A tanulmányok alatti vizsgák szabályai - zay.hu · A NYÍREGYHÁZI SZC ZAY ANNA EGÉSZSÉGÜGYI, INFORMATIKAI SZAKGIMNÁZIUMA ÉS KOLLÉGIUMA TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK VIZSGASZABÁLYZATA

A NYÍREGYHÁZI SZC ZAY ANNA EGÉSZSÉGÜGYI, INFORMATIKAI SZAKGIMNÁZIUMA ÉS

KOLLÉGIUMA

TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK VIZSGASZABÁLYZATA TANTÁRGYI VIZSGALEÍRÁSOK

2016-TÓL FELMENŐ RENDSZERBEN BEVEZETETT SZAKGIMNÁZIUMI

KÉPZÉSEKRE

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a

különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (tanulmányok

alatti vizsga) alapján kell megállapítani.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához,

ha

– felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,

– engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben

vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,

– a 20/2012. EMMI rendeletben meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület

döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

– a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság

előtt tesz vizsgát.

Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére

vonatkozik (kivétel a második eset). A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott

tanítási évben kell megszervezni.

Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések

szerint – szervezett beszámoltató vizsga is.

Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni

kívánja.

A vizsgázó pótló vizsgát tehet az igazgató által meghatározott vizsganapon, ha a vizsgáról neki

fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik,

mielőtt a válaszadást befejezné.

Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha

– a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,

– az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol

marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-

étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát

tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte.

Vizsgaidőszakok

A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell

kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban,

osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül

kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során

bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor

írásban tájékoztatni kell.

Az írásbeli vizsga menete

– A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig – művészeti

szakgimnáziumban húsz óráig – tarthat.

- Ülésrend kialakítása

- Azonosítás

- Csak bélyegzővel ellátott lapok, feladatlapok és tétellapok használhatóak.

- A helyi tanterv által megengedett segédeszközök használhatóak. Írásbeli munka tollal, a

rajz készülhet ceruzával. Egymás között nem cserélhetőek az eszközök!

- A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő

vizsgatantárgyanként maximum 60 perc.

- Rendkívüli események kezelése: a jegyzőkönyvben a felügyelő tanár jelzi a rendkívüli

eseményt és azonnal értesíti az intézmény vezetőjét. A kiesett idővel meg kell növelni a

vizsga idejét.

- Szabálytalanságok kezelése: A szabálytalanság tényét, idejét a felügyelő tanár jelzi a

jegyzőkönyvben, majd haladéktalanul értesíti az intézmény vezetőjét. A tanuló a munkáját

folytathatja, de a vizsga után a szabálytalanságot haladéktalanul ki kell vizsgálni.

- Ha a tanuló rendelkezik érvényes szakértői véleménnyel, a benne foglaltak érvényesítését

írásban kell kérnie az intézmény vezetőjétől, a vizsga megkezdése előtt. Az SNI-s és

BTMN-es vizsgázók számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló

időt legfeljebb 30 perccel meg kell növelni.

- Az SNI-s és BTMN-es vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, a szóbeli

vizsgát pedig írásban teheti le az intézményvezető engedélye alapján.

- Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb 3 írásbeli vizsgát lehet

megtartani. A vizsgák között pihenőidőt, legalább 10 percet, legfeljebb 30 percet kell a

vizsgázók részére biztosítani. A pótló vizsga negyedik vizsgaként - szükség esetén újabb

pihenőidő beiktatásával - is megszervezhető.

- Pótló vizsgához igazolás benyújtása és írásbeli kérelem alapján intézményvezetői engedély

szükséges

- Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató tanár haladéktalanul kijavítja, a hibákat,

tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli,

röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat.

- Azon tanulóknak, akiknek szóbeli vizsgázniuk szükséges, a szóbeli beosztását a tanulóval

haladéktalanul közölni kell.

A szóbeli vizsga menete

- Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb 3 vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga.

- A vizsgateremben egy időben legfeljebb 6 vizsgázó tartózkodhat.

- A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és

kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt.

- Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább 30 perc felkészülési időt kell

biztosítani.

- Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama 15 percnél nem lehet több.

- Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy

alkalommal póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít részére.

- Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt,

legalább 15 perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget

elhagyhatja.

