Anna Bimková

A Prágai Városi Könyvtár

Anna Bimková

A Prágai Városi Könyvtár csaknem száz éve meghatározott, a múltban is és ma is a környeze­tet visszatükröző társadalmi feltételek között működik. Nézzük csak a közelmúlt történelmét. A csehszlovák könyvtárügy jelenlegi állapota az egész társadalom válságának tükre. A világiroda­lom, de végeredményben a mi irodalmaink nagy részét is ideológiailag eleve alkalmatlannak, tehát könyvtári terjesztésre megengedhetetlennek tar­tották. (A 70-es években a Városi Könyvtár kény­telen volt az állományából kivonni 50 ezer kötet­nyi ideológiailag káros művet, amelyeket szeren­csére meg tudott őrizni, és most 1989 végére csaknem teljességgel vissza tudott helyezni az állományba.)

Háttérbe szorították a közművelődési könyvtárak fő tevékenységét, az irodalom gyűj­tését és hozzáférhetővé tételét, s a közművelő­dési könyvtári munka fő kritériumai az ún. nép­művelő rendezvények, akciók, beszélgetések, vetélkedők voltak. Az, hogy a Városi Könyvtár az elmúlt években is képes volt megtartani az olva­sók érdeklődését, úgy véljük, főleg a munkatár­sai érdeme és a prágai városi könyvtári hálózat viszonylag jó fejlődési feltételeinek köszönhető.

Az őszi forradalom (1989) megszabadította a közművelődési könyvtárakat az ideológiai korlá­tozástól, és a szabad, demokratikus társadalom­ban funkciójuk pótolhatatlan lesz, sőt, feladataik egyértelműen nőni fognak.

A könyvtárügy első feladata az kell, hogy le­gyen, hogy minden polgár számára egyenlő esélyt biztosítson az irodalomhoz és az informá­cióhoz való hozzájutásra. Akár ideológiai, akár

gazdasági okokból preferált csoportok létrehozá­sa elfogadhatatlan lenne.

A könyvtárügy szervezetét és irányítását an­nak az alapelvnek kell alárendelnünk, hogy a könyvtárosság szolgálat, amely a társadalmi szükségletekből következik, és mindenekelőtt ezek a szükségletek kell, hogy irányítsák.

A társadalmi és politikai változások és a felül­ről diktált feladatok rövidtávú érvényessége arra késztetett minket a Prágai Városi Könyvtárban, hogy egy fejlesztési programot dolgozzunk ki az új feltételek között, mégpedig az összes munka­társ részvételével. Ezt a programot, amelyről a továbbiakban szólunk, tevékenységünk alapjá­nak kell tekinteni a következő 3-5 éves időszak­ban. Folyamatosan aktualizálni fogjuk, egyes kér­désekben pedig részletesebben és pontosabban kidolgozzuk, főként a kultúra és az információ- közvetítés szférájában felmerülő, de előre pon­tosan mérlegelhetetlen tapasztalatokkal ütköztet­ve. Ebből a szempontból tehát egy munkaprog­ramról van szó. *

Először is szóljunk a kiindulási feltételekről.A Prágai Városi Könyvtár teljesen centralizált könyvtári rendszer, amelyet jelenleg a város egész területén 82 helyiség és 9 mozgókönyvtári állomás alkot. Szolgáltatásainkat 180 ezer beirat­kozott olvasó veszi igénybe, azaz a főváros la­kosságának 15%-a. Az olvasók évente 5,5 millió kölcsönzést végeznek, amit a 2,4 millió könyvtári egységből álló állomány tesz lehetővé a szá­mukra.

A könyvtári hálózat, a szolgáltatások és a tár­sadalmi feltételek mai helyzetét a következőkép­pen lehet jellemezni: működik egy centralizált könyvtári hálózat, amely alkalmas az alapvető kölcsönzési, bibliográfiai és tájékoztatási szolgál­tatások biztosítására a saját információs forrásai­ból. Mindezt kiegészíti néhány további szolgálta­tás - a hangzó és vizuális anyagok (hangleme­zek, kazetták, CD-lemezek, reprodukciók, grafikák) kölcsönzése, a népegyetem továbbkép­ző tanfolyamai, előadásai és kisebb mértékben a másolatszolgáltatás. A rendszer alapja a köny­vállomány központi beszerzése és feldolgozása, ami 1922 óta létezik, és 1982 óta számítógép se­gítségével valósul meg. (Itt merül fel az első probléma, mégpedig az, hogy a könyvtár anyagi lehetőségei hamarosan nem tudnak majd meg­felelni annak a követelménynek, hogy az állo­mányt a szükséges példányszámban és a társa­

64

A Prágai Városi Könyvtár

dalmi helyzet változásaiból következő összeté­telben tudjuk gyarapítani.)

