A SZÉCHENYI ZSIGMOND MEZŐGAZDASÁGI

SZAKKÉPZŐ ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2013

2

TARTALOM

1. BEVEZETŐ .................................................................................................................................... 5

1.1. Az intézmény jogi státusza ..................................................................................................................... 5

1.3. Az iskola története ................................................................................................................................... 6

2. NEVELÉSI PROGRAM ............................................................................................................ 7

2.1. Az oktató-nevelő munka pedagógiai elvei, céljai, feladatai ................................................................. 7 Az oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei: ........................................................................................ 7

2.2. Intézményünk céljai, feladatai, eszközei, eljárásai: ............................................................................. 8

2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..............................................................11

2.4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .........................................................................................12

2.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ................................................................13 A tanórai foglalkozások keretében végzett tehetséggondozás .................................................................13 Tanórán kívüli tevékenységek..................................................................................................................13 Közösségi szolgálat ..................................................................................................................................14

2.6. A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás intézményi programja .......................................15 Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: ..........................................15 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése..............................................................15 A szociális hátrány enyhítését szolgáló tevékenységek ...........................................................................15 A hátrányos helyzet kezelését segítő tevékenységek ...............................................................................16

2.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ...................................................................16

2.8. A szülők, tanulók és pedagógusok (iskolai, kollégiumi, gyakorlati oktatók) együttműködésének

formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ..............................................................................................17 A tanuló és a pedagógus kapcsolatrendszere ...........................................................................................17 Szülők és pedagógusok együttműködése .................................................................................................17

2.9. A pedagógusok feladatai ........................................................................................................................18 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai az intézményben .......................................19

2.10. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei és a tanulói jogviszonnyal kap- csolatos

tudnivalók ...............................................................................................................................................20 Tanulói jogviszony ...................................................................................................................................20

2.11. A magasabb évfolyamba lépés feltételei ...............................................................................................21

2.12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát segítő eszközök és

felszerelések jegyzéke .............................................................................................................................22

3. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA ... 23

3.1. Fogalmak ................................................................................................................................................23

3.2. A sajátos nevelési igényű tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos megsegítési lehetőségek

formái ......................................................................................................................................................24

3

3.3. A pozitív diszkriminációnak a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében megvalósítható formái

……………………………………………………………………………………………………….24

3.4. A fejlesztés szervezeti keretei ................................................................................................................26

3.5. Tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) tanulók iskolai fejlesztése .............................29

3.6. Az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási

zavarral) küzdő tanulók jellemzői, iskolai fejlesztésének elvei ..........................................................31

3.7. Az intézmény SNI tanulókra vonatkozó helyi tantervének általános elvei, céljai, kiemelt

feladatai…………………………………………. ..................................................................................36

3.8. Célok és feladatok a szakiskolában .......................................................................................................37

3.9. Az intézményben alkalmazandó kerettanterv .....................................................................................37

4. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE ......................................................................................... 39

4.1. A tanulók értékelésére vonatkozó szabályok .......................................................................................39 Az intézményben alkalmazott tanulói értékelési formák az értékelés célja szerint:.................................39 Vizsgával kapcsolatos szabályok: ............................................................................................................39 Osztályozással, értékeléssel kapcsolatos alapelvek: ................................................................................40

4.2. A bizonyítványok kiadásának rendje ...................................................................................................42

4.3. A tanulók jutalmazásának és büntetésének elvei ................................................................................42

4.4. A magatartás és szorgalom minősítési rendszere ................................................................................43

4.5. A hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai: ..........................................................44

4.7 Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ......................................................................49

4.8 A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei: ........................................................50

4.9 Az intézmény környezeti nevelési programja ......................................................................................51 Alapok: .....................................................................................................................................................51 Alapelvek, célok ......................................................................................................................................51 Tanulásszervezési és tartalmi keretek ......................................................................................................52 A környezeti nevelés módszerei...............................................................................................................53 A környezeti nevelés taneszközei ............................................................................................................53 Ökoiskola 2010-2013 ...............................................................................................................................53

4.10 Az intézmény egészségnevelési és egészségfejlesztési programja .......................................................55 Helyzetelemzés ........................................................................................................................................55 Iskolánk egészségfejlesztési programjának célja .....................................................................................55 Az egészségfejlesztés főbb területei .........................................................................................................56 Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszerek .......................................................................56 Az egészségnevelési, egészségfejlesztési céljaink megvalósulását segítők .............................................56 A segítő kapcsolatok ................................................................................................................................56 Az egészségnevelés és egészségfejlesztés iskolai területei ......................................................................57 A mindennapos iskolai testedzés programja ............................................................................................57

4.11 A tanulók fizikai állapotának mérése ...................................................................................................58

4.12 Szakközépiskolai és szakiskolai helyi tantervek ..................................................................................59 Szakközépiskolai helyi tanterv (erdészeti és vadgazdálkodási technikus) ...............................................59 Szakközépiskolai helyi tanterv (kifutó)....................................................................................................60

4

Felnőttek középiskolája............................................................................................................................61 Szakiskolai helyi tanterv ..........................................................................................................................61 Asztalos ....................................................................................................................................................63 Ács ...........................................................................................................................................................64 Dísznövénykertész ...................................................................................................................................65 Erdészeti szakmunkás ..............................................................................................................................66 Erdészeti és vadgazdálkodási technikus ...................................................................................................67 Kőműves és hidegburkoló ........................................................................................................................68 Mezőgazdasági gépész .............................................................................................................................69 Bútorasztalos (3 éves „előrehozott szakképzés - kifutó) ..........................................................................70 Dísznövénykertész (kifutó) ......................................................................................................................71 Erdészeti szakmunkás (kifutó) .................................................................................................................72 Erdészeti szakmunkás (kifutó 2+2) ..........................................................................................................73 Erdésztechnikus (kifutó) ..........................................................................................................................74 Kőműves (kifutó) .....................................................................................................................................75 Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó (kifutó 2+2) .............................................................76

5 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .................................................................................................... 77

6. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEI .................................................................. 78 4.sz. melléklet a Széchenyi Zsigmond Mezőgazdasági Szakképző Iskola Pedagógiai Programjához

……………………………………………………………………………………………………79

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTÉSÉNEK RÉSZLETES

TANTERVE .............................................................................................................................. 79

Műveltségi területek és tantárgyak 9-10. osztály .........................................................................................79

Tantárgyak és óraszámok a szakiskolás SNI tanulók 9-10. évfolyama számára ......................................79

Magyar nyelv és irodalom ..............................................................................................................................81

Élő idegen nyelv ..............................................................................................................................................84

Matematika .....................................................................................................................................................86

Informatika .....................................................................................................................................................90

Történelem és társadalomismeret .................................................................................................................93

Természetismeret, Biológia ............................................................................................................................97

Fizika .............................................................................................................................................................101

Kémia.............................................................................................................................................................104

Földrajz .........................................................................................................................................................107

Testnevelés ....................................................................................................................................................110

5

1. BEVEZETŐ

1.1. Az intézmény jogi státusza

Az iskola hivatalos elnevezése, címe:

SZÉCHENYI ZSIGMOND MEZŐGAZDASÁGI SZAKKÉPZŐ ISKOLA

8734 Somogyzsitfa-Szőcsénypuszta, Ady Endre u. 8.

Telefon: 85/312-051 (központ)

85/310-389 (igazgató)

Telefon/fax: 85/314-774

E-mail cím: szechenyiszki@gmail.com

OM azonosító: 202705

Felnőttképzési nyilvántartási szám: 03-0164-03

Felnőttképzési lajstromszám: 0189

Az iskola fenntartója:

Vidékfejlesztési Minisztérium

Az intézmény képviselője:

Markhard József igazgató

6

1.2. Az intézményben ellátott oktatási-nevelési alapfeladatok

Általános iskola

Köznevelési Híd programok Szakközépiskolai képzés

9-12. évfolyamon

Ágazatok:

- Erdészet és vadgazdálkodás

- Mezőgazdasági gépész

- Mezőgazdaság

- Kertészet és parképítés

Koll

égiu

mi

ellá

tás

Szakiskolai képzés

9-11. évfolyamon

- mezőgazdaság szakmacsoport

- faipar szakmacsoport

Felnőttek középiskolája (nappali

és levelező tagozat)

Középiskolai végzettségre épülő

szakmai képzés (nappali és levelező

rendszerű)

- Erdészeti és vadgazdálkodási

technikus

- Erdészeti gépésztechnikus

- Mezőgazdasági gépésztechnikus

- Mezőgazdasági technikus

- Parképítő és fenntartó technikus

1.3. Az iskola története

Iskolánkat Erdőgazdasági Szakmunkásképző Iskola néven 1963. június 1-jén alapítot-

ták, s csaknem 30 évig (1992-ig) kizárólag erdészeti szakmunkásképzéssel foglalkozott. Az

1980-as évek végén kezdte meg kihalófélben lévő, de szükséges szakmák (bognár, kádár, me-

zőgazdasági- és patkolókovács) oktatásának előkészítését: a tárgyi és a személyi feltételek

megteremtését. Az intézmény képzési profilja, ezt követően folyamatosan bővült. 1995-ig

bognár, kádár, mezőgazdasági- és patkolókovács, erdőművelő-fakitermelő, dísznövényker-

tész, bútor- és épületasztalos szakmákban folyt szakképzés.

1998. szeptember 1-jétől, a 9-10. osztály bevezetésével egy időben indult el a dolgozók

középiskolája. 2000-től a szakmakínálat a vadász-vadtenyésztő és az ács-állványozó szak-

mákkal bővült. 2001. szeptember 1-jétől pedig elkezdődtek a technikus képzések a erdészeti

és vadgazdálkodási technikus, faipari technikus, erdésztechnikus, kertész- és növényvédelmi

technikus szakmákban. A szakmakínálat a 2005-ben indított kőműves, a 2009-ben indított

növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó valamint a természet és környezetvédelmi

technikus képzésekkel lett teljes. Az intézmény képzési kínálata az Országos Képzési Jegyzék

módosításai miatt az utóbbi években kis mértékben módosult.

2011. július 1-jén Marcali Város Önkormányzata 61/2011. sz. határozata alapján a Mar-

cali Szakképző Iskola beolvadt a Marcali Városi Önkormányzat Széchenyi Zsigmond Szak-

középiskola és Szakiskolájába, s az intézmény telephelyeként működött 2013. július 31-ig.

2013. augusztus 1-től az intézmény fenntartója a Vidékfejlesztési Minisztérium.

7

2. NEVELÉSI PROGRAM

2.1. Az oktató-nevelő munka pedagógiai elvei, céljai, feladatai

Az oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei:

Intézményünk tevékenységét az alábbi alapelvek határozzák meg:

- Mindenkor felelősséget vállalunk a tanulók testi, értelmi, erkölcsi fejlődéséért.

- A szakképzés mellett törekszünk arra, hogy diákjaink az emberi alapműveltség vala-

mennyi irányába nyitottak legyenek.

- Alapvető értékünk a szűkebb és tágabb hazához, Európához, annak kultúrájához, hagyo-

mányaihoz, ünnepeihez való kötődés.

- A nevelést az oktatással azonos értékűnek tekintjük.

- Értékközvetítő munkánk során a tudás megbecsülése és a munka tisztelete összetartozik.

- A modernizáció és az életmód átalakulása megkívánja, hogy lépést tartsunk az informa-

tikai forradalommal.

- Nem tekintjük magunkat elit iskolának, de a tehetséggondozásnak és a képességfejlesz-

tésnek fontos szerepet tulajdonítunk.

- Törekszünk az életen át tartó tanulás igényének felkeltésére.

- Az iskolai munkánk során olyan tevékenységi formákat működtetünk, amely biztosítja

tanulóink esélyegyenlőségét. Kiemelten kezeljük a sajátos nevelési igényű tanulókkal tör-

ténő egyéni foglalkozást és a tehetséges tanulókkal való külön foglalkozás.

- A tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeiknek kibontakoztatásában együtt-

működünk a szülőkkel.

- Megpróbálunk megbízható támaszai lenni a társadalom perifériájára szorult, sajnos, egyre

nagyobb számú, tanulóinknak.

- Nem engedjük meg a gyermekek vagy hozzátartozóik hátrányos megkülönböztetését

nemzeti, etnikai, vallási, politikai hovatartozásuk, más véleményük, továbbá vagyoni

vagy jövedelmi helyzetük miatt.

- A feltételek biztosításával és az ismeretek közvetítésével az egészséges életmód iránti

igény kialakítására törekszünk.

- Kapcsolatrendszerünket, szellemi és anyagi tőkénket mozgósítva mindent elkövetünk a

korszerű oktatás és szakképzés feltételrendszerének megteremtéséért.

- A rövid életű „pedagógiai divatot” mellőzve, a saját utunkat járva igyekszünk elébe menni

a változásoknak.

2.2. Intézményünk céljai, feladatai, eszközei, eljárásai:

Célok Feladatok, eszközök, eljárások

1. A tanulási motiváció felkeltése

A gyakorlathoz kapcsolódó projektmunkákra építő képzés. A tanulás tanítása. Fejlesztő értékelés.

IKT - eszközök, digitális tananyagok széleskörű alkalmazása.

Az osztályfőnöki és szaktanári munkában a tanulók egyéni tanulási útjának tanácsadói segítése.

2. Képességek fejlesztése, differenciált,

egyénhez igazodó módszerek alkalmazása,

a lemaradt tanulók felzárkóztatása

Az idegen nyelv, informatika, testnevelés tantárgyak és a szakmai gyakorlat csoportbontásban való

oktatása. Új tanulásszervezési eljárások, kooperatív módszerek alkalmazása.

Kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokon a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése.

A gyengén teljesítő tanulók számára korrepetálási lehetőség, szükség esetén egyéni foglalkozás bizto-

sítása. A sajátos nevelési igényű tanulók szűrése, rehabilitációja, egyéni fejlesztő foglalkozások szer-

vezése. Gyógypedagógus alkalmazása az SNI-s tanulók egyéni fejlesztésére.

Felzárkóztatás a Köznevelési Híd programok keretében, felkészítés a szakképzésbe való bekapcsoló-

dásra.

A pedagógusok folyamatos módszertani továbbképzése.

3. A tanulók személyiségfejlesztése

Következetes osztályfőnöki és szaktanári és kollégiumi nevelőmunka, személyes példamutatás.

Önismeret, társismeret, együttműködés fejlesztése (a szociális kompetenciát fejlesztő foglalkozások

keretén belül). Osztályfőnöki órákhoz kapcsolódó személyiségfejlesztő program. Következetes mérési,

értékelési rendszer alkalmazása.

4. Az érzelmi kultúra gazdagítása, az erkölcsi

tudat erősítése

Az iskola hagyományainak ápolása, diákrendezvények élményt adó megrendezése, iskolai és állami

ünnepek méltóságteljes megünneplése. Iskolánk névadója – Széchenyi Zsigmond – életútjának megis-

mertetése, példaképül állítása.

Etikai témák tanórákon történő feldolgozása (osztályfőnöki, társadalomismeret-etika).

A diákönkormányzat működésének támogatása.

9

5. A vizsgákra való eredményes felkészítés Az eredményes ismeretszerzés érdekében differenciált kiscsoportos foglalkozások alkalmazása idegen

nyelv, informatika, testnevelés tantárgyak, ill. szakmai gyakorlat esetében.

Az érettségi és szakmai vizsgákra történő eredményes felkészítés érdekében együttműködés az egyéni

fejlesztő foglalkozásokat végző kollégákkal.

6. A nevelés- oktatás folyamatában a tanulók

egészségének fejlesztése

Testnevelés órákon, tömegsport foglalkozásokon és a Diáksport Egyesület foglalkozásain a tanulók

mindennapos testedzésre, egészséges életmódra nevelése. Bekapcsolódás az iskolán kívüli sportéletbe,

házibajnokságok rendezése. Egészséges életmódra nevelő iskolai rendezvények szervezése.

Szaktárgyi és osztályfőnöki tanári munka során az egészséges életmód hangsúlyozása (életvitel).

Szenvedélybetegségek és drog-megelőzési programok működtetése.

7. Az emberi környezet és a természet meg-

óvására irányuló felelősségérzet kialakítása

Az iskolai kulturált környezetének megőrzése érdekében kifejtett tevékenység (folyamatos karbantar-

tás, takarítás, tanulói környezetszépítő akciók). Környezetvédelmi ismeretek nyújtása a szaktárgyak-

ban. Természetismereti vetélkedő a 9-10. évfolyamon a környék iskolái között.

Környezeti nevelési program. Erdei iskolai program működtetése.

Az iskolai dolgozók személyes példamutatása és ökoiskola 2013 végéig.

8. A tanulótársakkal, munkatársakkal való

együttműködés és a kommunikációs kész-

ségek fejlesztése

Csoportos feladatok biztosítása az elméleti és a gyakorlati képzés során (projektek, témahetek szerve-

zése). A tanulói együttműködésre építő módszertani elemek alkalmazása (kooperatív módszerek) a

tanórákon.

A diákönkormányzati tevékenység támogatása.

Szakmai kirándulások, üzemlátogatások szervezése.

Kompetencia alapú oktatás. A kommunikációs képességek fejlesztése elsősorban a magyar nyelv, az

idegen nyelv, az informatika és az osztályfőnöki órák keretén belül.

9. A gazdasági és munkaerő-piaci igényekhez

igazodó szakmai és közismereti ismeretek

nyújtása

Életszerű gyakorlati feladatok biztosítása a tanműhelyekben, szakmai bemutatók, versenyek szerve-

zése, szakkiállításokon való részvétel biztosítása. Szakmatörténeti gyűjtőmunka és az ehhez kapcso-

lódó kiállítások megrendezése.

10

IKT - eszközök, digitális tananyagok alkalmazása.

Kiterjedt kapcsolatrendszer az adott szakterületen tevékenykedő cégekkel. Tanulószerződésekkel a ta-

nulók gyakorlati képzésének külső biztosítása.

Az iskolai tanműhelyi feltételek folyamatos korszerűsítése.

10. A munkával kapcsolatos igényesség és fe-

lelősségtudat kialakítása

Életszerű, gyakorlatias projektfeladatok alkalmazása. Modulrendszerű szakképzés.

Felkészítés önálló ismeretszerzéshez szükséges információhordozók használatára. Könyvtári szolgál-

tatások és internethasználat biztosítása.

Igényes munkakörnyezet biztosítása az iskolai képzés során.

Az üzemi gyakorlat során részvétel a termelőfolyamatokban.

Az igényes, minőségi munkavégzést preferáló értékelési rendszer működtetése.

11. Tanulóink felkészítése az önálló ismeret-

szerzésre, az élethosszig tartó tanulásra

Önálló tanulásra, információgyűjtésre és problémamegoldásra késztető feladatok alkalmazása. Az ön-

álló ismeretszerzés információhordozóinak megismertetése, felkészítés használatukra.

12. Tanulóink felkészítése a felelős állampol-

gári szerepvállalásra

Társadalomismeret és vállalkozási ismeretek tantárgyak tanítása.

Iskolai diákönkormányzat működtetése, diák-közgyűlések szervezése.

Harmonikus tanár- diák kapcsolat kialakítása a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek során.

13. A szabadidő hasznos eltöltésére nevelés Tanulóink nem kötelező tanórai foglalkozásokon vehetnek részt: szakmai szakkörök, sportfoglalkozá-

sok stb. A szabadidő hasznos eltöltését segítik az iskola szolgáltatásai: könyvtárhasználat, kondicioná-

lóterem- használat, sportlétesítmény használata.

Az egészséges életmódra nevelést szolgálja a mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása, házi-

bajnokságok szervezése.

14. Hon- és népismeret, hazaszeretetre nevelés Iskolai hagyományok megőrzése, nemzeti ünnepeink élményszerű megünneplése.

Osztálykirándulások szervezése, Magyarország kulturális és történelmi nevezetességeinek megismer-

tetése, tanulóink benevezése és felkészítése történelmi témájú kulturális és tanulmányi versenyekre.

15. A képzés valamennyi területén a gyakor-

lati tapasztalatszerzés biztosítása

A gyakorlati jellegű foglalkozásokat emelt óraszámban oktatjuk.

Jól felszerelt tanműhelyekkel, szaktantermekkel biztosítjuk a gyakorlati tapasztalatokhoz kötődő kép-

zés tárgyi feltételeit.

Tantárgyi projektfeladatok, vizsgaprojektek alkalmazása.

2.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Nevelési tervünkben és helyi tantervünkben a követelmények kialakításánál kiemelt

fontosságúnak tartjuk, hogy a tanulók – adottságaikkal, belső fejlődésükkel, iskolai és iskolán

kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal össz-

hangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket.

Az eredményes személyiségfejlesztés színterei:

1. Sokoldalú iskolai élet biztosítása

- iskolai diákönkormányzat, iskolai diáksport egyesület rendezvényei

- szakkörök

- hagyományőrző rendezvények (diáknap, tanulmányi versenyek, ünnepek, megemlé-

kezések, stb.)

- versenyeztetés (tanulmányi, gyakorlati/szakmai, kulturális és sport területén).

2. Önismeret kialakítása

- osztályfőnöki óra, pályaorientációs foglalkozások

- együttműködési készséget fejlesztő munkamódszerek alkalmazása

- tanórán kívüli és diákönkormányzati tevékenység

3. Életvitel, életmódformálás

- Egészséges életmód (táplálkozás, kiegyensúlyozott életvitel, pihenés, szórakozás)

iránti igény kialakítása a tanórákon és a tanórán kívüli iskolai tevékenység során.

- A mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása.

- Káros szenvedélyek megelőzésére (dohányzás, alkohol, drog) alkalmazott iskolai

programok szervezése.

4. Motívumok, szokások megismerése, ismertetése

- osztályfőnöki órákon, kollégiumi foglalkozásokon alkalmazott személyiség- tesztek

és gyakorlatok segítségével

- ünnepek és azok tartalmának felismerése, elmélyítése az iskolai ünnepségek alkal-

mával.

5. A felelős társadalmi magatartás kialakítása, az állampolgári szerepre történő felkészítés

- osztály és iskolai szintű diákönkormányzat működtetése

- fórumok rendezése

- diákképviselet biztosítása a fegyelmi bizottságban, intézményi tanácsban

- részvétel megyei és országos diákszervezetekben és rendezvényeiken

- az ember és társadalom műveltségterület, ill. a társadalomismeret tantárgyak oktatása

során.

Helyi tantervünk olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a ta-

nulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll, figyelembe

véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevé-

kenység számos egyéb fóruma is.

12

2.4. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot

kialakítja, megteremti. Az iskola közösségfejlesztő tevékenysége szorosan összekapcsolódik

a NAT követelményeivel, azokra alapoz. Intézményünkben a közösségfejlesztés különböző

szinteken zajlik: csoport-, osztály-, évfolyam és iskolai szinten.

A különböző tevékenységi formákat oly módon szervezzük meg, hogy a tanulók kö-

zött kölcsönös függési- felelősségi viszonyok alakuljanak ki.

Intézményünkben a közösségfejlesztő és önfejlesztő feladatok megszervezését két egymással

szorosan összefüggő területen végezzük:

- a diákönkormányzati feladatok megszervezése

- a tanulmányi feladatok (elmélet, gyakorlat) megszervezése, melyet további két részre

oszthatunk, a tanórán belüli és azon kívüli tevékenységre.

Színterek Tanulmányi feladatok szervezése Diákönkormányzat

tanórai tevékenység tanórán kívüli tevékenység

Csoport Tanulói team-munka

Csoportos projektmunka

Csoportos felkészítés és részvé-

tel a tanulmányi versenyeken

Érdeklődési kör szerint szerve-

zett szakkörök, diáksport egye-

sületi és kulturális csoportok

Diákszervezeten belül

adódó különböző fel-

adatokra alakult

Osztály Osztályszintű projektek készítése

Osztály ügyeleti rendszer működ-

tetése

Csoportos módszerek alkalma-

zása a tananyag feldolgozásban

A kommunikációs kultúra válto-

zásának felismerése, értelmezése

a tanórákon

Beteg, sérült és fogyatékos em-

bertársaik iránti segítőkész maga-

tartás kialakítása

Tanulmányi kirándulás (a tanév

utolsó hónapjában)

Testvérosztály- kapcsolatok ki-

alakítása (közös rendezvények

más iskolák osztályaival)

Az osztályok által vállalt iskolai

rendezvények megszervezése

(pl.: iskola-disco, gólyaavató,

stb.)

Osztály- diákbizott-

ság választása és az

osztály képviselete az

iskolai diákbizottság-

ban, küldöttgyűlése-

ken

Évfolyam Évfolyam szinten szervezett fa-

kultációk, érettségire felkészítő,

idegen nyelvi tehetséggondozás,

felvételi előkészítő csoportok

működtetése.

Szalagavató műsorok

készítése, gólyabál

Iskola Iskolai kötődést erősítő hagyo-

mányos rendezvények, ünnep-

ségek (gólyaavató, szalagavató,

ballagás, iskolai ünnepek, isko-

lai nap megrendezése)

Iskolai szakkörök, diáksport

egyesület működtetése.

Iskolai diákbizottság

működtetése

Képviselet a diák-ön-

kormányzatban.

2.5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

Iskolánkban a tehetséges, gyorsabb tempójú haladásra képes tanulók kiválasztását, képessé-

geiknek megfelelő fejlesztését valamennyi pedagógus feladatának tekinti.

A tanórai foglalkozások keretében végzett tehetséggondozás

A tehetséggondozás és a felzárkóztatás során a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalma-

zásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát, például

- a differenciált tanulásszervezés,

- a kooperatív technikák,

- a projektmódszer,

- és a tevékenységközpontú pedagógiai módszerek alkalmazásával.

Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezés alábbi formái:

- individuális tanulás:

Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló

sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség – és képességfejlesztési utakat, ill.

az ezekhez szükséges eszközrendszert biztosítja.

- kooperatív tanulás:

A tanulási tartalom elsajátítása és a készség – és képességfejlesztés csoportos formá-

ban történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képes-

ségek és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthe-

tők. (A leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva.)

- projektmódszer:

Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek

külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a

gyerekek érdeklődésére épít, komplex fejlesztési lehetőség, amely egyszerre tartal-

mazza az önálló tanulást, a kutatást, az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrá-

ciót.

Tanórán kívüli tevékenységek

- Tehetséges diákjainknak házi tanulmányi versenyeket szervezünk, a legjobbaknak fel-

készülést biztosítunk a megyei és országos versenyekre (Szakma Kiváló Tanulója, Or-

szágos Szakmai Tanulmányi Verseny, tantárgyi versenyek).

- Tanulóink számára minden tanév elején szakköröket indítunk, ahol érdeklődési körük-

nek megfelelően fejleszthetik képességeiket.

- Iskolánkban diáksport egyesületet működtetünk a sportban tehetséges diákjaink ké-

pességeinek kibontakoztatása érdekében.

14

Közösségi szolgálat

Azoknak a tanulóknak, akik 2016. január 1-je után kezdik meg az érettségi vizsgát, az érett-

ségi bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat teljesítése.

A közösségi szolgálat célja: közösségi összefogás, nemzeterősítés, segítségnyújtás, embe-

ribbé válás, társadalmi felelősségvállalás, szociális érzékenység, empátia, önbizalom, kitartás,

problémamegoldás, felelős döntéshozatal, elfogadás, érzékenység, kommunikációs készség

fejlődése, önismeret, szemléletformálás, aktivitás, kreativitás növelése, pályaorientáció.

A közösségi szolgálat területei:

- szociális és egészségügyi tevékenységek

- oktatási tevékenység

- kulturális, közösségi tevékenységek

- környezet- és természetvédelmi tevékenységek

- katasztrófavédelmi tevékenységek

- közös sport- és szabadidős tevékenységek óvodáskorú, sajátos nevelési igényű gyerme-

kekkel, ill. idős emberekkel.

Dokumentumok:

- jelentkezési lap

- szülői hozzájáruló nyilatkozat

- napló – rendszeres vezetése

- igazolás (2 példányban)

- együttműködési megállapodás

Foglalkozások időtartama

Foglalkozások időtartama 16 év alatt 16-18 év

Tanítási idő alatt 2 óra/nap

6 óra/hét

4,5 óra/nap

18 óra/hét

Hétvégén 3 óra/nap 4,5 óra/nap

Tanítási szünet alatt 3 óra/nap

12 óra/hét

4,5 óra/nap

18 óra/hét

Időbeosztás, tanévekre bontásban

Óraszám/Tanév 9. évfolyamon 10. évfolyamon 11. évfolyamon

Előkészítő óra

Záró foglalkozás

2 óra

2 óra

2 óra

1 óra

1 óra

2 óra

Foglalkozások időtartama 12 óra 13 óra 15 óra

A fogadó intézmény köteles biztosítani: biztonságos munkavégzést, tájékoztatást, irányítást,

ismeretek megszerzését, szakszerű felügyeletet, utazást, szállást, étkezést (szükség esetén),

pihenőidőt.

Az iskola elvárásai a tanulóval szemben: pontos megjelenés, precíz, mintaértékű munkavég-

zés, a szakember utasításainak betartása, munkanapló pontos vezetése, kulturált, példamutató

viselkedés, az iskola hírnevének öregbítése.

15

Koordinátorok: intézményi szinten az igazgató által megbízott pedagógus, osztály szinten a

mindenkori szakközépiskolai osztályok osztályfőnökei.

