A szótövekhez járuló jelek és ragok-szerepük a beszédben

A jelezés és a ragozás

A jelezés és a ragozás a szótő szabályos alaki megváltoztatása, jelekkel, ragokkal vagy mindkettővel való ellátása a jelentés módosítása és a mondatbeli szerepek véglegesítése érdekében.

A szóalakok mondatbeli funkcióját általában a ragok jelölik ki.

Az egyes szófajok ragozási sorai a paradigmák.

Az igeragozás

Egy-egy ige valamennyi jelezett, ragos és segédigés alakja együtt az igeragozás rendszer.

A szintetikus igealak tő + jel + jel + rag felépítésű. De a jelek egyike mindig 0 alakú (az adnám esetében az időjel, az adtam esetében a módjel), sőt olyan igealak is van, amelyben a tőn kívül semmi sem materiális.

Az analitikus igealak vagy a főige egyszerű múlt idejű alakjából és a volna segédigéből áll (pl. várt volna), vagy a főige főnévi igenevéből és a fog segédige alakjából (pl. kérni fogsz).

Az ige jelei

Az igemódok.A beszélőnek, illetőleg a beszédbeli szereplőnek az igében kifejezett cselekvés- történés/állapot- vagy létfogalomhoz való aktuális viszonyát, attitűdjét fejezi ki.

1. A kijelentő mód: cselekvés, történés végbemegy. Materiális jele nincs: “Rakodó nagyanyó/ Beveti a vánkost.” (Weöres Sándor- Csupa fehér)

2. A feltételes mód:a cselekvés, történés feltételtől függ, óhajtott, esetleg bizonytalan.Jele: -na/ -ne, -ná/ -né: “Ha a világ rigó lenne, / Kötényemben ő fütyülne.” (Weöres Sándor- Ha a világ rigó lenne) Kötelezően az óhajtó mondatban fordul elő, de szerepelhet más mondatfajtában is.

3. A felszólító mód: a beszélő akaratát kívánságát vagy beleegyezését fejezi ki. Jele:- J, amely hasonúlhat, összeolvadhat, sőt 0 alakú is lehet: “Róka-róka réten,/ Fuss a holdas égen,/ Hagyd itt lenn a/ Házat, erdőt/ Kapsz nyakadra/ Ezüst csengő... ” (Weöres S.- Kergető)Jele a szótövek nagyobb részéhez- j-s alakban járul: lépjen, fujjón, de lehet- jj, -gy, -ggy és -s alakú is: jőjön, igyál, legyen, higgyem, indíts.

Az igeidők

A cselekvés, történé- állapot vagy létezés időbeli lefolyását a beszélés idejéhez viszonyítják.1. A jelenidő cselekvése, történése egybeesik a beszédidővel. “Fut, robog a kicsi kocsi/ Rajta üll a Haragosi...” (Weöres S.- Haragosi)2. A múlt idő cselekvése, történése megelőzi a beszédidőt. Jele: -t, -tt.“Harap utca három alatt/ Megnyílott a kutyatár,/Síppal- dobbal mmegnyította/ Kutyafülű Aladár.” (W.S.- A kutya-tár)

Az ige ragjai

Kétfélék lehetnek: a. általános személyragok (pl. Alsz-ik, jól lát-(o)-k,) b. határozott tárgyú személyragok (pl. várom(a vonatot, azt v. őt)).

Az igeragozási rendszerek

Van 2 teljes és 2 hiányos ragozási rendszerünk.Teljes a ragozási rendszer, ha megvan egy-egy igéenek minden módja, ideje, száma és személye. Hiányos, ha bármely mód, idő, szám v. személy hiányzik.

Általános (alanyi) ragozásAz iktelen igének teljes, az ikesnek hiányos a ragozási rendszere.

3. A jövőidő cselekvés, történés követi a beszédidőt. Körülírással fejezzük ki, alaktani

értelembe vett jele nincs, pl. sokáig élni fogsz.

A határozott tárgy mint ragozás

A rendhagyó, a hiányos és a régies ragozású igék

A rendhagyó ragozás azt jelenti, hogy a paradigma kevés vagy épp egyetlen szóhoz kapcsolódik. Olykor árnyalatnyi jelentés- és funkcióbeli különbség van köztük, máskor nagyobb is.(Tanár voltam- tanár lettem)A hiányos ragozás azt jelenti, hogy egyes igék ragozási sorából hiányoznak bizonyos alakok. Csak felszólító módú alakjai vannak és azok is csak egyes szám 2., és többes szám 1.és 2. személyben a gyere igének : gyere, gyerünk, gyertek.

