MUNKAMEMÓRIA FUNKCIÓK SKIZOFRÉNIÁBAN

Szerzők: KOCSIS Kata, PUKÁNSZKY Judit, IV. évfolyamTémavezető: Dr. NÉMETH Dezső, egyetemi adjunktus,

Dr. HORVÁTH Szatmár, klinikai orvosIntézmény: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Pszichológia Tanszék,

Szeged

MUNKAMEMÓRIA FUNKCIÓK SKIZOFRÉNIÁBAN

Szerzők: KOCSIS Kata, PUKÁNSZKY Judit, IV. évfolyamTémavezető: Dr. NÉMETH Dezső, egyetemi adjunktus,

Dr. HORVÁTH Szatmár, kllinikai orvosIntézmény: Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Pszichológia Tanszék,

Szeged

Kutatásunk célja a skizofrénia és a munkamemória kapcsolatának feltérképezése volt,

neuropszichológiai tesztek segítségével. Vizsgálatunk során arra kerestük a választ, hogy a

Baddeley-féle munkamemória modell pontosan mely részeinél találunk deficitet. Hipotézisünk

az volt, hogy skizofréniában a munkamemória minden komponense károsodást mutat (Keefe,

2000), különös tekintettel a végrehajtó funkciókra. Vizsgálatunkban 33 skizofrén és 20

egészséges kontroll személy vett részt. A skizofrén személyekkel a Szegedi Tudományegyetem

Pszichiátriai Klinikáján végeztünk vizsgálatokat. Mindkét csoporttal a következő teszteket

vettük fel: számterjedelem teszt, fordított számterjedelem teszt, betű és szemantikus fluencia

teszt, hallási mondatterjedelem teszt, Stroop-teszt és Corsi kockák. Eredményeink alapján arra

a következetésre jutottunk, hogy a Baddeley-féle munkamemória modell minden komponense

károsodást mutat skizofrén személyeknél, mivel a fonológiai hurkot, a téri-vizuális

vázlattömböt és a központi végrehajtót vizsgáló neuropszichológiai tesztekkel mért

teljesítményük szignifikánsan gyengébb volt, mint az egészséges kontroll személyeké.

Továbbá az egyszerűbb feladatokhoz képest a komplexebb végrehajtó funkciókat mérő

feladatokban nagyobb teljesítményromlást tapasztaltunk. Kutatásunk segítségével árnyaltabbá

tehető a skizofrén személyek munkamemória deficitjéről alkotott kép, valamint hasznos lehet a

differenciál diagnosztikai eljárások során.

Kulcsszavak: skizofrénia, munkamemória, végrehajtó funkciók

2

MUNKAMEMÓRIA FUNKCIÓK SKIZOFRÉNIÁBAN

. Kezdetben a rövid távú memóriáról úgy gondolkoztak, mint ami egy egységes,

tárakból álló rendszer. Atkinson és Shiffrin modellje szerint a rövid távú emlékezet (STS)

munkamemóriaként működik, ami kognitív feladatok végzése során, tárolja és manipulálja az

információkat (Atkinson és Shiffrin, 1968). Később, 1974-ben Baddeley és Hitch vizsgálta

meg ezt a modellt részletesebben. Empirikus kutatásaik nyomán arra a feltevésre jutottak,

hogy az STS valószínűleg nem egységes rendszer, hanem különböző komponensei vannak: a

fonológiai hurok, a téri-vizuális vázlattömb és az ezeket figyelő ellenőrző rendszer a központi

végrehajtó.

A központi végrehajtó egy modalitásfüggetlen és korlátozott kapacitású rendszer, amit

figyelmi rendszerként is felfoghatunk. Ez köti össze a téri-vizuális vázlattömböt és a

fonológiai hurkot, modulálja ezen alrendszerek működését, továbbá a hosszú távú emlékezeti

rendszerrel is összeköttetést teremt.

A téri-vizuális vázlattömb a téri-vizuális képzeleti képek létrehozásáért és

manipulációjáért felelős. Az információ vagy közvetlenül a vizuális percepción jut be a tárba

vagy képzeleti képek létrehozásán keresztül. Ezt a rendszert használjuk például a

környezetben való tájékozódáshoz vagy a téri-vizuális manipulációt igénylő feladatoknál.

A fonológiai huroknak pedig a fonológiai alapú információk manipulálásában van

szerepe. Baddeley (1998) modellje szerint ezt az alrendszert két komponensre lehet bontani: a

fonológiai tár a beszéd alapú információt képes megtartani 2-3 másodpercig; az artikulációs

hurok pedig a tárban lévő anyag ismételgetésének segítségével képes az információt hosszabb

ideig megtartani. A fonológiai hurok létezését bizonyító jelenségek: a fonológiai hasonlósági

hatás, a nem figyelt beszéd hatása, a szóhosszúsági hatás, és az artikulációs elnyomás. A

fonológiai hasonlósági hatás azt jelenti, hogy nehezebb emlékezni az olyan elemekre,

amelyek hangzásukban vagy artikulációs jellemzőikben nagyon hasonlítanak egymáshoz

(Conrad és Hull, 1964; Baddeley, 1966). Ez a hatás valószínűleg azért következik be, mert a

kódolás hangzás alapján történik és így a hasonló hangzású elemek hasonló kódot kapnak, ez

pedig megnehezíti a felidézést és megnöveli a hibázások számát. Salamé és Baddeley

3

kísérletileg igazolta a nem figyelt beszéd hatását (Salamé és Baddeley, 1987, 1989): a

számtanulási képességet jelentősen lerontja a feladat közben hallott beszéd. A szóhosszúsági

hatás pedig azt jelenti, hogy hosszabb szavakból alá listából kevesebbet tudunk megjegyezni.