- SNI-s és BTMN-es tanulók esetében a 30 perc felkészülési időt 10 perccel meg kell növelni.

Ehhez kérelmet kell benyújtani az intézmény intézményvezetőjéhez legkésőbb a vizsgát

megelőző utolsó munkanap 12 óráig.

- A tantárgyi felmentéssel rendelkező tanulók felmentéseit figyelembe kell venni.

- Szabálytalanságokat haladéktalanul ki kell vizsgálni.

A gyakorlati vizsgarész

- Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára,

amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését

követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően, - így különösen rajz, műszaki rajz,

festmény, számítástechnikai program formájában – kell elkészíteni.

- A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke

meggyőződött a feltételek meglétéről.

- A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati

vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati

vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi,

egészségvédelmi előírásokról.

- A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott

idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít

bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti

megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket.

- Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak

fel nem róható okból kieső idő.

- A gyakorlati vizsgarészt - a vizsgafeladatok számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell

értékelni.

- A vizsgamunkát érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó

nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett

munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző

szaktanár írja alá.

- A vizsgázó gyakorlati vizsgarész osztályzatát a vizsgamunkára és a vizsga helyszínén

készített önálló gyakorlati alkotásra kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

Vizsgadokumentumok

Írásbeli vizsga dokumentumai:

- Tanulmányok alatti vizsgák jegyzőkönyve – Írásbeli vizsga

- Tanulmányok alatti vizsgák jegyzőkönyve – Tanuló tantárgyi eredményeiről

- Tétellapok, feladatlapok, lapok (bélyegzővel ellátva)

Gyakorlati vizsga dokumentumai:

- Tanulmányok alatti vizsgák jegyzőkönyve – Gyakorlati vizsga


- Balesetvédelmi oktatás jegyzőkönyve

- Tétellapok, feladatlapok, lapok (bélyegzővel ellátva)

Szóbeli vizsga dokumentumai:

- Tanulmányok alatti vizsgák jegyzőkönyve – Szóbeli vizsga


- Tanulmányok alatti vizsgák - Szóbeli vizsga beosztása

- Szóbeli tételsorok (bélyegzővel ellátva)

- Pontozó lapok

- Tétellapok, lapok (bélyegzővel ellátva)

Egyéb dokumentumok:

- Vizsgabeosztás

- Osztályozóív

A vizsgatantárgyak követelményrendszere

Az egyes vizsgatárgyak részeit és követelményrendszerét a tagintézmények a pedagógiai

program intézményi függelékében és a helyi tantervükben szabályozzák.

Az értékelés rendje

Az értékelés módja érettségi tantárgyak esetén az érettségi vizsgán érvényes értékelési

rendszernek megfelelően, a szakképzésben szakmai gyakorlati és elméleti tantárgyak, modulok

esetén a szakmai vizsgákra vonatkozó szabályok szerint.

Ha a vizsgázó nem jelent meg a vizsgán, akkor minősítése „nem jelent meg”. Érdemjeggyel

történő minősítés csak valamely vizsgarészen érdemjeggyel való értékelés esetén lehetséges.

AZ EGYES VIZSGATANTÁRGYAK RÉSZEI, KÖVETELMÉNYEI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDJE

A vizsgatantárgyak követelményrendszere

Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az

intézmény pedagógiai programjában, szakképzésben a központi programban található

követelményrendszerével.

AZ ÉRTÉKELÉS RENDJE

Ha a vizsgatantárgy írásbeli vizsgarészt is tartalmaz, akkor az írásbeli vizsga lezárását követően

a vizsgáztató tanár kijavítja a dolgozatot. Követelmény, hogy a dolgozat javítása pontozásos

rendszerben történjék, az egyes részpontszámokat és az egyes részekre kapható maximális

pontszámot egyaránt meg kell jelölni.

A vizsgatantárgy akár egy vagy több vizsgarészt tartalmaz, az egyes vizsgarészekben elért

pontszámok összege alapján az osztályzat a következőként határozandó meg:

➢ 0-24 % - elégtelen

➢ 25-39 % - elégséges

➢ 40-59 % - közepes

➢ 60-79 % - jó

➢ 80 – 100 % - jeles

Az osztályzatot az elért egész százalékos eredmény alapján állapítjuk meg. Ha a tanuló a több

vizsgarészből álló vizsga bármelyik vizsgarészén nem éri el a 12 %-os eredményt, vizsgája

elégtelen.

