Embed Size (px)
Citation preview
Esettanulmány:
a kis- és középvállalkozásoknál végzett
munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozások költséghatékonyságának elemzése
ISSN: 1831-9351
A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE,
A MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS FEJLESZTÉSE
TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001
A fordítás a TÁMOP 2.4.8-12/1-2012-0001 „A munkahelyi egészség és biztonság
fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése” című projekt keretében a
Nemzetgazdasági Minisztérium megbízásából készült.
2
Szerzők:
Dr. Antonis Targoutzidis, Dr. Theoni Koukoulaki - ELINYAE, Görögország
Dr. Ellen Schmitz-Felten, Klaus Kuhl - Kooperationsstelle Hamburg
Karen M. Oude Hengel, Evelien Rijken - TNO, Hollandia
Prevent: Karla Van den Broek - Prevent, Belgium
Dr. Ruth Klüser - IFA DGUV - Németország
Projektvezetők:
Dietmar Elsler, Xabier Irastorza, Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA)
Az Europe Direct segít Önnek, hogy választ
kapjon az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire.
Ingyenesen hívható telefonszám (*):
00 800 6 7 8 9 10 11 (*) Egyes mobilszolgáltatók nem, vagy csak térítés ellenében engedélyezik a 00 800 számok
hívását.
Bővebb tájékoztatást az Európai Unióról az interneten talál (http://europa.eu).
A katalógusadatok a kiadvány végén találhatók.
Luxemburg: Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2014
ISBN: 978-92-9240-495-6
doi: 10.2802/32988
Borítóképek: (Balról jobbra: ©Manu de Alba, ®IStock, ®Yuri Arcurs.)
© Európai Munkabiztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség, 2014
A forrást megnevezve sokszorosítható.
3
Tartalomjegyzék
Táblázatok és ábrák jegyzéke ................................................................................................................ 3
Vezetői összefoglaló ............................................................................................................................................ 5
1. Bevezetés ............................................................................................................................................... 11
1.1 Kis- és középvállalkozások az európai gazdaságban ...................................................................... 11
1.2 A kis- és középvállalkozások és a munkahelyi biztonság és egészségvédelem ......................... 12
2. Esettanulmány ....................................................................................................................................... 15
2.1 A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beruházások költségei és haszna ...................... 15
2.2 Döntéshozatal a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beruházásokról ............................ 18
2.3 Az esettanulmány ................................................................................................................................. 20
3. Módszertan ............................................................................................................................................. 23
3.1 Rendelkezésre álló esettanulmányok kutatása ................................................................................. 23
3.2 Új esettanulmányok kutatása ............................................................................................................... 23
4. Fő tényezők ............................................................................................................................................ 27
4.1 A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beruházások költségeinek és hasznának
azonosítása ................................................................................................................................................... 15
4.2 A költségek hozzárendelése és elszámolása .................................................................................... 27
4.3 Általánosíthatóság: az eredmények átültethetősége ........................................................................ 29
4.4 Időfüggő tényezők .................................................................................................................................. 30
5. Mikor nyereséges a beavatkozás? ..................................................................................................... 31
6. Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi esettanulmányok kutatása ...................................... 35
6.1 A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi esettanulmányok kutatásának fő témakörei ...... 35
6.2 Rendelkezésre álló esettanulmányok kutatása ................................................................................ 37
6.3 A jelen kutatás ........................................................................................................................................ 40
7. Következtetések .................................................................................................................................... 47
8. Kapcsolódó irodalom ............................................................................................................................ 55
9. MELLÉKLETEK ..................................................................................................................................... 65
9.1 I. melléklet: A teljes esettanulmányt bemutató sablon ................................................................ 65
9.2 II. melléklet: A benOSH-ból átvett általános költségmodell ....................................................... 66
9.3 III. melléklet: A jelen tanulmányban kidolgozott esettanulmányok analitikus bemutatása.......... 67
9.4 IV. melléklet: Az egészségügyi beavatkozások gazdasági értékelésének módszerei ............. 131
9.5 V. melléklet: A rendelkezésre álló esettanulmányok rövid leírása ............................................ 133
Táblázatok és ábrák jegyzéke
1. táblázat: Rendelkezésre álló esettanulmányok ágazatonként ........................................................ 6
2. táblázat: Rendelkezésre álló esettanulmányok a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi
beavatkozás módja szerint .................................................................................................................. 6
3. táblázat: Rendelkezésre álló esettanulmányok ország vagy térség szerint ................................... 6
4. táblázat: A jelen tanulmányban kidolgozott esettanulmányok ........................................................ 8
5. táblázat: A kis- és középvállalkozások fogalmának új meghatározása ........................................ 12
6. táblázat: A vállalkozások és az alkalmazottak megoszlása a munkahelyek száma szerint az EU-
ban 2012-ben .................................................................................................................................... 12
4
7. táblázat: A megelőző tevékenység költségeinek áttekintése a vállalkozások szintjén .................... 16
8. táblázat: A megelőző tevékenység további lehetséges hasznának kimutatása a vállalkozások
szintjén ................................................................................................................................................. 16
9. táblázat: A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozások gazdaságossága ............ 32
10. táblázat: EU tagállamok vállalkozásainak esettanulmányai .......................................................... 38
11. táblázat: A benOSH projekt eredményei ........................................................................................ 39
12. táblázat: A vizsgált esettanulmányok összefoglalása .................................................................... 41
13. táblázat: Esettanulmányok ország vagy térség szerint .................................................................. 43
14. táblázat: Esettanulmányok ágazat szerint ..................................................................................... 44
15. táblázat: Esettanulmányok a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozás módja
szerint ................................................................................................................................................... 45
16. táblázat: A rendelkezésre álló szakirodalom és a nem publikált esettanulmányok
összehasonlítása ágazatonként ........................................................................................................... 48
17. táblázat: A rendelkezésre álló szakirodalom és a nem publikált esettanulmányok
összehasonlítása a beavatkozás módja szerint ................................................................................... 48
18. táblázat: Nem publikált esettanulmányok leírása, eredményekkel és megtérülési idővel ............. 49
19. táblázat: A különböző gazdasági értékelések és jellegzetességeik ............................................ 131
20. táblázat: A szakirodalomban hozzáférhető esettanulmányok rövid leírása ................................ 133
1. ábra: Megelőző költség, utólagos költség, összköltség ................................................................... 17
2. ábra: A munkakörülmények javításának haszna egy svéd tanulmány szerint................................. 31
3. ábra: A munkakörülmények hatása a termelékenységre ................................................................. 32
5
Vezetői összefoglaló
A kis- és középvállalkozásokat (KKV) gyakran úgy emlegetik, mint az európai gazdaság gerincét, mivel a
munkavállalók 67%-át foglalkoztatják. Ugyanakkor itt történik a munkahelyi balesetek 82%-a is. Széles körben
ismert tény, hogy a munkahelyi biztonság és egészségvédelem a kis- és középvállalkozások számára számos
sajátos kihívást jelent:
A vonatkozó statisztikák szerint a kis- és középvállalkozásokat nagyobb kockázatok fenyegetik.
Noha számos munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet érintő beavatkozás költségkímélő megoldás, a
kis- és középvállalkozások számára gondot okozhat ilyen beavatkozások finanszírozása tőkehiány, valamint
a méretgazdaságosság hatásai miatt.
A kis- és középvállalkozások számára a szervezeti jellegzetességek miatt gondot jelent a munkahelyi biztonsági
és egészségvédelmi irányelvek bevezetése is.
A kis- és középvállalkozások nagy száma és erőforrásaik korlátozott volta miatt a kormányok számára
nehézséget okoz a kis- és középvállalkozások hatékony munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi
rendszere megteremtésének elősegítése.
A kutatás felfedte, hogy amennyiben a kis- és középvállalkozások tisztában vannak a munkahelyi biztonság és
egészségvédelem, valamint a termelékenység közötti összefüggésekkel, akkor látják a munkahelyi biztonság és
egészségvédelem és a gazdasági teljesítmény közötti összefüggést is. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és
Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) megállapította, hogy a jó munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi
gyakorlat érdekében – különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra – további kutatást kell végezni és
esettanulmányokat kell készíteni.
A jelentés célja, hogy világos „gondolatébresztő” esettanulmányokat mutasson be a kis- és középvállalkozásoknak,
növelje a vállalkozásoknál a munkahelyi biztonság és egészségvédelem tudatosságát, elősegítse a szemléletváltást,
hogy a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet ne költségtényezőnek, hanem hasznot hozó beruházásnak
tekintsék. A III. mellékletben e jelentéshez kapcsolódó, kis- és középvállalkozásokról készített esettanulmányokat
mutatunk be a vállalkozásoknak és a köztes szervezeteknek. A jelentéshez vezetői összefoglaló és egy Powerpoint
bemutató is tartozik, hogy az érintett szervezetek a jelentést könnyebben eljuttathassák megcélzott csoportjaikhoz.
Ezen túlmenően a politikai döntéshozóknak meg kell érteniük, hogy vállalkozásoknál keletkező költségek gyakran
társadalmi szinten jelennek meg, ami önmagában egy erős érv ahhoz, hogy a kis- és középvállalkozásoknál
előmozdítsák a munkahelyi biztonság és egészségvédelem megerősítését.
A munkahelyi biztonság és egészségvédelem gazdasági hatását általában két szinten vizsgálják: makroszinten, ahol
a jogszabályi hátteret és a fő ösztönzőket veszik górcső alá, és az államot kulcsszereplőnek tekintik, és
mikroszinten, ahol az egyes vállalkozásokra összpontosítanak. Noha az állam szerepét általában szükségesnek
tartják a munkakörülmények szabályozásához, a jó munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi gyakorlat gazdasági
haszna – legalábbis bizonyos mértékben – alkalmas lehet arra, hogy ösztönözze a vállalkozások munkahelyi
biztonsági és egészségvédelmi kezdeményezéseit. Ezen túlmenően a külső gazdasági ösztönzők segíthetik a
vállalkozásokat abban, hogy javítsák a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi feltételeket, és a központi
erőforrások átgondoltabb felhasználásával a munkahelyi biztonság és egészségvédelem olyan tényezőire
összpontosítsanak, ahol a megelőzés a vállalkozás szintjén önmagában nem jelent gazdasági előnyt.
Az esettanulmányt abból a szempontból vizsgáltuk, hogy hogyan tudná jobban segíteni e célok elérését. A
tanulmányozott beavatkozások mindegyikében megvizsgáltuk az összes költséget és hasznot, függetlenül attól, hogy
tisztán munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi vonatkozásúak voltak-e vagy sem, mivel az esettanulmányban az
ilyen beruházásokat a vállalkozás szemszögéből nézve egységes egészként kell értékelni. E megközelítés a
leghelyénvalóbb a vállalkozási szinten hozott döntések vizsgálatához, mivel a beavatkozásra vonatkozó döntést a
vállalkozásra gyakorolt összhatást elbírálva hozzák meg, nem kizárólag a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi
állapotok javítása érdekében.
A tanulmány két fő szálon futott: munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozásról szóló
esettanulmányok azonosítása a rendelkezésre álló szakirodalomban, és új esettanulmányok készítése az európai
kis- és középvállalkozásoknál kezdeményezett munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beruházásokról. A
tanulmány hét különböző európai országban székelő intézmény bevonásával készült.
91 rendelkezésre álló esettanulmányt azonosítottunk, melyek közül 19 volt európai. Az 1., 2., és 3. táblázatban
az esettanulmányok ágazati, munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozási és ország szerinti
bontásban láthatók.
6
1. táblázat: Rendelkezésre álló esettanulmányok ágazatonként
Ágazat Rendelkezésre álló esettanulmányok
Egészségügy 30
Gyártás és raktározás 24
Adminisztráció 9
Szállítás 7
Közigazgatás 5
Bányászat 3
Szálláshely, vendéglátás 2
Építő- és szerelőipar 1
Más és összetett 10
Összesen 91
2. táblázat: Rendelkezésre álló esettanulmányok a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozás módja szerint
Tényező Rendelkezésre álló esettanulmányok
Ergonómia 53
Megelőzés 10
Rehabilitáció 19
Más és összetett 9
Összesen 91
3. táblázat: Rendelkezésre álló esettanulmányok ország vagy térség szerint
Ország vagy térség Rendelkezésre álló esettanulmányok
Egyesült Államok 50
Kanada 14
Észak-Amerika 1
Ausztrália 6
Malajzia 1
Svédország 11
Norvégia 11
7
Ország vagy térség Rendelkezésre álló esettanulmányok
Finnország 2
Egyesült Királyság 2
Hollandia 3
Európában összesen 19
Mindösszesen 91
Ezen túlmenően az 1. benOSH projektben (beleértve az összes európai országot) 56 esetet azonosítottunk, ahol
a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozások előzetes költség- és haszonbecslését elvégezték.
A tanulmány keretében továbbá európai kis- és középvállalkozás munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi
beavatkozásainak 13 új esettanulmányát dolgoztuk ki. E beavatkozások leírásához azonos sablont használtunk
és azonos módszerrel értékeltük azokat. A beavatkozások közül tizenegy a vizsgált ötéves időszakban
nyereségesnek mutatkozott. Az esettanulmányok rövid leírása a 4. táblázatban található.
1 http://ec.europa.eu/social/BlobServlet?docId=7416&langId=en
8
4. táblázat: A jelen tanulmányban kidolgozott esettanulmányok
Az eset
száma
Ágazat A beavatkozás rövid leírása Eredmények Megtérülési
idő (év)
1. eset Gyártás (fémipar) Egyéni levegőszűrő és levegőellátó készülék beszerzése az
alkalmazottakkal együttműködve
Nagyobb termelékenység a személyi
munkavédelmi felszerelés (PPE) nagyobb
védőképessége és ergonomikus kialakításának
köszönhetően
1 ,00
2. eset Gyártás (Sütőipar) A levegőben lebegő lisztszemcsék koncentrációját csökkentő
berendezés telepítése
A pékek asztmás tüneteinek megszüntetése 3,40
3. eset Hulladékkezelés Képzés és jobb személyi védőfelszerelés beszerzése a
megcsúszásos és megbotlásos balesetek számának
csökkentésére
Csökkent balesetszám (20%) 1,30
4. eset Építő- és szerelőipar
(padlóburkolatok)
Képzés a terhek biztonságos felemelésére, gimnasztika (a
foglalkozást testnevelő tartja), emelőberendezés, emlékeztető a
biztonságos emelésre, ösztönzés biztosítás megkötésére
(egészségbiztosító)
Hátfájásos esetek, és az ebből következő
betegállomány csökkenése.
2,16
5. eset Sütőipar Képzés és utasítások kiadása Kiszállítás közbeni balesetek számának
csökkenése (67%)
<1,00
6. eset Építő- és szerelőipar (házak) Képzett gyógytornász keresi fel az érintetteket, rövid pihenők
gyógytorna és erősítő gyakorlatok
Mozgásszervi rendellenességek és az ezek
miatti távollét csökkenése
1,00
7. eset Építőipar (ablaktáblák) Eszköz bérlése az ablaktáblák mozgatásához a kiszállítás idejére (a
vevők fizetik)
Munkahelyi balesetek és betegségek miatti távollét
csökkenése, megnövekedett termelékenység.
2,62
8. eset Építőipar (mezőgazdaság) A kézi anyagmozgatás okozta fizikai terhelést csökkentő
berendezés alkalmazása
A munkával kapcsolatos balesetek számának
csökkenése, a munka minőségének javulása
<1,00
9. eset Mezőgazdaság
(uborkatermesztés)
Az anyagmozgatás közbeni fizikai terhelést csökkentő eszközök
alkalmazása
Csökkent fluktuáció és a termelékenység
növekedése
>4,00
9
Az eset
száma
Ágazat A beavatkozás rövid leírása Eredmények Megtérülési
idő (év)
10. eset Mezőgazdaság/építőipar A baleseti kockázatot és a fizikai megterhelést
csökkentő eszközök alkalmazása
A baleseti kockázat és a fizikai megterhelés csökkenése, a
termelékenység növekedése
>4,00
11. eset Mezőgazdaság/építőipar Automata berendezés munkába állítása A baleseti kockázat és a fizikai megterhelés csökkenése, a
termelékenység növekedése
>3,20
12. eset Gyártás (élelmiszer) Emelőberendezés és zsugorfóliázó használata a
csomagoláshoz
Hátfájással kapcsolatos panaszok csökkenése, a
termelékenység és megbízhatóság növekedése.
2,00
13. eset Építőipar (csővezeték- és
házépítés
Teherlift használata, folyamatos képzés, a munkahelyi
biztonság és egészségvédelem tudatosságát növelő
kezdeményezések.
A termelékenység 30%-kal nőtt. A munkakörülmények és
a munka minősége javult, csökkent a zaj és a por, és a
betegség miatti távollét.
1,31
A tanulmány a következő legfontosabb kérdéseket azonosította és vitatta meg:
Pénzügyi eredetűek a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beruházások mozgatórugói a kis- és középvállalkozások esetében? A gazdasági következmények,
mint minden beruházást, a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozásokat is várhatóan befolyásolják. Nem világos azonban a mérték, amennyire e tényező
meghatározza, hogy a kérdéses beavatkozást elvégzik-e, mivel a vállalkozások többnyire domináns tényezőként hivatkoznak a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi
elkötelezettségükre.
Hogyan lehet a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozást gazdasági szempontból értékelni? A célravezető mérési módszer a munkahelyi biztonsági és
egészségvédelmi beavatkozás gazdasági értékelésének kritikus tényezője, mivel sok tényező mérése nehéz. Megfelelő megközelítésként esettanulmány elkészítését
javasoljuk.
Mikor kell az ilyen értékelést elvégezni? Minden beavatkozás hatását előre fel kell mérni; hasznos ugyanakkor az utólagos értékelés is, hogy az előre nem látott tényezőket
figyelembe vehessék. Ötéves időszakot vizsgáltunk, noha sok munkahelyi biztonsági és egészségre káros hatás következménye ennél hosszabb idő múlva jelentkezik.
Kifizetődő a megelőzés? Eltekintve néhány nem szakértő túlságosan leegyszerűsített kijelentésétől, elmondható, hogy pénzügyi értelemben a munkahelyi biztonsági és
egészségvédelmi beruházások nem mindig térülnek meg. Mint más beruházás, néhány fontos tényezőt figyelembe véve, vagy a pénzügyi hatások mérési módjától függően
gazdaságilag lehet kifizetődő vagy veszteséges.
10
Mikor nyereséges a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozás? A szakirodalomban
azonosított kulcstényezők az alkalmazott munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi módszerek, a beavatkozás
módja (például szervezeti vagy műszaki), a megcélzott munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tényező
(például mozgásszervi rendellenességek, balesetek, bőrbetegségek), a beruházás mérete (a befektetett tőke
nagysága), valamint a mérés és az értékelés módszere.
A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozás gazdasági hatásának pontos értékelésére azonosított
néhány kulcstényező:
A munkahelyi biztonság és egészségvédelem költségeit és hasznát pontosan kell azonosítani, hozzá kell
rendelni a beavatkozáshoz/intézkedéshez, és összegét meg kell határozni.
Az inflációt és a referencia-időszakot figyelembe kell venni.
Az eredmények a beavatkozást követően csak hosszabb idő elteltével mutatkoznak meg, ezért fontos a
vizsgált időszak hossza.
A téves feltételezések az értékelést jelentős mértékben befolyásolják.
Ezek a komoly nehézségek alátámasztják az általános költségmodell használatának szükségességét az
összehasonlítható és alapjaiban megbízható értékelés elkészítéséhez. Ezért ebben a jelentésben az általános
költségmodellt használtuk (általános feltételezéseket és számviteli elveket alkalmazva) az új esettanulmányok
értékeléséhez. Azon túl, hogy elősegítette az eredmények összehasonlítását, segítette a vállalkozásokat is abban,
hogy sikeresen azonosítsák és felbecsüljék a távolléttel vagy a megnövekedett termelékenységgel kapcsolatos két
költségkategóriába tartozó költségeket és hasznot (bár az összes vonatkozó költséget és hasznot nem tudták
számszerűen meghatározni).
A jelen tanulmány néhány számszerű eredménye (az új esettanulmányok) azt jelzik, hogy:
A szélesebb körű beavatkozás nyereségesebbnek tűnik, mint az egyes kérdések rendezését célzó
intézkedés, ami a vállalkozás csak egy szűk részterületét érinti.
Azok a beavatkozások, melyek főleg a képzésre és a szervezeti változásra összpontosítanak, gazdaságosabbnak
bizonyulnak a műszaki változtatásokat célzóknál (például új berendezés telepítése).
Azok a beavatkozások, melyek a munkavállalókat (résztvevőket) közvetlenül bevonják, nyereségesebbnek
tűnnek, függetlenül attól, hogy a gazdasági értékelés figyelembe veszi-e a megnövekedett termelékenység
hasznát.
A vállalkozások a legtöbb esetben a megnövekedett termelékenységgel kapcsolatos hasznot alábecsülik. Ki kell
emelnünk, hogy a megnövekedett termelékenység nem mindig a jobb biztonsági és egészségügyi körülmények
eredménye, de ezt az esettanulmányban figyelembe vesszük.
E jelentés kézenfekvő következtetése, hogy a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos munkahelyi biztonsági és
egészségvédelmi esetek vizsgálatát folytatni kell. Tekintettel a jelen tanulmány minőséggel kapcsolatos észrevételeire
(miszerint az általános érvényű beavatkozások többféle vállalkozás számára lehetnek gazdaságosak), széles körben
alkalmazható munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozások (például automatikus raklapozó és a
szokásos anyagmozgató berendezések használata) kutatására tettünk javaslatot, melyből általános következtetések
vonhatók le, hogy megvizsgáljunk és bemutassunk néhány széles körben alkalmazható hasznos beavatkozást.
11
1. Bevezetés
A gazdaság fontos szempont a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kutatásakor és irányelvek
meghatározásakor. Mivel a munka gazdasági tevékenység, a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kérdéseket
nem lehet hatékonyan kezelni a gazdasági dimenzióik szisztematikus vizsgálata nélkül (ROWER (Repository of
Occupational Well-being Economics Research), 2010).
A szakirodalomban a munkahelyi biztonság és egészségvédelem két fő ágra oszlik:
Makroszintre, ami magába foglalja az irányelveket, a törvényi szabályozást, a társadalombiztosítást és a
központi tervezésű ösztönzőket.
Mikroszintre, ami az egyes vállalkozásokra összpontosít. A jelenlegi szakirodalom az utóbbinak nagyobb
figyelmet szentel.
Következésképp a költségviselő féltől függően (társadalom, vállalkozás, a munkavállaló) a nézőpontok eltérőek. Ezeket
a költségeket egyik fél megfizettetheti a másikkal (externálás), függetlenül attól, hogy melyik fél élvezi a munkahelyi
biztonság és egészségvédelem hasznát.
A szakirodalom egyetért abban, hogy a piaci mechanizmusok nem elégségesek arra, hogy a munkavállalók optimális
munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi körülményeit biztosítsák, így központi munkahelyi biztonsági és
egészségvédelmi szabályozás szükséges, hogy ösztönözze az erre irányuló beruházásokat (OECD (Gazdasági
Együttműködési és Fejlesztési Szervezet), 1989). Ugyanekkor ennek vannak hátrányai is, például a magas
adminisztrációs költségek (Bailey és munkatársai, 1995) a versenyképességre gyakorolt negatív hatás (Dorman, 2000),
valamint az, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokból kell finanszírozni.
A vállalkozásokat ösztönző külső gazdasági hatások úgy segíthetik a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi
feltételek javítását, hogy lehetővé teszik a társadalmi erőforrások jobb felhasználását, így a munkahelyi biztonság és
egészségvédelem olyan aspektusaira összpontosítsanak, ahol a vállalkozás számára a megelőzés önmagában nem
jelent gazdasági hasznot. Egy beruházás akkor hasznos, ha hozama meghaladja azt a kockázatmentes hozamot (pl.
betéti kamatot) amelyet költségei összességében hoznának. Ezért a beruházás megfelelő értékeléséhez minden
költséget és hasznot teljes egészében ismerni kell (lásd: esettanulmány). Egyes költségek és a haszon (például
büntetések, kompenzációk, biztosítási díjak) külső eredetű, ami gazdaságilag ösztönző hatású, míg mások (például
termelékenység, jobb hírnév, csökkent munkavállalói távollét) a vállalkozás közvetlen (belső) eredménye. Bármilyen
költség és haszon ismeretének hiánya torzíthatja a beruházás értékelését.
E jelentés célja, hogy átfogó esettanulmányra támaszkodva segítse a kis- és középvállalkozásokat a munkahelyi
biztonsági és egészségvédelmi beavatkozások/beruházások megvalósításában. A beruházásra vonatkozó elhatározás
meghozatalához az esettanulmányban a vállalkozás minden, a beavatkozással érintett szempontját figyelembe kell
venni (függetlenül attól, kifejezhető-e pénzbeli értékben vagy sem). Ehhez a javasolt beavatkozást egyebek mellett
gazdasági szempontból is alaposan értékelni kell (lásd a IV. mellékletet), figyelembe véve a vállalkozás
jellegzetességeit és kilátásait. A kis- és középvállalkozások sajátos adottságokkal rendelkeznek (lásd az 1.2 részt),
melyek megnehezítik számukra az egyedi esettanulmányok kidolgozását. Az e jelentésben kidolgozott, és/vagy
bemutatott esettanulmányokat a kis- és középvállalkozások példaként átvehetik és igényeikhez igazíthatják.
E jelentésben a szakirodalomban rendelkezésre álló tanulmányok mellett e tanulmányhoz kapcsolódó új
esettanulmányokat is bemutatunk. Bemutatásuk célja, hogy ezeket a vállalkozások ad hoc (változatlan vagy a
helyzetnek megfelelően módosított) formában átvehessék.
A bemutatást követően a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos aktuális eseteket
mutatunk be és értékelünk. A következő fejezetben az e tanulmány érdekében két irányban folytatott kutatás
módszereit mutatjuk be: (a) a kis- és középvállalkozások munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi
beavatkozási esettanulmányai szakirodalmának (áttekintéseinek) kutatása, és (b) 13 esettanulmány mélységi
elemzése, amelyet a tanulmányos szakirodalom ebben a formában nem publikált.
1.1 Kis- és középvállalkozások az európai gazdaságban
Az Európai Unió új meghatározása értelmében kis- és középvállalkozás az a vállalkozás, melynek más (nagy)
vállalkozás birtokában lévő tőkéje vagy szavazati joga nem haladja meg a 25%-ot és az 5. táblázat kritériumai
szerint közepes méretű, kis- vagy mikrovállalkozás.
12
5. táblázat: A kis-és középvállalkozások fogalmának új meghatározása
Kategória Személyzet Értékesítés (€) Eszközök (€)
Középvállalkozás 51-250 ≤ 50 000 000 ≤ 43 000 000
Kisvállalkozás 11-50 ≤ 10 000 000 ≤ 10 000 000
Mikrovállalkozás 1-10 ≤ 2 000 000 ≤ 2 000 000
Egy kategória értékeit meghaladó vállalkozást a következő (magasabb) kategóriába kell sorolni.
A kis- és középvállalkozások az európai gazdaság számára kiemelt fontosságúak. Az Európai Bizottság éves kis- és
középvállalkozásokról szóló jelentése szerint (Ecorys, 2012) továbbra is ezek alkotják az európai gazdaság gerincét,
mivel a vállalkozások több, mint 99,8%-a kis- és középvállalkozás (a vállalkozások 92,2%-a mikrovállalkozás). A
jelentés becslése alapján kis- és középvállalkozások adják a foglalkoztatás 67%-át és a bruttó hozzáadott érték (GVA)
58%-át (lásd a 6. táblázatot).
6. táblázat: A vállalkozások és az alkalmazottak megoszlása a munkahelyek száma szerint az
EU-ban 2012-ben
Arány Mikro K is Közép Nagy
Vállalkozások aránya 92,2% 6,5% 1,1% 0,2%
Foglalkoztatottak aránya 29,6% 20,6% 17,2% 32,6%
Forrás: Ecorys, 2012
2012-ben az EU kis- és középvállalkozásai átlagosan 4,22 főt foglalkoztattak, ami csekély visszaesés a 2011 évi 4,23
főről, és a 2005 évi 4,34 főről folyamatosan csökken. Ez a kis csökkenés azt tükrözi, hogy a kis- és középvállalkozások
átlagos növekedése lassúbb volt, mint a kis- és középvállalkozásoknál foglalkoztatottak számának átlagos
növekedése (Ecorys, 2012).
Bár a kis- és középvállalkozásokat általában együtt említik, nagy különbség van a mikro, kis- és
középvállalkozások, ágazatok, induló vállalkozások és hagyományos családi vállalkozások stb. között, és ez a
sokféleség azt is jelenti, hogy részletesebb tanulmányozásra és következtetésekre van szükség (Griffin, Hall és
Watson, 2004).
1.2 A kis- és középvállalkozások és a munkahelyi biztonság és
egészségvédelem
A munkahelyi biztonság és egészségvédelem a kis- és középvállalkozások számára sajátos kihívást jelent.
A kis- és középvállalkozásokat nagyobb kockázatok fenyegetik.
Számos dolgozat (lásd: Sorensen, Hasle és Bach, 2007) a kis- és középvállalkozásokat fenyegető megnövekedett
munkahelyi kockázatot azonosított, úgy baleseti kockázat, mint előfordulási arány formájában (EU-OSHA (az Európai
Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség), 2001; Clifton, 2005), különösen súlyos sérülések esetén, bár
a balesetek bejelentésének elmulasztása a kis- és középvállalkozások esetében gyakoribb. Az Európai Bizottság
(2004) becslése szerint a munkahelyi sérülések 82%-a és a balesetek 90%-a kis- és középvállalkozásoknál történik,
annak ellenére, hogy a munkaerőnek kevesebb, mint 70%-át foglalkoztatják.
A kis- és középvállalkozások az elégtelen munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi viszonyok következményeinek
nagyobb mértékben ki vannak szolgáltatva. A kisvállalkozások például nehezebben viselik el a bevételkieséseket, mivel
kevesebb alkalmazottjuk van, aki helyettesítheti a betegség vagy sérülés miatt távol lévőket. (Rikhardsson és
Impgaard, 2004).
13
Kutatások kimutatták továbbá (Health and Safety Executive, 2005), hogy a kis- és középvállalkozások 60%-ánál
az üzletmenet megszakítása a tevékenység több mint 9 napos felfüggesztését okozza.
A kis- és középvállalkozások nehezen tudják finanszírozni a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szabályzat
bevezetését.
A kis- és középvállalkozások különösen nehezen jutnak pénzügyi forrásokhoz (Dorman, 2000). Ez a korlátozott
tőkehozzáférés a kis- és középvállalkozások beruházásait óhatatlanul a túléléshez legszükségesebbre
korlátozzák, vagyis a hosszú távú beruházások ritkán élveznek elsőbbséget, még abban az esetben sem, ha
nyereséges beruházásról van szó.
A méretgazdaságosság kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatása szintén fontos a munkahelyi biztonsági és
egészségvédelmi beavatkozások szempontjából. A megelőzésre fordított fix költségek a kis- és középvállalkozások
számára sokkal kevésbé kifizetődők (Giuffrida, Fiunes és Savedoff, 2002). Walters (1996) szerint a megelőző
szolgáltatások vélhetően költséghatékonyabbak a nagyvállalkozásoknál, mint a kisvállalkozásoknál.
A kis- és középvállalkozások számára nehéz a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szabályzat
bevezetése.
A szakirodalom a kis- és középvállalkozások számos olyan jellegzetességét azonosította, melyek az átfogó
munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szabályzat bevezetését akadályozzák.
A kis- és középvállalkozások általában karcsú és rugalmas (néha informális) vezetési struktúrával rendelkeznek, ahol
kisebb a hangsúly a munkahelyi biztonságon és egészségvédelmen (Bailey és munkatársai, 1995; Biggins, 1996;
Clifton, 2005) de ez segít a vállalkozás versenyképesebbé tételében, továbbá alacsonyan tartja a munkahelyi
biztonsági és egészségvédelmi adminisztrációs költségeket (Rikhardsson és Impgaard, 2004). Az ilyen vállalkozások
nagyobb mértékben függenek a kockázatos, veszélyes munkától (Larsson és Betts, 1996).
A kis- és középvállalkozások a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos eseményekre
leginkább csak reagálnak, kevesebb formális munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi képzést tartanak
(Biggins, 1996; Clifton, 2005); általában több ellenszenvvel is viseltetnek a szabályzat bevezetését megkövetelő
hatósággal szemben (Gallina, 2009).
A vállalkozások kis mérete elhiteti a vállalkozókkal, hogy kockázataik jelentéktelenek (Biggins, 1996), főleg amiatt, hogy
kevesebb közvetlen balesettel és foglalkozási betegséggel kapcsolatos tapasztalattal rendelkeznek (bár a kis- és
középvállalkozásoknál a balesetek gyakorisága általában nagyobb). Ezen túlmenően a balesetek és betegségek
potenciális költségeit a tapasztalat hiányában nem veszik a szükséges mértékben figyelembe.
A kis- és középvállalkozásoknál általában munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi ismeretek – különösen a
vonatkozó jogszabályokat tekintve, melyeket egyes munkaadók bonyolultnak és elvontnak tartanak – hiányosak
(Biggins, 1996; Clifton, 2005). Mindezt tetézi, hogy a megfelelő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi
szolgáltatásokhoz és tanácsadáshoz is nehezen férnek hozzá. Nagyon kevesen tagjai a munkaadói/ipari
szakszövetségnek és a szakszervezeteknek (Costa, 1996; Antonsson, Birgersdotter és Bornberger-Dankvardt, 2002).
A kormány számára nehézséget okoz, hogy a kis- és középvállalkozásokkal munkahelyi biztonsági és
egészségvédelmi szabályzatot vezettessenek be.
Méretüknél fogva a kis- és középvállalkozások számára nehézséget jelentenek a tapasztalaton alapuló munkahelyi
kockázati biztosítási rendszerek, ahol a biztosítási díjak a vállalkozásnál bekövetkezett balesetek függvényében
változnak. A kis- és középvállalkozások besorolásán a biztosítók a balesetek kis száma (a kis létszám miatt és annak
ellenére, hogy előfordulási arányuk magasabbak) miatt ritkán változtatnak. Baleset bekövetkeztekor viszont azonnal
visszaminősítik a vállalkozást, ami a díjak ugrásszerű emelkedését jelenti. Ezért – egyes szerzők szerint – a kis- és
középvállalkozások hajlamosak eltitkolni a baleseteket (Schneider, 2008), és áthárítani a balesettel kapcsolatos
költségeket a társadalomra vagy a sérültre. (Andreoni, 1986).
A jogszabályok és betartatásuk nem annyira hatásos, mint a nagyvállalkozásoknál. A kis- és középvállalkozásokat
(méretük és számuk miatt) ritkábban vizsgálják (Biggins, 1996; Fenn és Ashby, 2004), bár egy vizsgálat sem lenne
ugyanolyan hatásos, mint a nagyvállalkozásoknál (Dorman, 2000).
Természetesen ezek a jelenségek országonként eltérőek lehetnek, eltérő biztosítási rendszerekkel. Amint
Walters (1996) mondja, a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi jogharmonizáció nem azt jelenti, hogy
valamennyi európai munkavállaló ugyanolyan munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi színvonallal találja
magát szembe.
14
15
2. Esettanulmány
2.1 A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beruházások költségei és
haszna
Mint minden beruházásnak, a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beruházásnak is vannak költségei (a
megvalósításához szükséges kiadások), és a beruházás kimeneteléhez köthető haszna (ideértve a jobb egészségi
állapotot).
A beavatkozás költségei szétbonthatók kezdeti beruházási költségekre és visszatérő (fenntartási) költségekre.
A kezdeti beruházáshoz tartozik az új berendezés beszerzése, valamint a beavatkozás közvetlen
anyagszükséglete. Ez magában foglalja a tervezést, az előkészítést és a telepítést is. Emellett a szervezetnek a
beavatkozáshoz alkalmazkodnia is kell. Az (egyszeri) képzési, megvalósítási és alkalmazkodási költségek szintén
a kezdeti beruházáshoz tartoznak. Ez külső előadói vagy tanácsadói díjakat, valamint a képzésben részt vett
munkavállalók munkaidő kiesését tartalmazza. A támogatás összegét ebből le kell vonni, a támogatás
megszerzésére fordított idő költségét hozzá kell adni.
A visszatérő költség a karbantartási és energiaköltségek, valamint a berendezés, az anyagok és képzés
éves költsége. A beruházás értékcsökkenését és kamatköltségét szintén figyelembe kell venni.
A haszon háromféle lehet: kétféle pénzben kifejezhető és más haszon.
A termelékenység haszna a hatékonyabb munkafolyamat eredménye, ami többlettermelést, alacsonyabb
költségeket, vagy egy adott feladat végrehajtásához szükséges kevesebb munkaórát jelent. Az alapelv az,
hogy a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozás nagyobb termelékenységben vagy
hatékonyságban nyilvánuljon meg. Nem szokatlan azonban, hogy a munkahelyi biztonsági és
egészségvédelmi beavatkozások csökkentik a termelékenységet; például a hátfájást megszüntető
segédeszközök csökkenthetik a termelékenységet.
Az elkerült költségek olyan nemkívánatos kiadások, melyeket a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi
beavatkozás előz meg. Ebben az esetben a költségek nem merülnek fel, ami haszonnak tekinthető. A munkahelyi
biztonság és egészségvédelem kimeneteleihez kapcsolódó három fő költségkategóriát, mint elkerült költséget
különböztetünk meg (De Greef és munkatársai, 2011).
o Emberi: a csökkent termelékenység, a távollét, a helyettesítés vagy túlóra és az orvosi, illetve
rehabilitációs költségek.
o Szervezeti: a nemkívánatos esemény kivizsgálására és megvitatására fordított idő (mind a
munkacsoportban, mind a menedzsmentnél, mind a külső szerveknél), valamint a munka
átszervezésére és a következmények felszámolására fordított adminisztráció és helyettesítés
költségei.
o Potenciális mellékhatások egyes vállalkozásoknál vagy egyes biztonsági kimeneteleknél, melyek
gyakran érintik a berendezéseket, a munkakörnyezetet vagy termékeket: a felszerelés, a termékek és a
környezet (épületek és a közvetlen környezetük) javítása, cseréje és értékcsökkenése, valamint az ilyen
helyzetek kezelésére fordított belső munkaidő és külső szervezetek igénybevétele.
Fontos lehet figyelembe venni más hasznot is a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozások
döntéshozatali folyamataiban, de ezeket gyakran nehéz pénzben számszerűsítve kifejezni; ilyen például a
munkahelyi megelégedettség, a vállalkozási imázs és a személyzeti fluktuáció. (Ez a haszon nem jelenik meg a
beruházás hozamában (ROI).) A döntéshozók ugyanakkor eldönthetik, mit hajlandók fizetni azért, hogy ehhez a
haszonhoz hozzájussanak. Még abban az esetben is, ha egy vállalkozás – különösen egy kis- és
középvállalkozás – gazdasági jelentőségét nem tudja könnyen becsülni, intuitív módon ez mégis felmérhető.
Mindazonáltal az ilyen haszon nem feltétlenül meghatározó a végső döntési folyamatban, mivel a jelen részben
ismertetett más költségek és haszon döntően befolyásolhatják a döntéshozatali folyamatot.
A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozások esettanulmányainak általános költség- és
haszonkategóriáit alább ismertetjük. Fontos megjegyezni, hogy a „költségek” kifejezés használata egyes
esetekben megtévesztő lehet, mivel vonatkozhat mind a beavatkozás költségeire, és olyan költségekre, melyek a
beruházásnak köszönhetően megelőzhetők (például a betegállománnyal kapcsolatos költségek), ami viszont
ebben az értelemben haszonnak számít.
A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozással kapcsolatos beruházás költségeit és hasznát az
EU-OSHA táblázatban foglalta össze (7. és 8. táblázat).
16
7. táblázat: A megelőző tevékenység költségeinek áttekintése a vállalkozások szintjén
Változó Leírás Hogyan határozható
meg a pénzbeni érték
Beruházások Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi
berendezések, vagy más vonatkozó beruházások
költségei
Piaci árak, árajánlatok,
számlák
Kiegészítő beruházások Változások a munkahelyi biztonsági és
egészségvédelmi berendezések alkalmazását elősegítő
nem munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi
eszközállományban (például épületek felújítása)
Piaci árak, árajánlatok,
számlák
A beruházás műszaki, tanácsadói és
tervezési alkalmazásával kapcsolatos
költségei
Az új eszközök és munkamódszerek tervezésével és
külső és belső tevékenységgel kapcsolatos ráfordítás
Piaci árak, árajánlatok,
számlák, teljes
bérköltsége
Helyettesítő termékek többletköltsége
(ismétlődő költségek)
Árkülönbség (például nem mérgező vegyi anyagok,
kíméletesebb termékek)
Piaci árak, árajánlatok,
számlák
Személyi munkavédelmi felszerelés
beszerzése számlák (ismétlődő költség)
Munkavédelmi felszerelés ára Piaci árak, árajánlatok,
számlák
A megváltozott munkafolyamatok és a
karbantartás többletköltsége (ismétlődő
költségek)
A régi és az új, a megelőzéshez közvetlenül köthető
munkamódszer árának különbsége; az új módszerrel
költség is megtakarítható
Piaci árak, árajánlatok,
számlák
Túlóradíj (ismétlődő költség) Megbeszélésre, képzésre, biztonsági vizsgálatra,
résztvevők oktatására
A felhasznált munkaidő
teljes bérköltsége
Belső és külső munkahelyi biztonsági és
egészségvédelmi, valamint más megelőző
szolgáltatások költségei (ismétlődő
költségek)
A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást is tartalmazza Piaci árak, árajánlatok,
számlák
Cégen belüli tevékenység Humánerőforrás-menedzsment, egészség támogatás,
munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szabályzat
és menedzsment
A felhasznált munkaidő
teljes bérköltsége
Más munkahelyi költségek Minden, korábban fel nem sorolt körülmény Piaci árak, árajánlatok,
számlák, a felhasznált
munkaidő teljes
bérköltsége
Forrás: EU-OSHA, 2002a
8. táblázat: A megelőző tevékenység további lehetséges hasznának kimutatása a vállalkozások
szintjén
Változó Leírás Hogyan határozható meg a pénzbeni
érték
Megnövekedett
termelékenység és más üzemi
hatások
A létesítmények kisebb fenntartási
költsége, kisebb energia és anyagköltség,
megnövekedett termelékenység; kisebb
személyi kiadások
A vállalat működési költségeinek a
beavatkozáshoz köthető becsült
csökkenése
Termékek és szolgáltatások
jobb minősége
Változás a termékek és szolgáltatások
minőségében; megbízhatóbb szolgáltatás
Értéke a cég stratégiájának függvénye.
Javítási és jótállási költségek csökkenése
Költség
P
T
C
T
M
P
C
17
Változó Leírás Hogyan határozható meg a pénzbeni
érték
Jobb közérzet, munkahelyi
megelégedettség és jobb munkahelyi
légkör
Csak közvetett hatások, például a
termelékenység, minőség vagy
rugalmasság változása. A váratlan
helyzetek hatékonyabb kezelése
Kompenzációk és támogatások a
biztosítótársaságok és a hatóságok
részéről
Csak a megelőzés támogatása; a
táppénz és a csökkent munkaképesség
miatti pótlék nem számít bele
Kapott kompenzációk és támogatások
A vállalat hírnevének változása Megnövekedett népszerűség a vevők és
a vállalkozók körében, jobb munkaerő
felvételi lehetőség
Közvetett hatások
A vállalat nem gazdasági értékeire
gyakorolt hatás
A vállalat alapító okirata és más
források alapján, tipikusan stratégiai
megfontolásokból kell megállapítani
Közvetett, hosszú távú hatások
A vállalat innovációs képessége Termékek és gyártási eljárások
fejlesztésének képessége
Közvetett, hosszú távú hatások. Nem
gyakorol hatást.
Forrás: EU-OSHA, 2002a
Ezek a költségek és a haszon a beruházással vagy anélkül összevonhatók teljes munkahelyi biztonsági és
egészségvédelmi költséggé, így az alternatív beavatkozások értékelhetők és összehasonlíthatók. Andreoni (1986)
a teljes munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi költség ábrázolására egy elméleti görbesereget javasolt (lásd
az 1. ábrát).
1. ábra: Megelőző költség, utólagos költség, teljes költség
0% S 100%
A munkahelyi biztonság és egészségvédelem foka
P = a megelőző tevékenység költsége C = balesetek és betegségek költsége T = összköltség M = minimum költség
Forrás: Andreoni, 1986
Költség
18
A diagram szerint a teljes munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi költség megelőző tevékenységek
(beavatkozások) költségeiből, valamint balesetek és betegségek következményeinek költségeiből áll össze. A
munkahelyi biztonság és egészségvédelem színvonalának növeléséhez beruházásra van szükség. A megelőzés
költsége (P görbe) a munkahelyi biztonság és egészségvédelem színvonalával együtt nő. Az elégtelen színvonalú
munkahelyi biztonság és egészségvédelem költsége (C görbe) csökken, ha a munkahelyi biztonság és
egészségvédelem színvonala nő. A költségkategóriák összevonása egy összköltséget határoz meg: a beavatkozás
akkor éri meg, ha az összköltség csökkenthető (T görbe). A gazdaságilag optimális munkahelyi biztonsági és
egészségvédelmi szint (S) ott van, ahol az összevont összköltség (M) minimális.
Az ilyen számítások ugyanakkor túlságosan leegyszerűsített feltételezéseken alapulnak (ROWER, 2010). A
kockázatok túl sok változótól függnek, túl összetettek ahhoz, hogy a vállalkozásokat egydimenziós biztonsági skálán
lehessen rangsorolni. Továbbá, még ha sikerül is egy biztonsági szintet meghatározni, önmagában ez nem tekinthető
megelőző ráfordítás függvényének. Ezen túlmenően a különböző munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi
intézkedések hatékonysága is változó, ami miatt nem lehet egyértelműen megfeleltetni egy (feltételezett) „megelőzési
szintet” a megelőzési ráfordításoknak; a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szint (S) hozzárendelése minden
munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi ráfordítási szinthez egyszerűen nem lehetséges.
Széles körben megvitatott és ismert tény, (Owen, 1996; Miller, Whynes és Reid 2000; Miller, Rossiter és Nuttall, 2002;
Mossink és Nelson 2002) hogy a beavatkozások és a tényleges munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi állapotok
javulása között nem lehet hétköznapi, számszerűsíthető összefüggést meghatározni, és ez vélhetően nem is
szükséges egy kis- és középvállalkozás számára.
2.2 Döntéshozatal a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beruházásokról
A legtöbb beruházással kapcsolatos döntést az egészségesebb és biztonságosabb munkahelyeken vállalati szinten
hozzák meg. A fő kérdés így az, hogy a vállalat döntéshozóit miként lehet a munkahelyi biztonsági és
egészségvédelmi beavatkozások költséghatékonyságáról a legeredményesebben és a legmeggyőzőbben tájékoztatni
(Verbeek, 2009). Amikor az esettanulmányban meggyőző érveket hoznak fel a munkahelyi biztonsági és
egészségvédelmi beruházások mellett, be kell mutatni a munkahelyi biztonság és egészségvédelem, a vállalkozás
üzleti stratégiája és a cég nyereségessége közötti kapcsolatot. Ez a kapcsolat a vállalkozás főtevékenységével
létfontosságú ahhoz, hogy a vállalkozás megfelelő elkötelezettséggel integrálja a munkahelyi biztonságot és
egészségvédelmet üzleti folyamataiba.
