Iáka közelében szám talan szögletes nagy bazalt-tuskó he­ver az ottani hatalm as Lösz rakodvány fölületén. Ezen tüskök nem juthattak mostani h elyökre folyó víznek ereje által, m ely a Lösz rakodványt okvetlenül elhordta volna ; de nem juthattak oda jegesek által sem, mert akkor, a környező m agasabb h egy ek mind T rach ytb ól állván, a jegesek v a g y csupán csak trachyt-tuskókat vittek volna oda, v a g y lega láb b azokat is. í g y tehát csak azon felte­vés marad hátra, h o gy a bazalttuskók levegőn át repültek mostani helyökre.

Selm eczen, 1871. aug. 6-kán.

- i 8 j -

A Selmee/iVidéki ércztclérek viszo­nyai.

. Platzer Ferencz úrtól.A zon m egtisztelő föladatot nyervén, az igen tisztelt

társu lat tagja in ak némi adatokat az itteni bányászat kö ­réből szolgáltatni, elhatározám azt kettős tekintetből m eg­tenni, és pedig geo ló g iai (különös tekintettel az érez e l­osztás feltűnőbb tünem ényeire) és gazdászati szempontból, m egvilá g ítva a nagyszerű üzem részleteit.

A geológiai részt illető leg nem tekinthetem fölada­tom nak részletes leírásba bocsátkozni, o ly tekin télyes fér­fiak mint P ettko , Faller, L ipoid teljesítvén azt; és csak inkább a tudtomra figyelm en kívül h ag yo tt jelen ségek fölsorolását m egkísértem .

L egelőször föltűnő jelenség a jövedelm ező telérek határolása. Selm eczen ezen határt kép ezik a vízválasztók Hodrus V ihn ye között, és pedig a teplai vö lg yb e nyúló m ellék — ú gyn evezett R u d lo va v ö lg ytő l kezdve, egész az ú gyn e­vezett K o sá rv ö lg y ig , m ely a szólaknai tavakn ál a stefultói vö lg yb e m élyed ; a stefultói v ö lg y m aga egészen a sel- meczi v ö lg yb e m élyedéséig: továbbá a selm eczi v ö lg y egész közel a lcóroda te lérig ; innen a határ párhuzam o­san a telérrel vonul m egkerülve a C alvária h e g y e t B éla- bányafelé egész a R u dlova v ö lg y szádájától B élabánya fölé vezetett keresztvonalig.

Ezen határ három nagyob b m edenezét b éfoglal, és pedig a szélaknai, selm eczi és a bélabányait. A z első, a legn yu gotib b , az átellenes pontról egészen áttekinthető, és délkeleti határvonalul a stefultói v ö lg y e t bírja; m ig a selmeczi medencze két hosszant kinyúló előfok által h á­

184

rom kissebb m edenczére osztatik, névleg a klingertárnai, selm eczi és m ihályaknai medenczére, m ely mind a három az alsó kapunál találkozik.

M agától értetődik, h o gy ezen határ nem valam i ma- them atikai, a m ennyiben nem minden telér ezen h atárig jövedelm ező, r. m ásrészt egyes k ivéte lek kel ezen a hatá­ron túl is nemes beágyazások találtattak és pedig m el­lőzve egyes tíinem ényszerü esetet az úgynevezett O chsenkopf — és A nna teléren. Előbbi a H odrusvölgy határát képező T anádh egységbenelhelyezettG idó, a m ásika V ih n yei v ö lg y ­ében elhelyezett hasonnevű telepen, de ezen telérek is in kább a selm eczi képződések közé sorolhatók, miután legk ö ­zelebbi szom szédságban vannak, és a Gidó-tárnai telér dő­lésében a m ély felé, a selmeczi, illetőleg K lin ger-tárn ai v ö lg y e t eléri. K ülönben is m indkettő igen csekély k iter­jedésben volt, csak m ívelhető.

