a Természetismeret 5. tanításáhozofi.hu/sites/default/files/051032_termeszetismeret_5_kk.pdf · 2015-08-05 · A természetismeret a testi-lelki egészség témaköreinek kibontása

Horváth Miklós (érdemes tankönyvíró) – Molnár László – Szentirmainé Brecsok Mária

Kézikönyv a Természetismeret 5.

tanításához

HORVÁTH MIKLÓSa Tankönyvesek Országos Szövetségétől2011-ben elnyerte az „Érdemes tankönyvíró”kitüntető címet

SzerkesztetteFÜZESINÉ SZÉLL SZILVIA

IllusztráltaBORS JÓZSEF, MOLNÁR LÁSZLÓ

Kapcsolódó kerettantervEMMI kerettanterv 51/2012.(XII.21.)EMMI rendelet 2. sz. melléklet

AP–051032ISBN 978-963-328-194-9

© Horváth Miklós, Molnár László, Szentirmainé Brecsok Mária, 20132. kiadás, 2014

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű,sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft.9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18.Telefon: 95/525-000, fax: 95/525-014E-mail: [email protected]: www.apaczai.huFelelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató

Nyomdai előkészítésKajtArt Kft.

Terjedelem: 19,57 A/5 ívTömeg: 360 g

Kézikönyv a Természetismeret 5. tanításához

3

KEDVES KOLLÉGÁK!

Kézikönyvünk az Apáczai Kiadó új, a Nemzeti alaptantervnek és az EMMI kerettantervnek (51/2012) megfelelően átdolgozott Természetismeret 5. tankönyvéhez készült. E kézikönyvvel a természetismeret tantárgyhoz szeretnénk módszertani ajánlásokat, javaslatokat, ötleteket adni Önöknek. Mivel iskolán-ként változik, hogy milyen szakos kolléga tanítja ezt a tárgyat, az egyes leckék feldolgozásához úgy kívánunk segítséget nyújtani, hogy a szakos és nem szakos kollégáknak is tartalmazzon hasznos infor-mációkat és ötleteket az óra megtartásához.

Természetesen az itt felsorolt javaslatok nem óravázlatok, csak egy-egy lehetőséget mutatnak be azzal a szándékkal, hogy minél több elképzelésünket tudják sikeresen hasznosítani és továbbfejleszteni.

Kérjük, tapasztalataikat, észrevételeiket küldjék el az Apáczai Kiadó címére!

További eredményes munkát kívánunk!

A Szerzők


4

A TERMÉSZETISMERET TANTÁRGY TANÍTÁSÁNAK CÉLJAI ÉS ALAPELVEI A KERETTANTERV SZERINT

Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító élet-módra csábító megoldások ráirányítják a figyelmet a természettudományos műveltség fontosságára, amelynek megalapozása a természetismeret tantárgy egyik legfontosabb feladata.

A tantárgy legfőbb célja a tanulók természet iránti érdeklődésének fenntartása. Olyan gyerekek nevelé-se, akik nyitottak a világra, felismerik a problémákat, keresik a jelenségek okait, következtetéseket tudnak levonni a tapasztalt tényekből, képesek kérdéseket megfogalmazni, és életkoruknak megfelelő válaszokat találnak a felvetődött kérdésekre. Ez a gondolkodásmód segít eligazodni a természeti és társadalmi kör-nyezetben, kitágítja a világ megismerésének lehetőségét, és a mindennapokban jól hasznosítható tudás megszerzését szolgálja. A korábban megszerzett ismeretekre és készségekre épülve fejleszti a természeti je-lenségek megfigyelésének a képességét, felkelti a megfigyelt jelenségek magyarázata iránti igényt, előkészíti a természettudományos megismerés módszereinek alkalmazását, és megalapozza a 7. évfolyamtól induló természettudományos tárgyak: a biológia-egészségtan, a fizika és a kémia, valamint a földrajz tanulását.

A természetismeret tantárgy a 10–11 éves tanulók holisztikus világképéhez illeszkedve – a lehetősé-gekhez mérten – egységben mutatja meg az élő és élettelen világ jelenségeit, folyamatait, kölcsönhatása-it. A megismerés során az elsődlegesen tapasztalati úton szerzett elemi ismeretekre építve fokozatosan fejlődik a diákok természettudományos fogalmi rendszere, alakulnak absztrakciós szintű ismereteik. A természetben, illetve a tanulók közvetlen környezetében megfigyelhető, tapasztalható jelenségek, fo-lyamatok elemzése, kísérleti modellezése, az oksági összefüggések feltárása során formálódik a diákok természettudományos szemlélete.

A természetismeret tantárgy fontos szerepet tölt be a megismerési módszerek elsajátításában, a ter-mészettudományos gondolkodásmód megalapozásában, a természethez való pozitív attitűd alakításá-ban. Az iskolai tanulás folyamatába szervesen beépülnek a tanulóknak az élet különféle területein a legkülönbözőbb forrásokból és tapasztalatokból szerzett ismeretei, csakúgy, mint előzetes élményei, közvetlen tapasztalásai. Ez nemcsak a tanulás hatékonyságát, hanem a tanulási motivációt is erősíti. Az ismeretszerzés nem öncélú, hanem a gondolkodás és az önálló tanulás fejlesztését szolgálja. A használ-ható tudás megszerzése lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a tanuló új szituációban a tantárgyi kereteken kívül is sikeresen alkalmazza tudását. Az egyéni tapasztalatszerzésre épülő tanulás, a tevékenységköz-pontú módszerek, az IKT-eszközök alkalmazása, a vita és az érvelés olyan élményekhez juttatják a di-ákokat a tantárgy tanulása közben, amelyek elősegítik a természethez való pozitív viszonyulásuk fenn-maradását, és hozzájárulnak a természettudományok iránti érdeklődés felkeltéséhez.

A természettudományok egységes szemléletének kialakítását az ötödik évfolyamtól az érettségiig íve-lő közös fejlesztési területek, rendezőelvek integrációja biztosítja. Az állandóság és változás látszólagos antagonizmusa, a rendszerek törvényszerűségeinek vizsgálata, a struktúra és funkció összefüggései, az anyag, az energia, az információ különböző formái más-más tartalomhoz kötődve jelennek meg, fej-lesztve azokat a készségeket és képességeket is, melyek a tudományos megismerés, a technikai eszközök alkalmazásának feltételeit biztosítják.

A fejlesztési területek közül kiemelkedik és különösen nagy hangsúlyt kap a természetismeret tan-tárgy keretein belül az ember szervezetének és működésének megismerése, a környezet és fenntartha-tóság problémakörének elemzése.

A természetismeret a testi-lelki egészség témaköreinek kibontása során feltárja a környezet és az egészség kapcsolatát, hozzájárul az egészséges életvitel szokásrendszerének formálásához, segíti az együttélés szabályainak elfogadását és betartását. A Föld globális problémáinak vizsgálatán keresztül felhívja a figyelmet az ember személyes felelősségére, egyéni és közösségi szinten aktivizál a helyi kör-nyezeti problémák megoldása érdekében. A hazai tájak és életközösségek megismerése pedig hozzájá-rul a nemzeti büszkeség, a hazaszeretet fejlődéséhez.


5

A természetismeret a többi tantárggyal közösen megalapozza azokat a megismerési képességeket, személyiségjegyeket, melyek birtokában a diákok elsajátítják a tanulás elemi módszereit, technikáit, átélhetik az ismeretszerzés örömét, a világ megismerésének szépségét. A tananyag feldolgozása több ponton kapcsolódik más tárgyak ismeretanyagához, fejlesztési követelményeihez. A tanulás folyamatá-ban épít a tanulók meglévő tudására, lehetőséget ad az önálló információszerzésre is.

A témakörök feldolgozása során a tanulási, a gondolkodási és a kommunikációs képességek fejlesz-tése párhuzamosan folyik, egymást erősítik. Ez teszi lehetővé, hogy a tanulók életkoruknak megfelelően használják a szaktudomány nyelvezetét a jelenségek, folyamatok értelmezése és a természet bemutatása során.

Mindezek eredményeként a tanuló megőrizi kíváncsiságát, motivált marad az ismeretszerzésben. Egyénileg vagy társaival közösen aktívan vesz részt a tanítás-tanulás folyamatában. Ismeri és érti a ta-nulás során elérhető lehetőségeket, és képes a mindennapi életében, munkájában a felmerülő akadályok leküzdésére, a megszerzett ismeretek, képességek hasznosítására. Ez olyan szellemiséget, munkatermi hangulatot igényel, ahol a nevelő társ az ismeretszerzés folyamatában. Irányítja, segíti a tanulót a meg-ismerés útján, lehetőséget teremt az egyéni differenciált munkára, visszajelzéseivel, értékelésével jobb teljesítményre ösztönzi őket.

5–6. évfolyamA tantárgy az Ember és természet, valamint a Földünk-környezetünk műveltségterület tartalmait és fejlesztési feladatait öleli fel. A körülöttünk lévő világ komplex megismerését szolgálja, melyben a kü-lönböző tudományterületek – a fizika, biológia-egészségtan, kémia, földrajz – ismeretei összekapcso-lódnak, egymást kiegészítik, magyarázatul szolgálnak a mesterséges és természetes környezetünkben lejátszódó jelenségek megértéséhez.

A megismerés a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodik. A közelitől a távoli, az egyeditől az általá-nos felé halad. Élmények, egyéni tapasztalatok megszerzésére törekszik. Kiemelt szerepük van a megfi-gyeléseknek, kísérleteknek, vizsgálódásoknak, melyek tapasztalatait – tanári irányítás mellett – növekvő önállósággal képesek elvégezni, rögzíteni, értelmezni, miközben egyre nagyobb jártasságot szereznek a balesetmentes eszközhasználatban, a csoportban végzett munka során a feladatok megosztásában és az együttműködésben. Alapvető elvárás évente legalább két kísérlet, vizsgálódás önálló elvégzése, illetve négy, tanórán bemutatott vizsgálatról feljegyzés készítése.

Vizsgálódások közben feltárulnak az élő és élettelen anyagok tulajdonságai, szerkezetük és működé-sük összefüggései, az anyagok kölcsönhatásai és változásai. Megismerik a közvetlen környezet állatait, növényeit, jellemző tulajdonságait, jelentőségét, emberhez fűződő kapcsolatát.

Hazánk tájainak és életközösségeinek vizsgálata során megtanulnak tájékozódni térben és időben, térképen és valóságban. Megértik az élő és élettelen környezet kölcsönhatásait, a szervezet és az életmód összefüggéseit. Eléjük tárul a természet formagazdagsága és szépsége, amely erősíti a fiatalok kötődését szűkebb és tágabb környezetükhöz, szülőföldjükhöz.

A természetismeret tanulása során fejlődik a tanuló szemléleti térképolvasási képessége. A kerettan-terv megjeleníti a legfontosabb topográfiai fogalmakat is. Elvárható tudás, hogy a tanuló felismeri és megmutatja ezeket a különböző ábrázolásmódú térképeken.

A természetismeret tantárgy embert és környezetét, a természeti és társadalmi folyamatokat egység-ben jeleníti meg. Kutatja az okokat és a következményeket. Együttgondolkodásra sarkallja a tanulókat, megláttatja az emberi tevékenység pozitív és negatív hatásait. Rávilágít a fogyasztói társadalom hibáira, anyag- és energiatakarékos szokások kialakítására ösztönöz. Az ember személyes felelősségét hangsú-lyozza az egészség és a környezet védelmében.

A fiatalok számára a legérdekesebb témakör saját szervezetük felépítésének és működésének meg-ismerése, mely során feltárulnak a kamaszkori változások okai és a vele kapcsolatos tennivalók, tuda-tosulnak a veszélyeztető környezeti hatások. A hangsúly a betegségek megelőzésére helyeződik. A lelki


6

egészség megőrzése érdekében ráirányítja a figyelmet a reális önismeret, a család és a társas kapcsolatok jelentőségére.

Új elemként jelenik meg a követelményekben, hogy a tanuló a kétéves ciklus alatt legalább egy alkalommal önállóan dolgozzon fel egy természettudományos témát. A feladat lehetőséget nyújt a tehetségek kibontakoztatására, az elvégzett munka tükrözi a tanuló készségeinek, képességeinek fej-lődését is.

KULCSKOMPETENCIÁK ÉS ÉRVÉNYESÍTÉSÜK A TERMÉSZETISMERET TANÍTÁSÁBAN-TANULÁSÁBAN

Az Európai Unió országaiban meghatározták azokat a kulcskompetenciákat, amelyek az iskolai képes-ségfejlesztő munka alapjait jelentik. Olyan képességeket, amelyek birtokában az unió polgárai gyorsan és hatékonyan tudnak alkalmazkodni a világhoz.

Az iskolai műveltség tartalmának meghatározásakor a kulcskompetenciákból kell kiindulni. A kulcs-kompetenciákra minden egyénnek szüksége van.

Ezek a feltételei a személyes boldogulásnak, a társadalmi beilleszkedésnek és a sikeres munkavég-zésnek. Valamennyi egyformán fontos, azonos módon járul hozzá a sikeres élethez és a tudásalapú társadalomhoz.

Anyanyelvi kommunikációA természetismeret tanításában az alábbi konkrét lehetőségek adódnak a fejlesztésére:– a tanórákon a tények, fogalmak, gondolatok, érzések, vélemények felfogása, értelmezése, kifejezése,

vagyis a szövegalkotás és a szövegértés az anyanyelv használatával történik;– az anyanyelv használatához kapcsolódó nyelvhelyességi szabályok gyakorlati alkalmazása (és be-

tartása) a természetismeret-órákon is alapvető képességfejlesztési feladat;– a tananyag feldolgozása során bővül az általános és speciális (a természettudományos megismerés

során kialakuló) szókincsük, fejlődik szóbeli és írásbeli kommunikációs képességük;– a természetismeret művelődési anyaga lehetőséget biztosít, hogy ismeretterjesztő irodalomból, di-

gitális információhordozókból gyakoroltassuk a tananyaghoz kapcsolódó leírások, képek, ábrák szempontok szerinti összegyűjtését, azok feldolgozását és értékelését.

Matematikai kompetenciaAz élőlények szervezettani felépítésének és azok szabályszerűségeinek felismertetése fejleszti a mate-

matikai tudásuk alkalmazási képességeit. Számos lehetőség adódik, például a térképeken való mérések, becslések elvégzésére, a növekedési, fejlődési és az életfolyamatok szabályozását bemutató grafikonok adatainak elemzésére. A matematikai kompetenciák szükségesek továbbá a táplálkozási, tápanyag-ösz-szetételi táblázatok értékelésére, matematikai számítások végzésére (például pulzus, légzésszám, vérnyo-más, az úszó, lebegő, aljzatra süllyedő vízi élőlények felszíne, tömege, térfogata, sűrűsége stb.). A ta-nulók a kapott adatokat, a vizsgálatok, számítások eredményeit szintén a matematikai kompetenciák segítségével értékelik és indokolják.

A természettudományokhoz és azok alkalmazásához kapcsolódó kompetenciákA természettudományok iránti megismerő tevékenységben a 10–12 éves korosztály számára meghatá-

rozó erejű a motiváció. A természetismeret-órák feladata olyan attitűdök kialakítása, amelyek biztosítják a folyamatos érdeklődést és az aktivitás magas szintjét a természetben zajló folyamatok megismerésére.

A természettudományos szemléletet és gondolkodásmódot a természeti, illetve a gazdasági-társa-dalmi folyamatok kölcsönhatásainak bemutatásával és értelmezésével alapozhatjuk meg.


7

A kompetencia fejlesztése során olyan ismeretek, képességek, készségek kialakítása is szükséges, amelyek birtokában a tanulók elemi magyarázatokat és előrejelzéseket képesek adni a természeti folyamatokról.

A tárgy tanulása során a diákok ismerjék meg az alapvető természettudományos fogalmakat, az em-beri beavatkozások különböző formáit, azok hatásait a bioszférára. Mindezek birtokában értsék meg a beavatkozások kockázatait, és tudjanak véleményt mondani a különböző döntéshozatalokról és azok erkölcsi kérdéseiről.

A természetismeret tanulása során ismerjék meg az emberi tevékenység negatív hatásait a természeti környezetre, és szerezzenek elemi ismereteket a fenntartható fejlődés lényegéről, az emberi felelős-ségtudatról.

Természettudományos műveltségüknek alkalmasnak kell lennie arra, hogy segítse az eligazodást a hétköznapi élet problémáiban. A kompetenciáknak biztosítaniuk kell, hogy a tanulók segítségükkel felismerjék a tudományellenes megnyilvánulásokat és az áltudományos nézeteket.

Digitális kompetenciaA természetismeret tanítása-tanulása számos lehetőséget nyújt a digitális kompetencia fejlesztésére.

El kell érni, hogy a tanulók képesek legyenek a digitális eszközöket (számítógép, tévé, fényképezőgép, kamera, digitális tábla) tanári segítséggel használni és a művelődési anyaghoz kapcsolódó informá-ciókat összegyűjteni, illetve ismeretforrásként tanári segítséggel, majd egyre nagyobb önállósággal fel-használni.

A hatékony, önálló tanulásA természetismeret tanítása-tanulása – a többi tantárgyhoz hasonlóan – fejleszti a hatékony és az

önálló tanuláshoz szükséges alapképességeket (írás, olvasás, szövegértés, lényegkiemelés, informatikai eszközök használata), amelyekre az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása épül.

A tanórákon fejleszteni kell az önálló tanuláshoz (tanulási stratégiák kidolgozása, motiváció, figye-lem, kitartás, nehézségek leküzdése, a saját munkájuk értékelése) és a közös (páros vagy csoport) mun-kához szükséges képességeket (együttműködés, feladatmegosztás, felelősségtudat stb.).

A hatékony tanulás képességeinek – így a természetismeret tanulási képességeinek is – biztosítaniuk kell, hogy a tanulók ismereteiket alkalmazzák, segítve ezzel a mindennapi élet problémáinak, aka-dályainak leküzdését.

A TERMÉSZETISMERET TANTÁRGYBAN MEGJELENŐ FIZIKAI TARTALMAK TANÍTÁSÁNAK FONTOSABB MÓDSZERTANI ELVEI

1. A kerettanterv egységes tárgy létrehozását tűzte ki célul a biológiai, földrajzi és fizikai ismeretek komplex tanításával. Ez azonban csak részben valósul meg, hiszen a legtöbb esetben nem komplex tan-anyagokat, hanem gyakorlatilag fizikát, biológiát és földrajzot tanítunk az egymás utáni fejezetekben (néhány kémiai ismerettel is kiegészítve). Ezért változatlanul fontosnak tartjuk a tantárgyak közötti koordinációt. A fizikai tartalmakat feldolgozó órákon legtöbbször a Környezetismeret 1–4., a Technika és életvitel 1–4., valamint a Matematika 1–4. évfolyamos órákon megszerzett ismeretekre támaszkod-hatunk. Nem elhanyagolható és gyakran előkerül a tantárgyon belüli koordináció is.

2. A fizikai részek tanítása során is fontos, hogy állandóan szemléltessünk, vagyis tapasztalati alapokon tanítsunk. A tárgyak valóságos bemutatása mellett gyakran kísérletezünk. A kísérletezés sokkal több, mint pusztán manuális tevékenység. Sokkal inkább egyfajta – a természettudományok tanítása során jellemző – megismerő módszer. A kísérletekkel biztosítjuk a tanulók érdeklődését a


8

téma iránt, fejlesztjük a megfigyelőképességüket, és támpontot adunk számukra a fogalom kialakításá-hoz. A fejezet tárgyalásakor gondolatkísérleteket és ténylegesen elvégzett kísérleteket is „használunk”. A gyerekek számára természetesen sokkal izgalmasabbak a ténylegesen elvégzett kísérletek. Ezért a fizikai ismereteket feldolgozó anyagrészek – tanári és tanulói – kísérletekre épülnek. (A tanulói kísérletek nagy része otthon is elvégezhető.) Hasonlóan fontos a kísérletileg nem előállítható jelensé-gek megfigyelése is.

A sikeres kísérletekhez elengedhetetlenül szükséges– a gondos előkészítés,– a kísérletek kipróbálása,– a balesetvédelmi szabályok betartása.A leggondosabb előkészítésnél is előfordul azonban, hogy a kísérlet nem sikerül. Fontos, hogy a si-

kertelenség okát meg kell tudni magyarázni, a kísérletet pedig meg kell ismételni!A közvetett szemléltetés „eszközei” közül talán legfontosabb a rajz. Megfigyeléseinket, kísérleteinket

egyszerű, vázlatos, színes rajzokkal rögzítsük.

3. Az anyagok fizikai tulajdonságainak, a különböző fizikai összefüggéseknek a megismerése nem a végső cél. A végső cél a megtanult ismeretek alkalmazása, felhasználása. Fontos, hogy érzékel-tessük a tanulókkal: nem szakadtunk el a valóságtól, a fizikai ismeretek nem elkülönülten „lebegnek” a világban. Mindennapjainkat, egész életünket, élő és élettelen környezetünket áthatják a fizikai törvények.

A TERMÉSZETISMERET TANTÁRGYBAN MEGJELENŐ FÖLDRAJZI TARTALMAK TANÍTÁSÁNAK FONTOSABB MÓDSZERTANI ELVEI

A motiváció

A földrajz mint önálló tantárgy a hetedik évfolyamon jelenik meg először. Ezért a természetismeret tantárgynak óriási szerepe van abban, hogy a tanulók közelebb kerüljenek ehhez a tudományhoz.

A gyerekek többsége – életkorának megfelelően – érdeklődik más földrészek, népek, a környezet földrajzi jelenségei, folyamatai iránt. A kiváló tudományos ismeretterjesztés, az internet, a kirándulá-sok, utazások közben tapasztaltak és az alsóbb évfolyamokon tanultak is felkelthetik a gyerekek érdek-lődését. Ezt az érdeklődést fokoznunk kell, nem pedig lerombolni az órákon folyó száraz ismeretszerző munkával.

Maradandó élményt nyújt, és nagy hatást gyakorol a tanulókra az első néhány óra. Az alsóbb évfolya-mokon megszokták a munkáltató jellegű, gyakorlatokkal vegyített órákat. Élve a kerettanterv nyújtotta lehetőségekkel, igyekezzünk minél több gyakorlati feladatot beiktatni! Segítséget nyújtanak ebben a munkafüzet feladatai, amelyek a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően érdekes, a hagyomá-nyostól eltérő munkáltató feladatokkal tarkítottak.

A tananyag következetesen alapos és közös feldolgozása kedvezően befolyásolja a gyerekek hozzáál-lását a tantárgyhoz. Lehetőség szerint iktassunk be minél több csoportmunkát és tervezzünk projekte-ket is! Mindkettő kiváló motivációs lehetőség is egyben.

Mindig tartsuk szem előtt a tanulók életkori sajátosságait!A legfontosabb motiváló tényező az érdeklődés, melynek ébrentartása és folyamatos megerősítése

állandó feladatunk. Az említett projektmunka például kiválóan alkalmas erre.

A tanulók érdeklődésének felkeltéseMinden téma tárgyalása előtt körvonalazzuk pontosan az órák témáját! A feladatok tudatosítása ön-


9

magában is motiváló szereppel bír. Felkelthetjük az érdeklődést a témához kapcsolódó szemelvény felolvasásával, egy filmrészlet be-

mutatásával vagy a médiákban megjelent aktuális hír rövid megbeszélésével, de motiváció lehet egy probléma felvetése is.

Bátran építhetünk saját élményeinkre. Színes beszámolónk a témához kapcsolódó utazásainkról, az azzal kapcsolatos képek, esetleg filmek bemutatása általában elnyeri a gyerekek tetszését.

Kifejezetten motiváló, ha tanulóink saját élményeikről számolhatnak be. Ilyenkor ügyeljünk arra, nehogy parttalanná váljon a beszélgetés!

Érdekeltté kell tenni a gyerekeket a tanulásbanTudatosítani kell a diákokban, hogy a tömegkommunikáció híreinek a megértésénél elengedhetetle-

nül fontos a Föld természetföldrajzának és gazdasági életének az ismerete is.Közvetlenül érdekeltté tehetjük a tanulókat a tananyag elsajátításában az értékeléssel, hiszen a követ-

kezetes ellenőrzés és az ezzel együtt járó sikerélmény, de az elmarasztalás is motiválja őket.

A motiváció ébrentartásaA motiváció járja át az oktató-nevelő munka egészét, nemcsak a téma bevezetését. Az érdeklődést

folyamatosan ébren kell tartani. A tanítási órákon rendszeresen olyan helyzeteket kell teremteni, ame-lyek motiválják a tanulók tevékenységét. Sokat segíthet a módszerek megválasztása. Minél több önálló, páros vagy csoportos kutatómunkára van lehetőség, minél többször lehet a tanuló részese saját tudása megszerzésének, annál szívesebben lesz aktív részese a témák feldolgozásának.