A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beruházásra irányuló döntéshozatali folyamata rendszerint három
fázisból áll. A kezdeti fázisban a beavatkozás szükségességét a munkahelyi biztonságért és egészségvédelemért
felelős alkalmazottak állapítják meg, amit például a betegállomány magas költségei, sérülések, leesés, jogi vagy
finanszírozási lehetőségek válthatnak ki (Tompa, Culyer és Dolinschi, 2008). A második fázisban történik a
beavatkozás megtervezése és az esettanulmány előkészítése vezetőségi jóváhagyásra. Az utolsó fázis a
megvalósítás és a folyamat értékelése (Dongen és munkatársai, 2013). Különösen a döntéshozatali fázisban volt
nagy jelentőségű a pénzügyi következtetésekről szóló információ (Dongen és munkatársai, 2013). A munkaadót
érintő költségek és haszon, azaz az, hogy beavatkozás kifizetődő-e vagy sem különösen fontosak a döntés
meghozatalához, bár a kisvállalkozásoknál az ilyen döntéseket az 1.2 részben leírt tényezők is befolyásolhatják.
Amint arra a szakirodalomban széles körben hivatkoznak (Deacon, 1998; Smallman és John, 2001; EU-OSHA
2009; Miller és Haslam, 2009), és a jelen kutatásban is megfigyelhető, a vállalkozások rendszerint nem tisztán
gazdasági megfontolásból kezdeményezik a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozásokat, ezért
ritkán értékelik őket gazdasági szempontból. Schneider (2008) egy vezérigazgató tipikus kijelentését idézi:
„Ha bárki Önök közül kiszámítja, mennyit takarítunk meg a tökéletes munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi
teljesítményünk következtében, azt kirúgom. És amiért kirúgom, az az, hogy nem leszünk képesek arra a
célkitűzésre összpontosítani, amit én kívánok Önökkel megvalósítani, ha az emberek úgy gondolják, ez
mindössze a vezetőség pénzcsináló vagy takarékoskodó intézkedése. Ennek az ember értékéről kell szólnia.”
Egy brit vállalkozásokról készített felmérésben Smallman és John (2001) nem találtak olyan vállalkozást, ahol
kiszámították volna a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kiadások hozamát, mivel az ilyen ráfordításokat
pénzben nem mérték fel, legalábbis az igazgatótanács jelentéseiben és gondolkodásában nem.
Lehetséges, hogy egyes vállalkozások ténylegesen figyelembe veszik munkahelyi biztonsági és
egészségvédelmi beavatkozásaik gazdasági hasznát, de nem kívánnak erről nyilatkozni.
A gazdasági értékelés döntéshozatalra gyakorolt hatását (ami a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi
beavatkozás megvalósításában az esettanulmány szükségességének egyik fő oka)
19
a szakirodalomban részletezik. Taimela (2009) a felső vezetés (a tényleges döntéshozók) munkahelyi biztonság és
egészségvédelem gazdaságra gyakorolt hatásáról szóló tájékoztatásában fellelhető ellentmondásokat súlyos hibaként
azonosította a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozások gazdasági értékelésének szempontjából. A
felső vezetés által igényelt tájékoztatóban a hatásokat „haszon kontra költségek” (hozam) adatokként, a becslés
bizonytalanságait a vállalat szemszögéből elemezve érthető formában mutatják be, hogy a vezetés eldönthesse,
milyen módon kívánja alkalmazottai teljesítményét megőrizni. Ezt az eddigi munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi
beavatkozások értékelésének kutatása és gyakorlata alig fedi le.
A vonatkozó szakirodalom hasonlóképpen kritikusan vélekedik a gazdaságosság, mint ösztönző tényező figyelembe
vételéről. Smallman és John (2001) nem találtak érdemi szakirodalmat, melyben közvetlenül összekapcsolták volna a
munkahelyi biztonság és egészségvédelem színvonalát a versenyelőnnyel. Hacsak a vállalkozási célkitűzések között
nem foglal a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi teljesítmény különösen előkelő helyet, és ha a vezetői
teljesítmény értékelésében nem játszik szerepet, a nagyobb üzleti jelentőségű ügyek hasznára hátrasorolják. Általában
a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet ritkán tartják fő gazdasági tényezőnek; többnyire az üzemeltetési
költségekhez adódó többlettehernek tartják (Deacon, 1998).
Ezeket a következtetéseket egy másik tanulmány is alátámasztja (Miller és Haslam, 2009). A költség ritkán lesz a
munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozás ösztönzője; a jó hírnév és a törvények sokkal erősebb
befolyásoló tényezők. Az európai vállalkozások új és várhatóan felmerülő kockázatokkal kapcsolatos felmérése
(ESENER, EU-OSHA, 2010) szintén azt a nézetet támogatja, hogy a vállalkozásoknál a munkahelyi biztonság és
egészségvédelem fejlesztésének fő mozgatórugói az alkalmazottak és ügyfelek jogi követelései és igényei. A
munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet igazgatótanácsi szinten határozzák meg, mint fontos és a jó hírnévre,
valamint a nyereségre nézve veszélyes témakört. A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi teljesítmény a
vállalkozási jó hírnévre aszimmetrikusan hat (Deacon, 1998): ha gyenge, a vállalkozás hírnevére negatívan hat, ha jó,
akkor ez nem okozza önmagában a hírnév arányos növekedését. Ennek megfelelően, egy EU jelentés (EU-OSHA,
2009) kitért arra, hogy a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet nem tekintik a gazdasági nyereségességhez
hozzájáruló tényezőnek; a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szabályzatok mindössze a megfelelőséget
kívánják elérni.
Culyer és Sculpher (2008) a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beruházások megtérülésének három
végkifejletét sorolja fel: jobb egészség, a nagyobb biztonság elválaszthatatlan értéke (önmagában) és magasabb
termelékenység. A szerzők a következményelvűség alapján megvitatják továbbá a munkahelyi biztonsági és
egészségvédelmi beruházás értékelésének filozófiai kérdéseit is. Ez különösen fontos akkor, ha olyan nemlineáris
tényezőket is figyelembe vesznek, mint a megbízhatóság értéke. Egy „egészséges” vállalkozás például jobb
helyzetben van a felmerülő piaci lehetőségek kiaknázásához, míg egy megbízhatatlan vállalkozás aránytalanul nagy
veszteségeket szenvedhet el (például, ha nem képes egy sürgős szállítást teljesíteni).
Bár az ilyen hatások nyereségességét nem bizonyította a tudomány, a vállalkozások körében az ilyen nézeteket
támogatják, mint ahogy az az 1.2 részben is látható. Köper (2009) így érvel, „ezek a tanulmányok ... nem adhatnak
választ arra a kérdésre, hogy egy vállalkozás pénzügyei azért sikeresebbek, mert az alkalmazottaihoz adott módon
viszonyul, vagy a vállalkozás azért összpontosít erősen a humántőkére, mert megengedheti magának.”
A döntéshozatal folyamatában a gazdaságosság után általában a következő figyelembe vett változó a beruházás
kockázata. E két változó általában egymással fordítottan arányos, mivel a kockázat a hozammal nő; általában két
egyenlő nyereségességű befektetés közül az alacsonyabb kockázatú a vonzóbb.
Gazdasági értelemben a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beruházások kétféle kockázatát azonosították
(EU-OSHA, 2002b):
A beruházás jellegéből adódó kockázatok: a munkahelyi balesetek és betegségek megelőzésére irányuló
beruházások a rendelkezésre álló fontosabb kutatási anyagok ellenére a beavatkozás hatékonyságának és
hatásosságának értékelését érintő korlátozások miatt nagyfokú bizonytalansággal járnak (lásd a 2.2 részt).
A távoli időhorizont kockázatai: a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beruházás hasznai (különösen ami az
egészségi állapot javulásában nyilvánul meg) sokkal hosszabb (több évtized) idő elteltével mutatkoznak meg, mint a
beavatkozás időtartama. A közgazdaságtanban a hosszú időszakok elválaszthatatlan bizonytalanságot hordoznak a
gazdasági környezet változása (gazdasági ciklus, politikai események stb.) miatt. Az iparban a két-három éves
megtérülési időt általában 10-15% leszámítolási kamatlábbal fogadják el (Dorman, 2000).
Végül a szakirodalom alapján levonható két további következtetés is: az első, hogy a munkahelyi biztonsági és
egészségvédelmi beavatkozások hatékonysága (a munkahelyi biztonság és egészségvédelem szintjének emelkedése
függvényében) nem vehető készpénznek (Owen, 1996; Miller, Whynes és Reid, 2000; Miller, Rossiter és Nuttall, 2002;
Mossink és Nelson, 2002); a második pedig az, hogy a kis- és középvállalkozások nem hisznek abban, hogy a
biztosítási díjakat befolyásolhatják a biztonság pár év alatti javulásával (Leopold and Leonard, 1987). Javasolták még
azt is (Ministry of Social
20
Affairs and Health, 1999), hogy a munkahelyi beavatkozás nyereségességét nem szabad érvként használni a kis- és
középvállalkozások körében; ehelyett a termelés folyamatosságát és az etikai érveket kell kiemelni, jóllehet a jelenlegi
kutatások (Dongen és munkatársai, 2013) jelzik, hogy a gazdasági értékelés növekvő hatással van a munkahelyi
biztonsági és egészségvédelmi beavatkozásokra vonatkozó döntéshozatalra, mivel a kapcsolódó tényezők, például a
termelékenység jelentősége fokozatosan nő.
Antonelli és munkatársai (2006) szerint a legfontosabb okok, amiért a kis- és középvállalkozások beruháznak a
munkahelyi biztonság és egészségvédelem színvonalának emelésébe, a következők:
megértik, hogy az egészség és biztonság a „jó vállalkozás” elválaszthatatlan része;
meg akarják őrizni jó hírnevüket;
magasabb termelékenységet akarnak elérni – különösen a betegség miatti távollét csökkentésével;
be akarják tartani a törvényeket, hogy elkerüljék kormányzati szervek büntető intézkedéseit;
el akarják kerülni a balesetekkel kapcsolatos kiadásokat;
tartalmazza a biztosítási díjakat;
meg akarnak felelni az ügyfelek igényeinek, és
„jó” munkaadók hírében akarnak maradni.
A jelen kutatásban kidolgozott új esettanulmányok egyes számszerű észrevételei azt mutatják, hogy noha
a vállalkozások általánosan azt jelentették, hogy a beavatkozások a gazdasági megfontolásokat félretéve
konkrétan a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi állapotok miatt voltak fontosak, a legtöbbjük meg
tudta becsülni a gazdasági költségeket és hasznot, legalább utólagosan.
2.3 Az esettanulmány
A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozások pénzügyi következményeiről megbízható információ
általában tudományos kutatással szerezhető. A tudományos gazdasági értékelések (lásd a IV. mellékletet) azonban
nem mindig fedik a vállalkozási döntéshozók igényeit, vagy az 1.2 részben ismertetett okok miatt, vagy mert a
gazdasági értékeléseket gyakran társadalmi szemszögből végzik, így nem biztosítanak betekintést a (döntést
támogató) pénzügyi következményekbe szervezeti szinten. A munkaadó szemszögéből végzett gazdasági értékelés
alkalmas arra, hogy ezt az információt rendelkezésre bocsájtsa (De Greef és Van den Broek, 2004; Oxenburgh és
Marlow, 2005), noha a kintlevőségek miatt a helyzet képe még így is torzulhat.
Egyes esetekben a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozással kapcsolatos költségek elsődlegesen a
vállalkozást terhelik, ugyanakkor a munkavállalók és családjaik haszna jelentős lehet, míg költségük alacsony. Például
egyes foglalkozási betegségek esetében a munkavállaló terhei sokkal nagyobbak, mint amit a vállalkozás visel. Ha egy
értékelés csak a vállalkozás szempontjait veszi figyelembe, a beavatkozás nem tűnhet kifizetődőnek annak ellenére,
hogy szélesebb perspektívából tekintve a beruházás nagyon is kifizetődő. Ilyen esetekben ágazati támogató
ösztönzőket lehet fontolóra venni, például szubvenciók vagy jogszabályok formájában (Tompa és munkatársai, 2010).
Más szavakkal, a döntéseket általában a vállalkozás szintjén hozzák, ahol egyes egészséggel összefüggő (a
társadalom vagy a munkavállaló által felhalmozott vagy viselt) költségek vagy haszon jelentéktelenek, és/vagy
lényegtelenek, míg egyes egészséggel (például a megnövekedett termelékenységgel) kapcsolatosak jelentősek,
illetve lényeges lehetnek. Egy pozitív munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi hatásokkal járó beruházás
nyereséges lesz (és vonzó a vállalkozás döntéshozói számára), ha a teljes haszon meghaladja az összes,
beruházásra fordított költséget. Ez a vállalkozási szintű kompromisszum (ahol a nem gazdasági jellegű és
gazdaságilag nem számszerűsíthető paramétereket is figyelembe kell venni) alkotja az esettanulmányt.
Az esettanulmány alternatív, kiegészítő eszköz lehet más eszközök mellett (például központi kezdeményezés,
törvény betartatása), melyek a munkahelyi biztonságot és egészségvédelmet kezelik a kis- és
középvállalkozásoknál, mivel ezeket a kihívásokat önállóan egy eszköz sem képes kezelni. A terjedelmet és az
alkalmazást a kis- és középvállalkozás sajátos igényeihez kell igazítani.
A kis- és középvállalkozásoktól nem várható el, hogy a jó munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi gyakorlat
esettanulmányba ismertetett koncepcióját elemezzék és átültessék saját környezetükbe, mivel ehhez nincsenek kellő
ismereteik és erőforrásuk. A kivitelezhető alternatíva a politikai döntéshozók számára, hogy általános jellegű
beavatkozásokat rangsoroljanak, szabványosítsanak és mutassanak be, melyek sok vállalkozásra illenek (például az
ergonómiával,
21
a munkahelyi mikroklímával kapcsolatos stb. beavatkozások) és minden szükséges információt tartalmaznak. A
jelen tanulmány megkísérelte követni ezt a megközelítést.
A munkahelyi biztonság és egészségvédelem hozamának értékelésével kapcsolatos nehézségek inkább a
haszon, mint a piackutatással és folyamatelemzéssel könnyebben azonosítható költségoldalon találhatók. A
hangsúlyt tehát a haszon oldalára kell fektetni. A beruházás gazdasági hasznának bemutatása (ezeket egy kis-
és középvállalkozás tipikusan nehezebben tudja megbecsülni) összehasonlíthatóvá teszi azt a kis- és
középvállalkozás jelenlegi gazdasági helyzetére vonatkozó költségekkel.
Az esettanulmányokról szóló tájékoztató a másik lényeges kérdés, mivel a vállalkozókat segíteni kell abban,
hogy a szükséges munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tájékoztatást megkapják. A közvetítők (pl.
társadalmi partnerek és szakszervezetek) fontos szerepet játszanak egyes munkafolyamatoknak az ágazatban
tevékenykedő kis- és középvállalkozások számára elfogadható „íratlan globális szabványainak” lefektetésében
(Antonsson, Birgersdotter és Bornberger-Dankvardt, 2002; Hasle és Limborg, 2006; EU-OSHA, 2009).
A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozásokról folytatott gazdasági kutatások azt vizsgálják, hogy
vajon a munkahelyi biztonság és egészségvédelem önmagában elég-e ahhoz, hogy a beavatkozás nyereséges
legyen. Ugyanakkor a beavatkozás azon gazdasági hasznát, mely nincs kapcsolatban a jobb egészségi
körülményekkel (például a nagyobb hatékonyság miatti nagyobb termelékenységet) kihagyják a számításból, sok
olyan beavatkozást fognak tévesen veszteségesnek tekinteni, melyek munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi
hatása pozitív.
Mivel a jelen tanulmány célja gazdaságilag értékelt munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozások
bemutatása (és nem a jobb egészségi körülmények önmagukban nyereségességet növelő hatásának
bizonyítása), az esettanulmányokkal kapcsolatos minden szempontot figyelembe vettünk.
Ezek a megjegyzések azt sugallják, hogy „A megelőzés gazdaságos” állítás nem más, mint a téma túlzott
leegyszerűsítése. A mítosz, miszerint bizonyos ismeretek tartós hiánya megakadályozza, hogy a vállalkozások
(bármilyen) megelőző intézkedést foganatosítsanak, amelyik mindig nyereséges, ellentmond az alapvető gazdasági
elveknek (Tompa, Dolinschi és Laing, 2009). Némelyik beavatkozás a vállalkozás szemszögéből nézve nyereséges,
és fontos ezek nyereségességét ki is emelni; a többi esetben más ösztönzőket kell alkalmazni.
A kiszervezés kérdése a jelen tanulmányban vizsgált új esettanulmányokból nem tűnt ki egyértelműen. A
vállalkozások nem találkoztak nehézségekkel a költségek és haszon azonosításában, továbbá a
közvetlenül rájuk ható költségek felismerésében sem. Kitűnt azonban, hogy a távolléthez országonként
eltérő költségeket rendelnek hozzá. Számos eset a nem az egészségi állapothoz köthető haszon miatt
volt nyereséges.
22
23
3. Módszertan
E jelentés célja, hogy áttekintést adjon a kis- és középvállalkozások munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi
beavatkozásairól készült esettanulmányokról.
Ez a fejezet a jelen tanulmányban két irányban folytatott kutatás módszerét ismerteti: (a) a kis- és
középvállalkozások munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozási esettanulmányai irodalmának
kutatása, és (b) 13 esettanulmány mélységi elemzése, amelyet a tanulmányos szakirodalom ebben a formában
nem publikált.
3.1 A rendelkezésre álló esettanulmányok kutatása
3.1.1 Célok
A kutatás e részének célja a témáról rendelkezésre álló kutatási anyag, valamint e kutatások alapján felmerült
kérdések és következtetések bemutatása volt. A rendelkezésre álló szakirodalmat azzal a céllal tekintettük át, hogy
azonosítsuk és sorba rendezzük a rendelkezésre álló esettanulmányokkal kapcsolatos kutatásokat (különösen az EU
eseteit), függetlenül a kutatási téma különbözőségétől.
3.1.2 Keresési stratégia
Keresést folytattunk, hogy azonosítsuk a beavatkozások hatékonyságát (költség-haszon arányát) értékelő
tanulmányokat és vizsgálódásokat, melyek célja a munkavállalók egészsége és biztonsága színvonalának emelése volt.
Tudományos adatbázisokban (PubMed, EMBASE) 2013. november 20-ig kiadott tanulmányokat kerestünk, az alábbi
kategóriák és keresőszavak alapján: résztvevő/beavatkozás módja (például munkahely/workplace,
alkalmazott/employee, munkaerő/workforce), beavatkozás módja (például health/egészség és safety/biztonság),
valamint a tanulmány témája (például esettanulmány/business case, költség-nyereség elemzés/cost-benefit analysis,
költséghatékonyság elemzés/cost effectiveness analysis, és gazdasági értékelés/economic evaluation).
Az esettanulmányok legtöbbjét megtaláltuk a legújabb szakmai ismertetőkben is (A jelen kutatás kritériumait
kielégítő esettanulmányok mindegyike szerepelt az ismertetőkben, némelyik több ismertetőben is). A
rendelkezésre álló szakirodalmat ezért főleg a rendelkezésre álló ismertetőkben szereplő kivonatuk alapján
vizsgáltuk, mivel:
a nagy terjedelmű szakirodalmi anyagokat lényegre törően tömörítik;
lehetővé tesznek bizonyos mértékű összehasonlítást, legalább a demográfiai és módszertani szempontból.
3.2 Új esettanulmányok kutatása
Mivel a kis- és középvállalkozások munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozásainak
esettanulmányairól korlátozott tudományos szakirodalom áll rendelkezésre, az EU-OSHA a Témaközpontját (TC-
OSH) és nemzeti központokat használta a nem publikált esettanulmányok összegyűjtésére. A cél az Európai
Unió kis- és középvállalkozásai munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozásait ismertető új
esettanulmányok azonosítása, elemzése és bemutatása volt. Az esettanulmányok azonosításába több EU
tagállam intézményeit is bevontuk: (ABC sorrendben) ELINYAE (Görögország), EUROGIP (Franciaország),
INAIL (Olaszország), IGA-DGUV (Németország), KOOP (Németország) és TNO (Hollandia).
3.2.1 Célok
Az esettanulmányok keresése és mélységi elemzése, továbbá egy megbízható következtetéseket tartalmazó
világos jelentés szükséges a kis- és középvállalkozások vezetői és képviselői számára, hogy a beavatkozások
hasznát megértsék és megismételjék, miután saját igényeikhez igazították őket. A jelen tanulmányban található
esettanulmányok sokfélék lehetnek, de a különféle munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozások
sokban hasonlítanak egymásra, különösen ha a munkáltató hasznát tekintjük.
24
A jelen tanulmányban választott megközelítés célja tipikus, önálló beavatkozások azonosítása volt, melyeket sok
kis- és középvállalkozásnál lehet alkalmazni (ágazat, méret stb. tekintetében), és melyeket gazdaságilag
kiértékeltek, hogy ösztönözzék a kis- és középvállalkozásokat, bemutatva azt, hogy az ilyen beavatkozások
gazdasági hasznot hoznak, vagy legalábbis nem jelentenek jelentős többletköltséget még akkor sem, ha
mozgatórugójuk nem a gazdasági értelemben vett megtérülés. Más szavakkal, a tanulmány célja a sikeres
beavatkozási esetek bemutatása, nem pedig a munkahelyi biztonság és egészségvédelem általános gazdasági
nyereségességének bizonyítása volt.
3.2.2 Keresési stratégia
Az esettanulmányokat négy fő forrás: a fókuszpontok, a szürke irodalom, a projektpartnerek kapcsolatai számos
ágazatban és a partnerek kutatási projektjei (ilyen például a benOSH projekt) adatai alapján azonosítottuk. A keresés
mind a 27 EU tagállamra kiterjedt. A szakirodalom kutatásához használt keresőszavak a tanulmány felépítésére
(például „business case”, „cost benefit analysis”, „cost effectiveness analysis”, „impact assessment”, „return on
investment”), célterületére (például „SME”, „small business”, „organisation”, „organisation perspective”) és a
beavatkozás típusára (például „OSH”, „safety”, „working conditions”, „ergonomics”, „adverse events”, „risks”,
„accidents”) vonatkoztak. Amennyire lehetséges, a keresőszavakat igyekeztünk más nyelvekre is lefordítani.
3.2.3 A kiválasztás feltételei
1. Az esettanulmányokat csak akkor vettük figyelembe, ha az alábbi hat feltételt kielégítették:
2. A vállalkozás mérete: az Európai irányelvek szerint a vállalkozás kis- és középvállalkozás volt, vagy egy
nagyobb vállalkozás független üzleti egysége, mely az irányelveknek megfelelt.
3. Adatgyűjtés: minden vonatkozó költséget és hasznot azonosítottunk és kiszámítottunk, ami rendelkezésre állt,
vagy a vállalkozás kapcsolattartójától be tudtuk szerezni. Mivel a kutatás utólagos esettanulmányokra
összpontosult, csak a már megvalósult beavatkozásokat vettük figyelembe, ahol elegendő idő telt el a
megvalósulás óta ahhoz, hogy a haszon megjelenjen. A költségek és haszon előrejelzését és extrapolációját
nem vettük figyelembe, kivéve a már megvalósult haszon extrapolációját. A költségeket és hasznot akkor vettük
figyelembe, ha a beavatkozás óta jelentkeztek (legalább egy évvel a megvalósítás után); ezek kivetíthetők a
következő évekre (legfeljebb négy évre).
4. Az adatok értékelése: a benOSH költségmodelljével kompatibilis adatok álltak rendelkezésünkre
feldolgozásra, vagyis a költségek világosan, strukturált formában voltak elérhetők.
5. Az eset megbízhatósága: a vállalkozásnál volt egy személy, aki rendelkezett a kellő szaktudással, és
ismerte a (számviteli) adatokat, hogy az ügyet támogassa.
6. Írásbeli hozzájárulás: a vállalkozás írásban hozzájárulhat az eset közzétételéhez (név nélkül).
7. Közzététel: csak olyan esettanulmányokat vettünk figyelembe, melyeket korábban ebben a formában nem
tettek közzé tudományos folyóiratban, vagy melyeket korábbi megjelenésük óta jelentősen módosítottak
(például ha az utólagos megvalósítás eltért a közzétett előzetes tervtől).
Minden olyan munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozási esettanulmányt, ami a fent ismertetett
hat kritériumnak megfelelt, összegyűjtöttünk és megküldtük a projekt kutatásvezetőjének. A végleges kiválasztást
a kutatásvezető az EU-OSHA-val közösen állította össze. A kritériumok alapján 13 esettanulmányt választottunk
ki további elemzésre (kilenc esettanulmányt elutasítottunk).
3.2.4 A 13 esettanulmány átfogó elemzése
Az esettanulmányok részletes elemzésében négy intézmény vett részt. Előre meghatározott sablont használtunk az
esetek egységesítésére és összehasonlíthatóvá tételére (I. melléklet). Ez a sablon többek között a beavatkozás leírását,
az ismert költségeket és hasznot, az időhorizontot, a megvalósítás folyamatát, átültethetőségi információt, a vállalkozás
és a kapcsolattartó nevét tartalmazta. Az összehasonlíthatóságot tovább növelte, amikor a nem harmonizált helyi
szabályokkal kapcsolatos kérdéseket (például bírságok, kompenzációk, biztosítási díjak) rendezik vagy kiküszöbölik.
25
Az esettanulmányok elemzését legtöbb esetben a vállalkozás által szolgáltatott adatok általános
keretrendszerben történt elemzésével és ellenőrzésével végeztük (lásd a II. mellékletet). A már rendelkezésre
álló adatokat a kutatók ellenőrizték és kitöltötték. Ha az adatok vagy információk hiányosak voltak, kiegészítő
adatokért és információért a kis- és középvállalkozás kapcsolattartójával léptek kapcsolatba. Ezekkel az
emberekkel az elkészült sablont is ellenőriztették.
Az esettanulmányok részletes elemzését elküldték a kutatásvezetőnek, aki ellenőrizte az esettanulmányok
megbízhatóságát, valamint összehasonlíthatóságukat és egységességüket.
A részletes elemzés az esettanulmányok benOsh módszerrel történő elemzésére összpontosított. Minden
esettanulmányban meghatározták a költségeket és a hasznot, beleértve a kezdő beruházást, az éves
költségeket és a termelékenység növekedéséből eredő hasznot és minden más elkerült költséget (benOSH,
2011). A beruházás hozamát szintén értékelték.
A leszámítolási kamatláb megválasztása óhatatlanul feltételezés minden tanulmányban. A jelen tanulmányban
az Európai Bizottság értékeléséhez és hatástanulmányához használt 4%-os leszámítolási kamatlábat javasolták
alapértelmezett leszámítolási kamatlábnak (Renda és munkatársai, 2013). A költségek és haszon
időhorizontjának megválasztása szintén fontos döntés volt. A benOSH projekt példáját követve minden esethez
ötéves időszakot (a beavatkozás éve plusz négy év) vettünk alapul (noha a legtöbbjük haszna hosszabb
időtávon jelentkezett vagy fog jelentkezni).
A tanulmány eredményei értékének legfontosabb jellemzője, hogy értékelésük ugyanazzal a modellel (a benOSH
modell) történt, azonos feltételezésekkel (értékcsökkenés, adókulcsok stb.), és ugyanazokat az adatokat
gyűjtöttük össze.
26
27
4. Fő tényezők
Az esettanulmány a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozást vizsgálja, figyelembe véve a
vállalkozást érintő minden tényezőt annak bevezetésével, valamint költségeinek és hasznának elemzésével
kapcsolatban (bár ez nem egy egyszerű költség-haszon elemzés (CBA), mivel a pénzben ki nem fejezhető
tényezőket is tartalmazhatja). Számos tényezőt kell figyelembe venni.
4.1 A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beruházások költségeinek
és hasznának azonosítása
Az esettanulmány két alternatívát hasonlít össze. Vagy a beavatkozást hasonlítják össze a beavatkozás nélküli
helyzettel (a „nem csinálunk semmit” forgatókönyv), vagy két különböző beavatkozás eredményét hasonlítják össze. A
költség és haszon változókat a döntéshozatal támogatásához választották ki, a vizsgált nézőponttól függően. A kis- és
középvállalkozásoknál (a nem magán, vagy non-profit, vagy nagy és szakszervezettel nem rendelkező vállalkozással
összehasonlítva) a nézőpont rendszerint a munkáltatóé (Tompa, Dolinschi és de Oliveira, 2006).
A 2.2 részben leírtaknak megfelelően mindkét alternatíva költségei és haszna vonatkozhat a munkahelyi biztonság és
egészségvédelem színvonalának emelkedésére vagy más (nem munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi
vonatkozású) javulásra (például a termelékenységére vagy a munkafolyamatok hatékonyságára) mindaddig, amíg a
vállalkozás belső, a beavatkozással összefüggő változásról van szó. Az esettanulmány egy adott beavatkozást vizsgál,
és nem kizárólag az egészségügyi hatásait.
Koopmanschap (2009) szerint nehéz a termelékenységgel kapcsolatos haszonhoz pénzben kifejezett értéket
hozzárendelni a nem kutatott tényezők miatt, amilyenek például az általános információ (egészségügy,
demográfiai helyzet, jövedelmek), szakma, munkakörülmények, funkcionális korlátozások, munkából való távollét
és ezek kompenzációs mechanizmusai, a termelékenység költségei a munkahelyen (hatékonyságvesztés) és a
termelékenység költségei szervezeti szinten, például az adminisztratív és vezetési költségek, a fizetett munka
akadályoztatása – az élet minősége és a nem fizetett munka akadályoztatása –, valamint a helyettesítés.
A termelékenység meghatározása és mérése (tényleges és önként jelentett termelékenység), együtt figyelembe véve a
termelés mennyiségét és minőségét, továbbá az egészségügyi helyzet hatása, a funkcionális korlátozások, a
fizikai/pszichológiai terhek, a termelési rendszer és a termelési költségek stb. olyan kérdések, melyeket tovább kell
kutatni, mielőtt a termelékenység költségeiről és hasznáról megfelelő következtetéseket lehetne levonni.
Uegaki és munkatársai (2007), a termelékenységi költségek becslési folyamatának szabványosításával
próbálkozva az erőltetett jelenlétet (túlóra), a rövididejű és a hosszú idejű távú távollétet mint a kieső
termelékenység költségeinek fő meghatározó tényezőit határozták meg.
A jelen tanulmány keretében kidolgozott esettanulmányokban a vállalkozások sikerrel tudták azonosítani
és megbecsülni a távolléttel, vagy a megnövekedett termelékenységgel kapcsolatos gazdasági
költségeket és hasznot, melyek két költségkategóriába tartoztak (bár az összes vonatkozó költséget és
hasznot nem tudták számszerűsíteni).
4.2 A költségek hozzárendelése és elszámolása
Az esettanulmány elkészítéséhez szükséges a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozás
hatásairól szóló információ. Más szavakkal egy beavatkozás nyereségességének becsléséhez a munkahelyi
biztonság és egészségvédelem színvonala növelésének költségeit és hasznát, valamint a beavatkozásra igen, a
munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre nem vonatkozó költségeket és hasznot figyelembe kell venni a
2.2 részben leírtak szerint.
Több okból nehéz meghatározni azt is, hogy egy adott beavatkozáshoz mi kapcsolódik. Függetlenül attól, hogy az
egyes költségek és haszon munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi fejlesztés eredményei, a beavatkozáshoz
közvetlenül hozzárendelhetőnek kell lenniük; ez azt jelenti, ha a beavatkozás megtörténik, hozzárendelik, ha nem, nem
történik meg, nem rendelik hozzá. Noha az ilyen hozzárendelés a nem egészségügyi kimenetel esetén is nehéz
(például a termelékenység növelése), a fő nehézség az egészségügyi hatások hozzárendeléséből fakad.
A beavatkozás eredménye gazdasági következményeinek feldolgozása és pénzben kifejezhető értékre
konvertálása szintén egy sor kérdést vet fel.
Nem minden költség és következmény értéke állapítható meg könnyen.
28
A költségek és következmények pontos értékének megállapítása (a felhasznált erőforrásokat kifejező pénzbeli érték)
nehéz lehet, mivel az elsődleges megelőzés hasznának pénzbeni kifejezése speciális árképzési technikát igényel
(Kohstall, 2008).
Az inflációt és az időpreferenciát figyelembe kell venni.
A leszámítolás ismét egy, a szakirodalomban részletesen elemzett kérdés. A jövőbeli költségeket mind az inflációhoz,
mint az időhöz hozzá kell igazítani. Ez a beállítás önmagában nem elég annak bizonyítására, hogy egy javasolt
beavatkozás nyereséges-e. A szűkös erőforrásokat (tőke) figyelembe véve, egy beruházás akkor tekinthető
nyereségesnek, amikor a hozama meghaladja az ugyanazon tőkebefektetésért versenyző javasolt alternatív
beavatkozás hozamát. Johns, Baltussen és Hutubessy (2003) érvelése szerint a költségek gazdasági
meghatározását (az alternatív költségeket is figyelembe véve), és nem számviteli definícióját kéne használni.
Laporte, Dolinschi és Tompa (2008) szerint számos tanulmány közös hibája a házon belüli műveletek költségeinek
összetévesztése (a piaci ár nem elégséges mérték abban az esetben, ha nem létezik a versenypiac).
A hibás feltételezés súlyosan megtévesztő lehet.
A feltételezéseket alaposan és világosan meg kell indokolni. Különösen fontos a fix és változó, illetve a közvetett
költségek megfelelő elkülönítése, ahol a feltételezések hatása jelentős. Néhány gyakori feltételezési hiba a
következő:
Extrapolációk: a költségek és haszon jövőbeli ismételt jelentkezésének indokolatlan feltételezése.
Kétszeri elszámolás: egyes költségeket vagy hasznot néha kétszer vesznek figyelembe (egyszer mint költséget
és egyszer mint hasznot), ha a feltételezéseket nem megfelelően határolják el egymástól.
Fix és változó költségek: egyes változó költségek fixnek vétele (vagy fordítva), hibás feltételezések miatt, ami
hibás döntésekhez vezet.
Közvetlen és közvetett költségek aránya: néha ezzel az aránnyal – a szakirodalomban fellelt értékével –
igyekeznek rejtett költségeket megbecsülni, ami súlyos hibákat eredményez (mivel a közvetett költségeket a
közvetlenek többszörösének tartják).
Az általános költség modell
Az elemzés gyakori eszköze (gyakori gazdasági modell) minden vizsgált esetben, így a megbízható esettanulmányok
előfeltétele. Számos, ilyen sablont eredményező pénzforgalmi sablont vagy költségjegyzéket használt a szakirodalom
is a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozások hozamának becslésére.
A jelen tanulmányban azonban úgy vettük észre, hogy a „puha” paraméterek (melyek nem mindig mutatkoznak meg a
szigorú költségkategóriákban) jelentősen befolyásolják a beavatkozások kimenetelét különösen akkor, ha az ilyen
kimenetel a megnövekedett termelékenység kategóriájába esik. Általában ez az eset az ergonómiai beavatkozásokkal,
ami a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozások szakirodalomban leggyakrabban említett területe.
Másrészt a költségtételek nagy része, melyekhez szigorúan el kellett különíteni az előzetes és utólagos költségeket,
miközben becslésük nehéz (és bizonytalan) volt, az értékelésben csak kisebb hatással járt, mivel nem okoztak
nagyobb változást (legalábbis akkor nem, ha munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozás eredményei
voltak). Ezeket a sablonokat tehát az esettanulmány alapjául lehet használni mindaddig, amíg a nem odaillő költségek
adatainak elhagyásához elég rugalmas, és hozzáadhatók más adatok, feltéve, hogy hatásukat rögzítik, mennyiségileg
meghatározzák és ugyanabba a pénzforgalmi tervbe illesztik be.
A költségszámítás eredményeinek nincs jelentősége akkor, ha nem értelmezhetők és nem hasonlíthatók össze. Ehhez
gazdasági mutatókat kell használni. Ilyen mutatók a megtérülési idő (PP), a nettó jelenérték (NPV), a belső megtérülési
arány (IRR), a nyereségességi index (PI) és a haszon-költség arány (BCR). A leggyakrabban használt mutatók a PP
(megtérülési idő) és a BCR (haszon-költség arány). A megtérülési idő a kezdeti beruházás megtérülése előtt eltelt idő; a
vállalkozások a két-három éves PP-t általában elfogadhatónak tartják (Mossink, 2002). Az haszon-költség arány egy
beavatkozás hasznának aránya annak
29
költségeihez viszonyítva. Mind az hasznot és a költségeket leszámítolt jelenértékben adjuk meg. Ha a BCR
nagyobb, mint 1, a beavatkozás nyereséges.
Másfelől a munkahelyi biztonság és egészségvédelem rendszerint nem a vállalkozások fő gondja, különösen
nem a kis- és középvállalkozásoké. A munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos
beavatkozások általában kis léptékűek (legalábbis a vállalkozás más beavatkozásaival összehasonlítva), és a
gazdasági értékelésben megvizsgált jellemzők (termelékenység, termeléskiesés stb.) nem a döntő mértékben
befolyásoló tényezői. Még a mikrovállalkozásokban is, ahol, gyakorlatilag minden beavatkozás vélhetően
viszonylag kismértékű, a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozások méretüket tekintve
várhatóan nem a legjelentősebbek közé tartoznak.
Az e tanulmányban kidolgozott új esettanulmányokban az általános költségmodellt alkalmaztuk
(általános feltételezésekkel), a benOSH projektben használt költségtételekkel. Ez a megközelítés igen
ígéretesnek bizonyult, mivel az eredmények összehasonlíthatók. Ha az ilyen általános modellt nagyobb
léptékben alkalmaznák, további általánosítható következtetéseket lehetne levonni.
4.3 Általánosíthatóság: az eredmények átültethetősége
Eltekintve a 2.1 részben bemutatott problémáktól, a vállalkozások kis mérete (alkalmazottak számát tekintve) bizonyos,
a kis mintákkal kapcsolatos problémákat is maga után von. Mivel az alkalmazottak száma kicsi, a balesetekkel és
betegségekkel kapcsolatos tapasztalatok csekélyek.
Például, ha egy bizonyos baleset valószínűsége 10–4
(a baleseti kockázat általános nagyságrendje), amelyet a
beavatkozás a felére csökkent, akkor egy 20 000 főt foglalkoztató vállalkozásnál évente két baleset fordul elő, ami egyre
csökken (várható érték), a baleseti költségeket jelentősen csökkentve. Egy 20 főt foglalkoztató kis- és
középvállalkozásnál azonban az egyenértékű várható értékek szerint évente 2 x 10–3
és 10–3
balesetnek felelnek meg,
így vélhetően hosszú évekig nem történik baleset a beavatkozás előtt és után, így nem következik be érzékelhető
költségcsökkenés sem.
Természetesen egy súlyos baleset bekövetkezése egy ilyen vállalkozásnál katasztrofális lenne, de ennek
ellenére nehéz előre észrevenni vagy kutatásban megfigyelni, hacsak nem sikerül hasonló vállalkozások nagyon
nagy mintáját megfigyelni hosszú ideig (ez hosszú megfigyelési idő mellett a minta vállalkozások variációi miatt
bizonytalanságokat is bevisz).
Ami a foglalkozási megbetegedéseket illeti, a helyzet még komplikáltabb a legtöbb betegség hosszú lappangási
ideje miatt (mely közben csak nem akut tünetek észlelhetők), ami miatt bizonytalanná válik a betegség
hozzárendelése a munkavállaló foglalkozásához és ez azt jelenti, hogy még hosszabb megfigyelési időre van
szükség, mint a balesetek esetében.
A bevezetésben már említett gondok (a kis- és középvállalkozások általában nem rendelkeznek vezetési
erőforrásokkal a pontos és homogén adatok szolgáltatásához, és vélhetően elutasítják, hogy megfigyeljék őket) a
szokásos kutatási eljárások alkalmazását még jobban megnehezítik. Figyelembe véve az önálló kis- és
középvállalkozásokról szóló tanulmányok elkészítésének más vállalkozásokhoz képest nagyobb nehézségeit a kis- és
középvállalkozások tevékenysége, struktúrája és mérete miatt, világos, hogy eltérő és koncentrált megközelítésre van
szükség a kisebb vállalkozások munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szabályainak kidolgozásához.
Koopmanschap (2009) szerint a minta méretének kiszámítása olyan kérdés, melyre a beavatkozás folyamán
különösen nagy gondot kell fordítani. A munkahelyi biztonság és egészségvédelem számos kockázatot kezel, melyek
különböző alternatív beavatkozások segítségével mérsékelhetők. Mindegyik beavatkozási módnak több eltérő formája
és kimenetele lehet annak a kis- és középvállalkozásnak a sajátosságaitól függően, ahol alkalmazzák azt. Ezért egy
végtelen számú vállalkozás mintára lenne szükség, hogy szisztematikusan kiértékeljük, mit jelent a munkahelyi
biztonsági és egészségvédelmi beavatkozás.
Nyilvánvalóan, a véletlenszerű kiválasztás a jelen tanulmányban kidolgozott kis- és középvállalkozás
munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi esettanulmányokban nem volt járható út. A cél azonban a
munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozások bemutatása volt (és nem egyes
összefüggések bizonyítása), és ezt a 13 megismételhető beavatkozás bemutatásával elértük.
30
4.4 Időfüggő tényezők
Az időtényező (az elemzés időkerete, az értékelés választott ideje stb.) a beavatkozás értékelésének
szempontjából rendkívül fontos (De Greef és Van den Broek, 2004; Tompa és munkatársai, 2008).
Az eredmények a beavatkozást követően csak hosszú idő elteltével mutatkoznak.
Jelentős költségek és következmények jelentkezhetnek a mérési időszakot követően (például a hosszan
lappangó munkahelyi betegségek esetében); nehéz a költségeket és következményeket a mérés utáni időszakra
kivetíteni.
Ex ante vagy ex post
A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozások értékelésekor fontos szempont, hogy az értékelést
a beavatkozás előtti (ex ante) vagy az utáni (ex post) adatok alapján végzik. Általában az ex post mért
költségeket megbízhatóbbnak tartják, ha a mérést megfelelően végezték (bár az ex post tanulmányok sem
mérnek minden költséget, némelyek becsült értékek).
A jelen tanulmány keretében végzett kutatást (az új esettanulmányokban) a kezdetektől szigorúan ex post
kutatásként határoztuk meg; a kiválasztott esetek mind olyan beavatkozásokat tartalmaztak, amelyeket
megvalósítottak és kiértékeltek.
A beavatkozás utáni időhorizont négy év volt, ami két esetben nem volt elegendő a befektetett költségek
megtérüléséhez. Noha történt beavatkozás az egészség javítására is (amihez rendszerint több időre van
szükség, hogy az eredmények megjelenjenek), a közvetlen (akut) tünetek enyhítése a megnövekedett
termelékenységgel elegendőnek bizonyult a gazdasági haszon megmutatkozásához.
31
5. Mikor nyereséges a beavatkozás?
Túlzott leegyszerűsítés lenne azzal érvelni, hogy az egészségügyi és biztonsági beruházások mindig
nyereségesek; ez félrevezető és a szándékolttal homlokegyenest ellenkező hatása lehet. A munka világában
pénzügyi értelemben nem mindegyik beruházás nyereséges, és nem is várja el senki, hogy ez így legyen
(Eurofound, 1998; Bjurstrom, 1999; Tompa és munkatársai, 2010).
A munkahelyi biztonság és egészségvédelem költségeiről és hasznáról Hágában tartott Európai Konferencián
(Eurofound, 1998) azonosítottak néhány, a munkahelyi biztonság és egészségvédelem színvonalát emelő
intézkedések megtérülését befolyásoló kulcsfontosságú tényezőt:
A jelenlegi munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi gyakorlat: úgy találták, hogy a munkahelyi biztonság és
egészségvédelem színvonala (általában) befolyásolja a költségek megtérülését. Az Eurofound (1998) szerint egy
vállalkozás, ahol rendkívül szegényesek a munkakörülmények, vélhetően nagyobb marginális hozamot ér el az
első munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozással, mint egy olyan vállalkozás, ahol már jó
munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi feltételeket teremtettek meg, és ugyanezt a beavatkozást hajtja
végre, mivel a vállalkozásnál a beavatkozás lehetősége szűkül, ahogy a munkahelyi biztonság és
egészségvédelem általános színvonala emelkedik. Ennek azonban az ellenkezőjét is felvetették (Lees, 1996)
abban az értelemben, hogy a munkahelyi biztonság és egészségvédelem általános magas színvonala
megkönnyíti a jövő munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beruházásainak megtérülését, mivel a nagyobb
léptékű munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozások többletköltség nélkül megvalósíthatók (az
együttes hatás miatt).
A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi eljárás, melyre a beavatkozás irányul, úgy tűnik az ergonómiai
beavatkozás (ami egyben a szakirodalomban a leggyakrabban előforduló gazdaságilag kiértékelt beavatkozás is)
(Tompa és munkatársai, 2007; Verbeek, Pulliainen, és Kankaanpää, 2009; Uegaki és munkatársai, 2010)) a
legnyereségesebbek is (lásd a 2. ábrát), függetlenül attól, hogy nyereségességük egészségügyi vagy hatékonysági
előrelépés eredménye-e. Az ergonómia általában a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozások kiemelt
kategóriája a szakirodalomban, nem csak gyakoriság (lásd fent), hanem nyereségesség szempontjából is, amint ezt
számos tanulmány (Oxenburgh, 1991; Schneider, 2008) is alátámasztja: az ergonómiai beavatkozások megtérülési
ideje rendkívül rövid (legfeljebb két év). Ez az ergonómiai beavatkozások általánosan alacsony költségével, (képzés,
egyszerű berendezés, munkaszervezés megváltoztatása stb.), az ergonómiai gondok általánosan, minden
munkahelyen való jelenlétével, valamint az ergonómia és a távollétek vagy az alacsony termelékenység
összefüggésével magyarázható (pl. mozgásszervi rendellenességek miatt).
2. ábra: A munkakörülmények javításának haszna egy svéd tanulmány szerint
Nyereségesség
Ergonómia
Vegyi anyagok
Környezeti hőmérsékleti állapotok
Villám
Zaj
Balesetek
Vibráció
A probléma megoldásának műszaki nehézségei
32
Forrás: Ministry of Social Affairs and Health (Szociális és Egészségügyi Minisztérium, 1999)
A beruházás összege: a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beruházások határhaszna (mint minden
befektetésé) várhatóan csökken, ahogy a befektetett összeg nő. A rendkívül kis összegű munkahelyi biztonsági és
egészségvédelmi beruházások gyakran magas hozamot termelnek (nem mondható el ugyanakkor, hogy a munkahelyi
biztonsági és egészségvédelmi beruházások hozama általánosan magasabb lenne).
A költség-haszon elemzés készítésekor figyelembe vett tényezők: általában a költségek jobban láthatók, míg az
hasznot alulbecsülik.
A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozás módja: különösen amikor a hasznot vizsgálják, a
műszaki beavatkozások hozama alacsonyabbnak tűnik, mint a vezetők és a munkavállalók részvételével történő
beavatkozások, amelyek általában növelik a termelékenységet.
3. ábra: A munkakörülmények hatása a termelékenységre
Forrás: Ministry of Social Affairs and Health (Szociális és Egészségügyi Minisztérium, 1999)
Amint a 3. ábrán látható, az olyan tényezők, mint a részvétel, a végzett munka stb. amelyek gyakran képezik
munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozások részét, jelentősen növelhetik a termelékenységet, ami
a legnagyobb haszon a munkáltató számára (Lahiri, Gold és Levenstein, 2005). Köper (2009) szerint az
egészségügyi beavatkozások jelentősen hozzájárulnak a teljesítményt befolyásoló tényezőkhöz, mint például a
jobb minőség és nagyobb termelékenység, a csökkent távollét, ami költségcsökkenéshez vezethet.
