MARGÓCSY JÓZSEF : Dienes ö. István emlékének ajánlom

A NYÍREGYHÁZI VÁROSHÁZÁK

1. Nyíregyháza közigazgatási központja a telepitós utáni időben - eléggé bizonyíthatóan - m i n d i g a mai Kossuth téren,

i annak szegélyén h e l y e z k e d e t t e l , immáron két és fél évszázada* Amig feudális függőségben ólt a község i l l . a városi j o g o k a t i s élvező város: a tér k e l e t i oldalén, amikor p e d i g már meg­szűnt a De s s e w f f y és Károlyi családok közvetlen irányítási ha­ta l m a , a k k o r a n y u g a t i részen, - talán jelképesen i s - e két csalód "curiális fundusán" építkezik, pontosabban azok háza he­lyére. Oda, a h o l ma i s található a város háza, a városi tanács épülete, h i v a t a l a . 2

2. A régi épületek. a/ A község igazgatását végző főbíró, a régebbi időkben,

sajá^-4«rkásén végezte a hivatalával összefüggő tevékenységet . 3

A z f l 7 6 l . évre Filyó Györgyöt választották meg őseink: e r r e az óvre"e""sTl< s i g y az ő főbirói működéséhez kapcsolódik a z , hogy a község házat vásárol a magisztrátus önálló székháza számára. Erről közelebbi adat nem áll rendelkezésre.

b/ Pontosabban i s m e r e t e s az első építési óv és ennek a községházának a h e l y e . A dátum: 1772, Koska János főblrósógá-nak éve. A tanulmányok és a X V I I I . század végi állapotot mutató térképek egybehangzóan a P a z o n y i útnak /ma: Dózsa György u t / a térre betorkolló sarkára u t a l n a k : kb. az 1983-ra szépen h e l y ­reállított nagyvendéglőnk /szállónk/ helyén állt. 4 Nem l e h e t e t t túlságosan nagy épület; e r r e abból i s következtethetünk, hogy a városi jogosultságoknak 1786-ban birtokába jutó vezetőség a 11 1 r nr^jjin_-i ói ni' nlnijon nirii iini||Hikh ón yjéxosháza építését t e r v e z i .

Nem felejtendő e l , hogy ez az első közösségi épület tovább­ ra i s fennáll: a magisztrátus kiköltözése után ebben vannak az első városi tulajdonú és hasznosítású üzlethelyiségek. A főtér h e l y e ós a p i a c közelsége hasznot i s h a j t : ezért 1829-ben még k i i s bővitik. Nevet i s kap: az az u.n. koronaház, benne h i v a ­t a l o s helyiségek és főleg italmérés. 5 Az 1830-as évektől i t t

működött a fekvésének megfelelően e l n e v e z e t t Középső kocsma, amelyik az " e l k e s e r e d e t t , honfibútól szenvedő, adótól z a k l a t o t t

CL

emberek o t t h o n a " ; a m. k i r . törvényszéknek Nyíregyházára t e l e ­pítésekor alakitják át az épületet börtönné /1871/, és husz éven át e z t a feladatát tölti be. /1891-ben készült e l a B u j t o s széli fogház, mely n a p j a i n k b a n i s o t t áll és működik./ - Nem nézte jó szemmel a város polgársága már e z t a százévesnél idő­sebb, t o l d o t t - f o l d o t t , átalakított épületet, különösen azért nem, mert "a város talán leg b e c s e s e b b telkén" áll, a h o l b i z o n y több hasznot hajtó és c s i n o s a b b épületnek v o l n a h e l y e . Amikor a régi nagyvendéglő /kb. a mai hősök s z o b r a helyén/ leégett, az uj felépítését eléggé egyhangúan i d e t e r v e z i k , de a t e r v valóra­váltása elhúzódik: a d d i g i s , újra, bolthelyiségekként hasznosít' ják, majd amikor a szemben már álló UJL városházán /a megyei h i ­v a t a l o k kivonulása után/ megint építkezések f o l y n a k , i t t kapnak átmeneti elhelyezést a vándorló városi h i v a t a l o k - 1 8 9 4 - i g ; ak­kor azonban végleg lebontották a régi koronaépületet s az uj szálló és vendéglő v i t t e tovább a Korona-nevet.^

c/ A második városháza épület az előzőtől nem messze épült. Ha a mai h e l y z e t e t vesszük a l a p u l , akkor a Felszabadulás utjának és a Kossuth térnek azon a sarkán, a h o l most, a szom­széd házak homlokzatvonalánál jóval b e l j ebb emelt ABC-csemege áruház "átmeneti" épülete látható. Ha e szomszédházaktól a s a r o k i g húzott képzeletbeli v o n a l a k a t vesszük f i g y e l e m b e , már meg i s jelöltük e földszintes ház helyét. Abban a szerencsés h e l y z e t b e n vagyunk, hogy a képe i s ránk maradt. Aztán a I I . v i ­lágháború pusztií<rrt«av̂ el, kb . másfél évszázados korában.

Épitése azvl790-e^évfij<re e s i k , Markó Ádám főbiróságának idejére. Ő pedig 1793-94-ben v i s e l t e e z t a tisztséget.® /Nap­j a i n k b a n az áruháznak a tér felé eső oldalán emléktábla h i r ­d e t i a régen v o l t épület történetét./^ A képe sem i s m e r e t l e n : a B o r o v s z k y féle monográfia 97. lapján látható a do l g o z a t u n k h o z i s mellékelt kép" "A régi városháza, később Benczúr G y u l a szü­lőháza" aláírással. A kettős tetejű ház b i z o n y o s tekintélyt i s sugározhatott környezetére; a j o b b r a - b a l r a m e l l e t t e látható alacsony a b b házak e r e d e t i l e g nem t a r t o z t a k a városházához, 1^ /lásd i t t később Susztek feljegyzését./

Ez a városháza kb. félévszázadon át fog a d t a ma-

gába a magisztrátust. Nem sokat tudunk beosztásáról, a ház "életéről". Lukács Ödön e m l i t i , hogy 1809-ben, amikor Napóleon közeledett Bécs felé, a királyné a trónörökössel /a későbbi V. Ferdinánddal/ Munkácsra menekülése közben június " v a l a m e l y i k napján" megállt a városban, "a városházánál v o l t pár órai p i h e ­nése. Ugyanekkor velük l e t t v o l n a S z t . István koronája i s " . 1 1

Akár velük v o l t a k o r o n a , akár nem: b i z o n y o s legenda övezhette a házat, mert az épületben /természetesen a Benczúrok által meg­nagyobbított házban/ a 870-es évek végén már k é t cég i a használja a koronához cégért. L e d e r e r Ignác gyógyszerész Koro­nához c i m z e t t gyógyszertára gyakran s z e r e p e l a Nyirvidék h i r d e ­tései között; a n y o l c v a n a s évek elején p e d i g Weinberger Bernát, 1890-ben már A d l e r Lipót h i r d e t i i t t a Koronához c. vendéglőjót, sörházát, szintén a hetenként megjelenő Nyirvidékben.

Susztek Sámuel naplójegyzeteiből t u d j u k , hogy a harmadik városháza^Í842-re készült e l a n n y i r a , hogy " s e s s i o k a t ós gyű­léseket leTte^eTt benne t a r t a n i . . . ami pe d i g a régi /tehát: a második/ városházát i l l e t i , a z t 1843. évben Benczúr Vilmos ur megvette és belőle maga számára egy patikát és minden környül-

12 álláshoz szükséges szobákat épitett. "

így vannak megbizható a d a t a i n k a ház ópitési idejéről, a városi h i v a t a l o k eltávozásáról, a városi tulajdonból Benczúrok kezébe történt átmenetéről, - csakúgy, mint az 1944 végi e l p u s z ­tulásáról.13

Ide kivánkozik néhány sor a h e l y b e l i c s i z m a d i a céh 1820-b e l i feljegyzéseiből. Ezek s z e r i n t Török Oános legény /vagy t a ­lán inkább mester/ orgazdaságon kapatott a " h e l y t e l e n c s e l e k e d e ­téért a Város házánál megbüntetődött", azon kivül, hogy a Ns. Céh i s k i s z a b t a rá a nemcsak erkölcsi büntetést, elmarasztalást.

Az első, városházának tekinthető épület koronaház nevéről sok feljegyzés tanúskodik. A második, most tárgyalt épület kap­csán csak a legutóbbi időben sikerült adat o t találni: a V.A. 102/r fond 114/194. s z . dobozában. A vegyes i r a t o k között ke­rült elő az 1847. dec. 3 1 - i keltezésű számla egy hagyatékfelszá­molási kötegből. Benczur Vilmos gyógyszerész szépen nyomtatott szómlaféjében s z e r e p e l t mór a cégér, kissé f u r c s a magyarságú f o ­galmazásban. Ez egyébként j e l z i a z t i s , hogy a családban a né­met a társalgás n y e l v e , s e z t a szöveget i s nyilván "forditás-

ként" szerkesztették i d e : "Gyógyszertár a magyar koronánál Nyiregyházán ...'

Ugy látszik, nem s o k k a l az örökváltság elérése után v o l t a k már törekvések a r r a , hogy nagyobb szabású városházát építtesse­nek. Egy v e g y e s t a r t a l m u dobozban található a t o k a j i Francz I g ­nác mentegetőző l e v e l e , amelyet az épitőmester Benkő István fő­bírónak i r t 1827. augusztus 16-án. Elnézést kór, de "egy o l y nagyra törő épületnek, mint a projectálandó nemes városháza" tervezéséhez nyugalom s idő k e l l , s most ez n e k i n i n c s e n . /V.A. 102/b - 36/116. 9. d a r a b , az 1829:34. s z . a./. - A váro­s i gyűlés határozatai között 1829. márc. 26-án /1752. s z . a./, majd s z e p t . 28-án /1829. s z . a./ olvasható a deputáció össze­állítása, sürgetése "az építendő uj városháza iránt adandó j a v a s l végett". /V. A. 102/b - 33/113/. - Végül: 1830 elejéről megvan F r a n c z Ignác elküldött tervének kisérö l e v e l e ós a "plánum té­t e l e s magyarázattya". A 60 éves mester t e r v e eme l e te s épületre szólhatott, több szolgálati lakással a földszinten és kevés i r o ­dával az emeleten /1830:7. s z . V.A. 102/b - 103/23/. - Ezekről a tervekről régebbi feldolgozásokban nem o l v a s h a t u n k : nyilván azért, mert később már más tervezővel fogóztak a h a j d a n i város­atyák, akiknek t e r v e - v a l a m i l y e n formában - meg i s valósult.

3. Az ujabb épitkezés - a c u r i a l i s funduson. A régebbi, ma már nem látható városházák számbavétele után lássuk a harna- madik épületet, - bár a mai látvány nem az e r e d e t i változatot mu t a t j a többé .

Dienes István cikke"*" 6 meggyőzőnek látszik: e s z e r i n t ez a városháza nemcsak h e l y i l e g , hanem alapozásában i s a XV. századi, Bátori féle földesúri erőditményszerü ház / u r i l a k / helyére ke­rült. Innen történt annak idején a település és a környék /a b i r t o k / igazgatása, és ez i g y hagyományozódott a későbbi föl­d e s u r a k r a i s . A X V I I I . században i s i t t áll, a két "uradalmi magántelken" g r . Dessewffy háza /a mai Bethlen u t c a i sarokhoz tartozó épületrészként/, s az ettől északra eső rész /kb. a Rákóczi u t c a i s a r o k i g / a g r . Károlyi-ház. 1^

1837-ben, amikor Nyíregyháza megkapta az uj abb városi j o g o t , nem halogathatták tovább az uj székház megépítését; jóval több h i v a t a l o s helyiségre v o l t már szükség, h i s z e n lét-

számában i s jóval nagyobb apparátus mozgatását kivánta meg. Ezen t u l azonban maga a rang i s igényelt tekintélyesebb épüle­t e t . M i v e l az örökváltság nyomán, 1824 óta ezek a Dessewffy-Károlyi házak i s a város tulajdonába kerültek, s z i n t e kinálta magát, hogy ezeknek, a h a t a l m a t , a birtokosságot kifejező épületeknek a helyére kerüljön a város uj székháza.