2.6. A hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás intézményi programja

Beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:

- Szoros kapcsolatot tartunk fenn a küldő általános iskolákkal, nevelési tanácsadókkal,

gyermekjóléti szolgálatokkal, pedagógiai szakszolgálatokkal.

- Heti 2 x 2 órában gyermekpszichológus foglalkozik a tanulókkal, illetve havonta egy

alkalommal védőnő tart a diákoknak dohányzás-, alkohol-, drogprevenciós foglalko-

zásokat.

- Törekszünk elmélyíteni a nevelők-tanulók személyes kapcsolatait.

- Osztályfőnökök bevonásával igyekszünk minél jobban megismerni a tanulók családi

hátterét, s szoros kapcsolatot kialakítani a szülői ház és az iskola között. Ezt segíti elő

a szakiskola 9. évfolyamán belépő osztályközösség építés elnevezésű tantárgy is.

- Együttműködésre törekszünk a szülőkkel a nevelési gondok megoldásában.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése

- Az érintett tanulóknak egészségügyi és rehabilitációs foglalkozások biztosítása (ké-

pesség- és személyiségfejlesztő eljárások egyéni fejlesztési terv alapján).

- Egyéni/mikrocsoportos fejlesztő foglalkozások biztosítása (szaktanári korrepetálás,

tanulás tanítása).

- Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, differenciálás az okta-

tásban.

- Felzárkóztatás a Köznevelési Híd programok keretében, felkészítés a szakképzésbe

való bekapcsolódásra.

- Tanulószobai foglalkozások biztosítása.

- Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni

vagy csoportos használatának biztosítása.

- A szakmaválasztás, továbbtanulás segítése, egyéni tanácsadás.

A szociális hátrány enyhítését szolgáló tevékenységek

- Tankönyvtámogatás

Minden tanév elején, az osztályfőnökhöz benyújtott kérvény alapján, a törvényi elő-

írásoknak megfelelően kapható. Azoknak a tanulóknak, akiknek a tankönyv részleges

megfizetése is problémát jelent, az intézmény könyvtárán keresztül biztosítjuk a tan-

könyvellátást.

- Erdészeti Szakoktatásért Közalapítvány, Vadászati Szakoktatásért Közalapítvány

Az intézményben működő két közalapítvány támogatja a szociálisan rászorult tanuló-

kat tankönyv, osztály szintű tanulmányi kirándulás, étkezési térítési díj, iskola által

szervezett tanfolyamok részvételi díjának részbeni vagy teljes átvállalásával. Különö-

16

sen indokolt esetekben az alapítványok készpénzbeli segélyt biztosítanak. A kérelme-

ket a diákönkormányzat, az osztályfőnökök javaslata alapján a kuratóriumok bírálják

el.

A hátrányos helyzet kezelését segítő tevékenységek

- teamen belüli egyéni problémák megbeszélése,

- ösztöndíj pályázatok támogatása, mentorálás,

- gyermekpszichológus alkalmazása,

- nevelési értekezletek, tréningek,

- pedagógus továbbképzések.

2.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység valameny-

nyi pedagógus feladata, melynek fő célja a problémák feltárása, megelőzése. Ebben ki-

emelt szerep jut az osztályfőnököknek, kollégiumi nevelőknek.

Az osztályfőnök kapcsolatot tart az illetékes intézményekkel, hivatalokkal (GYIVI, Egy-

séges Pedagógiai Szakszolgálat, Kormányhivatalok, Gyermekjóléti Szolgálatok, lakóhely

szerinti önkormányzat, gyermek- és ifjúságvédelemben részt vevő társadalmi szervek).

Az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységének három fő feladata: a veszé-

lyeztető okok megelőzése, feltárása és megszüntetése. Ennek érdekében időben jelezni

kell a problémákat az illetékes szakembereknek, s együttműködni velük a veszélyeztető

okok megszüntetése érdekében.

Intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelmi pedagógiai munkát az alábbi tevékeny-

ségek szolgálják:

- differenciált oktatás, képességfejlesztés

- felzárkóztató foglalkozások

- tehetséggondozó foglalkozások

- személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek)

- szociális hátrányok csökkentése (segély, természetbeni támogatás)

- egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése

- családi életre történő nevelés

- tanulószobai, kollégiumi foglalkozások

- kedvezményes étkezési lehetőségek

- kedvezményes tankönyv biztosítása

- egészségügyi szűrővizsgálatok

- tanulók szabadidejének célirányos szervezése

- szülőkkel való együttműködés

- illetékes szervekkel, társadalmi szervezetekkel történő együttműködés.

17

2.8. A szülők, tanulók és pedagógusok (iskolai, kollégiumi, gyakorlati oktatók) együtt-

működésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

Intézményünk a tanulókat, szülőket a legfontosabb partnereiként kezeli, ezért fontosnak

tartjuk a kölcsönös, aktív, bizalmi kapcsolatra épülő, őszinte, nyílt együttműködést, úgy,

hogy a pedagógus és a szülő kölcsönösen segíteni tudja egymást a tanuló nevelésében.

A tanuló és a pedagógus kapcsolatrendszere

A tanulókat az iskola életéről, az iskola munkatervéről, az aktuális feladatokról az iskola

igazgatója, az osztályfőnökök, a diákönkormányzatot segítő pedagógus tájékoztatják:

- az iskola igazgatója évente két alkalommal diákgyűlést tart

- az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezetők az intézmény

éves munkatervében meghatározott időpontokban fogadóórát tartanak

- a diákönkormányzatot segítő pedagógus havonta rendszeresen tájékoztatást ad a DÖK

ülésén

- az osztályfőnökök minden héten adnak tájékoztatást osztályfőnöki órán

- a szaktanárok a tanulót fejlődéséről, egyéni haladásáról folyamatosan tájékoztatják

- a tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, il-

letve választott képviselőik útján közölhetik az intézmény vezetésével, nevelőkkel,

nevelőtestülettel

- a gyakorlati oktatásvezető minden tanév elején tájékoztatást ad a külső gyakorlati

képzési lehetőségekkel kapcsolatban

- a tanulók korlátozás nélkül betekintést nyerhetnek az intézmény honlapján és a

könyvtárban elhelyezett Pedagógiai Programba, Intézményi Minőségirányítási Prog-

ramba és az éves munkatervbe

- a tanulók választott képviselőik útján részt vesznek a Pedagógiai Program, a Házi-

rend, az Iskolai Minőségirányítási Programban foglaltak véleményezésében

- a tanulók a diákság érdekeit megyei, illetve országos diákfórumokon képviselhetik.

Szülők és pedagógusok együttműködése

- a tanulók fejlődésének érdekében az osztályfőnökök, a kollégiumi nevelők szoros és

aktív kapcsolatot tartanak a szülőkkel

- a szülők korlátozás nélkül betekintést nyerhetnek az intézmény honlapján elérhető, il-

letve a könyvtárban elhelyezett Pedagógiai Programba, Iskolai Minőségirányítási

Programba, Munkatervbe,

- a szülői szervezet képviselői véleményezik a Pedagógiai Programot, részt vesznek a

Házirend kialakításában, módosításában

- a szülők képviselője tagja az intézményi tanácsnak,

- a szülők és pedagógusok együttműködését az alábbi fórumok szolgálják:

- szülői értekezletek (félévente)

- fogadóórák (igazgató, igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezetők, szakta-

nárok, kollégiumi nevelők)

- iskolalátogatás előzetes egyeztetés alapján

18

- nyílt napok, pályaválasztási fórumok

- telefonos kapcsolattartás

- írásbeli tájékoztató

- írásbeli kérdőív

- a szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban személyesen,

vagy a szülői munkaközösség képviselőin keresztül közölhetik az iskola vezetésével,

nevelőtestületével

- az intézmény vezetősége az Iskolai Minőségirányítási Programban foglaltak szerint

folyamatosan törekszik a szülőkkel, tanulókkal történő kapcsolattartás javítására.

2.9. A pedagógusok feladatai

Intézményünkben minden pedagógus

- tanórai és tanórán kívüli oktató, nevelő munkáját a jogszabályoknak megfelelően, az

iskolai alapdokumentumokban (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend) leírtak alap-

ján kell végeznie.

- a tanítási órákhoz, egyéb foglalkozásokhoz kapcsolható valamennyi tevékenységét

(felkészülés, szervezés, értékelés-ellenőrzés) lelkiismeretesen és magas színvonalon

látja el.

- az elméleti órákhoz, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői tevékenységekhez kap-

csolódó dokumentumokat határidőre elkészíti, illetve az éves munkatervekhez, mun-

kaközösségi tervekhez kapcsolódó javaslattételi kötelezettségének eleget tesz.

- a tanított tantárgyak oktatásához éves tanmenetet készít a helyi tanterv, a választott

tankönyvek alapján, illetve az érettségi/ szakmai vizsga követelményeit figyelembe

véve.

- a helyettesítési rendnek megfelelően ellátja a készenléti feladatokat. Kijelölése időtar-

tamában a tanári szobában tartózkodik, vagy helyettesítést végez.

- az ügyeleti rend szerint köteles a tanítás teljes napi időtartama alatt az óraközi szüne-

tekben a folyosón vagy a kijelölt helyen ügyeletet ellátni.

- az érvényben levő jogszabályok szerint végzi az előírt szervezési, illetve adminisztrá-

ciós feladatait, az osztálynaplók naprakész vezetését. Óráit, helyettesítéseit, túlóráit,

egyéb tevékenységeit a munkaidő-nyilvántartási rendszerben naponta vezeti. Vala-

mennyi tanórával kapcsolatos tevékenységét a naplóban is rögzíti.

- aktívan részt vesz az iskola életével, a nevelő-oktató munkával kapcsolatos értekezle-

teken, munkaközösségének munkájában, a meghatározott feladatokat a rögzített határ-

időre elvégzi.

- az iskolai tradíciókhoz tartozó, a tanév munkarendjében tervezett iskolai ünnepélye-

ken, tanulmányi, kulturális, sport- vagy egyéb iskolai rendezvényeken részt vesz, il-

letve meghatározott feladatokat vagy tanuló-felügyeletet lát el.

- részt vesz az önképzésben, továbbképzésben, a szerzett tudást és tapasztalatot meg-

osztja kollégáival, munkaközösségével, az új ismereteket iskolai munkájában alkal-

mazza.

- feladata a tanulók felzárkóztatása, a tehetséggondozás, a diákönkormányzat és a diák-

körök tartalmi munkájának segítése.

19

- szülői értekezletet, fogadóórát tart, törekszik tanítványai háttérkörnyezetének megis-

merésére.

- segíti az iskola egészségügyi, munkavédelmi, ifjúságvédelmi feladatainak végrehajtá-

sát. Óvja a tanulók testi épségét, részt vesz egészségügyi nevelésükben.

- szükség esetén tanulóit orvosi vizsgálatra kíséri, a vizsgálat ideje alatt felügyel rájuk.

- betartatja és betartatja a Házirendet.

- együttműködik az iskola pedagógus és nem pedagógus dolgozóival, kiemelten az azo-

nos osztályban tanító kollégákkal.

- kezeli szaktárgyának eszközeit (megbízás szerint szertárát), gondoskodik rendben tar-

tásukról, megóvásukról, leltározásukban közreműködik.

- Közreműködik a tanulók beíratásában.

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai az intézményben

- Alaposan megismeri tanítványai személyiségét, ennek, valamint az iskola pedagógiai el-

veinek figyelembe vételével neveli őket. Minden tudásával elősegíti az osztályközösség

kialakulását.

- Összehangolja és segíti az osztályában tanító nevelők munkáját, látogatja óráikat.

- Észrevételeit, a felmerülő problémákat az érintett nevelőkkel megbeszéli.

- Az éves ütemtervben meghatározottak szerint fogadóórát, szülői értekezletet tart. Az el-

lenőrző könyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanul-

mányi előmeneteléről.

- Osztályfőnöki nevelőmunkáját tanmenetben megtervezi, és az abban foglaltakat be is

tartja.

- Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, észrevételeivel, javaslataival,

valamint a részére kijelölt feladatok teljesítésével elősegíti a közösség tevékenységét.

- Együttműködik a közösség kialakítása és fejlesztése érdekében a diákönkormányzatokkal,

szülőkkel, segíti őket feladataik végrehajtásában.

- Figyelemmel kíséri tanulói tanulmányi eredményeit, osztálya fegyelmi helyzetének ala-

kulását. Minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát, ezekkel összefüggő észrevételeit,

javaslatait kollégái elé terjeszti.

- Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére.

- Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat, ideértve a tanügyi dokumentumok

naprakész vezetését (törzskönyv, osztálynapló), valamint a továbbtanulással, ifjúságvéde-

lemmel, statisztikák készítésével járó adminisztrációt. Az ütemtervnek megfelelően érte-

síti a bukásra állók szüleit.

- Szakközépiskolában szervezi a tanulók közösségi szolgálatát, elvégzi az ehhez szükséges

adminisztrációt.

- Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására moz-

gósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

- Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, fegyelmezésére, kitüntetésére. Szükség esetén kéri

ezekhez az osztályközösség véleményét.

- Segíti a tanulók pályaorientációját, pályaválasztását.

- Figyelemmel kíséri a tanulók tankönyvellátottságát, segít a felmerülő gondok megoldásá-

ban.

20

- Segíti a tanulók iskolai élettel kapcsolatos pénzügyi kötelezettségeinek teljesítését, az élet-

kori adottságokra tekintettel folyamatosan követi és ellenőrzi azokat (DSE, költségtérítés

a szakképzésben).

- Törekszik az indokolatlan mulasztások, késések megelőzésére, visszaszorítására, ennek

érdekében él az alapdokumentumokban lefektetett eszközökkel.

- Részt vesz tanulóival az iskolai rendezvényeken, felkészíti őket ezekre, majd ügyel rész-

vételükre, kulturált viselkedésükre.

2.10. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei és a tanulói jogviszonnyal kap-

csolatos tudnivalók

Tanulói jogviszony

1. A tanulók felvétele

- A 9. évfolyamra az oktatásért felelős miniszter által szabályozott felvételi eljárásban

jelentkezhetnek a tanulók. Iskolánk felvételi vizsgát nem szervez. A tanulók rangsorát

az általános iskola 7. év végi és 8. félévi tanulmányi eredményei (magyar nyelv és

irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, a választott szakmacsoporthoz kap-

csolódó tantárgy: biológia) alapján készítjük el.

- A tanulók felvételéről az igazgató dönt.

- Az eredményes felvételi eljárás után a beiratkozáskor a tanulónak be kell mutatni sze-

mélyi igazolványát és a 8. osztály elvégzéséről kiállított általános iskolai bizonyítvá-

nyát

- Az iskola magasabb évfolyamába történő felvételnél be kell mutatni a személyi iga-

zolványt, az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, tanköteles tanuló esetén

az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot, szakképző évfolyam esetén a szakmai

alkalmassági orvosi igazolást.

2. Átvétel másik iskolából

- A tanuló – a szabad iskolaválasztás jogán – más intézményből bármikor átiratkozhat

iskolánkba.

- A tanuló bizonyítványai, valamint a különbözeti vizsga eredménye alapján határozzuk

meg, hogy melyik évfolyamon kapcsolódhat be az iskolánkban folyó képzésbe. Az

újonnan érkező diáknak azokból a tantárgyakból, melyekből az előző iskolában nem

szerzett osztályzatot, különbözeti vizsgát kell tennie. A vizsgát az intézmény igazga-

tójához benyújtott kérvény kedvező elbírálása után teheti le. A kérvény benyújtásának

határideje december 20., illetve május 31. A különbözeti vizsgákra mindig az adott

félév utolsó hetében kerül sor. Amennyiben a tanuló a különbözeti vizsgán nem jelenik

meg, évfolyamismétlésre kötelezzük.

3. Magántanulói jogviszony

- A magántanulói jogviszony létesítését a nemzeti köznevelési törvény 45. § (5), (6)

alapján kérvényezheti a szülő. A kérvény alapján a magántanulói jogviszony léte-

sítését az iskola igazgatója engedélyezheti.

- A magántanuló kötelessége:

rendszeres kapcsolatot tartani az osztályfőnökével,

havonta egy alkalommal a kijelölt konzultációkon megjelenni,

21

félévenként az osztályban tanított összes tantárgyból vizsgát tenni.

- Amennyiben a magántanuló nem jelenik meg a félévi, illetve év végi vizsgákon,

magántanulói jogviszonyát az intézmény igazgatója megszüntetheti.

4. Átjárhatóság

A szakközépiskolából a szakiskolába átjárhatóságot biztosítunk (lehetőleg félévkor

vagy év végén).

A szakiskolából a szakközépiskolába történő átjelentkezés különbözeti vizsga letétele

után, vagy évismétléssel lehetséges. Amennyiben a tanuló a különbözeti vizsgán nem

jelenik meg, vagy akárcsak egyetlen tantárgyból is sikertelen vizsgát tesz, akkor a

szakiskolában kell tovább folytatni a tanulmányait.

?

5. Tanulói jogviszony megszűnése

- A tanköteles tanuló jogviszonya intézményünkben akkor szűnik meg, ha más is-

kolába felvették, és beiratkozásáról a fogadó iskolától tudomást szerzünk befogadó

nyilatkozat révén.

- A nem tanköteles tanuló jogviszonya megszűnik, ha

a jogviszony megszüntetését írásban kéri,

igazolatlan mulasztásainak száma egy tanévben meghaladja a 30 órát (ameny-

nyiben az iskola az igazolatlan mulasztás tényéről a szülőt értesítette).

- A tanulói jogviszony a fegyelmi bizottság határozata alapján is megszűnhet, ha a

tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi.

- A tanuló jogviszonya automatikusan megszűnik a tanulmányok sikeres befejezé-

sekor.

2.11. A magasabb évfolyamba lépés feltételei

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába, illetve szakképzési évfolyamába akkor léphet,

ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette, és ha az iskola kötelező

foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél többet nem mulasztott. Ebben az

esetben a tanuló továbbhaladásáról a nevelőtestület dönt.

Az iskola magasabb évfolyamába való lépés feltételeit a tanulók az alábbi vizsgákon

nyújtott teljesítményükkel is teljesíthetik:

- Osztályozó vizsga: bizottság előtti vizsga az évfolyam teljes tananyagából vagy egyes

tantárgyaiból. Erre a vizsgára magántanulók, hiányzásuk miatt nem osztályozható és

a levelező képzésben résztvevő tanulók jelentkezhetnek. Több évfolyam anyagából

összevont vizsga is tehető. Ebben az esetben minden évfolyamot külön osztályzattal

kell lezárni.

Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen

meghaladja az elméleti tanítási órák húsz százalékát, egy adott tantárgyból a tanítási

órák harminc százalékát, tanév végén – amennyiben a nevelőtestület engedélyezi -

osztályozóvizsgát tehet. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagad-

hatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai

foglalkozást. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmá-

nyait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első

22

félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdem-

jeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. (20/2012.

EMMI rendelet)

Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tan-

évben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanul-

mányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. (Szakképzési Törvény 39.§

(3))

Az osztályozó vizsgákra mindig a szorgalmi időszak utolsó hetében kerül sor.

Amennyiben a tanuló az osztályozó vizsgán nem jelenik meg, köteles évfolyamot is-

mételni.

- Különbözeti vizsga: a más iskolából, vagy az iskola más képzési típusából érkezett

tanulóknak az igazgató írja elő a tantervi követelmények összevetése után. Bizottság

előtti vizsga.

- Javítóvizsga: a tanév végén –legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot

kapott tanuló bizottság előtti vizsgája (augusztus15. és augusztus 31. között).

- A beszámoltatást, a levelező tagozatos képzésen kívül, a tanuló tartós, de jogszabály-

ban nem engedélyezett hiányzása esetén, továbbá a tanév végén, záró osztályzatok

javítása érdekében alkalmazzuk.

- Az érettségi- és szakmunkásvizsgák idejét magasabb rendű jogszabály, az osztályozó,

különbözeti és javítóvizsgák rendjét az igazgató határozza meg.

2.12. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő és oktató munkát segítő

eszközök és felszerelések jegyzéke

Az intézmény pedagógiai programjának végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések

jegyzékét

- a 20/2012. EMMI rendelet. 2. sz. melléklete által az iskolák és a kollégiumok számára

meghatározott kötelező eszköz- és felszerelésjegyzék, valamint

- a helyi tantervek tantárgyi programjaiban, szakmai programokban a tantárgy tanítá-

sához, modulok oktatásához meghatározott eszközök és felszerelések jegyzéke tartal-

mazza.

23

3. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTÉSÉNEK PROGRAMJA

3.1. Fogalmak

Sajátos nevelési igényű gyermek: „Az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a

szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy be-

szédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, au-

tizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-

vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd”.

Tanulásban akadályozott gyermek: „A tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a

gyermekek, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb

funkcióképességei, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási ne-

hézségeket, tanulási képességzavart mutatnak.”

Tanulási zavarral küzdő gyermek: Az a gyermek, aki átlagos oktatási körülmények között nem

tud megtanulni írni, olvasni vagy számolni, vagy ezeken a területeken iskolai teljesítménye

jelentősen elmarad az intelligenciaszintje alapján elvárható teljesítménytől.

Diszlexia: „A diszlexia definíciója a tudomány mai állása szerint - és még egy jó ideig - empi-

rikus: Abból a tapasztalatból indul ki, hogy egyes, egyébként normál képességű gyermekek az

anyanyelvi oktatás során olyan mértékben elmaradnak az olvasás-írás területén társaiktól, hogy

az lényegesen nehezíti iskolai beilleszkedésüket, negatívan befolyásolja későbbi pályaválasz-

tásukat, csökkenti esélyeiket a társadalmi érvényesülésben, és közülük egyesek mint funkcio-

nális analfabéták élik le életüket.”

Diszgráfia: „A motoros zavarok miatt nem fejlődő írásképhez társuló helyesírási problémák

(szavak, mondatok tagolási, elválasztási, illetve a szabályos-szabálytalan alakok helyes betűzé-

sének zavara) együtt adják a fejlődési diszgráfia néven emlegetett fejlődési zavar jellemzőit.”

Diszkalkulia: „A matematikai tanulási nehézség különböző intelligenciaszint mellett a mate-

matika bármely témakörének tanulásakor rendszeresen ismétlődő eredménytelenségekben,

vagy tartósan nagyon alacsony szintű teljesítményekben mutatkozik meg.

Integráció: „Tágabb értelmezésben az integráció folyamata minden olyan gyermek beillesztését

jelenti, akinek valamilyen nehézsége van, valamiért más, mint a többi, tipikus fejlődésű társa.

Szűkebben értelmezve a sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyermekek együttnevelését kell meg-

valósítanunk az integráció kapcsán. Sajátos nevelési igényűek azok a gyermekek, akiknek a

nevelhetősége eltér a többiekétől. Nekik az eredményes nevelésük – oktatásuk érdekében a szo-

kásostól eltérő, nagyobb mértékű pedagógiai/ gyógypedagógiai segítséget kell nyújtani. Álla-

potukat a szakértői és rehabilitációs, illetve a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabi-

litációs bizottságok vizsgálják, s szakvéleményben rögzítik.”

Lokális integráció: „… közös épületben folyik a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése

ép társaikkal, de a gyermekek között nincs kapcsolat (csak külön csoport vagy osztály működik

egy – egy iskolában, óvodában)”

24

Szociális integráció: „… a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése a tanórákon külön

csoportokban folyik, de a tanórákon kívüli időben együtt vannak ép társaikkal (napköziben,

szakkörön, étkezésnél, szabadidős és sporttevékenységeknél, stb.)

Funkcionális integráció: „ … az együttnevelés, az együtt fejlesztés minden tanórára és foglal-

kozásra kiterjed (lehet részleges integrációt is szervezni)”

Részleges integráció: A funkcionális integráció egyszerűbb foka, amikor csak az idő egy részé-

ben van a SNI gyermek a többiekkel. A fogyatékosok csoportját a többségi intézményben he-

lyezik el, azaz egyidejűleg lokális, de többnyire szociális integrációról is szó van.

Inklúzió (befogadás):Az intézményben újra gondolják a tanterv megvalósításának szervezeti

kereteit és azokat a feltételeket, amelyekkel valamennyi tanuló haladását biztosítani tudják.

Hideg integráció: „ Az akadályozott gyermek a többségi iskolába jár, azonban az iskola külön

segítséget, szakembert speciális megsegítést nem biztosít.”

3.2. A sajátos nevelési igényű tanuló nevelésével, oktatásával kapcsolatos megsegítési le-

hetőségek formái

Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók megsegítését saját gyógypedagógus, valamint

a Marcali Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal együttműködve biztosítja. Gyógypeda-

gógusok koordinálják a helyi fejlesztő pedagógusok és a többségi tanárok munkáját.

A szakértői bizottság szakértői véleményében meghatározza, hogy milyen speciális jogo-

sultságokat, többletszolgáltatásokat tart szükségesnek a sajátos nevelési igényű tanuló

fejlődésének támogatásához.

Ezekben az esetekben a pozitív diszkrimináció eszközeit lehet felhasználni arra, hogy a

gyermek számára a társadalmi beilleszkedést, az oktatási rendszerben való továbblépést,

a továbbtanulásra való felkészítést elősegítsük.

3.3. A pozitív diszkriminációnak a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében megvaló-

sítható formái

A tankötelezettség teljesítésének módja

A tankötelezettség megkezdésének feltétele, hogy a gyermek elérje az iskolába lépéshez

szükséges fejlettséget. Ezt a sajátos nevelési igényű tanulók esetében szakértői és rehabi-

litációs bizottság szakértői véleménye határozza meg. Iskoláskorú gyermek esetében a

szakértői véleményben szerepel, hogy a tanuló tankötelezettségének minden napos isko-

lába járással vagy csak magántanulóként tehet-e eleget. A szülő joga, hogy a szakértői

bizottság által javasolt intézmények közül válasszon.

Egy tanévnél hosszabb idő

Sajátos nevelési igényű tanuló esetében a helyi tanterv, a szakmai (pedagógiai) program

az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is

25

megjelölhet. Ebben az esetben a félévi osztályzatot a megnövelt tanítási idő felénél, az év

végi osztályzatot a tanítási idő végénél állapítják meg.

Egyéni továbbhaladás

Az első évfolyamra felvett tanuló részére – ha ez szükséges – az iskola igazgatója a szak-

értői vélemény alapján az egyéni adottságához, fejlettségéhez igazodó továbbhaladást

(egyéni továbbhaladást) engedélyezhet. Ha a tanulónak egyéni továbbhaladást engedé-

lyeztek, a pedagógus – a szakértői vélemény alapján – egyéni fejlesztési ütemtervet ké-

szít. Az ütemtervben kell meghatározni, hogy a tanulónak az egyes évfolyamok végére

milyen követelményeket kell teljesítenie, valamint megjelölni, hogy melyik évfolyam vé-

gére kell utolérnie a többi tanulót. Ha a diák az egyéni ütemtervben meghatározott évfo-

lyam utolsó tanítási napjáig nem éri utol a többi tanulót, tanulmányait ennek az évfolyam-

nak a megismétlésével folytathatja.

Kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglal-

kozás

A különleges bánásmódot igénylő tanulókra vonatkozó szabályokat a Nkt. 138-140 § tar-

talmazza.

Ha a sajátos nevelési igényű tanulót az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgy-

részekből az értékelés és a minősítés alól, az iskola egyéni foglalkozást szervez részére.

Ennek keretében a pedagógus egyéni fejlesztési terv alapján segíti a tanuló felzárkóztatá-

sát a többiekhez.

Az egyéni foglalkozás megszervezése az intézmény számára lehetőség, de nem köte-

lező.

Mentesítés a minősítés, értékelés alól

Az igazgatónak módja van arra, hogy a sajátos nevelési igényű tanulót – a szakértői bi-

zottság javaslata alapján – mentesítse tantárgyak minősítése és értékelése alól.

Az egyik esetben a sajátos nevelési igényű tanuló mentességet kaphat a készségtárgyak

tanulása alól – ekkor tudásáról nem is kell számot adnia –, a másik esetben az egyes tan-

tárgyak, tantárgyrészek értékelése, minősítése alól mentesül. Ebben az esetben a tanuló

részére egyéni foglalkozást kell szervezni, amelynek célja, hogy egyéni fejlesztési terv

alapján a tanuló felzárkózzon a többiekhez.

Egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése, minősítése alól való mentesítés céljából

szakértői vizsgálat kezdeményezhető az 1–6. évfolyamon január 31-ig bármikor; maga-

sabb évfolyamokon annak a tanévnek március 31. napjáig, amikor az adott tantárgy tanu-

lását a tanuló megkezdte. Ha a vizsgálatot ezen időpontoknál később indítják, csatolni

kell az érintett iskola igazgatójának a vizsgálat szükségességével egyetértő nyilatkozatát,

melyhez be kell szerezni a tanuló osztályfőnökének és az adott tantárgyat tanító pedagó-

gusnak a véleményét. Ennek hiányában a szakértői bizottság dönt a vizsgálat szükséges-

ségéről vagy elutasításáról.

26

Ha egy tanulót az igazgató mentesített egy tantárgy, tantárgyrész értékelése és minősítése

alól, az alapműveltségi és érettségi vizsgán az érintett tárgy helyett a tanuló másik tárgyat

választhat.

Felmentés

A tanuló joga, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését (kis-

korú tanuló esetében ehhez írásbeli szülői nyilatkozat is szükséges); amelynek engedé-

lyezéséről az iskola igazgatója dönt. Erre akkor van lehetőség, ha a tanuló egyéni adott-

ságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi; ekkor az igaz-

gató – a gyakorlati képzés kivételével – a tanulót kérelmére részben vagy egészben fel-

mentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól.