A fentiek alapján a 9. táblázatban a nyereséges és a veszteséges tevékenységeket gyűjtöttünk össze.
9. táblázat: A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozások gazdaságossága
Mi hoz nagyobb nyereséget? Mi kevésbé nyereséges?
Összpontosítás az üzemeltetési szempontból komolyabb és fontosabb kérdésekre
tisztaság és rend
közlekedő útvonalak
termelésszervezés és anyagfolyamatok
az információáramlás javítása
a munkahelyi légkör javítása
Műszaki változások, amelyeket más
műveletektől elkülönítve valósítottak meg
a gépek biztonsága
vegyi anyagok és por hatásának való kitettség
zajcsökkentés (utólagos)
A személyzet meghallgatása és A vizsgálóbiztosok vagy a vállalkozás
részvétele tisztviselőinek rendelkezései
33
Mi hoz nagyobb nyereséget? Mi kevésbé nyereséges?
Az alkalmazottak felelősséget vállalnak a saját Törvényes munkahelyi biztonsági és
egészségükért és biztonságukért egészségvédelmi szervezet és támogatás
A kérdések elemzése és az alapvető okok azonosítása
Törvényeken és szabványokon alapuló műszaki megoldások követelése
Ergonómia
az ergonómia alkalmazása a tervezésben és
a beszerzésben
Ergonómia
az egyes munkaállomások átrendezése a
munkafolyamatok figyelembe vétele nélkül
Foglalkozás-egészségügyi szolgálat:
-aktív foglalkozás-egészségügyi ellátás, ami a
megelőzésre és a rehabilitációra összpontosít
Foglalkozás-egészségügyi szolgálat:
a foglalkozás-egészségügyi ellátás csak a
minimális, törvényben előírt
követelményeket teljesíti
összpontosítás a gyógykezelésre
Forrás: Ministry of Social Affairs and Health Department for Occupational Safety and Health (Szociális és
Egészségügyi Minisztérium, Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi osztály), Finnország 1999
A szakirodalom munkahelyi kezdeményezésű wellness és egészséges életmód programokat is sűrűn említ (Ministry
of Social Affairs and Health/Szociális és Egészségügyi Minisztérium, 1999; EU-OSHA, 2002b; Nighswonger, 2002;
Toran, 2003; Kreis és Bödeker, 2004; Van Dongen és munkatársai, 2011), különösen a munkavállalók jó közérzete
és a termelékenység közötti összefüggés miatt. Az ilyen beavatkozások azonban kívül estek a jelen tanulmány
hatókörén.
A jelen tanulmány néhány számszerű eredménye (az új esettanulmányok) azt jelzik, hogy:
Az általános beavatkozások nyereségesebbnek tűnnek, mint az egyes kérdések megoldását célzó
intézkedések, melyek csak a vállalkozás egyes részlegeit érintik.
Azok a beavatkozások, amelyek főleg a képzésre és a szervezeti változásra összpontosítanak,
gazdaságosabbnak bizonyulnak a műszaki változtatásokat célzóknál (például az új berendezéseket
érintő beavatkozások).
Azok a beavatkozások, amelyek a munkavállalót (résztvevőt) közvetlenül bevonják,
nyereségesebbnek tűnnek, függetlenül attól, hogy a gazdasági értékelés figyelembe veszi-e a
megnövekedett termelékenység hasznát.
A vállalkozások a legtöbb esetben a megnövekedett termelékenységgel kapcsolatos hasznot alábecsülik. Ki kell
emelnünk, hogy a megnövekedett termelékenység nem mindig a jobb biztonsági és egészségügyi körülmények
eredmény, de ezt az esettanulmányban figyelembe vesszük.
34
35
6. Munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi esettanulmányok
kutatása
6.1 A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi esettanulmányok
kutatásának fő témakörei
A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi rendszer kutatása két fő ágra különül: makroszintre, ami alatt az
irányelveket, a törvényeket, a társadalombiztosítást és a központi tervezésű ösztönzőket értjük, és mikroszintre,
ami az egyes vállalkozásokra összpontosít. A mikroszintre újabban nagyobb figyelmet fordítanak, ugyanis az
egységes munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi rendszer részének tekintik, nem pedig különálló
szabályzatnak: „A biztonság és az egészség közjó és óhaj, melyet nem lehet általános piacgazdasági
mechanizmusokkal biztosítani” (Bailey és munkatársai, 1995).
A gazdasági elmélet (a Von Neumann–Morgenstern hasznossági tétel szerint) azt állítja, hogy az egyének és a
szervezetek racionális döntéseikkel maximalizálják a rendelkezésre álló erőforrások optimális elosztásából származó
előnyöket (hasznot). A nem optimális döntéseket (pl. egy hasznos beruházás elmulasztása) az információhiánynak
tulajdonítják (hiányos ismeretek, ami torzítja a mozgatórugó – cselekvés összefüggést); ezt a következtetést
vállalkozási szinten széles körben támogatták a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beruházások alkalmával,
különösen a kis- és középvállalkozásoknál.
A jobb információ így „gondolatébresztő” szerepet tölthet be, feltárva a jobb munkahelyi biztonság és
egészségvédelem gazdasági hasznát, ösztönözve a kis- és középvállalkozásokat, hogy beavatkozásokat
kezdeményezzenek külső motiváció (pl. állami beavatkozás) nélkül. Ezek a folyamatok lehetővé tennék a központi
(kormányzati és a biztosítási ágazati) erőforrások jobb felhasználását, és lehetőséget teremtenének arra, hogy csak a
munkahelyi biztonság és egészségvédelem olyan tényezőire összpontosítsanak, ahol a megelőzés önmagában nem
jelent gazdasági hasznot. A rendelkezésre álló ösztönzők együttes alkalmazása (nyereséges munkahelyi biztonsági és
egészségvédelmi beavatkozások) és központi ösztönzők segíthetnek a munkahelyi biztonság és egészségvédelem
színvonalának emelésében anélkül, hogy további túlzott szabályozást, erőfeszítést vagy központi erőforrásokat
igényelne. Továbbá, ez a kombináció jótékonyan hatna az elégtelen munkakörülmények miatti tisztességtelen piaci
versenyre is.
Noha a gazdaságilag hasznos munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beruházások esetei a szakirodalomban
fellelhetők, az ilyen következtetésekhez jókora általánosításokra van szükség, amelyeket lehetetlen tudományosan
alátámasztani, függetlenül minden esettanulmányi észrevételtől. Ebben a részben az elméleti hátteret és a
szakirodalomban található esettanulmányok kutatásának eredményeit ismertetjük. Célunk, hogy röviden ismertessük a
jelenlegi helyzetet ahelyett, hogy egy teljes körű áttekintést nyújtsunk a szakirodalomról, amelynek terjedelme
túlságosan nagy lenne.
A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beruházások gazdaságosságával foglalkozó esettanulmányok
kutatásának legfontosabb kérdéseit az alábbiakban részletezzük.
Véletlenszerű kiválogatás és ellenőrzés
Ideális esetben egy beavatkozás egészségügyi kimenetelit és gazdasági következményeit véletlenszerűen kiválasztott
és ellenőrzött eljárásban (RCT) kell mérni, mert ez a kialakítás a legalkalmasabb az oksági következtetésre. A gond az,
hogy a munkahelyeken egyidejűleg gyakran nagy számú intézkedést és programot kezdeményeznek (nem csak
munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozást). Valójában a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi
beruházások más beruházásokkal összehasonlítva rendszerint kisebb léptékűek. Ez megnehezíti az adott kimenetel
adott intézkedéshez történő hozzárendelését. A vizsgálati módszer kialakításakor gondosan ügyelni kell erre,
elkülönítve a beavatkozást a kimeneteleitől; az utóbbiak közül csak azokat szabad figyelembe venni, melyek a
munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozáshoz köthetők. Ha egy gazdasági modellező tanulmányban
egy beavatkozás egészségügyi hatásáról születnek feltételezések, ezeket a beavatkozási tanulmányok megfelelő
szisztematikus felülvizsgálataira kell alapozni.
A kontroll csoport használata a beavatkozás hatékonyságát méri, és a beavatkozási tanulmányok széles körben
elfogadott megközelítése.
A jelen kontextusban azonban a véletlenszerű kiválogatás és a véletlenszerű ellenőrzött vizsgálat alkalmazása
általánosságban egy sor kérdést vet fel (Tompa és munkatársai, 2007), különösen, ha kis- és
középvállalkozásokról van szó. A véletlenszerű kiválasztást alkalmazó kísérleti vagy kvázi kísérleti vizsgálati
módszerek, és/vagy a kontroll csoportok alkalmazása megalapozottabb bizonyítékot szolgáltat, de gyakorlati
alkalmazásuk nehezebb, különösen a kis- és középvállalkozások számára.
36
Ex ante vagy ex post
Egy esettanulmány vizsgálhat egy előterjesztett beavatkozást (ex ante) vagy olyan beavatkozást is, amely már
megvalósult (ex post). Az ex post tanulmányokban nem feltételezett költségeket vesznek számításba, ami a
becsléseiket pontosabbá teszi (bár a kiértékelés módja és a tanulmány minősége továbbra is a költségbecslések
megbízhatóságának fontos befolyásoló tényezői maradnak). Niven (2002) szerint az idézett megtakarítások
számos munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozásban várható és nem valós összegek. Az ex post
tanulmányok ezt a kérdést megkerülik. Ugyanakkor a költségek azonosításának és számításának nehézsége
ennek az előnynek az értékét csökkenti.
Az ex ante tanulmányok fő előnye a könnyebb hozzáférhetőség (mivel a beavatkozás terhét ténylegesen nem kell
hozzá viselni). Könnyebb lehet a kutatók számára olyan vállalkozásokat találni, melyek hajlandók információt
szolgáltatni olyanok helyett, melyek már valósítottak meg és értékeltek beavatkozást. A testreszabás szintén
lehetséges, és ez hasznos információt nyújthat, ami segíti a vállalkozásokat a döntéshozatalban. A benOSH projekt
(De Greef és munkatársai, 2011) például 56 munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozás hasznát ex ante
(előzetesen) mérte fel. A tanulmány eredményei azt mutatták, hogy az ex ante költség-haszon elemzés hozzáadott
értéket ajánl a vállalkozási szintű döntéshozatalhoz. A szakirodalomban ugyanakkor túlsúlyban vannak az ex post
tanulmányok. Például Verbeek, Pulliainen és Kankaanpää (2009) vizsgálódásaik közben 23 ex post és csak 3 ex ante
tanulmányt találtak.
Az előtte-utána megközelítés
A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozások hatékonyságának mérésére számos megközelítés
létezik (Robson és munkatársai, 2001). Az előtte-utána megközelítést használják leggyakrabban, mivel ez jól
illeszkedik a munkahelyhez.
Az előtte-utána megközelítés mindaddig elfogadható, amíg a beavatkozás a változtatás egyetlen forrása (vagyis az
egyetlen megváltozó aspektus) a beavatkozás folyamata közben, vagy legalább az egyetlen olyan változásforrás, ami
a vizsgált paramétereket befolyásolhatja. Természetesen egy dinamikus környezetben, mint a vállalkozás, sok dolog
változik, amely befolyásolhatja a beavatkozás előtt és után vizsgált paramétereket. Laporte és munkatársai (2008)
szerint gyakori hiba a beavatkozás utáni költségek hozzárendelése magához a beavatkozáshoz ahelyett, hogy csak a
beavatkozás határköltségét rendelnék hozzá. Magától értetődően az összehasonlítási alap a beavatkozás előtti állapot
(Tompa és munkatársai, 2008). A haszon lehetséges téves hozzárendelésére példa a munkahelyi biztonsági és
egészségvédelmi beavatkozáshoz rendelt távollét csökkenés, amit más tényezők is eredményezhettek, például a
túlóra (például a gazdasági válság idején, amikor bizonytalanok a munkahelyek) vagy a munkateher és a
munkakörülmények változásai.
Kankaanpää és munkatársai (2008) javaslata szerint, ha a teljes beruházási költség helyett a határköltséget
vesszük figyelembe, ez kompenzálhatja a költségek hozzárendeléséből adódó bizonytalanságot. A
hozzárendelés azonban még a határköltség esetében is nehéz és bizonytalan folyamat.
Az ilyen torzító tényezők kompenzálására egyes esettanulmányok extrapolációt, egyszerű vagy többváltozós
regresszióanalízist alkalmaznak (a szakirodalom megszakított idősoros elemzésként is hivatkozik rá). Azonban
Verbeek, Pulliainen és Kankaanpää (2009) és Tompa és munkatársai (2007) szerint a szakirodalomban csak
néhány esettanulmányban élnek ezekkel a lehetőségekkel.
Egyoldalúság/elfogultság
Az egyoldalúság/elfogultság a gazdasági értékelést tartalmazó tudományos tanulmányok másik gyakori hátránya
(Tompa és munkatársai, 2007, Verbeek, Pulliainen és Kankaanpää, 2009). Meglehetősen valószínűtlen, hogy
közzétegyenek egy olyan tanulmányt, amely egy beavatkozás miatti gazdasági veszteségről számol be, vagy
hogy az adott vállalkozás egyáltalán jelentse az ilyesmit. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a vállalkozások
mindig hajlandóak egy megvalósított munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozás nyereségességét
bemutatni a 2.1 részben leírt módon.
Tompa és munkatársai (2007) érvelése szerint a legtöbb beavatkozást megvalósításra terjesztik elő; a
valóságban azonban keveset valósítanak meg közülük. Az ilyen jelenségek általában csökkentik a rendelkezésre
álló információ terjedelmét, és felvetik az adatok egyoldalúságát.
37
A beavatkozások hatékonyságának bizonyítéka szintén megtalálható a tudományos szakirodalomban. Például a
Cochrane Együttműködés értékes adatokkal rendelkezik a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi
beavatkozások hatékonyságáról.
6.2 A rendelkezésre álló esettanulmányok kutatása
A vonatkozó szakirodalom a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozások formális gazdasági
értékelésének jelentős hiányosságait mutatja, úgy számszerű, mint minőségi értelemben, mivel kis hangsúlyt
helyeznek a hatékonyságra, továbbá általában hiányoznak a költséghatékonysági és költség-haszon elemzések
(Watts, 1995; Niven, 2002). Ebben a részben is erre következtettünk, amint alább látható.
A jelen tanulmány célja olyan esettanulmányokat mutasson be, ahol az egyes munkahelyi biztonsági és
egészségvédelmi beavatkozásokat pénzügyi szempontból is értékelték. A rendelkezésre álló szakirodalom
áttekintésének célja már közzétett esettanulmányok keresése, illetve bemutatása volt. Ezek némelyike
megfelelően kutatott (például véletlenszerűen kiválasztott, ellenőrzött) beavatkozás volt, melyek egészségügyi
hatását vizsgálták meg, és gazdasági szempontból értékelték, míg más esettanulmányokat más, kevésbé
szabványosított módon értékeltek (mint a jelen tanulmányban feltártakat), de ettől függetlenül munkahelyi
biztonsági és egészségvédelmi beavatkozások voltak, amelyeket más vállalkozások megismételhetnek vagy
átvehetnek.
Ezért a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozásokról szóló esettanulmány minden fajtáját
példaként, további kategorizálás nélkül, a kutatás minősége, valamint a következtetések általánosíthatósága
szerint mutatjuk be. A rendelkezésre álló esettanulmányok jegyzéke rövid ismertetővel az V. mellékletben a 20.
táblázatban található.
A szakirodalomban három olyan elemzést találtunk, melyekben a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi
beavatkozásokat a vállalatok nézőpontjából vizsgálták és értékelték. Kettő kizárólag munkahelyi biztonsági és
egészségvédelmi beavatkozásokról szólt, egy azonban munkahelyi wellness programokat is tartalmazott (a vizsgált
esetek majdnem fele). Mindegyik ismertetőben a lehetséges beavatkozások széles választékát említették (munkahelyi
biztonsági és egészségvédelmi kockázatok, a vállalkozás jellemzői stb.), az általános módszertani keretrendszer
hiánya és más kapcsolódó tényezők (mint a egyoldalúság, a kutatás minősége) miatt azzal a megjegyzéssel, hogy
nem lehetett megfelelő következtetéseket levonni.
Tompa és munkatársai (2007) 72, munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozások gazdasági értékeléséről
szóló ex post tanulmányt azonosított kilenc gazdasági ágazatban: egészségügyi ellátás (25 eset), gyártás és raktározás
(16), adminisztráció (8), szállítás (3), közigazgatás (4), bányászat (3), szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (2),
kiskereskedelem és oktatás (1) és több ágazatot érintő (7). A tanulmány hat munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi
beavatkozási területet érintett: ergonómia, foglalkozási betegségek megelőzése, fogyatékkal élők alkalmazása,
egészséges életmód, erőszak csökkentés, több területet érintő vagy más témák. Ezek ergonómiai és mozgásszervi
elváltozásokkal kapcsolatos beavatkozásokat, egyes ágazatokban fogyatékkal élők alkalmazását érintik, melyeket
gazdasági szempontból indokolt megvalósítani. A tanulmányok közül 40 szólt ergonómiai beavatkozásokról, 18
rehabilitációs/fogyatékkal élők alkalmazását érintő kérdésekkel foglalkozott, hét a foglalkozási betegségek és sérülések
megelőzéséről és hét további több területet, a munkavállalók előzetes átvilágítását stb. érintő kérdésekről szólt. A
szerzők úgy találták, hogy erős bizonyítékai voltak a fogyatékkal élők alkalmazásával kapcsolatos beavatkozások
nyereségességének, mérsékelt bizonyítéka az ergonómiai beavatkozásokénak, valamint az egészségügyi ágazatban a
foglalkozási megbetegedést megelőző beavatkozásoknak; a több területet érintő beavatkozások a gyártó és raktározási
ágazatban ugyanakkor veszteségesek voltak. Az esetek közül 14 származott az EU-ból. A szerzők összeállították a
munkahelyi biztonság és egészségvédelem szakterületeit és eljárásait, hogy a beavatkozásokat csoportosíthassák, és
nyereségességük alapján értékeljék. A 72 lehetséges kombinációból minőségi és mennyiségi szempontból mindössze
24 bizonyult sikeres beavatkozásnak. A legtöbb ipari beavatkozási esetében (a 24-ből 17-ben) nem állt rendelkezésre a
nyereségességet kielégítően alátámasztó bizonyíték.
Egy későbbi dolgozatban Verbeek, Pulliainen és Kankaanpää (2009) 26 olyan tanulmányt ismertet (14-et Tompa
és munkatársai (2007) munkája is tartalmazott), melyek megfeleltek a minőségi kritériumoknak. 19 tanulmány
szólt ergonómiai beruházásokról, kettő rehabilitációról, kettő foglalkoztatás előtti előszűrésről és három a
sérülések megelőzéséről. A 23 eset közül 19 volt nyereséges. Mindössze három tanulmány tartalmazott ex ante
esettanulmányt a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi vezetői döntéshozatal támogatásához; ezt a
hiányosságot tapasztalta Pot és Koningsveld (2009) is.
Uegaki és munkatársai (2010) közzétettek egy jelentést, ami a vállalkozások szemszögéből nézve foglalkozott a
munkahelyi egészségvédelmi beavatkozások gazdasági értékelési módszereinek minőségével. 34 esetet vizsgáltak,
melyből 17 mozgásszervi rendellenességekkel foglalkozott (ebből 10 benne volt a korábbi
38
felmérésekben is) és 17 wellness programokról. A fő következtetés az volt, hogy a módszer minősége általában
gyenge.
Számos más, munkahelyen kezdeményezett wellness programokat értékelő tanulmány (pl. Kreis és Bödeker, 2004;
Griffin, Hall és Watson, 2005; Van Dongen és munkatársai, 2011) kimaradt, mivel ez a kutatás csak a munkahelyi
biztonsági és egészségvédelmi beavatkozásokra összpontosított. Noha korábbi felmérések számos, a munkahelyi
biztonsági és egészségvédelmi beavatkozásokkal foglalkozó esettanulmányt ismertettek, ezek egyike sem foglalkozott
a vállalkozások méretével, melyre a jelen tanulmányban kísérletet teszünk.
A rendelkezésre álló tanulmányok többségét (részleges átfedéssel) három dolgozat foglalja össze (Tompa és
munkatársai, 2007; Verbeek, Pulliainen és Kankaanpää, 2009; Uegaki és munkatársai, 2010). Ezek mindegyike
a vizsgálati módszer hibáit, a feltételezések megalapozottságának hiányát, a bizonytalanság elégtelen mértékű
figyelembe vételét, a gazdasági értékelés elégtelen színvonalát (értékcsökkenés stb. figyelmen kívül hagyása) és
a kutatás általános alacsony színvonalát említi.
Ezek az esetek öt kategóriába sorolhatók, hasonlóan azokhoz, amelyeket Tompa és munkatársai (2007) ágazati
bontásban alkalmaztak: egészségügyi ellátás (7), adminisztráció (1), gyártás (15), szállítás (2) és közigazgatás (1).
Az esetek közül csak 8 származott az EU-ból. Tizenkilenc eset ergonómiai beavatkozásokat írt le, három
balesetmegelőzést, egy pedig a kábítószer-fogyasztást akarta megelőzni.
A legtöbb egészségügyi ellátási beavatkozás (a hétből négy, mind a négy mozgásszervi rendellenességekkel
kapcsolatban) veszteséget mutat (ami ellentmond Tompa és munkatársai 2007-ben publikált észrevételeinek).
Hasonlóképpen Tompa és munkatársainak (2007) észrevételei nem ismétlődnek. Összességében tanulmány 19
nyereséges esetet talált (26-ból).
Uegaki és munkatársai (2010) további eseteket adnak hozzá, azonban ezek eredményei nem hasonlíthatók
össze, mert nem ugyanazokat a pénzügyi mutatókat alkalmazzák.
Összevetve Tompa és munkatársai, továbbá Verbeek, Pulliainen és Kankaanpää elemzéseit (figyelembe véve az
átfedéseket is) 84, munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozás gazdasági értékelését bemutató
esettanulmány találtunk (további hét tanulmányt Uegaki és munkatársai készítettek). A 10. táblázat az európai
vállalkozások e három elemzésben fellelt esettanulmányait mutatja, az átfedések eltávolítása után.
10. táblázat: EU tagállamok vállalkozásainak esettanulmányai
Ország Tanulmány Szakterület Ágazat
Svédország
Kemmlert, 1996
Gundewall, Liljeqvist és Hansson, 1993
Ergonómia
Ergonómia
Gyártás
Gyártás
Egészségügyi ellátás
Közigazgatás
Egészségügyi ellátás
Linton és Bradley, 1992 Rehabilitáció Egészségügyi ellátás
Abrahamsson, 2000 Ergonómia Gyártás
Jensen és munkatársai, 2005 Rehabilitáció Egyéb
Arnetz és munkatársai, 2003 Rehabilitáció Egyéb
Kärrholm és munkatársai, 2006 Rehabilitáció Közigazgatás
Landstad és munkatársai, 2002 Ergonómia Egészségügyi ellátás
Norvégia Kjellén, Boe és Hagen, 1997 Több területet
érintő Gyártás
39
Ország Tanulmány Szakterület Ágazat
Finnország
Egyesült Királyság
Hollandia
Bergström, 2005 Ergonómia Gyártás
Karjalainen és munkatársai, 2003 Rehabilitáció Egyéb
Shearn, 2003
Hlobil és munkatársai, 2007
Ergonómia
Ergonómia
Gyártás
Gyártás
Légiközlekedés
Versloot és munkatársai, 1992 Ergonómia Szállítás
Burdorf és munkatársai, 2005 Ergonómia Építőipar
Az esettanulmányok egy másik fontos területe (csak ex ante esettanulmányoknál) a benOSH projekt volt, ahol 56
javasolt beavatkozás ex ante költség-haszon elemzését végezték el (egy óvatos és egy optimista forgatókönyvben).
Az esetek sok ágazatot fedtek le (33 gyártás vagy kapcsolódó szakterületi, 14 építőipari, 8 egészségügyi, 3
bányászati, 7 szállítási és 1 szolgáltatási eset volt). Az értékelés paraméteri a felvázolt forgatókönyvtől függően
jelentősen eltértek egymástól (lásd a 11. táblázatot).
11. táblázat: A benOSH projekt eredményei
Jellemző Óvatos forgatókönyv Optimista forgatókönyv
Nettó jelenérték € 1 434,87 € 9 218,81
Nyereségességi index 1,29 2,89
Haszon-költség arány 1,21 2,18
Az Egyesült Királyságban a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozások gazdasági előnyeit és
hasznát vizsgáló esettanulmányokról szóló egyik jelentés (Antonelli és munkatársai, 2006) hat esetet tárgyalt,
azonban a beruházások szisztematikus gazdasági értékelését (hozamszámítást) nem végezték el, így érdemi
következtetéseket nem lehet levonni.
40
6.3 A jelen kutatás
6.3.1 Az észrevételek összefoglalása
Ebben a részben a jelen projekt részeként végzett kutatás új esettanulmányokat érintő fő észrevételeit
ismertetjük. Célunk, hogy munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozást végrehajtó európai kis- és
középvállalkozások ex post esettanulmányait bemutassuk, és értékeljük nyereségességüket.
Több okból is igen nehéznek bizonyult a kis- és középvállalkozásoknál megfelelő esettanulmányokat találni:
Ellenőriztük Smallman és John (2001) következtetését, mivel számos vállalkozásnál úgy nyilatkoztak, hogy a
munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozásokat nem gazdasági okokból hajtják végre, ezért ilyen
irányú értékelést nem is végeztek.
A kis- és középvállalkozások nem rendelkeznek elégséges mennyiségű adattal (például a távollétről és a
munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozások költségeiről), és a vezetőségnek nincs ideje, hogy a
munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozásokat gazdasági szempontból értékelje, különösen
akkor, ha a kérdéses beavatkozást nem a nyereségesség ösztönözte.
A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozásokat megvalósító kis- és középvállalkozások
fellelésének nehézségeit (néha lehetetlenségét) korábbi előtanulmányokban is megfigyelték és megvitatták
(Griffin, Hall és Watson, 2005).
A fellelt tanulmány ex post (utólagos) összehasonlítása és a nem publikált esettanulmányok kis száma kizárta
azok véletlenszerű kiválasztását, ezzel a reprezentatív minta összeállításának lehetőségét. Így nem volt
lehetőségünk az általánosításra sem; ezért a cél a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozások
értékelésének bemutatása, és nem a hipotézisek vizsgálata és általános következtetések levonása volt. Az
eredmények csak tájékoztató jellegűek, összesítés vagy bármilyen más általánosítási kísérlet nélkül.
Mindazonáltal egyes számszerű eredmények sikertényezőként kiemelhetők.
E hátrány miatt nagyszerű lehetőség volt, hogy minden esetben alkalmazhattuk olyan általános eszközöket és
elemzési formákat, ami felértékeli e tanulmány hozzájárulását a rendelkezésre álló szakirodalomhoz. A költségek
elemzésére egy korábbi projektben (benOSH (De Greef és munkatársai, 2011)) alkalmazott értékelő táblázatot
(modellt) választottunk ki. A modell azonos költségelemeket használ az értékelésre a beavatkozás előtt és után, de
elegendően rugalmas ahhoz, hogy további költségek és haszon hozzáadását engedélyezze a pénzforgalomhoz. A
táblázatban szereplő kiszámított értékelési adatok a következők:
Megtérülési idő (év)
Belső megtérülési arány
Jelenlegi nettó érték
Nyereségességi index
Nyereség–költség arány
A jobb összehasonlíthatóság és az esetek átültethetősége érdekében a csak az egyes országokra jellemző
lehető legtöbb tényezőt elhagyva az általános alapelveket (adózás, leírási kulcs stb.) alkalmaztuk.
A kiválasztási kritériumokkal összhangban 5 EU tagállam 13 kis- és középvállalkozása esettanulmányát
választottuk ki és vizsgáltuk meg. Ezeket az eseteket (a fent felsorolt jellemzőkre hivatkozva) a 12. táblázatban
soroljuk fel (az esettanulmányok analitikus bemutatását lásd a III. mellékletben).
12. táblázat: A vizsgált esettanulmányok összefoglalása
Eset száma
A vállalkozás neve
Ország Személy Ágazat Típus A beavatkozás
rövid leírása
Eredmények Megtérülési idő (év)
IRR
(%)
NPV (€) Nyereségességi
index
Nyereség- költség arány
1. eset Statga Litvánia 90 Gyártás (fémipar) Vegyi anyagok
Egyéni levegőszűrő és levegőellátó készülékek beszerzése az alkalmazottakkal együttműködve
Nagyobb termelékenység a személyi munkavédelmi felszerelés (PPE) nagyobb védőképességének és ergonomikus kialakításának köszönhetően
1,00 69,4 64 791 2,64 1,50
2. eset Bäckerei Hans Gebert
Németország 10 Gyártás (sütőipar) Vegyi anyagok
A levegőben lebegő lisztszemcsék koncentrációját csökkentő berendezés alkalmazása
A pékek asztmás tüneteinek megszüntetése, felszerelés beszerzése
3,40 7 3 577 1,07 1,28
3. eset HAW Németország 135 Hulladékgazdálkodás Biztonság
Képzés és jobb személyi munkavédelmi eszközök a megcsúszási és elesési balesetek csökkentéséhez
A balesetek számának csökkenése (20%)
1,3 70,5 8 751 2,90 1,70
4. eset Fussboden
Brandenburg Németország 6
Építőipar (padlóburkolás)
Ergonómia
/mozgásszervi
Képzés a terhek biztonságos felemelésére, gimnasztika (a foglalkozást testnevelő tartja), emelőberendezés, emlékeztető a biztonságos emelésre, ösztönzés biztosítás megkötésére (egészségbiztosító)
Hátfájásos esetek és az ebből következő betegállomány csökkenése
2,16 31 6 864 1,71 1,80
5. eset Steiskal Németország 60 Gyártás (pékség) Közúti biztonság
Képzés és utasítások kiadása
Kiszállítás közbeni balesetek csökkenése (67%)
<1,00 949 80 153 35,85 59,1
6. eset
Bouwbedrijf
Kamphuis BV
Hollandia 50 Építőipar (házépítés) Ergonómia
/mozgásszervi
Képzett gyógytornász keresi fel az érintetteket, rövid pihenők, gyógytorna és erősítő gyakorlatok
Mozgásszervi rendellenességek és az emiatti távollét csökkenése
<1,00 300 363 4,08 6,20
7. eset Swinkels Hollandia 18 Építőipar (ablaktáblák)
Ergonómia
/mozgásszervi
Eszköz bérlése az ablaktáblák mozgatásához a kiszállítás idejére (a vevők fizetik)
Munkahelyi balesetek és betegségek miatti távollét csökkenése, megnövekedett termelékenység.
2,62 20 3 402 1,40 1,20
41
42
Eset száma
A vállalkozás neve
Ország Személy Ágazat Típus A beavatkozás
rövid leírása
Eredmények Megtérülési idő (év)
IRR
(%)
NPV (€) Nyereségességi
index
Nyereség- költség arány
8. eset Stijlvolle Tuinen
Hollandia 4 Építőipar (mezőgazdaság)
Ergonómiai /mozgásszervi
A kézi anyagmozgatás okozta fizikai terhelést csökkentő berendezések alkalmazása
A kézi anyagmozgatás okozta balesetek számának csökkenése, a munka minőségének javulása
<1,00 157 9 750 6,00 4,60
9. eset Kwekerij de Lindenborg Hollandia 3
Mezőgazdaság (uborkatermesztés)
Ergonómiai /mozgásszervi
Az kézi anyagmozgatás okozta fizikai terhelést csökkentő berendezés alkalmazása
Csökkent fluktuáció, nagyobb termelékenység
>4 -30 -112 794
0,34 0,5
10. eset
Üvegáru mozgatása
Hollandia 4 Mezőgazdaság /építőipar
Biztonság /ergonómia
A baleseti kockázatot és a fizikai terhelést csökkentő felszerelés alkalmazása
A baleseti kockázat és a fizikai megerőltetés csökkentése, a termelékenység javulása
>4 -14 -11 650 0,61 0,6
11. eset
Nota
Straatmakers
Hollandia 150 Építőipar Ergonómiai /mozgásszervi
Automatizálás berendezés rendelkezésre bocsátásával
A baleseti kockázat és a fizikai terhelés csökkenése, a termelékenység növekedése
3,20 9,8 117 215 1,14 1,3
12. eset
Viotros Görögország 110 Gyártás (élelmiszer) Ergonómiai /mozgásszervi
Emelőberendezés és zsugorfóliázó használata a csomagoláshoz
Hátfájásos panaszok számának csökkenése, a termelékenység és megbízhatóság javulása.
2,00 35 19 053 1,81 2,10
13. eset
Artbau Zagler GmbH
Ausztria 90 Építőipar (csővezetékek, házak)
Ergonómiai /mozgásszervi
Teheremelő szerkezet használata, folyamatos képzés, munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi tudatosságot növelő kezdeményezések
A termelékenység 30%-kal nőtt, javult a minőség és a munkakörülmények (csökkent a zaj és a por), csökkent a betegség miatti távollét.
1,31 66,1 35 257 2,76 3,10
Tekintettel a rendelkezésre álló munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi esettanulmányok kis számára, különösen a
kis- és középvállalkozások körében, a jelen tanulmányban jelentős számú esetet dolgozunk fel. Ezen túlmenően, az
összes tanulmányt általános feltételezések és értékelési mutatók alapján az általános költségmodellt használva
értékeltük. A jelen tanulmány egy másik megkülönböztető tényezője az építőipar hangsúlyos jelenléte, ami a korábbi
tanulmányokban nem tükröződik. Végezetül, amint az a következő részben is kitűnik (6.3.2 rész), e jelentés jelentősen
bővíti az EU-ban rendelkezésre álló esettanulmányok számát. Figyelembe véve, hogy ezek közül az esettanulmányok
közül még egyet sem publikáltak, és egységes módon elemeztek, hatásuk különösen jelentős a tanulmány céljának
elérése szempontjából.
A beavatkozások több, mint fele (8) az ergonómiára irányult, ami a munkahelyi biztonság és egészségvédelem kiemelt
szerepe miatt várható volt, különösen az építőiparban. Mindössze három tanulmány foglakozott a biztonság
növelésével és kettő az egészségi állapot javításával (vegyipar).
Amint várható volt (különösen egyoldalúsága miatt) a legtöbb beavatkozás gazdasági szempontból nyereséges
(hasznos) volt a vizsgált ötéves időszakon belül. Csak két esetben volt kezdetben veszteséges a beavatkozás, de
hosszabb távon ezek is nyereségessé váltak. Mivel valamennyi esetet nyereségesnek találták (11 az ötéves időszakon
belül) okkal feltételezhető, hogy a beruházásokat egyoldalúság szempontjából ellenőrizték.
Egyes beruházások rendkívül nyereségesek voltak (négy esetben egy évnél rövidebb megtérülési idővel); ugyanakkor
meg kell jegyeznünk, hogy ezek nagyrészt kis értékű beavatkozások voltak, vagy munkahelyi biztonsági és
egészségvédelmi szempontból nem voltak jelentősek. Figyelemre méltó, hogy a két legnagyobb beavatkozás (€ 100
000-t meghaladó összegben) nyeresége kicsi volt (három évnél hosszabb megtérülési idővel).
6.3.2 A rendelkezésre álló szakirodalom áttekintése
Bár az elemzés módszerei és a kiválasztott jegyzékbevételi adatok a különböző felmérésekben eltérőek, nagyon
hasznosnak találtuk őket ahhoz, hogy az eredményeket összehasonlító formában ismertessük. Ehhez az
esettanulmányokban elemzésre alkalmas adatokat kellett keresni, ezért a vizsgálati adatok értelmezésbeli okok miatt
eltérőek lehetnek. Mivel a beavatkozás módjai közötti határvonal nem mindig egyértelmű, bizonyos mértékű
szubjektivitással kellett eldönteni, hogy az adott beavatkozás mely kategóriába tartozott.
Továbbá erőfeszítéseket tettünk az átfedések kiszűrésére olyan esetek azonosításával, melyeket több mint egy
felsorolás is tartalmazott. Az összesített eredményeket egy másik oszlop is tartalmazza. A rendelkezésre álló
jelentés eredményeit ez az összefoglaló tartalmazza.
Egy fontos észrevétel, hogy e jelentést megelőzően az EU országokból csak kevés (19) esettanulmány
származott, függetlenül a publikációk számától. Az esettanulmányok származási helyét (országot vagy régiót) a
13. táblázatban soroljuk fel.
13. táblázat: Esettanulmányok ország vagy térség szerint
Ország Tompa és
munkatársai, 2007
Verbeek, Pulliainen és
Kankaanpää, 2009
Uegaki és
munkatársai, 2010
A jelen
tanulmány
Összesen (átfedés
nélkül)
Egyesült
Államok 40 10 10 50
Kanada 11 7 2 14
Észak-Amerika 1 1
Ausztrália 6 6
Malajzia 1 1
43
44
Ország Tompa és
munkatársai, 2007
Verbeek, Pulliainen és
Kankaanpää, 2009
Uegaki és
munkatársai, 2010
A jelen
tanulmány
Összesen (átfedés nélkül)
Svédország 11 4 2 11
Norvégia 1 1
Finnország 1 1 2
Egyesült Királyság 2 2
Hollandia 1 1 3 6 9
Németország 4 4
Ausztria 1 1
Litvánia 1 1
Görögország 1 1
Összesen Európában 14 8 5 13 33
Mindösszesen 72 26 17 13 104
Nyilvánvaló, hogy a rendelkezésre álló esettanulmányok legtöbbje Észak-Amerikából származik. A jelen tanulmány
jelentős hatást gyakorol az EU szakirodalmára, mind mennyiségi (13 új tanulmány a rendelkezésre álló 19 mellé, és
az arány még magasabb, ha a kis- és középvállalkozásokra vonatkozó esettanulmányokat nézzük), mind minőségi
(az általános feltételezések és analitikai módszerek alkalmazása) szempontból.
Ami az ágazati megoszlást illeti (lásd a 14. táblázatot), a jelen tanulmány a korábbiaktól abban tér el, hogy sokkal több
benne az építőipari eredetű anyag, az egészségügyi ellátás területéről pedig nem tartalmaz tanulmányokat, ahogy a
korábbi tanulmányok szereplő más területekről sem. Ez talán várható, mivel a jelen tanulmány a kis- és
középvállalkozásokra összpontosított, ahol a gyártás és az építőipar a két fő ágazat, noha várható volt, hogy a
szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás is jelen lesz valamilyen mértékben.
14. táblázat: Esettanulmányok ágazat szerint
Ágaza t
Tom p a é s
m unk atár s a i ,
2007
Verbeek,
Pulliainen és
Kankaanpää,
2009
Uegaki és
munkatársai,
2 0 1 0
A jelen
tanulmányban
Összesen
(nincs
átfedés)
benOSH
(ex ante) Mindösszesen
Egészségügyi
ellátás 25 7 6 30 8 38
Gyártás és
raktározás 16 15 4 4 28 11 39
Adminisztráció 8 1 1 9 1 10
Szállítás 3 2 2 7 7 14
Közigazgatás 4 1 1 5 5
45
Ágazat Tompa és
munkatársai, 2007
Verbeek,
Pulliainen és
Kankaanpää, 2009
Uegaki és
munkatársai,
2010
A jelen
tanulmányban
Összesen
(nincs
átfedés)
benOSH
(ex ante) Mindösszesen
Bányászat 3 3 3 6
Vendéglátás
(szállás, étkezés) 2 2 4 6
Építőipar 1 6 7 14 21
Más és
összetett 11 2 3 13 8 21
ÖSSZESEN: 72 26 17 13 104 56 160
Az ergonómia a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozások fő területe, a tanulmányokban a
beavatkozások több, mint fele erre irányul. Tompa és munkatársai, valamint Verbeek, Pulliainen és
Kankaanpää kutatásai szerint inkább rehabilitációs tanulmányokról van szó, de a másik két tanulmányban
nincs ilyen eset. Végezetül, a megelőző és a több területet érintő beruházások minden tanulmányban
majdnem azonos mértékben szerepelnek (lásd a 15. táblázatot).
15. táblázat: Esettanulmányok a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozás módja szerint
Tompa és
munkatársai,
2007
Verbeek, Pulliainen és
Kankaanpää, 2009
Uegaki és
munkatársai, 2010
A jelen
tanulmány
Összesen
(átfedés nélkül)
Ergonómia 40 19 13 7 60
Megelőzés 7 3 1 5 15
Rehabilitáció 18 2
19
Más és
összetett 7 2 3 1 10
ÖSSZESEN: 72 26 17 13 104
Ez összhangban van az ergonómiai beavatkozásokra vonatkozó rendelkezésre álló szakirodalommal (lásd a
3.1.2 részt). Figyelemre méltó, hogy jelentős számú a rehabilitációval foglalkozós tanulmány annak ellenére, hogy
ezek legtöbbje az EU-n kívülről származik. Pontosabban 12 EU-ban történt eset ergonómiai beavatkozásról szólt,
további öt fogyatékkal élő alkalmazásáról/rehabilitációjáról, egy pedig több területet érintett.
Bár a legtöbb közzétett esettanulmány nyereséges (ami elfogult beállítás), meg kell jegyeznünk, hogy a közzétett
tanulmányok nem jelentik azt, hogy a végrehajtott beavatkozások alapján hasonló következtetéseket lehetne
levonni, vagy ezek a beavatkozások nyereségesek voltak az adott országban vagy szektorban. Az ilyen
következtetések csak olyan kutatásból származhatnak, amelyeket kifejezetten ilyen feltevés vizsgálatára
készítettek, és ennek megfelelően építettek fel.
46
47
7 Következtetések A kis- és középvállalkozásokat gyakran úgy emlegetik, mint az európai gazdaság gerincét, mivel ezek foglalkoztatják a
munkavállalók 67%-át, ugyanakkor itt történik a munkahelyi sérülések 82%-a is. Mivel a kis- és középvállalkozások
munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beruházási erőforrásai rendkívül korlátozottak, így rendkívül fontos
számukra a megfelelő információ, miként javíthatnak a munkahelyi biztonságon és egészségvédelmen, vagy tarthatják
kordában a költségeket. A kutatási eredmények megmutatták, hogy amennyiben a kis- és középvállalkozások tisztában
vannak azzal, hogy a munkahelyi biztonság és egészségvédelem, valamint a termelékenység összefügg egymással,
akkor megértik a munkahelyi biztonság és egészségvédelem, valamint a gazdasági teljesítmény közötti összefüggést
is. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) felismerte, hogy a munkahelyi
biztonság és egészségvédelem gazdasági összefüggéseit tovább kell kutatni, ennek érdekében további
esettanulmányokat kell készíteni, különös tekintettel a kis- és középvállalkozások helyzetére.
A jelen jelentés célja, hogy világos „gondolatébresztő” esettanulmányokat tárjon a kis- és középvállalkozások elé,
tudatosítsa, milyen költségeket jelent a munkahelyi biztonság és egészségvédelem hiánya a vállalkozás számára,
felhívja a figyelmet a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos szemléletváltás
fontosságára, hogy költségtényező helyett mint hasznot keltő beruházásként tekintsenek rá. Ezen túlmenően a
politikai döntéshozóknak meg kell érteniük, hogy vállalkozásoknál keletkező költségek gyakran társadalmi szinten
jelennek meg, ami önmagában elég erős érv ahhoz, hogy a kis- és középvállalkozásoknál előmozdítsák a
munkahelyi biztonság és egészségvédelem megerősítését.
Az esettanulmányt abból a szempontból vizsgáltuk, hogy hogyan tudná jobban segíteni e célok elérését. A
tanulmányozott beavatkozások mindegyikében megvizsgáltuk az összes, az adott kis- és középvállalkozást érintő
költséget és hasznot, függetlenül attól, hogy tisztán munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi vonatkozásúak voltak-
e vagy sem, mivel az esettanulmányban az ilyen beruházásokat a vállalkozás szemszögéből nézve összhatásokban
kell vizsgálni.
A tanulmány két fő szálon futott: munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozásról szóló esettanulmányok
azonosítása a rendelkezésre álló szakirodalomban, és új esettanulmányok készítése az európai kis- és
középvállalkozásoknál kezdeményezett munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beruházásokról. Az első szálat
tekintve, a korábbi jelentésekből és számbavételből kitűnt, hogy számos ex ante és ex post tanulmányt készítettek már,
és mindegyiknek megvolt a saját előnye és hátránya. A szakirodalomban azonosított 91 esettanulmány közül 20 szólt
európai vállalkozásokról. Ehhez hozzá lehetett adni az 56 ex ante esettanulmányt a benOSH projektből. A
szakirodalomban rendelkezésre álló tanulmányokra alapozva e területen az alábbiakat állapítottuk meg:
Az ex ante esettanulmányok ritkák, értékelési paramétereik pedig a felvázolt forgatókönyvtől függően jelentős
különbséget mutatnak. A gazdasági értékelést a vállalkozások nézőpontjából szemlélve a három szisztematikus
tudományos vizsgálat a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozások sokféleségét mutatta (például
fogyatékkal élők alkalmazása, ergonómiai beavatkozások, egészséges életmódot támogató programok és több
területet érintő beavatkozások). A beavatkozások nyereségességének legékesebb bizonyítékát a fogyatékkal élők
alkalmazásával és ergonómiai beavatkozásokkal kapcsolatban találták számos ágazatban; ugyanakkor a
nyereségességre nem találtak bizonyítékot másféle beavatkozás esetén. A bizonyíték hiánya azonban szintúgy az
értékelés nehézségének tulajdonítható, és nem a beavatkozás hatékonyságának.
A szisztematikus felülvizsgálatok szerzői aggodalmukat fejezték ki a gazdasági értékelés módszereinek minőségével
kapcsolatban; például az esettanulmányoknak nem volt világos időhorizontja, nem vették figyelembe az infláció
költségeit, vagy nem végeztek rájuk nézve érzékenységi vizsgálatot. Az értékelési módszerek rossz minőségét annak
tulajdonítják, hogy a legtöbb tanulmány elsősorban a kimenetelek hatékonyságára összpontosított a gazdasági előnyök
(haszon) helyett.
A tanulmány második szálán az európai kis- és középvállalkozások gazdasági szempontból értékelt munkahelyi
biztonsági és egészségvédelmi beavatkozások új, eddig nem publikált eseteit értékeltük. A projekt munkacsoport
különböző európai munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi intézmények tagjaiból állt. Rendkívül jó, a kis- és
középvállalkozásokkal is fennálló kapcsolataik birtokában ezek az intézmények a legjobb előfeltételekkel rendelkeztek
ahhoz, hogy Európa minden szegletéből értesüljenek a sikeres beavatkozásokról. A kutatók azonban több okból is
nehézségekkel találták szemben magukat, amikor ilyen esettanulmányokat kerestek: (a) A munkahelyi biztonsági és
egészségvédelmi beavatkozásokat rendszerint nem gazdasági okokból végzik, ezért gazdaságilag nem értékelik őket,
(b) a kis- és középvállalkozásoknak nincs idejük és adatállományuk a gazdasági értékelés végrehajtásához, és (c)
kevés a kis- és középvállalkozások gazdasági értékeléséről szóló közzétett adat.
Végezetül 13 olyan, kis- és középvállalkozásoknál végzett munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozásról
szóló esttanulmányt találtunk, melynek hasznosságát és gazdaságosságát értékelték. Az esettanulmányok minőség,
48
ágazat (pl. építőipar, gyártás és mezőgazdaság), a beavatkozás területe (pl. ergonómia, biztonság és vegyi anyagok)
és a célzott kimenetel (pl. asztma, balesetek, betegállomány és mozgásszervi panaszok csökkentése) szempontjából
jelentős szórást mutatnak. Nem publikált esettanulmányok gyakrabban készültek az építőiparban, mint a
szisztematikus felülvizsgálatok tárgyát képező esettanulmányok, amelyek többnyire az egészségügyi ellátásra,
gyártásra és raktározásra vonatkoztak, a 16. táblázat szerint.
