A R É T I F Ü L E S B A G O L Y (A S 1 0 F L A M M E G S ) K Ö L T É S E É S V O N U L Á S A A K Á R P Á T - M E D E N C E

T E R Ü L E T É N

Schmidt Egon

A réti fülesbagoly H A R T E R T szer in t fészkelő madár Európában a 70. északi széles­ségi foktól egészen a P y r e n e u s o k i g , Olaszországban, Ausztrián és Magyarországon keresztül egészen Bulgáriáig és Romániáig , Szovjetunióban Észak-Szibériában, az Uraitól Kamcsatkáig és A n a d y r i g . E z e n a meglehetősen n a g y elterjedési területen is tú lnyomóan északi madárnak tekinthető. Közép - v a g y méginkább Dél-Európában m i n t fészkelő meglehetősen r i t k a . Igaz i hazája a magas észak, a h o l a tundrák és más fátlan n y i l t síkságok jellemző m a d a r a .

A réti fülesbagoly kétségkívül a Kárpá t -medence e g y i k legérdekesebb madárfaja, m i n d fészkelési, m i n d vonulási t e k i n t e t b e n . Megjelenése te l je ­sen r a p s z o d i k u s , néha évekig a l i g látni , s azután egyszer re inváziószerűen lép fe l , aránylag k i s területen n a g y számban zsúfolódik össze.

12. ábra. A réti fülesbagoly fészkelő és előfordulási helyei a Kárpát medence területén 12. Fij. The breedin, piacet and occurences of Shor!-Earcd Oicl in the basin ol the

Carpa'hians

89

A leg több megfigyelő, a k i ezzel a bago ly fa j j a l v a l a m i l y e n formában fog la lkozo t t , úgyszólván kivétel nélkül megegyezik a b b a n , h o g y n a g y o b b arányú megjelenése a h e l y i egérbőséggel v a n szoros kapcso l a tban . C H E R N É L I . e t e k i n t e t b e n a csonttollú madárral hasonlítja össze és megjegyz i , h o g y , ,a spec i f ikus táplálék h e l y i bősége v a g y hiánya játszák vándorlásaikban a főszerepet". U T T E N D Ö R F E R , O . sze r in t a réti füles­bago ly n e m is tekinthető k i m o n d o t t a n vonuló madárnak, m o z g a l m a i , akár a kereszt-esőrűeknek, m i n d e n b e n a táplálék függvényei. — A m i k o r északi hazájában a ke­mény tél v a g y a sok hó m i a t t az apró rágcsálók száma erősen megfogya tkoz ik , délebbre húzódik és általában a z o k o n a területeken tömörül n a g y o b b mennyiségben és tar tózkodik hosszabb ide ig , a h o l táplálék bőségesen áll rendelkezésére. A Kárpát-medence területén elsősorban a meze i p o c o k ( M i c r o t u s a rva l i s ) és az erdei egér ( A p o d e m u s sy lva t i cus ) jön számításba, m e l y fajok közül különösen az előbbi o p t i ­mális körülmények között néha h ihe t e t l en módon e l szaporodha t .

A rendelkezésemre álló köpet- és gyomortar ta lom-vizsgálatok az e l m o n d o t t a k a t teljes mértékben alátámasztják. G R E S C H I K J . 1909—1914-ig terjedő időben 20 g y o m ­r o t vizsgált m e g és bennük a következő állatokat találta : lő M i c r o tus a r v a l i s , 1 M i c -ro tus sp., 14 A p o d e m u s s y l v a t i c u s , 1 Cr i ce tu s cr ice tus , 1 Emberiza sp., 1 Coturnix co-turnix, 1 M e l o l o n t h a sp.

U g y a n c s a k G R E S C H I K J . végzett nagyarányú köpetvizsgálatokat ennél a fajnál és a r r a az eredményre j u t o t t , h o g y a 409 esetben talált M i c r o t u s a r v a l i s és a 118 a l k a l o m ­m a l előkerült A p o d e m u s s y l v a t i c u s maradványokkal szemben egyéb rágcsáló és r o v a r -evő emlősök csak 44, m a d a r a k (főleg pintyfélék) 13, r o v a r o k p e d i g 8 esetben v o l t a k képviselve.

C H E R N É L I . 9 g y o m r o t nézett át és a z o k b a n kettő kivételével csak meze i p o c o k szőrét és csont ja i t , két esetben p e d i g erdei egér maradványai t találta.

M i n t tá rgytól eltérő témával n e m k ívánok a réti fülesbagoly táplálkozás-b io lógiá jával b ő v e b b e n f o g l a l k o z n i , teljes mér tékben i g a z o l v a l á tom a z o n ­b a n a z t a megállapítást , m i s z e r i n t e b a g o l y f a j vándorlásai szervesen k a p c s o ­lódnak a táplálékuk zömét képező rágcsálók gradáció jával . Miután ez a b a g o l y vonulás közben már természeténél f o g v a is előszeretettel a ny í l t kuítúrterületeket v a g y fo lyók , t a v a k mellékét k e r e s i f e l , az o t t élő kár­t e v ő k te temes puszt í tásával mezőgazdasági lag sem k ö z ö m b ö s tényező.

Sa jnos , kellő ada tmennyiség híján n e m állt m ó d o m b a n a vonulásról részletes feldolgozást készíteni. A z o k a területek, m e l y e k üresen m a r a d ­t a k a térképen, n e m j e l e n t i k b i z t o s a n a z t , h o g y e b a g o l y o t t egyál ta lán n e m f o r d u l t elő, c sak az t , h o g y n e m v o l t s e n k i , a k i az esetleges megje le­néseket fe l jegyezte v o l n a . A n n y i t a z o n b a n í g y is m e g l ehe t állapítani, h o g y a v o n u l ó k zöme a fo lyók , e lsősorban a T i s z a és a D u n a vona lá t köve t i . A K á r p á t o k o n valószínűleg s o k k a l g y o r s a b b a n h a l a d n a k át, m i n t a z t a gyér előfordulási a d a t o k is b izonyí t j ák . — E g y , 1914. V . 17-én A s k a n i a N o v a - b a n (S. U k r a j n a ) gyűrűzö t t pé ldány 1915. I . 23-án került m e g Alcsú ton (Fejér m . ) , a m i e faj részben k e l e t - n y u g a t i rányban tör ténő mozgását j e l e n t h e t i . E g y másik pé ldány t , m e l y e t B l o m e m e l l e t t ( L e t t l a n d ) je löl tek 1930. V I I I . 3-án, Csengeren lő t tek le u g y a n e z év december 4-én.

