Upload
vandang
View
216
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Tartalom
1) A távközlés gazdasági szabályozásának alapjai;
2) A távközlés európai szabályozásának modellje, pillérei és elemei;
3) A magyar távközlés-szabályozás modellje;4) Versenyjog és távközlés-szabályozás
viszonya;5) Az elektronikus média szabályozásának
hírközlésjogi vonatkozásai
A távközlés gazdasági szabályozásának alapjai
• Gazdasági szabályozást magyarázóelméletek;
• A távközlés, mint hálózatos iparág szabályozása;
• Szabályozóhatóságok
Gazdasági szabályozást magyarázó elméletek
• Miért van szükség egyes iparágak szabályozására?
• Két magyarázat:– Normatív: piaci kudarc és a versenyjog nem
elegendő(strukturális, magatartásbeli, piaci hatalom/externáliák)
– Pozitív: állami kudarc
A távközlés, mint hálózatos iparág szabályozása
• Normatív teória alapján: • piaci kudarcok a távközlés esetében,
annak hálózatos jellegéből fakadnak:– Elsüllyedt költségek;– Alacsony állandó költségek;– Határköltség alacsony; [50+(50*1)]/50= 2
[50+(100*1)]/100=1,5– Vagyis: növekvő kibocsátás mellett az
átlagköltség csökken>méretgazdaságosság
A távközlés, mint hálózatos iparág szabályozása
• A méretgazdaságosság >• magas belépési korlátok, externáliák > • a keresett mennyiséget egyetlen
vállalkozás hatékonyabban képes megtermelni >
• természetes monopólium > • hatékony de káros megoldás lehet, hiszen
monopóliumról van szó (pl. olajválság) >
A távközlés, mint hálózatos iparág szabályozása
• Monopólium
Mc
Quantity
Price
Holtteher veszteség
QcQm
Pc
Pm
C
B
D
E
F
A
A távközlés mint hálózatos iparág szabályozása
• A monopóliumot szabályozni kell ár és kibocsátás tekintetében;
• Miért nem elegendő a versenyjog?• Versenyjogi normák:
– Magas absztrakciós szint;– Közvetlen hatályosulás, önkéntes jogkövetés– Ex-post beavatkozás, lassú, bizonyítás
igényes
A távközlés mint hálózatos iparág szabályozása
• Versenyjogi normák ezen jellegzetességeik miatt optimálisan olyan piaci környezetben hatékonyak>– Normaszegés esetén nagy valószínűséggel
bekövetkező szankció visszatart;– A piaci kudarcok nem strukturálisak > verseny
visszafordíthatatlanul károsítható (nincs eszköze a hatóságnak)
A távközlés mint hálózatos iparág szabályozása
• Megoldás: reguláció– Tartós– versenyt helyettesítő– adott szektort érintő– Önálló szabályozás– Sajátos eszközrendszer (ár, piacralépés)– felügyeleti szerv– statikus koncepció
A távközlés mint hálózatos iparág szabályozása
• Távközlés esetében bizonyosodott be, hogy a természetes monopóliumnak van egy dinamikus oldala>
• Kereslet növekedés és technológia fejlődése miatt: a monopólium elvesztette természetes jellegét>
• nem volt kapacitása viszont az új technológiák a növekvő keresletet hatékonyabban ki tudták elégíteni
A távközlés mint hálózatos iparág szabályozása
• Lehetőség nyílt a versenyteremtésre, másként deregulációra;
• A versenyteremtés modelljei:– Hálózaton: 3 altípus
• Open access: kapacitás függvényében, diszkrimináció mentes hozzáférés (pl.: távközlés)
• Pooling: rendszerirányítás szükséges (pl. villamos energia)
• Time planning: továbbított termék nem homogén (pl: közlekedés)
A távközlés mint hálózatos iparág szabályozása
– Hálózatért: koncesszió, versenynek legkevésbé teret engedő modell (csak az újrapályáztatás biztosítja, ami miatt viszont biztosítani kell a befektetések visszanyerését, ezért időleges monopóliumot is jelenthet), jelentős beruházási igény esetén (pl.: magyar fix dereguláció)
– Hálózatok között: jóléti szempontból a legkedvezőbb, ott van rá esély, ahol a befektetések visszanyerésére a kereslet miatt van esély (pl.: mobilok) vagy a technológiai fejlődés eredményeként (konvergencia)
A távközlés mint hálózatos iparág szabályozása