16. táblázat: A rendelkezésre álló szakirodalom és a nem publikált esettanulmányok összehasonlítása ágazatonként
Ágazat Rendelkezésre álló
esettanulmányok
Az aktuális jelentés
Egészségügyi ellátás 30
Gyártás és raktározás
24 4
Adminisztráció 9
Szállítás 7
Közigazgatás 5
Bányászat 3
Vendéglátás (szálláshely, étkezés)
2
Építőipar 1 6
Más és összetett 10 3
ÖSSZESEN: 91 13
Amint a szisztematikus felülvizsgálatok tárgyát képező esetek, az új esettanulmányok legtöbbje is ergonómiai
beavatkozásokról szólt, amint a 17. táblázatban látható.
17. táblázat: A rendelkezésre álló szakirodalom és a nem publikált esettanulmányok összehasonlítása a beavatkozás módja szerint
A beavatkozás módja Rendelkezésre álló esettanulmányok Az aktuális jelentés
Ergonómia 53 7
Megelőzés 10 5
Rehabilitáció 19
Más és összetett 9 1
ÖSSZESEN: 91 13
Megjegyzendő, hogy az olyan kimeneteleket, mint a termelékenység és a kimerült állapotban végzett munka
(presenteeism), tartalmazó tanulmány ritka volt ebben a jelentésben. A legtöbb beavatkozás nyereségesnek
bizonyult a vizsgált ötéves időszakon belül a megnövekedett termelékenység vagy alacsonyabb költségek miatt,
amint az a 18. táblázatban látható. A különböző esettanulmányok eredményeit összehasonlítva egyértelmű, hogy
nincs helye általánosításnak.
49
18. táblázat: Nem publikált esettanulmányok leírása, eredményekkel és megtérülési idővel
Az
e s e t
s z ám a
Ágazat A beavatkozás rövid
leírása Eredmények
Megtérülési
idő (év)
1. eset Gyártás (fémipar)
Egyéni levegőszűrő és
levegőellátó készülékek
beszerzése az alkalmazottakkal
együttműködve
Nagyobb termelékenység
munkavédelmi felszerelés (PPE)
nagyobb védőképességének és
ergonomikus kialakításának
köszönhetően
1,00
2. eset Gyártás (sütőipar)
A levegőben lebegő
lisztszemcsék koncentrációját
csökkentő berendezés
alkalmazása
A pékek asztmás tüneteinek
megszüntetése 3,40
3. eset Hulladékgazdálkodás
Képzés és jobb személyi
védőfelszerelés beszerzése a
megcsúszásos és megbotlásos
balesetek számának
csökkentésére
Balesetek számának csökkenése
(20%) 1,3
4. eset Építőipar
(padlóburkolatok)
Képzés a terhek biztonságos
felemelésére, gimnasztikai
gyakorlatok (a foglalkozást
testnevelő tartja),
emelőberendezés, emlékeztető a
biztonságos emelésre, ösztönzés
biztosítás megkötésére
(egészségbiztosító)
Hátfájásos esetek, és az ebből
következő betegállomány
csökkenése
2,16
5. eset Gyártás (sütőipar) Képzés és utasítások kiadása Kiszállítás közbeni balesetek
számának csökkenése (67%) <1,00
6. eset Építőipar (ablaktáblák)
Képzett gyógytornász keresi fel
az érintetteket, rövid pihenők,
gyógytorna és erősítő gyakorlatok
Mozgásszervi rendellenességek és
az emiatti távollét csökkenése <1,00
7. eset Építőipar (csővezeték- és
táblák)
Eszköz bérlése az ablaktáblák
mozgatásához a kiszállítás
idejére (a vevők fizetik)
Munkahelyi balesetek és betegségek
miatti távollét csökkenése,
megnövekedett termelékenység
2,62
8. eset Építőipar
(mezőgazdaság)
A kézi anyagmozgatás okozta
fizikai terhelést csökkentő
berendezés alkalmazása
A munkával kapcsolatos balesetek
számának csökkenése, munka
minőségének növekedése
<1,00
9. eset Mezőgazdaság
(uborkatermesztés)
A kézi anyagmozgatással járó
fizikai terhelést csökkentő
berendezés alkalmazása
Csökkent fluktuáció, nagyobb
termelékenység > 4
10. eset Mezőgazdaság/építőipar
A baleseti kockázatot és a fizikai
terhelést csökkentő berendezés
alkalmazása
A baleseti kockázat és a fizikai
terhelés csökkentése, a
termelékenység növelése
> 4
50
Az
eset
száma
Ágazat A beavatkozásrövid
leírása Eredmények
Megtérülési
idő (év)
11. eset Építőipar Automatizálás berendezés
rendelkezésre bocsátásával
A baleseti kockázat és a fizikai
terhelés csökkentése, a
termelékenység növelése
3,20
12. eset Gyártás (élelmiszer)
Emelőberendezés és
zsugorfóliázó használata a
csomagoláshoz.
Csökkent hátfájásos panaszok, a
termelékenység és megbízhatóság
javulása.
2,00
13. eset
Építőipar
(csővezetékek,
házak)
Teheremelő szerkezet használata,
folyamatos képzés, munkahelyi
biztonsági és egészségvédelmi
tudatosságot növelő
kezdeményezések.
A termelékenység 30%-kal nőtt,
javult a minőség és a
munkakörülmények (csökkent a zaj
és a por), csökkent a betegség
miatti távollét.
1,31
Jó eseteket azért volt nehéz találni, mert továbbra is sokat kell még javítani az európai kis- és középvállalkozások
gazdasági értékelésén. Másrészt az ebben a jelentésben ismertetett 13 eset és a korábbi tudományos kutatás előre
jelez bizonyos irányokat a jövőre nézve.
Jelen tanulmányban számos, a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre irányuló beavatkozás és annak
nyereségessége kulcskérdéseit tártuk fel és ismertettük.
Pénzügyi eredetűek a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beruházások mozgatórugói a kis- és
középvállalkozások esetében?
A mérték, amennyire a vállalkozások és szervezetek általában munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi
beavatkozásokra különítik el korlátozott erőforrásaikat, például időt, eszközöket és pénzt, jogi, pénzügyi és
erkölcsi tényezők összetett hatásának függvénye. Más megfontolások mellett a költségekről és
következményekről szóló információ esettanulmány formájában értékes segítség a megvalósításról hozandó
döntéshez.
A kis- és középvállalkozásokat tekintve a szakirodalomban különböző nézőpontok léteznek arról, hogy a kis- és
középvállalkozások milyen mértékben veszik figyelembe a gazdasági megtérülést, amikor munkahelyi biztonsági és
egészségvédelmi beavatkozásról döntenek. Noha a rendelkezésre álló szakirodalom nagy része azt mutatja, hogy a
kis- és középvállalkozások nem végeznek gazdasági értékelést (vagy nem hoznak erre alapozott döntéseket), egyes új
keletű szakirodalmi adatok szerint az ilyen döntésekben a gazdasági tények komolyabb szerepet kapnak. A gazdasági
következmények (pl. egy beavatkozás alacsony költsége, még ha az nem is nyereséges) mindenesetre
befolyásolhatják a beavatkozásról szóló döntést még akkor is, ha a megvalósításáról szóló döntésben nem is játszanak
meghatározó szerepet. Ennek megfelelően a jelen tanulmányban bemutatott esettanulmányokban szereplő legtöbb
vállalkozás úgy nyilatkozott, hogy motivációjuk fő forrása nem a gazdasági nyereség volt. Ez a társadalmi elvárások
hatásának is tulajdonítható, azaz a vállalkozás vezetői láttatni akarják a külvilággal, hogy komolyan elkötelezték
magukat munkavállalóik jó közérzete iránt, és nem csak a profit motiválja őket.
Egy esettanulmánnyal kapcsolatban, ahol a vállalkozás minden költségét és hasznát vizsgálják, a munkahelyi
biztonsági és egészségvédelmi beavatkozásról szóló döntés többdimenziós vizsgálat eredménye, ahol a
nyereségesség, a szükséges tőke és a gazdasági szempontok általában véve fontos, de nem egyedüli tényezők.
51
Hogyan lehet a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozást gazdasági szempontból
értékelni?
Egy vállalkozásnak minden, őt érintő költséget és hasznot figyelembe kell vennie. Az esettanulmányban figyelembe
vettük e megfontolásokat. Az esettanulmányban nem vettük figyelembe a munkavállalóra, a biztosítási alapra vagy az
államra áthárított költségeket és hasznot. Az esettanulmányban továbbá figyelembe vettük a beavatkozáshoz
kapcsolódó összes költséget és hasznot, függetlenül attól, hogy közük van-e a jobb biztonsági és egészségügyi
körülményekhez vagy nem (például a nagyobb hatékonyságot eredményező munkahelyi biztonságra
egészségvédelemre irányuló beavatkozást figyelembe veszi). Noha ez egyes esetekben kívül eshet a munkahelyi
biztonság és egészségvédelem hatáskörén, egy beruházás gazdaságosságát egységes értékelés alapján lehet
felmérni.
A szakirodalomban a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozások gazdasági értékelésének
számos buktatóját és kényszerét azonosították, mivel a költségek néha nehezen sorolhatók be, nehezen
azonosíthatók és mérhetők. Továbbá a hibás feltételezés, valamint az időtartamtól függő dolgok (infláció,
hatálybalépés, határidő, vizsgálati időszak) jelentős mértékben módosíthatják a gazdasági értékelést.
Noha a rendelkezésre álló szakirodalom nem sok esettanulmányt ismertet, nem alakult ki általános érvényű
elszámolási modell. A jelen tanulmányban az egységes elszámolás érdekében a benOSH projektből átvett,
egységesnek tekintett elszámolási modellt használtuk. Értékelési időszaknak a „beavatkozás éve plusz négy év”
időszakot választottuk.
A fő nem egészségügyi tényező a jobb termelékenység vagy hatékonyság (bár a jobb termelékenység szintén
lehet egészségügyi vonatkozású), ami a szakirodalom szerint nem mindig látható a kis- és középvállalkozások
számára.
A jelen kutatásban vizsgált új esettanulmányok többségében (7-ben a 13-ból) a termelékenység növekedéséből
származó nyereséget számszerűen és világosan meghatározták. Pontosabban négy esetben a gazdasági hasznot
főleg a termelékenység függvényében mérték, három esetben pedig termelékenység és betegállomány miatti távollét
függvényében. A 6. esetben például egy több területet érintő beavatkozást javasoltak egy kis cég építőmunkásainak.
A betegség miatti távollét mellett a betegen végzett munka közben mért termelékenységet szintén mérték, és
beépítették az eredményekbe. A hat másik esettanulmányban a termelékenység növekedéséből származó
nyereséget azonosították, de nem mérték. Például a 4. esetben egy németországi padlóburkoló kisvállalkozásnál a
termelékenységet figyelembe vették, azonban nehéz volt mérni és nem volt kézzelfogható. Még ebben az esetben is
azt bizonyította az esettanulmány, hogy tisztán gazdasági szempontból a beavatkozás nyereséges. Ezen túlmenően
az összes vállalkozás sikeresen azonosította a belső költségeit és egyiknek sem voltak kintlevőségei (vagyis nem
vettek figyelembe harmadik felek által viselt költségeket és hasznot).
Mikor kell az ilyen értékelést végrehajtani?
Hogy a döntéshozókat segítsük, a beavatkozás előtt (ex ante) gazdasági értékelést kell végezni. Hasznos ugyanakkor
az ex post értékelés is, hogy az előre nem látott tényezőket figyelembe vegyük, mivel a munkavállalókat érintő
beruházás esetében nem látható előre az összes költség. Ezért sok beavatkozást ex post (megvalósulásuk után) is
értékelnek. A szakirodalomban több az ex post esettanulmány.
A kutatás három esettanulmányát a benOSH projekt keretében ex ante szintén értékelték, de ennek ellenére ex
post értékelésként tüntették fel, mert a beavatkozások után sok változás következett be.
A pénzforgalmi kérdésektől eltekintve a gazdasági értékelés időszaka szintén fontos tényező a munkahelyi
biztonsági és egészségvédelmi eredmények megvalósításának és az ezzel kapcsolatos gazdasági haszon
vizsgálatának. Különösen a foglalkozás-egészségügyi fejlesztések esetében az eredmények különösen hosszú
idő elteltével mutatkozhatnak meg (hosszú a lappangási idejük), ami hosszabb megfigyelési időt igényel és ez a
kis- és középvállalkozás számára nehéz lehet, mert a kis- és középvállalkozások általában rövidebb életűek, és
kevesebb mérőeszköz áll rendelkezésükre.
A jelen kutatásban jelentett esetek ötéves megfigyelési időszaka vélhetően nem elegendő minden esetben a
hosszú távú egészségügyi következmények bemutatásához, de elfogadható kompromisszum az adathozzáférési
és pontossági problémák figyelembe vétele, mivel a hosszabb távú előjelzés egyúttal nagyobb bizonytalanságot
is hordoz magában.
52
Kifizetődő a megelőzés?
A szürke irodalom túlzó egyszerűsítései ellenére a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beruházások (más
beruházásokhoz hasonlóan) néha nyereségesek, néha nem. Nem könnyű feladat az egészséget befolyásoló
beavatkozások értékelése; alapvető közgazdasági elvek alapján azonban kijelenthető, hogy a munkahelyi
biztonsági és egészségvédelmi beavatkozások nem lesznek nyereségesek minden esetben.
Fontos kiemelni, hogy a munkahelyi biztonság és egészségvédelem gazdasági haszna néha külső feltételektől függ
(például szigorú büntetésektől, biztosítási díjaktól stb.), melyeket arra alkalmaznak, hogy a munkahelyi biztonság és
egészségvédelem színvonalának növelését gazdasági oldalról ösztönözzék. Az ilyen feltételek országonként és
ágazatonként eltérőek, és jelentősen befolyásolhatják a beavatkozás gazdasági értékelését.
A jelen tanulmányban vizsgált beavatkozások legtöbbje (a 13-ból 11) nyereséges volt. Hosszabb vizsgálati időszak
esetén azonban (7-10 év) még az a két beavatkozás is nyereségessé vált, amely öt év elteltével még nem volt
nyereséges, ami jól kifejezi a vizsgálati időszak hosszának hatását. A nyereséges beavatkozások nyereségességi
indexe 1,07 és 35,85 között változott. Az 5. esetben, melyben egy pékségből történő árukiszállítást vizsgálták, a
beavatkozás nyereségessége a maga 35,85-ös nyereségességi indexével kivételes eset volt a többi esettanulmánnyal
összehasonlítva; a beavatkozás (képzés és utasítások) a balesetek csökkentésére összpontosított, melynek
eredményeképpen 2012-ben és 2013-ban nem történt baleset.
Mikor nyereséges a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozás?
A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozás gazdaságossága nem feltétlenül a munkahelyi
biztonsági és egészségvédelmi eredményekből következik. A legtöbb beavatkozás a vállalkozás egyéb
szempontjait is érinti, ami szintén hozzájárul a nyereségességhez. Néha a változások gazdasági hatása ezekből
a szempontokból nézve nagyobb, mint a jobb munkahelyi biztonságé és egészségvédelemé.
A szakirodalom szerint egyes beavatkozási módok nyereségesebbek másoknál. Általában a „puha” beavatkozások
(képzés, bánásmód, felhatalmazás, motiváció) és az ergonómiai beavatkozások általában nyereségesebbek a többi
beavatkozásnál (pl. amelyek berendezésekkel, infrastruktúra építésével stb. kapcsolatosak, vagy egyes balesetek
számát kívánják csökkenteni). Ezt néha annak a ténynek tulajdonítják, hogy a „puha” és az ergonómiai
beavatkozások költségei alacsonyabbak és nagyobb hatást fejtenek ki a termelékenységre. Fontos szem előtt tartani,
hogy a kis- és középvállalkozások alkalmazotti létszáma kisebb, így a kis valószínűséggel bekövetkező eseményeket
megelőző beavatkozások (pl. súlyos balesetek) nyereségességét hajlamosak alábecsülni.
A munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozások nyereségességét befolyásoló másik tényező a
korábbi munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi gyakorlat (minél alacsonyabb ennek a szintje, annál
nyereségesebb lesz a beavatkozás) és a beruházás összege (minél kisebb, annál nagyobb lesz a hozam). A
munkavállalók közvetlen érintettsége a beavatkozásban szintén jó hatással van a nyereségességre.
A jelen tanulmányban készített esettanulmányokban leírt beavatkozások a következő kvalitatív következtetések
szerepeltek:
A 13 érintett esetből nyolc ágazatspecifikus beavatkozás volt, mely egy adott vállalkozás/ágazat egy vagy több
megoldandó munkahelyi biztonsági, és/vagy egészségvédelmi feladatára összpontosított. Az efféle beavatkozás
általában nem tűnik annyira nyereségesnek, mint a szélesebb körben jelen lévő munkahelyi biztonsági és
egészségvédelmi tényezőket célzó beavatkozások (mint például a terhek felemelése).
Hat eset több területet érintett (az 1., 2., 4., 6., 12. és 13. esetek), öt eset főleg berendezés alkalmazásával
kapcsolatos (a 7., 8., 9., 10. és 11. esetek) és két eset érintett képzési és szervezési intézkedéseket (3. és 5.
esetek). E legutóbbi kategória tűnt a legnyereségesebb beavatkozásnak, amelyet a több területet érintő
beavatkozások követtek. A berendezések cseréjére korlátozódó beavatkozások hozama volt a legalacsonyabb.
Négy esetben a munkavállalókat kifejezetten bevonták a beavatkozás végrehajtásába, ami a nyereségesség egy
fontos tényezőjének tűnt. A 8. esetben például a kertészeket aktívan bevonták az új eszközök kiválasztásába és
beszerzésébe. A tanulmányban található esettanulmányok alapján a cég mérete, az ágazat és az ország nem mutat
semmilyen jellegzetes trendet a hozammal összefüggésben.
53
A beruházás nagysága (a beavatkozással járó teljes ráfordítás) nem mutatott semmilyen jellegzetes trendet.
E jelentés kézenfekvő következtetése, hogy a kis- és középvállalkozásokkal kapcsolatos munkahelyi biztonsági és
egészségvédelmi esetek vizsgálatát folytatni kell. Tekintettel a jelen tanulmány minőséggel kapcsolatos észrevételére
(miszerint gazdaságosabbak az általános érvényű beavatkozások, melyek sokféle vállalkozásnak megfelelnek), a
széles körben alkalmazható munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi eljárások (például automatikus raklapozó és
anyagmozgató berendezés használata) megfelelően előkészített kutatására tettünk javaslatot, melyből általános
következtetések vonhatók le, hogy megvizsgáljunk és bemutassunk néhány széles körben alkalmazható hasznos
beavatkozást.
Záró megjegyzések
Ha a kis- és középvállalkozások tulajdonosait munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozásokba való
beruházásra ösztönzik, a témát pragmatikusan kell megközelíteni, figyelembe véve a kis- és középvállalkozás
tulajdonosokat érintő tényezőket. Így a jelen tanulmányban bemutatott 13 pozitív esettanulmány hasznos eszközt ad a
kis- és középvállalkozások kezébe, hogy betekintést nyerjenek az esettanulmányok készítésének kulcsfontosságú
tényezőibe.
Az esettanulmányokról a tudományos szakirodalom alapján nyújtott tájékoztatóval, valamint az európai kis- és
középvállalkozások munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozásai költségeinek és
következményeinek számításához szükséges eljárás bemutatásával e jelentés a kis- és középvállalkozások
döntéshozóinak bemutatja, milyen értéket jelentenek ezek az esettanulmányok vállalkozásuk számára, továbbá
azt is, hogy az azokban foglaltakat miként ültessék át a gyakorlatba.
A II. mellékletben e jelentéshez kapcsolódó, kis- és középvállalkozásokról készített esettanulmányokat mutatunk
be a vállalkozásoknak és a köztes szervezeteknek. A jelen tanulmányhoz tartozik egy vezetői összefoglaló és egy
Powerpoint bemutató is, hogy az érdekelt szervezetek és célcsoportjaik közti konzultációt megkönnyítse.
54
55
8 Kapcsolódó irodalom
Abrahamsson, L. (2000), ‘Production economics analysis of investment initiated to improve working
environment’, Applied Ergonomics, Vol. 31, No. 1, pp. 1–7.
Alamgir, H., Yu, S., Fast, C., Hessessy, S., Kidd, C., and Yassi, A. (2008), ‘Efficiency of overhead ceiling lifts in
reducing musculoskeletal injury among carers working in long-term care institutions’, Injury, Vol. 39, No. 5, pp.
570–7.
Alexander, R. W., Brennan, J. C., Maida, A. S., and Walker, R. J. (1977), ‘The value of preplacement medical
examinations for nonhazardous light duty work’, Journal of Occupational Medicine, Vol. 19, pp. 107–12.
Amick, B. C., Robertson, M. M., DeRango K., Bazzani, L., Moore, A., Rooney, T., et al. (2003), ‘Effect of office
ergonomics intervention on reducing musculoskeletal symptoms’, Spine, Vol. 28, No. 24, pp. 2706–11.
Andreoni, D. (1986), The cost of occupational accidents and diseases, Occupational Safety and Health Series
No. 54, International Labour Office, Geneva.
Antonelli, A., Baker, M., McMahon, A., and Wright, M. (2006), Six SME case studies that demonstrate the
business benefit of effective management of occupational health and safety, Research Report 504, prepared
by Greenstreet Berman Ltd for the Health and Safety Executive.
Antonopoulou, L., and Targoutzidis, A. (2010), ‘Évaluation économique de la prévention pour la santé et la
sécurité au travail: La pertinence de l’ACB’, Santé Publique, Vol. 22, No. 1.
Antonsson, A-B., Birgersdotter L., and Bornberger-Dankvardt, S. (2002), Small enterprises in Sweden: Health
and safety and the significance of intermediaries in preventive health and safety, National Institute for
Working Life, Stockholm.
Arnetz, B. B., Sjorgren, B., Rydehn, B., and Meisel, R. (2003), ‘Early workplace intervention for employees
with musculoskeletal-related absenteeism: A prospective controlled intervention study’, Journal of
Occupational and Environmental Medicine, Vol. 45, No. 5, pp. 499–506.
Bailey, S., Jørgensen, K., Koch, C., Krüger, W., and Litske, H. (1995), An innovative economic incentive model
for improvement of the working environment in Europe’, Office for Official Publications of the European
Communities, Luxembourg. Elérhető itt:
http://www.eurofound.europa.eu/pubdocs/1995/18/en/1/ef9518en.pdf
Banco, L., Lapidus, G., Monopoli, J., and Zavoski, R. (1997), ‘A safe teen work project: A study to reduce cutting
injuries among young and inexperienced workers’, American Journal of Industrial Medicine, Vol. 31, pp. 619–
22.
Bergström, M. (2005), ‘The potential-method: An economic evaluation tool’, Journal of Safety Research, Vol.
36, No. 3, pp. 237–40.
Bernacki, E. J., and Tsai, S. (2003), ‘Ten years’ experience using an integrated workers’ compensation
management system to control workers’ compensation costs’, Journal of Occupational and Environmental
Medicine, Vol. 45, No. 5, pp. 508–16.
Biddle, E. (2009), ‘The business value of occupational safety and health activities’, keynote paper
presented at the ECOSH (Economic Dimension of Occupational Safety and Health) conference,
Helsinki, 23-24 January 2009.
Biggings, R. (1996), ‘Summary of RoSPA’s proposals for promoting health and safety in small firms’,
Abstracts from the workshop on occupational health strategies, Eurofound. Elérhető itt:
http://www.eurofound.europa.eu/pubdocs/1997/49/en/1/wp9749en.pdf
Bjurstrom, L-M. (1999), A holistic approach to CBA, EU-OSHA, Bilbao.
Bradley, W. (1996), ‘Management and prevention of on the job injuries’, American Association of
Occupational Health Nurses Journal, Vol. 44 No. 8, pp. 402–5.
Brophy, M. O., Achimore, L., and Moore-Dawson, J. (2001), ‘Reducing incidence of low-back injuries reduces
cost’, American Industrial Hygiene Association Journal, Vol. 62, No. 4, pp. 508–11.
56
Brown, K. C., Sirles, A. T., Hilyer, J. C., and Thomas, M J. (1992), ‘Cost-effectiveness of a back school
intervention for municipal employees’, Spine, Vol. 17, pp. 1224–8.
Bunn, W. B., Pikenly, D. B., Slavin, T. J., and Paralkar, S. (2001), ‘Health, safety and productivity in a
manufacturing environment’, Journal of Occupational and Environmental Medicine, Vol. 43, pp. 47– 55.
Burdorf, A., Windhorst J., Van der Beek, A. J., Van der Molen, H. F. and Meerding, W. J. (2005), ‘De kosten en
baten van nieuwe arbeidsmiddelen bij straatmaken en vloerleggen [The costs and benefits of ergonomic
equipment for street making and laying cement flooring]’, Tijdschr Toegepast Arbowetenschap, Vol. 1, pp.
3–11.
Cameron, M. (1997), ‘Cost implications of allergy and recent Canadian research findings’, European
Journal of Surgery, Vol. 579 (suppl.), pp. 47–8.
Caulfield, C., ‘Partners in health: A case study of a comprehensive disability management program’,
Healthcare Management Forum, 1996, Vol. 9, No. 2, pp.36–43.
Charney, W., Zimmerman, K., and Walara, E. (1991), ‘The lifting team: A design method to reduce lost time
back injury in nursing’, American Association of Occupational Health Nurses Journal, Vol. 39, No. 5, pp.
231–4.
Chhokar, R., Engst, C., Miller, A., Robinson, D., Tate R. B., and Yassi, A. (2005), ‘The three-year economic
benefits of a ceiling lift intervention aimed to reduce healthcare worker injuries’, Applied Ergonomics,
Vol. 36, No. 2, pp. 223–9.
Clifton, R. (2005), ‘The consequences of new enterprise structures’, Magazine of the European Agency for
Safety and Health at Work, Vol. 2, pp. 14–18. Elérhető itt:
https://osha.europa.eu/en/publications/magazine/2
Collins, J. W., Wolf, L., Bell, J., and Evanoff, B. (2004), ‘Evaluation of a “best practices” musculoskeletal injury
prevention program in nursing homes’, Injury Prevention, Vol. 10, pp. 206–11.
Collins, M. (1990), ‘A comprehensive approach to preventing occupational back pain among nurses’, Journal of
Occupational Health and Safety, Australia and New Zealand, Vol. 6, No. 5, pp. 361–8.
Costa, J., (1996), ‘Introduction to the workshop: Occupational health policies in the European Union’,
Abstracts from the workshop on occupational health strategies, Eurofound. Elérhető itt:
http://www.eurofound.europa.eu/pubdocs/1997/49/en/1/wp9749en.pdf
Culyer, A. J., and Sculpher, M. (2008), ‘Lessons from health technology assessment’, in Tompa, E, Culyer, A.
J., and Dolinschi, R. (eds.), Economic evaluation of interventions for occupational health and safety:
Developing good practice, Oxford University Press, New York.
Daltroy, L. H., Iversen, M. D., Larson, M. G., Lew, R., Wright, E., Ryan, J., et al. (1997), ‘A controlled trial of an
educational program to prevent low back injuries’, New England Journal of Medicine, Vol. 337, pp. 322–8.
Davis, P. M., Badii, M., and Yassi, A. (2004), ‘Preventing disability from occupational musculoskeletal injuries in
an urban, acute and tertiary care hospital: Results from a prevention and early active returnto-work safely
program’, Journal of Occupational and Environmental Medicine, Vol. 46, No.12, pp.1253–62.
De Greef, M., and Van den Broek, K. (2004), Making the case for workplace health promotion, ENWHP
(European Network for Workplace Health Promotion).
De Greef, M., Van den Broek, K., Van Der Heyden, S., Kuhl, K., and Schmitz-Felten, E. (2011), Socioeconomic
costs of accidents at work and work-related ill health, European Commission, Luxembourg.
Deacon, S. (1998), ‘The value of health and safety to a successful business’, Health and Safety Bulletin, Vol.
10, pp. 9–15.
Dollard, M., Forgan, R., and Winefield, A. (1998), ‘Five-year evaluation of a work stress intervention
program’, Journal of Occupational Health and Safety, Australia and New Zealand, Vol. 14, No. 2, pp.
159–65.
57
Dongen, J. M. van, Tompa E., Clune, L., Sarnocinska-Hart, A. and Bongers, P. M. (2013), ‘Bridging the gap between the
economic evaluation literature and daily practice in occupational health: A qualitative study among decision-makers
in the healthcare sector’, Implementation Science, Vol. 8, p. 57.
Dorman, P. (2000), The economics of safety, health and well-being at work: An overview, International Labour
Organization.
Ecorys (2012), EU SMEs in 2012: At the crossroads — Annual report on small and medium-sized enterprises in the
EU, 2011/12, European Commission. Elérhető itt: http://ec.europa.eu/enterprise/policies/sme/facts-figures-
analysis/performance-review/files/supportingdocuments/2012/annual-report en.pdf
Engst, C., Chhokar, R., Miller, A., Tate, R. B., and Yassi, A. (2005), ‘Effectiveness of overhead lifting devices
in reducing the risk of injury to care staff in extended care facilities’, Ergonomics Journal, Vol. 48, No. 2,
pp. 187–199.
Estill, C. F., and MacDonald, L. A. (2002), ‘Ergonomic intervention: A case study in a mass production
environment’, Applied Occupational Environmental Hygiene, Vol. 17, No. 8, pp. 521–7.
EU-OSHA (2001), Facts 19: Work-related accidents in the EU — The statistical picture (1998–1999).
Elérhető itt: http://osha.europa.eu/publications/factsheets/19
EU-OSHA (2002a), Inventory of socioeconomic costs of work accidents. Elérhető itt:
http://osha.europa.eu/en/publications/reports/207
EU-OSHA (2002b), Data to describe the link between OSH and employability. Elérhető itt:
http://osha.europa.eu/en/publications/reports/405
EU-OSHA (2009), Occupational safety and health and economic performance in small and medium-sized
enterprises: A review, Working Environment Information Working Paper. Elérhető itt:
http://osha.europa.eu/en/publications/reports/TE-80-09-640-EN-
N occupational safety health economic performance small medium sized enterprises review
EU-OSHA (2010), European Survey of Enterprises on New and Emerging Risks - Managing safety and health
at work, Available at:
https://osha.europa.eu/en/publications/reports/esener1 osh management
Eurofound (1998), ‘The costs and benefits of occupational safety and health’, Office for Official
Publications of the European Communities, Luxembourg.
European Commission (2004), ‘Statistical analysis of socio-economic costs of accidents at work in the European
Union’, Office for Official Publications of the European Communities, Luxembourg. Elérhető itt:
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY OFFPUB/KS-CC-04-006/EN/KS-CC-04-006 EN.PDF
Evanoff B. A., Bohr, P. C., and Wolf, L. D. (1999), ‘Effects of a participatory ergonomics team among
hospital orderlies’, American Journal of Industrial Medicine, Vol. 35, No. 4, pp.358–65.
Fenn, P., and Ashby, S. (2004), ‘Workplace risk, establishment size and union density’, British Journal of
Industrial Relations, Vol. 42, No. 3, pp. 461–80.
Feuerstein, M., Marshall, L., Shaw, W. S., and Burrell, L. M. (2000), ‘Multicomponent intervention for work-
related upper extremity disorders’, Journal of Occupational Rehabilitation, Vol. 10, No. 1, pp. 71–83.
Franzblau, A., Werner, R. A., and Yihan, J. (2004), ‘Preplacement nerve testing for carpal tunnel syndrome: Is it cost
effective?’, Journal of Occupational Environmental Medicine, Vol. 46, pp. 714–19.
Frick, K. (1999), ‘Uses and abuses’, Magazine of the European Agency for Safety and Health at Work, Vol. 1,
pp. 38–40.
Gallina, P. (2009), ‘Management and regulation of occupational health and safety in SMEs: The ongoing issues’, paper
presented at the ROWER–ECOSH meeting, Amsterdam, 17–18 September 2009.f
Giuffrida, A., Fiunes, R., and Savedoff, W. (2002), ‘Occupational risks in Latin America and the Caribbean: Economic
and health dimensions’, Health Policy and Planning, Vol. 17, No. 3, pp. 235–46.
58
Goodman, R. C. (1992), ‘An aggressive return-to-work program in surgical treatment of carpal tunnel
syndrome: A comparison of costs’, Plastic and Reconstructive Surgery, Vol. 89, pp. 715–17.
Greenwood, J. G., Wolf, H. J., Pearson, R. J., Woon, C. L., Posey, P., and Main, C. F. (1990), ‘Early
intervention in low back disability among coal miners in West Virginia: Negative findings’, Journal
of Occupational Medicine, Vol. 32, pp. 1047–52.
Griffin, B., Hall, N., and Watson, N. (2005), ‘Health at work in small and medium sized enterprises:
Issues of engagement’, Health Education, Vol. 105, No. 2, pp. 126–41.
Gundewall B., Liljeqvist M., and Hansson, T. (1993), ‘Primary prevention of back symptoms and absence
from work: A prospective randomized study among hospital employees’, Spine, Vol. 18, pp. 587–94.
Guthrie, P. F., Westphal, L., Dahlman, B., Berg, M., Behman, K., and Ferrell, D. (2004), ‘A patient
lifting intervention for preventing the work-related injuries of nurses’, Work, Vol. 22, pp. 79–88.
Halpern, C. A., and Dawson, K. D. (1997), ‘Design and implementation of a participatory
ergonomics program for machine sewing tasks’, International Journal of Industrial Ergonomics, Vol.
20, pp. 429– 40.
Hasle, P., and Limborg, H. J. (2006), ‘A review of the literature on preventive occupational health
and safety activities in small enterprises’, Industrial Health, Vol. 44, pp. 6–12.
Health and Safety Executive (2005), ‘Revitalising health and safety: Costs overview’, Elérhető
itt: http://www.hse.gov.uk/economics/eauappraisal.htm
Hilyer, J. C., Brown, K. C., Sirles, A. T., and Peoples, L. (1990), ‘A flexibility intervention to reduce
the incidence and severity of joint injuries among municipal firefighters’, Journal of Occupational
Medicine, Vol. 32, pp. 631–7.
Hlobil, H., Uegaki, K., Staal, J., de Bruyne M. C., Smid, T., and van Mechelen, W. (2007), ‘Substantial
sick-leave costs savings due to a graded activity intervention for workers with non-specific sub-acute
low back pain’, European Spine Journal, Vol. 16, pp. 919–24.
Hoch, J., and Dewa, C. (2008), ‘Kind of analysis and decision rule’, in Tompa, E., Culyer, A.,
and Dolinschi, R. (eds), ‘Economic evaluation of interventions for occupational health and safety:
Developing good practice’, Oxford University Press, New York.
Hochanadel, C. D., and Conrad, D. E. (1993), ‘Evolution of an on-site industrial physical
therapy program’, Journal of Occupational Medicine, Vol. 32, pp. 631–7.
Hocking, B. (1991), ‘Evaluation of a manual handling project’, Journal of Occupational Health and Safety,
Australia and New Zealand, Vol. 7, No. 4, pp. 295–301.
Jensen, I. B., Bergstrom, G., Ljungquist, T., and Bodin, L. (2005), ‘A 3-year follow-up of a
multidisciplinary rehabilitation programme for back and neck pain’, Pain, Vol. 115, pp. 273–83.
Johns, B., Baltussen R., and Hutubessy R. (2003), ‘Programme costs in the economic evaluation
of health interventions’, Cost Effectiveness and Resource Allocation, Vol. 1, No. 1. Elérhető itt:
http://www.resource-allocation.com/content/1/1/1
Kankaanpää, E., van Tulder, M., Aaltonen, M., and De Greef, M. (2008), ‘Economics for occupational
safety and health’, Scandinavian Journal of Work, Environment and Health, Vol. 5 (suppl.), pp. 9–13.
Karjalainen, K., Malmivaara, A., Pohjolainen, T., Hurri, H., Mutanen, P., Rissanen, P., et al. (2003), ‘Mini-
intervention for subacute low back pain: A randomized control trial’, Spine, Vol. 28, No. 6, pp. 533–41.
Kärrholm, J., Ekholm, K., Jakobsson, B., Ekholm, J., Bergroth, A., and Schuldt, K. (2006), ‘Effects
on work resumption of a co-operation project in vocational rehabilitation: Systematic, multi-
professional, client-centred and solution-oriented co-operation’, Disability and Rehabilitation, Vol.
28, No. 7, pp. 457–67.
Kemmlert, K. (1996), ‘Economic impact of ergonomic intervention: Four case studies’, Journal
of Occupational Rehabilitation, Vol. 28, No. 7, pp. 457–67.
59
Kjellén, U., Boe, K., and Hagen, H. L. (1997), ‘Economic effects of implementing internal control of health,
safety and environment: A retrospective case study of an aluminium plant’, Safety Science, Vol. 27, Nos
2–3, pp. 99–114.
Kohstall, T. (2008), Qualität in der Prävention: Präventionsbilanz aus theoretischer und empirischer Sicht,
DGUV (Deutsche Gesetzliche Unfallversicherung).
Koopmanschap, M. (2009), ‘Measuring productivity loss from society’s and employer’s perspective’, paper
presented at the ROWER–ECOSH meeting, Amsterdam, 17–18 September 2009.
Köper, B. (2009), ‘The business case of OSH’, paper presented in the ECOSH workshop ‘The impact of OSH and
OSH interventions on company performance’, 23–24 January 2009, Helsinki.
Korniewicz, D. M., Chookaew, N., El Masri, M., Mudd, K., and Bollinger M. E. (2005), ‘Conversion to low-protein,
powder-free surgical gloves: Is it worth the cost?’, American Association of Occupational Health Nurses
Journal, Vol. 53, pp. 388–93.
Koviack, P. (2004), ‘A review of the effect of an accommodation program to support nurses with
functional limitations’, Nursing Economics, Vol. 22, pp. 320–4.
Kreis, J., and Bödeker, W. (2004), ‘Health-related and economic benefits of workplace health promotion and
prevention: Summary of the scientific evidence’, IGA Report No. 3.
Lahiri, S, Gold, J., and Levenstein, C. (2005), ‘Net-cost model for workplace interventions’, Journal of Safety
Research, Vol. 36 (ECON proceedings), pp. 241–55.
Landers, M., and Maguire, L. (2004), ‘Effects of a work injury prevention program for housekeeping in the hotel
industry’, Work, Vol. 22, pp. 239–46.
Landstad, B. J., Gelin, G., Malmquist, C., and Vinberg, S. (2002), ‘A statistical human resources costing and
accounting model for analysing the economic effects of an intervention at a workplace’, Ergonomics, Vol. 45,
pp. 239–46.
Lanoie, P., and Tavenas, S. (1996), ‘Costs and benefits of preventing workplace accidents: The case of
participatory ergonomics’, Safety Science, Vol. 24, pp. 181–96.
Laporte, A., Dolinschi, R., and Tompa, E. (2008), ‘Costs’, in Tompa, E., Culyer, A. J., and Dolinschi, R. (eds),
Economic evaluation of interventions for occupational health and safety: Developing good practice, Oxford
University Press, New York.
Larsson, T. J., and Betts, N. (1996), ‘The variation of occupational injury cost in Australia: Estimates based
on a small empirical study’, Safety Science, Vol. 24, pp. 143–55.
Laufer, F. N., and Chiarello, L. A. (1994), ‘Application of cost-effectiveness methodology to the consideration
of needlestick-prevention technology’, American Journal of Infection Control, Vol. 22, No. 2, pp. 75–82.
Lees, P. F. (1996), Loss prevention in the process industries, 2nd ed., Reed Educational and
Professional Publishing.
Lemstra, M., and Olszynski, W. P. (2003), ‘The effectiveness of standard care, early intervention, and occupational
management in workers’ compensation claims’, Spine, Vol. 23, No. 3, pp. 299–304.
Leopold, E., and Leonard, S. (1987), ‘Costs of construction accidents to employers’, Journal of
Occupational Accidents, Vol. 8, pp. 273–96.
Lewis, R. J., Krawiec, M., Confer, E., Agopsowicz, D., and Crandall, E. (2002), ‘Musculoskeletal disorder worker
compensation costs and injuries before and after an office ergonomic program’, International Journal of
Industrial Ergonomics, Vol. 29, pp. 95–9.
Li, J., Wolf, L., and Evanoff, B. (2004), ‘Use of mechanical patient lifts decreased musculoskeletal symptoms and
injuries among health care workers’, Injury Prevention, Vol. 10, No. 4, pp. 212–16.
Linton, S. J., and Bradley, L. A. (1992), ‘An 18-month follow-up of a secondary prevention program for back
pain: Help and hindrance factors related to outcome maintenance’, The Clinical Journal of Pain, Vol. 8, pp.
227–36.
60
Littleton, M. (2003), ‘Cost-effectiveness of a prework screening program for the University of Illinois at Chicago
physical plant’, Work, Vol. 21, pp. 243–50.
Loisel, P., Lemaire, J., Poitras, S., Durand, M. J., Champagne, F., Stock, S., Diallo, B., and Tremblay, C. (2002),
‘Cost-benefit and cost-effectiveness analysis of a disability prevention model for back pain management: A six
year follow up study’, Occupational and Environmental Medicine, Vol. 59, No. 12, pp. 807–15.
Maniscalco, P., Lane, R., Welke, M., Mitchell, J. H., and Husting L. (1999), ‘Decreased rate of back injuries
through a wellness program for offshore petroleum employees’, Journal of Occupational and Environmental
Medicine, Vol. 41, No. 9, pp.813–20.
Martin, K. H. (1995), ‘Improving staff safety through an aggression management program’, Archives of
Psychiatric Nursing, Vol. 9, No. 4, pp. 211–15.
Matheson, L. N., and Brophy, R. G. (1997), ‘Aggressive early intervention after occupational back injury: Some
preliminary observations’, Journal of Occupational Rehabilitation, Vol. 7, No. 2, pp. 107–17.
Matheson, L. N., Brophy, R. G., Vaughan, K. D., Nunez, C., and Saccoman, K. A. (1995), ‘Workers’ compensation
managed care: Preliminary findings’, Journal of Occupational Rehabilitation, Vol. 5, No. 1, pp. 27–36.
Maynard, A. (2011), ‘Economic aspects of occupational health and safety’, in Jeyaratnam, J., and Stellman,
J., Encyclopedia of Occupational Health and Safety, International Labour Organization, Geneva.
Melhorn, J. M., Wilkinson, L., and Riggs, J. D. (2001), ‘Management of musculoskeletal pain in the
workplace’, Journal of Occupational and Environmental Medicine, Vol. 43, pp. 83–93.
Miller, P., and Haslam, C. (2009), ‘Why employers spend money on employee health: Interviews with
occupational health and safety professionals from British industry’, Safety Science, Vol. 47, pp. 163– 9.
Miller, P., Rossiter, P., and Nuttall, D. (2002), ‘Demonstrating the economic value of occupational health
services’, Occupational Medicine, Vol. 52, No. 8, pp. 477–83.
Miller, P., Whynes, D., and Reid, A. (2000), ‘An economic evaluation of occupational health’,
Occupational Medicine, Vol. 50, No. 3, pp. 159–63.
Miller, T. R., Zaloshnja, E., and Spicer, R. S. (2007), ‘Effectiveness and benefit-cost of peer-based
workplace substance abuse prevention coupled with random testing’, Accident Analysis and
Prevention, Vol. 39, No. 3, pp. 565–73.
Ministry of Social Affairs and Health, Department for Occupational Safety and Health, Finland (1999), The
economic viewpoint in occupational safety and health supervision.
Mitchell, L. V., Lawer, F. H., Bowen, D., Mote, W., Asundi, P., and Purswell, J. (1994), ‘Effectiveness and cost-
effectiveness of employer-issued back belts in areas of high risk for back injury’, Journal of Occupational
Medicine, Vol. 36, pp. 90–4.
Moore, J. S., and Garg, A. (1998), ‘The effectiveness of participatory ergonomics in the red meat packing
industry: Evaluation of a corporation’, International Journal of Industrial Ergonomics, Vol. 21, pp. 47– 58.
Mossink, J. C. M., and Nelson, D. I. (2002), ‘Understanding and performing economic assessments at the company
level’, Protecting Workers’ Health Series No. 2, World Health Organization, Geneva. Elérhető itt:
http://www.who.int/bookorders/anglais/detart1.jsp?sesslan=1&codlan=1&codcol=85&codcch=3814
Myers, M., Cole, H., Mazur, J., and Isaacs, S. (2008), ‘Economics and safety: Understanding the cost of injuries
and their prevention’, Professional Safety, April, pp. 37–45.
61
Nelson, A., Matz, M., Chen, F., Siddarthan, K., Lloyd, J., and Fragala, G. (2006), ‘Development and evaluation of
a multifaceted ergonomics program to prevent injuries associated with patient handling tasks’, International
Journal of Nursing Studies, Vol. 43, pp. 717–33.
Nighswonger, T. (2002), ‘Depression: The unseen safety risk’, Occupational Hazards, Vol. 64, No. 4. p. 38.
Niven, K. J. M. (2002), ‘A review of the application of health economics to health and safety in
healthcare’, Health Policy, Vol. 61, pp. 291–304.
OECD (Organisation for Economic and Co-operation and Development) (1989), ‘Occupational accidents in
OECD countries’. Elérhető itt: http://www.oecd.org/dataoecd/63/54/3888265.pdf
Ore, T. (2003), ‘Evaluation of safety training for manual handling of people with disabilities in specialised group homes
in Australia’, Australian and New Zealand Journal of Public Health, Vol. 27, pp. 64–9.
Orenstein, R., Reynolds, L., Karabaic, M., Lamb, A., Markowitz, S. M., and Wong, E. S. (1995), ‘Do
protective devices prevent needlestick injuries among health care workers?’, American Journal of
Infection Control, Vol. 23, No. 6, pp. 344–51.
Owen, K. (1996), ‘Economic cost of poor performance in occupational health and safety’, Journal of
Occupational Health and Safety, Australia and New Zealand, Vol. 12, No. 5, pp. 609–17.
Oxenburgh, M. (2005), ‘Increasing productivity and profit through health and safety: The financial returns from a
safe working environment’, 2nd ed., CRC Press, Boca Raton, Florida (cited in Oxenburgh and Marlow
(2005)).
Oxenburgh, M., and Marlow, P. (2005), ‘The Productivity Assessment Tool: Computer-based cost benefit analysis
model for the economic assessment of occupational health and safety interventions in the workplace’, Journal of
Safety Research, Vol. 36, pp. 209–14.
Perry, M. C. (1996), ‘REACH: An alternative early return to work program’, American Association of
Occupational Health Nurses Journal, Vol. 44, No. 6, pp. 294–8.
Pot, F. D., and Koningsveld, E. A. P. (2009), ‘Quality of working life and organizational performance — Two sides
of the same coin?’, paper presented at the ROWER–ECOSH meeting, Amsterdam, 17–18 September 2009.
Rikhardsson, P. M., and Impgaard, M. (2004), ‘Corporate cost of occupational accidents: an activity-based
analysis’, Accident Analysis and Prevention, Vol. 36, pp. 173–82.
Rempel, D. M., Krause, N., Goldberg, R., Benner, D., Hudes, M., and Goldner, G. U. (2006), ‘A randomised
controlled trial evaluating the effects of two workstation interventions on upper body pain and incident
musculoskeletal disorders among computer operators’, Occupational and Environmental Medicine, Vol. 63,
pp. 300–6.
Renda, A., Schrefler, L., Luchetta, G., and Zavatta, R. (2013), ‘Assessing the costs and benefits of
regulation: Study for the European Commission, Secretariat General’.
Ridyard, D. T., and Hathaway, J. (2000), ‘The three dimensions of an ergonomics program’,
Occupational Hazards, Vol. 62, No. 2, pp. 41–4.
