznak, hogy lebontsák az etnikai

és vallási megkülönböztetés falait, tovább folytatódnak az intolerancia és elnyomás esetei.

Például az antiszemita táma­dások ijesztően negatív fordulatot vettek a múlt évben. Sokan a mai napig emlékeznek 2004. áprilisának eseményeire, amikor a televízióban is közvetített MTK – Ferencváros labdarúgó mérkőzésen a vendégek szektorában szurkolók egy csoportja neonáci zászlót lobogtatva a „mocs­kos zsidók” jelszavakat kántálta.

Ahogy az év haladt előre, a gyű­lölet egyre aggasztóbb cselekedetei kerültek felszínre. Ilyen volt a pári­zsi zsidó szociális központra és egy moszkvai zsinagógára dobott gyúj­tóbomba. A francia–német határ mentén neonáci csoportok ötlet­szerűen zaklattak zsidó, muszlim és keresztény közösségeket. Elzász tar­tományban a gyűlöletkeltők sírkö­veket döntöttek le, horogkereszteket és más náci szimbólumokat festettek a falakra és útjelző táblákra. Múlt év októberében Pierre Levy, a Párizsi Egyetem professzora azt nyilatkozta a Guardiannek: „A támadások meg­mérgezik a légkört.”

Ez a konfliktusos légkör nem kis mértékben azoknak a szélsőségesek­nek köszönhető, akik a francia par­lamentben 1995­ben megalkották a „szekták” elhíresült feketelistáját. Ettől nem csak a vallási kisebbsé­gek szenvednek, hanem a többsé­gi keresztény csoportok is. Például 2005-ben J. P. Brard, Montreuil polgármestere, aki vehemens vallás­ellenes kirohanásairól ismert, négy különböző evangélikus templom­ban akadályozta meg az istentiszteletet, zaklatta a hívők vezetőit és az egy­háztagokat. Jelentések szerint az Evangélikus Missziós Központ pász­torának ezt kiabálta: „Majd megtanuljátok, hogy itt az ima a szívben történik, nincs szükség éneklésre.”

A tolerancia modelljeiVáltozatos formában

és mértékig, de ilyen intolerancia Európa­szerte létezik – dacolva a kigyomlálására tett erő­feszítésekkel. Az európai etnikai és vallási kisebb­

ségek ellen elkövetett igazságtalan­ságok elburjánzása ellen jött létre az év elején az Európai Alapítvány az Emberi Jogokért és Toleranciáért.

Vallási vezetők, emberi jogi akti­visták, tudósok és polgári szakértők jöttek össze egész Európából 2005. február 21-én Koppenhágában, a Szcientológia Egyház épületében, szövetséget kötendő arra, hogy meg­oldjanak egy függőben lévő kérdést: hogyan építsenek ki pluralizmust és stabil társadalmat ebben az intole­ranciával teli világban.

Több mint 250 ember volt tanú­ja e szövetség megalakulásának. A csoport elsődleges célja, hogy meg­fordítsa azt a tendenciát, amely jelen­leg Európa több államában elnyomó törvénykezésben és adminisztratív rendeletekben nyilvánul meg.

Közösen minden vallással és a vezetőségben helyet foglaló kato­likus, protestáns, zsidó, muszlim, hindu, szikh és szcientológus kép­viselőkkel valamint emberi jogi- és alkotmányszakértőkkel, az új alapít­vány javaslatot tett helyi „tolerancia modell”-ek létrehozására. Ezeken a többnemzetiségű és -vallású egysé­geken keresztül minden tag a saját közösségén és országán belül össze tud hozni különböző csoportokat és kormányzati vezetőket, hogy olyan

törvényi és adminisztratív megol­dásokat dolgozzanak ki, amelyek előmozdítják a választási szabadság, a gyülekezési jog és a vallásszabadság ügyét az összes európai nemzetnél.

A Milánói Katolikus Egyetem és az Urbinói Egyetem filozófia, történelem és vallástudományi professzora, Aldo Natale Terrin a következőket nyilatkozta az Ember és Szabadságnak: „Globális jelen­tőségűnek látom az új Európai Alapítvány az Emberi Jogokért és Toleranciáért megalakulását. Teljes szívemből támogatom az Alapítványt, hogy a nemzetek és népek jobb megértést érjenek el egymás iránt, és ezáltal mindenhol magasabb emberi jogi standardokat hozzanak létre.”

