XII. Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia.

Kolozsvár, 2009 május 15-17

A szegény és szociálisan hátrányos helyzetű családok lelki egészségvédelme

”Nem csak kenyéren él az ember”

Témavezető: Készítette:

Dr. Fabian Andrea, Schefler Beáta,

Babes-Bolyai Tudományegyetem Babes-Bolyai Tudományegyetem

Szociológia és Szociális munka Kar Szociológia és Szociális munka Kar,

Egyetemi docens IV féléves Mentálhigiénés Mesterképzés, I. ÉV

2

Tartalomjegyzék:

Bevezetés 4

A. Elméleti alapok

I. 1. A hátrányos helyzet fogalmának meghatározása 5

1. 2. A hátrányos helyzet okai 5

1 3. Hátrányos helyzet fajtái 6

I. 3. 1. A szegénység meghatározása 7

I. 3. 2. A szegénység funkciói 8

II . 1. A lelki egészség definíciója 9

2. 2. A lelki egészség jellemzői 10

II. 3. Egészségtudat és egészségmagatartás 10

III. 1. A munkanélküliség fogalmi meghatározásai 11

III. 2. A munkanélküliség típusai 11

III. 3. A munkanélküliség következményei 11

III. 3. 1. Az egyén válaszreakciója a munkanélküliségre 12

III. 3. 2. A munkanélküliség hosszú távú hatásainak szakaszai 13

III. 4. A munkanélküliség dinamikája 13

B. IV. Kutatási rész

IV. 1. A vizsgálat célja 14

IV. 2. A vizsgálati személyek bemutatása 14

IV. 3. Hipotézisek 15

IV. 4. A kutatás eszközei 15

IV. 5. A kutatás bemutatása 16

IV. 6. Az eredmények kiértékelése 21

3

V. Tervezett beavatkozások 22

V. 1. A beavatkozás hipotézisei 22

V. 2. A tervezett beavatkozás célcsoportjának bemutatása 22

V. 3. A beavatkozás eszközei 23

V. 4. A beavatkozás céljai 23

V. 5. A beavatkozás módja 23

V. 6. Várható eredmények 24

Könyvészet 25

Mellékletek

Melléklet 1 27

Melléklet 2 30

Melléklet 3 31

Melléklet 4 32

Melléklet 5 33

Melléklet 6 34

Melléklet 7 35

4

Bevezető

„Nem csak kenyérrel él az ember.” Ez a jól ismert mondás mind az Ó-, mind

pedig az Újtestamentumban elhangzik, és nem nehéz kitalálni, mire is utal. Egész

egyszerűen azt mondja, hogy az anyagi szükségleteink kielégítésén túl másra is gondot

kell fordítanunk a világon. Érdemes figyelnünk arra, hogy mire esik itt hangsúly: arról

van szó, hogy a lélek táplálása legalább olyan alapvető létszükséglet, mint a testté.

Bármennyire igaz tehát, hogy pénz kell a bajok orvoslására, önmagában a pénz nem

megoldás, a szegénység leküzdése nem lehetséges a lelki egészség fejlesztése nélkül.

„A legnagyobb dolog, melyet embertársadért tehetsz, nem az, hogy megajándékozod őt a

te gazdagságodból, hanem az, hogy ráébreszted saját értékeire.” ( Benjamin Disraeli)

Dolgozatom témaválasztását indokolta, hogy a nagykárolyi Információs és

Tanácsadói Irodában dolgozom, ahol közvetlen kapcsolatban állok több különböző

természetű problémával küzdő hátrányos helyzetű családdal.

Ezekkel a családokkal együttdolgozva, szeretném jobbá tenni helyzetüket. El kell

azonban ismernem, hogy tudom, hogy a segítség csak feltételesen nyújtható. Mert a lelki

válságban végül is mindenki egyedül van, egyedül marad… ,,Lehet valakinek közelséget,

megértést és részvétet ajándékozni, ha számára ez fontos. Lehet neki okosakat tanácsolni,

ha hallgat a tanácsra. Reményteli perspektívákat lehet felmutatni előtte, ha nyitott ezek

meglátására. Mégis nem lehet semmit tenni érte, ha minden segítség-felajánlást megtagad

a válságban lévő”. (E. Lukas, 2002)

Hiszek benne, hogy vannak családok, akik képesek összegyűjteni minden erejüket a

felkínált segítség elfogadására, helyzetük változása érdekében.

Viktor E. Frankl felismerése: amennyiben sikerül egy krízist, betegséget, lelki szenvedést

egy felfogható (megérthető) értelem-összefüggésbe helyezni, boldogulni fog az érintett

személy! Frankl rámutat tehát arra a tényre, hogy a páciens (szenvedő ember) életének

sorsszerű alakulása értelmének a keresése eminens fontosságú. Az érintett személy lelki

válságában visszautasíthatja a külső segítségnyújtást, de ha felcsillan előtte egy

felfogható értelem-összefüggés, adni fog magának még egy esélyt!

5

I. 1. A hátrányos helyzet fogalmának meghatározása:

A hátrányos helyzet relatív fogalom, nyilvánvalóan az adott társadalom más

tagjaival való összevetésből derül ki, hogy az adott célcsoport miben és milyen mértékig

van hátrányos helyzetben. (Benedek László, 1996)

Vegyes jelenséghalmaz, amelyben biológiai, demográfiai, társadalmi jelenségek

keverednek, s ezen belül szinte mindent egyszerre lehet oknak és okozatnak tekinteni.

I. 2. A hátrányos helyzet okai:

a) Az okok egy része biológiai-fiziológiai eredetű. Az egyén, és a társadalom sem

tehet arról, hogy valaki sérültnek született, hogy megöregedett, vagy hogy még gyerek.

Mégis, mindeme állapotok jövedelmi hátrányt jelentenek, hiszen az egyén nem, vagy

csak korlátozottan keresőképes

b) Az okok másik nagy csoportja alapvetően társadalmi eredetű. A család,

amelybe az egyén beleszületik, a körülmények, amelyek között felnő, életesélyeit igen

nagymértékben meghatározzák.

c) Az okok harmadik csoportja egyszerre egyéniek és társadalomfüggők.

Idetartozik a bűnözés és az alkoholizmus, a rossz munkaerkölcs, és számos esetben, a

leányanyák úgymond felelőtlen gyermekvállalása, a családi életet tönkretevő brutalitás. E

jelenségek túlnyomó többsége és egyszerre okozata előző deprivált helyzeteknek, s oka

jövőbeniknek. (Gönczöl, 1982) De amennyiben okozat, annyiban nem az egyén

felelősségéről van szó.

A morális felháborodás jogosnak tűnhet de figyelembe kell venni a következőket:

• vannak és újratermelődnek azok a munkakörök, amelyeket csak a felemelkedés,

önjobbítás vágyát nélkülözőkkel lehet betölteni.

• a nagy kihívások és nagy lehetőségek nem fogtak át mindenkit.

• bár az ember választó lény, a választás lehetőségei nem egyformák.

6

Könnyebb a jó utat választania annak, aki mindig csak ezt látta s emberfelettien nehéz

annak, aki rosszul indult. Különösen nehéz ez ma, amikor azoknak kellene magukat

önerejükből felemelni, akikhez eddig sem jutott el a felemelkedés igénye és lehetősége.

d) Az utolsó csoportba azon okok amelyek valóban lényegében az egyénen múlnak.

Ilyenek, a bűnözés és alkoholizmus eddig nem tárgyalt formái, illetve bizonyos felelőtlen

magatartások.

