Upload
wilona
View
34
Download
1
Embed Size (px)
DESCRIPTION
A termelésmenedzsment folyamatai. 3. előadás. A. Gyártást megelőző folyamatok. A Megrendelés, ajánlatkérés Véleményező lap kitöltése és határidőzése - lényeges adatok kitöltése = műszaki paraméterek = mennyiségi adatok = minőségi adatok = elvárt határidők = költségek + dokumentumok - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
11
A termelésmenedzsment A termelésmenedzsment folyamataifolyamatai
3. előadás3. előadás
22
A. Gyártást megelőző folyamatokA. Gyártást megelőző folyamatok
1. A Megrendelés, ajánlatkérés– Véleményező lap kitöltése és határidőzése– - lényeges adatok kitöltése
• = műszaki paraméterek• = mennyiségi adatok• = minőségi adatok• = elvárt határidők• = költségek + dokumentumok
– - műszaki felülvizsgálat• = termék• = technológia• = fejlesztési igények
– - mennyiségi vizsgálat• = kapacitás és határidők
– - minőségi feltételek teljesíthetősége– - költség kalkuláció
• = fedezet számítás
33
Megrendelés, ajánlatkérés 2.Megrendelés, ajánlatkérés 2.
• Véleményező lap értékelése
• Ajánlat megadása / visszaigazolás
• Szerződés létrejötte– rendelés visszaigazolással– konkrét szerződéskötéssel
• Munkaszám nyitása
44
2. Termelés tervezés2. Termelés tervezés
– melyik erőforráson?– Mikor?– Mit?– milyen anyagból?– mennyi idő alatt?– várhatóan milyen költséggel állítunk elő?
55
3. Termelés előkészítés3. Termelés előkészítés
– vagy gyártás előkészítés GYEK
• Tágan: a feltételek biztosítása• A feladat végzéséhez szükséges
– anyag, alkatrész, részegység– megfelelő mennyiségben– megfelelő határidőre történő
biztosítása és a megfelelő erőforrásokhoz rendelése a szerződések – belső rendelések figyelembevételével
66
4. Gyártási bizonylatok4. Gyártási bizonylatok
• a) anyag utalvány
• b) bér utalvány
• c) gyártmány kísérő jegy• d) bevételezési bizonylat
77
a) Anyag utalványa) Anyag utalvány
– anyag kivitelezés jogosultságának bizonyítása– elszámolás alapja
• Típusai: – Egyedi egyedi gyártás, ismétlődő egyedi– Csoportos kis sorozat , sorozat
• Nincs mindig anyagutalvány – nagy sorozat, – folyamatos gyártás
• Az anyagutalványok tartalmi elemei– Munkaszám– Anyagszám– Anyagminőség– Méret– Mennyiség– Mennyiségi egység– Raktár költséghely szám– Stb.
88
b) Bér utalványb) Bér utalvány
– A feladathoz rendelt technológiai idő megadása– közvetlen bérelszámolás alapja
• Tipusai: – Egyedi egy termék bére vagy ideje– Csoportos akkordbér
• Nincs mindig bér utalvány – nagy sorozat, – folyamatos gyártás
• Az bérutalványok tartalmi elemei– Munkaszám– rajzszám– technológiai utasítás száma,– főidő, mellékidő,– szerszámok számai,– mérőeszközök számai,– költséghely szám– Stb.
99
c) Gyártmány kísérő jegyc) Gyártmány kísérő jegy
– Gyártmány megmunkálásának követésére és bizonylatolására szolgál.
d) Bevételezési bizonylat– Mennyiségi átvétel– Minőségi átvétel
• Leltár: pénzügyi következmények
1010
5. Teljesítés5. Teljesítés
Az elkészült terméket a raktárból szállító levél használatával viszi ki a megrendelő, ha teljesítés helye a telephelyünk volt.
A leigazolt szállítólevél alapján a leszállított tételekről számlát küldünk a megrendelőnek, aki korrekt üzleti kapcsolat esetén határnapra kiegyenlít.
1111
B. Anyag rendelés és bevitelezés B. Anyag rendelés és bevitelezés folyamatafolyamata
• Feltétel : Munkaszám nyitása• Több rendelés együtt (rendelésszám) relatív sorozatnagyság
1. Anyagnormák ellenőrzése, felülvizsgálata– Nettó anyagnorma– Bruttó anyagnorma
2. Raktárkészlet ellenőrzéserendelések feladása
3. Anyag beérkezés– mennyiségi átvétel– minőségi átvétel– reklamáció– nyilvántartásba vétel– műbizonylat, anyaglap (kötelező)
1212
4. A "Gördülő" tervezés4. A "Gördülő" tervezés
1. operatív megbeszélés
1. időszak
2. konkrét 3. előkészítés
2. operatív megbeszélés
2. időszak
3. konkrét 4. előkészítés
3. operatív megbeszélés
3. időszak
4. konkrét 5. előkészítés
4. időszak
A fenti ábra szemlélteti sematikusan a gördülő tervezés működési mechanizmusát.