Ősszel az elsők már a u g u s z t u s végén j e l e n t k e z n e k , innét k e z d v e számuk f o k o z a t o s a n nő, m a j d újra csökken , és március—ápri l isban tekinthető a vonulás befe jeze t tnek . A z ezután m u t a t k o z ó p é l d á n y o k már v a g y köl tő , v a g y p e d i g más okból v i s s z a m a r a d t , eset leg sérült m a d a r a k .

Vonu lá s közben ál talában mindenüt t ta lá lkozhatunk velük, mégis előszeretettel k e r e s i k fel az e l gazosodo t t földeket , kukoricást , répást , v ízment i sasos, z sombékos réteket. M i n t kur iózumot érdemes megemlí ­t e n i , h o g y C S O R N A I R . sze r in t egy ízben április fo lyamán, igen e n y h e idő-

90

b e n , tömegesen j e l en t ek meg C a n t a v i r b e n és a környező f a l v a k b a n , a h o l a házte tőkre t e l eped tek . — Úgylá t sz ik n e m c s a k éjjel , h a n e m n a p p a l i s v o n u l n a k . B R E U E R G Y . L ö v ő n , D R . N A G Y J . p e d i g az a l - d u n a i réten f i g y e l t e m e g érkezésüket . A b a g l y o k n a g y magasságból , varjú módjára , k e r i n g v e e r e s z k e d t e k lefelé és e lszórva, külön-külön szálltak a földre . A z e m b e r t t ö b b n y i r e közelre bevár ják s c s ak ismételten f e lve rve vál tanak át t á v o ­l a b b i területre.

A z u tóbb i években az á tvonu lok száma erősen m e g c s a p p a n t , s z in t e a l i g lehet h a l l a n i előfordulásról . E z a z o n b a n valószínűleg c sak e g y i k e a z o n üres per iódusoknak , m e l y e k , vég ignézve a z egyes években m e g f i g y e l t á tvonu ló k v a n t u m o t , időnkén t e lőtűnnek, éppen úgy , m i n t a h o g y némely években inváziószerű v o l t a megjelenése egyes területeken.

A megfigyelések hónaponként i megoszlását egy k i s táblázaton szemlél­t e t e m . A z első szám az illető hónapban összegyűl t kisszámú ( 1 — 3 ) példá­n y o k megjelenéséről szóló a d a t o k összegét j e l z i , a l a t t a a számszerűen m e g a d o t t észlelések darabszámai v a g y a , , s o k " je lzőszócska . A z a d a t o k h ó n a p o k s z e r i n t i feltérképezése az e lőzőkben már emlí te t t o k o k m i a t t n e m látszott célszerűnek.

január február március április 34 13 23 9

6 + 15 3 0 — 4 0 4 — -f-sok - |-sok

augusztus szeptember október 11 15 25

6 + 4 — 5 4 7 + 1 5 — 2 0

május 6 5

június 3

n o v e m b e r 21

3 0 — 4 0 + 4 4-8 +

+ 16 + 5 + 5 + 50

július 2

december 14

9 + 4 + + 1 8 — 2 0 +

+ sok

A táblázatban n e m szerepe lnek a z o k az a d a t o k , m e l y e k költési időben , b e b i z o n y í t o t t íészkelőhely közeléből származnak, miután e b b e n az ese tben vonulásról n e m lehe t beszélni . — H a a s zámokon végig tekin tünk, a u g u s z ­tustól n o v e m b e r i g f o k o z a t o s emelkedést f igyelhe tünk m e g , a január—feb­ruárban e lőforduló magas számok v i s z o n t a z t mutat ják, h o g y hószegény, e n y h é b b t e l e k e n , h a táplá lékban n i n c s hiány, a réti fü lesbagoly n a g y o b b t ömegben is áttelelhet K ö z é p - E u r ó p á b a n , így a Kárpá t -medence terüle­tén i s .

K ö l t ő h e l y szempont jából a Kárpá t -medence területén n y o l c c s o m ó ­p o n t o t lehet megkü lönböz t e tn i : 1. az Erdé ly i -medence , a M a r o s és K ü -küllők v idéke ; 2. Felső T i s z a és mel lékfolyóinak környéke ; 3. a B u d a ­pest től délkeletre h ú z ó d ó O c s a , A p a j , Ü r b ő és Szúnyog puszták ; 4. a D u n a — T i s z a t o r k o l a t és a T e m e s fo lyó v idéke ; 5. a Székesfehérvár m e l l e t t elterülő rétség, m e l y m i n t b i o t ó p , m a j d n e m te l jesen e g y e z i k az ócsai tur jánnal ; 6. a Hanság , 7. a K i s b a l a t o n k ö r n y é k e ; 8. Molnaszecsőd .

