A Pannon-tenger

TAKÁCS VIKTÓRIA

BIOLÓGUS MSC I.

2014. ÁPRILIS 10.

Története

• Ősi tenger volt a mai Kárpát-medence területén a miocén és pliocén alatt

• A Bécsi-medencétől a mai Szerbia déli részéig terjedt

• A Pannon-tenger eredetileg a Paratethys részét képezte – ősi, viszonylag sekély tenger az Alpoktól északra; 34 millió évvel ezelőtt vált külön a Tethys-óceán medencéjétől

Története

• A világtengerekkel való kapcsolat átmenetileg megszűnt az oligocénben, majd a kora miocénben

• A csökkenő sótartalmú, sekélytengeri körülmények között homokkő és durva mészkő rakódott le -> bányászat Sóskúton

• A szarmata elején a nyílt tengeri kapcsolat az Al-Duna környékére korlátozódott, majd 12 millió évvel ezelőtt teljesen megszűnt

• Elzáródás okai: tengerszintesés, tektonikai tényezők Pannon-tó kialakulása

A Pannon-tó • Eleinte viszonylag sekély, nagy szigetek emelkednek ki belőle

• ÉK-i peremén már megjelentek a tavat feltöltő deltarendszerek, melyek fontos szerepet játszottak az üledék felhalmozásában

• 6 millió éven át létezett, üledéke: pannon üledék

• A beömlő folyók miatt folyamatosan édessé vált a víz

• Kisebb tavakból álló tóvidékké vált; utolsó maradványai a pleisztocénben tűntek el 600 000 éve – térszín emelkedése és folyók feltöltése miatt

• A feltöltődés addig tartott, míg a mai Vaskapu-szoroson át lefolyást nem talált a víz

A Pannon-tó faunája

A Pannon-tó faunája • A víz kezdetben csökkent sótartalmú volt, később édessé vált

-> az élővilága emiatt átalakult, fokozatosan endemikus jellegűvé vált

• A Pannon-tavi üledékekből előkerült faunaelemek őseinek tekinthető normál sósvízi formák a Paratethys badeni üledékeiben (pl. Bécsi-medence, Várpalota, Szob) megtalálhatók

• Adaptációjuk a megváltozott környezeti feltételekhez sikeres volt mind a szarmata, mind a pannóniai folyamán

Balatoni kecskeköröm

• A Congeria ungula caprae nevű kagyló lekoptatott maradványainak népies elnevezése

• A pleisztocén alatt a Balaton vízállása magasabb volt a mainál

-> a hullámok kimosták a kagyló héját a rétegekből

• A hullámok koptatták jellegzetes alakúra, a kagyló eredeti héja nagyobb méretű volt

• Fő előfordulási helye: Tihanyi-félsziget

• Legenda: a Tókirály megátkozta a gőgös királylány aranyszőrű kecskéit

(hívó hangja – tihanyi visszhang legendája)

Úri főkötő vagy menyasszonyfőkötő

• A Cardium apertum nevű kagyló maradványa

• A két világháború között gyűjtötték a tihanyi gyerekek

Csigaparlament

• Az 1920-ban született Miskei Ilona 1975-től kezdve 14 év alatt 4,5 millió pannon-tengeri csiga maradványaiból készítette

A Pannon-tenger halfaunája

• Halmaradványai szórványosnak mondhatók, a kedvezőtlen megőrződési körülmények következtében halcsontvázak ritkán kerülnek elő a Pannon-tó üledékeiből: jelenleg együttesen több mint 250 halmaradvány irodalmi említéséről tudunk

• Az MTA-MTM-ELTE Paleontológiai Kutatócsoport az otolithok (hallókövek) alapján próbálta rekonstruálni a halfaunát

Otolithok

• A halak belsőfülében, a labirintus szerv alatt kifejlődő páros képletek

• Koncentrikusan egymásra épülő kalcium-karbonát és fehérje építi fel

• A gyűrűkötegek alapján, a fák évgyűrűihez hasonlóan, megállapítható a hal kora

• Sok előny a paleontológiai vizsgálatokban: fajspecifikusak; nagy tömegben kerülnek elő jó megtartással; számtalan üledékképződési környezetben megtalálhatóak

Otolithok

Otolithok

• A pannon-tengeri mintában Sciaenidae család példányai voltak uralkodóak (árnyékhalfélék) – nagy méretűek

• Az egyéb Pannon-tavi ősmaradványcsoportoknál megfigyelhető endemizmus okkal feltételezhető a halak esetében is, bár a Sciaenidae fajoknál ezt még nem sikerült kimutatni

• Más csoportoknál az endemizmus egyértelmű, pl. a Gobiidae (gébfélék) és Gadidae (tőkehalfélék) család esetében

• A halfauna diverzitás-változásait okozó tényező lehet pl. földrajzi izoláció vagy sótartalom-változás, melyek többször is bekövetkeztek a tó fennállása során

Pontusi tanúrák (Limnomysis benedeni)

• A hasadtlábú rákok közé tartozik

• Biogeográfiai reliktumfaj: visszahúzódó áreájú faj maradványaként él valamely, a rokonsági körtől eltérő élőhelyen

• 6-8 mm hosszú, tengeri garnélarákra emlékeztet

• Jól adaptálódott az édesvizek alacsony sótartalmához, a mai populációk többsége 5%-nál alacsonyabb sótartalmú vízben él.

