Upload
lamtruc
View
214
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
1. előadás
A MARKETING FOGALMA, SZEREPE, FEJLŐDÉSI SZAKASZAI, A
MARKETING HELYE A TURIZMUSBAN
Somodi-Tóth Orsolya
tanársegéd
MARKETING ÉS TURIZMUS INTÉZET TUDÁS A SIKERHEZ
Mai kérdéseink
1. Mi a marketing? Mi a szerepe, funkciója és helye a marketingnek
a vállalkozásokon, szervezeteken belül?
2. Melyek a marketing eltérő megközelítései, hogyan változott
tartalma?
3. Melyek a marketing alapvető eszközei?
4. Melyek a turizmusmarketing fő területei?
5. Mi a marketing feladata a turizmusban?
6. Milyen eszköztár alkalmazandó a turizmusmarketingben?
22
A vállalati tevékenység egyik funkciója
3
Beszerzési-
piacok
-munkaerőpiac
-javak és szolgálta-
tások piaca
-pénzügyi piacok
Vállalatpolitika/vezetés
Értékesítési-
piacok
Be
sze
rzé
si-f
ela
da
tok
Gyá
rtá
si-f
ela
da
tok
Ért
ékesít
ési-fe
lad
ato
k
Te
ljesítm
én
y-
tra
nza
kció
Pé
nzü
gyi-
tra
nza
kció
Te
ljesítm
én
y-
tra
nza
kció
Pé
nzü
gyi-
tra
nza
kció
De hol van a marketing ?
MARKETING ÉS TURIZMUS INTÉZET TUDÁS A SIKERHEZ
Peter
Drucker:
„Valamifajta eladásra feltehetően mindig
szükség lesz. A marketing célja viszont az, hogy
az eladást fölöslegessé tegye. A marketing
célja a vásárló (s a piac, s a társadalom többi szereplőjének – PI) oly mértékű megismerése és
kiismerése, hogy számára a kínált termék vagy
szolgáltatás megfelelő legyen és szinte „eladja
önmagát”.
A marketing ideális esetben vásárlásra kész
vevőt eredményez. Mindössze elérhetővé kell
tenni számára a terméket vagy szolgáltatást.
5
MARKETING ÉS TURIZMUS INTÉZET TUDÁS A SIKERHEZ
Fogalom … A marketing olyan vállalati tevékenység,
amely a vevők/felhasználók igényeinek
kielégítése érdekében
elemzi a piacot,
meghatározza az eladni kívánt terméket és
szolgáltatásokat,
megismerteti azokat a fogyasztókkal,
kialakítja az árakat,
megszervezi az értékesítést és
befolyásolja a vásárlókat.
4P
66
Szükséglet, igény, kereslet
7
Szükséglet
▪A szükséglet anyagi javak és
szolgáltatások iránti igényt,
hiányérzetet jelent, mely cselekvést
vált ki önmaga megszüntetésére.
Igény
▪Az igények a szükségletek
sajátos kielégítésére irányuló
vágyat jelentik. Tárgyiasult
formában jelentkező szükséglet.
Kereslet
▪ Egy konkrét termék iránti
olyan igény, ami mögött
vásárlóképesség és
vásárlói hajlandóság áll.
Szükséglet és motiváció
A szükségleteket a gazdasági, társadalmi és
egyéb tényezők együttesen határozzák meg.
Az ember cselekedeteit, viselkedését belső erő
mozgatja, motiválja.
Ez a belső impulzus alakítja ki az igényt is, pl. egy
ismeretlen ország megismerése iránti vágyat
9
MARKETING ÉS TURIZMUS INTÉZET TUDÁS A SIKERHEZ
Termék
Mindaz, amit a piacon igények és szükségletek
kielégítésére fel lehet kínálni, legyen az termék
vagy szolgáltatás.
Olyan fizikai, esztétikai és szimbolikus
tulajdonságok összessége, amely a fogyasztó
igényeit hivatott kielégíteni.
