A modern vilA modern világirodalomágirodalomXX. század eleje

BevezetőBevezetőA 20. Század elején a világ még

Európa-központú volt, a század végére többcentrumúvá vált (felbomlottak a gyarmati rendszerek)

A 19. századi európai ember hitt Istenben, hitt a tudományban, a tökéletesedő társadalomban.

A századelőn ez bomlásnak indult.

„„Isten meghalt”Isten meghalt”Friedrich Nietzsche, német filozófus közismert kijelentése következtében egy mintegy kétezer éves világszemlélet

látszott megrendülni.

Új felfedezésekÚj felfedezésekRácáfolnak arra a

hitre, hogy „minden megismerhető” a világon

EINSTEIN relativitáselmélete (1905.) a teljes körű és objektív megismerést is feltételessé tette.

Az európai modell Az európai modell tanúságatanúsága

Az ember nem „ura” a Földnek, csak a

természet törvényeihez igazodva reménykedhet

tartósan létében.

Mit vitt át a 21. századba az Mit vitt át a 21. századba az emberiség?emberiség?

A BIZONYOSSÁGTUDAT (a hit) és a BIZTONSÁGTUDAT elvesztését.

A racionalizmusnak, a szabadság, egyenlőség, testvériség elveinek a KÉRDÉSESSÉGÉT.

A század lényege a POLIFÓNIA jelenléte az emberi lét területén – nem az egyértelműségek világa.

LEGFONTOSABB LEGFONTOSABB FILOZÓFIAI FILOZÓFIAI ÁRAMLATOKÁRAMLATOK

Életfilozófiák, amelyek hatottak a Életfilozófiák, amelyek hatottak a művészetekreművészetekre

Friedrich Nietzsche (1844-1900)

Az ész uralma elleni lázadás

Az életet, az ember személyiségét állítja középpontba

Isten halála – az ember fölötti ember akarása, amit a magasabb rendű létre való törekvésben lát.

Felsőbbrendű emberFelsőbbrendű emberMorális értékek hordozója

(lerombolja a régi erkölcsöket)

Nincsenek abszolút igazságok – mindent át kell értékelni.

Az örök visszatérés tana.

Wilhelm Dilthey (1833-1911)

Szellemtudományok (társadalomtudományok egy része)

A megismerés során döntő a beleérzés, a megélést (az élményt) és megértést lehetővé tévő INTUÍCIÓ.

Szellemtörténet (módszer) középpontjában az irodalom áll, és FONTOSABB a művészi átélés, mint a tudományos megismerés

Henri Bergson (1859-1941)

A tudat vizsgálataMegkülönböztette a1.FIZIKAI (mérhető) IDŐT2.TARTAM (a tudat belső

idejét)Az intuíció segítségével

hatolhatunk be.Az életet szellemi

természetűnek tartja, ennek lényege a teremtő fejlődés, amit az életlendület mozgat.

A A pszichológia pszichológia hatása az hatása az irodalomrairodalomra

Sigmund Freud (1856-1939)Álomfejtés (1900) a

pszichoanalízis kiinduló pontjaPszichoanalízis: mélylélektani

vagy lélekelemző kutatás1.korszakában: az ember

tudatos világa mögött az ÖSZTÖNÖK hálózata a tudattalan (elnyomjuk)

2.korszaka: a. önfenntartási ösztön

b. agressziós ösztön

A világirodalom alakulásaA világirodalom alakulásaA XX. századi világirodalomban továbbra is az ANGOL, a FRANCIA, az OROSZ és a NÉMET nyelvű irodalmak játszották a főszerepet.

A társadalmi-kulturális változások és a világ egységesülése azonban új irodalmi „nagyhatalmakat” is létrehozott:

1.Angol nyelvű amerikait2.Spanyol nyelvű latin-amerikait

A világirodalom valóban a világ irodalmává kezdett válni: az egzotikus népek és kultúrák is természetessé lettek.

Jelentős alkotók:1.Luigi Pirandello (1867-1936) - dráma2.Thomas Stearns Eliot (1888-1965) – líra3.William Faulkner (1897-1962) – regény4.James Joyce (1882-1941) – regény 5.Marcel Proust (1871- 1922) – regény