A pszichés fejlődés zavarával küzdő tanulók esetében a cél nem az, hogy ne vegyenek

részt a foglalkozásokon, hanem hogy az oktatás és a számonkérés a nekik megfelelő mó-

don történjen

Osztálylétszám

A közoktatási törvény meghatározza az egyes intézményekben indítható osztályok átla-

gos és maximális létszámát, amelyben a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási

folyamatban tartósan akadályozott kettő gyermekként, tanulóként kell számításba venni.

A pozitív diszkriminációnak ez a formája lehetővé teszi, hogy a sajátos nevelési igényű

tanulókat kisebb létszámú osztályban neveljék, oktassák, s így nagyobb figyelemben,

több segítségben részesüljenek.

3.4. A fejlesztés szervezeti keretei

Szervezeti keretek

A tanulók egyéni fejlesztésének időbeosztását a gyógypedagógus az intézmény

vezetésével és az osztályban tanítókkal konzultálva határozza meg. Fontos szempont,

hogy mindig a gyermek egyéni képességeinek, a körvonalazott problémakörnek legin-

kább megfelelő szervezeti formát válasszuk. Ezek lehetnek:

- Egyéni fejlesztés: Lényeges, hogy a foglalkozások helye és ideje állandó legyen, így

hozzájárulhatunk egy megfelelő napi ritmus kialakításához. Formái: Gyógypedagó-

giai fejlesztés, logopédia, egyéni tantárgyi korrepetálás, pszichológiai foglalkozások,

terápiák.

- Mikrocsoportos fejlesztés: A csoportok megszervezésekor meghatározó szempont,

hogy azonos vagy hasonló fejlettségi szinten álló tanulókból, illetve azonos vagy ha-

sonló nehézségekkel küzdő tanulókból szervezzünk homogén csoportokat. Formái:

Gyógypedagógiai fejlesztés, logopédia, tantárgyi korrepetálás, mozgásterápia, pszi-

chológiai terápiák.

- Kéttanáros modell: A tanóra keretein belül a gyógypedagógus részvételével.

A pedagógusok alkalmazhatnak olyan, az együttnevelést szolgáló tanulásszervezési mó-

dozatokat, tanítási módszereket és kereteket, amelyeket jó gyakorlatnak minősíthetünk,

mert a tanulók egyéni sajátosságihoz igazíthatóak, adaptívak. Régi-új módszerek ezek:

27

- páros–, csoport- és sok egyéni munka

- tevékenykedtetés

- többszintű feladatadás, ehhez igazodó feladatlapokkal,

- kooperatív tanulás

- a hagyományostól eltérő tanulásszervezési módok: pedagógiai asszisztenssel, gyógy-

pedagógiai asszisztenssel

- kéttanítós oktatási modell,

- motiváció

- szemléltetés

- többszintű feldolgozást lehetővé tevő több eltérő nehézségi fokozatra kidolgozott fel-

adatlapok

- a tanuló teljesítményét önmagához viszonyító, a fejlődést figyelembe vevő értékelés.

A többségi iskolák pedagógusainak fel kell készülni a sajátos nevelési igényű fogadására,

az együttnevelésre. Gyógypedagógiai ismereteket kell szerezniük, tanfolyam, tréning so-

rán új kompetenciákat kell elsajátítaniuk, s ezeket érvényesíteni kell napi munkájukban.

Azok a pedagógusok, akik megpróbálják átlagos összetételű osztályukban ezeket a régi-

új gyakorlatokat követni, tapasztalják, hogy az amúgy nem fogyatékos, de gyengébben

teljesítő gyerekek is felbátorodnak, szívesen tanulnak, megerősödnek tudásukban, keve-

sebb lesz a fegyelmezési probléma. Eltérő szintű tananyagkínálat és követelménytámasz-

tás mellett az enyhe fokban értelmi sérült gyermekek is boldogulhatnak.

Egyéni fejlesztés

Ha a sajátos nevelési igényű tanulót az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból,

tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól, az intézmény egyéni foglalkozást szer-

vez részére. Az egyéni foglalkozás keretében, egyéni fejlesztési terv alapján segíti a ta-

nuló felzárkóztatását a többiekhez. Az egyéni fejlesztés történhet tanórán vagy tanórán

kívül is.

- Egyéni megsegítést igényelhet a tanuló a tanórákon. Differenciálással és különböző

nevelési, módszertani eljárások alkalmazásával az egyéni megsegítés a tanóra szer-

ves részeként, természetes módon valósulhat meg. Egyéni megsegítést nem csak a

sajátos nevelési igényű tanuló kaphat. Minden gyermek kerülhet olyan helyzetbe,

hogy szüksége lehet a tanár megkülönböztető figyelmére.

- Egyéni megsegítés történhet korrepetáláson is. Módszereiben ilyenkor nincs kü-

lönbség a sajátos nevelési igényű és többi tanuló között.

A habilitációs-rehabilitációs foglalkozásokon egyénileg vagy kiscsoportban a gyógype-

dagógus speciális, a sérülésnek megfelelő terápiás tevékenységgel segíti a sajátos neve-

lési igényű gyermekek fejlődését.

- Az egyéni fejlesztés leghatékonyabb módja a differenciálás. A differenciálás lé-

nyege a tanítási-tanulási folyamat tanulókhoz történő igazítása. A differenciálás

szükségességét a tanulók különbözősége indokolja. Különbözőségeik szerint a tanu-

lókat csoportokba lehet sorolni, s ezzel megteremteni a differenciálás alapjait. Dif-

ferenciált feladatot azonban ne csak a sajátos nevelési igényű tanuló kapjanak. A

28

tanulók értékelése is differenciáltan történjen. Differenciálni lehet a feladatok meny-

nyisége, mélysége, minősége, formája a megoldási stratégiák, elvárt megoldási szin-

tek, stb. szerint.

Az egyéni foglalkozás alapelvei

- Nem korrepetáló jellegűek.

- Elsődleges célkitűzése az éretlen vagy gyenge képességterületek fejlesztése, a hi-

ányzó képességek kialakítása. Az anyaga nem témaspecifikus. Egyszerre több, a

gyermek érettségi szintjének megfelelő témával dolgozhat, amelyek a tananyaggal

ritkán kerülnek egyidejűleg fedésbe.

- A személyiség egészére ható fejlesztés. Elősegíti a reális önértékelés, pozitív énkép

kialakulását.

- A kapcsolat alapköve a bizalom a gyógypedagógus és a gyerek között.

- Az egyéni fejlesztési tervek folyamatos ellenőrzése, továbbfejlesztése. Az egyéni fej-

lesztési terv megvalósulásának és folyamatának dokumentuma az egyéni fejlesztési

napló, amely naprakészen tartalmazza az elvégzett munkát és a tevékenységek ösz-

szeállításának szakmai szempontjait

- Team-munka.

- Együttműködés a szülőkkel.

Csoportos fejlesztés

A csoportos foglalkozásokon általában 4-9 fő vesz részt. Ez a forma heterogén csoportok

szervezését teszi lehetővé.

A mikrocsoportos (2-4 fő) foglalkozást általában a probléma szempontjából homogénnek

mondható gyerekeknek tartanak. Célja a funkciózavar megszüntetése, vagy csökkentése,

a pszichomotoros- és percepciós funkciók korrekciója, fejlesztése, az épen maradt funk-

ciók erősítésével a transzfer hatás tudatos kihasználása. A fejlesztő foglalkozások általá-

ban kiscsoportos keretben zajlanak, de szükség szerint egy-egy gyereknél a foglalkozások

minden formája előfordulhat. A célzott kiscsoportos fejlesztés a tanítás-tanulás folyama-

tában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az

eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociá-

lis képességek fejlesztésére irányul.

Egyéni és mikrocsoportos fejlesztések

A gyógypedagógus munkájának célcsoportja a tanuló, de közvetve megjelenik a

többi tanuló, esetleg több évfolyamból is. Az együttműködés több pedagógus között zaj-

lik. Az intézményi munka alakulását alig befolyásolja. Fennáll az „elkülönülő” fejleszté-

sek veszélye. Fenntartható, ha a fejlesztési tervek, egyéni tanulási tervek beépülnek az

intézmény dokumentumai közé. Viszonylag rugalmas.

A tanulóval foglalkozó partnerek közötti konzultáció

29

Közvetlen célcsoport a pedagógus, közvetett a tanuló, a többi tanuló és a neve-

lőtestület. Az együttműködés konkrét, a munkaközösség vezetőkkel, a munkaközössé-

gekkel, illetve az ezt igénylő pedagógussal zajlik. A stratégiaalkotásba az intézményve-

zetés is bevonható. Eredménye lehet együttműködési terv, kidolgozott feladatlapok,

egyéni tanulási tervek, értékelési rendszer stb. Hosszú távú fenntarthatóságát az intézmé-

nyi stratégia átalakítása biztosítja, rugalmas. Befolyása a pedagógusok közötti tudás ter-

jesztésére pozitív, veszélye: az együttműködési kultúra kialakítása a gyógypedagógustól

függ.

Utazó gyógypedagógus segítségével megvalósuló együttműködés és helyi fejlesztés

Célcsoportjai, jellemzői, befolyása megegyeznek az előző pontnál leírtakkal, ki-

egészítve azzal, hogy az érintett tanuló fejlesztésére is koncentrál, valamint itt az együtt-

működési kultúra kialakítását segíti az intézmények közötti kooperáció, a célok, elvárá-

sok, produktumok, ellenőrzés módjának a rögzítése.

3.5. Tanulásban akadályozott (enyhe értelmi fogyatékos) tanulók iskolai fejlesztése

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók akadályozottsága, személyiségfejlődési zavara,

az idegrendszer különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével

és/vagy funkciózavarával függ össze.

3.5.1. A tanulásban akadályozott tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen

egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutat-

nak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy kö-

vetkezményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jel-

lemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb

gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődé-

sének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg,

a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az

iskolai tanulás eredményességét.

A nevelésükhöz szükséges feltételek:

- a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/tera-

peuta,

- speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve

- a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biz-

tosítása.

3.5.2 Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai

Bevezető szakasz: 1-2. évfolyam, kezdő szakasz: 3-4. évfolyam.

Ebben a két szakaszban a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztése a

cél. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárások, tartalmak és oktatásszer-

vezési megoldások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A képességfejlesztésben

hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses meg-

ismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. A tanuló fejlesztésének hosszú

30

folyamatában a tanuló aktuális igényének megfelelően kell módosítani a pedagógiai fo-

lyamat korrekciós, kompenzáló jellegét. A bevezető szakaszban javasolt egy évfolyam

tananyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezni. A gyógypedagó-

giai nevelésnek az egész személyiség fejlesztésére kell törekednie. E két szakaszban

hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és

megerősítése.

Alapozó szakasz: 5-6. évfolyam, fejlesztő szakasz: 7-8. évfolyam.

Az alapozó és a fejlesztő szakaszban a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési

módszerek további fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló kép-

zetekre, ismeretekre, az elsajátított tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az

önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás folyamatában előtérbe kerül a verbális

szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módon jelen van a manipulá-

ciós és a képi szint is.

Megszilárdító szakasz: 9-10. évfolyam.

A cél elsősorban az ismeretek megerősítése, szintetizálása, a tudáselemek rendszerbe

illesztése, alkalmazása, a pályaorientáció, az önálló életvezetési technikák tudatos gya-

korlása. A tanulók eltérő képességprofilja, iskolai életének különbözősége, egyéni fej-

leszthetőségi prognózisa esetén is kiemelt cél, hogy a tanulók a speciális szakiskola, -

vagy az integrált keretek között történő - nevelés, oktatás során elsajátítsák azokat az

ismereteket és készségeket, amelyek az önálló életvitelhez, a munkaerőpiacra történő

belépéshez és megmaradáshoz elengedhetetlenül szükségesek.

Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasz: 11-12. évfolyam

A speciális szakiskola szakképző évfolyamain szakmai vizsgára történő felkészítés,

vagy az életkezdéshez való felkészülés, a munkába állást lehetővé tevő egyszerű beta-

nulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását nyújtó képzés folyik. Az államilag elis-

mert, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítésekre való felkészí-

tés esetén a szakképzési évfolyamok száma az OKJ-ben megjelölt képzési idő, illetve -

a közoktatásról szóló törvényben biztosított lehetőség alapján - a sajátos nevelési igény

típusához igazodó nyújtott képzési idő szerint történik. Az egyszerű betanulást igénylő

munkafolyamatok elsajátítását nyújtó képzés esetében a szakképzési évfolyamok száma

kettő: a 11. és a 12. évfolyam.

A szakképzési évfolyamokon is kiemelt szerepet kap a tanulók adottságaihoz igazodó

készség- és képességfejlesztés, a komplex személyiségfejlesztés. A nevelés, oktatás

célja:

- A korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolása.

- A tanuláshoz, szakmatanuláshoz szükséges motiváció megteremtése, erősítése.

- A szakmai vizsgára való felkészítés.

- Munkavégzésre való szocializálás, munkavállalói magatartás kialakítása, a tanulók

élettervezésének elősegítése, önálló életvezetés megalapozása.

3.5.3 Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése

31

- Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében a

NAT-ban és az Irányelvben leírtakat alkalmazzuk. Tanulásban akadályozott tanulók

részére speciális helyi tantervet dolgoztunk ki. Szükség szerint más tankönyvek al-

kalmazására is lehetőség van.

- Tanulásban akadályozott tanulóinknál figyelembe vesszük a tanulást, fejlődést ne-

hezítő körülményeket. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú foglalko-

zások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fej-

lesztési feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógy-

pedagógiai tanár együttműködését vesszük igénybe.

- A tanórákon felül a törvényben előírt óraszámban re/habilitációs foglalkozást biz-

tosítunk. A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy

sérült funkciók korrigálására, kompenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a fel-

zárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szociális képességek fejleszté-

sére, az önálló életvezetésre irányul. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység lé-

nyeges eleme pedagógiai diagnosztizálás.

- Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más szakembert (pl. terapeuta, lo-

gopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is bevonunk a fejlesztő munkába.

3.5.4 A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció

Az oktatás egészét átható habilitációs, rehabilitációs nevelés célja az értelmi fogyaté-

kos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja. A fejlesztés a tanítás-

tanulás folyamatában megmutatkozó fejletlen vagy sérült funkciók korrigálására, kom-

penzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsa-

játítására, a szociális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a prog-

ramokon, tréningeken keresztül valósul meg. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység

lényeges eleme a folyamatos vagy szakaszos pedagógiai diagnosztizálás. Szolgálja a

korrigáló, kompenzáló tartalmak, eljárások, terápiás eszközök tervezését, megelőzheti

a további - másodlagos - tünetek megjelenését.

3.6. Az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartássza-

bályozási zavarral) küzdő tanulók jellemzői, iskolai fejlesztésének elvei

3.6.1 Főbb sajátosságok

A súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarok hátterében részké-

pesség zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar,

az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága,

fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. Nem határozhatunk

meg egységes jellemző jegyeket; az egyes állapotok a tünetek/tünetegyüttesek komple-

xitásától függően a funkciógyengeségtől a komplex személyiség-, illetve általános ta-

nulási zavarig terjedhetnek. A percepciós bázis többdimenziós érintettsége miatt az ol-

vasás, írás, számolás elsajátításában különböző súlyosságú akadályt jelent, az enyhe za-

vartól egészen a funkcióképtelenségig.

32

- A részképesség zavarok körébe az iskolai teljesítmények - elsősorban az alapvető

eszköztudás (olvasás, írás, számolás) - elsajátításának nehézségei, a képességek de-

ficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási

zavarok komplex tünetegyüttese tartozik. Jellemző, hogy az adott részképességben

az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatko-

zik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az intelligenciafaktorok, a mozgás-

koordináció és a beszéd szintje között. A részképesség zavarok tüneteit mutató tanu-

lók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbös-

ség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a

tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában feje-

ződhet ki.

- A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén

az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál

sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Azok a tanulók, akik súlyos fi-

gyelemzavaruk (helyzetidegenség, hibás-hiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen

önirányítás, gyenge önértékelési képesség miatt nem tudnak a tanulási szituációba

beilleszkedni, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak.

Míg a részképesség zavarok gyakran ép érzékszervek esetén is az érzékszervi fogya-

tékosság (gyengén látás, enyhe nagyothallás) látszatát kelthetik, addig a hiperaktivi-

tás, a nyugtalanság, a túlmozgások, a figyelemzavar előfordulásakor a tanulók álta-

lánosan gyenge képességűnek, értelmi fogyatékosnak tűnhetnek. Az idegrendszer

csökkent terhelhetőségének, érési lelassulásának jelei a tanulási, magatartási zavar

tüneteit mutató tanulóknál az alábbiak:

- általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra,

- fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen viselik el a vá-

rakozási feszültséget,

- gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre,

- fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető

és követhető szabályokat.

3.6.2 A fejlesztés alapelvei

A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése

gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A

re/habilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján törté-

nik.

A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesí-

teni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet

vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból,

tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét.

Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat:

- az egészséges énkép és önbizalom kialakítása,

- a kudarctűrő-képesség növelése,

- az önállóságra nevelés.

33

3.6.3 A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai diszlexia, diszgráfia esetén

A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független ol-

vasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organi-

kus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok kü-

lönböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában diffe-

renciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat

nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot he-

lyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-

betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések

tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, fe-

lületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olva-

sási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az ol-

vasási tempó, gyenge a szövegértés. A súlyos olvasás-írászavar irreverzibilis, marad-

ványtünetei a közép- és felsőfokú oktatásban, illetve a felnőttkorban is feltűnnek és

fennmaradnak.

Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás,

az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz

viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen,

ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul

meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók.

A fejlesztés célja:

Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanu-

lóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás kész-

séget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek

megszerzésében.

A fejlesztés feladatai:

- a testséma biztonságának kialakítása,

- a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten,

- a vizuomotoros koordináció gyakorlása,

- a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése,

- az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott

ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, va-

lamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel,

- az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész isko-

lai pályafutása alatt,

- a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,

- az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,

- az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával,

gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával.

3.6.4 A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai diszkalkulia esetén

34

A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok

megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolá-

sának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosí-

tásának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegennyelv tanulás) jó

színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg,

amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás.

Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fo-

galmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és

szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet

és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés,

kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elma-

radásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális ki-

fejezésében.

A fejlesztés feladatai:

- az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehan-

golt, intenzív fejlesztése,

- a testséma kialakítása,

- téri relációk biztonsága,

- a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása,

- a szerialitás erősítése,

- segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,

- a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe

helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata,

a képi, vizuális megerősítés,

- a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegy-

zést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása.

3.6.5 A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai a kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitásza-

var, a figyelemzavar esetén

Hiperkinetikus zavarok: Már az első öt évben kialakuló tünetegyüttes, melyet jellemez

a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagyfokú impulzivitás, a szabályok

gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori

a kognitív működések zavara, illetve a nyelvi és motoros képességek fejlődésének ké-

sése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértékelés.

Magatartási zavarok: Jellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos

magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális

elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny vagy egy

serdülőkori lázadás és hosszan tart (hat hónap vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még:

nagyfokú harcosság, társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenye-

gető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás.

A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai:

- A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzései-

nek megfelelő érzékelésére.

35

- Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdek-

lődésének, terhelhetőségének ismeretében.

- A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának,

önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megisme-

rése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs

csoportba való beilleszkedésének segítése.

- Együttműködés a családdal és más szakemberekkel.

- A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.

3.6.6 Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai

A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzí-

tettektől, de indokolt lehet az első évfolyam két tanévi időtartamra történő széthúzása.

Ebben az esetben az első tanév az intenzív prevenció, a szakszerű funkciófejlesztés, a

pszichés gondozás, a megfelelő motiváció és a feladattudat kialakításának az időszaka

a gyógypedagógiai korrekciós-kompenzáló-terápiás módszerek alkalmazásával.

3.6.7 A NAT alkalmazása

A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan

akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési fel-

adatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges, de az egyes műveltségi terüle-

tekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és ki-

alakulásuk időtartama) módosulhat. Kiemelt szerepet kap az Énkép és önismeret, a

Kommunikációs kultúra, a Testi és lelki egészség, a Felkészülés a felnőtt lét szerepére.

3.6.8 A helyi tanterv

A helyi tantervben megfogalmazott tartalmak és követelmények a tanulók egyéni adott-

ságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban zö-

mében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított.

A helyi tanterv kiemelten kezeli az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kom-

munikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen megjelennek.

A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesz-

tése, az olvasásértés fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesz-

tési feladatai között kap kiemelt szerepet. Az élő idegen nyelv tanításánál a nyelvoktatás

auditív módszereinek előtérbe helyezése indokolt. A Művészetek műveltségi területen

belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés

fejlesztésének kiemelt szerepe van. A Matematika területén a kompenzációs lehetősé-

gek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést.

Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelem-

zavar, indokolt a korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helye-

zése.

3.6.9 Egészségügyi és pedagógiai célú re/habilitáció

Az egészségügyi célú re/habilitáció elsősorban a pszichés fejlődési zavar jellegének, tü-

neteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelő szakorvosi ellátást, annak

36

folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi te-

rápiákat foglalja magába. Ebből a szempontból fontos a gyermekneurológiai, a fülészeti,

valamint a szemészeti vizsgálat, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás.

A gyógypedagógiai tanár/terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális

képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmé-

lyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt.

A sajátos nevelési igényű tanulók részére – a kötelező tanórai foglalkozásokon túl – kö-

telező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozásokat szer-

vezünk. A foglalkozások célja, hogy csökkentse a sajátos nevelési igényből eredő hát-

rányt – vagyis ennek keretében kerülhet sor azokra a fejlesztésekre, terápiákra,

amely(ek)re a pszichés fejlődés zavarával küzdő tanulóknak sikeres tanulmányaikhoz,

előrehaladásukhoz szükségük van. A Köznevelési törvény előírja a foglalkozások heti

órakeretét, valamint azt, hogy a foglalkozások vezetéséhez a fogyatékosság típusának

megfelelő gyógypedagógiai tanári, terapeuta végzettség szükséges. Ha ilyen szakember

nem biztosítható, a foglalkozást szakirányú szakképzettséggel rendelkező pedagógus is

irányíthatja. Organikus okokra nem visszavezető diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás ta-

nulók fejlesztésébe fejlesztő pedagógus, pedagógus munkakört betöltő kollégák is bekap-

csolódnak.

3.7. Az intézmény SNI tanulókra vonatkozó helyi tantervének általános elvei, céljai, ki-

emelt feladatai

A sajátos nevelési igényű tanulók egyéni adottságait, sajátosságait, valamint a szakértői

bizottság véleményében leírt javaslatokat figyelembe véve sérülés-specifikus módszerek,

esetlegesen speciális eszközök alkalmazásával fogalmaztuk meg az egyes műveltségterü-

letek, tantárgyak, témakörök, fejlesztő tevékenységek tartalmát, követelményeit. A helyi

tanterv nem tartalmazza azokat a tananyagokat vagy tananyagrészeket, amelyeket a sajá-

tos nevelési igényű tanulóktól nem követelünk meg, de benne foglaltatnak azok a tan-

anyagok, amelyeket módosítva kívánunk számukra megtanítani. Az értékelési rendszer is

differenciált.

Pedagógiai alternatívát kínálunk a gyermekek számára. A tananyag egyes részeit adap-

táljuk, feldolgozhatóvá, megérthetővé tesszük a sajátos nevelési igényű tanulók számára.

Biztosítjuk az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő elsajátítást, feldolgozást és megér-

tést. Lehetővé tesszük a személyre szabott programokat, a differenciálást, a gyakorlatra

orientáló, a tanuló tapasztalataihoz kötődő ismereteket. Módszereinket tekintve alkalmaz-

kodunk az aktuális nevelési és oktatási feladatok sokszínűségeihez. Ha jól dolgozunk,

akkor a tanórán alkalmazott speciális módszereink nemcsak a sajátos nevelési igényű ta-

nulókra hatnak pozitívan, hanem motiválók és építő jellegűek az ép fejlődésmenetű tár-

sakra is.

37

3.8. Célok és feladatok a szakiskolában

- A társadalmi rehabilitációhoz feltétlenül szükséges a munkaerő-piaci szinten való beil-

leszkedés. Feladatunk, hogy tanulóinkat képességeikhez mérten felkészítsük a munka-

erő-piacra történő belépésre. Versenyképességük elősegítésére a pozitív diszkriminációt

jelentő szakmai előképzés is hatásos eszköz lehet.

- A szakiskola 10. évfolyamában és az előrehozott szakképzésben folyó közismereti kép-

zés, a modulokra felkészítés, a pályaorientációs órák az értelmileg akadályozott tanulók

számára a megszerezhető alapfokú ismeretek befejezését jelentik.

- A munkavégzés és a munkára nevelés pedagógiánknak kezdetektől fontos része.

- Célunk a tanulók személyiségének ismeretében az önmagukhoz képest maximális fej-

lődés lehetőségének megteremtése. Figyelembe vesszük a SNI tanulók speciális szük-

ségleteit, pl. a téri tájékozódás, a finommotorika, figyelem, az észlelés, a kommuniká-

ció, a szociális viselkedés zavarait.

- Feladatunk az alapvető készségek, képességek fejlesztése, valamint a környező világban

való eligazodáshoz szükséges ismeretek nyújtása. A nevelés-oktatás egészével hozzá

szeretnénk járulni a sérült vagy fejletlen pszichikus funkciók korrekciójához. Emellett

átadjuk azokat a magatartási és viselkedési formákat, melyeket nevelési tervünkben is

megfogalmaztunk.

- A kezdő és bevezető szakaszban a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichikus funkciók fej-

lesztése, alapvető a kultúrtechnikák eszközszintű elsajátíttatása, a tanulásban egyre na-

gyobb önállóság kialakítása már megtörtént. Az alapozó és fejlesztő pedagógiai sza-

kaszban a korábbi eredményekre építve folytatódik a fejlesztő munka. Hangsúlyos a

megismerési módszerek további fejlesztése. A tanulásban előtérbe kerül a verbális szint,

de több esetben számolni kell a manipulációs, illetve a képi szint jelenlétével is. A 8.

évfolyam végére az ismeretek megerősítése, rendszerezése, a pályaválasztás, az önálló

életvezetésre való felkészítés kap nagyobb hangsúlyt.

- Munkánkat végigkíséri a folyamatos fejlesztő, segítő ellenőrzés és értékelés. Ez történ-

het diagnosztikus céllal, mely elsősorban felmérő jellegű, vagy fejlesztő, illetve lezáró,

minősítő jelleggel.

- Minden esetben elsősorban a gyermek önmagához mért fejlődését kívánjuk értékelni.

- A megszilárdító szakasz elsődleges célja az előző képzési szakaszokban folyó nevelés-

oktatás tartalmi, szemléleti összehangolása, szintetizálása. Az önálló tanulás, a tájéko-

zottság, a tájékozódási képesség, a pályaválasztási ismeretek és a munka világával való

ismerkedés szélesítése, a döntési képesség erősítése.

- Feladatunk a tanulók sikeres továbbtanulási, szakmaelsajátítási lehetőségeinek kialakí-

tása. Az önálló tanulás, a tájékozódási képesség, a tájékozottság, a döntési képesség

erősítése.

- A társadalmi beilleszkedéshez szükséges szociális és cselekvési kompetenciák kialakí-

tása, az önálló életvitelre való alkalmasság megszilárdítása.

3.9. Az intézményben alkalmazandó kerettanterv

A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások,

38

továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások meg-

tanítandó és elsajátítandó tananyagát, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó

vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezését, óraszámát a helyi tanterv tar-

talmazza.

Az intézmény a lehetőségekhez mérten maximális mértékben biztosítja és összehangolja a

2011. évi köznevelési törvény 6. mellékletében meghatározott egészségügyi és pedagógiai

célú habilitáció/rehabilitációs óraszámot és a helyi tantervben előírt óraszámokat.

A kifutó évfolyamokon tanuló SNI gyermekek tantárgyakra bontott részletes helyi tanterve a

Pedagógiai Program 4. mellékletében található.

A 2013. szeptemberében képzést kezdő tanulócsoportok SNI tanulóit érintő részletes helyi tan-

terv az intézményi helyi tantervben és a szakképesítések szakmai programjaiban tantárgyan-

ként/modulonként integráltan megtalálható, amely a Pedagógiai Program 1-2. számú mellék-

lete.

39

4. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

4.1. A tanulók értékelésére vonatkozó szabályok

Az intézményben alkalmazott tanulói értékelési formák az értékelés célja szerint:

- diagnosztizáló értékelés / előzetes /: egy - egy témakör tanítása előtt felméri a tanulók elő-

zetes tudását

- formatív értékelés / közbülső /: egy - egy témakör tanítása közben zajlik, mely által a tanár

visszajelzést kap, és e szerint alakítja további munkáját

- szummatív értékelés /összegző /: egy témakör befejezésekor.

Az értékelés hagyományos formái:

- szóbeli felelet (részletes számadás vagy összefoglaló, tételszerű)

- felmérő dolgozatok (írásbeli felelet, esszé)

- tesztek

- témazáró nagydolgozatok (tantervi előírásoknak megfelelően)

- szöveges értékelés (pályaorientáció, szociális kompetencia).