Időrendi sor rendben 1865-ből származik az első bizonyító fészekalj, me lye t H E R M V A OTTÓ talált Kolozsvár mel le t t . E z idő tájt, sajnos közelebbi időpont megjelölése nél­kül BIF .LZ A . említ fészkeléseket az erdélyi medencéből . E s z e r i n t S T E T T E N a Maros völgyében, Déva mel le t t találta fészkelve, L Á Z Á R K . Bencenc mel le t t , C S A T Ó J . N a g y -enyeden a S t r i g y és Székácsvölgybon, B I E L N a g y s z e b e n mel le t t , K I M A R U N K : / . Nagy-

91

disznódon és Kissuránvon, C Z Y N K E . a Fogaras m e l l e t t i Mándra m o c s a r a k b a n , R Ö M E R a Brassó m e l l e t t i Barcaságban, H A U S M A N N E . Türkösön és Z O P P E L T Szászrégen m e l ­le t t . A réti fülesbagoly fészkelőterületét ez idő tájt még t ovább terjesztette dél felé. 1897-ben D O M B R O W S K Y a Dobrudzsában, a Fekete- tenger m e l l e t t i Sinoe l a g u n a e g y i k szigetecskéjén találta fiókáit. A S I N T E N I S testvérek és A L L E O N szer in t is köl t a D o b ­rudzsában, ahonnét E L W E S és B U C K L E Y állítólag egy v a g y két fészekaljat is k a p t a k . A R R I G O N I D E G L I O D D I „Orni thologia I t a H a n a " c. munkájában p e d i g V a l l e P a d a n a , T o s c a n a , A b r u s s o — M o l i s e , L a z i o e Isole, compresa M a l t a s tb . vidékéről említi fész­kelését. — A századforduló óta a z o n b a n m i n t költő faj rejtélyes m ó d o n úgyszólván teljesen eltűnt az erdélyi medencéből és csak két a d a t u n k v a n (Ladámos 1913 és R a d -nót 1930), m e l y azóta o t t a n i fészkelését bizonyít ja . L I N T I A D . is i l y e n értelemben ír és megemlít i , h o g y bár 1907 óta ismételten járt a Dobrudzsában és o t t hónapokat töltött , fészkelve mégsem találta. K O H L I . szíves közlése (1957) folytán t u d j u k , h o g y költését Erdély területén azóta s e m sikerült be igazo ln i , ő m a g a költési időben egyet­len példányt s e m látott, legkorábbi a d a t a V I I I . 29., a legkésőbbi I I I . 9.

A Felső-Tisza vidékén a legelső fészkelési ada t 1914-ből származik a Hor tobágyról , a h o l S Z O M J A S G . találta tojását és szer inte ugyanez évben he lybe l i ek az ún. Fényes-tó és Kis-zsombékos m e l l e t t állítólag t ö b b fészket találtak és f iókákat is szedtek. 1918-b a n Vaján, 1920-ban Szamosszegen és Bátorligeten köl töt t egy-egy pár ( V Á S Á R H E L Y I ) . G E R É B Y G Y . 1922—27-ig terjedő időben D e b r e c e n mel le t t , E b e s e n f igye l te m e g e fajt m i n t fészkelőt. 1927-ben Alsómérán, v a l a m i n t Felsőmérán találta V Á S Á R H E L Y I , 1930-ban Konyáron , Tiszaeszláron és Tarpán költöt t , 1931-ben Dédesen és N a g y -visnyón, m a j d 1933-ban újra Tarpán bizonyí tot ták be fészkelését. M i n t konkrét ada t n e m sorolható fe l , de megemlítendő, h o g y B Á R S O N Y G Y . 1937—39-ig állandóan látta költési időben néhány párját Hajdúböszörmény határában.

A h a r m a d i k fészkelési c e n t r u m legkorábbi a d a t a 1894-ből való, a m i k o r C E R V A F . Ür-bő —Szúnyog puszták környékén négy fészket talált, m a j d 1896-ban u g y a n c s a k rábuk­k a n t fészkére ezen a területen. A z 1908—10-ig terjedő időből C E R V A F . újra m i n t költő m a d a r a t említi Apa j—Ürbő—Szúnyog puszták vidékéről. 1913-ból két fészkeléséről v a n tudomásunk, V Á S Á R H E L Y I Jászkarajenő és Czibakháza környékén találta. 1925 V I . 11-én S C H E N K J . Apaj-Ürbő m e l l e t t t ö b b réti fülesbaglyot látott. Fészküket n e m találta, de az időpon to t t e k i n t v e költésük valószínű v o l t . 1933-ban S C H E N K J . u g y a n o t t már megtalálta tojásait és még 3—4 pár fészkelését gyanította. D R . K O L O Z S V Á R I G . írja 1934-ben, h o g y a szabadszállási borókásban fészkel, sajnos közelebbi időponto t n e m említ . E z e n a vidéken való költésére legutolsó a d a t u n k 1952-ből való, a m i k o r S z u j J . és J A N I S C H M . Ócsán két fészekaljat talált, T Ö L G I . p e d i g Bugyi—Sári puszták me l l e t t szintén két pár költését konstatálta.

A D u n a — T i s z a t o r k o l a t és a Temes fo lyó vidékén legelőször D R . N A G Y J . jegyezte fel ez t a faj t m i n t fészkelőt az u n . a l - d u n a i réten, m a j d 1930-ban Szakáiházán, 1933-ban p e d i g Temesvár me l l e t t köl töt t . C S O R N A I R . kérésemre levélben v o l t szíves közölni v e l e m , h o g y 1956-ban a csurogi réten fészkelt egy pár, de meglelték a törökbecsei réten is, a h o l 5—6 pár köl töt t a z o n a t avaszon .

A Székesfehérvár m e l l e t t elterülő réteken három évben vo l t fészkelés. Először 1883-ban találta S Z I K L A G . , m a j d M Á T É L . b u k k a n t a „harmincas években" fiókáira, 1952-ben p e d i g tízes fészekaljat talált, és a látott pé ldányok alapján még v a g y három pár költését t a r t o t t a valószínűnek.

