1

A MAGYARSÁG ADOMÁNYAI A VILÁG-KULTÚRÁNAK

FORRAY ZOLTÁN TAMÁS

.

2

Legújabb archeológiai kutatá-sok leletei nagyon érdekesen Ma-gyar Adorjánt látszanak igazolni,(aki A csodaszarvas és Ősművelt-ség című műveiben a magyarságkárpát-medencei eredetének elmé-letét fektette le) Így az ún. indo-európai népek megjelenése előtt(cc. i.e. 3000) a Kárpát-medencében már a kőkorszak vé-gén mezőgazdasági tevékenységreutaló maradványokat találtak.

Ezt látszik igazolni a Magyar-országon talált 6500 éves „sarlósistenfigura” agyagból készítettszobrocskája, amely széken ül éssarlót tart a vállán, övén jellegzetescakkos minta, amelyet jól ismerünk

a budakalászi temetkezésikocsi modellekrő1.

Nem véletlen az sem,hogy a legrégebbi kocsiformájú modellt éppen ma-gyar földön találták. A ter-mény szállításához ponto-san ilyen jellegű tartó-szállító eszköz kellett, ezérta sarlóval betakarított gabo-nát (amely N. Würlm sze-rint már i.e. 6000 előtt azőscirokból ki lett tenyésztvea Kárpát-medencében) va-lószínűleg már ilyen fonnakocsival szállították raktá-rozási helyére. A megterhelt kocsit meg valószínűleg tehenekvagy ökrök húzták.

3

A tűz feltalálása óta az emberiség nagy fej1ődéscn ment át. Akövetkező legnagyobb felismert, és meghatározó találmánya ke-rék munkába fogása volt. A kerék feltalálása azóta is meghatáro-zója az emberiség fejlődésének mind a mai napig. Az is nyilván-való, hogy a kerék alkalmazása mint mozgató eszköz szoros ösz-szefüggésben állt a népvándorlássa1, teherárú szállítással, keres-kedelemmel, az ipari forradalommal, egyáltalán a civi1izáció ki-alakulásával.

A mai világ autóipara, vasúti hálózata, kamion forgalma, azehhez járuló útrendszere, energia-, olajipara, a fennálló életmód akerékhez kötődik. A világpolitika is valójában a kerékhez kötő-dik. (Gondoljunk a olajban gazdag Közelkelet arab államaira ésazoknak gazdasági jelentőségére, az elmúlt olajvá1ságokra). Akerék feltalálása a mai életforma, a kialakult ipari—gazdasági—pénzügyi rendszer alapja. Az autóipar százmilliókat foglalkoztatszerteágazva, behálózva a gazdasági élet minden szintjét. Az út-hálózatok, vasútrendszerek építése és fenntartása, az azokon szál-lított áruk forgalmazása úgyszintén a gazdasági élet alapja. A bá-nyászat és olajipar, az abból szerteágazó vegyipar, fűtő- világítószolgáltatások, az egész világ mai életformája, a jelenlegi pár ezerkőkorszaki szinten élő „primitívjeit” leszámítva mind a kerékhezkötődnek.

Jelenlegi ismereteink sztyeppei, indo-európai nép találmá-nyaként tartják számon ezt a fontos találmányt. KorábbanKisázsia vagy Mezopotámia területéről eredeztették, mai szenzá-ciós leletek alapján azonban sztyeppei népek találmányává vált.Állítólag ez a sztyeppei nomád nép egy hatalmas életterű és moz-gású indo-európai nép. Sajnos, a még ma is élő berögződött vé-lemény, hogy ami fontos vagy értékes, az csak indo-európai vagyindo-germán lehet (beleértve a mai latin—germán—szláv népe-ket). Ez a még ma is élő árja elmélet egy finomabb, óvatosabbrasszizmus, amely tagadja más népek, fajok érdemeit a világkul-túrában. Hamarosan és félreérthetetlenül ki fog derülni, hogy nemcsak ők vannak a világon!

A kerék feltalálása, továbbfejlesztése mint mozgató eszköz, akocsi, egy nem árja nép érdeme. Ez egy ma is élő, kicsivé zsugo-rodott, lenézett nép Európa keleti részén, mely nemcsak feltaláltaés munkába fogta a kereket, hanem azt tovább is fejlesztette, majd

4

folyamatosan javította, és a mai napig meghatározó szerepet ját-szik annak alkalmazásában. Ez pedig nem indo-európai nép.

A kerék feltalálói újabban nem a Mezopotámiában egykor éltsumérok: modern lézer-, karbon-, komputer-technológia és mik-roszkóp vizsgálatok (az ún. „forensic” archeológia) DNA és ge-netikai vizsgálatok a kerék e1ső alka1mazóit Ukrajna sztyeppéireteszik, továbbmenve az Ural déli vonulatának keleti és nyugati síkvidékeire (ez a magyar őshaza, a máig is érvényes finnugor, ösz-szehasonlító nyelvészet által is hirdetett terület).

David Anthony és kollégái mikroszkóp tanulmányai szerintmár több mint 6 ezer évvel ezelőtt a lovat mint szelídített állatotalkalmazták ezen a területen. Az itt talált lómaradványok fogaiugyanis ugyanazt a kopást mutatták, mint a mai modem ló zablánelkopott fogai. Ez a ló „zablát rágó” szokása miatt van (más né-ven „zabla ellen küzdő rágás”). Tehát a ló már 6 ezer évvel ez-előtt zablát rágott ezen a vidéken.

A kerékmaradványok is legalább 5 ezer évre vezethetők visz-sza ugyanezen a vidéken. A fából készült, három részből toldottszelvénykerék maradványa többször is előkerült a földből. Az idővasfogai azonban a korábbi kerékleleteket felismerhetetlenné

Az i.e. 2500 évnél idősebb kocsik lelőhelyei

5

változtatták. Nagyon fontos az a megállapítás, hogy a kerék fel-találói, alkalmazói mindenképp sztyeppei népek kellett hogy le-gyenek (ez a mellékelt térképen is jól látható).

A kereket az amerikai földrészen egészen a modem időkignem ismerték és nem használták, de Afrikában, Ausztrália, sőtÚjzéland és az Óceánia szigetein sem volt ismert a kerék ebben azidőszakban. A világon egyedüli előfordulása a legrégebbi időkbőlEurópa, Eurázsia sztyeppéi, Kisázsia, Mezopotámia, Egyiptom,India és Kína (lásd térkép). Ha a szélsőségeket, vagy peremhatá-sokat lefaragjuk, azaz az átvevőket, akkor marad egy Európa-Ázsia vonal a Kárpát-medencétől Kínáig, ami a sztyeppei eredetetbizonyítja, mivel a sztyeppék mind a mai napig ezen a területenfekszenek. Északra ettő1 a területtől a kerék nem nagyon alkal-mazható az erdők, tajgák miatt, valamint a hó-jég jelenléte miatt.Délen is csak a kulturvidékeken van nyoma, a Nílus termékenyfélholdjára és az Indus vidékére szorul a használhatósága. Azon-ban ezt a vidéket is csak mint átvevőt tarthatjuk számon. A leg-több kerekes jármű csak sima, kemény és sík vidéken hasz-nálható.