A szemléltetés

A szemléltetés fajtái és eszközei:– kísérletezés– természetes segédletek, gyűjtemények– kép, film– interaktív anyagok– modellek, domborművek– földgömb– térképek– táblai rajz

Szemléltetés képekkelKépekkel olyan tájakat, jelenségeket vagy objektumokat szemléltetünk, amelyeket nem áll módunk-

ban bemutatni a valóságban. Mindig tartsuk szem előtt, hogy bár a kép a valóság mása, mégsem tudja azt teljes hűséggel visszaadni. A fejlődésnek csak egy állapotát mutatja be, hiányzik belőle a tér- és tömeg-hatás, nincs benne mozgás, változás. Mégis egy jól megválasztott képpel, megfelelően irányított megfi-gyeléssel nagyon sok dolgot rögzíthetünk. Ügyeljünk arra, hogy a bemutatott kép mindig legyen tipikus, mutassa az aktuális földrajzi jellegzetességet, olyat, ami arra a területre vagy adott fogalomra, jelenségre megkülönböztető módon jellemző. Ügyeljünk arra is, hogy jó minőségű, megfelelő méretű, színes képet mutassunk be. Az ilyen képek szakmailag mindig kifejezőbbek, és jobban felkeltik az érdeklődést is.

Az a legszerencsésebb, ha kivetítőn tudjuk bemutatni a felvételeket. Az interneten magunk is gyűjt-hetünk képeket. Ma már számtalan olyan képkeresővel találkozhatunk, ahonnan jogtiszta képeket is letölthetünk a fotótárunkba.

Kivetítő híján szemléltethetünk nyomtatott anyaggal is. Ilyenkor azonban ügyeljünk arra, hogy a be-mutatásra váró kép mérete megfelelő nagyságú legyen. Ha a szemléltetésre szánt felvétel nem elég nagy,


10

de nincs más lehetőségünk, mindenképpen hordjuk körbe az osztályban, hogy mindenki megfigyelhesse. Pedagógiai szempontból helytelen, ha a képeket átadjuk a gyerekeknek, és ők adják kézről kézre.

Ebben az esetben nem beszélhetünk tudatosan irányított képelemzésről. Ellene szól az is, hogy a képné-zegetés közben a gyerekek kiesnek az óra menetéből, előfordul, hogy már egészen másról van szó, mint amit a kezükben lévő képek ábrázolnak.

Ne siessük el a képbemutatást, ne forduljon elő, hogy a gyerekek csak egy-egy villanásra látják!Minden szemléltetés, így a képbemutatás is csak akkor helyes didaktikailag, ha megfelelő megfigyelés

és alapos elemzés kapcsolódik hozzá. A képbemutatás előtt mindig adjunk megfigyelési szempontokat.Az egyszerű szemléltetés érdekében az Apáczai Kiadó ötödikes természetismeret tankönyvében sok

kép található. Mindegyik kép az adott témára legjellemzőbb elemeket tartalmazza. Minden gyerek egy időben, megfelelő ideig nézheti, és az otthoni tanulás közben is bármikor visszatérhet hozzá.

Ügyeljünk arra, hogy csak jó minőségű képanyaggal szemléltessünk, mert a homályos, rossz minő-ségű képekkel nem érjük el a megfelelő célt.

Helyezzünk nagy hangsúlyt a képelemzésre!1. A kép tárgyi tartalma – Mit ábrázol a kép?2. A kép tartalmának egyes elemei – például: Milyen felszínformákat látunk a képen?3. Oksági kapcsolatok, földrajzi összefüggések feltárása, analízis – például: Hogyan keletkeztek? Mi

jellemzi őket? Milyen az anyaguk? Milyen külső erő formálhatja ezt a tájat? Miből látod? Miért ezek a jellemző külső erők ezen a tájon? stb.

A képelemzés során fel kell ismertetni mindazokat a földrajzi tényeket, amelyek alapján általánosítá-sok vonhatók le. Úgy irányítsuk a megfigyelést, hogy a fogalom vagy a jelenség minden lényeges elemét megragadjuk! Mivel a kép a valóság csak egy részletét ábrázolja, a jelenséget kiragadja a környezetéből, törekedjünk rá, hogy a képelemzés befejeztével térjünk ki arra, hogy a valóságban még mit láthatnánk abban a környezetben. Képzeltessük bele a tanulókat a valós képbe!

A filmek helye az oktatásbanA filmmel történő szemléltetés megkönnyíti a földrajzi jelenségek és folyamatok megismerését.Ha van rá lehetőségünk, helyezzük előtérbe ezt a szemléltetési módot, mert– a film a természeti jelenségeket, folyamatokat mozgásukban, változásukban dinamikusan, ese-

ményszerűen mutatja be;– a földrajzi tárgyakat, jelenségeket több nézetből, sokoldalúan szemlélteti;– a valóságban nem tanulmányozható mozgásokat ábrázol (trükkfilm, gyorsított film).

Azt, hogy mikor és hogyan használunk fel egy filmet a tanítás-tanulás folyamatában, mindig a didak-tikai feladat határozza meg.

– Új anyag feldolgozása előtt: a téma iránti érdeklődés felkeltése, előzetes tapasztalatgyűjtés. – Témakör befejezése után: az ismeretek megszilárdítása céljából, összefoglalás alkalmával.– Új tartalom feldolgozása közben: amikor kialakítjuk az új fogalmat, bemutatjuk a jelenséget vagy a

tényt.

A filmeket éppúgy, mint a többi szemléltetést, építsük be az oktatás folyamatába! Gondosan tervez-zük meg, és szorosan kapcsoljuk össze a többi alkalmazott oktató eljárással!

Ügyeljünk arra, hogy a filmvetítés soha ne „mozizás” legyen! Az új ismeretek feldolgozásánál vetített film legyen nagyon rövid, 2-5 perces, és mindig a téma meg-

értését szolgáló információkat tartalmazza. Mint minden szemléltetési módszer, így a filmvetítés előtt is adjunk megfigyelési szempontokat! Ugyanazokat a megfigyelési szempontokat kiadhatjuk minden gyerek számára, de differenciálhatunk


11

is, ilyenkor például csoportonként mást-mást kell megfigyelni gyerekeknek.A film bemutatása közben magyarázat céljából nyugodtan szakítsuk meg a filmet, például előfordul,

hogy a film következő részére külön fel akarjuk készíteni a tanulókat.Mielőtt szemléltetésként levetítenénk egy filmrészletet, előtte mindenképpen nézzük meg, és állítsuk

a megfelelő részhez! A részleteket mindig pontosan jelöljük be, és pontosan illesszük be a feldolgozás menetébe!

A térkép szerepe a földrajz tanításában

A földrajztanítás legfontosabb és nélkülözhetetlen segédeszköze a térkép. Berg szerint „a térkép a föld-rajzoktatás kezdete és vége… a térkép az az alap, amelyen el lehet indulni a táj tanulmányozásában”.

A térképolvasás két fokozata:– szemléleti térképolvasás– logikai térképolvasás

Az ötödik évfolyamon a szemléleti vagy más néven mechanikus térképolvasás megalapozása történik. Nagyon fontos, hogy a tanulók hetedik évfolyamra jártasak legyenek a szemléleti térképolvasásban. Ennek az alapja a térképjelek ismerete. Ami a térképen látható, azt leolvassuk, és szavakkal ki is fejez-zük. Itt még a kérdések arra irányulnak, hogy mi van egy adott területen, és hol van az a földrajzi tárgy. Soha ne elégedjünk meg azzal, hogy tanítványaink egyszerű rámutatással válaszoljanak kérdéseinkre, szavakkal is mondják el pontosan a hely földrajzi fekvését! Az irányokat mindig pontosan jelöljék meg!

Az iskolai térképmunka fő szabálya: a tanulókkal soha ne közöljünk olyan ismeretanyagot, ame-lyet a térképről maguk is le tudnak olvasni!

Fontos a topográfiai tájékozódás gyakorlása, erre a kézikönyvben is számtalan példa található.

A logikai térképolvasás a térképpel végzett munka legmagasabb foka. Ilyenkor a térképek segítségével ismerjük fel az összefüggéseket, és ezáltal tudunk következtetni.

A logikai térképolvasás előfeltétele, hogy a tanulók jártasak legyenek a szemléleti térképolvasásban, ismerjék a legfontosabb összefüggéseket, melyek alkalmazásával eljuthatnak a problémák megoldásá-hoz. Például: a Mátra kimagaslik a környezetéből, ebből a domborzati adottságból szükségszerűen kö-vetkezik, hogy a hegység éghajlata hűvösebb, több a csapadék, mint a tőle délre található alföldi tájakon, természetesen a növényzete is más lesz.

A szemléleti térképolvasás egyes elemeinek az elsajátítását az ötödik–hatodik évfolyamon fokozato-san valósíthatjuk meg, aminek sikeréhez nagyon sok térképészeti munkára van szükség. Ezt erősítik a munkafüzeti gyakorlatok.

Az interaktív tananyagok

Az interaktív tananyagok alkalmazása egyre elterjedtebb. Az elmúlt évek intézményi infrastruktúrafej-lesztésének köszönhetően ma már egyre több iskola rendelkezik interaktív táblával. Az Apáczai Kiadó interaktív tananyagainak feldolgozása ezek hiányában is megoldható, elég hozzá egy számítógép és egy kivetítő.

A természetismeret interaktív tananyagok minden óratípus esetén számtalan lehetőséget kínálnak. Változatosan használhatjuk az ismereteket összefoglaló-rendszerező, valamint az ismereteket ellenőr-ző órákon is. Megkönnyíti mind a tanulók, mind a pedagógus munkáját. Segít a szemléltetésben, a bonyolult folyamatok megértésében, valamint az ismeretek rögzítésében. Nem töltik ki az új tananyag


12

feldolgozásának teljes folyamatát, a tanórából mindössze 10-15 percet vesznek igénybe. A feldolgozott témákhoz egy rövid szemléltetést, néhány interaktív feladatot és kérdést tartalmaznak.

Nem a tananyag digitális változatai. Használatuk mindenképpen ajánlatos, mert motiválja a tanuló-kat, és segíti őket abban, hogy komolyabb nehézségek nélkül, szinte játszva sajátíthassák el a szükséges ismereteket.

A projektmódszer

A projekt kifejezés, főként az utóbbi években, már nem ismeretlen fogalom a számunkra. Az elnevezés az angol project szóból ered, melynek jelentése: 1. terv, javaslat, tervrajz; 2. tervez, kigondol, vázol.

Mire használjuk a „projekt” kifejezést köznapi értelemben? Ha valahol például egy hidat építenek, a tervezéstől a híd átadásáig tartó bonyolult folyamat, vagyis a híd létrejötte maga a „hídprojekt”. Ugyan-csak projektről beszélünk, ha például egy konkrét hely gólyáinak a megmentésére szervezünk akciót – az egy „gólyamentő projekt”. Ha végiggondoljuk ezt az egymástól igen eltérő két projektet, annak ellenére, hogy mindkettő más célból jött létre, más a tartalmuk, és természetesen a végeredmény is más lesz, találunk bennük valami közöset: mindkettő egy konkrét témát ölel fel, az egyik a híd felépítésének bonyolult folyamatát, míg a másik a gólyák megmentését.

Napjainkban a pedagógiában is mind többször hallani a projektekről, szervezésük egyre népszerűbb lesz a hazai pedagóguskörökben is.

Mit kell a pedagógiában projekten érteni?„A projekt egy sajátos tanulási egység, amelynek a középpontjában egy probléma áll. A feladat nem

csupán a probléma megoldása vagy megválaszolása, hanem lehető legtöbb vonatkozásának és összefüg-gésének feltárása.” (Hortobágyi Katalin)

A módszer legfontosabb elemeinek bemutatása A Balaton című projekt segítségévelTartalom hagyományos szemlélettel:A Balaton– fekvése – kialakulása– a Balaton, mint tó sajátosságai– jellemző növények, állatok – a Balaton gazdasági jelentősége– természet- és környezetvédelmi törekvések – a Balaton-felvidéki Nemzeti Park bemutatása

Tartalom projektszemlélettel az előzőek mellett:A Balaton megjelenése– az irodalomban– a képzőművészetben– a zenében– a népművészetben

Mindig arra törekedjünk, hogy a témát a lehető legtöbb oldalról, minél komplexebb módon közelít-sük meg! Ez nagyon fontos elem, mivel ez a komplexitás is hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy megta-nuljanak rendszerekben gondolkodni.

Ha a projektek tartalmi megközelítését nézzük, nem tűnik másnak, mint egy jól megvalósított tan-tárgyi koncentrációnak. Ebből a megközelítésből ez valóban igaz. Mindemellett felmerül a kérdés, mennyivel több egy projekt megvalósítása, mint a tantárgyi koncentráció, és mitől válik pedagógiai


13

módszerré. Mitől lesz pedagógiai módszer?A módszer kulcsszavai: motiváció, partnerség, sikerélmény.

1. A gyerekek érdeklődésére, pozitív tulajdonságaikra és ezáltal a sikerélményre épít. A sikerélmény köztudottan a legnagyobb motiváló erő.

2. Legjellemzőbb munkaforma: projekt-csoportmunka, alkalmazhatunk kooperatív technikákat, de helye van a páros és egyéni munkának is.

A projektcsoportokba a gyerekek a téma iránti érdeklődésükből kifolyólag kerülnek. A kijelölt cél ér-dekében közösen kell munkálkodniuk, ki-ki a saját erősségeire támaszkodva, viszont mindenkinek van önálló feladata. A felmerülő problémákat közösen oldják meg. A csoport minden tagja azonos jogokat élvez. A szociális tanulás eszköze.

3. A megadott szempontsor alapján a témát a résztvevők önállóan dolgozzák fel, ezáltal a tudást a tanulók aktívan hozzák létre, nem csak passzívan befogadják, mint például a frontális osztálymunka során. A tanulók cselekvő részvétele jellemző a teljes projektfolyamatban.

„Egyetlen gramm tapasztalat többet ér egy tonna teóriánál!” (John Dewey)4. A projekt során a végeredmény minden esetben egy bemutatható szellemi vagy anyagi alkotás,

produktum. A produktum létrehozása nem tekinthető öncélú „fabrikálásnak”. Az elkészítés során végig a témával foglalkoznak a gyerekek, és szinte „magukba dolgozzák” az ismereteket. Csoportonként egy, de akár több produktum is születhet.

Példák a Balaton-projekt lehetséges produktumaihoz:– Balaton-modell terepasztalon– Térképkészítés– Kártyajáték készítés– Enciklopédia a Balatonról– Tablókészítés– Szemelvénygyűjtemény készítése– Vers, novella írása– Kiállítás a Balatonról készült műalkotásokból– Népdalok, mondák a Balatonról– A környék tárgyi népművészeti emlékeinek bemutatása (képkiállítás, album)– Turistakalauz– Tematikus térkép a turistáknak– Levél egy képzeletbeli balatoni nyaralásról– A Balaton öröm- és bánattérképe

5. A projekt mindig egy projektbemutatóval zárul, ami nem más, mint a produktumok felvonultatása bármilyen ötletes formában. A Balaton-projekt esetében lehet például egy konferencia megszervezése, melynek keretében a csoportok beszámolnak a témáról. A produktumokból kiállítást szerveznek stb.

6. Az értékelés a projekt elengedhetetlen eleme.Értékelés a projekt során:– Nincs számszerű értékelés– A csoportok értékelik saját munkájukat– Csoporton belüli munka értékelése– ÖnértékelésLehetséges értékelési szempontok:– Mi tetszett a legjobban és a legkevésbé az érintetteknek?– Mit sikerült elérni a közös tervhez képest?


14

– Milyen problémák, konfliktusok hátráltatták a munkát?– Hogyan lettek úrrá a problémákon, konfliktusokon?– Milyen tőlük független körülmények nehezítették a munkát?– Milyen változtatásokra van szükség a következő projekt sikere érdekében?

Projektszakaszok – Hogyan gazdálkodjunk az idővel?TémaválasztásTörekedjünk arra, hogy a gyerekek körében népszerű témákat dolgozzuk fel projektként. A részté-

mák kiválasztása után a gyerekek érdeklődésüknek megfelelően kerüljenek be az egyes csoportokba. Mindez az aktuális óra előtt kb. két-három héttel történjen.

Tervkészítés– A mellékelt táblázatnak megfelelően, részletes tartalmi és kivitelezési terv készítése– Adatgyűjtés– A csoportok önállóan végzik, a megbeszéltek (a tervek) szerint

A téma feldolgozása– A csoportok önállóan végzik, saját ötletük és a megbeszéltek szerint– A produktum összeállítása– A csoportok önállóan végzik, saját ötletük szerint– A projekt és a produktumok bemutatása– Azon az órán, amelyiken a tervezet szerint következik a téma– A projekt értékelése– Legkésőbb a projektbemutató-órát követő alkalommal

Miért jó a gyerekeknek?– Minden gyerek pozitív tulajdonságaira épít.– Nem azért kell tanulniuk, mert elvárják, hanem azért tevékenykednek, mert azt fontosnak tartják,

emellett úgy tanulnak meg számtalan érdekes és fontos dolgot, hogy örömüket lelik benne.– A projekt során megvalósulhat a belső motivációra épülő tanulás. A résztvevők nem azzal küszköd-

nek, hogy a folyamat végére milyen követelményeknek kell eleget tenniük.– Az egyéni és a csoportos, illetve társas tanulást is választhatják.– A páros vagy csoportos tanulás esetén olyanokkal dolgozhatnak együtt, akikkel ezt szívesen teszik.

A projektek tervezése és kivitelezése során minden létező kompetenciát fejleszthetünk.

Projekterv

A projekt címe:

A projekt célja:

1. csoport 2. csoport 3. csoport 4. csoport 5. csoport

Téma Téma Téma Téma Téma


15

Feladatok...

Feladatok Feladatok Feladatok Feladatok

Módszerek Módszerek Módszerek Módszerek Módszerek

Produktum Produktum Produktum Produktum Produktum

Projektbemutató

Értékelés

AZ 5. ÉVFOLYAMOS TERMÉSZETISMERET TANTÁRGY TANMENETJAVASLATA

Az 5. évfolyamos természetismeret témakörei a tankönyvben

Évi óraszám: 72 (heti 2) 5. évfolyam

Témakör Leckék száma

Élet a kertben 11

Anyagok és változások a környezetünkben 9

Tájékozódás a térképen és a természetben 7

Az időjárás és az éghajlat 6

A felszíni és a felszín alatti vizek 7

Állatok a házban és a ház körül 11

Az ember szervezete és egészsége 14

A javasolt óraszámok magukban foglalják az ismétlésre, összefoglalásra, gyakorlásra, ellenőrzésre, kísérletek-vizsgálatok elvégzésére és a kiegészítő anyagok feldolgozására fordítható órákat is.


16

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

ÉLET

A K

ERTB

EN

1.A

virá

gos n

övé-

nyek

szer

vei

A v

irágo

s növ

énye

k sz

erve

inek

és

ala

pműk

ödés

eine

k m

egism

e-ré

se (g

yöké

r, sz

ár, l

evél

, virá

g,

term

és).

A v

irág-

és a

term

éské

pződ

és

foly

amat

a.

Virá

gos n

övén

y, gy

ökér

, sz

ár, l

evél

, virá

g, te

rmés

Körn

yeze

tism

eret

3–

4. é

vfol

yam

: a

növé

nyek

élet

éről

és

szap

orod

ásár

ól

tanu

ltak

felid

ézés

e

Élő

virá

gos e

gyny

ári d

ísznö

-vé

nyek

, kéz

inag

yító

2.A

z alm

afa

Az a

lma

fő te

rmes

ztés

i kör

zete

i, ig

énye

i a k

örny

ezet

tel s

zem

ben.

Az a

lma

jele

ntős

ége

az e

gész

sé-

ges t

áplá

lkoz

ásba

n.A

z alm

ater

més

rész

ei: h

éj, h

ús,

hárt

yás r

ekes

z, m

ag.

Az a

lma

kárt

evőj

e és

az e

llene

va

ló v

édek

ezés

.

Vada

lma,

met

szés

sel a

lakí

-to

tt lo

mbk

oron

a,az

alm

ater

més

és r

észe

i: hé

j, gy

ümöl

cshú

s, há

rtyá

s re

kesz

, mag

, alm

amol

y

A v

irágo

s növ

énye

k sz

erve

i, fá

s szá

r, lá

gy

szár

Szín

es k

épek

az a

lmaf

a vi

-rá

gáró

l, „é

lő” a

lmaf

alev

elek

, ha

jtásr

észl

etek

, virá

gmod

ell,

külö

nböz

ő fa

jta a

lmat

erm

é-se

k, a

z alm

amol

y ká

rtét

ele

3.A

szilv

afa

A sz

ilva

fő te

rmes

ztés

i kör

zete

i, je

lent

őség

e, fe

lhas

znál

ása.

A sz

ilvaf

a sz

erve

zeti

felé

píté

se:

gyök

érze

téne

k, tö

rzsé

nek,

lom

b-ko

roná

jána

k je

l lem

zői.

A cs

onth

éjas

term

és é

s rés

zei:

héj,

hús,

cson

théj

, mag

.

Term

eszt

ési k

örze

t, cs

onth

éjas

term

és, s

zilv

a-m

oly,

vegy

szer

es v

édek

e-zé

s, kö

rnye

zetb

arát

véde

kezé

s

Az a

lmat

erm

és ré

-sz

ei, l

ombk

oron

a,

a nö

vény

ek él

etéh

ez

szük

sége

s kör

nyez

eti

felté

tele

k, a

szilv

a-m

oly

és fe

jlődé

se

Szín

es k

épek

a sz

ilvaf

a vi

rá-

gáró

l, „é

lő” s

zilv

afal

evel

ek,

hajtá

srés

zlet

ek, v

irágm

odel

l, kü

lönb

öző

fajta

cson

théj

as

term

ések

, a

szilv

amol

y és

kár

téte

le

4.A

szől

őA

szől

ő ős

e a

liget

i sző

lő.

Cse

meg

e- é

s bor

szől

őfaj

táin

k fő

te

rmes

ztés

i kör

zete

i.A

szől

ő sz

erve

zeti

felé

píté

se:

gyök

érze

t, tő

ke, v

essz

ők, l

evel

ek,

kacs

ok.

A b

ogyó

term

és je

llem

zői,

rész

ei

(héj

, hús

, mag

).

Lige

ti sz

őlő,

szől

őtők

e,ve

ssző

, kac

s, a

bogy

óter

-m

és é

s rés

zei:

héj,

hús,

mag

, bor

szől

ő –

csem

e-ge

szől

ő, p

eron

oszp

óra

Cso

nthé

jas t

erm

és,

alm

ater

més

, lág

y sz

ár é

s fás

szár

,a

virá

gos n

övén

yek

szer

vei é

s azo

k fe

l-ad

ata

Haj

tásr

észl

et a

szől

őről

(ka-

csok

kal,

leve

lekk

el, s

zőlő

-fü

rtte

l),sz

őlőt

őke,

külö

nböz

ő fa

jta sz

őlőf

ürtö

k,pe

rono

szpó

rás l

evél


17

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

4.A

szől

őA

bor

- és c

sem

eges

zőlő

-faj

ták

jelle

mző

i.A

szől

ő ká

rtev

ői, a

per

onos

zpó-

ra é

s a li

szth

arm

at.

5.A

pap

rika

és a

pa

radi

csom

A p

aprik

a és

a p

arad

icso

m

ősha

zája

.A

felfú

jt bo

gyót

erm

és é

s a b

o-gy

óter

més

köz

ötti

külö

nbsé

g.A

z egy

szer

ű le

vél é

s az ö

ssze

tett

levé

l.A

két

növ

ény

term

eszt

ése,

kör-

nyez

eti i

gény

ei.

Az e

gyny

ári n

övén

yek

jelle

mző

i.

Felfú

jt bo

gyót

erm

és,

főgy

ökér

zet,

fő- é

s old

al-

gyök

erek

, pal

ánta

, lág

y-sz

ár, e

gyny

ári n

övén

y

A v

irágo

s növ

énye

k sz

erve

i, az

egy

es

szer

vek

műk

ödés

e,lá

gy sz

árú

növé

ny,

a nö

vény

ek él

etéh

ez

szük

sége

s kör

nyez

eti

felté

tele

k, h

ideg

tű-

rő-m

eleg

kedv

elő

Élő

papr

ika-

és p

arad

icso

m-

növé

nyek

,kü

lönb

öző

fajta

pap

rikák

és

para

dics

omok

term

ései

,pa

prik

a- é

s par

adic

som

ma-

gok,

külö

nböz

ő ta

rtós

ított

kész

ít-m

énye

k a

két n

övén

yből

6.A

sárg

arép

a és

eg

yéb

zöld

ségf

é-lé

ink

A sá

rgar

épa

őse

a va

dmur

ok.

A sá

rgar

épa

és a

pe

trez

sely

em k

étny

ári n

övén

y:

az el

ső é

vben

a g

yöké

rzet

ét,

szá r

át, l

evel

ét fe

jlesz

ti ki

, a m

á-so

dik

évbe

n vi

rágz

ikés

term

ést h

oz.