10
MARKETING ÉS TURIZMUS INTÉZET TUDÁS A SIKERHEZ
Hasznosság, elégedettség, érték
Hasznosság:
• Az előállított javaknak azt a tulajdonságát,
amely alkalmassá teszi őket a szükségletek
kielégítésére, hasznos-ságnak nevezzük.
Vevőelégedettség:
• adott személy öröme, vagy csalódottsága, ami egy termék várakozással szemben érzékelt teljesítményének (vagy eredményének összehasonlításából származik).
Érték:
• a fogyasztói érték a fogyasztó szubjektív véleménye arról, hogy a termék mennyire felel meg elvárásainak. Ennek megfelelően az érték fogyasztó-specifikus, változó, folyamatos ellenőrzés alatt áll, befolyásolja a termék jelenlegi és jövőbeli keresletét.
11
Piac, kereslet, kínálat
Piac: A piaci szereplőket és a közöttük fennálló kapcsolatokat,
működési elveket foglalja magában. Folyamatosan változó
értékesítési lehetőségeket jelent egy vállalat számára.
Kereslet: Azt fejezi ki, hogy a fogyasztó, vagy felhasználó
hajlandó és képes valamilyen terméket, vagy szolgáltatást
megvásárolni.
Kínálat: Azt jelenti, hogy egy vállalat képes és hajlandó eladás
céljából valamely terméket vagy szolgáltatást előállítani, vagy
teljesíteni.
12
13
évek
A marketing tartalmi fókusza
1950-es 1960-as 1970-es 1980-as 1990-es 2000-es
Disztribúció-
orientáltság
Felhasználó/vevő-
orientáltság
Kereskedelem-
orientáltság
Versenytárs-
orientáltság
Környezet-
orientáltság
Hálózati-
orientáltság
VÁLLAL-KOZÁS
FOGYASZTÓ
KERESKEDELEM
VERSENY-TÁRS
KÖRNYE-ZET
HÁLÓZAT
M, mint
értékesítési
funkció
M, mint
domináns
szűk keresztmetszet
M, mint
vezetési
funkció
Stratégiai
Marketing
M, mint
piacorientált
vállalatvezetés
Individuális
hálózati,
kapcsolat-
marketing
A MARKETING FEJLŐDÉSI FOKOZATAI
-marketing
2010-es
TÁRSA-DALOM
Társadalom -
orientáltság
coopetition
integrált,
társadalmi
marketing
Turizmusmarketing
A marketingen belül a szolgáltatásmarketing egyik
részterülete
A turisztikai kereslet igényeinek kielégítését célozza meg oly
módon, hogy az a lehető legnagyobb hasznot
eredményezze a kínálatot biztosító turisztikai vállalkozás
számára.
Egy vállalkozás a turisztikai termék, illetve szolgáltatás piacra
viteléhez kutatás és előrejelzés segítségével választja ki az
adott célcsoportok számára legmegfelelőbb eszközöket.
(UNWTO, 2003)
14-marketing
Termékmarketing
A turizmusmarketing fő területei
15
Szolgáltatásmarketing
Desztinációmarketing
Élmény
A turizmusmarketing területei
Termékmarketing – Egy konkrét turisztikai termék,
pl. attrakció, szálloda vagy utazási csomag
népszerűsítése, eladása
Szolgáltatásmarketing – Fókuszban turisztikai
termékekhez kapcsolódó, azokat kiegészítő turisztikai
szolgáltatás pl. városnézés, spec. tárlatvezetés, masszázs
Desztinációmarketing – Desztinációk, országok,
városok, kistérségek, régiók turisztikai célú
marketingtevékenysége
16
A marketing helye a turizmus
rendszerében
➢ A turizmus rendszerének alrendszerei:
• Alanyi – kereslet (turista)
• Tárgyi – kínálat (turisztikai vállalkozások, szolgáltatók stb.)