Az artikulációs elnyomási hatást úgy tudjuk demonstrálni, ha a vizsgálati személyt például

számterjedelmi feladat közben arra kérjük, hogy hangosan ismételgessen egy értelmetlen

szótagot, ezzel a teljesítménye le fog romlani, mert az ismételgetés lefoglalja az artikulációs

kontroll folyamatokat (a nyelvi folyamatokról és a verbális munkamemóriáról jó áttekintést ad

Németh, 2006, valamint Németh et al 2006).

1. ábra

A Baddeley-féle munkamemória modell

Munkamemória és idegrendszer

Jacobsen (1936) fedezte fel, hogy a prefrontális kéreg lézióján átesett majmok

képtelené váltak késleltetett válasz tesztek végrehajtására. Ezek a feladatok nemcsak az

információ rövid idejű megtartását igényelték, hanem a memória, a percepció és figyelem

összehangolását is (lásd bővebben Goldman-Rakic, 1987). Ezek a felfedezések is

hozzájárultak a munkamemória modell megalkotásához (Baddeley 1992). A késleltetett

reakciókon alapuló tesztekkel is a jól vizsgálható munkamemória működése, az ilyen

feladatok megoldása is a prefrontális kéreg aktivitáshoz kapcsolható (Négyessy, 2003). Ezért

KÖZPONTI VÉGREHAJTÓ

FONOLÓGIAI HUROK

VIZUÁLIS TÁR TÉRIVÁZLATTÖMB

ARTIKULÁCIÓS HUROK

FONOLÓGIAI TÁR

TÉRI-VIZUÁLISVÁZLATTÖMB

4

is szokták a munkamemóriát a prefrontális kéreg működéséhez kötni. Modern képalkotó

eljárásokkal megnövekedett aktivitást találtak a Brodmann 6, 44, 9 és 46 területeken. A 6-os

terület nemcsak verbális és téri feladatok megoldása közben használjuk, hanem probléma

megoldás közben is aktivitást fedezhetünk fel itt, ezért ez a terület általános munkamemória-

műveletekhez lehet kötni. A Br 44-es területen leginkább verbális és numerikus feladatok

közben mutatható ki megnövekedett aktivitás, ezen kívül bal oldali lateralizáció is

kimutatható tehát a Broca területet érinti, ezen eredmények miatt szokták ezt a területet a

fonológiai folyamatokkal és a fonológiai feldolgozással összekapcsolni. Amikor olyan

műveleteket végzünk, amelyek a munkamemória tartalmát manipulálják, pl. N-et vissza

feladat, a Br 9 és 46-os területeken találunk megnövekedett aktivációt. A fonológiai tár a bal

parietális területekhez köthető, az artikulációs frissítés a bal prefrontális aktivációhoz, a Broca

területhez köthető. A téri-munkamemória műveletekhez a dorzolaterális prefrontális területek

kapcsolhatók. A magas munkamemória működést igénylő feladatoknál a 9/46 és 10-es

területek megnövekedett aktivációját találták. (Németh, Racsmány, Kónya, Pléh, 2000). A

modern képalkotó eljárások és sérülések vizsgálatából úgy tűnik a verbális munkamemória

működések a bal féltekéhez, a téri-vizuális munkamemória pedig a jobb féltekéhez köthető.

A központi végrehajtó működését különböző kísérleti helyzetekben tesztelték. Barch és

mtsai (1997) például folyamatos követési feladatban egyszerre variálták a feladat nehézségét

és a tárolási terhelést. A vizsgálat eredményeképpen azt találták, hogy a tárolási terhelés a bal

dorsolaterális (Br 9/46), bal inferior frontális (Br 6/44) és a bal posterior parietális területeken

volt aktivitásnövekedés. A jobb féltekén a frontális területeken (Br 44/45/47) találtak

aktivitásnövekedést a feladat nehézségének változtatása során. A központi végrehajtó

működésének és a frontális lebeny kapcsolatát támasztották alá a frontálissérültek vizsgálatai

is (Shimamura, 1995, ld. még Racsmány, 2003).

Agyterület Funkció

Br 6 Általános problémamegoldó(verbális + téri feladatok)

Br 44 Fonológiai folyamatok feldolgozása(verbális + numerikus feladatok)

Br 9, 46 Munkamemória tartalmának manipulálása

1.táblázat

Agyterületek és funkciói

5

Smith és Jonides is hasonló eredményeket kaptak, szerintük a munkamemória

komponenseinek működése az alábbi területekkel áll kapcsolatban: verbális munkamemória -

bal félteke Br 6, 40, 44; téri munkamemória - jobb félteke Br 7, 40, 47; végrehajtó funkciók -

Br 6, 9, 46 (Smith és Jonides, 1996)

Munkamemória

AgyterületekVerbális mm. Téri-vizuális mm. Központi végrehajtó

Bal féltekeBr 6,40,44

Jobb féltekeBr 7, 40,47 Br 6, 9, 46

2. táblázat

A munkamemória lokalizációja Smith és Jonides nyomán (1996)

Skizofrénia és munkamemória

A skizofrénia pszichózissal járó állapot, mely a valósággal való kapcsolat

megszakadásával, az észlelés és információfeldolgozás zavarával, valamint a környezeti

ingerekre adott reakciók módosulásával jellemezhető.