Hol nem használható a kerék vagy a kocsi:

1. Hegyvidéken, sziklás, göröngyös, egyenetlen helyen a ko-csi nem halad.

2. Erdős, sűrű fákkal, bokrokkal borított vidéken a kocsi, akerék használhatatlan.

3. Mocsaras, sáros, ingoványos, vizes, süppedékes területen,folyókkal, patakokkal, tavakkal teli vidéken egyáltalánnem használható;

4. Futóhomokos, sivatagi területre sem alkalmas.

Mivel a kerék nem forog sziklás hegyen, őserdőben, fák kö-zött, sáros, ingoványos mocsárban de a sivatagi homokban sem,így a kereket ilyen vidékeken nem fedezhették fel. A kereket ezérta Nílus áradásos vidékéin nem találhatták fel. Ugyanúgy a Tigris-Eufrátesz mai napig mocsaras, ingoványos területein sem hasz-nálható, különösen az áradások után. Az Indus völgye is a mon-

6

szun esőzések idején csak csónakkal járható. Az akkori emberi-ség sem volt híján a józan észnek és minek járt volna kocsival,szekérrel a sárban, mocsárban, ha volt csónakja, hajója, áru-szállításra, emberi közlekedésre. Erre a vizek közelében a vízijárműk a legalkalmasabb és legolcsóbb, de legegyszerűbb is. Ígya fejlődéstörténet visszafelé vezetve azt mutatja, hogy a nagy fo-lyók, vizek területén és vidékén, így a máig tanított Tigris-Eufrátesz, Nílus és Indus folyók területén, a kerék járműként valóhasználata nem jöhetett létre!! Így ők csak átvevők lehettek.

Az erdős-bokros terü1et, mint a szibériai tundra, az európaierdős rész már előre kizárja a kerék használatát Az, hogy mintalapanyag, a fa használva lett, még nem ad okot arra, hogy a ke-reket innen eredtessük. A hegyes, sziklás, sivatagi vidék eleve ki-zárja azt, hogy bárki is egyáltalán kerékben gondolkozzon. Teháta kerék csak olyan helyen lehetett feltalálva, ahol ezt használni istudták minden nehézség nélkül, mint mozgató eszközt. Ez pedigcsak sima-sík, egyenes, végeláthatatlan terep, ahol a kerék zavar-talanul forogni tud. Nem ráz, zörög, csattog, nem kell vele fákatkerülgetni, folyókon, patakokon, vízen átcipelni. Ez a terü1et, afüves puszta a síkság, ilyen pedig a világtérképen egyedül a Kár-pát-medencétől a kínai nagy falig terjedő sztyeppe. Meglehetősensima, füves, itt-ott folyók tarkítják, néha egy hegyvonulat is, devégeredményben egybefüggő és akadálytalan. Ezért tudtákDzsingisz kán hadai is két hét alatt belovagolni.

Egy nagyon fontos tényező, hogy a kerék nem forgott magá-tól, valami vontatta. A kocsi vagy szekér állattal lett vontatva. Ezaz állat növényevő kellett hogy legyen. A tápláléka adva volt: apuszták, mezők füve, mint egy terített asztal, a lónak, tehénnek,ökörnek állandóan rendelkezésre állt, az „üzemanyag” a kerékmozgatásához biztosítva volt a sztyeppéken. De sáros, mocsarasterületen csak nád van, vagy értékte1en fű, hegyen csak a kecskevagy szamár tud megélni, erdőben az arra szakosodott szarvas, si-vatagban csak a teve talál élelmet A kerék, kocsivá-szekérré válvaösszefonódott az azt mozgató igavonó állattal. Az igás állat nagymennyiségben csak a sztyeppéken, füves síkságokon tudott létez-ni. Ez a bizonyíték megerősíti azt a föltételezést, hogy a kerékfeltalálói csak sztyeppei népek lehettek.

7

A sztyeppei népek a legkorábbi időkben szkíták. voltak.Számtalan ókori forrásaink vannak a kínaiaktól, a perzsáktól a gö-rögökig és romaiakig. Ezek a szkíták állítólag mára eltűntek, fel-szívódtak, holott kortársaik máig is élnek, a latinok, görögök, per-zsák, keltát, germánok stb. Állítólag a szkíták indo-európai népekvoltak, de hogy lehet az, hogy a szkíták hagyatéka egyedül a maiis élő magyar népben maradt meg, és a Kárpát-medencét magáé-nak valló nem indo-európai nép birtokolja. A szkíták. (szittyák)életterülete a legrégebbi időkre visszavezetve, a Kárpát-medencétől Ukrajna füves sztyeppén át az Uralig, azontúl Mon-góliáig terjedt.

Ezek szerint David Anthony és kollégái, amerikai, olasz éskínai tudósok, által is elemzett kocsimaradványok szkíta-szittyanép hagyatéka kell hogy legyen.

Abban az időben szlávok nem éltek ezen a területen, hiszenészakról levándorolva, csak jóval később, időszámításunk utánjelentek meg.

Ókori források (Herodotosz, Strabo, Dareiosz perzsa király)emlékezései, később a romai történetírók és a kínaiak is lényegé-ben azonos kultúrájú, mindenképpen rokonnyelvet beszélő,sztyeppei, nomád életmódú törzsekről, népekről írnak. Így ugyan-az a nép, más korban és mások által hunnak, szkítának, szakának,hiung-nu-nak, hunnának van nevezve. Ez az a nép, amely sztyep-pei nomád életmódhoz szakosította magát, s melynek legutolsóképviselői a mai Kárpátmedencében élő magyarok.

A magyarok Árpád nagyfejedelem által véglegesen letele-pedve vették birtokba a Kárpát-medencét Egy nép véletlenül nem„kerekedik” fel és vándorol több ezer kilométert a déloroszsztyeppéken, családostól, állatostul stb., ez egy céltudatos, előremegtervezett letelepedés volt egy behatárolt, védhető terület (minta Kárpát-medence) birtokba vétele miatt és rokon (avar) népekhívására. Korabeli bizánci, arab, orosz és egyéb források írják,hogy a magyarok királyi szkíták (szittyák) voltak. Tenyésztett,szakosított állatokkal, mint a szürke marha, racka juh és lóállo-mánnyal, azonkívül komondor, kuvasz, puli kutyákkal telepedtekle. Mindez egy ősi állattenyésztő kultúrára vall. Több ezer évkellett ahhoz, hogy a szürkemarha kialakulhasson, ugyanúgy a

8

szakosodott nyájőrző komondor kutyához is, tehát a terelő pulipásztorkutyát som akkor tenyésztették.