1313
A működés leírása:A működés leírása:
• A gördülő vagy rullírozó tervezési módszer célja, hogy csak olyan feladatok kerüljenek végrehajtásra, amelyekhez minden erőforrás (anyag, gép, ember, stb.) rendelkezésre áll.
• A tervezés két időszakot különböztet meg:– közelebbi időszak– távolabbi időszak
1414
• A közelebbi időszakra vonatkozóan meghatározásra és ütemezésre kerülnek az elvégzendő feladatok. Ide csak olyan feladatok kerülhetnek betervezésre, amelyek erőforrásai rendelkezésre állnak.
• A távolabbi időszakra tervezhetők olyan feladatok, amelyek valamilyen kényszerből adódóan - szállítási határidő - végrehajtandók. A betervezett feladatok erőforrásigényét számba kell venni és tisztázni kell az erőforrások rendelkezésre állását.
• Intézkedési feladattervet - határidők, felelősök - kell kidolgozni a hiányzó erőforrások pótlására.
• A tervek az operatív megbeszélések alkalmával vagy azok eredményeként jönnek létre. Ezeken a megbeszéléseken az érintett területek vezetői vesznek részt.
1515
• Az operatív értekezleten– a felelősök beszámolnak a korábban meghatározott
intézkedési tervben foglaltak teljesüléséről, illetve a nem teljesülés objektív okairól, melyek alapján helyesbítő tevékenységeket határoznak meg.
– meghatározzák a közelebbi időszak végrehajtásra kerülő feladatait és annak ütemezését
– meghatározzák a távolabbi időszak terveit és az ebből adódó intézkedési feladattervet.
Az időszak többnyire egy hét szokott lenni. Célszerű lehet egy a távolabbi időszakon túlmutató harmadik időszak alkalmazása, illetve ennek rendszeres áttekintése is az operatív értekezleteken.
1616
Termelési feladatok Termelési feladatok előrejelzése előrejelzése
1717
1. Az előrejelzés eredményeinek alkalmazási 1. Az előrejelzés eredményeinek alkalmazási területei a termelésmenedzsmentben:területei a termelésmenedzsmentben:
• Kapacitás tervezés
• Készletgazdálkodás
• Beszerzési politika
• Az igény regionális változásai – üzem telepítés
• Az igény nagysága – gyártási mód
1818
2. Az előrejelzési módszerek osztályozása az 2. Az előrejelzési módszerek osztályozása az időhorizont alapján:időhorizont alapján:
• Hosszú távú előrejelzés – stratégiai tervezés- Beruházási döntések
• Középtávú előrejelzés – taktikai döntések – Termeléstervezés
• Rövid távú előrejelzések – operatív döntések – Termelésprogramozás
1919
3. Az előrejelzési módszerek osztályozása a 3. Az előrejelzési módszerek osztályozása a módszerek alapján:módszerek alapján:
1. Kvalitatív módszerek:– Szakértői becslés– Csoportmunka módszerek– Piackutatás– Történelmi analógiák– Delphy módszer
2. Kvantitatív módszerek:– Projektív módszerek: az igény múltbeli alakulását vizsgálja
és a tapasztalt tendenciát kivetíti a jövőbe. (Mozgó átlagok, exponenciális simítások, stb.)
– Kauzális módszerek: az igény okát vizsgálja és abból következtet a jövőbeli igényre (regresszió számítás).
2020
4. Az igény komponensei:4. Az igény komponensei:
– átlagos igény– trend– szezonalítás– ciklikusság– autokorreláció– véletlen változások
• Az igény pillanatnyi értéke = az igény jellege + véletlen változások
2121
Trendkomponens
Szezonalitás
nincs additív multiplikativ
nincs konstans Konstans +állandó amplitúdójú változások
konstans +növekvő amplitúdójú változások
additiv lineáris lineáris +állandó amplitúdójú változások
lineáris +növekvő amplitúdójú változások
multiplikativ hatvány függvény
hatvány függvény +állandó
amplitúdójú változások
hatvány függvény +növekvő
amplitúdójú változások
2222
2323
• Ha a növekedés és érettség szakaszában levő termékek múltbeli fogyását vizsgáljuk, akkor jellegzetes formákat vehetünk észre az igény alakulásában, ezek az igényminták.