Robson, L., Shannon, H., Goldenhar, L., and Hale, A. (2001), Guide to evaluating the effectiveness of strategies for
preventing work injuries: How to show whether a safety intervention really works, National Institute for
Occupational Safety and Health, Cincinnati.
ROWER (Repository of Occupational Well-being Economics Research) (2010), The Rower Online
Repository, http://www.rower-eu.eu/RowerRepository/index.php
Ryan, W. E., Krishna, M. K., and Swanson, C. E. (1995), ‘A prospective study evaluating early rehabilitation in
preventing back pain chronicity in mine workers’, Spine, Vol. 20, pp. 489–91.
Schneider, S. (2008), ‘The economics of health and safety in construction’, Electronic Library of
Construction. Elérhető itt: http://www.bls.gov/iif/oshwc/cfar0004.pdf
62
Seeley, P. A., and Marklin, R. W. (2003), ‘Business case of implementing two ergonomic interventions at an
electric power utility’, Applied Ergonomics, Vol. 34, No. 5, pp. 429–39.
Shearn, P. (2003), Case examples: business benefits arising from health and safety intervention, Report No.
HSL/2003/13, Health and Safety Laboratory, Sheffield (UK).
Shi, L. (1993), ‘A cost-benefit analysis of a California county’s back injury prevention program’, Public Health
Report, Vol. 108, No. 2, pp. 204–11.
Smallman, C., and John, G. (2001), ‘British directors perspectives on the impact of health and safety on
corporate performance’, Safety Science, Vol. 38, pp. 227–39.
Sorensen, O. H., Hasle, P., and Bach, E. (2007), ‘Working in small enterprises: Is there a special risk?’, Safety
Science, Vol. 45, pp. 1044–59.
Spiegel, J., Yassi, A., Ronald, L. A., Tate, R. B., Hacking, P., and Colby, T. (2002), ‘Implementing a resident
lifting system in an extented care hospital: Demonstrating cost-benefit’, American Association of
Occupational Health Nurses Journal, Vol. 50, pp. 128–34.
Tadano, P. (1990), ‘A safety/prevention program for VDT operators: One company’s approach’, Journal of Hand
Therapy, Vol. 108, No. 2, pp. 204–11.
Taimela, S. (2009), ‘Influencing policy decisions’, paper presented at the ROWER–ECOSH meeting,
Amsterdam, 17–18 September 2009.
Tompa, E., Culyer, A. J., and Dolinschi, R. (2008), Economic evaluation of interventions for occupational health
and safety: Developing good practice, Oxford University Press, New York.
Tompa, E., Dolinschi, R., and de Oliveira, C. (2006), ‘Practice and potential of economic evaluation of
workplace-based interventions for occupational health and safety’, Journal of Occupational Rehabilitation,
Vol. 16, No. 3, pp. 367–92.
Tompa, E., Dolinschi, R., de Oliveira, C., and Irvin, E. (2007), ‘A systematic review of OHS interventions with economic
evaluations’, Institute for Work and Health.
Tompa, E., Dolinschi R., and Laing, A. (2009), ‘An economic evaluation of a participatory ergonomics process in an
auto parts manufacturer’, Journal of Safety Research, Vol. 40, pp. 41–7.
Tompa, E., Dolinschi, R., Niven, K., and de Oliveira, C. (2008), ‘A critical review of the application of economic
evaluation methodologies in occupational safety and health’, in Tompa, E., Culyer, A., and Dolinschi, R.,
Economic evaluation of interventions for occupational health and safety: Developing good practice, Oxford
University Press, New York.
Tompa, E., Macdonald, S., Maccarone, D., Keown, K., Dubey, and A., McLeod, C., et al. (2010), ‘Economic
Evaluation workbook for workplace parties in the healthcare sector’, Final Report, Institute for Work and
Health, Toronto.
Toran, W. M. (2003), ‘EAPs: Cost or benefit? Employers tread the fine line between cost and productivity for their
employee assistance programs’, Risk and Insurance, 15 September.
Tracz, S. (1992), ‘Reducing the physical and fiscal pain of back injury’, Leadership in Health Services, Vol. 1,
No. 2, pp.36–8.
Tuchin, P., and Pollard, H. (1998), ‘The cost-effectiveness of spinal care education as a preventative
strategy for spinal injury’, Journal of Occupational Health and Safety, Australia and New Zealand, Vol.
14, pp. 43–51.
Uegaki, K., de Bruijne, M. C., Anema, J. R., van der Beek, A. J., van Tulder, M. W., and van Mechelen, W.
(2007), ‘Consensus-based findings and recommendations for estimating the costs of health-related
productivity loss from a company’s perspective’, Scandinavian Journal of Work Environment and Health,
No. 33, Vol. 2, pp. 122–30.
Uegaki, K., de Bruijne, M. C., Lambeek, L., Anema, J. R., van der Beek, A. J., and van Mechelen, W., et al. (2010),
‘Economic evaluations of occupational health interventions from a corporate perspective: A systematic review of
methodological quality’, Scandinavian Journal of Work Environment and Health, Vol. 36, No. 4, pp. 273–88.
63
Van Dongen, J. M., Proper, K. I., van Wier, M. F., van der Beek, A. J., Bongers, P. M., and van Mechelen, W., et
al. (2011), ‘Systematic review on the financial return of worksite health promotion programmes aimed at
improving nutrition and/or increasing physical activity’, Obesity Review, Vol. 12, No. 12, pp. 1031–49.
Verbeek, J. (2009), ‘Economics of occupational safety and health’, Scandinavian Journal of Work,
Environment and Health, Vol. 35, No. 6, pp. 401–2.
Verbeek, J., Pulliainen, M., and Kankaanpää, E. (2009), ‘A systematic review of occupational safety and health
business cases’, Scandinavian Journal of Work Environment and Health, Vol. 35, No. 6, pp. 403–13.
Versloot, J. M., Roseman, A., vanSon, A. M., and van Akkerveeken, P. F. (1992), ‘The cost-effectiveness of a
back school program in industry’, Spine, Vol. 17, pp. 22–7.
Wahl, G. (1998), ‘Ergonomic intervention has a return on investment of 17 to 1’, Applied Occupational and
Environmental Hygiene, Vol. 13, No. 4, pp.212–13.
Walters, D. R. (1996), ‘Health and safety strategies in Europe’, Journal of Loss Prevention in the Process
Industries, Vol. 9, No. 5, pp. 297–308.
Watts, N. T. (1995), ‘Health economy: evaluating the costs and benefits of occupational health
programs’, Scandinavian Journal of Rehabilitation Medicine, Vol. 32, pp. 101–6.
Wickizer, T. M., Kopjar, B., Franklin, G., and Joesch, J. (2004), ‘Do drug-free workplace programs prevent
occupational injuries? Evidence from Washington State’, Health Services Research, Vol. 39, pp. 91–110.
Wiesel, S. W., Boden, S. D., and Feffer, H. L. (1994), ‘A quality-based protocol for management of
musculoskeletal injuries’, Clinical Orthopaedics and Related Research, Vol. 301, pp. 164–76.
Yassi, A., McGill, M. L., and Khokhar, J. B. (1995), ‘Efficacy and cost-effectiveness of a needleless intravenous
access system’, American Journal of Infection Control, Vol. 23, No. 2, pp. 57–64.
Yassi, A., Tate, R., Cooper, J. E., Snow, C., Vallentyne, S., and Khokhar, J. B. (1995), ‘Early intervention for back-injured
nurses at a large Canadian tertiary care hospital: An evaluation of the effectiveness and cost benefits of a two-year
pilot program’, Occupational Medicine, Vol. 45, No. 4, pp. 209–14.
Yeow, P. H., and Sen, R. N. (2004), ‘Ergonomics improvements of the visual inspection process in a printed
circuit assembly factory’, International Journal of Occupational Safety Ergonomics, Vol. 10, No. 4, pp.
369–85.
Zwerling, C., Ryan, J., and Orav, E. J. (1992), ‘Costs and benefits of pre-employment drug screening’,
Journal of the American Medical Association, Vol. 267, No. 1, pp. 91–3.
64
65
9 MELLÉKLETEK
9.1 I. melléklet: A teljes esettanulmányt bemutató sablon
Rövid leírás
A példa címe és az ország megnevezése
A szervezet és a kapcsolattartó személy: az azonosított vagy vélhető információforrás (ha van, az URL is)
A vállalkozás rövid bemutatása (a gazdasági szektor és az alkalmazottak számának megnevezésével együtt)
Bevezetés
A beavatkozás rövid leírása (3-10 mondat)
Keresőszavak (az Ön saját keresőszavai)
Célok
Mi volt a megoldandó feladat, és mit kívántak elérni a beavatkozással; ki végezte, kinek a megbízásából?
Mit tettek eddig és hogyan?
A beavatkozás leírása, ideértve a megoldandó feladatot, az alkalmazott megoldást és az eredményt.
A beavatkozás költségei költségkategóriánként az általános költségmodell alapján
A beavatkozás költségei és azok megnevezése, valamint a kiinduló adatok tisztázása (hogyan határozták meg az egyes tételek költségét)
Mit sikerült elérni?
A beavatkozás eredménye, ideértve az elért és el nem ért célokat stb., részletesen ismertetve azokat a tényezőket, melyeket nem könnyű számszerűen meghatározni (termelékenység, egészség stb.)
Az eredmények gazdasági haszna
A gazdasági haszon azonosítása és leírása (tájékoztatás arról, hogy a gazdasági hasznot hogyan becsülték)
További információk
A projekt műszaki adatai, valamint minden partner és résztvevő nevét tartalmazó jegyzék, elérhetőségük, URL, finanszírozási megállapodások
Átültethetőség
Arra vonatkozó tájékoztató, hogy az eset miként ültethető át más ágazatokba, és ebben az esetben milyen elemeket kell figyelembe venni.
Összefoglalás
66
9.2 II. melléklet: A benOSH-ból átvett általános költségmodell
PreventMatrix prevent Munkahelyi biztonsági
és egészségvédelmi intézet
Beruházás elemzés: Számítás
0. év 1 2 3 4
Beruházás €
Előnyök 0,00 0,00 0,00 0,00
Éves költségek 0,00 0,00 0,00 0,00
Adózás előtti eredmény és
értékcsökkenési leírás 0,00 0,00 0,00 0,00
Eredmény (kumulatív) 0,00 0,00 0,00 0,00
Értékcsökkenési leírás (4
év) 0,00 0,00 0,00 0,00
Adózás előtti eredmény 0,00 0,00 0,00 0,00
Adó (40%) 0,00 0,00 0,00 0,00
Adózás utáni eredmény 0,00 0,00 0,00 0,00
Értékcsökkenési leírás 0,00 0,00 0,00 0,00
Nettó pénzforgalom 0,00 0,00 0,00 0,00
Kumulatív nettó
pénzforgalom 0,00 0,00 0,00 0,00
Diszkontráta (10%) 4% 1,04 1,08 1,12 1,17
Jelenérték 0,00 0,00 0,00 0,00
Teljes jelenérték 0,00
Nettó jelenérték 0,00
Leszámítolt éves
haszon 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
Leszámítolt éves
költségek 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
Beruházás elemzés: Eredmények
Megtérülési idő (év)
1: egy éven belül
A befektetés ....alatt térül meg.
Belső megtérülési ráta
A kezdetben befektetett ... Eurón a vállalat által elért hozam: .... %
Nettó jelenérték
A vállalat megtakarításait írja le a megelőző intézkedések bevezetésekor a költség–előny elemzés szerinti feltételezések alapján.
Nyereségességi index
A szükséges kezdő befektetés és a haszon hányadosa, vagyis a nettó jelenérték. Minden, a projektbe befektetett Euró hozama: ... €
Haszon-költség
arány
Az összes diszkontált előny osztva az összes diszkontált költséggel. Azok a projektek, ahol a haszon-költség arány nagyobb, mint 1, több hasznot hoznak, mint az összköltségük.
67
9.3 III. melléklet: A jelen tanulmányban kidolgozott esettanulmányok analitikus bemutatása
9.3.1 1. eset: Statga
Rövid leírás
A példa címe és az ország
megnevezése
Esettanulmány: jobb por-, fémrészecskék és hegesztési gázok elleni védelem
egy ergonomikus bútorokat gyártó üzemben, Litvánia
A szervezet és a kapcsolattartó
személy: az azonosított vagy vélhető
információforrás (ha van, az URL is)
Kapcsolattartó személy:
Petras Sreiva, munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi
szakértő, [email protected]
Elnio g. 2, LT-76247 Šiauliai, Litvánia, tel. + 370 630 00211
Vitalijus Rudenko, Minőségbiztosítási felelős, [email protected],
tel. + 370 650 11995
Litván fókuszpont: Nerita Sot, [email protected]
A vállalkozás rövid bemutatása (a
gazdasági szektor és az
alkalmazottak számának
megnevezésével együtt)
UAB Statga (www.statga.lt) ergonomikus irodabútorok gyártója. A
munkavállalók létszáma mintegy 90 fő.
Nem sokkal azután, hogy a leírt projekt megvalósult, a vállalkozás a ROL
Ergo cégcsoport tagja lett – ez egy intelligens munkaállomásokra
specializálódott svéd vállalkozás. Nyilatkozatuk szerint a ROL Ergo célja
ügyfeleinek támogatása abban, hogy egészségesebb és termelékenyebb
munkakörnyezetet tudjanak eladni és támogatni. Termékeik –
multifunkcionális asztallábak, kiegészítők és speciális bútorok –
tervezése, előállítása és bemutatása azok megkülönböztető ergonómiai
tulajdonságait hangsúlyozza.
C-25.50 Fémmegmunkálás, porkohászat
Fémtermékek gyártása
Bevezetés
A beavatkozás rövid
leírása (3-10 mondat)
A munkavállalók panaszkodtak, hogy a beépített szellőztető rendszer, valamint a
védőálarcok és szemüvegek nem nyújtanak kellő védelmet a por, gázok és fémrészecskék
ellen. A panaszok kivizsgálásakor megállapították, hogy a védőálarcok és szemüvegek
védőképessége nem kielégítő. A szemüvegek gyakran elhomályosodtak és gátolták a
látást. A védőálarcok alatt a munkavállalók arca megizzadt, gyakran ki kellett azokat
cserélni, viselésük közben megnehezült a lélegzés. Ugyanakkor a munkavállalók arcának
egyes részeit továbbra sem védte semmi a fémrészecskék okozta fizikai sérülésektől. Ez a
termelékenységre is negatív hatást gyakorolt.
Amikor 2010-ben a termelés gyorsan növekedni kezdett, több munkavállalót fenyegetett a
por, gázok és fémrészecskék belélegzésének veszélye, továbbá az arc- és szemsérülés
kockázata a fémforgácsok miatt.
A vezetőség a munkavállalókkal közösen megfelelő és fenntartható megoldást keresett,
mellyel védik a munkavállalókat a por, gázok és részecskék ellen. Személyi
munkavédelmi felszerelés (PPE) gyártókat kerestek, számos rendszert kipróbáltak, mire
a jó megoldást megtalálták.
68
Keresőszavak (az Ön esettanulmány, fémtermelés, hegesztési gázok, por, megelőzés,
saját keresőszavai) légutak védelme, védőszemüveg, munkahelyi egészségügy
Célok
A vezetőség és a munkavállalók közös erőfeszítése megfelelő és fenntartható megoldások keresésére
irányult, amelyek védik a munkavállalókat a por, gázok és részecskék ellen.
Mit tettek eddig és hogyan?
Az új megelőző rendszabályok bevezetése előtti állapot
Az alábbi számítások 1 € = 3,4528 LTL árfolyamot vettek alapul.
A munkavállalói létszám 84, ebből 42 fémmegmunkáló, 36 hegesztő és hat festő.
1. Védőszemüvegek
A szemüvegek egy hónap alatt használódtak el (14,85 LTL) 4,30 € Egy
munkavállaló napi költsége: (0,74 LTL) 0,21 €
Egy munkavállalóra jutó költség évente (225 nap): (166,50 LTL) 48,22 €
2. Légutak védelme
A légzésvédő álarcok fél nap alatt használódtak el (7,60 LTL) 2,20 € Egy
munkavállalóra jutó költség naponta: (15,20 LTL) 4,40 €
Egy munkavállalóra jutó költség évente (225 nap): (3 420,00 LTL) 990,50 €
ÖSSZESEN
Egy munkavállalóra: (3 586,50 LTL) 1 038,72 €
84 munkavállalóra: (301 266,00 LTL) 87 252,70 €
Tett intézkedések
2011-ben a vállalkozás vezetősége egyeztetett a munkavállalókkal, és megkezdték a helyzet elemzését.
Munkaértekezleteket tartottak és biztonsági rendszereket mutattak be, számításokat végeztek.
A vállalat vezetői nem rendelkezett elegendő ismeretekkel annak eldöntésére, milyen védelmi rendszerre van
szükség; ezért megkezdték az információ gyűjtését és személyi védőfelszerelés bemutatókat látogattak meg.
Egy védőfelszerelésekre specializálódott litván gyártó, az UAB Serpantinas képviselőit a vállalat megfelelőnek
találta. A szállító a munkavállalókat a készülék használatára felkészítette, a berendezéseket valós
körülmények között kipróbálták és számításokat végeztek.
Különböző védőfelszereléseket adtak a munkavállalóknak, hogy próbálják ki azokat, és csak miután a
rendszerek haszna minden érintett számára világossá vált, akkor született meg a döntés a Versaflo M-106 és
Adflo akkumulátorról üzemelő egyéni levegőtisztító és ellátó (Powered & Supplied Air Respirator Systems
Versaflo M-106 és Adflo) készülékeinek megvásárlására 42 fémmegmunkáló, 36 hegesztő és 6 festő
számára.
69
A beavatkozás költségei költségkategóriánként az általános költségmodell alapján
Az egyéni levegőszűrő és ellátó rendszer 34 Versaflo készülékből és 14 kiegészítő alkatrészből áll (arcmaszk,
akkumulátor és akkumulátortöltő) és a hegesztők számára készült 36 Diablo készülékből áll .
Egy munkavállalóra jutó teljes költség évente (225 nap): (2 034,00 LTL) 589,09 €
A rendszer teljes beszerzési költsége a 84 munkavállaló számára: (170 856,00 LTL) 49 483,32 €
Mit sikerült elérni?
A projekt bevezetése előtt a munkahelyeken a gyártási folyamat közben megmérték a levegőben lévő por
mennyiségét. A köszörülő műhelyben 42 mg/m3, a festőműhelyben 31,8 mg/m
3 porkoncentrációt mértek. Ez kb. 3-4-
szer több, mint a litván higiéniai szabványban megengedett maximális érték. A hegesztőműhelyben a vegyi anyag
szennyezés nem haladta meg a maximális megengedett értéket. 2012 szeptemberében, miután a projektet
megvalósították, új méréseket végeztek, és a megállapított munkahelyi kockázatot a litván kockázatfelmérési
szabályozás elfogadhatónak ítélte.
A munkavállalók biztonság- és kényelemérzete megnőtt. A rendszer könnyen használható, pótalkatrész-,
szerszám és tartozék költséget takarít meg, és nagyobb termelékenységet biztosít.
A munkavállalók véleménye szerint a Versaflo rendszer össze sem hasonlítható a korábbival: egyszerűen
sokkal jobb. A készüléket könnyebb felvenni és viselete is kényelmesebb; a nyomás érzése, amely a korábbi
légzőkészülék jellegzetessége volt, megszűnt.
Az eredmények gazdasági haszna
Az elért megtakarítás
Az átlagos megtakarítás 1 552,50 LTL vagy € 450,64 volt évente egy munkavállalóra vetítve, ami kb. 43,3%.
84 munkavállalóra ez 130 410,00 LTL vagy € 37 769,35 megtakarítást jelentett éves szinten.
Ezeket a megtakarításokat a régi és az új védelmi rendszert összehasonlítva határozták meg. A lehetséges
kevesebb távollétet és más tényezőket nem vették figyelembe.
Nem kézzelfogható haszon
A munkakörülmények javultak; a termelékenység és a munkavállalók motiváltsága nőtt. Az új berendezés
pótalkatrészeinek széles választéka hosszú időre biztosítja a berendezések használatát és
karbantarthatóságát.
A benOSH módszerrel végzett költség-haszon elemzés 2011-re és további négy évre, 4% leszámítolási
kamatlábbal számolva az alábbi eredményeket adta:
Költségek a beavatkozás előtt
87 252,70 €
Ezeket a költségeket a beruházás segítségével teljes mértékben elkerülték.
Beruházások
Szűrőrendszerek és védőberendezések (élettartamuk kb. két év): 39 533,00 €
70
A beruházás visszatérő utólagos költsége évi
28 026,00 €-t tesz ki (szűrőbetét stb.)
A 2. és 4. évben 39 533,00 €-t tesznek ki (új szűrőrendszer és védőfelszerelés)
Eredmények
Megtérülési idő: 1 éves
Hozam a beruházásból eredően: 69,4 %
Nettó jelenérték: 64 791,19 €
Nyereségességi index: 2,64
Haszon-költség arány: 1,50
További információk
Sikertényezők
A munkavállalók bevonása a beszerzési folyamatba: a munkavállalók döntötték el, hogy melyik rendszer
volt számukra a legjobb, miután több lehetőséget kipróbáltak. Képzés: a munkavállalóknak megmutatták,
milyen vegyi anyagok fordulnak elő munkakörnyezetükben és ez miként károsíthatja az egészségüket.
Kiegészítő információ
Tervben van még több ilyen biztonsági rendszer beszerzése. Ezen túlmenően 2013-ban a vállalkozás új
telephely építésébe kezdett, kiterjesztette tevékenységét, több munkavállalót vett fel, és még szélesebb
körben bevezette a hatékony kollektív védelmi rendszert.
A projektet jelölték a nemzeti jó gyakorlat díjra is, ahol harmadik helyezést ért el. A zsűri véleménye rendkívül
jó volt.
Átültethetőség
Ez a beavatkozás minden országban, más szervezeteknél is megvalósítható, ahol kiegészítő levegőellátó
rendszerre van szükség (például a gyógyszeriparban, a vegyiparban, a festő és autófényező műhelyekben).
Összefoglalás
Amikor a termelési volumen megnőtt, a munkavállalók panaszkodni kezdtek a fémmegmunkáló üzemben használt
személyi munkavédelmi felszerelésre. A vezetőség a munkavállalók bevonásával választotta ki az új
berendezéseket, hogy a vonatkozó követelményeknek megfeleljenek. Tanulmányozás, előzetes kiválasztás,
kipróbálás és ismételt megbeszélés után sikerült azt a megoldást megtalálni, amelyet a munkavállalók elfogadtak.
Pénzügyi szemszögből úgy tűnt, az új megoldás a vállalkozás számára jelentős megtakarítást eredményezett.
71
1. kép: Köszörűs
2. kép: Festő
72
3. kép: Hegesztő
4. kép: Levegőszűrő egység
5. kép: Arcvédő maszk
A beavatkozás rövid
leírása (3-10 mondat)
73
9.3.2 2. eset: Bäckerei Hans Gebert
Rövid leírás
A példa címe és Esettanulmány: A pékek asztmás tüneteinek
az ország megnevezése megelőzése, Németország
Bäckerei Gebert
A szervezet és a kapcsolattartó
személy: az azonosított vagy
vélhető információforrás (ha van,
az URL is)
Hans Gebert, Weetgasse 6, D-97340 Marktbreit-Gnodstadt, tel.: + 49
9332 8637, fax: + 49 9332 500311
A Berufsgenossenschaft Nahrungsmittel und Gastgewerbe (BGN) (a német
élelmiszer- és vendéglátóipari balesetbiztosító szövetség), megelőzési
osztályának támogatásával
Dr.-Ing. Peter Rietschel, Dynamostr. 7–11, D-68165 Mannheim, tel.: + 49
621 4456 3450, fax: 0800 1977 553 16422, email [email protected]
Támogató anyagok:
BGN kiadványok (például http://www.bgn.de/10015/34564/1);
Product presentation by Reimelt (MoisTec System),
http://www.agfdt.de/loads/bt06/dellmabb.pdf.
A vállalkozás rövid bemutatása (a
gazdasági szektor és az
alkalmazottak számának
megnevezésével együtt)
Bäckerei Gebert: pékség és elárusító helyiség Németország déli
részén, 10 munkavállalóval.
NACE (második, átdolgozott kiadás) C-10.71: Kenyér; friss pékáru
készítése
Bevezetés
Az úgynevezett pékasztma a normális körülmények között ártalmatlan immunrendszer
reakciója a szálló lisztporra. A kiindulási tünetek rendszerint a könnyező szem és a
köhögés; a későbbi tünetek az orrnyálkahártya gyulladás és a köpet képződése. A
betegség gyakran rosszabbodik, a pék folyamatosan tüsszög és nehezen veszi a levegőt.
Végezetül asztma alakul ki. Az érintett munkavállalónak ezután rendszerint ott kell hagynia
az állását.
A BGN szerint 2012-ben 772 pékasztma gyanús esetet jelentettek (BK 4301
foglalkozási betegség: allergén anyagok miatti obstruktív légúti betegség).
Ezek közül 522 esetet megerősítettek (ezekben az esetekben a betegséget
elismerték, az érintetteket nyugdíjazták / járadékot kaptak, vagy ezeket azért
utasították vissza, mert az ehhez szükséges előfeltételek nem teljesültek, például a
pék nem mondott fel).
A német sütőiparban 330 049 fő dolgozik, a betegség előfordulása (évi új esetek) 1,58
/ 1000 fő (a valóságban ez magasabb azok között, akik ténylegesen ki vannak téve a
lisztpor hatásának, mivel a kevésbé súlyos eseteket többnyire nem is jelentik).
Ez mintegy 7%-os gyakoriságot jelent, 45 évi munkahelyi expozíció alapján számolva.
A Gebertnél a vezetőség átfogó intézkedéseket dolgozott ki a pékasztma
megakadályozására (képzés, elszívóberendezés és a liszt benedvesítése), amikor az
akkori osztályvezetőn jelentkeztek a betegség tünetei.
74
Keresőszavak (az Ön pékasztma, lisztpor, esettanulmány, megelőzés, munkaegészségügy
saját keresőszavai)
Célok
A cél a lisztpor drasztikus csökkentése volt a péküzemben, hogy a pékasztma előfordulását megelőzze. Az
intézkedések célja az volt, hogy a pékasztmában szenvedő osztályvezető folytathassa munkáját a
vállalkozásnál.
Mit tettek eddig és hogyan?
1998-ban a Bäckerei Gebert egyik munkavállalója 28 napra vonult betegállományba pékasztma miatt. Ennek
eredményeképpen a vállalkozásnál a következő költségek merültek fel:
240 h x 35 €: 8 400 €
240 h x 30 € a munkatársak túlórája: 7 200 €
3 h x 35 € a munka átszervezése: 105 €
5% általános költség
ÖSSZESEN: 16 435,50 €
Megelőző intézkedések
A vállalkozás ezután az alábbi intézkedések bevezetése mellett döntött:
Képzés: évente minden munkavállalót háromnapos tanfolyamra küldenek a BGN-hez. Műszaki
fejlesztés (a BGN-nel és más partnerekkel együttműködve):
1. A munkahelyeken elszívórendszert telepítettek. Az elszívással párhozamosan
egy légkondicionáló berendezés a helyiségben légáramot hoz létre.
2. A vállalkozás egy lisztnedvesítő gép kifejlesztésében is közreműködött (lásd a 6.
és 7. ábrákat is). A lisztet a keverőfejhez a garatból szállítócsiga továbbítja. A lisztport így állítható
mennyiségű víz nedvesíti. A víz a nagyon finom porfrakciót ártalmatlan méretű részecskékké tapasztja
össze, a finom frakció mennyisége így mintegy 98%-kal csökken.
3. Alacsony porképződésű rozslisztet fejlesztettek ki. Az elkülönülő lisztet ezután a
sütőben melegítik, ahol portartalma 86%-át elveszíti.
A beavatkozás költségei költségkategóriánként az általános költségmodell alapján
Beruházási költségek
A projekt megtervezése: 600 €
Képzés: 720 €
Elszívó rendszer: 33 000 €
Lisztnedvesítő gép: 15 000 €
A liszt pormentes leválasztásának költsége: 500 €
ÖSSZESEN: 49 820,00 €
A következő három év ismétlődő költségei
Képzés: 720 € x 3
Liszt leválasztása: 500 € x 3
ÖSSZESEN: 3 660,00 €
75
Mit sikerült elérni?
Az intézkedések bevezetése óta a pékek nem lettek asztmásak.
Az eredmények gazdasági haszna
A benOSH módszerrel végzett költség-haszon elemzés négy évre, 4% leszámítolási kamatlábbal számolva az
alábbi eredményeket adta:
Megtérülési idő (év): 3,40
A beruházás hozama: 7,00 %
Nettó jelenérték: 3 577,48 €
Nyereségességi index: 1,07
Haszon-költség arány: 1,28
Noha a vállalkozás több intézkedést hozott mint ami feltétlenül szükséges lett volna (akár a kombinált
szellőzés, vagy az elszívórendszer, vagy a nedvesítő gép önmagában elegendő lett volna a szükséges
védelem megteremtéséhez), a teljes csomag tisztán gazdasági szempontból is sikeresnek és nyereségesnek
bizonyult.
A nehezen számítható hatásokat nem vették számításba, de ezek is növelik a beavatkozás nyereségességét:
A nedvesítő gép a lisztpor megkötése mellett növelte a termelékenységet, mert könnyebb a tésztát
feldolgozni és hosszabb ideig kelhet (rövidebb keverési idő, könnyebb eltávolítás, hosszabb feldolgozási idő).
A péküzem takarítása sokkal egyszerűbbé vált.
A búzaliszt és a búzaliszttel kevert lisztek minősége javult.
További információk
Sikertényezők
A sikertényezők közé tartozik az iparág alapos ismerete, nagy motiváltság a por nagyfokú csökkentésére és
az integráció egy professzionális hálózatba.
A BGN balesetbiztosító szövetség hitelt adott a pékségnek (BGN jelentés, 2008. augusztus 4.): „Minden
részletre kiterjedő munkájával Hans Gebert jelentősen hozzájárult a BGN alapkutatásaihoz. A vizsgálat
betekintést nyújtott a következő feladatok gyakorlati megoldásába:
- Légkondicionálás/szellőzés a péküzemben
- Pormentes munkafolyamatok a péküzemben -
Lisztpor elszívás
- Lisztnedvesítés.”
Kiegészítő információ
A pékségben fontos lépéseket tettek; kb. öt évvel később azonban a munka további fejlesztésekkel
folytatódik.
További információ a pékasztmáról és a lisztnedvesítésről
A BGN „Tüftler wider das Bäckerasthma” c. kiadványa: http://www.bgn.de/10015/34564/1
76
Esettanulmány: a kis- és középvállalkozásoknál végzett munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozások költséghatékonyságának elemzése
Product presentation by Reimelt (MoisTec System), http://www.agfdt.de/loads/bt06/dellmabb.pdf
Átültethetőség
A beavatkozás a leírt feltételek mellett átültethető: elszívórendszer kiépíttetése külső szakvállalattal,
lisztnedvesítő berendezés beszerzése, munkavállalóknak nyújtott képzés a balesetbiztosítási szövetség
részéről.
Összefoglalás
Egy kis pékség átfogó intézkedéseket dolgozott ki a pékasztma megakadályozására, például képzés, nagy
hatásfokú elszívórendszer és egy lisztnedvesítő gép a tészta előkészítéséhez. Az intézkedések rendkívül
hatásosnak bizonyultak: a továbbiakban a pékasztma nem fordult elő. Az intézkedések gazdaságilag is
sikeresek voltak: növelték a termelékenységet és megtakarítást eredményeztek.
6. kép: A lisztnedvesítő gép (gyártó: Reimelt)
77
9.3.3 3. eset: HAW
A példa címe és Esettanulmány: elcsúszásos és elbotlásos balesetek elleni intézkedések,
Németország
az ország megnevezése
A szervezet és a kapcsolattartó
személy: az azonosított vagy
vélhető információforrás (ha van,
az URL is)
HAW (Havelländische Abfallwirtschaftsgesellschaft mbH)
Sven Himburg
Gépjármű flottakezelő
Schwanebecker Weg 4
D-14641 Nauen
Tel.: + 49 3321 7462 15
Fax: + 49 3321 7462 66
Mobil: + 49 175 2280 678
www.haw-mbh.de
A vállalkozás rövid bemutatása (a
gazdasági szektor és az
alkalmazottak számának
megnevezésével együtt)
A HAW céget Havelland tartomány és az ALBA Group plc & Co. KG működteti. A
vállalkozás 135 szakembert és nyolc tanoncot alkalmaz. A vállalkozás fő profilja a
különböző hulladékok ártalmatlanítása, mind települések, mind
magánvállalkozások részére. A HAW emellett, mint Havelland tartomány
partnere a háztartási hulladék összegyűjtését és ártalmatlanítását is végzi.
A HAW számos más szolgáltatást is nyújt, így konténeres hulladékszállítást,
rakodást, javítást, télen hó- és jégmentesítést.
A vállalkozás mindig a legújabb technológiát alkalmazza, legyen szó a
járművekről, azok felszereléseiről vagy az irodai kommunikációról, a
járművek igénybevétele, vagy akár a hulladékkezelés adatairól.
NACE (második, átdolgozott kiadás): E-38 Hulladékgazdálkodás.
Bevezetés
A beavatkozás rövid leírása (3-10 mondat)
Keresőszavak (az Ön saját keresőszavai)
A megcsúszásos és megbotlásos balesetek viszonylag gyakran
fordultak elő, különösen a járművekre fel- és leszállás alkalmával, fel-
és lerakodáskor, valamint a hulladék begyűjtésekor. A vezetők
elemezték a baleseteket, és speciális balesetvédelmi intézkedéseket
vezettek be.
Esettanulmány, elcsúszás és elbotlás, be- és kirakodási baleset,
hulladék összegyűjtése, megelőzés
78
Célok
A szokásos megbeszélések alkalmával a balesetek megvitatásával, a balesetek fényképanyagának
tanulmányozásával és a jobb személyi munkavédelmi felszereléssel (acélbetétes bakancs) a balesetek
számát kívánták csökkenteni, védve a munkavállalók egészségét, csökkentve a kieső munkaidő költségét.
Mit tettek eddig és hogyan?
2009-ben a beavatkozás előtt 30 baleset történt, különösen a járművekre fel- és leszállás alkalmával, fel- és
lerakodáskor, valamint a hulladék begyűjtésekor, így 1-30 nap közötti időre mentek a munkavállalók
betegállományba.
Tipikus balesetek voltak a járművek fellépői mellé lépés, a fellépőkről való lecsúszás, megbotlás a
járdaszegélyben és hulladékgyűjtés közben.
Ezek az események a vállalkozásnál 48 039,17 € költséget emésztettek fel.
Ezek a költségek magukba foglalják a munkát megszakító csoporttal kapcsolatos költségeket, az elsősegélyt,
a baleset jelentését és elemzését, valamint a munka átszervezését.
Megelőző intézkedések
A baleseteket a szokásos megbeszélések közben vitatták meg (fényképanyagot is bemutatva), majd
elemezték azokat és levonták a megfelelő következtetéseket.
A vállalkozás jobb munkavédelmi bakancsokat szerzett be a munkavállalók számára.
Beavatkozás költsége költségkategóriánként az általános költségmodell alapján
A vállalkozás az alábbi költségeket viselte:
A megfelelő képzés kiegészítő költsége: 500 €
A jobb személyi védőfelszerelés többletköltsége: 4 000 €
Összesen: 4 500 €
Évente ismétlődő költségek: 4 500 €
Mit sikerült elérni?
2010-ben és a következő években a balesetek száma 20%-kal csökkent.
Valószínűleg nőtt a termelékenység is, de ezt nem tudtuk számszerűsíteni.
Az eredmények gazdasági haszna
A beavatkozás négyéves időszakra vetített költség-haszon elemzésekor 4%-os leszámítolási kamatlábbal a
benOSH elvet alkalmazva a következő eredményt kaptuk:
Megtérülési idő (év): 1,30 Belső
Megtérülési arány: 70,50 % nettó
Jelenérték: 8 751,80 €
79
Nyereségességi index: 2,90
Haszon–költség arány: 1,70
Így még szigorúan gazdasági értelemben véve is nagyon hasznosnak bizonyultak ezek az intézkedések.
További információk
Sikertényezők
A célt a munkavállalókkal együttműködve különösen a megbeszélések, a fényképanyag bemutatása és a
balesetek elemzése segítségével érték el.
Kiegészítő információ
A személyi védőfelszereléseket folyamatosan használják.
Átültethetőség
Az intézkedések, különösen a fényképek készítése és a balesetek megvitatása a munkavállalókkal,
korlátozás nélkül átültethetők.
Összefoglalás
A megcsúszásos és megbotlásos balesetek száma, különösen a járművekre fel- és leszállás, a
szemeteskukák fel- és lerakodáskor és ürítése közben, jelentősen csökkent a balesetek okainak a
munkavállalókkal közösen történt megbeszélése, valamint a jobb munkavédelmi lábbeli használata
eredményeként. A beruházás jelentős megtakarítást eredményezett.
7. kép: A HAW mbH járműflottája (a kép a HAW tulajdona)
80
Beruházás elemzés: számítás
0. év 1 2 3 4
Beruházás 4 500,00 €
Haszon
9 607,83 9 896,07 10 192,95 10 498,74
Éves költségek 4 500,00 4 635,00 4 774,05 4 917,27
Adózás előtti eredmény és értékcsökkenési leírás
5 107,83 5 261,07 5 418,90 5 581,47
Halmozott eredmény 5 107,83 10 368,90 15 787,81 21 369,27
Értékcsökkenési leírás (4 év)
-1 125,00 -1 125,00 -1 125,00 -1 125,00
Adózás előtti eredmény 3 982,83 4 136,07 4 293,90 4 456,47
Adó (40%)
-1 593,13 -1 654,43 -1 717,56 -1 782,59
Adózás utáni eredmény 2 389,70 2 481,64 2 576,34 2 673,88
Értékcsökkenési leírás
1 125,00 1 125,00 1 125,00 1 125,00
Nettó pénzforgalom 3 514,70 3 606,64 3 701,34 3 798,88
Halmozott nettó pénzforgalom
-985,30 2 621,34 6 322,68 10 121,56
Leszámítolási kamatláb (4 %) 4% 1,04 1,08 1,12 1,17
Jelenlegi érték
3 379,52 3 334,54 3 290,48 3 247,30
Teljes jelenlegi érték 13 251,84
Nettó jelenérték
8 751,84
Leszámítolt éves haszon 36 423,64 9 238,30 9 149,47 9 061,50 8 974,37
Leszámítolt éves költségek 17 059,66 4 326,92 4 285,32 4 244,11 4 203,30
81
9.3.4 4. eset: Fussboden Brandenburg
Rövid leírás
A példa címe Esettanulmány: Hátfájás megelőzése, Németország
és az ország megnevezése
A szervezet és a
kapcsolattartó személy: az
azonosított vagy vélhető
információforrás (ha van,
az URL is)
Fussboden BRANDENBURG,
igazgató Klaus Brandenburg
Schulstraße 23
D-51645 Gummersbach,
Tel.: + 49 2261 77267
www.fussboden-brandenburg.de,
Támogatta:
IKK Nordrhein (egészségbiztosító, korábbi neve IKK classic),
Stefan Ammel,
www.ikk-classic.de,
Tel.: + 49 (0)2204 912 483
REHAKTIV Oberberg GmbH,
Björn Stark,
Tel. + 49 2261 81755 16,
www.rehaktiv-oberberg.de
Támogató anyagok
INQA Adatbázis
IKK jelentés
EU-OSHA kiadvány a Vezetésről 2012: ‘Verantwortung und Führung im Bereich
Sicherheit und Gesundheitsschutz bei der Arbeit’
A vállalkozás rövid
bemutatása (gazdasági
szektor és az
alkalmazottak számának
megnevezésével együtt)
Kis padlóburkolat készítő vállalkozás, hat alkalmazottal (a tulajdonossal együtt) a
németországi Gummersbachban.
NACE (második, átdolgozott kiadás): F-43.3 Épület befejező munkálatai
82
Bevezetés
A beavatkozás
rövid leírása (3-10
mondat)
Keresőszavak (az
Ön saját
keresőszavai)
Célok
A parketta fektetése, a linóleum vagy a szőnyegpadló ragasztása
nehéz feladat, ami megerőlteti a hátat: a padlóburkolat készítők
gyakran dolgoznak kényszertesthelyzetben és nehéz tárgyakat
hordoznak és raknak át a munka helyszínén. Ennek megfelelően
magas a sérülések miatti munkaképtelenség.
A Fussboden Brandenburg ügyvezető igazgatója elejét akarta venni
ezeknek a gondoknak. Hátizomerősítő edzéseket szerveztek, és
különböző emelőeszközöket szereztek be.
Mozgásszervi rendellenesség, esettanulmány, hátizomerősítő
gyakorlatok, egészség a munkahelyen
A fő célkitűzés az idősebb munkavállalók teljesítményének szinten tartása volt, különösen bevonásuk a
vállalkozás működésébe a lehető leghosszabb ideig. A demográfiai változást szintén fontolóra vették, ennek
célja az volt, hogy az értékes, idősebb, tapasztaltabb munkavállalók tovább dolgozhassanak. A vállalkozás
meg akarta tartani szaktudásukat és készségeiket.
Ha a képzett munkások betegség vagy sérülés miatt nem dolgozhatnak, a vállalkozás súlyos gondoknak néz
elébe az elégedetlen vásárlók miatt, akik esetleg a céggel való kapcsolatukat is megszakíthatják. A
vállalkozás elejét akarta venni ezeknek a jelenségeknek.
Mit tettek eddig és hogyan?
A munka nagyfokú fizikai igénybevétellel jár: a munkavállalók térdelve fektetik a padlóburkolatot, gyakran
saját maguk cipelik az anyagot, sokszor a bútorokat is ők mozgatják. Ez mind megterheli az ízületeket és a
gerincet.
Az IKK egészségbiztosító szövetség vizsgálata kimutatta, hogy a munkavállalók törzsizomzata a legjobb esetben is
csak átlagos fejlettségű volt, és gyakoriak voltak közöttük a hátfájásos panaszok.
A munkaképtelenség miatti távollét a német iparosok körében (2003): a munkavállalók 14,9 napot voltak
betegállományban, melynek egynegyede (3,7 nap vagy 29,6 óra) mozgásszervi rendellenesség
következménye volt.
A Fussboden Brandenburg számára ez a következő költségekkel járna:
3 szakmunkás (35 €/óra): 2 664,00 €
1 vezető (100 €/óra): 2 960,00 €
1 gyakornok (23 €/óra): 681,00 €
1 irodai alkalmazott (30 €/óra): 888,00 €
ÖSSZESEN: 7 193,00
Ezen túlmenően további 150 € költséggel vették figyelembe a munka átszervezését, így a vállalkozás
összköltsége 2005-ben (a megelőző intézkedések bevezetése előtt) 7 343,00 € volt.
83
Megelőző egészségügyi intézkedések
A munkavállalók egészségének védelme és a betegségek megelőzése érdekében a vállalkozás úgy döntött,
hogy a munkavállalóknak hátizomerősítő edzéslehetőséget biztosít. Ezen kívül különböző emelőeszközöket
szereztek be.
Az IKK egészségbiztosító szövetség segítségével edzésprogramot dolgoztak ki a hátfájás csökkentésére, és a
krónikus elváltozások megelőzésére. A program másik célja az volt, hogy a munkavállalók megtanuljanak úgy
dolgozni, hogy ne erőltessék meg túlságosan a hátukat.
Hetente egyszer szakképzett edző segítségével foglalkozáson vettek részt (összesen 12 alkalommal), aki
erősítő és nyújtó gyakorlatot tanított nekik, amelyeket otthon és a munka közben is végezhettek. Ezt követően
a vállalkozásnál is ugyanennyi foglalkozást tartottak. Hogy a munkavállalókat emlékeztessék a megfelelő
emelési módszerek alkalmazására a mindennapi életükben, és ne terheljék túl a hátukat, emlékeztetőket
(matricákat) helyeztek el például a szerszámosládákra. Megtanították őket az emelőeszközök megfelelő
használatára és a használatuk fontosságára, amikor az csak lehetséges.
Bonus-malus ösztönző pontrendszert dolgoztak ki. A munkavállalók a gimnasztikai gyakorlatokat például
munkaidőben is végezhették. A munkavállalók így „hátfelügyelőkké” váltak, és biztosították, hogy kollégáik
kövessék az edző utasításait. Aki még mindig nem a megfelelő módon emelte a terheket, a hét „csicskása” lett.
Az egészségbiztosító szövetség minden munkavállalóknak visszatérített egy havi balesetbiztosítási díjat. Éves
felfrissítő tréninget szerveztek, hogy a munkavállalók ne felejtsék el, amit tanultak.
A nehéz szőnyeghengerek szállításához a munkavállalók most emelőrudas targoncát használnak, a bútorokat
pedig molnárkocsival mozgatják. Az emelőberendezések következetes használata és egy új magas polcos
tárolórendszer segíti a munkavállalók mindennapi munkáját.
A beavatkozás költségei költségkategóriánként az általános költségmodell alapján
Beruházási költségek
Erősítő edzés: az IKK egészségbiztosító szövetség fizeti
Felmentés munka alól 0,5 óra x 24 nap:
Szakmunkások (3 x 30 €/óra)
Gyakornok (1 x 23 €/óra)
Irodai alkalmazott (1 x 30 €/óra)
Tulajdonos (1 x 100 €/óra)
ÖSSZESEN: 2 916,00 €
Munkaeszközök:
Magaspolcos állvány: 1 500 €
Használt targonca szőnyegemelő rúddal: 5 000 €
Molnárkocsi: 200 €
Ismétlődő költségek
Éves frissítő erősítő edzés (kb. 1 500 €)
Reggeli mindenkinek (többletköltség nélkül)
84
Mit sikerült elérni?
Az edzéseknek köszönhetően a munkavállalók törzsizomzata jelentősen erősödött. Ugyanakkor az új,
módosított munkafogások és eljárások hátukat nem terheli meg annyira. Az utolsó felmérésen a
munkavállalók egy emberként megerősítették, hogy kevésbé és ritkábban fájt a hátuk.
Ez egyezik az egészségbiztosító szövetség jelentésében szereplő eredménnyel, amiben igazolják, hogy nem
fordult elő hátfájás miatti munkaképtelenség a projekt két évében (2005 és 2006), így betegség miatti távollét
sem.
Öt évvel később (2011-ben) úgy találták, hogy az elmúlt öt évben mindössze egyetlen gerincpanasz
(dorsopathia) fordult elő, amely kétnapi távolléttel járt.
2013-ban Brandenburg úrnak, a vállalkozás vezetőjének módjában állt megerősíteni, hogy az idősebb
szakmunkások mind munkában maradtak a vállalkozásnál 65. életévükig.
Az eredmények gazdasági haszna
A benOSH módszerrel végzett költség–haszon elemzés négy évre, 4% leszámítolási kamatlábbal számolva az
alábbi eredményeket adta:
Megtérülési idő (év): 2,16
A beruházás hozama: 31,00 % Nettó
jelenérték: 6 864,50 €
Nyereségességi index: 1,71
Haszon–költség arány: 1,80
Az intézkedések így még tisztán gazdasági szempontból is sikeresnek bizonyultak. A nem kézzelfogható,
nehezen számítható hatásokat, mint a motiváltság növekedése és a megnövekedett termelékenység, nem
vették figyelembe.