A szakképzésben az osztályzat a következőképpen határozandó meg:

➢ 0-50% - elégtelen, ➢ 51-61% - elégséges, ➢ 62-74% - közepes, ➢ 75-87% - jó, ➢ 88-100% - jeles

MAGYAR NYELV

Írásbeli és szóbeli vizsga Írásbeli vizsgarész: - 60 pont. Az írásbeli vizsga időtartama 60 perc.

A feladatlap az alábbi feladattípusokat tartalmazhatja:

- elméleti, gyakorlati kérdések és gyakorlati írásbeliséggel kapcsolatos feladatok, melyben a

fogalmazási készség mellett a helyesírás is szerepet kap.

Szóbeli vizsgarész: – 40 pont

A szóbeli vizsgarészben egy 10 tételből álló tételsorból kell húznia a vizsgázónak. A szóbeli

tétel elméleti feladatokat és gyakorlati feladaton keresztül történő elmélet kifejtését tartalmazza.

Értékelés: tartalom 25 pont, előadásmód 15 pont.

IRODALOM

Írásbeli és szóbeli vizsga.

Írásbeli vizsgarész: - 60 pont. Az írásbeli vizsga időtartama 60 perc.

A feladatlap tartalma: alkotói pályakép, műértelmezés, irodalomelmélet, irodalomtörténet.

Szóbeli vizsgarész: - 40 pont

A szóbeli vizsgarészben egy 10 tételből álló tételsorból kell húznia a vizsgázónak. A szóbeli

tétel tartalma lehet stílustörténeti, téma, motívum szerinti vagy műfaji, poétikai megközelítésű.

Értékelés: tartalom 25 pont, előadásmód 15 pont.

Szóbeli vizsgán használható segédeszköz: szöveggyűjtemény, Irodalomtörténeti atlasz.

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

A történelemvizsga írásbeli és szóbeli részből áll.

Az írásbeli és a szóbeli vizsga az érettségi vizsgaszabályzat történelem vizsgáztatására

vonatkozó utasításainak szellemében és formájában kéri számon a tanuló ismereteit, az adott

tanév tananyagát figyelembe véve.

Az írásbeli vizsgarész egy rövid válaszokat igénylő részből és két röviden kifejtendő esszéből

áll. A rövid választ igénylő kérdések topográfiai, és fogalomhasználati kérdéseket tartalmaznak.

A két esszé közül az egyik egyetemes történeti, a másik magyar történelmi témát kell hogy

felöleljen. Az esszék formája és értékelése megegyezik az érettségi vizsga dolgozatainak

formájával és értékelésével. Az írásbeli vizsga időtartama 60 perc.

A szóbeli vizsgán 10 tételből kell húzni a tanulónak. A húzott tételekhez a tanuló forrásokat

kap, amelyek felhasználásával kell kifejtenie a kapott tételt.

A vizsga pontjainak megoszlása:

Írásbeli vizsgarész: 60 pont, ebből a rövid választ igénylő feladatokkal 30 pontot, a kifejtendő

feladatokkal 2x15 =30 pontot lehet elérni.

A szóbeli vizsgán elérhető pontszám: 40 pont. Az összes elérhető pontszám: 100 pont.

ANGOL NYELV

Az angol nyelvi vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll.

Az írásbeli vizsga számon kéri a megfelelő tanév vagy tanévek tananyagát az érettségi vizsga

követelményei és feladattípusai szerint. A feladatok típusai: nyelvhelyesség,olvasásértés és

fogalmazás, szövegalkotás.

A tanuló – a fogalmazási feladat kivételével – nem használhat segédeszközt, a fogalmazási

feladat megoldásakor szótár használata megengedett. A szótárt az iskola biztosítja.

Az írásbeli vizsga 60 perces, az elérhető pontszám: 40 pont.

A szóbeli vizsga két részből áll: egy szituációból és egy témakör kifejtéséből. Mindkét feladatot

tetelhúzás alapján kapja a vizsgázó. A szóbeli vizsgán 20 pontot lehet elérni.

(10 – 10 pont) A 12. évfolyam anyagából történő vizsgázáskor – érettségiző tanuló esetén – az

angol nyelvi érettségi vizsga összes témaköre szerepel.