• A versenyteremtő modellek közti viszony:– Hosszú távon: hálózatok közt– Közép távon: hálózaton– Rövid távon: hálózatért (fejlesztések révén)– Gyakorlatban: a hálózatok közti modell ritkán eszköz
a versenyteremtésre (pl. mobil piac), inkább cél, amely nem ritkán a másik két modellen keresztül érhető el (pl. befektetési lépcső a távközlésben),
– Fejletlen piacokon hálózatért és hálózaton modell egymást követő alkalmazása (pl. magyar fix piac)
A távközlés mint hálózatos iparág szabályozása
• A versenyteremtő modellek elemei:– Privatizáció: csak a hálózatért modellben
szükségszerű elem– Liberalizáció: a hálózatért modellben csak
szűk körben, a hálózaton modellben mindenképpen
– re-reguláció: a hálózatok közötti modellben elegendő lehet a versenyjog, a hálózaton modellben viszont szükség van legalább átmeneti aszimmetrikus szabályozásra
A távközlés mint hálózatos iparág szabályozása
• Versenyteremtés a távközlésben:– hálózaton folyó verseny modellje révén, azonnal vagy
fejletlenség esetén a hálózatért modell után,– Elemei: privatizáció (opcionális), liberalizáció, re-
reguláció• Liberalizáció és privatizáció egy időben, re-reguláció nélkül
(Új-Zéland, elemek elhibázott alkalmazása)• Privatizáció, majd liberalizáció és re-reguláció
(Magyarország)• Liberalizáció és re-reguláció privatizáció nélkül (EU-295.,
Fro, Németo., Svédo.-politikai okok)
A távközlés mint hálózatos iparág szabályozása
• re-reguláció: – ha nincs hálózatok közötti és hálózatért verseny, akkor
szükséges– A távközlésben jelentős piacralépési korlátok a liberalizáció
után is fennmaradnak, ezért középtávon a hálózaton folyóverseny modellnek van értelme (ez a koncepció lett elhibázott Új-Zéland esetében)
– A re-reguláció eszközei paradox módon nem a strukturális piaci kudarcokhoz igazodnak, hanem magatartásbeliek (belépési korlát>hozzáférés, externáliák>összekapcsolás)
– Dereguláció regulációja, azzal a lényeges különbséggel, hogy átmeneti» Ex-ante» Aszimmetrikus» Level playing field
Szabályozóhatóságok• USA:
– arms-length-regulation– Állam és polgárai távolról, ilyen szervezeteken
keresztül kapcsolódnak– Jellemzően magánvállalkozások látják el a
közszolgáltatásokat• EU:
– 90-es években jelentek meg a liberalizációs irányelvekben
– Bizottság volt a motorja– A tulajdonosi és szabályozói funkciók elkülönítésének
köszönhetik létüket
Szabályozóhatóságok
• Két irányadó elmélet is magyarázza létrejöttüket:– Megbízó-ügynök: előny: népszerűtlen
intézkedések, hátrány: nehezen elszámoltathatók, nemzetközi befolyás (pl. Világbank)
– Szabályozói verseny: befektetők felé annak biztosítása, hogy a gazdaságot napi politikától független, szakmai szervezetek felügyelik
Szabályozóhatóságok
• Távközlés:– A hírközlés szabályai közvetett hatályú
közjogi normák, hatósági alkalmazáson keresztül érvényesülnek,
– Függetlenség:• Kormányoktól,• Piaci szereplőktől,• Biztosítékok: szakmai alapú kinevezés, korlátozott
felmentés, anyagi függetlenség, elismert bérezés,• Review: konzisztencia és szubszidiaritás, EECMA
mellett NRA-k függetlenségét növelni kell: felmentési szabályok, humánerőforrás, napi politikai befolyás
A távközlés európai szabályozásának modellje, pillérei és elemei
• Az európai modell pillérei;• Liberalizáció• Kettős megközelítés liberalizáció és
harmonizáció terén• Harmonizáció
Az európai modell pillérei
• Hálózaton folyó verseny modellje;• Elemei: liberalizáció (86.), re-reguláció
(harmonizáció, 95), privatizáció nélkül (EKSz 295.) de + versenyjog;
• Zöld könyv ‘87, kései válasz (ECO-Test)
Versenyző belső piac
Liberalizáció
EKSz 86. (3)
Irányelvek
- különleges, kizárólagos jogok lebontása
- egyetemes szolgáltatások
Versenyjog
EKSz 81-82.
139/2004/EK rendelet
határozatok
- versenykorlátozómegállapodások ,
- erőfölénnyel visszaélés tilalma
- fúziókontroll
Harmonizáció
EKSz 95.
