A â€‍szimbolikusâ€‌ vros

  • View
    27

  • Download
    2

Embed Size (px)

DESCRIPTION

A „szimbolikus” város. az európai újkorban. Egy tágabb értelmezés. Utópia: egy elképzelt jövő-város-kép „ideális” társadalmi berendezkedéssel (pl. Platon, Thomas More, 19. századi szociál utópisták, Le Corbusier /?/) - PowerPoint PPT Presentation

Text of A â€‍szimbolikusâ€‌ vros

  • A szimbolikus vrosaz eurpai jkorban

  • Egy tgabb rtelmezsUtpia: egy elkpzelt jv-vros-kp idelis trsadalmi berendezkedssel (pl. Platon, Thomas More, 19. szzadi szocil utpistk, Le Corbusier /?/)Idelis vros: a kor tri, ptszeti szemllett sarktottan tkrz vros (pl. a felfedezett perspektva, az antik vrosi emlkek hatsa a renesznszban, modernizmus /?/)Hatalmi reprezentci: fldi, gi-fldi hatalom monumentlis ptszeti, tri megnyilvnulsai (rmai csszrfrumok, barokk rezidencia-vrosok, de A. Speer Berlinje is)Az gi rend vrosa: szakrlis tri rend (az gi Jeruzslem, de a knai csszri rezidencik is)Summzat: A vros tbbet mutat puszta nmagnl.

  • Egy-egy pldams korokbl is

  • Platon (kb. 427-347 BC) Aristoteles (384-322 BC)

  • Morus Tams (1478-1535)

    s Utpia kommunisztikus szigete

  • Palladio: Teatro Olympico, Vicenza

    Piero della Francesca: idelis vros

  • Tivoli - Villa HadrianaKonstantinpoly csszri palota

  • Nancy (Franciaorszg):Place Stanislas

    Berlin: nagytengely (Albert Speer)

  • Spontaneits Tervszersg Helyfoglals, megtele-peds

    Elhatrolds, hatr-kijells

    Nvekeds, kiterjeds

    talakuls

    Alapts, letelepts,

    Lehatrols, elkerts

    Bvts, nvels, kiter-jeszts

    talakts, beavatkozs

    A trgyals szintjei: 1) egyedi telek, fldrszlet, 2) utca, tmb, 3) telepls-rsz, telepls, 4) pletcsoport, egyttes

  • Az eurpai jkor f trsadalmi-politikai s gazdasgi vltozsaiAmerika felfedezse, szlesed vilgkereskedelem, els modern kereskedvrosokKiteljesed tudomnyossg, orvosls, fizika stb.j trtnelemszemllet, az antikvits jra-felfedezse humanizmus, renesznszReformciHadvisels megvltozsa, nagy gyalogos hadseregek, az gy nvekv szerepeHatalmi koncentrci, els valdi nemzetllamok, territorilis fejedelemsgek ltrejtte Vrosok jra a hatalom gymsgban: rezidencia-vrosok, fvrosok

  • Christoforo Colombo (1451-1506)... s a flottja

  • anatmiai sznhzLeyden (Hollandia)

  • V. Kroly (1516-1556) I. Ferenc (1494-1547) VIII. Henrik (1491-1547)

  • BcsA vros 18. szzadi terlethasznlati trkpe az 1529-tl kiplt vdmvel

  • Martin Luther (1483-1546)

    id. Lucas Cranach

  • Vltozsok a kzpkori vrosok fizikai terbenKomponlt egyttesek megjelense fejedelmi rezidencik ptseStrada nuovk j utak ptse, vrosszvetbe val bevgsaj komponlt terek, tri rendszerek megjelensej vrosfalak: olasz-, csillagbstys, barokk vdmvekIdelis vrosok, j tpus erdvrosok ltestseptszetben: monumentalits, axialits

  • Firenze Kommunbl nagyhercegsg s rezidenciavros

  • Laktornyok a firenzei szlkben

  • A kzpkori ipari s kereskedvros s a tudsipar12. szzad: Versenyben Luccval - selyemszvet export14. szzad: Firenze 30 ezer (?) posztmunks 200 manufaktrbanVilgi szellem iskolk az egyhziak mellett: Firenze 10 ezer gyerek tanul olvasni, 1200 szmolst (Villani)Kell a nyelvtuds: arab, francia (Champagne-i vsrok, Troyes)Kereskedelmi tiknyv: Bardi keresked csald alkalmazottja, F. B. Pegolotti: Practice della Mercatora (pnzek, mrtkegysgek, vrosok tvolsga Firenztl - Kna is stb.Knyvvitel terjedse, ketts knyvels

