13
Alkotmánybíróság 1015 Budapest, Donáti u. 35-45. a Pesti Központi Kerületi Bíróság Gazdasági Csoportja útjáp Budapest, Pf. :779 1535 Tisztelt Alkotmánybiróság! ALKOTMANYBÍROSÁG Ugyszam: (/ ^^-^{-^ Érkezett: 2Q17 DEC 2 0. Példány: // Melléklet: S' db Kezelöíroda: ^ A g ( ) indítványozó korábban csatolt meghatalmazással igazolt jogi képviseletében törvényes határidön belül tisztelettel az alábbi kiegészített alkotmányjogi panasz inditványt terjesztjük elő az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv. ) 27. §-a alapján a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Pfv. V. 21. 701/2016/10. számon hozott ítélettel szemben, fígyelemmel arra, hogy az ítélet az Alaptörvéitv Sz. abadsáa és Felelossée fejewtének XXVIII. cikk (1) bekezdésének alább taldlható rendelkewsét sértí. A XXVIII. cikk (1) bekez. dés rendelkeT. ései szerint .. Mindenkinek ioea van ahhoz.. hosv az ellene emelt bármelv vádat vaev valamelv perben a iosait és kötelezettséseit törvénv által feláttitott, füssetlen és pártatlan bírósás tisztesséees és nvilvános twevaláson. éssp. eru haláridon belül birália el." A tisT. tesséaes eliáráshoi való ioe réswnek tekintendo az iiidalíolt bírói döntéshe?. vai ís. 9 IOS A 7/2013 (III. l. ) AB határoT. ttt 131] vontiában foslalt indokolás swrint ^A demokratikus Íosállamban elvárható az obiektivitás és az áttáthatósáe, ami esvfelöl eleiét veszi az. önkényes hatósáei és bírósáei döntéshowtalba vetett közbiwlmat, és a bírói döntések tekinlélvét. A Bírósás követkei. etes evakorlata síerint a tisztesséees eliárás és a ioeállamisáe elvéhes. tartoiik az. a követelménv, hoev a birósáeok a döntéseik alapiául swlsáló mdokokat kellS résiletesséssel mutassakbe. "^ A határowt rendelkewsei swrint: "a döntéssel swmben feltétlen elvárás, hoev a bírósáe az üsv lénvesi rész. eit a szukséees alapossáesal vizseálja mes, és errol a viwálafáról a határowtának indokolásában is Síámot adion. A Birósás áUásmntia sierint nem felel mes az Eevezménv 6. Cikkében foslalt elvárásnak. ha a felülbírálati fórum az alsóbb fokú AzAlkotmánybiróság IV/1946-1/2017. számú indítvány kiegészftésére felhfvó tájékoztatására fígyelemmel, a kiegészftéseket diill aldhúzással kiemetéssel jelölttlk

a Pesti Központi Kerületi Bíróság Gazdasági Csoportja útjáp …public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/c13d53b3a77ac1d7c... · 2019-12-22 · Bíróság Gazdasági Csoportja a 24

  • Upload
    others

  • View
    2

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: a Pesti Központi Kerületi Bíróság Gazdasági Csoportja útjáp …public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/c13d53b3a77ac1d7c... · 2019-12-22 · Bíróság Gazdasági Csoportja a 24

Alkotmánybíróság

1015 Budapest, Donáti u. 35-45.

a Pesti Központi Kerületi Bíróság Gazdasági Csoportja útjápBudapest, Pf. :779

1535

Tisztelt Alkotmánybiróság!

ALKOTMANYBÍROSÁGUgyszam:

(/ ^^-^{-^

Érkezett: 2Q17 DEC 2 0.

Példány: //Melléklet:

S' db

Kezelöíroda:

^

A g ( .) indítványozókorábban csatolt meghatalmazással igazolt jogi képviseletében törvényes határidön belültisztelettel az alábbi

kiegészített alkotmányjogi panasz

inditványt terjesztjük elő az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv. ) 27. §-aalapján a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Pfv. V. 21. 701/2016/10. számon hozott ítélettelszemben, fígyelemmel arra, hogy az ítélet az Alaptörvéitv Sz.abadsáa és Felelosséefejewtének XXVIII. cikk (1) bekezdésének alább taldlható rendelkewsét sértí.

A XXVIII. cikk (1) bekez. dés rendelkeT. ései szerint .. Mindenkinek ioea van ahhoz.. hosv azellene emelt bármelv vádat vaev valamelv perben a iosait és kötelezettséseit törvénv általfeláttitott, füssetlen és pártatlan bírósás tisztesséees és nvilvános twevaláson. éssp. eruhaláridon belül birália el."

A tisT.tesséaes eliáráshoi való ioe réswnek tekintendo az iiidalíolt bírói döntéshe?. vaiís.

9 IOS

A 7/2013 (III. l. ) AB határoT. ttt 131] vontiában foslalt indokolás swrint ^A demokratikusÍosállamban elvárható az obiektivitás és az áttáthatósáe, ami esvfelöl eleiét veszi az.önkényes hatósáei és bírósáei döntéshowtalba vetett közbiwlmat, és a bírói döntésektekinlélvét. A Bírósás követkei.etes evakorlata síerint a tisztesséees eliárás és a ioeállamisáeelvéhes. tartoiik az. a követelménv, hoev a birósáeok a döntéseik alapiául swlsáló mdokokatkellS résiletesséssel mutassakbe. "^

A határowt rendelkewsei swrint: "a döntéssel swmben feltétlen elvárás, hoev a bírósáe azüsv lénvesi rész.eit a szukséees alapossáesal vizseálja mes, és errol a viwálafáról ahatárowtának indokolásában is Síámot adion. A Birósás áUásmntia sierint nem felel mesaz Eevezménv 6. Cikkében foslalt elvárásnak. ha a felülbírálati fórum az alsóbb fokú

AzAlkotmánybiróság IV/1946-1/2017. számú indítvány kiegészftésére felhfvó tájékoztatására fígyelemmel, akiegészftéseket diill aldhúzással kiemetéssel jelölttlk

Page 2: a Pesti Központi Kerületi Bíróság Gazdasági Csoportja útjáp …public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/c13d53b3a77ac1d7c... · 2019-12-22 · Bíróság Gazdasági Csoportja a 24

birósáanak K üsv lénvesi kérdései tekintetében kifeitett érveil továhbi vizssálat ésviusálat indokainak eló'adása nélkül hasvia helvben."

A sérelmewtt bírói döntések az AlaDtörvénvben bi7. tositott fentí alapioeot a következökifisveleinmel sértik:

A régiPtk. 320. S 11) bekez. dése szerint. ~Aki swn.Sdésnél vaev wsswbálvnál foevaelallasiJQKosult, e iosát a másik félhez intéwtt nvilatkozattal evakorolia^í^elállás a swrwdéstfelbontja. Ai. elállás iosát g felek bánataém. fizetése eUeneben_is kikothetílcabírósáttúlwtt mértékű bánatpénz össueét mérsékelheti."