Hársfalvi Péter d o l g o z a t a már tudósit arról az 1838. no­vember 2 3 - i , belső tanácsi határozatról, amelyik a városháza bővitési ügyét s z o r g a l m a z z a . 1 8 Ugyanő e m l i t i , hogy a d e b r e c e n i P o v o l n y Ferenc ópitőmesterrel f o l y t a t t a k a kiküldöttek beha­tóbb tárgyalásokat. 1 9 Az e d d i g i eredményeket a z z a l egészíthet­jük k i az alábbiakban, hogy immáron u t a l h a t u n k a nyíregyházi Sz, S z . megyei Levéltár V. 192. fondjában a V I I I / A / 1 . a l a t t elfekvő négy darab r a j z r a . Ezek, P o v o l n y aláírásával ellátva, Debrecen, 1839. március 3 0 - i k e l e t t e l mutatják az elkészített t e r v e k e t . Az első: "Homlokképe a P r i v . Szabad Nyíregyháza Vá­rossá u j o n t épülendő Város Házának". Mint e kötetbeli reproduk­ción i s látható: ez egy e m e l e t e s , az a k k o r i v i s z o n y o k h o z képest jelentős, mutatós városi " p a l o t a " . Már r a j t a vannak azok a j e l ­legzetességek, amelyek a későbbi átépítéskor i s u r a l k o d t a k . P l . az árkádos bejárati rész, f e l e t t e szépen kiképzett s i s a k o s dí­szítés; az épület két szélén kissé előreugró, s z i m m e t r i k u s a n lezáró-kiemelő néhány a b l a k o s falrész. Ha a másfél évszázaddal ezelőtti, azonos célú épületek képét nézzük, ezek hasonlósága ötlik szemünkbe: a nagyobb nemesi kúriák, u r i l a k o k kissé sema-tizáltabb, polgáriasított változatát találjuk s z i n t e mindenütt. Povo l n y t e r v e i s ezek közé t a r t o z i k : a l k a l m a z v a a r r a a környezet­r e , alapterületre, amelyik i t t éppen rendelkezésre állt. I t t egy szabálytalan ötszögü telekről van szó: a mai B e t h l e n u t c a i rész falához merőlegesen c s a t l a k o z i k a / K o s s u t h téri/ homlok­z a t ; i t t kb. I30°-os hajlásban folytatódik, majd ennek végétől /a Rákóczi u t i sarok után/ merőlegesen v i s s z a f o r d u l v a zárja be a t e l k e t .

A P o v o l n y - t e r v és a mai állapot külső méretei lényegében megegyezők. Továbbá: az 1842-ben b i r t o k b a v e t t épület, az e l ­ső terv-megvalósitás földszintes házat eredményezett; majd en­nek helyére, az előző épület b i z o n y o s részeinek megtartásával építették az 1872-ben átadott, emeletes "igazságügyi palotát";

ismerjük a későbbi bővitési, eme letráépitósi mozzanatokat i s . Így nyugodtan levonhatónak látszik az a következtetés, hogy a ma i s álló városháza első, földszintes változata, majd az eme­ l e t r e épités és a későbbi kieqészitések i s s z i n t e mindig a Povolny-féle t e r v szem előtt tartásával, az ő beépitési e l g o n ­ dolásának tovább folytatásaként, f o k o z a t o s végrehajtása gyanánt készültek. P o v o l n y t e r v e önálló h i v a t a l i épületben g o n d o l k o d o t t : az irodák a földszinten az u t c a i szobákban helyezkednek e l , üz­lethelyiségeknek nyoma a homlokzaton nem látszik. S minden f o r ­rás s z e r i n t az a b i z o n y o s G e r s t e r - F r e y féle t e r v i s i g y gondol­k o z o t t 1864-ben /mint erről majd a továbbiakban részletesebben i s szó l e s z / . 2 0 ^ a *

Susztek Sámuel e m i i t e t t feljegyzéseiből i s tud j u k az épít­kezés menetét. E s z e r i n t "1840. esztendőben kezdődött az uj[ vá­rosházának épitése és még azon évben a f a l a k egészen felépültek, a t e t e j e i s egészen elkészült s idevaló cseréppel f e d e t e t t be. A vakoltatása pe d i g és egyéb hozzá megkivánt munka, u.m. a s z t a -l o s i , l a k a t o s i s a többi, csak a jövő, I 8 4 l - b e n elkészülendő" /76/.- "De 1841-ben sem épült f e l a n n y i r a , hogy benne l a k n i , gyűléseket t a r t a n i l e h e t n e " /101/ ... "ami 1842 augusztus hó­napjában valósult, mindazáltal még sok helyrehozandó maradt ben­ne." /126/. - Ez utóbbi okokból kerülhetett csak 1843-ban s o r a r r a , hogy a régit eladják: ekkor v e t t e meg Benczúr a házat gyógyszertárnak, miután szobákkal egészitette k i a régi város­házát, - mint erről fentebb már szó e s e t t .

Cikkében Hársfalvi közli a z t a levéltári a d a t o t i s , amely s z e r i n t 1840. május 2-án kötelezi magát L i p n i c z k y Imre, hogy a kész épületet még ebben az évben átadja a városnak, jótállás m e l l e t t /46/. Hogy ez az igéret mennyit ért: Susztek imént idé­z e t t feljegyzései minősitik. 2 0/' 3'

Végül: ehhez a földszintes, "uj " városházához fűződik a Bach korszak e g y i k sajátos intézkedése. 1853 tavaszán kap j a a város tanácsa a kerületi parancsnokság utasitását, hogy "a vá­rosháza épületének jobb szárnyában található 8 szobát, nemkü­lönben az udvaron létező börtönépületet s ezeken kivül még egy, konyhával ellátott őrszobát, a helyben véglegesen szervezendő szolgabirói h i v a t a l részére az álladalomnak használatra bocsás­sák". - A május 1 8 - i tanácsülés, természetesen, i g y i s határoz

/1853:35. s z . - V.8. 142/b - 9/15/. - Majdnem n y o l c évig tanyá­z o t t i t t ez az idegen hatóság: 1861. márc. 2l-étől r e n d e l k e z h e ­t e t t újra a város ez e l v e t t helyiségekkel, mert megszűnt a s z o l -gabirói h i v a t a l /1862:9. s z . - V.B. 163 - 3/126/. - Ez azért i s f i g y e l e m r e méltó, mert egyébként j á rási h i v a t a l , szolgabiróság a felszabadulás előtt soha nem v o l t Nyiregyházán.

4. Inte r m e z z o . Az 1842. évi ideköltözés után jó két évti­zed t e l t e l , amikor a város vezetősége az emelet re épitést idő­szerűnek találta. A szabadságharc bukása után következő l e g s z o ­morúbb idők elmultával a fejlődés lehetőségei és j e l e i mutatkoz­nak: 1858-ban üzembe lépett az első vasútvonal, 1861-ben az új­jászervezett gimnázium n y i t j a meg k a p u i t , a következő évben meg­a l a k u l a terménytőzsde és az első nyíregyházi /megyei/ takarék­pénztár s a társadalmi élet i s megpezsdül a nemszeretem idők e l ­multával. Minden forrás megegyezik abban, hogy 1864-ben készítet­te e l G e r s t e r és F r e y a z t a t e r v e t és költségvetést, amelyikről a továbbiakban gyakran e s i k szó s amelyik e z t az emeletes bÖvi-

21 tést d o l g o z t a k i részleteiben i s .

Már egy negyedszázad óta szövődtek a t e r v e k , hogy a megye­székhelyt Nagykállóból Nyíregyházára k e l l e n áthozni. Az átépi-tési t e r v e k készítésekor minden b i z o n n y a l közrejátszott e z , s nem i s o l y a n r e j t e t t szándék. Majd 1867-ben megyei közgyűlési határozat i s születik i l y e n értelemben, de majd még egy t e l j e s évtized k e l l a végrehajtáshoz, az átköltözés megtörténtéig. Nemigen ez v o l t azonban a döntés gyors meghozatalának és végre­hajtásának a legfőbb o k a , hanem az a kormányintézkedés, a m e l y i k az igazságszolgáltatást k i v e t t e a megyék hatásköréből, centralizálta, központi irányítás alá h e l y e z t e . Az Igazságügyi Minisztérium köz­v e t l e n felügyelete a l a t t hozták létre a m. k i r . tö rvényszékeke t , s 1871-ben - előzetes felmérések, tárgyalások után - az e g y i k éppenséggel Nyíregyházára, nem pe d i g a megyei székhelyre került.

A város nem mérte f e l idejében, hogy m i l y e n t e r h e k e t i s vállal e z z e l a lépéssel: csak a perspektíva, az emelkedés l e ­hetősége c s i l l a n t f e l még előttük. Csak később jöttek rá, hogy a kijelölés következtében i t t k e l l e l h e l y e z n i a törvényszékhez tartozó ügyészséget, a börtönt, a telekkönyvet és a járásbiró- ságot i s . Igy vált 1871-ben e g y s z e r r e sürgető szükséggé egy

o l y a n épület emelése, am e l y i k ezeket a h i v a t a l o k a t - a börtönt kivéve lényegébon vala m e n n y i t - be t u d j a f o g a d n i . Akár azon az áron i s , hogy magának a város vezetőségének k e l l átadnia he­lyét az importált h i v a t a l o k n a k s vállalni a jobb jövő érdeké­ben az irodák vándorlását, a "hontalanság" átmeneti nyűgét. P e r s z e , a l i g g o n d o l t a a k k o r v a l a k i , hogy ez az átmenet, i n t e r ­mezzo több, mint két évtizedig t a r t h a t .

Elsősorban tehát ez a leglényegesebb indoka az átépítés­nek: előkészítésekor, végrehajtásakor s z i n t e kizárólag az i g s z ságügyi p a l o t a munkáiról beszélnek /nem pedig a városházáéról, jóllehet mégiscsak arról van szó!/; a megbeszélésekre i l y e n c i men hivják össze az érdekelteket, a kiküldött bizottságok el n e vezésében i s ez a f e l a d a t s z e r e p e l . Ama b i z o n y o s , nyomtatásban i s k i a d o t t s gyakran e m l e g e t e t t "Felülvizsgálati jelentés" i s z a l k e z d i történeti visszapillantását 1873-ban immár, hogy "A nyíregyházi k i r . törvényszéknek a város által kötelezett e l h e ­lyezése tekintetéből, a régi városháza em e l e t r e felépítését" először 1871. május 15-én határozták e l , a Gerster-fóle t e r v alapján. És ugyanerre u t a l egy e r e d e t i feljegyzés i s , amelyik most került elő a mérnöki h i v a t a l i i r a t o k rendezése során, egyéb útbaigazításokkal együtt.