  • Arnolfo di Cambio s a 14. szzad eleji nagy kzptkezsekLakossgszm mintegy 90 ezerj, 8500 mternyi vrosfal pl (430 hektr terlet, 73 torony, 15 kapu), 1333-ra ksz1295. A Santa Reparata s egy krhz bontsa utn kezddik a dm, a Santa Maria del Fiore ptse (Virgos Szz Mria)1298. A Palazzo dei Priori (P. Vecchio) pl, trendezik a Piazza del Signorit, 1232. tovbbi bvtsVia Colzaioli rkdostsa, 1290. Orsanmichele a nagytengely indtsa

  • Arnolfo di Cambio (1240/45-1302/10)

  • Sandro Botticelli (Alessandro di Mariano Filipepi, 1445-1510)

    Vnusz szletse rszlet (egy firenzei szpasszony)

  • A Mediciek s FirenzeHatalomban, elzets majd visszatrs

  • Giovanni di Bicci de Medici (13601429)

    Gonfaloniere a kzposztly tmogat-sval, a Medici hz els politikusaHalla utn egy idre kiszortjk a Medicieket a politikbl

  • Cosimo il Vecchio(1389 1464)

    Megtartja a vros intzmnyeit, de tnylegesen egyeduralkod.Mvszetprtol: tmogatottjai tbbek kztt:AlbertiBrunelleschiDonatelloGhibertiUcelloFra Angelico

  • Lorenzo il Magnifico (14491492)

    Piero de Medici fia, Cosimo il Vecchio unokjaKvl humanista tanrokSignoriban hvein keresztl irnyt, politikai manverek, fenyegetsek, rdekhzassgokMvszetprtol, maga is amatr:Verocchio, Leonardo, Botticelli, Ghirlandaio, MichelangeloPlaton Akadmijnak fellesztse, a Medici knyvtr gazdagtsa

  • 15. szzad vgi trtnetekLuca Landucci gygyszersz naplja alapjn

  • A Mercato Vecchio krli tmbk kataszteri trkpe a tulajdonosokkal Firenze

  • Mercato Vecchio, a rgi piactr a rmai vros fruma helyn

  • Giuliano de Medici (1453 -1478)

    Lorenzo testvre, sportos aranyifjA Pazzi felkelsben Francesco de Pazzi s Bernardo Bandidi meglik a Santa Maria del Fiore-banA gyilkossgot IV. Sixtus tmogatja, unokaccse a felbujtA gyilkossgot kveten leszmols a Pazziakkal

  • Girolamo Savonarola (1452-1498)Dominiknus szerzetesFerrarai tanulmnyok, viszonylag gyenge mveltsgPrdiktor a szkolasztikus sznoklatokkal szembenSan Gimigniano-bl 1489-ben Firenzben, kt v mlva a San Marco kolostor priorjaAszkzis, nmegtartztats, kirohansok Lorenzo s a Borgia ppa, VI. Sndor ellennll Toszkn RendtartomnyRendkvli npszersgSzerencsejtk, uzsora, fnyzs ellen, hvsgok mglyiFiatal kommandsok uralma

  • San Marco kolostor

  • VIII. Kroly csapatai Firenzben

  • VIII. Kroly francia kirly (1470-1498)1483-tl kirly, 1494-ben itliai hadjratot indt a npolyi trn megszerzsre.A Mediciek hatsra Firenze fel vonul.Savonarola fogadja Pisa-ban a keresztny kztrsasg megmentjeknt.Lucca csszra, Pisa kirlyaA vros francia dszben (liliom)Nagy Kroly rkseAz elhagyott Medici palotban a szlls11 napi feszlt helyzet utn (a kapott pnzzel) elvonuls

  • Savonarola prdikl

  • A Borgia ppa s lnya Lucrezia

  • Savonarola s egy trsa meggetse a vros exkommunikcija utn

  • A Medici ppk

  • Nicolo Macchiavelli (1469-1527)

    Esszr, drmar, klt, letrajzrLatinos mveltsg1492-ben kzremkdik Savonarola eltvoltsban1492-tl rszt vesz a vros irnytsban1512-ben a Mediciek msik gnak visszatrtekor brtnbe csukjk1520-tl Firenze hivatalos trtnetrjaFmve: A Fejedelem