Az alapvető szabadságjogok védelme

Erre az üzenetre mutatott rá a budapesti Mahatma Gandhi Alapítvány ügyvezető igazgatója, Gibril Deen is megnyitó beszédé­ben. A szervezetének 1992­es alapí­tása óta lebonyolított számos emberi jogi kampány veteránjaként Deen kijelentette: „Túl gyakran fordul elő a világ országaiban – beleértve Magyarországot is –, hogy a védtele­neket és támogatást nem élvezőket

elnyomják az előítéletek és a hatalmi visszaélések. Hozzávetőlegesen 400 esetben avatkozunk közbe évente, amikor embereket előítéletekkel, »nem szokványosan« ítélnek meg, majd igazságtalanul kezelnek – pusz­tán származásuk miatt.”

Mr. Deen ismertette szervezete alapvető törekvését a rasszizmus és intolerancia sporton keresztül tör­ténő megfékezésére. „Hisszük, hogy a sport az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy átlépjük a kom­munikációs nehézségeket a külön­böző nemzetiségek között – mondta. – A mi szervezetünk volt az első Magyarországon, amely 2003. őszén csatlakozott a »Sport a rasszizmus ellen« mozgalomhoz, amikor elkezd­tük az »Adj piros lapot a rasszizmus­nak« tolerancia kampányunkat a budapesti és vidéki középiskolákban és felsőoktatási intézményekben.”

Egy másik résztvevő, Karen Klint, dán parlamenti képviselő és a parlament Egyházi Bizottságának helyettes elnöke, üdvözölte ezt és az ehhez hasonló széleskörű kez­deményezéseket. Felkérte az Alapítványt, hogy mutassa az utat: „Mindannyiunknak segíteni kell abban, hogy előmozdítsuk a békét és a toleranciát. Nem hagyhatjuk ezt az államférfiakra, politikusokra vagy más választott képviselőkre.”

A jó irányba tett lépésÉs most, az Alapítvány létrejötte

következtében elindított tevékeny­ségek révén haladást érünk el más emberek vallásgyakorlatával szem­ben megnyilvánuló intolerancia megoldásában.

Az alakuló konferenciát köve­tő napokban – hónapokkal ezelőtt – vallási mozgalmak vezetőinek csoportja történelmi jelentőségű panaszt nyújtott be az ENSZ külön­leges biztosához, amelyben a fran­

cia kormány intoleráns és bigott rendeletét, a koráb­ban említett vallási cso­portokról szóló feketelistát kívánja megszüntetni.

2005. május 27­én érke­zett a hír, hogy kormányzati tevékenysége utolsó lépé­sei egyikeként Jean-Pierre Raffarin – az azóta már távozott korábbi miniszter­elnök – eltörölte a fekete­listát.

Ez az eredmény ponto­san az, amit az Alapítvány elő kíván mozdítani: min­den ember, bármely vallá­si vagy etnikai csoporthoz tartozzon is, együtt dolgozik a vallási és etnikai intole­rancia megszüntetéséért.

e m b e r É s s z a b a D s á g 7 . o l D a l

Emberi jogi vezetők az intolerancia ellenA vallásközi emberi jogi koalíció elindítja az új jogvédelmi kezdeményezéstGrózli zoltán cikke

változatát tartalmazza. A Nyilatkozat alapelveit gyermekek számára könnyen érthetően bemutató ábráik és leírásaik azonnal népszerűvé tették ezt a füzetet a tanárok, szülők, kormánytisztviselők és közösségi vezetők körében, nem beszélve magukról a gyermekekről.

A magyarországi emberi jogi aggodalmak nézőpontjából Sohajda a következőképpen világította meg ennek a kiadványnak a jelentőségét: „A pszichiátriai jellemzés és a szexu­ális rabszolgaság olyan emberi jogi visszaélés, amely nem csupán nem kap elég figyelmet, de bűntettnek is számít, amelyért sokszor csak a gyer­mekek »felelnek« – az életükkel.”