Irányelvek, rendeletek
- technológia-semlegesség,
- egységes belső piaci szabályozási feltételek,
- arányos, kiszámítható beavatkozás
Liberalizáció
• Távközlés az egyetlen szektor, ahol a liberalizációra a 86. cikk alapján került sor;
• 86. cikk az EKSz más cikkeivel együtt alkalmazható;
• állami, kizárólagos vagy különleges joggal felruházott vállalkozásra irányuló
• tagállami intézkedés,
Liberalizáció
• amellyel okozati összefüggésben – versenyjogot sértő magatartás kifejtésére
vagy – a vállalkozás olyan helyzetbe hozására kerül
sor, amelyben szükségszerűen visszaél helyzetével
• Lényeg: olyan tevékenységről legyen szó, melyre a versenyszabályok alkalmazhatók
• Zöld Könyv előtt egy távközlési ügy: British Telecom, átvetítés
Liberalizáció
• Az első 86. cikk alapján hozott liberalizációs irányelv: 1988-as Végberendezési
• Bizottság nem az átvetítésre, hanem a műszaki fejlődés korlátozására hivatkozott,
• Tagállamok kifogásolták a Bizottság liberalizációs aktivitásától tartva,
• Bíróság: nem csak a gyakorlás specifikálható, de kimondható, hogy valamely monopol jog összeegyeztethetetlen > áruk szabad áramlását korlátozza
Liberalizáció
• RTT ügy: – részben szintén az áruk szabad áramlására
hivatkozással került megállapításra a 86. cikk sérelme
– Másrészt: 82. cikket sérti: olyan helyzetbe hozza a szabályozás, melybe csak a 82. cikk megsértése révén juthatna (monopol pozíciókiterjesztése)
– BT ügy után a második eset, hogy a Bizottság a közcélú távbeszélő szolgáltatásra elfogadta a 86. (2) szerinti kivételt
Liberalizáció
• Kérdés: miként volt lehetséges mégis a teljes piacnyitás:– 86. (2) feloldja:
piacgazdaság><közszolgáltatások (EKSz 16.)– EKSz: megosztott hatáskör az ÁGÉSZ
szabályozására, Bizottság:• Liberalizáció után is elérhetők legyenek a
szükséges szolgáltatások• A kivételszabály alkalmazására egyértelmű
helyzetekben kerüljön csak sor
Liberalizáció
• A szükséges szolgáltatások meghatározásának alapját a Corbeau ügy adta, amely szerint nem esik a 86. (2) alá:– az a többlet-értékű szolgáltatás– amely nem veszélyezteti a hagyományos
ellátását• Távközlésben: egyetemes szolgáltatás
(elérhető áron, földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül)
Kettős megközelítés
• Bár a 86. cikk (3) szerinti irányelv kibocsátási jog önálló, a Bizottság mégsem hagyhatja figyelmen kívül a Tanácsot és Parlamentet;
• 1989 politikai kompromisszum:– Bizottság liberalizációs irányelvek: széles
körű egyeztetés, a hangszolgáltatások 1998-ig monopóliumot élvezhettek
– Tanács és Parlament: harmonizáció
Harmonizáció
• Hálózaton folyó verseny modelljében a re-reguláció az európai modellben a harmonizációs irányelvekből táplálkozik
• Alapja: 95. cikk: belső piaci szabályozás: négy szabadság valamelyikébe: szolgáltatások szabad áramlása (Sacchi)
• Eddig 3 harmonizációs irányelv-csomag kiadására került sor
Harmonizáció
• I. ONP (‘90): liberalizált és nem liberalizált területek elhatárolása, diszkrimináció-mentes nyílt hozzáférés a hálózathoz;
• II. ONP (‘97): nyílt hozzáférés elve megmaradt de a kötelezettség normatív JPE (előre meghatározott piacok, 25%) alapon, NRA-k függetlensége
• III. NRF (‘02): 4 koncepcionális célkitűzése van:
Harmonizáció
– Technológiasemlegesség– Belső piac konzisztenciája– Arányos és kiszámítható a szabályozás
alkalmazása és visszavonulása terén– Kiegyenlítve a szolgáltatás és infrastruktúra
alapú versenyt védi és ösztönzi a befektetéseket
HarmonizációTechnológiasemlegesség
• Konvergencia
Értékek Távközlés Informatika Média
Tartalom Hang adat audivizuális jel
Hálózat mobil/vezetékes optika CATV/földfelszíni/műholdas
Berendezés telefon PC TV/rádió
Szabályozás
Technológia
Digitalizációhorizontális
vertikális
HarmonizációTechnológiasemlegesség
• Mindenféle átviteli platformra egységes szabályozás
• A tartalmat és átvitelt elkülönülten kell szabályozni: – Ex-18-as– EPG– Must-carry
HarmonizációBelső piac konzisztenciája
• EU, mint gazdasági közösség legfontosabb fundamentuma