E zenkívül a selm eczi bányászat k iváló lag a Hodrus és V ihn ye közti vízválasztót képező h egységben terül el, azon m eglepő tünem énnyel, h o gy a nemes b eágyázá- sok csak e h egység k ét lejtője alatt találhatók, a gerincz felé érve az eddig ösmert telérek m indegyike elszegényül, n évleg felülről kezdve a H ofer-telér, m ely a Hodrusi P ál nevűvel azonos; a József é r; E rzsébet és U nverzagt telep közös telére, és a Coloredo ér. E gyetlen k ivéte lt az Ó Antal-tárnai bányászat képez, m elynek különben a gerincz alatti nemes erei, inkább avval párhuzam osak, különben is a legm élyebben fekvőnek fedüje végső határát képez­vén a nemes beágyázásokn ak V ih n ye és felső Hodrus között. Itt különben fö lem líth ető, h o gy m ig a V ihn yei oldalon csak három töm bben föltűnik a bányászat, névleg H ofer, Ó -A ntal, (a m elyhez János és E rzsébet telepek sorol­hatók), és H árom király telepeken ; addig a Hodrusi oldal R abensteintől kezdve, egész a Coloredo te lérig szakadat­lan lánczolatban tartalm azza a kisebb nagyobb szerencsé­vel űzött telepeket. A V ihn yei v ö lg y jobb oldalában csak is a Vendlittai telep érdemel em lítést, miután az Ó -A ntal- tárnai Jánös-ér szintén u gyan ebbe húzódik, de dússágot csakis a vö lg yb en és annak közvetlen közelében gjutat, m ig Hodrus bal h egysége csakis a kevésbbé kiváló A ntal telért szállásolja. O ázképen s m integy útmutatóul B ak a- b án ya és M agospart felé a M odertárnai telep a R eich au és Hodrus közti vízválasztón találtatik. Mint föltűnő je ­lenség m egem lítendő, h o g y a H odrusi felső tó déli szár­nyától a szélaknai Tanád felé nyíló v ö lg y több rézkovandos telért tartalm az, m elyek eg yik e e g y időben vájásban is

i 85

volt, s m ivelése alkalm asint rósz, mert távolfekvése miatt abbanhagyatott.

Föltűnő továbbá a bányászatot főn tartó telérek minő­sége is a különféle medenczékben. M ig az éjszakkeleti részen a tetem es vastagságú telérek k iváló lag ezüstös ólmot v a g y foncsor-aranyat tartalm azn ak, körülbelől a szélaknát K iin g e r tárnától elválasztó h e g y gerin czig (Zöld és János telért bele nem értve); addig Szélaknán kizárólag ezüst érczek szolgáltatták a vájási alapot, és pedig a kóroda tel éren kivül jobbadán csak keskeny szakadéko­kon. S különösen a h egység felső részét elfogla ló K e- resztély- s ném ileg N ándor-akna nevezetes e részből, m elyek térképei valódi téveget m utatnak a selm eczi egyszerű térképekhez képest. Szélaknán ugyanis azon villában, m elyet a F arkas és koroda telér kép ezn ek , a legkülönbb irányban terülnek el a szakadékok, m elyek határát a nevezett két telér képezi. K ülönben is több helyen előforduló körülm ény s igen nevezetesen Ó -A n tal- tárnán, h ogy a felső szintekben sokkal több a telér, me­ly e k n agy részt ellenlejtesek lévén a főbb telérekbe le­felé beolvadnak.

A kőzet, m elyben teléreink fektetvék, köztudom ásilag zöldkő és Syenit, s nagyobb része mind a két oldalában egynem ű kőzetet mutat, csakis két telér, két nemű közét közt terül el :a Hodrusi M indszent-ér D acit és Syenit, és a V ih n yei Ó -Antal-tárnai János-ér pala és Gneisz között.

M ásodik föltűnő jelenség a fém-dússág elosztása, s ebben a legfeltűnőbb, h o gy különösen a selmeczi telére- k et véve a legészak-nyugotibb a Gidótárnai-ér k ib ú v á ­sánál a legnem esebb volt, de dőlésében a legrövidebb tartósságot mutatott; az utána jövő Teréz-telér ámbár szinte kibúvásától nemes, a m élybe tovább húzódott; és sorban a B iber s m ellék erei; a Jcóroda-, — J ános és zöld telér; azon mérvben, a mint kibúvásaik a h e g y sé g mé­lyebben fekvő részeiben észlelhetők, annál tartósabbaknak bizonyultak a m ély felé; nagyon is félhető lévén, h o gy ez a tartósság csak viszonyos, s h o g y a legkeletibb zöld telér is az eddig észlelt átlagos a föld felületétől mért m élységelérése után, dússágát hanem is egészben, de na­g yo b b részben elveszíti.