➢ A marketing feladata az egytényezős kereslet és a
többtényezős kínálat összekapcsolása.
➢ A turizmusmarketing feladata
➢ , hogy tudatosítsa azt az egyénben, hogy a felmerülő szükséglete
utazással kielégíthető;
➢ a potenciális turista konkrét desztináció választásának
befolyásolása.
17
Marketing és a turizmus
Az alaptézis, hogy a marketing elsősorban a közép- és nagyvállalatok játéktere a turizmusban is igaz.
A turisztikai kisvállalkozások esetében azonban két különbség is megfigyelhető az iparhoz, és a kereskedelemhez képest:
1. Az ágazat több szektorában – kiváltképp a vendéglátásban – az emberi tényezőnek nagyobb a szerepe, mint a csúcstechnológiának.
2. A turisztikai kisvállalkozásoknak - lokális hatókörük miatt – nem kell országos marketingtevékenységet folytatniuk, így viszonylag szerény eszközökkel pl. szórólapokkal, jól elhelyezett reklámtáblákkal, sőt, akár hatásosan megszervezett szájreklámmal is sikeres akciókat képesek végrehajtani.
19
A turizmus, mivel nem alapvető szükségletet
elégít ki, lényegénél fogva erősen
marketingigényes.
Ebben az ágazatban a marketingnek minden
vállalatnagyság esetén, még a kisvállalkozások
szintjén is létjogosultsága van.
20
Marketing-mix – 4P
1. Termékpolitikai eszközök (Product):
Ide tartozik mindenekelőtt maga a (turisztikai) termék, amit
kínálunk, fizikai összetevőivel és imázsával, a választék és annak
változásai, a minőségbiztosítás, illetve a termékpolitika speciális
eszközei, mint a termékdifferenciálás, a márka, és a termék
egyedisége.
2. Árpolitikai eszközök (Price):
Ide tartoznak a publikált vagy kialkudott árak, a különböző
szegmensek szerinti árdifferenciálás, a különböző célokat szolgáló árstratágiák és taktikák.
22
Marketing-mix – 4P
3. Elosztás (Place):
Mindazon helyek, ahol a lehetséges fogyasztó hozzájuthat a
termékhez, illetve az elosztási csatornák, amelyek a (turisztikai)
terméket az előállítótól a fogyasztóig juttatják.
4. Marketingkommunikációs eszközök (Promotion):
Ezek révén kommunikálhatunk a vevőkkel, így elmozdíthatjuk –
promotálhatjuk – termékeink fogyasztását. Elemei a reklám, a PR, az
eladásösztönzés (SP), a személyes eladás (PS) és a direkt marketing.
23
Marketing- mix
a turizmusban
24
A turizmusmarketingben
legalább 5 elemű
eszköztár használatos,
sőt speciális esetekben
7, illetve 8 elemű
eszköztár is
alkalmazható.
24
A turizmusmarketing sajátosságai
A turista választásának nagy szabadságfoka
A kereslet nehezen számítható ki, nagy a helyettesítő szolgáltatások, illetve
termékek fenyegetése
A döntés észlelt kockázata rendkívül nagy
Nagy lehet az előzetes elvárás és a megvásárolt/kapott szolgáltatás közötti
különbség
A turizmusban maga a szolgáltatás nyújtása az élmény
A szolgáltatások eredménye: emlék+megváltozott fizikai
állapot+kapcsolatok
Differenciált marketing szükséges a különböző szegmensek felé
25
A szolgáltatás-központú marketing
Szolgáltatás-központú logika (S-D logic)
A középpontban a felhasználóközpontúság, a
megfoghatatlan errőforrások, a közös értékteremtés (co-
creation) és a kapcsolatok.
A hagyományos szemlélettel ellentétben nem a
szolgáltató, hanem a fogyasztó észleli és határozza meg
az értéket.
A szolgáltatási tevékenységbe történő bevonás által a
fogyasztó részesévé válik az értékteremtésnek.
27