Az asszonyok, öregek, gyerekek nem gyalog jöttek a Kárpát-medencébe, hanem tehén, vagy ökör vontatta 4-6 kerekű akósszekereken, amelyek rekeszekre voltak osztva, nemezzel fedvevédve voltak az időjárás viszontagságaitól (Herodotosz ésHippokratosz feljegyzése szerint a szkíta szekerek közül a kiseb-bek négy, a nagyobbak pedig hat kerekűek). A magyarok népi dí-szítő elemei is, legendái is (pl. a csodaszarvas legenda) a szkíták-hoz köti őket egyedül az összes európai népek közül. Az i.u. 8.században a magyarok (hungarok) vagy késői szkíták egy céltu-datos letelepedést hajtottak végre, egy behatárolt védhető sztyep-pei területre, mint amilyen a Kárpát-medence. Korabeli történet-írók (Theofilaktos Simonkattes, Bölcs Leó, BíborbanszületettKonstantin), mind királyi szkítáknak mondják őket, sőt a magyarvezérek (Tormás, pl.) bizánci császári udvarban császár kérésremondják, hogy az ő nevük „sabartoi asfaloi” azaz szabír. A szabírszkíta néptörzs neve. Szibéria neve is tő1ük jön, de a szabja, ahajlított lovassági kard is az ő találmányuk (az angol „sabre”).Nagyon sok nyelvi hagyaték került a szkítáktól az európai nyel-

„Családi lakókocsi” ázsiai pusztákon (Zajti Ferencnyomán)

9

vekbe, így mondhatni, hogy a magyar nyelvbő1 került Európanyelveibe.

A finnugor nyelvészet erre lett alapozva, de nyakatekert logi-kával azt hirdeti, hogy A mai magyar valójában az átvevő; mivelnomád, állattenyésztő lévén, az ún. „kultúrnépektől” vette át ösz-sze. „kultúrával” összefüggő szavait. Tehát a farok csóválja. ku-tyát, és nem fordítva. Ennek cáfolataként bizonyíték még a mai, amagyartól legtávolabb eső angol nyelvben is megőrzött utalás azókori kelták által is ismert szkíta életmódra. Az angol pl. a kaszátscythe-nek mondja, majdhogy nem szkítának (scythian). Mivelhatalmas tömegű szkíta nyájakat télen is fenn kellett tartani, ezértszénát szárított füvet adtak nekik telelőhelyen. Az álló füvet lekellett vágni, ezt pedig kaszával végezték, úgy mint az aratást is.A kasza szkíta találmány lévén átment. ma élő angolba is, mintscythe, a szénabog1yáva1 vagy asztaggal együtt (ASZTAG =STACK).

A mai magyar kasza szó is érdekes: KA-SZA, fordítva SZA-KA (amely a termést leszakítja a gyökeréről), már a perzsákszkíta nevét adja, „szakát”. De van az angolban egyéb példa is,pl.: „eke out a living” (kihasítani egy megélhetést, azaz, az ekemint szerszám, szántásra alkalmas eszköz, a földbe hasít); EKE =PLOW – mindez a mai magyar nyelvben is é1. (Choirilus [i.e.472-399] írja: „Juhlegeltető szákok vagy szkíták lakták a búza-termelő „Ázsiát” – hát igen, búzát is termeltek.) A kelta (ma ír—skót—welszi) nyelvből nagyon sok szó fennmaradt az angolban.Érdekes lenne felkutatni, hogy a magyar nyelv mikor vehette át akeltából azt a több száz szót, amely ma az angolban is és a ma-gyarban is ugyanazt jelenti és5 főleg mezőgazdasági tevékenység-re utal. A kelta-szkíta kortársi együttélés és rokoni vagy társkap-csolatok hagyatéka ez, amely a szkíták utolsó élő leszármazottai-ban még ma is él. Így a ma élő ír-skót-we1szi és a magyar közöttsokkal szorosabb a rokoni kapcsolat, mint a hamis finnugor el-mélet (a német birodalmi érdekeknek – Drang nach Osten – meg-felelő hamis elmélet) alapján hirdetett, finn-ugor népekhez.

A kerék szkíta találmány, és annak legtökéletesebb formáravaló fej1esztését a lovaskocsit éppen a magyar nép vitte a legma-gasabb szintre.

10

A TEHERSZÁLLÍTÁS FEJLŐDÉSEAz ősember az elejtett vadat húzta a földön, hogy biztonság-

ba helyezze. Később rájött, hogy ez nagy kárt okoz a húsban.ezért a vadat fagerendákból készült szánkóra, vagy mint azészakamerikai indiánok, rúdra helyezte és úgy vontatta.

A vízen farönkön evezett, majd később azt kivájva, ki-égetve öblös, rönkcsónakot csinált. Télen egyszerűbbé vált ahelyzet, mivel a befagyott vízen, a jégen sokkal könnyebbvolt a szállítás, a hóban is könnyebben csúszott a CSÓNAK,a CSANAK –SANAK – SZÁNKÓ. Magyar nyelvünkben eza párhuzamos fejlődés mint fogalom és eszköz gyönyörűentükröződik.

11

SIKSÍKOS CSÚSZÓSSIKAMLÓS CSOSZTATÓSIKLÓSSIKLIK CSÚSZIKSINKÓ CSÓNAKSZÁNSZÁNKÓSZÁNKASINKASINSÍ – SÍ-TALPSIklik. a SÍnen, azaz, a SÍvágásban, a nyomon SIkamló

Tehát a sí-kos, csúszós fe-lületen a teher-szállító eszköz a

csónak—szánka— szánkóvá vá-lik; ez az eszköza jégen, hóbankönnyebben csú-szik mint a folyó-parti sárban, kü-lönösen, ha talpa-kat raknak alá.Így szánkóvá vá-

lik a csónak- és a szán különösen ha egymásután ugyanazonnyomban halad, egy mélyedést váj ki. Ez az, ami a SIN. Ha visz-szaemlékszünk gyerekkorunk szánkózásaira, sokszor a szánkótalpegy kivájt, kijárt nyomba beleesve meghatározta akaratunk ellené-re a haladás irányát. Ugyanakkor a kijárt nyomban fel is gyorsulta szánkó sebessége. Aki sokat jár síelni, különösen terepre, aztudja, hogy a friss hóban nagyon fáradságos és nehéz az előreha-ladás. A másik után, kitaposott nyomban menve azonban egyrejobb a siklás. Ezért a mai pályákon előre elkészített és karbantartott sínyomok vannak.