Vadm

urok

, hid

egtű

rő,

meg

vast

agod

ott f

őgyö

kér-

zet,

virá

gzat

, ik

erka

szat

term

és, k

étny

ári

növé

ny

A n

övén

yek

élet

éhez

sz

üksé

ges k

örny

ezet

i fe

ltéte

lek,

a v

irágo

s nö

vény

ek sz

erve

i és

műk

ödés

ük, e

gyny

á-ri

növé

ny

Élő

növé

nyek

, vad

mur

ok,

külö

nböz

ő fa

jta sá

rgar

épák

gy

öker

ei, s

árga

répa

mag

ok,

élő

zelle

r- é

s cék

lanö

vény

ek

7.A

feje

s káp

oszt

aA

feje

s káp

oszt

a ős

e a

vadk

á-po

szta

.Te

rmes

ztés

ekor

pal

ántá

kat n

e-ve

lnek

, táp

anya

gban

gaz

dag,

jó

víze

llátá

sú ta

lajb

a ül

tetik

ki.

A k

ápos

ztaf

ej rö

vid

szár

ból

(torz

sa) é

s szo

rosa

n eg

ymás

ra

boru

ló le

vele

kből

áll.

Vadk

ápos

zta,

rövi

d sz

ár

(torz

sa),

kere

szte

s virá

g,

becő

term

és, k

ápos

ztal

epke

,a

kápo

szta

lepk

e fe

jlődé

se

Egyn

yári-

kétn

yári

növé

nyek

, mag

veté

s,pa

lánt

ázás

, az a

lma-

mol

y és

a sz

ilvam

oly

fejlő

dése

és k

árté

te-

lük,

hid

egtű

rő

Élő

feje

s káp

oszt

a és

egy

éb

kápo

szta

félé

k, k

eres

ztes

vi

rág,

bec

őter

més

,ká

posz

tam

agok


18

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

7.A

feje

s káp

oszt

aKé

tnyá

ri nö

vény

, a m

agve

tést

ől

szám

ított

más

odik

évb

en h

oz

virá

got,

és ek

kor f

ejlő

dik

ki a

be

cőte

rmés

.K

árte

vője

a k

ápos

ztal

epke

.Eg

yéb

kápo

szta

félé

ink:

vör

ös

kápo

szta

, bim

bósk

el, k

elká

posz

-ta

, kar

fiol,

kara

lá bé

.

8.A

vör

ösha

gym

aA

vör

ösha

gym

a te

rmes

ztés

ének

fe

ltéte

lei.

A m

agve

téss

el é

s a d

ugha

gym

á-ró

ltö

rtén

ő sz

apor

ítási

mód

ok

ismer

ete.

A h

agym

a fe

lépí

tése

: mel

lékg

yö-

kérz

et, t

önk,

hús

os é

s szá

raz

hagy

mal

evel

ek, v

iasz

os, h

enge

-re

s föl

d fe

letti

leve

lek.

Ével

ő nö

vény

, mag

veté

s, du

ghag

yma,

szár

az é

s hú-

sos h

agym

alev

elek

,m

ellé

kgyö

kérz

et, t

okte

r-m

és

Egyn

yári-

kétn

yári

növé

nyek

, lág

y sz

árú

növé

ny, m

agve

tés,

becő

term

és, a

lma-

term

és, b

ogyó

term

és

Élő

vörö

shag

yman

övén

y,kü

lönb

öző

fajta

vör

ösha

gy-

mák

hag

ymái

,du

ghag

yma,

fokh

agym

a

9.A

bur

gony

a és

a

burg

onya

bogá

rA

bur

gony

a je

lent

őség

e a

tápl

ál-

kozá

sban

.Te

rmes

ztés

ének

kör

nyez

eti i

gé-

nyei

, fő

term

eszt

ési k

örze

tei.

A b

urgo

nya

szer

veze

ti fe

lépí

tése

, a

gum

ó a

tala

jban

lévő

meg

vas-

tago

dott

szár

.M

érge

ző b

ogyó

term

ése

van.

Kár

tevő

je a

bur

gony

abog

ár.

Föld

beni

meg

vast

agod

ott

szár

– g

umó,

mér

gező

bo

gyót

erm

és, b

urgo

nyab

o-gá

r, te

ljes á

tala

kulá

s: pe

te,

lárv

a, b

áb, k

ifejle

tt bo

gár,

körn

yeze

tkím

élő

gazd

álko

-dá

s, ko

mpo

szt,

biot

erm

ékek

A-, B

- és C

-vita

min

,tá

pany

agok

elra

ktá-

rozá

sa a

kül

önbö

ző

növé

nyi s

zerv

ekbe

n,fő

gyök

érze

t, m

el-

lékg

yöké

rzet

, az

alm

amol

y és

a sz

il-va

mol

y fe

jlődé

se é

s ká

rtét

ele

Élő

burg

onya

növé

ny, k

ü-lö

nböz

ő fa

jta b

urgo

nyák

gu

mói

,ha

jtato

tt gu

mók

,bu

rgon

yabo

gár,

a bu

rgon

yabo

gár f

ejlő

dési

alak

jai


19

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

10.

A fö

ldig

ilisz

ta, a

m

ájus

i cse

rebo

gár

és a

z étic

siga

A h

árom

álla

t tes

tfelé

píté

se,

élet

mód

ja (t

áplá

lkoz

ása)

és s

za-

poro

dása

.A

z íze

ltláb

úak,

a ro

varo

k és

a

boga

rak

szer

veze

ti sa

játo

sság

ai.

A fö

ldig

ilisz

ták

jele

ntős

ége

a ta

laj é

leté

ben.

A k

árte

vők

elle

ni v

édek

ezés

m

ódja

i (ve

gysz

eres

növ

ényv

é-de

lem

, ter

més

zete

s elle

nség

eik

élet

felté

tele

inek

biz

tosít

ása)

.

Ger

ince

s-ge

rinct

elen

álla

t,bő

rizom

töm

lő,

külta

karó

,pe

te –

átal

akul

ás n

élkü

li fe

jlődé

s,ki

tines

bőr

, íz

eltlá

búak

, fe

j-tor

-pot

roh,

há

rom

pár

ízel

t láb

,ro

var,

bogá

r, te

ljes á

tala

-ku

lás,

csig

aház

, zsig

erza

cskó

, ta

poga

tó, h

aslá

b,nö

vény

evő

Káp

oszt

alep

ke, a

l-m

amol

y, sz

ilvam

oly,

a bu

rgon

yabo

gár é

s a

kápo

szta

lepk

e fe

j-lő

dése

és k

árté

tele

Élő

föld

igili

szta

és é

ticsig

a,cs

ereb

ogár

-pre

pará

tum

, be-

mut

ató

képe

k a

cser

ebog

ár

fejlő

désé

ről é

s kár

téte

lérő

l

Érde

kess

égek

, m

egfig

yelés

ek,

kísé

rlete

k

A ta

nkön

yvbe

n le

írtak

elvé

gzé-

se.

A ta

pasz

tala

tok

rögz

ítése

.

A té

mak

örbe

n m

egism

ert

foga

lmak

11.

Rend

szer

ezzü

k ism

eret

eink

et!

A té

mak

örbe

n sz

erep

lő le

gfon

-to

sabb

foga

l mak

, fol

yam

atok

és

össz

efüg

gése

k át

ismét

lé se

.

A té

mak

örbe

n ta

nult

fo-

galm

akVá

loga

tás a

tém

akör

feld

ol-

gozá

sáná

l has

znál

t leg

jel-

lem

zőbb

szem

lélte

tőes

zkö-

zökb

ől

12.

A té

maz

áró

fel-

adat

lap

meg

oldá

saA

tém

azár

ó fe

lada

tlap

A é

s/va

gy

B vá

ltoza

t fel

adat

aina

k a

meg

ol-

dása

.

A té

maz

áró

fela

datla

poka

t kü

lön

füze

t tar

talm

azza

.


20

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

AN

YAG

OK

ÉS

VÁLT

OZÁ

SOK

A K

ÖR

NY

EZET

ÜN

KBE

N

13.

Mib

ől v

anna

k a

test

ek?

Az a

nyag

ok so

kfél

eség

ének

m

egism

erés

e.Él

ő és

élet

tele

n, te

rmés

zete

s és

mes

ters

éges

any

ag m

egkü

lön-

bözt

etés

e.A

szilá

rd, a

foly

ékon

y és

a lé

gne-

mű

halm

azál

lapo

t leg

font

osab

b je

llem

zőin

ek át

ismét

lése

, ren

d-sz

erez

ése.

Any

ag, é

lő é

s éle

ttele

n,sz

ilárd

, fol

yéko

ny é

s lé

gnem

ű ha

lmaz

álla

pot,

term

észe

tes é

s mes

ters

éges

an

yag,

ala

pany

ag

Min

denn

api é

let

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. é

vfol

yam

Külö

nböz

ő an

yago

kból

ké

szül

t tár

gyak

,né

hány

szilá

rd a

nyag

, egy

-sz

erű

kézi

szer

szám

ok,

külö

nböz

ő ed

énye

k, fo

lya-

dék,

luftb

allo

n,a

tank

önyv

41–

43. o

ldal

á-na

k áb

rái,

tábl

ai v

ázla

t, fó

lia v

agy

inte

rakt

ív tá

bla

14.

Miv

el je

llem

ezhe

-tő

k a

test

ek?

A m

érés

foga

lmán

ak k

iala

kítá

sa.

A h

ossz

úság

, a té

rfog

at, a

töm

eg

és a

z idő

mér

ése,

mér

téke

gysé

-ge

.A

mér

őesz

közö

k ha

szná

latá

nak

meg

ismer

ése,

gyak

orlá

sa.

Fizi

kai t

ulaj

dons

ágok

,m

érés

, hos

szús

ág, t

érfo

gat,

töm

eg, i

dő

Min

denn

api é

let

Mat

emat

ika

1–5.

év

foly

amKö

rnye

zetis

mer

et

1–4.

évf

olya

m

Szilá

rd te

stek

a ta

nuló

kísé

r-le

ti ké

szle

tből

,m

űany

ag ta

nuló

kísé

rleti

mér

őhen

ger,

szab

ályt

alan

te

st (k

avic

s vag

y ku

lcs)

, víz

, vé

kony

foná

l vag

y fé

mhu

zal,

karo

s mér

leg,

súly

soro

zat,

az id

őmér

éshe

z sto

pper

óra,

tank

önyv

i ábr

ák: 4

4–46

. o

15.

A k

ever

ékek

és a

z old

atok

tula

j-do

nság

aina

k m

egism

erés

e.Ke

veré

kek

és o

ldat

ok k

észí

tése

.A

kev

erék

és a

z old

at fo

galm

á-na

k ki

alak

ítása

.M

inde

nnap

i éle

tünk

ben

és a

te

rmés

zetb

en el

őfor

duló

kev

e-ré

kek

meg

ismer

ése,

felis

mer

ése,

jele

ntős

égük

.

Keve

rék,

term

észe

tes é

s m

este

rség

es k

ever

ék, o

ldó-

szer

, old

ott a

nyag

, old

at

Min

denn

api é

let

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. é

vfol

yam

Tank

önyv

49.

old

al á

brái

A ta

nári

kísé

rlete

khez

:bo

rsze

szég

ő va

gy B

un-

sen-

égő,

vas

háro

mlá

b, lá

ng-

oszt

ó al

átét

, főz

őpoh

arak

,sz

űrőp

apír,

hur

kapá

lca,

fo-

nál,

kevé

s hip

erm

angá

n, v

íz


21

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

15.

A ta

nuló

i kísé

rlete

khez

: ki

sebb

főző

pohá

r víz

, kr

istál

ycuk

or v

agy

étke

zési

só, k

avic

s vag

y m

ás, v

ízbe

n ne

m o

ldód

ó an

yag.

16.

A h

őmér

sékl

et é

s m

érés

eA

hőm

érsé

klet

mér

ése,

a hő

-m

érő

rész

eine

k, m

űköd

ésén

ek

meg

ismer

ése.

A C

elsiu

s-fé

le h

őmér

sékl

eti s

ká-

la a

lapp

ontja

inak

ism

eret

e.A

hőm

érő

hely

es le

olva

sása

.A

hőm

érsé

klet

-vál

tozá

s nyo

mon

kö

veté

se.

Az a

dato

k tá

bláz

atba

fogl

alás

a.

A h

őmér

sékl

et v

álto

zásá

t áb-

rázo

ló d

iagr

am sz

erke

szté

se é

s an

nak

érte

lmez

ése

a hő

mér

ő m

egfig

yelé

se a

lapj

án.

Hőm

érő,

hőm

érsé

klet

i ská

-la

, ala

ppon

t, ér

tékt

áblá

zat,

grafi

kon.

Min

denn

api é

let

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. é

vfol

yam

Vash

árom

láb

vagy

Bun

-se

n-ál

lván

y va

skar

ikáv

al,

Buns

en-á

llván

y (v

agy

tanu

-ló

kísé

rleti

állv

ány)

a h

őmé-

rő rö

gzíté

séhe

z, lá

ngos

ztó

drót

háló

. 100

–250

ml-e

s fő

zőpo

hár,

tanu

lókí

sérle

ti hő

mér

ő, k

émcs

őfog

ó, d

ió,

bors

zesz

égő,

törlő

ruha

A

nyag

ok:

50–1

00 m

l víz

, kb

. 50

ml d

enat

urál

t sze

szTá

blai

rajz

, írá

svet

ítő fó

lia

vagy

inte

rakt

ív tá

bla

17.

A h

alm

azál

la-

pot-v

álto

záso

k és

a h

őmér

sékl

et

válto

zása

A h

alm

azál

lapo

tok

meg

hatá

ro-

zása

.A

z olv

adás

és f

agyá

s kör

ülm

é-ny

ei, f

agyá

spon

t, ol

vadá

spon

t.A

pár

olgá

s és a

forr

ás k

örül

mé-

nyei

. A fo

rrás

és a

lecs

apód

ás.

A fo

rrás

pont

.

Hal

maz

álla

poto

k (s

zilá

rd,

foly

ékon

y, lé

gnem

ű),

olva

dás,

fagy

ás, o

lvad

ás-

pont

, fag

yásp

ont,

páro

lgás

, fo

rrás

, lec

sapó

dás,

forr

ás-

pont

Min

denn

api é

let

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. é

vfol

yam

Belső

kon

cent

ráci

ó:

a hő

mér

sékl

et é

s m

érés

e

Főző

pohá

r, ta

nuló

kísé

rleti

hőm

érő,

szem

csep

pent

ő va

gy cs

eppe

ntőü

veg,

Buns

en-á

llván

y, ké

mcs

őfo-

gó, d

ió, b

orsz

eszé

gő v

agy

Buns

en-é

gőA

nyag

ok: v

íz, j

ég, e

til-a

lko-

hol

A ta

nkön

yv á

brái

: 55

–57.

old

al


22

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

18.

Égés

és t

űzol

tás

Az a

nyag

ok cs

opor

tosít

ása

éghe

-tő

ség

szer

int

Az é

gés f

elté

tele

i.G

yors

és l

assú

égé

s.A

tűzo

ltás.

Ala

pvet

ő bi

zton

sági

szab

ályo

k,

jelö

lése

k m

egism

erés

e.

Éghe

tő é

s nem

égh

ető

anya

g, g

yors

és l

assú

égé

sM

inde

nnap

i éle

tKö

rnye

zetis

mer

et

1–4.

évf

olya

mTe

chni

ka é

s éle

tvite

l 1–

4. é

vfol

yam

Belső

kon

cent

ráci

ó:

a hő

mér

sékl

et é

s m

érés

e

Főző

pohá

r, Pe

tri-c

sész

e, gy

erty

a,ta

nkön

yvi á

brák

: 60–

61.

olda

lVe

szél

yjel

ek, b

izto

nság

i esz

-kö

zök:

tank

önyv

: 62.

old

al

Kís

érle

tek

A le

vegő

és a

víz

fizi

kai t

ulaj

-do

nság

aina

k m

egism

erés

e.Kö

zvet

len

tapa

szta

lats

zerz

és.

Egys

zerű

fizi

kai t

alaj

vizs

gála

t el

végz

ése.

A le

vegő

rész

beni

öss

ze-

nyom

ható

sága

, lég

nyom

ás,

a ví

z öss

zeny

omha

tatla

n-sá

ga,

vízn

yom

ás

Min

denn

api é

let

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. é

vfol

yam

Tech

nika

és é

letv

itel

1–4.

évf

olya

m

Egys

zer h

aszn

álat

os

műa

nyag

fecs

kend

ő (a

ján-

lott

10 cm

3 -es)

, ki

sebb

viz

espo

hár,

papí

rlap,

40-5

0 cm

hos

szú,

32

mm

-es

vagy

50

mm

-es P

VC

-cső

, lu

fidar

ab é

s szi

gete

lősz

alag

, tá

lca,

szita

(kon

yhai

szűr

ő), b

efőt

-te

süve

g, n

agyo

bb fő

zőpo

hár

(vag

y át

láts

zó fa

lú m

űany

ag

edén

y)A

nyag

ok: v

íz, s

zára

z tal

aj

19.

Rend

szer

ezzü

k ism

eret

eink

et!

A té

mak

örbe

n sz

erep

lő le

gfon

-to

sabb

foga

l mak

, fol

yam

atok

és

össz

efüg

gése

k át

ismét

lé se

.

A té

mak

örbe

n ta

nult

fo-

galm

akVá

loga

tás a

tém

akör

feld

ol-

gozá

sáná

l has

znál

t leg

jel-

lem

zőbb

szem

lélte

tőes

zkö-

zökb

ől

20.

A té

maz

áró

fel-

adat

lap

meg

oldá

saA

tém

azár

ó fe

lada

tlap

A é

s/va

gy

B vá

ltoza

t fel

adat

aina

k a

meg

ol-

dása

A té

maz

áró

fela

datla

poka

t kü

lön

füze

t tar

talm

azza

.


23

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

TÁJÉ

KOZÓ

DÁ

S A

TÉR

KÉP

EN É

S A

TER

MÉS

ZETB

EN21

.H

atár

ozzu

k m

eg

az ir

ányo

kat!

A tá

jéko

zódá

s fon

toss

ága.

A fő

- és m

ellé

kvilá

gtáj

ak fo

gal-

mán

ak k

iala

kítá

sa.

Az i

rány

tű fe

lépí

tése

és m

űkö-

dési

elve

.Eg

ysze

rű ir

ányt

ű ké

szíté

se.

Az i

rány

tű h

aszn

álat

a.A

mág

nes é

s tul

ajdo

nság

ai.

Fővi

lágt

áj, m

ellé

kvilá

gtáj

, és

zak,

kel

et, d

él, n

yu-

gat,

észa

kkel

et, d

élke

let,

déln

yuga

t, és

zakn

yuga

t, irá

nytű

, mág

nes,

Körn

yeze

tism

eret

3–

4. é

vfol

yam

:tá

jéko

zódá

s a tá

gabb

a

térb

enM

erre

meg

y a

hajó

?

Szél

rózs

a, ir

ányt

ű, m

ágne

-se

k

22.

Hog

yan

lesz

az

alap

rajz

ból t

érké

p?A

z ala

praj

z fog

alm

ának

kia

lakí

-tá

sa.

Az a

lapr

ajzk

észí

tés l

épés

ei.

A k

icsin

yíté

s mér

téké

nek

gya-

korla

ti al

kalm

azás

a.A

térk

épvá

zlat

foga

lma,

kés

zíté

-se

és h

aszn

álat

a a

gyak

orla

tban

.A

z útv

onal

rajz

foga

lma,

kés

zíté

-se

és h

aszn

álat

a a

gyak

orla

tban

.

Ala

praj

z, m

érté

kszá

m,

térk

épvá

zlat

, útv

onal

rajz

Körn

yeze

tism

eret

3–

4. é

vfol

yam

:tá

jéko

zódá

s a tá

gabb

a

térb

en

Mat

emat

ika:

té

rbel

i mér

ési a

dato

k fe

lhas

znál

ása

szám

í-tá

sokb

an, b

ecslé

s, na

gyítá

s, ki

csin

yíté

s, m

érés

, mér

téke

gysé

-ge

k ha

szná

lata

Ala

praj

zok,

térk

épvá

zlat

ok,

útvo

nalra

jz

23.

Mit

kell

tudn

i a

térk

ép rő

l?A

térk

ép fo

galm

a.H

ogya

n áb

rázo

l a té

rkép

?A

kise

bbíté

s mér

téke

, a m

éret

-ar

ány

foga

lma.

Mér

és a

térk

épen

, a v

onal

as

mér

ték

foga

lmán

ak k

iala

kítá

sa.

A k

özig

azga

tási

térk

ép fo

galm

a és

jelle

mző

i.A

vár

osté

rkép

jelle

mző

i.

Térk

ép, m

éret

arán

y, vo

na-

las m

érté

k, k

özig

azga

tási

térk

ép, v

áros

térk

ép, a

utós

té

rkép

, tur

istat

ér ké

p, te

ma-

tikus

térk

épné

vmut

ató,

ker

esőh

álóz

at

Körn

yeze

tism

eret

3–

4. é

vfol

yam

:tá

jéko

zódá

s a tá

gabb

a

térb

en

Atla

sz, M

agya

rors

zág

köz-

igaz

gatá

si té

rkép

e, vá

ros-

térk

épek

, Mag

yaro

rszá

g au

tóat

la sz

a, tu

rista

térk

épek

, tr

ansz

pare

nsek


24

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

23.

Az a

utós

és a

turis

taté

rkép

ek

jelle

mző

i.A

tem

atik

us té

rkép

ek.

A k

eres

őhál

ózat

foga

lmán

ak

kial

akítá

sa, e

lem

eine

k m

egke

re-

sése

az a

tlasz

ban.

Ism

eret

len

hely

ek m

egke

resé

se

kere

sőhá

lóza

t seg

ítség

ével

.

24.

A d

ombo

rzat

és a

vi

zek

ábrá

zolá

sa a

té

rkép

en

Hon

nan

mér

jük

a fe

lszín

form

ák

mag

assá

gát?

A

mag

assá

gok

jelö

lése

a té

rké-

pen.

Az a

lföld

, a d

ombs

ág, a

köz

ép-

hegy

ség,

a m

agas

hegy

ség,

a

med

ence

, a fe

nnsík

foga

l mán

ak

a ki

alak

ítása

és á

bráz

olás

a a

dom

borz

ati t

érké

pen.

A m

agas

sági

szám

foga

lma,

le

olva

sása

a té

rkép

ről.

Az á

lló- é

s fol

yóvi

zek

ábrá

zolá

sa

a té

rkép

en.

A m

élys

égi s

zám

foga

lma,

leol

-va

sása

a té

rkép

ről.

Teng

ersz

int,

teng

ersz

int

fele

tti m

agas

ság,

alfö

ld,

dom

bság

, köz

éphe

gysé

g,

mag

ashe

gysé

g, fe

nnsík

, m

eden

ce, m

agas

sági

szám

, je

lkul

cs, m

élys

égi s

zám

Körn

yeze

tism

eret

3–

4. é

vfol

yam

:tá

jéko

zódá

s a tá

gabb

a

térb

en

Tran

szpa

rens

ek, a

tlasz

, sz

emlé

ltető

kép

ek

25.

Tájé

kozó

dás h

a-zá

nk d

ombo

rzat

i és

köz

igaz

gatá

si té

rkép

én

Haz

ánk

dom

borz

atán

ak á

ltalá

-no

s jel

lem

zése

.M

agya

rors

zág

nagy

tája

inak

az

onos

ítása

a té

rkép

en.

Jelle

gzet

es k

épek

bem

utat

ása

hazá

nk n

agyt

ájai

ról.

Alfö

ld, K

isalfö

ld, D

unán

-tú

li-do

mb-

és h

egyv

idék

, D

unán

túli-

közé

pheg

ység

, És

zaki

-köz

éphe

gysé

g,

Nyu

gat-

mag

yaro

rszá

gi-p

e-re

mvi

dék,

Körn

yeze

tism

eret

3–

4. é

vfol

yam

:tá

jéko

zódá

s a tá

gabb

a

térb

en

Mag

yaro

rszá

g do

mbo

rzat

i té

rkép

e, M

agya

rors

zág

köz-

igaz

gatá

si té

rkép

e, M

agya

rors

zág

kont

úrté

r-ké

pe, a

pplik

áció

s csík

ok,

film

rész

lete

k


25

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

Mag

assá

gi sz

ámok

leol

vasá

sa

hazá

nk d

ombo

rzat

i tér

képé

ről.

Haz

ánk

lega

lacs

onya

bb é

s leg

-m

agas

abb

pont

ja.

Térk

épés

zeti

gyak

orla

t.A

kül

önbö

ző fe

lszín

form

ák a

rá-

nya

hazá

nk d

ombo

rzat

ában

.H

azán

k kö

ziga

zgat

ási t

érké

pé-

nek

elem

zése

.

Mec

sek,

Mát

ra, K

ékes

tető

Mag

yaro

rszá

g do

mbo

rzat

i vi

szon

yairó

l, sz

emlé

ltető

ké

pek

26.

Tájé

kozó

dás a

te

rmés

zetb

enA

térk

ép tá

jolá

sa.

Az é

szak

i irá

ny m

egha

táro

zásá

-na

k né

hány

mód

ja.

Mit

és h

ogya

n áb

rázo

l a tu

rista

-té

rkép

? A

szin

tvon

al fo

galm

ának

kia

la-

kítá

sa.