R i s z d o r f e r Dános főjegyző jegyzeteiről van szó, amelyeket négynapos, fővárosi útjáról készített 1871 júliusában. I t t o l ­vasható egy "költségkimutatás P e s t r e , k i r . törvényszék ügyében 12-én f e l és 17-én történt visszautazásomról". Ugyanezen az íven olvashatók "tájékoztatásul szolgáló adatok a Niregyházán

23 felállítandó királyi törvényszék helyiségeire nézve" i s . Ugyanennek a papírnak első oldalán: egy "téritvény"-fogalmaz­vány, mely s z e r i n t a G e r s t e r - F r e y féle, 1864. évből származó t e r v r a j z o t és költségvetést /három r a j z o t és két költség k i ­számítást/ R i s z d o r f e r Dános nyíregyházi főjegyző Pesten átadta Benkó és Kolbmájer építészeknek, módosítás véget t . /S hogy ez meg i s történt: az utiszámla adata bizonyítják./ Qe nemcsak e l v i t e t t e Benkóhoz a t e r v e k e t R i s z d o r f e r , hanem v i s s z a i s kap­t a , haza i s h o z t a , s valószínűleg a Benkóéknál l e i s másolt t e r v e k , adatok alapján várhatta a városi vezetőség Benkóék u j , megbeszélt ajánlatát. - I t t h o n v i s z o n t , változatlanul a Gers-ter-féle t e r v e k és irányszámok alapján beadandó ajánlatok

nyilvános árlejtését hirdették meg augusztus 10-ére. E z # a most előkerült i r a t a d j a meg a magyarázatot az eddig s e h o l f e l nem o l d o t t dilemmára: az épitkezési bizottság meghozza a maga árlejtési döntését augusztus 10-én, de másnap, aug . 11-én, már egy eltérő, e l a d d i g soha nem h a l l o t t , nem tárgyalt j a v a s l a t

24 került a községi képviselet elé s ez utóbbit fogadták i s e l . Lássuk hát a most következő lépéseket részletesebben.

5. A "mai" állapot kialakulása. Dienes István régebbi, Hársfalvi Péter ujabb c i k k e eléggé részletesen tárgyalja, rög-z i t i a tényeket az átépitéssel k a p c s o l a t b a n . Közlik, hogy 1871. augusztus 10-én a Gerster-fóle t e r v e t fogadták e l , 11-én azon­ban már a Benkóféle módositott t e r v kivitelezésére született képviselői testületi határozat. Ez utóbbinak a lényege: ne az utcára néző szobák legyenek irodák a földszinten, helyettük o t t h a s z n o t h a j tó üzlethelyiségeket k e l l k i a l a k i t a n i , összesen h a r m i n c a t . Ezt ugy rekonstruálhatjuk, ha az e m e l e t i a b l a k o k /ma i s követhető s o r a / a l a t t érzékeljük az üzlethelyiség-egy­ ségeké t , amelyekből o l y k o r 2-4 egységet i s e g y b e n y i t o t t a k . És ne feledjük: nemcsak n térre néző, i l l . az északi o l d a l o n v o l ­tak üzlethelyiségek, hanem a déli / B e t h l e n u t c a i / o l d a l o n i s /előbb csak 1-2, később több i s / . Ez a módositás v i s z o n t a z z a l járt, hogy az irodahelyiségek a "kettős szárnyakra" épitett házban, belső folyosóval helyezendők e l , - ahogy ma i s láthatók

Az aztán minden várostörténeti munkából kiderül, hogy az 1872-ben részlegesen átadott ̂ Í873^pe t e l j e s e n elkészült épü­l e t végső elszámolása igen nagy v i h a r o k a t v e r t , mert kitűnt, hogy a k e z d e t e k k o r nem született a l a p o s a n körülirt munkaszerző­dés és tételes f e l a d a t s o r az elvégzendő munkák mennyiségére és minőségére, sem a tervezővel, sem a kivitelezővel, A g y o r s e l ­kezdés, a mielőbbi befejezés v o l t a vezető szempont. Ebből, természetesen, a remélt költségeknél lényegesen több követelés k e l e t k e z e t t , s ez nemcsak k e s e r v e s vitákat, hanem színvonalta­l a n alkudozásokat, gyanúsításokat i s eredményezett. Ugyanakkor sok o l y a n kisebb-nagyobb, külső és belső diszités, minőségi változás /nem csak padló, hanem többféle p a r k e t t felrakása/ i s engedélyeztetett, többnyire szóban, - ami hasonló "eredményekhe veze te 11 .

Miután most , n mérnök3 h i v a t a l i i r a t o k rendezése után hozzáférhetővé vált több, korábban a l i g i s m e r t írat /az V. 192. fond IV, 1. dobozának A-ü-C- nyalábjaiban összerakva/, a követ­kezőket f o g l a l h a t j u k össze:

a/ A fentebb részletesen idézett, k ' i s z d o r f e r féle f e l j e g y ­zés /utiszámla, térítvény-fogalmazvány, tájékoztatás/ i s u t a l a r r a , hogy v o l t az igen sürgős építkezésnek egy szokásos, bü­r o k r a t i k u s u t j a , v a l a m i n t egy átgondoltabb, durvábban fogalmaz­v a : manipulált, de gyorsabb eredményeket igérő te r v e i s . Az elsőhöz t a r t o z i k R i s z d o r f e r főjegyző kiadványa, melyben 1871. augusztus l-jén kiírja a pályázatot "Nyíregyházán, a városházá­nak e folyó évi december első napjáig /!/ leendő egyemeletre huzatása" tárgyában, s e pályázat aug. 1 0 - i határidejét jelöli. meg: az árlejtés napjául. Ez a kiírás az előzőnapi képviseleti

25 gyűlés határozata alapján történt. Ennek, az elöi rá s o s , meg­s z o k o t t útnak a folytatása az árlejtés tényleges megtartása: eze n , a G e r s t e r féle tervek alapján, bár módositott költségve­téssel, Király Sándor h e l y b e l i építész vállalkozása találtatott megfelelőnek. E z z e l a b i z o t tsági j a v a s l a t t a l készültek a más­n a p i képviseleti ülés elé. Ez történt, annak rendje és módja s z e r i n t , aug. 10-én.

És i t t lép be Riszdorferék " d i r e k t e b b " intézkedése. A most egymásmellé került levelezésből /B-nyaláb, 3. csomó/ kitűnik, hogy augusztus 8-án táviratilag hívják meg Benkót az árlejtés­r e , szakértői rendelkezés végett. Benkó elkésett az árlejtésről de ahhoz még eléggé korán jött, hogy a 1 1 - i , döntésre j o g o s u l t testületi ülés előtt a város vezetőinek felvázolhassa a Gerster féle t e r v általa módositott változatát: nagy vonalakban a Pov o l n y féle 1 8 3 0 - i t e r v G e r s t e r féle korszerűsítésének, általa más szempontok s z e r i n t készített elgondolását. Az 11-ón, dön­tésre összegyűlt képviselői testület a hirtelen-váratlan előa­d o t t uj t e r v e t kétkedéssel f o g a d j a : nagyobb szabású vállalko­zásról van szó, már jóval nagyobb költséggel, nem i s lehetnek készen december l - i g , ráadásul nincsenek részletes t e r v e k , s kellő f e d e z e t t e l sem r e n d e l k e z n e k . - A kifogásokra csak á1ta- lánosságban kapnak választ a kétkedők: hogy t . i . a régen t e r ­v e z e t t nagyobb kölcsön elnyerése, a m e l y i k több, hosszabb idő óta vajúdó beruházás lehetőségót i s megadja, jó uton h a l a d ,

immár esedékes; továbbá - és ez döntött - az i g y beállított 30 üzlethelyiség hasznot hajtó vállalkozás, o l y gyors ós t e t e ­mes bevételt eredményez, amire az előbbi t e r v irodaház-jellege folytán nem i s g o n d o l h a t t a k . A testület kereskedő t a g j a i örül­te k , mert a korona v a g y i s b o l t i épület általuk használt üzlet­helyiségeit már felmondták n e k i k , h i s z e n oda kerül a törvény­széki fogház: ebben az esetben azonban ők maradhatnak a p i a c ­téren, forgalmuk-hasznuk nemigen csökken a z z a l , hogy átkerülnek a tér másik oldalára; más, konzervatívabb gondolkodású város­atyák p e d i g az üzlethelyiségekből szerzendő tetemes haszon most f e l c s i l l a n t reményében f e l e d k e z t e k meg óvatoskodó aggályaikról.

Az i g y megszületett határozat alapján, már augusztus 11-ón, megbízást kap Benkó munkatársa, Scher F r i g y e s és társa, K i t t i n - g e r , hogy kellő díjazás ellenében ellenőri f e l a d a t o k a t lássanak e l : "nehogy a vállalkozóknak a l k a l m a nyíljék a szerződési pon­tok kijátszására". Megjegyzendő, hogy ezek a pontok még nagyon körvonalazatlanok, sőt, egyes esetekben még az építkezés vé­géig sem f o g l a l t a t t a k irásba! - M i v e l az előzőnapi árlejtésen t e t t ajánlatát az építész Király - megfelelő módosításokkal -f e n n t a r t o t t a , i g y a testület a Benkó-terv kivitelezésével / i s / őt b i z z a meg: 14-én már v e l e i s megkötik a szerződést.

A munkálatok a z o n n a l m e g i n d u l t a k . "A törvényszék és városi h i v a t a l o k elhelyezésével megbízott állandó bizottság" nevében a bizottsági tollvivő, R i s z d o r f e r intézkedik a régi épületben l e ­vő h i v a t a l o k kiköltöztetésére, 48 órai kötelezettséggel. Csak a levé1tár és a közszolgák helyiségei maradnak érintetlenül; a többi épületrészek részben vagy t e l j e s e n lebontásra kerültek. A továbbiakban a Gerster-tervből csak a költségvetési számitá­sok, arányok és egységárak felhasználása l e s z minden további elszámolásnál a kiindulási pont és egyben a megbotránkozási a l k a l o m i s , hogy t . i . a mostani építkezés mennyivel többe ke­rül . . .

A bontás gyorsan h a l a d ; s z e r t e a városban e l h e l y e z i k a törvényszék és részeinek h i v a t a l a i t , elsősorban magánházaknál; a város irodái máscélu városi épületekben szoronganak, p l . a kisdedóvóban - ugy, hogy az óvodai alapnak megfelelő téritést f i z e t a város, saját pénztárából saját pénztárának, az épitési költségek terhére; a kiürített koronaházat alakítják át börtön-

nó. M e g i n d u l t , f o l y i k a munka, s a polgármester, főjegyző, ál­landó bizottság egyre sürgeti a pontosabb t e r v e k e t , körülíráso­k a t , határidőket - láthatóan eredménytelenül. A megindult gé­pezet lassanként önállóan és irányithatatlanul mozdul, h a l a d . Közben az idő gyorsan t e l i k . 1872 tavaszán a törvényszék elnöke erélyesen méltatlankodik, hogy irodái nemhogy Szent György nap­r a , de talán még Szent Mihályra sem készülnek e l . Április má­s o d i k felében azonban már n y i l a t k o z i k ugyanő, hogy "a k i r . tör­vényszék uj épületében /!/ a telekkönyvi és járásbirósági h i v a ­t a l részére szánt földszinti helyiségek majdnem egészen készen vannak " .