Uruk, i.e.3500: csónak – szánkó

12

A csónakot más né-ven LADlKnak is hívják,ez az elnevezés a szögle-tes (nem csúcsos) típusravonatkozik. Ezzel rokon aláda szavunk, ami egyraktározó, áru tárolásraszolgáló alkalmatosság.Nyáron a sítalp helyett acsónak vagy LADIK ke-reket kapott, ami előszörvalószínűleg faszelvény-ből készült.

Képzeljük el, hogy aVIZMI nyáron a teherrelmegrakott csónakot azemberek húzzák a partragerendákon, fatörzsekengurítva, ugyanúgy ahogyma is „szárazdokkra” húz-zák a hajókat javítás cél-

jából. Valaki először kitalálhatta,hogy a csónak, vagy ladik kitűnőszállítóeszköz nyáron is, ha kerekettesznek alá gerenda helyett. A csónakvagy ladik, mint vízi szállító eszköztélen szánná vált csúszó talpak hoz-záadásával, nyáron a kerékre változ-tatva a mozgás lehetőségét, megszü-letett a modern tehermozgatás elsőlépése.

A csónak vagy láda oldalfalai le-hetővé tették, hogy abból a hal vagykagyló, későbbiekben gabona vagygyümölcs ne essen ki. Ez az eszköz megint csak olyan helyenalakulhatott ki, ahol télen hideg van. Másképp a szán nem csú-szik. A tehermozgatás ősi indulása a szán használata nélkül

Fatörzsből készült tömör kerék i.e.2000 körül a Taklamakón sivatag

(Kína)

Szekrényes szánkó i.e.3000 Sumér

13

elképzelhetetlen. Megint csak északra, a nyáron füves, télen ha-vas sztyeppébe mutat a kerék feltalálása.

A láda más néven: szekrény. A szekrény ugyanúgy egybehatárolt tároló eszköz, amelyet a későbbiekben részletei-ben is a mai teherhordó „szekérrel” együtt tárgyalunk.

A kerék fölé helyezett láda forma nagyon jól felismerhető aKárpát-medencéből és Kisázsiából előkerült leletekből. A temet-kezési kultusz ugyanis a sírokba kisméretű modelleket (játékokat)helyezett, így hű képünk van az akkor használt kocsikról (Ma-gyarországról tömeges az előkerülése: Budakalász, Novaj,Szamosújvár, Gyulavarsánd, Herpály, Hahót, Buzád, Börzönce. Amai M3-as autópálya építését megelőzőleg régészeti kutatásokatvégeztek az útvonal építését követve. Szinte hihetetlen mennyisé-gű évezredes emlékek kerültek elő, amelyek az i.e. 4. évezredkezdetétől már mezőgazdasági tevékenységre utalnak.)

Az ezekkel rokonképet mutató ukrajnaisztyeppék kocsijai aKubán folyó mellőlkerültek elő a Feketetengertől keletre 1987-ben. Ázsiában a legtá-volabbi korai leleteki.e. 3000-re lettek be-csülve. A Kínáhoztartozó Sinkiang tar-tományi Taklamakansivatag szélén Karadö-vő falu mellett múmiasírokból lóval valótemetkezés, kocsi ésegyéb félnomád szo-kásokra utaló leletekkerültek elő (a múmi-

ákat megint „indo-európai”, kaukázusi népnek említik). A

Budakalászi temetkezési kocsik(Fettich nyomán)

14

sivatagi száraz levegő csodálatosan tartósította az eltemetetttárgyakat, szöveteket is. Innen északnyugatra az altájipaziriki kurgánokból temetkezési kocsik már küllős és tö-kéletesített változatai kerültek elő.

A KÖR KERÉKKÉ VÁLÁSAŐsi időkben a kör mint szent, Istent kifejező, jelentő jelkép

volt A körben nem volt kezdet, nem volt vég, mert képletesen isminden újra kezdődik, forog, vagy újjászületik. A nap is, a hold iskerek. A nap és a hold járása, egymást követése, a nappal-éjjelváltogatása, az évszakok for-

gása egy végtelen folyamatotjelentette, melyet legjobban akör szimbolizált. Emiatt a körmint szent jelkép volt ismertaz ókori népeknél.

A kör, a gömb isteni jelentéssel bírt az ókori népeknél A leg-korábbi kör alakú kultikus tárgy a Kárpát-medencéből került elő,a cca. 7000 éves tatárlaki agyagkorong, amely már évszakokat.mutat.

Ez a világ legősibb írását tartalmazza, megelőzvén amezopotámiait kb. 1000 évvel. Hogy mikor forgatták megaz első kereket, azt nem tudni, de hogy a magyar nyelvvégtelen gazdagsága mennyire kifejező, azt az alábbi szóbo-

A csillagkép és mitikus jelképekegyüttesében központi helyet el-foglaló és kultikus szerepet be-töltő összetett jelkép (a kerék

egyrészt a csillagöv, másrészt azisteni, „égi” szekér része, i.e.,

napszimbólum)

A 7000 éves Tatárlakiagyagkorong

15

kor és alakváltozás egyedül a világ összes nyelvei közülmutatja:

KÖR – KEREK – KERÉK – KÖRÖS – KERÜLET – KA-RIKA

a K → G hangzóváltással ugyanez:

GUR – GURUL – GURlGA – GÖRBE – GÖRDÜL valamintGÖRÖNGY, GÖNDÖR GÖRCS, GyOR GYORGYORO, GYÖTÖR

IGA = munka, állandósult tevékenység, dolog; a munkábafogott kör:

KÖR-IGAKAR -IKAGUR-IGA

Ez aztán a világ minden nyelvébe átment, lásd az alábbi ösz-szehasonlító táblázatot:

MAGYAR KOR ICAKAR IKA KARIKAGUR IGA GURIGAKÖR KEREK KERÉK

LATIN ORBIS ROTUNDUS ROTA

CIRCULUS ORBICULATUS ROTUNDA

ANGOL CIRCLEROUND ROUND WHEEL

NÉMET KREIS.’” RUNDRUNDLICH RAD.’”

SZLÁV KRUG VOKRUG KOLESZOSPANYOL CERCO REDONDO RUEDA

CIRCULO

16

Ebből az összehasonlításból is látható az, hogy a magyarnyelvben egyedül a kör és kerék egy tőből ered, nem úgy mint azindo-európai nyelvekben, ahol élesen különbözik. Csak a ma-gyarban forog a kerülő kör – kerékké, a guruló gur – gurigává. Alatin circulus – cirto szógyöke a ‘cir’ van legközelebb a magyar‘kör’ szógyökhöz (míg a magyar kör magában szó is), ez pediglatin átvétel kell hogy legyen, mivel ha a latinból elvesszük a ‘cir’alapgyököt, akkor marad más kifejezés is. Ha a magyarból el-vesszük a ‘kör’ alapgyököt (az pedig még kifejezés is egymagá-ban), akkor a hatalmas szóbokor, amelyik nagyobb mint akárme-lyik indo-európai nyelvben, eltűnik és DIÚ magyar kifejezésnincs is, a nyelvünkben, ami ugyanezt a fogalmat kifejezné, el-némul a magyar nyelv.