• Review: a legátfogóbb módosítások (EECMA, bizottsági vétó, transzancionális piacok/jogviták, Art. 7., implementációs ajánlások) a belső piac erősítését szolgálják
Harmonizáció
Harmonizáció
- irányelvek- rendeletek
Konszolidáció
- Konzultáció
- Vétóeljárás
Identifikáció
ex-ante szabályozásra esélyes piacok
versenyjogi elvek
- Piac-meghatározás
- JPE
Jogalkotás szintje Jogalkalmazás szintje
Ajánlás
Irányelvek összehangolt alkalmazása érdekében
Kötelezettség
Eltérő kötelezettségek jóváhagyása
Centralizált
Decentralizált
HarmonizációBelső piac konzisztenciája
• Konszolidációs eljárás– Konzultációs eljárás: NRA-k, Bizottság észrevételeket
tehet (kötelezettségre is) 1 hónap van rá– Vétóeljárás: eltérő piacok, JPE azonosítás (kivéve a
kötelezettségeket)• TKKÉ, • Kétségek a közösségi joggal való
összeegyeztethetőséget illetően, vagy belső piaci korlátot hoz létre>
• 2 hónapig nem lehet elfogadni a tervezetet• 2 hónap alatt felszólíthatja a visszavonásra, vagy
maga vonja vissza
HarmonizációBelső piac konzisztenciája
• Review: – Vétó a kötelezettségeket illetően is
(kötelezettség visszavonására kötelezés) előtte a Bizottságnak konzultálnia kell az EECMA-val,
– Határidő a piacelemzés elvégzésére, a Bizottság átveheti a piacelemzést, ha valamely NRA késlekedik vele;
– Egyszerűsített eljárás (ha nincs változás, vagy csekély, csak egy űrlapot kell kitölteni)
HarmonizációBelső piac konzisztenciája
– valamely intézkedés tervezet re-notifikációját írhatja elő meghatározott határidővel, ha ezt követően is a belső piac korlátját képezi vagy ellentétes a közösségi joggal a Bizottság az EECMA-val konzultáció után meghatározott kötelezettség előírását követelheti meg.
HarmonizációBelső piac konzisztenciája
• Identifikáció:– Főszabályként: Bizottság– NRA is elvégezi, ha eltérő piacot határoz
meg– Három-kritérium teszt alapján (átfogó
szempontok):• Magas és nem átmeneti piacralépési korlátok,• Piac nem a verseny irányába fejlődik• Versenyjog nem elégséges
HarmonizációBelső piac konzisztenciája
• TKKÉ:– joghatóságot elhatároló kritérium– Versenyjoggal szemben nem magatartás,
hanem intézkedés-tervezet– A Bizottság a potenciális hatást vélelmezi– Egész országra >< ország egy részére
kiterjedő intézkedés-tervezetek esetében (review)
HarmonizációBelső piac konzisztenciája
• Versenyjogi elvek:– 50 éves gyakorlat biztosítja ezen keresztül az
egységes jogalkalmazást;– A JPE azonosítás terén (piac-meghatározás,
elemzés)– Mindez nem jelenti a versenyjogi
jogalkalmazással való teljes összhangot:• Ex-post• Kiindulópont egy múltbeli
magatartás/megállapodás • Markáns jövőre tekintés, rendszeres felülvizsgálat
HarmonizációArányosság
• Arányos, kiszámítható szabályozás: – Gyorsan változó piaci viszonyok– Szabályozás kiszabása – visszavonása legyen
rugalmas– Cél: infrastruktúra alapú verseny (inter-modális) addig
is: inter-modális>hozzáférés alapú><inkumbens tulajdonjoga >
– Arányosság:• közérdekű korlátozás elfogadott = e-hírközlési
verseny [3.cikk g)]• Szükséges (rugalmasság) mérték: versenyjogi
elvek• Minimum szabályozás: kivételesen: Ajánláson
kívüli piacok, nem JPE, kiker. piacok
HarmonizációArányosság
• Ex-ante szabályozás alkalmazása:• Távközlési piacok között szabályozási
szempontból különbség tehető– Szolgáltatás vagy piac: feltörekvő/érett– Eszköz vagy infrastruktúra: új/hagyományos• Két megközelítést eredményezett:- EU: piac alapú (strukturális piaci kudarccal terhes piacok kerülnek szabályozásra)- USA: eszköz alapú (LLU és szükséges elemekhez hozzáférés a nagyker. Piacok helyett)
HarmonizációArányosság
• EU: Két feltétel és három lépcsőben- Szabályozást jelentő kötelezettség-szabás feltételei:•Versenyjog elégségessége: Struktúra vizsgálata (Bizottság, 3 kritérium teszt) •Hatékony verseny vizsgálata: JPE azonosítás (NRA)- 3 lépcső (beolvad a 2 feltétel az eljárásba): •piac-meghatározás
- Identifikáció- Nemzeti piacok
•Piacelemzés (JPE)•Kötelezettség szabás
I. Piac definíciós szakasz
Érintett piac meghatározása
II. Piac analitikus szakaszPiacelemzés
JPE teszt (verseny hatékonysága)