Egyre több kutatási eredmény szerint a skizofréniában a munkamemória valamennyi

komponense károsodik (ld. Keefe 2000). A verbális munkamemória sérülésére utalnak azok a

vizsgálatok melyekben sikerült kimutatni, hogy a skizofrének rosszabbul teljesítenek

számterjedelem tesztben, mint az egészséges személyek (Park és Holzman 1992; Stratta és

mtsai. 1997). A skizofrén személyek a fordított számterjedelem tesztben még nagyobb

teljesítmény csökkenést mutattak, ami a végrehajtó rendszer károsodására utal (Morice és

Delahunty 1996). Ezen kívül vizsgálatoknak sikerült kimutatniuk a téri komponens

károsodását is (pl. Carter et al., 1996, ld. bővebben Racsmány, 2003).

Conklin és munkatársai számterjedelem teszteket vettek fel skizofrén betegekkel, azok

elsőfokú rokonaival és kontroll személyekkel. A skizofrének hozzátartozói nem mutattak

romlást a verbális munkamemóriát terhelő számterjedelem tesztben, viszont a fordított

számterjedelem tesztben, mely a végrehajtó funkciókat érinti, rosszabb teljesítményt

produkáltak, mint a kontroll személyek. A skizofrén személyek mindkét számterjedelem

tesztben rosszabb eredményeket értek el, mind az elsőfokú hozzátartozókhoz, mind a

kontrollszemélyekhez viszonyítva (Conklin et al., 2000).

Számos vizsgálat kimutatta a végrehajtó működések zavarát a skizofréniában, e

mögött egyes kutatók szerint a prefrontális kéreg zavara áll. Az emlékezeti gátlást vizsgálva

6

Racsmány és Szendi arra a következtetésre jutottak, hogy a skizofrén betegeknek nehézséget

okoz intencionálisan gátlás alá helyezni a munkamemóriájuk aktuális tartalmát, viszont az

automatikus emlékezeti gátlás normális szinten működik (Racsmány & Szendi 2000).

Lee és Park arra kereste a választ, hogy hosszabb késleltetés nagyobb munkamemória

deficitettel jár-e. Az eredmények alapján az 1 másodpercet meghaladó késleltetés nem okoz

teljesítménybeli eltérést skizofrén és kontroll csoport között. Tehát a skizofrén betegekre a

kódolást és a megtartás korai szakaszát egyaránt érintő modalitásfüggetlen munkamemória

deficit jellemző (Lee és Park; 2005).

Kutatásunkkal azt kívántunk vizsgálni, hogyan módosulnak a munkamemória funkciók

skizofrén pácienseknél. Hipotézisünk az, hogy a munkamemória minden komponense

károsodást mutat (Keefe, 2000). Ezen kívül feltételeztük a végrehajtó funkciók gátlását,

melyek komplexebb feladatok végzésekor nagyobb teljesítményromlást eredményezhetnek a

skizofrén csoportban (Szendi és Racsmány, 2000). Neuropszichológiai tesztek segítségével

végeztünk méréseket, a skizofrén és egészséges csoporttal számterjedelem tesztet, fordított

számterjedelem tesztet, betű és szemantikus fluencia tesztet, hallási mondatterjedelem tesztet,

Stroop-tesztet és Corsi kockákat vettünk fel. A kapott eredményeket a Baddeley-féle

munkamemória modell keretei közé illesztettük, hogy így a munkamemória károsodását

komponenseire bontva tudjuk megfigyelni. A kutatásunk során kapott eredmények segítséget

nyújthatnak a differenciáldiagnózisban.

Módszerek

Résztvevők

A vizsgálatban résztvevő skizofrén személyek a Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai

Klinika páciensei voltak, valamennyien a kezelőorvosuk diagnózisa alapján kerültek a

mintába. A tesztfelvételt etikai bizottság bírálta el. Etikai engedély: Szegedi

Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvos- és Gyógyszertudományi Centrum 2087,

regionális humán orvosbiológiai kutatásetikai bizottsága ikt. szám 67/2005 (megújítva).

Ebben a csoportban 33-an voltak, az átlag életkor 40,18 év. A csoportban 13 férfi (38,2 %),

és 20 nő (58,2 %) volt. A csoport 82,4 %-a jobb kezes volt. A csoportban az iskolázottság

átlaga 11,82 év volt. A skizofrén páciensek a vizsgálat ideje alatt tüneteket nem produkáltak.

A betegek a következő gyógyszereket kapták:

7

ANTIPSZICHOTIKUMOK ANTIDEPRESSZÁNSOK ANXIOLÍTIKUM FÁZISPROF.

amisulprid paroxetin alprazolam valproatcisordinol venlafaxine clonazepamaripiprazol reboxetinclozapin mirtazapinquetiapin

risperidonehaloperidol

zotepinolanzapin

3. táblázat

Alkalmazott gyógyszerek

A vizsgálatban még egészséges kontroll személyek vettek részt. A mintába úgy igyekeztünk

embereket keresni, hogy koruk és iskolázottságuk illeszkedjen a skizofrén csoporthoz. Ebben

a csoportban 10-en voltak, az átlagéletkor 41,9 év. A csoportban 7 nő és 3 férfi volt, mindenki

jobb kezes. A csoportban az iskolázottság átlaga 13,8 év volt.