I. 3. Hátrányos helyzet fajtái:

Depriváció: Ma már nem beszélhetünk a klasszikus értelemben vett szegénységről. A

mai kor elesettjeinek definíciója sokkal inkább a deprivált, mint a szegény kifejezés. A

depriváció ugyanis nem egyszerűen az anyagi javaktól való megfosztottságot jelenti,

hanem a lehetőségektől való megfosztottságot

,,Objektív relatív depriváció” fogalma: Egyénekről, családokról és a népesség egyes

csoportjairól akkor mondhatjuk, hogy szegényesen élnek (azaz, hogy az objektív relatív

depriváció helyzetében vannak), ha nem rendelkeznek elegendő forrással ahhoz, hogy

úgy táplálkozzanak, olyan tevékenységekben vegyenek részt és olyan életfeltételekhez és

javakhoz jussanak, amelyek társadalmunkban szokásosak, vagy legalább széles körben

elfogadottak és helyeslésre találnak. Az átlagos egyénhez vagy családhoz képest annyival

szűkösebbek a rendelkezésükre álló források, hogy ténylegesen kirekesztődnek az

általánosan elterjedt életmódokból, szokásokból, tevékenységekből”(Townsend, P. ,1979)

A súlyosan halmozott hátrány: az egyén vagy család helyzete nem egy-két

szempontból rosszabb, mint a többségé, hanem sok lényeges vonatkozásban.

Abszolút szegénység: A minimális létfenntartási lehetőségek hiányát jelenti, az adott

társadalom esetében

Relatív szegénység: A relatív szegénységben élők egyre inkább eltávolodnak az illető

társadalomban domináns életmódtól (Zamfir, 1995).

A szubjektív szegénység az egyének kedvezőtlen értelmezése gazdasági állapotukról.

7

I. 3. 1. A szegénység meghatározása:

A szegénységben és permén valamit az árnyékában élők a népesség, mintegy

40%-át teszik ki. Kutatások szerint a szegénység tovább mélyül mert elfogynak az

anyagi, a pszichés tartalékok, és önmagukat élik föl az emberek (www.fergezsuzsa.hu).

A szegénység fogalmát sokan, sokféleképpen definiálják. A meghatározások

mögött, meghúzódik egy meghatározott világnézet, politikai állásfoglalás,

elkötelezettség. A szegénység fogalmát befolyásolja az adott kor, a társadalmi-gazdasági

helyzet is, tehát nincs egy mindenki számára elfogadott, örökérvényű definíciója.

Az egyének akkor élnek szegénységben, ha nem áll rendelkezésükre elegendő

forrás ahhoz, hogy úgy táplálkozzanak, olyan tevékenységekben vegyenek részt, és olyan

életfeltételekhez, javakhoz jussanak, amelyek társadalmukban szokásosak vagy legalább

széles körben elfogadottak és helyeslésre találnak (Zombori, 1994).

Az Európa Tanács megközelítése értelmében „szegénynek kell tekinteni egy

személyt, egy családot, illetve egy embercsoportot abban az esetben, ha a

rendelkezésükre álló erőforrások oly mértékben korlátozottak, hogy kizárják őket a

minimálisan megkövetelhető életmódformából abban az országban, amelyikben élnek”.

A szegénység társadalmi tény, társadalmi összefüggésekből következik.

Semmiféle pszichopatológiai jelenség nem vezet okvetlenül szegénységhez. Nem

gondolhatjuk, hogy aki szegény, az maga tehet róla, még ha ismerünk is olyan

személyeket, akik maguk választják a nyomort. Ez utóbbiak nagyon kevesen vannak,

ezek a szabályt erősítő kivételeknek tekintendők, és nem magának a szabálynak.

(Kozma Judit, 2003)

A szegényeknek nemcsak jóval alacsonyabb jövedelemből kell megélniük, hanem

sokkal gyakrabban szenvednek lelki problémáiktól is. Szegénynek lenni tehát azt jelenti,

hogy valaki képtelen részt venni a fogyasztói piacon; nem fér hozzá javakhoz és

szolgáltatásokhoz egy olyan társadalomban, amelyben a piacra lépés lehetősége komoly

gazdasági előnynek számít, és amely saját működése szempontjából elidegeníthetetlen.

A szegénység kockázati mértékét meghatározó tényezők: munkaerő-piaci státusz,

iskolázottság, lakóhely, demográfiai faktorok, életkor.(Gábos András-Szivós Péter, 2000)

8

Azonban, ha a szegénységet más szemszögből nézzük, a szegénytudat

erősítésével, egyre nehezebbé válik az adott helyzetből való kiemelkedés.

I. 3. 2. A szegénység funkciói:

A szegénység nem szűntethető meg: mindig is volt és lesz is, akármilyen is a

modern jóléti politika.

Kockázatcsökkentés: „Nyilvánosan meg vannak jelölve: ők normasértők, nem

megbízhatóak, a többség vagyonára és életére törnek”

Bűnbakot szolgáltat: „A gyorsan változó, mindenki számára bizonytalanságot

eredményező világban a többség számára a rossz lelkiismeret megtestesítői, akiken adott

esetben a felgyűlt feszültségeket le lehet vezetni.”

Munkalehetőséget jelent: „Egy sor központi és helyi szintű kormányintézet, az

adminisztrációban szakosodott hivatal működik, segélyszervezetek, egyetemi szakok, ott

dolgozó oktató és kisegítő személyzet, stb”

Illegális termékek forrása: ,,A középosztály kockázatvállalási hajlandósága

sokkal alacsonyabb, lévén, hogy kevésbé vannak rászorulva.” A szegények kiszolgálják a

középréteget illegális gazdaságból származó termékkel.

A munka tartalék-seregét alkotják: Tartalékosok olyan értelemben, hogy

könnyen és olcsón mobilizálható munkaerőnek számítanak.

Morális legitimáció: „Érdemtelenségükben” jelentik a negatív példát, s ezzel az

érdemességre való kényszerítés eszközét szolgáltatják egyben. „A szegény sorba jutás

réme teszi elfogadhatóvá, racionálissá a mindennapok szintjén a szabályok betartásának

értelmét.”

Értékmegerődítés:„Az általánosan elfogadott kulturális minta alapját szolgálják”

A populáris kultúra típusát szolgáltatja: kulturális értékek a szegénység,

témájából fakadnak (zene, irodalmi alkotások, szappanoperák, filmek)

A hatalom és a fennálló rend konzerválása: A közélettel szembeni

hozzáállásukat a passzivitás jellemzi, s ezáltal tág tere marad a közép és felső osztálynak

a döntéshozatalban.

9

A társadalmi identitás újratermelése: Vonatkozási csoportként működik,

hozzájuk lehet mérni a többség státusát, ami ezáltal nyer megerősítést

Térbeli stigmatizáció: Erősen körül van határolva a szegénynegyed, a média azt

sugallja, hogy ott fel van függesztve a törvényes szabályozás, tiltott cikkek

fogyasztásának megfelelő helye. (Péter László, 2006)

II. 1. A lelki egészség definíciója

,,Sajnos... az egészség minden javak között az, melyre az ember a legkevesebb

figyelmet fordítja.” Mercier: Verpestete Luft

,,A lelki egészség hátterében mindig sajátos emberkép áll, melyet az adott

társadalmi-történelmi kor határoz meg.” (Albert-Lőrincz Enikő, 2007).

Freud-i értelemben a lelki egészséghez tartozik:

• a realitás torzítás nélküli észlelése,

• az ösztönök ellenőrzése a szublimáció és a frusztrációtűrés révén,

• az élvezni és a dolgozni tudás.