A Hanságban v a n talán a réti fülesbagoly legrendszeresebb fészkelő területe a Kár­pát-medence területén. D R . S T U D I N K A szer in t „számuk esztendőnként az egerek meny-nyiségével vá l toz ik" . B A U E R K . az t írja róla, h o g y már a h a r m i n c a s években költött a Fertő mel le t t , egészbe véve : „ szórványos költő és rendszeres á tvonuló faj a tó kör­nyékén" . — Érdemes megemlíteni, h o g y a Hanságban, v a l a m i n t az ócsai turjánon, Székesfehérvár me l l e t t és a Kisbalatonnál a réti fülesbagoly m i n t fészkelő közösen f o r d u l elő a h a m v a s rétihéjával (Circus pygargus) és a n a g y pólinggal (Numenius arguata). E z utóbbi két faj együttes költése a Kárpát-medencében ez i d e i g csak ezen a négy, postglaciális r e l i c t u m jellegű területen v a n k i m u t a t v a , ú g y h o g y esetleges ú jabb közös költőterületükön m a j d n e m b i z o n y o s r a lehet v e n n i az Asio flammeus megjele­nését i s .

A Hanságban az i r o d a l o m szer in t először C E R V A F . talált f iókákat „ M o s ó n m e g y e " megjelöléssel, bár az a példány, a m i t 1897. I I I . 9-én lőttek Magyaróváron, nyi lván sz in ­tén köl töt t v o l n a , m e r t ováriumában 4 tojást, köztük egy teljesen fejlet tet találtak

92

boncolás közben. E z az ada t a z o n b a n , m i n t n e m effekt ive k i m u t a t o t t fészkelés, n i n c s feltüntetve a térképen. 1933-ban D R . P Á T K A I Lebenynél gyűj töt t egy j u v . példányt június 30-án,ez évben D R . S T Ü D I N K A a d a t a i szer in t k b . 11 pár fészkelt a Hanságban. 1934. V I I . 4-én újra egy f i a t a l madár került kézre ( P Á T K A I ) , 1953-ban pedig Lange L a c k e mel le t t találtak egy fészekaljat.

190ü-ban Iharosberénynél két pár fészkelését állapították meg ( B A R T H O S G Y .), mely terület u g y a n n e m t a r t o z i k a szorosan v e t t K i s b a l a t o n h o z , de a c sa to rna közvetítésé­v e l mégis ide sorolható. 1943-ban W A R L A K . Felsődiáson bizonyítot ta be költését, 1949-ben p e d i g D R . K E V E A . találta m e g Sármelléken.

A molnaszecsődi vö lgyben két ízben v o l t fészkelés. Először 1897-ben költöt t i t t , azután hosszú szünet után 1907-ben b u k k a n t a k rá újra ezen a. területen.

A felsorol t n y o l c költőterület egyikéhez s e m t a r t o z i k , azért csak külön említem, hogy T Ü R C E K F . (1939) évente látta a N y i t r a vö lgyében Apát i és Ege r szeg közöt t ez t a fajt egész nyáron át, úgyhogy o t t a n i fészke lését valószínűnek t a r t j a .

H a a köl tések át lagos, évenként i megoszlását vizsgál juk, e l t e k i n t v e a z egy-ké t év i apró megszakí tásoktól , a köve tkező per iódusoka t állapít­h a t j u k m e g (az 1888 előt t i a d a t o k a t n e m v e h e t t e m i t t számításba, miután ké t kivétellel c sak hozzávető leges i d ő p o n t r k r a t ámaszkodha t t am) :

Köl t é s 1 4 é v (1894— -97) Szünet 8 é v

(1894—

Köl tés 9 év ( 1 9 0 6 - -14) Szünet 5 év

( 1 9 0 6 - -14)

Köl tés 20 év (1920— -39) Szünet 3 év

(1920—

Köl les 1 é v (1943) Szünet 5 év Köl tés ( 1 9 4 9 -

A h u z a m o s megszakí tások tehát f o k o z a t o s a n röv idülnek , m a j d 1943 után ismét e m e l k e d n i k e z d a g r a f i k o n . H o g y ezután ez fo ly ta tódn i fog-e, a z t a köve tkező év t i zedeknek k e l l m a j d e ldönteniük.

A Kárpá t -medencében e lőforduló fészkelési módok-egészen kü lönbözőek . Talál ták búza vetésben, borókásban , E u p h o r b i a közö t t , tövises g i l i c e -b o k o r b a n , pár éves makkos í tásban , ősparkban és réteken.

A költés időpon t j a át lagosan májusra tehető. A legkorábbi a d a t I I I . 27. , a m i k o r egy , nyi lván az első tojását lelték, a l egkésőbbi V I I I . 8, a m i k o r három pe lyhes f iókát találtak. A fészkelések z ö m e a z o n b a n Kárpá t -meden­cei v i s z o n y l a t b a n április közepé tő l június végéig t a r t , de a k a d t a k július 23 után is tojásai .

A tojások száma H A R T E R T szer in t 4—8, de egérjárásos esztendőkben 10—14-re is emelkedhet . A Kárpát-medencében talált fészekaljak közül a l egmagasabb tojásszám 10 v o l t , m e l y e t 1952-ben találtak Székesfehérvár mel le t t , u g y a n e z évben Ücsán is két v i s z o n y l a g erős, 7, i l l . 8 tojásból 'ál ló költés v o l t . Egyébkén t az átlagos tojásszám elég a l acsony 5,68, a m i t a z o n b a n n e m lehet reálisnak t e k i n t e n i , u g y a n i s az észleléseknél, t öbb a l k a l o m m a l csak „ k ö l t é s " megjelöléssel éltek e megfigyelők. E z e k e t n e m vehet­t e m i t t számításba, néhány esetben p e d i g valószínű, h o g y még, v a g y már n e m teljes fészekaljakról számoltak be.

Összefoglalva a z e d d i g i e k e t , a köve tkező megál lapí tásokat t e h e t t e m : A réti fülesbagoly rendszeres á tvonu ló a Kárpá t -medence területén, de mennyisége évenként erősen vá l tozha t . Opt imál is környeze tben elegendő táplálék esetén k i s számban időnként fészkelésre is v i s s z a m a r a d , a m i k o r

93

főleg április végétől június végéig találhatjuk tojásait . A g y o m o r - és k ö p e t ­t a r t a l o m vizsgála tok s z e r i n t tápláléka úgyszó lván kizárólag a mezőgazda ­ságra káros apró rágcsálók közül kerül k i , ú g y h o g y m i n t i l y e n , k ivá ló hasznosságú és a l e g n a g y o b b kímélete t érdemli .