További értékelési formáink:

- házi dolgozatok

- tanórai tevékenység

- kiselőadások

- gyűjtőmunka

- projektmunka

- vizsgamunka.

A nem csoportos képzésben résztvevő tanulók félévi gyakorlati jegyét – a havi jegyek alapján

– az osztályfőnök is megállapíthatja.

A modulokban megjelenő értékelési formák legfőbb közös jellemzői:

- A tanulók egész személyiségének fejlesztését célozzák.

- Döntően szóbeli vagy írásos, szöveges visszajelzések.

- Lehetőség szerint minden munkafolyamathoz és produktumhoz hozzákapcsolódnak, füg-

getlenül attól, hogy egyéni vagy csoportos tanulási helyzetről van-e szó.

- A nehézségek, hiányosságok feltárása, megbeszélése mellett elsősorban a pozitívumok

megerősítésére koncentrálnak.

- Fontos funkciójuk a diákok tanulási képességének fejlesztése.

- Az egyéni sajátosságra való odafigyelés révén felébresztik, illetve fenntartják a tanulók

motiváltságát.

- Segítséget nyújtanak a diákoknak a hozott hátrányok, illetve a tanulási folyamat során szer-

zett kudarcok feldolgozásában.

- Építenek a tanulói önértékelésre és önreflexióra.

Vizsgával kapcsolatos szabályok:

Az érettségi vizsga részei és tantárgyai

A tanuló érettségi vizsgákra a tanév rendjében meghatározott időpontokig jelentkezhet.

40

Az érettségi vizsga kötelező és választható vizsgatárgyakból áll. Az érettségi vizsgán a vizsgá-

zónak öt – négy kötelező, egy általa választott – vizsgatárgyból kell legalább középszinten vizs-

gát tennie. A vizsgatárgyak központi vizsgakövetelményekre épülnek. Az általános vizsgakö-

vetelmények határozzák meg, hogy az adott tantárgyból tett vizsga milyen részekből áll. Ezek

a következők lehetnek: szóbeli, írásbeli, gyakorlati.

Az érettségin a következő vizsgatárgyakból kötelező vizsgázni:

- magyar nyelv és irodalom

- történelem

- matematika

- idegen nyelv.

Iskolánkban választható érettségi tantárgyak:

- informatika

- földrajz

- kémia

- biológia

- testnevelés

- fizika

- mezőgazdasági alapismeretek

- erdészeti, vadgazdálkodási ismeretek (2016-tól)

Abban az esetben, ha a tanuló nem teljesíti az érettségi követelményeket, törzslap kivonatot

kap.

Tanulóinknak emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést is biztosítunk matematika, ma-

gyar, történelem, német nyelv, informatika, földrajz tantárgyakból.

Osztályozással, értékeléssel kapcsolatos alapelvek:

Pedagógusaink a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdem-

jeggyel értékelik, félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősítik.

A szaktanár a tanuló teljesítményét félévenként legalább annyi érdemjeggyel értékeli, hogy a

tanuló érdemjegyeinek száma még heti egyórás tantárgy esetében sem legyen kevesebb három-

nál. A tanulók teljesítményének értékelésénél, minősítésénél alkalmazott érdemjegyek és osz-

tályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

Az osztályozás ajánlott követelményei szóbeli feleltetésnél

Jeles: Ismeri, tudja a tananyagot, alkalmazni képes. Saját szavaival visszaadja a szabályt, felis-

meri az összefüggéseket.

Jó: összefüggően, jól felépített ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak ta-

nári segédlettel emlékszik.

Közepes: akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények

többségét felsorolja, az összefüggések kis hányadát is csak segítő kérdések alapján ismeri fel.

Elégséges: nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tanuló a tények többségét

segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggése-

ket feltárni, nem képes.

41

Elégtelen: elfogadhatatlan, nagyon hiányos tartalom, a tények ötven százalékát sem tudja – még

segítő kérdésekkel sem – felidézni a tanuló.

Írásbeli beszámoltatás Típusai:

- Írásbeli felelet: egy vagy néhány óra anyagának ellenőrzése, értékelése.

- Témazáró dolgozat: témakört lezáró, összegző, ellenőrzés, értékelés.

Elvei:

- A témazáró előtt mindig összefoglaló, rendszerező órát tartunk.

- A témazáró dolgozatot bejelentjük a megírásuk előtt két tanítási órával, egyéb dolgozat

írását legkésőbb az előző tanítási órán.

- A feladatokat mindig előre elkészített feladatlapon vagy dolgozat füzetben íratjuk meg.

- Az írásbeli számonkérés kezdetén meghatározzuk a megírásra adott időtartamot és az

értékelés szempontjait.

- A dolgozatot piros színű tollal javítjuk. A javítás tartalmazza a részpontszámokat, az

összes pontszámot, a dolgozatra adott érdemjegyet és a tanár kézjegyét. (Bizonyos tár-

gyakból pontszámok helyett szöveges értékelést is tartalmazhat.)

- A témazáró és egyéb dolgozatokat a szaktanár két héten belül köteles kijavítani, s ered-

ményét a tanulók tudomására hozni.

- Egy tanítási napon csak két témazáró dolgozatot lehet íratni.

- A szaktanár egy tantárgyból nem írathat újabb dolgozatot mindaddig, amíg az előző,

javított dolgozatot ki nem adja a tanulóknak.

- A tanév során témazáró dolgozatot heti egy vagy két tanóraszámú tantárgy esetében leg-

alább kettőt, három vagy annál magasabb óraszámú tantárgy estében legalább hármat

kell íratni. A témazáró dolgozatokat – a folyamatos tanítás mellett – hasonló jellegű fel-

adatsorral kell előkészíteni, figyelembe véve a vizsgakövetelményeket (érettségi és szak-

mai vizsgák).

A témazárók mellett biztosítani kell a lehetőséget egy-egy tananyagegységhez kapcsolódó szó-

beli feleletekre, rövidebb írásbeli beszámolókra. A feleletek vagy írásbeli munkák osztályozá-

sakor a tanár eltérhet a témazáróknál meghatározott százalékos értékeléstől, amelyet a tanulók-

kal is ismertetni kell. A tanár emellett kiselőadásokat, gyűjtőmunkát, egyéb szorgalmi felada-

tokat az egyszeri feleleteknek megfelelő osztályzatokkal értékelhet. A házi dolgozatokat is ér-

demjeggyel értékeli a szaktanár, a határidőre le nem adott dolgozatokat elégtelennel minősíti.

A szaktanár a tanév elején tájékoztatja a tanulókat, hogy melyek azok a tanulói tevékenységek,

amelyeket az osztályzatok kialakításánál súlyozottan fog figyelembe venni.

A tanuló érdemjegyeiről és magaviseletéről az iskola ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szü-

lőket, az érdemjegyeket a tanulók írják be az ellenőrzőbe. Az adatok helyességét az osztályfő-

nök negyedévenként ellenőrzi. A gyakorlati jegyeket a szakoktatók írják be az ellenőrző könyv

megfelelő részébe, illetve a naplóba is.

Magatartási problémák miatt tantárgyi érdemjegy nem adható. Nem kerülhet olyan érdemjegy

a naplóba, amelyről a tanuló nem tud.

A félévi vagy év végi osztályzatok kialakításánál a félévben szerzett osztályzatok átlaga alapján

kell meghatározni a záró osztályzatokat. Ha az átlag nem éri el a kettő egészet, nem kötelező

az elégséges osztályzatot megadni. Egyéb esetekben, ha az átlag meghaladja az egész jegy után

42

az 55 századot, a magasabb osztályzatot kell megadni. Az osztályzatokat minden szaktanár

maga alakítja ki, és javaslata alapján az osztályozó értekezleten véglegesítik azt.

A helyi tantárgyi tantervek a tananyag mellett meghatározzák a magasabb évfolyamba lépés

követelményeit.

4.2. A bizonyítványok kiadásának rendje

Félévkor (ellenőrzőbe)

A félévi zárást követő első osztályfőnöki órán.

Év végén

A nem végzős tanulók részére az osztályfőnök által megjelölt napon.

A végzős tanulók részére a szakmunkásvizsga, érettségi vizsga eredményhirdetésén.

4.3. A tanulók jutalmazásának és büntetésének elvei

A tanulók jutalmazása:

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, to-

vábbá, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az

iskola hírnevének öregbítéséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.

Az iskola jutalmazza azt a tanulót, aki

- megyei és országos versenyen helyezést ér el (a mezőny első harmadában szerepel)

- eredményes kulturális tevékenységet folytat

- kimagasló sportteljesítményt ér el

- a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez.

Hasonló eredményekért tanulóközösséget is lehet csoportos jutalomban részesíteni.

A csoportos jutalmazás formái:

- jutalomkirándulás

- kulturális hozzájárulás (színházjegy, stb.).

Az egyéni jutalmazás formái, fokozatai:

- szaktanári, szakoktatói dicséret

- osztályfőnöki dicséret

- igazgatói dicséret

- nevelőtestületi – bizonyítványba beírt – dicséret

- dicsőségkönyvbe kerülés tantestületi javaslat alapján, megyei és országos versenyen elért

eredményért.

Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén oklevéllel, könyvvel vagy

tárgyjutalommal is jutalmazhatók. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a tel-

jesítménye (tanulmányi, kulturális és sportversenyek győztese) a tanévzáró ünnepségen az is-

kola közössége előtt nyilvánosan veszi át jutalmát. A jutalmak odaítéléséről – a pedagógusok

és az osztályközösség javaslatának meghallgatása után – az osztályfőnök dönt.

A tanulók büntetésének elvei

43

Iskolánk is fontosnak tartja, hogy megfeleljen annak a társadalmi elvárásnak, hogy ne csupán

oktatási, hanem nevelési intézmény is legyen, ezért diákjaink erkölcsi formálására is gondot

fordítunk. Az elmarasztalások kapcsán – miként a jutalmazás terén is – az igazságosság, az

egyenlő elbírálás és a fokozatosság elvét követjük.

Iskolánkban a következő fegyelmi fokozatok vannak érvényben:

- szaktanári figyelmeztetés

- osztályfőnöki figyelmeztetés

- osztályfőnöki intő

- osztályfőnöki rovó

- igazgatói figyelmeztetés

- igazgatói intő

- igazgatói rovó

- fegyelmi tárgyalás.

A jutalmazás és büntetés részletes szabályai az iskola Házirendje tartalmazza.

4.4. A magatartás és szorgalom minősítési rendszere

Az egységes eljárás érdekében a magatartás és szorgalom jegyek megállapításánál a követke-

zőket kell figyelembe venni. A fokozatok eldöntésénél legfontosabb a tanuló viszonya a Házi-

rendhez, a közösség egészéhez, a tanuláshoz, a gyakorlati munkához, de figyelembe kell venni

az iskola falain kívüli megnyilvánulásokat is.

A magatartás és szorgalom jegyeket az osztályfőnök állapítja meg az osztályban tanító tanárok

javaslata alapján.

Jutalmazásnál és büntetésnél a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint kell eljárnia az osz-

tályfőnöknek.

Magatartás:

Példás a tanuló magatartása, ha a Házirend előírásait betartja, órán fegyelmezett, a közösségben

tanúsított magatartásával társaira pozitívan hat, kezdeményező, az ODB munkáját segíti, a vál-

lalt feladatokat maradéktalanul elvégzi, segítőkész. Tanáraival, társaival szemben tisztelettudó,

udvarias és megfelelő hangnemet használ.

Jó, ha a Házirend előírásait betartja, az órán fegyelmezett, nem kezdeményez, de feladatait

lelkiismeretesen elvégzi és igyekszik beilleszkedni a közösségbe. Vállalásait teljesíti. Felnőt-

tekkel, tanáraival, társaival szemben magatartása udvarias, hangneme megfelelő.

Változó, ha a Házirend előírásait csak többé-kevésbé veszi figyelembe, óra alatti magatartása

változó, a közösség munkájában legtöbbször csak akkor vesz részt, ha egyéni érdekeivel nem

ütközik. Vállalásait csak részben teljesíti, hangneme társaival – és időnként tanáraival szemben

is – kifogásolható.

Rossz, ha a Házirend követelményeit gyakran megszegi, magatartásával akadályozza az órai

munkát. A közösség életében nem vesz részt, arra negatív hatással van. Vállalásait nem teljesíti,

társaival – esetenként tanáraival szemben is – udvariatlan, goromba, az intézkedésekkel kap-

csolatban cinikus.

Igazolatlan óra esetén a tanulónak nem lehet példás magatartása. 5 órát meg nem haladó iga-

zolatlan hiányzás esetén még jó, 15 órát meg nem haladó igazolatlan hiányzás esetén változó,

44

15 órán túl csak rossz magatartásjegy adható. Írásbeli osztályfőnöki figyelmeztetés és intés

esetén a tanuló magatartása még lehet jó, ha egyébként megfelel ezen érdemjegy követelmé-

nyeinek. Igazgatói figyelmeztetés, intés esetén legfeljebb csak változó, fegyelmi tárgyaláson

kiszabott büntetés esetén csak rossz minősítést kaphat abban a félévben.

A naplóba, ellenőrzőbe a szaktanár jegyzi be a magatartási problémát, amelyet kettő

bejegyzésenként az osztályfőnök írásbeli elmarasztalásra vált át.

Az elmarasztalás fokozatai:

- osztályfőnöki figyelmeztetés, intő, rovó

- igazgatói figyelmeztetés, intő, rovó.

További magatartási problémák esetén az osztályfőnök írásban kérvényezi a fegyelmi tárgyalás

elrendelését az intézmény igazgatójánál.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben

el lehet tekinteni. A fegyelmező intézkedések egy tanév időtartamára vonatkoznak.

Szorgalom

Példás: tudatosan törekszik a tudás megszerzésére, ennek érdekében céltudatosan tervezi meg

munkáját, következetesen dolgozik, megbízható. Minden tárgyból elvégzi a kapott feladatot,

képességeinek megfelelően tanul.

Jó: az órákra általában lelkiismeretesen felkészül, megfelelő ösztönző hatásokra rendszeresen

tanul, segítséget kér problémáinak megoldásához, nem tanul minden tárgyat képességeinek

megfelelő szinten.

Változó: munkája nem rendszeres, otthoni munkáját többször elhanyagolja, vagy pontatlanul

végzi, órán figyelmetlen. Akkor végzi el a feladatát, ha erre figyelmét külön felhívják. Tanul-

mányi eredménye alul marad képességeinek.

Hanyag: tanulmányi munkájában megbízhatatlan, munkájában mindenkor közöny tapasztal-

ható.

Bukott tanuló szorgalma változó vagy hanyag, ilyen esetben példás magatartást nem kaphat

akkor sem, ha más területen kiemelkedő munkát végez.

4.5. A hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai:

Házi feladat

A tanuló részére napi, heti rendszerességgel adunk írásbeli és szóbeli házi feladatot.

A házi feladat célja, hogy a tanítási órán elsajátított ismeretek gyakorlására, meg-

szilárdítására alkalmat adjunk.

Hétvégére sem adunk több házi feladatot, mint hét közben.

A házi feladat mindig legyen konkrét, pontos, jól körülhatárolt. Vegye figyelembe

a tanulók képességeit, legyen differenciált.

A házi feladat elkészítésének határideje vegye figyelembe az elkészítéshez szüksé-

ges időt.

Az elkészített írásbeli házi feladatokat mindig ellenőrizzük, értékeljük, akár szóban,

akár írásban, tartalomra, külalakra és helyesírásra egyaránt.

A hosszabb szünetekre (őszi, téli, tavaszi, nyári) adjunk kiegészítő házi feladatokat

(kötelező olvasmányokat, erről feljegyzéseket) szorgalmi feladatokat.

45

Az írásbeli munkákban, szóbeli feleletekben a helyesírási, nyelvhelyességi hibákat

minden pedagógusnak javítania kell.

Törekszünk arra, hogy a szóbeli és írásbeli számonkérés arányainak megállapításá-

nál figyelembe vesszük a tanulók egyéni és életkori sajátosságait, a tantárgy adott-

ságát.

46

4.6 Az intézmény által alkalmazott záradékok:

Záradék Dokumentumok

1. Felvéve [átvéve, a(z) ......... számú határozattal áthelyezve] a(z) (iskola címe)

.............. iskolába.

Bn., N., TI.,

B.

1/A. Az első évfolyam követelményeit nem teljesítette, munkája előkészítőnek minősül,

tanulmányait az első évfolyamon folytathatja.

Bn., N., Tl.,

B.

2. A ........ számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján tanulmányait a(z) (betű-

vel) .......... évfolyamon folytatja. Bn., TI.

3. Felvette a(z) (iskola címe) ..................... iskola. Bn., TI., N.

4. Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, illetve osztályozó vizsga letételével

folytathatja. Bn., TI., N.

4/A. ........ tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint végzi. N.,Tl., B.

4/B. Mentesítve ......... tantárgyból az értékelés és a minősítés alól N.,Tl., B.

4/C . ...... tantárgy ..... évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a követke-

zők szerint: ....... N.,Tl., B.

5.

Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól az 19...../..... tanévben felmentve

............................................ miatt.

Kiegészülhet: osztályozó vizsgát köteles tenni

N., TI., B.

6. Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői vélemény alapján) magántanulóként foly-

tatja. N., TI.

7.

Mentesítve a(z) [a tantárgy(ak) neve] ....................... tantárgy tanulása alól.

Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát is.

N., TI., B.

8.

Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) ................... évfolyam tantárgyból osz-

tályozó vizsgát köteles tenni.

N., TI.

9. A(z) évfolyamra megállapított tantervi követelményeket a tanulmányi idő megrövidí-

tésével teljesítette. N., TI., B.

10.

A(z) ....................... tantárgy óráinak látogatása alól felmentve .................... -tól

........................ -ig.

Kiegészülhet: Osztályozó vizsgát köteles tenni.

N.

11. Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelőtestület határozata értelmében osztá-

lyozó vizsgát tehet. N., TI.

12.

A nevelőtestület határozata: a (betűvel) .............. évfolyamba léphet, vagy

A nevelőtestület határozata: iskolai tanulmányait befejezte, tanulmányait

.......................... évfolyamon folytathatja.

N., TI., B.

47

13. A tanuló az .................. évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig,

.................. hónap alatt teljesítette. N., TI.

14. A(z) .................. tantárgyból javítóvizsgát tehet. N., TI., B.,

A javítóvizsgán .............. tantárgyból/modulból....................... osztályzatot kapott

....................... évfolyamba léphet (vagy szakmai/érettségi vizsgát tehet). TI., B.

15. A .................. évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot megismétel-

heti. N., TI., B.

15/A.

Az ..................... évfolyamot a Ktv. 72.§-ának (4) bekezdésében foglaltak alapján

megismételte.

16. A javítóvizsgán ................ tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. Évfolyamot is-

mételni köteles. TI., B.

17. A(z) ........................ tantárgyból .......... -án osztályozó vizsgát tett. N., TI.

18. Osztályozó vizsgát tett. TI., B.

19. A(z) .................. tantárgy alól ............... okból felmentve. TI., B.

20. A(z) ................... tanóra alól .................. okból felmentve. TI., B.

21. Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító-) vizsga letételére

.............................-ig halasztást kapott. TI., B.

22.

Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z) ................................ iskolában füg-

getlen vizsgabizottság előtt tette le.

TI., B.

23. A(z) .......................... szakképesítés évfolyamán folytatja tanulmányait. TI., B., N.

24.

Tanulmányait ......................................... okból megszakította, a tanulói jogviszonya

.......................................-ig szünetel.

Bn., TI.

25.

A tanuló jogviszonya

a) kimaradással,

b) ................... óra igazolatlan mulasztás miatt,

c) egészségügyi alkalmasság miatt,

d) térítési díj, tandíj fizetési hátralék miatt,

e) ........................ iskolába való átvétel miatt megszűnt, a létszámból törölve.

Bn., TI., B.,

N.

26. ............................. fegyelmező intézkedésben részesült. N.

27. ............................ fegyelmi büntetésben részesült. A büntetés végrehajtása ..............

........................-ig felfüggesztve.

28.

Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén

a)A tanuló ............... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülőt felszólítottam.

b)A tanuló ismételt ....................... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen sza-

bálysértési eljárást kezdeményeztem.

Az a) pontban foglaltakat nem kell bejegyezni a Bn. és TI. dokumentumokra.

Bn., TI., N.

48

29. Tankötelezettség megszűnt. Bn.

30. A ................. szót (szavakat) osztályzato(ka)t ....................-ra helyesbítettem. TI., B.

31. A bizonyítvány .......... lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem. B.

32. Ezt a póttörzslapot a(z) ........................ következtében elvesztett (megsemmisült) ere-

deti helyett ............... adatai (adatok) alapján állítottam ki. Pót. TI.

33. Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett (megsemmisült) eredeti helyett ................

adatai (adatok) alapján állítottam ki. Pót. TI.

33/A. A bizonyítványt ........ kérelmére a ....... számú bizonyítvány alapján, téves bejegyzés

miatt állítottam ki. Tl., B.

34.

Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név ......................................................................,

anyja neve .......................................................................a(z)

.............................................. iskola ............................................. szak (szakmai, spe-

ciális osztály, két tanítási nyelvű osztály, tagozat) ...................... évfolyamát a(z)

........................ tanévben eredményesen elvégezte.

Pót. B.

35.

Az iskola a tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedő tanulmányi ered-

mények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez ................

vizsga eredményének befejezéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szereplő, a

tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően alkalmaz-

hatja, illetve megfelelően záradékot alakíthat ki.

36. Érettségi vizsgát tehet. TI., B.

37. Gyakorlati képzésről mulasztását .......................-tól .....................-ig pótolhatja. TI., B., N.

38. Beírtam a ......................................... iskola első osztályába.

39. Ezt a haladási naplót .................... tanítási nappal (órával) lezártam. N.

40. Ezt az osztályozó naplót ................ azaz .................... (betűvel) osztályozott tanuló-

val304 lezártam. N.

Alkalmazott rövidítések:

Beírási napló Bn.

Osztálynapló N.

Törzslap TI.

Bizonyítvány B.

49

Az iskola által alkalmazott, a 20/2011 EMMI. rendelet mellékletében nem szereplő zára-

dékok

41. Tanulmányait az iskola ………………….osztályában folytatja. Bn; Tl; N

42. Átvéve a ………………………………..iskolából. Bn; Tl; N

43. Átvéve a…………………………… osztályból. Bn; Tl; N

44. Szakmai vizsgát tehet. B; Tl; N

45. Tanulói jogviszonya megszűnt, sikeres érettségi/szakmai vizsgát tett. B, Tl; N

46. Tanulmányait befejezte, tanulói jogviszonya megszűnt. (akik utolsó évben pótvizsgán mennek át, vagy nem vizsgázhattak valami miatt)

B; Tl; N

47. Az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése után a …………….. év-

folyamba léphet. B; Tl

48. Az összefüggő szakmai gyakorlat követelményeit teljesítette. B; Tl

49. Az összefüggő szakmai gyakorlat követelményeit nem teljesítette.

Tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. B; Tl; N

50. A javítóvizsgán nem jelent meg. Tanulmányait az évfolyam megis-

métlésével folytathatja. B; Tl, N

4.7 Tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

- Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszkö-

zöket (tankönyv, munkafüzet, atlasz, stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelye-

ket hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgy-

nál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, fejlesztő foglalkozás. A tankönyvek,

munkafüzetek beszerzését az iskola végzi.

- Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói

taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (ahol nincs munkaközösség, ott az

egyes szaktanárok közössége a tantárgyfelelős irányításával) határozzák meg az iskola helyi

tanterve alapján.

- A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket tanévkezdés előtt (az előző tanév májusában

szülői értekezleten vagy írásban) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig

a szülők kötelessége.

- A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat ve-

szik figyelembe:

- a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének

- az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, ame-

lyek több tanéven keresztül használhatóak

- a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk, új taneszköz használatát csak na-

gyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító, esetben vezetünk be.

50

- Az iskola törekszik arra, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból,

egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a tan-

eszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

4.8 A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei:

Csoportbontásban oktatott tantárgyak:

- Idegen nyelv (angol/német nyelvi csoport). Ha az azonos nyelvet tanulók csoportlétszáma

meghaladja a 20 főt, az eredményes nyelvtanulás érdekében csoportbontást alkalmazunk.

- Testnevelés: fiú/lány csoport ill. 35 fő feletti osztálylétszám esetén.

- Informatika: 24 fő feletti osztálylétszám esetén (az informatika terem befogadó képessége

szükségessé teszi)

- Matematika és magyar nyelv és irodalom: szakközépiskola 9. évfolyamán 30 fő feletti

osztálylétszám esetén (amennyiben az időkeretbe belefér).

- Szakmai gyakorlat: a nemzeti köznevelési törvényben meghatározott csoportlétszámok-

kal.

51

4.9 Az intézmény környezeti nevelési programja

Alapok:

Törvényi háttér

Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény 54. §; a környezet védelmének általános

szabályairól); a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 45.§; és ennek a 2003. évi

módosítása (114. § (4)); a Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés

horizontális célként szerepel; a Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrende-

let kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést.

Alapelvek, célok

Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok

- A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fo-

galmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk:

- a fenntartható fejődés,

- a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések,

- a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései,

- alapvető emberi szükségletek,

- emberi jogok, demokrácia,

- biológiai és társadalmi sokféleség,

- ökológiai lábnyomok.

Szem előtt kell tartanunk, hogy gyerekeket nevelünk minden órán és foglalkozáson, vagyis

fontos, hogy diákjaink fejében egységes rendszer alakuljon ki.

- Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanít-

ványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:

- a személyes felelősségen alapuló, környezetkímélő, takarékos magatartást és

életvitelt,

- a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak

megőrzésének igényét és akaratát,

- a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség megőrzését,

- a rendszerszemléletet,

- az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat,

módszereket.

- A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban:

- problémamegoldó gondolkodás,

- ökológiai szemlélet, gondolkodásmód,

- problémaérzékenység, integrált megközelítés,

- kreativitás,

- együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód

- vitakészség, kritikus véleményalkotás,

- kommunikáció, médiahasználat,

- konfliktuskezelés és megoldás,

- felelős állampolgári részvétel és cselekvés.

Konkrét célok

52

Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósí-

tásához milyen lépések vezetnek.

- Új tervek:

- az egészségnevelési program elkészítése,

- a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához,

- tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek be-

mutatása,

- a tantárgyi és tanórán kívüli környezeti nevelési feladatok és tevékenységek beépí-

tése a tantervekbe, foglalkozási tervekbe,

- környezetvédelmi szakkör működtetése.

- Hagyományok ápolása:

- iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára

- Somogy megye nevezetességeinek feltérképezése

- osztályfőnöki órák tartása környezetvédelmi témában

- tisztaságnapok

- közös környezetrendezés, nagytakarítás

- szelektív hulladékgyűjtés (elem, papír, PET).

- Szaktárgyi célok:

- a szaktárgyi órákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. em-

ber és környezete, kapcsolatok, természetismeret, a környezetszennyezés megelő-

zése, veszélyes anyagok kezelése, stb.)

- a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszeny-

nyezés hatása a természeti- és az épített környezetre, az emberre)

- interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, problémamegoldó

gondolkodást fejlesztő feladatok)

- természetvédelmi versenyekre felkészítés

- az interaktív táblák felhasználása a tanórákon

- környezetvédelmi akciókban való részvétel.

Tanulásszervezési és tartalmi keretek

Hagyományos tanórai foglalkozások

A tanórákon hozzárendeljük az adott témához a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat.

Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet

kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van.

Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap

az önálló ismeretszerzés is. Az élményszerű tanítás érdekében a hagyományos szemléltetés

mellett felhasználjuk az audiovizuális és informatikai lehetőségeket is. A komoly elméleti ala-

pok megszerzését is fontosnak tartjuk, ami az aktív és hasznos környezet megóvás alapfeltétele.

Nem hagyományos tanórai keretben

- erdei iskola program

- múzeum- és intézménylátogatás

53

Tanórán kívüli foglalkozások

- iskolai egészségnap – iskolanap

- osztálykirándulások

- szakkörök – környezetvédelmi szakkör

- vetélkedők

- természetjáró programok

- kollégiumi nap – kirándulás.

A környezeti nevelés módszerei

A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szük-

ség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljain-

kat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan

pedagógus-továbbképzést szervezünk, amelyen bemutatjuk az interaktív lehetőségeket. Fontos,

hogy ezeket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt a tanórákon alkalmazza.

Javasolt módszerek:

- kooperatív (együttműködő) tanulási technikák

- játékok

- modellezés

- projektmódszer

- kreatív tevékenység

- közösségépítés

- művészi kifejezés.

A környezeti nevelés taneszközei

Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a

környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegy-

szereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni.

Folyamatosan frissíteni kell a környezeti nevelési szak- és CD-könyvtárat. Biztosítani kell,

hogy a környezeti nevelési tanórák és programok számára megfelelő audiovizuális, ill. multi-

médiás eszközök álljanak a tanárok és a tanulók rendelkezésére.

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő eszkö-

zök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye is.

Ökoiskola 2010-2013

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium és a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

pályázatán intézményünk elnyerte az „Ökoiskola” címet.

A cím azoknak a nevelési-oktatási intézményeknek az elismerését szolgálja, melyek átgondol-

tan, intézményesítetten, rendszerszerűen foglalkoznak a környezettudatosság, a fenntartható fo-

gyasztás és fejlődés pedagógiájának gyakorlati megvalósításával, a környezeti neveléssel. Az

„Ökoiskola” cím adományozása kapcsolódik az ENSZ „A fenntarthatóságra oktatás” 2005–

2014 évtizedének programjához.