A munka első h e t e i b e n Király Sándor visszalépett a vállal­kozástól, a kezdettől támadt egyenetlenségek m i a t t . A továbbiak­ban, 1871. s z e p t . 2 9 - t ő l , Glück Dávid ós Guttmann Mór vállalko­zókkal kötöttek kivitelezési szerződést. Dienes István emlékezte' a r r a , hogy a hagyomány s z e r i n t az épület belső és külső díszíté­sében o l a s z mesterek i s részt v e t t e k . E r r e a fentebb e m l e g e t e t t i r a t o k között ad a t o t i g y nem találtam, de jelenlétüket, közre­működésüket i g a z o l h a t o m . Több i r a t b a n , kimutatásban szó van ugyanis arról, hogy a téglák egyrészét olaszoktól vásárolták, a vasút m e l l e t t az olaszoknál égették, sőt, már 1871. július 2 3 - i k e l e t t e l /!/ olvasható egy német nyelvű szerződés, i T e l y s z e r i n t A g g o s t i n o M o l i n a r i a város téglaógetőjében téglát készit milliós nagyságban. /Még a k i l e n c v e n e s években i s szó van egy T o l e t t i Domokos-Domenico nevü téglamesterről!/

Az ópitkezés előrehaladásával párhuzamosan, egymásután költöztek be a h i v a t a l o k , s 1872 végére minden egység a t e r v e ­z e t t helyére kerülhetett. A költségelszámolási huzavona azonban i g e n hosszú i d e i g e l t a r t o t t . Az ellenzék e g y i k vezére, Bodnár István, a k i - állitólag - azért ha r a g u d o t t a városi vezetőség­r e , mert a 800 e z e r f o r i n t o s kölcsönt nem az általa képviselt pénzintézettől vették f e l . Bodnár, a neves ügyvéd l e s z az e l ­nöke a felülvizsgáló bizottságnak, s nyomtatott jelentésükben nem véletlenül s z e r e p e l mindenütt a v o l t képviselet kifejezés. Az 1872. évi, akkor esedékes tisztujitáskor ugyan i s sikerült o l y a n h a n g u l a t o t k e l t e n i , hogy sem Meskó Sámuel e d d i g i polgár­mester, sem R i s z d o r f e r főjegyző nem k a p o t t b i z a l m a t h i v a t a l a további viselésére. 2 6 Egy másik felülvizsgáló bizottság i s k i -

küldetik: ők már kevésbé tendenciózusan csoportositjók a té­nyeke t , de a megkötetlen szerződésekből adódott anomáliákra és a fényűzőnek kikiáltott berendezkedésre ők sem találnak sok­k a l enyhébb kifejezéseket.

Az 1073. szeptember 1 - i leltár nyomán képet kaphatunk a r ­ról, hogy az épületben levő 59 h i v a t a l i helyiség közül l e g f e l ­jebb 2 8 - a t , valószínűleg azonban csak 21 szobát bírhatott a város, a maga céljaira, i g y a szobák többségében az igazságügyi irodák h e l y e z k e d t e k e l , - két évtizeden át. Pontosabban 1891. augusztusáig: akkor költöztek át a té r másik oldalára, az ak­k o r r a fölépült uj igazságügyi palotába ezek, a törvénykezéssel foglalkozó h i v a t a l o k . Ottlétüket azonban mai napig h i r d e t i az 1871/72. évi építkezés egyik s o k s z o r kifogásolt eredménye: az e r e d e t i t e r v b e n nem szereplő, előbb csak egy "igazsági jelvény" amelyikből végül kettő került a b o l t i v e s bejárat fölé, az előre nem t e r v e z e t t többletmunkák e g y i k tételeként. Megnevezése: "két a l a k , öntött cinkből, öt és fél láb magas, ülő h e l y z e t b e n , a főhomlokzat fölött, á 700, azaz 1400 f o r i n t . " 2 8

b/ A város tehát, keservesen felépített saját házának l e g ­f e l j e b b kétötöd részében " l a k o t t " , a többit az országos i g a z ­ságszolgáltatási s z e r v e z e t h i v a t a l a i foglalták l e . E l e i n k azon­ban vállalták a sanyarúbb elhelyezési körülményeket, mert i g y emelkedett a város fénye és remélhették, hogy eg y s z e r majd az önálló igazságügyi p a l o t a megépítésére i s s o r kerülhet. A tör­vényszék idekerülóse egyébként i s e g y s z e r r e megnövelte a megyei székhely átvételére irányuló reményeket. A források egybehangzó j e l z i k , hogy 1840-ben vetődött f e l először a megyeszékhelynek Nagykállóból Nyíregyházára tételének g o n d o l a t a . Megyegyülés i határozat csak 1867 októberében született 125:104 arányú szó­többséggel, de a végrehajtást a kallói érdekeltségű családok hosszabb i d e i g meg tudták akadályozni. Majd egy évtized mult e l , mig meg nem született az 1876 :XXXII1.tc . , amely intézkedik

29 az átköltöztetésről.

Ez a régi vágyak teljesülését j e l e n t i , mindenki számára örvendetes; de hová tegyék a megyei h i v a t a l o k a t ? A város ve­zetősége további, ujabb kényelmetlenségeket vállalt a p a r l a ­menti döntés következtében. Nyár végére megszületett az a sokat e m l e g e t e t t meleghangú i r a t , a m e l l y e l 1876. nug. 31-en a város

m e g t i s z t e l t e i a megye torvényhatóságát. Döjjón, f>«;ljlja e l a városháza épületének megmaradt északi részében a városi h i v a t a ­l o k szobáit; a főispán és alispán számára pedig illő szállást i s b i z t o s i t saját erejéből. Az utolsó kallói megyegyüléot szep­tember 12-én tartották s szeptember 16-án megtörténik az átköl­tözés. 3 0 A téli megyegyülést november 28-30-án már a városházónk nagytermében bonyolitják l e . E z z e l a város t e l j e s e n e l h a g y j a sa­ ját háza t : h i v a t a l a i v a l , rendőrségével a mai megyeháza helyén állt régi, u.n. kapitányi l a k t a n y a épületeit f o g l a l t a e l .

A nyolcvanas évek meghívóiban, értesítéseiben l e i r t a k j e l ­l e m z i k a sajátságosan k i a l a k u l t h e l y z e t e t , ahogy t . i . a város­ háza épületét értelmezik: "a megye és a k i r . törvényszók épü­l e t e " , "az i d e i g l e n e s megyeháza", "a megyei szókház gyanánt használt épület", s t b .

Egy évtized elteltével már nemcsak a város polgárai, h i ­v a t a l n o k a i , hanem a belügyminisztérium i s elérkezettnek látja az időt egy önálló vármegyeháza megépitósére. S z i n t e természe­t e s e n : ez megint a városra róna nagyobb t e r h e k e t . A részletesebb tárgyalások 1888-ban i n d u l n a k meg; az országos s z e r v e k i s tá­mogatják, sürgetik a megoldást. Az an y a g i f e d e z e t e t végül a megyei pótadó f o g j a f o k o z a t o s a n szolgáltatni, de az elő lepezé § a város kötelessége marad. 1890 júniusában j e l e n i k meg a t e r v ­pályázati felhívás - a u g u s z t u s 2 0 - i határidővel, bár időközben még nagy a huzavona a felhasználandó t e l e k nagysága körül. A h e l y e t illetően nem v o l t a k viták. - Októberben döntenek a pá­lyázatok díjazását illetően; 3 1891 márciusában Alpár Ignáccal szerződést kötnek: nemcsak az ő tervét valósítják meg, hanem ve z e s s e ő az építkezés műszaki ügyeit i s . Május végén, 209 ezer f o r i n t összegben V o j t o v i c s és Barzó vállalkozókra bizzák a k i ­vitelezést; egy év múlva a berendezésre i r n a k k i versenytár'gvá­lást. 1892. augusztus 14-én beköltözik az első h i v a t a l : az ál-lamépitészeti hatóság. Augusztus 3l-én tartják az utolsó megyét közgyűlést még a városháza-épülétben, s az őszi közgyűlést, ok­tóber 11-én már saját székházában t a r t h a t j a a megye.

E z z e l véget érhetett a városi h i v a t a l o k száműzetése. De nem a z o n n a l .

6. A városháza épülete lassanként újra a városé. 1876-tói.

a később épitendŐ megyeháza helyén ad d i g megvolt városi épüle­tekben húzódott meg a városi vezetőség, h i v a t a l a i v a l , intézmé­n y e i v e l . Onnan i s k i k e l l e t t költöznie azonban 1891 tavaszán, hogy o t t a bontás majd az építkezés megtörténhessen. A törvény- szék majd csak az óv nyarának vége felé szabadítja f e l az épü­l e t nagyobb, déli szárnyát. Ezért 1891 elején újra költöznek a

32 városi h i v a t a l o k .

Időközben megint az a szemlélet került előtérbe, amely a jövedelmezőséget t e k i n t i minden döntés legfőbb indokának. Már 1889 augusztusában idetelepült a m . k i r . pénzügyigazgatóság: számára városi épületet nem tu d t a k biztosítani, i g y a G r e d i g család ma i s álló nagy, emeletes házában /Rákóczi u. 2-4./ bé­r e l t helyiségeket a kincstár. E z t , a nem jelentéktelen bérösz-szeget s z e r e z t e meg a város a z z a l , hogy a törvényszék által add i g bérelt vórosházi helyiségeket, - előreláthatóan 10 évre -a pénzügyigazgatóság céljaira a d t a á t . 3 3 Ha pedig már amugyis szükséghelyzetben dolgoznak az irodák, nem térnek v i s s z a azon­n a l egy év múlva sem /amikor a megyeiek hagyják e l végleg az épület északi részét/, hanem 1892 végén tatarozást végeztetnek s az épülettömbnek e l a d d i g földszintesen maradt északi o l d a l ­szárnyát e m e l e t r e bővítették k i , majd 20 e z e r f o r i n t o s költség­g e l . E z z e l befejeződött az épület kivülről i s látható építése s e z t a képet láthatjuk ma i s . Azóta már ot t h o n van a város

"3*4 elöljárósága a saját házában, a mai n a p i g .

Ez tehát Nyíregyháza harmadik városház-épülete, pontosab­ban - ebben az emeletre épített formájában - a negyedik szék­háza, h i s z e n az 1871/72. évi átépítéskor legnagyobb részét a l a ­p i g lebontották: t e l j e s e n k i a l a k u l t megjelenésében immáron t i -z e n k e t t e d i k évtizede.

Oegyze tok

1. "A nyíregyházi városi tanácsháza épitéstörténetéhoz" c. dolgozatában H á r s f a L v i Péter f o g l a k o z o t t legutóbb ennek az épületnek a kérdéseivel /SzSzSz 1983. 2: 44-48./ Néhány vá­r o s i jegyzőkönyv s főleg az 1873. évi felülvizsgálat i j e l e n ­tés alapján mutat rá eddig a l i g i s m e r t összefüggésekre. A d o l g o z a t végén közölt megjegyzése s z i n t e egyenes felszólítás eredményeinek folytatására - j e l e n d o l g o z a t b a n .

