­ A sajátos nevelési igényről ­ 

„Minden gyermeket elfogadunk olyannak, 

amilyen – azzá neveljük, amivé válni képes 

annak érdekében, hogy életesélyei a 

lehetőségeihez képest a legjobbak legyenek.” 

Készítette: Iván Lászlóné 

2009 

SNI

2

1. Az SNI meghatározása

1993. évi LXXIX. törvény 121. § 29. szerint

„sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és

rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján

a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes

előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a

viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos

rendellenességével küzd,

b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem

vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.”

Az SNI fogalomrendszere az utóbbi időben sokat változott, de ez a mostani

meghatározás nem igazodik az európai országokéhoz, sem szaknyelvi fordításban, mert

speciális/különleges helyett sajátost használ. De kiterjedésében sem, mert a szociális,

kulturális, nyelvi hátrányos helyzetűeket, vagy a halmozottan hátrányos helyzetűeket

(HHH) nem emeli be a körbe. Ők azok, akik az említett többletszolgáltatásból csak

korlátozott módon részesülnek.

Ez a meghatározás, felosztás túlzottan bonyolult és a neurológiai kép dominanciáját, az

orvosi diagnózis kiemelését követeli, abban a tekintetben, hogy a megismerő funkciók

vagy a viselkedés fejlődése, rendellenessége esetén az organizitás kimutathatóságára

helyezi a hangsúlyt a tünetekkel szemben.

Nem dominálnak olyan fontos kritériumok, mint a pszichometriai kritérium (általános

értelmi képesség) – szociális kritérium (önálló életvezetési képesség).

A fogyatékosnak minősített gyermekek csoportjaira és számukra felfigyelt a

társadalom. Jelenlétük egyre nyilvánvalóbb. A jogban ők elkülönülnek az ún. normálistól,

segítséget várnak, rászorulnak az épekre, és őket támogatni kell, különösen a nevelés-

oktatás terén.

A nevelés akkor megfelelő a gyermekek számára, ha igazodik a gyermek fejlődési

üteméhez. Ma már látni, hogy a nevelhetőséggel harmonizáló pedagógiai folyamatok

megteremtése több szintéren is elindulhat.

SNI

3

A jogalkotók szinte erőltetik a magyar oktatási rendszert a másság, a mai nevén sajátos

nevelési igényű gyermekek integrációját.

Sokan az Európai Unió elvárásának tartják a folyamat gyorsítását, de ez nem igaz, mert

tagállamait – így Magyarországot sem – kötötte, köti ma sem arra vonatkozó konkrét

jogszabály, hogy a sajátos nevelési igényűek különleges gondozását miként biztosítja. Az

oktatás nemzetközi szabványa szerint, ún. sajátos nevelési igényű, aki az iskolai tantervi

követelményeket csak iskolai többletszolgáltatás – támogatás segítségével tudja teljesíteni.

A szemléletváltás messze elmarad a törvényi feltételek mellett.

Ez nem csak magyar jelenség, világjelenség, aminek része a pedagógia terén is a

felhívás és elvárás az újításra, a nyitásra. A változások jelzik, igény van a támogatottak

körének definiálására – és egyben a különleges gondozásukra – fókuszálva a nevelési-

oktatási intézmények feladatának, szerepének mielőbbi módosítására. Tudni kell, kinek mi

a feladata. A mai viszonyoknak köszönhetően a gyakorlatban ma bármely pedagógus

szembe találhatja magát fogyatékos gyermekkel, mert bármelyik intézménybe bekerülhet.

A legfontosabb, hogy a pedagógus, aki e gyermekkel foglalkozik, ismerje fel a

problémát, annak esetleges megoldási lehetőségeit. De ismerje az útvonalakat is azokhoz,

akik a munkájában segítői lehetnek.

Megpróbálunk ebben segíteni.

2. Törvényi szabályozás

• A többször módosított közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény.

• A többször módosított 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények

működéséről.

• 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és pedagógiai

szakszolgálatokról.

• 100/1997. (VI.13.) Kormány rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának

kiadásáról.

• 26/2001. (VII.27.) szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről.

• 29/2002. (V.17.) OM rendelet a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak

folytatásához szükséges esélyegyenlőséget biztosító feltételekről.

• 2/2005. (III.1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének

irányelvének és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve

kiadásáról.

• 243/2003. (XII.17.) Kormány rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről

és alkalmazásáról.

SNI

5

3. Út a szakértői véleményig

Rendkívül fontos, hogy korán felismerjék, a problémát azonosítsák és kezeljék. Ennek

előfeltétele, hogy a szülők legyenek tisztában azzal, hogy a fejlődés során milyen érettség

az elvárt, és ha ettől eltérő, akkor mi a teendő. Hatalmas a felelőssége a védőnőnek,

gyermekorvosnak, óvodapedagógusnak, ahogy észleli az eltérést, javasolnia kell a

szülőnek a nevelési tanácsadó vizsgálatát. (A vizsgálatra a szülőnek kötelező elvinnie a

gyermeket, ha erre az intézmény javaslatot tesz. Amennyiben ennek a kötelezettségének

nem tesz eleget, a jegyző utasítja.)

Amennyiben a nevelési tanácsadó vizsgálata során felmerül, hogy a gyermek sajátos

nevelési igényű, akkor a nevelési tanácsadó saját vizsgálati eredményeit és a rendelkezésre

álló iratokat megküldi a szakértői és rehabilitációs bizottságnak.

Országos feladat a mozgás, hallás, látás és a beszédfogyatékosság vizsgálata, a megyei

szakértői bizottságok vizsgálják az értelmi fogyatékosságot, a megismerő funkciók vagy a

viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető és organikus okra vissza nem

vezethető tartós és súlyos rendellenességét, és az autizmust.

A bizottságok feladata még az intézménykijelölés (korai fejlesztésre, óvodai

elhelyezésre, beiskolázásra). Javaslatot tesz a fejlesztési területekre.

A vizsgálat a hivatalos A.KÖ.3126. számú közoktatási nyomtatvány hiánytalan

kitöltésével, részletes pedagógiai jellemzéssel kezdeményezhető.

Vannak a szakértői vizsgálathoz kötelező dokumentumok is, ilyen a 19/2004.

rendeletmódosításban megadott, az ötéves korukat a 2004. szeptember 1. után betöltő

gyermekeknél, az orvosi adatlap, mely kötelezően csatolandó. Ennek hiányában a vizsgálat

nem végezhető el.

Az adatlapnak még a diagnózis megállapításakor is szerepe van. a 13. § (5) szerint a

szakértői és rehabilitációs bizottság a gyermek első vizsgálata alapján enyhe értelmi

fogyatékosságot csak abban az esetben állapíthat meg, ha azt egyöntetűen orvosi adatlap,

az orvosi szakvélemény, valamint a pedagógia és pszichológiai vizsgálat során kialakított

elsődleges képességbecslés egybehangzóan igazolja.

A szakértői vizsgálathoz a szülő együttműködése szükséges, abban a szülő köteles

közreműködni. A 19/2004. OM rendelet szerint a szülő akkor jogosult mindvégéig jelen

lenni a vizsgálaton, ha azt nem zavarja. Ha igénylik a vizsgálaton való jelenlétét, akkor

megtehetik (állapot, életkor befolyásolja).

SNI

6

A szülői jelenlét azért is lényeges, mert a szülőtől felvett anamnesztikus adatoknak

jelenleg a korrekt diagnózis kialakításában is szerepük van.

A szülő bármikor kérheti a szakértői bizottság vizsgálatát.

A vizsgálat iránti kérelmet, a vizsgálatról kapott tájékoztatást a szülő is aláírja.

Ha a vizsgálat eredményével nem ért egyet, élhet a fellebbezés lehetőségével.

A vizsgálaton a megjelenés kötelező.

4. A szakértői vélemény tartalma, BNO kódok

A szakértői bizottság a diagnózis megállapítása után szakvéleményt készít.

A szakvélemény kötött tartalmú részekből áll.

1. Címe (szakértői/kiegészítő szakértői vélemény, felülvizsgálat/és a gyermek

személyes adatai. Nyilvántartási szám. (A későbbi időben e szám alapján

kereshető vissza.)

2. Előzmények, vizsgálatok leírása.

3. Összegzés, diagnózis.

4. Elhelyezés (intézménykijelölés – e nélkül az intézmények nem vehetik fel az

SNI-s gyermekeket) Integráltan/nem integráltan.

5. Fejlesztési javaslat (rehabilitáció/fejlesztő foglalkozás).

6. Sajátos nevelési-oktatási intézkedések (különleges gondozásra jogosultság,

törvény által megillető kedvezmények, felülvizsgálat).

7. Nem oktatási intézkedések (normatív támogatás igényelhetősége,

osztálylétszámba számítás 2 vagy 3 főként.

8. Szülő lehetősége – fellebbezési joga.

9. Dátum, aláírás.

Az összegzés koherens tartalmú, eleme a törvényi kifejezések alkalmazása mellett a

helyes diagnózis leírása és szöveges megfogalmazású indoklása.

SNI

7

A BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) kategória a közoktatási törvény

szerinti szakmai nomenklatúra, amely meghatározza az indokolt ellátási formát, jelzi a

diagnózis és a fejlesztés viszonyát.

A legtöbbször használt megállapítások:

A pszichés fejlődés zavara

Tünetei: Olvasás-, írászavarok

felszíni - fonológiai - kevert diszlexia, BNO: F.81.0

diszgráfia BNO: F.81.1

Aritmetikai készségek zavara BNO: F.81.2

grafikus - olvasási - emlékezeti - gondolkodási diszkalkúlia

Az iskolai készségek kevert zavara BNO: F.81.3

aritmetikai, olvasási, írási készséges együttes előfordulása

Nem meghatározott zavar BNO: F.81.9

tanulási ismeretek elsajátítási nehézsége

Kevert specifikus fejlődési zavarok BNO: F.83

a beszéd, a nyelv, az iskolai készségek és a motoros funkciók

kombinált fejlődési zavara

� Az aktivitás szabályozás és a figyelem zavarai (ADD, ADHD)

BNO: F.90.0, F.90.1 stb.

Tünetei: Figyelemzavar

Fokozott arousal

Impulzivitás

Szociális készségek éretlensége (viselkedési zavar,

oppozíciós zavar)

Fogyatékosság, akadályozottság

A tanulási/értelmi akadályozottság megállapításának szempontjai:

• Pszihometriai kritérium - általános értelmi képesség szintje

• Szociális kritérium - az önálló életvezetés képessége

• Biológiai kritérium - az állapot keletkezésének körülményei

SNI

8

• Kétcsoportos elméletek

ORGANIKUS ENDOGÉN

pozitív anamnézis negatív anamnézis

nincs családi halmozódás gyakori családi halmozódás

súlyos, halmozott akadályozottság enyhe akadályozottság

ÉRTELMI AKADÁLYOZOTTSÁG TANULÁSI AKADÁLYOZOTTSÁG

közepes, súlyos, mélyen súlyos enyhe mértékű értelmi fogyatékosság

értelmi fogyatékosság

BNO:F.71, F.72, F.73 BNO: F.70

Autizmus spektrum zavarok

Tünetcsoportok:

• Reciprok szociális interakciók zavarai

• Minőségileg károsodott kommunikáció

• Sajátos, beszűkült érdeklődésminták, kognitív stílus

Gyakoribb diagnosztikus csoportok:

• „Infantilis“ autizmus BNO: F. 84.0

• Atípusos autizmus BNO: F. 84.1

• Asperger szindróma BNO: F. 84.5

• Nem meghatározott PDD BNO: F. 84.9

Mozgáskorlátozottak

• Valamilyen sérülés következtében a mozgásos aktivitás, mozgásos

kompetencia zavarai

• Következményes károsodások: érzelmi, percepciós, értelmi, tanulási,

beszédbeli, kommunikációs zavarok

A mozgáskorlátozottság nevelés- oktatás szempontú osztályozása

• Végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok

• Petyhüdt bénulást kiváltó kórformák

• Korai agykárosodás utáni mozgásrendellenességek

• Egyéb eredetű mozgásrendellenességet okozó kórformák

Mozgáskorlátozott gyermekek, tanulók integrációjának feltételei:

• Az intézmény megközelíthetősége, közlekedés akadálymentesítése

SNI

9

• Az intézmény tárgyi feltételei (pl. kapaszkodók, segédeszközzel közlekedők

számára akadálymentes helyiségek, bútorok, fejlesztő eszközök)

• Személyi feltételek: elfogadó nevelőtestület, szomatopedagógus/

konduktor/terapeuta

Pedagógiai feladatok

• Kommunikációs hátrányok enyhítése

• Mozgás javítása, terapeuta által meghatározott gyakorlatok, teendők végzése

• Manipulációs tevékenység fejlesztése, eszközök kialakítása

• Észlelés, figyelem fejlesztése

• Értelmi fejlesztés

• Önállóság kialakítása

• Iskolában: tantárgyi ismeretek elsajátításának sajátosságai

Hallássérültek

Hallássérülés: 30-100 dB közötti hallásküszöb, időnként nem egyenletes, nem

jelentkezik minden frekvenciasávon (hangmagasságon)

Súlyosság szerinti osztályozás:

Enyhe (25-40dB), Közepes (40-60 dB) Súlyos (60-90 dB)

Siketség határa (90-110dB) Siketség (110 dB felett)

Okok: veleszületett (Rh inkompatibilitás, magzati fertőzések – szerzett

(középfülgyulladás, meningitis)

Formái: vezetéses, idegi típusú

Másodlagos tünetek:

Lassú beszéd-, és nyelvfejlődés

Szűkebb szókincs

Grammatikai hibák

Artikulációs zavarok

SNI

10

Látássérültek

A látássérülés fogalma: akinek látása az ép látás 33%-a, vagy annál kevesebb,

illetve 10 fokos, vagy annál szűkebb a látótere (WHO)

Látássérülés osztályozása:

gyengénlátók: speciális nevelés-oktatás vizuális úton

vakok, aliglátók: speciális nevelés-oktatás auditív-taktilis módon

A látásélesség jelölése: pl. V0,2, V20%, V 5/50

Beszédfogyatékosok

Veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások

következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság.