További információk
Sikertényezők
A vállalkozás tulajdonosa, Klaus Brandenburg, szemlátomást elkötelezett volt munkavállalói egészségének
javítása iránt. Ebben támaszkodhatott az erős csapatszellemre, továbbá szakértői támogatást vett igénybe: az
IKK egészségbiztosító szövetség nemcsak a tréning program kidolgozásában és támogatásában segített, hanem
gazdasági ösztönzőt is nyújtott egyhavi biztosítási díj visszatérítésének formájában. A beavatkozás egy másik
sikertényezője az volt, hogy a tréninghez a munkavállalókat felmentették a napi munka alól.
Kiegészítő információ
A vállalkozás folyamatosan éves frissítő foglalkozásokat szervez, bátorítva a munkavállalókat, hogy háterősítő
gyakorlatokat végezzenek a munkahelyen, a megfelelő emelési gyakorlatot alkalmazva.
Átültethetőség
Az ismertetett feltételekkel átültethető.
85
Összefoglalás
A Fussboden Brandenburg több intézkedést tett a hátfájás kiküszöbölésére, például edzésprogramot,
rendszeres gimnasztikai gyakorlatokat, emelőeszközök és motivációs eszközök használatát.
Bebizonyosodott, hogy az intézkedések nemcsak a munkavállalók egészségét javították, hanem gazdasági
értelemben is kifizetődőek voltak.
8. kép: Fizikai felkészítés a Fussboden Brandenburgnál
A szervezet és a kapcsolattartó személy:
az azonosított vagy vélhető
információforrás (ha van, az URL is)
A vállalkozás rövid bemutatása (a
gazdasági szektor, és az alkalmazottak
számának megnevezésével együtt)
Bevezetés
86
9.3.5 5. eset: Steiskal
Rövid leírás
A példa címe és az ország Közúti balesetek megelőzése kiszállítás alkalmával
megnevezése Németország
Steiskal
Eckhardt Schütz, ügyvezető igazgató
Radewisch 160
D-24145 Neumeimersdorf (Németország)
Tel.: + 49 431 54554 20
www.baeckerei-steiskal.de
Támogatta:
ADAC (Allgemeiner Deutscher Automobil Club, Német
Autóklub), biztonságos autóvezetési továbbképzés:
http://www.adac-sh.de/verkehr/fahrsicherheits-training.html
A Steiskal egy középméretű regionális vállalkozás, régóta
tevékenykedik a sütőiparban. Székhelye Kielben,
Németországban található, 60 munkavállalóval.
49 boltot üzemeltetnek Kielben és környékén, további 290
alkalmazottal.
NACE (második, átdolgozott kiadás):
C-10.71: Kenyér; friss pékáru készítése
A beavatkozás rövid
leírása (3-10 mondat)
Keresőszavak (az Ön
saját keresőszavai)
Viszonylag magas volt a sütőipari termékeknek a vállalkozás
boltjaiba és vevőinek történő terítése közben bekövetkezett
közúti balesetek száma. A balesetek számának csökkentése
érdekében a vállalat külön utasítást adott ki, és a
gépkocsivezetőket biztonságos közúti vezetési tanfolyamra
küldte. Az eredmény a balesetek számának jelentős csökkenése
volt a jelentős gazdasági haszon mellett.
esettanulmány, gépjárműbaleset, biztonságos közúti vezetési tanfolyam
Célok Külön utasítást dolgoztak ki, és a gépkocsivezetőket biztonságos közúti vezetési tanfolyamra küldték, hogy az
áru kiszállítása közben bekövetkező balesetek számát csökkentsék, védjék a munkavállalók testi épségét és
csökkentsék a kieső munkaórák számát.
Mit tettek eddig és hogyan?
2009-ben, a beavatkozást megelőzően sok közúti balesetet és számos, emiatt kiesett munkaórát rögzítettek. Kilenc
baleset történt, ami összesen 17 kieső munkanapot okozott. Példaként két balesetet
87
említünk meg: áprilisban egy gépkocsivezető zúzódásokat szenvedett, 14 munkanapot volt betegállományban, egy
másik alkalommal hasonlóan zúzódásos sérüléseket szenvedett egy másik gépkocsivezető, és 21 munkanapot volt
távol.
Ezek az események megnövelték a vállalkozás költségeit, ideértve a munkavállalók túlóráit, akik a sérült
gépkocsivezetőket helyettesítették, a balesetek bejelentését, az elsősegélynyújtást, és a munka átszervezésével
töltött időt. A felmerült költség összesen 47 062,85 € volt.
Egészségvédelmi intézkedések
A vállalkozás elemezte a helyzetet és azt, hogy a balesetek hogyan történtek. Külön közlekedésbiztonsági
utasítást dolgoztak ki. Ezen túlmenően a vállalkozás árukiszállító gépkocsivezetőit biztonságos közúti
vezetési tanfolyamra küldte (egy nap 12 embert). A tanfolyamokat az ADAC tanpályáján, Kiel mellett tartották.
A biztonságos közúti vezetési tanfolyamon a gépkocsivezetők kockázatmentesen próbálhatják ki tudásukat,
valamint járművük képességét. Tapasztalt oktatók felügyelete mellett mindegyik tanuló kipróbálhat többféle
vezetéstechnikát, hogy képessé váljanak bármilyen kritikus forgalmi helyzet megoldására. Az ADAC a
tanfolyam minőségét folyamatosan javította.
A balesetbiztosító szövetség részt vett a képzés finanszírozásában.
A beavatkozás költségei költségkategóriánként az általános költségmodell alapján
A vállalkozás a biztonságos közúti vezetési tanfolyamért 2 300 €-t fizetett.
A közlekedésbiztonsági utasítás kidolgozásának költségét a gépkocsivezetők részére szóló általános utasítás
kidolgozásának költsége tartalmazta.
Mit sikerült elérni?
2010-ben a balesetek száma 35%-kal, 2011-ben 67%-kal csökkent, 2012-ben és 2013-ban pedig egyáltalán nem fordult elő baleset.
Valószínűleg nőtt a termelékenység is, de ezt nem tudtuk számszerűsíteni.
Az eredmények gazdasági haszna
A benOSH eszközzel (lásd itt: www.kooperationsstelle-hh.de/?page_id=52&lang=de) végzett költség–haszon
elemzés, négy évre, 4% leszámítolási kamatlábbal számolva az alábbi eredményeket adta:
Megtérülési idő (év): <1
Belső megtérülési arány: 948,90 %
Nettó jelenérték: 80 152,80 €
Nyereségességi index: 35,85
Haszon–költség arány: 59,10
Az elemzés alapján nyilvánvaló, hogy az intézkedések még szigorú gazdasági szempontból is kifejezetten
hasznosak voltak a vállalkozás számára.
Sikertényezők
A beavatkozás sikerének egy kulcsfontosságú tényezője volt az ADAC tanpályán nyújtott képzés.
Kiegészítő információ
Az intézkedéseket 2014-ben megismétlik.
Átültethetőség
A jelen beavatkozásban ismertetett intézkedések hasonló esetben megvalósíthatók, ahol azonos
professzionális képzési lehetőség áll rendelkezésre.
Összefoglalás
A kiszállítás közbeni közúti balesetek drasztikusan csökkentek egy sor útmutató bevezetését, de főleg a
vezetésbiztonsági tanfolyam elvégzését követően. A megtakarítások jóval meghaladták az intézkedések
bevezetésének költségét.
Beruházás elemzés: számítás
0. év 1 2 3 4
Beruházás 2 300,00 €
Haszon 16 708,32 17 209,56 17 725,85 18 257,63
Éves költségek 2 300,00 2 369,00 2 440,07 2 513,27
Adózás előtti eredmény és értékcsökkenési leírás
14 408,32 14 840,56 15 285,78 15 744,35
Halmozott eredmény 14 408,32 29 248,88 44 534,66 60 279,02
Értékcsökkenési leírás (4 év) -575,00 -575,00 -575,00 -575,00
Adózás előtti eredmény 13 833,32 14 265,56 14 710,78 15 169,35
Adó (40%) -5 533,33 -5 706,23 -5 884,31 -6 067,74
Adózás utáni eredmény 8 299,99 8 559,34 8 826,47 9 101,61
Értékcsökkenési leírás 575,00 575,00 575,00 575,00
Nettó pénzforgalom 8 874,99 9 134,34 9 401,47 9 676,61
Halmozott nettó pénzforgalom 6 574,99 15 709,33 25 110,80 34 787,41
Leszámítolási kamatláb (4%) 4 % 1,04 1,08 1,12 1,17
Jelenlegi érték 8 533,64 8 445,21 8 357,87 8 271,61
Teljes jelenlegi érték 33 608,33
Nettó jelenérték 31 308,33
Leszámítolt éves haszon 63 341,81 16 065,69 15 911,21 15 758,22 15 606,70
Leszámítolt éves költségek 8 719,38 2 211,54 2 190,27 2 169,21 2 148,36
88
89
9.3.6 6. eset: Bouwbedrijf Kamphuis BV
Rövid leírás
A példa címe Munkahelyi megelőző program a munkaképesség
és az ország megnevezése egészség megőrzésére az építőiparban, Hollandia
Kapcsolattartó személy:
A szervezet és a kapcsolattartó
személy: az azonosított vagy
vélhető információforrás (ha van,
az URL is)
TNO (Holland Alkalmazott Tudományos Kutatási Szervezet)
Karen Oude Hengel
Postbus 718
2130 AS Hoofddorp
A vállalkozás rövid bemutatása (a
gazdasági szektor és az
alkalmazottak számának
megnevezésével együtt)
Bouwbedrijf Kamphuis BV M.
Haafkes (igazgató) Beekstraat 3
NL-7678 AZ Geesteren Ov
Ez a kis 50 fős építőipari vállalkozás házépítésre, karbantartásra és
felújításra szakosodott. A beavatkozások idején 36 építőipari
munkavállaló (fizikai dolgozó) dolgozott több építési helyszínen.
Bevezetés
A beavatkozás
rövid leírása (3–10
mondat)
Keresőszavak (az
Ön saját
keresőszavai)
Programot dolgoztak ki a munkavállalók munkaképességének és egészségének
megóvására. A beavatkozás programját a szakmai szervezetekkel és a
tanulmányban részt vevő többi vállalkozással közösen dolgozták ki.
A hat hónapig tartó beavatkozás közben két személyenkénti foglalkozást is
tartottak, ahol gyógytornász segítségével igyekeztek a munka okozta fizikai
terhelés következményeit csökkenteni, a pihenő fontosságára emlékeztető kártya,
és a két gyógytornász vezette foglalkozás növelte a munkások magatartásának
tudatosságát a munkahelyen.
Építőipar, munkaképesség, egészség
Célok
A fenntartható foglalkoztathatóság az építőipar egyik fő kihívása lesz a következő évtizedekben. Mivel az
építőipari munkavállalók általában nagyobb munkaképtelenné válási és egészségkárosodási kockázatot
viselnek, sokuk a hivatalos nyugdíjkorhatár előtt vonul nyugdíjba. Ezért egy megelőző programot vezettek be
a munkavállalók munkaképességének és egészségének megóvására.
90
Mit tettek eddig és hogyan?
Minden munkavállaló számára gyógytornász tartott foglalkozást két alkalommal. A foglalkozások körülbelül 30
percesek voltak. Az első foglalkozáson minden munkavállalóval kérdőívet töltettek ki, melyet 15 perces
munkahelyi megfigyelés követett. Ennek alapján minden munkavállaló számára maximum három, személyre
szóló javaslatot készítettek arról, hogyan csökkentse a ránehezedő fizikai terhelést. A javaslatokat zsebben
elhelyezhető kártyára nyomtatva adták át a munkavállalónak. A második foglalkozáson, melyre négy
hónappal később került sor, a gyógytornász megvitatta a munkavállalóval addigi tapasztalatait, és közösen
értékelték a javasolt módszereket, valamint a gimnasztikai gyakorlatok hatását.
A pihenőidőre emlékeztető kártyát a fáradtság csökkentésének tudatosítására vezették be, rugalmas pihenőidőt
iktattak be, továbbá utasították a munkavállalókat, hogy ilyenkor valóban pihenjenek. A pihenőidőre figyelmeztető
eszköz egy négy lépésből álló folyamatábra, ami a pihenéssel kapcsolatos tanácsokat tartalmaz arról, hogy miként
kell a fáradtságot módszeresen csökkenteni.
A személyi edző vezette foglakozások arra irányultak, hogy az építőmunkások tudatosságát növeljék az építési
helyszíneken. Az első foglalkozáson a munkavállalók összeállították azoknak a dolgoknak a jegyzékét, melyeket
meg szeretnének változtatni a beavatkozási időszakban (például több megbeszélés a művezetőkkel, a célok
elérésének hangsúlyosabb megünneplése és a kevesebb visszahívás). Végül egy akciótervet írtak alá. Négy hónap
elteltével a személyi edző és a munkavállalók megvitatták és megvizsgálták az akciótervet, valamint az elért
eredményeket.
A beavatkozás költségei költségkategóriánként az általános költségmodell alapján
A beavatkozási költségeket azokon a piaci árakon számították ki, amit a vállalkozásnak a beavatkozásért fizetnie
kellett volna. A beavatkozás költségei tartalmazták a gyógytornász és a személyi edző vezette foglalkozások
költségét (az utazásra fordított idő, foglalkozások vezetése az oktatók anyagai díját / árát) és az anyagköltséget
(pihenőidő eszköz, poszterek és zsebméretű tanácsadó kártyák). Az oktatás költségei a kereskedelmi forgalomban
szokásos díjakkal megegyeztek. Az anyagköltségeket számlák alapján becsülték.
A képzés költsége
Gyógytornász kétszeri látogatása
60,00 €
Képzett oktató kétszeri látogatása
53,00 €
Anyagköltség
Pihenőidőre emlékeztető kártya
3,70 €
Poszter 0,10 €
Zsebben elhelyezhető tanácsadó kártya
1,00 €
Munkavállalónkénti összköltség (2) 118,00 €
A négy foglalkozást a munkaterületen tartották a hatályos „eszköztáras oktatási rendszer” részeként. Az
„eszköztáras oktatási rendszer” legalább 10 kötelező biztonsági és egészségügyi képzési foglalkozást tartalmaz a
munkavállalók részére minden évben; ezeket a foglalkozásokat az építőipari munkáltatók szervezik. Az építőipari
vállalatoknak kötelezően részt kell venniük a programban ahhoz, hogy a hivatalos biztonsági és egészségügyi
(2) A programban részt vevő munkavállalók ott eltöltött idejét nem számították be, mert a beavatkozás az eszköztáras oktatási rendszer része volt, amelyeket a
munkáltatók évente legalább 10 alkalommal kötelesek megszervezni.
91
20 %
14 %
14 %
16%
13 %
9 %
12 %
12 %
11 %
15 %
tanúsítványt megkapják. Így a munkavállalók oktatáson történő részvételi idejét a költség-haszon elemzés
nem tartalmazta.
Mit sikerült elérni?
A beavatkozás folyamata és számszerű eredményei:
Mivel a képzést a munkaterületen tartották, az építőmunkások 61%-a a négy foglalkozás közül legalább
három alkalommal jelen volt.
A pihenőidőre emlékeztető kártyát a munkavállalók alig vették igénybe. A tanulmány a programmal
kapcsolatban különböző mértékű megelégedettséget mutatott: a munkavállalók a gyógytornász és a személyi
edző foglalkozásaival közepes mértékben voltak megelégedve, míg a pihenőidőre emlékeztető kártyát nem
találták kielégítőnek. Az építőmunkások 64%-a javasolta az eljárást kollégáinak. A gyógytornász vezette
foglalkozásokat az építőmunkások 76%-a javasolta.
A hatékonyság és számszerű eredmények
A beavatkozás sem a szociális támogatottságot, sem a munka iránti elkötelezettséget nem javította, és nem volt
hatékony a fizikai terhelés csökkentésében, valamint az építőmunkások rehabilitációs igényeiben sem. Ezen
túlmenően nem javult sem a munkaképesség, sem a fizikai és mentális egészségi állapot.
Összességében a mozgásszervi tünetek előfordulásának csökkenése volt tapasztalható a beavatkozási
csoportban az egyik időszaki felmérés alkalmával.
Hátfájásos tünetek gyakorisága.
Kiindulási pont
3 hónap
6 hónap
12 hónap
Nyak/váll tünetek gyakorisága
Kiindulási pont
3 hónap
6 hónap
12 hónap 12 %
Felső végtagi tünetek gyakorisága
Kiindulási pont
3 hónap
6 hónap
92
12 hónap
10 %
Alsóvégtagi tünetek gyakorisága
Kiindulási pont
19 %
3 hónap
10 %
6 hónap
19 %
12 hónap
18 %
Ezen túlmenően a tartós betegállomány előfordulásának csökkenése volt tapasztalható a beavatkozási csoportban.
Kiindulási pont
Nincs/rövididejű
75 %
Hosszú idejű (>5 nap)
25 %
6 hónap
Nincs/rövididejű
82 %
Hosszú idejű (>5 nap)
18 %
12 hónap
Nincs/rövididejű
76 %
Hosszú idejű (>5 nap)
24 %
Az adatok összevetésekor a kontroll csoporthoz képest, akik olyan vállalatok építőmunkásai voltak, ahol nem történt
beavatkozás, a beavatkozási csoportban a mozgásszervi tünetek és a betegállomány nagyobb mértékben csökkentek. Ez
azonban statisztikai szempontból nem volt jelentős.
Az eredmények gazdasági haszna
Megtakarítások
Kevesebb távollét: 760 € munkavállalónként (ha a beavatkozási csoport és a kontroll csoport betegség
miatti távollétének költségeit összehasonlítjuk)
A beruházás hozama
A távollét elmaradása miatti megtakarítás/beavatkozási költségek: 760/118 = 6,4
Így a beavatkozásba fektetett minden 1 € 6,4 € hasznot hozott.
A gazdasági értékelés benOSH eszközben alkalmazott indexei a következők:
93
Megtérülési idő (év) -1,00
Belső megtérülési arány 299,7 %
Nettó jelenérték 363,29
Nyereségességi index 4,08
Haszon–költség arány 6,2
További információk
E beavatkozás kidolgozását és értékelését egy véletlenszerűen kiválasztott, ellenőrzött csoportos vizsgálatról
szóló tanulmányban ismertették: Fenntartható foglalkoztathatóság az építőiparban (Sustainable employability
in the construction industry), szerző: K. M. Oude Hengel.
Átültethetőség
A projekt holland nyelvű jegyzőkönyve elérhető. Ennek ellenére a beavatkozást nagyobb léptékű projektben
nem javasoljuk megvalósítani.
Összefoglalás
Noha a befektetés hasznot hozott, a munkavállalók fizikai, illetve mentális egészségére és munkaképességére
utaló hatást nem észleltek. A beavatkozást tehát nem folytatták nagyobb léptékben a holland építőiparban.
Nagyon érdekes, hogy a mozgásszervi rendellenességek számának és a betegség miatt munkából távol töltött
napok számának nem jelentős csökkentése ellenére a beavatkozás pénzügyi haszonnal járt. Ez a tény, továbbá
az, hogy az építőiparban munkát vállalók inkább jó véleménnyel voltak a beavatkozásról, annak a jele, hogy
fizikai és pszichoszociális munkahelyi tényezőkre összpontosító beavatkozások sikerrel kecsegtetnek.
9. kép: Gyógytornász látogatása
94
10. kép: Pihenőidőre emlékeztető kártya
11. kép: Képzett gyógytornász
Beruházás elemzés: számítás 0. év 1 2 3 4
Beruházás
€
118,00
Haszon
760,00 0,00 0,00 0,00
Éves költségek
0,00 0,00 0,00 0,00
Adózás előtti eredmény és
értékcsökkenési leírás
760,00 0,00 0,00 0,00
Halmozott eredmény
760,00 760,00 760,00 760,00
95
Értékcsökkenési leírás (4 év)
-29,50 -29,50 -29,50 -29,50
Adózás előtti eredmény
730,50 -29,50 -29,50 -29,50
Adó (40%)
-292,20 11,80 11,80 11,80
Adózás utáni eredmény 438,30 -17,70 -17,70 -17,70
Értékcsökkenési leírás
29,50 29,50 29,50 29,50
Nettó pénzforgalom 467,80 11,80 11,80 11,80
Halmozott nettó pénzforgalom
349,80 361,60 373,40 385,20
Leszámítolási kamatláb (10 %) 4% 1,04 1,08 1,12 1,17
Jelenlegi érték
449,81 10,91 10,49 10,09
Teljes jelenlegi érték 481,29
Nettó jelenérték
363,29
Leszámítolt éves haszon 730,77 730,77 0,00 0,00 0,00
Leszámítolt éves költségek 0,00 0,00 0,00 0,00 0,00
96
9.3.7 7. eset: Swinkels
Rövid leírás
A példa címe és az ország megnevezése Ergonómia és biztonság ablaktáblák
beépítésekor, Hollandia
A szervezet és a kapcsolattartó személy:
az azonosított vagy vélhető
információforrás (ha van, az URL is)
Kapcsolattartó személy: Willy Swinkels
Swinkels Glas
Willem Rosestraat 5 NL-
5622 GH Eindhoven
www.swinkelsglas.nl
A vállalkozás rövid bemutatása (a gazdasági
szektor és az alkalmazottak számának
megnevezésével együtt)
A hollandiai Eindhovenben található Swinkels Glas cég az
ágazat egyik vezető vállalkozása, 18 szakképzett üvegessel.
A Swinkels a sérült ablaktáblák cseréjére szakosodott.
Bevezetés
A beavatkozás
rövid leírása (3-10
mondat)
Keresőszavak (az
Ön saját
keresőszavai)
Az ablaktáblák kézzel történő beépítése nehéz fizikai munka, a
biztonságra folyamatosan ügyelni kell. A század első éveiben új
berendezéseket állítottak rendszerbe, ami kisebb fizikai
megerőltetést és biztonságosabb munkát eredményezett. Ma kevés
a teleszkópikus szerszámokat, kosaras emelőt, darut és más
hasonló rendeltetésű gépet használó cég. Ezekkel az eszközökkel
a munkát kis fizikai megterhelés árán, biztonságosan és
versenyképes áron el lehet végezni.
Ergonómia, biztonság, üvegesek
Célok
A Swinkels családi vállalkozás. Az új generáció Willy Swinkels személyében a vállalkozás vezetését 2005-ben
vette át. Eredeti végzettsége közgazdász, de az üvegező szakmunkás képesítéssel is rendelkezik. Egyik
tulajdonsága a másként gondolkodás. A kifejlesztett berendezésen 10 éve kezdett gondolkodni, hogy a
munkát meggyorsítsa és megkönnyítse. Célja az volt, hogy elkerülje a nehéz munka okozta panaszokat.
Drasztikusan átszervezte a munkát, javította munkakörülményeket, különösen ami a fizikai megterhelést és a
biztonságot illeti.
Mit tettek eddig és hogyan?
A változások 2005-ben kezdődtek. Ma majdnem minden munkát mechanikus berendezésekkel végeznek (pl.
daruk, teleszkópos szerszámok és kosaras emelők).
97
A teljes állományt kiképezték az eszközök kezelésére, hogy minőségi és biztonságos munkát végezzenek
(VCA tanúsítvány). Motiváltak abban, hogy felelősséget vállaljanak a munkahelyi biztonságért.
Minden feladat és munkamozzanat végrehajtására tervet készítenek, melyben meghatározzák, milyen
eszközöket és módszert alkalmaznak a feladat biztonságos elvégzésére.
Ha az ügyfél nem hajlandó a daru, teleszkópos szerszám, hidraulikus munkaplatform vagy más szükséges
berendezés bérleti díját fizetni, a vállalkozás visszautasítja a megrendelést.
Meg kell említeni, hogy a biztosítótársaságok által rendelt munkáknál nincs vita a berendezés alkalmazásának
költségéről. Az ilyen viták inkább az egyéni megrendelőknél merülnek fel. Minden munkát elemeznek, hogy
biztonságosan és ergonómiai szempontból hogyan vitelezhető ki. A munka elvégzéséhez szükséges
berendezést és a gépeket bérlik.
A beavatkozás költségei költségkategóriánként az általános költségmodell alapján
Beruházás: (a) a személyzet képzése, ami a szakmunkások kiképzésének normális része, és (b) egy nap
betanítás munkavállalónként, hogy az új munkamódszereket elsajátítsa. A költség nyolc munkaórára 18 fő /
58,50 € órabérrel számolva: 8 424 €.
A vállalkozás úgy döntött, nem ruház be gépekbe és berendezésekbe. Minden megbízáshoz kiválasztják és
bérlik a legjobb berendezést a munka biztonságos és a legkisebb fizikai megerőltetést követelő
elvégzéséhez. A bérleti költséget az ügyfélre hárítják, amit az alacsonyabb órabérrel kompenzálnak. Ennek
eredményeképpen egy átlagos megbízást gépekkel 24%-kal olcsóbban végeznek el, mintha kézzel végeznék.
Például egy mindennapi megbízás, ami lehet egy 103 kg súlyú üvegtábla cseréje, melynek ára 350,00 € .
Manuális munkával négy ember 1,5 óra alatt teszi a helyére, aminek költsége 4 fő együttes 58,50 €
órabérével számolva 351,00 €. A munkát géppel végezve a daru bérleti díja 150,00 €. Ebben az esetben két
ember egy óra alatt el tudja végezni a munkát, ami 117,00 € munkabért jelent. A gépesített módszer
összköltsége 267,00 €. A 351 € és a 267 € különbsége (megtakarítás) 84 €, de nem tulajdonítható teljes
egészben a beavatkozásnak, így az esettanulmányban ezt nem veszik figyelembe.
A gépesített munka további haszna az ablakkeretek kisebb károsodása és a kevesebb törött üveg.
Mit sikerült elérni?
Minden munkát gépesítettek. Ennek hatása a rendkívül alacsony betegség miatti távollét és nullához közelítő
munkahelyi baleseti arány (csak kisebb balesetek fordulnak elő, ami nem okoz távollétet).
A munka biztonságos és a fizikai terhelés határérték alatti. A foglalkozási megbetegedés aránya sok éven át
0% volt. A vállalkozás piaci pozíciója kiváló, gazdaságilag jó. A munkavállalóik létszáma az évek során nőtt.
Az eredmények gazdasági haszna
A tény, hogy a betegség és baleset okozta távollét a Swinkelsnél nulla, a vállalkozásnak rengeteg költséget
takarít meg. A Swinkelsnél a távollét aránya rendkívül alacsony. A Swinkels 2,1% távolléti aránya 2,6%-kal
alacsonyabb, mint az ágazati középérték (4,7%). Ez évi 14 000 € megtakarítást jelent. Nem valószínű
azonban, hogy a távollét alacsony aránya kizárólag a munka biztonságos megszervezésének és
ergonomikus körülményeknek tulajdonítható.
Alább a beavatkozásnak tulajdonítható megtakarítások egy óvatosabb becslése látható. A gépesítés
csökkenti a munkával kapcsolatos mozgásszervi rendellenességeket és a munkahelyi balesetek számát. Az
üvegesek között a távollét 50%-a mozgásszervi rendellenességek miatt fordul elő, és a mozgásszervi
rendellenességek 45%-a a munkával kapcsolatos. Ezért, ha az ágazatban átlagos távolléti arány 4,7%, akkor
1,06% tulajdonítható munkával kapcsolatos mozgásszervi rendellenességnek. Úgy becsülik, a munkahelyi
mozgásszervi rendellenességek 50%-a megelőzhető a munka ergonómiai követelményeknek megfelelő
megszervezésével, ami a távollétet 0,53%-kal csökkenti.
98
Óvatos becslés szerint a munkahelyi balesetek 80%-a megelőzhető munka biztonságos megszervezésével.
A távollét 4%-át a munkahelyi balesetek okozzák, így a 4,7% 3,2%-a (0,15%) megelőzhető távollét.
Így összesen a távollét 0,53% + 0,15% (0,68%-a) elméletileg megelőzhető a munka ergonomikus és
biztonságos megszervezésével. A Swinkels részére ennek értéke évente 12 279,00 €.
A távollét költségei az alábbiak: 0,68% x 18 FTE x 1 760 óra évente x 28,50 € óránként = 6 140 €.
A helyettesítés költségei változatlanok.
Ez összesen 12 279 €.
A Swinkelsnél a megelőzött távollét becsült értéke 12 279 € (óvatos forgatókönyv) és 14 000 € (optimista
forgatókönyv) között ingadozik évente. Az esettanulmányban a 12 279 € összeggel számoltak.
Ezen túlmenően az új eszköz sokkal (kb. 24%-kal) hatékonyabb munkavégzést tesz lehetővé. Ezt az
esettanulmány nem tartalmazta, mert eltakarja a biztonsági eredményeket.
A gazdasági értékelés benOSH táblázatban alkalmazott indexei a következők:
Belső megtérülési arány
19,9 %
Nettó jelenérték
3 402,87
Nyereségességi index
1,40
Haszon–költség arány
1,2
További információk
Csak néhány megoldandó kérdés volt. Először is nem végezhető el minden munka gépekkel a megfelelő
berendezés hiánya miatt. Az elmúlt években újabb és modernebb gépek és berendezések jelentek meg.
A vállalkozás minden feladathoz a legmegfelelőbb berendezést vagy gépet bérli, kezelővel együtt. Ez
megakadályozza az optimálisnál rosszabb megoldás alkalmazását amiatt, mert a vállalkozás tulajdonában
egy meghatározott gép van.
Ma egyértelmű, hogy az innovatív munkavégzés költséghatékony; kezdetben nem ez volt a helyzet, vagy
legalábbis nem volt bizonyítható.
Átültethetőség
Az alapgondolat a „dolgozz okosan” elve, amit bármely vállalkozáshoz alkalmazhat. A Swinkels azonban úgy
döntött, megkülönbözteti magát; csak olyan megbízásokat vállal, amelyek biztonságosan, fizikai megerőltetés
nélkül elvégezhetők. Olyan megoldásokat keresnek, amelyek illeszkednek ehhez a filozófiához. Kivételek
nincsenek: minden munkát okosan kell elvégezni.
99
Összefoglalás
Az ablaktáblák nehezek; a kettős üvegezésű ablaktáblák súlya 25 kg/m2 körüli. A szállítás és beemelés
mechanikus berendezésekkel megoldható. Az üveget egy vákuumos egység emeli fel, ami egy hidraulikus
karhoz vagy daruhoz csatlakozik, mely az üveget fizikai erőkifejtés nélkül az ablakkeretbe emeli.
12. kép: Vákuumos berendezés
13. kép: Ablaktáblák emelése
100
Beruházás elemzés: számítás
0. év 1 2 3 4
Beruházás
€
8 424,00
Haszon 12 279,17 12 647,54 13 026,97 13 417,78
Éves költségek 8 424,00 8 676,72 8 937,02 9 205,13
Adózás előtti eredmény
értékcsökkenés
és 3 855,17 3 970,82 4 089,95 4 212,65
Halmozott eredmény 3 855,17 7 825,99 11 915,94 16 128,58
Értékcsökkenési leírás (4 év) -2 106,00 -2 106,00 -2 106,00 -2 106,00
Adózás előtti eredmény 1 749,17 1 864,82 1 983,95 2 106,65
Adó (40%) -699,67 -745,93 -793,58 -842,66
Adózás utáni eredmény 1 049,50 1 118,89 1 190,37 1 263,99
Értékcsökkenési leírás 2 106,00 2 106,00 2 106,00 2 106,00
Nettó pénzforgalom 3 155,50 3 224,89 3 296,37 3 369,99
Halmozott nettó pénzforgalom
-5 268,50 -2 043,61 1 252,76 4 622,75
Leszámítolási kamatláb (10 %)
4% 1,04 1,08 1,12 1,17
Jelenlegi érték 3 034,14 2 981,60 2 930,46 2 880,68
Teljes jelenlegi érték 11 826,87
Nettó jelenérték 3 402,87
Leszámítolt éves haszon 46 550,76 11 806,89 11 693,36 11 580,93 11 469,57
Leszámítolt éves költségek 31 935,68 8 100,00 8 022,12 7 944,98 7 868,59
101
9.3.8 8. eset: Stijlvolle Tuinen
Rövid leírás
A példa címe és az ország megnevezése Nehéz hasábok? Vákuumos emelés! (Hollandia)
A szervezet és a kapcsolattartó személy:
az azonosított vagy vélhető
információforrás (ha van, az URL is)
Edwin van der Weijden, Stijlvolle
Tuinen
Bethelehemlaan 18, 2181 HN Hillegom
[email protected] www.stijlvolletuinen.nl
Tel.: + 31 (0)23 58 48 808
A vállalkozás rövid bemutatása (gazdasági
szektor és az alkalmazottak számának
megnevezésével együtt)
A Stijlvolle Tuinen egy hollandiai kertészeti kisvállalkozás. A
beavatkozás idején 4 állandó alkalmazottja volt.
Bevezetés
A beavatkozás
rövid leírása (3-10
mondat)
Keresőszavak (az
Ön saját
keresőszavai)
A beavatkozás célja a térburkoló munkák okozta fizikai megterhelés (emelés) csökkentése
volt A berendezés vákuum segítségével emeli fel a építőelemeket, és lehetővé teszi, azokat
két munkavállaló kényszertesthelyzet nélkül felemelje és helyére rakja.
Fizikai munka, kertészkedés, emelés, vákuum, mozgásszervi tünetek
Célok
A kertészek számára az egyik legmegerőltetőbb munka a térburkolás. A kertészek ekkor nehéz burkoló kőlapokat
és szegélyelemeket mozgatnak. A vállalkozás tulajdonosa, szintén a kertészek egyike, úgy találta, hogy a
térburkolás, különösen nagyobb elemekkel, fizikailag túlságosan megerőltető.
A vevők egyre gyakrabban kérnek nagyobb méretű és nehezebb burkolólapokat (20-140 kg között). Mivel
Hollandiában sok kert kicsi és a talaj egyenetlen, illetve a kövek túl nagyok, a munkavállalóknak kézzel kell a
burkolólapokat mozgatniuk. A beavatkozás elején a cég legtöbb munkavállalója hátfájásról panaszkodott. A
betegség miatt a távollét elérte a munkanapok számának 3,82 %-át.
Ezért van der Weijden úr és munkavállalói olyan eszközt kerestek, amely csökkentené a nehéz elemek
mozgatásának terhét és bármelyik kertben használható.
102
Mit tettek eddig és hogyan?
Sok eszköz létezik munka fizikai terheinek csökkentésére. Ezek legtöbbje azonban a munkavállalók
gyakorlatában nem volt fenntartható vagy használata kényelmetlen volt. Végezetül, a vállalkozás talált egy jó
minőségű eszközt, ami fenntartható és praktikus volt. A vállalkozás először bérelte a berendezést, hogy
használatát kitapasztalja. Miután az összes munkavállaló jelentette, hogy elégedettek az eszközzel, a cég
megvette azt.
A megvalósítás így egy ilyen beavatkozás fontos szempontja. Megjegyzendő, hogy a munkavállalóknak
szükségük volt némi képzésre, hogy az eszközt használni tudják. Különösen a fiatalabb munkavállalók
húzódoztak kezdetben a használatától. Ennél a cégnél, mivel maga a tulajdonos is kertész, könnyű volt a jó
példával elöl járni.
Az eszköznek van néhány hátránya is, például: (a) az eszközt rendszeresen meg kell tisztítani, (b) az eszköz
használatával továbbra is együtt jár némi nehéz fizikai munka, mivel tömege 14 kg, és (c) az eszközzel nem
lehet szennyezett vagy porózus köveket emelni.
A beavatkozás költségei költségkategóriánként az általános költségmodell alapján
A kezdeti beruházás értéke 1 952 €. A vákuumos emelő ára 1 400 € volt, a négy délutánon át tartó képzés a
négy munkavállaló részére 552 €-ba került (34,50 € munkavállalónként). A teljes értékcsökkenés (négy év
alatt) évi 488 €. Az éves költségek 39 € kamatból, 100 € karbantartásból, 25 € biztosítási díjból és 35 €
energiaköltségből tevődtek össze. Az éves összköltség 687 €.
Ennek eredményeképpen a vállalkozásnál hatékonyabb lett a munka, így a beruházás értékét ki lehetett
termelni. Az eszközt évente kb. 10 alkalommal használják, a munka hatékonyságát kb. 40%-kal növeli. Ezért
ahelyett, hogy ez a 10 megbízás 400 munkaórába kerüljön, a vákuumos emelővel a cég mindössze 240 órát
tölt a megbízások kivitelezésével. Ez 160 óra megtakarítás, óránként 34,50 €, vagyis évente 5 520 €.
Mit sikerült elérni?
A dolgozók fizikai megterhelése csökkent, amikor az eszközt térburkolási munka közben használták. A
munkavállalók továbbá elégedettek voltak a munkájukkal. Az eszköz javította a biztonságot a
munkahelyszíneken, mivel a kéz- és ujjsérülések valószínűsége csökkent. A térburkolási munka így is nehéz
tárgyak emelésével jár, de kevesebbet kell hajladozni és kevesebbet kell kényelmetlen testtartásban dolgozni.
A térburkolást jobb minőségben végzik, mert a köveket könnyebb vízszintesen elhelyezni. Ezért a
beavatkozás sikereleme a kevesebb megsérülő kő. Emellett, mivel a köveket vákuum emeli felülről, a
munkavállalók a burkolást hatékonyabban tudják végezni.
Az eredmények gazdasági haszna
A vákuumos emelő ára egy évnél rövidebb idő alatt megtérült.
Költség–haszon elemzés eredménye
Megtérülési idő (év)
<1,00
Belső megtérülési arány
157,3%
Nettó jelenérték
9 749,80
103
Nyereségességi index 5,99
Haszon–költség arány 4,6
További információk
A jelen esettanulmányt már más formában közzétették.
Jong, T. de, Hiemstra, S., ‘Heavy slabs? Vacuum lifting!’, in Good practices: From heavy to sustainable
working, TNO, 2013.
Átültethetőség
A vákuumos emelés könnyen alkalmazható más kertészeti vállalkozásoknál is (az eszköz bérelhető vagy
megvásárolható). Az eszköz azonban használható más ágazatokban is, például az építőiparban.
Egy új eszközbe beruházni egy kis vállalkozás számára igen nagy döntés. Az eszköz bérlésének lehetősége,
egy ideig legalábbis, fontos szempont volt. Pozitív tapasztalatok után a vállalkozás az eszközt megvásárolta.
Összefoglalás
A kertészek számára az egyik legmegerőltetőbb feladat a térburkolás. Napjainkban egyre több vevő választ
nagy méretű és nehéz követ, ami a munkát még fáradságosabbá teszi.
Egy kertészeti vállalkozás, ezt a trendet tapasztalva, beszerzett egy vákuumos emelőberendezést, melynek
segítségével két munkavállaló nagy súlyú köveket tud megemelni. Nemcsak a munkások fizikai megterhelése
csökkent, a térburkolás minősége és a munka hatékonysága is javult. A költség-haszon elemzés megmutatta,
hogy az eszközbe fektetett tőke kevesebb, mint egy év alatt megtérül.
14. kép: Vákuumos emelőberendezés
104
Beruházás elemzés: számítás 0. év 1 3 4
Beruházás €
1 952,00
Haszon 5 520,00 5 856,17 6 031,85
Éves költségek 687,00 728,84 750,70
Adózás előtti eredmény és értékcsökkenési leírás
4 833,00 5 127,33 5 281,15
Halmozott eredmény 4 833,00 14 938,32 20 219,47
Értékcsökkenési leírás (4 év) -488,00 -488,00 -488,00
Adózás előtti eredmény 4 345,00 4 639,33 4 793,15
Adó (40%) -1 738,00 -1 855,73 -1 917,26
Adózás utáni eredmény 2 607,00 2 783,60 2 875,89
Értékcsökkenési leírás 488,00 488,00 488,00
Nettó pénzforgalom 3 095,00 3 271,60 3 363,89
Halmozott nettó pénzforgalom 1 143,00 7 596,59 10 960,48
Leszámítolási kamatláb (10 %) 4% 1,04 1,12 1,17
Jelenérték 2 975,96 2 908,44 2 875,47
Teljes jelenérték
Nettó jelenérték 9 749,80
Leszámítolt éves haszon 20 926,51 5 307,69 5 206,11 5 156,05
Leszámítolt éves költségek 2 604,44 660,58 647,93 641,70
105
9.3.9 9. eset: Kwekerij de Lindenborg
Rövid leírás
A példa címe és Uborkatermesztés hatékonyan és egészségesen,
az ország megnevezése Hollandia
A szervezet és a kapcsolattartó
személy: az azonosított vagy
vélhető információforrás (ha
van, az URL is)
Kapcsolattartó személy: Twan Prinse
Kwekerij de Lindenborg Sprundelsebaan 35
4838 GM Breda
Hollandia
www.delindenborg.nl
Kapcsolattartó személy: Cor Taks Taks
Tuinbouwtechniek BV Leursebaan 304
4839 AN Breda
Hollandia
www.taks.nl
A vállalkozás rövid bemutatása
(a gazdasági szektor és az
alkalmazottak számának
megnevezésével együtt)
A vállalkozás két teljes munkaidős alkalmazottat foglalkoztat, egy
szabadúszó munkavállalót, valamint a munka mennyiségétől függően
rugalmas munkaidejű bérmunkásokat. A vállalkozás székhelye
Hollandiában van és uborkatermesztésre szakosodott.
Bevezetés
A beavatkozás rövid
leírása (3-10 mondat)
A beavatkozás célja egy régi, sok rekeszes (kb. 16) kocsi cseréje volt, amelybe a frissen
szedett uborkát teszik. Az új rendszer egy újfajta, két fix konténeres kocsi, amelyre még
egy extra egység is felhelyezhető. Mindegyik konténernek mozgatható feneke van, így a
munkavállalóknak nem kell túlságosan lehajolniuk. A munkavállalóknak nem kell a korábbi,
kényszertesthelyzetet felvenni, ugyanakkor az uborka rekeszbe helyezése kényelmesebb.
Ráadásul az uborkát is kíméletesebben kezeli. Emellett a rendszert úgy tervezték, hogy a
rekeszeket automatikusan a feldolgozó gépbe ürítse.
Keresőszavak (az
Ön saját Egészség, uborka, fizikai munkaterhelés, kocsi, hatékonyság
keresőszavai)
106
Célok
Az uborka szedése és feldolgozása nehéz fizikai munka. A munkavállalóknak fel kell emelni és arrébb kell
vinni az uborkával teli rekeszeket, kényelmetlen testtartásban, továbbá sok ismétlődő mozdulatot kell
végezniük hosszú időn át, minden nap. Az uborka leszedése, az uborkás rekeszek mozgatása és
kiválogatásuk a fizikailag legmegterhelőbb feladatok. A rekeszek mozgatására nem volt technológia. A
korábban kifejlesztett megoldások nem voltak hatékonyak.
2010-ben a vállalkozás tervbe vette, hogy területét 1,7 hektárról 3 hektárra növeli. A üvegház területének
növekedése miatt a vállalkozás igazgatója új szüretelő és feldolgozó rendszerbe ruházott be, két okból: (a)
növelni akarta a hatékonyságot nagyobb mennyiségű uborka leszedésével, és (b) a munkavállalóknak
fizikailag kevésbé megterhelő munkát akart adni. A fizikailag megterhelő munka mennyiségének csökkentése
különösen fontos volt a munkavállalók számára, mivel túlnyomó részük (a rugalmas foglalkoztatású
bérmunkásokkal együtt) az idősebb korosztályhoz tartozott. Emellett az igazgató a termelési folyamat
hatékonyságát is javítani kívánta. Más szavakkal több uborkát akart termelni, kevesebb selejttel.
Mit tettek eddig és hogyan?
Az új rendszert egy üvegházi műszaki megoldásokra specializálódott partnercéggel közösen dolgozták ki. A
szintén bredai székhelyű Taks Tuinbouwtechniek már kidolgozta a rendszer koncepcióját, és épp kereste a
céget, ahol a gyakorlatban is megépítheti, és ha szükséges, módosíthatja is a berendezést. Számos
prototípust próbáltak ki a gyakorlatban. A végleges prototípus nemcsak a fizikailag megerőltető feladatokat
tette könnyebbé, hanem a munka hatékonyságát is növelte (kevesebb munkaóra szükséges adott
mennyiségű uborka betakarításához és kiválogatásához).
Az új rendszer egy újfajta, két fix konténeres kocsiból áll, amelyre még egy extra konténer is felhelyezhető.
Mindegyik konténernek mozgatható a feneke, így a munkavállalóknak nem kell túl sokat hajolniuk. A
munkavállalóknak nem szükséges a korábbi, kényszertesthelyzetet felvenni, ugyanakkor az uborka rekeszbe
helyezése kényelmesebb. Ráadásul az uborkát is kíméletesebben kezeli. Emellett a rendszert úgy tervezték, hogy
a rekeszeket automatikusan a feldolgozó gépbe ürítse.
A rendszer sikere a szállító és a vállalkozás együttműködésének eredménye volt, amely életre hívta azt a műszaki
megoldást, amely mind a munkavállalók, mind az igazgató számára megfelelő volt. A két vállalkozás szoros
együttműködése azt jelentette, hogy az új rendszer gyorsan bevezethető.
A beavatkozás költségei költségkategóriánként az általános költségmodell alapján
A beruházás új felépítésű kocsikból és egy új uborkafeldolgozó rendszerből állt. A személyzet képzéséhez
nem kellett több idő.
A berendezés kifejlesztésének és telepítésének költségét az uborkatermesztőre hárítják, amit az alacsonyabb
munkaköltséggel kompenzálnak. Az új rendszer kifejlesztése és telepítése 172 000 €-ba került. A fenti összeget 4
év alatt írták le, évenként 43 000 €-t. A kamat 3,6% volt, ennek éves költsége pedig 6 192 €. Más éves költség a
karbantartás volt, évi 3 440 €. A teljes éves költség az első évben 52 632 €, a következő évben ennél kissé
magasabb a 3%-os infláció miatt. Másrészt egyes betegállományi költségeket elkerültek, valamint csökkent a
szedés és a válogatás költsége is.
A munka okozta mozgásszervi rendellenességek miatti távollét aránya 0,61% volt, ami 20 %-os csökkenést
jelentett. Ez munkavállalónként évente két órával kevesebb betegállományt jelent. Áltagosan 20 fős
munkáslétszámmal számolva ez 40 órás megtakarítás. A helyettesítési költséget is beszámítva ez évente
1 360 € megtakarítás.
A szedés hatékonysága 15%-kal, a válogatásé 5%-kal nőtt. Ez azt jelenti, hogy évente 2 932 órát sikerült
megtakarítani, ami 17 € órabérköltséggel számolva évi 49 852,50 €.
A beruházás kevéssel több, mint négy év alatt megtérült.
107
Mit sikerült elérni?
Meghatározott számú uborka leszedéséhez és válogatásához szükséges munkaórák száma az új
rendszerben csökkent.
A számszerű eredmények a munkavállalókra kedvező hatást gyakoroltak.
A munka fizikailag kevésbé megterhelő lett (kevesebbet kell emelni, és nem kényelmetlen a testtartás).
A fenntartható foglalkoztathatóság növekedett a munkavállalók között.
A munkavállalók közérzete a munkaidőben jobbá vált.
Az uborka feldolgozása hatékonyabb lett, leszedéséhez és feldolgozásához pedig kevesebb idő is elegendő volt.
A beavatkozás előnyös az uborka minőségére is, a selejt mennyisége csökkent. Ezen túlmenően az uborka
csomagolása is kevésbé megterhelő munkává vált.
Az eredmények gazdasági haszna
A beruházás alig valamivel több, mint négy év alatt megtérült.
Költség–haszon elemzés eredménye
Megtérülési idő (év) >4
Belső megtérülési arány -30,0 %
Nettó jelenérték -112 794,63
Nyereségességi index 0,34
Haszon–költség arány 0,5
További információk
A jelen esettanulmányt már más formában közzétették.
Jong, T. de, ‘Harvest cucumbers easier’ in Good practices: From heavy to sustainable working, TNO, 2013.
Átültethetőség
Ez a projekt bármely hasonló vállalkozáshoz átültethető. A haszon nyilvánvaló.