A nyelvfejlődés és szóösszetétel világos a magyarban, egy-szerű és magától értetődően sima. KÖR – KEREK – KERÉK. Aziodo-európaiban akadozó, vagy teljesen más, nem kapcsolódó afogalom és a tárgy kifejezése. Nincs benne zökkenőmentes átala-kulás, az pedig, hogy a magyar nem ismerte volna a kör, kerek,kerék fogalmát míg az európai latinokkal nem érintkezett, szinteelképzelhetetlen, hiszen több mint 40 betűs runic írásrendszerrel(rovásúássa1) véglegesítette letelepedését a Kárpát-medencében.

Bőven vannak történelmi adataink, a római latin hittérítésminden pogány emléket eltüntetni akaró törekvéséről. Így az elsőrómai keresztény király, István római főpapsággal egyetértő ren-delkezései is kifejezetten a jobbról-balra való scithiai pogány írásmegszüntetésről, és a latin írás felvételéről szólnak. Viszont érde-kes módon a kelta, vagy ma ír—skót—welsz nyelvekben vannagy hasonlóság. A kelták pedig majdnem egy évezreddel a ma-gyar honszervezés előtt már a brit szigetekre költöztek. Így sem-milyen létező kapcsolat nem lehetett az ír-skót-welszi és a magyarközött. Nem is beszélve a több ezer kilométer távolságot, ami ak-kor szinte áthidalhatatlan volt.

Vagy mégis?!! A szkítákon keresztül talán?!! A szkítákáltal, akik a magyarság elődei voltak úgy .Kárpát-medencében mint az ukrajnai sztyeppéken is. A szkíták akeltákkal kortársként éltek, érintkezési területük aKárpátmedence és a Balkán volt. Ezek a nyomok bizonyít-

17

ják, hogy a szkíták (szittyák) élettere, mozgási területe aKárpát-medencétől Kínáig, délen Mezopotámiáig, Egyipto-mig terjedt a temetkezési szokások, a kocsival, lóval valótemetés az ő találmányuk, tőlük terjedt el.

Kína nyugati részén ma is élő ujgurok(uighur) egyik törzséről említik a történetírók,hogy turki-coman tájszólást beszéltek (vezetőjüka BIRA vagy BIRÓ?). A sui dinasztia krónikáiezt a törzet a GAO-CHE (GAO-CSE → KO-CSI) „magas szekrényű kerék”-ről nevezték el.Ez pedig a kocsi, ugyanis a GAO-CSE vagyKOCSI kínai leírása egy olyan járműről szól,amelynek kerekei fölött egy szekrény, vagyszögletes oldalakkal behatárolt „láda” vanfüggesztve. Az ülés a szekrény első részén van.A kocsi hajtója az igavonó állatok fara felett ül,és azokat onnan irányítja (Jack Chan, „TheSinkiang Story”. McMillan Publishing Co. NewYork, 1977.)

A kocsi a magyar nyelvben KOCSI község-ből, KOCSIról származó járművet jelent. EgészEurópában, sőt a világon innen terjedt el a legfejlettebb, ló általvontatott, személyszállító jármű. A világ összes nyelvében ezt ajárművet a magyar KOCSI származékaként jelölik meg. Így a:

német KUTSCHEangol COACHspanyol COCHEorosz KUCSE

A magyar kocsiból vették át, szerte a világon. A magyar ru-gó, ringó fogalom másképpen KACS. Tudjuk, hogy a rugózatlanjármű milyen rázós. Az út minden egyenetlenégét felveszi, sze-mélyszállításra nagyon kényelmetlen, hosszú útra nem alkalmasutazni vele. A kocsi, a magyar rugózat! jármű azonban már ké-nyelme” hosszú útra is megfelel, mivel az út egyenetlenségeit fel-

18

vevő kerék és a szekrény közé egy rugót, vagy „kacsot” szereltekőseink!

A magyar nyelvben:KACS = futó növény, (szőlő, bab) kapaszkodó”

rugó, végeKACSkaringó tekervényes, ingó, emelkedőKOCSány = futó, folyondáro,

növény száraKOCSonya = zselés, rugalmas ételKACSint = szeme sarkát rángató

A KACS, KOCS szótő a magyarban összefügg az INGó-RINGÓ, RUGALMAS fogalmakkal. A KOCSI így tökéletesen levan írva mint egy kényelmes, rugalmas, személyszállító jármű.Az Európában, középkorban leírt kocsik, amelyek Magyarország-ról terjedtek el, bőrszíjra szerelt utasfülkék voltak.

Magyarulmáig is HINTÓ-nak hívjuk ezt,himbálózó, ru-galmas kényel-mük miatt. AHINTÓ a legké-nyelmesebb főúriszállítóeszközvolt. A világon elterjedt rugós, párnázott, kényelmes ülőalkalma-tosság a KAUTSCH vagy COUCH, amely minden család nappaliszobájában ott van. Az a páholyszerű ülőeszköz megint a magyarKACS-ból válhatott COUCH-csá! Páholyos (KACSos) kocsi –hintó (COUCH).

KambériDolkun ujgurrégész Herodo-toszra hivatko-zik, amikor aszkíta vagyszaka törzseketemlíti: „Kö-

19

zép-Ázsia meglehetősen átjáróház volt abban az időben, amaradványok, leletek, bronzeszközök kori jellege ugyanaz,Magyarországtól Nyugat-Kínáig!”

Mint már korábban említettem azonos nyelvű és rokonvérűnép életteréről van itt szó. A perzsák (sacoe) szaka, és sacaraucaeleírása is ugyanezt a népet fedi. Sacaraucae (Strabo: RerumQeographicarum II, 8,2 vagy Trogus Pompeus: Prologi 41.,Epitoma Historicarum; Kínaiak Han Sbu 61/4B) leírások sze-rint szkíta/szittya néptörzs. A sacaraucae: vagy talán mai for-mában magyarul szekeres lesz. A szekér egy igás állat általvontatott szerkezet. Személyszállításra nem használták, vagy csaknagyon ritkán, teher- és áruszállításra viszont kiválóan alkalmas.

A magyar nyelvben a SZEKÉR a SZEKERES összefüggés-ben érdekesen alakul:

SZÉK + KÖR – SZÉKKÖRSZÉKKÖR – SZÉKKER – SZEKERESSZEKRÉNY KERÉKEN – SZEKRÉNYES SZEKERCÉ-

VEL (BALTÁVAL – FEJSZÉVEL) faragott jármű!