Sikerű lend-e mint Pfibram ban nagyobb m élységben újból föltám asztani a bányászatot, a késő jövő m utathatja m eg csak ; h o gy jókora ugrásnak kell történni, a József altárna mutatja a Bibertelérnél, m elyet 150 ölet m egkö-

1 86

zelltő m élységben az utolsó szinten alól, m ely a fö ltá ­rásra érdem esíttetett, meddő állapotban keresztül vágott.

A dússág eloszlásában feltűnő továbbá különösen Sel- meczen, annak viszonya a föld felület képződéséhez. U g y a n ­is mind a régi horpák, mind az újabb tapasztalatok után kétségtelen, h o gy k iváló dússág csakis a m edenczében észleltetett. M ajd valam ennyi akna ezekben van elhe­lyezve s kitünőbb jövedékek utolsó időkben nyerettek a szélaknai fő m edenczében, a p iergi laposéren; B obrovszky tárnában a kóroda éren; a selm eczi íőmedenczében P ach er tárnán szakadatlan húzómban lefelé a kóroda teléren, sőt a János teléren i s ; s a legdúsabb érczek a zöld teléren is a v ö lg y alatt n y eretn ek , a mint István-aknánál a stefultói vö lgyben, a zöld telér h elyét e lfogla ló István-telér, v a g y félszázadig a v ö lg y legkellőbb közepében a le g k i adóbb jövedékeket szolgáltatta. K ülönösen áll ez a fe l­sőbb szintekre, miután m élyebben például a Terézér, kü­lönösen dél felé mind inkább ama gerincz felé húzódik, m ely a klingertárnai m edenczét a Szélaknáitól elválasztja. E tekintetben nagy kivételt képez a kóroda-telér a klin­gertárnai medencze alatt húzódó része talán a m ia tt, h o gy m ár am annak inkább szűk torkolatán keresztül csap; miután a selm eczi tágas vö lg yb en a vájás majdnem a külszín ig ért s M ihály - aknánál részben most is űzetik. Nem kevésbé m egjegyzendő, h o g y a kiválóbb ülepedések s különösen az ezüstös teléreknél csak kisebb-nagyobb lencsék alakjában fordulnak elő, m elyek ha sűrűbben előfordulnak, képezik az ú gynevezett oszlopokat, e lég sokszor elszigelten is m aradván, amint nem eg yszer volt alkalm am tapasztalni.

A z aranyban való dússág is föltűnő elosztást mutat. K étségte len ugyanis, h o gy a felső szintekben az arany sokkal kevesebb m ennyiségben fordul elő, mint az alan­ta b b a k b a n ; h o g y a m ély felé az aranybani tartalom növek­szik, de csak bizonyos pontig, s azután alászáll követve a telér általános elszegényülését. M ig a felsőbb ■ rétegekben dolgozó Nándor akna érczei e g y érmefont ezüstben 0.007 aran yat: K á ro ly akná-é 14-et tartalm aznak; s h o g y a dolog m ég föltünőbb legyen a bár inkább é jszakk elet­nek fekvő, de körülbelül a m agasságot tekin tve a közép szintekben elterülő M iksa aknai vájás érmefontonkint 0 .011 aranyat tartalm azó érczeket szo lg á lta t; a múlt évi b evá ltást véve alapul.

A z aranytartalom sülyedését a telér átalános sze-

g én yeb b á váltával m utatja a Pachertárnai 1854. és 1870. eredm ény összehasonlítása.

A z 1854 évben tett a termelés zúz és szemelt ér-c z e k b e n ........................................ 230,000 m ázsátebből zúz é r e z ........................... 218,000 „szemelt é r e z ..................................12,000

A szemelt érez tartalm azott 1062 m árkát @ 3 *) va g y is ezer m ázsa vá g o tt érez után 4 .6 1 m árkát v a g y 2 .6 11 é. fontot

ebben volt szinarany . . . 0 .178 érme fonts ezüst . .................................. 2.433

v a g y is e g y érme font © 2' tartalm azott 0.068 szinaranjmt. ólom ezer mázsa után . . . 2208 font.

1870 évben term eltetett . . 197,000 m ázsa érezam ely tartalm azott érczekben . . 504.770 é. font ©"E

v a g y is ezer m ázsa után . . 2.562 „ „ 0 3ebben szinarany . . . . o .o79 v a g y is érmefontonkint . 0.038 é. f. ólom 2663 font.