Carl Rogers elméletében a feltétel nélküli (ön)elfogadás elengedhetetlen lelki

egészségvédelmünk érdekében. Az önmegvalósítás princípiuma pedig azt fejezi ki, hogy

minden emberben jelen van egy mély igény a szabad önmeghatározásra, a függetlenségre

és a szabadságra.

Viktor E. Frankl hallgatólagosan elismeri az önértékelés fontosságát ugyanakkor

tovább viszi Rogers önmegvalósítás-modelljét. Frankl ugyanis azt mondja, hogy az

önmegvalósítást nem lehet közvetlenül megcélozni. Az önmegvalósítás csak

mellékeffektusként jelenik meg akkor, ha átadom magam egy feladatnak, vagy egy

személynek. Másként fogalmazva az ember csak úgy valósítja meg önmagát, ha alkotói,

átélési és beállítódási értékeket valósít meg életében.

10

II. 2. A lelki egészség jellemzői:

A szociális munkás számára főleg a lelki, emocionális, a szociális és a társadalmi

egészség kérdése kerül előtérbe. Célja, hogy klienseit ahhoz segítse hozzá, hogy a

következő sajátosságokkal rendelkezzenek:

• valóságérzék: reális önismeret, a társadalmi valóság megfelelő lereagálása.

• teljesítmény: megfelelő készségek felhasználása során

• feladat és tevékenység orientáltság: a helyesen vállalt terhekre vonatkozik

• kiforrt értékrendszer: elképzelés az életről, világról önmaga helyének, szerepének

ismerete

• önkifejezés képessége:a felismert szükségleteket ki is kell tudni mutatni

• megfelelő dinamika, életerő: a belső erők használatának képessége.

II. 3. Egészségtudat és egészségmagatartás

Az egészségmagatartás tudatos és nem tudatos elemekből épül fel és az

egészségtudatban tükröződik. Az egészségtudat az önmagunkról való tudás része és azt

fejezi ki, hogyan viszonyulunk egészségi állapotunkhoz. (Albert-Lőrincz Enikő, 2007)

Az egészségmagatartást meghatározza az életmód, életstílus és mindig az adott

történelmi-társadalmi kor függvénye. Az egészségmagatartás az a viszony, ahogyan az

emberek az egészségük megtartásához, a megromlott egészség visszanyeréséhez és az

idült betegségekkel való együttéléshez viszonyulnak. Szerkezetét tekintve több elmebél

épül fel, ezek a következők:

• Életvezetési készségek

• Egészségkultúra, egészségtudat

• Tanult leleményesség

• Társadalmi participáció

• Pozitív életérzés

• Megküzdő viszonyulás

• Személyes hatékonyság

11

III. 1. A munkanélküliség fogalmi meghatározásai:

Gazdasági értelemben: A munkanélküliek a társadalmi-gazdasági rendszerváltás

egyenlegében a negatív oldalon vannak. Ők alkotják az árat, amit a gazdasági struktúrára

való áttérés miatt a társadalom fizet.

Szociológiai értelemben: A munkanélküliség az a csoport a szűkülő

munkaerőpiacon, mely nem rendelkezik megfelelő konvertálható tudással,

szakértelemmel, illetve elegendő szociális erővel.

Szociálpolitikai értelemben: A munkanélküliek azon hátrányos helyzetűek

csoportja, akik a lehetőségek beszűkülése miatt hátrányos helyzetbe kerültek a munkából

származó jövedelemszerzési "harcban". (Benedek László, 2003)

III. 2. A munkanélküliség típusai

Súrlódásos munkanélküliség: Az emberek mobilak, változtatják a lakóhelyüket,

állásukat maga az információáramlás tökéletlensége akadályozza meg, hogy azok, akik

munkát keresnek, azonnal rátaláljanak az állásokkal rendelkező munkáltatókra.

Strukturális munkanélküliség: Amikor a munkaerő-kínálat és -kereslet nem fedi

egymást, a kínálat nem igazodik a változásokhoz.

Ciklikus munkanélküliség: Oka a munka összkeresletének az alacsony szintje.

Ennek az a következménye, hogy a kialakult bérszínvonalon a munkaerő-állomány egy

részének nem jut munkaalkalom. A ciklikus munkanélküliség a gazdaság függvénye.

III. 3. A munkanélküliség következményei

Hazánkban is jelentőssé vált s még inkább terjed a munkanélküliség, melynek

bőven vannak lelki egészségvédelmi vonatkozásai. Bizonyos fokú tevékenység

társadalmi státust, a családi életben is fontos szerepet tölt be.

12

Kétségtelenül az állás elvesztése az önértékelésben, a jövő perspektíváját illető

megítélésben szorongást, lehangoltságot okoz. A patogenezisben meglévő súlyát azonban

sokan (Häfner, 1987) megkérdőjelezik. A munkanélküli lét kényszerei és nyomása

hatására a jól-rosszul működő családi erőforrás-gazdálkodásban változások történnek.

Egyes esetekben a hirtelen anyagi és pszichikai terhek alatt a családi rendszer szinte

rögtön szétesik. Más esetekben olyan változások indultak el, amelyek hosszabb-rövidebb

idő után dezintegrálják a családot: a tartalékok felélése, az egyre kisebb és rosszabb

lakásokba költözés, az adósságok és lakbérhátralékok felhalmozása, az egészségi állapot

fokozatos rosszabbodása következtében egyre több feszültség keletkezhet. Ezeket az

utóbbi szituációkat igen reményvesztetten erősödő alkoholizmussal, több egészségügyi

problémával - élik meg különösen a férfi munkanélküliek, ha informális és alkalmi

munkákkal nem tudnak hozzájárulni a családi jövedelemhez. (Simonyi Ágnes, 1995)

A munkanélküliség egy olyan tartós stressz-állapot, amely az egyén alkalmazkodó

kapacitását maximálisan igénybe veszi. Ez a stressz tartós frusztrációhoz,

kudarcélményekhez, belső, illetve külső konfliktusokhoz és szociális lelki veszteségekhez

vezet. Nem önmagában a munkanélküliség, hanem a viszonylagos lemaradás átélése,

pszichés hatása a leglényegesebb tényező. A gyors szociális –gazdasági változások között

a lemaradók folyamatosan önmagukat vagy környezetüket hibáztatják jövőjüket

reménytelennek láthatják, állandó kontrollvesztést, tehetetlenséget élhetnek át, amiért

nem képesek dolgozni, vagy esetleg magasabb jövedelemre vágynak, amit nem érnek el,

míg környezetükben számos ember képes mindenre. (Andorka Rudolf, 1997)

A családok általában azt élik át, hogy munkanélkülivé vált tagjuk képtelen eddigi

szerepeit ellátni, viszont problémái erősen megterhelik a családtagok teherbíró

képességét. E következtében a családon belül leépülhet a kapcsolati háló.

(Kozma Judit, 2003)

III. 3. 1. Az egyén válaszreakciója a munkanélküliségre:

A munkanélküliség átlagos időtartama már egyre hosszabb, ami azt mutatja, hogy

egyre nehezebben lehet új munkahelyet találni.

13

A munkahely elvesztése a következők reakciókat váltja ki.

Fiziológiai síkon a már meglévő mentális zavarok erősödhetnek az egyénekben.

Kognitív síkon az illető egyén mérlegel, s egyensúlya attól függ, hogy miképpen

ítéli meg saját helyzetét

Affektív síkon az illető egyén zárkózott lesz, s ez befelé forduláshoz vezethet.