A mai magyar nyelvbensokszor elhangzik: „szállj le abakról”, vagy a magasból, a fellegekből, tehát: „ne hordd olyanmagasan magad, ne álmodozz, ne légy beképzelt”. Ez a kifejezésa régen uralkodóknak, királyoknak, fáraóknak kijáró, magasbaemelt szék vagy trón rangjelzésének maradványa. A szék, szék-hely, székesfőváros, székesegyház stb. kifejezésekben az igazga-

2400 évvel későbbi kocsi(meglepő a hasonlóság!)

Altáj - Paziriki küllős, kerekeskocsi (i.e. 500)

20

tási, uralkodási központot jelöli. A SZÉKKÖR – SZEKÉR maiüléses, kerekes szállítóeszköz. Bak az ülése:

A szekrény, amelyről már szóvolt, a kínai GAO-CHE leírásbanis. Egy oldalas, ládás, kereken lé-vő üléses székes/bakos vontatottjármű, vagy szekér. A pazirikiszkíta ásatásokból már küllős ke-rékkel jelentkezik. A küllős kerékmár i.e. 2000 körül megjelent adélorosz sztyeppéken. Asszíriá-ban, Kínában csak 800 évvel ké-sőbb.

Erről hiányzik a jól ismertvasabroncs, amely védte, össze-tartotta a küllős kereket, amelyúgyszintén szkíta találmány.

Van még egy érdekes dolog.Az egykerekű teherszállító alkalmatosság a TALICSKA, vagyTALIGA, vagy FURIK.

TÁL – edény - lapos, enyhén emelkedő peremmelIGA – munka, dologTALIGA – tálas szállító, edény, kerékkel, munkáira fogva

(az oroszban ugyanígy hívják a szekeret:TELÉGA, amely a magyarból lett átvéve valamikor;A másik szavunk a FURIK: ez pedig aFÚR FÚR-IGAFÚRÓ FÚR-IKFORGÓ FURIKFOROGFORGONYFURGONA nyugati belga/francia nyelvben a FURGON egy zárt, kis-

méretű szállítóeszközt jelentett. Ez is egy átvétel a magyarból. Dea francia „carriage” - kocsi szó is a magyar eredetre vall:

CARR – IAGEKÖR – IGAKAR – IKA,

Szittya vitéz az isteni istenitrónszék előtt (Altáj, Pazirik,

i.e. 500 körül)

21

vagy a latinCAR – GA = TEHERCAR – GO(KÖR – IGA rontása)az angol CAR = KOCSIa kelta = CARRUS négy kerekű járműa welszi/ír CARR = KOCSIófrancia/angol CHARIOT = harci szekérKÖR, KER-ék alapszótő rontásából alakult átvétel. A welszi,

ír CART (KÄRT) vagy WAGON megint magyar vonatkozásúkell hogy legyen.

A VAGON és A VÁGÁNYEmlékezzünk a sí nyomára, a szán párhuzamos, hóban állan-

dósult, fagyott nyomára, a SIN-re.

A vontatott nehéz terhet szállító eszköz Herodotosz leírásaszerint 4 vagy 6 kerekű, rekeszekre osztott szekér volt. A szkítaszekeret teherbíró, igás állatok, tehenek vagy ökrök húzták. Lovatnem használtak kocsiban, csak nyergelték. A nehéz terhet ha le-hetett, csak ökörrel húzatták. Ismerjük, hogy ugyanazon iránybahaladó nehéz járművek kitaposott keréknyomot hagynak a talajfelületében. Ez a vájat a járművek kerekét aztán mindig magábarántva egyre mélyebb lesz.

A messzi útról jövő, alvó kocsisnak nincs gondja, mert a ke-rékvágásba becsúszott szekér az ugyancsak álmatag igavonó ál-

Vagon és sín

22

latok által addig halad a nyomban, amíg az állatok meg nem riad-nak valamitől, vagy meg nem állítják őket. De a „kerékvágásbólvaló kizökkenés” nagy figyelmet és erőt vagy ijedtséget igényel.

MagyarulVÁG:

KERÉK –VÁJÁS/VÁGÁs

KERÉK –NYOM (A maivasúti NYOM azSIN vagy VÁ-GÁNY)

KERÉK -VÁGÁNY

Ami azt vájja,az VÁGONY vagyVAGON, mi az idegen, indoeurópai nyelvekben:

WAGGON – WAGEN (német), WAGON (angol), WAGN(svéd), VAEGEN (anglo-saxon), VAGÓN (spanyol) módosulá-sokban lett átvéve a magyar nyelvb61 (vagy korábban a szkítá-ból).

A LEGTÖKÉLETESEBB FELSZERELÉSEK ERE-DETE

A KOCSI – SZEKÉR – FURGON – VAGON mozgatásáhozfölszerelés, hám is kellett. Érdekes módon a rómaiaktól kezdve

Szénásszekér

A többezer éves börzöncei kocsiszobor

23

egészen a múlt századig a legjobb lószerszám a Kárpát-medencéből kerültelő. Ha megfi-gyeljük. nyugatonnem jöttek rá so-káig, hogy a vonó-állat, a ló anatómi-áját figyelembe ve-gyék. Még a múltszázadban is azökör vagy tehén

továbbfejlesztettjáromát használtáka lovon is. Ez ab-ból állt, hogy egy-

szerűen az összes tehervontatás a ló nyakára volt hárítva.A magyar hám vagy lószerszám a ló szügyére, vagy mellkas-

ára helyezte a húzás, felfüggesztési pontját, így a ló nyaka szaba-don maradt. Ez az alacsonyabb súlypontú felszerelés sokkal na-gyobb teherhúzást biztosított és nem volt annyira fárasztó az ál-latnak.

Nyugat-európai nyakas hám

24

Az egész világon, de különösen Észak-Amerikában a lóvalösszefüggő tevékenység minden megnyilvánulása: a nyereg for-mája, díszítése, a cowboy csizma formája, díszítése a zabla forma,kantár, csótár, kocsikészítés díszítése, stb. a magyaroktól lett át-véve és évezredes múltra tekint vissza. Herodotosz (484-425 i.e.)leírása szerint az istenektől a szkíták (szittyák) kapták az ekét,jármot, fokost, szekercét és a csuprot. Az itt leirt szerszámok nél-kül nincs mezőgazdaság: lásd az ekét; nincs állattenyésztés: lásd a

jármot; nincs gerenda készítés: lásda szekercét. A járom gyönyörűenkényszeríti az állatot a jármű húzá-

sára. Ide tartozik még a „megzabolázó”, zabla és az ostor is. Amai napig a legszebb karikás ostorokat Magyarországon lehel be-szerezni. A lószerszám, hám készítéséért is Magyarországra jár azegész világ. Az ötösfogat, de általában a fogatversenyek világbaj-nokai még mindig a magyarok. A angol királyi család is magyarfogatolókka1 taníttatja lovászatát.