A sz

intv

onal

as á

bráz

olás

bem

u-ta

tása

gya

korla

ti pé

lda

alap

ján.

A k

ilom

éter

-hál

ózat

foga

lmán

ak

a ki

alak

ítása

.A

turis

taté

rkép

kilo

mét

er h

áló-

zatá

nak

meg

figye

lése

.Eg

y le

hets

éges

útv

onal

meg

ter-

vezé

se tu

rista

térk

ép se

gíts

égév

el.

Kere

sés a

z int

erne

ten

(az O

rszá

-go

s Kék

túra

hon

lapj

án).

Tájo

lás,

szin

tvon

al,

szin

tvon

alas

ábr

ázol

ás,

kilo

mét

er-h

álóz

at, t

urist

a-je

lzés

Körn

yeze

tism

eret

3–

4. é

vfol

yam

:tá

jéko

zódá

s a tá

gabb

a

térb

en

Info

rmat

ika:

ker

esés

az

inte

rnet

en, a

lkal

-m

azás

ok h

aszn

álat

a

Irán

ytű,

sz

ámla

pos ó

ra,

külö

nböz

ő tu

rista

térk

épek

, üv

egká

d m

éter

beos

ztás

sal,

hegy

mod

ell,

szem

lélte

tő

képe

k, in

tern

et

Néh

ány

taná

cs a

ki

ránd

ulás

hoz

Hog

yan

terv

ezzü

nk m

eg k

örül

-te

kint

ően

egy

túrá

t?Kö

rnye

zetis

mer

et 3

–4.

évfo

lyam

:tá

jéko

zódá

s a tá

gabb

a

térb

en

Inte

rnet


26

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

27.

Rend

szer

ezzü

k ism

eret

eink

et!

A té

mak

örbe

n sz

erep

lő le

gfon

-to

sabb

foga

l mak

, fol

yam

atok

és

össz

efüg

gése

k át

ismét

lé se

.

A té

mak

örbe

n ta

nult

fo-

galm

akVá

loga

tás a

tém

akör

feld

ol-

gozá

sáná

l has

znál

t leg

jel-

lem

zőbb

szem

lélte

tőes

zkö-

zökb

ől

28.

A té

maz

áró

fel-

adat

lap

meg

oldá

saA

tém

azár

ó fe

lada

tlap

A é

s/va

gy

B vá

ltoza

t fel

adat

aina

k a

meg

ol-

dása

A té

maz

áró

fela

datla

poka

t kü

lön

füze

t tar

talm

azza

.

AZ

IDŐ

JÁRÁ

S29

.A

z idő

járá

s és a

z ég

hajla

tA

z idő

járá

s fog

alm

a és

elem

ei.

Az é

ghaj

lat f

ogal

ma

és el

emei

.A

z idő

járá

s és a

z égh

ajla

t köz

ötti

külö

nb sé

gek.

Az i

dőjá

rás-

előr

ejel

zés e

szkö

zei.

A m

eteo

roló

guso

k m

unká

ja.

Kere

sés a

z int

erne

ten

(az O

MSZ

ho

nlap

ján)

.

Időj

árás

, égh

ajla

t, m

ete-

orol

ógia

, met

eoro

lógu

s, O

rszá

gos M

eteo

roló

giai

Sz

olgá

lat

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. é

vfol

yam

:A

z évs

zako

k je

llem

-ző

időj

árás

a

Mat

emat

ika:

át

lags

zám

ítás

Info

rmat

ika:

ker

esés

az

inte

rnet

en, a

lkal

-m

azás

ok h

aszn

álat

a

Term

észe

tism

eret

5.

évfo

lyam

:az

Időj

óslá

s c. o

lvas

-m

ány

Vid

eofil

m a

z évs

zako

król

inte

rnet


27

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

30.

A n

apsu

gárz

ás é

s a

hőm

érsé

k let

A n

apsu

gárz

ás.

A le

vegő

felm

eleg

edés

ének

fo

lyam

ata

és a

hőm

érsé

klet

-vál

-to

zás o

kai.

A n

api,

havi

és é

vi k

özép

hőm

ér-

sékl

et fo

galm

ának

kia

lakí

tása

, sz

ámol

ási g

yako

rlato

k.A

nap

i és a

z évi

hői

ngás

foga

l-m

ának

kia

lakí

tása

, kisz

ámítá

sa.

Mié

rt fo

ntos

eze

n ér

téke

k ism

e-re

te?

Foly

amat

ok, ö

ssze

függ

ések

:A

nap

bee

sési

szög

e és

a fe

lme-

lege

dés m

érté

ke k

özöt

ti ös

sze-

függ

és.

A n

apsu

gárz

ás id

őtar

tam

a és

a

felm

eleg

edés

mér

téke

köz

ötti

össz

efüg

gés.

A le

jtő ir

ánya

és a

nap

suga

rak

bees

ési s

zöge

köz

ötti

össz

efüg

-gé

s.A

hőm

érsé

klet

ala

kulá

sa é

s a

teng

ersz

int f

elet

ti m

agas

ság

közö

tti ö

ssze

függ

és.

A le

jtő ir

ánya

és a

hőm

ér sé

klet

kö

zötti

öss

zefü

ggés

. A

nap

szak

ok, é

v sza

kok

és fe

lme-

lege

dés k

özöt

ti ös

szef

üggé

s.

Nap

fény

tart

amm

érő,

napi

köz

éphő

mér

sékl

et,

havi

köz

éphő

mér

sékl

et,

évi k

özép

hőm

érsé

klet

,na

pi h

őing

ás,

évi k

özep

es h

őing

ás

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. é

vfol

yam

:az

időj

árás

elem

ei-

nek

a m

egfi g

yelé

se

Term

észe

tism

eret

5.

évfo

lyam

:vá

ltozá

sok

a kö

r-ny

ezet

ünkb

en –

a

naps

ugár

zás,

a fé

ny

tula

j don

sága

i

Mat

emat

ika:

át

lags

zám

ítás

Vid

eofil

m a

nap

ener

giár

ól,

diak

épek

, nap

fény

tart

am-

mér

ő, te

mat

ikus

térk

épek

, kü

lönb

öző

hőm

érők

, sze

m-

lélte

tő k

épek

, az

inte

rakt

ív ta

nagy

ag id

e-vo

natk

ozó

rész

e, in

tern

et


28

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

31.

A sz

élA

szél

foga

lmán

ak a

kia

lakí

tása

.A

szél

erő

sség

e.A

szél

irán

ya.

A sz

él ir

ányá

nak

és e

rőss

égén

ek

a m

érés

e.A

szél

ere

jéne

k a

kiha

szná

lása

.

Foly

amat

ok, ö

ssze

függ

ések

:A

szél

kia

laku

lásá

nak

a fo

lya-

mat

a.A

leve

gő h

őmér

sékl

ete

és té

rfo-

gata

köz

ötti

össz

efüg

gés.

A le

vegő

hőm

érsé

klet

e és

moz

-gá

sirán

ya k

özöt

ti ös

szef

üggé

s.

Szél

, szé

lsebe

sség

,sz

élirá

ny, é

szak

i szé

l, ke

leti

szél

, dél

i szé

l, ny

ugat

isz

él, k

anal

as sz

élm

érő,

sz

élzs

ák, s

zélk

akas

, szé

-le

rőm

ű

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. é

vfol

yam

:az

időj

árás

elem

ei-

nek

a m

egfig

yelé

se

Term

észe

tism

eret

5.

évfo

lyam

:vá

ltozá

sok

a kö

rnye

-ze

tünk

ben

– a

leve

gő n

yom

ása

Tran

szpa

rens

ek, v

ideo

film

a

szél

ről é

s a sz

él e

rejé

nek

hasz

nosít

ásár

ól, s

zem

lélte

tő

képe

k, sz

élzá

szló

, kan

alas

sz

élm

é rő,

szél

kaka

s (le

hető

-sé

g sz

erin

t),te

mat

ikus

térk

épek

, az

inte

rakt

ív ta

nagy

ag id

evo-

natk

ozó

rész

e, in

tern

et

32.

A cs

apad

ékA

víz

kör

forg

ása.

A cs

apad

ék m

érés

e.A

csap

adék

időb

eli é

s ter

ület

i el

oszl

ása.

A k

ülön

böző

csap

adék

fajtá

k ki

alak

ulás

a és

jelle

mzé

se.

A cs

apad

ék o

kozt

a ve

szél

yhel

y-ze

tek

és a

zok

köve

tkez

mén

yei.

Foly

amat

ok, ö

ssze

függ

ések

:A

víz

kör

forg

ása.

A cs

apad

ékké

pződ

és fo

lyam

ata.

A v

íz k

örfo

rgás

a, cs

apa-

dékg

yűjtő

edé

ny, e

ső, h

ó,

hava

s eső

, jég

eső,

dér

, zú

zmar

a, h

arm

at, k

öd

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. é

vfol

yam

:az

időj

árás

elem

ei-

nek

a m

egfig

yelé

se,

az é

vsza

kok

jelle

mző

id

őjár

ása,

a ví

z meg

jele

nési

form

ái a

term

észe

t-be

n,az

időj

árás

i jel

ensé

-ge

k és

az a

nyag

tu

lajd

onsá

gai n

ak a

vá

ltozá

sa

Tran

szpa

rens

ek, v

ideo

film

a

csap

adék

képz

ődés

ről,

szem

-lé

ltető

kép

ek, c

sapa

dékm

érő

edén

y, üv

egla

p, h

omok

, lá

mpa

, te

mat

ikus

térk

épek

, az

inte

rakt

ív ta

nagy

ag id

evo-

natk

ozó

rész

e, in

tern

et


29

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

32.

A le

vegő

víz

gőzt

arta

lma

– a

naps

ütés

és p

árol

gás m

érté

-ke

,–

a fe

lhők

és a

köz

elgő

időj

árás

,–

a fe

lhőr

éteg

vas

tags

ága

és a

le

hűlé

s mér

téke

köz

ötti

össz

e-fü

ggés

.A

kül

önbö

ző cs

apad

ékfa

j-tá

k –

az e

ső, a

hó,

a h

avas

eső

, a

jége

ső, a

dér

, a zú

zmar

a, a

ha

rmat

és a

köd

– k

iala

kulá

sa é

s je

llem

zőik

.

Term

észe

tism

eret

5.

évfo

lyam

:vá

ltozá

sok

a kö

rnye

-ze

tünk

ben

– a

leve

gő n

yom

ása

Az i

dőjá

rás

meg

figye

lése

(gya

korla

t)

A n

apsü

tés m

egfig

yelé

se.

A le

vegő

hőm

érsé

klet

ének

a

mér

ése.

A sz

él e

rőss

égén

ek a

meg

figye

-lé

se.

A sz

él ir

ányá

nak

a m

egha

táro

-zá

sa.

A m

egfig

yelé

s idő

szak

ában

hul

-lo

tt cs

apad

ék fa

jták.

Egy

hét i

dőjá

rásá

nak

a m

egfi-

gyel

ése

– az

ada

tok

rögz

ítése

a

mun

kafü

zetb

e el

őre

kiad

ott

szem

pont

ok a

lapj

án.

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. é

vfol

yam

:az

időj

árás

elem

ei-

nek

a m

egfig

yelé

se

Term

észe

tism

eret

5.

évfo

lyam

:az

időj

árás

elem

ei

Lehe

tősé

g sz

erin

t min

él

több

mér

őműs

zer:

hőm

é-rő

k, n

ap fé

nyta

rtam

mér

ő,

kana

las s

zélm

érő,

szél

kaka

s, sz

élzs

ák, c

sapa

-dé

kmér

ő ed

ény

33.

Mi j

elle

mzi

ha-

zánk

égh

ajla

tát?

Mi j

elle

mzi

az i

dőjá

rás e

lem

eit

hazá

nk k

ülön

böző

tája

in?

Mié

rt v

álto

zéko

ny h

azán

k ég

-ha

jlata

?M

i a te

endő

nk a

hős

égria

dó, a

hó

fúvá

s, sz

élvi

har e

seté

n?

Asz

ály,

szár

az k

ontin

entá

-lis

égh

ajla

t, ne

dves

kon

ti-ne

ntál

is ég

hajla

t

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. é

vfol

yam

:M

ilyen

term

észe

ti vi

szon

yok

közö

tt él

ünk?

Tran

szpa

rens

ek, t

emat

ikus

té

rkép

ek h

azán

k id

őjár

á-sá

ról,

szem

lélte

tő k

épek

, ég

hajla

ti di

agra

mok

, vi-

deofi

lm, i

nter

net


30

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

33.

Hog

yan

vise

lked

jünk

, ha

a sz

a-ba

dban

ér b

en nü

nket

a v

illám

?Te

rmés

zetis

mer

et

5–6.

évf

olya

m:

Az i

dőjá

rás e

lem

ei

34.

Rend

szer

ezzü

k ism

eret

eink

et!

A té

mak

örbe

n sz

erep

lő le

gfon

-to

sabb

foga

l mak

, fol

yam

atok

és

össz

efüg

gése

k át

ismét

lé se

.

A té

mak

örbe

n ta

nult

fo-

galm

akVá

loga

tás a

tém

akör

feld

ol-

gozá

sáná

l has

znál

t leg

jel-

lem

zőbb

szem

lélte

tőes

zkö-

zökb

ől

35.

A té

maz

áró

fel-

adat

lap

meg

oldá

saA

tém

azár

ó fe

lada

tlap

A é

s/va

gy

B vá

ltoza

t fel

adat

aina

k a

meg

ol-

dása

A té

maz

áró

fela

datla

poka

t kü

lön

füze

t tar

talm

azza

.

FELS

ZÍN

I ÉS

FELS

ZÍN

ALA

TTI V

IZEI

NK

36.

Felsz

ín a

latti

vi-

zein

kA

víz

záró

réte

g, a

tala

jvíz

, a

belv

íz, a

réte

gvíz

, az a

rtéz

i víz

, a

héví

z, a

gyóg

yvíz

és a

z ásv

ányv

íz

foga

lmán

ak k

iala

kítá

sa.

A fe

lszín

ala

tti v

izek

kia

laku

lása

.A

tala

jvíz

szen

nyez

etts

égén

ek

lehe

tősé

gei.

Felsz

ín a

latti

viz

eink

has

znos

ítá-

si le

hető

sége

i.

Foly

amat

ok, ö

ssze

függ

ések

:A

csap

adék

men

nyisé

ge é

s a

tala

jvíz

szin

t, va

lam

int a

bel

víz

mér

ete

közö

tti ö

ssze

függ

és.

Vízz

áró

réte

g, ta

lajv

íz,

belv

íz, r

éteg

víz,

arté

zi v

íz,

héví

z, gy

ógyv

íz, á

sván

yvíz

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. é

vfol

yam

:M

ilyen

term

észe

ti vi

szon

yok

közö

tt él

ünk?

Term

észe

tism

eret

5–

6. é

vfol

yam

:az

időj

árás

elem

ei

Tran

szpa

rens

ek, s

zem

lélte

tő

képe

k, h

éviz

eink

tem

atik

us

térk

épe,

befő

ttesü

veg,

fólia

, ho

mok

, int

erne

t


31

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

37.

Am

it a

foly

ókró

l tu

dni k

ell

A cs

apad

ékví

z útja

.A

forr

ás k

elet

kezé

se.

A fo

lyóv

izek

mér

et sz

erin

ti cs

o-po

rtos

ítása

.Jo

bb é

s bal

par

t meg

álla

pítá

sa.

A fő

foly

ó és

mel

lékf

olyó

foga

l-m

ának

kia

lakí

tása

.A

víz

gyűj

tő te

rüle

t és a

víz

vá-

lasz

tó fo

galm

ának

a k

iala

kítá

sa.

A fo

lyók

foly

ásirá

nya.

A fo

lyók

esé

se.

A sí

kvid

éki f

olyó

jelle

mző

i.A

heg

yvid

éki f

olyó

jelle

mző

i.

Foly

amat

ok, ö

ssze

függ

ések

:A

forr

ás v

ízho

zam

a és a

csap

adék

m

enny

isége

köz

ötti

össz

efüg

gés.

A fo

lyás

irány

és a

terü

let l

ejté

se

közö

tti ö

ssze

függ

és.

A le

jtő n

agys

ága

és a

foly

óvíz

se

bess

ége

kö zö

tti ö

ssze

függ

és.

A fo

lyóv

íz se

bess

ége

és m

unka

-vé

gző

képe

s ség

e kö

zötti

öss

ze-

függ

és.

Forr

ás, é

r, cs

erm

ely,

pata

k,

foly

ó, fo

lyam

, fol

yásir

ány,

jobb

par

t, ba

l par

t, fő

fo-

lyó,

mel

lékf

olyó

, víz

gyűj

tő

terü

let,

vízv

álas

z tó,

foly

ó es

ése,

síkvi

déki

foly

ó,

hegy

vidé

ki fo

lyó,

ára

dás,

apad

ás, v

ízjá

rás,

inga

dozó

ví

zjár

ás, e

gyen

lete

s víz

-já

rás,

idős

zako

s víz

járá

s, to

rkol

at

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. é

vfol

yam

:A

tele

pülé

s és k

ör-

nyék

e fe

lszín

ének

je

llem

ző v

izei

Term

észe

tism

eret

5–

6. é

vfol

yam

:A

z idő

járá

s ele

mei

Tran

szpa

rens

ek, s

zem

lélte

tő

képe

k,vi

deofi

lm, a

tlasz

, fal

i tér

ké-

pek,

tere

pasz

tal,

inte

rnet

A te

lepül

és k

öze-

lében

talá

lhat

ó fo

lyóv

íz v

izsg

álat

a(g

yako

rlat)

A fo

lyóv

íz je

llem

zőin

ek m

eg-

figye

lése

, a v

íz m

inős

égén

ek

vizs

gála

ta m

egad

ott s

zem

pont

ok

alap

ján.

Hog

yan

hasz

nosít

ják

a vi

zsgá

lt fo

lyóv

izet

?A

víz

szen

nyez

és m

egfig

yelé

se.

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. é

vfol

yam

:A

tele

pülé

s és k

ör-

nyék

e fe

lszín

ének

je

llem

ző v

izei

Mér

ősza

lag,

stop

per,

szűr

ő-pa

pír,

poha

rak,

üve

gek


32

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

38.

Vesz

élye

s viz

ek: a

be

lvíz

és a

z árv

ízM

i a te

endő

árv

íz é

s bel

víz

eset

én?

Árv

íz, b

elví

zKö

rnye

zetis

mer

et

1–4.

évf

olya

m:

Mily

en te

rmés

zeti

visz

onyo

k kö

zött

élün

k?

Term

észe

tism

eret

5–

6. é

vfol

yam

:az

időj

árás

elem

ei

Tran

szpa

rens

ek, s

zem

lélte

tő

képe

k,vi

deofi

lm, a

tlasz

, fal

i tér

ké-

pek,

inte

rnet

39.

Haz

ánk

fő fo

lyói

: a

Dun

a és

a T

isza

A D

una

min

t Köz

ép-E

uróp

a le

gnag

yobb

foly

óján

ak je

llem

-zé

se.

A T

isza

min

t a D

una

legn

a-gy

obb

haza

i mel

lékf

olyó

jána

k je

llem

zése

.A

Tisz

a és

a D

una

vízv

édel

me.

Gaz

dasá

gi je

lent

őség

ük.

Dun

a, T

isza,

Vise

grá-

di-s

zoro

s, D

unak

anya

r, Sz

iget

köz,

Szen

tend

rei-,

M

argi

t-, C

sepe

l-, M

ohá-

csi-s

zige

t, Si

ó, R

ába,

Ipol

y, Ti

sza-

tó

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. é

vfol

yam

:M

ilyen

term

észe

ti vi

szon

yok

közö

tt él

ünk?

Tran

szpa

rens

ek, s

zem

lélte

tő

képe

k,vi

deofi

lm, a

tlasz

, fal

i tér

ké-

pek,

Mag

yaro

rszá

g ko

ntúr

-té

rkép

e, in

tern

et

Tava

ink

A tó

foga

lmán

ak k

ibőv

ítése

.A

tava

k ki

alak

ulás

a.A

tava

k je

llem

zői:

vizü

k er

edet

e, ví

zjár

ásuk

,ví

zmél

ység

, víz

hőm

érsé

klet

efe

rtő,

moc

sár,

láp

foga

lmán

ak

tiszt

ázás

a.

Foly

amat

ok, ö

ssze

függ

ések

:A

tava

k pu

sz tu

lásá

nak

foly

ama-

ta.

A ta

vak

vízs

zint

je é

s a cs

apad

ék

men

nyisé

gekö

zötti

öss

zefü

ggés

.

Tó, f

ertő

, moc

sár,

láp,

tő-

zeg,

Bal

aton

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. é

vfol

yam

:A

tele

pülé

s és k

ör-

nyék

e fe

lszín

ének

je

llem

ző v

izei

Term

észe

tism

eret

5–

6. é

vfol

yam

:A

víz

kör

forg

ása

Tran

szpa

rens

ek, s

zem

lélte

tő

képe

k,vi

deofi

lm, a

tlasz

, fal

i tér

ké-

pek,

az i

nter

aktív

tana

gyag

id

evon

atko

zó ré

sze,

inte

rnet


33

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

40.

A h

orda

lék

men

nyisé

ge, m

ilyen

-sé

ge é

s a ta

vak

pusz

tulá

sána

k te

mpó

ja k

özöt

ti kü

lönb

ség.

41.

A ti

szta

víz

min

d-an

nyiu

nk sz

ámár

a ki

ncs

A sz

áraz

föld

viz

eine

k ha

szno

sí-tá

sa.

A v

ízsz

enny

ezés

.A

szen

nyví

ztisz

títás

egy

szer

ű m

ódsz

erén

ek a

bem

utat

ása.

Óvj

uk v

izei

nk ti

szta

ságá

t!

Ipar

i víz

, ivó

víz,

szen

nyví

ztisz

títás

Körn

yeze

tism

eret

1–

4. é

vfol

yam

:a

lakó

hely

viz

eine

k a

tiszt

aság

a

Term

észe

tism

eret

5–

6. é

vfol

yam

:a

szen

nyez

és h

a-tá

sa a

víz

i éle

t-kö

zöss

égek

re, a

vi

zek

öntis

ztu l

ása

Tech

nika

1–4

. évf

o-ly

am:

a m

oder

n kö

zlek

e-dé

s esz

köze

i (ví

zi

közl

eked

és)

Tran

szpa

rens

ek, s

zem

lélte

tő

képe

k,vi

deofi

lm, a

tlasz

, fal

i tér

ké-

pek,

főző

pohá

r, üv

egtö

lcsé

r, va

tta, t

alaj

, ola

j, in

tern

et

42.

Rend

szer

ezzü

k ism

eret

eink

et!

A té

mak

örbe

n sz

erep

lő le

gfon

-to

sabb

foga

l mak

, fol

yam

atok

és

össz

efüg

gése

k át

ismét

lé se

.

A té

mak

örbe

n ta

nult

fo-

galm

akVá

loga

tás a

tém

akör

feld

ol-

gozá

sáná

l has

znál

t leg

jel-

lem

zőbb

szem

lélte

tőes

zkö-

zökb

ől

43.

A té

maz

áró

fel-

adat

lap

meg

oldá

saA

tém

azár

ó fe

lada

tlap

A é

s/va

gy

B vá

ltoza

t fel

adat

aina

k a

meg

ol-

dása

A té

maz

áró

fela

datla

poka

t kü

lön

füze

t tar

talm

azza

.


34

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

ÁLL

ATO

K A

HÁ

ZBA

N É

S A

HÁ

Z KÖ

RÜL

44.

A h

ázi s

erté

sA

ház

i ser

tés ő

se a

vad

disz

nó.

A se

rtés

bel

ső v

áza

a ge

rinc-

oszl

op é

s a h

ozzá

kap

csol

ódó

cson

toza

t.M

inde

nevő

, gum

ós zá

pfog

ú,

páro

s ujjú

pat

ás á

llat.

Szap

ora

álla

t, 8-

15 u

tódo

t hoz

a

vilá

gra,

mel

yeke

t em

lőib

ől

szop

tat.

Belső

cson

tos v

áz, g

erin

c-os

zlop

, pár

os u

jjú p

atás

, m

inde

nevő

, gum

ós zá

pfog

, se

rtés

fajtá

k

Ger

ince

s, ge

rinct

e-le

n,em

lős,

elev

ensz

ülő,

Sert

ésko

pony

a,m

inde

nevő

foga

zat,

képe

k kü

lönb

öző

sert

ésfa

j-tá

król

,pá

ros u

jjú p

atás

vég

tag

mak

ettje

45.

A sz

arva

smar

haŐ

se a

vadt

ulok

. A b

elől

e kite

-ny

észt

ett s

zarv

asm

arha

fajtá

k kö

-zö

s jel

lem

zői:

növé

nyev

ők, r

edős

fe

lüle

tű a

zápf

oguk

, pár

os u

jjú

patá

s, ös

szet

ett g

yom

rú, k

érőd

ző

álla

tok.

Fejü

kön

tülk

ös sz

arv

van,

mel

y a

hom

lokc

sont

szar

vnyú

lván

yábó

l és

rábo

ruló

elsz

arus

odó

bőrb

ől

áll.