Gazdasági erőfölény
III. Kötelezettség-szabásI+II=III.
Kis-kereskedelmi
Nagy-kereskedelmi
A) Identifikáció3 kritérium teszt
(versenyjog elégségessége)1. magas nem átmeneti piacralépési korlátok2. a piac nem a hatékony verseny irányába fejlődik 3. versenyjog nem elégséges
B) Nemzeti keretek között érintett piac meghatározás
1szolgáltatási piacok2földrajzi piacok
HarmonizációArányosság
• Versenyjog elégségessége = 3 kritérium teszt: strukturális piaci kudarcok– Jelentős, nem átmeneti piacralépési korlátok
(jövőbeni technológiák: OPTA vétó, Ajánlás 13.) (modified greenfield approach) STATIKUS
– A piac belátható időn belül nem a hatékony verseny irányába fejlődik (korlátokra hatás) DINAMIKUS
– Versenyjog nem elégséges (következmény kritérium)• Bizottság• Ezen kívül: NRA• Feltörekvő piacok: 3 kritérium nem teljesül
HarmonizációArányosság
• Review:– 18-ból 7 piac: 1 kiskereskedelmi (összevont
hozzáférés) – Nemzetközi roaming, 18-as, mobil indítás
kikerül– Országosnál kisebb fölrajzi piacok (TKKÉ?)– Nagykereskedelmi kiindulópont– Cluster piacok: az elemek külön is
helyettesíthető módon beszerezhetők? – VDSL: nem feltörekvő
HarmonizációArányosság
• Verseny hatékonyság vizsgálat: JPE azonosítás (NRA, Bizottság: transzancionális piacok, késedelem)– Piac-definíciós szakasz: érintett piac
• Identifikáció: Bizottság, NRA csak ha eltér, 3 kritérium –átfogó elemzés
• Nemzeti keretek között érintett: – Kereslet-kínálati helyettesítés– Földrajzi piacok– Kiindulópont: nagyker– Előremutató alapon– Feltörekvő piac nem szabályozható (SSNIP)– NCA együttműködés
– Piac-analitikus szakasz: JPE vizsgálat
HarmonizációArányosság
• Kötelezettség szabás: legalább egy, ha van JPE– Minimum szabályozás elve: nem JPE, nem
identifikált, ill. kisker. Piac kivételesen– Arányos intervenció elve: kudarccal
arányos+célok>JPE forrását kell kezelni >>– Modified greenfield approach: Kisker kötelezettség
csak ha a nagyker piaci szabályozás után is fennáll az erőfölény
– Eltérő kötelezettség: Bizottság dönt– Nem JPE kötelezettségek, pl.: CAS, API, EPG,
összekapcsolás, inetroperábilitás, számviteli szeparáció különleges/kizárólagos jog esetén
HarmonizációArányosság
• Kötelezettségek-Review:– Funkcionális szeparáció (nem ár jellegűre):
Bizottság előzetes jóváhagyásával, önkéntesség, ott ahol szükséges (pl. nincs erős infrastruktúra alapú verseny, más kötelezettség nem elegendő);
– alépítmény megosztás, – épületbe való bejutás– diszkrimináció tilalom az IP összekapcsolás
terén
HarmonizációArányosság
• Greenfield Approach– Az adott piacra vonatkozó elektronikus
hírközlési szabályozás figyelmen kívül hagyása
• Modified Greenfield Approach– Az adott piacra ható más szabályozás
figyelembe vétele• Nagykereskedelmi• Más szabályozás (pl. Dtv – must carry ex-18)
HarmonizációArányosság
Visszavonulási képesség, szintén az arányosság talaján, nem sunset clause
- Dinamikus hozzáférési rezsim: - intramodális biztosítása, - inter-modális javára visszavonulás >
rugalmasan- Versenyjog elégséges3 kritérium (nagyker, kisker)- Nincs JPENagyker szabályozás figyelembe vétele
(Ficora vétó)Párhuzamos hálózati átfedések
HarmonizációBefektetések védelme/ösztönzése
• Befektetések védelme/ösztönzése– Rövid távú szolgáltatás alapú verseny (statikus
hatékonyság) >< hosszú távon fenntarthatóinfrastruktúra alapú (dinamikus hatékonyság) > ehhez befektetés kell > cél:
• Ösztönözni – új piacralépőkét• Védeni – inkumebnsét• Ezáltal kiegyenlíthető a két hatékonyság közti feszültség
• Befektetések védelme: – JPE szolgáltatók esetében– Befektetés lehet first-mover és erőfölényt
megerősítő is > védelem előbbit illeti meg feltörekvő piac formájában
– Feltörekvő: 3 kritérium nem alkalmazható, SSNIP alapján nem helyettesítő