(Benedek László, 2003)

III. 3. 2. A munkanélküliség hosszú távú hatásainak szakaszai

1. Relaxáció (megkönnyebbülés) szakasza:

Az első 20-25 napig illető egyén, szabadságként éli meg a munkahely elvesztését.

2. Közös erőfeszítés szakasza: Ezt követi a régen alkalmazott stratégiákkal való

munkahelykeresés, kb.: 2-4 hónapig tart.

3. Kétség és tétovázás szakasza: Realizálódik a munkakeresés kudarca, ez kihat

az illető egyén kapcsolataira, s gyakran kapcsolatromláshoz vezet.

4. Cinizmus szakasza: Ez a legfontosabb s egyben a legnehezebb szakasz. A

szakasz legfőbb célja az önbecsülés megőrzése, amely remény-vesztéssel, illetve

apatikussá válhat. (Benedek László, 2003)

III. 4. A munkanélküliség dinamikája Borgen és Amundson féle hullámvasút

modell (1992):

Kutatásaik szerint a munkanélküliek a munkanélküliséget változó érzelmi

dinamikával dolgozzák fel, s ez időben 3 fázisra bontható:

1. Gyászmunka: A munkahely elvesztése, érzelmi hullám, düh, harag, illetve

beletörődés. A folyamat e része nagyban egyezik a Kübler-Ross (1988) által használt

gyászmunka stádiumaival.

14

2. Munkakeresés: Kezdetben lendületes, az erőforrások mozgósítása jellemző. A

sorozatos kudarc következtében, azonban csökken a lelkesedés, majd egy idő után

stagnál.

3. Kiégés: Az erőfeszítések csökkenek. Az elhelyezkedni képtelen egyént

maximális apátia veszélyezteti, hisz fásultság, frusztráció kerítheti hatalmába.

IV. Kutatási rész

IV. 1. A vizsgálat célja:

A nagykárolyi Információs és Tanácsadói Irodában dolgozom, a Szatmárnémeti

Caritas Szervezeten belül. Közvetlen kapcsolatban állok több különböző természetű

problémával küzdő családdal. Ezen családok többsége halmozottan hátrányos helyzetű.

Viktor E. Frankl felismerése: hogy, amennyiben sikerül a problémát egy

felfogható (megérthető) értelem-összefüggésbe helyezni, boldogulni fog az érintett

személy! Frankl rámutat arra a tényre, hogy a különböző problémákkal küzdő egyének

életének alakulása az élet értelmének keresése körül forog. A problémákkal küzdő egyén

lelki válságában visszautasíthatja a külső segítségnyújtást, de ha felcsillan előtte egy

felfogható értelem-összefüggés, adni fog magának még egy esélyt!

A vizsgálat célja ezen családok állapotának felmérése, helyzetük megértése,

nyomon követése, és később lehetséges fejlődés kitűzése.

IV. 2. A vizsgálati személyek bemutatása:

A célcsoport a Szatmárnémeti Caritas Szervezet szolgáltatásait igénybe vevő

hátrányos helyzetű egyének és családok.

Mivel a szervezetnek négy nagy területe van:

• OKTATÁSI PROGRAMOK GYERMEKEK ÉS FIATALOK SZÁMÁRA

15

• IDŐSGONDOZÓ PROGRAMOK

• PROGRAMOK FOGYATÉKKAL ÉLŐ SZEMÉLYEK SZÁMÁRA

• SZOCIÁLIS PROGRAMOK

Ezért igen széles klienskörről van szó.

A szegény családok segítésében elsődleges szempontnak kell lennie, hogy nem

csupán a probléma fókuszában álló egy- két személlyel kell foglalkozni, hanem be kell

vonni a probléma megoldásába a kiterjedt családot, illetve tágabb környezetet is.

(Minuchin, 2002)

IV. 3. Hipotézis:

Feltételeztem, hogy már jelentős következményei vannak hazánkban is a gazdasági

válságnak:

1. A legfontosabb következménye a munkahelyek elveszítése.

2. Az elterjedt hitelek, a jövedelem bizonytalansága miatt, a jelenben nagy

problémát jelentenek.

3. A szociálisan hátrányos helyzetű családokat érinti legkevésbé a gazdasági

válság hatásai.

IV. 4. A kutatás eszköze:

Kérdőív, mely konkrétan azt vizsgálta, történt-e változás 2008-as év

novemberétől, 2009 februárjáig, a családok helyzetében.

A kérdőív elsőként az egyénre, illetve családra vonatkozó személyes adatokra

kérdezett rá, hogy hány és milyen korosztályú személy gazdálkodik egy háztartásban.

Ezt egy hitelre vonatkozó kérdés követte, igényelt–e az illető személy vagy

család hitelt, és ha igen az milyen mértékben jelent problémát.

A munkahelyek felmérése következett, külön meg volt említve a külföldi munka

is.

16

A folytatásban két 1-től 5-ig (ahol az értékek- 1- egyáltalán nem, 2- nagyon kis

mértékben, 3- kis mértékben, 4- nagy mértékben, 5- nagyon nagy mértékben) terjedő

skála segítségével rangsoroltuk a prioritásokat: (az élelmiszervásárlás, közköltség

kifizetése, ruhavásárlás, hiteltörlesztés, gyógyszerek beszerzése, a gyerek

iskoláztatásához szükséges felszerelések beszerzése), majd a fenyegető tényezőket:

(munkahely elvesztése, lakás vagy egyéb tárgyak elveszítése, a hitelfizetés elmaradása

miatt, élelmiszer drágulás, valamit a gyógyszer áremelkedés, és az utolsó válaszlehetőség

nyitott maradt, mellyel bármilyen jellegű félelmét kifejezhette).

Összesen 487 kérdőív lett feldolgozva, melyeket a szervezet különböző

területeinek szolgáltatásait igénybe vevő kliensek töltöttek ki.

IV. 5. A kutatás bemutatása:

A tájékoztató jellegű személyes adatok lekérdezése után, elsőként a gazdasági

helyzet volt felmérve, konkrétan, hogy mennyire vannak biztos, vagy éppen bizonytalan

helyzetben az illető egyének és/vagy családok, mivel az anyagi függőség, egy hosszabb

időre szóló kötelezettséget jelent az érintettek számára.

33,50%

66,50%

0,00%

20,00%

40,00%

60,00%

80,00%

100,00%

Igen Nem

Van-e részlet, vagy hitel

Az 1. ábra, a megkérdezettek hiteligénylését ábrázolja kölcsönök és részletek

alapján.

Mint látható a felmért családok 33,5 %-a igényelt kölcsönt, vagy éppen részletez valamit.

17

14,40%

65,80%

19,90%

0%

20%

40%

60%

80%

100%

1 2 3

A 2. ábra az aktuális hitel kifizetési nehézségeire vonatkozik.

1- a megkérdezettek 14,40 %-ának, nem jelent különösebb problémát a hitel kifizetése

2-a megkérdezettek 65,8 %-ának, nehéz a hitel a kifizetése, de megoldható

3- 19,90%-nak, súlyos problémát jelent a hitel kifizetése, és meg sem oldható

A továbbiakban, fontos volt megvizsgálni a munkahelyek meglétét.

3,10%

87,80%

7,40%1,40% 0,20%0%

20%

40%

60%

80%

100%

több, mint 1alkalmazott

nemváltozott

eggyelkevesebb

alkalmazott

kettővelkevesebb

alkalmazott

hárommalkevesebb

alkalmazott

A 3. ábra a jelenlegi munkahelyi változásokat mutatja be, 2008 novemberéhez hasonlított

állapothoz képest.