• A lassú áramlású nyugodt vizeket kedveli, gyakran csoportosul a parti vegetációban. Elsősorban fonalas algákkal táplálkozik

Pontusi tanúrák (Limnomysis benedeni)

• Nem tudjuk pontosan, hogy a jelenlegi dunai elterjedése hogyan alakult ki. Feltehetően a Pannon-tenger brakkvízi vagy nyílt tengeri faunájának visszamaradt tagja. Napjainkban előfordul többek között a Fekete- és a Kaszpi-tenger legtöbb brakkvizében és a beléjük ömlő folyókban. A Duna magyarországi szakaszán 1946-ban találták meg.

• Az 1950-es években betelepítették a Balatonba, mert azt tapasztalták, hogy a zooplaktonnal táplálkozó fogassüllő ivadékai nem fejlődnek kielégítően – hiányzott egy nagyobb méretű zooplankton faj, ami ideális lett volna az ivadékoknak. Ma már szinte minden balatoni halfaj egyik fő táplálékát jelenti.

Tanúhegyek

• Egy korábbi lepusztult, lekopott terület eredeti magasságát mutatják

• Ezek a hegyek nem láncolatok, hanem egymagukban álló és egy sajátos rétegződést megőrző úgynevezett szigethegyek, amelyek kiemelkedtek az egykori Pannon-beltengerből

• A Pannon-tenger legmélyén heves vulkáni tevékenység zajlott. A Balaton-felvidék híres tanúhegyei a Badacsony, a Szent György-hegy, a Csobánc, a Gulács, a Tóti-hegy, a Haláp valamint ezektől távolabb északra a síkságból kiemelkedő Somló-hegy, a Kis-Somló és a Ság-hegy e vulkanikus tevékenység során jött létre.

Tanúhegyek

• Később, a földkéreg mozgásának hatására kialakult töréseken izzó láva ömlött a felszínre, ami hamar megszilárdult, és mint egy páncél úgy fedte be és védte meg az alatta megbúvó szigethegyeket.

• A helyek bazaltláva páncéljuknak köszönhetően ellenállak szélnek, a jégnek és a mai napig állnak, azaz tanúskodnak az eredeti felszín magasságáról. Ezekből az időkből visszamaradt, letöredezett és a hegylábi lejtőkön szétmorzsolódott vulkáni törmelék ma kiváló minőségű talajt biztosít a lankákon folyó szőlőtermeléshez. Ez az egyik titka a híres badacsonyi szürkebarátnak és az olaszrizlingnek.

Badacsony

Szent György-hegy

Szent György-hegy: bazaltorgonák

Kőtenger

• A Káli-medencében található, a Pannon-tenger aljzatának maradványa

• A kövek megőrizték az egykori élőlények (csigák, kagylók) elmeszesedett maradványait, ezek ma is jól láthatók

• Keletkezése: a vulkanikus utóműködés idején ezen a vidéken hévizes források törtek föl, és a forró víz az itt található fehér homokot kemény kőhalmazzá cementálta, ragasztotta össze.

• Ezek a kövek az egykori Pannon-tenger homokturzásainak megkeményedett példányai, melyet a későbbi időszakok szele (főként a pliocén korban) látványos, helyenként bizarr formájúra alakított.

Bükkábrányi ősfák

• 7,2–7,6 millió éves, tizenhat mocsárciprusból álló erdőmaradvány, amelyet 2007 júliusában találtak a Bükkábrány melletti lignitbányában, 60 méteres mélységben

• A feltevések szerint a mocsárciprusok (Taxodium) a felső miocénben, mintegy 8–7 millió évvel ezelőtt alkothattak erdőt ezen a helyen, a Pannon-tenger északi mocsaras partvidékén

• Pusztulásukhoz egy hirtelen homokvihar vagy iszaplavina vezethetett, amely mintegy 6 méteres magasságban elborította, így konzerválta a mocsárciprusok törzsének alsó részét, míg a homok- vagy iszapréteg fölé eső részek elpusztultak. A hasonló leletektől eltérően nem szenesedtek el és nem is kövesedtek meg.

Köszönöm a figyelmet!