A múltbeli adatok hat alapvető komponensre bonthatók:1. Konstans elem. Minden piaci igénynek van egy
alapszintje, ami különösebb piaci stimuláció nélkül is állandóan jelen van.
2. Trendelem. A népesedés, a fogyasztás vagy a beruházások változása vagy a technikai fejlődés miatt bekövetkező egyirányú igényváltozás.
2424
3. Ciklus. A gazdaság és a politika ciklikusságához köthetően hol növekvő, hol csökkenő irányú igényváltozás.
4. Szezonalítás. Az igény éves ciklusú változását írja le, ami elsősorban a naptári ünnepekhez, az adózás rendjéhez, a szabadságolásokhoz és az időjáráshoz köthető.
5. Tranziens elem. Az igény mértékére lényegi hatással bíró egyszeri esemény. Általában mind a mértéke, mind bekövetkezésének időpontja véletlenszerű.
6. Véletlen elem. Az igény zaja, azaz a tranziens elemet leszámítva minden olyan változása, amelyet nem tudunk, vagy kisebb jelentősége miatt nem akarunk determinisztikus módon leírni.
2525
A szezonalítás értelmezéseA szezonalítás értelmezése
Szezon: egyedi jellemzőkkel rendelkező időszak.• A szezonokból áll össze a periódus.Periódusnak nevezzük a valamennyi szezont csak egyszer
tartalmazó időtartamot. Például, egy év a periódus ha a szezonok száma a négy évszak.
• A perióduson belüli szezonok száma: N.Szezonalítási faktor az átlagosnak tekinthető (konstans jellegű,
vagy trenddel is rendelkező) igény körüli ingadozást fejezi ki.• Definíció: a szezonalítási faktor, ct az igény aktuális
értékének és az átlagos igénynek a normalizált hányadosa:ct = Dt / Dátlag
∑ci = N i = t –N ; t
2626
Az idő szerepe Az idő szerepe a termelésbena termelésben
2727
Átfutási idő elemekÁtfutási idő elemek
Szerződés kötés Gyártás
kezdete Gyártás vége
vállalkozás Műszaki előkészítés
Gyártás
Értékesítés
Gyártási átfutási idő
Termelési átfutási idő
Teljes átfutási idő
2828
Átfutási idő elemek kapcsolataÁtfutási idő elemek kapcsolata
Vállalkozás Műszaki előkészítés
Gyártás
Értékesítés
Vállalkozás
Műszaki előkészítés
Gyártás
Értékesítés
2929
Ráfordítás növekedési görbeRáfordítás növekedési görbe
Bevétel
Jó Jósz Jószág
Kiadás
Ráfordított
költségek
K
100 %
Készültségi fok
3030
Az átfutási idő ás a ráfordítás Az átfutási idő ás a ráfordítás növekedési görbe kapcsolatanövekedési görbe kapcsolata
• Adott termelési volumen előállításának forgóeszköz-szükségletét azonban nemcsak az átfutási idő hossza szabja meg, hanem a költségnövekedés rendje is.
• Valamely gyártmány önköltsége olyan ütemben emelkedik, ahogyan a gyártási folyamatban előrehaladva értéke a fokozatos ráfordítások eredményeképpen növekszik. Az önköltségnek az átfutás tartalma alatti halmozódását a ráfordítás-növekedési görbe jellemzi.
• A hosszú átfutású gyártmányok (s ugyanígy a beruházások) technológiájának előírásakor és programkészítésekor törekvésünk kell, hogy legyen a gyártás oly időrendi lefolyásának tervezése, amely a forgóeszköz lekötöttség szempontjából is legelőnyösebb.
3131
Tőke lekötésTőke lekötés
Befejezetlen Termelési készlet
Félkész }
Input készlet
Késztermék készlet
Követelés készlet
n = forgási napok száma1/n = forgások száma
Hozzáadott érték ebből az eredmény
3232
Mire használható a ráfordítás Mire használható a ráfordítás növekedési görbe?növekedési görbe?
II.
I.
Kts
Átfutási idő
Ráfordított
költségek
Készültségi fok
A
O
K
I
FOIFK
OIFA
ε
3333
Átfutási idő szerkezeteÁtfutási idő szerkezete
Átfutási idõ
Technológiaiidõ (1.)
Természetes folyamatokideje (2.)
Elõkészületi ésbefejezési idõ (1.2.)
Darabidõ(1.1.)
Megszakítások (3.)Munkarendbõl adódómegszakítások (3.2.)