NÉMET NYELV

A vizsga egy 60 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgán 40 pontot,

a szóbeli vizsgán 20 pontot lehet elérni

Az írásbeli vizsga tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteit érinti.

A feladatok típusa lehet: teszt, mondat-átalakítás, fordítás, hiányos szöveg kiegészítése,

rákérdezés, mondat-összekapcsolás. A feladatok között mindenféleképpen van egy szövegértés,

egy szövegalkotás – (levélírás).

A tanuló a feladatok megoldásához nem használhat segédeszközt, a szövegalkotásnál szótár

használata megengedett. (A szótárt az iskola biztosítja)

A szóbeli vizsgán az érintett tananyagban előforduló szituációk és témák közül kell egyet –

egyet húznia a vizsgázónak. Az adott témáról kell a tanulónak a vizsgáztatóval beszélgetni,

illetve a témáról önállóan beszélni.

A 12. évfolyam anyagából történő vizsgázáskor – érettségiző tanuló esetén - a német nyelvi

érettségi vizsga összes témaköre szerepel.

MATEMATIKA

A matematika vizsga egy 60 perces feladatlap írásbeli megoldásából áll.

Az írásbeli feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak: legalább hat, de legföljebb hét feladatból

áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. A

feladatok közül két feladat az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét

ellenőrzi, legalább négy (egy vagy több kérdésből álló) feladat pedig a vizsga tárgyát képező

időszak legfontosabb feladattípusait tartalmazza. Az utóbbi feladatok közül kettő összetettebb

feladatok közül való. Ha a tanuló az írásbeli vizsgán 14 % és 27 % közötti eredményt ér el,

szóbeli vizsgán javíthat.

Az írásbelin elérhető pontszám: 50 pont, a szóbelin elérhető pontszám: 30 pont.

A szóbeli tételek tartalmi jellemzői

A tétel tartalmaz három, az elméleti anyag elsajátítását számonkérő kérdést (definíció, illetve

tétel kimondását, vagy ezek közvetlen alkalmazását megkívánó egyszerű feladatot, valamint

három feladatot. A szóbeli tételek száma a vizsgázók számának a kétszeres, de minimum 6 tétel.

Használható segédeszköz: függvénytáblázat, számológép.

TESTNEVELÉS ÉS SPORT

A vizsga típusa: gyakorlati vizsga. A vizsga testnevelés tantárgyból teljes mértékben az

érettségivizsga-követelményeknek az adott félévben/tanévben a tananyagban szereplő

követelményeire épül. A tanulók – az úszás és a küzdősportok kivételével – a gyakorlati

követelményeket mutatják be sportáganként.

A gyakorlati bemutatás a következő sportágakat tartalmazza: atlétika, torna, gimnasztika,

labdajátékok közül választhatóan egy sportág a röplabda, kosárlabda, labdarúgás közül.

Az értékelés az adott évfolyam követelményeinek megfelelően történik.

Gyakorlati vizsga: (100 pont)

Atlétika: a mérhető teljesítmény alapján (30 pont)

Torna: elemkapcsolatok végrehajtása választott szereken (30 pont)

Labdajáték: aktív részvétel. A választott sportjátékban technikai, taktikai és

szabályismeret (30 pont)

Gimnasztika: testtartást javító gyakorlatok. Végrehajtása kéziszerrel, vagy szabad

gyakorlatok (10 pont)

INFORMATIKA

Az informatika vizsga egy feladatlapon szereplő feladatok gyakorlati megoldásából áll.

Időtartama 60 perc.

A gyakorlati feladatlap tartalmi jellemzői az alábbiak:

Legalább két, de legföljebb három (egyenként esetleg több részből álló) feladatból áll, amelyek

tananyaga a félév vagy tanév legfontosabb fejezeteinek legalább 75 %-át érinti. A feladatok

közül egy feladat egy összetett problémamegoldást ellenőriz. A másik (vagy másik két) feladat

pedig a vizsga tárgyát képező időszak legfontosabb feladattípusaiból könnyebb feladat

megoldását várja el (rutinfeladatok).

A következő segédeszközöket lehet használni a gyakorlati vizsgán: számítógép, vonalzó.

Elégtelen vizsga esetén a tantárgy jellegéből adódóan javitási lehetőség nincs.

