88
A sejtciklus és szabályozása

A sejtciklus és szabályozása

  • Upload
    callie

  • View
    47

  • Download
    1

Embed Size (px)

DESCRIPTION

A sejtciklus és szabályozása. A sejt teória kialakulása. A sejt szerkezeti, fiziológiai és szerveződési egysége minden élő rendszernek. A sejt létezhet önálló egységként vagy szervezetek felépítő egységeként. A sejtek más sejtek közreműködése nélkül a kristályok - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: A sejtciklus és szabályozása

A sejtciklus és szabályozásaA sejtciklus és szabályozása

Page 2: A sejtciklus és szabályozása

A sejt teória kialakulása

Omnis cellula e cellula (minden sejt egy másik hasonló létező sejtből származik) 1858.

Matthias Schleiden Theodor Schwann

A modern sejt teória

Minden ismert élő rendszer sejtekből áll.A sejt minden élő rendszernek strukturális és funkcionális egysége.Minden sejt osztódással keletkezik egy másik sejtből. A sejtek örökítő információja sejtről sejtre adódnak át az osztódás során.Minden sejt alapvetően azonos kémiai felépítésű.Az élő rendszereket jellemző energia áramlás és átalakítás a sejtekben történik.

1. A sejt szerkezeti, fiziológiai és szerveződési egysége minden élő rendszernek.2. A sejt létezhet önálló egységként vagy szervezetek felépítő egységeként.3. A sejtek más sejtek közreműködése nélkül a kristályok keletkezéséhez hasonlóan jöhetnek létre. (spontán kialakulás) 1838

Robert Virchow

Omnis cellula e cellula (minden sejt egy másik hasonló létező sejtből származik) 1858.

Page 3: A sejtciklus és szabályozása

A sejtciklus A sejtciklus

= két periódus szabályos váltakozása a sejtek életében

- a sejttartalom megkettőzése (interfázis)

- kettéosztódás (M-fázis)

= két periódus szabályos váltakozása a sejtek életében

- a sejttartalom megkettőzése (interfázis)

- kettéosztódás (M-fázis) M-fázis

interfázis

Page 4: A sejtciklus és szabályozása

A sejtciklus áttekintése I.

Pontosan szabályozott DNS tartalom - replikáció + szétválás és (kromatin) (kromoszóma) centroszóma S fázisban mitózis alatt genetikailag azonos sejtek

Nem pontosan szabályozottcitoplazma - növekedés + osztódás G1 és G2 citokinézis

M-fázis = mitózis + citokinézis

S Interfázis = G1+ S+ G2

G1G2

Page 5: A sejtciklus és szabályozása

A sejtciklus áttekintése II.• események, folyamatok jól ismertek

• hogy regulálódik? sejtciklus szabályozó rendszer ciklin dependens kinázok (Cdk-s) ciklinek foszfatázok egyéb kinázok (Aurora, Polo) ciklin dependens kináz gátlók (CKI) ubiquitin ligáz ellenőrzési pontok: G1,(S),G2,M univerzális és konzervatív

• 3 típus: korai embrionális standard emlős (soksejtű)

M

G1

G2

Page 6: A sejtciklus és szabályozása

Kinázok és foszfatázok működése

A foszforilálás aktiválja vagy inaktiválja a fehérjéket = szabályozza a működésüketEgy fehérjének több különböző hatású foszforilációs helye lehet.Poszttranszlációs szintű szabályozás.

Page 7: A sejtciklus és szabályozása

Ubiquitin – függő proteolízis

Ubiquitin

aktiváló konjugáló ligáló enzim

(specifikus)

Page 8: A sejtciklus és szabályozása

Cdk szabályozása

proteolízis

proteolízis

foszfatáz

kinase

kinase

Page 9: A sejtciklus és szabályozása

A fő ellenőrzési pontok G1, G2, M

Is all DNA intact?