Összefoglalás
Az uborka szedése és feldolgozása nehéz fizikai munka. Mivel munkásai öregszenek, egy holland uborkatermesztő
egyre több mozgásszervi panasszal szembesült a kényszertesthelyzet, a folyamatosan ismétlődő mozdulatok és a
tele ládák emelése miatt. Ezért a szállítóval együtt kidolgozott egy új rendszert, amellyel könnyebb az uborka
szedése és feldolgozása. Az elképzelés kidolgozását és a prototípusok kipróbálását követően egy ergonomikus
konténerrel felszerelt új rendszert fejlesztettek ki, amely nem csak egészségesebb volt a munkavállalók számára,
hanem hatékonyabb is a termelésben (a szedést és a válogatást tekintve is).
108
Ez a két haszon megkönnyítette a megvalósítást. Az eredmények megmutatták, hogy a beruházás kevéssel
több, mint négy év alatt megtérült.
15. kép: Az uborkaszedés
16. kép: Az uborka válogatása
109
Beruházás elemzés: számítás
0. év 1 2 3 4
Beruházás €
172 000,00
Haszon 51 212,50 52 748,88 54 331,34 55 961,28
Éves költségek 52 632,00 54 210,96 55 837,29 57 512,41
Adózás előtti eredmény és értékcsökkenési leírás
-1 419,50 -1 462,09 -1 505,95 -1 551,13
Halmozott eredmény -1 419,50 -2 881,59 -4 387,53 -5 938,66
Értékcsökkenési leírás (4 év)
-43 000,00 -43 000,00 -43 000,00 -43 000,00
Adózás előtti eredmény -44 419,50 -44 462,09 -44 505,95 -44 551,13
Adó (40%) 17 767,80 17 784,83 17 802,38 17 820,45
Adózás utáni eredmény -26 651,70 -26 677,25 -26 703,57 -26 730,68
Értékcsökkenési leírás 43 000,00 43 000,00 43 000,00 43 000,00
Nettó pénzforgalom 16 348,30 16 322,75 16 296,43 16 269,32
Halmozott nettó pénzforgalom
-155 651,70
– 139 328,95
– 123 032,52
– 106 763,20
Leszámítolási kamatláb (10 %)
4% 1,04 1,08 1,12 1,17
Jelenérték 15 719,52 15 091,30 14 487,47 13 907,09
Teljes jelenérték 59 205,37
Nettó jelenérték -112 794,63
Leszámítolt éves haszon
194 148,39 49 242,79 48 769,30 48 300,36 47 835,94
Leszámítolt éves költségek 199 529,77 50 607,69 50 121,08 49 639,15 49 161,85
110
9.3.10 10. eset: Üvegtáblák mozgatása
Rövid leírás
A példa címe és az ország Biztonságos javítóeszköz üvegházakhoz, Hollandia megnevezése
A szervezet és a
kapcsolattartó személy: az
azonosított vagy vélhető
információforrás (ha van, az
URL is)
Glass Handling Technic
Naaldwijkseweg 5-A 2291
PA Wateringen
Kapcsolattartó személy: John Bergman Tel.: +
31 (0)174 290717
http://www.ghtec.nl/eng/index.html
A vállalkozás rövid
bemutatása (a gazdasági
szektor és az
alkalmazottak számának
megnevezésével együtt)
A Glass Handling Technic a mezőgazdaságban tevékenykedő három szervezet
közös vállalkozása. Egy cégcsoport felkérte őket arra, hogy fejlesszenek ki egy
szerkezetet, amivel a üvegházak tetőzetének javítását biztonságosan elvégezhetik,
és vonatkozó valamennyi érvényben lévő szabványnak megfelel. A vállalkozásban
tömörülő szakértelem szoros együttműködést és munkát eredményezett. A csoport
résztvevői a következők: Batist Aluminium Constructions, TST Total Service, és
Van der Waay Machine Constructors.
Bevezetés
A beavatkozás
rövid leírása (3-10
mondat)
Keresőszavak (az
Ön saját
keresőszavai)
A üvegházakban kedvezőtlen klimatikus viszonyok között is eredményesen termeszthető
sokféle haszonnövény, például paradicsom, uborka és virágok. Új üvegház felállításakor
extra beruházásként a termesztő több szervizkocsi közül választhat. Ez a
futókocsi/munkaplatform a üvegház tetőszerkezetén mozog. Ebből a kocsiból a melegház
teljes felülete biztonságosan és kényelmesen elérhető, könnyen szerelhetők és cserélhetők
az üvegtáblák, továbbá más javítás és a karbantartás is végezhető.
Biztonság, üvegház, építés, eleségnövények termesztése
Célok
Saját munkavállalói biztonsága érdekében az üvegház építő vállalkozás szereli fel a szervizkocsit. Ennek a
többletköltségét azonban a üvegház tulajdonosának kell állnia. Elképzelhető, hogy az illető csak a magasabb
beruházás anyagi terhét látja, és nem a biztonságot értékeli. Az építő vállalkozás be akarta bizonyítani a
szervizkocsi gazdaságosságát a üvegház tulajdonosok előtt.
111
Mit tettek eddig és hogyan?
A szervizkocsit egy több cégből álló konzorcium fejlesztette ki. Az AVAG (az üvegházi kertészet építési
vállalkozóinak és szerelő cégeinek szakmai szervezete) segítségével egy költség-haszon számító táblázatot
készítettek, hogy meggyőzzék a munkavállalókat a biztonságos építés hasznáról, nemcsak az építő
vállalkozás, hanem saját növénytermesztő vállalkozásuk haszna szempontjából is. Kifejlesztettek egy
általánosan használható szerkezetet az összes üvegházi építési feladathoz; kikísérleteztek 12 különböző
biztonságos munkamódszert, melyek azt mutatták, hogy a szerkezet használható. Kísérleteket végeztek a
üvegház tetőzetén mozgó szervizkocsival biztonsági üvegtáblák és folyékony permetezőszer- csővezeték
beépítésére és karbantartására.
Nem minden eset volt pénzügyileg gazdaságos, de rávilágított arra, hogy a biztonságnak megvan az ára.
Megjegyzendő, hogy a számításokban a balesetek költségét nem veszik figyelembe, mivel a kísérleti
időszakban nem történt baleset. Hosszú távon nem ismert egy baleset előfordulásának valószínűsége, így a
lehetséges baleset költségei nehezen becsülhetők.
A beavatkozás költségei költségkategóriánként az általános költségmodell alapján
Az egyik számítás egy 4 hektáros, paradicsom termesztésére használt üvegházat vizsgál. A szervizkocsira
fordított többletberuházás összege a kiegészítő építési tevékenységgel együtt mintegy 30 000 €. A
szervizkocsi gazdaságos élettartama 10 év. A beruházás kamata 6%, ami extra értékcsökkenési
költségekkel, valamint évi 3 990 € kamatköltséggel jár. Az éves karbantartási díj 250 €.
A szervizkocsit több feladatra használják, például:
a) Az üvegház tetejét fedő üveglapok tisztítására. Ezt évente egyszer végzik el. A szervizkocsival ezt
egy munkavállaló két nap alatt (biztonságosan) el tudja végezni, éves költsége 560 €. A
szervizkocsi nélkül a munkavállalónak az üvegház acélgerendáin kellene egyensúlyoznia. A
munka egy munkavállaló 10 napját veszi igénybe és évi 2 800 € költséget jelent.
b) Esőcsatornák tisztítása. Ezt évente végzik el. A szervizkocsival ez három nap alatt, 840 €
költséggel elvégezhető. A szervizkocsi nélkül öt napot vesz igénybe, költsége 1 400 €.
c) Az üveg bevonása árnyékoló festékkel. Ezt szintén évente végzik el. A szervizkocsival ez nyolc
órát vesz igénybe, költsége 280 €. A szervizkocsi nélkül 16 órát vesz igénybe, költsége 560 €.
d) Törött üvegtáblák cseréje. Erre évente átlagosan négy alkalommal van szükség. A
szervizkocsival az üvegtáblák az üvegház teteje felől cserélhetők, a javítást esetenként két
munkavállaló öt óra alatt el tudja végezni, míg a szervizkocsi nélkül a cserét belülről kell végezni,
ekkor négy emberrel hét órát vesz igénybe. A munkaköltségek szervizkocsival 1 814 €-ra rúgnak,
nélküle az összeg 5 184 €. Ha az üveget belülről cserélik, fennáll a veszélye, hogy kár keletkezik
a növényekben, esetenként átlag 100 € költséggel , ami évente 400 €. Ezen túl, ha a munkát
belülről végzik, az üvegházat fertőtleníteni kell, a mi esetenként 45 €, évente180 € költséget
jelent.
Mit sikerült elérni?
A szervizkocsival végzett munka sokkal biztonságosabb a hagyományos módszernél (az üvegház gerendáin
kellene végiggyalogolni). A szervizkocsi használata továbbá gazdaságos. A fizikai terhelés csökken, a
szervizkocsival végzett munka kényelmesebb.
112
Az eredmények gazdasági haszna
Az eredményként adódó költség-haszon számítás alapján a biztonsági üveg alkalmazása
évente 3 280 € megtakarítást eredményez.
A költség-haszon elemzés eredménye
Megtérülési idő (év) >4
Belső megtérülési arány -14,0 %
Nettó jelenérték -11 649,56
Nyereségességi index 0,61
Haszon–költség arány 0,6
További információk
A szervizkocsi elnyerte a 2011-es Dutch Good Practice Award (Holland Jó Gyakorlat Díj) díjat, melyet az EU-OSHA
ítél oda.
További információért tekintse meg a következőket: https://osha.europa.eu/fop/netherlands/en/Nieuws/nl focal
point/dutchgood-practice-winners-2010/?searchterm=repair shuttle.
Átültethetőség
A számítási táblázat bármilyen, üvegház biztonságos építésével kapcsolatos feladatra használható. A nem
biztonságos munkával összehasonlítva nem minden biztonságos munkamódszer gazdaságos. Alapvetően a
biztonságos munka költsége nem lehetne vita tárgya, de mindnyájan tudjuk, hogy a valóságban a
vállalkozások tulajdonosai a beruházások és költségek minimalizálására törekednek.
Összefoglalás
Az üvegházak építése és karbantartása veszélyes lehet. Az évek során az üvegházakban használt
üvegtáblák mérete megnőtt, ami súlyosbította a biztonsági kockázatokat és növelte a fizikai terhelést az
üvegtáblák beemelésekor építés közben, valamint később, a törött üvegtáblák cseréjekor.
A szervizkocsit úgy fejlesztették ki, hogy az ilyen feladatokat biztonságosan el lehessen vele végezni. Noha a
szervizkocsi jelentős beruházásnak minősül, a költség-haszon számítás nyereséget ad eredményül, ami
ösztönözheti az üvegház tulajdonosát a beruházás megvalósítására.
17. kép: Üvegház építés és karbantartás
18. kép: Kocsijavítás
Beruházás elemzés: számítás
0. év 1 2 3 4
€
Beruházás
30 000,00
Haszon 7 520,00 7 745,60 7 977,97 8 217,31
Éves költségek 4 240,00 4 367,20 4 498,22 4 633,16
Adózás előtti eredmény
és értékcsökkenés 3 280,00 3 378,40 3 479,75 3 584,14
Halmozott eredmény 3 280,00 6 658,40 10 138,15 13 722,30
Értékcsökkenési leírás (4 év) -7 500,00 -7 500,00 -7 500,00 -7 500,00
Adózás előtti eredmény -4 220,00 -4 121,60 -4 020,25 -3 915,86
Adó (40%) 1 688,00 1 648,64 1 608,10 1 566,34
Adózás utáni eredmény -2 532,00 -2 472,96 -2 412,15 -2 349,51
Értékcsökkenési leírás 7 500,00 7 500,00 7 500,00 7 500,00
Halmozott nettó pénzforgalom 30 000,00 4 968,00 5 027,04 5 087,85 5 150,49
Halmozott nettó pénzforgalom –25 032,00 –20 004,96
–14 917,11
113
-9 766,62
114
Leszámítolási kamatláb (10 %) 4% 1,04 1,08 1,12 1,17
Jelenérték
4 776,92 4 647,78 4 523,08 4 402,66
Teljes jelenérték
18 350,44
Nettó jelenérték
-11 649,56
Leszámítolt éves haszon 28 508,58 7 230,77 7 161,24 7 092,38 7 024,19
Leszámítolt éves költségek 16 073,99 4 076,92 4 037,72 3 998,90 3 960,45
115
9.3.11 11. eset: Nota Straatmakers
Rövid leírás
A példa címe és A térburkolás gépesítése csökkenti a fizikai terhelést
az ország megnevezése Hollandia
A szervezet és a
kapcsolattartó személy: az
azonosított vagy vélhető
információforrás (ha van, az
URL is)
Kapcsolattartó személy: Albertus de Vries, Nota
Straatmakers BV Wagenmakersstraat 18 8601 VA
Sneek
Tel.: +31(0)515 443816
http://www.notastraatmakers.nl/
A vállalkozás rövid
bemutatása (a gazdasági
szektor és az
alkalmazottak számának
megnevezésével együtt)
A Nota Straatmakers (Paviours) céget 1992-ben alapították. A vállalkozás
gyorsan fejlődött, mind a minőségi munkának, mind két fúziónak köszönhetően. A
cég ma kb. 150 alkalmazottal dolgozik, és az ágazat legnagyobb vállalkozása
Hollandiában. Fő tevékenységük a kis területek burkolása (térburkoló kövekkel).
Saját szakképzési programot dolgoztak ki, melyet a szakképző intézetekkel
együttműködve szerveznek meg.
Bevezetés
A beavatkozás rövid
leírása (3-10 mondat)
Keresőszavak (az Ön
saját keresőszavai)
A térburkolat készítése nehéz fizikai munka. A kézi erővel végzett munkák közül ezt a
tevékenységet a négy leggyakrabban hátfájást okozó szakma között tartják számon.
2005-ben a Nota gépesített munkamódszereket vezetett be, eleinte a járdaszegélykövek
(tömegük 100-140 kg vagy több) elhelyezéséhez. Ezt hamarosan a térburkoló kövek
fektetésének, szállításának, valamint az útprofil kialakításának (az útfelület domború, hogy
az esővíz lefolyhasson) gépesítése követte. A Nota ma számos gépet használ a
munkakörülmények optimalizására.
Ergonómia, biztonság, útépítés, térburkolat készítők.
Célok
A Nota családi vállalkozás. A főtulajdonos, Toussaint Nota, elkötelezett híve a folyamatos innovációnak.
„Szakmánk lassan múzeumba illővé válik, ha nem javítunk a munkaszervezésen.” Biztosítani szeretné, hogy a
munka ne erőltesse meg túlságosan a munkavállalókat, és védje egészségüket. „Hollandiában évente kb. 400
burkoló válik véglegesen munkaképtelenné munkabaleset miatt. Ez elfogadhatatlan.”
Feltételezzük, nem könnyű a biztonságos és egészséges állapot fenntartása. A gépekkel és mechanikus
eszközökkel végzett munka drágább, mint a manuális, ezért a munkaszervezésre kell összpontosítani. Az
országos előírások megkövetelik, hogy az út tulajdonosa (rendszerint egy közösség) írja elő, hogy a
munkát miként végezzék, kézzel vagy géppel, hogy a tisztességtelen piaci magatartást megelőzzék. A
munkafelügyelet biztosítja, hogy ne végezzenek túl sok manuális munkát, de egyes magánvállalkozások
továbbra is próbálnak rendkívül nyomott árakkal versenyezni.
116
Mit tettek eddig és hogyan?
A változások a vállalkozásnál 2005-ben kezdődtek. Ma a legtöbb munkát mechanikus eszközökkel végzik:
burkológépekkel és markolókkal. A társaság számos gépet szerzett be.
A teljes személyzet felkészítették, hogy minőségi teljesítményt nyújtson, ügyelve a biztonságra (mindegyikük
rendelkezik VCA tanúsítvánnyal, vagy dolgozik annak megszerzésén). A vállalkozás saját kiképző
létesítményekkel rendelkezik, többek között egy nagy földterülettel is, ahol a gyakorlati oktatás folyik.
A beavatkozás költségei költségkategóriánként az általános költségmodell alapján
A kezdeti gép- és berendezés beszerzések jelentősek voltak: öt gép 125 000 € egységáron, továbbá öt
markológép 40 000 € egységáron, összesen 825 000 €. Az értékcsökkenés ideje négy év.
További költségként jelentkezett az éves karbantartás (2 500 €), berendezések (1 000 €) valamint a
munkavállalók oktatása (5 840 €).
Gépekkel dolgozva a csapat szükséges létszáma négy fő. Ha kézi munkát végeznek, a csoportban csak két
burkoló dolgozik. A két további burkoló költségét a vevő állja, így az esettanulmány nem veszi őket
figyelembe.
Mit sikerült elérni?
A munkát gépesítik, ha az ügyfél ezt hajlandó megfizetni. Pénzügyi szempontból (a vevő szemszögéből
nézve), a géppel végzett munka nem veheti fel a versenyt a kézi munkával. A gépesített munka haszna a
következő:
Védi a térburkoló munkások egészségét. Ennek eredményeképp a munkahelyi sérülések miatti távollét a
Notánál közel nulla. Mivel ezt vélhetően más tényezők is befolyásolják, az esettanulmányban csak egy kis
távollétcsökkenést tulajdonítottak a projektnek.
A megbízások átfutási ideje csökkent (például öt nap a korábbi 12,5 nap helyett). Az utakat emiatt
rövidebb időre zárják le, csökkentve a lakóknak okozott kényelmetlenséget.
Az eredmények gazdasági haszna
A vizsgált eset egy 200 m hosszú és 5 m széles útszakasz, oldalt parkolóhelyekkel és kétoldalt
gyalogjárdával. Két lehetőséget hasonlítottak össze:
a) kézzel végzett munkát és
b) gépek használatát mindenütt, ahol ez lehetséges.
Az összehasonlítás eredményét négyzetméterárban adták meg.
a) Kézi munka: a munkát két burkoló végzi, átlag 8 m2 felületet burkolnak le naponta. Költség kb. 2 x
36,50 € óránként (a fix költségekkel együtt) = 584,00 € naponta. A négyzetméter ár 7.30 €/m2.
b) Géppel: 2 burkoló + 1 gépkezelő + 1 asszisztens naponta 200 m2 felületet burkolnak le naponta. A
munkaköltség 2 x 36,50 € (burkolók) + 36,50 € (gépkezelő) + 30,00 € (asszisztens), ami naponta
összesen 1 116,00 €. A burkológép óránként 5,00 €, a markoló pedig 15,00 €, üzemanyaggal és
szállítással együtt. A napi gépköltség 520,00 €. A napi összköltség így 1 636,00 €, ami egy
négyzetméterre vetítve 8,18 €/m2.
Ez azt mutatja, hogy a biztonságos és egészséges munkakörülmények valamivel drágábbak (12%).
Természetesen a vállalkozás számára hasznos az alacsonyabb távolléti arány, de ez viszonylag kis
megtakarítás a többletköltségekkel összehasonlítva.
117
Ahogy fentebb említettük, az út tulajdonosa köteles előírni a munkavégzés módját, figyelembe véve a jó
munkakörülményekre vonatkozó előírásokat. A valóságban ez nem mindig működik jól.
Az esettanulmány szempontjából a vállalkozás pótdíjakat alkalmaz a gépek használata esetén, például 50,00
€-t óránként a burkológépért és 15,00 €-t óránként a markolóért. A berendezést évente kb. 500 órában
használják (az éves 1 200 burkolásra felhasználható munkaórában). Így az 5 gép x 500 óra x 65 € = 162 500
€ extra jövedelmet hoz évente.
A gazdasági értékelés benOSH módszerrel alkalmazott megfelelő indexei a következők:
Megtérülési idő (év) 3,20
Belső megtérülési arány 9,8 %
Nettó jelenérték 117 215,38
Nyereségességi index 1,14
Haszon–költség arány 1,3
További információk
Az idősebb burkolók a hagyományos munkamódszert részesítik előnyben, míg a fiatalabb burkolók
szívesebben dolgoznak géppel.
2009-ben a Nota Paviours elnyerte az Arany Burkolókő (Golden Paving Brick) díjat, amelyet a legnagyobb
építőipari szakszervezet adományoz, továbbá 2011-ben és 2013-ban is jelölték a díjra. 2010-ben a Notát a
legjobb szakképző cégnek választották.
Az évek során a cég számos fiatal munkavállalót választott ki, képzett ki és alkalmazott, akik a munkaerőpiacon nehéz helyzetben voltak.
A társaság mottója „Mindig az előre mutató úton”
Átültethetőség
Az alapfilozófia – a munkavállalók egészségének megóvása – más vállalkozásoknál is alkalmazható. Egyesek
azonban csak az árral kívánnak versenyezni, és az ilyen vállalkozások számára nem kívánatos a gépesített
munka.
Összefoglalás
A kézzel végzett térburkolás fizikailag igen megerőltető. A burkolóelemek nehezek, a munka
kényszertesthelyzettel és sok ismétlődő mozdulattal jár. Hollandiában számos szervezet támogatja a
gépesített munkát, például a munkafelügyelet, a CROW (országos útépítést szabályozó testület) és egyes
helyi hatóságok is. Ugyanakkor a gépesített munka drágább és a mostani nehéz gazdasági helyzetben sok
úttulajdonos nem ezt a módszert választja.
118
19. kép: Új burkoló berendezés
119
Beruházás elemzés: számítás
0. év 1 2 3 4
Beruházás €
830 840,00
Haszon 293 549,60 302 356,09 311 426,77 320 769,57
Éves költségek 9 340,00 9 620,20 9 908,81 10 206,07
Adózás előtti eredmény és értékcsökkenési leírás
284 209,60 292 735,89 301 517,96 310 563,50
Halmozott eredmény 284 209,60 576 945,49 878 463,45 1 189 026,96
Értékcsökkenési leírás (4 év)
– 207 710,00
– 207 710,00
– 207 710,00
-207 710,00
Adózás előtti eredmény 76 499,60 85 025,89 93 807,96 102 853,50
Adó (40%) -30 599,84 -34 010,36 -37 523,19 -41 141,40
Adózás utáni eredmény 45 899,76 51 015,53 56 284,78 61 712,10
Értékcsökkenési leírás 207 710,00 207 710,00 207 710,00 207 710,00
Nettó pénzforgalom 253 609,76 258 725,53 263 994,78 269 422,10
Halmozott nettó pénz- forgalom
– 577 230,24
– 318 504,71
-54 509,93 214 912,17
Leszámítolási kamatláb (10 %)
4% 1,04 1,08 1,12 1,17
Jelenérték 243 855,54 239 206,30 234 690,40 230 303,14
Teljes jelenérték 948 055,38
Nettó jelenérték 117 215,38
Leszámítolt éves haszon 1 112 856,87 282 259,23 279 545,20 276 857,27 274 195,18
Leszámítolt éves költségek 35 408,27 8 980,77 8 894,42 8 808,89 8 724,19
A szervezet és a kapcsolattartó
személy: a lehetséges
vagy azonosított
információforrás (ha van, az URL
is)
A vállalkozás rövid bemutatása (az alkalmazottak számával és a gazdasági tevékenység ágazatával együtt)
A VIOTROS S.A. az ELGEKA GROUP csoport egyik legdinamikusabb tagvállalkozása; a legnagyobb görögországi sajt és növényi zsír alapú sajthelyettesítő-termék gyártó. Európában piacvezető. A VIOTROS 110 munkavállalót foglalkoztat.
120
9.3.12 12. eset: Viotros
Rövid leírás
A példa c íme és az Rak lapozó és rak lapkeze lő fo l yamatok
az ország megnevezése automat izá lása , Görögország
www.viotros.gr
Kyriakos Ferentidis
üzemigazgató
Email: [email protected]
Tel.: + 30 25220 22223
Fax: +30 25220 21019
Levelezési cím:
Viotros S.A.
PO Box 15
Prosotsani Industrial Park
66200 Prosotsani
Drama, Görögország
Bevezetés
A beavatkozás
rövid leírása (3-10
mondat)
Keresőszavak (az
Ön saját
keresőszavai)
A beavatkozás a terhek kézi mozgatását csökkenti a csomagolás közben, különösen a raklapos
csomagok összeállításakor. Magába foglalja egy zsugorfóliázó gép telepítését és kilenc
elektromos raklapemelő gép üzemebehelyezését.
A beavatkozást a kézi raklapmozgatás okozta mozgásszervi elváltozások csökkentésére
tervezték, de emellett gazdaságosnak is bizonyult, mivel a munkabérek csökkenése (a
munkavállalók munkaideje) a beavatkozás két év alatti megtérülését eredményezte.
Ergonómiai beavatkozás, folyamatok automatizálása, kézi anyagmozgatás, raklapozás,
csomagolás
Célok
A Viotrosnál a csomagolás a csomagok raklapra helyezéséből és zsugorfóliázásából áll. Ezt a folyamatot
kézzel végezték, ami kézi anyagmozgatással, és/vagy kényszertesthelyzettel járt. A munkavállalók gyakran
panaszkodtak derékfájásra, ami nehézséget okozott a vállalkozás és a munkavállalók számára.
A vállalkozás
rövid bemutatása (a gazdasági
szektor és az alkalmazottak
számának megnevezésével együtt)
A VIOTROS S.A. az ELGEKA GROUP csoport egyik legdinamikusabb
tagvállalkozása; a legnagyobb görögországi sajt és növényi zsír alapú
sajthelyettesítő-termék gyártó. Európában piacvezető. A VIOTROS 110
munkavállalót foglalkoztat.
121
Noha a vállalkozás célja a beavatkozással egyedül a munkakörülmények javítása volt (összhangban a
vállalkozás általános munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szabályzatával), egy gazdasági költség
szintén jelen volt, még ha elvontan is. Bár a hátfájások távollétet idéztek elő (vagy a problémák hosszú
lappangása miatt, vagy az erőltetett jelenlét következtében), a hát megerőltetése egyértelművé vált a
csomagolás sebességéből, mivel a munkavállalók a névleges tempót nem tudták felvenni. A mérhető
késedelem mellett (alacsonyabb termelékenység) a folytonosság hiányának kockázatát (baleset,
szétküldési határidők elmulasztása) különösen magasnak értékelték.
A munkavállalókkal történt egyeztetést követően úgy döntöttek, hogy a csomagolási folyamatot félautomatára
alakítják át. A cél a kézi anyagmozgatás és a kényszertesthelyzet csökkentése volt, valamint, hogy a
munkavállalók fizikai munkáját inkább felügyelői, gépkezelői folyamattá alakítsa. A félautomatizálással a
munkavállalók több munkát tudtak elvégezni.
Mit tettek eddig és hogyan?
A beavatkozással félautomatává alakították át a csomagolási folyamatot, a munkavállalókat a fizikai munkás
szerepből gépkezelői, irányítói szerepbe emelték.
Az ilyen beavatkozás gyakori, igen sok vállalkozásnál megvalósítják, jelentős innováció nélkül. A
szükséges lépések egyszerűek: a csomagolási terület előkészítése, új berendezés telepítése, felkészítés.
Az új berendezés egy, a csomagok fóliázását végző zsugorfóliázó gép és kilenc elektromos raklapemelő
gép volt. A berendezést egyszerű piackutatást követően választották ki, ahol sok beszállítót hasonlítottak
össze. A telepítést és a képzést a beszállítók végezték.
A beavatkozás alacsony költsége és a nyilvánvaló (nem gazdasági) haszon miatt nem végeztek
szerteágazó előtanulmányokat. A költségeket a vállalkozás állta, külső finanszírozás nélkül.
A beavatkozás költségei költségkategóriánként az általános költségmodell alapján
A beavatkozás fő költségei az alábbiak voltak:
Zsugorfóliázó gép
- Beavatkozási költségek (ezek a költségek a beavatkozás közben jelentkeztek):
berendezések beszerzése: 6 000 € (a gép ára a fuvarköltségekkel együtt)
a berendezés telepítése: 150 € (a berendezés szállító általi telepítésének többletköltsége)
képzés: 50 € (a szállító által vezetett rövid képzés a gépkezelők részére)
- Éves költségek (a beavatkozás évét követően évente felmerülő költségek):
karbantartás: 400 € (a szállító által felszámított éves karbantartási díj)
fogyóeszközök / tartalék alkatrészek: 150 € (becsült átlagos költség)
elektromos áram: 35 €
Elektromos emelőgépek
- Beavatkozási költségek (ezek a költségek a beavatkozás alatt merültek fel):
berendezések beszerzése: 17 100 € (kilenc raklapemelő 1 900 € egységáron)
képzés: 100 € (a szállító által vezetett rövid képzés a gépkezelők részére)
elektromos áram: 105 €.
- Éves költségek (a beavatkozás évét követően évente felmerülő költségek):
122
karbantartás: 220 € (a szállító által felszámított éves karbantartási díj)
fogyóeszközök / tartalék alkatrészek: 1 350 € (becsült átlagos költség)
elektromos áram: 140 €.
Összesen
A beavatkozás költsége: 23 400 €
Éves költség: 2 260 €
Mit sikerült elérni?
A beavatkozás fő eredményi a jobb ergonómiájú munkakörülmények voltak. Ez a kimenetel a vállalkozás
részére számos előnnyel jár (akár számszerűsíthető, akár nem).
A beavatkozás kizárólag a munkakörülmények javítására irányult, gazdasági hozam elvárása nélkül. A
vállalkozás elkötelezett a munkakörülmények folyamatos javítása mellett, amely elegendő ahhoz, hogy az
ilyen beavatkozásokat ösztönözze, különösen, ha a kiadást megengedhetik maguknak.
A beavatkozás ugyanakkor gazdasági haszonnal is járt. A „láthatatlan” dimenziók a
következők:
csökkent a mozgásszervi rendellenességek kockázata (ennek hosszú távú eredménye később
mutatkozik meg, de még nem láthatók a hosszú lappangási idő miatt)
a kézi árumozgatás miatti balesetek csökkenése (ennek hosszú távú eredménye később mutatkozik meg,
amikor az előfordulási arány elegendő számú minta miatt megbízható lesz)
A „látható” dimenziók a következők:
a kézi árumozgatás és a kényszertesthelyzet okozta akut tünetek csökkenése
a csomagoló részleg feldolgozási idejének csökkentése és stabilizálása, a megcélzott feldolgozási idők
munkavállalók túlerőltetése miatti túllépésének kiküszöbölése .
A számszerűsítés csak a legutóbbi pontban lehetséges, mivel a többit túl nehéz lenne számokban kifejezni.
Az eredmények gazdasági haszna
A gazdasági haszon teljes spektruma egy ilyen beavatkozásban nem becsülhető. A legfontosabb
következményeket azonban a következőképpen össze lehet foglalni.
A mozgásszervi rendellenességek okozta távollét potenciális csökkentése: noha a mozgásszervi
megerőltetés a távollét legjelentősebb oka, a tünetek felléptének hosszú lappangási ideje és a potenciális
erőltetett jelenléti problémák nem teszik lehetővé az ilyen költségek pontos rövid távú becslését.
A baleseti kockázat csökkenése: a mozgásszervi megerőltetés mellett a súlyok manuális mozgatása
magas baleseti kockázattal jár, mert a csomagok a munkavállalókra borulhatnak. A vállalkozás kis mérete
miatt ugyanakkor az ilyen események nem gyakoriak. Ezért a tényleges kockázatcsökkenés (és a becsült
kapcsolódó költség) csak hosszú idő elteltével jelentkezik egy reprezentatív megfigyelési időszakhoz és
baleseti mintavételhez.
Az instabil és megnövekedett feldolgozási idő okozta költségek csökkenése a csomagolási részlegen. Noha a
mozgásszervi megbetegedések lappangási ideje hosszú, egyes akut tünetek (átmeneti fáradtság vagy fájdalom)
azonnal megjelenhetnek, ami befolyásolja a munkavállalók teljesítményét. A munkavállalók ütemterv szerinti
munkára való képtelensége miatt megnövekedett feldolgozási idő mérhető és felhasználható a beavatkozás
nyereségességének megállapításához.
123
Ezenkívül van egy nem mérhető szempont is, az egyes határidők elmulasztásának költsége (rendelések
lemondása, a cég hírnevének sérülése stb.), melyet a jelen becslés nem vett figyelembe.
A névleges időtől függetlenül a beavatkozás előtti csomagolási idő raklaponként 1,73 perc volt, ami
raklaponként 0,826 percre csökkent a beavatkozást követően. Óránként 11 € összköltséggel és naponta
mintegy 130 raklappal számolva ez évente 5 712 € megtakarítás. Hasonlóan, évente 1 103,64 óra
megtakarítást érnek el az emelőberendezésekkel is, mivel a tényleges átlagos feldolgozási idő csökken
(még ha a fáradtság miatt a névleges időtől el is térnek). Óránkénti 11 € költséggel számolva ez évente
12 140,40 € megtakarítás. Az éves megtakarítás 17 852,40 €.
Megtérülési idő (év) 2,00
Belső megtérülési arány 34,9 %
Nettó jelenérték 19 053,22
Nyereségességi index 1,81
Haszon–költség arány 2,1
A becsült haszon csak a teljes megtakarított összeg része, mivel a további (nem mérhető) költségeket
elkerülték.
További információk
A kérdés nyilvánvaló és könnyen magyarázható volt, különösen a kis- és középvállalkozás szektorban. A
beavatkozás szintén egyszerű volt és a költségek alacsonyak voltak. Ezért vállalkozáson belül tervezték és
hajtották végre, külső konzultáció és finanszírozás nélkül.
Átültethetőség
Ez a beavatkozás gyakori, mind a probléma és az alkalmazott megoldások szempontjából, így számos
vállalkozásra átültethető, függetlenül a mérettől, ágazattól és anélkül, hogy módosítani kellene. Minden
vállalkozásnak van csomagoló részlege, és a raklapozás az egyik legelterjedtebb művelet. Noha a
csomagok mérete és tömege változó lehet, ez a művelet rendszerint súlyos terhek mozgatásával, és/vagy
kényszertesthelyzettel jár.
Ergonómiai szempontból rossz munkakörülmények mozgásszervi rendellenességeket okoznak, ami a
munkából való távollét egyik fő oka. Ugyanakkor az ilyen rendellenességek hosszú lappangási ideje, valamint
az erőltetett jelenlét jelensége, különösen magas munkanélküliség idején ezeket a problémákat eltakarhatják,
legalábbis rövid távon.
Mindazonáltal a mozgásszervi problémáknak szintén vannak rövid távú következményei, például az instabil
és megnövekedett feldolgozási idő, mivel a munkavállalók nem képesek az ütemterv szerinti időt tartani az
akut tünetek miatt (fáradtság, fájdalom). Ennek potenciálisan jelentős gazdasági hatása van.
A beavatkozás egyszerű és könnyen átültethető, mivel a tételei (berendezések) és a vonatkozó költségek
valószínűleg ugyanazok lesznek más vállalkozásoknál is, kis ingadozással. Az összköltség általában
alacsony, ami a beavatkozást általánosan megvalósíthatóvá teszi, még a távollét figyelembe vétele nélkül is
(ami országonként, ágazatonként és cégméretenként változó lehet).
124
Összefoglalás
A csomagoló részleg kézi árumozgatás és kényszertesthelyzet miatti ergonómiai problémáinak csökkentésére a
Viotros a folyamat félautomatizálása mellett döntött; elektromos emelőberendezést és zsugorfóliázó gépet telepített.
A munkakörülményekre gyakorolt kedvező hatás és a mozgásszervi panaszok csökkenése mellett a részleg
gazdasági hasznot is hozott a stabilizáció és a feldolgozási idő csökkentése következtében.
20. kép: Zsugorfóliázás a beavatkozás előtt
21. kép: Zsugorfóliázás a beavatkozást követően
22. kép: Teheremelés a beavatkozás előtt
23. kép: Teheremelés a beavatkozást követően
Beruházás elemzés: számítás
0. év 1 2 3 4
€ Beruházás
23 400,00
Haszon 17 852,40 17 852,40 17 852,40 17 852,40
Éves költségek 2 260,00 2 260,00 2 260,00 2 260,00
Adózás előtti eredmény és
értékcsökkenés 15 592,40 15 592,40 15 592,40 15 592,40
Halmozott eredmény 15 592,40 31 184,80 46 777,20 62 369,60
Értékcsökkenési leírás (4 év) -5 850,00 -5 850,00 -5 850,00 -5 850,00
Adózás előtti eredmény 9 742,40 9 742,40 9 742,40 9 742,40
Adó (40%) -3 896,96 -3 896,96 -3 896,96 -3 896,96
Adózás utáni eredmény 5 845,44 5 845,44 5 845,44 5 845,44
Értékcsökkenési leírás 5 850,00 5 850,00 5 850,00 5 850,00
Nettó pénzforgalom 11 695,44 11 695,44 11 695,44 11 695,44
Halmozott nettó pénzforgalom –
11 704,56 -9,12 11 686,32 23 381,76
Leszámítolási kamatláb (10 %) 4 % 1,04 1,08 1,12 1,17
Jelenérték 11 245,62 10 813,09 10 397,20 9 997,31
Teljes jelenérték 42 453,22
Nettó jelenérték 19 053,22
Leszámítolt éves haszon 64 802,34 17 165,77 16 505,55 15 870,72 15 260,31
Leszámítolt éves költségek 8 203,56 2 173,08 2 089,50 2 009,13 1 931,86
125
126
9.3.13 13. eset: Artbau Zagler GmbH
Rövid leírás
A példa címe és az ország
megnevezése
Esettanulmány: emelőszerkezet lakásfelújításhoz
(a munkahelyi biztonság- és egészségjavító más
megelőző intézkedések részeként), Ausztria
A szervezet és a kapcsolattartó személy:
az azonosított vagy vélhető
információforrás (ha van, az URL is)
Artbau Zagler GmbH,
Zagler Strasse 4
2111 Tresdorf, Ausztria
Sabine Trnka ([email protected])
www.artbau.at
A vállalkozás lakásfelújítást végző építőipari cég.
A vállalkozás rövid leírása (a gazdasági
szektor és az alkalmazottak számának
megnevezésével együtt)
Kb. 90 munkavállalót - építőmunkásokat, burkolókat,
vízvezeték-, fűtés- és légkondicionáló berendezés
szerelőket foglalkoztat.
A cég tevékenysége csővezetékek felújítására, tűz- és vízkár
elhárítására, lakásfelújításra, toldaléképületek felhúzására és
átépítésre terjed ki.
Bevezetés
A beavatkozás rövid
leírása (3–10 mondat)
Keresőszavak (az Ön
saját keresőszavai)
2010-ben egy egyedi tervezésű anyagszállító liftet fejlesztettek ki, mely az építési
területen a nehéz alapanyag és a sitt mozgatására szolgál. A termelékenység
megnövekedett, az építési idő lerövidült, a lépcsőházakban csökkent a zaj és por. A
betegség miatti távollét aránya folyamatosan csökken.
Terhek emelése, nehéz áruk szállítása és emelése, képzés, alkalmazottak
bevonása, folyamatos tevékenység
Célok
A vállalkozás munkafolyamatainak vizsgálatakor a vezetőtestület, az építésvezetőség és a munkavállalók
megállapították, hogy a munka elsősorban hatalmas mennyiségű anyag és sitt szállításából, emeléséből,
hajolásból és manuális anyagmozgatásból állt. Lakásfelújításonként átlagosan 16 m2 sittet és 2 000 kg
építőanyagot mozgatnak meg. A hideg- és melegburkolók lakásonként átlagosan 1 100 kg anyagot mozgatnak
meg. A terhet kézzel cipelik fel a lépcsőházban. Ezek nem értéknövelő tevékenységek, ugyanakkor
megerőltetők a munkavállalók számára, frusztrálják, elkedvetlenítik őket és nagy távolléti arányt okoznak. A
gondokat a vállalkozás saját maga azonosította, és a munkavállalók egy csoportját jelölték ki, hogy találjanak
megoldást. A cél a manuális anyagmozgatás és a munkavállalók egészségére gyakorolt negatív hatás lehető
legmesszebbmenő kiküszöbölése, a balesetek számának csökkentése és a munkalégkör javítása volt, valamint
az építési területeken a nettó hozzáadott érték növelése.
127
Mit tettek eddig és hogyan?
Olyan szállítási módszert választottak ki, ami a városi lakásépítési ágazatban fennálló követelményeknek
megfelelt. Ezen túlmenően a berendezésnek könnyen szállíthatónak és mozgathatónak kellett lennie. A cég
talált egy német gyártmányú építési emelőgépet és saját igényeinek megfelelően átalakította. A
munkavállalókból összeállított csoport kiegészítő eszközökkel alakította ki a prototípust, amelyet azután a
német beszállító készített el végleges formájában. Végezetül az emelőgépet az osztrák irányelvek szerint
minősítették és látták el tanúsítvánnyal. Az emelőszerkezet szétszerelhető, és így könnyen kezelhető és
átszállítható egyik építési területről a másikra.
A beavatkozás költségei költségkategóriánként az általános költségmodell alapján
A beavatkozás költsége kb. 20 000 € (tervezés, kialakítás, megvalósítás és hat emelőgép beszerzése).
Éves karbantartási költség: 1 000 € és 1 500 € között, a becsült átlag 1 250 €. Ehhez hozzá kell adni évente
1 000 € képzési költséget. A beavatkozás éves összköltsége 2 250 €.
Mit sikerült elérni?
Az anyagfelvonó nagyrészt levette az építőanyagok és a sitt szállítási terheit a munkavállalók válláról.
Különösen a dolgozók hátának megterhelése csökkent jelentős mértékben, és a munkavállalók az
emelőszerkezetet nagy segítségnek tartották. A beavatkozás nagyobb munkavállalói megelégedettséget és
motivációt eredményezett, valamint a betegség miatt távol töltött napok száma is csökkent. A személyzet
számos tagja tett további módosításokra javaslatot. További eredmény a rövidebb építési időszak, kevesebb
piszokkal az építési területeken és a lépcsőházakban, valamint az ügyfelek nagyobb megelégedettsége.
Ezen túlmenően a vállalkozás folyamatos képzést nyújt az összes alkalmazottnak (például a teheremelés és
hordozás megfelelő módjáról), valamint munkahelyi egészségtámogató kezdeményezéseket vezet be, hogy
felhívja a figyelmet a munkahelyi biztonság és egészségvédelem fontosságára, és szemléletváltást érjen el a
munkavállalók között, hogy növelje a munkabiztonsági tudatosságot. A munkavállalóktól elvárják, hogy az
újító tevékenységből megfelelően kivegyék a részüket. A vállalkozás munkahelyi biztonsági és
egészségvédelmi teljesítményével kapcsolatos számadatait gyakori megbeszéléseken tárgyalják meg, és
intézkedéseket dolgoznak ki azok további javítására.
Az eredmények gazdasági haszna
Mivel egyidejűleg más intézkedéseket is bevezettek, nem lehet a gazdasági hasznot kifejezetten az
anyagemelő gépet rendszerbe állító beavatkozáshoz rendelni. A százalékos arány az összes munkahelyi
biztonsági és egészségvédelmi erőfeszítésen belüli arányt mutatja.
2010 és 2012 között a termelékenység 30%-kal nőtt.
2010 és 2012 között a munkahelyi balesetek száma 70%-kal csökkent.
2010 és 2012 között a betegállományban töltött napok száma 20%-kal csökkent.
A nagyobb termelékenység gazdasági haszna becslésének nehézsége miatt a hasznot csak a távollét
csökkenésével vettük figyelembe. A beavatkozás előtt a betegállományban töltött napok száma egy munkavállalóra
vetítve évente 12,73 nap volt. A beavatkozást követően ez 9,97 napra csökkent. A betegállomány így
munkavállalónként 2,76 nap volt évente, ami Ausztriában az éves munkanapok 1,1%-a. Figyelembe véve a
vonatkozó munkaerőköltséget, a betegállományban töltött napok számának csökkenése évente 24 288 €
megtakarítást eredményez.
A benOSH táblázat alapján végzett számítás eredménye:
128
Megtérülési idő (év) 1,31
Belső megtérülési arány 66,1 %
Nettó jelenérték 35 257,17
Nyereségességi index 2,76
Haszon–költség arány 3,1
További információk
A vállalkozás megfelel a BS OHSAS 18001 szabvány követelményeinek és a többi vállalkozás számára, mint
követendő példát, különböző díjakban részesítették:
Goldene Securitas 2012 díj a munkahelyi biztonság és egészségvédelem területén elért különleges
eredményekért a „Biztonságos és egészséges munka” kategóriában és állami munkabiztonsági díj 3.
helyezett, 2011-ben.
A vállalkozás törekszik az építési emelőgép folyamatos fejlesztésére.
Átültethetőség
Az intézkedés sikerének előfeltétele volt az általános odafigyelés a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi
tevékenységekre és folyamatos javításuk a munkafolyamatokkal és a munkavállalók egészségével kapcsolatban. A
legfontosabb szempont a tapasztalat és az építési helyszínen tartózkodó munkások helyzetének azonosítása volt.
Ilyen feltételek esetén az emelőberendezés vagy hasonló gép minden vállalkozásnál alkalmazható, különböző
szakterületeken és országokban.
Összefoglalás
Az Artbau Zagler vállalkozás úgy döntött, hogy emelőgépet fejleszt ki az anyagok emeléséhez, hogy a
munkavállalók fizikai terhelését csökkentse. Az anyagok biztonságos mozgatásához az emelőberendezés kosarát
zárt konténerre cserélték. Az átépített emelőberendezés munkába állítása előtt megszerezték annak TÜV
tanúsítványát is. A fő eredmény a munkavállalók jobb egészségi és motivációs állapota: nincs többé szükség a
nehéz tárgyak cipelésére a lakásfelújítások alkalmával, így a mozgásszervi rendellenességek és a hátpanaszok
általában jelentősen csökkentek.
24. kép: Az emelőgép
25. kép: Az emelőgép használata
26. kép: Az emelőgép beépítése előtti állapot
Beruházás elemzés: számítás
Év 0 1 2 3 4
Beruházás €
20 000,00
Haszon 24 288,00 24 288,00 24 288,00 24 288,00
Éves költségek 2 250,00 2 250,00 2 250,00 2 250,00
Adózás előtti eredmény és
értékcsökkenés 22 038,00 22 038,00 22 038,00 22 038,00
Halmozott eredmény 22 038,00 44 076,00 66 114,00 88 152,00
Értékcsökkenési leírás (4 év) -5 000,00 -5 000,00 -5 000,00 -5 000,00
Adózás előtti eredmény 17 038,00 17 038,00 17 038,00 17 038,00
Adó (40%) -6 815,20 -6 815,20 -6 815,20 -6 815,20
129
130
Adózás utáni eredmény
10 222,80 10 222,80 10 222,80 10 222,80
Értékcsökkenési leírás 5 000,00 5 000,00 5 000,00 5 000,00
Nettó pénzforgalom 15 222,80 15 222,80 15 222,80 15 222,80
Halmozott nettó pénzforgalom -4 777,20 10 445,60 25 668,40 40 891,20
Leszámítolási kamatláb (10 %) 4% 1,04 1,08 1,12 1,17
Jelenérték 14 637,31 14 074,33 13 533,01 13 012,51
Teljes jelenérték 55 257,17
Nettó jelenérték 35 257,17
Leszámítolt éves haszon 88 162,90 23 353,85 22 455,62 21 591,94 20 761,48
Leszámítolt éves költségek 8 167,26 2 163,46 2 080,25 2 000,24 1 923,31
131
9.4 IV. melléklet: Az egészségügyi beavatkozások gazdasági értékelésének
módszerei
Gazdasági értékelés
A gazdasági értékelés eszköz a döntéshozók számára, hogy a gazdasági információ birtokában a szűkös
erőforrásokat megfelelően elosszák. A munkahelyi biztonság és egészségvédelem kutatásában a gazdasági
értékelés jelentősége fokozatosan felértékelődött azzal a kutatói felismeréssel, hogy a munkahelyi biztonsági és
egészségvédelmi beavatkozás erőforrásai korlátozottak és az egészségügyi elváltozások a munkavállaló
népesség körében súlyos szocioökonómiai gondot is okoznak (Burdorf, 2005 Uegaki, 2010). Nem egyértelmű
azonban, hogy vajon ezeket az értékeléseket a döntéshozók alkalmazzák-e a gyakorlatban.