MŰVÉSZETEK: ÉNEK ZENE – VIZUÁLIS KULTÚRA

ÉNEK-ZENE

SZÓBELI (100 pont)

TÉTELLAP (10 tétel) GYAKORLATI (MAX: 15 perc)

a. ZENETÖRTÉNET (20 pont)

b. ZENEELMÉLET (20 pont)

c. DALLAMÁTÍRÁS (20 pont)

a. ÉNEKLÉS (20 pont)

b. ZENEFELISMERÉS (20 pont)

Az ének-zene vizsga szóbeli és gyakorlati vizsgarészekből áll.

A szóbeli vizsgán a vizsgázó tíz tételből húz egy tétellapot, amelyen az alábbi három elem

szerepel: zenetörténeti, zeneelméleti, dallamátírási feladat, amelyek megoldása 20-20-20

ponttal értékelhető.

A szóbeli vizsgán 60 pont érhető el.

A gyakorlati vizsgarész két feladat megoldásából áll, egy éneklési feladat és egy legfeljebb öt

zeneművet tartalmazó zene-felismerési feladat. A gyakorlati vizsgarész időtartama legföljebb

15 perc. A gyakorlati vizsgarész elemeire 20-20 pont adható, a gyakorlati vizsgarészben tehát

40 pont érhető el. VIZUÁLIS KULTÚRA

A gyakorlati vizsga során a vizsgázó 4 tételből választhat. A tételek között megtalálható a

grafikai készségekre, a színlátásra, a tanulmánykészítésre és a térábrázolásra vonatkozó

feladatok.

A vizsgázó az általa hozott eszközökkel készíti el munkáját. Szükséges eszközök:

grafitceruza, ecset, festék- víz v. tempera -, rajzlap.

A vizsga részét képezi tételenként két kérdés megválaszolása, melyek a tanuló

művészettörténeti, kulturális műveltségéről adnak tájékoztatást.

A gyakorlati munka pontszáma: 30 pont

A műveltségi tájékozottság pontszáma: 20 pont

ETIKA

Szóbeli vizsga. A tételsornak 10 tételt kell tartalmazni az adott félév/év tananyagából.

Egy tétel tartalma egy etikai kérdés kifejtése, mely tartalmazhat forrásanyagot is.

A szóbeli vizsga pontszáma: 30 pont.

Segédeszköz nem használható.

KOMPLEX TERMÉSZETTUDOMÁNYOS TANTÁRGY

A vizsga egy 45 perces írásbeli vizsgarészből áll.

Az írásbeli vizsga legalább 9 feladatot tartalmaz, melynek tananyaga a félév vagy tanév

témaköreinek legalább 75 %-át érinti.

Az írásbeli feladatok az alábbi feladattípusokból állnak:

alapfogalmak, törvényszerűségek, topográfiai ismeretek,

egyszerű összefüggések ismerete,

kifejtő válaszokat igénylő feladatok.

Használható segédeszköz: függvénytáblázat, számológép, topográfiai ismeretek kivételével

középiskolai atlasz.

Az írásbeli vizsgán elérhető pontszám: 100 pont.

BIOLÓGIA ÉS EGÉSZSÉGTAN

A vizsga egy 60 perces írásbeli és egy szóbeli vizsgarészből áll. Az írásbeli vizsgára a teljes

pontszám 60 %-át, a szóbeli vizsgára 40 %-át lehet adni.

Az írásbeli vizsga legalább öt feladatból áll, amelyek tananyaga a félév vagy tanév fejezeteinek

legalább 75 %-át érinti. Az írásbeli feladatsor megoldásával 60 pontot lehet elérni.

A feladatok között szerepelnie kell az alábbi feladattípusoknak:

feleletválasztó feladatok (igaz/hamis állítás, egyszerű választás, többszörös választás,

négyféle asszociáció, ábraelemzés,

feleletalkotó feladatok (rövid válasz, ábra-kiegészítés).

A szóbeli vizsgán a középszintű érettségi követelményeknek (fakultáció esetén az emelt

szintűeknek) megfelelően összeállított tíz tételből húz a tanuló, amelyeket kifejt. A szóbeli

tétellapon három kérdés szerepel, amelyre egyenként 10 – 10 pont adható. Szerepel továbbá öt

biológiai fogalom meghatározása is, amelyekért egyenként 2-2 pont adható.

A szóbelin elérhető pontszám: 40 pont.