De – tehetjük fel a kérdést – hogyan lehet ezt a szenvedést tole­rálni vagy – ami még rosszabb – észre sem venni?

Sohajda utalt egy felmérésre, amely kimutatta, hogy általános tudatlanság veszi körül az ezekben az esetekben megsértett alapvető emberi jogokat. A megkérdezett 600 magyar állampolgár közül csak 10 % tudott könnyedén megnevezni néhány alap­vető emberi jognál többet mindazok közül, amelyeket az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a minden egyén alapvető szabadságjogai tekintetében vezérfonalul szolgáló írás tartalmaz.

„Az az egyén, aki nincs tisztában emberi jogaival – folytatta Sohajda –, sajnos könnyebben esik áldozatául diszkriminatív foglalkoztatási gyakor­latnak, etnikai eredetét vagy vallási meggyőződését illető intoleranciának illetve testi, érzelmi és szellemi jólétét fenyegető nyílt erőszaknak.”

Világosan látszik, hogy az emberi jogok e bajnokai csupán indulásnak tekintik az előbb ismertetett ren­dezvényeket és kiadványokat. E kijelentést alátámasztani látszik, hogy tavaly óta a Fiatalok az Emberi Jogokért Nemzetközi Szervezete egy újabb erőteljes eszközt vet be annak érdekében, hogy a fiatalokat Magyarországon és az egész vilá­gon elérje üzenetével: egy széles körben elismert emberjogi zenei videofelvételt, amelynek címe: UNITED (Együtt).

A filmet, amely a „Legjobb rövidfilm 2005” kategóriában elnyer­te a tekintélyes New York­i Független Filmfesztivál fődíját, Magyarországon 2004. december 10­én mutatták be egy Emberi Jogi Nap keretében a Nyugati téri média-kivetítőn.

Azóta a világ minden tájá­ról érkeznek igények. A Cseh Köztársaság zenei csatornája a cseh feliratos változatot vetíti, míg Macedóniában tíz csatorna adja a felvételt macedónul – rendszeres közszolgálati közleményként. „És – folytatta Sohajda – a Tinseltown TV, amelynek 130 országban – köz­tük Magyarországon és Közép-Európa nagy részében – 500 millió nézője van, szintén rendszeresen vetíti a UNITED-et.”

A UNITED videofilmmel és a Mik az emberi jogok c. kiadvány­nyal kapcsolatos kérdéseivel hívja Sohajda Lászlót a (06-1) 268-9920-as számon, vagy írjon e­mailt a [email protected] e­mail címre.

ALAPÍTÓ ÜNNEPSÉG: Vallási vezetők, emberi jogi aktivisták, tudó­sok és polgári szakértők jöttek össze egész Európából 2005. február 21­én Koppenhágában, a Szcientológia Egyház épületében, hogy az újonnan megalakított Európai Alapítvány az Emberi Jogokért és Toleranciáért szervezet által hirdessék a békét és a megértést

Milyen lesz az én világom?Milyen lesz az én világom?Lesz-e szólásszabadságvagy elhallgattatnak?Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata garantálja az élethez, a szabadsághoz és a biztonsághoz való jogot.Ez az első dokumentum, mely megalapozza az emberi jogokat minden ember számára. Tanulja, használja, és rakja le egy szabad, igazságos és békés világ szilárd alapjait!

Tegyük az emberi jogokat tényekké!Tudja meg, hogyan: www.humanrightsandtolerance.orge-mail: [email protected] vagy hívja a (06-1) 268-9920 számot.

A Nemzetközi Alapitvány az Emberi Jogokért és a Nemzetközi Szcientológia Egyház felvilágosító kampánya

8 . o l D a l e m b e r É s s z a b a D s á g

Atársadalomban tapasztalható növekvő bűnözésre és erőszakra adott válaszként L. Ron Hubbard, a Szcientológia vallás alapítója az 1970­es évek közepén

elindította az önkéntes lelkész programot, hogy megértésen és együttérzésen alapuló gyakorlati megoldásokat és segítő eszközöket biztosítson a társadalomnak. Szándékának megfelelően ezek az eszközök kiemelt módon elérhetőek mind a szcientológusok, mind a nem­szcientológusok számára.