Átmeneti, vagy tartós zavarok a nyelvi, kommunikációs, tanulási képességekben, a

szociális kapcsolatok kialakításában.

Tünetek: a beszédhangok helyes ejtésének, a beszédészlelés és megértés zavarai,

a beszédritmus sérülése,

a grafomotoros és a vizuomotoros koordináció éretlensége,

általános beszédgyengeséggel együttjáró részképesség-kiesése,

a hangadás kóros elváltozásai.

Tünetcsoportok:

megkésett beszédfejlődés, diszfázia, diszlália, orrhangzós beszéd,

beszédritmus zavara (dadogás, hadarás), diszfónia, diszarthria, mutizmus,

diszlexia, diszgráfia, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar,

illetve ezek halmozott (pl. komplex nyelvi fejlődési zavar, akadályozott

beszédfejlődés-hadarás-dadogás) előfordulása.

Amennyiben a vizsgálaton nem állapítható meg teljes biztonsággal a fogyatékosság,

lehetőség nyílik az ügyet lezáratlan vizsgálatként kezelni, és a gyermek további útjáról

folyamatos figyelemmel kísérés után, egy év múlva újabb vizsgálattal dönteni.

A bizottság képviselője a folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt legalább két

alkalommal az óvodai foglalkozáson, elletve a tanítási órán figyeli meg a gyermeket,

tanulót. A pedagógus a bizottság útmutatása szerint a gyermek fejlődését legalább

negyedévente részletesen értékeli, értékeléseit átadja a bizottságnak.

SNI

11

A folyamatos figyelemmel kísérés végén a bizottság ismét megvizsgálja a gyermek

fejlődését és így készíti el a szakértői véleményét. A folyamatos figyelemmel kísérés

időtartama egy nevelési év, tanév, mely egy tanévvel meghosszabbítható.

Amennyiben a sajátos nevelési igény nem merült fel, hanem beilleszkedési, tanulási,

magatartási nehézség, akkor a gyermek ellátásáról a körzetileg illetékes nevelési tanácsadó

gondoskodik.

Kt. 66. § 7. bekezdés, 3. sz. melléklet II/3. pontja alapján az osztály, csoport kialakítása

során kettő tanulóként vehető számításba a mozgás, látás, hallás, beszéd, enyhe értelmi

fogyatékos, a megismerő funkciók vagy viselkedési fejlődésének rendellenességével

küzdő, három tanulóként a középsúlyos értelmi fogyatékos, az autizmus spektrumú

zavarral küzdő vagy halmozottan fogyatékos.

Összefoglalva az SNI A és SNI B-be tartozó gyermekekre vonatkozó megállapításokat:

� SNI „A”

- Csak a szakértői bizottság állapíthatja meg.

- Organikus okra visszavezethető.

- Habilitációs, rehabilitációs óra a KT. 52. § (6.) szerint.

- Csak gyógypedagógus végezheti a fejlesztést egyéni fejlesztési terv alapján.

Dokumentációja a központilag kiadott egyéni fejlődési lap (TÜ356, TÜ357)

- Magasabb normatíva igényelhető, a csoportlétszám kialakításakor 2/3

tanulóként vehető figyelembe.

- Az előírt kötelező felülvizsgálatokat az oktatási intézménynek kell kérni a

szakértői bizottságtól az adott tanévet megelőző év június 30-ig. A

korábban kiadott szakértői vélemények hatályukat vesztik, és a

meghatározott határidő eltelte után nem szolgálhat alapul a magasabb

normatíva igénybevételéhez.

� SNI B

- Szakértői bizottság állapítja meg.

- A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos

rendellenessége organikus okra nem vezethető vissza.

- Fejlesztő foglalkozásra jogosult, a 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet 26/B §-

a szabályozza.

- Egyéni fejlesztési terv alapján történik a fejlesztés.

SNI

12

- Dokumentálni a központilag kiadott egyéni fejlődési lapon kell (TÜ 356,

TÜ 357).

- A szakértői bizottság előírhatja, hogy gyógypedagógus foglalkozzon a

tanulóval, ha nem végezheti fejlesztőpedagógus, pszichológus is.

- Helye lehet az általános iskola, nevelési tanácsadó.

- A fejlesztés megszervezéséért felelős az intézmény igazgatója.

BTM (beilleszkedési-tanulási-magatartási nehézséggel küzdő tanulók)

A legtöbb problémát az oktatási intézményekben a beilleszkedési-tanulási-magatartási

nehézséggel küzdő (BTM) tanulók jelentenek. Ők nagyobb létszámot képviselnek, mint az

SNI-s gyermekek.

A Nevelési Tanácsadó a vizsgálatai alapján szakvéleménnyel dokumentálja, hogy a

gyermek beilleszkedési-tanulási-magatartási nehézséggel küzd. A gyermek fejlesztése e

szakvélemény alapján történik (KT. 35.§ 4.bek., 30. § 7.bek.)

A fejlesztés színterei:

1. A törvényben fejlesztésre, felzárkóztatásra biztosított órakeret.

2. A tanórai differenciálás.

Az egyéni fejlesztési terv személyre szólóan, az adott fejlesztést igénylő gyermekre

vonatkozóan kerül kidolgozásra, figyelembe véve a Nevelési Tanácsadó szakvéleményét.

A fejlesztő foglalkozás megvalósítható:

- Nevelési tanácsadás,

- Óvodai nevelés,

- Iskolai fejlesztés keretében.

Mi a fejlesztő foglalkozás, és ki végezheti?

A KT. 35.§ 4.bek. jól definiálja a nevelési tanácsadás vonatkozásában pedagógiai,

pszichológiai támogatás, fejlesztés, terápiás gondozás, pedagógus munkájának támogatása

14/1994. MKM rendelet biztosítja a szakmai kompetenciát.

SNI

13

5. Felülvizsgálat

Diagnózis Első felülvizsgálat 12 éves korig 12 éves kor után

Enyhe értelmi

fogyatékos

Első vizsgálatot

követő egy év eltelte

után

Első felülvizsgálat

után 2 évenként 3 évenként

Középsúlyos értelmi

fogyatékos

Mozgássérült

Vak

Gyengénlátó

Siket

Nagyothalló

Beszédfogyatékos

Autista

3 évenként

Diszlexiás/ diszgráfiás/

diszkalkuliás

Első vizsgálatot

követő egy év eltelte

után

Első felülvizsgálat után

2 évenként 3 évenként

Viselkedés fejl.

súlyos rendellenessége 3 évenként

Megjegyzés: a többi tanulótól külön, a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott gyógypedagógiai

nevelési-oktatási intézményben tanuló (szegregáltan) testi vagy érzékszervi fogyatékos tanuló esetében a

felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

Az SNI tanulók részére a tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és

pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni.

A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai

foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya

csökkentéséhez szükséges.

Gyakori pedagógiai és egészségügyi rehabilitációs célú terápiák az oktatási

intézményekben:

- logopédiai egyéni és csoportos terápia;

- kommunikációs tréningek;

- diszlexia prevenció, redukáció;

- diszkalkulia prevenció, redukció;

- szenzomotoros terápiák;

SNI

14

- báb-terápiák;

- drámaterápiás foglalkozások;

- egészségügyi rehabilitáció: - gyermekneurológiai ellátás;

- pszichoterápia;

- gyógyúszás;

- gyógytorna;

- konduktív terápia;

- gyógylovaglás.

Heti tanórai időkeret

Kt. 52. § (3) és (6) bekezdés alapján – meghatározott heti tanórai foglalkozásokon túl habilitációs,

rehabilitációs foglalkozásokat kell szervezni – 8 fős csoportokra kell meghatározni

Évfolyam Heti

óraszám

Értelmi

fogyatékosok,

többi fel nem

sorolt

gyengénlátó Mozgásfogyatékos,

vak, nagyothalló,

beszédfogyatékos

Siket,

autista

15 % 35 % 40 % 50 %

1-3. évf. 20 óra 3 óra 7 óra 8 óra 11,25 óra

4-6. évf. 22,5 óra 3,375 óra 7,875 óra 9 óra 11,25 óra

7-8. évf. 25 óra 3,75 óra 8,75 óra 10 óra 12,5 óra

9-10. évf. 27,5 óra 4,125 óra 9,625 óra 11 óra 13,75 óra

11. től 30 óra 4,5 óra 10,5 óra 12 óra 15 ra

6. Az SNI tanulókat ellátó intézmény dokumentumai

1. Az Alapító okiratnak tartalmaznia kell a fogyatékosság típusát.

2. Pedagógiai Programja tartalmazza a feladat megvalósításának módját. Kt. 48. §

1.a.b.

3. Helyi tanterv – a fogyatékosság típusához és fokához alkalmazkodó fejlesztő

program Kt. 50. § b.

4. Az SNI tanulók iskolai oktatására vonatkozó tantervi irányelvek 2/2005. (III.1.)

OM rendelet figyelembe vétele a helyi tanterv készítésénél Kt. 8/B § 3.

5. Személyi, tárgyi feltételek biztosítása. Kt. 121. § 1.28.

SNI

15

7. A gyógypedagógus feladata

• Segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését.

• Javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges

környezet kialakítására.

• Segítséget nyújt a tanuláshoz szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában.

• Javaslatot tesz a gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk

alkalmazására.

• Együttműködik a többségi pedagógusokkal, nyomon követi a tanulók haladását,

javaslatokat fogalmaz meg az egyéni fejlesztési szükségletekhez igazodó

módszerváltásokra.

• Közreműködik az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba

beépíthető rehabilitációs tevékenység tervezéséhez, ezt követően a

konzultációkban.

• Terápiás fejlesztő foglalkozásokat végez a tanulóval való közvetlen

foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján, a kötelező rehabilitációs

órakeretben.

SNI

16

8. A fogyatékosságok jellemzői

1. A beszédfogyatékosság legfontosabb jellemzőinek bemutatása

A beszéd a kommunikáció egy fajtája, amellyel a mindennapokban – érthető módon

– nem sokat foglalkozunk. Talán épp emiatt elvesztése vagy sérülése rendkívül érzékenyen

érint bennünket. A beszéd- vagy nyelvi zavarral küzdő személy a mindennapi

kommunikáció során tapasztalhatja a legtöbb frusztrációt.

A legtöbb kisgyermek életében a beszéd elsajátításának és a kommunikációs

képességek fejlődésének folyamata zavartalan. Az ép hallásra épülő beszédészlelés a

beszédhangok, hangkapcsolatok és hangsorok felismerése akkor, amikor a jelentés még

nem vesz részt a hallottak feldolgozásában. A beszédészlelés során azonosítjuk a

különböző beszédhangokat vagy szótagokat, azok kapcsolódásait, illetőleg sorozatát.

A beszédészlelés alapszintjei: akusztikai, fonetikai és fonológiai észlelés.

Részfolyamatai: szeriális, transzformációs, vizuális és ritmusészlelés, valamint a

beszédhang-megkülönböztetés.

A beszédmegértés nagyságrendileg a szavak jelentésének feldolgozásával kezdődik,

majd a mondatok megértése és értelmezése következik. A szöveg értelmezése a

legmagasabb szint, amelynek során a hallott közlés megértésének következtében az

emlékezetben korábban tárolt információk aktiválása is megtörténik. A teljes folyamatban

a beszédmegértés a jelentések és az összefüggések felismerését is tartalmazza.