Egy sor korlátozás és módszertani probléma ellenére (lásd a 2.2 részt) a (formális és informális) gazdasági
értékelés az egyetlen mód a választási alternatívák világos értékeléséhez. Ezen túlmenően a költségek és haszon
becslését – és az feltételezést, amelyre azt alapozzák – explicit formában adja meg (Myers és munkatársai, 2008).
Ha megfelelően használják őket, a gazdasági értékelési módszerek világos és érthető eredményeket adnak,
melyek közvetlenül hozzárendelhetők a vállalkozási döntéshozatalhoz, melynek feltételei, hogy a módszereket
megfelelően, a professzionális munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szakértelemmel összakapcsolva
használják (Frick, 1999). Tény azonban, hogy a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szakirodalomban ritka
a formális gazdasági értékelés.
A gazdasági értékelés módszerei
A gazdasági értékelési módszerek nem csak egy munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi beavatkozás
egészségügyi hatásait értékelik ki, hanem annak pénzügyi következményeit is. A beavatkozás következményeinek
értékelésétől függően az értékelési módszerek költségcsökkentés elemzést, költséghatékonyság elemzést,
költség-hasznon elemzést és költség-előny elemzést tartalmaznak. Mindegyik módszer tartalmazza a költségek
pénzbeli mérését, de a köztük lévő fő különbség az, hogy annak egészségügyi és más következményeit miként
mérik. Ez az, amiért a módszerek kiválasztását a beavatkozás céljához és a tanulmány által vizsgált kérdéskörhöz
kell igazítani (Hoch és Dewa, 2008; Kankaanpää és munkatársai, 2008). A 19. táblázatban a módszerek
áttekintése található.
19. táblázat: A különböző gazdasági értékelések és jellegzetességeik
A gazdasági A kimenetel
értékelés mérése: Haszon Korlátozások
értékelése hogyan értékelik?
Költség-
minimalizáló
elemzés
A kimeneteleket nem
értékelik, mert hasonlónak
feltételezik őket
Csak a költségekre
összpontosítanak és a
legolcsóbb alternatívát
választják ki
Az egészségügyi hasznot
azonosnak feltételezik
Költség-
hatékonyság
elemzés
Természetes/általános
költségmodell egységek,
például az egészségügyi
kimenetelenkénti költség
A kimeneteleket természetes
egységekben mérik, hogy
megkönnyítsék az
egészségügyi hatások
megértését
A különböző programok
egészségügyi kimenetelei nem
összehasonlíthatók.
Költség–hasznosság QALY vagy DALY elemzés
A QALY/DALY
segítségével a
programok
összehasonlíthatók
Sokféle módon lehet a
QALY/DALY becslését végezni,
és a különböző módszerek
különböző eredményt adnak
Költség-haszon Csak pénzügyi elemzés
elemzés
Mind a hasznot, mind a
költségeket pénzben mérik
A nem pénzügyi
következmények objektív
pénzügyi számszerűsítése
nehéz
Forrás: Hoch és Dewa, 2008; Maynard, 2011
132
A költségminimalizálási elemzésben (CMA) az egyetlen mérőszám a beavatkozás költségének az
eltérése, mert a feltételezés az, hogy az egészségügyi kimenetelek hasonlóak. A CMA felméri, hogy melyik
választás a legolcsóbb (Hoch és Dewa, 2008; Maynard, 2011). Ezért elégséges, ha csak az alternatívák
összehasonlított kimenetelei azonosak.
Költséghatékonysági elemzés (CEA) két munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi intézkedés költségeit
hasonlítja össze a pénzügyi következményekkel egységnyi egészségügyi kimenetelre vonatkoztatva, a
költséghatékonyságot a költséghatékonysági arány határköltségeként fejezve ki (ICER). A nevezőben
szerepelhetnek azonban más egységek is, például egy munkavállalóra eső költség vagy termelési egységköltség
(Biddle, 2009). Hoch és Dewa (2008) ezeket természetes egységnek nevezi. Maynard (2011) általános
költségmodell egységeket említ. A CEA a pénzben nehezen kifejezhető egységek esetén a leghasznosabb,
feltéve, hogy ezek egydimenziós kimenetelek, például rák vagy fájdalomszint-csökkenés esetei.
A költség-hasznosság elemzés (CUA) hasonló a költséghatékonysági elemzéshez, de a hasznosságot
vizsgálják az egészségügyi kimenetelek helyett. Az egészségügyi kimenetelt általános egységekbe
konvertálják, általában az életminőséggel korrigált életévekbe (QALY) vagy fogyatékkal korrigált életévekbe
(DALY). A módszer lehetővé teszi az összehasonlítást különböző egészségügyi kimenetelű (pl. fájdalom
vagy rák) beavatkozások vagy projektek között a QALY-ra vagy DALY-ra vetített költség kiszámításával. A
CUA-t a munkahellyel kapcsolatban ritkán használják (Kankaanpää és munkatársai, 2008).
A költség-haszon elemzés (CBA) minden kimenetelt pénzben fejez ki. A javasolt mérőszám a nettó jelenérték,
mely a beavatkozás minden költségét és hasznát jelenértékben, a leszámítolási kamatláb segítségével fejezi ki
(Kankaanpää és munkatársai, 2008). Az eredmények költség-haszon arányként vagy a megtérülési idő szerint is
kifejezhetők. Így a CBA segítségével a többdimenziós kimenetelek is értékelhetők (mivel mindegyik pénzben van
kifejezve), továbbá felmérhető, hogy egy beruházást megéri-e megvalósítani, vagy nem, függetlenül a többi
alternatívától (más szóval, hogy a kimenetel meghaladja-e a befektetett erőforrásokat, mindkettőt pénzben
kifejezve). A költség-haszon elemzés fő hátrányai azok a bizonytalanságok, amelyek abból fakadnak, hogy
minden kimenetelt pénzben fejez ki.
Egy alternatív, ötödik gazdasági értékelési módszer (Tompa, Culyer és Dolinschi, 2008) a költség
következményi elemzés (CCA), ahol a költségeket és a következményeket kiszámítják, de nem összegzik
vagy kombinálják egy összefoglaló mérőszámba.
A szervezet kiválaszthatja a kimenetel mérőszámát, amely megfelel a kívánt információnak és a rendelkezésre
álló erőforrásoknak. Ez általában azt jelenti, hogy csak a pénzben kifejezett kimenetelt veszik figyelembe (CBA),
mert a vállalkozások (mivel kizárólag jogi személyek, függetlenül tulajdonosaik érzéseitől és motivációitól) csak a
gazdasági költségeket látják (Antonopoulou és Targoutzidis, 2010), noha ezek lehetnek közvetettek is (hírnév
sérülése, bírságok stb). Hasonlóképpen, a benOSH tanulmányban (De Greef és munkatársai, 2011) kimutatták,
hogy a CBA hasznos egy adott intézkedés nyereségességének bizonyítására egy adott vállalkozásra
vonatkozóan – más szóval esettanulmány készítésére.
133
9.5 V. melléklet: A rendelkezésre álló esettanulmányok rövid leírása
20. táblázat: A szakirodalomban hozzáférhető esettanulmányok rövid leírása
Szerző Ország Ágazat Leírás Vélemények
Abrahamsson, 2000 Svédország Gyártás
Új öntőüst kiszolgáló részleg kialakítása szaktanácsadó cég
bevonásával, amely különböző, a munkavállalók részvételével történő
és pedagógiai módszereket alkalmazott az új részleg
megtervezésében. A beavatkozás környezetvédelmi problémákat,
éghajlati tényezőket és az öntőkanál kiszolgálás szerepét vette
figyelemben az acélműben, ill. a közlekedési útvonalak és a
technológiai sor mentén. Az új öntőüst kiszolgáló részleg modern
klíma- és szellőző berendezéssel rendelkezik, ami csökkenti az
öntőüstök sugározta hőt és a elszívja a füstöt a munkatérből.
Tompa és munkatársai, 2007
Alamgir és munkatársai,
2008 Kanada
Egészségügyi ellátás és
szociális támogatás
Emelőgépek alkalmazása a mozgásszervi sérülés kockázatának
csökkentésére az egészségügyi munkavállalók között.
Verbeek, Pulliainen és
Kankaanpää, 2009
Alexander és munkatársai,
1977 Egyesült Államok Távközlés
Nincs munkába állás előtti orvosi vizsgálat: a vizsgálatot elvégezték,
azonban az összes eredménye kockázatmentes volt a
munkateljesítmény és a jelenlét szempontjából.
Uegaki és munkatársai, 2010
Amick és munkatársai,
2003, DeRango, 2003 Egyesült Államok Adminisztráció
Állítható székek és egy alkalommal ergonómiai képzési
munkaértekezlet több oktatást utókövető foglalkozással a székek
kiosztásával egy időben.
Tompa és munkatársai, 2007
Arnetz, 2003 Svédország Több ágazat
Fogyatékkal élők alkalmazása program, ami korai orvosi,
rehabilitációs és szakképzési beavatkozásokból, ergonómiai
fejlesztésből állt, valamint a munkahelyi feltételek adaptációjából állt.
Tompa és munkatársai, 2007
Banco és munkatársai,
1997 Egyesült Államok Kiskereskedelem
Három ergonómiai beavatkozás valósult meg három áruház
csoportnál:
A áruház csoport: új biztonsági dobozvágó kések képzéssel;
B áruház csoport: régi dobozvágó kések képzéssel; és
Tompa és munkatársai, 2007;
Uegaki és munkatársai, 2010
134
Szerző Ország Ágazat Leírás Vélemények
C áruház csoport: jelenlegi állapot (régi vágókések) – kontroll csoport.
Bergström, 2005 Finnország Gyártás A munkavállalók részvételével kialakított ergonómiai fejlesztés az elrendezés
és munka rotációját jelentette, ideértve az emelőberendezések beszerzését is.
Verbeek, Pulliainen és
Kankaanpää, 2009
Bernacki és Tsai, 2003 Egyesült Államok Egészségügyi ellátás és
szociális támogatás Integrált munkavállalói kompenzációs panaszkezelő rendszer, hogy a
biztonsági szakemberek, kárbecslők és válogatott orvosi és betegápoló
szolgáltatók együttműködjenek egy balesetmegelőző folyamat keretein belül és
késedelem nélkül felmérjék, kiképezzék és visszavezessék az dolgozókat a
termelőmunkába.
Tompa és munkatársai, 2007
Bradley, 1996 Egyesült Államok Adminisztráció Ergonomikus program képzéssel és a munkaállomások átalakításával. Tompa és munkatársai, 2007
Brophy, Achimore
és Moore-Dawson,
2001 Egyesült Államok Egészségügyi ellátás és
szociális támogatás
Betegemelő berendezés beüzemelése és ötlépéses ergonómiai program:
(1) rezidens áthelyezés értékelő munkacsoport létrehozása;
(2) baleseti felülvizsgáló bizottság megalakítása;
(3) kötelező ergonómiai képzés az új ápolósegédek számára;
(4) emelőberendezések rendszeres karbantartáskori ellenőrzése;
(5) közvetlen hozzáférés a vezetési és költségvetési folyamathoz.
Tompa és munkatársai, 2007;
Verbeek, Pulliainen és
Kankaanpää, 2009
Brown és munkatársai,
1992
Egyesült Államok Közigazgatás Hathetes, oktatásból és gyakorlati képzésből álló hátkímélő program. Tompa és munkatársai, 2007
Bunn és munkatársai,
2001
Egyesült Államok,
Kanada és
Mexikó
Gyártás
A beavatkozás ergonómiai, a fogyatékkal élők alkalmazásával kapcsolatos
és egészségtámogatási elemeket tartalmazott. Tompa és munkatársai, 2007
135
Szerző Ország Ágazat Megnevezés Vélemények
Egy egészségügyi, biztonsági és termelékenység növelési csoportot megbíztak a biztonság, munkavállalói kompenzáció, fogyatékosság, távollét, orvosi szolgáltatások, megelőző ellátás és betegségkezelés irányításával, valamint az egészségkárosodás és termelékenység közvetett költségeinek kezelésével.
Ergonómikus berendezés (hidraulikus elszorító/vákuumos egység
Burdorf és munkatársai, útburkolati jelek festéshez; automatikus betonterítő szivattyú vagy
2005 tartály/csőcsonk szivattyúval). Uegaki és munkatársai, Hollandia Építőipar 2010
Egészségügyi Cameron, 1997 Kanada ellátás és szociális Átállás síkporos latex kesztyűről pormentes kesztyűk használatára. Tompa és munkatársai,
támogatás 2007
Caulfield, 1996 Kanada
Egészségügyi ellátás és szociális támogatás
Átfogó egészségtámogatási, betegségmegelőző és fogyatékkal élők alkalmazási program.
Tompa és munkatársai, 2007
Charney, Zimmerman és Walala, 1991
Egyesült Államok
Egészségügyi ellátás és szociális támogatás
Emelési munkacsoport, akik az ápolók által végzett beteg felemelés számát 95%-kal csökkentették.
Tompa és munkatársai, 2007
Chhokar és munkatársai, 2005
Kanada
Egészségügyi ellátás és szociális támogatás
Mechanikus, mennyezetre szerelt emelőszerkezetek telepítése képzéssel.
Tompa és munkatársai, 2007 Verbeek, Pulliainen és Kankaanpää, 2009
Collins és munkatársai, 2004
Egyesült Államok
Egészségügyi ellátás és szociális támogatás
Mozgásszervi sérülés megelőzési program mechanikus emelőberendezésekkel és rögzítő segédeszközökkel, zéró emelés szabályozással, valamint a munkavállalók képzésével az emelőberendezés használatára.
Tompa és munkatársai, 2007; Uegaki és munkatársai, 2010
Collins, 1990 Ausztrália
Egészségügyi ellátás és szociális támogatás
A beavatkozás fő alkotóelemei a kockáztok azonosítása, értékelése és kezelési stratégia kidolgozása, továbbá oktatási és képzési és sérüléskezelő eljárások voltak.
Tompa és munkatársai, 2007
136
Szerző Ország Ágazat Megnevezés Vélemények
Daltroy és munkatársai, 1997 Egyesült Államok Szállítás
és raktározás
Hátkímélő program, két képzési foglalkozással. A program a hát óvásának
alapelveit ismertette; a megfelelő emelési és kezelési technikákat; testtartási
gyakorlatokat és a fájdalom kezelését. Az oktatók a munkaállomásokat is
megvizsgálták és fizikai, valamint eljárási módosításokat javasoltak. Az oktatók
további megerősítő foglalkozást tartottak az első foglalkozások után hat
hónappal, utána pedig minden évben.
Tompa és munkatársai, 2007
Davis, Badii és Kanada Egészségügyi Yassi, 2004 ellátás és szociális
támogatás
Három részből álló program:
(1) elsődleges megelőzés;
(2) korai beavatkozás (a sérült munkavállalók azonnali utókövetése, célirányos
munkahelyi módosítások és klinikai kezelés, ha szükséges);
(3) széleskörű értékelés
Tompa és munkatársai, 2007
Dollard, Forgan és Ausztrália Köz- Winefield, 1998 igazgatás
Egy több területet érintő beavatkozás a munkahelyi stressz csökkentésére, amely a következőkből állt:
(a) a munka átszervezése;
(b) a pszichológiai egészségügyi szolgáltatások gazdagítása;
(c) képzés és oktatás;
(d) pszichológiai zavar és kockázati tényezők felügyelete;
(e) kutatás és értékelés végrehajtása;
(f) biztonsági szaktanácsadó kijelölése;
(g) egészség, biztonság és jóléti ösztönzők adományozása;
(h) stresszkezelő eljárás kidolgozása.
Tompa és munkatársai, 2007
Engst és munkatársai, Kanada Egészségügyi ellátás
2005 és szociális támogatás Mechanikus, mennyezetre szerelt emelőszerkezetek telepítése képzéssel.
Tompa és munkatársai,
2007; Verbeek,
Pulliainen és
Kankaanpää, 2009;
Uegaki és munkatársai,
2010
137
Estill és MacDonald, 2002
Egyesült Államok
Gyártás Mechanikus berendezések beszerzése a termelési munkavállalók részére, hogy a jövőben ne forduljanak elő mozgásszervi sérülések.
Verbeek, Pulliainen és Kankaanpää, 2009
Evanoff, Bohr és Wolf, 1999
Egyesült Államok
Egészségügyi ellátás és szociális támogatás
A munkavállalók részvételével kialakított ergonómiai munkacsoport kialakítása.
Tompa és munkatársai, 2007
Feuerstein és munkatársai, 2000
Egyesült Államok
Oktatási szolgáltatások
Többkomponensű beavatkozás 11 db 1,5 órás csoportmegbeszéléssel a felsővégtagi tünetek rendellenességek munkára gyakorolt hatásáról és a kieső munkaidő csökkentéséről.
Tompa és munkatársai, 2007
Franzblau, Werner és Yihan, 2004
Egyesült Államok
Gyártás Munkába állás előtti idegvizsgálat carpalis alagút szindróma megállapítására és munkaajánlatok az abnormális teszteredmények ellenére.
Uegaki és munkatársai, 2010
Goodman, 1992 Egyesült Államok
Gyártás A beavatkozás a carpalis alagút szindrómás munkavállalók sebészeti kezelését követően agresszív munkába visszavezető programból állt.
Tompa és munkatársai, 2007
Greenwood és munkatársai, 1990
Egyesült Államok Bányászat, olaj és gáz kitermelés
A nagyon korai beavatkozás (VEI), a fogyatékkal élők alkalmazásának egyik programja, sérülés utáni egészségügyi és pszichoszociális értékeléssel (nyolc nappal a sérülés után) és további kezeléssel.
Tompa és munkatársai, 2007
Gundewall, Liljeqvist és Hansson, 1993
Svédország Egészségügyi ellátás és szociális támogatás
Tornaprogram képzéssel/felügyelettel és tanácsadással a háti problémákról.
Tompa és munkatársai, 2007
Guthrie és munkatársai, 2004
Egyesült Államok Egészségügyi ellátás és szociális támogatás
Betegemelő és más mechanikus berendezések bevezetése, hátkímélő és emelő munkacsoport.
Tompa és munkatársai, 2007
Szerző Ország Ágazat Megnevezés Vélemények
138
Szerző Ország Ágazat Megnevezés Vélemények
Halpern és Dawson, 1997
Egyesült Államok
Gyártás
Egy kockázatkezelő szaktanácsadó vállalkozás javaslatára egy, a munkavállalók részvételével kialakított ergonómiai programot vezettek be. A beavatkozás egy sor műszaki változtatással járt, valamint az új eszközök/berendezés használatához szükséges képzésekből, nyújtógyakorlat programból, munkába visszavezetési gyakorlatokból (például egy módosított munkateher program gyakoribb alkalmazásából) és tudatosság növelő gyakorlatból állt. A megvalósítási fázison egy irányító bizottság, tervező bizottság és egy egészségügyi és panaszkezelő bizottság dolgozott együtt a legfelső vezetés bevonásával.
Tompa és munkatársai, 2007
Hilyer és munkatársai, 1990
Egyesült Államok
Közigazgatás Egy formális 30 perces tornagyakorlat és egy formális kétórás hajlékonysági foglalkozás és hajlékonysági gyakorlat vezetők és helyetteseik számára.
Tompa és munkatársai, 2007
Hlobil és munkatársai, 2007
Hollandia Légiközlekedés Fokozatos aktivitási beavatkozás deréktájéki panaszok miatt betegállományban lévő munkavállalók számára, az általános ellátással összehasonlítva.
Verbeek, Pulliainen és Kankaanpää, 2009; Uegaki és munkatársai, 2010
Hochanadel és Conrad, 1993
Egyesült Államok
Gyártás
Helyszíni ipari fizioterápiás program minden sérülésre, a munkahelyi és nem munkahelyi sérülésekre is. A szolgáltatások az értékelésből, kezelésből, fizioterápiás beutalóból és hát kímélésére irányuló oktatásból álltak.
Tompa és munkatársai, 2007
Uegaki és munkatársai, 2010
Hocking, 1991 Ausztrália Információs és kulturális ágazatok
Munkahelyi ergonómiai felmérésekből álló beavatkozás, valamint új berendezés és képzés telepítése, ill. megtartása. Három mérnökcsoport kapott ergonómiai képzést, majd ezek folyamatosan felmérték és tökéletesítették a berendezést és a kapcsolódó munkagyakorlatokat egy sor projekthez, amelyeket utólag közreadtak a szakterületen belül utasításokkal, bemutatókkal és kellő nyilvánosság mellett.
Tompa és munkatársai, 2007
139
Szerző Ország Ágazat Megnevezés Vélemények
Jensen és munkatársai, 2005 Svédország Több ágazat
A beavatkozásnak négy aspektusa volt:
1. viselkedés orientált fizioterápiás kezelés (PT) a fizikai teljesítmény
javítására és a tartós viselkedésbeli változás elősegítéséhez;
2. kognitív magatartásterápia (CBT), amely célja az alany jobb
fájdalomkezelő képessége és a normális tevékenység folytatása;
3. viselkedésgyógyászati (BM) rehabilitáció, amely magatartás orientált
fizioterápiás kezelésből és kognitív magatartásterápiából áll;
4. a szokásos kezelést kapott kontroll csoport (CG)
Tompa és munkatársai, 2007
Karjalainen és munkatársai, Finnország Több ágazat 2003
Mini beavatkozás (A csoport) pszichiátriai terapeuta által folytatott interjúval; a konzultáció célja a betegek hátfájási aggályainak csökkentése volt, pontos információ nyújtásával és a fizikai tevékenység szorgalmazásával.
Mini beavatkozás és helyszíni látogatás (B csoport), az utóbbi a gyógytornász 75 perces látogatása a munkahelyszínre; ennek célja biztosítani, hogy a betegek alkalmazzák az információt és a gyakorlati utasításokat a hát munka közbeni megfelelő tartásáról, a felügyelő és a vállalkozási egészségügyi szakemberek bevonásával, és hogy együttműködésüket ösztönözzék.
Szokásos ellátás (C csoport), ahol a betegek háziorvosi (GP) ellátásban részesülnek az elsődleges egészségügyi ellátáson belül.
Tompa és munkatársai, 2007
Az A és B csoportokat egy orvos és egy gyógytornász értékelte. A B
csoportot ezenkívül a munkahelyen is meglátogatták. A C csoport a
kontroll csoport volt, és általános háziorvosi ellátásban részesült.
Mindegyik beteg kapott egy tájékoztató füzetet a hátfájásról.
140
Szerző Ország Ágazat Megnevezés Vélemények
Kärrholm és munkatársai, Köz- 2006 Svédország igazgatás
Rehabilitációs szakképzési program, amely a fogyatékkal élő munkavállaló
közvetlen feletteseinek egynapos tanfolyamából és a rehabilitációs
munkacsoport, a munkavállaló, a munkavállaló közvetlen felettese, egy
társadalombiztosítási képviselő, a munkáltató munkaügyi osztályának
képviselője, az üzemorvos és a munkavállaló mellé kijelölt támogató
személy megbeszéléséből állt.
Tompa és munkatársai, 2007
Kemmlert, 1996 Svédország Adminisztráció
A munkahelyet értékelő és átalakító ergonómiai program: új székek,
íróállványok, csuklótámaszok, a munkahelyen az elérési és nézési
távolságokat csökkentő átalakítás; ergonómiai képzés; gyakoribb szünetek és
pihenőidők, hogy a munkát változatossá tegye
Tompa és munkatársai,
2007;
Verbeek, Pulliainen és
Kankaanpää, 2009
Kemmlert, 1996 Svédország Egészségügyi ellátás és
szociális támogatás
Ergonómiai beavatkozás, a munkahely értékelése és átalakítása, ideértve:
munkatár növelése a belépő páciensek számának 15%-os csökkentésével,
lehetővé téve az elektromos emelőgépek megfelelő használatát; a régi emelők
javítása és a kerekek cseréje, új emelőgépek beszerzése; képzés az emelési
technikákról; hátegészségügyi képviselő kijelölése, aki az ergonómiai
állapotokat felügyeli.
Tompa és munkatársai,
2007;
Verbeek, Pulliainen és
Kankaanpää, 2009
Az ergonómiai beavatkozás a munkahely értékeléséből és átalakításából állt, Tompa és munkatársai, és gépesítették a kábelezésből és spirálok feszítéséből 2007;
Kemmlert, 1996 Svédország Gyártás álló percenkénti manuális feladatokat. Verbeek, Pulliainen és
Kankaanpää, 2009
Kemmlert, 1996 Svédország Gyártás
Az ergonómiai beavatkozás a munkahely értékeléséből, átalakításából, valamint kényelmesebb munkamagasságot eredményező sekélyebb és könnyebb kosarak rendszeresítéséből és egy állítható, elektromos emelő üzembe helyezéséből állt, és a munkavállalók több feladatot ellátva váltották egymást.
Tompa és munkatársai,
2007;
Verbeek, Pulliainen és
Kankaanpää, 2009
141
Szerző Ország Ágazat Megnevezés Vélemények
Kjellen, 1997 Norvégia Gyártás
Biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi (SHE) irányítási rendszerek belső ellenőrzési (IC) elvekre alapozva. Ez az SHE felelősségek egyértelműsítéséből állt, különösen a tisztaságra és a házirendre, a balesetek és kvázi balesetek bejelentésére és a biztonsági vizsgálatokra, biztonsági bizottságokra, éves célok meghatározására és követésére, valamint a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szabályzatok és eljárások kidolgozására vonatkozóan. A beavatkozás a különböző beosztású munkavállalók oktatásából és képzéséből, valamint új SHE személyzet felvételéből és külső szaktanácsadók igénybevételéből állt, akik az új SHE program kidolgozásában közreműködnek, valamint a vészhelyzeti osztag berendezéseibe történő beruházásból.
Tompa és munkatársai, 2007
Korniewicz és munkatársai, 2005
Egyesült Államok
Egészségügyi ellátás és szociális támogatás
Átállás síkporos latex kesztyűről pormentes kesztyűk használatára. Tompa és munkatársai, 2007
Koviack, 2004 Egyesült Államok
Egészségügyi ellátás és szociális támogatás
Fekvőbeteg-ellátó program a munkavállalók támogatására foglalkozási vagy más sérülés, betegség esetén, gyógyulásuk elősegítésére és munkába való visszatérésük megkönnyítésére.
Tompa és munkatársai, 2007
Lahiri, Gold és Levenstein, 2005
Egyesült Államok
Gyártás Hátpárnákat és háttámaszokat rendszeresítettek a munkavállalók részére a háti kényelmetlenség csökkentésére. „Hátkímélő” munkaértekezleteket is tartottak.
Tompa és munkatársai, 2007
Verbeek, Pulliainen és Kankaanpää, 2009
Lahiri, Gold és Levenstein, 2005
Egyesült Államok
Gyártás
Műszaki felügyeletet és munkaállomási módosításokat vezettek be az ergonómiai értékelést követően. Az újonnan rendszeresített eszközök között állítható székek, szállítószalagok, emelőasztalok, párnázás, fogantyúk és közlekedő járdák voltak, hogy a létrahasználatot minimálisra csökkentsék.
Tompa és munkatársai, 2007 Verbeek, Pulliainen és Kankaanpää, 2009
142
Szerző Ország Ágazat Megnevezés Vélemények
Lahiri, Gold és Levenstein, 2005
Egyesült Államok
Gyártás
Több új műszaki megoldást vezettek be. Ergonomikus kocsikat (hogy kevésbé kelljen lehajolni), emelhető és dönthető asztalokat (a munkaállomás magasságának beállításához), mechanikus emelő segédberendezéseket, továbbá különféle platformokat és fellépőket (a terhelés és a kényelmetlen testtartás csökkentésére) építettek be és alkalmaztak.
Tompa és munkatársai, 2007 Verbeek, Pulliainen és Kankaanpää, 2009
Landers és Maguire, 2004
Egyesült Államok
Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás
Ergonómiai beavatkozás (munkaeszközök módosítása); képzés (didaktikai osztályterem és gyakorlati munka közbeni oktatás, gyakorlat és vizsga); valamint fogyatékkal élők alkalmazása (könnyű terhelésű program).
Tompa és munkatársai, 2007
Landstad és munkatársa, 2002i
Svédország Egészségügyi ellátás és szociális támogatás
Csoportos képzés, vezetőképzés, masszázs, jobb takarítási módszerek, padlóápolás, előadás, fitnesz tevékenységek, a javasolt tevékenységek kidolgozása, munkahelyi környezetvédelmi program kidolgozása, együttműködés kialakítása más hatóságokkal.
Tompa és munkatársai, 2007 Uegaki és munkatársai, 2010
Lanoie és Tavenas, 1996
Kanada Nagykereskedelem A munkavállalók részvételével kialakított ergonómiai beavatkozás a hátpanaszok csökkentésére egy szeszesital forgalmazó vállalkozásnál. A közös munkahelyi bizottság hat fő problémát orvosolt.
Tompa és munkatársai, 2007
Verbeek, Pulliainen és Kankaanpää, 2009
Laufer és Chiarello, 1994 Egyesült
Államok
Egészségügyi ellátás és szociális támogatás
Tűszúrást elkerülő program biztonsági fecskendőkkel, visszahúzott tűkkel és tű nélküli intravénás behatolási rendszerek használatával.
Tompa és munkatársai, 2007
Lemstra és Olszynski, 2003
Kanada Gyártás A beavatkozás a következőkből állt:
Tompa és munkatársai, 2007
143
(1) Elsődleges és másodlagos megelőzési vállalkozási irányítási eljárás. Az elsődleges megelőzési stratégiák a munkavállalók váltási menetrendjére, illetve a feladatok csökkent terhelési, emelési és ergonómiai átdolgozására vonatkoztak. A másodlagos megelőzési stratégiák a sérülések független helyszíni kezeléséből álltak, gyógytornász segítségével, ami a jó prognózis megerősítéséből, a normál tevékenység mihamarabbi biztonságos újrakezdésének ösztönzéséből állt, teljes munkaidőben vagy korlátozott idejű, könnyű igénybevétel formájában. (2) Egy korai beavatkozási program. Gyors és kiterjedt rehabilitációs szolgáltatás a sérült munkavállalók részére, hogy minél hamarabb visszatérhessenek a munkahelyükre. A sérült munkavállalókat azonnal kiterjedt fizioterápiás kezelésre, valamint munkára felkészítő (erőfejlesztő) programokra utalták. Ha a munkavállaló hat hét elteltével még nem volt a munkahelyén, szélesebb körű másodlagos és harmadlagos kezelési eljárásokat kezdeményeztek, így a pszichoszociális beavatkozást (többirányú értékelést követően).
Lewis és munkatársai, 2002
Egyesült Államok
Adminisztráció Képzési program a számítógép rendeltetésszerű használatára. Tompa és munkatársai, 2007
Li, Wolf és Evanoff, 2004
Egyesült Államok
Egészségügyi ellátás és szociális támogatás
Mechanikus betegemelő berendezések alkalmazása és képzés. Tompa és munkatársai, 2007
Linton és Bradley, 1992
Svédország Egészségügyi ellátás és szociális
támogatás
Öthetes fizikai és viselkedési megelőző beavatkozás, amely a következőkből áll: (a) fizioterápia, ideértve az ergonómiai oktatást egy „deréktájék kímélő iskola” keretében, ahol a munkával járó, magas kockázatú mozdulatokat gyakorolják; és (b) viselkedésterápia, amellyel a munkavállalók megtanulják a hátfájást jobban elkerülni és alacsonyabb kockázatú, egészséges életmódot követni, amelynek keretében a csoportot egy pszichológus látogatta meg, és képzést tartottak a fájdalom elkerüléséről, életmódról, kockázatelemzésről és a tanultak alkalmazásáról (a foglalkozások alkalmával tanult stratégiák gyakorlása a munkahelyen és otthon).
Tompa és munkatársai, 2007
Uegaki és munkatársai, 2010
Szerző Ország Ágazat Megnevezés Vélemények
144
Szerző Ország Ágazat Megnevezés Vélemények
Munkaajánlat utáni szűrőprogram: a munkavállalók a munkaajánlat után
Littleton, 2003 Egyesült Államok Oktatás funkcionális teljesítmény felmérésen vettek részt, öt-hét alapvető
fontosságú feladatot kellett elvégezniük; a munkaajánlatot Uegaki és
visszavonták, ha valamelyik feladatot nem tudta végrehajtani. munkatársai, 2010
Loisel és munkatársai, 2002 Kanada Több ágazat
A beavatkozásnak négy szempontja volt:
1. Alapvető ellátás.
2. Klinikai beavatkozás: hátspecialista által végzett klinikai vizsgálat,
hátkímélő iskolai részvétel a rendes munkából való nyolc hét távollét
után és, ha szükséges, többirányú munkarehabilitációs beavatkozás
rendes munkából való 12 hetes távollétet követően.
3. Munkahelyi beavatkozás: a tanulmány üzemorvosának látogatása, a
munkavállalók részvételével kialakított ergonómiai beavatkozás a
tanulmány ergonómiai szakértője, a sérült munkavállaló, felettese, a
vezetés és szakszervezeti képviselők bevonásával.
4. Sherbrooke beavatkozási modellje: munkahelyi beavatkozással
egybekötött klinikai beavatkozás (a fő beavatkozás megfontolás tárgya).
Tompa és munkatársai, 2007
Maniscalco és
munkatársai, 1999 Egyesült Államok
Bányászat, olaj
és gáz kitermelés
Egy wellness programot dolgoztak ki, azzal a céllal, hogy a munkahelyi
balesetek, különösen a hátsérülések számát csökkentsék. Olyan kockázati
tényezőkre összpontosítottak, melyeket előre tervezett beavatkozással,
nevezetesen a táplálkozással és gimnasztikai gyakorlatokkal módosítani lehet,
Egészségügyi értékelésből, fitnesz programokból, oktatási programokból és
ösztönzőkből állt.
Tompa és munkatársai, 2007
Martin, 1995 Egyesült Államok Egészségügyi
ellátás és szociális támogatás
Csoportterápiát dolgoztak ki az agresszív viselkedés kezelésére, valamint
mindenkit felkészítettek arra, hogy közös fellépéssel hogyan kezeljék a
potenciálisan vagy ténylegesen agresszív személyt. Tompa és
munkatársai, 2007
145
Szerző Ország Ágazat Megnevezés Vélemények
Matheson és munkatársai, 1995; Matheson és Brophy, 1997
Egyesült Államok Több ágazat
A program a kérdést több irányból közelítette meg, és a lágy részek
sérüléseinek azonnali azonosítására és kezelésére összpontosított. Az otthoni
pihenést elkerülték azzal, hogy a beteget átmenetileg könnyebb munkára
irányították, amennyiben az orvos véleménye szerint ez nem volt ellenjavallt. A
beteg a szükséges kezelést munkaidőben kapta meg. Ez a modell arra a
feltételezésre alapult, hogy a munkavállalók kompenzációs orvosi ellátásának
a kezdeti kapcsolatfelvételtől a munkába való visszatérésre kell
összpontosítania. Mindent meg kell tenni, hogy a sérült munkavállalót a
munkahelyen tartsák, és ne beteg szerepét osszák rá.
Tompa és munkatársai, 2007
Melhorn, Wilkinson
és Riggs, 2001 Egyesült Államok Gyártás
Mozgásszervi sérülési kockázatkezelési program, amelyben az újonnan felvett
munkavállalókat a munkahelyi sérülésük kockázata szerint értékelik egy
egyedi kockázatfelmérő eljárással. Az új belépőket csoportokba osztották, ahol
a munkahelyükön várható kockázat szerinti megelőző képzést kaptak.
Tompa és munkatársai,
2007; Verbeek,
Pulliainen és
Kankaanpää, 2009;
Uegaki és munkatársai,
2010
Miller, Zaloshnya
és Spicer, Egyesült Államok Szállítás
2007
Munkatársakra alapozott munkahelyi alkohol- és kábítószer ellenes program a
sérülések elkerülésére egy szállító vállalatnál. Verbeek, Pulliainen és
Kankaanpää, 2009
Mitchell és munkatársai, Egyesült Államok Védelem 1994
A vállalatnál előírták a gerinctámasztó öv használatát egyes munkakörökben, valamint a korábban hátsérülést szenvedett munkavállalók számára; hátsérülés megelőző képzést tartanak minden új belépő számára; évenként oktatást tartanak a megfelelő emelési technikákról; két 30 perces betanító foglalkozás a gerinctámasztó öv használatáról.
Uegaki és munkatársai, 2010
Moore és Garg, Egyesült Államok Gyártás
1998
A vállalat a munkavállalók részvételével ergonómiai programot vezetett be,
ami a következőket foglalta magába: (a) a munkahely felmérése, (b) a Tompa és munkatársai,
veszélyek korrekciója, megelőzése és ellenőrzése, (c) orvosi kezelés, (d) 2007
képzés, valamint oktatás.
146
Szerző Ország Ágazat Megnevezés Vélemények
Nelson és munkatársai, 2006
Egyesült Államok
Egészségügyi ellátás és szociális támogatás
Egy több területet érintő hátsérülés megelőző programot dolgoztak ki, ami ergonómiai értékelő eljárásból állt; a kezelés értékelésének szempontjai; a biztonsági felelősök kiválasztása; beavatkozás utáni felülvizsgálat; emelési tilalom.
Uegaki és munkatársai, 2010
Ore, 2003 Ausztrália Egészségügyi ellátás és szociális támogatás
Ergonómus vezette harmincöt órás kézi árumozgató képzés, a feladatok végrehajtásának helyszíni értékelésével, az emelést megkönnyítő eszközökről, azok felépítéséről és helyes használatáról.
Tompa és munkatársai, 2007
Orenstein és munkatársai, 1995
Egyesült Államok
Egészségügyi ellátás és szociális támogatás
Tűszúrás okozta sérülést elkerülő program biztonsági fecskendőkkel és tű nélküli intravénás behatolási rendszerek használatával.
Tompa és munkatársai, 2007
Perry, 1996 Egyesült Államok
Kiskereskedelem
A munkába visszavezető program (return to work - REACH) a felépülés, foglalkoztatás és közösségi segítség angol megnevezéséből alkotott betűszó, ami a munkavállaló ideiglenes beosztásban történő foglalkoztatását jelenti a munkahelyén, vagy „védett műhelyben”, amíg a munkavállaló nem képes rendes munkahelyét újra elfoglalni.
Tompa és munkatársai, 2007
Rempel és munkatársai, 2006
Egyesült Államok
Egészségügyi ellátás és szociális támogatás
Négy munkahelyi beavatkozás összehasonlítása. Tompa és munkatársai, 2007
Ridyard és Hathaway, 2000
Egyesült Államok
Gyártás Többféle tevékenységet folytató munkavállalóból álló csoport ergonómiai képzése.
Tompa és munkatársai, 2007
Ryan, Krishna és Swanson, 1995
Ausztrália Bányászat, olaj és gáz kitermelés
A beavatkozás több részből állt, és a teljes személyzet képzésére kiterjedt, akut elsősegélynyújtói hátkezelés, korai beutalás háziorvoshoz, a gyors munkába való visszatérés megkönnyítése, valamint a munkakörnyezet vizsgálata pszichoszociális szemszögből.
Tompa és munkatársai, 2007
Szerző Ország Ágazat Megnevezés Vélemények
Seeley és Marklin, 2003
Egyesült Államok
Gyártás Kézi működtetésű préselő és vágó sor átalakítása és akkumulátorról üzemelővé a mozgásszervi panaszok kiküszöbölésére.
Verbeek, Pulliainen és Kankaanpää, 2009
Shearn, 2003 Egyesült Királyság
Gyártás Hagyományos lábbelik cseréje csúszásmentes lábbelikre a megcsúszásos sérülések elkerülésére.
Verbeek, Pulliainen és Kankaanpää, 2009
Shearn, 2003 Egyesült Királyság
Újság szerkesztősége
Irodai berendezés továbbfejlesztése, hogy a felső végtagi rendellenességeket elkerüljék
Verbeek, Pulliainen és Kankaanpää, 2009
Shearn, 2003 Egyesült Királyság
Gyártás Új munkamódszer és a húsológép továbbfejlesztése a halmozott trauma okozta elváltozások elkerülésére
Verbeek, Pulliainen és Kankaanpää, 2009
Shi, 1993 Egyesült Államok
Közigazgatás Integrált hátsérülési program, ami oktatásból, képzésből, fizikai erőnléti foglalkozásokból és ergonómiai fejlesztésből állt.
Tompa és munkatársai, 2007 Uegaki és munkatársai, 2010
Spiegel és munkatársai, 2002
Kanada Egészségügyi ellátás és szociális
támogatás
Mennyezetre szerelt emelőgép telepítése, emelési tilalom bevezetése és koordináció.
Uegaki és munkatársai, 2010
Tadano, 1990 Egyesült Államok
Adminisztráció Ergonómiai program képzéssel, a munkaállomások átalakításával és egészségtámogatással (gimnasztikai gyakorlatokkal és kis szünetekkel).
Tompa és munkatársai, 2007
Tompa, Dolinschi és Laing, 2009 Kanada Gyártás Egy, a munkavállalók bevonásával készült ergonómiai programban
10 ergonómiai változtatási projektet valósítottak meg a sérülések és a munkavállalók kompenzációs igényeinek megelőzésére.
Verbeek, Pulliainen és Kankaanpää, 2009
147
148
Szerző Ország Ágazat Megnevezés Vélemények
Tracz, 1992 Kanada Egészségügyi
ellátás és
szociális támogatás
Korai megelőző és foglalkozási rehabilitációs program a felépülést késleltető
tényezők azonosítására és felmérésére, valamint a sérült munkavállaló
támogatása a felépülésében, hogy a lehető leghamarabb visszaállhasson a
munkába. A foglalkozás egészségügyi ápoló ismerteti a programot;
megállapítja a munkavállaló állapotát és tanácsot ad a felépülés alatti
magatartásra vonatkozóan; megállapítja a várható munkába állási időpontot; a
foglalkozás egészségügyi orvoshoz küldi a munkavállalót és javaslatot tesz
kórházi kezelésre.
Tompa és munkatársai, 2007
Tuchin és Pollard,
1998 Ausztrália Szállítás
és raktározás
Kb. 120 perces átfogó előadás például gerincanatómiáról, fájdalomra érzékeny szervekről, hátfájást és sérülést kiváltó okokról, a gerinc biomechanikai működéséről, a helyes emelési technikákról, hátsérülések kezelési módszereiről, a hatékony gimnasztikai gyakorlatokról, az ergonómiai elemzésekről és magyarázatokról, a hátfájás és a foglalkozás, valamint az elvégzendő feladatok kapcsolatáról és a statikus testtartás hatásairól.
Az előadás előtt az oktató megtekintette a munkahelyet, hogy azonosíthassa a problematikus területeket és ezekre felhívja a munkavállalók figyelmét az előadás közben.
Tompa és munkatársai, 2007
Versloot és munkatársai, 1992 Hollandia Szállítás
és raktározás
Hátkímélő program, három képzési foglalkozással. Az első foglalkozáson motiváltsággal, az egyének saját egészségükért viselt felelősségével, a tudat és a test a betegségekkel kapcsolatos reakcióival, a stresszel, a kezelési eljárásokkal és relaxációs gyakorlatokkal; test mechanikai működésével (ideértve a sportot is), a munka közbeni testtartással és az ülés beállításával foglalkoztak. A második és harmadik foglalkozáson felmérték a résztvevők tapasztalatait és összegezték az első foglalkozáson elhangzottakat.
Tompa és
munkatársai, 2007;
Uegaki és
munkatársai, 2010
Wahl, 1998 Egyesült Államok Adminisztráció
A munkaállomás értékelése, ami a munkavállalók halmozott traumával
kapcsolatos ismereteit felmérő beszélgetésből, munka közbeni tevékenységük
megfigyeléséből, a halmozott trauma ismertetéséből és a munkaállomás
beállításából állt.
Tompa és munkatársai, 2007
149
Szerző Ország Ágazat Megnevezés Vélemények
Wickizer és munkatársai, Egyesült Államok Több ágazat 2004
A Washington Drug-Free Workplace Program (Washingtoni Munkahelyi
Drogmentes Program) bevezetése, amely a következőkből állt; munkavállalói
segítségnyújtási program egy javasolt szolgáltatói lista összeállításához,
fizetett foglalkoztatás előtti, baleset utáni és kezelés utáni drogteszt; éves
képzési program a droghasználatról, minimum kétórás képzés minden
munkafelügyelő és vezető számára a droghasználatról, beutalás kezelésre
és drogtesztre.
Tompa és munkatársai, 2007
Wiesel, Boden és Egyesült Államok Közművek Feffer, 1994
Minőségalapú szabványos diagnosztikai és kezelési eljárásokat alkalmazó sérülésfigyelő rendszer. 24 hónapon keresztül minden foglalkozással kapcsolatos sérülést belül be kellett jelenteni; a munkavállalókat központi egészségügyi intézményben vizsgálták meg, amint ez megoldható volt, a sérülések adatait pedig egy számítógépes adatbázisba vitték fel. A klinikai adatok alapján diagnózist készítettek, és a sérülés jellegétől, valamint az érintett szervektől függő, a szabványos diagnosztikai és kezelési algoritmus szerinti kezelési eljárásra tettek javaslatot. A munkaidő kiesést okozó sérüléseket az akut fázisban hetente áttekintették.
Tompa és munkatársai, 2007
Yassi és munkatársai, Kanada Egészségügyi
1995 ellátás és szociális támogatás
Fogyatékkal élők alkalmazásával kapcsolatos, azonnali felmérésből, orvosi
kezelésből, és a munka módosításából álló kísérleti rehabilitációs program.
Tompa és munkatársai,
2007; Verbeek, Pulliainen
és Kankaanpää, 2009
Tompa és munkatársai, 2007
Yassi, McGill és Kanada Egészségügyi Tűszúrási sérülés elkerülő program biztonsági fecskendőkkel és tű nélküli Verbeek, Pulliainen és
Khokhar, 1995 ellátás és intravénás behatolási eszközök használatával. Kankaanpää, 2009 szociális támogatás
Yeow és Sen,
2003
Ergonómiai beavatkozás, például jobb kartámasz és képzés egy
Malajzia Gyártás elektronikai gyár munkavállalói számára.
Verbeek, Pulliainen és
Kankaanpää, 2009
Zwerling, Ryan és Munkába állás előtti drogvizsgálat a postaszolgálat potenciális alkalmazottai Verbeek, Pulliainen és Orav, 1992 Egyesült Államok Postaszolgálat számára Kankaanpää, 2009
Az Európai Munkahelyi Biztonsági és
Egészségvédelmi Ügynökség (EU-
OSHOA) közreműködik abban a munkában,
mellyel Európában a munka
biztonságosabbá, egészségesebbé és
termelékenyebbé válik. Az Ügynökség a
megbízható, kiegyensúlyozott, és
tárgyilagos munkahelyi biztonsági és
egészségügyi információkat kutatja,
dolgozza fel és teszi közzé, valamint
páneurópai tájékoztató kampányokat
szervez. Az Ügynökséget az Európai Unió
alapította, székhelye Bilbao, Spanyolország.
Találkozókat és konferenciákat szervez,
melyen az Európai Bizottság, a tagállamok
kormányainak, a munkáltatók és
munkavállalók szervezeteinek képviselői,
valamint az EU 27 tagállama,és más
országok, szervezetek szakértői vesznek
részt.
Európai Munkahelyi Biztonsági és
Egészségvédelmi Ügynökség
Santiago de Compostela 12, 5. emelet - 48003
Bilbao Spanyolország
Tel. +34 944 358 400 Fax +34 944 358 401
E-mail: [email protected]
http://osha.europa.eu
TE
-WE
-14-0
05-E
N-N