18

• A megkérdezettek 43,8%-át 2008 novemberében nem érintette a gazdasági válság

okozta munkahelyelvesztés. Ez az arány, 3 hónap elteltével, 2009 februárjára

48, 2% lett.

• A megkérdezettek 87,8%-ának helyzete nem változott a 3 hónapos időtartam alatt.

• A munkahely elvesztése megkérdezett családok esetében:

1 családtag munkahelyelvesztése, az utóbbi 3 hónap alatt, 7,4%.

2 családtag munkahelyelvesztése, az utóbbi 3 hónap alatt 1,4%.

3 családtag munkahelyelvesztése, az utóbbi 3 hónap alatt 0,20%.

• Figyelemreméltó az a tény, hogy a megkérdezett családok 3, 1%-ának a tagjai a 3

hónap alatt kerültek alkalmazásba.

• A külföldi munkára rákérdezve, a megkérdezettek 6%-ának tért haza valamelyik

családtagja külföldről, hosszabb időre.

A továbbiakban skálát használva vizsgáltuk meg a családok fontossági sorrendjét

a pénzbeosztásra vonatkozólag. A skála 1-től 5-ig növekvően tartalmazott értékeket, ahol

az 1-nem jelent problémát,

a 2- nagyon kis mértékben jelent problémát,

a 3- kis mértékben jelent problémát,

a 4- nagymértékben problémát jelent,

az 5- nagyon nagy problémát jelent.

Az értékek számtani átlaga alapján a következőképpen néz ki a felsorolás:

Az átlag érték

Költségek fizetése 3,89

Élelem 3,88

Gyógyszerek vásárlása 3,74

Ruha vásárlása 3,39

Hitelek fizetése 2,73

A gyerekek iskolázottsága 2,57

19

A folytatásban egy ugyanilyen 5-ös skálán vizsgáltuk a családok számára

leginkább fenyegető tényezőket. Itt az értékek: 1-nem tart tőle, 5- nagyon tart tőle.

Ez csökkenő sorrendben a következőképpen alakult:

Átlag érték

Az élelmiszerek drágulása 4,25

Egyéb 4,18

A gyógyszerek drágulása 4,11

A munkahely elvesztése 3,47

A lakás vagy egyéb javak elvesztése 3,05

Tehát a megkérdezettek legnagyobb aránya, az élelmiszerek drágulásától tart

leginkább, ez követi a gyógyszerek drágulásától való félelem, majd a munkahely

elvesztésétől való félelem, s végül a lakás, vagy egyéb elvesztésétől való félelem.

Az egyéb kategóriába a következő félelmek kerültek be: az albérlet fizetésének

elmaradásától való félelem, a betegségektől való félelem.

Egy lehetséges magyarázata az előbbi skála alakulásának talán az, hogy az

élelmiszerek és gyógyszerek drágulása minden megkérdezettet érint, míg a munkahely

vagy lakás elvesztése csak azokat érinti, akik rendelkeznek munkahellyel, vagy saját

lakással.

A szervezet négy területén belül, a hitelt kölcsönzött kliensek a következőképpen

vannak elosztva: 52%-a a fogyatékos terület kliense

36,7%-a gyermekterület kliense

27,7%-a az idősterület kliense

26%-a szociális terület kliense

Ezen felül külön vizsgáltra került, hogy mely terület kliensei, hogyan állnak a

hitel fizetésével:

A gyerekterület klienseinek 42,9%-a számára jelent nagy nehézséget a

kölcsönzött hitel visszafizetése.

A szociális terület klienseinek a 24%-a jelenleg egyáltalán nem képes a hitel

visszafizetésére, ugyanilyen helyzetben van az idős terület klienseinek 14,6%-a.

20

Míg a fogyatékkal élő személyek családjai vették fel a legtöbb hitelt, ezek

mindössze 8,9%-uk számára jelent problémát a hitel visszafizetése.

A munkahely elvesztésének legnagyobb problémája, a szociális terület klienseit

érintette leginkább 2008, novembere óta a családtagok száma, akik elveszítették

munkahelyüket, 1 családtag esetén 13,5 %, míg 2 és 3 családtag esetén 1 %.

A gyerek terület esetén a családtagok munkahelyelvesztésének aránya:

• 1 családtag estén 10,5%

• 2 családtag estén 2,5 %

2008 novembere óta a megkérdezettek családtagjainak, a 7,5%-ának sikeres volt a

munkaerőpiacon való elhelyezkedése.

A szociális területen volt a legjelentősebb változás a külföldön dolgozó

családtagok hosszabb időre való hazatérésének arányában, az utóbbi 3 hónapban. Ezen

családok 15%-a esetén, egy családtag tért haza külföldről, hosszabb időre, 3,3%-ának

pedig, 2 családtagja is visszatért.

A gyerekterület családjainak 8,3%-ának tért haza külföldről egy családtagja, és

2,1 %-ának 3 családtagja is visszatért.

A felmérés alapján a felsorolt költségek kifizetése a legnagyobb mértékben a

gyerekterületet érintette, az élelmiszerek és gyógyszerek megvásárlása kapcsán

A fogyatékkal élő személyek területén a következőképpen alakult a legnagyobb

problémát már a közköltség kifizetése jelentette, második helyen van a ruhavásárlás, és a

harmadik helyre szorul az élelmiszer megvásárlása.

A szociális területen, az első helyen az élelmiszerek megvásárlása áll, ezt követi a

közköltség és a gyógyszerek kifizetése.

Az idős területen, a legfontosabb helyen a gyógyszerek kiváltása áll, ez után a

közköltség, majd a ruhavásárlás. Érdekes, hogy az idősek számára az élelem beszerzése a

legkevésbé fontos.

A felmérés 5 helységben készült, melyekben a családok anyagi helyzetének

stabilitása a kölcsönök és hitelek alapján: Máramaros szigeten, (47,8%),

21

Szatmárnémetiben, (39,2%),

Turterebesen, (38,6),

Nagybánya (26%)

Nagykároly (22,1%)

A külföldről hazatérő családtagok száma Turterebesen a legjelentősebb:

1 családtag hazatérésének aránya 15,8%

2 családtag esetén 7,9 %.

A fennmaradt 4 helységben a külföldről hazatérő családtagok aránya 4-6% között van.

Ugyanakkor a munkahely elvesztés is legnagyobb mértékben Turterebest érintette, ami

azt bizonyítja, hogy ebben a helységben a munkalehetőséget főleg a szezonális külföldi

munka jelentette.

IV. 6. Az eredmények kiértékelése:

Az első hipotézis részben igazolódott be. A felmért öt helység közül Nagybánya

kivételével, jelentős mértékben nőtt a munkanélküliség.

A másodok hipotézis beigazolódott, a megkérdezettek 33,5 %-a igényelt kölcsönt,

vagyis elég jelentős mértékű a hitelek elterjedtsége, ráadásul ez egyre inkább nagyobb

problémát jelent, ugyanis a megkérdezettek és hitelt igénylők 65,8 %-ának, nehéz a hitel

a kifizetése, de még megoldható, a 19,90%-nak, viszont súlyos problémát jelent a hitel

kifizetése, és meg sem oldható

A harmadik hipotézis nem igazolódott be, ugyanis a munkahelyelvesztés legnagyobb

mértékben, a szociális terület klienseit érintette. Fokozatosan szűnnek meg munkahelyek,

s még ha újak is létesülnek, nem fedi egymást a kereslet és kínálat, ugyanis leginkább az

alacsony képzettségű munkások veszítik el munkahelyeiket, az esetlegesen megjelenő

állások követelményei magasabbak.