PÉNZÜGYI ÉS VÁLLALKOZÓI ISMERETEK

Irásbeli vizsga, mely egy 45 perces feladatlap megoldásából áll, mely a félév/év során átvett

témaköröket tartalmazza. Az írásbelin lehetséges feladattípusok:

feleletválasztó feladatok (igaz/hamis állítás, egyszerű választás, többszörös választás,

ábraelemzés)

feleletalkotó feladatok (rövid válasz, ábra-kiegészítés)

A vizsgán témakörönként legalább egy feladatnak kell lennie, és a pontok 28 %-át kell elérnie

a vizsgázónak ahhoz, hogy megfelelt minősítést kapjon.

Segédeszköz nem használható.

Az írásbeli vizsga pontszáma: 30 pont.

EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZAT SZAKKÉPESÍTÉSEINEK TANTÁRGYAI

54 723 02 GYAKORLÓ ÁPOLÓ SZAKKÉPESÍTÉS

54 723 03 GYAKORLÓ CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKÁPOLÓ SZAKKÉPESÍTÉS

54 723 01 GYAKORLÓ MENTŐÁPOLÓ SZAKKÉPESÍTÉS

ÁGAZATI SZAKGIMNÁZIUMII KÉPZÉS 9-12. ÉVFOLYAM

MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG

A vizsga szóbeli és írásbeli vizsgarészből áll.

Írásbeli vizsga:

A vizsga egy 60 perces írásbeli feladatsorból áll.

Az írásbeli vizsga legalább 5 feladatot tartalmaz, melynek tananyaga a félév vagy a tanév

témaköreinek legalább 75%-át érinti.


fogalom-meghatározás,

szöveges kifejtő feladat,

rövid válaszokat igénylő feladatok.


A szóbeli vizsga legalább 5 tételt tartalmaz.

A vizsgán elérhető maximális pontszám: 100 pont.

EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

A vizsga írásbeli vizsgarészből áll.

Komplex írásbeli vizsga a tantárgy témaköreit tartalmazza.





fogalom-meghatározás

szöveges kifejtő feladat

rövid válaszokat igénylő feladatok


SZAKMAI KOMMUNIKÁCIÓ TANTÁRGY

A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

Komplex szóbeli vizsga: Kommunikáció, Speciális kommunikáció


A szóbeli vizsgán elérhető maximális pontszám: 20 pont.

Írásbeli vizsga: orvosi latin





orvosi szakkifejezések fordítása

rövid válaszokat igénylő feladatok


A tantárgy vizsgáján elérhető maximális pontszám: 60 pont.

ÁPOLÁSTAN-GONDOZÁSTAN TANTÁRGY

A vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészből áll.

Komplex írásbeli vizsga: Egészséges ember gondozása, Akadályozott ember gondozása,

Ápolástudomány, Ápoláslélektan.









Komplex szóbeli vizsga: Betegmegfigyelés, Ápolási beavatkozások.



Gyakorlati vizsga: Csecsemő- és kisgyermekgondozás.

A gyakorlati vizsga legalább 5 tételt tartalmaz.

A gyakorlati vizsgán elérhető maximális pontszám: 50 pont.


KLINIKUMI ALAPOZÓ ISMERETEK TANTÁRGY

A vizsga írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgarészből áll.

Írásbeli vizsga: Mikrobiológia, járványtan, általános kórtan.









Szóbeli vizsga: Anatómia-élettan.



Gyakorlati vizsga: Elsősegélynyújtás-első ellátás.




KLINIKUMI SZAKISMERETEK TANTÁRGY

A vizsga szóbeli és írásbeli vizsgarészből áll.

Komplex szóbeli és írásbeli vizsga: Belgyógyászat, Neurológia és pszichiátria alapjai,

Sebészet és traumatológia, Gyermekgyógyászat témakörei.

Írásbeli vizsga:











DIAGNOSZTIKUS ÉS TERÁPIÁS ALAPISMERETEK TANTÁRGY

A vizsga szóbeli és írásbelivizsgarészből áll.

Komplex szóbeli és írásbeli vizsga: Diagnosztikus és terápiás alapismeretek témakörei.

Írásbeli vizsga:












EGÉSZSÉGÜGYI ASSZISZTENSI FELADATOK TANTÁRGY


Komplex szóbeli vizsga témaköre: Asszisztensi feladatok, Személyiség fejlesztés, önismeret.