Meglátásunk swrint tehát a felek rési Ptk. 200. S (1) bekeT. dés swrinti. a swrwdés tartalmameshatároiása vonatkoi. ásában fennálló sierzodési Síabadsáea tehát arra swritkoúk.hoev:

a) olyan esetre, amikor a felet törvénven alapuló elállási ios nem illeti mee.S7,erj, ödéssel 07. elállás iosát kikössék (awí elállási ioeot alapitsanak eevik vaevmindkét félnek}

a) ha swnodéssel elállási ioeot alapüanak. akkor e7.en ST.enödésen alaauló elállási ioesvaliorlását bánatoénz fiwtéséhez kössék

Nem tartoük a felek sienSdési szabadsáeába. hosv: a törvénven alapuló elállási joeSYakorlását bánatoém. fizetési lcötelezettséshez kosséfi - mivel ev.el a bánatpénz iosilénvesét fosalmamák úira.

A réffi Ptk. 395. S (1} bekeidése swrint a Mesrendelot a Vállalkowval szemben mesilletoelállási jos w.onban ioeszabálvon alapuló elállási ios, azaz ezen ios svakorlásához.én>ényesen bánatoén?. faetési kötelewttsés nem kötheto ki, a felelc ezen sz.err. Sdésesmeaállapodása - ha biíonvitott volna. hosv felek szándéka kiteriedt volna a íörve'nveselállási jos evakorlásához. kötó'do bánatpém kikötésére is - állásvontunk swríntÍOKSwbályba. a Ptk. 320. S és Ptk. 395. S rendelkezéseibe ütköw. következésképp a_regjPtk200.S (2} bekezdése alaaián semmis.

A Kúria Pfv. V. 21. 701/2016/10. [191 pontiának rendelkeiései s7.erint:"a törvénven alavulóeláttási ios svakorlásához. bánatpém. fízetési köteleíettsés érvénvesen nem köthetoki"

A Kúria a [191 aontban tett meeállapüását a ítélelében nem indokolta mee kelloképp, hisiencsupán annvtt rösz.itett. hoev .. a Ptk. 200. S <l) bekep. désében meehatárowtt diszpozitivitásrafievelemmel - tiltó iosszabálvi rendelkeus hiánvában - nem ütköwtt ioesíabálvba. hoev amesrendelöt meeilletö elállási ios evakorlása esetére a Ptk. 395. S (1) bekezdés alapián amesrendelot terheló' kártérftés rwtésl kötelezettsés feiében meshatárowtt össweubánatvém. fízelési kötelezettséeet kötöttek ki a felek."

Kiemelni kívániuk. hoev amennviben az üsvben eliárt bírósások eondolatmenete adiswoiitivitás körében elSadottak tekintetében helves és döntéseik indokolasa ketloképprésdetes, kifeitett és helvtálló lenne akkor ai indokolásuk bármelv Ptk-ban rösdtett,

Page 3: a Pesti Központi Kerületi Bíróság Gazdasági Csoportja útjáp …public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/c13d53b3a77ac1d7c... · 2019-12-22 · Bíróság Gazdasági Csoportja a 24

iosalkotó által a rendelkeiéshei eltérést tiltó rendelkewst nem tartalmaw iosra ésköteles.ettsésre iránvadónak lenne tekmtendö'. Meslehetosen vissiás helvzefet teremtenepl:ha ewn indokolásra fisvelemmel al: szerzodésszesés esetére a re'si Ptk. 300. S <l) bekezdéseáltal bi^tosltott elállási ioe svakorlása is ez esetben bánatoénz. fwtéséher. volna kötheto,vasv a ST.enö'dö felek eltérhetnének ol: az eléviilés ST.abatsaÍtoL

A fentiekre fisvelemmel össr.efoslalva tehát meslátúsunk az. hoev az üsvben eliártbiróságok döntéseik hiánvos indokolásával messértették üevfelem tisi. tesséses eljáráshoT..a?on belül nedis 07. esvedi üev által meskivánt résdetessésű és mélvsésű indQkolashozfűw'do alaoioBát.

Mindezekre fígyelemmel kérjük a t. Alkotmánybíróságot, hogy a Kúria, mint felülvizsgálatibíróság a Pfv.V.21.701/2016/10. számon hozott itéletét az Abtv. 43. § (I) bekezdése alapjánsemmisitse meg. A Kúria ítéletének megsemmisítése esetére kérjük, hogy az Abtv. 43. § (4)bekezdése alapján a t. Alkotmánybíróság semmisitse meg az első és másod fokon hozottítéleteket is és az Abtv. 43. § (3) bekezdés alapján hozzon a szükség szerint lefolytatandóbírósági eljárásban kötelezően alkalmazandó határozatot.

Indítványozó jogon/oslati lehetöségeit már kimerítette, első fokon a Pesti Központi KerületiBíróság Gazdasági Csoportja a 24. G. 304. 749/2015/10. sorszámon hozott ítéletet, másodfokon a Fővárosi Törvényszék 1. Gf.75.267/2016/5. sorszámon hozott ítéletet, és ajogerősitélettel szemben pedig a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság hozott Pftf.V.21. 701/2016/10.sorszámon ítéletet.

A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság sérelmezett itéletét 2017. július hó 25. napjánkézbesítették indítványozó részére.

A felülvizsgálati eljárás lezárult, egyéb jogorvoslat, perújítás folyamatban nincsen.

Az adatkezelésre vonatkozó nyilatkozatot korábban M/2. szám alatt tisztelettel csatoltuk.

Az indítvány mellékletét képezi továbbá a korábban M/3. szám alatt csatolt első fokon eljártbíróság ítélete, M/4. szám alatt korábban csatolt másod fokon eljárt bíróság ítélete valamintM/5. szám alatt korábban már csatolt Kúria, mint felulvizsgálati biróság sérelmezett itélete,továbbá a felperes és alperes által létrejött személyszállítási keret-megállapodás M/6. számalatt korábban becsatolva.

Az Alkotmánybiróság hatásköre az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.)27. § rendelkezésein alapul.

A vizsgálandó bírói döntés a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Pfv. V.21. 701/2016/10.sorszámon hozott ítélete, azon belül is annak vizsgálata, hogy a régi Ptk. vállalkozásiszerződésre vonatkozó szabályai szerint, ha megrendelő régi Ptk. 395. § (1) bekezdésérealapitott elállási jogát gyakorolja, a vállalkozó követelhet-e bánatpénzt a megrendelőtöl, azazjogszerü-e a törvényen alapuló elállási jog gyakorlása esetére a szerződésben bánatpénztkikötni, illetve helytálló és kellően részletes-e a Kúria indokolása.