2. Nyíregyháza város régebbi történetének elsőrendű nyom t a t o t t forrása Lukács Ödön rendszerező, jól követhető, dokumentált kötete /Nyháza, 1836/. További levéltári kutatósok eredmé­n y e i mutatkoznak Lef f l e r Sámuelnek a Borovszky-féle monográ­f i a S z a b o l c s megyei kötetében közölt történeti áttekintésé­nek l a p j a i n , majd jelentős - három évtizeddé1"később - a Hűnek féle monográfiában Nagy Eleknek a c i k k e . Ez utóbbi fő­le g " a város rendezésével, műszaki kérdéseivel f o g l a l k o z i k részletesebben, mint elődei, - híven a cikkíró mesterségéhez és beosztásához. - Geduly H e n r i k m i l l e n n i u m i kötete 111. a Borovszky-monográfiában közölt c i k k e l e i ró szemléletű. Az előbbi részletes dokumentáció városunk" 1895/96-i állapotáról, a másik afféle séta közbeni szemlélődés összefoglalása az 1 9 0 0 - b e l i Nyíregyházáról. Az 1893-ban megjelent uj városi Útikalauz, műfajához híven, szintén elsősorban leíró szempon-tokát érvényesít. - Szohor kötete /Nyháza az örökváltság századik évében, 1924./ vagy a Háger féle monográfia, i l l . Hűnek E m i l kötetének egyéb f e j e z e t e i : nem kényeztetnek e l ujabb adatok feltárásával. A Dienes féle nagyszabású össze­foglalás /1939/, a z z a l , hogy már a s o r o z a t címében i s a s z o c i o g r a f i k u s célkitűzés s z e r e p e l , j e l z i , hogy csak ritkán tér k i várostörténeti kérdésekre. - Az utóbbi évtizedekben néhány f o n t o s részlettanulmány j e l e n t meg a város elmúlt szá­zadairól. Cservények László, Erdész Sándor, Katona Béla, Németh Péter, Mező András tanulmányai. Hársfalvi Péter, Frisnyák Sáándor történelmi i l l . földrajzi olvasókönyvei szolgáltatnak f o n t o s dokumentumokat; Hársfalvi Péter könyve az önkormányzat kialakulásáról és az ekörüli harcokról /Bp. 1982./ és sok visszaemlékezés, r i p o r t tájékoztathat a ré­gebbi időkről. Át tekintő, u j a b b k o r i várostörténeti d o l g o z a t ­nak azonban csak Dienes István j e g y z e t s o r o z a t a minősíthető: p l . a Szabolcs-Szatmári útikönyv nyiregyházi részében, az 1965-ben megjelent kötet 97-126. l a p j a i n ; u g y a n i t t : két tér­képe, a hozzájuk c s a t o l t magyarázatokkal i s elsőrendű f o r ­rás; magáról a városházáról pe d i g két, a továbbiakban i s gyakran idézendő' c i k k e n e v e z e t e s , mindkettő a SzSzSz l a p ­j a i n /1969 : 3. szám, i l l . 1972: 3. szám/.

3. Ezt a tényt Szohor /209/ és Mé r e i Ferenc e m e l i k i /a Hűnek monográfia tör téne t i cikkében, 28./ L e f f l e r n e k a Borovszky-féle monográfiában i r t c i k k e /99/ alapján.

4. Nagy E l e k rekonstrukciója /Hűnek 43/ 1795-ről, továbbá jÉble Gábor könyvében az 1800-as állapotnak megfelelően /Az ecso-d i uradalom és Nyíregyháza, 1898. 112-112./ - Az 1840-i ál­l a p o t r a lásd a Levéltár T. 269. s z . térkópét.

5. Maga a koronaház elnevezés minden valószínűség s z e r i n t még

abból az időből való, amikor az épület tényleges magisztró-t u s i funkciókat v i s e l t . A korona szó az Értelmező szótár s z e r i n t "valamely cselekvés legkiemelkedőbb része, mozana-t a , fénypontja" /4/. így megengedhető az a feltételezés, hogy a kisváros központja, gyülekezési h e l y e , legtekinté­l y e s e b b épülete, - amelyet ráadásul nem az uraság, hanem saját erejéből a város épitett - v e t t e f e l , v i s e l t e a korona jelzőt. Maga az elnevezés s z e r t e az országban isme-rős : épületekre i s ; leggyakrabban az előkelőséget s u g a l l n i kivánó szálloda palotákra, fényestükrü vendéglőkre. - Más magyarázatát l d . Mező András: Névtani Értesitő Bp, 1981. . 6. szám: 61-62. - Csak a legutóbbi időben, 1986/87 telén bukkantam a z o k r a az i r a t o k r a , amelyek ennek a koronaépület-nek épitési körülményeit megvilácjitják . 1829-ben, "a n e l y -z e t o c u l a r i t e r megtekintése után határozzák e l az ujjáópi-tést s m i v e l az uj házat menetközben "szembetűnően díszte­l e n n e k " találják, jóllehet "a város és p i a c értékesítése" a cél, elhatározzák, hogy d i s z e s f r o n t o s p i c i u m m a l t e s z i k szemrevalóbbá. 1830. j u n . 17-re már elkészült a bodrogke-r e s z t u r i kőfaragó vázlata: a homl o k z a t r a egy koronát t e r ­v e z e t t . E z z e l s i n c s e n e k megelégedve, h e l y e t t e "a magyar koronat h e l y e s e n k i f a r a g v a " k e l l majd a munkát leszállita-n i . Megérkezik a korona, f e l i s t e s z i k augusztusban a hót b o l t o t és egy nagyobb kocsmahelyiséget magában foglaló uj városi bérházra. Szeptembertől már folyamatosan koronaház­ról beszélnek az i r a t o k ; az a d d i g "középső" melléknévvel szereplő italozó h e l y ettől kezdve: koronakocsma. A n n y i r a meg i s becsülik, hogy "a b o l t o k e l e i b e másfél ölnyi szé­lességű" járdát k e l l épiteni, amelyet gerendákkal védenek a p i a c i forgalomban eléggé rendetlenül közlekedő sz e k e r e k e l l e n . Ez a 789. népsorszámu épület: jól látható minden városi térképen. Az i t t összefoglalt adatok a koronaépület kapcsán nyomon követhetők: V. A. 101/a -2/2. No. 1853. pp. 732-4. - u . o t t . No. 1866. p. 742; No. 1885. pp. 752-3. - V. A. 1 0 l / a - 4/4. No. 2248. p. 1020. - u . o t t . No. 2365. p. 1086; No. 2807. p. 1371; No..2848. pp. 1398-9. - V. A. 102/b . - 33/113. No. 2827. Nyirvidék, 1891. április 26. Másfél évig t a r t o t t a huzavona a szállodai tervpályázat kiirósa óta, elsősorban a kivitelező megbizása körüli nagy viták m i a t t . Csak 1894 tavaszán hagyta jóvá a megye is_ a kivitelező szerződését, a t e r v e z e t t előirányzatot, s i g y májusban elkezdték a koronaház lebontását. M i v e l párhuza­mosan határozták e l a polgári leányiskola emeletes épüle­tének felállítását, a koronaépület bontásából származó épületanyagokat oda szállitják /Nyíregyházi H i r l a p , 1894. V. 17./. - Az uj szálloda ünnepélyes alapkőletételére 1894 j uliusának utolsó n a p j a i b a n kerül s o r ; a bokrétaünnepet már október közepén megtartották. A több munka a belső részen esedékes, ezek e l i s húzódtak; az átadás f o k o z a t o s a n tör­tént s e z t követően az egységek megnyitása i s lépcsőzetes, 1895 novemberének elején. A d i s z t e r e m b e n r e n d e z e t t első bál /a városi tisztviselők n y u g d i j intézete javára/ j e l e n t e t t e a végső és t e l j e s átadást, megnyitást - nagy s i k e r r e l , 1895. november 14-én.

8. Öorovszkynál Lef f l e r c i k k e /102/; Szohor 2 l O , 272. 9. Az I d e g e n f o r g a l m i H i v a t a l által felállított táblán a város­

házára utaló első jelző meglepő, de nem tekinthető tévedés­nek. Városháza-értelemben csakugyan ez épül i l y e n n e k elö- ször~ i a fentebb részletesen tárgyalt, 1772-ből származó, később koronaház néven i s m e r t e g y k o r i székház csak község-házának épülhetett annak idején, h i s z e n csak 1786-tól élvez-h e t e t t Nyiregyhóza városi kiváltságokat. - A kózhasználatban egyébként e z , a most tárgyalandó épület "az u.n. második y j ^ rosháza", - i g y n e v e z i a kérdés l e g j o b b ismerője, 0.xenes ö. István i s /SzSzSz 1972. 3: 55/.

10. Az 1878-ban született Krúdy Gyula még jól emlékszik e r r e a házra, a m e l y i k akkor a piactér e g y i k legtekintélyesebb épü-l e t e , bár - természetesen - náddal van f e d v e . Ó i s e m l i t i , hogy az a szob a , a h o l Benczúr született /1844-ben/, az ő korában már söröző polgárok szórakozó h e l y e . /K. Gy. N y i r i emlék. In Szohor 24-26./ - A Nyirvidék 1925. I I . 1 8 - i száma átveszi a fővárosi Az Újság c. l a p közleményét. Ez egy k i s -várdai Benczur-rokon jóvoltából publikálja a festő édes­anyjának, P a u l i n e B. aláirásu, német nyelvű levelét, fordí­tásban. Ebből idézve: "Gyula fiam 1844. január 28-án, ked­den r e g g e l született saját házunkban, a v o l t városházán, a p a t i k a m e l l e t t i nagy szobában. Éppen ha r a n g o z t a k , a köröt­tem lévők tréfásan mondták: ebből a fiúból nagyember l e s z . " - Az i t t közölt régi kép Hunyady Lászlónak 1899-i felvéte­l e , reprodukcióban. - A másik kep egy negyedszázaddal ké­sőbbi, a húszas évek elejéről való: jobban m u t a t j a az át-épitést és a szomszédépületekkel való összetartozást. A tér felőli o l d a l o n az emléktábla fehérlik: e z t 1909. o k t . 17-én leplezték l e Benczúr jelenlé tében. Diszpolgársága a l ­kalmából járt i t t : az átadást követő ünnepi ebédet "a mes­t e r szülőházában levő kiskoronában" költötték e l . Ez, a v a s o s z l o p o s , téres kisvendéglő 1944-ig maradt üzembe s az egész házzal együtt p u s z t u l t e l .

11. I d . m. 226. - Oellernző, hogy Lukács meglehetősen óvatosan f o g a l m a z o t t . Ez annál feltünóbö, mert az evang. egyház"r'é-g e b b i , Miklósffy-Nagy Sámuel féle feljegyzéseiben, az 56. lapon "a koronát magukkal v i v e " kitétel s z e r e p e l ; Lukács egyébként az innen származó adatokat megjegyzés, változta­tás nélkül v e s z i f e l könyvébe,'ezt azonban látható kétke­déssel közli. - L e f f l e r n e k a Bo r o v s z k y monografióban meg­j e l e n t d o l g o z a t a /kb. 1900-ból/ szintén e m l i t i a királynŐ-ék nyiregyházi megállását, de nem t e s z említést a koronáról /472/. Érdemes m e g j e g y e z n i , hogy L e f f l e r addigFa már átte­k i n t e t t e és rendezte a város t e l j e s levéltári anyagát: meg­bízható a d a t o t tehát tőle várhatunk. NB. az Annales iudicum 1809. évi j e g y z e t e i között s z e r e p e l az átutazás, az ebéd, a trónörökös ittjárta - de koronáról n i n c s szó. /V. A. 103/a fond - 197/1. i l l . 20U/4. d o b o z a i / .

12. Susztek Sámuel evang. oskolatanitó 1830-ban került Nyíregy­házára. Megmaradt egy feljegyzéskötete az 1830-46 közötti évekről. Ennek 126. lapjóról származik az idézet. /A könyv magántulajdonban./ - Lukács i s i g y e m l i t i /263-4./ - NB: ez v o l t a város második patikája. Az első a z , amelyiknek emlé-

két tábla h i r d e t i a N y i r t o u r i s t i d e g e n f o r g a l m i h i v a t a l be­járaténál. - Benczúr V i l m o s , a k i atyafiságban állt a máso­d i k h e l y i gyógyszerész K o b i l i t z Dániellel, 1840 februárjá­ban v e t t e meg a v o l t Balla-féle patikát. Ezt a vételt a kiküldött bizottság jelentése alapján a tanács meg i s erő­sítette ,'1840. márc. 1 3 - i ülésén /1376. 111. 1411. szóm -V. A, 102/a - 10/90/. B. Vil m o s ós ne j e L a s z g a l l n e r P a u l i ­na hót óv múlva adta e l a házat és a gyógyszertárat Matt - h a i d e s z Gusztávnak /Tanácsi J k v e k . 5618/1847. márc. 18. -V. A.~T02/a - 14/94/.