A vizsgán elérhető maximális pontszám: 50pont.

Komplex írásbeli vizsga: Dokumnetáció vezetése a járóbeteg ellátásban, Prevenció,

Rehabilitáció












FOGLALKOZTATÁS II. TANTÁRGY


Írásbeli vizsga a tantárgy témaköreit tartalmazza.









FOGLALKOZTATÁS I. TANTÁRGY












DIAGNOSZTIKUS ÉS TERÁPIÁS SZAKISMERETEK TANTÁRGY


Komplex írásbeli vizsga: Biofizikai és biokémiai ismeretek, gyógyszertan.









Komplex szóbeli vizsga: Fizikális vizsgálatok, Betegvizsgálat, Eszközös vizsgálatok,

Perioperatív ellátás, Hospice ellátás.




DIAGNOSZTIKUS ÉS TERÁPIÁS BEAVATKOZÁSOK TANTÁRGY

A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll.

Komplex gyakorlati vizsga a tantárgy témaköreit tartalmazza.




DIAGNOSZTIKAI ISMERETEK CSECSEMŐ ÉS GYERMEKKORBAN TANTÁRGY

A vizsga szóbeli és gyakorlati vizsgarészből áll.

Komplex szóbeli vizsga a tantárgy témaköreit tartalmazza.



Kopmlex gyakorlati vizsga a tantárgy témaköreit tartalmazza.




TERÁPIÁS ISMERETEK CSECSEMŐ ÉS GYERMEKKORBAN TANTÁRGY

A vizsga írásbeli és gyakorlati vizsgarészből áll.

Komplex írásbeli vizsga: Gyógyszereléssel kapcsolatos feladatok csecsemő és

gyermekkorban, Dietetika, Homeosztázis.









Gyakorlati vizsga: Ápolói feladatok terápiás beavatkozásoknál.




TERÁPIÁS BEAVATKOZÁSOK GYAKORLATA TANTÁRGY


Gyakorlati vizsga: Speciális feladatok.



EGÉSZSÉGGONDOZÁS - FEJLESZTÉS TANTÁRGY











HABILITÁCIÓ, REHABILITÁCIÓ A CSECSEMŐ ÉS GYERMEKÁPOLÁSBAN

TANTÁRGY












OXIOLÓGIA ALAPJAI TANTÁRGY

A vizsga szóbeli vizsgarészből áll.

Szóbeli vizsga a tantárgy témaköreit tartalmazza.



CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKGYÓGYÁSZATI OXIOLÓGIA TANTÁRGY





SZÜLÉSZET-NŐGYÓGYÁSZATI OXIOLÓGIA TANTÁRGY





TOXICOLÓGIA TANTÁRGY





TÖMEGES BALESET-KATASZTRÓFA ELLÁTÁS TANTÁRGY





MENTÉSTECHNIKA TANTÁRGY





BETEGSZÁLLÍTÁS TANTÁRGY





IRÁNYÍTÁS TANTÁRGY





55 723 01 ÁPOLÓ SZAKKÉPESÍTÉS

KLINIKAI ÉS SZAKÁPOLÁSI ISMERETEK TANTÁRGY









SPECIÁLIS ÁPOLÓI BEAVATKOZÁSOK GYAKORLATA TANTÁRGY





55 723 02 CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKÁPOLÓ SZAKKÉPESÍTÉS

NEONATOLÓGIA TANTÁRGY





GYERMEKGYÓGYÁSZAT, KLINIKUMI ISMERETEK ÉS SZAKÁPOLÁSTAN

TANTÁRGY









GYERMEKSEBÉSZETI TRAUMATOLÓGIAI KLINIKUMI ISMERETEK ÉS

SZAKÁPOLÁSTAN, MOZGÁSRENDSZERI BETEGSÉGEK SEBÉSZETI

VONATKOZKÁSAI ÉS SZAKÁPOLÁSTAN TANTÁRGY





SÜRGŐSSÉGI ELLÁTÁS CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKKORBAN TANTÁRGY