Tartalékidõ (3.1.1.)
Munkarenden belülimegszakítások (3.1.)
Szervezési hiányosságok(3.1.2.)
Mûveletköziidõ (3.1.3.)
Minõségellenõrzés(3.1.3.1.)
Szállítás(3.1.3.2.)
Számbavétel(3.1.3.3.)
3434
Technológiai gráfTechnológiai gráf
végszerelés
t1
részszerelés
t1 t2
t1 t2 t3 t4
t1 t2 t3
t1 t2 t3 t4
A alkatrész
C alkatrész
B alkatrész
végszerelés
t1
részszerelés
t1 t2
t1 t2 t3 t4
t1 t2 t3
t1 t2 t3 t4
A alkatrész
C alkatrész
B alkatrész
Gyártunk egy terméket, mely áll:
- három (A,B,C) alkatrészből
- szerelt egységből (A+B)
- végszerelésből
3535
Gyártási tétel és gyártási módGyártási tétel és gyártási mód
z
Z
Megszakításos
z
Z =
Soros
z
Z >
Átlapolásos
3636
Soros műveletkapcsolásSoros műveletkapcsolás
• A műveleteknek ez a kapcsolási módja elsősorban kissorozatgyártásnál szokásos.
• Jellemzője, hogy a sorozatot csak akkor továbbítják a következő művelethez, amikor a sorozat minden egyes darabja elkészült.
3737
Soros műveletkapcsolásSoros műveletkapcsolás s =sorozatnagyság = 4 t1=2 t2=1 t3=3 t4=1 t5=2∑ti = összegzett gyártási műveleti idő = 2+1+3+1+2 = 9
Ztech=s* ∑ti = 4*9=36
3838
Párhuzamos műveletkapcsolásPárhuzamos műveletkapcsolás
• A műveletek párhuzamos kapcsolása esetében a sorozat munkadarabjait azonnal továbbítják a következő munkahelyre, amint elkészültek.
• Ez tömeggyártás esetében szokásos. Ez esetben legrövidebb az átfutási idő.
• (Az alábbi ábra a párhuzamos kapcsolású műveleteket szemlélteti eltérő műveleti időkkel.)
3939
Párhuzamos műveletkapcsolásPárhuzamos műveletkapcsolás s =sorozatnagyság = 4 t1=2 t2=1 t3=3 t4=1 t5=2∑ti = összegzett gyártási műveleti idő = 2+1+3+1+2 = 9
Ztech=∑ti +(s-1)*tmax= 9+3*3=18
4040
Átlapolt műveletkapcsolásÁtlapolt műveletkapcsolás
• Az átlapolásos műveletkapcsolás azt jelenti, hogy az első munkahely után azonnal továbbítják a munkadarabokat, de az utolsó (illetve esetenként egyes közbenső) munkahelyen úgy indítják a sorozatot, hogy az indítást követően ne legyen várakozási idő.
4141
Átlapolt műveletkapcsolásÁtlapolt műveletkapcsolás s =sorozatnagyság = 4 t1=2 t2=1 t3=3 t4=1 t5=2∑ti = összegzett gyártási műveleti idő = 2+1+3+1+2 = 9
Ztech=∑ti +(s-1)*(∑th-∑tr)= 9+3*(7-2)=24
0
2
1
3
1
2
0
4242
KapacitásKapacitás
• A vállalat teljesítőképessége
• Kapacitást mindig csak a piac szempontjából szabad megítélni
Kapacitás =Időalap
Időnorma
4343
A kapacitás az igénybevett A kapacitás az igénybevett időalap szempontjábólidőalap szempontjábólTk = bk = nsz * msz * io * gsz* (1-v)
Megnevezés Max. teljesítőképesség kapacitása:
átbocsátó képesség
Reális teljesítőképesség: kapacitás
nsz Munkanapok száma 365 257
msZ Műszakszám 3 (4) tény (1,2)
io Munkaórák száma 8 tény (7,2)
gsz Homogén gépcsoport gépeinek száma
minden gép Tény (amely gépek az adott termelési feladatban részt
vesznek)
Műszak kihasználási tényezők
1 tény
v Kieső idő 0 tény
4444
VertikalitásVertikalitás
• Technológiai ágak szerinti mélységi kiépítése– öntöde– kovács– forgácsoló– felületnemesítő– stb.
• abszolút vertikalitás– minden a gyártáshoz szükséges technológia fázis,
kapacitástól függetlenül
• relatív vertikalitás– csak azokat a vertikumokat építik ki, amelyet gazdaságosan
tudnak üzemeltetni