A cím elnyerésének előnyei:

54

- A nemzetközi kritériumokkal összhangban kialakított magyar "ökoiskola" kritériumrend-

szer intézményünk megkülönböztető minőségjelzője lett, mely vonzóvá teszi az iskolát a

szülők számára, és pozitív külső visszajelzést nyújt az iskola munkájáról a fenntartó szá-

mára.

- Az állami kezdeményezésre létrejövő hálózat tagjaként iskolánk nagyobb eséllyel vehet

részt a környezeti nevelési, a fenntarthatóság pedagógiájával kapcsolatos pályázatokon.

- Intézményünk a cím elnyerésével az Ökoiskolák Hálózatának tagja lett, hazai és nemzetközi

kapcsolatrendszere bővül, a Hálózat programjai segítik szakmai fejlődését.

- Tanulóink részt vehetnek a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium ökoiskoláknak

szervezett környezet- és természetvédelmi tárgyú programjain, rendezvényein, pályázatain.

55

4.10 Az intézmény egészségnevelési és egészségfejlesztési programja

Helyzetelemzés

A jelenlegi állapotot igyekeztünk körültekintően feltérképezni. Ismerjük erősségeinket és

gyengeségeinket, a környezet védő- és veszélyeztető tényezőit.

Védő tényezők (erősségeink):

- kistelepülési környezetünk

- épületeink adottságai (világos, áttekinthető, szellős)

- iskolánk légköre

- hagyományaink

- iskolai programjaink, rendezvényeink, akcióink, sportolási lehetőségeink

- külsős szakemberekkel való együttműködés

- kölcsönös bizalmon alapuló tanár-diák és tanár-szülő kapcsolat

- kölcsönös együttműködésen alapuló kapcsolat külső partnereinkkel.

Veszélyeztető tényezők (gyengeségeink):

- tájékozatlanság (tanuló- szülő-pedagógus)

- a magyarországi egészségügy és általában az egészségnevelés mostoha helyzete

- a szakképző évfolyamok célcsoportjának korosztályos problémái, attitűdje.

Iskolánk egészségfejlesztési programjának célja

- Iskolánk minden tevékenységével szolgálja tanulóink és dolgozóink egészségi, testi, lelki,

mentálhigiéniai, szociális fejlődését.

- Törekszünk arra, hogy kialakítsuk azokat a pozitív beállítódásokat, magatartásformákat,

szokásokat, melyek tanulóink egészségi állapotát javítják.

- Felkészítjük diákjainkat, hogy felnőtt életükben legyenek képesek egészséges, harmonikus

életvitel kialakítására, életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni. A

konfliktusokat, problémákat jól tudják kezelni, illetve megoldani.

- Külön figyelmet fordítunk a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatra történő felké-

szítésre.

- Együttműködést kívánunk kialakítani a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi

szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges kör-

nyezet legyen.

- Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat

biztosítunk.

- Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő

hasznos eltöltésének, teret adunk a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanács-

adást biztosító programoknak.

- Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytatunk, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a

tanulók jóllétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az

erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.

- Iskolánk törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak

egészségük megőrzését, hogy utóbbiak megértsék, a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy

éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást.

56

Az egészségfejlesztés főbb területei

Az egészségfejlesztési célkitűzések kulcsterületei:

- önmagunk és egészségi állapotunk megismerése

- az egészséges táplálkozás

- a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás (AIDS, Hepatitis) szerepe az egészség megőrzé-

sében

- a dohányzás elleni küzdelem

- alkohol- és drog-prevenció

- a tanulási környezet tudatos alakítása

- az egészséges környezet jelentősége

- elsősegély-nyújtási ismeretek

- az aktív testmozgás, egészséges testtartás.

Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszerek

1. Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás

2. Rizikócsoportos megközelítés

3. Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások

4. Kortárshatások az egészségfejlesztésben

Az egészségnevelési, egészségfejlesztési céljaink megvalósulását segítők

Iskolaorvos,

Védőnő,

Iskolapszichológus.

Az egészségügyi felügyelet rendje

Iskolaorvosi ellátás:

Az egészségügyi ellátás a vonatkozó jogszabályokban rögzített egészségvédő orvosi intézke-

déseket és szűrővizsgálatokat tartalmazza. Az intézményvezető és az iskolaorvos közötti szer-

ződéses megállapodás alapján az iskola-egészségügyi ellátás a következőkre terjed ki:

- a tanulók törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése

- színlátás- és látásélesség-vizsgálat

- egészségügyi felvilágosítás tartása

- a beteg tanulók aktuális orvosi kezelése.

A kötelező orvosi vizsgálatokat az egyes tanulócsoportok részére a védőnő az intézmény hiva-

talos egészségügyi füzetébe jegyzi be. A kapcsolattartásért felelős vezető helyettes tájékoztatja

az aktuális egészségügyi ellátásról az érintett osztályfőnököket, akik gondoskodnak osztályuk

tanulóinak az orvosi vizsgálaton való pontos megjelenéséről.

A segítő kapcsolatok

- Szülők (család)

- Szülői munkaközösség, szülői szervezet

- Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők

57

- Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészségfejlesztési szakemberei és más egészségügyi in-

tézmények, szervezetek

- Rendvédelmi szervek

Az egészségnevelés és egészségfejlesztés iskolai területei

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az is-

kola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülniük.

Ezek közé tartoznak az alábbiak:

- önmagunk és egészségi állapotunk ismerete

- az egészséges testtartás, a mozgás fontossága

- az értékek ismerete

- az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe

- a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamata

- a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésében

- a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete

- a tanulás és a tanulás technikái

- a rizikóvállalás és határai

- a szenvedélybetegségek elkerülése

- a tanulási környezet alakítása

- elsősegély-nyújtási ismeretek

- a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége.

Elsősegély-nyújtási ismeretek

Tanulóink számára fontosnak tartjuk, hogy az alapvető elsősegély-nyújtási ismeretek birtoká-

ban legyenek. Éppen ezért tanórai kereteken belül (osztályfőnöki órák, KRESZ-órák) és tanórán

kívüli foglakozásokon (védőnő, kollégiumi foglakozások, KRESZ tanfolyamok) is nagy hang-

súlyt fektetünk erre.

A mindennapos iskolai testedzés programja

A mindennapi testedzéshez szükséges feltételeket az alábbiak szerint biztosítja az iskola:

- Diáksport Egyesületi foglalkozások, labdajátékok

- házi bajnokságok

- osztályok közötti sportversenyek

- sportnap.

Terveink:

Egészségnevelési, egészségfejlesztési csoport létrehozása, amely felméri a tanulók tájékozott-

ságát, egészségi állapotát, helyzetét, és tervet dolgoz ki az egészségnevelési céloknak megfe-

lelően.

Egészségfejlesztő team tagjai:

- az iskola szakmai igazgatóhelyettese

- az iskolai védőnő

- az iskolai pszichológus

- az iskolaorvos

58

- a testnevelők

- az egészségtantanár

- a diákönkormányzatot segítő pedagógus

- az osztályfőnöki munkaközösség vezetője.

Értékelés, újabb célkitűzés

Tanévenként átfogó értékelést végzünk. Az értékelés eredményei és az új információk alapján

készített célrendszer eléréséhez szükséges tevékenységekre intézkedési tervet készítünk.

4.11 A tanulók fizikai állapotának mérése

Évenként 2 alkalommal, ősszel és tavasszal, történik a tanulók általános fizikai teherbíró ké-

pességének a felmérése. A mérések elvégzése lehetővé teszi az egyes képességek területén mu-

tatkozó hiányosságok feltérképezését, segít mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzár-

kóztató programok elkészítésében, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejleszté-

sében, a szükséges szint elérésében és megtartásában.

Iskolánkban a felmérés elvégzéséhez a tanulók fizikai és motorikus képességének mérésére

alkalmas Hungarofit teszteket választottuk (BMF Kandó Kálmán villamosmérnöki kar, dr. F.

Mérey Ildikó). A javasolt tesztek közül a 4+1-es variációt használjuk.

59

4.12 Szakközépiskolai és szakiskolai helyi tantervek

Szakközépiskolai helyi tanterv (erdészeti és vadgazdálkodási technikus)

tantárgyak Éves óraszám évfolyamonként

9. 10. 11. 12.

osztályfőnöki 36 36 36 32

kö

tele

ző

éret

tség

i ta

n-

tárg

yak

magyar nyelv és irodalom 144 144 180 160

történelem 108 108 108 96

idegen nyelv 144 144 144 128

matematika 144 144 144 128

földünk és környezetünk 72 36 --- ---

biológia --- 72 72 32

fizika 72 72 36 ---

kémia 72 36 --- ---

informatika 72 36 --- ---

testnevelés 180 180 180 160

társadalomismeret, etika --- --- 36 ---

szakmai tárgyak 216 252 324 384

összesen: 1260 1260 1260 1120

A szakmai tárgyak felosztása (erdészeti és vadgazdálkodási technikus)

Modulszám Szakmai tantárgyak 9. 10. 11. 12.

E GY E GY E GY E GY

11500-12 Munkavédelmi alapismeretek 36 --- --- --- --- --- --- ---

10966-12

Erdészeti és vadgazdálkodási

alapismeretek 72 108 144 108 180 144 224 160

Állattan 72 108 36 --- --- --- --- ---

Műszaki alapismeretek --- --- 108 72 64

Műszaki rajz --- --- 36 --- --- --- --- ---

Anyagismeret --- --- 36 --- --- --- --- ---

Géptan --- --- 36 36 64 ---

Közlekedési ismeretek --- --- --- --- 72 --- --- ---

Termőhely ismerettan --- --- --- --- 72 72 --- ---

Növénytan --- --- --- --- --- --- 96 96

Vállalkozási és szervezési ismere-

tek --- --- --- --- --- --- 64 ---

Összesen: 216 252 324 384

Készült a 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendeletben kiadott szakközépiskolai kerettanterv

alapján

60

Szakközépiskolai helyi tanterv (kifutó)

évfolyam 9. 10. 11. 12.

tantárgyak óraszám óraszám óraszám óraszám

osztályfőnöki 36 36 36 32

köte

lező

ére

ttsé

gi

tantá

rgyak

magyar nyelv és irodalom 144 144 180 160

történelem 90 90 108 128

idegen nyelv 108 144 180 160

matematika 108 144 180 160

köte

lező

en v

álas

zthat

ó é

rett

ségi

tantá

rgyak

földünk és környezetünk 36 72

108* 96*

biológia 72 36

mezőgazdasági alapisme-

retek

fizika 72 36

kémia 36 72

informatika 72 36

testnevelés 72 72 72 64

társadalomismeret, etika 36

ének-zene 36 36

rajz 36 32

szakmai orientáció³ 144 144 144 128

összesen: 28,5 29,5 30 30

Megjegyzés:

*-gal jelölt órák csoportbontással kerülnek megszervezésre

61

Felnőttek középiskolája

Nappali tagozat helyi tanterve

Tantárgy Éves óraszám évfolyamonként

11. 12.

Köte

lező

éret

tség

i

tantá

rgyak

Magyar nyelv és irodalom 216 192

Történelem 144 128

Idegen nyelv 180* 160*

Matematika 180 160

Földrajz 36 32

Biológia 36 32

Fizika 36 32

Kémia 36 32

Informatika 36 32

Társadalomismeret, etika 36 -

Fak

ult

áció

(vá-

lasz

that

ó é

rett

ségi

tárg

yak

)

Mezőgazdasági alapismeretek

108 128 Informatika

Földrajz

Biológia

Osztályfőnöki óra 36 32

ÖSSZES ÓRA 1044 960

Megjegyzés:

Belépési feltétel: a 9. 10. évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány és szakmunkás bizonyítvány. Aki nem ren-

delkezik 10. osztály elvégzését igazoló bizonyítvánnyal, annak különbözeti vizsgát kell tennie. *az idegen nyelv oktatása csoportbontásban történik. Választható nyelv: angol, német

Szakiskolai helyi tanterv

A közismereti képzés heti óraszámai:

Tantárgyak Évi óraszámok

9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam

Magyar- Kommunikáció 72 36 ---

Társadalomismeret 72 36 ---

Természetismeret 108 --- ---

Matematika 108 36 36

Idegen nyelv 72 72 64

Testnevelés 180 180 160

Osztályfőnöki 36 36 32

Összesen: 648 396 292

18 óra/hét 11 óra/hét 9 óra/hét

62

Közismereti órák a három éves szakképzéshez (kifutó) 2012. szeptember 1-től

(A szakiskolai közismereti program alapján)

Kompetenciaterületek, modulok

megnevezése

Évi óraszámok

9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam

Szövegértés 72 72 16 (első félév)

Történelmi, szociális, állampolgári -- 36 16 (első félév)

Természetismeret 36 --- 32 (első félév)

Matematika 108 72 16 (első félév)

Digitális (informatika) 36 36 ---

Idegen nyelv 72 72 32 (első félév)

Életvezetési ismeretek 72 --- ---

Testnevelés 180 180 128*

Osztályfőnöki 36 36 32

Összesen: 612 504 208

17 óra/hét 14 óra/hét

12 óra/hét

(első félév)

4 óra/hét (má-

sodik félév) *Testnevelés 5 óra az 1. félévben, 3óra a 2. félévben

63

Asztalos

A modulok óraszámai évfolyamonként

34 543 02 ASZTALOS szakma

Modul 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam

száma megnevezése

Elm

élet

Gyak

orl

at

Elm

élet

Gyak

orl

at

Elm

élet

Gyak

orl

at

11497-12 Foglalkoztatás I. (foglalkoztatást

elősegítő idegen nyelv) --- --- --- --- 64 ---

11499-12 Foglalkoztatás II. (munkajogi,

álláskeresési ismeretek) --- --- --- --- 16 ---

11500-12 Munkahelyi egészség és bizton-

ság 18 --- --- --- --- ---

11371-12 Biztonságos munkavégzés --- 36 36 --- --- ---

10224-12

Alapvető tömörfa megmunkálás 72 252 --- --- --- ---

Faipari szakmai és gépismeret 72

Faipari szakmai gyakorlat 252

10225-12

Asztalosipari szerelés 36 72 --- 72 --- 80

Asztalosipari szerelési ismeretek 36 --- --- --- --- ---

Asztalosipari szerelési gyakorlat --- 72 --- 72 --- 80

10226-12

Asztalosipari termékek gyártása --- --- 180 324 112 320

Szerkezettan szakrajz és technoló-

gia --- --- 180 --- 112 ---

Asztalosipari szakmai gyakorlat --- --- --- 324 --- 320

10228-12 Gépkezelés --- --- 36 144 32 160

10229-12

Gyártáselőkészítési feladatok 54 --- 108 --- 32 ---

Faipari szakrajz 54 --- --- --- --- ---

Gyártáselőkészítési ismeretek --- --- 108 --- 32 ---

Szakmai elmélet összesen 180 360 256

Szakmai gyakorlat összesen 432 540 560

5

óra/hét

12

óra/hét

10

óra/hét

15

óra/hét

8

óra/hét

17,5

óra/hét

Nyári gyakorlat 140 140 ---

Összes óraszám 17 óra/hét 25 óra/ hét 25,5 óra/ hét

Készült a 27/2012.(VIII. 27.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények és a 14/2013. (IV. 5.)

NGM rendeletben megjelent szakképzési kerettanterv alapján.

A modulok részletes tartalma, a tananyagegységek és tananyagelemek felsorolása és óraszá-

mai a szakképesítés helyi szakmai programjában találhatók.

64

Ács

A modulok óraszámai évfolyamonként

34 582 01 ÁCS szakma

Modul 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam

száma megnevezése

Elm

élet

Gyak

orl

at

Elm

élet

Gyak

orl

at

Elm

élet

Gyak

orl

at

11497-12 Foglalkoztatás I. (foglalkozta-

tást elősegítő idegen nyelv) --- --- --- --- 64 ---

11499-12 Foglalkoztatás II. (munkajogi,

álláskeresési ismeretek) --- --- --- --- 16 ---

11500-12 Munkahelyi egészség és biz-

tonság 18 --- --- --- --- ---

10101-12 Építőipari közös tevékenység 36 36 72 --- 32 32

10102-12 Hagyományos zsaluzat és áll-

ványzata 36 108 --- --- --- ---

10318-12 Rendszerzsaluzatok és állvá-

nyok --- --- 72 72 --- ---

10100-12 Állványzatok --- --- 36 108 --- ---

10319-12 Fémszerkezetű állványok --- --- --- --- 32 80

10099-12 Ácsszerkezetek 90 288 180 360 192 448

Szakmai elmélet összesen 180 360 336

Szakmai gyakorlat összesen 432 540 560

5

óra/hét

12

óra/hét

10

óra/hét

15

óra/hét

8

óra/hét

17,5

óra/hét

Nyári gyakorlat 140 140 ---

Összes óraszám 17 óra/hét 25 óra/ hét 25,5 óra/ hét

Készült a 27/2012.(VIII. 27.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények és a 14/2013. (IV. 5.)

NGM rendeletben megjelent szakképzési kerettanterv alapján.

A modulok részletes tartalma, a tananyagegységek és tananyagelemek felsorolása és óraszá-

mai a szakképesítés helyi szakmai programjában találhatók.

65

Dísznövénykertész

A modulok óraszámai évfolyamonként

34 622 01 DÍSZNÖVÉNYKERTÉSZ szakma

Modul 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam

száma megnevezése

Elm

élet

Gyak

orl

at

Elm

élet

Gyak

orl

at

Elm

élet

Gyak

orl

at

11497-12 Foglalkoztatás I. (foglalkozta-

tást elősegítő idegen nyelv) --- --- --- --- 64 ---

11499-12 Foglalkoztatás II. (munkajogi,

álláskeresési ismeretek) --- --- --- --- 16 ---

11500-12 Munkahelyi egészség és bizton-

ság 18 --- --- --- --- ---

10960-12 Vállalkozási, kereskedelmi ala-

pok --- --- 36 --- --- 32

10961-12

Kertészeti alapismeretek 180 108 --- 72 --- ---

Növénytan 36 --- --- --- --- ---

Termesztési ismeretek 72 54 --- --- --- ---

Műszaki alapismeretek 72 54 --- 72 --- ---

10962-12 Kertészeti munkavállalói isme-

retek 36 --- --- --- --- ---

10963-12 Szabadföldi dísznövényter-

mesztés 126 108 108 216 --- ---

10964-12

Fásszárú dísznövénytermesztés --- --- 180 216 --- ---

Dísznövénytermesztés --- --- 144 216 --- ---

Műszaki ismeretek --- --- 36 --- 112

10965-12 Növényházi dísznövényter-

mesztés --- --- --- --- 208 304

Szakmai elmélet összesen 360 324 288

Szakmai gyakorlat összesen 216 504 448

10

óra/hét

6

óra/hét

9

óra/hét

14

óra/hét

9 óra/

hét

14

óra/hét

Nyári gyakorlat 140 140 ---

Összes óraszám: 16 óra/hét 23 óra/hét 25 óra/hét

Készült a 27/2012.(VIII. 27.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények és a 14/2013. (IV. 5.)

NGM rendeletben megjelent szakképzési kerettanterv alapján.

A modulok részletes tartalma, a tananyagegységek és tananyagelemek felsorolása és óraszá-

mai a szakképesítés helyi szakmai programjában találhatók.

66

Erdészeti szakmunkás

A modulok óraszámai évfolyamonként

34 623 01 ERDÉSZETI SZAKMUNKÁS szakma

Modul 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam

száma megnevezése

Elm

élet

Gyak

orl

at

Elm

élet

Gyak

orl

at

Elm

élet

Gyak

orl

at

11497-12 Foglalkoztatás I. --- --- --- --- 64 ---

11499-12 Foglalkoztatás II. --- --- --- --- 16 ---

11500-12 Munkahelyi egészség és

biztonság 18 --- --- --- --- ---

10979-12

Növénytani és vállalkozási

ismeretek 72 126 --- --- 64 32

Növénytan 72 126 --- --- 32 32

Vállalkozási ismeretek gya-

korlat --- --- --- --- 32 ---

10980-12 Gallyazás, darabolás --- --- 36 126 --- ---

10981-12 Fakitermelés --- --- 72 162 --- 96

10982-12 Erdőművelés --- --- 90 126 48 128

10983-12

Erdészeti és vadászati

alapismeretek 90 72 --- --- 80 80

Erdészeti alapismeretek 54 36 --- --- 32 ---

Vadászati alapismeretek 36 --- --- --- 48 ---

Vadászati alapismeretek

gyakorlat --- 36 --- --- --- 80

10984-12

Erő-és munkagépek, fa-

anyagmozgatás 90 126 162 126 80 112

Műszaki/közlekedési alapis-

meretek --- --- 72 --- --- ---

Erő-és munkagépek, fa-

anyagmozgatás 90 --- 90 --- 80 ---

Géptani és anyagmozgatási

gyakorlatok --- 126 --- 126 --- 112

Szakmai elmélet összesen 270 360 352

Szakmai gyakorlat összesen 324 540 448

7,5

óra/hét

9

óra/hét

10

óra/hét

15

óra/hét

11

óra/hét

14

óra/hét

Nyári gyakorlat 140 140 ---

Összes óraszám 16,5 óra/hét 25 óra/hét 25 óra/hét Készült a 27/2012.(VIII. 27.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények és a 14/2013. (IV. 5.)

NGM rendeletben megjelent szakképzési kerettanterv alapján.

A modulok részletes tartalma, a tananyagegységek és tananyagelemek felsorolása és óraszá-

mai a szakképesítés helyi szakmai programjában találhatók.

67

Erdészeti és vadgazdálkodási technikus

A modulok óraszámai évfolyamonként

54 623 01 ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TECHNIKUS szakma

Modul 1 éves szakk. 2 éves szakképzésben

5/13.évf. 13. évf. 14. évf.

száma megnevezése

Elm

élet

Gyak

orl

at

Elm

élet

Gyak

orl

at

Elm

élet

Gyak

orl

at

11497-12 Foglalkoztatás I. 16 -- --- --- 64 ---

11499-12 Foglalkoztatás II. 64 --- --- --- 16 ---

11500-12 Munkavédelmi alapismeretek --- --- 18 --- --- ---

10966-12

Erdészeti és vadgazdálkodási alap-

ismeretek --- --- 486 324 96 ---

Állattan --- --- 54 108 32 ---

Műszaki alapismeretek --- --- 180

216

--- ---

Műszaki rajz --- --- 36 --- ---

Anyagismeret --- --- 36 --- ---

Géptan --- --- 72 --- ---

Közlekedési ismeretek --- --- 36 --- ---

Termőhely ismerettan --- --- 72 72 32 ---

Növénytan --- --- 72 72 32 ---

Vállalkozási és szervezési ismeretek --- --- 108 --- --- ---

10967-12

Erdőművelés 128 48 128

48 Erdőműveléstan 64 64

Erdővédelemtan 64 64

10968-12 Erdőhasználat 128 48 128 48

10969-12 Vadászat 96 32 36 --- 64 32

10970-12 Vadgazdálkodás 128 32 72 36 64 32

10971-12 Erdőgazdasági géptan 48 32 48 32

10972-12

Erdőbecslés, erdőrendezés 96 32 --- --- 96 32

Erdőbecsléstan 64 64

Erdőrendezéstan 32 32

10973-12 Erdészeti gazdálkodás, vezetés,

szervezés 64 --- --- --- 64 ---

Osztályfőnöki 32 --- 36 ---- 32 ---

Nyári gyakorlat --- 140 ---

Összes óraszám 800 224 648 504 800 224

Készült a 27/2012.(VIII. 27.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények és a 14/2013. (IV. 5.)

NGM rendeletben megjelent szakképzési kerettanterv alapján.

A modulok részletes tartalma, a tananyagegységek és tananyagelemek felsorolása és óraszá-

mai a szakképesítés helyi szakmai programjában találhatók.

68

Kőműves és hidegburkoló

A modulok óraszámai évfolyamonként

34 582 08 KŐMŰVES ÉS HIDEGBURKOLÓ szakma

Modul 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam

száma megnevezése

Elm

élet

Gyak

orl

at

Elm

élet

Gyak

orl

at

Elm

élet

Gyak

orl

at

11497-12 Foglalkoztatás I. --- --- --- --- 64 ---

11499-12 Foglalkoztatás II. --- --- --- --- 16 ---

11500-12 Munkahelyi egészség és

biztonság 18 --- --- --- --- ---

10101-12

Építőipari közös tevé-

kenység

Építőipari alapismeretek 36 36 72 16 ---

10275-12 Falazás, vakolás 90 216 72 108 32 --

10274-12 Beton és vasbeton szerke-

zetek 36 108 72 180 32 ---

10277-12 Szigetelések --- --- 72 144 --- ---

10276-12 Hidegburkolási feladatok --- --- 72 108 64 320

10278-12 Vegyes kőműves feladatok --- --- --- --- 32 160

Szakmai elmélet összesen 180 --- 360 --- 336 ---

Szakmai gyakorlat összesen --- 432 --- 540 --- 560

5

óra/hét

12

óra/hét

10

óra/hét

15

óra/hét

8

óra/hét

17,5

óra/hét

Nyári gyakorlat 140 140 ---

Összes óraszám 17 óra/hét 25 óra/hét 25,5 óra/hét

Készült a 27/2012.(VIII. 27.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények és a 14/2013. (IV. 5.)

NGM rendeletben megjelent szakképzési kerettanterv alapján.

A modulok részletes tartalma, a tananyagegységek és tananyagelemek felsorolása és óraszá-

mai a szakképesítés helyi szakmai programjában találhatók.

69

Mezőgazdasági gépész

A modulok óraszámai évfolyamonként

34 521 08 MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZ szakma

Modul 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam

száma megnevezése

Elm

élet

Gyak

orl

at

Elm

élet

Gyak

orl

at

Elm

élet

Gyak

orl

at

11497-12 Foglalkoztatás I. --- --- --- --- 64 ---

11499-12 Foglalkoztatás II. --- --- --- --- 16 ---

11500-12 Munkahelyi egészség és

biztonság 18 --- --- --- --- ---

10974-12 Agrár munka-, tűz- és kör-

nyezetvédelem 18 --- --- --- --- ---

11048-12 Agrárgépészeti alapfelada-

tok 72 270 --- --- --- ---

11046-12

Erőgépek 36 162 90 108 48 112

Erőgépek 36 162 36 108 48 112

Járművezetési ismeretek --- --- 54 --- --- ---

11044-12 Mezőgazdasági munkagé-

pek --- --- 108 216 96 224

11047-12 Mezőgazdasági és gazdál-

kodási alapismeretek 36 --- 72 --- 16 ---

11045-12

Mezőgazdasági gépek üze-

meltetése --- --- 18 216 16 224

Szakmai számítások --- --- 18 --- 16 ---

Gépüzemeltetés gyakorlat --- --- --- 216 --- 224

Szakmai órák összesen 180 --- 288 --- 256 ---

Szakmai gyakorlat összesen: --- 432 --- 540 --- 560

5

óra/hét

12

óra/hét

8

óra/hét

15

óra/hét

8

óra/hét

17,5

óra/hét

Nyári gyakorlat 140 140 ---

Összes óraszám: 17óra/hét 23 óra/hét 25,5 óra/hét

Készült a 27/2012.(VIII. 27.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények és a 14/2013. (IV. 5.)

NGM rendeletben megjelent szakképzési kerettanterv alapján.

A modulok részletes tartalma, a tananyagegységek és tananyagelemek felsorolása és óraszá-

mai a szakképesítés helyi szakmai programjában találhatók.

70

KIFUTÓ KÉPZÉSEK

Bútorasztalos (3 éves „előrehozott szakképzés - kifutó)

A modulok óraszámai évfolyamonként

33 54301 1000 00 00 BÚTORASZTALOS szakma

Modul 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam

száma megnevezése

Elm

élet

Gyak

orl

at

Elm

élet

Gyak

orl

at

Elm

élet

Gyak

orl

at

2273-11 A biztonságos munkavégzés

feladatai 36 36 36 18 --- ---

6349-11 Gyártáselőkészítéssel és

munkavégzéssel kapcsolatos

feladatok

36 90 108 72 96 80

2302-11 Alapvető tömörfa megmun-

kálási feladatok 108 216 --- 144 --- ---

6350-11 Asztalosipari szerelési fel-

adatok 36 90 --- 72 --- 96

6351-11 Bútorasztalos termékek

gyártási feladatai --- --- 72 144 96 288

6329-11 Gépkezelési feladatok --- --- 36 54 32 96

Szakmai órák összesen 216 432 252 504 224 560

6 ó

ra/h

ét

12 ó

ra/h

ét

7 ó

ra/h

ét

14 ó

ra/h

ét

7 ó

ra/h

ét

14 ó

ra /

hét

(1. fé

lév)

21 ó

ra/h

ét (

2. fé

lév)

Nyári gyakorlat

140 160 ---

Készült a 17723-6/2011. közleményben kiadott központi program alapján

A modulok részletes tartalma, a tananyagegységek és tananyagelemek felsorolása és óraszá-

mai a szakképesítés helyi szakmai programjában találhatók.