Talán a munkahelyek bizonytalansága igazolja, azt a tényt is, hogy az ilyen

helyzetben lévő családok, legritkábban, és csak kivételes esetekben (például, betegségek,

elhalálozások stb.) igényelnek hiteleket, ugyanis nincs mire alapozniuk ezek

visszafizetését. Ha mégis hitelfelvételre kerül a sor, ez szinte állandó feszültséggel jár.

22

Ezen történések, persze nemcsak anyagilag viselik meg a családokat. A jövedelem

csökkenésével egyre nehezebbé válik a családok megélhetése.

V. Tervezett beavatkozás

V. 1. Hipotézise:

1. Mivel a munka nem csupán a megélhetést biztosítja, hanem megfelelő

körülmények között, a lelki egészségünket is, a munkahely elveszítésének feszültsége

lelki problémát is okozhat.

2. Az egyén munkahelyelvesztéséből fakadó lelki problémája, kihat az egész

családra.

3. Attól függően lesz képes az illető család anyagi helyzetének javítására, amennyire

képes volt az egyéb jellegű, lelki problémák kezelésére.

4. A nemrég bekövetkezett negatív változások kezelése hatékonyabb, mint azoké a

változásoké, melyek már hosszabb ideje fenn állnak.

V. 2. A tervezett beavatkozás célcsoportjának bemutatása:

A tervezett beavatkozás célcsoportja a nagykárolyi Információs és Tanácsadói

Iroda kliensköre, mely réteg közös jellemzői:

• Munkanélküliség, munkavégzés elutasítása

• Önbizalomhiány, elbizonytalanodás, beszűkült érdeklődés, önérvényesítés hiánya

• Alacsony színvonalú életminőség

• Nem megfelelő lakáskörülmények

• Egészségügyi problémák

• Kis jövedelem, napról napra élés

• Alacsony iskolázottság

23

• Passzivitás, mint életforma, érdeklődés és, motiváltság hiánya

• Mentalitásbeli problémák

• Szocializációs hiányosságok

• Izolálódás /társas kapcsolatok, támogató családi háttér hiánya

V. 3. A beavatkozás eszközei:

1. A család állapotát felmérő skála – (FAD skála) – alkalmazva Pre és Pro-tesztként.

(Melléklet 1)

2. Speciális kérdőívek, feladatlapok, tesztek, melyek megerősítést biztosítanak,

pozitív tulajdonságok, értékek, fel-és beismerése által, melyek a továbbiakban

erőforrásul szolgálhatnak. (Melléklet 2-Melléklet 6)

3. Kommunikációs technikák, nyílt és direkt kommunikáció használata

érdekében,mely használata különösen fontos az állásinterjún, vagy az erre való

felkészülésben. ( Melléklet 7.)

V. 4. A beavatkozás céljai:

● Érdeklődési attitűd feltárása: érdeklődési tipológiákkal,

● Érdeklődési körök, területek, feltérképezése,

● Képességek, tulajdonságok, erősségek megismerése.

V. 5. A beavatkozás módja:

A beavatkozást, kiscsoportokban szeretném megvalósítani.

A találkozások központi témája önismeret által a munkahelykereséshez szükséges

készségek, erősségek felismerése.

24

Hat találkozót tervezek:

I. Kapcsolatfelvétel – kölcsönös megismerés:

Egyfajta ráhangolódás a közös munkára, az egyenrangú partner kapcsolat kialakítása.

Fontosnak tartom az első találkozón az elvárások tisztázását

II. A személyes és környezeti erőforrások felismerése: a szociális készségek felismerése

lehetővé teszi, az álláskereséshez szükséges készségek, felismerését, megerősítését.

III. Motiváció és hozzáállás: az értékrend felállításával, valamit az érdeklődési körök

felismerésével.

IV. Az esetlegesen akadályként felmerülő tényezőkre való felkészülés, ezek kezelése:

(gyakori példa az egyéni munka során erre a helyzetre, hogy, mikor már a kliens

motivált, hogy a munkába állás előtti végső periódusban mégsem vállalja senki a

gyermek őrzését, stb.)

V. A kommunikációs készség gyakorlása, felkészülés a munkáltatóval való találkozásra,

valamint, fejlesztése, különböző gyakorlatokkal, álláskeresési technikák elsajátítása,

önéletrajz írás, stb..

VI. A lezárás fázisa: a találkozók kiértékelése.

V. 6. Várható eredmények:

A beavatkozást követve a lelkileg egészséges kliens hatékonyabban állja majd

meg a helyét a munkaerőpiacon is.

Munkám eredményességét egyrészt a sikerélmények által határozom meg,

másrészt a pre és pro-tesztként végzett FAD skála által nyilvánvaló különbséggel.

Tudatosítottam magamban, hogy pozitív jellegű változást nem könnyű előidézni.

Legfőképpen a helyes gondolkodásmód kialakításában kell segíteni a családokat. Már a

legapróbb pozitív jellegű változás előidézése siker, hiszen egyszerre csak kis lépésekben

lehet haladni.

Nagyobb a hatékonyság esélye azon családok esetében, akik nemrég kerültek,

válsághelyzetbe, mint azon családok esetében, mint ahol a válságállapot tartósabb idő óta

jelen van.

25

Felhasznált irodalom:

1. Andorka Rudolf: (1997), Bevezetés a szociológiába, Osiris kiadó, Budapest

2. Benedek László: (1996), Tanácsadás munkanélkülieknek. In.: Kézikönyv a szociális

munka gyakorlatához Szociális Szakmai Szövetség, Budapest

3. Bánfalvy Csaba: (2003), A munkanélküliségről Wesley könyvek WJLF, Budapest

4. Csoba Judit: (1994), A tartós munkanélküliség hatása a családok anyagi

helyzetének alakulására Esély

5. Dr. Teleki Béla: (2005), Családok és csoportok szociális segítése, Korda kiadó,

Kecskemét, Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Főiskolai Kar,

Szociális Füzetek, II.

6. Dr. Albert-Lőrinc Enikő: (2007), Salus Satis, az egyén és közösség lelki

egészségvédelme, kolozsvári egyetemi kiadó

7. E. LUKAS: (2007), Szenvedésednek is van értelme, Szeged

8. E. LUKAS: (2006), Hol találod oltalmadat? Az életigenlés logoterápiai irányelvei,

Budapest

9. Ferge-Gara-Horváth-Szalai: (1980/2), A szegénységgel és a többoldalúan hátrányos

helyzettel kapcsolatos mai nyugati nézetek (Valóság)

10. Gönczöl Katalin: (1982), A hátrányos helyzet és a bűnözés, Valóság

11.Gábos András-Szivós Péter: (2000), A jövedelmi szegénység alakulása, a gyermekes

családok helyzete In: szerk. Kolosi Tamás-Tóth István György-Vukovics György:

Társadalmi Riport Tárki, Bp.

12. Kozma Judit: (2003), A szegénység pszichológiai vonatkozása

13. Merton, R. K.: (1980) Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Budapest, Gondolat

Kiadó

14. Patricia Minuchin, Jorge Colapinto, Salvador Minuchin: (2002), Krízisről krízisre, A

szegény családok segítése, Animula Kiadó, Bp.

