A szarvasmarha viselkedése

Tóthné Maros KatalinSZIE Alkalmazott Etológia Tanszék

Származás• ıstulok (B. primigenius)

nagytestő, É-i félteke, ligetes erdık(erıs szexuális dimorfizmus)Európa, É-Afrika, Ázsia

• Domesztikáció :- 8-9 000 éve, több területen egyszerre, egymástól függetlenül (Ny-Ázsia, Afrika, Kína, India), Európába Közel-Keletrıl jutott eljelentıs méretcsökkenés

- Európában 1627-ben pusztult ki (Lengyelország), élıhely, vadászat- hús, tej, igavonás (ló elıtt)

• Legközelebbi szarvasmarha rokonok:

- vad jak – házi jak, Tibet, K. Ázsia

- banteng – bali marha, Burma, Thaiföld

- gaur – gayal, Hátsó India

Bali marha (Bos javanicus domesticus)

İse: banteng (Bos javanicus)

- háziasítás: K.e. 3500 körül, Dél-Kelet Ázsia- Bali szigetén fı házimarha

- háziasított változat: kisebb testméret, kisebb, vékonyabb szarvak2n=60 (mint a szmarhának), félénk, könnyen megriad- tehén-borjú kötıdés gyengébb, mint a szarvasmarhánál(könnyebben „elveszíti a borját”; ragadozó, más tehénhez csapódik)Indonéziában találhatók meg nagyobb számban

kis területeken való munkára alkalmas,rizsföldeken dolgoznakkönnyen betaníthatóházi marhával keresztezhetı(hibrid bika steril)

Gayal vagy mitán (Bos (gaurus) frontalis)

İs: gaur (Bos gaurus gaurus),

legnagyobb vadmarhafaj (bika 1 tonna)

- háziasítás: nincs róla adat- vad ısnél kisebb a háziasított változat- erıs testfelépítés, 2n=58

- hegyvidéki erdıségek állata- kisebb csoportjait egy bika vezeti - szabadban tartják, sóval csalogatja „haza” a gazda- presztízs értékő, áldozati állat- nincs tudatos tenyésztés- fejés, igavonás nem jelentıs

Szarvasmarha alfajok• Zebu (B. indicus)

(ıs: B. primigenius namadicus - India)- trópusok, szubtrópus- zsírpúp, nagy lógó fülek- vegyes hasznosítás, igavonás,

trágya, extenzív tartás

• Szarvasmarha (B. taurus) (ıs: B. primigenius primigenius - Európa)- egész világon elterjedt- tejelı és hús-fajták, intenzív

tartás- gond nélkül keresztezhetık

Fajták• Fajták feltételezett száma

- 1041 fajta – ebbıl 217 ritka

• Jellemzı viselkedésbeli eltérések - borjak korai elválasztásra való érzékenysége eltérı(tejelı vs. hús fajták)

- tehén temperamentumafejés alatt: zebu > holsteinkifutóban: angus > hereford)

- bikák temperamentuma (tejelı fajták agresszívebbek)

Borjú jelenléte, genitális stimuláció

Érzékszervek• Látás

- 320°-os szögben lát- gyenge látásélesség (emberi 1/20-a)- nagy mozgásérzékenység- van színlátása – dikromatikus(sárgászöld, kékes-lila)- egyenletes megvilágítás, sötét helyre nem szívesen mennek be

• Szaglás-ízérzékelés- emberénél jobb- feromonok- ízlelıszemölcsök száma ember: 9 000

borjú: 25 000• Hallás

- hallás 23 – 37 000Hz között(ember: 20 - 20 000Hz)- 8 kHz legérzékenyebb- hirtelen zaj – stressz forrás

(rádió szóljon az istállóban)

Kommunikáció

• Információ átadás az egyedek között

• Vizuális-pózok:

pl. fejtartás-szándék,

ugráló tehenek-ivarzás

• Hangjel:

11 hangjel (camarque)

izgatottság-hangerı

• Illatjel:

sok illatmirigy-fontos!

• Taktilis:

kölcsönös tisztogatás

(kötıdés erısítése- szívritmus csökkenés!)

szexuális viselkedés (udvarlás)

Táplálkozási viselkedés• Legelés

- napi 8-10 óra- 3 fı idıszak (hajnal, naplemente, éjféltájt) - legelési képesség fajtajelleg:(Brown Swiss - Holstein) - szociális erısítés szerepe

(domináns tehén)

• Kérıdzés- napi 4-9 óra (15-20 per.) - nyugodt hely- fekvés (65-80%)!- 2-3 hetes kortól, jellegzetes mintázata 6 hónapos korra alakul ki

• Ivás- naponta átlag 4x (távoli itató:1x)- felszívja a vizet- tejelıknek folyamatosan!