Végül köszönete t k e l l m o n d a n o m m i n d a z o k n a k , a k i k munkámat , akár a d a t a i k rendelkezésemre bocsá tásával , v a g y más m ó d o n segítet ték és ezze l hozzájárul tak a fe ldolgozás részletesebbé tételéhez.

Érkezett: 1958. március 20-án.

I roda lom — L i t e r a t u r a

Agárdi E.: A ke l e t i Mecsek madárvilága. ( A q u i l a X L V I — I L . 1939—42, p . 279.)

Almásif Gy.: Madártani betekintés a román Dobrudzsába. ( A q u i l a V . 1898, p . 110.)

Barthos Gy.: A s i o a c c i p i t r i n u s tharosberénynél. ( A q u i l a X I I I . 1906, p . 222.)

Bauet—Lugitsch: W e i t e r e Be i t r age z u r K e n n t n i s der V o g e l w e l t des Neus iedlersee-Gebie tes . (E i sens t ad t , 1955, p p . 123.)

Beretzk P.: A szegedi Fehértó madárvilága 10 éves megfigyelés alapján. ( A q u i l a L . 1943. p . 337.)

Beretzk P.: T h e A v i f a u n a o f the Fehértó nea r the t o w n Szeged. ( A q u i l a L I — L I V . 1944—47, p . 60.)

Bodnár B.: A Wágner-féle madárgyűj teménv. ( A q u i l a X V . 1908, p . 226.)

Brehm A.: A z állatok világa. M a d a r a k . I X . (Budapes t , 1929, p p . 422.)

Breuer Gy.: A M O S Z h g . Eszterházy Pál fertői madárvártájának 1934. évi megfigyelé­sei bői . (Kócsag . V I I , 1934, p . 54.)

Cerva F.: A s i o a c c i p i t r i n u s P a l i . költő madár .Magvarországon. ( A q u i l a I I I . 1896, p . 224—226.)

Cerva F.: A réti fülesbagoly fészkelése. ( A q u i l a X X X V I — X X X V I I , 1929—30, p . 306)

Cerva F.: A székicsér ( G la r eo l a p ra t inco la ) tojáshói való felnevelése. ( A q u i l a X X X I V — X X X V . 1927—28, p . 194.)

Chernél I.: A csonttollú m a d a r a k fészkeléséről hazánkban. ( A q u i l a X X I I I . 1916, p . 309—310)

Chernél I.: A d a t o k húsevő m a d a r a i n k táplálkozásának kérdéséhez. ( A q u i l a X V I . 1909, p . 154.)

Chernél I.: A m a d a r a k hasznos és káros vol táról p o s i t i v a l a p o n . ( A q u i l a V I I I . 1901, p . 138.)

Czi/nk E.: A nádi fülesbagoly ( A s i o acc ip i t r i nus ) fészkeléséről Fogaras megvében . ( A q u i l a I I I . 1896, p . 223—224.)

Csörgey T.: F a u n i s z t i k a i és vonulási ada tok Dalmát iából. ( A q u i l a X . 1903, p . 85.)

Dobay L.: A z A s i o f l ammeus költése Kisküküllő vármegvében. (Kócsag V I , 1933, p . 59.)

Dobat/ L.: Erdély b a g l y a i . (Kócsag I. 1928, p . 27.)

94

Gaal G.: A madárvonulás Magyarországon az 1895. év tavaszán. ( A q u i l a I I I . 1896, p . 30.)

Greschik J'.: G y o m o r - és köpet tar talom vizsgálatok. ( A q u i l a X X X — X X X I . 1923—23, p . 256—257, 262.)

Greschik J.: H a z a i ragadozómadaraink gvomor - és köpettartalom vizsgálatai. I I . B a g l y o k . ( A q u i l a X V I I I . 1911, p. 156—158.)

Hausmann E.: A s i o a c c i p i t r i n u s P a l i . fészkelése hegyvidéken. ( A q u i l a X X X I I — X X X I I I . 1925—26, p . 254—255.)

Hegyfoky K.: A m a d a r a k megérkezése és az idő járása az 1902. óv tavaszán. ( A q u i l a X I I . 1905, p . 123.)

Heyder R.: D i e Vögel des L a n d e s Sachsen . ( L e i p z i g . 1952. p p . 467.)

Horváth L.: A pellérdi ha l a s t avak madárfaunája. (Pécs. 1945, p p . 18.)

Hrabár S.: N y c t e a n i v e a T h u n b . ( A q u i l a X X X I I — X X X I I I . 1925—26. p . 251.)

Kabáczy E.: A réti fülesbagoly fészkelése, 1930-ban Tarpán. ( A q u i l a X X X V I — X X X V I I , 1929—30, p . 91—92.)

Kabáczy E.: A réti fülesbagoly újabb két fészkelése Tarpán. ( A q u i l a X X X V I I I — X L I . 1931—34, p . 352.)

Keve A.: Külföldi gyüiüs m a d a r a k ké/rokorülései. ( A q u i l a L I X — L X I I , 1952—55, p . 277.)

Kiss V.: A réti fülesbagoly fészkelése K o n váron. ( A q u i l a X X X V I — X X X V I I . 1929—30, p." 306.)

Kohl 1.: Szászrégen vidékének bagolyfaunája. ( A q u i l a L I — L I V . 1944—47, p . 166.)

Kolozsvári G.: A magvarországi borókások madárvilága. (Kócsag V I I . 1934,* p . 28.)

Lendl A.: A s i o a c c i p i t r i n u s Magyaróváron. ( A q u i l a I V . 1897, p . 171.)