Több gyermeknek az anyanyelv elsajátításában jelentős lemaradása van. Bizonyos

esetekben a gyermekek nyelvi vagy beszédbeli elmaradása része lehet más, általános

fejlődésbeli elmaradásnak. Bármi is legyen a beszéd- és nyelvi zavarok hátterében, a

gyermekek, akik különböző zavarral küzdenek a kommunikáció területén, gyakran lesznek

frusztráltak, zavartak, esetleg mérgesek, ha nem értenek meg valamit, vagy a

környezetükben lévő emberek nem értik meg őket. A kisgyermek, akinek megkésett a

beszéd- és nyelvi fejlődése, olyan, mint minden másik gyermek, azonban különösen nagy

erőfeszítést kell tennie a beszéd és a nyelv megfelelő elsajátításához. Az ilyen gyermek

tanítója számos dolgot tehet, hogy segítse ezt a folyamatot! A beszédzavarok okainak

tisztázása után a diagnózis és a fejlesztési terv felállítása, a szakszerű terápia, a sok-sok

szorgalom, a megértő környezet segíthet a problémák kompenzálásában.

SNI

17

Általában mindenkit, akinek valamilyen beszédzavara van, a köznyelvben

beszédhibásnak neveznek, függetlenül a probléma súlyosságától. A beszédhiba nem más,

mint a beszédfejlődési zavar enyhe formája, amely a minél korábbi életkorban nyújtott

szakszerű segítségadással javítható (ilyen pl. az egyes hangzókhoz kapcsolódó torz ejtés,

vagy egy bizonyos hang mással való felcserélése: pl. kakas helyett tatas, répa helyett jépa).

Ezzel ellentétben a beszédfogyatékosság a beszédfejlődési zavar súlyos formája, amely

csak intenzív és szakszerű segítségnyújtással javítható.

A sikeres élethez hatékony verbális kommunikációra van szükség. Ha a gyermek

beszéde sérült, akadályozott, akkor eleve hátrányos helyzetben van a többiekhez képest.

Nemcsak nehezebben fejezi ki magát, hanem nehezebben tud kapcsolatot teremteni,

nehezebben tud helyzeteket értelmezni és azokban adekvátan viselkedni. A

beszédfejlesztés során nő a diákok kommunikációjának hatékonysága, és nő az önbizalma

is: közlékenyebbekké és sikeresebbekké válnak. Mindez a pozitív hatás még erősödhet

abban az esetben, ha a gyermek fejlesztése, tanítása, nevelése-oktatása az együttnevelés

keretei között valósulhat meg.

2. A látássérülés legfontosabb jellemzőinek bemutatása

A Magyarországon használatos definíció megegyezik a WHO által használttal.

Eszerint: látássérültnek az a személy tekinthető, akinek jobbik szemén maximális

korrekcióval mérhető látásélessége az ép látás 30%-a vagy annál kevesebb, illetve 20 fokos

vagy annál szűkebb a látótere.

A látássérülés tág kategória, de alapvetően két, oktatási szükségleteiben

meglehetősen eltérő csoportot foglal magában. A látásukat teljesen elvesztettek csoportját

vakoknak nevezzük. Aliglátók – több helyen gyakorlatilag vakoknak tekintettek – azok,

akik az ép látás 10%-áig terjedő látásmaradvánnyal rendelkeznek. Látásmaradványuk,

amely a fényérzéstől a nagyalakú mozgó tárgyak felismeréséig terjedhet, segítheti őket a

tájékozódástól kezdve a mindennapi élet sokféle tevékenységében. A 10%-nál kevesebb

látást is jól lehet hasznosítani, de a tapintásos ismeretszerzés számukra fontos marad. A

gyengénlátás itt említett alsó határán a szelekciónak (a beiskolázásnak) döntő szempontja

lehet a közelnézésben nyújtott teljesítőképesség. Az iskolai munka túlnyomórészt a közeli

látást veszi igénybe az olvasás és az írás használatával. Tehát a döntő kérdés az, hogy a

gyermek képes-e a látó típusú ismeretszerzést a művelődés eszközeként hosszú távon is

hasznosítani?

SNI

18

A gyengénlátás klasszikus határértékeinek a 10–30% közötti látásmaradvány

tekinthető. Országonként előfordulhat a határértékek néhány százalékos fel- és lefelé

történő kiterjesztése. Fontos szabály, hogy a számértékeket rugalmasan kell kezelni, és

egyéni megítélés szerint lehet valakit bármelyik kategóriába besorolni. A beiskolázás,

iskolaváltás szempontjából meghozandó döntést ugyanis nemcsak a látásélesség

befolyásolja, hanem a gyermek vagy a fiatal egész személyiségéből és egyéb adottságaiból

eredő sajátosságok segítő vagy hátráltató szerepe (életkor, általános idegrendszeri, értelmi

állapot stb.).

A látásélesség (az éleslátás értéke) mellett nem elhanyagolhatóak az alábbi

jellemzők sem, amelyek a csoportba sorolást tovább nehezíthetik:

– Mikor keletkezett a látássérülés?

– Milyen okból jött létre a szembetegség?

– Mi a prognózisa: javuló, stagnáló, esetleg romló jellegű-e?

– Fennáll-e látótérszűkület is?

– Színtévesztés vagy színvakság csatlakozik a kórképhez?

– Milyen a környéki (perifériás) látás?

– Milyen fokú kontrasztérzékenység? Stb.

3. A mozgáskorlátozottságról

Gyógypedagógiai szempontból mozgáskorlátozottnak nevezzük azokat a

személyeket, akik a tartó vagy mozgató szervrendszer struktúrájának vagy funkciójának

sérülése/hiánya következtében, a fizikai teljesítőképesség megváltozása miatt az életkori

tevékenységek végzésében maradandóan korlátozottak, nevelésük, személyiségfejlődésük

átmenetileg vagy tartósan speciális feltételeket, eljárásokat igényel.

A maradandó mozgásbeli állapotváltozás az élet bármely szakában felléphet. Lehet

veleszületett vagy későbbi életkorban szerzett, ami baleset vagy betegség következtében a

megtanult mozgásfunkciók részleges vagy teljes elvesztését jelenti, tehát más életminőség

alakul ki.

A mozgáskorlátozottság okai között említhetjük a genetikai problémákat, a vírusos,

gyulladásos folyamatokat, az anyagcserezavarokat, a daganatos megbetegedéseket, szülés

közben történt sérüléseket stb.

SNI

19

4. A nagyothalló gyermek és az integrált nevelés

A hallássérült gyermekek fejlesztésének, nevelésének végső célja az integrált

körülmények közötti nevelés feltételeinek biztosítása. A halló környezet gazdagabb

beszédpéldája fejleszti a gyermek kommunikációját. A beszélő környezet a gyermeket

erősen készteti a beszédre, és erőfeszítésekre sarkallja, ami által beszédkésztetése jobb

lesz. A halló társakkal való együttlét magasabb beszédszintet eredményezhet. Ugyanakkor

ebben a környezetben a jelelés és a túlzott gesztusok használata teljesen háttérbe szorul.

A szociális kontaktus a halló gyermekekkel, az ő magatartásmintáinak példája

pozitív változásokat eredményezhet a gyermek személyiségében. A folyamatos kapcsolat

megfelelő frusztrációs tolerancia kialakulásához vezethet. A gyermekek ebben a

környezetben nagyobb önállóságra tehetnek szert, világosabban látják saját

teljesítményüket, ami reálisabb önértékelés kialakulásához vezethet.

Ha a nagyothalló gyermek életútját a szövegértés, szövegalkotás kompetenciái

szempontjából elemezzük, akkor tudnunk kell, hogy akkor lesz sikeres az integráció, ha az

integrált gyermeknél:

4.3.1. jó a beszédértési szint, érthető a beszéd;

4.3.2. a szociális érettség, önállóság, motiválhatóság, nyíltság életkori sajátosságokból

adódó fejlettségi fokán áll;

4.3.3. a jó nyelvi tanulékonyság képességével rendelkezik;

4.3.4. szövegértési képessége az életkori és egyéni sajátosságaihoz mérten megfelelő

szinten van;

4.3.5. legalább átlagos tanulási képesség birtokában van;

4.3.6. megfelelő, jól beállított a hallókészüléke (a hallásveszteség mértéke nem

kritérium);

4.3.7. a hallókészülék viselés fontosságát elfogadja, a hallókészülék folyamatos viselése

tudatos és szükségszerű számára;

4.3.8. az integráció előtti kompetencia alapú fejlesztésben vett részt.

Az integrációs folyamat legfontosabb tényezője a gyermek, akit befogadnak, illetve

a gyermekközösség, amelyik befogad.

Az integráció pozitív hatása lemérhető a befogadó közösség számára is, hiszen a

halló gyerekek és szüleik állandó konfrontációja a hallássérülés tényével növeli beleérző-

képességüket, toleranciaszintjüket. Ugyanakkor a pedagógust munkája során folyamatos

módszertani megújulásra sarkallja, és ezért a jobb teljesítmény eléréséhez állandóan

bővítenie kell pedagógiai repertoárját.

SNI

20

A sajátos nevelési igényű gyermekkel történő differenciált bánásmód az

osztálytársak számára is többet nyújthat a tananyag feldolgozása és megértése során.

A hallássérült gyermekek integrációjának számos szubjektív tényezője van,

amelynek lényeges elemei: a pedagógus(ok) hozzáállása, módszertani tudása, a

gyógypedagógus segítsége, az osztálytársak viszonyulása, a család aktív együttműködése.

5. A pszichés fejlődési zavar jellemzése

A speciális nevelési szükségletű gyermekek között a hiperkinetikus zavart és a

magatartás-zavart mutató diákok közös jellemzője, hogy ép intellektusúak, akik az iskolai

munkát akaratukon kívül, többnyire szándékuk ellenére megnehezítik, esetenként

lehetetlenné teszik viselkedésükkel, a szabályok figyelmen kívül hagyásával, alacsony

tanulási motivációjukkal. Gyakran társul tanulási zavar (általában diszlexia,

beszédfejlődési és beszédértési zavar) vagy depresszió a sérüléshez. Szélsőséges formáival

a többségi iskolák pedagógusai ritkán találkoznak, enyhébb megnyilvánulásaikat azonban

egyes adatok szerint az iskoláskorú gyermekek egytizedénél megfigyelhetjük. Ezeknek a

zavaroknak az oka nem tisztázott, ugyanakkor már óvodáskorban diagnosztizálhatók, de a

gyerekek tünetei a gyakran az óvodánál kisebb szabadságot nyújtó és elmélyültebb munkát

megkívánó iskolába való belépéskor erősödnek fel. A probléma felismerése nem egyszerű,

ennek felelőssége nem hárulhat csupán az osztálytanítóra. Az alábbiakban mégis a

felismeréshez és a befogadó iskolákban folyó tanításukhoz-nevelésükhöz szeretnénk a

pedagógusoknak segítséget adni.

Fontos tudni, hogy megfelelő környezet kialakításával, a sérülésnek megfelelő

bánásmóddal és elfogadó, szeretetteljes légkörrel hatalmas eredményeket érhetünk el e

gyermekeknél. Ez a pedagógusnak hatalmas sikerélményt jelenthet, jó tulajdonságaikat,

adottságaikat kihasználva pedig az osztályt színesíteni tudják.

A magyar terminológia nem egységes, mi a Betegségek Nemzetközi

Osztályozásában szereplő elnevezéseket használtuk.

SNI

21

6. A tanulásban akadályozottság jellemzői

Tanulási akadály – enyhe értelmi fogyatékosság

A különböző megközelítések felsorolása helyett az azokhoz kapcsolódó praktikus

ismeretek közreadásával kívánjuk segíteni a kollégákat.

A fogalom értelmezésében biológiai, pszichológiai és társadalmi aspektusokat

figyelhetünk meg.

A legfontosabbakat emeljük ki:

• Az értelmi képességek negatív irányú eltérései közül csak azok

tartoznak az enyhe értelmi fogyatékosság körébe, amelyek alapja a

központi idegrendszer enyhe sérülése.

• Az enyhe értelmi fogyatékosság nem betegség, hanem örökletes úton

vagy valamilyen betegség következtében létrejött, visszamaradt kóros

állapot.

• Az idegrendszer fejlődésének korai szakaszában jön létre, de nem

minden központi idegrendszeri sérülés következménye enyhe értelmi

fogyatékosság.

• A megismerő tevékenység jelentős zavara jellemzi, amely az észlelés,

az emlékezet és figyelem, valamint a gondolkodási funkciók

rendellenességében nyilvánul meg.

• Az enyhe fokban értelmi fogyatékosok fogalomalkotása során a fogalmi

jegyek közül elsősorban a konkrét, az érzékletes és funkcionális jegyek

kerülnek előtérbe, mivel a tárgyaknak, jelenségeknek nem a lényeges,

hanem a feltűnő jegyeit ragadják meg.

• Általában késett fejlődést mutatnak. Ez különösen a beszédnél

jelentkezik, amely formai, tartalmi hibákat von maga után. Így

szegényes, behatárolt szókinccsel, gyakran beszédhibával érkeznek az

iskolába.