U gyanazon 1854-ki évben zuzatott 184,000 m. zuzany, ebből term eltetett 1523 m árka ©Ü) v a g y is 7.27 m árkaezer mázsánkint, v a g y ........................................ 4 .0 7 1 0 . fontebben sz in ara n y . . . . 7 .26 lat va g y 0.257 é. fontv a g y p edig . . 0.063 é.f. arany e g y font © Ü-ban

ólom ezer m ázsánkint . . . . 2793 font1870. évben zuzatott 204.000 m ázsa zuzany

ebből nyeretett . . . 579.347 é. f. 0 S v. 2.839 é. fontezer m ázsánkint, a hol szinarany 17.520 é. font

v a g y p ed ig 0.085 szinarany ezerm ázsánkints érme fontonkint közel . . . 0.030 é. fontólom 2375 font ezer mázsánkint.

1854. nyeretett 184000 ezer m ázsa zuzany után131 m árka foncsor-arany — 11 .4 lat ezer m ázsánkint v a g y pedig 0.400 é. font

s érme fontonkint szin-arany 0.678 é. font = 0 .2 7 1 0 e z e r mázsa után p. m.

1870. 204,000 mázsa zúzércz adott 48.154 é. font v a g y 0.236 é. font p. m.

érme fontonkinti szinarany o . 643 é. f. = o . 151 é. TT ezer m ázsa után

Ö sszevéve a kihozatot, színaranyban valam ennyi term ényből kapunk ezer m ázsára 1854 ben

érez m ara foncsor0 .178 -{- 0.257 -)- 0 .271 = 0.706 é.f.

* ) ( © $ ' = arányú ezüst)

1 88

1870. m ara érez foncsor0.085 -f~ 0.079 -J- 0 .15 1 «= 0 .315 v a g y is

az előbbeninek 44% .H o g y Ferenczaknán az aranytalom a mostani közök­

ben nagyobb igen term észetes, miután ú g y látszik, a vájás nem esebb szintben m ozog a Ferenczaknai vájás az ér kibúvásától a lig a századik ölben mozog, m ig a többi a kóroda éren 150— 200 öl között s nagyon félő, h o gy o ly szabályszerűen a mint növekedett lefe lé apadni is fog, ha eg}rszer a legnem esebb szintet eléri.

K ülönben nem csak a viszonylagos aranybani dússág az e g y e s teléreknél mutat föltűnő jelenségeket, hanem a k iválóan aranyos telérek elosztása is az itteni bányászat­ban. M ár a Selm eczi, kiválóan arany-term elő Teréz és kóroda-telér beékelése az inkább ezüstős erek közé, sőt m ég azon körülm ény is, h o g y a K lin gertárn ai meden- ezében a Teréz-telért, m ely kibúvásában i s : ám bár ezüst érczeket is ta rta lm a z: leginkább ólmot s aranyt ta rta l­mazó k ét tökéletesen ezüstös ér a fekü és fedüben határolja, figyelem re m éltó je le n s é g ; s talán nem kevésbbé az, h o gy a tulajdonképeni arany g a z d a g , v a g y aran y érczeket szolgáltató nem ólm os telérek az eddig m iveit határ szé­lén legin káb b elterjednek. És pedig : M ariahilf B éla- bányán ; a János telér V ihn yei Ó- A n ta l tárnán ; három- királytárn a V ih n yén ; Ú jbán ya, M odertárna. Nem kevésbb é érdekes je len ség , h o gy V ihn yén a v ö lg y tő l a h e g y sé g belseje felé az arany apad, s nagyob b n yugaton a fő ér fedüjében mint a főteléren m agán v a g y ennek feküjébén, s H odrusbányán kelettől n yu g a t felé fo g y az arany tartalm a.

M ielőtt a talán nagyon is hosszúra nyúlt előadását 21 évi a legkülöm b bányáknál szerzett tapasztalatim nak befejezném , nem m ulaszthatom el azon különös jelenséget m egem líteni; h o gy a szélaknai m edenezében elterülő kóroda telér részében a töltm ény, majdnem k ivéte l nélkül a fedű közelében lá g y szövetű, hol agya go s hol p edig Iffza po- rondos, s ekkor leginkább földpátos s a k iválób b ércz- ü lepedések m ajd m indig itt ta lá lh a tó k ; a fekű felé pedig legn ag yo b b részben szilárd quarcz, m anganocalcit, stb. a m elyben ha ércz-ülepedések előfordulnak szinte tartóssak szoktak lenni. Nem különben föltűnő, h o gy a fedű le g ­nagyobb részt több lábnyi vasta gsá g ra elm állott s a te- lértől vá llap ok á lta l e lvá laszto tt; m ig a fedünél ez csak elvétve fordul e l ő ; s v é g r e , h o gy a fotelért a fedüben szabálytalan csapású és dőlésű érczes erek követik ,