Lintia D.: A réti fülesbagoly fészkelése- a Bánátban. (Kócsag I I I . 1930, p . 22—24.)

Lintia D.: A d a t o k S z e r b i a madárfaunájához. ( A q u i l a X X I I I . 1916, p . 115.)

Lintia D.: A réti fülesbagoly újabb fészkelése Temesváron. ( A q u i l a X X X V I I I — X L I . ' 1931—34. p . 353.)

Loos K.: Madártani megfigyelések L i b o c h környékén. ( A q u i l a X I X . 1912, p . 466.)

Lovassy S.: Alagyarország gerinces állatai. (Budapes t , 1927, p p . 895.)

Máté L.: A réti fülesbagoly fészkelése Székesfehérvárott. ( A q u i l a L I X — L X I I . 1952—55, p . 386—387.)

Menesdorfer G.: Madártani vonatkozású megfigyelések 1912 tavaszán Buduában. ( A q u i l a X I X . 1912, p . 471.)

Nagy J.: A réti fülesbagoly megérkezésének módja. ( A q u i l a X V I I . 1910, p . 273.)

Nagy J'.: Európa ragadozó m a d a r a i . (Debrecen . 1943, p p . 272.)

Portenko, L. A.: O t she rk F a u n i P t i c i Zapadnogo Z a k a r p a t j a T a m j a t i A k a d . P . P . S u s h k i n a . ( L e n i n g r a d 1950, p . 301—359.)

Rácz R.: K é k vércsék és réti b ag l v ok tömeges megjelenése Szerepen. ( A q u i l a X X X — X X X I . 1923—24, p. 307.)

95

Reiser O.: Őszi megfigyelések a Fertő taván. ( A q u i l a X X X — X X X I . 1923—24, p . 293.)

Salinen J.: Héja által leütött réti fülesbagoly. ( A q u i l a X X X V I — X X X V I I . 1929—30, p . 319.)

Schenk H.: Madártani j egvze tek az a l d u n a i rétről. ( A q u i l a X X I I . 1915, p.' 435.)

Schenk J.: A madárvonulás M a g varországon az 1914. év tavaszán. ( A q u i l a X X I I . 1915, p . 47.)

Schenk J'.: Régi híres erdélvi madárgyűj temények. ( A q u i l a X X I I I . 1916, p." 187.)

Schenk J'.: A m a g y . k i r . Madártani Intézet 1928—30. évi m a d árjelölései. ( A q u i l a X X X V I — X X X V I I . 1929—30, p . 181.)

Schenk J.: A réti fülesbagolv fészkelése Apajpusztán 1933-ban. ( A q u i l a X X X V I I I — X L I . ' 1931—34, p . 351—352.)

Schenk J.: A madárvonulás Magyarországon az 1889. év tavaszán. ( A q u i l a V I I I . 1901, p . 68.)

Schenk J.: A madárvonulás Magyarországon az 1905. év tavaszán. ( A q u i l a X I I I . 1906, p . 94.)

Schlott M.: Z u r Ernährungsbiologie der Vöge l . (Kócsag V . 1932, p . 48—49.)

Solymosy L.: Madárélet a Fertő-tó déli részén 1930 augusz tus végén. ( A q u i l a X L I I — X L V . 1935—38, p . 658—659.)

Somfai E.—Szijj J.: Néhány érdekesebb fészkelési ada t az ócsai turjánról. ( A q u i l a L I X — L X I I . 1952—55, p . 412.)

Studinka L.: F a u n i s z t i k a i a d a t o k a lébenyi Hanyságból . ( A q u i l a X X X V I I I — X L I . 1931—34, p . 249.) '

Szomjas G.: A réti fülesbagoly fészkelése. ( A q u i l a X X X V I — X X X V I I . 1929—30, p . 306.)

Szomjas G.: L e v e l e k a Hor tobágvró l . ( A q u i l a X X I I I . 1916, p . 346—347.)

Tnrcek F.: A d a t o k N v i t r a madárvilágához. ( A q u i l a X L V I — I L . ' 1 9 3 9 — 4 2 , p . 300—301.)

Vasvári M.: A z 1939/40-es tél és a madárvilág. ( A q u i l a X L V I — I L . 1939—42, p . 344.)

Vasvári M.: Magvarországi m a d a r a k méretei. ( A q u i l a L I X — L X I I . 1952—55, p . 172.)

Vasvári M.: A réti fülesbagolv rámegv idegen zsákmányra i s . ( A q u i l a X X X V I I I — X L I . 1931—34', p . 392.)

Warga K.: Madárvonulási a d a t o k Magvarországról. A q u i l a X X V I I I — X X I X . 1921—22, p . 107.)

Warga K.: Madárvonulási a d a t o k Magvarországról. (Aquila X X X — X X X I . 1923—24, p.' 208.)

Warga K.: Madárvonulási a d a t o k Magyarországról. ( A q u i l a X X X T T — v x x I I I . 1925—26, p . 74—76, 83, 89, 95, 101, 106, 113, 118.)

Warga K.: Madárvonulási a d a t o k Magyarországról. ( A q u i l a X X X I V — X X X V . 1927—28, ' p . 280, 296.)

Woi/narovich E.: Háborús madártani megfigyelések Ukrajnában az 1941. évben. ( A q u i l a X L V I — I L . 1939—42, p . 310.)

Zimmermann R.: Beiträge z u r K e n n t n i s der V o g e l w e l t der N e u s i e d l e r Seegebiete. ( W i e n . 1944. p p . 272.)

96

Migration and breeding of the Short—Eared Owl in territory of the Carpathian Basin

By E. Schmidt

T h e Shor t -eared O w l is one o f the most i n t e re s t ing bird-species o f the C a r p a t h i a n B a s i n . I t s appearance is abso lu t e ly r a p s o d i c a l , i n some years i t is h a r d l y to be seen, w h i l e i n others i t i nvades the c o u n t r y .