• A fentiekből adódhat, hogy legtöbb képességük gyenge, főleg a

kommunikációs, kombinatív és asszociatív képességek. Az ítélőerő, az

adekvát kritika náluk korlátozott.

SNI

22

• Gyakori az elvonatkoztatási és általánosítási képesség zavara, éppúgy,

mint az analízis sérülése. Ez utóbbi a tárgyak, jelenségek

tulajdonságainak diszkriminációjában vagy azonosításában is

jelentkezik.

• Jellemző lehet a gondolati megtapadás (perszeveráció), ami azt jelenti,

hogy a tanuló számára valamilyen motiváció miatt megragad, és egy

gondolatnál elidőz. Még az is előfordul, hogy már teljesen más témánál,

másik tanítási órán jár az osztály, tehát később egy másik jelenség

boncolgatásakor teljesen inadekvát módon a korábban feltett kérdésre

válaszol, vagy ahhoz kapcsolódóan tudakozódik, esetleg teljesen

indifferens módon szól a témához. A nevelő pedig nagy örömmel

szólította meg, amikor végre ő is jelentkezett. Ilyenkor természetes

tapintatra van szükség. A gyerek hibás asszociációinak mederbe

sorolásával, a helyzet kontrasztjának tompításával óvatosan

visszaterelhető, illetve átállítható az új témára. Ez a „manőver”

egyébként a befogadó osztálytársakban előbb-utóbb tudatosodik, és jó

példává válik hasonló esetek kezelésére.

• Nagyon fontos még az enyhén értelmi fogyatékos gyermek nevelésénél

figyelembe venni gondolkodásának merevségét (rigiditását),

pontosabban számolnunk kell az idegrendszeri működések és

pszichológiai folyamatok nehézkességével, merevségével. Mit értünk

ezen? Az egymás után következő feladathelyzetek megoldásához

mindnyájunknak módosítanunk kell viselkedésünket, és ehhez a

viselkedést irányító fiziológiai és pszichológiai folyamatokat is

változtatni, alakítani kell. Amennyiben a gyermek a feladathelyzet

megváltozása ellenére nem módosítja hozzáállását, viselkedését, és az új

feladathelyzetet a régi pszichológiai folyamatokkal (korábban bevált

technikákkal) dolgozza fel, rigiditásról beszélünk. Úgy véljük, hogy

ezek a jelenségek nem ismeretlenek a többségi pedagógiában sem,

amikor a tanuló a típuspéldák megszokott megoldási menetét egy

ezektől eltérő megoldást kívánó új feladatra alkalmazza. Ezek a

helyzetek tulajdonképpen a perszeveráció sajátos esetei.

SNI

23

Ilyenkor az új helyzethez való alkalmazkodáshoz szükséges

pszichológiai folyamatokat a nevelőnek kell korrigálnia.

• Személyiségükre általában jellemző az, hogy az intelligencia sérülése

miatt módosul az értelmi funkció és a többi pszichés funkció kapcsolata.

Az enyhe értelmi fogyatékosság tehát az egész személyiség zavara.

Ezenkívül sokszor megfigyelhetők a neuroendrokin rendszer károsodása

vagy a szociális hatások miatt jelentkező személyiségzavar különböző

formái is (érzelmi, hangulati, akarati labilitás, nyugtalanság,

felhangoltság, agresszivitás vagy éppen ellenkezőleg; nyomottabbak,

passzívabbak, határozatlanabbak, befolyásolhatóbbak, mint ép társaik).

Mindez a szociális alkalmazkodás fejlődésének zavarából adódik.

• A felsoroltakkal ellentétben a konkrétumokhoz, a szemléleti és

mechanikus képességekhez kötött tevékenységekben, a praktikus

intelligencia területén megelőzhetik az átlagot. Nagy szerepet játszik

életükben éppúgy, mint ép társaikéban, az érzelmi biztonság feltétel

nélküli megadása (erről később).

• Meg kell jegyeznünk azonban, hogy nem tartozik az enyhe értelmi

fogyatékosság körébe egy-egy képességnek az egyoldalú, „kiesésszerű”

gyengesége (részképességzavar: diszlexia, diszgráfia vagy a számolás

területén jelentkező problémák, amit a szaknyelv diszkalkuliának nevez,

ha egyébként ép értelem mellett fordul elő).

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók értelmi funkciói az iskolai és szülőt

támogató nevelés hatására jelentősen fejlődnek. A társadalomba való beépülésük minősége

többnyire a gyógypedagógiai és az esélyt teremtő integrációs felkészítés függvénye. Ez

pedig mindannyiunk felelősségének kérdését veti fel.

A tanulási akadályozottság a személyiségfejlődés belső (biológiai-pszichológiai) és

külső (szociális-környezeti) feltételeinek folyamatos kölcsönhatásában kialakuló állapot,

amely sohasem állandó. Ezért minden definiálási kísérlet csak olyan általánosságokat

mondhat ki, amelyek egy nehezen tanuló gyermek adott pillanatnyi állapotában

valószínűleg igazak, de az individuális sajátosságokat nem fejezik ki megfelelően. A

tanulási akadályozottság megjelenési formája minden gyermek esetében más és más, és

minden megfigyelt-megvizsgált időpontban az előző állapothoz viszonyítva eltéréseket

mutat.

SNI

24

A tanulási akadályozottság megnyilvánulási formái elsősorban az intézményes

(óvodai-iskolai) nevelés programjainak, tanterveinek elvárt (előírt) követelményeihez

viszonyított gyengébb teljesítményekben mutatkoznak meg. Az iskolaérettség

kialakulásának idején és a tanköteles életkorban a gyermek nap mint nap olyan helyzetbe

kerül, hogy teljesítményeit (viselkedését) a nevelési programok (tantervek)

követelményeihez és az adott gyermekcsoport szintjéhez viszonyítva megállapítják,

rangsorolják. A teljesítményelmaradás különösen a csoportos tanulási helyzetekben

(óvodai foglalkozásokon, iskolai tanítási órákon) mutatkoznak meg. Kísérő jelensége lehet

a feltűnő, eltérő, zavaró, szokatlan viselkedés.

A gyakran, rendszeresen ismétlődő gyenge teljesítményekből vagy az esetenként

javuló, máskor romló teljesítményhullámzásból arra lehet következtetni, hogy a

teljesítmény létrehozásában közreműködő pszichikus folyamatok (egyes funkciók, illetve

funkcióegyüttesek) az adott tanulási, viselkedési helyzetben csak a gyengébb, csökkentebb

teljesítmény létrehozására voltak képesek. Léteznek feltevések, esetenként vizsgálatok arra

nézve, hogy az egyes tanulási teljesítmények létrehozásában mely pszichikus funkciók

hogyan működnek. Azonban a létrehozott tanulási teljesítményben közreműködő

pszichikus funkciók kombinációgazdagsága, a kölcsönhatások dinamizmusa, illetve a

pszichikus funkciók működését kiváltó hatások mechanizmusa annyira összetett

egyidejűségben van jelen, hogy általában nem egyetlen rosszul működő funkció az oka a

gyenge teljesítménynek. Egyes tanulási helyzetek egyes részelemeit lehet csupán vizsgálni,

de ezek eredménye nem tárja fel a pszichikus működés adott pillanatbeli teljes

dinamizmusát. Nagy általánosságban természetesen kimondható, hogy a tanulási képesség

aktuális fejlettségi állapota a felelős a tanulási teljesítmény létrehozásáért. Mivel a tanulási

képesség minden tanulási helyzetben maga is változik (gyakorláson megy keresztül), ezért

a változás irányából, mértékéből következtetni lehet a tanulás segítésének módjaira.

A gyenge tanulási teljesítmény kialakulásában biológiai okok is szerepet

játszhatnak. Tehát bármely szintű – gyenge, közepes vagy kiváló – tanulási

teljesítményben a biológiai és pszichikus folyamatok kölcsönhatása megy végbe. A

tanulási akadályozottság okának, okainak keresésekor – az ismert vizsgálatok

eredményeire támaszkodva – nagy valószínűséggel kimondható, hogy bizonyos esetekben

a biológiai sérülés (genetikai okok, traumák, betegségek), más esetekben a kedvezőtlen

környezeti, szociális hatások túlsúlya az elsődleges vagy az „elindító” a pszichikus

folyamatok lelassult, zavart, nem elég rugalmas működésében (pl. életmód, táplálkozás,

SNI

25

település, egészségügyi kultúra stb.), illetve a fejlődés környezeti hatásainak biológiai

konzekvenciái.

További szempontként figyelembe kell venni azt is, hogy a biológiai, pszichikus

funkciók valamilyen szintű minőségű működése nemcsak a mérhető, viszonyítható óvodai,

iskolai tanulási teljesítmények létrehozásában vesz részt, hanem az élet minden egyéb

pillanatának viselkedéseiben is jelen van.

A tanulásban akadályozott, nehezen tanuló gyermeknek tehát az óvodai, iskolai

tanulási helyzeteken kívül is kevésbé jól működnek a belső vagy külső információt

feldolgozó, tároló, alkalmazó pszichikus folyamatai. Mivel az óvodai, iskolai tanulási

teljesítményekben nemcsak az intézményben szerzett tanulás eredményei vannak jelen,

hanem a gyermek tapasztalatainak, információinak teljes köre is, amelyek tudattalanul

vagy időnként a tudatba emelkedve élnek, mozognak, hatnak a személyiségben, ezért a

tanulásban akadályozott gyermek fejlődésének megsegítésében nem a tudáshiány pótlása

az elsődleges tennivaló. Sokkal inkább arra van szüksége, hogy a tudás megszerzéséhez, a

viselkedés átalakulásához nélkülözhetetlen pszichikus működések útjából segítsük

elhárítani az akadályt.

A tanulási akadályozottság kialakulásában közreműködő környezeti okok –

hasonlóan a biológiai okokhoz – a gyermek fejlődésének bármely időpontjában kifejthetik

kedvezőtlen hatásukat. Mind a szociális, mind a természeti környezet bizonyos hatásai (az

adott társadalom szociális ellátó rendszereinek a milyensége, a jogok érvényesítésének

lehetőségei, természeti katasztrófák vagy hétköznapi környezetszennyezések) gátolhatják

annak a szűkebb környezetnek (család, óvoda, iskola) a működését, amely a gyermek

mindennapi életterét, szociális miliőjét alkotja. Ezek a hatások nemcsak eredetük

sokféleségét tekintve választhatók szét nehezen egymástól, hanem azért is, mert a gyermek

környezetében élők (családtagok, pedagógusok, csoport-, osztálytársak stb.) ugyancsak

ezeknek a hatásoknak vannak kitéve. A lehetséges környezeti okok között ismét meg kell

említeni az intézményes oktatásnevelés hatásait (oktatáspolitika, iskolarendszer,

szabályozó dokumentumok, taneszközrendszer, pedagógusok felkészültsége stb.), amelyek

ugyancsak nem függetleníthetők a tágabb értelemben vett környezet hatásaitól. A

kedvezőtlen szociális környezeti hatások nagyon gyakran a tanulási motiváció tartós

csökkenését idézik elő, amelynek következtében a tanulási teljesítmény romlik. Hosszabb

távon kialakulhat a tanulás eredményességét akadályozó oksági láncolat, ha a gyermek

nem kap idejében megfelelő segítséget. Ez az akadályozó oksági láncolat a fejlődés

SNI

26

legkoraibb szakaszaiban is megkezdődhet. Ezt a fejlődés lassúbb tempója jelzi az

iskolaérettség kialakulását megelőző években.

A tanulás akadályozottsága, ha a gyermek nem kap segítséget, folyamatosan

rosszabbodó tanulási eredményekben mutatkozik meg. Megfelelő és tartós szociális,

pedagógiai segítség hatására a nehezen tanuló gyermek teljesítményei javíthatók.

A tanulási akadályozottság korrigálhatóságát meghatározzák az alábbiak:

• Az előidéző okok (mennyire összetettek, milyen mértékű biológiai,

pszichikus, szociális károsodást idéztek elő)

• A segítségnyújtás megkezdésének időpontja és összetettsége

(környezeti, szociális, tanulási feltételek javítása)

• A segítségnyújtásban közreműködő partnerek (szülők, pedagógusok,

orvosok stb.) felkészültsége, a rendelkezésükre álló lehetőségek, az

együttműködés minősége A tanulásban akadályozott gyermekek

gyógypedagógiai nevelésének, terápiájának alapelvei – A nevelést,

terápiát folyamatosan végző, különböző felkészültségű

gyógypedagógusok (pl. a tanulásban akadályozottak tanára és/vagy

terapeutája, logopédus, pszichológus) mellett esetenként vagy

bizonyos rendszerességgel más szakemberek (pl. orvos,

pszichológus, szociális munkás) is részt vesznek.