m elyek kiaknázása évek óta tartja K árolyakn át, miután a főéren a vájás sok helyütt csak másod- v a g y harm ad­szori böngészet. K ülönben a fedü elm állása és abban m ellék erek föltünése máshol is, s különösen az Ó -A ntal tárnái főérnél észleltetett; a hol egyszer körülbelül 50— 60 m árka nyeretett tökéletesen meddő kőzetben, ú gy , h ogy az érez eltűntével e g y ér nyoma sem maradt.

M egem lítendő m ég a föltűnő külöm bség a vas és rézkéneg k ö z ö tt, m ely mtóbbi sokkal dússabb szokott lenni @ ^-ben mint az előbbi ; sőt Ó-Antal-tárnán előfordult , h o gy e g y a fedőbe szakadó éren , e g y ilyen ritkán rézkéneggel behintett töltm ény 16 latot tar­talm azott mázsánkint aranyú-ezüstöt; s végre ama jelen­ség, h o gy az aranyú- ezüst néha a horgtünléhez is találta- tik kötve, m elynek föltűnő példányát K árolyakn án al volt alkalm am látni, hol vájna törecs közül egyn éh án y mázsa ilyen horgtünlés érez nyeretett, m ely m ázsánkint 6 latot tartalm azott.

Föltünönek találtam ném ely h e lyü tt, h o gy a telér szövedéke a legn agyo bb ugrásokat m utatja a leglazábbtól a legszilárdabbig s különösen Vihnyén, hol k iv á ló la g az ú gyevezett fekü ellenlejtes éren, a szakm ányt véve alapul tízszeres külöm bség is volt észlelhető; a laza tültem ény m indig barnás üszögös, a szilárd m indég tiszta fehér lévén. M egem lítendő, hogy ném ely kőnem kiválóbban hordja az érczet mind a m ásik, sőt sokszor az is m egtör­ténik, h o gy egynem ű tültm ényben a külöm bözőleg színe­zett, s ném ileg eltérő szövedéket mutató, részek külöm böző dússágot mutatnak, az eg y ik sokszor tökéletesen meddő lévén. A z elsőbb nembőj^kiv iló példányt szolgáltatott a József-telér Hodruson hol a töltm ény két kőzetből állt, e g y tömör zöldes vaskéneges p á tb ó l; és egészen szétmartt likacsos kovarczból minden kén eg nélkül : a hol csak is az utóbbi volt zúzérezül használható. K ülöm ben is a töltm ény színe o ly valam i h atáro zó , h o gy a gyakorlott bányász rem ényeit sokszor vezeti új föltárásoknál, s le g ­többször jó eredm énnyel, s jó rem ényinek azzal ád k ife­jezést, h ogy telére alakias (Gestaltig).

M ég m egem lítve, h o gy a Selm eczi ezüstös telérek minden éreznemet tartalm aznak , csak a vörös érczet n e m ; a Hodrus Y ih n yei bányászatnál ez a kiválóan elő­forduló ércz-nem : áttérek a felső bibertárnai bánya-üzem rövid m egvilágításához.

1870-ik évben term eltetett . 92.731 mázsa kohó érezés zúzdái termék,

ebben találtatott ebből szinarany

két % . ezüst . és .

15,5754 é. f. ®296,8 é, f. v a g y közel

. . 15,278.6 é. f.

. . 11,050.67 mázsa ólom,106.37 » réz,

m ely term ények összes értéke 1,027.145 frt. teszkohó költség marad tiszta jövedék hozzá adva az agiot tesz a jövedék folyó pénzben hozzá a huzal g y á r bevétele

217.620809.525195.992

ezüstben

1,005.5178 . 5 8 9

1,014.106a kiadás levonva a átfutótételeket . . . . 37.646 = 1,102.278 „anyagszeri fo gyás . . . . 1,139.924 „v e s z t e s é g ................................. 12 5 .8 18 ,,A term ényekbeni m aradék értékének többlete, a zúz

érez készlet fogyasztási értéket 8.969 forinttal ezüstbenv a g y ...................................................... 10.762 frt. folyópénzben felü lm úlván, marad . . 115.056 „ valódiv e s z te s é g ; mint lehetőleg m egközelítő évi eredm ény. A szám viteli eredm ény sokkal kedvezőtlenebb, s pedig azon oknál fogva, mert részben előbbi éveket terhelő tételek b e fo g la lta tta k ; részben pedig a z é rt, m ert a zúzércz végértékén ek m egh atározása, ugyan igen régen divó de helytelen módon történvén, a valóságnak m eg nem felel.