T h o u g h i ts rangé covers large areas, i t has to be r ega rded as a m a i n l y n o r t h e n i b i r d a n d is , except i n m i g r a t i o n t i m e , a f a i r l y rare b i r d i n M e d i t e r r a n e a n E u r o p e .

M o s t observers who h a d to dea l i n some w a y o r o the r w i t h t h a t species agree tha t i t s appearance i n la rger n u m b e r s is connec ted w i t h the g r a d a t i o n o f s m a l l rodents . W h e n i n i t s n o r t h e r n h a b i t a t the n u m b e r o f s m a l l m a m m a l s d rops fast, o n account o f a severe w i n t e r o r v a s t masses o f snow, the b i r d is m i g r a t i n g sou thwards a n d u s u a l l y centra l ises o n areas where i t can o b t a i n p l e n t y o f food . O n the t e r r i t o r y o f the C a r p a t h i a n B a s i n the f ie ldmouse ( M i c r o t u s a rva l i s ) a n d the woodmou.se ( A p o d e m u s sy lva t i cus ) are to be r e c k o n e d w i t h i n the f i r s t p lace , the former m u l t i p l y i n g somet imes a t a n u i i b e l i e v a b l y h i g h ra te u n d e r f avourab le c i r cums tances . E x a m i n a t i o n s of sto-m a c h a n d pel le t -contents a t m y d i sposa l p rove the above re l a t ed facts s a t i s f ac to r i l y . A s th i s owLspecies c h i e f l y favours the c u l t i v a t e d c o u n t r y , or eise, r i v e r a n d laké areas, d e s t r o y i n g a great dea l o f des t ruc t ive rodents there, i t s i m p o r t a n c e as a useful ag r i -c u l t u r a l fac tor i s no t to be unde r r a t ed .

U n f o r t u n a t e l y I c o u l d n o t o b t a i n suf f ic ient d a t a o n i t s m i g r a t i o n to w o r k i t out i n d e t a i l . T h u s , the e m p t y spots o n the m a p do no t c e r t a i n l y m e a n tha t those are en t i -r e l y d e v o i d o f t h i s owl-species b u t m o s t l y i n d i c a t e t ha t there was n o b o d y there t.o r epor t o n i ts p r o b a b l e occur rence . H o w e v e r , i t c a n be s ta ted t ha t the m i g r a t i o n fo l lows the course o f the D a n u b e a n d T i s z a . T h e b i rds cross the C a r p a t h i a n s fast, for there are o n l y a few d a t a o n the i r occur rence there. T h e f i r s t Shor t -eared O w l s have been r epor t ed as ea r ly as the end of A u g u s t , f r o m th i s t h i m e o n the i r n u m b e r g r a d u a l l y increases a n d the m i g r a t i o n m a y be cons idered as f i n i shed i n sp r ing , b y M a r c h . I h a v e showed the m o n t h l y d i v i s i o n o f the repor ts o n T a b l e . T h e f i r s t f igure i nd i ca t e s the s u m o f d a t a abou t the appearance o f 1—3 specimens i n the respec t ive m o n t h , below are the n u m b e r o f obse rved spec imens o r the w o r d „ m a n y " . M a p p i n g o f the d a t a a c c o r d i n g to the m o n t h s seemed to be o f no use o n accoun t o f the reasons a l r eady m e n t i o n e d above . D a t a got o n n e s t i n g te r r i to r ies i n b reed ing per iods a rc n a t u r a l l y n o t i n c l u d e d i n T a b l e .

R e g a r d i n g b reed ing te r r i tor ies we can d i s t i n g u i s h e ight centres i n the C a r p a t h i a n B a s i n : Transsylvanián Basin. — T h e f a m i l v found b y O . H E R M Á N , near Kolozsvá r i n 1865 has to be m e n t i o n e d f i r s t i n the o rder of t i m e . A b o u t the same t i m e A . B I E L Z also repor t s i t s b r eed ing i n the Transsylvanián B a s i n b u t u n f o r t u n a t e l y w i t h o u t g i v i n g a n y da t a . A c c o r d i n g to h i s i n f o r m a t i o n S T E T T E R found the species n e s t i n g i n the M a r o s v a l l e y nea r Déva , K . L Á Z Á R nea r Bencene , J . C S A T HÓ near N a g y e n y e d i n the Va l l eys o f the S t r i g y a n d Székács, B I E L Z near N a g y s z e b e n , K I M A K O V I C Z a t N a g y ­disznód a n d Kissurány, C Z Y N K o n the m o o r l a n d o fMándra near Fogaras a n d R Ö M E R s t a ted i t s b r eed ing i n the Barcaság nea r Brassó, H A U S M A N N a t Türkös, Z O P P E L T at Szászrégen. S ince the t u r n o f the Cen tury i t d i sappeared en t i r e ly f r o m the T r a n s s y l ­vanián B a s i n as a b reed ing species, for s ince we have b u t two d a t a o n i t s nes t ing here ( L a d a m o s 1913, Radnót i i 1930.) . — Upper Tisza countryside. — W e h a v e the f i r s t d a t a on the Shor t -ea red O w l ' s ne s t i ng o n the Hor tobágy f r o m the year 1914 ( G . S Z O M J A S ) , one p a i r b r ed at V a j a i n 1918, one a t Szamosszeg i n 1920 and ano the r one a t Bátorliget i n the same year . N e s t i n g pa i rs were found i n the years between 1 9 2 2 — 2 7 near Debrecen ( G Y . G E R É B Y ) . I n 1927 the species was observed a t Alsó-and Felsőméra b y V Á S Á R H E L Y I a n d we have repor t s on i t s ne s t i ng a t Konyár , T i s z a -eszlár a n d T a r p a i n 1930 and i t s b r eed ing was fur ther p r o v e d a t Dédes a n d N a g y v i s -n y ó i n 1931, t hen aga in at T a r p a i n 1933. Apaj—Ürbő—Szunyogpuszta. — I n 1894 F . C E R V A found four fami l ies , i n 1896 one and he states tha t also on the years 1 9 0 8 — 1910 the Shor t -eared O w l was a b reed ing species o f that t e r r i t o ry . T h e species was observed nes t i ng i n 1913 a t Jászkarajenő and Czibakháza ( V Á S Á R H E L Y I ) , i n 1933 a t Ürbő ( J . S C H E N K ) , i n 1934 near Szabadszállás ( G . K O L O Z S V Á R I ) a n d f i n a l l y i n 1952 a t Ócsa (SZIJJ — . I A N I S C H ) . — The Danube — Tisza junetion and the countryside