A névszóragozás

A névszótöveknek a jelekkel és ragokkal való ellátása.A névszók ragjai ugyanis mondatrészszerepek megteremtésére szólgálnak, az igeragoknak azonban csak egyeztető funkciójuk van.A névszók közül a főnév alakja morfológiailag tő+jel+rag felépítésű. Pl: sátr-(a)-k-nak

A névszók jelei

1.A többesszám jelei: a. Az általános többesjel: -k, a megnevezett dolog többségét fejezi ki (pl. székek) b. A birtoktöbbesítő jel: -i, -ai/ei, -jai/jei, a birtok többségét fejezik ki (pl. álmaim) c. A heterogén többséget kifejező többesjel: -ék, olyan többséget fejez ki, amelynek egyik tagja kiemelt személy (pl. szomszédé, Pistáé)

2. A birtokjel: -é, a megnevezett dolgot, személyt birtokosnak mutatja, s valamilyen birtokra is utal : pl. fiamé.3. A birtokos személyjel: -m, -d, -a/e, -ja/je, -nk, -unk/ünk, -tok/tek/tök, -k, -uk/ük, -juk/jük. A birtokos személyét és számát fejezi ki, pl. kertünk.4. A fokjel: -bb, -b, leg-, legesleg-. A tulajdonságok összehasonlítását, különböző mértékét fejezi ki, pl. szebb, legszebb.

5. A kiemelő jel: -ik. Nyomatékosít, pl. nagyobbik. A főnévhez tipikusan ötféle jel járulhat: az általános többesjel, a birtoktöbbesítő jel, a heterogén többségét kifejező többes jel, a birtokjel és a birtokos személyjel. A -k általános többesjel a legtöbb főnévhez hozzájárulhat, de nem szoktuk többesszámban használni az elvont főneveket és tulajdonneveket.

Az -i, -ai/ei, -jai/jei birtoktöbbesítő jel csak birtokjeles vagy birtokos személyjeles főnévvel fordulhat elő szemben áll az egy birtokot kifejező 0 jellel. (pl. apámé, könyveimé)

A heterogén többséget kifejező -ék többesjel csak személyt jelölő főnevekhez járulhat (pl. szomszédok, szomszédék)--- jelentése rokon az általános többesjelével.

Az -é birtokjel a magyar nyelv igen jellegzetes főnévi tolldaléka. A birtokjeles szóalak jelentése egy birtokos szerkezettel egyenértékű: (az autó az ) apámé (=az apám autója).

A melléknév és a számnév jelei

Két tipikus saját jele van: a fokjel, amely az összehasonlítható tulajdonságot jelentő minősítő melléknevek tolldaléka, ill. A kiemelő jel, amely csak közép- és felsőfokú alakokhoz járulhat (nagyobb-ik, legkisebb-ik). A kiemelő jel több tulajdonságok egyikét emeli ki, különbözteti meg, teszi határozottá (szebbik, a legszebbik).

A számnévnek saját jelei nincsenek. Az általános többesjelet magához kapcsolhatja néhány határozatlan számnév: sokak, többek, kevesek, sok, több, kevés ember, továbbá személyekre vonatkozóan a fokozó szerepük határozatlan értékű számnév: milliók, százak meg százak, ezrekre rúg.

A névszók ragjai

1. A alany ragja: 0 (pl. ház-0, gyerekek-0)2. A tárgy ragjai: -t, a vele tolldalákolt szót a mondat tárgyává teszi (pl. házat, gyerekeket).3. A birtokos jelző ragja: -nak/nek, a vele tolldalékolt szóalakok szerepe a mondatban birtokos jelző (pl. háznak a ..., gyerekeknek a...).4. A határozó ragok pl. -ban/ben, -kor, -n, -an/en, -nál/nél, a velük lezárt szóalakok a mondat különféle határozói (pl. házból, gyerekekkel, szépen).

A főnév ragjaiA főnévhez mind a négy ragfajta járulhat. Ezek

együttese adja a főnév esetrendszerét.A magyarban legalább 18 vagy 19 eset van, attól függően, hogy egybe-vagy külön számoljuk-e a birtokos jelző és a részeshatározó – nak/-nek

ragját

A főnév korlátozottabb használatú és átmeneti jellegű ragokat is kaphat a toldalékolás során.

Átmeneti jellegűket az mutatja, hogy jellel bővült alakokhoz nem járulhatnak, s vonzatkeretben is

csak ritkán fordulhatnak elő.

pl.:1. -képp/-képpen(formális módhatározó alak):példaképpen2.-kor(temporális időhatározói alak):szüretkor3.-nként(distributivus, “osztóhatározói alak”):hetenként4.-stül/-stül(sociativus, társhatározói alak):ajtóstul5.-nta/-nte(distributiv-temporális, ismétlődő időhatározói alak):nyaranta

A névmások ragozásaA névmásoknak nincsenek saját ragjai. A személyes névmások határozós eseteinek felépítésének azonban történetileg tőként viselkedő határozóragok+személyragok, illetve névutók+személyragok tömbösödése figyelhető meg

A főnévi igenév személyragozásaA főnévi igenévvel elvontan kifejezett

cselekvésfogalmat névszói ragokkal tehetjük konkrétabbá, személyhez kötötté.

S zemélyragjai:-m, -d ,-a/e, -unk/-ünk, -tok/-tek/-tök, -uk/-ük