A sejt akkor lépi át az ellenőrzési pontot, ha az azt megelőző folyamatok hibátlanul megtörténtek

Page 10: A sejtciklus és szabályozása

2001 Orvosi Nobel díj

Leland Hartwell Paul Nurse Tim Hunt ellenőrzési pontok Cdk ciklin

Page 11: A sejtciklus és szabályozása

Standard sejtciklus

• egysejtűek (élesztő)

• reguláló rendszer Cdk + G1 ciklin SPF vagy Start kináz Cdk + M ciklin MPF

• 3 ellenőrzési pont

• egysejtűek (élesztő)

• reguláló rendszer Cdk + G1 ciklin SPF vagy Start kináz Cdk + M ciklin MPF

• 3 ellenőrzési pont

G2

S

G1

M-fázis

G1

G2

M

Az első Cdk = cdc2 vagy p34

Page 12: A sejtciklus és szabályozása

G2

S

G1

M-fázis

Cdk

M ciklin

G1 ciklin

G1 ciklin

M ciklin

SPF

MPF

- szintézis - degradation

Cdk szabályozása a standard sejtciklusban

Page 13: A sejtciklus és szabályozása

M-fázis promoting factor aktiváció

Cdk

ciklin

Aktiváló kináz

Gátló kinázMPFi

MPFi

MPFa

foszfatáz

Page 14: A sejtciklus és szabályozása

A standard sejtciklus szabályozása

• transzláció• G1 és M ciklinek lebontása• MPF aktivációja (aktiváló kináz

és foszfatáz) • és gátlása (gátló kináz)

• transzláció• G1 és M ciklinek lebontása• MPF aktivációja (aktiváló kináz

és foszfatáz) • és gátlása (gátló kináz)

Ciklin(ek)Ciklin(ek)

transzlációtranszláció

proteolízisproteolízis

++

szubsztrátszubsztrát

Szubsztrát-PO4Szubsztrát-PO4

Aktiváló kinázAktiváló kináz

Gátló kinázGátló kinázfoszfatázfoszfatáz

Cdk MPF

Page 15: A sejtciklus és szabályozása

Soksejtűek sejtciklusa

Page 16: A sejtciklus és szabályozása

A sejtciklus eltérő szerepe egy- és soksejtűekben

A sejtek addig osztódnak, amíg valamely kedvezőtlen környezeti körülmény le nem állítja (negatív) a sejtciklust.

Felnőtt szervezetben a sejtek addig nem osztódnak, amíg a környezetükbőlstimulust (pozitív) nem kapnak.

Page 17: A sejtciklus és szabályozása

Soksejtűekben a sejtek sorsa jórészt a környezetüktől (más sejtektől függ)

Survival

Page 18: A sejtciklus és szabályozása

Soksejtűek sejtciklusa• Go fázis• növekedési faktor G1 fázis• letapadási függőség G1 fázis• denzitás függő sejtosztódás gátlás (kontakt gátlás) (kevés növekedési faktor)

GoG2

G1

S

M-fázis

Restrikciós pont

G2

M

-Növekedési faktor-letapadás

Page 19: A sejtciklus és szabályozása

A soksejtűek sejtciklusát számos Cdk és ciklin szabályozza

Page 20: A sejtciklus és szabályozása

Soksejtűek Cdk-i és ciklinjei

Cdk – ciklin komplex

ciklin Cdk

G1-Cdk Ciklin D(G1 ciklin)

Cdk 4, 6

G1/S-Cdk Ciklin E(G1/S ciklin)

Cdk 2

S-Cdk(SPF)

Ciklin A(S ciklin)

Cdk 2

M-Cdk(MPF)

Ciklin B(M ciklin)

Cdk 1

Page 21: A sejtciklus és szabályozása

Növekedési faktorok• Go G1 átmenethez szükségesek

• fehérjék ( 50); enzim kapcsolt receptoruk van

• parakrin szekréció

• nagyon specifikusak; esetleg kombinációban hatásosak

• hatásaik koncentráció függőek

• a pontos hatásuktól függően csoportjaik: mitogének, növekedési faktorok, túlélési faktorok• pl. EGF, FGF, PDGF, NGF stb.

Page 22: A sejtciklus és szabályozása

A növekedési faktorok hatásmechanizmusa

Aktivált tirozinkináz kaszkád

Aktivált Ras (monomer G protein)

Aktivált szerin/treonin kináz kaszkád (MAP-ok=mitogén aktivált

proteinek)Transzkripciós faktorok

Korai válaszgének transzkripciója (c-jun,c-myc,c-fos)

Jun,Myc,Fos transzkripciós faktorok szintézise

Késői válaszgének transzkripciója Cdk-k és Dc (és sok egyéb) szintézise

Visszalépés G1-be

Növekedési faktor

1.

2.

3.

4.

5.6.

7.