Hús

áért

és t

ejéé

rt te

nyés

ztik

.

Őst

ulok

, növ

énye

vő, k

é-rő

dző,

öss

zete

tt gy

omor

,tü

lkös

szar

v, sz

arva

smar

-ha

fajtá

k,

A h

ázia

sítás

foly

a-m

ata,

ger

ince

s álla

t, pa

ta, p

áros

ujjú

pa

tás,

min

dene

vő

élet

mód

Növ

énye

vő fo

gaza

t, sz

arva

s-m

arha

-kop

onya

,tü

lkös

szar

v,m

agya

rázó

rajz

az ö

ssze

tett

gyom

orró

l és m

űköd

ésér

ől,

képe

k kü

lönb

öző

szar

vas-

mar

hafa

jtákr

ól,

46.

A h

ázi l

óŐ

sei a

füve

s pus

zták

on cs

apat

o-sa

n él

ő va

dlov

ak v

olta

k.A

ház

i ló

növé

nyev

ő, zá

pfo-

gain

ak fe

lüle

te re

dős,

gyom

ra

együ

regű

. Vég

tagj

ain

pára

tlan

ujj v

an, m

elye

t a p

ata

borít

.

Vadl

ovak

, red

ős zá

pfog

,nö

vény

evő,

pár

atla

n uj

jú

patá

s, uj

jain

jár,

együ

regű

gy

omor

A h

ázia

sítás

foly

a-m

ata,

a p

áros

ujjú

pa

tás v

égta

g fe

lépí

-té

se, a

z öss

zete

tt gy

omor

felé

píté

se

és m

űköd

ése,

a ké

rődz

és fo

lyam

ata,

nö

vény

evő

és m

in-

dene

vő él

etm

ód

Képe

k kü

lönb

öző

vadl

ovak

-ró

l és b

elől

ük k

iteny

észe

tt há

ziló

fajtá

król

,há

zi ló

kop

onyá

ja,

redő

s fog

azat

a,pá

ratla

n uj

jú p

atás

vég

tagj

a


35

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

47.

A h

ázi t

yúk

és a

pu

lyka

A h

ázi t

yúk

őse

a ba

nkiv

a ty

úk.

A ty

úkok

test

ét p

ehel

y, fe

dő,

faro

k- é

s szá

rnyt

olla

k fe

dik.

M

ellső

vég

tagj

uk sz

árnn

yá m

ó-do

sult,

de

repü

lni n

em tu

dnak

.Lá

buk

erős

kap

irgál

óláb

, nég

y uj

juk

van.

A cs

üd ré

sz to

llatla

n,

pikk

elye

k fe

dik.

Toj

ások

kal s

za-

poro

dnak

, mel

yet a

kot

ló ty

úk

sajá

t tes

téne

k m

eleg

ével

köl

t ki.

A k

ikel

t kisc

sibék

fejle

tten

jön-

nek

a vi

lágr

a, fé

szek

hagy

ók.

Hús

áért

, toj

ásáé

rt te

nyés

ztik

.A

pul

yka

nagy

töm

egű

álla

t, ér

téke

s hús

áért

teny

észt

ik.

Bank

iva

tyúk

, tol

l, fe

dő,

pehe

ly-,

faro

k- é

s szá

rny-

tolla

k, k

apirg

álól

áb, t

olla

t-la

n cs

üd, e

rős c

sőr,

szar

u-pi

kkel

yek,

fész

ekha

gyó

Ger

ince

s, em

lős,

mad

ár, k

ülta

karó

, el

even

szül

és, n

övé-

nyev

ő, m

inde

nevő

él

etm

ód

Kitö

möt

t ház

i tyú

k,ké

pek

külö

nböz

ő to

jós é

s hú

sfaj

tákr

ól,

tojá

s,to

lltíp

usok

48.

A h

ázi k

utya

és a

há

zi m

acsk

aA

kut

ya ő

se a

fark

as, a

ház

i m

acsk

áé a

núb

iai m

acsk

a.M

indk

ét á

llat g

erin

ces,

emlő

s, ra

gado

zó él

etm

ódú.

A k

utya

ki

tart

óan

üldö

zi zs

ákm

ányá

t, a

mac

ska

lesb

ől tá

mad

. Záp

foga

ik

felü

lete

éles

, tar

ajos

.A

kut

ya já

rás k

özbe

n a

karm

ait

nem

tudj

a vi

ssza

húzn

i, ez

ért

azok

foly

amat

osan

kop

nak.

A h

ázi m

acsk

a a

karm

ait a

z uj

jpár

náib

a hú

zza

viss

za.

Min

dkét

álla

tnak

sok

fajtá

ját

teny

észt

ik.

Raga

dozó

élet

mód

, ra-

gado

zó fo

gaza

t, ta

rajo

s zá

pfog

ak, t

épőf

og, a

z ujja

in

jár,

kita

rtó

üldö

zés,

lesb

ől

tám

adás

,ku

tya-

és m

acsk

afaj

ták

Ház

iasít

ás, n

övén

y-ev

ő és

min

dene

vő

élet

mód

, gum

ós

és re

dős z

ápfo

gak,

el

even

szül

és

Képe

k a

vado

n él

ő ős

ökrő

l és

a m

ai fa

jtákr

ól, k

utya

-, m

acsk

akop

onya

,ra

gado

zó fo

gaza

t, m

agya

-rá

zó ra

jz a

két

féle

vég

tagt

í-pu

sról


36

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

48.

Elev

ensz

ülők

, a fe

jletle

nül

vilá

gra

jött

utód

okat

em

lőik

ből

szop

tatjá

k.

49.

A fe

cské

k és

a h

ázi

veré

bA

fecs

kék

kivá

lóan

repü

lnek

, va

lam

enny

ien

költö

ző m

adar

ak.

Repü

lő ro

varo

kkal

tápl

álko

znak

. H

asad

t cső

rük

van.

A v

eréb

csőr

e kú

p al

akú.

Álla

n-dó

mad

arun

k, n

agy

csap

atok

ba

verő

dik,

tele

pese

n kö

lt.

Has

adt c

sőr,

kúp

alak

ú cs

őr,

vonu

ló m

adár

, álla

ndó

ma-

daru

nk, t

elep

es k

ölté

s,fé

szek

lakó

Ger

ince

s, m

adár

, to-

jás,

költé

s, kü

ltaka

ró,

toll

és to

lltíp

usok

Képe

k, ra

jzok

, film

rész

lete

k a

fecs

kék,

ver

ebek

test

felé

pí-

tésé

ről,

fész

kelé

sükr

ől

50.

A h

ázi l

égy

A h

ázi l

égy

test

felé

píté

séne

k je

llem

zői:

össz

etet

t sze

m, n

ya-

ló-s

zívó

száj

szer

v, cs

áp, h

árom

te

stré

sz.

Ízel

t láb

ai v

égén

tapa

dóko

ron-

gok

vann

ak. T

elje

s áta

laku

láss

al

fejlő

dik.

Vesz

élye

s fer

tőző

bet

egsé

geke

t te

rjesz

t.

Öss

zete

tt sz

em, r

ovar

,ny

aló-

szív

ó sz

ájsz

erv,

csáp

,te

ljes á

tala

kulá

s

A k

ápos

ztal

epke

és

a cs

erbo

gár t

estfe

l-ép

ítése

, éle

tmód

ja é

s sz

apor

odás

a, k

itine

s kü

ltaka

ró

Prep

arál

t ház

i lég

y ké

zina

-gy

ítós v

izsg

álat

a, lé

gylá

rvák

,m

agya

rázó

rajz

a te

stfe

lépí

-té

sérő

l

51.

Az á

llatta

rtás

sza-

bály

aiA

nag

yüze

mi g

azda

ságo

kban

ol

yan

házi

álla

tfajtá

kat t

arta

nak,

m

elye

k jó

l has

znos

ítják

a ta

kar-

mán

yt, é

s röv

id id

ő al

att n

agy

hoza

mok

at (h

ús, t

ej, t

ojás

) érn

ek

el.

A ta

rtás

i kör

ülm

énye

ket á

llatfa

j-tá

nkén

t sza

bály

ok ír

ják

elő.

Nag

yüze

mi á

llatta

rtás

,m

este

rség

es k

örny

ezet

,te

rmés

zete

s kör

nyez

et,

biot

erm

ék

A m

egism

ert h

ázi-

álla

tok

és h

áz k

örül

él

ő ál

lato

k te

stfe

l-ép

ítése

, éle

tmód

ja,

szap

orod

ása,

a

term

észe

tes é

s mes

-te

rség

es k

örny

ezet

ös

szeh

ason

lítás

a

Képe

k, fi

lmek

a n

agyü

zem

i ta

rtás

i kör

ülm

énye

kről

és

a te

rmés

zete

s igé

nyek

hez

alka

lmaz

kodó

tart

ási m

ó-do

król


37

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

51.

A b

iote

rmel

és é

s a te

rmés

zete

s ta

rtás

i mód

ok a

z álla

tok

term

é-sz

etes

igén

yeih

ez ig

azod

nak.

Íg

y te

nyés

ztik

pél

dául

a sz

ürke

m

arhá

t, a

man

galic

át.

52.

Bete

gség

terje

sztő

ál

lato

k a

lakó

he-

lyen

Egye

s álla

tok

(ege

rek,

pat

ká-

nyok

, rók

ák) m

egte

lepe

désé

nek

körn

yeze

ti ok

ai.

A rá

gcsá

ló él

etm

ódú

emlő

sök

test

felé

píté

se é

s sza

poro

dása

.Á

llato

k ál

tal t

erje

szte

tt fe

rtő-

ző b

eteg

sége

k: v

érha

s, tíf

usz,

szal

mon

ella

, bél

férg

ek st

b.) é

s az

elle

nük

való

véd

ekez

és.

Rágc

sáló

foga

zat,

foly

ton

növő

met

szőf

og,

fert

őző

bete

gség

ek,

álla

tról

em

berr

e te

rjedő

be

tegs

égek

Növ

énye

vő, m

in-

dene

vő, r

agad

ozó

élet

mód

, ház

iálla

tok,

há

z kör

ül él

ő ál

lato

k tá

plál

kozá

sa

Egér

kopo

nya

és -c

sont

váz,

külö

nböz

ő él

etm

ódú

emlő

-sö

k fo

gaza

ta,

képe

k, m

ikro

fotó

k az

álla

t-ró

l em

berr

e te

rjedő

bet

eg-

ségt

erje

sztő

álla

tokr

ól é

s a

kóro

kozó

król

53.

Mad

árvé

dele

m,

mad

árte

lepí

tés

Az e

mbe

ri te

véke

nysé

gek

nyo-

mán

szám

os él

őhel

y el

pusz

tult.

Eg

yre

csök

ken

a te

rmés

zete

s él

őhel

yek

nagy

sága

. M

it te

hetn

ek a

tanu

lók

a m

adár

-vé

dele

mbe

n és

mad

arak

ete

té-

sébe

n?

A m

adar

ak je

lent

őség

e a

term

é-sz

etes

(bio

lógi

ai) n

övén

yvéd

e-le

mbe

n.Kü

lönb

öző

mes

ters

éges

fész

kelő

od

úk m

egism

erte

tése

.

Élőh

elyc

sökk

enés

,ve

gysz

eres

növ

ényv

éde-

lem

,te

rmés

zete

s elle

nség

ek, t

er-

més

zete

s növ

ényv

édel

em,

mad

árvé

dele

m, m

adár

te-

lepí

tés.

Mad

ár, t

olltí

puso

k,

csőr

típus

ok, a

zöld

-sé

gek

és g

yüm

ölcs

ök

kárt

evői

(alm

amol

y, sz

ilvam

oly,

kápo

sz-

tale

pke)

Szín

es k

épek

a h

áz k

örül

élő

ének

esm

adar

akró

l,kü

lönb

öző

etet

ők é

s odú

tí-pu

sok,

mad

árel

eség

ek

Érde

kess

égek

, meg

-fig

yelés

ek, v

izsg

á-la

tok

A ta

nkön

yvbe

n le

írt m

egfig

ye-

lése

k, v

izsg

álat

ok el

végz

ése.

A ta

pasz

tala

tok

rögz

ítése

.


38

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

54.

Rend

szer

ezzü

k ism

eret

eink

et!

A té

mak

örbe

n sz

erep

lő le

gfon

-to

sabb

foga

l mak

, fol

yam

atok

és

össz

efüg

gése

k át

ismét

lé se

.

A té

mak

örbe

n ta

nult

fo-

galm

akVá

loga

tás a

tém

akör

feld

ol-

gozá

sáná

l has

znál

t leg

jel-

lem

zőbb

szem

lélte

tőes

zkö-

zökb

ől

55.

A té

maz

áró

fel-

adat

lap

meg

oldá

saA

tém

azár

ó fe

lada

tlap

A é

s/va

gy

B vá

ltoza

t fel

adat

aina

k a

meg

ol-

dása

A té

maz

áró

fela

datla

poka

t kü

lön

füze

t tar

talm

azza

.

AZ

EMBE

R SZ

ERV

EZET

E ÉS

EG

ÉSZS

ÉGE

56.

A b

őr é

s egé

szsé

g-vé

delm

eA

z em

ber t

este

szer

vren

dsze

rek-

ből,

szer

vekb

ől, s

zöve

tekb

ől é

s se

jtekb

ől é

pül f

el.

A sz

ervr

ends

zere

k eg

ymás

sal

szor

os k

apcs

olat

ban

műk

ödne

k.Te

stünk

et a

bőr,

más

név

en a

kü

ltaka

ró v

édi.

Több

féle

fela

dato

t lá

t el.

Meg

akad

ályo

zza,

hogy

kór

-ok

ozók

juss

anak

a te

stünk

be, v

éd

a kár

os n

apsu

gárz

ástó

l, és

font

os

érzé

ksze

rv is

. A b

őr eg

észs

égvé

-de

lmén

ek le

gfon

tosa

bb sz

abál

yai.

Sejt,

szöv

et, s

zerv

, sze

rv-

rend

szer

, sze

rvez

et,

külta

karó

, ver

ejté

kmiri

gy,

érzé

ksze

rv, t

arta

lék

tá-

pany

ag, b

őrel

válto

záso

k,a

bőr e

gész

ségv

édel

me,

A-, C

-, D

-vita

min

,

A k

ülta

karó

foga

lma

és je

lent

őség

e az

ál

latv

ilágb

an,

zöld

sége

ink

és g

yü-

möl

csfé

léin

k je

len-

tősé

ge a

zeg

észs

égm

egőr

zés-

ben

Az e

mbe

ri te

st m

odel

lje,

bőrm

odel

l,m

agas

vita

min

tart

alm

ú él

elm

iszer

ek

57.

A m

ozgá

ssze

rv-

rend

szer

és e

gész

-sé

gvéd

elm

e

A m

ozgá

s sze

rvre

ndsz

erén

ek

rész

ei: a

cson

tváz

és i

zom

zat.

A cs

onto

k és

az i

zmok

felé

píté

se

és a

lapm

űköd

ései

.A

z em

beri

test

főbb

cson

tjain

ak

és iz

mai

nak

meg

ismer

ése.

Az

ízül

etek

műk

ödés

ének

lény

ege.

A le

ggya

korib

b m

ozgá

ssze

rvi

bete

gség

ek.

Moz

gáss

zerv

rend

szer

, cs

ontv

áz, i

zom

zat,

izom

-m

űköd

és,

varr

at, í

züle

t, ös

szen

övés

,cs

ontr

itkul

ás, l

údta

lp,

gerin

cfer

dülé

s

A k

oráb

ban

meg

-ism

ert g

erin

ces é

s ge

rinct

elen

álla

tok

moz

gása

, a k

ülső

ki

tinvá

zhoz

és a

cs

onto

khoz

tapa

dó

izm

ok

Cso

ntvá

z, az

em

beri

test

fő

bb iz

mai

, az í

züle

tek

fel-

építé

sét,

az iz

omm

űköd

ést,

a lú

dtal

pat é

s a g

erin

cfer

-dü

lést

bem

utat

ó sz

emlé

lte-

tőan

yago

k


39

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

57.

A cs

onto

zat é

s izo

mza

t egé

szsé

-ge

s fej

lődé

séne

k fe

ltéte

lei.

58.

A tá

plál

kozá

s.A

z em

észt

és

szer

vren

dsze

re

A tá

plál

kozá

s és a

z em

észt

és fo

-ly

amat

a, a

z em

észt

és lé

nyeg

ének

m

egér

tése

.A

tápc

sato

rna

szak

asza

i, az

eg

yes s

zaka

szok

műk

ödés

e az

em

észt

és so

rán

(a g

yom

or, a

z em

észt

őmiri

gyek

és a

bel

ek

alap

műk

ödés

ei).

A fo

gak

felé

píté

se.

Tápl

álko

zás,

emés

ztés

, tá

pany

agok

felsz

ívás

a,

száj

üreg

, fog

ak, n

yelő

cső,

gy

omor

, vék

ony-

és v

asta

g-bé

l, m

áj, h

asny

álm

irigy

Növ

énye

vő, m

in-

dene

vő, r

agad

ozó

élet

mód

, red

ős-g

u-m

ós-t

araj

os zá

p-fo

gak,

a n

övén

yek

tápa

nyag

ai

Az e

mbe

ri te

st m

odel

lje,

szem

lélte

tő k

épek

, vid

eofil

-m

ek a

tápc

sato

rna

szak

asza

-iró

l,fo

gmod

ell

59.

Az e

gész

sége

s tá

plál

kozá

sA

z egé

szsé

ges é

letm

ód ö

ssze

te-

vői é

s jel

entő

sége

az e

gész

ség-

meg

őrzé

sben

.A

z egé

szsé

ges t

áplá

lkoz

ás a

lapi

s-m

eret

ei, a

z „ép

ítő- é

s fűt

őany

a-go

k”.

Az e

lhíz

ás o

kai.

A zö

ldsé

gek,

gyü

möl

csök

, feh

ér-

jékb

en g

azda

g él

elm

iszer

ek sz

e-re

pe a

z egé

szsé

gmeg

őrzé

sben

.A

vita

min

ok je

lent

őség

e, vi

ta-

min

okba

n ga

zdag

éte

lek,

élel

mi-

szer

ek.

Az e

més

ztős

zerv

rend

szer

leg-

gyak

orib

b be

tegs

égei

(fog

szu-

vaso

dás,

gyom

orro

ntás

, gyo

-m

orid

eges

ség)

és m

egel

őzés

ük.

Vita

min

, ásv

ányi

any

ag, f

e-hé

rjék,

épí

tő- é

s fűt

őany

a-go

k, e

nerg

iafo

rrás

ok,

Elhí

zás,

A-, B

-, C

- és

D-v

itam

inok

jele

ntős

ége,

előf

ordu

lásu

k él

elm

iszer

e-in

kben

.

Tápl

álék

, em

észt

ő-ne

dvek

, leb

ontá

s, fe

lszív

ódás

, sze

r-ve

zetü

nk é

pítő

- és

fűtő

anya

gai

A ta

nkön

yv á

brái

,te

rmés

zete

s vita

min

okba

n,

ásvá

nyi a

nyag

okba

n, fe

hér-

jékb

en g

azda

g él

elm

iszer

ek,

vita

min

kész

ítmén

yek


40

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

60.

A lé

gzős

zerv

-re

ndsz

er é

s egé

sz-

ségv

édel

me

A lé

gzés

lény

ege,

a lé

gzős

zerv

-re

ndsz

er fe

lépí

tése

és a

z egy

es

szer

vek

műk

ödés

ének

ala

pjel

en-

sége

i.A

ki-

és a

bel

égzé

s fol

yam

ata.

Az e

gész

ségm

egőr

zés á

ltalá

nos

szab

álya

i, a

szen

nyez

ett l

eveg

ő ha

tása

. Le

ggya

korib

b be

tegs

égei

(man

-du

lagy

ulla

dás,

hörg

huru

t, as

ztm

a, tü

dőgy

ulla

dás,

TBC

) és

meg

előz

ésük

mód

jai.

A lé

gzés

foly

amat

a,ki

- és b

elég

zés,

gázc

sere

, re

kesz

izom

, orr

üreg

, gar

at,

gége

, lég

cső,

légh

ólya

gok,

m

andu

lagy

ulla

dás,

hörg

-hu

rut,

aszt

ma,

tüdő

gyul

la-

dás,

TBC

Az á

llato

k lé

gzés

tí-pu

sai (

kopo

ltyús

lé

gzés

, lég

csöv

ekke

l tö

rtén

ő lé

gzés

, lég

zés

a kü

ltaka

rón

kere

sz-

tül,

légz

és tü

dőve

l).

Az e

mbe

ri te

st m

odel

lje,

tüdő

mod

ell,

gége

mod

ell,

a ta

nkön

yv m

agya

rázó

rajz

ai

61.

A v

érke

ringé

s, a

kivá

lasz

tás é

s eg

észs

égvé

delm

ük

A v

érke

ringé

s fol

yam

atán

ak

lény

ege.

A sz

ív é

s az e

rek

műk

ödés

e.A

kiv

álas

ztás

ala

pműk

ödés

e, a

vesé

k sz

erep

e.A

legg

yako

ribb

szív

- és é

rren

d-sz

eri b

eteg

sége

k, il

letv

e m

egel

ő-zé

sük.

Vérk

erin

gés,

szív,

ere

k,ox

igén

, szé

n-di

oxid

, bom

-lá

ster

mék

ek,

vese

, húg

yvez

eték

, húg

y-hó

lyag

, húg

ycső

A tá

pany

agok

em

észt

ésén

ek lé

-ny

ege,

a tá

pany

agok

fe

lszív

ódás

a,a

légz

és lé

nyeg

e

Az e

mbe

ri te

st m

odel

lje,

szív

mod

ell,

a ta

nkön

yv m

agya

rázó

ra

jzai

Meg

figye

lések

, vi

zsgá

lato

k, k

ísér-

letek

A ta

nkön

yvbe

n le

írtak

ala

pján

m

egfig

yelé

sek,

viz

sgál

atok

, kí-

sérle

tek

végz

ése

az e

ddig

tanu

lt sz

ervr

ends

zere

k fe

lépí

tésé

ről é

s m

űköd

ésér

ől.

A ta

pasz

tala

tok

rögz

ítése

.


41

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

62.

A n

emi s

zerv

ek

felé

píté

se é

s mű-

ködé

se

A sz

apor

odás

jele

ntős

ége

az

élőv

ilágb

an.

A fé

rfi é

s női

nem

i sze

rvek

fe

lépí

tése

, az i

vars

ejtk

épző

dés

foly

amat

a.

Szap

orod

ás,

öszt

önös

és t

udat

os v

isel-

kedé

s, nő

i sza

porít

ó sz

ervr

end-

szer

: hüv

ely,

anya

méh

, pe

teve

zeté

k, p

etef

észe

k,

pete

sejt,

férfi

szap

orító

szer

vren

d-sz

er: h

ere,

hím

ivar

sejt,

on

dóve

zeté

k, d

ülm

irigy

, hú

gycs

ő, h

ímve

ssző

,m

egte

rmék

enyí

tés,

méh

en

belü

li és

méh

en k

ívül

i fe

jlődé

s

A n

övén

yek

szap

o-ro

dása

, a v

irág

fel-

építé

se, t

erm

ések

és

mag

vak,

az á

llato

k sz

apor

odás

a: p

ete,

tojá

s, el

even

szül

és,

ivad

ékgo

ndoz

ás

A ta

nkön

yv m

agya

rázó

ra

jzai

63.

Az e

gyed

fejlő

dés.

A se

rdül

őkor

test

i és

lelk

i vál

tozá

sai

A m

éhen

bel

üli f

ejlő

dés f

őbb

jelle

mző

i.A

szül

és é

s a m

éhen

kív

üli f

ej-

lődé

s. A

z em

ber é

letk

ori s

zaka

szai

, az

egye

s sza

kasz

ok fo

ntos

abb

test

i és

lelk

i vál

tozá

sai.

A se

rdül

őkor

jelle

mző

i: ne

mi

érés

, iva

rsej

tkép

ződé

s, a

nem

i je

llege

k ki

alak

ulás

a.

Méh

en b

elül

i és k

ívül

i fe

jlődé

s, em

brió

, mag

zat,

csec

sem

őkor

, kisg

yerm

ek-

kor,

kisis

kolá

skor

, ser

dü-

lőko

r, ifj

úkor

, fel

nőttk

or,

idős

kor,

nem

i ére

ttség

, bio

lógi

ai

éret

tség

, tes

ti-le

lki é

retts

ég

A n

ői é

s fér

fi ne

mi

szer

vek

felé

píté

se é

s m

űköd

ése,

ivar

sejtk

épző

dés,

men

stru

áció

, meg

-te

rmék

enyí

tés,

mag

zati

fejlő

dés

A ta

nkön

yv á

brái

,ké

pek,

vid

eofil

mek

az e

gyes

él

etko

ri sz

akas

zok

bem

uta-

tásá

ra


42

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

64.

Az i

degr

ends

zer.

Az é

rzék

szer

vek:

lá

tás é

s a h

allá

s

Az i

degr

ends

zer f

ogal

ma,

az

ideg

sejte

k, a

z agy

velő

és a

ge-

rincv

elő.