Eszközök - Eljárás

A skizofrén személyekkel a Szegedi Tudomány Egyetem Pszichiátriai Klinika

egyik termében vettük fel a teszteket. Hat vizsgálatvezető, egymást váltva, vette fel az

adatokat, egyszerre mindig ketten voltak a szobában egy pácienssel. Egy adatfelvétel kb. 1

óráig tartott, melynek során hétféle tesztet vettünk fel a személyekkel: számterjedelem,

fordított számterjedelem, betű fluencia (három különböző betűvel), szemantikus fluencia ( két

különböző kategóriával), Stroop teszt, Corsi kockák és hallási mondatterjedelem teszt

(listening span). A kontroll személyekkel két vizsgálatvezető vette fel ugyanezeket a teszteket

otthonaikban.

A számterjedelem teszt 3-9 elemig terjed, minden terjedelem négy számsorozatból áll.

A vizsgálatvezető által elhangzott számjegyeket mindig 1 másodperces szünet követi. A

kísérleti személyeknek először a három elemet tartalmazó számsorozat legalább két próbáján

kell jól teljesítenie, hogy a feladat további részében eggyel növelhessük az elhangzott elemek

számát. A számokat ugyanolyan sorrendjében kellett a megismételniük, ahogy hallották, a

kihagyott és felcserélt számok is egyaránt hibásnak számítanak. A személy végső

számterjedelem értékét az a sorozathosszúság jelöli ki, amelyikből még legalább két

számsorozatot pontosan ismétel meg. Példa: 4-6-9, helyes válasz 4-6-9.

8

A fordított számterjedelem teszt során a kísérletvezető ugyanígy egyenként olvasta fel

a számokat, egy másodperces szünetet tartva minden szám után, de ennél a feladatnál a

vizsgálati személynek fordított sorrendben kellet a hallott számokat visszamondania. A

kihagyott és a felcserélt számok egyaránt hibásnak számítottak. Egy számsorozatban négy

próba volt, ebből legalább kettőt kellett helyesen teljesítenie a személynek. A legutolsó még

helyesen visszamondott számsorozat értéke adta a fordított számterjedelem értékét. Példa: 5-

8-2, a helyes válasz 2-8-5

A betű fluencia feladatoknál a vizsgálati személyeknek 1 perc alatt kellett a megadott

betűvel szavakat mondaniuk. A megismételt és az eltérő betűvel mondott szavak hibának

számítottak, továbbá nem lehetett személy- és helységnevet mondani. A teszt értéke az egy

perc alatt elmondott érvényes szavak száma lett. A tesztet három különböző betűvel vettük

fel: „k”, „t” illetve „s” betűvel.

A szemantikus fluencia feladatnál a pácienst arra kértük, hogy egy perc alatt mondjon

annyi állatnevet, amennyi csak eszébe jut. Hibának számított a megismételt állatnév, illetve ha

nem állatot mondott. A teszt értékét az egy perc alatt helyesen mondott állatok száma adta. A

másik szemantikus fluencia feladatnál az előzőhöz hasonlóan a személyt arra kértük, hogy

egy perc alatt mondjon annyi árut, amit egy élelmiszerboltban meg lehet vásárolni, amennyi

csak eszébe jut. Hibának számított, ha egy terméket megismételt, illetve ha más kategóriába

tartozó elemet produkált. A teszt értékét az egy perc alatt helyesen mondott termékek adták.

A hallási mondatterjedelem teszt a Daneman és Carpenter (1980) által kidolgozott

olvasási terjedelem (reading span) feladat hallás utáni változata, melynek magyar nyelvre

kidolgozott változatát használtuk (Janacsek, K, Mészáros T., Tánczos, T., & Németh, D.

2006). A vizsgálatvezető mondatokat olvas fel, melyekről a vizsgálati személynek egyesével

el kell döntenie, igaz vagy hamis állítást tartalmaz, majd a mondatok utolsó szavait vissza kell

mondania. Az elhangzott mondatok száma kettőtől nyolcig nőhet. Példa: „Egy iskolás gyerek

táskájában sok a füzet. -igaz; A négy lábú madarak közé tartozik a veréb. -hamis. Helyes

válasz: füzet, veréb.

A téri-vizuális vázlattömb vizsgálatára Corsi kockákat használtunk. A kilenc elemet

tartalmazó táblán egyesével mutattuk be az elemeket egy másodperces késleltetéssel. Ha a

négy bemutatott sorozatból kettőt hibátlanul meg tud ismételni, a következő bemutatandó

sorozat számát eggyel megnöveljük, egészen addig, míg a teljesítménye kettő helyesen

megismételt sorozat alá csökken.

A Stroop-tesztet számítógéppel vettük fel a vizsgálati személyekkel. Az instrukciót a

vizsgálatvezető szóban adta meg. A vizsgálat egy próbával kezdődött, amit addig lehetett

9

gyakorolni, amíg a személy biztosan megértette a feladatot. A teszt három részfeladatból állt.

Az első esetben a képernyőn színes X karakterek jelennek meg (piros, sárga, kék, zöld). A

személynek olyan színű billentyűt kell megnyomnia, amilyen színű x-eket látott, pl. ha piros

x-ek jelentek meg, akkor a helyes válasz a piros gomb, az ettől különböző színű gomb

lenyomása hibának számít. A második esetben fekete betűkkel felvillanó színnevet látott, erre

a szín jelentésének megfelelő billentyűlenyomással kellett válaszolni, pl. fekete betűkkel az

van kiírva, hogy sárga, akkor a sárga billentyűt kell lenyomni. Stroop-esetben a képernyőn

megjelenik egy színnév, ami a színnévvel nem megegyező színnel van leírva, ilyen esetben az

olyan színű gombot kell lenyomnia a személynek, amilyen színű betűkkel van leírva a

színnév, tehát pl. ha zöld színnel van leírva az, hogy sárga, akkor a zöld gombot kell

lenyomni. A nem megfelelő színű gomb lenyomása minden esetben hibának számít.