Page 4: a Pesti Központi Kerületi Bíróság Gazdasági Csoportja útjáp …public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/c13d53b3a77ac1d7c... · 2019-12-22 · Bíróság Gazdasági Csoportja a 24

A ügy leírása:

A peres felek között nem volt vitatott - és az elsö fokon eljárt bíróság is helyesen rögzítette amásodfokú bíróság által helybenhagyott itéletében - hogy a peres felek közöttszemélyszállitási szolgáltatásra vonatkozó keret-megállapodás jött létre, mely keret-megállapodásra a régi Ptk. 506. § (3) bekezdése (illetöleg a személyszállítási szolgáltatásokrólszóló 2012. évi XLI. törvény 13. §-a) alapján a vállalkozási szerzödés szabályait kellalkalmazni.

Ugyancsak mindkét fél által elismert - és ezt meghaladóan okirattal is bizonyított - az a tény,hogy a hivatkozott keret-megállapodástól alperes a régi Ptk. 395. § (1) bekezdése általbiztosított, törvényen alapuló elállási joga gyakorlásával állt el. A Ptk. 395. 5 d) bekezdésrendelkezéseire alapitott elállást felperes tudomásul vette. annak érvényességét. hatálvossáeátvaRy )0(;szerűséRét felperes sem a peres eliárást meeelőzően. sem a peres eliárásban soha nemvitatta, mindösszesen arra hivatkozott, hogy a törvényen alapuló elállási jog gyakorlása eseténis 6t "bánatpénz" illeti meg. Követelését arra alapította, hogy a felek az elállás gyakoriásaesetére bánatpénz fízetési kötelezettséget a keret-megállapodásban kikötötték, és álláspontjaszerint ezen kikötés alapján a bánatpénz akkor is megilleti felperest, ha alperes a törvényenalapuló általános elállási jogát gyakorolja. Felperes a bánatpénz követelt összegéről számlátnem állított ki.

Az eljárt bíróságoknak tehát abban a kérdésben kellett állást foglalniuk, hogy a régi Ptk.vállalkozási szerződésre vonatkozó szabályai szerint, ha a megrendelö régi Ptk. 395. § (1)bekezdésére alapított, törvényen alapuló elállási jogát gyakorolja, a vállalkozó követelhet-ebánatpénzt a megrendelőtől, azaz:

1.) szerződő felek bimatpénz-fizetési kötelezettség teljesítésében történő megállapodásakizárólag a szerződésen alapuló elállása gyakorlása esetére vonatkozott, vagy a felekolyan tartalmú megállapodást kötöttek, mely alapján alperest akkor is bánatpénz-fízetésikötelezettség terheli, ha a törvényen alapuló elállási jogát gyakorolja;

2. ) ha a felek megállapodása szerint a bánatpénz-fizetési kötelezettség akkor is terhelialperest, ha alperes a törvényen alapuló elállási jogát gyakorolja, akkor jogszerű-e atörvényen alapuló elállási jog gyakorlása esetére a szerződésben bánatpénzt kikötni, vagyaz ilyen megállapodás jogszabályba ütköző és érvénytelen.

Az elsö fokon eljárt bíróság ítélete 3. ) oldala harmadik bekezdésében maga is helytállóanrögzíti, hogy: "A régi Ptk. 320. § (2) bekezdése értelmében az elállás jogát afelek bánatpénzfizetése ellenében is kiköthetík Erre figyelemmel a felek megállapodhatnak abban, hogyvalamelyikük vagy bármelyikük olyan esetben is elállhat a szerzödéstől, amikor jogszabályerre nem ad lehetöséget. A felek megállapodhatnak úgy is, hogy a lehetoségért cserébeellenértéket kötnek ki. Az elállás jogának elismerése ellenében kikötött - a másik félkártalanitását szolgáló - ellenérték a bánatpénz."

Helytállóan rögzíti az első fokon eljárt bíróság ítélete 3. ) oldala negyedik bekezdésében,hogy: " A régi Ptk. 395. § (1) bekezdése alapján a megrendelő a szerződéstöl bármikor

Page 5: a Pesti Központi Kerületi Bíróság Gazdasági Csoportja útjáp …public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/c13d53b3a77ac1d7c... · 2019-12-22 · Bíróság Gazdasági Csoportja a 24

elállhat [... ] a megrendelő általános elállásijoga nincs feltételhez kötve, érdehnúlást sem kellbizonyitania [... ]" és az arra történő utalás is helyes, hogy a megrendelöt megillető törvényeselállásijog gyakorlása esetén megrendelö köteles megtéríteni a vállalkozó részére az elállássalokozott igazolt kárt.

Az első fokon eljárt bíróság tévesen és jogszabálysértően állapította meg ugyanakkor azitélete 3. ) oldal ötödik bekezdésében - a másodfokon eljárt bíróság valamint a Kúriaitéletében pedia tévesen és ioeszabálvsértöen haevia helvben azt - hoev a fentidézettrendelkezések alapján a felek szerződéses szabadsáea körébe tartozott. hoav meerendelővonatkozásában a vállalkozási szerzödéstől való elállás iosát - melv elállási ioe eevébkéntiogszabálvon alapul - bánatpénz fizetéséhez kötötték.

A másodfokon eljárt bíróság helyesen emeli ki ítéletében az alperes fellebbezési jogi indokaialapján, hogy a Ptk. 320. § (2) bekezdés értelmében a felek a szerzödésükbenmegállapodhatnak abban, hogy valamelyikük vagy bármelyikük olyan esetben is elállhatellenérték, azaz bánatpénz fizetése ellenében a szerződéstől, amikor ajogszabály erre nem adlehetöséget.

A másodfokon eliárt bírósás valamint a Kúria azonban tévesen és icffiszabálvsértő módonrögzíti itéletében azt. hoev a felek szerződései szabadságába tartozott a réei Ptk. 320. S és a395. § rendelkezéseitöl való eltérés lehetősése. és ermek meefelelően iogszerű a Ptk 395. $ (l)bekezdésen alaculó törvénvi elállási iog evakorlása esetére kikötött kötbérfizetésíkötelezettsép.

Tévesen és ioBszabálvsértö módon röezíti a Kúria ítéletében KO]. hogy a Ptk. 200. S d)bekezdésében meehatározott diszDozitivitásra fisvelemmel - tiltó ioeszabálvi rendelkezéshiányában - nem ütközött iosszabálvba. hoev a meerendelöt meeillető elállási ioe gyakorlásaesetére a Ptk. 395. §(11 bekezdés alapián a meerendelőt terhelő kártérités fizetési kötelezettsésfejében meghatározott összegű bánatpénz fízetési kotelezettséget kötöttek ki a felek.