Az i

degr

ends

zer a

lapm

űköd

ései

: az

élet

foly

amat

ok sz

abál

yozá

sa,

az in

gere

k fe

lfogá

sa. A

z agy

i kö

zpon

tok

szab

ályo

zó m

űköd

é-se

.A

szem

és a

hal

lósz

erv

felé

píté

se

és m

űköd

ése:

az i

nger

ek fe

lfo-

gása

, áta

lakí

tása

, az i

nger

ület

ve

zeté

se é

s az é

rzet

kel

etke

zése

.

Ideg

rend

szer

, agy

velő

, ge-

rincv

elő,

ideg

sejt,

az é

letfo

-ly

amat

ok sz

abál

yozá

sa,

agyi

köz

pont

ok, é

rzék

szer

-ve

k, sz

aruh

árty

a, p

upill

a,

szem

lenc

se, i

degh

árty

a,

látó

közp

ont,

hang

hullá

mok

, dob

hárt

ya,

halló

cson

tok,

bel

ső fü

l, ha

llókö

zpon

t

Az e

ddig

meg

ismer

t sz

ervr

ends

zere

k (k

ülta

karó

, moz

gás,

légz

és, t

áplá

lkoz

ás,

emés

ztés

, vér

ke-

ringé

s, ki

vála

sztá

s)

felé

píté

se é

s műk

ö-dé

se

Agy

mod

ell,

az e

mbe

ri te

st m

odel

lje,

a sz

em é

s fül

mod

ellje

,a

tank

önyv

rajz

ai

65.

A fe

rtőz

és é

s a

járv

ány

A k

órok

ozók

és f

ertő

zés f

ogal

-m

a.A

fert

őzés

forr

ásai

(éte

l, iv

óvíz

, sé

rült

bőr)

.A

járv

ány

foga

lma,

a v

édőo

ltá-

sok

szer

epe

a fe

rtőz

ő be

tegs

égek

m

egel

őzés

ében

.A

z egé

szsé

ges é

letm

ód é

s a

hely

es tá

plál

kozá

s jel

entő

sége

a

bete

gség

meg

előz

ésbe

n.A

szűr

őviz

sgál

atok

jele

ntős

ége.

A k

örny

ezet

szen

nyez

és é

s bi-

zony

os b

eteg

sége

k ki

alak

ulás

a kö

zötti

öss

zefü

ggés

bem

utat

ása.

Kóro

kozó

k, fe

rtőz

és, j

ár-

vány

, véd

őoltá

sok,

bete

gség

ek tü

nete

i,a

bete

gség

meg

előz

és fo

r-m

ái,

szűr

őviz

sgál

at, k

örny

ezet

-sz

enny

ezés

Külta

karó

, moz

gás-

szer

vren

dsze

r, a

lég-

zés-

és v

érke

ringé

s sz

ervr

ends

zere

A ta

nkön

yv á

brái

,m

ikro

fotó

k az

ism

erte

bb

kóro

kozó

król

,fil

mré

szle

tek

a kó

roko

zókr

ól

és a

járv

ányo

król


43

Az

óra

anya

gaO

ktat

ási-k

épzé

si fe

lada

tFo

galm

akK

once

ntrá

ció

Szem

lélte

tés

66.

Az e

lsőse

gély

nyúj

-tá

s ala

pism

eret

eiA

z első

segé

lyny

újtá

s jel

entő

sége

.A

z első

segé

lyny

újtó

fela

data

i es

zmél

etve

szté

snél

, az ú

jra-

éles

ztés

sorá

n, áj

ulás

kor,

légz

ési

nehé

zség

ek é

s orr

vérz

és e

seté

n,

tová

bbá

a kü

lönb

öző

sérü

lése

k so

rán

fellé

pő v

érzé

scsil

lapí

tás-

kor.

Az o

rvos

i ellá

táss

al k

apcs

olat

os

alap

ismer

etek

.

Első

segé

lyny

újtá

s, es

zmé-

letv

eszt

és, a

z éle

tjele

nség

ek

vizs

gála

ta, ú

jraél

eszt

és,

stab

il ol

dalfe

kvés

, áju

lás,

orrv

érzé

s, ve

rő-é

s gyű

j-tő

eres

vér

zés,

házi

orvo

s, já

róbe

teg-

szak

ellá

tás,

fekv

őbet

eg-s

zake

llátá

s

Az e

mbe

ri te

st

szer

vren

dsze

rein

ek

felé

píté

se é

s műk

ö-dé

se,

a sz

ervr

ends

zere

k le

ggya

korib

b be

teg-

sége

i, a

bete

gség

ek

meg

előz

ése

Ism

eret

terje

sztő

vid

eofil

mek

az

első

segé

lyny

újtá

sról

Érde

kess

égek

tes-

tünk

ről é

s élet

mű-

ködé

-se

inkr

ől

A ta

nkön

yv sz

öveg

ének

feld

ol-

gozá

sa m

egbe

szél

és m

ódsz

eré-

vel.

67.

Rend

szer

ezzü

k ism

eret

eink

et!

A té

mak

örbe

n sz

erep

lő le

gfon

-to

sabb

foga

l mak

, fol

yam

atok

és

össz

efüg

gése

k át

ismét

lé se

.

A té

mak

örbe

n ta

nult

fo-

galm

akVá

loga

tás a

tém

akör

feld

ol-

gozá

sáná

l has

znál

t leg

jel-

lem

zőbb

szem

lélte

tőes

zkö-

zökb

ől

68.

A té

maz

áró

fel-

adat

lap

meg

oldá

saA

tém

azár

ó fe

lada

tlap

A é

s/va

gy

B vá

ltoza

t fel

adat

aina

k a

meg

ol-

dása

A té

maz

áró

fela

datla

poka

t kü

lön

füze

t tar

talm

azza

.

69.

Év v

égi ö

ssze

fog-

lalá

s

Meg

jegy

zés:

Az

év v

égi ö

ssze

fogl

alás

ra sz

üksé

ges ó

rák

szám

át a

kol

légá

k ha

táro

zzák

meg

. Saj

át fe

lhas

znál

ású

óra

a ta

név

sorá

n bá

rmik

or b

eikt

at-

ható

az é

vi 7

4 ór

ás ó

rake

retb

ől fe

nnm

arad

ó ór

aszá

m te

rhér

e.


44

AZ EGYES TÉMAKÖRÖK KÖVETELMÉNYEI, ÓRAVÁZLAT-JAVASLATOK

Élet a kertben

Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapjánA virágos növények testfelépítésének megismerése során, a szerkezet és a működés összefüggéseinek

felismerése. A virág felépítésének vizsgálata, a tapasztalatok rögzítése.A növények életfeltételeinek igazolása kísérletekkel.A zöldség- és gyümölcsfélék szerepe az egészséges táplálkozásban, fogyasztásuk egészségvédelmi

szabályainak megismerése.A növények környezeti igénye, termesztése, valamint a szerveik felépítése, működése közötti oksági

összefüggések feltárása, magyarázata.A fenntarthatóságot segítő szemlélet megalapozása a kártevők elleni védekezés során. A vegyszermentes védekezés fontosságának tudatosítása, a biológiai védekezés lehetőségeinek és je-

lentőségének felismerése.A kerti madarak szerepének bemutatása a kártevők megfékezésében.A rendezett és szép környezet iránti igény felkeltése. Az ember személyes felelősségének felismerte-

tése a környezet alakításában.A kerti növények jellemzése algoritmus alapján.Az egyes fajok/fajták környezeti igényei és gondozási módja közötti összefüggés megismerése. A zöldség- és gyümölcsfélék ehető növényi részeinek összehasonlítása. A termény és a termés meg-

különböztetése konkrét példákon keresztül. A főbb növényi szervek és a módosult növényi részek azonosítása. A kártevők alapvető (országszintű) besorolása. A kert életközösségként való értelmezése. Növények telepítése, gondozása az osztályteremben, iskolaudvaron, a növények fejlődésének megfi-

gyelése.A földigiliszta és az éticsiga megfigyelése, összehasonlítása.

A virágos növények szervei

Oktatási feladat:A virágos növények közös tulajdonságai.A virág, termés, mag fogalmak megismertetése.A petúnia szerveinek megfigyeltetése, a szervek főbb tulajdonságainak tudatosítása.A dísznövények jelentősége környezetünk szebbé tételében.

Kompetenciák fejlesztése:A természettudományos megismeréshez szükséges alapkompetenciák fejlesztése (megfigyelés, leírás,

elemi összehasonlítások végzése, összefüggések kere sése).Egészségnevelés: a gyümölcsök jelentősége az egészséges táplálkozásban.Környezeti nevelés: a kártevők elleni védekezés.


45

Idézzük fel, mit tanultak 4. évfolyamon a növények tápanyagairól! (Víz és a benne oldott ásványi anyagok, a levegő szén-dioxidja.)

Melyek az alapvető élettelen környezeti tényezők, amelyek a növények életéhez nélkülözhetetlenek? (Talaj, víz, levegő, napfény, megfelelő hőmérséklet.)

Az új anyag feldolgozásakor szemléltessünk különböző élő virágos növényekkel! Figyeltessük meg, hogy valamennyi közös tulajdonsága, hogy a hajtások csúcsán különböző fejlettségű állapotban lévő virágok fejlődnek.

Környezetismeretből tanulták, hogy a virágokat a szél vagy a rovarok porozzák be. Mutassuk be élő növényeken, hogy a megporzás után a virág elszárad, és a helyén – fajra jellemző módon – különböző termések fejlődnek.

Szedjünk szét egy-egy termést, és szemléltessük, hogy a termésen belül magok helyezkednek el. A petúnia toktermésben lévő magvak nagyon aprók, ezt kézinagyítóval vizsgálhatjuk.

A tanultakat a munkafüzet 1–2. feladatának megoldásával rögzítsük.

A szemléltetés és magyarázat módszerével, a tankönyvi szöveg logikáját követve, mutassuk be élő növényen a petúniai szerveit.

Végezzük el a tankönyv 7. oldalán található megfigyeléseket, vizsgálatokat is, melyek az egyes szervek alapműködéseinek megértését biztosítják.

A tanultak lényeges elemeit a munkafüzet 3. és 5. feladatának megoldásával rögzítsük.Készítsenek rajzot a megfigyelt növényről. Nevezzék is meg a tanult szerveket.

Színes képekkel, ismeretterjesztő könyvek segítségével, videofilmrészletekkel szemléltessük, hogy környezetünk tisztaságának megóvása alapfeladat, de szebbé is tehetjük különböző egynyári, kétnyári és évelő dísznövények ültetésével és gondozásával. Ismertessük, milyen gondozást igényelnek, mi min-den szükséges ahhoz, hogy valóban szebbé tegyék a lakókörnyezetet.

Az almafa

Oktatási feladat:Az almafa fő termesztési körzetei, igényei a környezettel szemben. Az alma jelentősége az egészséges

táplálkozásban.Az almatermés részei: héj, hús, hártyás rekesz, mag.Az alma kártevője és az ellene való védekezés.

Kompetenciák fejlesztése:Természettudományos kompetenciafejlesztés: azonosságok és különbségek keresése, a megfigyeltek-

ről magyarázat adása.Vizuális kommunikációs képességek fejlesztése: ismeretek szerzése a magyarázó rajzok megfigyelé-

sével és összehasonlításával.Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: a megfigyelt jelenségekről szövegalkotás a nyelv-

helyességi szabályok betartásával.Egészségnevelés: a gyümölcsök jelentősége az egészséges táplálkozásban.Környezeti nevelés: a kártevők elleni védekezés környezetbarát módjai.

Az óra elején ismételjük át, amit a virágos növények szerveiről és azok feladatairól tanultunk. Melyek a virágos növények szervei? Mi jellemző az egyes szervek működésére? Mi a jelentőségük a környeze-tünkben telepített dísznövényeknek?


46

Az új anyag feldolgozását a lecke első bekezdésének önálló feldolgozásával (szövegértelmezésével) kezdjük, majd az alábbi kérdéseket beszéljük meg: Miért a legfontosabb növényünk az alma? Mikor érik be a termése? Miért fontos az egészségünk megőrzésében? Magyarázzuk el a C-vitamin és a rostanya-gok jelentőségét a szervezet ellenálló képességének megerősítésében, az emésztés elősegítésében, illetve a szervezetben keletkező méreganyagok kiürítésben.

Térkép segítségével mutassuk be a fő termesztéséi körzeteit, elbeszélés módszerével pedig az almafa környezeti igényeit (hőmérséklet, csapadék, talaj).

A tanulók által hozott almákat is megfigyeltetve mutassuk be, hogy sok fajtáját termesztjük. Magya-rázzuk el, hogy a piaci igényekhez igazodva új fajtákat nemesítettek ki, átalakulóban vannak a hazai al máskertek. Az új fajták ellenállóbbak a téli fagyokkal és a növénybetegségekkel szemben, termésük hosszú ideig tárolható, és megőrzik értékes anyagaikat.

Figyeltessük meg a tankönyv rajzán, hogy metszéssel terebélyes lombkoronát alakí tanak ki, melynek célja, hogy a permetezőszer a lombkorona belsejébe is eljuthasson, továbbá hogy a belül elhelyezkedő levelek elegendő fényhez jussanak.

A tankönyv képei és rajzai alapján figyeltessük meg az almafa virágát. Szá moltassuk meg a sziromle-veleket. Magyarázzuk el, hogy a rovarok által történő beporzás után a magkezdeményből mag, a termő falából és a vacok egy részéből a magokat kö rülvevő termés alakul ki, melynek belsejében hártyás re-keszek között helyezkednek el a magok. Az ilyen terméseket nevezzük almatermésnek.

Figyeltessük meg a tankönyv rajzain, hogy a megporzás után a virág mely részeiből alakul ki a termés és a mag.

Mindezt félbevágott almán is mutassuk be. Tudatosítsuk az almatermés fogalmát. Készíthetnek váz-latrajzot az almatermésről, majd részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 1–2. feladatát.

Az alma termésének a kártevője az almamoly. Figyeltessük meg a tankönyv képén a kifejlett lepke méretét és a félbevágott alma rajzán a lárva (hernyó) kártételét. „Kukacos” almán élőben is szemléltes-sük a hernyót és táplálkozását.

A kártevő elleni védekezés környezetbarát módja az énekesmadarak védelme, illetve megtelepíté-se a gyümölcsöskertekben. A vegyszeres rovarölő szerek használatával kapcsolatban beszéljük meg a tanulók kal annak veszélyeit (beépülhet a táplálkozási láncba). Bármely rovarölő szer termékismertető-jéből olvas suk fel annak hatását, értelmezzük a munkavédelmi előírásokat és az élelmezési várakozási idő lényegét.

Óra végén foglaljuk össze az almafa megismert tulajdonságait. Mi jellemző a gyökérzetére, a föld feletti fás részekre, a virágra és a termésre?

Oldják meg a munkafüzet 4–6. feladatát.Kiegészítésként, ha sikerül az iskola környékén vadalmát vagy vadkörtét beszerezni, hasonlítsuk ösz-

sze annak termését a belőle kinemesített alma- vagy körtefajtákkal (méret, alak, íz).Ha van az iskola környékén elhanyagolt, nem művelt gyümölcsöskert, figyeltessük meg, hogy met-

szés és növényvédelem nélkül hogyan változik meg a gyümölcsfa lombkoronájának alakja és a termése.

A szilvafa

Oktatási feladat:A szilva fő termesztési körzetei, jelentősége, felhasználása.A szilvafa szervezeti felépítése: gyökérzetének, törzsének, lombkoronájának jel lemzői. A csonthéjas

termés és részei: héj, hús, csonthéj, mag.A szilvafa kártevője és az ellene való vegyszeres és környezetbarát védekezés formái.


47

Kompetenciák fejlesztése:Természettudományos kompetencia: az önálló megfigyelésekhez szükséges képességek fejlesztése.Értelmi képességek fejlesztése: összehasonlítások végzése és következtetések levonása.A verbális és vizuális kommunikáció fejlesztése, lényegkiemelő rajzok (termés, levél) készítése. Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: a biológiai műveltséggel kapcsolatos általános és

speciális szókincs bővítése.Egészségnevelés: a nyers és frissen fogyasztott gyümölcsök jelentősége.A vegyszeres és a környezetbarát növényvédelem közötti különbségek.

Az óra elején ismételjük át, amit az alsó tagozat természetismeret-óráin a fák részeiről tanultak (gyö-kérzet, törzs, lombkorona), továbbá a korábban megismert terméseket és a gyümölcs fogalmát is. A fel-idézést megkönnyíthetjük, ha „élő” szemléltetőanyagot és a tanult fákról képeket is mutatunk. Készít-senek a tanulók rajzot az almafa metszéssel kialakított lombkoronájáról és a félbevágott almatermésről. Nevezzék meg a részeiket is.

Az új anyag feldolgozásakor világtérképen mutassuk meg Közép-Ázsiát, ahonnan a szilva szárma zik. A tankönyv szövege alapján keressék meg a tanulók atlaszukban hazánk fő szilvatermesztési kör zeteit, majd oldják meg a munkafüzet 4. feladatát.

Magyarázzuk el a szilva termesztésének környezeti feltételeit (jó vízellátású talaj; metszeni nem kell; gyengébb minőségű talajon is kielégítő termést ad). Beszéljük meg, hogy a szilvafa termését milyen formában fogyasztjuk, és térjünk ki a nyers gyümölcsök fogyasztásának jelentőségére.

A szilvafa megismertetését a talajban lévő szervével kezdjük. Figyeltessük meg a tankönyv rajzán a gyökérzet alakját és elhelyezkedését (a talaj felszínéhez közel szétágazik), majd idézzük fel az alsós tan-anyagból a gyökérzet feladatát (felveszi a tápanyagokat, és rögzíti is a növényt a talajba).

Színes képek, a tankönyv rajza vagy a gyümölcsöskertben tett megfigyelés alapján mutas suk be a szil-vafa törzsének és lombkoronájának jellemzőit (kérge sima, sötétszürke színű; lombkoroná jában az ágak felfelé törekednek, nem terülnek szét). A tanultakat a munkafüzet 1. feladatának megoldásával rögzít sük.

Hasonlítsuk össze a szilva és az almafa lombkoronáját! Milyen azonosságok és különbségek figyelhe-tők meg? Magyarázzuk el, hogy a kifejlett szilvafáknál már csak ritkító metszést alkalmaznak, míg az almafa rendszeres metszéssel hoz megfelelő minőségű termést, termesztése tehát nagyobb gondosságot, szakértelmet igényel.

A tankönyv rajzán figyeltessük meg a virágokat, elhelyezkedésüket, a sziromlevelek színét. Idézzük fel az alsó tagozatos tananyagból a virág részeit és a megporzást. „Élő” szilvafavesszőn mutassuk be a le-veleket és a termést. A szemléltetés során magyarázzuk el a termés részeit és félbevágott szilván az egyes részek jellemzőit (viaszos bevonatú héj, édes gyümölcshús, kemény csonthéj és benne a mag). Figyeljék meg ezeket a gyerekek is, majd a csonthéjas termés részeit a munkafüzet 2. feladatának megoldásával rögzítsük. Végezzük el a tankönyvben leírt kísérletet a viaszos héj jelentőségéről.

Félbevágott termések szemléltetésével hasonlítsuk össze az almatermést és a csonthéjas termést! Me-lyek az azonosságok és a különbségek a kétféle termés között?

Mutassuk be a tanulóknak, hogy termesztett gyümölcsfáinknak számos kártevője van, a szilváé a szilvamoly. Figyeltessük meg a lárvát és a kifejlett lepkét a tankönyv színes rajzán (esetleg „kukacos” szilván – élőben is bemutathatjuk a lárva kártételét). Hasonlítsuk össze az almamoly és szilvamoly test-felépítését! Melyik fejlődési alakja okozza a kárt?

A szilvamoly elleni védekezés környezetbarát módja a hernyófogó öv alkalmazása. Képekről szem-léltessünk néhány énekesmadárfajt, melyek a kártevők természetes ellenségei.

A különböző gyümölcsök gyakori kártevője a rothadást okozó monília gomba. Állítsuk be a tan-könyvben leírt kísérletet, és figyeltessük meg a tanulókkal a gomba kártételét.


48

A tankönyv képei és az ősszel beérő termések közül figyeltessük meg az egyéb csonthéjas termése-ket. Keressenek azonosságokat (a termés szerkezete) és különbségeket (íz, szín, méret, forma) közöttük. Készítsenek rajzokat a tanulók különböző félbevágott csonthéjas termésekről.

Az óra végi összefoglaláskor oldják meg a munkafüzet 3. feladatát, és válaszoljanak a tankönyv kér-déseire.

Az alábbiak táblai applikációjával a lényegkiemelést segíthetjük:– Termesztési körzetei: Zalai-dombság, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye– A szilvafa jellemzői: sima kéreg, felfelé törekvő lombkorona– Termésének neve és részei: csonthéjas; héj, gyümölcshús, csonthéj, mag– Kártevője: szilvamoly

A szőlő

Oktatási feladat:A szőlő őse a ligeti szőlő.Csemege- és borszőlőfajtáink fő termesztési körzetei.A szőlő szervezeti felépítése: gyökérzet, tőke, vesszők, levelek, kacsok.A bogyótermés jellemzői, részei (héj, hús, mag).A bor- és csemegeszőlő-fajták jellemzői.A szőlő kártevője a peronoszpóra és a lisztharmat.

Kompetenciák fejlesztése:Önálló ismeretszerzéshez szükséges kompetenciák fejlesztése a magyarázó rajzok szempontok alap-

ján történő megfigyelésével és összehasonlításával.Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: a megfigyeltek elmondása szóban, a lényeges ele-

mek kiemelése írásban.Értelmi képességek fejlesztése: azonosságok és különbségek keresése a megismert termések (alma,

csonthéjas, bogyó) között.

Az óra bevezető részében készítsenek a tanulók rajzokat az eddig megismert termésekről (csonthéjas termés, almatermés), és nevezzék meg a termések részeit.

Az új anyag feldolgozását megbeszéléssel kezdhetjük arról, hogy milyen célból termesztik a szőlőt (nyersen, gyümölcsként fogyasztják; ivólét és bort készítenek belőle). Hangsúlyozzuk, hogy a bor, mint minden alkoholtartalmú ital, egészségkárosító, gyerekeknek tilos fogyasztani! Kitérhetünk a felnőttek kulturált borfogyasztásának szabályaira is.

A lecke első bekezdését önállóan dolgozzák fel, majd beszéljük meg a szőlő ősének nevét, a szőlő élőhelyét, szervezeti sajátosságait (kúszócserje, kacsokkal kapaszkodik a lombkoronába).

Tanári elbeszélés módszerével ismertessük a növénynemesítő munka lényegét. Mutassuk be, hogy a vadon élő ősökből az ember többféle gyümölcsfajtát képes kinemesíteni.

Színes képek és atlasz segítségével mutassuk be hazánk történelmi borvidékeit (Balaton-felvidék, Tokaj, Villányi-hegység, Eger). A munkafüzet 1. feladatában rögzítsük a borvidékek elhelyezkedését.

Idézzük fel a korábban tanultak alapján a lágy szárú növények és a fák részeit (gyökérzet, szár, levél, virág, termés, illetve gyökérzet, törzs, lombkorona, virág vagy termés). A tankönyv képei vagy „élő” nö-vény segítségével ismertessük a szőlő részeit (gyökérzet, tőke, vessző, kacs, levél, virágzat vagy termés).

Magyarázzuk el, hogy a szőlőtőke alakját, a vesszők elhelyezkedését az ember a tavaszi metszési mun-


49

kákkal alakítja ki. Lehetőleg frissen begyűjtött szőlővesszőn figyeltessük meg a szőlő levelét és a ka-paszkodásra szolgáló kacsokat. A tanultakat a munkafüzet 2. feladatának megoldásával rögzítsük.

Magyarázat és szemléltetés módszerével ismertessük, hogy az apró fürtvirágzatokból, a rovarok be-porzása után kifejlődik a szőlőfürt. A szőlőszemek bogyótermések. Mielőtt a termést és részeit megta-nítanánk, idézzük fel az almatermés és a csonthéjas termés részeit is. A bemutatás után minden tanuló szedjen szét egy-egy bogyót. Figyelje meg a héját, a lédús gyümölcshúst és benne a magvakat. Megfi-gyeléseiket a munkafüzet 3. feladatában rajzolják le.

Egy-egy fürt bor- és csemegeszőlő-fajtán szemléltessük a különbségeket és az azonosságokat. Lehe-tőség szerint kóstoltassuk is meg őket, hogy össze tudják hasonlítani az ízüket.

Magyarázzuk el, hogy a szőlő sok ásványi anyagot és vitamint tartalmaz. Rostanyagai – a többi nyer-sen fogyasztott gyümölcshöz hasonlóan – segítik az emésztést és a méreganyagok kiürülését a szerve-zetből.

A szőlő gyakori kártevője a peronoszpóra. Magyarázzuk el a gomba kártételét, a tankönyv képeivel (vagy „élő”, de fertőzött levelekkel, szőlőfürttel), szemléltessük a kártevőt.