HarmonizációBefektetések védelme/ösztönzése
• Német szabályozás: „új piac szabályozás alá vonására akkor kerülhet sor, ha igazolt, hogy a fenntartható verseny fejlődése másként korlátozva lenne”
• Bizottság szerint ez regulatory holiday, a feltörekvő piacokat csak az NRA szabályozhatná, ezért sérül függetlenségük
• Regulatory holiday EU-ban emerging market formájában létezik
HarmonizációBefektetések védelme/ösztönzése
• Feltörekvő piacok és szabályozásuk
• Csak az új piacokat létrehozó befektetések mentesülnek:
Kiskereskedelmi szolgáltatásNagykereskedelmi infrastruktúra
Hagyományos piac/szolgáltatás Feltörekvő piac/szolgáltatás
Hagyományos
Ex-ante szabályozás(pl. PSTN)
Infrastruktúra szabályozhatóa kiskereskedelmi szolgáltatás nem
(pl. ADSL)
leverage
teljesen
Ha azt jelenti, nincsenek piacralépési korlátok, akkor nincs szabályozás
(pl. VoIP)
Nincs ex-ante szabályozás(pl. 2G)
Feltörekvő
részben
Ex-ante szabályozás nagykereskedelmi árazásában megnyilvánuló befektetés-
védelemmel(pl. VDSL)
Az infrasturktúra szabályozhatóa kiskereskedelmi szolgáltatás nem
HarmonizációBefektetések védelme/ösztönzése
• feszültség az új infrastruktúrán nyújtott régi szolgáltatás megítélését illetően: (befektetések védelme vs. Leverage), – USA: nincs LLU– EU: ha nincs piacralépési korlát, és leverage
lehetetlen> szintén nincs szabályozás• Befektetések ösztönzése:
– Infrastruktúra alapú verseny előmozdítása érdekében ösztönözni kell az új piacralépők befektetéseit
– Befektetési lépcső: WLR, WBA, LLU
HarmonizációBefektetések védelme/ösztönzése
• Versenyjogi befektetés-védelem– Nincs egy ennyire kiforrott védelmi teszt;– Sőt, egy ellentétes tendencia figyelhető meg
• Az éppen befektetéseket védő/ösztönző szellemi tulajdonjogi kizárólagosság alatt beavatkozás
• A fizikai tulajdon esetében a befektetés védelem (átmenti mentesség) kialakítása
• Szellemi tulajdon:– EKSz 295-re tekintettel a versenyjog az egyetlen harmonizációs eszköz– számos esetben indokolatlanul adott védelem
HarmonizációBefektetések védelme/ösztönzése
• Az engedély megadásától való elzárkózás csak kivételes körülmények között visszaélés, Magill:– Új, potenciálisan keresett, kötelezett által nem
nyújtott,– Objektív indokok nélkül,– Másodlagos piacon a verseny teljes kizárása• későbbi ügyek alapján:• kumulatív szempontok (IMS)• két piac kell (lehet hipotetikus is) (Ladbroke)• a jogosult szándéka nem irányulhat másolásra (IMS)• további kérdések maradtak nyitva, amit a Microsoft ügy megválaszolt
HarmonizációBefektetések védelme/ösztönzése
• Microsoft:– Újszerűség nem az egyetlen kritérium– A verseny kizárásnak kockázata elegendő– Objektivítás: szellemi tulajdon nem az, az egyéni
befektetés védelmet meghaladja a teljes iparágé• Fizikai tulajdon esetén alkalmazott versenyjogi
befektetés védelem:• versenyjogi fejlesztés (Bronner, Telefonica, DG Comp)• versenyben kifejlesztett hálózat védelmet élvezhet a hozzáférés alól egy átmenti időre ez alatt szellemi tulajdonhoz való hozzáférés szempontjai• JPE nem tartalmaz újszerűséget>arányos
HarmonizációVersenyjog
• Zöld könyv>Alkalmazhatóság
• liberalizáció előmozdításában:⇒ Atlas/Phoenix (DT/FT) a szövetség akkor kezdhette
meg működését, mikor mindkét tagállamban legalább két alternatív szolgáltató elkezdett működni
⇒ Telia/Telenor ügyben egy évvel a rendelet megjelenése előtt LLU kötelezettség
• szabályozási hibák kiküszöbölésében
⇒ Deutsche Telekom: versenyjogi beavatkozás, amikor a szabályozás nem képes hatékony feltételeket teremteni a downstream piacon
• Szabályozás kiegészítés: IC link, hangposta
HarmonizációVersenyjog
• NRF: kiegészítő módon– versenyjog ugyanazon piac eltérő
problémájára párhuzamosan alkalmazhatólehet (Guidelines 31.)