Területhasználat I.• Lakóterület (home range)

- tehenek-bikák külön

(félvad állományokban)

- bikák territoriális viselkedése (4 évestıl)

• Mozgásigény

- veleszületett motiváció a mozgásra

- szabadban napi 3-5 km vonulás (vezetı-követı vis.)

- kötött tartásban – izületi és pataproblémák sőrősödése (állatvédelmi szempontok)

• Területhasználat korlátai

- vízforrás (max. 3-4 km-re mennek el)

- só

Területhasználat II.• Személyes távolság tejelı teheneknél

- fekvéskor 2-3 m

- legeléskor 4-10 m

- álláskor 4-8 m

Kötıdés, dominancia, fajta hatása

• Etetıtér

- min. 60cm vályú/egyed

- térelválasztó szerepe

• Férıhely

- agresszív interakciók

- fekvési idıtartam

- aktivitási idıtartam

• Alom

- szalma>matrac>homok>beton (kerülendı!)

(Bouissou, 1970)

Csoportszerkezet és rangsor• Csoporttípusok (félvad)

- tehéncsoport kb. 10 egyed (tehenek+borjaik)- agglegénycsoport kb. 3-4 egyed (fiatal bikák)- magányos bikák (idısebbek)- vegyes csoport (szaporodási idıszakban)

- szociális izoláció – stressz!

• Rangsor- funkció: erıforrás elosztás- tehenek között stabil- élén: idısebb, nagyobb testő állatok

• Vezetı-követı viselkedés

Agresszió• Megjelenés:

- 2 hetes kortól játékos összefejelések- 2 hónapostól valódi agresszív viselkedés

• Fokozatai:- fenyegetı fej és testtartás- fejjel odabökés- valódi harc (ritka),

ragsorban közelállók között• Bikák:

- 3 ill. 7-10 évesek (krit. 6 m)- tejelı fajták agresszívebbek

(genetika + nevelés hatása)• Borjas tehenek:

- borjú védelmezése, külterjes• Menekülés:

- szembenézve hátrálni

Szexuális magatartásformák• Bikák:

- 2 nappal a fıivarzás elıtt kiválasztja a tehenet

Jellemzı kulcsingerek a kopuláció kiváltásában:

- fordított U alak (tehénhátsó)

- szexferomonok (Flehmen,

vomero-nazális szerv)

- mellkasi mechanikai inger

- egymásra ugráló tehenek

• Tehenek – ivarzás jelei:

- nyugtalanság, (járkálás, bıgés,

farokemelgetés, agresszió)

- egymásraugrálás

- hátpúpozás (bikának)

(Hurnik et al., 1975)

Ellés és utódgondozás• Ellés elıtt

- a tehén félrevonul a csordától

- növényi takarás

- magasabban fekvı,

száraz terület (szabadban)

• Ellést követıen

- a tehén lenyalja a borjat és

elfogyasztja a placentát

- 1. héten: táplálkozási idıben

magára hagyja a borját,

napi 6-8 alk.-mal visszatér szoptatni

- 1. hét után kialakul az

anya-utód kötıdés, a páros

csatlakozik a csordához 24±921±2517±12Tehén feláll

33±1911±948±37Tehén megnyalja

261±129218±11481±52Elsıszopás

58±2173±7235±15Felállás (perc)

Tejelı2. lakt.

Tejelı1. lakt.

Hús marha

Borjúviselkedése

(Selman et al., 1970)

Egyedfejlıdés - a borjak viselkedése • Születés után

- 1 órán belül feláll (max. 4-5 óra) 2-3 órán belül szopik

- elsı 18 órán belül föcstej(ezután már jelentısen csökken a bélfal anyai antitest átengedı képessége)

• Elsı hét- „rejtızı” viselkedés- napi 6-8 szopás, kb. 1l tej/alk.- 8-10 perc szopás/alkalom- 3. – 5. naptól szálazgat

• Elválasztásig- 2-3 hetes kortól csoportokban

a borjak, sok játék, (ırtehén)- új borjú születéséig együtt

marad az anyjával (min. 9 hó)

Tejelı borjak• Az egyedi boxos tartás :

- korai elválasztás –anyai gondozás hiánya

- vödörbıl itatás –szopási motiváció megmarad

- ritka etetés –szopási motiváció marad

- szociális izoláció –szociális fejlıdés sérülése

- ingerszegény környezet –unatkozás

- mozgáshiány

( EU: 2007-tıl 8 hetes kor után tilos az egyedi boxos tartás)

Viselkedési problémák I.