• A nevelés terápiája kiterjedhet az óvodai, iskolai foglalkoztatás,

tanulás teljes folyamatára (a tananyag kiválasztása és feldolgozási

sorrendje, módszerei, a teljesítménymérés gyakorisága stb.), vagy

kiegészíti az iskolai, óvodai tanulási folyamatokat (pszichikus

funkciók fejlesztése, egyes feladattípusok gyakorlása).

• A gyermek általános fejlettségi állapotának, tanulási képességének

diagnosztizálása alapján a legkedvezőbb tanulási tempó biztosítása,

amely tantárgyanként is eltérő lehet. A feladatvégzési

lépésnagyságok változtatásával a tanulási tempó javítása.

• Az egyéni speciális nevelési szükségleteknek megfelelő egyéni

fejlesztési programok kidolgozása. Az eredmények regisztrálásának,

összehasonlításának megtervezése (időpontok, eszközök). A

SNI

27

teljesítménymérések alapján az egyéni fejlesztési terv szükség

szerinti módosítása.

• A különböző képességeket (kommunikációs, kognitív, orientációs,

szociális, kreatív, motorikus) fejlesztő eljárások és feladatok

összehangolása. A gyermek érdeklődésének, motiváltságának

elősegítése (pl. bizonyos feladatok választhatósága, különböző

megoldási lehetőségek keresése), az önálló tanulás technikáinak

gyakoroltatása.

• A tanuláshoz rendelkezésre álló időkeret változatos strukturálása, az

időtartamok rugalmas változtatása. A legkedvezőbb csoportméret

(teljes csoportos, kiscsoportos, páros és egyéni tanulás) kiválasztása.

Valamennyi tanulási tevékenységben szükséges a mozgás-, a ritmus-

és az érzékelésfejlesztés, ehhez különösen szükséges a megfelelő

időstruktúra és az alkalmas csoportméret.

• A fogalmak lassú érlelését a sokrétű tapasztalatszerzés, az

elvonatkoztatás lépéseinek saját élményekhez, felfedezésekhez

kapcsolódó folyamata, a fogalmak fokozatos „tágítása” teszi

lehetővé. A fogalmak összekapcsolásának megtanulásához a kreatív

képességeket fejlesztő foglalkozások, tantárgyak (zene, rajz, festés,

bábozás, tánc stb.) előkészítő, támogató szerepe kiemelkedő.

• A kialakuló képességek, tudás, kompetenciák alkalmazási,

gyakorlási lehetőségeinek megteremtésével az eredményesség

élményének kialakítása, az éntapasztalás elősegítése. A megtanultak

számbavétele, rendezése és kérdések, problémák segítségével a még

nem ismert, de megismerhető válaszok keresése.

• A megfelelő tanulási környezet kialakítása (otthon és az óvodában,

iskolában), az egyéni fejlődéshez legmegfelelőbb eszközök

kiválasztása. A személyi környezet (szülők, pedagógusok,

csoporttársak) és a gyermekek közötti interakciók megfigyelése a

tanulást, terápiát irányító gyógypedagógusoknak lehetőséget

kínálnak a felsorolt elveken túlmenő segítségnyújtás egyéni

formáinak a megtalálására.

SNI

28

Hasonló szellemben definiálja a fogalmat a Gyógypedagógiai Lexikon szócikke:

„Tanulásban akadályozottak mindazok a gyermekek és fiatalok, akik a tanulási képesség

fejlődési zavara következtében tartósan és feltűnően nehezen tanulnak. A tanulásban

akadályozottak a hazai gyógypedagógia új szakkifejezése, amelyet az enyhén értelmi

fogyatékos és nehezen tanuló gyermekek csoportjának megjelölésére kezdenek használni.

A tanulási akadályozottság kialakulásának hosszú folyamata van. A fejlődést akadályozó

okok nem kizárólag a gyermek biológiai, pszichológiai adottságaiban keresendők, hanem

igen gyakran a családi, iskolai, szociális-kulturális környezet kedvezőtlen hatásaiban. A

különböző okok összegződve igen változatos tanulási problémákhoz vezetnek. A hátrányos

szociális környezeti hatások és a tanulási sikertelenségek nagyon gyakran a tanulási

motiváció tartós csökkenését idézik elő. Hosszabb távon kialakulhat a tanulás

eredményességét akadályozó oksági láncolat, ha a gyermek nem kap időben megfelelő

segítséget. A tanulásban akadályozottak a gyógypedagógiai segítséget igénylők

legnagyobb számú csoportját képezik. Ők azok, akik az általános iskolába járó nehezen

tanuló gyermekek (a tanköteles népesség 10–12%-a) közül a leggyengébbek, illetve azok

(2–2,5–3%), akik a tanulási sikertelenségeik súlyossága folytán többnyire az eltérő

tantervű általános iskolákban (kisegítő iskola) tanulnak. Jellemző tanulási tulajdonságuk:

bármely pszichikus tevékenység akkor okoz számukra nehézséget, amikor a

személyiségnek fokozottan aktívvá kellene válnia. Lehetőleg mindig elkerülik az

erőfeszítést kívánó tanulási tevékenységet, ennek következtében pszichikus funkcióik nem

gyakorlódnak megfelelően. Praktikus gondolkodásuk általában fejlettebb, mint a verbális-

logikus gondolkodási folyamataik. A tanulási akadályozottság változó, változtatható

állapot. A folyamatosan ható kiváltó okok feltárásával, ezek kedvező irányú

befolyásolásával a tanulási akadályozottság részben megelőzhető, részben súlyosságának

mértéke csökkenthető. A tanulásban akadályozottak tanulási képességének fejlesztéséhez a

pedagógiai, gyógypedagógiai eszközök (a gyermek állapotához alkalmazkodó tananyag,

taneszközrendszer, tanulási tempó, tanulási környezet, egyéni fejlesztő eljárások,

megfelelően képzett szakemberek) mellett szükséges a környezeti, szociális feltételek

javítása is.” (Mesterházi Zsuzsa, 1998.)

Az enyhén értelmi fogyatékosok nevelési tapasztalatai, pedagógiai szempontú

jellemzésük, valamint a nem értelmi fogyatékos, de nehezen tanuló gyermekek igen

változatos formában megjelenő tanulási nehézségeinek kutatása eredményezte

mindezeknek a gyermekeknek a közös megjelölésére a „tanulásban akadályozottak”, a

fogalom megjelölésére pedig a „tanulási akadályozottság” elnevezés bevezetését és

SNI

29

elterjedését. A tanulásban akadályozottak közé tartoznak mindazok a gyermekek, akiknek

bármely ok folytán tartós és átfogó tanulási nehézségeik vannak.

A tanulásban akadályozott gyermekek gyógypedagógiai segítségnyújtással a

többségi általános iskolában integráltan is tanulhatnak. Ha ezek a gyermekek nem kapnak

elég segítséget a családban és az iskolában, akkor a kudarc kudarcra halmozódik, egyre

jobban elfordulnak az iskolától, tanulási kedvük (motivációjuk) és önértékelésük

rohamosan csökken, és ezzel életesélyeik is romlanak. Megfelelő szakértelemmel azonban

ez elkerülhető, és hozzá lehet őket segíteni az örömmel és figyelemmel végzett

eredményes tanuláshoz.

9. Tanácsok az SNI gyermekek neveléséhez- oktatásához

Alsó tagozatban Felső tagozatban

• Elsőben – hosszú, elnyújtott

előkészítő időszak

• Ujjak bemozgatása mondókák

segítségével

• Órák elején 5-10 perc mozgásos

mondókák,

• Emlékezet fejlesztés a tanórába

beépítve

• Figyelemfejlesztés, beszédészlelés

fejlesztése

• Beszédértés, szövegértés fejlesztése

(rövid, a mindennapi életben való

tájékozódást, boldogulást elősegítő

szövegekkel)

• Megismerésen alapuló

ismeretszerzés

• Szemléltetés, differenciálás

• Praktikus ismeretek adása

• Házi feladat füzet

• Kooperatív tanulás – tanulási

technikák kialakítása

• Páros, csoportos feldolgozás

• A frontális munka háttérbe szorítása

• Egyéni haladási tempó biztosítása

• Hosszabb idő biztosítása

• Feladatok felolvasása

• Lényegkiemelés segítése (rövid

vázlat adása)

• Idegen szavak magyarázata

• Egyszerű utasítások

• Kiegészítő kérdésekkel rávezetés

• Fokozott ellenőrzés

• Hibákra felhívni a figyelmet

• Alacsonyabb követelmények

• Kudarcok elkerülése, pozitívumok

kiemelése

• Más értékelés: Önmagához mért

fejlődés figyelembe vétele

(gyerekekkel megbeszélni)

• Ne olvasson a többiek előtt!

• Differenciálás

• Írásbeli dolgozat alatt szóban

feleljen!

• Szóbeli számonkérés

SNI

31

Diszlexiás, diszgráfiás tanulók esetében

• Meixner-féle program Játékház

• Azonos szótagszámú szóoszlopok olvasása

• Hangok jelölése, differenciálása

• Rövidebb szöveg olvasása

• Olyan szöveg, ami érdekli

• Varázsló, Szó-ta-gol-va, Tarka mesék – különböző szintű szövegekkel –

differenciálás

• Beszédhibából adódó hibák figyelmen kívül hagyása

• Felidézést segítő versek, ábrák

• Másolás – sémák adása

• Kézizomzat megerősítése, finommozgás fejlesztése megfelelő íráslendület

kialakítása (függőlegesen rögzített felületekre írjon, ceruzafogó, háromszögű vastag

ceruza használata, egyre szűkülő vonalközben írjon) Szebben akarok írni! Vázoló

lapok pauszpapírral,

• Segédeszközök: írógép számítógép használata

• Vázlat készítése közösen (lényegkiemelés, nyomtatott szöveg beragasztása a

füzetbe) Ne írjon önállóan vázlatot, mert otthon nem tudja elolvasni!

• Minden tartárgynál vegyék figyelembe az olvasás és írászavarból eredő

hátrányokat!

• Fejlesztő torna, szenzomotoros gyakorlatsorok beépítése a testnevelésórákba

• Beszélgetések szülőkkel, segítségnyújtás

• A pedagógus kérjen segítséget a gyógypedagógustól és a logopédustól! Közösen

alakítsák ki a gyermek fejlesztésére, differenciált megsegítésére vonatkozó

terveket.

• Méltányosság az értékelésben

• Önismeret, önbizalom megerősítése. Másodlagos kudarcok elkerülése.

• Meg kell találni a pozitívumokat, ami erősítheti a gyermeket.

• Az osztályközösséget és a szülőket is a megértésre, elfogadásra kell ösztönözni.

SNI

32

Diszkalkuliás tanulók esetében

• Térbeli tájékozódás

• Szerialitás fejlesztése

• Szöveges feladatok felolvasása, egyszerűsítése, eljátszása megoldási lépések

begyakoroltatása

• Több idő: tízes átlépés, helyértékfogalom kialakítására

• Kéz, ujj, eszközhasználat engedése

• Segédeszközök: számoló táblák, számológép

• Korongkép, pálcika, ujjkép használata

• Sokoldalú szemléltetés

• Konkréttá tevés: kezdő lépés megadása

• Sémák begyakoroltatása

• Hosszabb idő a bevésésre és a gyakorlásra

• Analógiákra építés

• Alacsonyabb számkörben haladás

Fejlesztéshez felhasználható irodalom és ajánlott tankönyvek jegyzéke

A. Englbrecht : Hogyan akadályozzuk meg a tanulási akadályok kialakulását?

Marketing Műhely : Tanulási zavar korrekciója 1-4 + Nebuló 1-4

(Komplett, kidolgozott fejlesztő program látás, mozgás, hallás,

percepció)

Porkolábné: Kudarc nélkül az iskolában

(Komplex fejl. Program, játékos feladatok óvodásoknak és

alsósoknak)

Meixner Ildikó: A dyslexia prevenció és reedukáció módszere

Borsod megyei Ped. Szaksz. :Fejlesztő tervek gyűjteménye

Dr. Gósy Mária: Varázsló (olvasásfejlesztés)

Furákné Mózes Lilla: Játszd újra (képességfejlesztő játékgyűjtemény 12 éves korig)

Ványi Ágnes : Írd füllel! 3-8 éves korig (beszédhallás, helyesírási gyakorló anyag)

Én is tudok beszélni (képanyag)

Én is tudok számolni

Vannay: Olvasójáték 4., 5. osztályos dyslexiás gyerekeknek

Nagyné: Téri tájékozódás fejlesztő program

Huba Judit: Pszichomot. fejl. a gyógypedagógiában II. kötet

Kovács Gyné - Torda: Folytassuk! (5. osztály)

Folytassuk tovább

Vannay: Gondolkodj és írj! (nagyoknak, vizuális percepció, szókincs, értő

olvasás, gondolkodás)

Szófejtő, szórejtő

Sike Valéria: Fülelő cd ( Vésike kiadó)

Mezei József: Testtartás javító gyakorlatok

Segítőkészség (letölthető: www.ecpec.hu )

Csabay Katalin: Lexi sorozat

Hornyákné: Betűsuli

Szebényiné: Böngésző

Székely Balázsné: (R)észképességek I-II. (Gyakorló feladatok 8 éves kortól.)