Eredmények

A kutatás során a skizofrén csoport és a kontroll csoport eredményeit két mintás t-

próbával hasonlítottuk össze. A számterjedelem teszten a skizofrén csoport átlaga 5,53, a

kontroll csoporté pedig 6,40 lett. A két csoport között szignifikáns a különbség (t=-2,020,

df=40, p=0,05). A fordított számterjedelem teszt átlaga a skizofrén csoportban 3,69 lett, a

kontroll csoportban pedig 5,00, a különbség itt is szignifikáns (t=-2,802, df=40, p=0,008). A

hallási mondatterjedelem tesztben a skizofrén csoport átlaga 2,33, a kontroll csoporté pedig

4,15 lett. A különbség a két csoport között szignifikáns (t=-6,167, df=40, p<0,001). A Corsi

kocka teszt átlaga a skizofrén csoportban 4,22, a kontroll csoportban pedig 5,60 lett. A két

csoport eredményei között a különbség szignifikáns (t=-3,560, df=40, p=0,001).

10

2. ábra

Számterjedelem, fordított számterjedelem, hallási mondatterjedelem és Corsi kocka teszt eredményei

A kontroll személyek az összes betű fluencia feladatban szignifikánsan jobban

teljesítettek (t=-3,655, df=39, p=0,001). A szemantikus fluencia tesztekben is jobb eredmény

értek el a kontroll személyek: állatok mondásában az átlag 15,3 és 24,9 volt, a különbség

szignifikáns (t=-4,664, df=39, p<0,001). Élelmiszerbolt kategóriában is szignifikánsan több

terméket tudtak felsorolni az egészséges kontroll személyek (t=-4,169, df=39, p<0,001).

Stroop-helyzetben nem találtunk szignifikáns különbséget a két csoport között (t= 0,111,

df=34, p=0,913).

11

5,536,

4

**

3,69

5,2 **

2,33

4,09 ** 4,22

5,7 **

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

számterj. fordítottszámterj.

hallásimondatterj.

Corsi kocka

skizofrénkontroll

3.ábra

Fluencia tesztek eredményei

4. ábra

Stroop tesztek eredményei

12

11,03

19,25 **

9,48

16,95 **

8,94

16,05 **15,03

25,95 **

16,39

27 **

0

5

10

15

20

25

30

betű fluenciaK

betű fluenciaT

betű fluenciaS

szem.flu.állat

szem.flu.élelmiszer

skizofrén

kontroll

1,62

0,06

1,46

0,22

4,46 **

0,831,38 1,29

0

1

2

3

4

5

hiba 1 hiba 2 hiba 3 Stroop helyzet RI

skizofrén

kontroll

Az adatok feldolgozása során korrelációt is számítottunk. A skizofrén csoportban az

életkor negatívan korrelált a fordított számterjedelemmel (r=-0,416, p=0,01), a Corsi kockán

elért eredménnyel (r=-0,404, p=0,022), és a hallási mondatterjedelem tesztben elért

eredménnyel(r=-0,411, p=0,019). A kontroll csoportban azonban nem találtunk az életkor és a

tesztekben elért eredmények között korrelációt. A skizofrén csoportban az iskolázottság

pozitívan korrelált a hallási mondatterjedelem tesztben elért eredményekkel (r=0,417,

p=0,019). A kontroll csoportban viszont az életkor nem korrelált egyetlen másik változóval

sem. A skizofrén csoportban a számterjedelem teszt eredményei korreláltak a fordított

számterjedelem (r=0,418, p=0,017), a hallási mondatterjedelem teszt (r=0,401, p=0,025) és a

Corsi kockák eredményeivel (r=0,452, p=0,011). A fordított számterjedelem teszt eredményei

a skizofrén csoportban korreláltak a számterjedelem teszt (r=0,418, p=0,017) és a Corsi

kockák teszt (r= 0,530, p=0,002) eredményeivel. A hallási mondatterjedelem teszten elért

eredmények korreláltak a következő teszteken elért eredményekkel: Corsi kockák (r=0,618,

p<0,01), az összes betű fluencia (r=0,549, p=0,002), a szemantikus fluencia állatok (r=0,472,

p=0,008) és élelmiszerbolt (r=0,039, p=0,033). A betű fluencia tesztekben való teljesítmény

erősen együtt járt a szemantikus fluencia tesztekben elért eredményekkel. Az egészséges

kontroll személyek esetében a számterjedelem korrelált a fordított számterjedelemmel

(r=0,791, p=0,006) és a Corsi kockán elért eredményekkel (r=0,691, p=0,027). A fordított

számterjedelem a hallási mondatterjedelem teszt (r=0,735, p=0,015) és a Corsi kockák

(r=0,776, p=0,008) eredményeivel is korrelált.

Megvitatás

Tudományos kutatások igazolták a prefrontális területek jelentőségét a munkamemória

feladatok megoldása során. A skizofrének esetében tapasztalt munkamemória deficit ebből

következően utalhat a prefrontális régiók sérülésére. Kutatásunk során arra kerestük a választ,

miben nyilvánul meg a skizofrén és egészséges személyek közötti munkamemória

teljesítménybeli különbség. Neuropszichológiai tesztek alkalmazásával kívántuk a

munkamemóriabeli eltéréseket feltérképezni.