13. A Benczúr-emléktábla a Dósa András múzeumba került. - A házról, funkciójáról művészettörténész szemmel Koroknay Gyula i r /19-20/. - Dienes ö. István a kötet "rendhagyó recenziójóban" /SzSzSz 1972. 3:54-57./ v i t a t k o z i k Korok-n a y v a l , felhívja figyelmét a megfelelő forrásokra, azok értékelésére, hasznosítási lehetőségére, p l . a "második" városháza kérdésében. - Ezeket a főszövegben magam i s f e l ­használtam .

14. "A betsületes Nyiregyházi CSIZMADIA CÉHNEK P r o t o c o l l u m a ab erino 1818", 4. lapján. /Magántulajdonban./ A bejegyzés dá­tuma: 1820. aug. 9. - Juhász Kálmán, a kiegyezés korában városunk főorvosa, az 1886-ban e l k e z d e t t ö n é l e t i r a t o m c. Írásában visszaemlékszik a 30-as évekre, gy e r e k k o r a Nyír­egyházájára. Erről az épületről i l y e n e k e t i r : "a s z e g l e ­t e n , a d e b r e c e n i u t c a északi végén v o l t a városháza, a vá­ros l e g s z e b b épülete azon időben, az észak felől nyiló ka­p u v a l , mely m e l l e t t o t t feküdt a de re s ós bitófa : nem akasztófa, de nyaklóvassal ellátva. Á deres a nyilvános büntető szógyenpad, gyakran csődített maga köré embereket és gyermekeket azon alkalomból, mikor a mogyorópálca-, korbács- vagy virgáccsal osztogatták az Igazságot, minek végrehajtásával egy hajdú v o l t rendesen megbízva. " - Arról i s beszámol e z , a magántulajdonban levő, gépelt másolatban csak részben ránkmaradt irés, hogy, még városháza korában, ennek az épületnek az udvarán nem e g y s z e r t a r t o t t a k c i r k u s z -előadásokat, műlovar társulati bemutatókat i s . A k i s g y e r e k Juhász Kálmán ezeket a p j a irodájának ablakából nézi végig: J . Mihály u g y a n i s a 30-as években városi mérnökként, majd tanácsosi minőségben állt a város alkalmazásában.

15. Magáról az elnevezésről később egy gyógyszertárakról szóló hírben ol v a s t a m a s z a b o l c s i Lapok 1875. ápr. 11-1 szómában: " A korona gyógytárt csak nemreg v e t t e át sydeskuthy B e r t a -l a n . E hó elején T i r s c h e r G y u l a , iglói gyógyszerész v e t t e át az arany sashoz c. gyógyszertárt, melynek v o l t t u l a j d o ­nosa Ba r c s a y Károly, a múlt hót folyamán vett vógbucsut vá­rosunktól, hogy uj állomását Szegeden e l f o g l a l j a . " - Meg­jegyzendő, hogy a mult század végefelé a közeli Uj fehértón i s van Koronához c. gyógyszertár. - Egyébként a gyógyszer­tárak kaTTTa^csoTatban i s tanulmányozandó f a z e k a s Árpád: O r v o s i emlékek Szabolcs-Szatmárban Nyh. 1975., pa s s i m .

1 6 • Dienesnek ez a d o l g o z a t a voltaképpen polemikus válasz /SzSzSz 1969. 3:103-107/ Koroknay Gyulának a Kelet-Magyar-Országban megjelent cikkére, amely a megyei i d e g e n f o r g a l m i h i v a t a l által a városháza falába h e l y e z e t t emléktábla szö-

vegének a d a t a i t birálja. Későbbi, 1971-ben megjelent könyvében /Nyh . művészettörténeti emlékei/, Koroknay már hasznosítja az i t t megvilágított összefüggéseket /28-29/.

17. Legjobban az Éble által közölt térképen tűnik ez k i , 1804-ből /113/. Lásd még levéltárunk T. 268. s z . térképét i s 1840-ből. - A két curiális épület közül a régebben megvál­t o t t , Dessewffy féle házrósz k i s e b b ós e l h a n y a g o l t a b b l e ­h e t e t t . A városi épületek 1824. évi, "betsük" s z e r i n t i felsorolásában "a méltóságos g r . D e 3 s e w f f y família részé­ről aguirált curiális épület" 4916 f t 24 krajcár, a Káro­l y i féle pedig 12 e z e r f o r i n t értékben s z e r e p e l /1824:37. s z . V. A. 113 - 1/215/. - Egyébként egy i g e n részletes, többoldalas leltár i s rendelkezésre áll a Károlyi féle "curiális udvarházról". Valószínűleg az 1824. évi örökvált­ság előzményekónt v e i t e k i l y e n gondosan számba. /A L e f f l e r jegyzékben az 182 6 - i i r a t o k között s z e r e p e l 1. számmal, -V. A. 101/j - 41/41./ - A t e l j e s átvétel után "szolgálati" lakásokat h e l y e z t e k e l i t t , a bolthelyiségeket továbbra i s kiadták, egy nagyobb lakrészt üresen t a r t o t t a k a "néha-néha ezen városon keresztül utazó vendégek számára", természe­tesen csak a kiváló előkelőségeknek; a többieket a nagy vendégfogadóba, a katonákat pedig beszállásolés utján a polgárokhoz utalták /1824:37. s z . - V. A. 113. - 2/215/. - Nem túlságosan kedvező képet kapunk az épületről, annak 1830-as évekbeli állapotáról Juhász Kálmánnak az előbb i s idézett emlékezéseiből: " h o l most a városház p a l o t a áll, egy földszintes, j u h a k o l h o z hasonló hosszú épület v o n u l t e l , mely a város tulajdonához t a r t o z o t t s két udvara v o l t . Déli felén a városi ügyvéd lakása, északi felén a városi főjegyző, Galanek János l a k o t t és Ballá Sámuel nagybátyám, a gyógyszerész, kine k gyógytára i s ez épületben v o l t ; a déli szárnyon egypár szatócs és üvegkereskedés v i t t n.ég üzletet." - Megjegyzendő: a város második patikájának üzemben tartásával már a 30-as évek végén megbukott Ballá előtt i s próbálkoztak; fo l y a m a t o s a n azonban majd csak a város által e l h a g y o t t , a most szóban forgó épületbe költö­ző Benczúr Vilmostól kezdve működik, - éppen száz e s z t e n ­d e i g , az épület elpusztulásáig.

18. Lásd SzSzSz 1983. 3:46. 19. Az 1967-ben megjelent Művészeti L e x i k o n I I I . kötete ismer­

t e t i a Povolny epitészcsalód t a g j a i t , közelebbről P. Fe­re n c e t i s /824-5/. - Dankó Imre s z i v e s , baráti közléséből ismerhetem a z t a hosszú listát a d e b r e c e n i helytörténeti müvekről, képzőművészeti szakkönyvekről, amelyek P a v o l n y -nak áldásos d e b r e c e n i működéséről számolnak be Írásban é.-. képben.

20/a. A Povolny féle tervek négy d a r a b j a , a városi mérnöki h i ­v a t a l régi i r a t a i n a k rendezése során került ujabban hozzá­férhető állapotba, 1982 óta. A "föld a l a t t i a l a p r a j z " - o n kivül megvan a földszinti a l a p r a j z töredéke i 9 /a l a p b a l ­o l d a l i része hiányzik a beosztás-szövegmagyarózat egyrésze nem olvasható/, továbbá: az i t t reprodukált h o m l o k z a t i képe ós az első e m e l e t i a l a p r a j z /lásd képmellékletek/. - GoruJt" tervezósnsk vagyunk tanúi, mert az épület funkciójónak meg-

felelő szobák elhelyezése, arányos nagysága i s megfogal­mazásra került. Ez feltételezi a tervező tájékozottságát i l y e n témában, i l l e t v e a z t , hogy a megrendelőkkel /váro­sunk kiküldött bizottsági t a g j a i v a l / egyeztették a kívá­nalmakat, lehetőségeket. - A kevés szöveg s t i l u s a a r r a u t a l , hógy Povolny és munkatársai nemigen l e h e t t e k magyar anyanyelvűek. - Az épület, északi szögleténél J r a c t e u r kávéház s z e r e p e l / t r a k t o r , traktéros = vendéglő, kocsmá-r o s ; v .ö. " t r a k t a " / ' E z t i s gondosan m e g t e r v e z i k , külön bejárattal és lépcsőházzal. Ennek kivitelezésére nyilván azért nem került s o r , mert az építés idején t e l j e s üzemben van a közeli nagyvendéglő / k b . a Hősök szobrától, a megye­háza előtt húzódott nagy területen észak felé/ és a t e r ­v e z e t t épülettel szemben, a koronaházbeli u.n. középső kocsma i s : mindkettő városi épületben. - A Povolny féle t e r v megvalósítása jól kivehető az 1840-ből származó, többször e m i i t e t t térképen.

20/b. Duhász Mihály h i t e s mérnök már 1839-ben felmóri, hogy a curiális épületből mit l e h e t m e g t a r t a n i , i l l e t v e a bontá­s i anyagból mi használható f e l /1839:16. V. A. 101 - 29/29/ L i p n y i c z k y Imre kőmives i s részletezi e z t ajánlatában /1840:6. ós 91. V. A. 102/j - 83/163/, még 1840 tavaszán. Maga az alapkőletétel 1840 júniusában történhetett; kö­z e l e b b i t erről nem tudok, de a tanács 1840. j u n . 1 3 - i jegyzőkönyve tárgyalja azokat a sértődéseket, amelyek on­nan k e l e t k e z t e k , hogy az ünnepségre nem mi n d e n k i t h i v t a k meg. /V. A. 102/b - 15/95. 92. o l d a l / . - Az 1842:11. s z . nyaláb t a r t a l m a z z a a kőmives munkák részletes költségel­számolását /V. A. 102/j - 43/163/. - Az e l h a g y o t t , majd Benczúrok által megvett épületet, az óvárosházát t i s z t a állapotban k e l l e t t átadni. A takarítás 5 f o r i n t b a került, de az 1842. nov. 1 8 - i gyűlés jegyzőkönyvében szemrehá­nyásról van szó: miért k e l l e t t ezért pénzt k i a d n i , h i s z e n a takarítás, súrolás " f e s l e t t életű személyek által f i ­zetés nélkül megtörténhetvén" /V. A. 102/b - 15/95. 145. o l d a l / . - Hasznos adatok találhatók az 1844:7. s z . i r a t -csomóban: ennek a most épült városházának inventáriumakónt, 1844. j a n . 2 0 - i k e l e t t e l . A leltár 23 fő helyiséget, tér­séget s o r o l f e l , a h o l ingóságok találhatók. 1. A főjegyző h i v a t a l a , 2. a polgármester h i v . , 3. a választott közönség terme, 4. a belső tanács t . , 5. főbiró h i v . , 6. főjegyzői szoba , 7. őrszoba, váltságkassza s z . , 10. adópónztári s z . , 11. a f o r s p o n t commissárius s z . , 12. a "hajdukok szobája", 13. az árvák kurátori s z . , 14. vendégszoba, 15. mázsáló kamra, 16. vízipuska s z i n , 17. u d v a r i granárium, 18. g r a -nárium-kamra, 19. istálló-granárium "pagya" /padlás/, 20. városháza "pagya", 21. istálló m e l l e t t i s z i n , 22. ud­v a r i d e p o z i t o r i u m /raktár/, 23. a városháza pincéje. A felsorolás mennyiségileg i s részletes, de az ingóságok minőségére, k o r a r a i s sajátos megjegyzéseket t a r t a l m a z . /V. A. 102/j - 83/163./ - Egy negyedszázad a l a t t bővült i s az épület. Az 1867. évi vagyonleltár s z e r i n t "a városháza áll 3 épületből: ugyan i s a/ főépületből, 24 szobával, b/ melléképületből: 2 szoba, 1 konyha, istálló s o l d a l -szinből, c/ bortönópületből, s végre egy fatartószinbő1. Az udvar terén egy pumpóskut i s találtatik." /1867:18. s z .