Page 23: A sejtciklus és szabályozása

A letapadás is lehet sejtciklus indukáló

Autofoszforilációs hely

Extracelluláris mátrix

Integrin

Plazmamembrán

Kinázdomén FAK

MAP kináz

Src

SosGrb

FAK = fokális adhéziós kináz

Page 24: A sejtciklus és szabályozása

A Cdk inhibitorok két családja

• INK4 család – p14, 16, 18, 19 – csak a Cdk4/6 –ot (kapcsolódást a ciklinnel és az aktivitást) gátolja

• CIP/KIP család – p21, 27, 57 – elsősorban a Cdk2-E/A aktivitását gátolják

Page 25: A sejtciklus és szabályozása

Visszalépés a G1 fázisba

Ac

Ac

p21,27,57

p53

DNS sérülés

pRb-E2Fp107,130

pRb-PO4

E2F

Dc

Ec

- Ec

M SG1

Go

Restrikciós pont

Stimuláció Gátlás

Cdk2-

Cdk2

Növekedési faktorletapadás

Dc Cdk4/6-

p14,15,16,19

Page 26: A sejtciklus és szabályozása

Myc transzkripciós faktor target génjei: Cyclin D SCF=ubiquitin ligázE2F

Page 27: A sejtciklus és szabályozása
Page 28: A sejtciklus és szabályozása

S fázis

Page 29: A sejtciklus és szabályozása

DNS szintézis iniciálása I.

ORC az origókhoz (sok ezer)kapcsolódik

Más fehérjék bekötődése

Pre-RC

Page 30: A sejtciklus és szabályozása

DNS szintézis iniciáció II.

1.A DNS replikáció iniciálódik

2. Az új iniciáció gátolt (ORC defoszforilálódás

a mitózis után)

A DNS replikálódik, de csak egyszer

Cdk2-Ac aktivitás

(Cdk2-Ac)

Page 31: A sejtciklus és szabályozása

S fázis iniciáció • Kromatin remodelling

• Sok origó (replikáció start pontja) hosszú DNS

• ORC (origo felismerő komplex) bekötődése

• Cdc6 bekötődése

• Egyéb fehérjék bekötődése pre-RC

• SCF (ubiqutin ligáz) p27 degradáció Cdk2-Ec aktiváció

• Cdk2-Ec aktiválja a Cdk2-Ac-t

• Cdk2-Ac foszforilálja a pre-RC elemeit (pl. Cdc6-ot)

DNS replikáció (de csak egyszer !)

• Kromatin remodelling

• Sok origó (replikáció start pontja) hosszú DNS

• ORC (origo felismerő komplex) bekötődése

• Cdc6 bekötődése

• Egyéb fehérjék bekötődése pre-RC

• SCF (ubiqutin ligáz) p27 degradáció Cdk2-Ec aktiváció

• Cdk2-Ec aktiválja a Cdk2-Ac-t

• Cdk2-Ac foszforilálja a pre-RC elemeit (pl. Cdc6-ot)

DNS replikáció (de csak egyszer !)

Page 32: A sejtciklus és szabályozása

5’

3’ 5’

3’3’

3’5’

5’

DNS szintézis (egy replikációs origó)

1.

2.

3.

RNS primer

Page 33: A sejtciklus és szabályozása

S fázis (DNS szintézis)

• 2 replikációs villa (replikációs buborék)

• primáz RNS primer

• DNA polimeráz 5’ 3’

• monomerek: dezoxinukleozid trifoszfátok

• leading (vezető) és lagging (elmaradó) szál

• primer kivágása

• ligáz

• szemi-konzervatív

• 2 replikációs villa (replikációs buborék)

• primáz RNS primer

• DNA polimeráz 5’ 3’

• monomerek: dezoxinukleozid trifoszfátok

• leading (vezető) és lagging (elmaradó) szál

• primer kivágása

• ligáz

• szemi-konzervatívAzonos DNS molekulák

Page 34: A sejtciklus és szabályozása

A hisztonkorongok elrendeződésének két modellje

=

Page 35: A sejtciklus és szabályozása

End replication problem és a megoldás = telomeráz

Page 36: A sejtciklus és szabályozása
Page 37: A sejtciklus és szabályozása

Protoonkogének és tumor szupresszor gének termékei

A sejtciklust serkentik gátolják Cdk-k, ciklinek, pRb, CKI-k növekedési faktorok stb. (ras gyakori) (p21, p53 stb)

Tumor szupresszor

protoonkogén

Page 38: A sejtciklus és szabályozása

A sejtciklust szabályozó gének szerepe a tumorok kialakulásában

protoonkogének

Tumor szupresszor

Page 39: A sejtciklus és szabályozása

A p53 központi reguláló szerepe

Page 40: A sejtciklus és szabályozása

A p53 szabályozása és működése

p21

Ubiquitin ligáz

Page 41: A sejtciklus és szabályozása

Protoonkogének és tumor

szupresszor gének a humán kromoszómákon

Page 42: A sejtciklus és szabályozása

A sejtciklust szabályozó gének konzervatívak, univerzálisak

Page 43: A sejtciklus és szabályozása

Fehérjék csoportjai, amelyek a sejtek növekedését szabályozzák.Mutációjuk oka lehet a tumorok kialakulásának.