INVAZÍV BEAVATKOZÁSOK TANTÁRGY





FÁJDALOM TERÁPIA TANTÁRGY











TÁPLÁLÁSTERÁPIA TANTÁRGY











SEBKEZELÉS TANTÁRGY





55 723 11 MENTŐÁPOLÓ SZAKKÉPESÍTÉS

PRAEHOSPITALIS ELLÁTÁS TANTÁRGY





INTRAHOSPITALIS ELLÁTÁS TANTÁRGY





ANESZTEZIOLÓGIA ÉS INTENZÍV TERÁPIA TANTÁRGY





SEBÉSZETI BEAVATKOZÁSOK TANTÁRGY





MENTÉSIRÁNYÍTÁS TANTÁRGY





KOMMUNIKÁCIÓ A MENTÉSIRÁNYÍTÁSBAN TANTÁRGY





SZAKMÓDSZERTAN TANTÁRGY





SZOCIÁLIS ÁGAZAT SZAKKÉPESÍTÉSÉNEK TANTÁRGYAI

54 761 02 KISGYERMEKGONDOZÓ, -NEVELŐ SZAKKÉPESÍTÉS


TÁRSADALOMISMERETI, SZOCIÁLPOLITIKAI, JOGI ÉS ETIKAI ISMERETEK

TANTÁRGY





PSZICHOLÓGIAI ÉS PEDAGÓGIAI ISMERETEK TANTÁRGY











EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK TANTÁRGY





NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ISMERETEK TANTÁRGY











GYERMEKVÉDELMI ISMERETEK TANTÁRGY





GYÓGYPEDAGÓGIAI ALAPISMERETEK TANTÁRGY





GONDOZÁSI, ÁPOLÁSI ISMERETEK TANTÁRGY





GYERMEKOTTHONI FELADATOK ISMERETEK TANTÁRGY





GYERMEKOTTHONI ADMINISZTRÁCIÓS ISMERETEK TANTÁRGY





GYERMEKOTTHONI DOKUMENTÁCIÓS ISMERETEK TANTÁRGY





HÁZI IDŐSZAKOS GYERMEKFELÜGYELETI ISMERETEK TANTÁRGY






PEDAGÓGIAI SZOCIOLÓGIA TANTÁRGY





MENTÁLHIGIÉNÉS ISMERETEK TANTÁRGY





FEJLŐDÉS LÉLEKTANI ALAPOK TANTÁRGY





A KAPCSOLATTARTÁS ELMÉLETE TANTÁRGY





KOMMUNIKÁCIÓ TANTÁRGY





54 761 02 KISGYERMEKGONDOZÓ, -NEVELŐ SZAKKÉPESÍTÉS

A NAPKÖZBENI KISGYERMEKELLÁTÁSSAL KAPCSOLATOS ISMERETEK

TANTÁRGY





A KISGYERMEKKORI NEVELÉS TANTÁRGY





A KISGYERMEK GONDOZÁSA TANTÁRGY





ADMINISZTRÁCIÓS ÉS TÁJÉKOZTATÁS TANTÁRGY







intézményi dokumentumok kitöltése,





FOGLALKOZTATÁS I. TANTÁRGY





FOGLALKOZTATÁS II. TANTÁRGY











A szakképzésben az osztályzat megállapításánál az alábbi százalékos megoszlást kell alapul

venni:

➢ 0-50% - elégtelen,

➢ 51-61% - elégséges,

➢ 62-74% - közepes,

➢ 75-87% - jó,

➢ 88-100% - jeles

Az osztályzatok megállapításánál a tantárgyaknál megadott maximális pontszámnak

megfelelően az alábbi ponthatárokat kell figyelembe venni.

50 pont 60 pont 100 pont 125 pont 200 pont

0-25 – elégtelen

26-30 –elégséges

31-37 – közepes

38-43 – jó

44-50 – jeles

0-30 – elégtelen


37-44 – közepes

45-52 – jó

53-60 – jeles

0-50 – elégtelen


62-74 – közepes

75-87 – jó

88-100 – jeles

0-63 – elégtelen


77-93 – közepes

94-109 – jó

110-125 – jeles

0-101 – elégtelen


124-149 – közepes

150-175 – jó

176-200 – jeles

Ha a tanuló a több vizsgarészből álló vizsga bármelyik vizsgarészén nem éri el a 14%-os

eredményt, vizsgája elégtelen.

Documents

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai - zay.hu · A NYÍREGYHÁZI SZC ZAY ANNA EGÉSZSÉGÜGYI, INFORMATIKAI SZAKGIMNÁZIUMA ÉS KOLLÉGIUMA TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK VIZSGASZABÁLYZATA