Így jött létre az élet minden területéről származó egyének széles alapokon nyugvó mozgalma: az önkéntes lelkészek csapata. Ezek az emberek elhivatottak arra, hogy az egész világon gyakorlati segítséget nyújtsanak másoknak.

Az ember szellemi természetére irányuló, jelentős fejlődést elindító felfedezések négy évtizedén keresztül L. Ron Hubbard folyamatosan próbálkozott a kulturális hanyatlás társadalmi okainak kezelésével.

Humanitárius előrehaladások Pontosan ebből a célból fejlesztette ki a

minden más módszernek mintául szolgáló drogrehabilitációs programot (Narconon), amelyet páratlan eredményeiért a világ számos kormánya ismert már el. Továbbá – az etika és igazságszolgáltatás válságára való tekintettel – kifejlesztett egy bűnöző-rehabilitációs programot (Criminon), amely jelenleg 23 országban működik, és több mint 45 000 rabnak adta már vissza az önbecsülését.

Az írástudatlanság és a bűnözés közötti kapcsolat felfedezése miatt L. Ron Hubbard egy tanulási technológiát is kifejlesztett. 1971­re ez a munka egy nemzetközi mozgalmat indított el, amelynek az a célja, hogy nagymértékben javítsa az oktatás minőségét. Eddig 56 ország közel 500 csoportjában több mint 66 000 tanárnak és 3 millió tanulónak segített páratlan tanulási technológiája.

1972-ben L. Ron Hubbard elkezdett egy szociológiai tanulmánysorozatot New Yorkban, egy olyan területen, ahol korábban már lakott, de csak 12 év után látta újra. Amit tapasztalt, az rendkívül nyugtalanító volt: társadalmi romhalmaz, amely egy semmivel sem törődő, hatalmát vesztett, erkölcsi érté kei től megfosztott lakosságot eredményezett. Az erőszakos bűnözés, amelynek nagy része drogokkal volt kapcsolatos, több mint 500 %-kal nőtt. A válások száma megnégyszere­ződött, a tizenévesek öngyilkossági esetei pedig 200 %­kal emelkedtek.

Ennek a lesújtó tendenciának a lehetséges okait vizsgálva L. Ron Hubbard felfedezte, hogy az erkölcstelenség pontosan olyan mértékben növekedett, amilyen mértékben csökkent a vallás társadalmi befolyása.

Ezt a következőképpen fogalmazta meg:„A múlt nagy vallásos civilizáló erői – a

buddhizmus, a zsidó vallás, a kereszténység és mások – mind a jónak a rossztól való megkülönböztetését és a magasabb erkölcsi értékeket hangsúlyozták.

A templomba járók számának csökkenése […] egybeesett a pornográfia és az általános erkölcstelenség emelkedésével valamint a bűnözés növekedésével. Ez a rendőrség létszámának növekedését vonta maga után, amelyet nem követett csökkenés a tényleges erkölcsi aberráció területén.

Amikor egy társadalomban a vallásnak nincs befolyása, vagy elvesztette a befolyását, akkor az állam örökli állampolgárai erkölcsi épségének, a bűnözésnek és az intoleranciának a teljes terhét. Ezért büntetést és rendőrséget kell használnia. Ez azonban nem sikeres, mivel ha az egyénben nincs meg a belső erkölcsösség, becsületesség és önbecsülés, akkor ezeket nem lehet túl sikeresen kierőszakolni. Ezek csak úgy tudnak létrejönni, ha a szellemi tudatosságot és az említett tulajdonságok szellemi értékét beleneveljük az emberekbe. Ahhoz, hogy az ember erkölcsös legyen, több józanságnak és érzelmi indíttatásnak kell jelen lennie, mint fegyelmezéssel való fenyegetésnek.

Amikor egy kultúra a szellemi célok követésétől teljesen a materializmushoz pártol, azzal kell kezdenünk, hogy megmutatjuk nekik, hogy az ember lélek, és nem anyagi természetű állat. A saját vallásos természetük felismeréséből kiindulva az emberek képesek eljutni odáig, hogy ráébrednek Isten létezésére, és sokkal inkább önmagukká válnak.”