A Kúria ítéletében [21] tévesen és iosszabahsértően rögzíti. hosv .. A szerzndésme^föfalmazásából kitűnően a felek nem a mesrendelöt - a ioKszabálvok alcmián meeillető .elállási Jos evakorlásának lehetösés biztositása érdekében határozták mes az aheresbánatpénz fízetési kötelezettségét. hanem azt kárátalánvnak tekintették. amelvnek meKfízetéseesetén a vállalhizó az 5. 000. 000. - formtot meehaladó kárát nem érvénvesítheti.Mef. határozták azon feltételeket is. amelvek eselén nem illeti mes ez az összes a felnerest"

Tisztelettel mesiesvezzük. hosv attól. hosy a felek rögzítették a megállapodásban. hoev abánatpénzt kárátalánvnak tekintették. esvebekben sem következik az. hoev azt nem amegrendelőt a ioeszabálvok alapián egvébként meeilletö elállási ioe evakoriasának lehetőségbiztosítására kötötték ki.

Megjegyezzük. hoev a bánatpénz szerzödő felek nem is tekinthették volna másnak. hiszen azyoltaképpen kárátalánv. az elállás iosának elismerése feiében kikötött - egvben a másikszerzödő fél kártalanitását szoleáló ellenérték. A bánatpénzt meshaladó kár megtentese_afentiek alapián tehát amúev sem lenne követelhető. hiszen a bánatpénz kikötésekor a felek a

Page 6: a Pesti Központi Kerületi Bíróság Gazdasági Csoportja útjáp …public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/c13d53b3a77ac1d7c... · 2019-12-22 · Bíróság Gazdasági Csoportja a 24

szerződésben abban állapodtak mes. hosv annak megfízetése ellenében evakorolható súelállás ioga. Az elállás tehát ebben az esetben iosos magatartás. amely szerződésszeeésnekazaz a kártérités ioealapiaként - nem minősíthető.

Tisztelettel megiegvezzük. hogv miután a felek közötti szerződés, vállalkozási szerződés. ahola megrendelöt a Ptk. 395. S d) bekezdése alapián általános elállási iog illeti meg, választásijog illeti mee az elállás ioecímei között. és ha törvénves elállási joeát gyakorolia. úev abánatpénz-fízetési kötelezettsége természetesen meeszűnik. mint ahoav az ielen esetben istörtént.

Itt kívánjuk megjeevezni. hogv az elállás közlésekor alperes hivatkozott a Ptk. 395. $ (1)bekezdésében röezített általános elállási ioeára. melvet felperes nem is vont kétséebe.

A Kúria [21] rögzíti ítéletében, hogy idézem: , Meghatározták azon feltételeket is, amelyekesetén nem illeti meg ez az összeg afelperest"

A feltételek, melyekre a Kúria fenti rendelkezése is utal az alábbi: " A bánatpénz csak abbanaz esetben nem illeti meg a Vállalkozót, ha a Megrendelő elállására a Vállalkozó többszöri,súlyos szerződésszegése miatt kerül sor és az elállást több, mint 15 nappal megelőzően aMegrendelö irásbanfelszólította a Vállalkozót a szerzödésszerű teljesitésre."

Tisztelettel megjegyezzük, hogy a fenti Kúria által hangsúlyozott rendelkezés pusztán aztjelenti, hogy szerzödésszegés esetén nem jár a bánatpénz, hiszen ebben az esetben amúgy iselállási jog illeti meg a másik felet.

Nincs peradat és bizonyíték arra vonatkozóan, hogy szerződő felek a szerződésben kikötöttbánatpénz-fizetési kötelezettséget a törvényen alapuló elállási jog gyakorlására is ki kivántákvolna terjeszteni, erre vonatkozó szöveget a keret-megállapodás nem tartalmaz.

Ha azonban bizonyított lenne, hogy a bánatpénz-fizetési kötelezettséget szerződö felek atörvényen alapuló elállási jog gyakorlására is kiterjedően kötötték volna ki, úgy abánatpénzben való megállapodásnak a törvényen alapuló elállási jogra kiterjedő részeérvénytelen volna, mivel - a jelen beadványban később részletesen bemutatásra kerülőindokokra tekintettel - kizáiólag a szerződéssel alapított elállási jog gyakorlása esetéreköthető ki bánatpénz-fizetési kötelezettség. Az olyan megállapodás, amely törvényen alapulóelállási jog gyakorlása esetére bánatpénz-fizetési kötelezettséget ír el, jogszabályba ütközö éssemmis. AIláspontunk szerint a keret-megállapodás kizárólag a szerzódéssel alapított elállásijog gyakorlása esetére köthetett ki érvényesen bánatpénz fízetési kötelezettséget, a felekszándéka is erre irányult.

Alperes azonban bizonyitottan a Ptk. 395. § (1) bekezdés rendelkezései szerinti, törvényenalapuló elállási jogával élt. Álláspontunk szerint törvényen alapuló elállási jog gyakorlásaesetén bánatpénz az elállást közlő féltöl nem követelhető, mivel a bánatpénz-fízetségikötelezettség teljesítése bekövetkezésének a feltétele a szerződésen alapuló elállási joggyakorlása. A törvényen alapuló elállási jog gyakorlásának lehetősége a felek által egyébként

Page 7: a Pesti Központi Kerületi Bíróság Gazdasági Csoportja útjáp …public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/c13d53b3a77ac1d7c... · 2019-12-22 · Bíróság Gazdasági Csoportja a 24

bánatpénz-fizetési kötelezettség teljesítése előírásával alapított elállási jog gyakoriásátólfiiggetlen a felek bánatpénz-fizetési kötelezettség teljesítésében való megállapodása

Mint arra már érdemi ellenkérelmünkben és fellebbezésünkben is utaltunk, a régi Ptk. 320.§(1) bekezdés szabályai szerint a szerződéstöl való elállás joga a felet vagy jogszabályrendelkezése, vagy szerződéses kikötés alapján illetheti meg. Az sem kizárt, hogy valamelyfelet az elállás joga jogszabály rendelkezése és szerzödéses kikötés alapján egyaránt, egyidőben megillesse. Ilyen esetben a fél diszkrecionális joga annak eldöntése, hogy az általakozölt elállást a szerződéssel alapított elállási jogra vagy a jogszabály alapján öt megilletöelállás jogára alapítsa. A GK 16. állásfoglalás az elállást közlő fél jogát még bővebb körbenhatározza meg: ha az elállás jogára az elállást közlő fél többjogcímen isjogosult, annak sincsakadálya, hogy az elállást közlő fél az elállásjogcimét csak később közölje, vagy a már közöltjogcímröl másjogcímre térjen át .