Kárpáti: Betűről betűre (olvasás fejlesztő füzetek, betűdifferenciálás I-

VI)

SNI

34

Besztercei: Másképp (betűtanulás, differenciálás)

Adorján Katalin: Gyakorló anyag dyslexiás gyermekeknek (I-III)

Korompai Istvánné: Cserebere

Tárnok Gitta: Pontról pontra pontosan (3-5. o. differenciálás)

Molnár László: Logop. Segédanyag a gyakori betűcserék javításához)

Kerékgyártó Éva: Feladatgyűjtemény a tanulási képességek fejlesztéséhez (I-IV

osztály, megrendelhető: Megyei Pedagógiai Intézet)

C+S BT. Szarvasné: Helyesírási, olvasást fejlesztő segédköny (dyslexiás, dysgráfiás

gyermekeknek, I – 8 évig, II – 8 év felett)

Szarvasné: Helyesírást,segítő segédkönyv ( felsős diszes gyerekeknek )

Ványi Ágnes: Fülhegyező ( helyesírás javító ) Írd füllel!

Csáfordi Magdolna : Szó-kincs- tár

Szóvarázs – helyesírási gyakorlókönyv

Rosta Katalin: Hüvelykujjam , ( mozgásos mondókák )

Ez volnék én ( testséma fejl. )

Nemzeti Kiadó: Gyakorló lapok a készségszintű számoláshoz I., II., III.

Gyakorló lapok – Terület, kerületszámításhoz

Tükrösség tanításához

Méréshez

Törtek I, II

Síkidomok szerkesztéséhez

Konsept K.: Halász F.: Matematika III.

Szép A.: Gyakorlókönyv matematikához 3.osztály

Pedellus K.: Tanuljunk együtt! Matematikát

Gyakoroljunk együtt! sorozat

Szabó A.: Számtól számig (szorzás, osztás, részekre osztás)

Somogyiné: Számvető, Számvázoló ( pauszpapírral )

Forgácsné : Matematika csodái sorozat és a gyakorló füzetek

Alkonyi, Rosta K. Számlálni kezdek

Mit gondolsz ? összefüggések

Színezd ki! Számolj te is!

SNI

35

Pedellus K: Tanuljunk együtt! Nyelvtant és helyesírást

Tanuljunk együtt! Szövegértést

Jooné Nemes G : Gyakoroljunk együtt! Szövegértés

Jakab Gusztávné : Szövegértés

Nagy Istvánné: Szövegértés ( felmérő füzetek )

Burai- Nyíri István : Szövegértést fejlesztő 1, 2, 3, 4

Pokorádi Zoltánné: Szövegelő I.( 1. o )

Nemzeti K: Kisiskolások olvasókönyve (mesék)

Konsept K: Tarka mese állatokról

Szépen szóló fütyöri (olvasás, szövegértés, diff. fejl.)

Matai Beáta: Az idő vén fája ( mesék, mondák)

Csikosné Monostori :Meséről mesére

Meixner Ildikó: Játékház tankönyv és munkafüzetek

Írjunk szépen sünivel I- II. Sünisuli

Szekeres Zsuzsa: Füzet

Adamikné-Gósy: Íráselőkészítő munkafüzet

Hernádi Sándor : Íráspróbák, beszédtornák

Megvásárolható: ELTE könyvesbolt, Bp. Királyi Pál u.18.

Krasznár és Fia könyvesbolt, Bp. VII. Damjanich u.

Kiadóknál (interneten)

Javasolt honlapok: www.fejlesztok.hu logopedia.lap.hu

www.osztalyfonok.hu anyanyelv.lap.hu

www.ecpec.hu kisgyerek.lap.hu

www.sulinova.hu www.olvasnijo.hu

www.keszsegfejlesztes.hu www.meixner.hu

www.egyszervolt.hu

SNI

36

Számítógépes programok az olvasás, a beszéd, a helyesírás és a matematikai készségek

fejlesztéséhez

Szoftver neve Diszlexia

reedukáció/Diszgráfia Diszkalkulia

Anyanyelv alsósoknak-Magyar nyelvtan

feladatgyűjtemény 5-8. évfolyam

http://www.marconi.hu

x

Beszédmester (ingyenes) http://www.inf.u-

szeged.hu/beszedmester x

Dyslexikon (ingyenes)

http://www.gyermekmento.hu/download/ x

Dyslex-programcsalád

http://www.dyslexsoft.hu x

Dyslexia-Discalculia programcsalád

http://www.varazsbetu.hu x x

Helyesírás gyakorló szoftver 1.-4. o.; 10 éven

felülieknek http://www.marconi.hu x

Játszóház sorozat http://www.mmholding.hu x

Manó szoftvercsalád http://www.profi-

media.com x x

Matematika gyakorló http://www.marconi.hu x

Mókusiskola Olvasás http://www.marconi.hu x

Veszprémi egyetemisták szoftverei

http://logopedia.fw.hu (ingyenes) x

Egyéb programok számítógépes használatra:

Dizi, Diszlearning, Seholsincs kastély

Talányos történetek, Nyelvi játékok,

SNI

37

Fejlesztendő területek

Testséma Vizuális – auditív figyelem

Térbeli, időbeli tájékozódás Vizuális – auditív észlelés

Síkban tájékozódás, irányok Vizuális – auditív emlékezet

Finommozgás Vizuális – auditív differenciálás

Nagymozgás Vizuális – auditív ritmus

Grafomotoros fejlesztés

Vizuomotoros koordináció

Szín és forma észlelés – ritmus

Alak – háttér differenciálás

Gondolkodás: Analógia

Összehasonlítás, különbség

Összefüggés, következtetés

Analízis – szintézis

Lényegkiemelés

Fogalomalkotás

Problémamegoldó gondolkodás

SNI

38

Beszéd: Beszéd észlelés Betűfelismerés

Beszéd megértés Betűdifferenciálás (szükség esetén újratanítás)

Artikuláció, szókincs Összeolvasás

Szövegértés Olvasástechnika

Verbális kifejezők Kommunikáció

Nyelvi-helyesírási készség.

SNI

39

Matematika

Akusztikus észlelés Térben, síkban és időben való

tájékozódás

Vizuális észlelés Nagymozgás, finommozgás

Figyelem, koncentráció Szem – kéz koordináció

Számemlékezet Mozgás – beszéd koordináció

Verbális és vizuális emlékezet Laterális dominancia

Szerialitás, szeriális emlékezet

Gondolkodás

Beszéd és a nyelv f. (viszonyszavak, utasítások értelmezése, szöveges feladatok, fogalmak,

matematikai szakszavak)

Főbb feladatok Érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás és beszéd

fejlesztése

Saját testen, síkban, térben, időben való tájékozódás

Számfogalom kialakítása osztályfoknak megfelelően

Alapműveletek és inverzeik

Szöveges feladatok

SNI

40

Külön hangsúlyt kell fektetni a mennyiségállandóság, a globális számfogalom mennyiség

fogalom és helyiérték- fogalom kialakítására. Az inverz műveleteket

hosszabb ideig célszerű gyakorolni. Ha új típusú feladatra térünk át

győződjünk meg arról, hogy a gyermek átállt a feladatra ( gyakori a

letapadás a merev gondolkodás miatt). Sémákat gyakoroltassuk be,

és az analógiákra építsünk a problémás gyerekeknél. Ne adjunk

többszörösen összetett feladatokat! A feladatokat bontsuk szét apró

lépésekre! Ellenőrizzük gyakran, hogy tud e követni, lépést tart e

velünk a tanuló, vagy csak mechanikusan másol.

SNI

41

10. A József Attila Általános Iskola Integrációs törekvései

I. Iskolánk pedagógiai programja - Sajátos nevelési igényű tanulók

A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének jellegzetes különbségeit fejezi ki. A tanulók között fennálló különbségeket az iskolánk a helyi pedagógiai programok kialakításakor figyelembe veszik.

A sajátos nevelési igény kifejezi:

• a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását,

• az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és alacsonyabb szintű fejleszthetőségét.

A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.

Iskolánkban a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság véleménye alapján a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása folyik.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység céljai és feladatai

• A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása.

• A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.

• A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.

• A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása.

• Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők

• A fogyatékosság típusa, súlyossága.

• A fogyatékosság kialakulásának ideje.

• A sajátos nevelési igényű tanuló életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei.

SNI

42

• A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel.

A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat tevékenységeket, követelményeket meg kell jeleníteni

• az intézmény pedagógiai programjában,

• az intézmény minőségirányítási programjában (tervezési és ellenőrzési szinten),

• a helyi tantervben műveltségi területek, tantárgyak programjában,

• a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban,

• az egyéni fejlesztési tervben.

Az SNI tanulókat fejlesztő szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanárok kompetenciája:

• a programok, programcsomagok összeállítása,

• a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés,

• közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban.

A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igény tanulók számára:

A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény foglalja össze. A törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé kell tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára. Így intézményünkben biztosítjuk:

• a speciális tantervet, tanulási segédleteket,

• a speciális tanulást, életvitelt segítő technikai eszközöket.

Az intézményben megvalósuló integrált nevelés, oktatás

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált - oktatásuk.

Az együttnevelést által intézményünk sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását tekinti, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják.

SNI

43

• A pedagógusoknak, a szülők közösségének sikeres felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.

• Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz.

• A tevékenység olyan nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítástanulást segítő speciális eszközök alkalmazását.

• A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében résztvevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkeznek pedagógusaink, akik:

• a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszik a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait, szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készítenek, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosítanak, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaznak,

• a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépítik, a folyamatos értékelés, hatékonyságvizsgálat,

• a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - eljárásaikat megváltoztatják, az adott szükséglethez igazodó módszereket megválasztják,

• egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresnek,

• alkalmazkodnak az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez,

• együttműködnek különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépítik a pedagógiai folyamatokba.

• A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképesítéssel rendelkező – gyógypedagógiai tanár az együttműködés során

• segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését,

• javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.)

SNI

44

• segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről, javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására,

• figyelemmel kíséri, a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra,

• együttműködik a többségi pedagógusokkal, iránymutatásai során figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait,

• terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben –, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.

.

II. Az iskola szakember ellátottsága

Iskolánkban az integráció eredményes megvalósulását a következő fejlesztő szakemberek segítik/segíthetik.

- 2 fő fejlesztő pedagógus, 1fő gyógypedagógus 1 fő gyógypedagógiai asszisztens végzettségű szakember dolgozik.

Iskolánkban jelenleg egy fő fejlesztő szakember dolgozik fejlesztő státuszban.

2009-ben városunkban is megalakult az EGYMI. Az ezt követő önkormányzati rendelkezések és átszervezések következtében az SNI „A”; tanulók ellátását az EGYMI gyógypedagógusa látja el.

A gyógypedagógus az SNI tanuló tanítójával szorosan együttműködik, a kapcsolattartás, az információáramlás folyamatos.

Az SNI „B” tanulók esetében a fejlesztést az iskola gyógypedagógusa látja el.

A fejlesztésre szoruló tanítványaink zömét a tanulási nehézséggel küzdők alkotják. Az ő fejlesztésüket iskolánk, és a Nevelési Tanácsadó fejlesztő pedagógusa látja el

III. Az iskola tárgyi feltételei

A fejlesztések megvalósításához iskolánk a megfelelő tárgyi feltételekkel rendelkezik. A fejlesztés hatékonyságát szolgálja két fejlesztő termünk és a fejlesztés különböző területeihez szükséges fejlesztő eszközökkel gazdag tárháza. Pl.: változatos mozgásfejlesztő eszközök, fejlesztő játékok és szoftverek, könyvek és egyéb fejlesztő kiadványok állnak rendelkezésre.

SNI

45

IV. Az iskolában előforduló SNI „A” tanulók

Alsó tagozat: 4 fő

Felső tagozat: 3 fő

V. Az integráció megvalósulása

A szakértői vélemény megismerése után a gyermek tanítását vállaló pedagógus felveszi a kapcsolatot a szülővel, az EGYMI gyógypedagógusával, illetve az iskolai fejlesztő pedagógussal. A családlátogatás során ismerkedik az SNI tanulóval és családjával. A szülőkkel való kapcsolattartás az integráció teljes időszaka alatt folyamatosnak és rendszeresnek kell lennie. Segítőkész magatartás, a szülő bizalmának elnyerése, a szülői kompetenciák erősítése a jövő szempontjából nagyon fontos.