15. Townsend, Peter: (1979), Poverty in the United Kingdom. A Survey of Household

Resources and Standard of Living. Penguin

16. Péter László: (2006), Vázlatok a szegénység szociológiájához, Kolozsvári egyetemi

nyomda

26

17. Simonyi Ágnes: (1995), A MUNKA NÉLKÜL, Szociológiai Szemle

18. Székely Vince: (2001), A munkanélküliek segítése in.: Kézikönyv a szociális munka

gyakorlatához (szerk. Somorjai Ildikó) Szociális Szakmai Szövetség Budapest

19. Zombori Gyula: (1994), A szociálpolitika alapfogalmai Hilscher Rezső

Szociálpolitikai Egyesület Bp.

20. www.fergezsuzsa.hu

21. www.vitalitas.hu

22. www.mentalhigiene.lap.hu

23. www.onismeret.lap.hu

24. www.szochalo.hu

27

Melléklet 1: Család felmérő kérdőív

1. Általában foglalkozunk a problémákkal kapcsolatos döntéseinkkel.

a. Nagyon egyetért

b. Egyetért

c. Nem ért egyet

d. Nagyon nem ért egyet

2. Miután a családunk meg akar oldani egy problémát, általában megtárgyaljuk azt,

akár működik akár nem.

3. Inkább a felbukkanó érzelmi kizökkenéseket kezeljük.

4. Érzelmeket érintő problémákkal nézünk szembe.

5. Megpróbálunk különbözőképpen gondolkodni, hogy megoldjuk a problémákat.

6. Ha valaki zaklatott a többiek tudják miért.

7. Nem lehet megállapítani, hogy a másik családtag hogy, érzi magát, a

kommunikációja és viselkedése alapján.

8. Családtagjaink között nyílt és direkt a kommunikáció, kimondjuk a dolgokat

ahelyett, hogy céloznánk rá.

9. Őszinték vagyunk egymással.

10. Nem beszélünk egymással mikor mérgesek vagyunk.

11. Ha nem tetszik amit a másik csinált, közöljük vele.

12. Ha megkérünk valakit, hogy tegyen meg valamit, ellenőriznünk kell, hogy

megtette-e.

13. A család feladatok nem oszlanak szét eléggé.

14. Problémánk van a számlák kifizetésével.

15. Kevés idő jut a személyes érdekek feltárására.

16. Megbeszéljük, hogy kinek kell elvégeznie a házi munkát.

17. Ha megkérünk egy családtagot, hogy tegyen meg valamit, arra később

emlékeztetnünk kell.

28

18. Általában elégedetlenek vagyunk a családi feladatokkal, amelyeket nekünk

osztanak ki.

19. Nem szívesen mutatjuk ki érzelmeinket egymásnak.

20. Néhány családtag érzelmileg nem reagál.

21. Nem nyilvánítjuk ki szeretetünket egymásnak.

22. A gyengédség csak a második helyen áll a családunkban.

23. Kifejezzük gyengeségünket.

24. Nyíltan sírunk.

25. Ha egy családtag bajban van, a többiek túlságosan belekeverednek.

26. Csak akkor érdeklődünk egymás felől, ha a másik személy számára nagyon fontos

dologról van szó.

27. Túlságosan önközpontúak vagyunk.

28. Úgy viszonyulunk egymáshoz, ahogy érdekeink kívánják.

29. Csak akkor mutatok érdeklődést más iránt, mikor megoldható a helyzetről van

szó.

30. Családtagjaink akkor mutatnak érdeklődést egymás iránt, amikor megoldható

helyzetről van szó.

31. Még akkor is ha jó szándékúan, de túlságosan bevonódunk egymás életébe.

32. Nem tudjuk, hogy mi a teendő vészhelyzet esetén.

33. Könnyen megúszható a családi szabályok áthágása.

34. Tudjuk mi a teendő sürgős esetben.

35. Nincsenek elképzeléseink egymás vécézési szokásairól.

36. Szabályaink vannak a fizikai fenyítésre.

37. Nem tartjuk be a szabályokat és mértékeket.

38. Nem tudjuk mi a következménye a szabályok megszegésének.

39. Bármi megtörténhet a családunkban.

40. Veszélyes helyzetekben vannak szabályok

41. Nehéz megtervezni a családi aktivitást, mert félreértjük egymást.

42. Krízis esetén fordulhatunk egymáshoz támaszért.

43. Nem beszélhetünk egymásnak a szomorúságról, amit érzünk.

44. Elfogadjuk családtagjaink egyéniségét.

29

45. Elkerüljük a beszélgetést félelmeinkről és aggodalmainkról.

46. Ki tudjuk fejezni érzelmeinket egymásnak.

47. Sok rossz érzés van a családban.

48. Érezzük, hogy elfogadnak olyannak, amilyenek vagyunk.

49. A döntéshozatal problémát okoz a családunknak.

50. Képesek vagyunk döntést hozni arról, hogy hogyan oldjunk problémákat.

51. Nem jövünk ki jól egymással.

52. Megbízunk egymásban.

30

Melléklet 2: Életcélok kérdőív

(Skawran-féle Kérdőív Dr. Szilágyi Klára és Dancs István által továbbfejlesztett v.)

Célja: Életünk céljainak kiválasztása, értékeink, vágyaink behatárolása.

Időkeret: kb. 15-20 perc a kitöltés, a csoporttal való megosztás 10-15 perc.

Instrukció: Fontos mind szakmai, mind magánéleti céljaink, értékeink feltérképezése

rövid és hosszabb távon. 20 fontos életcéllal találkozhatunk a feladatlapba. Válasszuk ki

és rangsoroljuk ezeket.

ÉRTÉKKÖRÖK:

Boldog családi élet

Munkában való öröm

Szeressenek az emberek

Okos, képzett emberré válni

Kalandos élet lehetősége

Másokon segíteni

Részt venni a technika fejlesztésében

Hatalmat szerezni és gyakorolni

Részt venni a közösségi problémák megoldásában

A hivatásnak élni

Békességben élni

Hírnevet szerezni

Felelősségteljes munkát végezni

Megbecsült emberré válni

Szórakozni, örömöknek élni

A világot tökéletesen megérteni

Kiemelkedő alkotásokat létrehozni

Jó anyagi körülmények között élni

Művészeti alkotásokat létrehozni

31

Melléklet 3: Kulcsképességek feladatlap

Célja: Mindenki egy sor képességgel születik, mindenki jó valamiben, s a

kulcsképességek fejleszthetők is.

Időkeret: kb. 10-15 perc a kitöltés, a megbeszélés csoportos, hozzá tartozó

szakmaötletekkel, kb. 15-20 perc

Instrukció:. „kulcsképességeink”felfedezése. Válasszuk ki azokat, amelyekben a

legjobban vagyunk. Végiggondolhatjuk, miben fejlődhetünk még.

KULCSKÉPESSÉGEK FELADATLAP

Térelképzelés: Ez egy olyan képesség, amit síkban látunk és át tudjuk helyezni a

harmadik dimenzióba, valamint fordítva. Függ a szemmértéktől, távolságbecsléstől,

mélységlátástól és a tájékozódó képességtől.

Kézügyesség:Ez olyan képesség, aminek segítségével anyagot alakítunk át vagy tárgyat

hozunk létre a kezünk és eszközök felhasználásával.

Számolási képesség:Egy olyan képesség, amikor számok segítségével fejezik ki az

összefüggéseket. Fejben és írásban is működik ez a képesség, egyszerű számtani

műveletek segítségével (összeadás, kivonás, szorzás, osztás). Viszonyítás, arányok,

valamint a becslés is szerepet játszanak.