Jelen perbeli esetben nem volt vitatott, hogy a felek között létrejött szerződésre a vállalkozásiszerződés szabályai az alkalmazandók, és felperes maga sem vitatta sem a peres eljárastmegelözően, sem a perben, hogy alperest a Ptk. 395. § (1) bekezdése szerinti, törvenyenalapuló általános elállási jog megillette. Felperes sem a peres eljárást megelőzően, sem aperben nem vitatta az alperes által közölt elállás én/ényességét vagy hatályosságát. Felperestudomásul vette, hogy alperes a jogszabályon alapuló elállási jogával élt, a jogszabályonalapuló elállási jog fermállását és jogszerű gyakoriásának tényét elismerte. (Felperes a keret-megállapodás 5. pontjában írt határozott idő kikötésére történő hivatkozással esetlegesenvitathatta volna a Ptk. 395. § (1) bekezdése alapján gyakorolt és emiek megfelelően közöltelállás jogszeriiségét: előadhatta volna, hogy az általános, jogszabályon alapuló elállási jogota felek a határozott idö kikötésével álláspontja szerint kizárták. 3 Ilyen előadást azonbanFelperes nem tett.)

Felperes tehát a iogszabálvon alapuló elállási ioe evakorlása iogszerűsésenekeihatályosságának elismerése mellett követelt a perben alperestöl bánatpénzt4

lállá;

^ 'GK. 16. : "Nincs akadálya annak sem, hogy olyan esetben, amikor a megrendelö a nyilatkozatában az elállásjogcfmét nem kozolte és Igy az elállást a fentiek szerint az általános jogcfmen alapulónak kell tekinteni, késöbbközölje a másik féllel, hogy valójában szerzödésszegésen alapuló kUlönös jogcímen álÍeÍ a szerzödésrói. Vitaesetén természetesen a megrendelönek kell bizonyftania, hogy az elállása ez utóbbijogcfmenjogszerü volt. Haez nemye zet eredményre, az általános elállás következményeit kell alfci lma22ii. [, "] Élöfordul azonban, hogy bár

az elállási^nyilatkozatban megjelölt jogclm alapján az elállás nem volt jogszerü, de az eljárás adatai arramutatnak, hogy az^elallás másjogcfmen lehetséges volna (pl. az érdekmúlás a megrendelönéÍ nem ánapi'thatóme8> deamegrendelőaz általános elállásijoga folytán is eláiaat a szerzodéstöl). Adott esetben célszerű Íeheterre a fel figyelmét felhfvni azzal, hogy a megfelelö joghatáshoz más jogcmen történö elállás szükséges. Ha afél az eljárás során az utóbbi jogcímre alapozva közöÍ a másik féllel elállási nyiTatkozatot, a bíróságéimekGgyelembevételéveljár el."

.A, olt elállás J°Sszeriiségének esetleges eredményes vitatása sem járhatna alperes bánatpénz fizetési

tótelezettségben torténö marasztalásával, legfeljebb azzal, hogy a keretmegállapodás nem szünt meg.Felperesnek jogában állt volna a közölt elállás jogszerűsegét esetlegesen vitatni, azonban arra nincs jogi

lehetésége, hogy az alperes által a Ptk. 395. § (1) bekezdésére alapltouként közölt, törvényes eÍálIásijogkéS8yak°rol.t. e.l.állásjogcfmét önhatalmúlag megváltoztassa, és azt szerződésben kütötött eláUásijog gyakoílásavaÍközölt elállásnak tekintse, és ezért követelje a szerzödéssel alapltott elállási jog gyakorlása esetére kikötöttbánaqiénzt.

Page 8: a Pesti Központi Kerületi Bíróság Gazdasági Csoportja útjáp …public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/c13d53b3a77ac1d7c... · 2019-12-22 · Bíróság Gazdasági Csoportja a 24

A keret-megállapodásban kikötött bánatpénz azonban kizárólag a szerzödésen alapuló elállásijog gyakoriása esetén lett volna megfizetendö. Azaz: még ha az eliárt bírósáaok ervényesnekis tekintették a szerzödő felek bánatpénz kikötésében való mepállapodását. abban az esetbsem marasztalhatták volna ioeszerűen alperest bánatpénz fízetéséimeRfizetésének feltétele. az arra okot adó körülménv - a szerződésben kikötot^eiailigYakoriása^- nem követke^n be, hiszen alperes saját választása szerint a jogszabályonalapuló elállási jogát gyakorolta. (Mint azt a GK. 16. állásfoglalás kifejezetten kiemeli sem azelállással címzett fél - jelen esetben felperes - sem a bíróságok nem változtathatják meg azelállás jogcímét, még abban az esetben sem, ha esetleg a közöltjogcím alapján nem lett volnahelye elállásnak.)

A másodfokú ítélet álláspontunk szerintjogszabálysértő álláspontja és rendelkezése szerint akeretmegállapodás 2. pontjában írtak alapján felperesnek annak ellenérejár a bánatpénz, hogyalperes kifejezetten a Ptk. 395, § (1) bekezdésére alapított törvényes elállásijogát gyakorolta"A másodfokon eljárt bíróság álláspontunk szerint jogszabálysértően és a peradatokkalszembenálloan rögzíti az elsö fokú ítéletre utalással azt, hogy , /...; felek a perbeliszerzödésükben a megrendelö Ptk 395. §-ának (1) bekezdése szerínti elállási jogát -kártérítési fizetési kötelezettség helyett - bánatpénz flzetéséhez kötötték" A^"?^áÍlapodás szövege nem tartalmaz olyan kikötést, mely szerint a megrendelö a régiPtk.̂ 395. § (1) bekezdése szerinti elállási jogát is csak bánatpénz fizetése ellenébengyakorolhatja.

A keret-megállapodás 2. pontjában ugyanakkor a szerzödő felek valóban alapítottak elállásijogot^megrendelő száinára, amely elállási jog gyakoriását bánatpénz fízetési kötelezettségteljesitéséhez kötötték. Ez a szerződéses rendelkezés a megállapított tényállás alapján azonbankét okból sem adhatott volna alapot alperes bánatpénz-fízetési kötelezettség teljesítésébenvaló marasztalására:

1. ) Ha szerzödö felek érvényesen alapítottak elállási jogot bánatpénz-fízetési kötelezettségteljesitése mellett alperes, mint megrendelő számára, a bánatpénzt felperes kizárólagakkor követelheti, ha alperes a szerzödésen alapuló elállási jogát gyakorolja. Az ígyalapított elállási jog a törvényi elállási jogon kívül, azt meghaladóan UIeti meg alperest,mint megrendelőt. A GK. 16. állásfoglalásra utalással fentebb bemutatottak szerint nemkizárt, hogy valamely szerződö felet az elállás joga egyidejűleg szerződés és jogszabályalapján is megillesse. Az elállás jogcímének meghatározása ez esetben kizárólag azelállást közlő fél joga, azaz választhat, hogy elállását a jogszabályra vagy szerződésesjogára alapítja. Jelen perben nem vitatott tény, hogy alperes - a szerződésben írtakellenére - törvényes elállási jogával élt (felperes pedig a törvényes elállási joggyakoriásánakjogszerűségét nem vitatta).