– versenyjogi piacok, erőfölény a szabályozás által nem determinált (Framework art. 15., Guidelines 30.)
HarmonizációVersenyjog
• Alkalmazhatóságán túl – liberalizáció alapja
EKSz 86 (3); BT ügy (USA: AT&T v. MCI)– harmonizáció arányos tartalma
• Inter-modális><intra-modális• Versenyjog arányos beavatkozást jelent• JPE, belső piac konszolidációja
– Különbségek:• Kiindulópont• előretekintés• Ex-ante><ex-post• Rendszeres felülvizsgálat• Fokozatosság (kisker>nagyker>kisker) • Private enforcement
Review• NGN
– A liberalizáció óta a legjelentősebb változást hozhatja– Alkalmazások és hálózat elválik: maghálózat,
hozzáférési hálózat (NGA) optika lehet, szélessávú, IP alapú
– NGA az érdekes szabályozási szempontból: • LLU v. befektetés védelem• 11-es elnevezés, alépítmény hozzáférés
kötelezettség, IP alapú összekapcsolás (pl. BiX)• Network neutrality:
– IP cím alapján blokkolás– Nagy sávszélesség nagy beruházás– Multilevel highway– Diszkrimináció mentesség van, minimum követelmények lesznek
Versenyjog és elektronikus hírközlés-szabályozás viszonya
• Kizárólagos (nincs JPE)– IC link finanszírozás-megosztás (Vj-66/2004), CS
kizárás gazdasági ösztönzőkkel (Vj-69/2005), mixed bundling (Vj-210/2005), must-offer (Vj-61/2006)
• Kiegészítés (főszabály, mégis ritka) – Ugyanazon piac eltérő problémái vagy ex-ante
elsőbbség– USA: Trinko ügy (magánjogi jogérvényesítés korlátja
az ex-ante kötelezettség)– EU: ENS ügy, Telecom Italia, Chellomedia/Sport1
(kötelezettésgszabásnak korlátja) DE párhuzamos közérdekű jogérvényesítésének nem korlátja
Versenyjog és elektronikus hírközlés-szabályozás viszonya
• Párhuzamos viszony – JPE köt. megsértése és erőfölénnyel
visszaélés– Bizottság: ugyanazon piac ugyanazon
problémáival foglalkozó párhuzamos eljárások kiküszöbölendőek: költséges, ne bis in idem kérdése
– Hogyan kell kiküszöbölni előtt azt kell megválaszolni, hogy mit is kell jogilag kiküszöbölni
Versenyjog és elektronikus hírközlés-szabályozás viszonya
• Párhuzamos eljárás a magyar jogban– Hatásköri összeütközés: eltérő hatáskörű szervek
között, ugyanazon tény és jog tekintetében kell fennállnia
– GVH: Tpvt-t alkalmazza, NHH az Eht-t, az Bíróság: NHH nem állapíthatja meg egy magatartás Tpvt-be ütközését, Vj-121/2003: önmagában a közös cél nem zárja ki a párhuzamos vizsgálatot
– Nemzeti – közösségi versenyjog közti párhuzamok: Tocai Carbon: ne bis in idem nem zárja ki a párhuzamos eljárást, de igazságosság érdekében bírság figyelembe vétele az elrettentés mellett
– Vj-69/2005: átfedő időszakra nincs bírság, összességében teljesült a preventív cél
Versenyjog és elektronikus hírközlés-szabályozás viszonya
• Párhuzamosság kiküszöbölése– Főszabály párhuzamosság lehet, de bíráságot,
kötelezettséget figyelembe kell venni– Mindkettő a versenyjogi közérdekű mérlegelés
keretében lehetséges– GVH Alapelvek: hatás, érintett fogyasztók köre,
jelentős jogi kérdés, jelzésértékű beavatkozás (prevenció), más módon megoldódik (NHH)
– De a gyakorlatban az eljárás indítás párhuzamos, így az NRA eljárás következményei a közérdekűmérlegelés szempontjából nem megítélhetők > bizottsági kivárás sem eljárás indítás előtt, hanem az alatt került alkalmazásara
– GVH: vizsgáló is megszüntethet
Versenyjog és elektronikus hírközlés-szabályozás viszonya
• Ütközés– Elektronikus hírközlési szabály/aktus
versenyjogba ütköző magatartást ír elő > elvonhatja a versenyjogi felelősségre vonáshoz szükséges autonómiát
– EU szinten: kizárt (versenyjogi alapú NRF, nincs EKSz 83. (2) szerinti rendelet)
– EK versenyjog><nemzeti ex-ante• Bizottság:
– Kettős jogalap: 86; effet utile (3., 10., 81/82): általános különös viszony
– Pusztán a korlátozó hatás nem elég: megerősít, ösztönöz• NCA:
– Ha Van Eycke valamely feltétele teljesül: félretétel a közösségi jog hatékony érvényesülése érdekében
– Vállalkozás elmarasztalható? Ha a deklaráció után sérti meg az EK versenyjogot> igen (CIF ügy)
Versenyjog és elektronikus hírközlés-szabályozás viszonya
• Közösségi és nemzeti hírközlés szabályozás– A versenyjog alkalmazhatósága szempontjából
kérdés– Bizottság közjogi eszközök (effet utile)– NCA: félretétel
• Közösségi jog elsődlegességének elve alapján• Minden kötelező, közvetlenül hatályos közösségi
jog• Irányelv: csak az elérendő cél tekintetében
kötelez, de ha pontos, világos, feltétel nélküli>vertikális közvetlen hatályú lesz>az át nem ültetett is elsőbbséget élvez a vele ellentétessel szemben
Versenyjog és elektronikus hírközlés-szabályozás viszonya
• Nemzeti versenyjog és hírközlés szabályozás– Alkotmányosan: két jogszabály ütközése még
nem alkotmány ellenes, ha a verseny szabadságával ellentétes>szélsőséges esetben lesz az
– Tpvt.: nincs helye eljárásnak• Jogszabály: megszüntetés• Közig. aktus: Tpvt. 85.§ (ORTT döntés, GVOP)
Versenyjog és elektronikus hírközlés-szabályozás viszonya
• Tpvt. tárgyi hatálya (vállalkozások piaci magatartása, ha törvény eltérően nem rendelkezik>kifejezettnek kell lennie)– Vállalkozás: funkcionális– Piaci magatartás:
• Autonómia (állami intézkedés egyenes következménye pl. Vj-73/2003)
• Általánosan érvényesülő üzletpolitika: állami szabályozás, közérdekű működés (állami vagyon hatékony használata:ORTT) nem, viszont a közérdekű működést támogató igen (elektronikus adóbevallás)
Versenyjog és elektronikus hírközlés-szabályozás viszonya
• NCA és NRA viszonya
Közös érdekű ügyek[keretirányelv 3. cikkely (4)]
Egységes jogalkalmazás
[Keretirányelv 16. cikkely (1)][Eht. 20. § (1)]
Nem taxatív:- piac-meghatározás- piacelemzés- kötelezettség szabás- árprés
Eljárások verseny védelmét szolgáló
érvényesítése(Iránymutatások 31. pont)
[Eht. 20. § (1)]-szükségtelen párhuzamok elkerülése-negatív és pozitív hatásköri ütközések elkerülése
Versenyjog és elektronikus hírközlés-szabályozás viszonya
• Együttműködés biztosítéka: információcsere– GVH az NHH által a JPE eljárás során
beszerzett adatokat, illetve számviteli szétválasztás adatait csak az Eht-ban megállapított feladataihoz használhatja fel,
• Együttműködés példái:– Bizottság: Art. 7 Task Force– UK: Ofcom (fúzió nem) -OFT-CAT-CC– Hollandia: OPTA-Nma (multiszektor
szabályozó is)
Magyar szabályozási modell
• Ideiglenesen fenntartott monopólium 1993-2002-ig– Országos– helyi koncesszió
• 2002-től követő (megegyezik az EU-val)– Piacnyitás kudarcai (erőtlen LTO-k,
világgazdasági visszaesés, lényeges szabályozási eszközök: CS, NP, nem működtek)
• Piaci konszolidáció
Elektronikus média hírközlés-szabályozása
• a tartalom végfelhasználókhoz valóeljuttatása,
• CATV kisker. szabályozása• a konvergencia horizontális eredőjeként
a technológia semleges szabályozás, illetve
• a digitális televíziózás szűk keresztmetszeteinek kezelése szempontjából vonja szabályozás alá.
Elektronikus média hírközlés-szabályozása
• ex-18• tartalom hozzáférési igényét ismerte el• MGA alapján a nemzeti must-carry szabályok alkalmazási körét behatárolják• nem végződtetési típusú, kétoldali piac, a kisker. Helyettesítés függvénye• Dtv. Must-carry szabályozása
• nem függ a felhasználók jelentős számától (közszolgálati/helyi)• nincs rendszeres felülvizsgálat
Elektronikus média hírközlés-szabályozása
• Kisker. CATV szabályozás– Nagyon széttöredezett piac– GVH 2005-ig szorgalmazta– A konvergencia megoldani látszik– E-hírközlés szempontból: el kell választani a
továbbítást és csomagolást, szabályozni csak az átviteli részt lehet, ehhez elválasztás előírható JPE alapon > Dtv. Szerzői jogi jogosultak érdekében de NHH megismerheti