Statisztikai konzultáció után a teszteken elért eredményeket t érték (abszolút értéke)

szerint növekvő sorrendbe rendeztük. Tehát a táblázatban a számterjedelem teszttől lefelé

haladva egyre nagyobb különbséget tapasztaltunk a két csoport között, a különböző

feladatokban elért eredmények alapján. (lásd. 4. táblázat)

13

Csökkent teljesítmény(t érték szerint rendezve)

Érintett komponens

Számterjedelem Fonológiai hurok

Stroop teszt Központi végrehajtó

Fordított számterjedelem Fonológiai hurok, központi végrehajtó

Corsi kockák Téri-vizuális vázlattömb

Fluencia feladatok Központi végrehajtó, szemantikus rendszer

Hallási mondatterjedelem Fonológiai hurok, központi végrehajtó

4. táblázat

Eredmények t érték szerint

A számterjedelem teszt csak a fonológiai hurkot terheli, ezért egyszerűbb feladatnak

tekinthető. Szignifikáns különbséget tapasztaltunk a két csoport között, viszont a t érték itt

volt a legkisebb. Ezen eredmény alapján arra tudunk következtetni, hogy a verbális

munkamemória károsodott skizofréniában, mely a bal parietális, bal prefrontális valamint a

Broca-mező környéki károsodással lehet kapcsolatban.

A Stroop tesztben mindhárom helyzetben a skizofrén személyek többet hibáztak,

azonban csak a Stroop helyzetben tapasztalt különbség szignifikáns. A skizofrén

személyeknek mindhárom helyzetben több időt vett igénybe a feladat megoldása, mint a

kontroll személyeknek.

A fordított számterjedelem teszt komplexebb problémát vet fel, mivel verbális

munkamemória mellett a központi végrehajtót is terheli. A két csoport között itt is

szignifikáns különbséget találtunk.

A Corsi kockákat hagyományosan a téri-vizuális vázlattömb vizsgálatára szokták

alkalmazni, azonban kutatási tapasztalatok alapján azt mondhatjuk, hogy ez ennél

bonyolultabb, mivel a végrehajtó funkciókat is igénybe vesz. Az itt tapasztalt teljesítmény

csökkenés dorzolaterlis-prefrontális területek érintettségére utal.

A fluencia feladatok a végrehajtó funkciók vizsgálatára szolgálnak. A betű fluencia

feladat a frontál lebeny aktivitását igényli, mivel a szavak keresésénél különböző kategóriák

14

között kell váltani. Mivel ebben a tesztben a skizofrén páciensek gyengébben teljesítettek,

mint a kontroll személyek, ezért náluk a frontál lebeny károsodására következtethetünk. A

szemantikus fluencia feladat inkább a temporális lebeny működéséhez köthető, ennek a

területnek a károsodására utalhat, hogy a skizofrén személyek szignifikánsan rosszabbul

teljesítettek ebben a feladatban.

A hallási mondatterjedelem teszt a fonológiai hurkot és a központi végrehajtót is

igénybe veszi, és a csoportok között tapasztalt szignifikáns különbségek éppen ezért ezen

rendszerek diszfunkciójára utalhatnak. Ez volt a legkomplexebb feladatunk és a két csoport

között is itt találtuk a legnagyobb különbséget.

A korreláció vizsgálat eredményei közül kiemelendő, hogy a skizofrén személyeknél

nagy jelentőséggel bír az életkor, mivel annak növekedésével romlást tapasztaltunk a fordított

számterjedelem teszt, a Corsi kockák és a hallási mondatterjedelem teszten elért

teljesítményben, azonban a kontroll csoportban az életkornak nem volt ilyen hatása. Ez arra

utalhat, hogy skizofrén személyeknél a kor előrehaladtával a munkamemória deficit

erősödhet.

Eredményeink alapján arra a következetésre jutottunk, hogy a Baddeley-féle

munkamemória modell minden komponense károsodást mutat a skizofréniában, mivel a

fonológiai hurkot, a téri-vizuális vázlattömböt és a központi végrehajtót vizsgáló

neuropszichológiai tesztekkel mért teljesítményük szignifikánsan gyengébb volt, mint az

egészséges kontroll személyeké. Továbbá az egyszerűbb feladatokhoz képest a komplexebb

végrehajtó funkciókat mérő feladatokban nagyobb teljesítményromlást tapasztaltunk.

15

Hivatkozások

Andreasen, N. C., Hoffman, R. E. & Grove W. M. (1985). Mapping abnormailities in

language and cognition. In M. Alpert (Ed.), Controversises in schizophrenia:

Changes and constancies. New York: Guilford.

Atkinson, R. C. & Shiffrin, R. M. (1968). Human Memory: A proposed system and its control

processes. In: Spence, K. W. (Ed.) The psychology of learning and motivation:

advances in research and theory, vol. 2, Academic Press, New York, 89-195.

Baddely, A. D. (1966) Short-term memory for word sequences as a function of acoustic,

semantic, and formal similarity. Quaterly Journal of Experimental Psychology, 18,

362-365

Baddeley, A. D. & Hitch, G. (1974). Working memory. In G. A. Bower (Ed.) Recent

advances in learning and motivation. New York, Academic Press; Vol. 8.

Baddeley, A. (1992). Working memory. Science 255, 556-9.

Baddeley A.(2003). Az emberi emlékezet. Budapest: Osiris Kiadó

Barbas, H. (2000). Connections underlying the synthesis of cognition, memory, and emotion

in primate prefontal cortex. Brain. Bull 52, 319-330.