V. B. 163 - 7/130./ 2 1 < G e r s t e r Károly /1819-1867/ lónevü p e s t i építész, a k i Frey

L a j o s /1829-1Ő77/ társaságában több nevezetes ópülete"F— t e r v e z e t t . A Művészeti Le x i k o n f e l s o r o l j a közös alkotásai­k a t , egyéni munkájukat. Témánk szempontjából f i g y e l e m r e méltó, hogy később, amikor a nyíregyházi t e r v megvalósitásá-ra kerülhetne s o r , tehát 1871-ben, G e r s t e r már n i n c s az élők sorában; a l e x i k o n pedig nem idézi Freynek o l y a n mun­káját, am e l y i k a hetvenes évekből való. - Megjegyzendő, hogy az 1864:8. s z . kolligátumból ujabb részletek válnak ismerőssé. Már 1864 júliusában l e v e l e z e t t a város vezetősé­ge G e r s t e r r e l : e s z e r i n t a város már ekkor b i z t o s r a v e t t e hogy idejön a megyei székhely i s . G e r s t e r ugyanis azt i r j a , hogy "a s z a b o l c s i megyeháza tervezetét" küldi a következő napokban Májerszky L a j o s föbirónak, majd az aug. 1 - i , német nyelvű távirat s z e r i n t másnap érkezik a t e r v e k k e l Benkó, az épitész segédje /V. B. 163 - 3/126/. így immár órhetőbb az i s , hogy amikor a törvényszék elhelyezése vált előbb szük­ségessé, már v o l t mit elővenni, - csak éppen nem a megye elhelyezése céljából; s az i s érthető, hogy majd 7l-ben G e r s t e r e g y k o r i segédje. Benkó, már nem ismeretlenként fog a t e r v g y o r s átdolgozásához. Az ugyan i s egyértelmű, hogy mindig az 1864. évi első t e r v maradt a későbbi tárgyalások, költségelszámolások a l a p j a . E z t i g a z o l j a minden forrás, i g y a Hársfalvi által i s e m l e g e t e t t Felülvizsgálati jelentés i s .

22. Az V. 192. fond. I V : 1 . dobozának A / l . csomójában található i v e n az utiszámla szövege a következő: "1. Vasúti szállitás 2 i k hel y e n 10 f t 14 k r , ós v i s s z a 10 f t 14 k r , málhahordás e l u ­tazáskor i t t 10 k r , Cegléden átszálláskor 10 k r , Pesten k i ­szállva 10 k r , és v i s s z a 30 k r ; végre bérkocsi Pesten be 2 f t és v i s s z a k i 2 f t , Nyíregyházán bérkocsin be 60 k r , mind­össze 25 f r 48 k r . - 2. Szoba, P e s t e n , Magyar Királynál, lső emeleten, 4 napon 10 f t , 2 g y e r t y a 40 k r , ruhatisztítás 1 f r . 20 k r , portásnak 1 f t , szobalyánnak 50 k r , pincérnek 1 f t , bérszolgának 30 k r = 14 f t 40 k r . - 3. N a p i d i j 6 napra 24 f t . - 4. Bérkocsi: pénz- és belügyminisztériumnál Budán történt eljáráshoz; Budára és v i s s z a 2 f t , hidvém oda ós v i s s z a 42 k r , * 2 f t 42 k r . - 5. Hordár d i j Benkó épitószhez a városi t e r ­vezés átvitelénél 40 k r , és nóluktól elhozásáórt 40 k r • 80 k r . /Aláhúzva, összeadva:/ 67 f t 10 k r . "

23. U.o.: "szükségeltetik I . törvényszéki helyiségül 12-16 s z o ­ba, melyekből kettő nagyobb l e g y e n , teremül használat vé­g e t t ; I I . ügyészségi h i v a t a l helyiségéül 3-4 szoba; I I I . telekkönyv befogadására 3-6 s z o b a ; I V . fegyházhoz várnagyi lakás ós börtönőri l a k t a n y a ; V. járásbíróság helyiségéül 5-7 s z o b a . - A szobáknak különböző számát ezeknek t e r j e d e l m e határozza meg: ugy hogy k i s e b b szobákból a nagyobb mennyiség, nagyobb szobákból p e d i g a k i s e b b mennyiség l e h e t irányadó. P e s t , július 16, 1871. Igazságügyminiszteri felvilágosítás után: R i s z d o r f e r Oános, Nyíregyháza város főjegyzője."

24. Benkó Károlyról ismét a Művészeti L e x i k o n a d a t a i t idézem, t z e k s z e r i n t nagyszabású épület3ket t e r v e z e t t : templomokot, iskolákat /1837-1893-ig ólt/. F e l s o r o l t munkái között nem

s z e r e p e l a nyíregyházi városháza. Az 1871. ápr. 1 8 - i képv. testületi jegyzőkönyv s z e r i n t a város egyébként i s k a p c s o l a t b a n állt Benkóval. /V. B. 161. - 115/6./ Ekkor m u t a t j a be az uj nagyvendéglő létesitő bizottsága azt a tervvázlatot, amely a város "Korona cimü telkére" 100 e z e r f o r i n t költséggel épitendŐ uj vendégfogadóra v o n a t k o z i k . Három hónap múlva már a fogadó sem aktuális, mert a tör­vényszék elhelyezése a főfeladat. Nem l e h e t az utókor e l i s ­merése nélkül elmenni ezek m e l l e t t az adatok m e l l e t t : a városi vezetőség mindig előbbre néz, költséget f o r d i t tá­v o l a b b i t e r v e k készíttetésére, s i g y , amikor végre v a l a m i a megvalósulás reményével k e c s e g t e t , nem k e l l k a p k o d n i : e l vannak látva használható épitósi t e r v e k k e l . - Az e m l e g e t e t t Kolbmájer, mint e r r e Vörös Károly s z i v e s l e k t o r i jelentése felhívja a f i g y e l m e t , h e l y e s e n : K o l b e n h e y e r . A több, hason-lónevü épitész közül Ferenc /1840-1881/, nevezetes fővárosi középületek alkotója. Az i t t e n i városháza épitése idején fáradozott Benkó Károllyal az együtt a l a p i t o t t n y e r g e s u j f a ­l u s i cementgyár fejlesztésén. Róla egyébként a következők­ben már nem e s i k említés.

25. A Dobay nyomdában készült felhívást megküldik a P e s t i Nap­lónak, P e s t e r L l o y d n a k , A Honnak; T o k a j , Nagykálló, Debre­cen, Kassa, M i s k o l c , . E p e r j e s városnak; 3 d e b r e c e n i építész­nek névre szólóan i s . Nyíregyházán Gyengő László, Bauer An-t a l » ^ifály Sándor, Maár A d o l f és Melhouse Dános építészek­nek, vállalkozóknak• - Az épités j u l i u s i - n o v e m b e r i szakasza ról, az előcsatórozásökról, vitákról, szerződésekről, a vá­r o s i h i v a t a l o k kihelyezéséről lásd a V. B. 161 - 115/6. do­boz i r a t a i t .

26. Az 1872. decemberi képviseleti tagok választásáról i l l e t v e az 1873. január 9-10-i városi tisztujitásról részletesen beszámol Lukács /330-331/. Egyhangúlag választották polgár­mesterré Krasznay Gábort /bár ő előzetesen hosszú i d e i g t i l t a k o z o t t / , főjegyzővé pedig Durányi Hugót. A Borovszky monográfiában L e f f l e r i g y j e l l e m z i az uj polgármester K r a s z n a y t : " j óakarattal és s z e l i d természetével nem csekély érdemeket s z e r z e t t az e l k e s e r e d e t t és szenvedélytől lángoló polgárok viszálykodásainak lecsillapításában s a békés h a l a dás megteremtésében. /122/ U g y a n i t t : az épités körüli f e ­lülvizsgálatokról, bizottságokról i s . - Az építkezés elszá­molásaihoz lásd: V. B. 181 - 1/1.

27. A törvényszék Nyiregyházára telepítésétől másfél évtized t e l i k e l , mig végre komolyan f o g l a l k o z n a k az önálló i g a z ­ ságügyi p a l o t a felépítésével. 1886-ban v e t i k f e l az e l h e ­ lyezés kérdését : mindjárt nagy viták törnek k i . Többen a mai színházépület m e l l e t t i s z i k e s , olcsóbb t e l k e k igény­bevételét javasoltók, h i s z e n a városnak k e l l e t t vállalnia az épitósi terület átadását /előzetes kisajátítás után/, továbbá a kb. 200 e z e r f o r i n t n y i épitési költség előlege­zését i s . Győzött a honoréciörok érvelése: egy nagyobb köz­épület a városközpontot d i s z i t s e ; ennek megfelelően az óv végére meg i s történt az o r o s i / B o c s k a i / ut elején a k i j e ­lölt területen fekvő négy t e l k e s ház megvétele. Az igazság­ügy minisztérium i s késett a t e r v e k elkészíttetésével. Alighanem i g a z a van Szohor megjegyzésének /237/, hogy az önálló törvényszéképület felállításának huzavonájában

s z e r e p e t látszott az a választás - 1887. j u n . 17-én amikor a hívatalben levő igazságügyminiszterrel szemben a 48-as függetlenségi párt jelöltjét, V i d l i c z k a y József ügy­védet választották meg városunk képviselőjének, - immáron h a t o d i k a l k a l o m m a l . - Az o r o s i ut tölcsérszerü torkolatát kissé szűkítették, hogy az uj törvényszéki épület derék­szögben könyököljön k i a térre. A kivitelezési árlejtésen V o j t o v i t s és Barzó nyíregyházi cég kapta a megbízást. A börtönépületet látták sürgősebbnek: annak alapkövét 1889. s z e p t . 23-án tették l e , ós 1891 februárjában átköltöztet­ték a rabokat uj helyükre. /Az i g y szabaddá vált koronaépü­l e t e t újra üzlethelyiségekké alakítják át, de majd a város­házi építkezéseknél, 1892-ben, több városi h i v a t a l i s i t t kap i d e i g l e n e s elhelyezést./ - Az igazságügyi h i v a t a l o k 1891 augusztusában kezdenek áthurcolkodni a városházáról; az egész építkezés ünnepélyes befejezése, felavatása-áta-dása 1891. nov. 23-án történik meg. - Az egyemeletes épü­l e t e t , melynek képe Geduly, Borovszky köteteiben i s látha­tó, majd csak 1928/29-ben emel i k meg még egy e m e l e t t e l : a mai formájára.