71

Dísznövénykertész (kifutó)

A modulok óraszámai évfolyamonként

33 622 01 1000 DÍSZNÖVÉNYKERTÉSZ szakma

Modul 11. évfolyam 12. évfolyam 13. évfolyam

száma megnevezése

Elm

élet

Gyak

orl

at

Elm

élet

Gyak

orl

at

Elm

élet

Gyak

orl

at

2219-06

Vállalkozási ismeretek --- --- 144 72 --- ---

Vállalkozási ismeretek 72 72

Informatika 72

2220-06

Kertészeti alapismeretek 180 180 --- --- --- ---

Növénytan 36 --- --- --- --- ---

Termesztési ismeretek 72 --- --- --- --- ---

Termesztési gyakorlat --- 54 --- --- --- ---

Műszaki ismeretek 72 --- --- --- ---

Műszaki ismeretek gyakorlat 126

2221-06 Munkavédelem 36 --- --- --- --- ---

2222-06 Kereskedelmi ismeretek --- --- 36 54 --- ---

2223-06 Szabadföldi dísznövénytermesztés 180 324 --- --- --- ---

2224-06

Fásszárú dísznövénytermesztés --- --- 252 342 --- ---

Fásszárú dísznövények --- --- 180 252 --- ----

Dísznövény-termesztési műszaki isme-

retek --- --- 72 90 --- ---

2225-06 Növényházi dísznövénytermesztés --- --- --- --- 192 224

2226-06 Mikroszaporítás --- --- --- --- 160 224

2236-06 Kertépítés 36 72 36 72 --- ---

2237-06 Kertfenntartás --- --- --- --- 32 64

0407-06 Virágkötészet 36 72 36 72 32 64

Szakmai elmélet összesen 468 --- 432 --- 416 ---

Szakmai gyakorlat összesen --- 648 --- 684 --- 576

Testnevelés 36 ---- 36 ---- 32 ----

Osztályfőnöki 36 ---- 36 ---- 32 ----

Nyári gyakorlat 140 140 ---

Összes óraszám 540 788 504 824 480 576

A modulok részletes tartalma, a tananyagegységek és tananyagelemek felsorolása és óraszá-

mai a szakképesítés helyi szakmai programjában találhatók.

72

Erdészeti szakmunkás (kifutó)

A modulok óraszámai évfolyamonként

31 623 01 1000 00 00 ERDÉSZETI SZAKMUNKÁS szakma

Modul 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam

száma megnevezése

Elm

élet

Gyak

orl

at

Elm

élet

Gyak

orl

at

Elm

élet

Gyak

orl

at

1678-06 Vállalkozói ismeretek --- 36 ---

1681-10 Erdészeti alapismeretek 36 105 --- ---

2593-10 Erdei növények 72 126 18 35

1682-10 Erdőművelési ismeretek 36 105 36 126 54 128

1684-10 Vadgazdálkodás alapjai --- 54 105 36 96

3133-10 Erdészeti erő-és munkagépek 36 63 54 126 36 96

3134-10 Fakitermelés 36 105 36 168 54 128

1766-10 Gallyazás, darabolás --- --- 18 70 44 112

Szakmai elmélet összesen 216 252 --- 224

Szakmai gyakorlat összesen 504 --- 630 560

6 ó

ra/h

ét

14 ó

ra/h

ét

7 ó

ra/h

ét

14 ó

ra/h

ét

7 ó

ra/h

ét

14 ó

ra/h

ét (

1. fé

lév)

21 ó

ra/h

ét (

2. fé

lév)

Nyári gyakorlat

140 140 ---

Összes óraszám 860 1022 896 Készült a 17723-6/2011. közleményben kiadott központi program alapján

A modulok részletes tartalma, a tananyagegységek és tananyagelemek felsorolása és óraszá-

mai a szakképesítés helyi szakmai programjában találhatók.

73

Erdészeti szakmunkás (kifutó 2+2)

A modulok óraszámai évfolyamonként

31 623 01 1000 00 00 ERDÉSZETI SZAKMUNKÁS szakma

Modul 11. évfolyam 12. évfolyam

száma megnevezése

Elm

élet

Elm

élet

igén

yes

gyak

orl

at

Gyak

orl

at

Elm

élet

Elm

élet

igén

yes

gyak

orl

at

Gyak

orl

at

1678-06 Vállalkozói ismeretek --- --- 32 ---

1681-10 Erdészeti alapismeretek

Munkavédelem

54

36 35 --- ---

2593-10 Erdei növények 18 70 --- ---

1682-10 Erdőművelési ismeretek 36 175 32 133

1684-10 Vadgazdálkodás alapjai 36 --- 96 70

3133-10 Erdészeti erő-és munkagépek (+kresz) 126 168 96 175

3134-10 Fakitermelés 54 154 48 147

1766-10 Gallyazás, darabolás 36 154 32 147

Szakmai elmélet összesen 396 --- 336 ---

Szakmai gyakorlat összesen --- 756 --- 672

Testnevelés 36 ---- 32 ----

Osztályfőnöki 36 ---- 32 ----

Nyári gyakorlat

140 ---

Összes óraszám 468 896 400 672 Készült az 51/2010. FVM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján

A modulok részletes tartalma, a tananyagegységek és tananyagelemek felsorolása és óraszá-

mai a szakképesítés helyi szakmai programjában találhatók.

74

Erdésztechnikus (kifutó)

A modulok óraszámai évfolyamonként

54 623 01 0000 00 00 ERDÉSZTECHNIKUS szakma

Modul 13. évfolyam 14. évfolyam

száma megnevezése

Elm

élet

Gyak

orl

at

Elm

élet

Gyak

orl

at

1671-06

Az erdei ökoszisztéma

(72-72 óra elmélet a 11. és 12. évfo-

lyamon)

144 154 --- 63

1672-06

Erdőművelés (szaporítóanyag ter-

mesztés, erdősítés, erdőnevelés, er-

dővédelem, környezetvédelem)

72 56 160 112

1675-10 Erdőhasználat, fafeldolgozás 72 112 96 126

1676-06 Vadgazdálkodás 108 84 96 70

1677-06 Gazdálkodás, vezetés, szervezés 36 --- 64 35

1679-10 Biztonságos munkavégzés 36 --- --- ---

1680-10 Erdőbecslés, erdőrendezés 72 56 32 28

2587-06 Erdőgazdasági gépek üzemeltetése 72 42 96 14

Osztályfőnöki 36 ---- 32 ----

Nyári gyakorlat

140 ---

Összes óraszám 648 644 576 448

Készült az 51/2010. FVM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján

A modulok részletes tartalma, a tananyagegységek és tananyagelemek felsorolása és óraszá-

mai a szakképesítés helyi szakmai programjában találhatók.

75

Kőműves (kifutó)

A modulok óraszámai évfolyamonként

31 582 15 1000 00 00 KŐMŰVES szakma

Modul 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam

száma megnevezése

Elm

élet

Gyak

orl

at

Elm

élet

Gyak

orl

at

Elm

élet

Gyak

orl

at

6234-11

Építőipari közös tevékenység 126 36 36 ---- 32 ----

Munkavégzés komplex feltételei 36 --- ---

Építőipari műszaki rajz 36 --- --- --- ---

Biztonságos munkavégzés feltételei 18 ---- --- --- --- ---

Építési alapismeretek 72 ---- --- --- --- ---

Munkajogi és vállalkozási ismere-

tek --- --- --- --- 32 ----

6248-11

Falazás, vakolás 90 396 90 234 ---- 128

Kitűzési és mérési ismeretek 18 54 --- --- --- ---

Falazás és vakolás anyagai 18 72 --- --- --- ---

Falazási ismeretek 18 198 36 90 --- ---

Vakolási ismeretek --- --- 36 144 ---- 96

Állványok 18 72 --- --- --- 32

Építőipari gépek 18 --- 18 --- --- ---

6249-11

Beton és vasbeton szerkezetek ---- ---- 54 162 96 208

Beton és vasbeton anyagai 36 108

Beton és vasbeton szerkezetek ké-

szítése --- --- --- --- 80 208

Zsaluzatok --- --- 18 54 --- ---

Betonozás eszközei, gépei --- --- --- --- 16 ---

6250-11

Szigetelések ---- ---- 54 72 48 128

Vízszigetelés --- --- 54 72 --- ---

Hő- és hangszigetelés --- --- --- --- 48 128

6251-11 Vegyes kőműves feladatok ---- ---- 18 36 48 96

Nyílászáró szerkezetek 18 36 32

Bontás, átalakítás, helyreállítás 48 64

Összes óraszám 216 432 252 504 224 560*

Nyári gyakorlat 140 160 ----

Készült a 17723-6/2011. közleményben kiadott központi program alapján

*Gyakorlat 1. félévben 14 óra/hét, 2. félévben 21 óra/hét

76

Növénytermesztési gépüzemeltető, gépkarbantartó (kifutó 2+2)

A modulok óraszámai évfolyamonként

31 521 20 0010 31 04

NÖVÉNYTERMESZTÉSI GÉPÜZEMELTETŐ, GÉPKARBANTARTÓ szakma (elágazás)

Modul 11. évfolyam 12. évfolyam

száma megnevezése

Elm

élet

Gyak

orl

at

Elm

élet

Gyak

orl

at

0110-06 Általános gépészeti munka-,

baleset-, tűz- és környezetvé-

delmi feladatok

36 --- --- ---

2276-06 Mezőgazdasági gépészeti alap-

feladatok 18 189 16 ---

2315-06 Mezőgazdasági anyagmozga-

tás 36 196 64 147

2316-06 Mezőgazdasági erőgépek 126 196 64 168

2639-06 Mezőgazdasági erő- és munka-

gépek üzemeltetése 90 301 48 189

2640-06 Önjáró betakarítógépek üze-

meltetése és karbantartása --- --- 80 280

Szakmai órák összesen 306 882 272 784

Testnevelés 36 ---- 32 ----

Osztályfőnöki 18 ---- 16 ----

Nyári gyakorlat

140 ----

Összes óraszám: 360 1022 320 784

Készült az 51/2010. FVM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmények alapján

A modulok részletes tartalma, a tananyagegységek és tananyagelemek felsorolása és óraszá-

mai a szakképesítés helyi szakmai programjában találhatók.

77

5 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

- A Pedagógiai Programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá

Nkt.. 26.§ (1).

- Pedagógiai Program nyilvános, teljes szövege megtekinthető az iskola könyvtárában és az

intézmény honlapján (www.szechenyiszki.hu).

A Pedagógiai Programot az iskolai diákönkormányzat véleményezte és elfogadásra javasolta.

…………………………

DÖK elnök

A Pedagógiai Programot az intézmény nevelőtestülete 2013…. ……………… megtartott ér-

tekezletén elfogadta.

Somogyzsitfa, 2013. …………………………….

…………………………

Markhard József

intézményvezető

78

6. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MELLÉKLETEI

1. Tantárgyi helyi tantervek

2. A szakképesítések szakmai programjai

3. Informatikai stratégia

4. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének részletes tanterve

79

4. sz. melléklet a Széchenyi Zsigmond Mezőgazdasági Szakképző Iskola Pedagógiai

Programjához

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTÉSÉNEK RÉSZLETES

TANTERVE

Műveltségi területek és tantárgyak 9-10. osztály

NAT műveltségi területek

(részterületek)

Tantárgyak - Szakaszok

Megszilárdító szakasz

9. évfolyam 10. évfolyam

Magyar nyel és irodalom

Művészetek – dráma

Magyar nyelv és irodalom – dráma

Élő idegen nyelv

Ember és társadalom

(hon- és népismeret)

Történelem és társadalmi ismeretek

(hon- és népismeret)

Matematika Matematika

Informatika Informatika

Ember a természetben

(hon- és népismeret)

Természetismeret – Biológia, egészségtan

Természetismeret – Fizika, kémia

(hon- és népismeret)

Földünk és környezetünk Földrajz

Művészetek Ének-zene – tánc

Rajz és kézművesség

(vizuális kultúra)

Életvitel és gyakorlati isme-

retek

Pályaorientáció

Szakmai gyakorlat

Testnevelés és sport Testnevelés és sport

Emberismeret, etika Osztályfőnöki

Tantárgyak és óraszámok a szakiskolás SNI tanulók 9-10. évfolyama számára

Tantárgyak megszilárdító szakasz – évfolyamok

9. évfolyam 10. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom -

Szövegértés

2/3 2/3

Történelem és állampolgári

ismeretek

2 1/2

Élő idegen nyelv 2/3 2/3

Matematika 3 3

Informatika 1 1

Természetismeret 1 1

80

Életvitel és gyakorlati isme-

retek

2

Szakmai elmélet 6 8

Szakmai gyakorlat 12 12

Testnevelés és sport 3 2

Osztályfőnöki 1 1

81

Magyar nyelv és irodalom

Célok

- A későbbi tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni

tudás (szövegértés és szövegalkotás) szinten tartása és továbbfejlesztése, melynek célja

az önkifejezést segítő kommunikáció kialakítása.

- A biztonságos, az egyénre jellemző nyelvhasználati gyakorlat, a nyelvi igényesség ki-

alakulása.

- A helyes erkölcsi, esztétikai érzék formálása, normák megerősítése.

- Megfelelő önkifejezés megteremtése, a kommunikációs és tömegkommunikációs isme-

retek szintetizálása.

Feladatok

- Az irodalom, a művészet önismeretet, önmegértést és önmeghatározást elősegítő lehe-

tőségeinek tudatosítása.

- Felkészítés a társadalmi együttéléshez szükséges nyelvi képességekre, a kulturált nyelvi

magatartásra.

- Az ítélőképesség, az erkölcsi és esztétikai érzékenység növelése.

- Az ismeretszerzés technikájának megismertetése és használata.

- A nyelvtani ismeretek rendszerezése, a helyesírási tudás megerősítése.

- A korábban megszerzett kommunikációs és tömegkommunikációs ismeretek szintetizá-

lása.

- A kommunikációs, szövegértési és szövegalkotási képességek bővítése, továbbfejlesz-

tése.

- Az önállóság erősítése, kreativitásra ösztönzés a szövegalkotásban.

- Az értékrend alakítása, a problémafelismerő és -megoldó képesség fejlesztése a megis-

mert irodalmi művek és köznapi élmények kapcsán.

- A mondat- és szövegfonetikai eszközöknek a nem verbális nyelvi elemekkel összehan-

golt és célszerű használatára nevelés.

Tantárgyi tartalmak, témakörök

Témakör Tartalom

Kommunikáció

Beszédművelés

Kommunikációs folyamatok tényezői. Véleménynyilvánítás

szélesebb kommunikációs körben. Szövegformálás. Kiejtési

gyakorlatok. Kulturált vita. Nyelvi konfliktusok. Írásbeli és

szóbeli kifejezésmód.

Tömegkommunikáció A tömegkommunikációs rendszerekben megjelenő üzenetek:

hír, történet, reklám. Kommunikációs helyzetgyakorlatok. Me-

moriterek – a szövegfonetikai eszközök alkalmazásával.

Nyelvtani ismeretek Jelentéstani ismeretek bővítése. Szöveg–mondat megkülön-

böztetése. Mondattani ismeretek bővítése. A magyar nyelv

rendszere, elemei.

Nyelvhelyességi ismeretek Állandó szókapcsolatok. Szólások – közmondások. Párbeszéd.

A szövegtani ismeretek analizálása – szintetizálása. A legfon-

tosabb szövegtípusok. Mondattani, szótani, fonetikai ismeretek

rendszerezése.

82

Helyesírás Tantárgyi szakkifejezések, szakszavak helyesírása. A nyelvi

rendszer helyesírási szabályainak alkalmazása szövegalkotás-

kor. A helyesírás alapelvei szerinti írásmód. A helyesírási szó-

tár használata.

Fogalmazási ismeretek, szö-

vegértés, szövegalkotás

Összefüggő szöveg szerkesztése. Szövegelemzés, szövegek át-

alakítása. Az eddig tanult fogalmazási műfajok áttekintése,

rendszerezése (elbeszélés, leírás, levél, önéletrajz, hivatalos le-

vél, jellemzés, kérvény, postai nyomtatványok kitöltése). Váz-

latkészítés, vázlat alapján különböző műfajú szövegek alko-

tása. Lényegkiemelési gyakorlatok. A tetszésnyilvánítás for-

mái. Az irónia és a gúny. A humor kommunikációs funkcióinak

megismerése a szövegekben. Különböző műfajú irodalmi szö-

vegek értelmező olvasása. Véleménykifejtés, beszámoló.

Irodalomolvasás, tájékozó-

dás az irodalmi kifejezésfor-

mákban

Az irodalom születése. Teremtésmítoszok. A Biblia. Mesék,

mondák, legendák. Tegnapjaink, napjaink: Ady Endre, József

Attila, Radnóti Miklós élete, versei, kora,

– válogatás napjaink irodalmából. Lírai műfajok, novellák, re-

gényrészletek a magyar és a világirodalom köréből. A tanult

irodalmi műfajok rendszerezése. Költői képek és alakzatok. A

megyéhez kapcsolódó írók, költők munkássága, egy-egy alko-

tásának részlete. Válogatás a mai magyar irodalomból. Ismer-

kedés a világirodalommal.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés

- Kommunikációs helyzetek elemzése, szóbeli és írásbeli kommunikációs műfajok gya-

korlása.

- A kritikai érzék és az önkontroll fejlesztése.

- Kulturált vitakészség fejlesztése különböző kommunikációs szinteken.

- Szókincsgyakorlatok, szólások, közmondások gyűjtése, megfelelő alkalmazása saját

nyelvhasználatban.

- Mondatok átalakítása bővítéssel, szűkítéssel.

- Szószerkezetek gyűjtése irodalmi és ismeretterjesztő szövegből.

- Szövegformálási gyakorlatok: szöveg átírása, kiegészítése, hangnem váltás.

- Epikai és verses művek hangsúlyos, kifejező bemutatása, feldolgozása felkészülés után.

- Verstani ismeretek szélesítése, a regény fogalmi bővítése.

- Vizsgálódás a könyvtárban, a korosztálynak szánt sajtótermékek használata a tárgyalt

irodalmi művekkel kapcsolatban.

- A nyelvi rendszerről szerzett ismeretek rendszerezése.

- A tudatos nyelvhasználat képességének fejlesztése.

- Érzelmek, magatartások, jellemek, kapcsolatok, indítékok bemutatása, elemzése a jel-

lemzés műfajában.

- Szövegalkotások, beszámolók, vélemények élményről, irodalmi műről.

- Példagyűjtés irodalmi művekben a korokhoz kötődő témákra, problémákra.

- Önéletrajz készítése; hivatalos nyomtatványok, űrlapok (csekk, meghatalmazás, beje-

lentőlap) kitöltése.

83

A szakasz végére elvárható követelmények:

- Tudjon a hétköznapi kommunikációs helyzetekben biztonságosan eligazodni, tartsa be

az alapvető kommunikációs szabályokat.

- Alkalmazza a kulturált, illemnek megfelelő nyelvi eszközöket.

- Tudjon szabatos nyelvhasználattal véleményt mondani, egyszerű témákban érvelni, cá-

folni, meggyőzni, bizonyítani.

- Legyen képes kifejező hangsúlyozással áttekintés után bemutatni, felolvasni egysze-

rűbb stílusú 1–1˝ oldal terjedelmű prózai vagy verses művet.

- Alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat.

- Tudjon szóban és írásban is szöveget alkotni különböző műfajokban.

- Ismerjen néhány művet a magyar irodalom legjelentősebb alkotóitól.

- Legyen képes gondolatok megfogalmazására a tanult művek jelentéséről, azok hatásá-

nak irodalmi eszközeiről.

- Ismerje fel az irodalmi művekben rejlő erkölcsi és esztétikai, nyelvi értékeket, a hazá-

hoz, személyekhez fűződő érzéseket.

- Legyen képes formanyomtatványok önálló kitöltésére, önéletrajz megírására, magán-

és hivatalos levelek írására.

84

Élő idegen nyelv

Célok

- A nyelvtanulás segítségével az érdeklődés felkeltése.

- Pozitív viszonyulások kiépítése más népek élete és kultúrája iránt.

Feladatok

- Az érdeklődés felkeltése az idegen nyelv tanulása iránt.

- Beszédszándék, a kommunikációra való késztetés kialakítása.

- Sikerélmények nyújtásával folyamatos ösztönzés a rendszeres nyelvtanulásra.

- Az idegen nyelv tanulásához legalkalmasabb egyéni tanulási technikák megtalálása.

Tantárgyi tartalmak, témakörök:

Témakörök Tartalmak

Kommunikációs szándék – beszédszándék

A társadalmi érintkezéshez szükséges be-

szédértés, beszédkészség

Egyszerű tanári utasítások megértése. Bizta-

tás, tiltás, kérés. Kapcsolatfelvétel: napszak-

nak megfelelő köszönés, bemutatkozás. Ké-

rés, megköszönés formái. Alapvető informá-

ciók önmagunkról: név, életkor, osztály,

nem, lakcím. Hazánk, lakóhelyünk neve.

Ünnepek: ünnepnapok neve. A család tagjai,

foglalkozások. Testrészek. Az időjárás – az

évszakok, hónapok, napok, napszakok ne-

vei. Környezetünk növényei, állatai.

Információk kérése Útirány, járművek, jegyváltás. A pontos idő

utáni érdeklődés. Betegség jelzése, segít-

sége kérése: orvos, kórház, gyógyszertár,

posta, rendőrség utáni érdeklődés.

Tárgyak, dolgok azonosítása, információ-

csere

Mindennapi tevékenységek, cselekvések

megnevezése. Tisztálkodás, takarítás, öltöz-

ködés – ruhaneműk. Főzés, terítés, ételek ne-

vei. Bevásárlás, üzlettípusok neve. Számok,

színek, formák. A szókincs folyamatos gya-

rapítása a tanult témakörökben. Helyzetek,

irányok. Tő- és egyszerű bővített mondatok

alkotása. Jelölések, gyakori feliratok felis-

merése, megértése.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés

Beszédszándék:

- Az idegen nyelven való megszólalással kapcsolatos gátlások oldása.

- Az idegen nyelv lehetőségeinek felhasználása a világ jobb megismeréséhez.

85

- A tanuló önálló szóbeli kommunikációjának elősegítése.

Beszédértés:

- A témákban begyakorolt szavak, tőmondatok, egyszerű kérdések, információk, utasítá-

sok megértésének segítése, a kapcsolatfelvétel serkentése a tanult témakörben.

Beszédkészség:

- Megfigyelés, utánzás, memorizálás, játékos szituációs gyakorlatok alkalmazásával a pá-

ros és csoportos kommunikációs helyzetek megteremtése, a kommunikációs készség

fejlesztése.

- Az idegen nyelvi környezetben való elemi szintű tájékozódás segítésére alkalmas kife-

jezések, beszédfordulatok, konvenciók megtanulása és alkalmazása.

- A mindennapi két- vagy többszereplős beszélgetések szervezése (jobb képességű tanu-

lók esetében). Idegen nyelvű feliratok, utasítások, információk felismerése.

A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai:

- A kommunikációs bátorság erősítése.

- A vizuális, akusztikus észlelés pontosságának fejlesztése.

- A pontos fonémahallás, hallásdifferenciálás kialakítása.

- Az akusztikus emlékezet fejlesztése.

- A szándékos tanulás erősítése.

A tanulók értékelésének elvei:

Az idegen nyelv tanulásában kiemelt szerepe van a folyamatos és következetes értéke-

lésnek. Az értékelés alapja a tanulók önmagukhoz mért fejlődése. Az értékelés legfontosabb

célja az ösztönzés.

A szakasz végére elvárható követelmények:

- Akarja megismerni az idegen nyelvet.

- Érdeklődjön az idegen nyelvi közlések, feliratok jelentése iránt.

- Értse meg a tanár gyakran használt utasításait, kéréseit.

- Tudjon udvarias formában köszönni, megköszönni, kérni.

- Bővüljön az önmagával és környezetével kapcsolatos szókincse.

- Legyen képes a tanult témakörökben szavakkal, tőmondatokkal információkat adni, se-

gítséget kérni egyszerű szavak, tőmondatok alkalmazásával

- Ismerje fel a leggyakoribb idegen nyelvű feliratokat, jelzéseket.

86

Matematika

Célok

- A környező világ mennyiségi és térbeli viszonyainak megismertetése.

- A problémák elvont szintű megoldása. Függvényszerű gondolkodás alapozása.

- A mérések és számítások alkalmazása életszerű helyzetekben, alkalmazásképes mate-

matikai műveltség kialakítása a tanulmányok folytatására.

Feladatok

- Készségszintű műveletvégzés a racionális számok körében. A racionális szám fogalmá-

nak mélyítése. A műveletfogalom elmélyítése, bővítése a törtszámok körében.

- A geometriai alakzatok tulajdonságainak bővítése, új szabványmértékek bevezetése.

- Szerkesztési alapismeretek bővítése.

- Segítség nyújtása az ismeretek rendszerezéséhez.

- A problémák több úton való megközelítésének segítése, a letapadt gondolkodás oldása.

- Az önértékelés, tevékenységszervezés képességének megszilárdítása.

- Az önálló munkavégzéshez szükséges képességek szokások kialakítása.

- A műveletvégzés eszközként való használatának kialakítása.

- A már kialakult ismeretek, képességek folyamatos megerősítése.

- A megértésen alapuló gondolkodás fejlesztése.

- A problémamegoldás fejlesztése.

- Az ismeretszerzéshez szükséges sajátos szokások, egyéni módszerek kialakításának se-

gítése.

- Önbizalom növelése a problémák megoldásában.

Tantárgyi tartalmak, témakörök

Gondolkodási módszerek alapozása Elemek elhelyezése adott halmazokba. Kö-

zös elemeket tartalmazó elemek uniója. Hal-

mazok kapcsolatának az összes esetre vonat-

kozó használata:nincs közös elemük; van kö-

zös elemük, de egyik halmaz sem része a má-

siknak; illetve egyik halmaz része a másik-

nak. A logikai “és”, “vagy” alkalmazása. A

“minden”, “van olyan”, “van, amelyik nem”,

“egy sem” használata. Fogalmak értelme-

zése, rendszerezése.

Számtan, algebra:

Számfogalom, számköri ismeretek A természetes- és racionálisszám-fogalom,

mennyiségfogalom elmélyítése. Racionális

számfogalom bővítése. Közönséges törtek,

tizedes törtek. Természetes és racionális szá-

mok csoportosítása, összehasonlítása, rende-

zése. Átváltások, egyszerűsítés, bővítés, ösz-

szehasonlítás, rendezés. Összeg, különbség,

87

szorzat alakok. Negatív számok a minden-

napi életben.

Műveletek Műveletek természetes és racionális számok-

kal, tanult műveletek gyakorlása. Kerek szá-

mok összeadása, kivonása, egyjegyű szorzó-

val szorzás, egyjegyű osztóval osztás szóban.

Írásban: a 0-val való számolás eseteinek gya-

korlása. Közönséges és tizedes törtekkel vég-

zendő műveletek gyakorlása a mindennapi

élethez kapcsolódó gyakorlatban. Tizedes

törtek osztása két- és háromjegyű osztóval.

Tizedes tört osztása egész számmal és tizedes

törttel. A százalék fogalma. A százalékérték

kiszámítása. Közönséges törtek összeadása,

kivonása, szorzása, osztása egész számmal,

közönséges törttel. Arányosság, következte-

tések, egyenes és fordított arányosság. Száza-

lékszámítás: kamat-, adószámítás. Fizetések,

vásárlások részletre.

Szöveges feladatok Egyszerű, összetett, fordított szövegezésű

feladatok természetes és racionális számok-

kal a tanult alapműveletek alkalmazásával a

mindennapi gyakorlathoz kapcsolódóan.

Geometria, mérések:

Geometriai alakzatok, tulajdonságaik Testek, síkidomok tanult tulajdonságok alap-

ján történő rendszerezése, tulajdonságok el-

mélyítése. Geometriai alakzatok (vonalak,

síkidomok, testek) csoportosítása tanult tulaj-

donságok alapján. Speciális négyszögek

rendszerezése halmazábra segítségével, rész-

halmazok közötti kapcsolat bemutatása.

Venn-diagramok. A kör és alkotórészei. Az

átmérő és a sugár kapcsolata.

Gyakorlati mérések, mértékegységek, számí-

tások

Kör kerületének, területének mérése tapasz-

talati úton. Kocka és téglatest térfogatának

mérése, kiszámítása következtetéssel, majd

mért adatok alapján. Hosszúság, terület, tér-

fogat mértékegységeinek összehasonlítása,

összefüggések megállapítása, elmélyítése.

Szakmaorientált feladatvégzések.

Szerkesztések A tanult szerkesztések gyakorlása. Helyisé-

gek méretarányos alaprajza – adott és mért

adatok alapján. Testek nézeteinek lerajzo-

lása.

88

Összefüggések, függvények, sorozatok Összefüggések felismerése a matematika va-

lamennyi területéről. Egyenes arányosság áb-

rázolása derékszögű koordinátarendszerben.

Állandó és változó különbségű sorozatok, há-

nyados sorozatok, egész és tört számokkal.

Táblázat adatai közötti összefüggés felisme-

rése, leírása. Függvények megadása ellenpá-

rokkal, táblázattal, nyíllal, szabállyal. Függ-

vények jellemzése grafikonok alapján.

Valószínűség, kombinatorika, statisztika Kísérleti játékokban események összehason-

lítása – melyik a valószínűbb. Táblázatkészí-

tés, ábrázolás grafikonon. Az átlag kiszámí-

tása. Mindennapi élethelyzetekhez kötődő

statisztikai adatok elrendezése, grafikon ké-

szítése (szakmaorientáció).

Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés

Tantárgyspecifikus képességfejlesztési feladatok, tevékenységek

- A tudástartalom transzformálása, új ismeretek megszerzése. Taktikai, kombinatorikus

gondolkodás fejlesztése.

- A számfogalom elmélyítése, számköri ismeretek megerősítése. A számok rendszerének,

azok összefüggéseinek megértése, a műveletek értelmezése a gyakorlatban való alkal-

mazás szintjén. Jelenségek, tények, cselekvéssorok ellenkező irányú értelmezése a kri-

tikai gondolkodás szintjén.

- Összefüggéslátás a mértékek, az alakzatok kapcsolatában. Elemzőképesség fejlesztése.

A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése.

- Az alkalmazási képesség fejlesztése. Az arányosság értelmezése. A valóság térformái-

nak és mennyiségi viszonyainak értelmezése.

- A következtetési képesség fejlesztése. Pontosságra nevelés. Az elemzőképesség fejlesz-

tése.

Általános képességek és készségek fejlesztése

- Gondolkodási képesség fejlesztése: állítás, tagadás értelmezése, megfordítása. Problé-

mamegoldó gondolkodás fejlesztése. Az önfejlesztési igény kialakítása.

- Az egyéni lehetőségek és korlátok tudatosítása. Cselekvéstervezés, önálló kivitelezés,

befogadóképesség fejlesztése. Önfejlesztő programok kialakításának segítése.

- A külső kapcsolatokban is érvényesíthető szociális viselkedés szabályszerűségének fel-

ismerése. Az együttműködés használata a mindennapi életben.

A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai

- Valóságos viszonyok becslése térkép alapján, térképkészítési elvek megértése. Térbeli-

ség ábrázolása két dimenzióban: takarás, célszerű síkmetszetek.

- A távolság és a számok abszolút értékének, kapcsolatának értelmezése. A mennyiségi

jellemzők kifejezése racionális számokkal, a mértékegységek megváltoztatásával.

89

- Számmemória fejlesztése, összefüggésekre való emlékezés műveleti sémákhoz kap-

csolva. Szóbeli és írásbeli információkra, adatokra és összefüggésekre való együttes

emlékezés, emlékezést segítő vázlat készítése.

- Gondolkodási funkciók és műveletek erősítése: az ismeretek rendszerezése, fogalmi

gondolkodás. Kijelentések, tagadások igazságtartalmának eldöntése. Algoritmusok kö-

vetése. Oksági kapcsolat megfogalmazása, egyenlőtlenségek megoldása következtetés-

sel.

- Fogalmak viszonyának rendezése részhalmazokba való rendezésével. Rendszerezést se-

gítő eszközök megismerése.

- Algoritmusok felismerése, ismeretek mozgósítása életszerű helyzetekben.

- A gyakorlatban létező problémák segítséggel, majd segítség nélkül való felismerése,

megbeszélése, alternatív megoldása. Az eredmény ellenőrzése.

- Események megjelenítése szimbolikus jelekkel. Alakzatok reprodukálása szerkesztés-

sel. Fogalmak egymás alá rendezése. Fogalmak alkotása önállóan.

- Szükséges kifejtések fokozatos megismerése, a saját vélemény megvédése.

- A tantárgy iránti tanulási kedv folyamatos szinten tartása. Az önfejlesztés igényének

támogatása, értékelése. Az önismeret, az önszabályozás képességének fejlesztése.

- A matematikai ismeretek felhasználása más tantárgyak problémáinak megoldására.

A tanulók értékelésének elvei

- A tanuló munkájának folyamatos megfigyelése, a tapasztalatok, mérések regisztrálása.

- A gyermek személyiségalakulásának, a tanulási képesség fejlődésének figyelembevé-

tele.

- A dicséret, a biztatás alkalmazása a tanulói motiváció erősítésére.

A szakasz végére elvárható követelmények

- A tanuló használja a halmazok és a logikai megfogalmazásokat, ismereteit különböző

módon alkalmazza a gondolkodási műveletek végzésekor.

- Legyen biztos szám- és műveletfogalma az adott számkörben.

- Ismereteit alkalmazza gyakorlati példákban (szakmaorientáció).

- Legyen jártas a tanult geometriai számításokban és szerkesztésekben.

- Geometriai alapismeretek, a tanult mérési és számítási eljárások alkalmazása gyakorlati

példákban.

- Sorozatok folytatása felismert szabály alapján egész és tört számokkal mindkét irány-

ban. Adott szabály alapján táblázat kitöltése, ábrázolása derékszögű koordináta-rend-

szerben. Függvények jellemzése grafikon alapján.

- Összefüggések biztos felismerése. Egyenes arányosság ábrázolása.

- Valószínűségi játékok, kísérletek kapcsán események összegyűjtése, rendezése, táblázat

készítése, valószínűségi esemény becslése, fogalmak használata.

- A gyakoriság és a relatív gyakoriság fogalmának ismerete.

90

Informatika

Célok

- Az információs kultúra alapjainak gyakorlatorientált megismerésével a tanulók hozzá-

segítése a munkájukhoz, az életvitelük alakításához szükséges információk korszerű,

gyors megszerzéséhez, feldolgozásához és alkalmazásához.

Feladatok

- Az informatikai eszközök szerepének, fontosságának tudatosítása az élet különböző te-

rületein.

- Az informatika azon eszközeinek, fogalmainak és módszereinek megismertetése, ame-

lyek lehetővé teszik informatikai személetük kialakulását, az informatika alkalmazására

készteti őket.

- Az önálló számítástechnikai produktum (pl.: rajz, levél, névjegy, stb.) létrehozásának

élménye.

- Az alkotás élményének biztosítása;

- Az esztétikai érzék fejlesztése.

Fejlesztési feladatok, tevékenység, tanulásszervezés

- Adott informatikai eszközök tudatos használata.

- A számítógéppel való interaktív kapcsolattartás a legszükségesebb perifériák használa-

tával.

- Rajzos-szöveges dokumentumok létrehozása, átalakítása, formázása. Kézi szöveg fel-

dolgozása.

- Szöveg, rajz, zene, fénykép, animáció szerkesztése.

- Adatok csoportosítása, értelmezése, táblázatba rendezése.

- Egyszerű problémák megoldása önállóan.

- Egyszerűbb algoritmusok használata.

- Ismert adatokból eredmény meghatározása.

- Táblázatok, diagramok megismerése, adatok rendezése.

- Hatékony, céltudatos információszerzés az internetről.

- Csoportos kommunikációs eszközök segítségével információ küldése és fogadása.

- Internetes portálok, szöveges és képi információforrások használata.

- Tanulmányi feladatokhoz kereső kérdések megfogalmazása.

- Információk keresése a helyi adatbázisban.

- Médiumok megkülönböztetése, irányított feldolgozása.

- Dokumentumválasztás.

- Bibliográfia készítése.

- Saját mágneslemez készítése.

- Adatgyűjtés – játék az adatokkal, csoportosítás, rendezés, összehasonlítás, elemzés.

- Szakkatalógus böngészése.

- Információs játékok.

- „Szörfözés” a hálón.

- Saját hivatalos irat (pl. önéletrajz, pályázat) készítése.

91

Tantárgyi tartalmak, témakörök

Számítástechnika:

Algoritmusok Algoritmus kódolása programnyelvre, utasí-

tások gyakorlása, programfuttatás, hiba, hi-

baüzenet, hibajavítás.

Dokumentumkészítés Ismerkedés alapvető dokumentumformákkal,

szoftverekkel. Ikonok használata, egyszerű

szöveg- és rajzkészítés.

Adatkezelés Az iskolai élet adatai: saját gyűjtésű adatok

számítógépes adatállományának elkészítése.

Az adatkezelés etikai szabályai

Táblázatkezelés Kész táblázat gépbe vitele. Adatmódosítás a

táblázatban.

Számítógéppel segített problémamegoldás Paraméterek változtatása, a programmódosí-

tás lépései, hatása: matematikához, fizikához

kapcsolódó paraméterek közötti kapcsolatok.

Számítógépes hálózat A számítógépes hálózat funkciója, informá-

ciószerzés egyszerű keresőprogrammal.

Könyvtárhasználati ismeretek:

Dokumentumismeret

Ismerkedés a könyvtári nyilvántartás számí-

tógépes adatbázisaival. Keresés kijelölt fel-

adatra, dokumentum választása adott tantár-

gyi feladathoz. Az osztály életével kapcsola-

tos dokumentumok létrehozása, nyers szöveg

formázása: önéletrajz, rövid hivatalos levél

elkészítése, nyomtatása.

Általános könyvtárhasználati ismeretek

Különböző könyvtártípusok: iskolai, szak- és

közkönyvtárak. Az önálló könyvtári ismeret-

szerzés főbb lépései. A megszerzett könyv-

tári ismeretek rendszerezése az aktuális ér-

deklődéshez igazodva.

A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai:

- Érzékszervi megismerések.

- Térbeli és időbeli tájékozódás.

- A figyelem, az emlékezet, az akarat, az alkotó képzelet fejlesztése.

- A gyors, pontos, koordinált mozgásos reagálóképesség

- Felismerő, rendszerező képesség, szerialitás fejlesztése.

- Analízis, szintézis.

- Algoritmikus, problémamegoldó gondolkodás.

A tanulók értékelésének elvei

- Az értékelés kifejezi a tanuló az önmagához mért fejlődését, differenciált, személyre

szóló, a tanuló fejlettségéhez, állapotához igazított.

92

- Az értékelés alapja nem csupán az adott helyzetnek való megfelelés, hanem a tantárgyi

specifikumoknak megfelelő – már begyakorolt – tanulási és munkaszokások alkalma-

zása.

Az értékelés alapja:

- az informatikai eszközök szerepének, fontosságának megértése,

- az operációs rendszer segítséggel történő kezelése,

- munkálkodás a számítógéppel a képességeinek és korosztályának megfelelő feladatok

során,

- az alapvető algoritmusok végrehajtása,

- dokumentumformák és rajzi dokumentumformák ismerete,

- az esztétikus külalak kialakításának igénye.

A szakasz végére elvárható követelmények

- A tanuló legyen képes rövid programokat önállóan futtatni, elakadásnál konkrét segít-

séget kérni.

- Értékelje a szövegszerkesztő program előnyeit.

- Tudjon néhány soros dokumentumot beírni a számítógépbe, és tegyen lépéseket a szer-

kesztőműveletek megismerésére, egyszerű rajz készítésére.

- Legyen képes rákérdezni az adatbázis megfelelő adataira.

- Tudjon egyszerű adatokkal adatállományt létrehozni.

- Ismerjen fel a táblázatban elhelyezett adatokat.

- Ismerje az adatkezelés etikai szabályait.

- Alakuljon ki jártasság a problémamegoldásban, a tapasztalaton alapuló vizsgálatok vég-

zésében.

- Érzékelje a paraméterek módosító hatásait, megfigyeléseit legyen képes megfogal-

mazni.

- Tudjon a számítógépes hálózatból információt lekérni, rövid elektronikus üzenetet kül-

deni.

- Ismerje a hálózati viselkedés szabályait.

- Érzékelje a szerkesztőprogramok gyakorlati hasznosságát.

- Ismerje és tudja használni az iskolai és a lakóhelyi könyvtárat.

- Tájékozódjon biztosan az iskolai, a lakóhelyi könyvtárban, ismerje állományait, hasz-

nálja egyéb szolgáltatásait.

- Tudja segítséggel kiválasztani feladatmegoldásához, az érdeklődéséhez megfelelő in-

formációhordozót.

- A szerzett információkat használja fel tanulmányaiban, önművelésében.

93

Történelem és társadalomismeret

Tantárgyi tartalmak, témakörök

Korunk történelme A rendszerváltás, a demokratikus viszonyok.

Hazánk Európában és a nagyvilágban

Hazánk az európai tájak rendszerében. Kö-

zép-európai elhelyezkedés. Hazánk kapcso-

lata a szomszédos országokkal. A határon túl

élő magyarság. Magyar állampolgárok kül-

földön. Útlevél, vízum, nagykövetség.

A globalizálódó világ

A kettészakadt világ, népességrobbanás, vi-

lágélelmezési válság, AIDS – a globalizáció

problémái. Az ENSZ tevékenysége. Az euró-

pai biztonsági rendszer és intézményei. Az

Európai Unió, az egységes pénznem, az euró.

Hazánk, a Magyar Köztársaság

A demokratikus állam, az államterület. Az al-

kotmány mint alaptörvény. A választási rend-

szer, a képviseleti demokrácia szervei – az

országgyűlés, a helyi önkormányzat képvise-

lőinek választása. A személyes részvétel le-

hetőségei a törvényhozásban – népszavazás,

népi kezdeményezés. Állampolgárság – ál-

lampolgári jogok és kötelességek. Az élet-

hez, az emberi méltósághoz, a személyes sza-

badsághoz való jog mint alapjogok. A gyer-

mekek jogai. Gazdasági, szociális és kulturá-

lis jogok.

A kormányzati rendszer

Az országgyűlés, a törvényhozás. Kormány-

és ellenzéki pártok. Miniszterelnök, minisz-

tériumok, helyi önkormányzatok. Végrehaj-

tás, ellenőrzés.

Az állam feladatai

A belső rend védelme. A rendőrség. A bűn-

üldözés, a közrend és a biztonság védelme.

Közlekedés-rendészet, rendészeti szervek, a

polgárőrség. A honvédelem. Külpolitikai,

diplomáciai feladatok.

Az igazságszolgáltatás. A bíróságok. Polgári

és büntető eljárások. Az ügyészségek. A vé-

delemhez és az ártatlansághoz való jog. Mű-

velődésügy – a műveltség társadalmi szerepe.

A közoktatás. Az iskolán kívüli művelődés.

Az egészségügyi ellátás, a társadalombiztosí-

tás, a szociálpolitika.

94

Gazdasági ismeretek

A háztartás. Családi munkamegosztás, csa-

ládi szükségletek, a családi költségvetés.

Megtakarítási lehetőségek. A vállalkozás.

Fajtái, az alapítás feltételei. A sikeres vállal-

kozás kritériumai: nyereség, társadalmi hasz-

nosság. A munka világa. A munkaviszony lé-

tesítésének szabályai. A munkaszerződés.

Munkanélküliség, munkaügyi szervezetek.

Érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezetek.

A nemzetgazdaság. Termelés, fogyasztás,

felhalmozás. A gazdaság főbb sarokpontjai

egy-egy egyszerű példán keresztül: gazda-

sági növekedés, foglalkoztatottság, infláció,

költségvetés, fizetési mérleg. Állami bevéte-

lek, az állami adók. A külgazdaság. Külke-

reskedelem, nemzetközi gazdasági szerveze-

tek.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés

- Újságolvasás, televíziós, rádiós hírek hallgatása, ismeretszerzés a kapott információkból,

beszámoló.

- Vázlat, ábra, rajz készítése tanári segítséggel.

- Statisztikai adatok gyűjtése, felhasználása, elemzés, következtetések levonása.

- Saját élményből gyakorlati tapasztalatgyűjtés.

- Történetek, események elbeszélése.

- Történelmi események okainak és következményeinek elemzése.

- Látogatás a közeli közigazgatási és szolgáltató intézményekben (polgármesteri hivatal, bí-

róság, családsegítő központ, utazási iroda).

- A helyi közélet eseményeinek követése.

- Szituációs játékok (ügyintézés, tárgyalás, vita, sajtókonferencia, riportkészítés, tudósítás).

- Kérdőívek, kérvények kitöltése.

- Részvétel osztály- vagy iskolai újság írásában. Hirdetések fogalmazása.

- Naplóvezetés.

A tantárgy kiemelt habilitációs/rehabilitációs célú feladatai a megszilárdító szakaszban

- Ismeretszerzés technikáinak fejlesztése különböző írásos forrásokból, információk gyűjtése

az interneten.

- A legfontosabb történelmi, társadalomtudományi kézikönyvek, lexikonok ismeretének és

használatának megszilárdítása.

- A kritikai gondolkodás fejlesztése többféleképpen értelmezhető szöveg jelentésrétegeinek

feltárásával, különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlításával.

- Történelmi szereplők, társadalmi csoportok, intézmények viselkedésének elemzése.

- Feltevések megfogalmazása, összefüggések felismerésének fejlesztése az egyének, csopor-

tok és intézmények viselkedésének mozgatórugóiról.

- Társadalmi, történelmi eseményekről, jelenségekről és személyekről szóló önálló vélemény

megfogalmazási képességének erősítése.

95

- Különféle értékrendek összehasonlítása, a saját értékek tisztázása.

- A megismert jelenségek rendezése: ok és okozat, hasonlóságok és különbözőségek, szán-

dékok és következmények szerint.

- A kommunikációs képesség fejlesztése, a tanultak gyakorlása, automatizálása az alábbi te-

vékenységekkel: a vita során véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása,

továbbfejlesztése mások véleményének figyelembevételével. A különböző információfor-

rások elemzéséből levont következtetések, illetve különféle társadalmi-történelmi összefüg-

gések szóbeli kifejtése.

- Történelmi, társadalmi témák vizuális ábrázolása. Önállóan gyűjtött képekből tabló ké-

szítése.

- Térben-időben való tájékozódás fejlesztése, szókincsbővítés a történelmi korszakok, pe-

riódusok nevének használatával a történelmi idő tagolására, események, jelenségek,

személyek stb. időrendbe állításával, a történelmi tér változásainak leolvasásával külön-

böző térképekről.

- Ismeretszerzés elsajátított technikáinak gyakorlása.

- Elemzés, összefüggéslátás, ok-okozat feltárása.

A tanulók értékelésének elvei

- Folyamatos ellenőrzés, értékelés, egyéni szükséglethez igazodó segítségnyújtás jelle-

mezze a tanítás-tanulás folyamatát.

- Az ellenőrzés és értékelés legyen sokszínű, sokirányú, következetes.

- Az értékelés legyen a tanulók számára is informatív jellegű, biztosítsa a további moti-

váltságot, a személyiség fejlődését.

- Az értékelés megerősítő szereppel bírjon, pozitívumokra épülő legyen.

- A kiinduló diagnosztizáló értékelést kövesse egész évben a folyamatos formatív értéke-

lés.

- Az értékelés alapja mindig az önmagához mért fejlődés legyen, vegye figyelembe az

ismeretelsajátítási folyamatban tanúsított aktív részvételt.

- A tanuló egyéni képességeihez, fejlettségéhez, tudásához igazodó egyénre szabott szá-

monkérésen alapuljon.

- A differenciált értékelés kapjon hangsúlyt minden szakaszban.

- Vegye figyelembe a tanuló kritikai gondolkodásának, kommunikációs készségének,

időbeli, térbeli tájékozódásának fejlődését.

A szakasz végére elvárható követelmények

- Legyenek elemi ismeretei a világot érintő nagy problémakörökről.

- Ismerje a külföldre utazás gyakorlati tudnivalóit.

- Tudjon egyszerű példákat mondani a demokratikus társadalmi részvétel tanult színtere-

iről.

- Értse, hogy az emberek az eseményeket, a változásokat különbözőképpen is érzékelhe-

tik, értékelhetik.

- Legyen képes néhány mondatban véleménye mellett érvelni, mások érvelését figye-

lembe venni.

- Tudjon ismereteket meríteni különböző forrásokból.

96

- Tudjon egyszerű és képes információból származó ismeretet értelmezni, abból követ-

keztetéseket levonni.

- A tanult történelmi események kapcsán tudja megkülönböztetni a tényeket és az ehhez

kapcsolódó véleményeket.

- Tudja egyszerű példával bemutatni a folyamatosság és a változások szerepét a társa-

dalmi-történelmi folyamatokban.

- Tudjon egyszerű példát mondani az értékek őrzésére, a fejlődésre.

- Legyen képes konkrét események kapcsán a jelen és a múlt megkülönböztetésére.

- Használjon kronológiai táblázatokat.

- Tudja megnevezni Magyarország államformáját, állam- és kormányfőjét, legyen képes

felsorolni néhány minisztert.

- Tudja, mit jelent a hatalommegosztás, tudjon példákat mondani a törvényhozás, a vég-

rehajtás, az ellenőrzés megvalósulásának színtereiről.

- Ismerje az igazságszolgáltatás szerveit. Legyen tisztában az Alkotmánybíróság szerepé-

vel.

- Ismerje az alapvető állampolgári jogokat és kötelességeket.

- Legyenek konkrét ismeretei a közrend, a haza védelméről..

- Ismerje az alapvető gazdasági ágazatokat (mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, szolgál-

tatás), értse a termelés és az életszínvonal közötti összefüggéseket.

- Tudjon példákat mondani a különböző vállalkozási formákról.

- Ismerje a munkába állás, a munkavállalás szabályait.

- Ismerje a munkanélkülivé válás esetén szükséges teendőket.

- Ismerje az adók fajtáit, tudja, hogy a szerzett jövedelem után adózni kell.

- Ismerje a munka világával kapcsolatos helyi intézményeket, tudja, hol lehet segítséget

kérni.

- Tudjon családi költségvetést készíteni.

- Állampolgári ismeretei tükröződjenek a magatartásában.

97

Természetismeret, Biológia

Célok

- Tudományosan megalapozott ismeretek elsajátíttatása az emberi test működéséről az egész-

séget megóvó életvezetési szabályok kialakítása érdekében.

- A felnőtté válással járó lehetőségek és kötelezettségek megismertetése, a felelősség tudato-

sítása a családdal és a tágabb környezettel kapcsolatban.

- A felnőtt életben való sikeres helytállás megkönnyítése, az egészséget veszélyeztető szoká-

sok és az egészség megőrzését segítő lehetőségek gyakorlati megismertetése útján.

Feladatok

- Elemi balesetvédelmi és munka-egészségügyi ismeretek nyújtása.

- Hazánk egészségügyi hálózatának, társadalombiztosítási rendszerének és a fontosabb be-

tegjogoknak a megismertetése.

- Az egészséges életmód előnyeinek tudatosítása, a megelőzés jelentőségének felismertetése.

Tantárgyi tartalmak, témakörök

Az ember szervezete és működése A hormonális szabályozás alapelvei. Hor-

monhiány vagy -túltermelés következtében

fellépő leggyakoribb betegségek (a pajzsmi-

rigy, a hasnyálmirigy, a mellékvese legfonto-

sabb hormonjai). A hormonok szerepe az

ivari szabályozásban. Az immunitás. Védőol-

tások. Vércsoport. Az emberi szexualitás.

Párválasztás, felkészülés a családi életre. A

fogamzásgátlás módjai. Utódvállalás, család-

tervezés, genetikai tanácsadás A terhesség,

terhesgondozás, az embrionális fejlődés. A

szülés. A terhességmegszakítás veszélyei. A

szülő és gyermek kapcsolata. Csecsemőápo-

lás. A kisgyermekek gondozása. A felnőttek

felelőssége a gyermekek egészséges felneve-

lésében.

Környezet- és munka-egészségtani ismeretek Lakó- és munkahelyi környezetünk higiéni-

ája. Az egészséget veszélyeztető szokások: a

dohányzás, az alkoholizmus, a drogok hasz-

nálata, a felelőtlen szexualitás, az AIDS. A

szűrővizsgálatok, fogászati kezelés, a megfe-

lelő pihenés, regenerálódás, korszerű táplál-

kozási szokások kialakítása. Egészséges élet-

vezetés a felnőttkorba lépéskor. Egészség-

ügyi ismeretterjesztő kiadványok megisme-

98

rése. A betegségek általános tünetei. Házi be-

tegápolás orvosi ellenőrzés mellett. Fertőző

betegségek, járványok. Idős emberek leggya-

koribb egészségügyi problémái. Idősebb csa-

ládtagok egészségvédelme, ápolásuk iránti

felelősség. Gyógyszerek tárolása, kezelése,

használatának szabályai. Egészségügyi intéz-

mények és azok rendeltetés szerinti igénybe-

vétele. Háziorvosi és szakorvosi kórházi ellá-

tás. Az egészségbiztosítási rendszer. A tb-el-

látásra jogosultság feltételei. A jogosultság

megőrzésének fontossága munkanélküliség

esetén is. Munkaalkalmassági vizsgálatok,

munkavédelmi előírások, a munkahely sajá-

tos munkavédelmi szabályai. Baleset-meg-

előzés. Munkahelyi balesetek – ügyintézés.

Lakó- és munkahelyi környezetünk higiéni-

ája

Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés

Tapasztalatok az emberi szervezet működéséről, egészségéről

- Példákon keresztül felismerni az ember szabályozó szervrendszerének működését.

- Megismertetni a nemi szervek egészségét biztosító személyi higiénés tennivalókat.

- Vélemények, tapasztalatok gyűjtése az abortusz társadalmi megítéléséről.

- Figyelem felhívása az anya terhesség alatti életmódja és a születendő gyermek egészségi

állapota közötti összefüggésre.

- A korán kezdett nemi élet veszélyeinek megismertetése.

- Szituációs, kommunikációs szerepjátékokon át a kockázatos, veszélyes viselkedési mó-

dok elkerülésének, élethelyzetek megoldásának bemutatása.

- Az egészségmegóvás szabályainak, az egészségügyi intézmények szolgáltatásai igény-

bevételének, a gyógyszerfogyasztás és -kezelés szabályainak elsajátíttatása.

Tevékenységek

- Megfigyelések, összehasonlítások az egészséges és beteg szervezetről.

- Véleményalkotás.

- A tanult ismeretek felhasználása a segítségnyújtásban, a saját élet szervezésében.

- Egészségügyi ismeretterjesztő kiadványok, lexikonok önálló tanulmányozása.

- Az elsősegélynyújtás modellálása, szituációs gyakorlatok végzése.

- Higiéniai ismeretek önálló alkalmazása a mindennapokban.

- Látott, tapasztalt élmények kritikus értékelése.

- Véleménynyilvánítás, ítéletalkotás a feldolgozott témakörökkel kapcsolatosan.

A tantárgyak kiemelt habilitációs, rehabilitációs célú feladatai:

Gyakorlati problémák felismerése, korszerű életvezetés:

- Példák, gyakorlati feladatok segítségével tudatosítani az iskolában tanultak és az iskolán

kívüli világ közötti kapcsolatot.

99

- Pozitív életvezetési stratégiák kialakítása, elfogadtatása, az életvezetési készségek fej-

lesztése.

Egészség- és környezetvédelem:

- Az egészség- és környezetvédelmi ismeretek megerősítése hétköznapi példákkal, ráve-

zetéssel, tudatosítással, gyakorlati alkalmazással.

- A környezetvédő magatartás kialakítása.

- A természetbarát, ökologikus szemlélet formálása, példák bemutatása, összefüggések

feltárása az érzelmi intelligencia mozgósításával.

Gondolkodási műveletek fejlesztése, megerősítése

- A gondolkodás rugalmasságának, a kritikai, a problémamegoldó gondolkodás fejlesz-

tése sok életszerű példán, gyakorlaton át.

- A tanult analógiák transzfer hatásának megerősítése új feladatban, tevékenységben.

Az általános képességek fejlesztése

- A kommunikációs, a téri irányok, téri viszonyok, a térbeli szókincs, az időészlelés pon-

tossága, tudatossága.

- Kommunikáció változó helyzetekben, különféle vélemények, nézetek egyszerű kifeje-

zése.

- Az önálló tanulás erősítése, az információhordozók használatának képessége.

- A tanulók értékelésének elvei (a biológia, egészségtan; fizika – kémia tantárgyaknál)

A tanulók értékelésének elvei

Az értékelés célja a tanulók fejlesztése. Az értékelés szempontjai:

- Helyes képzetek kialakulása, a tanult és begyakorolt szakkifejezések használatának fej-

lettsége.

- A megismert, megtapasztalt összefüggések felismerése, megfogalmazásának szintje.

- A természettudományos megismerés szintje – a tanuló fejlettségének figyelembevéte-

lével.

- A kísérletekben történő részvétel, egyszerű vizsgálódások, kísérletek önálló, vagy pá-

rokban történő megoldása.

- A gondolkodási funkciók, műveletvégzések szintje, alkalmazásuk önállóan vagy irányí-

tás mellett.

- Ismeretek gyakorlati alkalmazása saját életvitelében.

- Tantárgyspecifikus tanulási szokások, az önálló vagy az irányított tanulás szintje.

- A tanulmányok során elsajátított magatartási és viselkedési szakaszok bensővé válása.

- A jelenségek, folyamatok közül az emberre, a környezetre veszélyt jelentők felismerése,

környezettudatos fogyasztói magatartás.

- A tanuló részvétele a közös munkában, feladatokban, egyéni vállalásokban.

A szakasz végére elvárható követelmények

- A tanuló tudjon példákat mondani a hormonális szabályozás fontosságára.

- Ismerje a védőoltások szerepét az egészség megóvásában.

- Ismerje a terhességmegszakítás veszélyeit.

- Tudatosodjon benne a korai szexualitás veszélye.

- Alakuljon ki a felelősségtudat a családalapítással kapcsolatban.

- Tudja, hogy a szülők felelősséggel tartoznak gyermekeik neveléséért.

100

- Ismerje az elsősegélynyújtás elemi szabályait.

- Váljék igényévé az otthoni és munkahelyi környezet higiéniája.

- Utasítsa el az egészséget károsító szokásokat.

- Tudja, hogy saját egészsége megőrzéséért tudatosan tenni kell.

- Ismerje fel a betegségek általános tüneteit. Ismerje a hőmérő használatának szabályait,

a gyógyszerek tárolási és használati rendjét.