Bassett A. S. (1992). Chromosomal aberrations and schizophrenia: Autosomes. Brit. J.

Psychiat., 161, 323-334.

Bernman, K. F. & Weinberger, D. R. (1999). Neuroimaging studies of schizophrenia. In

Charney, D. S., Nestler, E., Bunney, B. S. (eds) (1999). Neurobiology of Mental

Illness. Oxford, Oxford University Press, 246-257.

Bremner, J. D., Vythilingam, M., Vermetten, E., Nazeer, A., Adil, J., Kahan, S., Staib, L. H.

& Charney, D. S. (2002). Reduced volume of orbitofrontal cortex in major

depression. Biological Psychiatry 51, 273-279.

Cannon, T. D. & Marco, E. (1994). Structural brain abnormalities as indicators of

vulnerability to schizophrenia. Schizo. Bull., 20(1), 89-102.

Carbahan, H., Elliott, D. & Velamoor, V. R. (1996). Influence of object size on prehension in

leukotomized and unleukotomized individuals in schizophrenia. J Clin. Exp.

Neuropsychol., 18(1), 136-147.

Carter, C., Robertson et al. (1996). Spatial working memory deficits and their relationship to

negative symptoms in unmedicated schizophrenia patients. Biol Psych 40, 930-932.

16

Chemerinski, E., Nopoulos, P. C., Crespo-Facorro, B., Andreasen, N. C. & Magnotta, V.

(2002). Morphology of the ventral frontal cortex in schizophrenia: relationships with

social dysfunction. Biological Psychiatry 52, 1-8.

Comer, R. J. (2000). A lélek betegségei. Budapest, Osiris

Conklin H. M., Clayton, B. S., Curtis, E., Katsanis, J. & William, G. I. (2000). Verbal

working memory impairment in schizophrenia patients and their first-degree

relatives: evidence from the digit span task. Am. J. Psychiatry 157, 275-277.

Conrad, R. & Hull, A. J. (1964). Information acoustic confusion and memory span. British

Journal of Psychology, 55, 429-432.

Crow, T. J. (1995). Brain changes and negative symptoms in schizophrenia. 9th World

Congress of psychiatry (1993, Rio de Janeiro, Brazil). Psychopathology, 28(1), 18-

21.

Daneman, M. & Carpenter, P. A. (1980). Individual differences in working memory and

reading. Journal of Verbal Learning and Verbal Behavior, 19, 450-466.

Dixon, L. B., Lehman, A. F. & Levine, J. (1995). Conventional antipsychotic medications for

schizophrenia. Schizo. Bull. 21(4), 567-577.

Eaves, L., Schultz, S. C., et al. (1988). Genetics, immunology, and virology. Schizo. Bull.,

14(3), 365-382.

Goldman-Rakic, P. S. (1987). Circuitry of primate prefrontal cortex and regulation of

behavior by represantational memory. In F. Plum (Ed.) Handbook of Psychology.

The nervus system. Higher function of the brain, 373-417. American Psychological

Society. Bethesda, MD.

Gottesman, I. I. (1991). Schizophrenia genesis. New York: W. H. Freeman.

Iversen, L. L. (1975). Dopamine receptors sin the brain. Science, 188, 1084-1089.

Janacsek, K., Mészáros, T., Tánczos, T., Németh D. (2006). A Hallási Mondatterjedelem

Teszt. Magyar Pszichológiai Társaság XVII. Országos Tudományos Nagygyűlése,

Budapest, 2006.

Keefe, R. S. E. (2000). Working memory dysfunction in schizophrenia. In Sharma, T. &

Harvey, P. (Eds.) Cognition is schizophrenia: Impairments, importance and

treatment strategies. Oxford, Oxford University Press.

Kendler, K. S. & Diehl, S. R. (1993). The genetics of schizophrenia: A current, genetic-

epidemiologic perspective. Schizo. Bull., 19, 261-285.

Kéri, Sz. & Janka, Z. (2001). Kognitív és pszichofiziológiai zavarok szkizofréniában. Magyar

Pszichol. Szemle 56, 135-184.

17

Kéri, Sz. & Janka, Z. (2003) A szkizofrénia diszkonnekciós elmélete. In Pléh Cs., Kovács

Gy.& Gulyás B. (szerk.). Kognitív idegtudomány. Budapest: Osiris Kiadó

Lee, J., &Park, S. (2005). Working memory Impairments in schizophreina: A meta-analysis.

Journal of Abnormal Psychology, 144(4), 599-611.

Manoach, D. S., Gollub, R. L., Benson, E. S. et al. (2000). Schizophrenic subjects show

aberrant fMRI activation of dorsolateral prefrontal cortex and basal ganglia during

working memory performance. Biol. Psychiatry 48, 99-109.

McGuffin, P., Sargeant, M., Hett, G., Tidmarsh, S., Whatley, S. & Marchbanks, R. M. (1990).

Exclusion of schizophrenia susceptibility gene from the chromosome 5q11-q13

region. New date and reanalysis of previous reports. American Journal of Human

Genetics, 47, 524-535.

Morice R. & Delahunty, A. (1996). Frontal/executive impairments in schizophrenia.

Schizophrenia Bull 22, 125-137.