2.) Ha a szerzödő felek szándéka arra irányult volna - bár erre semmilyen bizonyíték vagyperadat nincs - hogy a másodfokú bíróság megalapozatlan és jogszabálysértőálláspontjával egyezően olyan megállapodást kössenek, mely szerint megrendelő a régiPtk. 395. § (1) bekezdése szerinti elállási jogát is kizárólag bánatpénz fízetése ellenében

Page 9: a Pesti Központi Kerületi Bíróság Gazdasági Csoportja útjáp …public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/c13d53b3a77ac1d7c... · 2019-12-22 · Bíróság Gazdasági Csoportja a 24

gyakorolhatja, ez a megállapodás a régi Ptk. 320. § (2) bekezdése kógens rendelkezéseibeütltöziMs ezért arégi Ptk. 200. § (2) bekezdése alapján semmis. A törvényen'al'apulóelállásijog gyakoriásához ugyanis bánatpénz fízetési kötelezettség - az alá ré'szÍetesen

szennt - érvényesen nem köthető ki.

^regLptk\32. 0'.§.. (2).. bekezdése. rögzíti' hogy: "Az elállás jogát a felek bánatpénz fizetéseis ktkothgtík; a bíróság a túlzott mértékű bánatpénz összegét mérsékelheti. '-'A

^Matpénz^fo8almát a régi. ptk- kifeje2etten nem határozza meg, azonban a'regi'Ptk"320^§bekezdése első tagmondatából kiolvashatóan a bánatpénz a^'elállási-Ío7^merésének

e. Ezt ̂ - mint ara a per során több alkalommal utaltunk - a régi Ptk. -hoz°'oa. ';polgár!, Törvénykönyv Magyarázata 1. kötet" (Complex Kia'dó, 2007.)^320. §-hoz fSzött magyarázata is rögzíti: ̂ felek megállapodhatnak abban,

valam.e'ylkükvasy. bármelyíkük. olyan esetbenis el^hat a .zerződéstől. 'am^jogszab^yerre nemad lehetőséget. Az elállásijog elismerése fejében ellenértéket is ki lehet köt^Ez'az

a bánatpém."

Abánatpénz tehát az elállási jog elismerésének ellenértéke. És itt a hangsúly az "elismerés"kifejezésenvan, illetőleg azon, hogy az elismerést kivánjálc a felek "ellentételezni". Ezekbőlaszavakból is - csakúgy, mint a Ptk. 320. § (1) bekezdés szövegezéséből - egyértelműenkövetkezik, hogy bánatpénz csak olyan elállási joghoz kapcsolódhat, amita másTk féÍnek". e'Íkell ̂ merm", amit tehát a felek kötöttek ki. A ioeszabálvon alanuló elál]^~ir, ah^"azirtfosalmilaR kizárt és jopszeriítlen bánatpénzt kaDcsolni. mert a ioeszabálvon alaDuló elall^iIQRQt a másik félnek nem kell .. elismemi" következésképp az ..elísmerést" (azaz az elállási i<alapitását)Js a^vakorlás jopát nem kell .. ellentetelezm", (A szerződésen alapuTó'elállásijoghoz a Ptk. 320. § (2) bekezdése alapján kiköthető bánatpénz, mert ott az elállásjogánakbiztosítása lényegében egyfajta szolgáltatás az elállási jogot engedő fél részéröl a másikfélszámára, amely szolgáltatást az elállásra jogosult fél bánatpénz fizetésével ellentételez. Aszolgáltatás kikötött ellenértékét, a bánatpénzt ez a másik'fél megfízetni köteles, am'ikorgyakorolja az elállásjogát. Ha azonban az elállásjoga a felet ajogszabály alapján illeti meg -mintjelen esetben is -nem a másik fél nyújtja számára azt szolgáltatásként; következéskeppaz elállásjoga gyakorlásakor ellenértéket sem követelhet bánatpénzjogcimen.)

Mint azt a BH 1987.404 számon közzétett eseti döntés is elvi éllel, irányadójoggyakorlatkéntrögzitr"/lz elállás joga a felehst szerzödés vagy jogszabály alapján illeti'meg. E joggyakorlásának esetére meghatározott pénzösszeg fizetésének kikötését a törvény két esetbenteszi lehetővé: ha afelek az elállásjogát a szerzödésben kikötötték (Ptk. 320. § (2) bekezdése),vagy ha az elállás szerzödésszegésnek minösül (Ptk 246. §) [... ] A meerendelonek ezt azelállási iosát tehát a szállítási és vállalkozási szerzfide. se. k körében masabiztosítja. annak yvakorlása esetére átalánvösszesű uénzfizetést kikötnitorvéihiánvában ioeszerw. n nem lehet. "

, hAh

fvltatolab

A Kúria [22] ítéletében a fenti határozatot - álláspontunkkal ellentétben - nem találtairányadónak, fígyelenunel arra, hogy az egy általános szerződési feltételben kikötött átalány

Page 10: a Pesti Központi Kerületi Bíróság Gazdasági Csoportja útjáp …public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/c13d53b3a77ac1d7c... · 2019-12-22 · Bíróság Gazdasági Csoportja a 24

tee^io gszerusége kerdésében. foglal állást-jelen esetben Pedi8 ^yedileg megtárgyaltszerződéses rendelkezésről van szól.

A BH2007. 264 eseti döntés rögzíti: ,. [... ]g szerződo foM r,^ , n^nh^. ^em masa a^^E elállásrafeljogositja, ennek ellentétele^kiköthetik afelek, ~ hogy amennyibenle2ze/ ajogával:akkor a másikfélnek - tórpoüasként- köteles' banatpér,z^e'tm7^s;gazoljaazt>amit magunk is állítunk: bánatpénz csak o felek áltaI'kikÖtÖtt'elállásÍ iosho'z

AKúria [22] ítéletében a fenti határozatot - álláspontunkkal ellentétben - nem találta

ABH2004'359 ,szinténszintén rögzíti: "[... ] bánatpénz kikötésére csak létrejött és érvénszerzödés alapján kerülhet sor, mivel az a .^ődés felhontá^, ̂ ménvezŐeláUás'i^an'nk^^^" Ebből is következik, hogy bánatpénz csak a felek által kikötött'el'áliásijoghoz

