A minősítés és az önértékelés kapcsolata, szerepe a

minőségfejlesztésben

A pedagógus minősítés helye a minőségfejlesztésben

Előzmény: 2007-2012-ig pedagógus teljesítményértékelés

Helyzet: Különböző szempontok alapján történt a pedagógusok értékelése az intézményen belül, ugyanakkor KJt. 40. § szerint 5 egységes szempontra kellett ezt konvertálni – minősítés csak speciális esetekben.

A tanfelügyelet és pedagógus előmeneteli rendszer szerinti célja:

Az iskolák közötti minőségi különbségek csökkentése, az egyes köznevelési intézményekben a pedagógia munka minőségének emelése- középpontban a pedagógusok munkájának minőségével.

A legfontosabb változások a pedagógiai munka minőségére vonatkozóan

• A pedagógus kötelezettségeiben új elemeke (ld. Nkt.62§. (1)

• A pedagógiai szakmai munkában konkrét elvárások (NAT)

• A pedagógusmunka külső ellenőrzése (tanfelügyelet)

• A pedagógus előmeneteli rendszerben (életpálya fokozatok)

Legfontosabb változások a pedagógus kötelezettségeiben

Nkt. 62§.1.§ • m.) pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a

fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken,

• o) határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket, • p) megőrizze a hivatali titkot, • q) hivatásához méltó magatartást tanúsítson, • r) a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más

intézményekkel.

Legfontosabb változások a pedagógiai szakmai munkában

NAT bevezető fejezete (1.2.):

Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek (9 db.), pl.:

• az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-oktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit;

• váljék a tanítás egyik fő elvévé és teendőjévé a tanulókhoz legjobban alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;

Legfontosabb változások a pedagógiai szakmai munkában

Az eredményes tanulás segítésének elvei (8 db), pl:

• a tanulásban való lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a tanuló személyiségének, képességeinek, szociokulturális hátterének megismerése, a hozzájuk illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása;

• a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is;

• az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és pedagógiai eszközökkel történő kezelése;

A minőségfejlesztés alapja az EU szerint

• Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2001 februárjában elkészült a tagországoknak tett ajánlásából “Európai együttműködés az iskolai oktatás minőségének értékelésében“ (2001/166/ EC) annak egyik fontos pontját választotta:

• A külső értékelés fejlesztése annak érdekében, hogy az

módszertani segítséget nyújtson az iskolai önértékelés számára és olyan külső képet nyújtson az iskolának, amely bátorítja a folyamatos fejlesztést, biztosítva azt, hogy ez ne szorítkozzék egyszerűen csak adminisztratív ellenőrzésre.

Az intézményi önértékelés eddigi története

• Tanév végi vezetői beszámolók

• COMENIUS 2000 Közoktatási minőségfejlesztési program, benne az intézményi önértékelés – nyitott önértékelés, irányított önértékelés (meghatározott területekkel), intézkedési terv (ek).

• IMIP- benne intézményi önértékelés az intézmény által választott szempontokkal és módszerekkel (Kt. kötöttségek: szülők, alkalmazottak megkérdezése, országos kompetenciamérés felhasználása a fejlesztésben.)

A külső intézményértékelés régen

• Fenntartó feladata, 5 évenként legalább egyszer (1993-as kt.)

• A szempontrendszer nem egységes, különböző rendszerek éltek, általában szakértői műhelyek gondozásában

• Tapasztalatok: eltérő minőség, uralkodik a papíralapúság, a bürokratikus működés ellenőrzése.

…és most

• Fenntartó feladata, 5 évenként legalább egyszer (2011 Knt.)

• A szempontrendszer egységes (ld. tegnapi előadást), egységesen felkészített külső szakértők (tanfelügyelők) végzik.

• Nem uralkodik a dokumentumelemzés, a helyszíni látogatás, óra-, foglalkozás, tevékenység-látogatás fontos eleme, nem a bürokratikus működés, hanem a pedagógiai munka minősége áll a középpontban.

…és most

• Tanfelügyelet- ennek keretében a pedagógusok munkájának ellenőrzése, értékelése, egységes eljárás, egységes szempontok alapján

• Életpályás minősítések: egységes eljárás, egységes, részletesen kidolgozott szempontok alapján

• Belső értékelési rendszer, jól meghatározott standardok szerint a külső értékeléshez igazítva

Mi az, ami továbbra is hasznosítható?

• Minden tapasztalat, amit eddig szereztünk

• A szülők megkérdezése, amit már megszoktak, az ajánlott eszköz változik

• Az alkalmazottak megkérdezése, amit már megszoktak, az eszköz változik

• A belső önértékelési team működése

• A pedagógusok belső teljesítményértékelésének személete, a visszacsatolás bevált gyakorlata

Mi az, ami új?