MODERN IDŐK KOCSIJA!A múlt század végére a lovas kultúra eposza véget ért. A

lovaskocsi elérte fejlődésének évezredek óta kialakult legmaga-sabb fokát.

Rövidesen a ló ki lett fogva a hámból és benzin, vagy dieselmotor helyettesítette. De a kocsi maradt. Karl Benz, és G.Daimler olcsó motoros járműve lovas kocsi volt, de ló nélkül.

Paziriki szkíta zabla i.e.500 körül

Szkíta járom és fedeles kocsi mo-dell

25

Az auto-mobil feltalálásá-ban nagy szerepe volt a nők-nek. Ismerjük, hogy Karl Benzcsaládja Karl nélkül tette megaz első hosszú utat, az anyósmeglátogatása miatt. Ez aMannheim – Pforzheim 100km-es útja volt. GottliebDaimler is a feleségének szü-letésnapjára ajándékozta amotorizált lovas hintót, ló nél-kül. Mindkét alkalommal a

nők voltak a mozgató erők. Ismerjük hölgyeik, asszonyaink ma isérvényes módszereit, hogyan kell a férfiakat zseniális ötletekrekényszeríteni. A lovak kocsiba fogása évezredes probléma lehe-tett, amit a nők ritkán, vagy soha nem végeztek. Képzeljük el: egylovat hámba fogni, zablát a szájába tenni, felszerszámozni nemkönnyű, akkor a múlt század Victoria-kori dámái, a törékeny,ájulós hölgyek ha menni akartak gyorsan valahová, férfi nem lé-vén a közelben, kényszerből otthon maradtak. Ez komoly bajokelőidézője volt a nők és férfiak kapcsolatában. Végül nem volt

más választása a fér-finak, mint megol-dást keresni sajátlelki üdve és nyu-galma érdekében.Így a ló ki lett fogvaa kocsiból véglege-sen és a benzin mo-tor lett beleültetve,amely azóta is óriásifejlődésen ment ke-resztül. Nem vélet-len, hogy az első

autó is a Mercedes nevet kapta!!

Karl Benz első kocsija

G. Daimler ló nélküli kocsija

26

AZ AUTÓK MAGYAR KAPCSOLATAIA magyarság részvétele és adományai még nem értek ezzel

véget, sőt a világkultúrában a mai napig jelentős, mondhatninagyhatalmi szerepet játszik. 1893-ban Bánki Donát és CsonkaJános feltalálta a porlasztót, a modem autógyártás, az autózás nél-külözhetetlen eszközét.

A levegő-benzin pontos keveredésének és robbanó párávávaló átalakításának eszköze a porlasztó vagy karburátor.

Másik nagy úttörő az autó életében Galamb József mérnök. Ővolt a világhírű „T-Ford modell” tervezője, még azt is tudni kell,hogy a futószalagon való összeszerelést is ő dolgozta ki. A mo-dem autógyártás egyik legnagyobb vívmánya ily módon tömeg-gyártásra alakult Q az átlagember részére is elérhetővé tette a ko-csit. Következő nagy magyar feltaláló a bogárhátút, a VW-t ter-vező Barényi Bé1a, aki Ferdinand Porsche előtt, Mannheim-benbevédte tervét. Több, mint 2500 szabadalma van, számtalan újítá-sai a mai napig a Daimler Benz világcég hírnevét hirdetik, és ad-ják a Mercedes máig is elismert minőségét. 1939-161 1974-igdolgozott a Daimler Benz cégnél mint a távlati fej1esztési részlegvezetője. Ebből is látszik, hogy a világon máig is meghatározószerepet játszó Benz, feltaláló és az élvonalban tartó résztvevőimagyarok a kerék feltalálói, a kocsi feltalálói, tökéletesítői, azautóvá való alakítói máig is meghatározó szerepet játszanak.

A JÖVŐA kocsi következő fejlődési folyamata már a fosszil energia

mellőzése lesz. Ebben is van magyar az élen. Gr. Spanyol Zoltána vizet képes úgy felhasználni, hogy a jövő kocsija már „újra föl-használható”, nem szennyező mozgató energiával haladhat. Az őszabadalma most van megvalósítás alatt. Óriási az ellentevékeny-ség az ipari-olajbányászati érdekek miatt. De a magyarok már avilágűrben is elsőkké váltak.

Leon Lederman Nobel-díjas tudós, tréfásan a magyarokrólezt írta:

„ez a történet igazi földönklvülieb1Sl, marslakókról szól,akik a xx. század első felében beszivárogtak a világ leg-

27

jobb egyetemeibe, kutatóintézeteibe. Az első bázisukrólelterjedve, azon buktak le, hogy bármilyen sokáig is gya-korolták, egyetlen földi nyelvet sem tudtak idegen ak-centus nélkül beszélni. Volt egy ügyes trükkjük is erre:magyar emigránsoknak álcázták magukat.”1996 decemberében útnak indult egy marskutató rakéta,

amelyen egy hatkerekű kis kocsi volt. 1997. július 4-én leszállt aMarsra és kigördült belőle a „nyomkereső”. A kis kocsi munkájáta kaliforniai Pasadenából irányították. Július 7.-én Monterey-benegy telerobotikai világkonferenciát rendeztek. Ennek fő szerve-zője a NASA-díjas Bejczy Antal volt, a Kármán Tódor alapította„Jet Propulsion Laboratory” kutató és tervező telerobotika fő-fejlesztője már 1963 óta hajtóművek elméletével foglalkozott.

A konferencia másik rangos előadója az ugyancsak NASA-díjas Greguss Pál volt. Ő a Budapesti Műszaki Egyetem profesz-szora. Munkássága az optika, holográfia területe összekapcsolvaaz űrkutatással. Ő a Pal-optika megalkotója.

Pavlics Ferenc neve aGeneral Motorsgépjárműfejlesztési és ter-vezési részleg vezetéséné1vált ismeretessé. AGeneral Motors-nál ké-szült el a világtörténelemelső földön kívüli kocsija.Pavlics Ferenc vezette aholdautót megálmodó éskivitelező csoportot. APavlicsék által kivitelezettholdautót Bejczy Antalfejlesztette tovább. A kocsi a Marson tovább utazva már elméle-tileg olyan lehetőségeket is adott, hogy hogyan lehetne potyautas-ként üstötösökre tapadni és így a világűr további ismeretlenségeitfeltárni. A kerék, a kocsi feltalálása idáig hozta az emberiségetmindebben a magyar nép élen járt és jár ma is.