Page 44: A sejtciklus és szabályozása

Knudson hipotézise a tumor szupresszor gének szerepéről a tumorok

kialakulásában

Két találat teória, LOH = loss of heterozygosity

T T

Page 45: A sejtciklus és szabályozása

Retinoblasztoma

•Kisgyermekkorban a retinában kialakuló tumor•Oka az RB1 gén csíravonalbeli mutációja•Kb. fele öröklődő és a fele sporadikus

Page 46: A sejtciklus és szabályozása

Li-Fraumeni szindróma

• Oka a p53 mutáció• Öröklődő – fiatalkori tumorok (emlő, agy,

sarcoma, akut leukémia)

Page 47: A sejtciklus és szabályozása

A tumorok jellemző tulajdonságai

Page 48: A sejtciklus és szabályozása

A vastagbél rák kialakulásához is sok mutáció vezet

Adenomatous polyposis coli

Page 49: A sejtciklus és szabályozása

Wnt fehérjék – konzervatív morfogének, sejt differenciálódás, polaritás, embrionális fejlődés, tumorok

Page 50: A sejtciklus és szabályozása

Hepatocarcinoma kialakulása

Page 51: A sejtciklus és szabályozása

Centroszóma ciklus

Page 52: A sejtciklus és szabályozása

A centroszóma (MTOC) és a centriolumok szerkezete

mikrotubulusok

centriolumok

tubulin gyűrűk

Page 53: A sejtciklus és szabályozása

Centroszóma ciklus

Cdk2+EcCdk1+Bc

(MPF)

Cdk2+Ac

S

G1

G2

M

eltávolodás

duplikálódás

szétválás

Page 54: A sejtciklus és szabályozása

Tumorokban gyakori az atípusos mitózis

(tripoláris)

Három centroszóma

Page 55: A sejtciklus és szabályozása

M fázis

Page 56: A sejtciklus és szabályozása

DNA (blue), microtubules (red) nuclear envelope marker (green)

Interphase metaphase

telophase

anaphase

Nagy változások az M fázisban

Page 57: A sejtciklus és szabályozása

M-fázis promoting faktor aktiváció

Cdk

ciklin

Aktiváló kináz

Gátló kinázMPFi

MPFi

MPFa

foszfatáz

Page 58: A sejtciklus és szabályozása

Néhány MPF szubsztrát

• nukleáris lamina laminjai magmembrán szétesése • Golgi membránban GM130 (COPI borított

vezikulum dokkoló fehérje) Golgi is vezikulumokra esik

szét

• kondenzin kromoszóma kondenzáció (H3 hisztont

egy másik kináz foszforilálja)

• MAP-ok mitotikus orsó kialakulása

• foszfatáz (+ feedback)

• APC (anaphase promoting complex) aktiváció

• miozin inaktiváció

• nukleáris lamina laminjai magmembrán szétesése • Golgi membránban GM130 (COPI borított

vezikulum dokkoló fehérje) Golgi is vezikulumokra esik

szét

• kondenzin kromoszóma kondenzáció (H3 hisztont

egy másik kináz foszforilálja)

• MAP-ok mitotikus orsó kialakulása

• foszfatáz (+ feedback)

• APC (anaphase promoting complex) aktiváció

• miozin inaktiváció

Page 59: A sejtciklus és szabályozása

A mitózis fázisai

Interfázis korai profázis késői profázis prometafázis

Metafázis korai anafázis késői anafázis késői telofázis

A metafázisban működik az M ellenőrzési pont.