  • Az 1500-as vek, a nagyhercegsg ltrejtteA VIII. Kroly firenzei bevonulsa utn elztt Piero visszatrsi ksrletei kudarcba fulladnak, francia hadseregben szolgl, csatban vzbe fullad. 1512. Piero fia, Lorenzo kerl hatalomra francia segtsggel (Catherine Medici, a ksbbi francia kirlyn apja). 1527-tl hrom vig jra kztrsasg Firenze. 1530. V. Kroly Lorenzo trvnytelen fit Alessandro-t segti hatalomra, akit 1537-ben meggyilkolnak.Cosimo de Medici kveti, az els hivatalos nagyherceg (spanyol kapcsolat: felesge Eleonora di Toledo) a rezidencia kiptse. 1557. Siena Firenze tulajdona lesz.

  • A Medici palota

  • I. Cosimo nagyherceg (1519-1574)

  • s spanyol felesge: Eleonora di Toledo

  • Vasari, az ptsz s letrajz r VII. Kelemen ppval

  • Vasari bemutatja a terveket Cosimo nagyhercegnek

  • A nagyhercegi nagytengely

  • Az Uffizi utca az Arno fell

  • Palazzo Vecchio nagyterem

  • A nagyhercegi folyos a Palazzo Vecchio s a keleti Uffici plet kztt

  • Ablak a folyosnA nagyhercegi rezidencia folyosja a Ponte Vecchio emeletn

  • A Palazzo Pitti a Mediciek rezidencija

  • Az utols Medici nagyherceg

  • Rma, a ppai vros felemelkedse754: a ppai llam szletse Kis Pipin adomnyai: Ravenna, Rimini, Ancona, Pesaro, ksbb Spoleto, Romagna (hbrbirtok, a ppa vilgi fldesr is!)A Szentszk jvedelmei: nkntes: adomny kinevezsekkor, pspkk rmai megjelensnek megvltsa, uralkodk bnbocsnataKtelez: Donatus Sancti Petri eurpai llamok ltal fizetett hbri pnzekKlcsnk llamoktl, bankroktl jkor, eladsods1400-as vek vge, 1500-as vek eleje: a renesznsz kzpontjnak Rmba val ttevdse, a zarndok mozgalom megersdse, a Tridente megnyitsa1527: Sacco di Roma V. Kroly csapatai kifosztjk a vrost1500-as vek vge: ambicizus vrostervezs (V. Sixtus, Domenico Fontana)

  • A Tridente s az j tengelyek Rmban

  • Domenico Fontana festmnye a hrom sugrtrl

  • X. Leo (1475- 1521) - ppa 1513-tl

    Lorenzo il Magnifico m-sodik fia Clarice OrsinitlPapp szentelse utn ngy nappal vlasztjk ppvKellemes, bkeszeret emberSikertelenl kzd a refor-mci ellenOkos politizls az itliai hborkban a spanyolok, francik s az angolok rdekszfri kztt

  • VII. Kelemen (1478-1534) ppa 1523-tl

    Giulio de Medici, Lorenzo il Magnifico meglt Giuliano fivrnek trvny-telen fiaAz I. Ferenc s V. Kroly kztti harcokban politizl a ppai llam rdekben. 1530-ban V. Kroly bele-egyezsvel a Medicieket jra hatalomba segti: nagyhercegg teszi Alessandro-t, trvnytelen fit.

  • Sacco di Roma

  • A rmai hrom sugrt s a Piazza del PopoloPiazza del Popolo Rma szaki kapujnl (npek tere)Via del Corso Via Late, az antik Via Flaminia vonalaVia di Ripetta - a Tiberis mentn, a kis kikt szegnyes, illrek, szlvok lakta trsgben (eredetileg Via Leonina, megnytja X. Leo, 1518)Via Babuino a vrosfal mellett, nagyrszt beptetlen terleten (eredetileg Via Pauline, III. Plrl, megnyitja VII. Kelemen, 1525)Obeliszk a P. del Popolo-n V. Sixtus, Domenico Fontana, 1589S. Maria dei Miracoli s S. Maria in Montesanto ikertemplomok, 1679, 1681Tr vgleges kialaktsa: Giuseppe Valadier, 1811-12

  • Nevek eredete: Ripetta, a kis kikt s egy rmai Silenus (babuino) szobor ktelez magn ajndkknt lteslt kzkttal

  • A Piazza del Popolo a 18. szzadban

  • A 16. szzad vgi tnyitsokV. Sixtus Domenico Fontana