A marsautó: Rover

28

UTÓSZÓA kör kerékké válásához talán egy népnek nincs annyi köze,

mint a mai Kárpát-medencében élő magyarnak. Hatalmas civili-zációk formálódtak a történelem folyamán mint az azték, maya,inka civilizációk még utakat is építettek városállamaik között, dea kereket nem ismerték. Lehet, hogy nem volt érdekük, vagy nemis akarták, de egy bizonyos, nagyon magas szintre eljutottak, devégül is elszáradt ez az út!! A kerék forradalmasította az emberi-ség fejlődését és az emberek egymás közti kapcsolatai is felgyor-sultak. A szkíta hun lakókocsi és a mai modern kamping kocsirendeltetése között csak felszereltségbeli különbség van.

Az amerikai indiánok ma ugyanúgy trailer-home-ban laknak,vagy keréken gurulnak Mexikótól Patagóniáig, ma már mindenkihasználja a kereket, kocsit. A világot pókhálóként behálózza azautóút-vasútrendszer, már vannak „transzkontinentális” ország-utak, vasutak. A távolságok lecsökkentek, az emberek már nemélnek évezredekig elszigetelve egymástól. A kerék hamarosanmaga alá tapossa az utolsó határt is, és bejárja az egész világot.Mint korábban láttuk a mai világ arca, felépítése, életformája akerék által alakult.

Az emberiség léte, mondhatjuk a keréktől függ képzeljük el;ha máról holnapra minden kerék eltűnne a föld színéről, legyen azautó vagy vasúti vagonkerék. Micsoda borzalmas sors várna ránknapokon belül. Ezt az így kialakult civilizációt valójában tehát aszkíta, hun, magyar nép alapozta meg a kerék elindításával.

Ha lenne elismerés, amely a Világszervezet (ENSZ) által egynemzenek adományozható, akkor ez a ma is élő nép nagyon meg-érdemli az emberiség háláját és tiszteletét. Ez a nép a magyar.

A KERÉK, KOCSI feltalálásával kapcsolatos főbb bizonyí-tékok:

• .Csak a sztyeppék alkalmasak, a kocsi használatára;• .állat, mozgatóerő kellett hozzá; ez a sztyeppei nomád

népektől jön;• .nyelvészeti leírások, levezetések, szóbokrok; ki adta. ki

vette át;• .ki fejlesztette a legtökéletesebb formára a kocsit, és ki

fejleszti ezt tovább ma is;

29

• .hol kerültek elő legrégebbi. és legtöbb régészeti leletek akocsiról;

• .ókori történetírók leírásai;• .genetikai. DNA-vizsgálatok a régészeti leletekkel párhu-

zamban a kerék és kocsi előfordulási helyein előkerültállati meg emberi maradványokkal.

FORÁSMUNKÁK:

Early Euope: Mysteries in Stone. Time Life Books. VA USA1995

Esto-Europa Edgar V. Sax. Studies in Ur-European History.Montreal/Luad 1966

„What are 4000 year old Cucasian doing in Xinjiang”.Discover Magazine, April, 1994.

The Early Empire of Central Asia. W.M. McGovern.University of North Carolina Press, 1939

The Celts. T.G.E. Powell Thames and Hudson, London,1958, Great Britain

30

LEGÚJABB ELMÉLET A MAGYARSÁG ŐSEIRŐL –1995

Marija Gimbutas, az európai archeológia professzorának(University of California) európai régészeti leletekre alapozottvéleménye szerint a késői réz- és korai bronzkor nagy és megle-pően egyetemes változást hozott az egész kontinensen. Európá-ban, a brit szigetekkel együtt, egy új temetkezési szokás terjedt el.Egyéni temetkezés jött hirtelen divatba, egy körkörös sírdomb,vagy „tumuli” alatt. Az egész földrészen ugyanaz a szokás váltáltalánossá: a sírokba nehéz kőbalták és kenderkötéllenyomatáva1díszített ivókupák lettek helyezve. Valamivel később réztőrök,rézfokosok és ugyanolyan kötélfonat-nyomatos kupák terjedtek ela kör alakú sírokban.

Gimbutas professzor véleménye a régészeti jelek alapján az,hogy valamikor a délorosz-ukrán sztyeppe vidékéről a neoliti-kumban az állattenyésztő törzsek (a szerző véleménye szerint nemindo-európai szkíták-szittyák) gyorsan mozgó lovakon és kocsi-kon, jobb legelők ígéretében nyugat és kelet felé indultak. Újabbkulturális szokásokat, és egy mozgékony életformát hozva Euró-pába. Ezek az állattenyésztők a sírokba, vagy „kurgánokba”(kolhány, kölhány mai magyar nyelven) kenderkötél nyomatosagyag kupát és fokost helyeztek, azonkívül sárga festékport (ok-ker-t) szórtak a balottakra. Ez a nép, amely megszelídítette a lovatés először használta a 4-kerekű kocsit, ötszáz év alatt négy áram-lással terjedt Nyugat-Európa felé.

Gimbutas professzor állítja, hogy a korai, ie. harmadik évez-redben kurgánba temetkező, lóhátról nyilazó törzsek lepték el aBalkánt és röviddel utána egész Európát, a folyópartokat követve.Hamarosan réz-tőrökkel (a szkíták „akinakés”-e) és fokosokkal, afémkészítés tudásának birtokában elözönlötték Európát, maguk-kal hozva a jellegzetes kötélnyomatos ivókupát. Ez az ivókupa azún. „beaker” , amely a mai nyugati régészeti elnevezést is adja:„beaker” nép. (Herodotosz szerint: a szkíták a nyilat, fokost, ivó-kupát, a jármot, ekét is az istenektől kapták.)

Már professzor Gimbutas előtt is voltak, akik felismerték a„beaker” nép jelentőségét.

31

1850 körül egy angol orvos és agyspecialista, Dr. JohnThurnam nagyon szeretett korai régészettel foglalkozni Britanniaterületén. Húsz éven keresztül ásatta, kutatta a fordított „mélytá-nyér” alakú sírokat. A nevezetes zsinórnyomatos ivókupa(beaker) mellett megtalálta a harcosok felszerelését is, pattintottnyílhegyeket, széles pengéjű bronz tőrt. Mint orvos és agyspecia-lista felismert még egy dolgot. A kör alakú sírhányásokból előke-rült koponyák kerek fejű embertípusra utalnak. Dr. Thurnam egymásik faj megjelenésével magyarázta ezt.

Mindebből az látszik, hogy a „kerekfejű”. nomád, lóhátrólnyilazó, kocsit használó, fémkészítést Európában elterjesztő nép1500 évvel az indo-európaiak megjelenése előtt már bizonyí-tottan kultúrnép volt.

Ez a nép a fentiek ismeretében nem lehetett más, mint maiKárpát-medencében élő magyar nép őse.