Úgy véljük, hogy a közeljövőben változni fognak a szolgáltatásaink iránti olvasói igények, mégpedig az új oktatási koncepcióval és a kvali­fikált munkaerő iránti szükségletek változásával összefüggésben. Eljött az az idő, amikor a könyvtárban szabályosan, korlátozás nélkül lehet foglalkozni a szépirodalommal, főként a kortárs cseh irodalommal, és valószínűleg nőni fog a könyvtár, mint alapvetően ingyenes kulturális in­tézmény jelentősége a lakosság szociálisan gyengülő rétegei (egyetemi hallgatók, nyugdíja­sok, munkanélküliek) számára.

A kiindulási feltételek közé kell sorolnunk a központi könyvtárban iévő kritikus helyzetet is. A mostani elhelyezés sem funkcionálisan, sem tér- belileg nem felel meg a szolgáltatások zömének, és azoknak a tevékenységeknek sem, amelyek­kel a központi könyvtár a hálózatot működteti (gyarapítás, feldolgozás). így kétségessé válik, hogy a városnak külföldről ajándékozott külföldi és cseh emigráns irodalmat jól fel tudjuk-e hasz­nálni.

A hálózatra továbbá jellemző az egyes könyvtárak különböző nagysága és felszereltsé­gük eltérő színvonala. A méret és a felszereltség optimálisnak tűnik az újonnan épített, rekonstru­ált és korszerűsített könyvtárak többségénél, vi­szont a régi épületekben lévő könyvtárak sorá­nál minden vonatkozásban elégtelen. A hosszú távúra tervezett építési, rekonstrukciós és mo­dernizálási program egyelőre folytatódik, de a legnagyobb erőfeszítéseket kell tennünk, hogy ez továbbra is így legyen.

Terveink, amelyekkel a társadalmi változá­sokra reagálni akarunk, és amelyek jogosultsá­gáról meg vagyunk győződve, a könyvtár szoro­san összetartozó kettős feladatából következ­nek: a könyvtár egyrészt a nép kultúrális javaihoz való hozzáférést biztosító kulturális intézmény, másrészt természetes közvetítője azoknak az in­formációs forrásoknak, amelyek differenciálás nélkül minden polgárt szolgálnak. Az információ nyilvános hozzáférhetőségét csak a könyvtárak együttműködő hálózata tudja biztosítani, amely bekapcsolódik a nemzeti és esetleg a nemzetek fölötti információs rendszerbe. Meg vagyok győ­ződve arról, hogy a Városi Könyvtárnak centrali­zált rendszernek kell maradnia optimálisan telepí­tett hálózattal, célszerűen hierarchizált szolgálta­tásokkal és központi állománygyarapítással és

-feldolgozással. Természetesen ennek az alapté­zisnek is figyelembe kell majd vennie a város új közigazgatási rendjéből következő változásokat, amelyek jelenleg még mérlegelés és megbeszé­lések tárgyai. A végleges döntést őszig kell meg­hozni, amikor az egész országban lezajlanak az új jogi képviseleteket megválasztó helyi választá­sok. Úgy vélem, hogy könyvtárunk a jövőben működhetne tekintet nélkül a kerületek vagy a községek határaira, de a hálózat elhelyezésénél respektálnia kellene a lakosság igényeit és a be­járható távolságot.

A továbbiakban is a központi könyvtár lesz az alap, mint az egész hálózatnak a legnagyobb állománnyal és a legtöbb szolgáltatással rendel­kező információs és funkcionális központja. Most dolgozzuk ki az egyes szolgáltató részle­gek átalakításának a tervét, és egyúttal előkészít­jük az alapokat az átadása, 1928 óta nagyobb változtatások nélkül működő épület felszerelé­sének és technikai hátterének fokozatos rekonst­rukciójához.

Ha a fent említett előfeltételekből és célok­ból indulunk ki, mintegy kínálkozik a következő intézkedések bevezetése: elsősorban változtatá­sok a szervezeti felépítésben, a hálózat szerve­zetében és irányításában, továbbá a központi könyvtár szolgáltatásainak átalakítása, hangsú­lyozva a minőségi és gyors bibliográfiai informá­ciós szolgáltatásokat, az új médiák, technológiák használatát, és más intézmények információs ka­pacitásának felhasználását. Az új funkcionális ta­golás tengelye egy, a saját és a külső adatáziso- kat egyaránt felhasználó központi információs részleg létrehozása, illetve főként a különgyűjte- ményekben (színházi, zenei) elégséges számú tanuló és lehallgató helyek kialakítása lesz.