Iskolánkban az óvoda-iskola átmenetet iskolába lépéskor egy alapos előkészítő időszak segíti. Az első osztályba lépő kisgyermek egy négyhetes „Felfedező Program”-ban vesz részt. Ezen időszak alatt a pedagógusnak lehetősége nyílik a gyerekek megismerésére, a tanulók különböző fejlettségi szintjének feltárására. A különbségek tisztázása után, jöhet csak a tervező munka. Ez a tervezés természetesen nem csak az első osztályban, hanem minden évfolyamon fontos, hisz a tanulók éppen adott fejlettségi szintjére építünk.

Ebben a tervezési fázisban az SNI „A” tanulónk esetében, mind a tanító, mind a szakos tanár mind a gyógypedagógus fontos szerepet tölt be. A többségi pedagógus a szakembere annak, hogy az ép gyermekek esetében az adott életkori szinten, osztályfokban milyen nevelési, oktatási feladataik vannak. Az ő kompetenciájuk annak az eldöntése is, hogy a célokat milyen program, módszerek és eszközök felhasználásával valósítják meg.

A sajátos nevelési igényű gyermekre irányuló tervezéskor adott a sérüléstípusnak megfelelő szakértői bizottság által a komplex vizsgálatok alapján kialakított szakvélemény. Ez az esetek többségében fejlesztő diagnózist tartalmaz.

Átolvasva a vizsgálatok részeredményeit, összegzését, ki kell, hogy derüljön, mely funkciókra építhetünk, és melyek a fejlesztendő területek. A tanító, szaktanár által készített terv azonban feltételezi a gyermek osztályhelyzetben történő megfigyelését is, hiszen a hatékony fejlesztés, oktatás feltétele, hogy a tanuló folyamatosan részt vegyen az oktatás folyamatában.

A sajátos nevelési igényű tanulót érintő tananyaggal kapcsolatos tervezési szempontok: (Pedagógiai Programunk a szempontokat részletesen, tantárgyakra lebontva tartalmazza):

– mit tanítunk,

– mi a célunk vele,

– milyen módszereket és tanulásszervezési technikákat alkalmazunk (pl.: külön bemutatás, cselekedtetéses rávezetés; differenciálás; stb.),

– mi a követelmény

– az adott tanórán elérni kívánt eredmény,

SNI

46

– mit tekintünk optimumnak,

– milyen készségeket és képességeket szeretnénk fejleszteni és ebben mi az elvárt szint

(pl.: számlálási készség, készségszintű számjegyírás, olvasástechnika, kognitív funkciók: észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodási műveletek; nyelvi képesség: beszéd, írás, olvasás, belső beszéd; szociális képességek: alkalmazkodás társakhoz, felnőtthöz, önismeret, motoros képesség: mozgáskoordináció, szem–kéz koordináció, grafomotorika, állóképesség stb. fejlesztése),

– melyek azok a módszerek, óravezetési módok, amelyek a gyermek figyelmét folyamatosan fenn tudják tartani, és azokat tudatosan kell beépíteni a rá irányuló fejlesztésbe, nevelésbe, oktatásba.

Ugyanakkor a sajátos nevelési igényből fakadó szükségletek elvárások, fejlesztési, oktatási programok kiválasztása, esetleg kidolgozása, a megvalósítást célzó speciális módszerek, eszközök meghatározása a gyógypedagógus feladata. Az együttnevelés esetében ez egy igen komoly együtt tervezést is igényel, hiszen az eltérő követelményeket, elvárásokat kell oly módon összhangba hozni, megfogalmazni, majd megvalósítani, amelyek minden a csoportba/osztályba járó gyermek egészséges személyiségfejlődését, előrehaladását biztosítják.

A sajátos nevelési igényű tanulók esetében azt az elvet is tartva, hogy lehetőség szerint az adott tantárgyban a tantervi téma azonos legyen, s csak az egyéni szükségletek esetén térjen el a tananyag. Ez azonban feltételezi, hogy az osztályban tanító ismeri, és alkalmazni is tudja a differenciált óraszervezést és a differenciálás típusait. A differenciált feladat kidolgozásában a gyógypedagógus adhat segítséget. Ugyanakkor a sajátos nevelési igényű gyermek/tanuló részére a tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat a gyógypedagógus tervezi, vezeti. E foglalkozások fejlesztési céljai azonban teljesen nem különülhetnek el a tanóraiaktól, hiszen a kompetencia alapú tudás elsajátításához feltétlen szükséges a tanulási képességek fejlesztése, amely mindkét szervezési (osztály, egyéni és/vagy kiscsoportos fejlesztés) formában meg kell, hogy valósuljon, azaz az általános iskolai és a gyógypedagógiai tanár speciális feladatkörökkel együttműködve dolgozzanak közös felelősséget vállalva.

Iskolánk próbálkozik az inklúzió szellemének megfelelő teljes integrációval. A tanuló teljes időtartamban az osztálytársaival együtt, a gyógypedagógussal kidolgozott egyéni haladási ütem szerint tanul. A heterogén osztálycsoportban való neveléssel, oktatással nagyobb esélyük van a sikeres szocializációra. A munkát a gyógypedagógus koordinálja. Az első osztályokban a tanító munkáját fejlesztő pedagógus és gyógypedagógiai asszisztens segíti.

Természetesen az SNI tanulók legoptimálisabb fejlődéséhez a kéttanáros modell megvalósítása lenne a legideálisabb.

Az SNI tanuló értékelése az eltérő tanterv illetve az egyéni fejlődési ütem, az egyéni különbségek maximális figyelembevételével történik. A tanuló teljesítménye önmagához mérten és előremutatóan kerül értékelésre, megőrizve a tanulási kedvet.

SNI

47

A szakértői véleményben meghatározott óraszámban habilitációs, rehabilitációs egyéni fejlesztésben részesül, melyet a megfelelő szakos gyógypedagógus tart.

Iskolánk mindent megtesz a sikeres integrációért. Megvalósítjuk az integráció törvényi feltételeit, biztosítjuk az SNI tanuló törvény adta jogait, a kötelező és adható kedvezmények igénybevételét, differenciált óraszervezéssel az egyéni képességek kibontakozását. Az újjáépített iskolánk teljesen akadálymentesítetté is vált.

Reméljük, hogy tantestületünk elindult egy új úton. Nagyon fontos a szemléletváltás, a rossz szokások, beidegződések levetkőzése, új pedagógia módszerek kipróbálása. Ezzel az oktatást az SNI tanulók számára is hatékonyabbá tehetjük. Az elfogadó légkör mindenki - pedagógusok és gyerekek - munkáját megkönnyítheti. A pedagógusok törekednek a speciális ismeretek megszerzésére, rendszeresen továbbképzéseken vesznek részt. Új kompetenciákat sajátítanak el és ezeket megpróbálják a napi munkában kamatoztatni.

Az SNI tanulók nevelésében és oktatásában az irányelvben leírtakat alkalmazzuk. A fent bemutatott pedagógiai programunkban szerepelnek az SNI tanuló nevelésének és oktatásának sajátos elvei mellett a tanulást, fejlődést nehezítő körülmények is. Meghatározzuk és biztosítjuk azokat segítő eljárásokat, amelyek az eredményes integráció feltételei lehetnek. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell vonni a fejlesztő munkába.

SNI

48

11. Az SNI tanulók együttnevelése az oroszlányi Ságvári Endre Általános Iskolában

„Mindannyian képességek és fogyatékosságok keverékei vagyunk:

mindegyikünk képtelen bizonyos dolgokat megcsinálni, de még több

dolgot igen… Az integrált neveléshez vezető út nehéz és akadályoktól

sem mentes, de végére érhetünk, ha elég elkötelezett ember akarja

végigjárni…”

(Wendy Lynas)

SNI

49

I. Az iskola Alapító okirata és Pedagógiai Programja

Iskolánk az Alapító okirat szerint az ép értelmű mozgás és érzékszervi (látás,

hallás)fogyatékos illetve a megismerés és viselkedés fejlődésének organikus okra

visszavezethető és organikus okra vissza nem vezethető, a nevelési folyamatban

tartósan és súlyosan akadályozott sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását

látja el.

Pedagógiai programunk tartalmazza az SNI tanuló nevelésének, oktatásának

célkitűzéseit, alapelveit és feladatait és az értékelés módját.

Helyi tantervünk. tartalmazza a fogyatékosság típusa szerinti korrektív,

kompenzatív differenciált, terápiás fejlesztés célját, anyagát, a speciális tartalmakat, a

többszintű feladatadás lehetőségét és a követelményeket és az értékelést érintő

változtatásokat.

II. Az iskola szakember ellátottsága

Iskolánkban az integráció eredményes megvalósulását a következő fejlesztő

szakemberek segítik/segíthetik.

A felső tagozatban 1 fő magyar-pszichopedagógus végzettségű tanár.

Az alsó tagozatban 2 fő fejlesztő pedagógus, 1fő oligofrénpedagógus-

szomatopedagógus-pszichopedagógus végzettségű szakember dolgozik. 2010

októberében szerez egy pedagógus pszichológus asszisztensi végzettséget.

2 fő Delecato-, 1 fő Syndelar tanfolyami végzettséggel is rendelkezik.

Iskolánkban jelenleg egy fő fejlesztő szakember dolgozik fejlesztő státuszban.

2009-ben városunkban is megalakult az EGYMI. Az ezt követő önkormányzati

rendelkezések és átszervezések következtében az SNI a; tanulók ellátását az EGYMI

gyógypedagógusa látja el. Az SNI b; tanulók fejlesztését – amennyiben a szakértői

vélemény előírja – a Nevelési Tanácsadó szakemberei is segítik.

A gyógypedagógus az SNI tanuló tanítójával szorosan együttműködik, a

kapcsolattartás, az információáramlás folyamatos.

III.Az iskola tárgyi feltételei

Az iskola a fejlesztés minden területéhez szükséges fejlesztő eszközökkel

rendelkezik. Változatos mozgásfejlesztő eszközök, fejlesztő játékok és szoftverek,

könyvek és egyéb fejlesztő kiadványok állnak rendelkezésre. Az iskolában két jól

felszerelt fejlesztő szobát alakítottunk ki. Az SNI tanulók és a beilleszkedési, tanulási

és magatartási nehézséggel küzdő gyerekek fejlesztése így még hatékonyabbá vált.

SNI

50

A jövőben tervezzük az intézmény számára a Varázsbetű fejlesztő szoftver

beszerzését, mellyel az SNI tanulók fejlesztése még hatékonyabbá válhatna, valamint a

mozgás-, látás- és hallásfogyatékos tanulók sérülésspecifikus eszköztárának

kialakítását.

IV. Az iskolában előforduló SNI tanulók

Tanulási zavarral küzdők: 10 fő

Nem számít még SNI tanulónak, de különleges bánásmódra, többlet pedagógiai

szolgáltatásra szüksége és joga van azoknak a tanulóknak is, akik a Szakértői Bizottság

véleménye szerint folyamatos figyelemmel kísérés mellett kezdik meg az első osztályt.

Ilyen tanuló kettő van iskolánkban.

V. Az integráció megvalósulása

Iskolánkban az integrációt egy alapos előkészítő szakasz előzi meg. A szakértői

vélemény megismerése után az iskola vezetősége és a gyermek tanítását vállaló

pedagógus felveszi a kapcsolatot a szülővel, a gyógypedagógussal és megbeszélik a

speciális tankönyvek és egyéb speciális eszközök beszerzésének szükségességét. A

tanító részére szintén szükséges a speciális tanterv, tanmenet rendelkezésre állása. A

tanító családlátogatás során ismerkedik az SNI tanulóval és családjával. A

tapasztaltakról környezettanulmányt készít. A szülőkkel a kapcsolattartás az integráció

teljes időszaka alatt folyamatos és rendszeres. Segítőkész magatartása, a szülő

bizalmának elnyerése, a szülői kompetencia erősítése a jövő szempontjából nagyon

fontos. Kiemelt feladat, hogy a befogadó gyermekközösséget életkori sajátosságainak

megfelelő szinten felkészítsük az SNI gyermekek fogadására. Fontos a szülőközösség

tájékoztatása is.

Iskolánkban az inklúzió szellemének megfelelően teljes integráció folyik. A tanuló

teljes időtartamban az osztálytársaival együtt, a gyógypedagógussal kidolgozott egyéni

haladási ütem szerint tanul. A heterogén osztálycsoportban való neveléssel, oktatással

nagyobb esélyük van a sikeres szocializációra. A munkát a gyógypedagógus

koordinálja.

A jövőben szeretnék az SNI tanulók legoptimálisabb fejlődéséhez a kéttanáros

modellt megvalósítani. Reméljük, hogy ennek hiányában legalább a gyógypedagógiai

asszisztens alkalmazása lehetővé válik. Tervezzük továbbá az integrált nevelés-

oktatásban résztvevő pedagógusok erkölcsi és anyagi megbecsülését kifejező, ösztönző

jutalmazási és bérezési (pótlékolási) rendszer kialakítását.