A 20554 frt- tevő 1869-ki évb ől eredő kohó n yere­m ény szinte figyelm en kívül h agyatott.

H a vegyelem ezzük e g y kissé a k ia d á so k a t, ú g y ta lá lju k: h o gy a tulajdonképeni bányaüzem i kiadások a lig 50 % teszik az egész kiadásnak, io°,p a zúzdái k ö ltsé g ; az anyagszerek beszerzése 224.722 forintot tett, v a g y is 19. 7 % ; a többi n agy részt igazgatási kö ltség , k ivéve m ég 4*5,407 frt. építkezési kö ltséget == 3 ,5 % .

A z anyagszerekből fa és kőszén a gőzgépekhez a legn agyo bb contingenst igén yli ezen kö ltség b ő l, de a m elynek kiválasztása az idő rövidségénél fo gv a nem volt eszközölhető.

K ülönben m ég inkább kitűnik, m ennyi nyom asztó kö ltséget ezen \bányászat hordozni kén ytelen , ha e g yes üzem á g a k kö ltségeit szem ügyre vesszük, és pedig igén ylett

II. József altárna . . 109.160 frt.

a gép felü gyelőség . 102.975 „bánya hivatal . . . 121.187 »

Összesen . . 333-322 „v a g y is az összes kö ltség 29 2°/0-kát ahol is a bánya hivatalnál a fizetések és

járadékok k ö z e l ..................................................... 30.000 frtala nyug- és ellátási d ijak . . . . 50.000 frt.és a fő igazgatási kö ltségek . . . . 20.000 frt.

viszik a fő szerepet.Nem fo lytatva tovább a talán mutató részleteket

csak a korollarium ot akarom föltüntetni, és az oda vezet­hető vissza: h ogy miután, a nem productiv költségek olyan nyom asztók, a Selm eczi bányászatnak jövője lehet, ha intézkedések tétetnek, ezen költségek apaztásához (a tu- lajdonképeni váj ás 150.781 frto t, v a g y is 13 °/0 a lig ha­ladja meg).

A II. József altárna mentői ham arábbi áttörése; a zúz érczek földolgozására szánt intézetek mentői ösz- pontositottabb s legjobb berendezése; s különösen e g y központi kohó fö lá llítá sa : százezrekkel fogná apasztani a költséget, csakh ogy ehhez merész elhatározás kell a téve- teg körből k ilépn i, m ely abban áll, a bányák szegén y­sége nem érdemel nagyobb befektetést, s befektetés nél­kül e szegén ység halálos kó rsággá v á lto z ik , miután a bányászat mindig összébb és összébb szoru lván, mentői jobban m eg k e ll választani a közöket, annál költségessebb lesz a vájás s annál inkább sülyed ezek értéke is , nem is véve szám ba a nemzeti vagyon ban való károsodást. S itt nem mulaszthatom el föltüntetni, h o gy a II. József altárnán áttörendő köz nem lévén hosszabb a Mont Cenisen utolsó évben átfúrt távnál az előkészítéssel eg yü tt legfölebb k ét év alatt lehetne ezen életadó válla latot végezni; s miután ez a mostani üzem-mód mellett, a lig 10 év m úlva lesz lehetséges; 8 évi legjobb phisikai és szellemi^munka erőt lehetne a produktív munkára megtakarítani., s hozzá m ég v a g y 1 '/2 millió mázsa kőszenet.

V a g y nem volna e rem élh ető, h o gy a bányadalom ü gyét kezükben tartó, tanult és erélyes férfiak nem fo g ­nak m egtenni mindent, a mi a bányadalm ak ezen gyö n ­g yén ek m egtartására szolgál?

K íván ju n k nekik erőt e szép föladathoz, e g y a v é g ­rom lástól megmentett jókora vidék áldás kívánása kisérni fo g ja m üködésöket s a k i nem maradható elért siker ön­tudata jutalm azni fáradságukat.