Folytatódik a könyvtári hálózat optimalizálása egyrészt egész Prága ellátása, másrészt az egyes fiókok hatékonysága szempontjából, még­pedig a demokratikussá váló feltételek és az egyes városrészek kommunikációs kapcsolatai alapján. A könyvtárépítés területén a modern és megfelelő méretű könyvtárak építése felé aka­runk haladni, főként Prága új városrészeiben. A hálózat optimalizálásának része lesz néhány meglévő könyvtár rekonstrukciós és moder­nizációs programja, és esetleg a nem hatékony és nem megfelelő könyvtárak megszüntetése.

Az állománygyarapítás és -nyilvántartás gépi rendszerének üzemszerű működéséhez kap­csolódva szeretnénk továbblépni néhány további

65

Durda Mesiéf

részleg gépesítése (kölcsönzés, olvasói nyilván­tartás, statisztika, információs tevékenység) és rendszerünknek külső adatbázisokkal való ösz- szekapcsolása felé. A Városi Könyvtár ezzel töb­bek között a gépesített nemzeti bibliográfiához és a külföldi irodalom központi katalógusához nyer hozzáférést.

Fontolóra vesszük néhány könyvtárnak az ál­lomány összetételével és a szolgáltatások jelle­gével összefüggő profilváltását a helyi feltételek­nek és szükségleteknek megfelelően. Elenged­hetetlenül szükségesnek látszik a könyvtári állomány alapos korszerűsítése, amit már meg is kezdtünk, és ugyancsak változtatások kellenek a gyarapítás összetételében, ami lehetővé tenné, hogy az állomány struktúrája megfeleljen a vár­ható olvasói igényeknek. Megpróbáljuk bővíteni a nemzetközi kiadványcserét és a külföldi köny­vek és folyóiratok beszerzését, hangsúlyt helyez­

Az olvasáskultúra fejlődése

Jugoszláviában

Durda Mesi£

Egy ország történelme és kulturális fejlettsé­ge jelentősen befolyásolja az ott élő emberek ol­vasási szokásait és az olvasás iránti igényüket. A cikk napjainkig végigkíséri azt a fejlődést, amely a Jugoszláviát alkotó különböző kultúrákban az

ve a szakmai és nyelvi képzést segítő anyagok­ra.

Néhány szolgáltatás és tevékenység jelenle­gi térítési díját bevételeink növelése céljából mó­dosítottuk, de csak olyan mértékig, hogy sértet­len maradjon az az alapelv, hogy a szolgáltatá­sok túlnyomó többsége nem viselheti el a kereskedelmi árakat, és a Városi Könyvtár alapte­vékenységét dotálni kell.

A fent leírtakban még sok változás történhet. Mindannyian saját magunk fogunk megtanulni az új feltételek, az új gazdasági viszonyok között dolgozni, és főként elszokni attól, hogy "felülről" várjuk az utasításokat. Egyetlen helyes szabályo­zó elv vezérelhet bennünket, mégpedig az olva­sóink és használóink igényei.

Fordította: Rácz Ágnes

A szerző Development in reading in Yugoslavia (56th IFLA Konf. 1990. 7. fűz. 56-62.p.) című tanulmányát Kovács D. K a ta lin tömörítette

olvasás alapfeltételeit jelentő területeken végbe­ment. Az olvasásra vonatkozó adatokat a Jugo­szláviában meglehetősen későn kezdett, részle­ges, és módszertanilag gyakran megbízhatatla­nul végzett vizsgálatok szolgáltatták.

A középkorban (a 10. századtól kezdve) a délszláv országokban - a szláv, glagolita és ci­rill nyelvű kéziratokban megjelenő - írott kultú­ra ugyanúgy a szűk egyházi körökhöz tartozott, mint Európa többi részén. A reneszánsz - amely legerősebben a dal mát városokban hatott - megindította a nemzeti nyelvű és a latin betűs irodalmat. A korabeli fejlett könyvtárak, melyek­ben humanisták tanultak, a kolostorokba és a vá­rosokba kerültek. A szabad és kulturális hatások­ra nyitott Dubrovnik Köztársaság azzal a feltétel­lel támogatta a szerzetesi könyvtárakat, hogy azokat tudós világi személyek is használhatták. A mindössze néhány magán- és szerzetesi könyv­

66