28. Ezeknek a szobroknak Koroknay adja meg részletes leírását: "A városháza J u s z t i c i a s z o b r a i varosunk legrégibb két szob­r a : a városi tanács középrészének s a r k a i n rajzolódik az ég­r e . A j o b b o l d a l i mérleget t a r t e gyik kezében, mig a másikkal koszorút nyújt. M e l l e t t e egy f a s c e s , a római vesszőnyaláb, bárddal ós fején a városvédő istennő koronája. A b a l o l d a l i a l a k jobb keze egy p a l l o s t t a r t f e l , másik keze kissé f e l ­t a r t o t t mutatóujjával mintha f i g y e l m e z t e t n e . Fejét nem d i -s z i t i korona ... a ruha redőitől i t t jobban l e h e t látni - sz i m m e t r i k u s a n a vesszőnyalábbal - egy a n t i k oroszlénfej-j e l d i s z i t e t t széket. - Az ábrázolásban sajátságos, hogy tulajdonképpen a római J u s z t i c i a , az igazság istennője van megkettőzve s attribútumai megosztva. A hagyományos ábrázo­lás s z e r i n t bekötött szemmel ül, s baljában mérleg, jobbjá­ban k a r d . A megosztás következtében igénybevett kellékek: a városvédő korona, a figyelmeztető u j j , az oroszlén vagy a főhatalmat jelző vesszőnyaláb nem speciális mozzanatok, b i ­zonyos szempontból mindig aktuálisak, ... ábrázolásmódja s a kidolgozás i s a k l a s s z i k u s szemléletre u t a l . A római ruhá­zat k l a s s z i k u s redőkben o m l i k alá, a n t i k o s szépséggel vannak megfogalmazva, a karok s az arcólek i s görög vonásokat ad­nak v i s s z a . Mindezek inkább csak a tetőn nézve vehetők k i , s f e n t nézve látszik, hogy a szobrok az alulnézetre számí­t o t t p e r s p e k t i v i k u s látás m i a t t tulajdonképpen előredőlnek. Az i s csak fenn látszik, hogy a két sz o b o r v a s t a g bádogle-mezből készült / 5 1 / . "

29. Az első határozat óta a nyíregyháziak minden érvet össze-szednek, hogy céljukat elérjék a székhely áttelepítésével k a p c s o l a t b a n . Nyomon követhető ez már az első h e l y i lapnak, a N y l r - n e k 1867-i számaiban: i t t a kereskedelmi-gazdasági érdekek 111. a város nagyobb lehetőségei a l e g f o n t o s a b b érvek. - Az i s eléggé közismert, hogy a város első dísz­polgára, Lónyay Menyhért, a k k o r i közös pénzügyminiszter azórt kapta e z t a megtiszteltetést 1870-ben, hogy s e g i t s e Nyíregyházát e célja elérésében. - A közvetlen előzményeket,

a városnak az országgyűléshez b e a d o t t , Bodnár István ügyvéd ^ 3 V i d l i c z k a y Oózsef o r s z g y . képviselőnk közösen f o g a l m a z o t t kérvényét részletesen i s m e r t e t i Geduly / 1 7 - l B / .

30. A nagykálléi, kiüritett szép megyeháza épülete j árási h i v a ­t a l o k i llí. Takások elhelyezésére a d o t t lehetőséget. A l k a l m i -tatarozásai sok gondot okoznak a megye vezetőségének. Több i z b e n " f e l k e n e t i k a főispán őméltósága ós u t a s i t t a t i k az alispán", hogy a régi megyei szókházat 40 e z e r forintért bármely célra ajánlják f e l , adják e l . - Az átköltözést kö­veteden 18 év t e l i k e l , mig végre 1894 tavaszán már komolyan f o g l a l k o z n a k a z z a l a g o n d o l a t t a l , hogy az országos tébolyda venné kezelésbe. Egy óv múlva már átalakítási t e r v e k i s születnek, a kincstár 34 ezer f o r i n t o t f i z e t a megyének té­rítésként /Nyíregyházi H i r l a p 1895. V. 16./, s az év második felében már f o k o z a t o s a n szállítanak i d e Budapestről ápolta­k a t , így szolgál 1895 augusztusától - a mai napig - a társa­dalom egészségügyi ellátásának a h a j d a n i megyei szókház. -Megjegyzendő, hogy az uj szókház építésének elhúzódása, a régi eladásának maradása folytán az e g y i k megyei bizottság­ban o l y a n e l k e s e r e d e t t felszólalás i s e l h a n g z o t t , hogy min­denképpen jobb v o l n a visszaköltöznie Kallóba az egész megyei vezetőségnek /Nyirvidék, 1890. máj. 11./ ...

31. A pályázat elbírálása körül mai na p i g homály u r a l k o d i k . Az első döntésnél /!/ Alpár t e r v e e l e v e h a s z n a v e h e t e t l e n n e k mi­nősít te te t 1, s a másik két pályázat részesült a kitűzött I . i l l . I I . d i j b a n . - A tervezési kiirás szólt: kilencszobás főispáni, nyolcszobás alispáni lakásra és irodákra; 63 h i ­v a t a l i szobára, 3 istállóra, pincékre, jégveremre; a nagy­teremre és két k i s t e r e m r e /a közig, bizottság i l l . az árva­szók tárgyalásai számára/. - A múzeum elhelyezésére a nyuga­t i szárny négy nagyablakos termét szánták /Nyirvidék, 1892. V I . 12./; kellő berendezésére mór nem f u t o t t a a költségvetés­ből, de Oósa András felhívására Samassa e g r i érsek 200, a Dessewffyek"~l50-l50 f o r i n t t a l támogatták az ügyet, más föld­b i r t o k o s o k k i s e b b adományaival együtt .

32. A Nyirvidék szerkesztője mindig tájékoztatja olvasóit a h i ­v a t a l o k éppen a k k o r i helyéről, nem e g y s z e r csipős megjegyzé­sek kíséretében. Ezalkalommal csak " a l i g tűrhető" megoldást emleget /1891. V. 17./ V a g y i s : I . a felsőleányiskolába /az 1896-ban ugyanott emelt polgári leányiskolában: á mai L u t h e r Házzal szemben, az Óra-Ékszer b o l t m e l l e t t i részen, a k i s ­körút sarkán/ tétetik a polgármester, főjegyző, iktató, kiadó; a közigazgatási és árvaszéki i r o d a ; I I . a nagybörtön-épületbe /az a z a nemrég kiüritett koronaházba, h i s z e n azelö11 i g y nevezték: a mai Korona szálló helyén/ - a megfelelő át-alakitások után - a házipénztár, számvevőség, ellenőrök, regálékezelő-iroda; fő és alkapitány, mértékhitelesítő; rendőrség, tűzoltóság; I I I . központi kisdedóvó /a Kálvin téren, a p o s t a ujabban épített déli szárnya helyén/ épületé­be települt a k a t o n a i ós tanügyi tanócsos, a két órvaszéki ülnök, a "halálesetfelvevő" irodája. - A felsőleányiskola átmenetileg a központi evang. iskolában kapott elhelyezést.

33. A pénzügyigazgatóság csakugyan t i z évig maradt a városházán. Harzö Minály' épitész bérháza 1901-re készült e l /a mai Szó-

chenyi u. 6. s z . i l l . Benczúr tér 1. számú sarokház; most a Kölcsey gimnázium van benne/: e z t bérli k i ettől az idő­től és i t t marad egészen 1 9 2 5 - i g . A k k o r r a épült f e l saját irodaháza : a szemben levő sarkon az az os z l o p o s bejáratú épület, amelyikben ma a levéltár ós a múzeum h e l y e z k e d i k e l . /Megszüntetéséig, 1950-ig működött i t t . /

34. Dienes István e m l i t i /SzSzSz 1964. 3:105./, hogy 1912-ben a város "az északi szárnyat t o l d o t t a meg az udvaron, nyu­gat felé." E z t , a városháza homlokzatán, a szekundakapu a l a t t i emléktábla i s nevezet e s dátumként e m l i t i . Megjegy­zendő azonban, hogy ez a b e n t i épitkezós a városháza küíső megjelenését nem befolyásolta, az u t c a i járókelő ebből sem-mit észre nem v e s z . - Különben i s : amennyire követhető az iratokból, híradásokból a főépület s o r s a , alakulása, a n n y i ­ra kevés szó e s i k az u d v a r i melléképületekről : a d u f a r t t a l szemben levő házról, amelyik az i s k o l a u d v a r r a 1 szomszédos. - A mai kétemeletes épület uj létesítmény: már t e l j e s e n kör be járható az egész épület, az eltérő szintmagasságokat i s áthidalták. EEz az épület egy s o k k a l szerényebb elődjének helyén áll: pontosabban több - h o l földszintes, h o l emele­te s - épület emelése, bontása után m u t a t j a mai formáját. A tiszaeszlári per idején i t t a várnagy lakása; később i s gyakran szolgálati lakás, a tűzoltók, a szolgaszemélyzet szobái, irodái; v o l t a k i t t egyébként istállók, átmenetileg börtön és tolonc-helyiségek, az udvaron a tűzoltók számára háromszintes gyakorlótorony s t b . V a g y i s : az irányító vórosi apparátus kisegítő, nem a n n y i r a fontosnak t a r t o t t h i v a t a l i szobái, helyiségei : minden b i z o n n y a l ezért n i n c s róluk /vál tozásaikról, átépítésükről, az áthelyezésekről/ g y a k o r i b b híradás. Mindenképpen érdemes lenne azonban a háztáji k u t a ­tásnak a folytatása.

35. M i v e l e d o l g o z a t célja elsősorban a SzSz Megyei Levéltár nemrég r e n d e z e t t V. 192. fonójának i r a t a i alapján a j e l e n - l e g i városi tanácsháza épitósével, viszontagságos sorsává 1, közvetlen előzményeivel k a p c s o l a t o s ujabb adatok, összefüg­gések közzététele, nem f o g l a l k o z h a t t a m a z o k k a l a h i v a t a l o k ­k a l , intézményekkel, amelyek később : időlegesen, háborús-f o r r a d a l m i időkben kaptak i t t rövidebb-hosszabb elhelyezést Nemcsak időben későbbi események ezek, de idekerülésük, e l ­költözésük nem befolyásolták lényegesen a városházi életet, az igazgatás normális ügyvitelét; nem o l y a n mértékben, mint a törvénykezés és a megyevezetés idetelepített irodái, ame­l y elT^v^j^ea rek"en át sulyosbitották e g y k o r i elöljáróink s a városi tanács-testületek gondját, nehezítették munkájukat. S nem f o g l a l k o z h a t t a m o l y a n , egyébként kedvemre való mozza­n a t o k k a l , amelyek az épülethez fűződő inkább a n e k d o t i k u s - de jellemző - történetek, szokások. Mint p l . a z , hogy ami kor a képviseleti közgyűlés ülésezik, kitűzik a zászlót az épületre; hogy a főbejárat előtti árkádok a l a t t i szekunda­ kapu m i l y e n babonákat őriz i t t /Debrecenben ós másvideken i s / T hogy miképpen vált a március 1 5 - i ünnepélyek központi helyszínévé előbb a városháza udvara , majd előtere; mennyi szónoklat helye a nagyterem erkélye; m i l y e n sokféle és ne­v e z e t e s gyűlés, kióllitás színhelye a na g y a b l a k o s , szépen k i f e s t e t t d i s z t e r e m ; hogyan a l a k u l t a k a h i v a t a l o s órák; mi-

l y e n ünnepségek, tüntetések z a j l o t t a k l e a városházán va előtte, a téren, és i g y tovább. Ezekről azonban talán ma máskor és más h e l y e n . . . /1986/

A P o v o l n y féle h o m l o k z a t i t e r v 1839. március 30. A P o v o l n y féle t e r v / e m e l e t i rész/