Hamarosan megkezdődik az intézmények számára ajánlott belső önértékelési rendszer kidolgozása, a következő elemekkel:

Az intézményi önértékelés egységes szempont- és eszközrendszere- fókuszban a tanulási folyamat, a pedagógiai munka minősége

• Benne a pedagógusok értékelésének egységes szempont- és eszközrendszere- fókuszban a tanulási folyamat

• Benne a vezetők munkájának egységes szempontú értékelése- fókuszban a pedagógusok munkájának támogatása

• Alapelv: a külső értékelés és az önértékelés szoros kapcsolata

A teljes értékelési rendszer

pedagógus vezező intézmény

Önértékelés ✓

✓

✓

Tanfelügyelet ✓ ✓ ✓

Minősítés

✓

_

?

Az intézményi önértékelés, a tanfelügyeleti értékelés és a minősítés kapcsolata

Intézmény külső értékelése

Pedagógusok és vezetők külső

értékelése, minősítés

Belső önértékelések: pedagógus, vezető, intézmény

Az önértékelési és külső értékelési standardok

kapcsolata

• A tanfelügyelet intézményre vonatkozó standardjaira támaszkodik az önértékelés

• Az önértékelés területei, szempontjai ugyanazok

• Az egyes szempontok mentén az intézmény, vezető, pedagógus saját célkitűzéseket határoz meg, azok teljesülését vizsgálja

Középpontban a tanulási folyamat

• Hogyan tanítunk, hogyan tanulunk?

• Milyen módszereket alkalmazunk?

• Hogyan érvényesül a gyermekek/tanulók egyéni fejlesztése, a fejlődésük követése?

• Milyen eredményeket értünk el eddig?

• Mit tudunk tenni, hogy egyre jobbak legyenek az eredményeink?

• Miben kell még fejlődnünk? Kinek mi a feladata ezzel kapcsolatban?

• Stb.

Az intézményi önértékelés minőségfejlesztő szerepe

• Az intézménynek 5 éven belül tervezetten alkalma van folyamatosan visszajelezni a pedagógusok munkájáról, az intézmény működésének jellemzőiről – motiváló, ha elsősorban az erősségekre figyelünk, és arra építve fogalmazunk meg a magunk számára fejlesztési célokat, feladatokat (intézkedési tervek).

• Az egyéni fejlődésre is motivál, ha ebbe a szervezetfejlesztési folyamatba bevonja a vezetés a nevelőtestület tagjait (megértem, hogy egyénileg hogyan tudok hozzájárulni az eredményesebb pedagógiai működéshez).

• Közösen tökéletesítik az intézményi önértékelési rendszert, összhangban a külső értékeléssel.

Az intézményi önértékelés megközelítései

• Egészséges egyensúly az erősségeink és a fejlesztendők között!

• Menedzseljük belső értékeinket, bátran mutassuk meg másoknak is (jó gyakorlat)!

• Mindig legyenek fejlesztésre vonatkozó céljaink!

• Tartsuk fontosnak a partnerek (szülők, tanulók) véleményét!

• A külső értékelést fogadjuk fontos visszacsatolásként!

• Fogadjuk el, hogy nem lehetünk mindenben a legjobbak, ha ezt már az önértékelésben feltárjuk, nem okoz meglepetést a külső értékelés.

Ajánlott feladatok az intézményi önértékeléssel kapcsolatban a

2013/14 tanév II. félévére • A munkaköri leírások felülvizsgálata (ha nem történt meg). • Pedagógusok teljesítményértékelésének igazítása a külső

értékeléshez, a minősítés szempontjaihoz (ld. hamarosan megjelenő életpálya útmutató, tanfelügyeleti kézikönyv).

• A vezető értékeléséhez kapcsolódó intézményi szervezeti kultúra, klíma vagy egyéb- a vezetés munkájáról visszajelzést adó mérések folytatása- majd a már végleges tanfelügyeleti eszközök alapján módosítása (szülői, dolgozói elégedettségmérés).

• Az intézmény specialitásainak megfelelő szempontok megőrzése a jövőben – ezek kiválasztása.

• Portfólió anyagok gyűjtése

Legyünk büszkék az erősségeinkre!

Minden iskolának, óvodának, gyermeknek, tanulónak, pedagógusnak, vezetőnek fontos:

ismerje és elismerjék,

mi az, amiben ő a legjobb! Ez a minőségfejlesztési akarat alapja.

Ebben segít az önértékelés!

Köszönöm a figyelmet! Barlai Róbertné Kati

Elérhetőségek:

+3630 9649276

barlaine@fpf.hu