• Sztereotíp nyelvöltögetés

Okok:- korai elválasztás, unalom- szilárd takarmány hiánya- 3-5 hónapos korban a legjellemzıbb

Hatások- szívritmus csökkenéssel jár (nyugtató hatású)- gyomorfekély ritkább a nyelvöltögetıknél

(Wiepkema et al. 1987)

életkor (hét)n

ye

lvö

ltö

ge

tés

se

c/4

5 p

erc

fekélyes

nincs gyomorfekély

Viselkedési problémák II.• A korai elválasztás és a vödörbıl

történı itatás egyéb hatásai (csoportos tartásnál is)

- álszopás: kiálló testrészek

rágcsálása, szopogatása (társaké)

- saját test sztereotíp

nyalogatása, rágása (sebek)

Kivédési lehetıségek

• dajka tehén (gyengébb tejelı)

• mőcumi, szopókás itató

•szopásgátló

Tejelı borjak elválasztása:

24 órás és 4 napos kor között javasolt

Viselkedési problémák III.• Lekötés és az idıszakos

takarmánymegvonás (R) hatásai fiatal és felnıtt állatokra:- karórágás- nyelvöltögetés

• Egyéb problémák:- ön- és kölcsönös szopás

(tehenek)

(Redbo et al., 1997)

R

ALAL

AL: ad libitumR :restricted

hétS

zte

reo

típ

iák g

yak

ori

ság

a

Kivédési lehetıségek

• Kötött tartásból kötetlen tartásba helyezés

• Legelıre helyezés

• Ad libitum takarmányozás

Ember-állat kapcsolat

• Ember, mint ragadozó• Ember, mint szociális társ (anya – érzékeny idıszakhoz kötött)• Ember, mint szociális társ (vezéregyed):

- ember beilleszkedik a csoportba, rangsor élére áll

- Fulani marhák (Nigéria)- a pásztor beilleszkedik a marhák szociális csoportjába

- agresszióval a rangsor élére kerül- verekedıket szétválasztja- kötıdést alakít ki, közöttük gyalogol, vakargatja, simogatja ıket

(Krohn et al, 2001)

Em

ber

meg

kö

zelíté

se (

late

ncia

)

Különbözı életkorú borjak borjak Napi 3X kezelés: etetés, simogatás (kb. 8-10perc/alkalom)Teszt: késıbbi életkorban

Ember, mint szociális társ (anya – érzékeny idıszakhoz kötött)

Ember, mint szociális társ (anya – érzékeny idıszakhoz kötött)a tehén jelenlétének hatása

0/0 0/E T/0 T/E(1-4)

1-4 napos borjak (ill. 5-8 napos az utolsó csop)Napi 3X kezelés: etetés, simogatás (kb. 8-10perc/alkalom)

Em

ber

meg

kö

zelíté

se (

late

ncia

)

T(1-4)/E(5-8)

Ember-állat kapcsolat

• Menekülési távolság – ezen belül nem engedik az embert külterjesen tartott tehenek: akár 50 m is lehetistállózott marhák: 2-8 m, de lehet ennél kisebb is

• Tereléskor – a menekülési távolság határán járva lehet a legjobban mozgatni az állatokat

• Ha az ember megsérti az állat személyes terét – megfordulva átrohanhat rajta

• Szociális izoláció – komoly stressz forrás, vizuális kontaktus

vakfolt

egyensúlyi pont

menekülési zóna határa

terelési pozíciózónán belül

zónán kívül,

nincs mozgatás

A menekülési zóna méretét csökkentı:- gyakori kontaktus a gondozókkal- nyugodt környezet- pozitív tapasztalatok

A szarvasmarhák terelése:

Hol a zóna határa?

• Az állatok felé sétálva távolról- amíg a menekülési zónán kívül vagyunk: felénk fordul

- amikor a zónán belül lépünk:elfordul és elsétál

Ember-állat kapcsolat

• Vizsgálata:

- megközelítés-, elkerülés tesztek

- felismerés

• Gondozó:

- személye nagymértékben

befolyásolhatja a tejtermelést,

tejleadást (15-20%-os eltérések)

- magabiztos, csendes, tartózkodó

introvertált az ideális személy

• A kapcsolat kiépítése:

- minél fiatalabb korban

(borjú 1-4 napos korában)

- sokat kell beszélni az állatokhoz

- simogatás, vakargatás

Tejelı tehenek – húsfajtákÁllatvédelmi kérdések

• Húshasznú:

- 8-10 l tej/nap

- borjú 4-6 szopás/nap

- max. 2 l tej a tıgyében

- 1000l tej/laktáció

• Tejhasznú:

- 20-40 l tej/nap

- 2-3 fejés/nap

- akár 20 l tej is lehet a tıgyében

- 6000-12000l tej/laktáció

Problémák:

- metabolikus éhezés (takarmányozás!)

- fizikai kimerültség (4x táplálékfelvétel - önfenntartáshoz képest)

- tıgy-, láb- és pataproblémák