>t, mivel a jogszabályon alapuló elállási jogért nem kell a félnek ellenerteket

A"Íegfelsőbb Bíróság által_pfv. vl. 20. 366/2010 számon lefolytatott felülvizsgálati eljárásbanfenntartott, a Fővárosi Ítélőtábla által 3. Pf. 21:237/2009/4. sorezámoiThoz'ott

foglaltak szerint: ̂ A szerzödéstöl való elállá. esetére a '. ze.rzodésbenbánatDé!r 7-*köthető ki a Ptk 320. 2) bekezdése szerint. A bánatpém kikötése az elállás iovának

fe/ében történo elismerését szoleália. Ez a^ban csak a ^ődéshen kikntottÍOR esetében iránvadó. A törvénvben hiztositott elállási josra bánat"enza Ptk. 320.S

(2) bekezdése szerint nem köthetn ki. Miután a Ptk. 39.5 S Tni-.. l°Sat, -lsv a vállalkozó nem bánatpénzt hanem kártéritést t"lh >5

Ugyanezena Legfelsőbb Bíróság - az általunk már hivatkozott BH1987.404 számú eseti

döntésre utalással - elvi éllel rögzíti: "Jogerös ítéletében a biróság hetyt állóan'állapitottameg, hogy az elállási jog gyakorlásának esetére meghatározott pénzösszeg megfizetésénekkikötéwt a törvény csak két esetben teszi lehetővé. Egyrészt akkor, ha afelekaz elállásjogát aszerzödésben kötötték ki, másrészt ha a teljesités meghiúsulása szerzödésszegésen alapul. Aperbeli esetben egyik feltétel sem áll fenn. Az I. r. alueres a Fnvárn. i Ítélőtábla3. Pf. 20. 511/2007/5. számú itéletében foslaltak szerint általános elállási inmt pvnknrnhPtk. 395. § (1} bekezdés alapián áüt el a szerződéstől. Az a kőrülménv^h,szerződésben I. rendű alveres iavára elállási twot kötöttek ki. nem alani

fc/oi- r

-/i7

alperes flzetési kötelezettsés'ét. mert a törvénven alapuló elállási ioeát akkor is waknrnlhntt,yolna, ha a szerződésben a felek ezt íaz elállási ioeotl nem kötik ki."

Az idézett rendelkezésekből következően és a hivatkozott bírói gyakoriattal megerősitettekszerint a bánatpénz tehát kizárólag a felek által szerződéssel alapított elállási jog gyakoriásaesetére köthető ki érvényesen, a jogszabályon alapuló elállásijog gyakoriásához'nem. Olyansza. ályt. a rc8i ptk" nem tartalmazott> mely megengedte volna, hogy a felek a törvényeselállási jog gyakorlása esetére is kiköthessenek bánatpénzt. Mivel a régi Ptk. 320. § (1)bekezdés lényege szerint bánatpénz az elállási jog elismerésének ellenértéke - azaz ezen

Pfv. VI.20. 366/2010/5. sorszámú ftélet 3. oldal 1. bekezdés

Page 11: a Pesti Központi Kerületi Bíróság Gazdasági Csoportja útjáp …public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/c13d53b3a77ac1d7c... · 2019-12-22 · Bíróság Gazdasági Csoportja a 24

^FS^tS"ntJ^ézmény fo8almié^atásbeli lényegét határozzam-engs- f^m;!ag.kKart6' hogy aszerzödési szabadság elvére hÍ:atk'ozassara fe^kl aISU a^L2Ltek<"de"benT -a szerzödesi~^d^Tt :adI^Zi;;e^^^ugy. térienek e1'hogy a "bána^énz" fogalmataértékelik^^s^StS? ̂ t:^^ Mak^ -rződéss^apított^ ̂ ^:^:

lkel, leszl, hanem e8yuttal a. "törvénye" alapuló Jog elállásT'jog" gyatoifeán^elismerésének, gyakoriásának ellenértéke" is.

Satósuíszerint. tehát a felek régi ptk- 20a§ 0 bekezd& "erinti, a szerződés tartalmameghatározása vonatkozásában fennálló szerződési'szabadságatehat"aira ^ko'zTk3 h^"'a) olyan^etre, amjkorróleUorYényenaIaDuló elállási inp n.n, ill.t; ̂ , szerződéssel

^ ela!!a!j,ogátkikossék (azaz elállási jogot alaPits^eyk^~^krK i^b) ha-szerzödéssel elálIásl:J°got alapítanak: atícor ezen sze°rződése&n alap^Óelál'tósTjo

gyakoriását bánatpénz fízetéséhez kössék

Nem tartozik tehát a felek szerződési szabadságába, hogy:

b) a törvényen alapuló elállási jog gyakoriását bánatpénz fizetési kötelezettséghez kössék- mivel ezzel a bánatpénzjogi lényegét fogalmaznák újra

M^t"^. fentebb Jeleztük', a ré§i p&. 395. § (1) bekezdése szerinti, a Mesrendelot aYaUalkozoyaI szemben mepilleto elaüásüo^azoDbaD ioeszabálvnn aIaDuIÓ"eláÍI'á'sÍ~'Ín". ;'azazezen jog gyakoriásához érvényesen bánatpénz fízetési kötelezettség nem köthetö ki. a'feleÍcezen szerződeses megállapodása - ha bizonyított volna, hogy felek szándéka kiterjedt' volnaatörvényes elállási jog gyakorlásához kötődő bánatpénz kikötésére is - álláspontunk szermt^8s2abalyba> aptk- 320;§ és ptk- 395-§ rendelkezéseibe ütközö, következésképp arégiPtk.'200.§ (2) bekezdése alapján semmis.

Kiemelni kivániuk. hogy az eliárt birósáeok eondolataienetét elfoeadva - ha a tnrvérelállási joghoz érvényes volna a bánatpénz kikötése - a ioealkotói cél sérulne: hiszen DéTdáuIa szerződésszesés esetére a régi Ptk. 300. 5 m bekezdése által biztosított elállási i<RYakorlása is ez esetben bánatpénz fizetéséhez volna köthetö. Az pedis meelehetősen visszá-helyzetet eredménvezne. hosv mée az elállni kívánó. véüen fél fízessen bánatpénzt az eláUá<Kvakoriása ellenében a szerződést szegő félnek.

AlaptöiTisj. telettel ismételten ieleziük alkotmánvioei aanaswnkat aiFelelossés feieietének XXVIII. cikk <1) bekezdésére alamtmk.