Négyessy, L. (2003). Munkamemória a prefrontális kéregben. In. Pléh Cs., Kovács Gy.&

Gulyás B. (szerk.). Kognitív idegtudomány. Budapest: Osiris Kiadó

Németh, D. (2006). A nyelvi folyamatok és az emlékezeti rendszerek kapcsolata. Budapest:

Akadémiai Kiadó

Németh D., Racsmány M., Kónya A. & Pléh Cs. (2000). A munkamemória-kapacitás

mérőeljárásai és jelentőségük a neuropszichológiai diagnosztikában. Magyar

Pszichológiai Szemle, 4. szám 403-416

Németh D., Ivády R. E., Miháltz M., Krajcsi A. & Pléh Cs. (2006). A verbális munkamemória

és a morfológiai komplexitás. Magyar Pszichológiai Szemle, 2. szám 265-298.

Park, S. & Holzman, P. S. (1992). Schizophrenics show working memory deficits. Arch Gen

Psych, 49, 975-982.

Paus, T. (2001). Primate anterior cingulate cortex: where motor control, drive and cognition

interface. Nature Rev. Neuroci 2, 417-424.

Racsmány M.& Szendi I.(2000). „Ne gondolj a fehér medvére!” Az emlékezeti gátlás

neuropiszchológiája. Magyar Pszichológiai Szemle, 4. szám 417-433.

Racsmány, M. (2003). Az emlékezet kognitív neuropszichológiája. In. Pléh Cs., Kovács Gy.&

Gulyás B. (szerk.). Kognitív idegtudomány. Budapest: Osiris Kiadó

Racsmány M., Lukács Á., Németh D. & Pléh Cs. (2005). A verbális munkamemória magyar

nyelvű vizsgálóeljárásai. Magyar Pszichológiai Szemle, 2. szám

Salamé, P. & Baddeley, A. D. (1987). Noise unattended speech and short-term memory.

Ergonomics, 30, 1185-1193.

18

Salamé, P. & Baddeley, A. D. (1989). Effects of background music on phonological short-

term memory. Quarterly Journal of Experimental Psychology, 41A, 107-122.

Saunders, R. C., Kolachana, B., Bachevalier, J. & Weinberger, D. R. (1998). Neonatal lesions

of the medial temporal lobe disrupt prefrontal cortical regulation of striatal

dopamine. Nature 393, 169-171.

Shimamura, A. P. (1995). Memory and frontal lobe function. In Gazanigga, M. (Ed.): The

cognitive neurosciences. MIT Press, 803-813.

Smith, E. E., Jonides, J. & Koeppe R. A. (1996). Dissociating verbal and spatial working

memory using PET. Cer Cortex 6, 11-20.

Stratta, P., Daneluzzo, E et al. (1997). Is Wisconsin Card Sorting Task performance related to

„working memory” capacity? Schizophrenia Res 27, 11-19.

Szendi, I. et al. (2005). Correlations between clinical symptons, working memory functions

and structural brain abnormalities in men with schizophrenia. Psychiatry Research:

Neuroimaging 147 (2006), 47-55.

19

Köszönetnyilvánítás

Szeretnénk megköszönni témavezetőknek, Dr. Németh Dezsőnek a sok segítséget és időt, melyet ránk

fordított. Köszönjük tanárunknak, Racsmány Mihálynak a kutatásban való részvételt. Köszönettel

tartozunk Dr. Horváth Szatmárnak a kutatásban való segítségért és a Szegedi Tudományegyetem

Pszichiátriai Klinikájának a vizsgálat lebonyolításában való támogatásért. Az adatok felvételében és

feldolgozásában nyújtott segítséget köszönjük Csábi Eszternek, Dávidné Simon Máriának, Petró

Katának, Tánczos Tímeának valamint Janacsek Karolinának. Köszönjük az SZTE-BTK Pszichológia

Tanszék támogatását.

20

MELLÉKLETEK

1. melléklet

21

A hallási mondatterjedelem teszt

Számterjedelmi teszt

3 5-8-2

6-9-4

1-4-8

2-7-6

4 6-4-3-9

7-2-8-6

9-6-2-5

7-5-9-1

5 4-2-6-3-1

7-5-8-3-6

6-3-7-8-1

9-6-2-7-1

6 6-1-9-2-7-3

3-9-2-4-8-5

6-1-8-4-9-5

1-5-8-4-2-9

7 5-9-1-3-8-2-4

4-1-2-9-3-8-6

6-5-1-8-4-9-2

1-4-2-5-3-8-6

8 5-8-4-9-2-6-1-7

3-7-2-9-5-1-8-4

5-9-1-6-8-3-4-2

7-2-5-3-4-9-1-8

9 3-7-5-8-6-2-9-1-4

7-1-3-9-4-2-5-6-8

8-1-3-7-6-2-5-9-4

2-9-5-1-7-3-4-6-8

2. melléklet

22

Számterjedelmi teszt

Fordított számterjedelmi teszt

3 1-8-4

7-8-1

9-7-1

2-5-9

4 6-2-3-8

7-9-8-6

1-6-2-5

9-4-2-1

5 6-5-7-3-2

3-5-9-4-8

6-2-7-3-1

5-6-3-9-4

6 6-1-8-4-5-3

3-9-2-4-8-7

7-1-8-3-9-5

2-7-5-4-3-1

7 9-5-7-1-2-6-8

1-4-9-7-8-3-6

5-6-3-1-9-4-2

7-4-1-8-3-5-6

8 8-5-9-1-2-4-6-7

2-7-3-9-8-1-5-4

1-9-5-3-8-6-4-2

3-2-7-5-4-1-9-8

9 8-7-5-2-9-3-6-4-1

3-1-7-9-5-2-4-8-6

3-1-8-5-6-2-9-7-4

2-9-1-5-3-7-4-6-8

3. melléklet

23

Fordított számterjedelem teszt

24