Page 60: A sejtciklus és szabályozása

Magmembrán szétesése

Laminok foszforilációja

MPF

Foszforilált A és C lamin

Foszforilált B lamin a magmembrán vezikulumokon

Profázis

Interfázis

Page 61: A sejtciklus és szabályozása

DNS-től a kromoszómáig

A DNS kondenzációjáta kondenzin foszforilációja indítja el.

telomérák

Page 62: A sejtciklus és szabályozása

Kohezin Kondenzin

Cornelia de Lange szindróma

Page 63: A sejtciklus és szabályozása

Kohesin és kondenzin

Smc = structural maintance of chromosome + egyéb proteinek

Page 64: A sejtciklus és szabályozása

A centroméra és a kinetokor nem ugyanaz

Page 65: A sejtciklus és szabályozása

A kinetokor régió szerkezete és kimutatása

Page 66: A sejtciklus és szabályozása

Scleroderma

Autoimmun betegség – kinetochor elleni autoantitestek

Page 67: A sejtciklus és szabályozása

Mitotikus orsó (metafázis)

polar asztrális kinetokor poláris

mikrotubulusok

Page 68: A sejtciklus és szabályozása

A mitózis fázisai

Interfázis korai profázis késői profázis prometafázis

Metafázis korai anafázis késői anafázis késői telofázis

Ha metafázisban (M ellenőrzési pont) minden kromatidához megfelelő módon kapcsolódnak kinetochor mikrotubulusok, a sejt folytatja a mitózist…

Page 69: A sejtciklus és szabályozása

Anafázis promoting komplex (APC)

APC = ubiquitin ligáz poliubiquitinált fehérjék proteaszóma MPFa (M fázis elején) APC (anafázis elején) szekurin lebomlás B ciklin lebomlás szeparáz MPFi ? kohezin MPF szubsztrátok defoszforilálása

Anafázis, citokinézis

Page 70: A sejtciklus és szabályozása

APC hatása

kohesin leválása

testvér kromatidák szétválása (anafázis)

proteasomeproteasome

Page 71: A sejtciklus és szabályozása

Anafázis(Kinetochor MT depolimerizáció – no ATP)

(Poláris MT polimerizáció és sliding)

Page 72: A sejtciklus és szabályozása

Miozin II változása a sejtciklusban

Page 73: A sejtciklus és szabályozása

Citokinézis

(aktin és miozin II)

Page 74: A sejtciklus és szabályozása

Citokinézis – kontraktilis gyűrű

aktin

miozin

Page 75: A sejtciklus és szabályozása

Citokinézis (SEM,TEM)

Page 76: A sejtciklus és szabályozása

Regulációs stratégiák az emlős sejtciklusban

+

szubsztrát

Szubsztrát-PO4

Cdkciklin

transzkripció

transzláció

proteolízis

CKI-k

Aktiváló kináz

Gátló kináz

foszfatáz

CKI-k

proteolízis

Page 77: A sejtciklus és szabályozása

Hogyan működnek az ellenőrzési pontok?

G1 G2 M

DNS sérülés szabad kinetokor nem teljes replikáció érzékelő protein kinázok

közvetítő

effektor s e j t c i k l u s m e g á l l í t á s a

Page 78: A sejtciklus és szabályozása
Page 79: A sejtciklus és szabályozása

A DNS sérülés érzékelése

p53 foszforiláció

p21 transzkripció

Cdk2-Ec gátlás

No S fázis

G1 ellenőrzési pont

Protein kináz

érzékelő

közvetítő

effektor

Page 80: A sejtciklus és szabályozása

Ataxia telangiectasia (ATM)

Rendkívül sokféle, sok szervet érintő tünet együttes sugár érzékenység és tumorok kialakulása

Page 81: A sejtciklus és szabályozása

G2 ellenőrzési pont

ATRATR Protein kinázérzékelő

közvetítő

effektor

Page 82: A sejtciklus és szabályozása

BRCA (breast cancer) szerepe a DNS sérüléseinek a kijavításában

Mutációjuk – emlő és petefészek tumorokban

Page 83: A sejtciklus és szabályozása

M-ellenőrzési pont

APCAPC

APCAPC

Cdc20

Minden kinetochorhoz kapcsolódik MT Van szabad kinetochor

Page 84: A sejtciklus és szabályozása
Page 85: A sejtciklus és szabályozása

Egyéb kinázok a sejtciklus

szabályozásában

Page 86: A sejtciklus és szabályozása

Polo szerű kinázok (Plk1) szerepe az M-fázisban

Plk inhibitorok – (BI2536, GSK461364, ON-01910, HMN-214) – I-II fázisú klinikai kipróbálás

Plk1 lokalizáció

Page 87: A sejtciklus és szabályozása

Aurora kináz A sötét kék, Aurora kináz B narancs

Page 88: A sejtciklus és szabályozása