A XXVin. cikk (1) bekezdés rendelkewsei sT.erint .. Mindenkinek ioea van ahhellene emelt bármely vádat vasv valamelv verben a josait és kötele

'A/tA

.it tm 'ltal

L:,F08a'mÍ'ae-kizárt. tehát, a. di.szp.°.z.ivitás. a definíri°s szabályok, egy szerzödéses vagy azon is túlutatőíw^é^LÍT}muslo^atisbelnénvesétmeshstta°10^aen"dl^^eJko^T4 ^járt Bszter: DiszP°zivitás'a réSi és az "Í ^^Torvé^kan^ben'^ebróketfa Jap^

Page 12: a Pesti Központi Kerületi Bíróság Gazdasági Csoportja útjáp …public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/c13d53b3a77ac1d7c... · 2019-12-22 · Bíróság Gazdasági Csoportja a 24

ÍSSS?íMmJlmsáf! tis es nv"v- w- -u'A t^tessé^ eliarásho, val6 j^ r^ének t.kin^n-n. jn^oU hírn, ̂ ^ ̂ ó ioe!S.

tI/2,ou. (m'UAB hatdr"7"'. í"' pont"íhan f'""nlf indokalav ̂ ^^Uemokratíkusj^uamba"^arható w nhieklivitás és a7 átl""'ato^. ann ̂ M7 ̂ 3^SS^h^lfs. btrwwi. '""ltt!"'ov'ta">a WM1 r^^"^ ^SS

^elvet:A R"'wlls. köwtke7etl"i ̂ orlata srerin, a t^es^ . l.nrn^^SaUanusase^Mvkw". követellnénY'hn"Y " l'lro^ok a rionteseik alani^l ̂ Wjn^kat

lletesséeeel muttisviíi be."

AhatwovtíreMtelke^!iei:i7ml'1: -a döntf-iwl "--mben feltM. > ^grá^ /.^ n hirn.gs azUSVJenwi re'i71eita. !i7iikw<""i alt'^áf'rol vi^ália n,^ ." errSl a vi^álatárűl'a

^atának indokol. kában k ^ámot adion. A Rir^ gll^ntin ^^tnemjeklmeswlsvemmv 6:. cikkél>en ̂ ltlh etváráwak, ha a felülhirnl^, fon>n_giahobb S

WKnak w:a?v. lé"ve!fi kerdef"'i tekint^h^ blfeitett érveit ̂ abb. ~wssáht 'é^avnssalat tndokamak eló'adása nélkül hai'via hplyh,

A.. sérelmevtt birm á9ntwk a7 AlaP'>^Vhen hh.tosüott f^i .l^ot a kfí^kew-krefíevelemmel sértik.

A réffi Ptk. 320.^ (1) heke^dese wrinl, " 4 h, ST.erzodé^l vqsy ioes7ahál^AI fn^g elállásra^^ ^- ._. ^ *> f* rwgosuU, e joeát a másik félhe?. intérrtt nril""fowttal akorolia. AT. elállás a szer^odést

relbontia. Az elállds iosát a felelc bánatpén ketése ellenében is kiköthetík: a birósáe atúkott mértékü bánatoénj. msíesét mérsékelhetí."

Meslátásunk sr.erint tehát a felek régi Ptk. 200. bekeídés szerinti. a swnodés tartalmar ,,

meshatáro7, á.w vonatkmáMhan fennálln sien.Sdési ̂ nhgdsáea tehnt qrra^üknyk,

b) plyan^esetre, amikor a felet törvénwn algpulo elállási ioe nem illeti mes.s^ödéssel w, elállás jwát kikössék (a, a. elállási i^ot aJaEÜsana/Lesyik'^mindkét félnek\

c) ha S7,er?, ó'déssel elállási iosot alamtanak. akkor eien S7.er7.odésen alanuln plnlln,, ;/>"svakorlását bánatpénT. fízetéséhe? kössék

Nem tartoyk a felek swnSdési S7,abaikáeába. hoev: a törvénven alaEuto^láUási ioeYakorlását bánatpénz, fiytési kötelezett^ehe?. kössék - mivel e^el _a bánatpénz. iosi

lénvesét foealmaznák ú/ro.

!/ .///(

, knr/nv"h

A ré^i Ptk. 395. S (1} bekez. dése sz.erint a Mr.grendelot a Váltalkouelállási joe w.onban ioes7.abálvon alapuló elállási jos, awiervénvesen bánatpén?. fizetési kötelez.ettsés nem kötheto ki. a tmesállaoodása - ha bh.onvttott volna. hoev felek swndéka kiferi,

n'A

Page 13: a Pesti Központi Kerületi Bíróság Gazdasági Csoportja útjáp …public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/c13d53b3a77ac1d7c... · 2019-12-22 · Bíróság Gazdasági Csoportja a 24

kikötésére is - áltáspnntiink szerint,

wbalyha:am m?fflm' ^^".-.^-.^s2) bekez.dése alanián semmis.

ÍSl^^^^r"^ ren^^, s^^én^Welállási w evakorlásáhw h^afpénr. fketé.i kn^tt^ é^-n^ 'nemkÖtí^S'^"AKM^aw^Mban. tett me^itását" ̂ hen >em indok^n ̂ ^"^ ^wanannyrnwtett' /"w""m- 200-s m h'""'^ben ^l.^^^i^^Immm^tíltó. 10^tthalvi. rel"felkws hiányáhan - nem ütk^f .n^^hosf'gmelm w m Teld"'hr \M ^""corttíw ^" " Ptk. 395. S m h.l^^an'a1Z^^^karter^^. kötelwttw!' ^hen ^^"^S

mi fu.etési kötelez.ettséyt kaföttek ki a felek."

Kiemelni kiván;"h ho ben eliárt hlriívsiianli Qndolatmenete aA^ l. ^^si _-

ovtiv"as'c"rélH"'. e'öadoft'"1 """^ben hd^ ,. 4öntéseik in^nln^J^A^I^^ >---^-.. .. ,

SS T^ " w.^"- "^- - ^^ />-/,. ̂ .KSwsalkotó által a renijelkewshe eltérést tiltó rendelke^st nem tartalmaw- ---"".'-"*"l/w; -""" wr tuirnu/.u ivara es

^^^^ lenne ̂ e^ M^;^ '^ ̂ ;^^,ha ewn indnknlnvrn elemmel pl: swrT. Sdé-isweés esetere_arezi Ptk. 300.alfal bh.tositntt plnllnvi jg akorlása is ej. esethen hnnatpén Ketéséhez volna kötheto

aswödöfelek eltérhetnén^k pl: 07. dAtí/A ^bályaitól.

i^u kre, yemmel awt'fwlí"M teh<" n'e^unk a.. h^, n, ug^^liartsok.. dönteseik 1"MYOS in10k(ltáwv^ 'n^r^ ... svfelem tí. ^.e^args^

SSJSLSrff? íwe</'""'' "7ta/ meKklv<"" re^etessévii A """^i^i^

Kelt; Budapest, 2017. december 15.

dr. Gurin Éva Ügyvédi Iroda

képv: dr. Gurin Éva ügyvéd