Összefoglalásként oldják meg a munkafüzet 4–5. feladatát, és válaszoljanak a tankönyv kérdéseire!

A paprika és a paradicsom

Oktatási feladat:A paprika és a paradicsom őshazája.A felfújt bogyótermés és a bogyótermés közötti különbség.Az egyszerű és az összetett levél továbbá az egynyári növény fogalma, jellemzői.A két növény termesztése és környezeti igényei.

Kompetenciák fejlesztése:Összefüggések feltárásával kapcsolatok keresése a termesztett növények őshazája és a hazai termesz-

tési eljárásai (magvetés, palántázás, gumóról történő szaporítás) között.A térképre vonatkozó ismeretek alkalmazásával a fő zöldség- és gyümölcstermesztő körzetek elhelye-

zése Magyarország domborzati térképén. Egészségnevelés: a zöldségfélék jelentősége az egészséges táplálkozásban. A C- és az A-vitamin sze-

repe az egészségmegőrzésben.

Az óra első részében ismertessük, hogy számos termesztett növényünk távoli vidékekről származik, melyet termesztésüknél figyelembe kell venni. Kerestessük meg a térképen Közép- és Dél-Amerikát. Az elbeszélés módszerével ismertessük, hogy a paprika és a paradicsom őshazájában milyen élettelen környezeti tényezők vannak.

Lehetőség szerint élő paprika- és paradicsomnövényekkel szemléltessünk. Figyeltessük meg először a gyökérzetét. Mindkét növényre jellemző, hogy főgyökérzete van, amely mélyen behatol a talajba. A főgyökérből erednek az oldalgyökerek. Készítsenek a tanulók rajzot a főgyökérzetről, és nevezzük meg a részeit (főgyökér, oldalgyökerek).

Nyomjuk össze ujjunkkal a paprika, paradicsom szárát. A fiatal szárrészek könnyen összenyomhatók, sok vizet tartalmaznak, ez a lágy szárú növények megfigyeltethető tulajdonsága. A fás szárú növények hajtásrészei kemények, kevesebb vizet tartalmaznak.


50

Hasonlítsuk össze a két növény levelét is. A paprikánál a levélnyélen egy levél van, a paradicsomnál a közös nyélhez több levél kapcsolódik. Ezek az egyszerű és az összetett levél fő tulajdonságai.

Élő növényen figyeltessük meg a paprika és a paradicsom virágait is, majd félbevágott terméseken mutassuk be azok felépítését, és nevezzük meg részeiket. Hasonlítsák össze, keressenek azonosságokat és különbségeket a két termés között.

Részösszefoglalásként oldják meg önállóan a munkafüzet 1–5. feladatát.

A megbeszélés módszerével gyűjtsük össze, milyen formában fogyasztjuk a két növény termését. Előzetes felkészülés alapján tanulói kiselőadások készíthetők a C-, a B12- és az A-vitamin jelentőségéről, valamint Szent-Györgyi Albert C-vitaminnal kapcsolatos munkájáról.

Mivel mindkét növény a meleg éghajlatról származik, termesztésüknél ezt figyelembe kell venni. Ismertessük a palántanevelés munkafolyamatát, majd beszéljük meg, hogy mindkét növény élete ta-vasztól őszig tart, azaz egynyári növények.

Kiegészítésként érett termésekről vagy színes képekről mutassunk be különböző étkezési- és fűszer-paprika-fajtákat, illetve étkezési- és konzervipari paradicsomfajtákat.

Ha rendelkezünk fénymikroszkóppal, készítsünk nyúzatot a paradicsom száráról, és figyeltessük meg mikroszkóp alatt a bőrszövetből eredő mirigyszőröket.

A tanteremben magvetéssel szaporítsunk paprikát és paradicsomot. Napfényes helyen nevelve még virágoznak, és termést is érlelnek.

A sárgarépa és egyéb zöldségféléink

Oktatási feladat: A sárgarépa őse a vadmurok, belőle nemesítették ki a különböző sárgarépafajtákat.A sárgarépa és a petrezselyem kétnyári növény: az első évben a gyökérzetét, szá rát, levelét fejleszti ki,

a második évben virágzik és termést hoz.

Kompetenciák fejlesztése:Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: a szakmai szókincs bővítése, a megfigyeltek rög-

zítése szóban, a lényeges elemek kiemelése írásban.Természettudományos kompetencia fejlesztése: a magyarázó rajzok (például a kétnyári sárgarépa

fejlődésének rajzsorozata) értelmezéséhez szükséges képességek fejlesztése, a verbális és a vizuális in-formációk összekapcsolásával.

Összefüggések keresése a zöldség- és gyümölcsféléink környezeti igénye és a hazai fő termesztési körzetek környezeti adottságai között.

Egészségnevelés: a sárgarépa, a petrezselyem és zöldségféléink jelentősége az egészséges táplálkozás-ban (magas vitamin-, ásványianyag- és rosttartalom).

Az óra eleji ismétléskor idézzük fel a fás szárú és a lágy szárú növények részeit, az egyes szervek feladatát, az egynyári növény fogalmának jelentését, a gyümölcsökben található vitaminok nevét és hatásukat.

Idézzük fel az eddig megismert termések nevét és azok részeit. A felidézést „élő” termésekkel vagy képek felmutatásával segíthetjük.


51

Ha van az iskola környéki füves élőhelyeken vadmurok, gyűjtsük be és mutassuk be a tanórán. A vad-murok kiválóan alkalmas az ember növénynemesítő munkájának szemléltetésére. Figyeltessük meg, melyik szerve változott meg leginkább.

Élő (gyökeres, száras, leveles) növényeken mutassuk be a sárgarépát és petrezselymet. A szemlélte tés segít abban, hogy a tanulók felismerjék: a sárgarépának megvastagodott főgyökere van, a rövid szá ra zöldes színű, a répatest felső részén helyezkedik el.

A paradicsomnál már tanultuk az összetett levél fogalmát. Figyeltessük meg, hogy a sárgarépának és a petrezselyemnek is összetett levele van.

Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 1–2. feladatát.A raktározó főgyökérrel kapcsolatban végezzük el a tankönyv 35. oldalán leírt megfigyelést, mely az

ízérzékelésen alapul.A lecke második bekezdését önállóan dolgozzák fel, majd a megbeszélést követően rögzítsük, hogy a

sárgarépa a por hanyós talajt kedveli; hidegtűrő.

Már tanultuk az A- és B-vitamin jelentőségét, melyek a sárgarépában is megtalálhatók.A tankönyv 21. oldalán lévő folyamatábra segítségével magyarázzuk el a sárgarépa fejlődését, a két-

nyári növény fogalmát. Tudatosítsuk, mely szervek fejlődnek ki az első és melyek a második évben. A téli hónapokban elvégezhetjük a kiegészítő anyagban leírt hajtatási kísérletet, és élőben szemléltet-hetjük virágzatát.

Az óra végi összefoglaláskor válaszoljanak a tankönyv kérdéseire, majd oldják meg a munkafüzet 3–4. feladatát.

A fejes káposzta

Oktatási feladat: A fejes káposzta őse a vadkáposzta.Termesztésekor palántákat nevelnek, tápanyagban gazdag, jó vízellátású talajba ül tetik ki.A káposztafej rövid szárból (torzsa) és szorosan egymásra boruló levelekből áll. Kétnyári növény, a magvetéstől számított második évben hoz virágot, és ekkor fejlődik ki a becőter-

més.Kártevője a káposztalepke.Egyéb káposztaféléink: a vörös káposzta, a bimbóskel, a kelkáposzta, a karfiol, a karalá bé.

Kompetenciák fejlesztése:Természettudományos kompetencia fejlesztése: a fogalomalkotáshoz szükséges megfigyelési, gon-

dolkodási képességek fejlesztése.A vegyszeres növényvédelemmel kapcsolatban tudjanak önállóan problémákat megfogalmazni (Mi-

lyen környezeti károkat okozhat? Miért veszélyes a környezetre szakszerűtlen alkalmazásuk?).Egészségnevelés: a fejes káposzta sok vitamint és ásványi anyagot tartalmaz. Környezeti nevelés: Az énekesmadarak és a rovarevő emlősök (cickányok, vakond, sün) sok kártevő

rovart fogyasztanak el.

Az óra első részében ismételjük át az eddig megismert zöldségfélék legfontosabb tulajdonságait: a sárgarépa, paprika, paradicsom szervezeti felépítését, az egynyári-kétnyári növény fogalmát, a zöldség-félék jelentőségét az egészséges táplálkozásban.


52

Idézzük fel a tanult gyümölcs- és zöldségfélék őseit is, majd a tankönyv 22. oldalán lévő rajz alap ján elemezzük, hogy a vadkáposztából mely káposztaféléket nemesítették ki.

Megbeszélés módszerével gyűjtsük össze, mi minden készül a fejes káposztából. Hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy magas vitamintartalma miatt különösen a téli hónapokban fontos vitaminforrásunk.

A tankönyv 3. bekezdését önálló szövegértelmezéssel dolgozzák fel, majd beszéljük meg a fejes ká-poszta termesztésének főbb tudnivalóit: magvetés, palántanevelés, kiültetés. A termőfölddel szemben igényes: sok tápanyagot és vizet igényel.

Lehetőleg talajból kihúzott növényen mutassuk be főgyökérzetét, félbevágott káposztafejen a rövid szárat (torzsát) és a szorosan összeboruló leveleket.

Magyarázzuk el, hogy a fejes káposzta is – a sárgarépához hasonlóan – kétnyári növény. Figyeltes sük meg a tankönyv rajzán a keresztes virágot és a becőtermést. A termésben lévő magvakat

is szem léltessük.Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 1–3. feladatát.

Mielőtt a káposztafélék rovarkártevőjét megtanítanánk, idézzük fel a tankönyv ábrái segítségével az eddig tanult kártevőket (szil vamoly, almamoly) és fejlődésüket.

Lehetőség szerint a káposztalepke lárváját (hernyó) élőben mutassuk be, a megrágott levelekkel együtt. Magyarázzuk el fejlődésüket, és a különböző fejlődésű alakokat a tankönyv 24. oldalán lévő színes rajzokkal, képekkel szemléltessük.

Az ökológiai szemlélet alakítása érdekében hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a káposztalepke ellen használt rovarölő szerek más rovarokat is elpusztítanak.

Sok közvetlen tapasztalatot szerezhetnek a tanulók, ha beállítjuk a tankönyvben leírt megfigyelésso-rozatot a káposztalepke fejlődéséről.

Az óra végi összefoglaláskor ismételjük át a legfontosabb fogalmakat. Oldják meg a munkafüzet 4–6. feladatát, majd válaszoljanak a tankönyv kérdéseire.

A vöröshagyma

Oktatási feladat:A vöröshagyma termesztésének feltételei.A magvetéssel és a dughagymáról történő szaporítási módok.A hagyma szervezeti felépítése: mellékgyökérzet, tönk, húsos és száraz hagymalevelek, viaszos, hen-

geres föld feletti levelek.

Kompetenciák fejlesztése:Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: a verbális és vizuális kommunikáció fejlesztése

(a megfigyelések tapasztalatainak saját szavakkal történő megfogalmazása és a lényeges elemek írásos rögzítése).

Értelmi képességek fejlesztése: az összehasonlításokhoz szükséges megfigyelőképesség (a fogyasztás-ra alkalmas növényi részek) és a lényegkiemelés fejlesztése.

Egészségnevelés: a vöröshagyma és a fokhagyma jelentősége az egészséges táplálkozásban és beteg-ségmegelőzésben.


53

Az óra első részében ellenőrizzük a tanulók ismereteit! Mi jellemző az egynyári és a kétnyári növé-nyekre? Mely szervét fogyasztjuk a fejes káposztának, a sárgarépának és paradicsomnak? Hol fejlőd nek a káposztalepke lárvái (hernyói)? Hogy nevezzük a fejlődés szakaszait?

Az új anyag feldolgozását az elbeszélés módszerével kezdjük. Mutassuk be, hogy a mérsékelt éghajlati övben a kedvezőtlen téli időszakot a növények különböző formában vészelik át. Ennek egyik módja a talajban kifejlődő hagyma. A hagyma sok táplálékot raktároz, áttelel, tavasszal az elraktározott tápanya-gok lebontásával energiához jut és kihajt. A tavaszi, nyári hónapokban új hagymát fejleszt, melyben fokozato san felhalmozódnak a levélben elkészített táplálékok. Az ilyen életformájú növényeket évelő növénynek nevezzük.

A vöröshagyma őse Ázsiában él, sokféle vöröshagymafajtát nemesítettek ki belőle. Képek segítségé-vel vagy élő hagymával szemléltessünk minél több vöröshagymafajtát.

Megfelelő segítségadás alapján néhány tanuló kiselőadást készíthet arról, hogy miért jelentős zöld-ségféle a vöröshagyma, milyen anyagokat tartalmaz, mi okozza jellegzetes ízét és szagát.

Mutassuk be, hogy a hazai fajták kiváló minőségűek, öntözés nélkül is termeszthetők. Az öntözés ugyanis ká rosan befolyásolja a minőségüket és az eltarthatóságukat.

Termesztéskor dughagymákról szaporítják. Szemléltessük a hagymamagokat és a belőle egy év alatt kifejlődött dughagymákat. A felszedett dughagymákat a következő év tavaszán ültetik ki.

Mielőtt a hagyma szervezeti felépítését feldolgoznánk, ismételjük át a korábban tanult zöldségfélék szervezeti felépítését és az egyes szervek feladatát.

Lehetőség szerint élő, teljes növényen figyeltessük meg a gyökérzetet, majd hasonlítsuk össze a pap rika és a fejes káposzta főgyökérzetével. A gyökérzetet mellékgyökerek alkotják, nincs főgyökér. A mel lékgyökérzet megismerése után egy egész, majd egy félbevágott hagymán mutassuk be a száraz hagymaleveleket, a tönköt, a belőle fejlődő húsos hagymaleveleket és a föld feletti hengeres, viaszos bevonatú leveleket.

Félbevágott hagymákon figyeljék meg a tanulók a részeket, és oldják meg a munkafüzet 3., 6. felada-tát.

Hasonlíttassuk össze a paprika szárát, a fejes káposzta torzsáját és a vöröshagyma tönkjét. Keressenek közöttük azonosságokat (a rajtuk lévő rügyekből fejlődnek ki a levelek) és különbségeket (föld felett, illetve a talajban helyezkednek el), majd oldják meg a munkafüzet 4. feladatát.

„Felmagzott hagymán” szemléltessük a virágzatot (vagy az apró toktermésekben fejlődő magvakat).

Részösszefoglalásként a tankönyv képei segítségével ismételjük át a legfontosabb fogalmakat: dug-hagyma; a hagyma és részei; csőszerű, hengeres, viaszos bevonatú levél; mellékgyökérzet.

Szemléltessük a vöröshagyma rokonát, a fokhagymát, figyeltessük meg a két növény hagymája kö-zötti különbséget.

Tanári elbeszélés módszerével mutassuk be a vöröshagyma és a fokhagyma jelentőségét az egészsé ges táplálkozásban.

Összefoglalásként oldják meg a munkafüzet 1., 2., 4. feladatát, és válaszoljanak a tankönyv kérdéseire.


54

A burgonya és a burgonyabogár

Oktatási feladat:A burgonya jelentősége a táplálkozásban.Termesztésének környezeti igényei, fő termesztési körzetei.A burgonya szervezeti felépítése. A gumó a talajban lévő megvastagodott szár. Mérgező bogyótermése van.Kártevője a burgonyabogár.

Kompetenciák fejlesztése:Természettudományos kompetenciafejlesztés: az eddig megismert növényi kártevők fejlődésének és kár-

tételének összehasonlítása, azonosságok és különbségek keresése a testfelépítésük és táplálkozásuk között.Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: a vegyszeres növényvédelem fontossága és a vegyszerek

okozta környezeti károk. Azonosságok és különbségek keresése a zöldségfélék különböző szervei között. Gondolkodás fejlesz-

tése (Melyik növény, mely szervében raktározza el a táplálékot?).Tudjanak példákat mondani a termesztett növények környezeti feltételekhez való alkalmazkodására

(kacs, áttelelő hagyma, főgyökérzet, viaszos bevonatú levél és termés, mirigyszőr).Egészségnevelés: a burgonya jelentősége az egészséges táplálkozásban.

Az óra eleji ellenőrzéskor töltsék ki az alábbi táblázatot:Paprika Sárgarépa Fejes káposzta Vöröshagyma

Egynyári, kétnyárivagy évelő növény

Gyökérzete

Mely szervét fogyasztjuk?

Termésének neve

Az új anyag feldolgozásakor mutassuk meg térképen a származási helyét. A megbeszélés módszerével gyűjtsük össze a tapasztalatokat: mi mindenre hasznosítják a burgonyát (élelmiszer, állati takarmány, keményítőgyártás)?

Magyarázzuk el, hogy frissen sok C-vitamint tartalmaz, mely a tárolás alatt fokozatosan lebomlik. Az előző évben felszedett burgonya C-vitamin-tartalma a következő év tavaszán szinte teljesen lebom-lik. Szénhidrát- (ke ményítő-) tartalma azonban megmarad, ezért az életműködésekhez szükséges „fű-tőanyagként” haszno sul.

A 29. oldal 1. bekezdését önállóan dolgozzák fel, majd oldják meg a munkafüzet 1. feladatát.

Szemléltessünk különböző fajta burgonyagumókat, és beszéljük meg, milyen ételek készülnek belőle.Lehetőleg élő növényen szemléltessük a burgonya szervezeti felépítését (ennek hiányában a 28. ol dal

színes rajzát és a 29. oldal képét használjuk a megfigyeléshez). Figyeltessük meg, hogy a burgonya szára a talajba is lehatol. Magyarázzuk el, hogy a levélben elkészített táplálék a talajban lévő szárba áramlik, és a szár módosulataként létrejött gumókban elraktározódik. Őszre már kifejlődnek a föld feletti szár csúcsi részein a termések is. A zöld színű bogyótermések mérgezőek.


55

Figyeltessük meg és hasonlítassuk össze a paradicsom és a burgonya termését, illetve levelét (mind-kettőnek bogyótermése és összetett levele van).

Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 2–3. feladatát. Az önálló munka megbeszélésekor javítsuk a hibákat.

Állítsuk be a tankönyvben leírt kísérleteket. Magyarázzuk el, hogy a kísérletekkel valamilyen bioló-giai (élettani) folyamatot akarunk sajátos körülmények között létrehozni, igazolni. Jelen esetben, hogy

a) napfény hatására zöld színtestek képződnek;b) nedvesség hatására a gumó kihajt (és nem kicsírázik);c) a gumón nyugalmi állapotban rügyek vannak;d) a gumó sok keményítőt tartalmaz, melyet jóddal könnyű kimutatni;e) a keményítőt egyszerű eljárással kivonhatjuk a gumóból.

A tankönyv képén (vagy élő állatokon, preparált bogarakon)) figyeltessük meg a burgonyabogarat, ismertessük kártételét. Magyarázzuk el, hogy Amerikából került hazánkba, nálunk nem honos kártevő.

Mivel természetes ellenségei nincsenek, csak vegyszerek alkalmazásával lehet védekezni ellene.

Óra végi összefoglaláskor oldják meg a munkafüzet 4–5. feladatát, és válaszoljanak a kérdésekre.

A földigiliszta, a májusi cserebogár és az éticsiga

Oktatási feladat:A földigiliszta, a májusi cserebogár és az éticsiga testfelépítése, életmódja és szaporodása.

Kompetenciák fejlesztése:Az állatok testfelépítése, életmódja és szaporodása megismerése során a természettudományos isme-

retszerzéshez szükséges általános értelmi képességek (megfigyelés, figyelem, emlékezet, képzelet) és a gondolkodási képességek (analízis-szintézis, összehasonlítás, általánosítás, következtetések levonása, összefüggések keresése) fejlesztése.

Az ismeretek alkalmazási képességének fejlesztése: a növényi kártevők összehasonlítása (azonossá-gok, különbségek) testfelépítésük és szaporodásuk alapján.

Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: a szövegértés és a szövegalkotás képességének fejlesztése a szemelvények feldolgozása során, továbbá a megfigyeltek rögzítésével szóban és írásban.

Élő földigilisztán szemléltessük az állat testfelépítését. Figyeltessük meg, hogy teste gyűrűkből, más néven szelvényekből tevődik össze. Figyeltessük meg a mozgását is! Papírlapon mozgás közben sercegő hangot hallunk, mivel a hasoldalán minden gyűrűhöz 2-2 pár serteláb kapcsolódik. Nedves üveglapon nem tud mozogni, mivel a sertelábak nem tudnak megkapaszkodni.

Magyarázzuk el a bőrizomtömlő működését a mozgás és a légzés során. Tudatosítsuk, hogy a nyálka-anyag megkönnyíti a járataiban való mozgást (csökkenti a súrlódást).

Olvassák el a tankönyv 3–4. bekezdését, majd beszéljük meg, hol él, mivel táplálkozik, továbbá miért fontosak a giliszták a zöldség- és gyümölcsöskertekben!

Részösszefoglalás: a munkafüzet 1–3. feladatának megoldása.


56

A természetismeret tananyagban a cserebogár a bogarak típusegyede, ezért fontos di daktikai feladata az órának az alapfogalmak pontos ismerete.

Szemléltetés és magyarázat módszerével ismertessük a kültakarót. Mutassuk be, hogy a kemény ki-tines külső váz védő feladatot is ellát (véd a hidegtől, a melegtől, az ellenségeitől).

Preparált cserebogáron szabad szemmel, majd kézinagyítós vizsgálattal figyeltessük meg a három testrészt, a fejen lévő szerveket. Figyeljék meg a tankönyv magyarázó rajzát, és magyarázzuk el, hogy mi az egyes szervek feladata (látás, tapintás, szaglás, táplálkozás) a környezethez való alkalmazkodásban.

Figyeltessük meg a toron lévő szerveket is, nevezzük meg a fogalmakat: fedőszárny, hártyás szárny, három pár ízelt láb. Magyarázzuk el a szárnyak működését a mozgás során! Kézinagyító segítségével figyeljék meg a lábak végén elhelyezkedő kapaszkodó karmokat. Készítsenek rajzot az ízelt láb felépíté-séről!

Szabad szemmel is láthatóak a potrohgyűrűk, vagyis a szelvényezettség. Kézinagyítóval figyeltessük meg a gyűrűk között a légzőnyílásokat.

Részösszefoglalásként elemezzük a tankönyv rajzát, majd oldják meg a munkafüzet 5. feladatát.

Idézzük fel a korábban tanult szilvamoly, almamoly, káposztalepke, burgonyabogár testfelépítését. Figyeltessük meg közös tulajdonságaikat: valamennyinek ízekből tevődik össze a lába, ezért az ízelt lábú állatok csoportjába tartoznak.

Azok az ízeltlábúak, amelyeknek három testrésze és három pár ízelt lába van, a rovarok közé tartoz-nak. Szemléltetéssel és a tanultak felidézésével figyeltessük meg, hogy a rovarok között vannak olyan állatok, amelyeknek kemény szárnyfedője van (burgonyabogár, cserebogár). Ezek az állatok a bogarak.

A munkafüzet 2. feladatában rögzítsük a fogalmakat: ízeltlábú, rovar, bogár.

A tankönyvi ábra elemezésével ismerjék meg a cserebogár szaporodását. Figyeltessük meg a követ-kezőket: Hova rakja a petéit? Mi jellemző a lárvák alakjára, táplálkozására? Mikor bábozódik be? Mi jellemző a bábra? Mikor fejlődik ki a bogár? A megbeszélés lényeges fogalmait a munkafüzet 4. felada-tában rögzítsük.

Az éticsiga a legnagyobb hazai csigafajunk. Lehetőleg élő csigán szemléltessük az állat külső meszes vázát, a haslábat, a fejet és tapogatót. Figyeltessük meg a mozgását is. Üveglapon mászatva megfigyeltet-jük a bőrizomtömlő (hasláb) hullámszerű mozgását is. Mozgás közben papírlapon jellegzetes nyomot hagy, a megszilárduló nyálkát, ami csökkenti a súrlódást.

Ismertessük a felsorolt szervek működését, továbbá, hogy miben segítik az állatot a környezethez való alkalmazkodásban és a táplálék megszerzésében.

A munkafüzet 4. feladatában rögzítsük a tanultakat.

Óra végi összefoglalás: a tankönyv illusztrációinak segítségével tegyenek fel kérdéseket egymásnak a tanulók.


57

Rendszerezzük ismereteinket!

Oktatási feladat:A témakörben megismert zöldségféléink, gyümölcsfáink szervezeti felépítése, ter mesztése, környe-

zeti igényei. A zöldség- és gyümölcsfélék kártevői és az ellenük való védekezés.

Kompetenciák fejlesztése:Természettudományos kompetenciafejlesztés: szempontok alapján megfigyelések végzése, azok ösz-

szegezése, csoportosítása, megfogalmazása szóban és írásban. Szempontok: egynyári, kétnyári, évelő növények; lágyszárúak, fásszárúak, bogyó, tok, alma, csonthéjas termésűek.

Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: az általános és a szakmai szókincs fejlesztése a tanultak felidézésével és feladathelyzetekben történő alkalmazásával.