Eszközök a segítségre – bárhol, bármikorEbből a humanitárius szemszögből

kiindulva írta meg L. Ron Hubbard az Önkéntes lelkészek kézikönyvét (mai címe: A Szcientológia kézikönyve), egy átfogó művet, amely az emberi problémák széles körére ad kidolgozott megoldásokat. És bár a benne található módszerek az ember szellemi természetére irányuló kutatásaiból – a Szcientológia vallást felépítő alaptételeiből – származnak, ezeket a gyakorlati válaszokat bármely vallás gyakorlója hasznosíthatja, hogy megoldjon bármilyen – személyes vagy nemzeti méretű – válságot.

EGY JOBB VILÁG ÉPÍTÉSE

Jöjjön el a szcientológia egyház

„Szeretek másokon segíteni, és életem legnagyobb örömének tekintem, amikor azt látom, hogy egy ember megszabadítja önmagát az árnyaktól, amelyek elhomályosították napjait.” – L. Ron Hubbard a Szcientológia vallás alapítója

található a Szcientológia kézikönyvben A Szcientológia kézikönyve azokat a

– mindenki által könnyen megtanulható – Szcientológia alapmódszereket tartalmazza, amelyek segíthetnek megnövelni hatékonysá­gát és az élet különböző területein jelentkező problémáinak megoldására irányuló képessé­gét. A könyv az élet 19 területét öleli fel, mint például: gyermeknevelés, hatékony tanulási módszer, munkahelyi problémák kezelése, dro­goktól való megszabadulás, segítség betegségek és sérülések esetén.

A könyv egyes témakörei önálló füzetek­ként, külön-külön is elérhetőek.

Vegye meg a könyvet vagy a füzeteket, és használja önmaga és környezete életének jobbá tételére.

Megrendelhető: New Era Magyarország Kiadó, 1082 Budapest, Leonardo da Vinci u. 12­14., vagy személyesen is megvásárolható a Budapesti Szcientológia Egyházban, melynek pontos címe: 1073 Budapest, Erzsébet krt. 5.Ára: 25 000 Ft (a füzeteké egyenként 700 Ft)Vallási vezetők, kormánytisztviselők és vallási szakértők részére tiszteletpéldányok állnak rendel­kezésre. Igényét jelezze a 268­9920 számon vagy a [email protected] e­mail címen.

Hatékony segítség

©2005 Magyarországi Szcientológia Egyház. Minden jog fenntartva. Hálás köszönet illeti az L. Ron Hubbard Libraryt, amiért engedélyezte bizonyos részletek felhasználását L. Ron Hubbard szerzõi joggal védett munkáiból. A SZCIENTOLÓGIA és az L. RON HUBBARD szavak bejegy zett védjegyek, amelyek a Religious Technology Center tulajdonában vannak, használatuk annak engedélyével történik. A Szcientológia vallásos filozófiához tartozó szolgáltatásokat világszerte kizárólag a Nemzetközi Szcientológia Egyház engedélyével rendelkezõk szolgáltatják a Religious Technology Center, a SZCIENTOLÓGIA és DIANETIKA védjegyek tulajdonosának engedélyével. A NARCONON és CRIMINON szavak bejegyzett védjegyek, amelyek az Association for Better Living and Education International (ABLE ‑ Szövetség a Jobb Életért és Oktatásért) tulajdonában van, használata annak engedélyével történik.

VSzertartására

asárnapi

EMBER ÉS SZABADSÁG KIADJA: MAGYARORSZÁGI SZCIENTOLÓGIA EGYHÁZ POSTACÍM: 1399 BUDAPEST, PF. 701/215 KÉSZÜLT: KOMARNANSKÉ TLACIARNE SPOL. S.R.O. ISSN: 1588 - 4538 ALAPÍTÓ: MAGYARORSZÁGI SZCIENTOLÓGIA EGYHÁZ FÕSZERKESZTÕ: GRÓZLI ZOLTÁN TEL/FAX: 268-9920 TERJESZTÉS: ALTERNATÍV PÉLDÁNYSZÁM: 30.000

szeretettel várjukminden vasárnap

10:00 órakor.

Budapesti szcientológia egyház1073 Budapest, erzsébet krt. 5.

Látogasson el hozzánk, a hét minden napján nyitva vagyunk.