- Tudja, hogy a fertőző betegeket el kell különíteni egészséges társaiktól.

- Legyenek ismeretei a munkába álláshoz szükséges orvosi vizsgálatok lebonyolítási le-

hetőségeiről.

- Tudja, hogy a munkahelyek balesetveszélyesek, a balesetek bekövetkezte ellen a szabá-

lyok pontos betartásával lehet védekezni.

- Ismerje lakóhelye egészségügyi intézményeit és igénybevételük módját.

101

Fizika

Célok

A tanulók érdeklődésének fenntartása a mindennapi életben felfedezhető fizikai jelenségekkel

kapcsolatban, a környezetkímélő, megóvó magatartás tudatos vállalására nevelés.

Feladatok

- A napi problémák megoldásához szükséges a fizika tudománya által nyújtott ismeretek

hasznosságának felismerése.

- A gyakorlati élet szempontjából fontos ismeretek adása a hang- és a fénytan körében.

- Az ember életvitele szempontjából elengedhetetlenül fontos fizikai ismeretek összekap-

csolása az emberi érzékszervek működésével (hallás, látás).

- A hangtan eredményeit felhasználó – a mindennapi gyakorlatban alkalmazott – eszkö-

zök működési elvének és kezelési módjának megismertetése.

- Az elektromos jelenségek és az elektromos áram hatásainak megismerése a háztartásban

és munkahelyen előforduló elektromos gépek, berendezések biztonságos használata ér-

dekében.

Tantárgyi tartalmak, témakörök

Fény- és hangtani alapismeretek A fény tulajdonságai. Fényforrások. A fény

egyenes vonalú terjedése. A fényhullám tu-

lajdonságainak megfigyelése kísérletekben.

Az árnyékjelenségek. A fényvisszaverődés

jelenségének kísérleti vizsgálata. A sík, dom-

ború és homorú tükrök gyakorlati alkalma-

zása. A fénytörés jelensége. Fénytörés a priz-

mán. A színek. A fehér fény színeire bontása.

Az emberi szem és a látás. A szemüveg alkal-

mazása. A hullámmozgás, a hullámok terje-

dése. A hang mint hullám. A hang jellemzői,

hangforrások. Rezonancia. Hallószervünk

védelme. A hangszerek fizikája. A minden-

napi életben gyakran előforduló, hanghatá-

son alapuló eszközök megfigyelése, keze-

lése.

Az elektromos alapjelenségek Az elektromos töltés kísérleti megfigyelése.

A testek elektromos állapota. Az elektromos

áram, az áramkör – tanári demonstrációval.

Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása.

Az elektromos feszültség elemi fogalma. Az

elektromos munka és teljesítmény. Az elekt-

romos ellenállás. Az elektromos és mágneses

mező kölcsönhatásai. Az elektromágneses

102

indukció gyakorlati alkalmazása. Elemi

atomfizikai ismeretek. Hogyan működik az

atomerőmű? Miért pusztít az atombomba?

Miért veszélyes a sugárzás? Káros és hasznos

sugárzások. Sugárzásvédelem.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés

- Tapasztalatok a fizikai folyamatokról: tapasztalatokon alapuló tudásbővítés az anyagok-

ról.

- A gondolkodási képesség fejlesztése.

- A gondolkodási műveletvégzés fejlesztése.

- A megfigyelő, kísérletező, problémafelismerő, összehasonlító, cselekvési, döntési és

önálló tanulási képesség kialakítása.

- Az iskolai kísérletekben tapasztaltak összekapcsolása a mindennapok történéseivel.

- A fizika társadalmi hasznosságának felismertetése.

- A fizikában tanultak széleskörű kiterjesztése az ember egészségének és környezetének

védelmére, a károsító tényezők, hatások megelőzésére.

- A modern fizikatudomány eredményeinek, veszélyeinek megmutatása.

- Tevékenységek

- Kísérletek megfigyelése, egyszerű kísérletek önálló végzése.

- Mérések, méréseredmények leolvasása.

- Könyvtár- és médiahasználat. Fizikai problémák megoldásához terv készítése, indok-

lása, a feladat elvégzése.

A tanulók értékelésének elvei

Az értékelés célja a tanulók fejlesztése. Az értékelés szempontjai:

- Helyes képzetek kialakulása, a tanult és begyakorolt szakkifejezések haszná-latának fej-

lettsége.

- A megismert, megtapasztalt összefüggések felismerése, megfogalmazásának szintje.

- A természettudományos megismerés szintje – a tanuló fejlettségének figye-

lembevételével.

- A kísérletekben történő részvétel, egyszerű vizsgálódások, kísérletek önálló, vagy pá-

rokban történő megoldása.

- A gondolkodási funkciók, műveletvégzések szintje, alkalmazásuk önállóan vagy irányí-

tás mellett.

- Ismeretek gyakorlati alkalmazása saját életvitelében.

- Tantárgyspecifikus tanulási szokások, az önálló vagy az irányított tanulás szintje.

- A tanulmányok során elsajátított magatartási és viselkedési szakaszok benső-vé válása.

- A jelenségek, folyamatok közül az emberre, a környezetre veszélyt jelentők felismerése,

környezettudatos fogyasztói magatartás.

- A tanuló részvétele a közös munkában, feladatokban, egyéni vállalásokban.

A szakasz végére elvárható követelmények

- A tanuló ismerje a fény egyenes vonalú terjedését. Tudja, hogy a fény gyorsabban ter-

jed, mint a hang.

103

- Legyen ismerete a tükrök alkalmazási lehetőségeiről.

- Tudjon példát mondani a lencsék alkalmazására.

- Ismerje a szem védelmével kapcsolatos tudnivalókat.

- Sorolja fel a hang jellemzőit és néhány hangforrást.

- Ismerje az emberi fül szerkezetét és hallószervünk védelmének módját.

- Tudja kezelni a környezetében előforduló, hanghatásokon alapuló eszközöket.

- Alakuljon ki benne olyan általános fizikai tájékozottság, amely a választott szakma ta-

nulásának megkezdését lehetővé teszi.

- Indokolja az elektromosság fontosságát a gyakorlati életen.

- Tudjon felsorolni elektromos jelenségeket, és mondjon ezekre példákat.

- Alkalmazza az elektromos áram felhasználásával kapcsolatos alapvető biztonsági sza-

bályokat, ismerje a baleset-megelőzés fontosságát.

- Mondjon példákat az elektromos áram hatásaira a mindennapok gyakorlatából.

- Soroljon fel elektromos háztartási gépeket és csoportosítsa őket fogyasztásuk alapján.

- Tudja, hogy milyen fizikai jelenség alapján működik a transzformátor. Mondjon példát

a transzformátor gyakorlati alkalmazásaira.

- Tudja, hogy minden anyag atomos szerkezetű.

- Legyen ismerete arról, hogy az ember békés és romboló céllal is felhasználhatja az

atomenergiát.

- Ismerje a legalapvetőbb sugárvédelmi szabályokat.

- Tudja ismereteit önállóan is bővíteni különféle információhordozók felhasználásával.

104

Kémia

Célok

Tudományosan megalapozott ismeretek nyújtása a kémia tárgyköréből az elsajátított környe-

zetvédelmi ismeretek aktivizálása, a környezettudatos magatartás kialakítása.

Feladatok

- Önálló véleményalkotásra nevelés a mindennapokban adódó kémiai jellegű problémák-

kal kapcsolatosan.

- Annak tudatosítása, hogy a környezetünk számos energiaforrása nem megújuló, szük-

ség van a gazdaságosságra, a takarékosságra.

- Baleset-megelőző cselekvési eljárások elsajátíttatása a kémiai anyagok felhasználása

során.

- Motiválás a népszerű tudományos folyóiratokból, lexikonokból és az elektronikus in-

formációhordozókból történő további ismeretszerzésre.

- Annak felfedeztetése, hogy a természet egységes egész, melyet csak a megismerés fo-

lyamatában tagolunk részekre (tudományágakra).

- A mindennapi élet gyakorlati problémáinak megoldásához nyújtott segítséggel az aktív

környezetvédő magatartás kialakításának segítése.

Tantárgyi tartalmak, témakörök

Anyagszerkezeti ismeretek – a mindennapok

kémiája

A periódusos rendszer vizsgálata. A legfon-

tosabb elemek és vegyületek nevének és ké-

miai jelének megismerése. A vizek szerepe

az emberi életben. Természetes vizek kémi-

ája: édesvíz, tengervíz. Vízkeménység,

vízkő, vízlágyítás. Víztisztítás – szennyvi-

zek. A levegő. Ózon, ózonlyuk. Szén-mon-

oxid, kén-dioxid a levegőben. Megújuló

energiaforrások: szén, kőolaj, földgáz. Savak

és lúgok a háztartásban. Szóda. Szódabikar-

bóna, szappan, sósav, mosó- és mosogatósze-

rek. A felhasználás szabályai, a használati

utasítás helyes értelmezése. Fertőtlenítősze-

rek, Hypo, hidrogén-peroxid. Egyszerű ol-

datkészítési, hígítási számítások a konyhai és

kertészeti munkák során. A rozsdásodás

(lassú égés) és meggátolása környezetünk-

ben. Csomagolóanyagok: papír, fém, üveg.

Újrahasznosításuk. Szelektív hulladékkeze-

lés. Az építkezésnél használt anyagok:

mészkő, égetett mész. A mészoldás. Baleset-

megelőzés a mésszel való munkáknál. Ce-

ment, beton, vasbeton, habarcs, gipsz, üveg,

105

szilikátok, tégla, cserép. Az építőanyagok

alapanyagainak előfordulása a természetben.

Mészkőbarlangok képződése

Szerves kémia A szerves kémia. Szerves vegyületek, anya-

gok és felhasználásuk: szén, szénvegyületek,

kőolaj, alkohol. Fontosabb természetes szén-

vegyületek: szénhidrát, szőlőcukor, répacu-

kor. Tápanyagaink: olajok, zsírok, fehérjék,

vitaminok. A műanyagok – a természetes és

a mesterséges műanyagok csoportjai. Mű-

anyag-hasznosítás.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés

Tájékozottság az anyagokról és felhasználásukról

- Tudatosság a célirányos megfigyelésekben, elemzésben, az adatok lejegyzésében.

- A tanuló egyéni fejlettségi szintjének megfelelően a jelenségek, folyamatok közötti ha-

sonlóság, különbség észrevétele, megfogalmazása szóban és írásban a tanult szakkife-

jezések használatával.

- A kísérletekben realizált elméleti ismeretek és a mindennapi gyakorlat összekapcsolása

példákon keresztül.

- A kémiai ismeretekhez kapcsolódó környezeti problémák felismertetése.

- Elővigyázatossági szabályok megismerése a háztartási szerek használatánál, tárolásá-

nál.

- A szerves vegyületek és anyagok fontosságának megértése, életünkben betöltött sze-

repe, gazdaságos felhasználása.

Tevékenységek

- Megfigyelés és összehasonlítás a tanári és tanulói kísérletek során. Tapasztalatok gyűj-

tése, megfogalmazása, következtetések levonása. Gyakorlat szerzése a mértékegységek

használatában.

- Összefüggések felfedezése. A tapasztalatok felhasználása a mindennapi gyakorlatban.

Elemi jártasság szerzése az információk felkutatásában.

- Gyűjtőmunka. Megfigyelések rögzítése tanári segítséggel.

- Egészséges veszélyérzet kialakítása a kémiai anyagokkal kapcsolatosan. Szabályok ér-

telmezése és gyakorlása.

- Modellezés. Verbális fejlesztés, a szaknyelv elemi kifejezéseinek megismerése, haszná-

lata.

A tanulók értékelésének elvei

Az értékelés célja a tanulók fejlesztése. Az értékelés szempontjai:

- Helyes képzetek kialakulása, a tanult és begyakorolt szakkifejezések használatának fej-

lettsége.

- A megismert, megtapasztalt összefüggések felismerése, megfogalmazásának szintje.

- A természettudományos megismerés szintje – a tanuló fejlettségének figyelembevéte-

lével.

106

- A kísérletekben történő részvétel, egyszerű vizsgálódások, kísérletek önálló, vagy pá-

rokban történő megoldása.

- A gondolkodási funkciók, műveletvégzések szintje, alkalmazásuk önállóan vagy irányí-

tás mellett.

- Ismeretek gyakorlati alkalmazása saját életvitelében.

- Tantárgyspecifikus tanulási szokások, az önálló vagy az irányított tanulás szintje.

- A tanulmányok során elsajátított magatartási és viselkedési szakaszok bensővé válása.

- A jelenségek, folyamatok közül az emberre, a környezetre veszélyt jelentők felismerése,

környezettudatos fogyasztói magatartás.

- A tanuló részvétele a közös munkában, feladatokban, egyéni vállalásokban.

A szakasz végére elvárható követelmények

- A tanuló szerezzen elkötelezettséget a környezetkímélő és -védő életmód iránt.

- Ismerje a háztartásban használatos vegyszerek kezelésének módját, a balesetek megelő-

zésének lehetőségét és a teendőket baleset esetén.

- Tudjon példákat mondani a vízlágyítás szükségességére és módjára.

- Ismerje fel a kémiai vonatkozásokat a mindennapok történéseiben.

- Tudja, hogy a Föld energiaforrásai végesek, ismerje a takarékosság fontosságát.

- Törekedjen a sokoldalú, kiegyensúlyozott táplálkozásra.

- Vegye észre lakóhelyén és környékén a környezetszennyezést.

- Fogalmazza meg tanári segítséggel, majd fokozódó önállósággal a vizsgált anyagok tu-

lajdonságait.

- Tudja, hogy a lúg veszélyes méreg, ismerje kezelésének szabályait.

- Mondjon példát a lúgok hasznosítására.

- Ismerje a tanult elemek és vegyületek nevét, tudjon példát mondani felhasználásukról,

jelentőségükről az ember életében.

- Ismerje azokat a veszélyeket, amelyeket a tanult kémiai anyagok jelenthetnek, tartsa be

kezelésük, tárolásuk szabályait.

- Tudja, hogy a vásárolt termékek használata előtt mindig el kell olvasnia a használati

utasításokat és azokat maradéktalanul be kell tartania.

- Tudjon szerves anyagokat felsorolni és példákat mondani felhasználásukra.

- Ismerje az alkohol emberi szervezetre gyakorolt káros hatását. Utasítsa el a drogok, az

alkohol és a nikotin használatát.

- Tudjon egyszerű számításokat végezni a mindennapi élethez szükséges oldatok készí-

téséhez.

- Ismerje a rozsdagátlás néhány lehetőségét.

- Különböztesse meg a lebomló és nem bomló hulladékokat. Ismerje a veszélyes hulla-

dékok elhelyezésének helyes módját.

107

Földrajz

Célok

- A természetföldrajzi, társadalmi, gazdasági ismeretek bővítése, rendszerezése.

- Az emberek életteréül szolgáló Föld természeti, társadalmi, gazdasági folyamatainak

többirányú, kölcsönös függőségének megértetésével, az önálló ismeretszerzés módsze-

reinek elmélyítésével a tantárgyspecifikus tanulási szokások, tevékenységek megerősí-

tése, a hazáért, a régióért, a világ problémáiért érzett felelősség felismertetése.

Feladatok

- A topográfiai ismeretek, a tér-idő fogalmak bővítése, megerősítése, a tanulók eljuttatása

a fejlettségüknek megfelelő általános földrajzi tájékozottsághoz.

- A komplex ismeretanyag révén hozzájárulás a tanulók önálló életvezetéséhez, a munka

világában történő eligazodásukhoz.

- A tanulók eljuttatása a tanult földrajzi szakkifejezések, fogalmak, topográfiai ismeretek

szóban és írásban történő pontos használatához.

- Felkészítés az ismerethordozók által közvetített információk értelmezésére, napi hasz-

nálatára, az igényes válogatásra.

- A termelés-fogyasztás korlátainak, a természeti erőforrások takarékos felhasználása

fontosságának bemutatása.

- Ráébresztés a Föld globális problémáira, ezek következményeire, a tennivalókra.

- A környezettudatos, takarékos életmód fontosságának megerősítése.

Tantárgyi tartalmak, témakörök

A Föld természetföldrajzi képe. A naprend-

szer

Folyton változó égitestünk, a Föld. A belső és

külső erők felszínformáló hatása – ásványok,

kőzetek, nyersanyagok, energiahordozók. A

levegőburok. A levegő anyagai, a légkör je-

lenségei. Légszennyeződés, ózonprobléma,

üvegházhatás. A vízburok, a víz anyagai, víz-

típusok. A vízburok, a talaj és az élővilág

kapcsolata. A földrajzi övezetesség. A Nap-

rendszer égitestei. Az űrkutatás eredményei.

A világ gazdasági és társadalmi képe. A világnépesség számszerű változása. Né-

pességelosztás, települési különbségek. Ur-

banizáció. A gazdasági ágak, változások a

gazdasági folyamatokban. Piacgazdaság, a

tőke szerepe. Nyersanyagszükséglet – ener-

giaigény. Gazdasági, társadalmi események

összefüggései. Gazdaságunk húzóágazatai.

Globális környezeti problémák. Népesedési problémák, éhínségövezet,

egészségügyi gondok. Példák a természetká-

rosításokra – tájpusztítás, esőerdők kiirtása, a

108

víz, a levegő szennyezése, a savas eső, az

ózonréteg vékonyodása, globális felmelege-

dés. Energiahordozók, nyersanyagok túlzott

használata, pazarlás. A fogyasztói társadalom

veszélyei. Környezetvédelmi kötelezettség és

jog. A világ nagy természetvédelmi területei.

Hazánk nemzeti parkjai, természetvédelmi

területei.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek

Ismeretszerzés, tanulás

- A téma feldolgozását segítő térképek, napilapok, könyvek, statisztikai kiadványok tö-

megkommunikációs források kiválasztása, értelmezése tanári segítséggel.

- Egyszerű, rövid szöveg önálló feldolgozása.

Tájékozottság a földrajzi térben

- Alapvető tájékozottság a Földön – elemi ismeretek a Naprendszerről.

- Az ismert tér fokozatos kitágítása és annak érzékeltetése modellel, képek, filmek segít-

ségével.

- A legfontosabb topográfiai fogalmak felismerése, megnevezése a térképen, a földgöm-

bön.

- Anyagok rendszerezése, a levegő, a víz, a kőzetek, a talaj felismerése a földi élet szem-

pontjából.

- Környezetkárosító anyagok ismerete – a szennyezés elutasítása.

- A helyes magatartás megértése a fenntartható fejlődés érdekében.

Tájékozottság regionális és globális földrajzi-környezeti kérdésekben

- Nyitottság, érdeklődés felkeltése a környezeti problémák és megoldások iránt.

- Folyamatos információszerzés, hírek, napilapok, filmek útján a globális problémákról.

- A környezeti-földrajzi problémák felismertetése a mindennapokban, a saját környezet-

ben.

- Adatok gyűjtése, hírek keresése példák a nemzetközi összefogásra, a világproblémák

kezelésére.

Az értékelés alapelvei

A szakasz végére elvárható követelmények

- Tudjon különböző méretarányú és tartalmú térképeken készségszinten tájékozódni.

- Tudjon példákat sorolni a Nap földi életet meghatározó jellemzői közül.

- Legyen képes – szempontsor segítségével – a földrészek legfőbb természetföldrajzi jel-

lemzőit kiemelni, szóban megfogalmazni.

- Ismerje az éghajlati övezetességet, soroljon példákat a természetföldrajzi övezetességre.

- A térkép használatával tudjon példákat keresni az egyes kontinensek főbb természeti

kincseire, nyersanyagaira

- Rendelkezzen ismeretekkel a magyar utazókról, felfedezőkről.

- Használja pontosan a tanult földrajzi szakkifejezéseket, topográfiai fogalmakat.

109

- Értse a természeti erőforrások takarékos felhasználásának fontosságát, a földrajzi

folyamatok kölcsönös függőségét.

- Értse a természeti adottságok és a gazdálkodási lelhetőségek összefüggőségeit. Tud-

jon példákat mondani a társadalom és a természet kapcsolatára.

- Szerezzen ismereteket a Föld népességének területi elhelyezkedéséről és ennek kör-

nyezeti hatásairól.

- Tudjon példát mondani az urbanizáció következményeire.

- Ismerje kötelezettségeit a környezet- és természetvédelemben.

- Ismerje, nevezze meg a gazdasági ágazatokat, legfőbb termékeiket, szolgáltatásai-

kat.

- Tudjon hazai példát mondani gazdasági ágakra.

- Ismerje a gazdasági ágazatok környezetkárosító hatásait.

- Tudja az emberi tevékenység hatását az ember egészségére és környezetére.

110

Testnevelés

Célok:

- Olyan személyiségjegyek kialakítása, amelyek alapján a sportolás rendszeres tevékeny-

ségformává, az életmód meghatározó részévé, az önkifejezés eszközévé válik.

- A munkavégzéshez szükséges fizikai képességek kifejlesztése.

Feladatok:

- Koordináltan végrehajtott mozgásmechanizmusok tökéletesítése, gazdaságos

mozgáskivitelezés létrehozása.

- Felkészítés a mindennapi élet feladatainak ellátására.

- A kondicionális és a koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni

adottságokhoz igazított fejlesztése, edzettségi állapot megtartása.

- Megfelelő teherbíró képesség kialakítása.

- A higiéniai szokások erősítése.

- Sportolási élmények nyújtása.

- Szabályismeret, szabálytudat fejlesztése.

- A csapatjátékokban a kollektív siker és a tevékenység örömének kialakítása.

- Személyiségvonásaik fejlesztése. Önismeretre, önelfogadásra nevelés.

Tantárgyi tartalmak, témakörök

Témakör Tartalom

Rendgyakorlatok Vezényszavakkal a rendgyakorlatok teljes köre; pontos, tudatos végre-

hajtással. Menetelések, ellenvonulások.

Gimnasztika Pontos, tudatos végrehajtással. Menetelések, ellenvonulások. Önálló be-

melegítés 8-10 gimnasztikai gyakorlattal. Domináljon a nagy izomcso-

portok célirányos bemelegítése. Előkészítő szabad-, társas- és szergya-

korlatok; állásban, járásban, elemkombinációkkal. Zenére végzett be-

melegítő és szabadgyakorlatok; statikus, dinamikus, táncos elemek be-

építésével. A biomechanikailag helyes testtartást tudatosító, kialakító,

automatizáló és fenntartó gyakorlatok rendszeres végzése – valamint

légző-gyakorlatok – a, testtájanként végighaladva a testtartásért felelős

valamennyi izomcsoport erősítését és nyújtását szolgáló mozgásanya-

gon, a tanév során folyamatosan ismételve, a kiindulási és véghelyzetek

pontos meghatározására valamint a lassú és pontos kivitelezésre

ügyelve, a hibás kivitelezés javításával és a tanulócsoport képességeinek

figyelembevételével, valamint a korosztály jellemzőinek megfelelő il-

leszkedéssel a testnevelési óra többi eleméhez.

Atlétika Futások: kitartó futás, futás terepen, mesterséges akadályok között.

Gyorsfutás, fokozódó futás, vágtafutás. Rajtgyakorlatok, indulások kü-

lönböző kiindulási testhelyzetből. Álló- és térdelőrajt: vezényszavak al-

kalmazásával. Ugrások: ugróiskola feladatai. Távolugrás guggoló tech-

nikával. Magasugrás lépő- vagy gurulótechnikával. Dobások: távolba és

célra, különböző méretű és súlyú labdákkal, helyből és nekifutásból, egy

és két kézzel. Kislabdadobás keresztlépéssel. Súlylökés oldalállással,

111

2kg-os tömött labdával, nemeknek megfelelő súlygolyóval.

Torna Talajtorna: ismert elemek gördülékeny egymáshoz kapcsolása. Statikus

és dinamikus elemek folyamatos váltakoztatása. Önálló gyakorlat ösz-

szeállítása, ritmikus sportgimnasztikai elemek beemelésével zenére. Tá-

maszugrások: ismert elemek gyakorlása, lendületes nekifutás, erőteljes

elrugaszkodás, magas repülési ív, biztos talajfogás. Függésgyakorlatok:

gyűrűn, bordásfalon. Fogásmód, elemkapcsolások.

Testnevelési és

sportjátékok

Labdaügyességet fejlesztő feladatok. Labdavezetés kézzel, lábbal, vé-

dekező játékosok között. Kapura rúgás, kosárra dobás védőkkel szem-

ben. Egy-egy elleni támadási, védekezési megoldások. Labdás sportjá-

tékok alapelemeinek tudatos alkalmazása, gyakorlása, csapatjátékban,

sportágaknak megfelelő szabályokkal (kosárlabdázás, röplabdázás, lab-

darúgás).

Természetben űz-

hető sportok

A helyi lehetőségek függvényében választhatóak a sportágak és sport-

eszközök.

Könnyített testne-

velés

Az egyénre előírt gyakorlatok pontos, tudatos végrehajtása, valamint a

testnevelés tantervben a nem ellenjavalt tananyagok.

Fejlesztési feladatok, tevékenységek, tanulásszervezés

Tantárgyspecifikus képességfejlesztési feladatok

- Az edzettség fokozása, fizikai aktivitás fenntartása.

- Általános és sokoldalú képzés a hátrányok leküzdése érdekében.

- A teljesítményképes tudás fokozása az atlétikai versenyszámokban.

- A tornában tanult mozgáselemek, gyakorlatsorok rögzítése.

- Törekvés a mozgásfeladatok tökéletes kivitelezésére.

- A szertornához szükséges izomerő fejlesztése.

- A már ismert labdás sportjátékok technikai elemeinek alkalmazása, versenyhelyzetek-

ben is.

- Alapvető versenyzési magatartási formák gyakoroltatása.

- Az önismeret, önelfogadás megerősítése.

- Továbbfejleszthető tudás megszilárdítása egyénenként.

- A munkavégzéshez szükséges képességek, fizikai állapot szinten tartása, fejlesztése.

Általános képességek fejlesztése

- Az észlelés, figyelem-összpontosítás, elemzés, rendezés, megformálás, kivitelezés.

- Utasítás pontos megértése, követése, helyes munkatempó megválasztása, fenntartása.

- Hosszú távú emlékezet fejlesztése: vizuális, akusztikus, motoros.

- A lényegkiemelés képességének fejlesztése, koncentráló képesség növelése.

- Tanuláshoz való viszonyulás képességének fejlesztése: feladattudat, kitartás, érdeklő-

dés, kreativitás, önmegvalósítás.

- A beszédkészség fejlesztése, a szókincs bővítése, a megnyilatkozás képességének for-

málása, bátorítás.

- Erkölcsi értékek, normák kiépítése.

- Társas kapcsolatok megteremtési, megtartási, élési képességének fejlesztése: helyzet-

felmérés, alkalmazkodás, együttműködés, belátás, együttérzés.

- Önismeret, önértékelés formálása.

112

- Esztétikai érzék fejlesztése.

A tantárgy habilitációs/rehabilitációs célú feladatai

- Általános fizikai (kondcionális) és koordinációs képességek fejlesztése, az egyéni fej-

lettségi szint függvényében. A kitartó mozgás fejlesztése, a tűrőképesség növelése.

- Az iskola által választott sportági képességek fejlesztése, ezen belül: a kreativitás, a

koncentráló-, a cselekvésbiztonság-, az improvizációs, az önszabályozó képességek erő-

sítése.

- A munkavégzéshez szükséges képességek és a teherbíró képesség fejlesztése. Az önel-

fogadás képességének építése.

- Az egészség fenntartásához szükséges önállóság képességének növelése.

- Morális és akarati képességek fejlesztése: együttműködés, önfegyelem, akaraterő, a má-

sik elfogadása, egymás segítése.

A tanulók értékelésének elvei

Az értékelés célja a motiválás, a mozgás örömének megélése. A pozitívumokra koncentrál,

egyéni célokat, fejlesztési területeket jelöl meg. Jellemzője a rendszeresség, a következetesség,

alapoz a tanuló aktív részvételére.

Jellemzői:

- elemző,

- pozitívumokat kiemelő,

- hiányokat feltáró, fejlesztő,

- reális elvárásokat tisztázó.

Figyelembe veszi:

- az életkori sajátosságokat, a tanuló mozgásállapotát,

- az általános és speciális, egyénre szabott fejlesztési célkitűzések, feladatkijelölések

alapján az egyéni fejlődés mértékét.

Értékelendő területek:

- együttműködés a habilitációs munka folyamatában,

- aktivitás,

- az elsajátítottak önálló alkalmazására való törekvés,

- a tanuló önálló mozgáskezdeményezése,

Az értékelés szempontjai:

- a tanuló önmagához mért fejlődése.

A szakasz végén elvárható követelmények

- A tanuló tudjon önállóan 8-10 gyakorlattal bemelegíteni.

- Tudjon szabadgyakorlatot önállóan összeállítani és végrehajtani.

- Törekedjen a megismert ugrótechnikák minél tökéletesebb végrehajtására.

- Alkalmazza önállóan a dobásoknál szerzett ismereteket.

- Tudjon legalább 4 elemből álló talajgyakorlatot szép tartással bemutatni.

- Ismerje és alkalmazza a legismertebb kéziszereket.

- Törekedjen a maximális biztonságra a mozgások végrehajtása során.

- Legyen képes a zene és a mozgás összehangolására.

113

- Ismerje és tudja betartani három sportjáték elemi szabályait.

- Ügyeljen maga és társai testi épségére, tanúsítson sportszerű magatartást.

- Alkalmazza a legfontosabb testtartásjavító gyakorlatokat.