1 A q u i l a - 6 97

of the river Teines. — D R . J . N A G Y n o t e d these b i rds f i r s t as a b reed ing species o n the m e a d o w l a n d o f the L o w e r - D a n u b e . I n 1930 the Shor t -ea red O w l was obse rved b reed ing a t Szakállháza, i n 1933 a t Temesvár ( L I N T I A ) a n d i n 1956 o n the meadows nea r C s u r o g a n d Törökbecse ( C S O R N A I ) . — O n the meadowland a r o u n d Székesfehérvár ( W e s t e r n H u n g a r y ) the species was obse rved nes t ing three t imes , i n 1883 ( G . S Z I K L A ) , i n the years a b o u t 1930 a n d i n 1952 ( L . M Á T É ) . — T h e mos t regulär n e s t i n g t e r r i t o r y of the Shro t -eared O w l i s the H a n s á g ( M o o r l a n d i n W e s t e r n H u n g a r y ) . D R . L . S T U D I N K A declares t h a t the i r n u m b e r va r i e s a c c o r d i n g to the q u a n t i t y o f m i c e . L i t e -r a tu re furnishes d a t a o n the f i r s t f i n d o f the Shor t -ea red O w l ' s y o u n g i n the c o u n t y o f Mosón i n 1930 ( F . C E R V A ) , i t s ne s t i ng was p r o v e d a t Lébény i n 1933 ( P Á T K A I — S T U D I N K A ) . A c c o r d i n g to D R . S T U D I N K A ' S d a t a there were a t t h a t t i m e a b o u t 11 n e s t i n g pa i r s o n the Hanság nea r Lébény . A f t e r w a r d s we h a v e proofs o n the S h o r t - E a r e d O w l ' s b r eed ing o n the Hanság i n the years 1934 a n d 1953. T h e species was p r o v e d t w i c e to be b reed ing i n the s u r r o u n d i n g s o f Molnaszecsöd i n 1897 a n d 1907. — F i n a l l y the last n e s t i n g area is the Kisbalaton ( L a k e i n W e s t e r n H u n g a r y ) where i t was f o u n d nes t i ng b y K . W A R G A i n 1943 a n d b y D R . A . K E V E i n 1949. W e m a y i n c l u d e here i t s b reed ing obse rved a t Iharosberény i n 1906.

E x a m i n i n g the average y e a r l y d i s t r i b u t i o n of b r eed ing we f i n d t h a t the gaps o f t i m e i n be tween are g r a d u a l l y s h o r t e n i n g then , af ter the yea r 1943, the g r a p h i c l i n e s s h o w aga in a n u p w a r d c u r v e . T h e fu ture has to answer the q u e s t i o n whe te r i t is go ing to be con t i nuous .

N e s t i n g si tes o f the S h o r t - e a r e d O w l o c c u r r i n g i n the C a r p a t h i a n B a s i n are m u c h v a r i e d . N e s t s were f o u n d i n whea t f ie lds , a m o n g J u n i p e r u s a n d E u p h o r b i a , i n t h i s t l e sh rubs o r a m o n g a c o r n seedl ings a n d o n meadows as w e l l . T h e m o n t h o f M a y is u s u a l l y t h e t i m e f o r b r eed ing bu t h o w e v e r there m a y be great s h i f t i n g i n dates. T h e v e r y ear-l i e s t d a t a o n i t s b r eed ing p e r i o d i s t h a t o f M a r c h 2 7 t h (f i rs t egg), a n d the v e r y l a s t one the 8 t h A u g u s t ( d o w n y young) . T h e n u m b e r of eggs is , a c c o r d i n g to H A R T E R T , 4—8, t h o u g h i t m a y a m o u n t to 10-—14 i n years w h e n there are p l e n t y o f m i c e . T h e larges t c l u t c h was the one f o u n d a t Székesfehérvár ( W e s t e r n H u n g a r y ) i n 1952 con-t a i n i n g 10 eggs.

T h e average n u m b e r o f eggs is r a t h e r l o w , 5,68 b u t t h i s c anno t be cons ide red to be based o n reafíty, for — i n m a n y cases — observers o n l y r epo r t o n the fact o f b r eed ing a n d therefore these c o u l d n o t be i n c l u d e d here. I n some o ther cases repor t s were p ro -b a b l y m a d e o n c lutehes n o t ye t o r n o t a n y longer comple te .

S u m m i n g u p the above , w e c an state the f o l l o w i n g : the Shor t -ea red O w l is a regu­lär m i g r a n t i n the C a r p a t h i a n B a s i n b u t i n q u a n t i t y i t f luc tua tes somet imes conside-r a b l y . I n s m a l l n u m b e r s i t m a y even s t ay for b r eed ing i n some f avourab le t e r r i to r i e s where there i s suff ic ient foot to be o b t a i n e d ; i n t h a t case, eggs are to be f o u n d f r o m the e n d o f A p r i l to the e n d o f J u n e . A c c o r d i n g to the resu l t o f e x a m i n i n g i t s s t o m a c h a n d pe l le t C o n t e n t s , the food o f the Shor t -ea red O w l i s n e a r l y e n t i r e l y m a d e u p o f s m a l l rodents , h a r m f u l to a g r i c u l t u r e . I t fo l lows f r o m th i s fact , tha t the species i s e x c e e d i n g l y u s e f u l a n d therefore d e s e r v e s the greatest p r o t e c t i o n .

98