A szénhidrogén bányászat magyar gazdaságban betöltött szerepe

Ernyey IbolyaMagyar Horizont Energia Kft.

2013. május 23.

Pénz!

Tipikus upstream kiadások(projektenként)

• 3D szeizmikus mérések– 300 millió - 3 milliárd Ft– 100-1,000 km2

– 200-250 munkahely

Tipikus upstream kiadások(projektenként)

• Fúrás– 400-900 millió Ft– 50 fúrási szakember

Tipikus upstream kiadások(projektenként)

• Gázüzem és vezetéképítés– Gázüzem: 200 millió - 2 milliárd Ft– Vezetéképítés: 20-40 millió Ft/km

Finanszírozási sajátosságok

• Jelentős idő- és pénzbefektetés– Az első bevételig minimum 36-48 hónap telik el– Minimum befektetés: 6-7 milliárd Ft, ám ez

lényegesen magasabb is lehet (50-100 mrd Ft)• Nagy kockázatú befektetés: lehet, hogy a

végén a megtérülés nulla• Magyarországon az ilyen nagy kockázatú

projektekre lényegében nincs tőke, ezért ennek a pénznek külföldről kell jönnie

A külföldi upstream befektetők szerepe

• Fontos: a magyar állam és a külföldi vállalat gyakorlatilag üzleti partnerekké válnak– Az állam adja a kutatási jogot, az olajvállalat

pedig saját kockázatára finanszíroz és kutat– Siker esetén bányajáradékot kap az állam (az

egyéb adókon felül), a kudarc azonban egyedül a bányavállalkozóé

• Új technológiák meghonosítása Magyarországon

• Felélesztették a magyar olajipart

Külföldi upstream vállalatok szerepe számokban (2002-2012)

• Befektetett összeg: 180 milliárd Ft• Befizetett adók: 45 milliárd forint– Semmiféle adókedvezményt vagy állami

támogatást nem vettek igénybe• Lefúrt kutak száma: 101– Ebből sikeres: 41

• Kitermelt földgáz mennyisége: 1.8 mrd m3

Külföldi upstream vállalatok szerepe számokban (2002-2012)

• Minden befektetett 100 forintból 53 Ft különböző adók formájában az államkasszát gazdagítja (2012)

• Csökkenő importfüggőség

• Közvetlen és közvetett foglalkoztatottak száma meghaladja a 10,000 főt

Külföldi vállalatok hazai gáztermelése (mrd m3)

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 20120.00

0.10

0.20

0.30

0.40

0.50

Annual Gas Production by Foreign Investors (billion m3)

Ann

ual g

as p

rodu

ctio

n (b

illio

n m

3 )

A teljes hazai gáztermelés (mrd m3)

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 20120.0

1.0

2.0

3.0

4.0

5.0

6.0

Total domestic gas production (billion m3)

MOL gas production (billion m3)

Ann

ual d

omes

tic g

as p

rodu

ctio

n (b

illio

n m

3 )

Ismert mezők gázsapkáinak kitermelése A külföldi vállalatok

többlet-termelése

A MOL

• Komoly, nemzetközi nagyvállalat• Nagy tapasztalattal bíró szakemberek• Rendkívül fontos nemzetgazdasági szerep• Együttműködés a külföldi vállalatokkal• Méretéből adódóan lényegesen több adót

fizet, és csak a bányászati közvetlen foglalkoztatottak száma több, mint 4000 fő

• Átlagos hazai befektetés: 13 milliárd Ft/év

A csökkenő kitermelés okai

• 2.5 éve nem lehet új kutatási területhez jutni!– A jól képzett munkaerő külföldön kénytelen munkát

keresni– A szervizvállalatok bezárnak vagy külföldre mennek

• Hibás bányajáradék számítási módszer• A fiskális környezet és a kutatható

készletnagyság aránya nem túl bíztató…

• Figyel az állam kellőképpen a fejős tehenére?

A fiskális környezet országonkénti összehasonlítása (2011)

A környezetvédelem sajátos értelmezése

• Nem a környezet védelmével van baj, hanem azzal, ahogy az történik:– Konfliktusokkal teli szabályozás

– Az előírások kiszámíthatatlan értelmezése• Natura 2000• Repesztéses technológia

Összegzésül: legyünk optimisták!

• Magyarországon vannak még kutatható készletek

• A koncesszió várhatóan néhány héten belül kiírásra kerül

• „Üzlettársunk”, az állam minden bizonnyal a vállalkozás sikerét szeretné, és tesz is érte…

Let’s keep the flame alive

avagy

Hagyjuk élni a hazai olajipart!