Ötletgazdagság: Olyan képesség, ahol a dolgok egymáshoz való viszonyának a

megváltoztatására törekszem, többféle szokatlan módon és új megoldások keresésével.

Fontos a fantázia, a képzelőerő, kreativitás, ötletesség ehhez.

Fizikai teherbírás:Olyan képesség, ahol a tevékenységnek feltétele a testi erőkifejtés,

állóképesség, kitartás és a környezet fizikai tényezőihez való viszony (hőmérséklet,

időjárás változás, levegő tisztasága).

Nyelvi kifejezőképesség:Olyan képesség, amelyben szavak segítségével információkat

(tényeket, gondolatokat, érzéseket) közlünk írásban, szóban önmagunk és mások számára

is érthetően. Befolyásolja a szókincs, a nyelvi szabályok, nyelvjárások és más nyelvek

ismerete.

32

Kapcsolatteremtő képesség:Olyan képesség, amely érintkezést feltételez egyének és

csoportok között, s amely megvalósulhat közvetlen módon verbális és nonverbális

eszközökkel. Segítik: kezdeményezőképesség, beleérzőképesség, befogadóképesség,

együttműködési képesség és szándék, figyelem, odafordulás, befogadás (hallgatás

képessége).

Melléklet 4: Energiaháztartás

Célja: Döntésünkhöz, terveink megvalósításához erőre, lendületre, motivációra van

szükségünk. Honnan vehetünk erőt? Mi viszi el időnként erőnket? Ennek tudatosítása

segítheti energiaháztartásunk karbantartását.

Időkeret: kb. 15 perc. Rövid tapasztalat megosztás a csoporttal, ötletek összegyűjtése

a legjobb energiaadó dolgokból: kb. 20 perc

Instrukció: Mindennapi tevékenységeink időnként kimerítenek, pedig döntéseink

előtt nagyon fontos, hogy élettelibbek, optimistábbak lehessünk. Vajon ki honnan

merít erőt? Mi szívja el energiánkat, s vajon hogyan lehetne ezeket az erőrabló

dolgokat pozitívvá fordítani? Gyűjtsünk ötleteket, honnan meríthetnénk még

energiát?

ENERGIAHÁZTARTÁSOM

Ezek veszik el az erőm

Ezek adnak megint erőt

Hogyan tudom ezt az oldalt tehermentesíteni:

Hogyan tudom ezt az oldalt továbbépíteni:

33

Melléklet 5: ÉRDEKLŐDÉSI KÖRÖK KÉRDŐÍV

Dolgokkal vagy számokkal végzett munka: Az ilyen típusú emberek inkább tárgyakkal

és dolgokkal foglalkoznak, mint emberekkel és állatokkal. Sokan közülük számokkal is

szeretnek foglalkozni.

Üzleti kapcsolat emberekkel: Az ilyen emberek szeretnek másokkal rendszeres

kapcsolatban állni. Kedvelnek interjút készíteni, eladni, információt adni, másokat

felügyelni.

Előírt, szervezett, meghatározott sorrendet követő munka: Az ilyen típusú emberek

szeretik a szervezett és megszokott feladatokat. Szeretnek újra és újra ugyanazzal a

dologgal foglalkozni, és világosan meghatározott lépéseket követni.

A társadalmi körülmények javítása érdekében végzett munka: Az ilyen emberek

szeretnek olyan munkát végezni, amellyel segítenek mások életének vagy egészségének

javításában.

Irányítás és szervezés, elismerés kivívása: Az ilyen típusú emberek szeretik irányítani

saját maguk és mások munkáját. Szeretik a fontos tisztségeket.

Tudományos vagy műszaki munka: Az ilyen emberek szeretnek elemezni és kipróbálni

dolgokat, és elméleteket kidolgozni az eredmények magyarázatára. Szeretnek saját

maguktól rájönni dolgokra.

Absztrakt (elvont) és alkotó munka: Az ilyen emberek szeretnek új elképzelésekkel,

tervekkel, fogalmakkal előállni. A képzelőerőt és eredetiséget igénylő munkákat

kedvelik.

Gépekkel végzett munka, eljárások és módszerek alkalmazása: Az ilyen emberek

szeretnek egyedül dolgozni gépekkel és eljárásokkal. Saját erőfeszítésük és tudásuk

alapján szeretik elvégezni a feladatokat.

Dolgok megmunkálása, előállítása: Az ilyen emberek szeretnek dolgokat készíteni és

javítani. Szeretik látni munkájuk kézzelfogható eredményét. A státusz nem igazán fontos

számukra. Szeretik az általuk előállított terméket sajátjuknak érezni.

Emberek tanulmányozása, vélemények közlése: Az ilyen típusú emberek az olyan

munkákat kedvelik, amelyeknek tárgyai emberek vagy állatok. Az emberekkel való

közvetlen kapcsolat nem feltétlenül fontos számukra.

34

Melléklet 6: Erősségeink tulajdonságlista segítségéve

Célja: Erősségeink megismerése a munkakeresésre való felkészülés miatt

Időkeret: kb. 15 perc. Csoporttal 5 legfontosabb tulajdonság megosztása, kb. 15 perc

Instrukció: Mindenkinek vannak erősségei és fejlesztendő oldalai. A többiekkel ezekből

5 legfontosabb tulajdonságunkat osztjuk meg. Érdemes aszerint szelektálni, amit a

munkáltatónak is megfogalmaznánk, amit munkánkban is jól alkalmazhatnánk.

SZEMÉLYES TULADONSÁGOK LISTÁJA

Zárkózott kezdeményező

jó munkaerő jól dolgozik feszített tempó mellett is

energikus szociábilis

lelkes elemző képessége jó

gyorsan tanuló típus újító

rendszeres jó ítélőképességű

türelmes megbízható

kedves leleményes

együtt érző nyitott az újdonságok felé

becsületes jól dolgozik egyedül

kevéssé érzékeny a kemény munka ösztönzi

fogékony a kihívás munkára sarkalja

megfontolt kitartó

tiszta és rendszerető lelkiismeretes

kreatív elme aprólékos

logikus gondolkodású eredeti

tökéletességre törekvő széles érdeklődési körű

pontos következetes

rugalmas nyugodt

elkötelezett jól koncentráló

érzelmileg kiegyensúlyozott diszkrét

lojális (elkötelezett) csapattag

35

Melléklet 7 : A telefonálás megkezdése:

Köszönés, bemutatkozás

⇓

Alkalmas-e a telefonhívásom számára a beszélgetéshez

(jókor hívom-e, tud-e beszélni stb.)

⇓

Állás beazonosítása – mi az és honnan tudok róla

(újságban olvastam, interneten láttam a …… portálon, …….. ismerősöm ajánlotta stb.)

⇓

Vagy – Időpont kérése személyes találkozóhoz

Vagy – a számomra szükséges alapinformációk megtudása – munkafeladat az elvárt

képzettség pontosítása, és utána történik az időpont kérése

⇓

Kérdést kaphatunk az álláshoz szükséges feltételek teljesítéséhez, alkalmassághoz – ezt

röviden tömören válaszoljuk meg – és visszatérés a személyes találkozás időpontjának

kéréséhez

⇓

Időpont egyeztetetés

⇓

Hely egyeztetése – hová kell mennem

(ha úgy gondolom, hogy tudom akkor is jó a pontosítás – megközelíthetőség, utazási idő

behatárolása, helyi specialitások pl. épületen belül)

⇓

Telefonálás zárása – megköszönni a beszélgetést, információkat, visszamondani - ….-án,

… napon … órakor ott leszek