SNI

51

Az SNI tanuló értékelése az eltérő tanterv illetve az egyéni fejlődési ütem, az

egyéni különbségek maximális figyelembevételével történik. A tanuló teljesítménye

önmagához mérten és előremutatóan kerül értékelésre, megőrizve a tanulási kedvet.

A szakértői véleményben meghatározott óraszámban habilitációs, rehabilitációs

egyéni fejlesztésben részesül, melyet a megfelelő szakos gyógypedagógus tart.

Iskolánk mindent megtesz a sikeres integrációért: megvalósítjuk az integráció

törvényi feltételeit, biztosítjuk az SNI tanuló törvény adta jogait, a kötelező és adható

kedvezmények igénybevételét, differenciált óraszervezéssel az egyéni képességek

kibontakozását. Iskolánk teljesen akadálymentesített.

Iskolánk elindult egy úton. Szemléletváltással, a rossz szokások, beidegződések

levetkezősével sikerült új pedagógia módszerek felé fordulni és ezzel az oktatást az

SNI tanulók számára is hatékonyabbá tenni. Az iskolában az elfogadó légkör

pedagógusaink és tanulóink többségét egyaránt jellemzi. A pedagógusok törekednek a

speciális ismeretek megszerzésére, rendszeresen továbbképzéseken vesznek részt. A

TÁMOP 3.1.4/08/2 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés innovatív

intézményekben pályázat keretén belül 24 pedagógus végzett 30 órás továbbképzést az

SNI tanulók együttneveléséről, 2 pedagógus pedig 60 órás továbbképzésen vett részt

ebben a témakörben. A továbbképzéseken megismerkedhettek a pedagógusok az

egyéni fejlesztési terv írásának módjával és egyéb speciális ismeretekkel, így az SNI

tanulók fejlesztése a jövőben még hatékonyabbá válhat. Új kompetenciákat,

technikákat sajátítanak el és ezeket érvényesítik a napi munkában. Az elmúlt tanévek

során 18 nevelőnk ismerkedett meg 30 órás tanfolyamokon olyan kooperatív tanulási

technikákkal, amelyek alkalmazásával sikeresebbé válhat SNI tanulók integrált

nevelése is, hiszen az egymástól szerzett és egymásnak átadott tudás tartósabban és

mélyebben marad meg az emlékezetben. Megtapasztalhatják és megtanulhatják az

együttműködést, segítőkészséget, toleranciát.

Az SNI tanulók nevelésében és oktatásában az irányelvben leírtakat alkalmazzuk. A

Pedagógiai Programban szerepelnek az SNI tanuló nevelésének és oktatásának sajátos

elvei mellett a tanulást, fejlődést nehezítő körülmények is. Meghatározzuk és

biztosítjuk azokat segítő eljárásokat, amelyek az eredményes integráció feltételei

lehetnek. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozások vezetéséhez,

az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési feladatainak

megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár

SNI

52

együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más

szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is bevonunk a

fejlesztő munkába.

VI. Az SNI tanulók integrációját segítő speciális módszerek/Mit tehetünk értünk?

VI.1.Az integrált keretek között nevelt tanulási zavarral küzdő gyerekek

fejlesztése

Hiperaktivitás és figyelemhiány (zavar)

• Alapvető a gyermek elfogadása, jól szervezett környezet.

• Egyszerű szabályrendszer.

• Előre ültetjük, minél kevesebb inger érje(ajtó, ablak mellé ne üljön!)

• Ülhet Bobath labdán a tanórán.

• Egyezményes jelek, piktogrammok használata a tábla szélén.

• Többcsatornás ismeretközlés.

• Mozgásos feladatokkal pl. táblatörlés megbízni.

• Ugrálás módszere, egy vagy néhány feladat megoldás után talajra ragasztott

vonalak között vagy trambulinon ugráljon.

• Tananyag papírcsíkos feldolgozása segítheti a figyelemösszpontosítást.

• Rövid, egyértelmű utasítások szemkontaktus felvételével.

• Az elvárt viselkedés egyértelmű megfogalmazása.

• Utasítások részekre bontása, megértésük ellenőrzése.

• Rutin kialakítása.

• Munka megtervezése együtt, tér és időkeretek kialakítása.

• Részfeladatok elvégzése esetén megerősítés.

• Kevesebb házi feladat.

• Írásos feladat külalakja ne legyen annyira fontos.

• Saját tempójához igazodó számonkérés.

• Pozitív tulajdonságokra, értékekre, érdeklődésre építés.

SNI

53

� Dislexiás tanuló oktatása-nevelése

A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől

független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései,

organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok

különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában

differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. Vizuális emlékezetük

gyakran erősebb.

A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi

képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során

nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő,

a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz.

Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem

megosztása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. A súlyos olvasás- írászavar

maradványtünetei gyakran a közép-és felsőfokú oktatásban illetve a felnőttkorban is

feltűnnek és fennmaradnak. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében

jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban

való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az

egyenetlen ritmusú és lendületű írásmozgás következtében a vonalvezetés töredezett lesz.

A fejlesztés feladatai:

a) a testséma biztonságának kialakítása,

b) a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten,

c) a vizuomotoros koordináció gyakorlása,

d) a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése,

e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű,

hangoztató-elemző, szótagoló,a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a

vizuális-és auditív észlelésre alapozó módszerrel,

f) az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai

pályafutása alatt,

g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,

h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,

i) a tanulás segítése a szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával.

SNI

54

j)tanulási típusnak megfelelő tanulásmódszertan, vizualitásra épülő gondolattérkép

használata.

� Diszkalkuliás tanuló oktatása-nevelése

A diszkalkuliás tanulóknál általában valamilyen idegrendszeri sérülés

következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata. Nehezítetté válik a szimbólumok

felismerése és tartalmaiknak azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a

fogalmakkal végzett gondolkozási műveletek, a sor és szabályalkotás, a tér és síkbeli

viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. Éppen ezért

hiányzik matematikai érdeklődésük, kialakulatlan a mechanikus számolási képességük.

Ezeket a hiányokat pótolják a térbeli orientáció és az egyensúly fejlesztéséhez, az

irányérzék javításához szolgáló különböző eszközökkel, javítják eszközhasználattal.

Indokolt esetben, a szakértői bizottság javaslatára élnek az értékelés alóli felmentés

lehetőségeivel.

Mérséklő stratégiák

• Bátorítás a vizualitásra.

• A feladat hangos felolvastatása.

• A feladatok való élet helyzeteihez kötése.

• Nem túl zsúfolt feladatlapok biztosítása.

• Memorizálás segítése ritmussal, zenével.

• Dolgozat feladatainak egyszerűre tervezése, csak a megkövetelt képességet vizsgálva.

• Átlagosnál több idő adása.

• Egyéni figyelem és türelem.

• Számológép a számokat rossz sorrendben író tanulónak, számítógépes programok.

� Az integrált keretek között nevelt gyenge intellektusú tanulási zavaros tanulók

fejlesztése

A differenciált óravezetés, egyéni fejlődési haladási ütem mellett speciális módszerek

alkalmazására is szükség van.

• Pszichikus funkciók fejlesztésére nagy hangsúlyt fordítunk.

SNI

55

• Képességfejlesztésben figyelembe vesszük a közvetlen érzéki tapasztalás nagy

szerepét.

• Tárgyi, cselekvéses, cselekvésbe ágyazott ismeretszerzés.

• A fejlesztés folyamatában törekszünk, hogy folyamatosan jelen legyen a

korrekciós, kompenzáló jelleg.

• A verbális megerősítés alkalmazása.

• Kis lépésekben történő haladás.

• Kevés anyag változatosan.

• Többcsatornás ismeretközlés.

• Ismétlés, gyakorlás fokozott szerepe.

• Kis részekre bontott tananyag.

VI.2.Integrált keretek között nevelt ép értelmű mozgásfogyatékos fejlesztése

• Helyes ülés, testtartás kialakítása, reflexgátló testhelyzetek.

• Speciális eszközök pl. gömbceruza, nagyobb vonalazású füzet használata.

• Kompenzáció lehetőségek pl. lábbal írás, rajzolás.

• Számítógép használata.

• Mozgásnevelés, adaptív testnevelés.

• Kommunikációs zavarok enyhítése, számítógép használata.

• Megismerő funkciók fejlesztése.

Fejlesztésük főbb elvei:

A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a

mozgásszervi károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok és a

mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezése jelentik. Mindkettő befolyásolja az

olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, ezért kiemelt fejlesztési feladatként kell kezelni. A

mozgáskorlátozott tanuló egyedi, speciális megsegítést igényel. Ennek során figyelembe

kell venni kommunikációjának formáját, szintjét, a gyermek érzelmi állapotát, értelmi

képességeit és fizikai adottságait is. A speciális módszerek, terápiák és technikák

alkalmazása és a technikai jellegű segédeszközök igénybevétele segíti - a

mozgásbiztonságot, - a mozgásreflexek célszerűségét és gyorsaságát, - az író, rajzoló és

eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenységeket. Az

SNI

56

integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következőkre: - Szükséges

az egész nevelőtestület egyetértése és befogadó képessége - A mozgáskorlátozott tanulók

optimális fejlődése érdekében a speciális elvárások és tennivalók (eszköz, segédeszköz,

segédletek, differenciálás, az értékelés, minősítés, a követelmény egyénre szabott legyen )

vannak Különösen jelentős az osztályfőnök szerepe. A helyi tantervben az egyes

tantárgyak követelményei a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével

érvényesíthetők

VI.3.Az integrált keretek között nevelt ép értelmű látássérült oktatása-nevelése

• A megmaradt funkciókra(látásmaradvány) támaszkodás.

• A hiányzó funkció kompenzációja tapintás illetve hallás útján.

• Tanterv adaptálása(rajz helyett mintázás).

• Brille írás.

• habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások keretében látásnevelés,

tájékozódásra nevelés, mozgáskorrekció.

• speciális sérülésspecifikus eszközök használata.( nagyító, nagyobb vonalazású

gyengénlátók számára készült füzet , hangoskönyvek stb)

Fejlesztésük főbb elvei

Az iskolában történő együttnevelés minden esetben egyéni döntést, esetenként

egyéni fejlesztést igényel. Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell

lenni a következőkre: - A látássérült tanuló vegyen részt olyan egyéni fejlesztésekben,

amelyre állapotából fakadóan szüksége van. Ennek megvalósításához a szakértői javaslat

nyújt támpontot, illetve igénybe vehető a látássérültek iskoláiban létrejött egységes

gyógypedagógiai módszertani intézmények által biztosított szak- és szakmai szolgáltatás. -

A látássérült tanulók optimális fejlődése érdekében a pedagógiai programban

megfogalmazódnak a speciális elvárások és tennivalók (eszköz, segédeszköz, segédletek,

differenciálás, az értékelés, minősítés, a követelmények egyénre szabott formái stb.)

Különösen jelentős az osztályfőnök szerepe, az osztályban tanító pedagógusok

tájékoztatásában a tanuló sajátos nevelési igényeiről.

SNI

57

VI.4.Az integrált keretek között nevelt ép értelmű hallássérült oktatása-nevelése

• Lehetőleg úgy ültetjük, hogy a tanárt és a többi tanulót is jól lássa illetve

hallja.(oldalsó padsor és viszonylag elöl vagy jó megoldás az U alakú elrendezésnél

az egyik oldali hely)

• Elhangzottak megismétlése a gyerek felé.(„segítő padtárs” bevonása)

• Témaváltás jelzése, tematikus egységek újbóli összefoglalása.

• Több elemből álló utasítások írásban adása.

• Egyes témarészletek vázlatának bemutatása írásvetítőn vagy projektoron.

• Magyarázatok írásban való adása a vetítés előtt.

• Jegyzetelés(felső tagozat) esetén tanácsos a társ indigóval való írása, illetve a

jegyzet fénymásolása.

• Fontos információkat, változásokat írásban külön kap meg a hallássérült tanuló.

• Szókincs, grammatika fejlesztése, szóbeli és írásbeli kifejezőkészség javítása,

beszédérthetőség fejlesztése egyéni foglalkozások során.

• Szoros együttműködés a szurdopedagógussal. (melyik a fő információs csatorna

stb.)

• Tollbamondásra kerülő szöveg kiadása előzetes gyakorlásra.

• Egyes tantárgyak(ének, idegen nyelv )értékelés alóli felmentése.

Az integráció, a fogyatékos gyermekek és ép gyermekek együttnevelése szép és nemes

gondolat.

Iskolánk arra vállalkozik, hogy az integráció elveit a gyakorlatba átültesse, az iskola

mindennapjaiban megvalósítsa és a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs,

rehabilitációs szemléletet érvényesítse. Inklúzív iskolaként sikerkritériumnak az SNI

tanuló beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását tekintjük.