Térképészeti ismeretek alkalmazása a hazai zöldség- és gyümölcsfélék fő termesztési körzeteinek be-mutatásánál.

Az óra első részében idézzük fel a témakörben megismert növényeket és károsítóikat. A táblán rög-zítsük képeiket, majd írjuk alájuk a fő tulajdonságaikat.

A gyümölcsfélék közül a szilvafáról, az almafáról és a szőlőről tanultunk. A szőlőtőke szemléltetése-kor ismételjük át, hogy a növény jellegzetes alakját az ember metszéssel alakítja ki.

Rajzolják le az almafát és a szilvafát! Nevezzék meg a fák részeit is!

Önálló munkával oldják meg a munkafüzet 1–3. feladatát. Ellenőrzés során pótoljuk a hiányosságokat.

Csoportosítsuk a megismert zöldségféléket! Melyek közülük az egynyáriak, kétnyáriak? Idézzük fel a zöldségfélék termesztésének ismereteit, igényüket a környezettel szemben. Mely részét fogyasztjuk a sárgarépának, paprikának, paradicsomnak, fejes káposztának, vöröshagymának, burgonyának?

Oldják meg a munkafüzet 4–10. feladatát.

Rajzolják le a paprika és a paradicsom gyökérzetét és levelét, nevezzék meg részüket!Készítsenek rajzot a vöröshagyma mellék- és a paprika főgyökérzetéről is!Az összefoglaló órán a következő fogalmakat kell a tanulóknak ismerniük: csonthéjas, alma, bogyó,

felfújt bogyótermések és részeik; főgyökérzet, mellékgyökérzet, tönk, torzsa, hagyma, gumó, ízelt láb, rovar, bogár, rágó szájszerv, teljes átalakulás.

Idézzük fel az egészséges táplálkozásról tanultakat, ismételjük át a zöldség- és gyümölcsfélék jelentő-ségét táplálkozásunkban. Oldják meg a munkafüzet 11. feladatát.

Termesztett növényeink rovarkártevői közül az almamolyról, a szilvamolyról, a káposztalepkéről és a cserebogárról tanultunk. A tankönyv képei alapján idézzük fel testfelépítésüket, táplálkozásukat, szapo-rodásukat. A munkafüzetben rögzítsük fejlődésük közös vonásait (pete, lárva, báb, kifejlett ro var) és kártételüket. Idézzük fel a kártevők elleni védekezés vegyszeres és környezetbarát formáit is.


58

Anyagok és változások a környezetünkben

Néhány gyakran használt eszköz

1. Égők és használatuk

A borszeszégő használataKezelése egyszerű, de hátránya, hogy 400-500 °C-nál magasabb hő-

mérséklet elérésére nem alkalmas.A tartály megtöltése után gondosan helyezzük vissza a kanócot,

melynek meggyújtása az alsó részénél, oldalról történjen. A borsze-szégő eloltása a kupak határozott visszahelyezésével történik. (Sose próbálkozzunk azzal, hogy fújással oltsuk el a borszeszégő lángját!)

A kanóc tetejét időnként ollóval le kell vágni; használaton kívül az égőt kupakjával lezárva kell tartani.

Az újratöltéssel ne várjuk meg, amíg a denaturált szesz teljesen kiég a tartályból, mert eközben az égő belobbanhat! (Az égőt újra kell töl-teni, ha az összes denaturált szesznek csak kb. 20%-a van a tartályban.)

A Bunsen-égő használataA Bunsen-égőbe az égéshez szükséges levegő két, egymással szemben lévő nyíláson át áramlik be.

A levegő adagolása a gyűrű elfordításával történik: sok levegő magasabb hőmérsékletű, intenzív lángot, kevesebb levegő nyugodtan égő, alacsonyabb hőmérsékletű lángot eredményez.

Ha a levegőadagoló nyílások zárva vannak, a láng színe sárgás, úgynevezett világító láng. A világító láng erősen kormoz. Sok levegővel a gáz tökéletesen elég – ekkor nem világító lángot kapunk, melynek hőmérséklete elérheti az 1000-1100 °C-ot is. (Általában minden lángra igaz az, hogy felső harmaduk a legmelegebb.)

A Bunsen-égő meggyújtása előtt zárjuk el a gyűrű el-fordításával a levegőadagoló nyílásokat! Ezután nyissuk meg a gázcsapot, és égő gyufával közelítsünk a gázégő csövének felső széléhez! Ne felülről gyújtsuk meg a gázt! (A kiáramló gáz kisebb-nagyobb felhőt képez a cső felett, amely gyújtáskor lobban.) A gázégők a meggyújtáskor karnyújtásnyi távolságra legyenek tőlünk – és természe-tesen a gyerekektől is! A levegőt azután lehet szabályozni, ha már ég a gáz.

A Bunsen-égő elzárásának első lépésében a levegőzte-tőnyílásokat zárjuk el, majd utána a gázcsapot.

A Bunsen-égő használatáról mondottak érvényesek a patronos turista-gázégők használatára is!


59

Bunsen-állvány Bunsen-állvány vaskarikával

kémcsõfogó

vasháromláb drótháló lángosztóval helyes melegítés

fémlap dió dió

fõzõpoharak gömblombikok talpas lombik

csõfogó (lombikfogó)

szorítófogó (kémcsõhöz, hõmérõhöz)

2. Egyéb eszközök


60

A fejezet rövid tartalma. Célok és követelmények

1. TartalomMiből vannak a testek?A testek anyagi volta; a testeket alkotó anyagok különbözősége, sokfélesége.A szilárd, a folyékony és a légnemű halmazállapot néhány fontos jellemzője, modellezése. Természe-

tes és mesterséges anyagok.

Mivel jellemezhetők a testek?A mérésről általában.A hosszúság, a térfogat, a tömeg és az idő fogalma, mérése.Mérőeszközök és használatuk.Mérési feladatok.

Keverékek és oldatokKeverékek készítése, vizsgálata, tulajdonságaik megismerése.A keverék fogalma.Keverékek a természetben.Oldatok készítése, az oldat, oldószer és oldott anyag fogalma.Az oldódás folyamatának modellezése.A keverékek szétválasztása.Kísérleti feladatok.

A hőmérséklet és méréseA hőmérséklet fogalma, mérése, a folyadékos hőmérő részei, helyes használata.A Celsius-féle hőmérsékleti skála alappontjai.A hőmérséklet-változás ábrázolása.

A halmazállapot-változások és a hőmérséklet változásaAz olvadás és a fagyás kísérleti vizsgálata, a folyamatok fontosabb jellemzői.Az olvadás és az oldódás megkülönböztetése.A párolgás és a forrás kísérleti vizsgálata, fontosabb jellemzőik.A lecsapódás.A jelenségek anyagszerkezeti magyarázata.Kísérletek.

Égés és tűzoltásÉghető és éghetetlen anyagok.Az égés közben bekövetkező változások, a gyors és a lassú égés.A tűz oltásának feltételei.A veszélyes anyagok jelölése, biztonsági eszközök.

Kísérletek a levegővel és a vízzelÖveges-kísérletek a levegő és a víz néhány tulajdonságának vizsgálatára.A talaj fizikai vizsgálata egyszerű eszközökkel.


61

2. CélokIsmerjék meg a tanulók a testeket felépítő anyagokat, legyenek tisztában azok sokféleségével, jellem-

ző fizikai tulajdonságaikkal.Ismerjék meg a felmelegedés és lehűlés következtében végbemenő változásokat.Ismerjék meg a gyors és a lassú égést, a tűzoltás feltételeit, a legfontosabb veszélyességi jeleket és biz-

tonsági eszközöket. Legyenek képesek egyszerű fizikai kísérletek és mérések elvégzésére.

3. KövetelményekAz anyagi világ sokféleségének felismerése. Élő és élettelen, természetes és mesterséges anyag meg-

különböztetése.A szilárd, folyékony és légnemű halmazállapot jellemzőinek ismerete. Alapvető mérések (hosszúság, térfogat, tömeg, idő) elvégzése; a mindennapi életben gyakran hasz-

nált mértékegységek ismerete.A keverék és az oldat ismerete. A hőmérő ismerete, helyes használata.Halmazállapot-változások (olvadás, fagyás, párolgás, forrás, lecsapódás) ismerete. Az olvadás és az

oldás megkülönböztetése. A halmazállapot-változások és a hőmérséklet-változások közötti összefüggé-sek felismerése.

A gyors és a lassú égés megkülönböztetése; az égés és a tűzoltás feltételeinek ismerete. A legfontosabb veszélyességi jelek és néhány alapvető biztonsági eszköz ismerete. Egyszerű fizikai kísérletek elvégzése, következtetések levonása.

A tananyag részletes feldolgozása, az órák javasolt menete

Miből vannak a testek?

Oktatási feladat:Az anyagok sokféleségének megismerése.Élő és élettelen; természetes és mesterséges anyag megkülönböztetése. A szilárd, a folyékony és a légnemű halmazállapot legfontosabb jellemzőinek átismétlése, rendszerezése.

Kompetenciák fejlesztése:A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.

Fejlesztési tevékenységek

Módszertani megjegyzések

Fogalmak A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok

Mindennapi tárgya-ink anyagai. Az anyagi minőség kifejezésére használatos szavak, nyelvi fordulatok. Mindennapi tapasz-talataink az élőlények és az élettelen tárgyak közötti különbségek-kel kapcsolatban.

Koordináció:Mindennapi életKörnyezetismeret 1–4. évfolyam

BeszélgetésA tankönyvi ábra elemzése.

Anyag, élő és élette-len

Tankönyv 41. oldal ábrája,különböző anyagokból készült tárgyak az osztályte-remben


62




A szilárd, a folyé-kony és a légnemű anyagok legfonto-sabb fizikai tulajdon-ságai.

A halmazállapot és a részecskék „viselke-dése” közötti kapcso-lat bemutatása.

A tapasztalatok megbeszélése, követ-keztetések levonása, rögzítés.

A természetes és mesterséges anyagok megkülönböztetése.A természetes anya-gok felhasználása mesterséges anyagok gyártásakor.A tanult ismeretek összefoglalása, rend-szerezése.

Otthoni gyakorlásra javasolt: munkafüzet 22-23. oldal felada-tai; gyűjtőmunka.

Alaktartás, önthe-tőség, térkitöltés vizsgálata egyszerű kísérletekkel.

A részecskék viselke-désének modellezése a tankönyv 42–43. oldalának ábrái szerint.

Táblai vázlat, fólia vagy interaktív tábla használata.

A tapasztalatok rögzítése a tanulók közreműködésével.

Beszélgetés.A tankönyvi ábra elemzése.Természetes és mes-terséges anyagok a környezetünkben.

Frontális osztály-munka

Szilárd, folyékony és légnemű halmazál-lapot

Természetes és mes-terséges anyag,alapanyag

Néhány szilárd anyag, egy-szerű kéziszerszámok, különböző edények, folya-dék, luftballon, tankönyv 41–43. oldal ábrái

Vázlatfüzet

Tankönyvi ábra (41. oldal)

Munkafüzet, vázlatfüzet


63

Mivel jellemezhetők a testek?

Oktatási feladat:A mérés fogalmának kialakítása.A hosszúság, a térfogat, a tömeg és az idő mérése, mértékegysége.Mérőeszközök használata.





Eddigi ismereteink a testek néhány fizikai tulajdonságáról és az időről.A testek tulajdonsá-gainak megítélése, viszonyítás.A mérés.

Beszélgetés

Koordináció: Ma-tematika 1–5. évfo-lyamKörnyezetismeret 1–4. évfolyamTermészetismeret 5. évfolyamMindennapi élet

Fizikai tulajdonsá-gok, mérés.

Hosszúság, térfogat, tömeg- és időmérés.Mérőeszközök hasz-nálata.

Megjegyzés:E három mérhető fizikai tulajdonság a szűkre szabott időkeret miatt került egy leckén belülre. A mérések fontosságát felesleges hangsúlyozni; még akkor sem hagyhat-juk el, ha tudjuk, hogy matematikából már a ko-rábbi években is tanulták a gyerekek a mérést és a mértékegységeket.

Csoportmunka (ta-nulói kísérlet)A mérések eredmé-nyeinek rögzítése a vázlatfüzetben, a táblára rajzolt vagy kivetített minta alapján.Ugyanez a munkafü-zet feladataiban.

Hosszúság, térfogat, tömeg, idő.

Csoportonként: 1 darab alu-míniumhasáb vagy -kocka a tanulókísérleti készletből, műanyag tanulókísérleti mérőhenger, szabálytalan test (kavics vagy kulcs), víz, vékony fonál vagy fémhuzal, karos mérleg, súlysorozat. Az időméréshez stopperó-ra, tankönyvi ábrák 44–46. oldal

A tanultak megbe-szélése, átismétlése. Rögzítés.

Frontális osztály-munkaAz órán használt mérőeszközök.Táblai vázlat, fólia vagy interaktív tábla használata.

Tankönyvi ábrák 44–45.oldal, vázlatfüzet


64




Otthoni gyakorlásra javasolt: munkafüzet 23–30. oldal felada-tai; gyűjtőmunka.


Egy pohár víz elhelyezése az osztály egy „nyugodt” helyére, a vízszint bejelölése a párolgás megfigyeléséhez!

Keverékek és oldatok

Oktatási feladat:A keverékek és az oldatok tulajdonságainak megismerése.Keverékek és oldatok készítése.A keverék és az oldat fogalmának kialakítása.Mindennapi életünkben és a természetben előforduló keverékek megismerése, felismerése. Jelentő-

ségük megtárgyalása.





Egyszerű keverékek előállítása, szétvá-lasztása.

Tanári kísérlet vagy csoportmunkakeverékek előállítása és szétválasztása a tankönyv 48. oldalá-nak ábrái szerint.

Keverék Tankönyv 48. oldal ábrái, kavics, homok, vasszegek, tálkák a keveréshez, szűrő, mágnes

A mindennapi életben és a termé-szetben előforduló keverékek felismeré-se. Felhasználásuk, jelentőségük.

Természetes és mes-terséges keverékek.

Csapvíz elforralása, a „maradék” megfi-gyelése.

Beszélgetés


Tanári kísérlet

Természetes és mes-terséges keverék

Tankönyv 49. oldal ábrái

Borszeszégő vagy Bun-sen-égő, vasháromláb, lángosztó alátét, főzőpohár, csapvíz


65




Az oldatok.Az oldódás kísérleti vizsgálata, következ-tetések levonása.A mindennapi életben és a termé-szetben előforduló oldatok.Az oldatok szerepe az élővilágban.

Az oldódás folyama-tának értelmezése, a részecskék „viselke-dése”.

Tanári kísérlet:hipermangán oldása vízben.Tanulói kísérletek:az oldás folyamatá-nak megfigyelése, vízben oldható és nem oldható anya-gok megkülönböz-tetése.

A részecskék viselke-désének modellezése a tankönyv 50. olda-lának ábrái szerint.

Oldószer, oldott anyag, oldat


A tanári kísérlethez: magas főzőpohár, szűrőpa-pír, hurkapálca, fonál, kevés hipermangán, vízA tanulói kísérletekhez:kisebb főzőpohár, víz, kristálycukor vagy étkezési só, kavics vagy más, vízben nem oldódó anyag

A tanultak megbe-szélése, átismétlése. Rögzítés.

Frontális osztály-munkaAz órán használt eszközök, anyagok,táblai vázlat, fólia vagy interaktív tábla használata.

Tankönyvi ábrák (48–50. oldal), vázlatfüzet.



A vízszint bejelölése a párolgás megfigyeléséhez kihelyezett pohár falán!

A hőmérséklet és mérése

Oktatási feladat:A hőmérséklet mérése, a hőmérő részei, működése.A Celsius-féle hőmérsékleti skála alappontjainak bemutatása.A hőmérő helyes leolvasása.A hőmérséklet-változás nyomon követése. Az adatok táblázatba foglalása. A hőmérséklet változását ábrázoló diagram szerkesztése és annak

értelmezése a hőmérő megfigyelése alapján.


66





Mindennapi tapasz-talatok a hő érzéke-lésével kapcsolatban. A hőmérséklet kifejezésére haszná-latos szavak, nyelvi fordulatok. Az év-szakok és az időjárás elemei. Mindennapi tapasztalataink a hő érzékelésével és a hőmérsékletméréssel kapcsolatban (példá-ul lázmérő).


Beszélgetés

A folyadékos hő-mérő részeinek és működésének bemutatása. A Celsi-us-féle hőmérsékleti skála alappontjainak és a hőmérő helyes leolvasásának bemu-tatása forrásban lévő víz, illetve olvadó jég felhasználásával.

Írásvetítő fóliavagy interaktív táblá-ra kivetített kép.

Hőmérő; hőmérsék-leti skála, alappont

Írásvetítő vagy interaktív tábla, vasháromláb vagy Bunsen-állvány vaskari-kával, lángosztó drótháló, 100–250 ml-es főzőpohár, víz, jég, Bunsen-állvány, kémcsőfogó, dió a hőmérő rögzítéséhez, demonstrációs (nagyobb méretű) hőmérő

A tapasztalatok megbeszélése, követ-keztetések levonása, rögzítés.


Vázlatfüzet

A hőmérő helyes leolvasásának gyako-roltatása.

Gyakorlás: munkafü-zet 34. oldal feladatai


67




Hőmérsékletmérés.

Táblázat készítése a tankönyv mintája alapján. A leolvasott adatok táblázatba foglalása. A táblá-zat alapján grafi-kon szerkesztése, a tankönyv mintája alapján.

Tanulói kísérlet, csoportmunka


Értéktáblázat,grafikon

Eszközök:vasháromláb vagy Bun-sen-állvány vaskarikával, Bunsen-állvány (vagy fizika tanulókísérleti állvány) a hőmérő rögzítéséhez, láng-osztó drótháló, 100–250 ml-es főzőpohár, tanulókí-sérleti hőmérő, kémcsőfogó, dió, borszeszégő, törlőruha (csoportonként).

Anyagok: 50–100 ml víz; kb. 50 ml denaturált szesz

Táblai rajz, írásvetítő fólia vagy interaktív tábla

A tanultak megbe-szélése, átismétlése, összefoglalása.


Tankönyvi ábrák (53–54. oldal), vázlatfüzet


Munkafüzet

A vízszint bejelölése a párolgás megfigyeléséhez kihelyezett pohár falán!

Javaslatok, kiegészítések, információk

Az iskolákban használatos folyadékos hőmérők rendszerint higannyal vagy színezett alkohollal vannak töltve.

Ha a higanyos hőmérő1 véletlenül eltörik, a kiömlő higany apró golyócskák formájában „szétgurul” – összesöpörni nem tudjuk, de előszeretettel szorul meg az asztal vagy a padló repedéseiben. Az így kiömlött higanyra kénport kell szórni (a por alakú borkén is megfelelő). A kénporral beszórt higany összesöpörhető és jól záródó gyűjtőedénybe tehető. Kiöntőbe, lefolyóba higanyt önteni szigorúan tilos. Nemcsak a higany, hanem az összetört hőmérő is veszélyes hulladéknak minősül, tehát azt is zárható edényben kell tárolni.

1 2009 áprilisától hazánkban is érvénybe lépett az Európai Uniónak az a rendelkezése, amely megszünteti a higanyos hőmérők és egyéb higanyos mérőműszerek (többek között lázmérők, vérnyomásmérők, barométerek) gyártását és forgalmazását.

Javasolt, hogy a jég olvadási hőmérsékletének mérése után ne a jeget melegítsük tovább – ez a kísérlet majd később, a halmazállapot-változások vizsgálatakor kerüljön sorra – hanem a 0 °C megfigyeltetése és leolvasása után az olvadó jeget öntsük ki, és a forraláshoz langyos vizet használjunk (amely hamarabb felmelegszik).


68

A hőmérők befogásához használt kémcsőfogók nem mindegyikének van akkora nyílása, hogy ben-ne a hőmérő szorosan álljon. A „hiány” pótlására gumi- vagy hajlékony műanyag csőből vágjunk le egy vagy két, 1-2 cm-es darabot, és hosszában hasítsuk fel. Az így kapott csődarabok könnyen rátehetők a hőmérőre (és könnyen levehetők arról).

A Celsius-féle hőmérsékleti skála alappontjainak (0 °C és 100 °C) bemutatásához javasolt nagymére-tű, úgynevezett demonstrációs hőmérő használata.

A jeget célszerű a kísérletet megelőző napon a jégkockakészítéshez használt dobozban, mélyhűtő-ben fagyasztani. Közvetlenül a felhasználás előtt a jégkockákat egy erősebb vászondarabba göngyöljük, majd fakalapáccsal (vagy ha nincs, egy „közönséges” kalapács lapjával) apró darabokra törjük, és az összetört jeget egy főzőpohárba öntjük.

A hőmérő higanytartálya körülbelül a „jégkása” közepén vagy valamivel az alatt legyen. Az apróra tört jég a tanteremben (szobahőmérsékleten, 20 °C-on) hamar olvadni kezd, és a hőmérő higanyszála megáll egy, a 0 °C körüli értéken.

(A mutatott érték attól függ, hogy hőmérőnk mennyire pontos. Erről – mármint a mérés pontos-ságáról – a tanulókkal is beszélhetünk, hiszen nemcsak most, de később is fogják tapasztalni, hogy a könyvekben, táblázatokban található „irodalmi értékek” nem esnek pontosan egybe a tanári vagy tanulói kísérletek során mért értékekkel. A mérési hiba a mérés „természetes” velejárója. A mérési hi-bákért részben a mérőműszerek felelősek. Ezt szépen demonstrálhatjuk az óra későbbi részében azzal, hogy a tanulókísérlet megkezdése előtt leolvastatjuk a gyerekekkel a terem hőmérsékletét a kiosztott tanulókísérleti hőmérőkről. Öt vagy tíz hőmérő között biztosan nem fog mindegyik pontosan ugyan-akkora hőmérsékletet jelezni.)

Előfordul, hogy a melegítés megkezdése után észrevehető, hogy a higanyszál nem emelkedik, sőt egy kicsit „visszahúzódik” a hőmérőben. Ennek oka az alábbiakban keresendő:

Az üveg – bár a folyadékoknál jóval kisebb mértékben – szintén változtatja a térfogatát, miközben hőmérséklete változik. Ugyanakkor az üveg rossz hővezető – vagyis a hőmérő folyadéktartálya (azaz „az üveg”) előbb melegszik fel és tágul ki, mint a benne levő folyadék. A megnövekedett térfogatú tar-tályban tehát a még változatlan hőmérsékletű folyadék „visszahúzódik”. Természetesen hamar beáll a termikus egyensúly az üveg és a folyadék között, és a higanyszál emelkedni kezd.

A forrás már akkor is bekövetkezhet, amikor a hőmérő kb. 98 °C-t mutat. Ennek oka részben a hő-mérők már említett pontatlansága, részben pedig a forráspont függése a külső légnyomástól.

(Meg kell jegyezni, hogy az olvadáspont is függ a külső légnyomástól, de nem ugyanolyan mérték-ben, mint a forráspont.)

Javasolt, hogy a tanulók számára összekészített „tálca” a tanári asztalon is meglegyen, és a tanulókkal együtt – mintegy „bemutatva” nekik az állvány összeszerelését, a hőmérő elhelyezését, a borszeszégő használatát stb. – a tanár is végezze el a tanulói kísérletet.

Használjuk ki a fizikai kísérleteket arra is, hogy más jelenségekre, a mindennapi élet „dolgaira” is felhívjuk a gyerekek figyelmét!

A borszeszégő helyes használatának ismertetésekor például megtanítjuk azt, hogy az égő kanóc a kupak ráhelyezésével oltható el. Ez lehetőséget ad arra, hogy kitérjünk az égésre, az égés feltételeire, az oxigén fontosságára. A borszeszégő eloltásának módja egyben a tűzoltás egyik feltétele is (az égő anyag elzárása a levegő oxigénjétől).


69

Javasolt, hogy készítsünk a tankönyv 54. oldalán látható ábrasorozathoz hasonló egyszerű ábrákat egymásra tehető fóliákra, vagy használjuk erre a célra az interaktív tábla lehetőségeit – érzékeltetve azt, hogy a grafikon valós mérési adatokat (itt: hőmérsékleti értékeket) tüntet fel.

A halmazállapot-változások és a hőmérséklet változása

Oktatási feladat:A halmazállapotok meghatározása.Az olvadás és fagyás körülményei; fagyáspont, olvadáspont.A párolgás és a forrás körülményei. A forrás és a lecsapódás.A forráspont.





Mindennapi tapasz-talatok a 3 „klasszi-kus” halmazállapot megfigyelésével kapcsolatban. A szi-lárd, a folyékony és a légnemű halmazálla-potról már tanult is-meretek átismétlése. A víz halmazállapo-tai a természetben.


Belső koordináció:A hőmérséklet és mérése

Beszélgetés

Halmazállapotok (szilárd, folyékony, légnemű)

Képek (a tankönyv képei)

Kísérlet a jég olva-dásának vizsgálatá-ra, a tankönyv 55. oldalának ábrája szerint; az olvadás-pont megfigyelése és meghatározása. Egy anyag olvadás- és fagyáspontja ugyan-az az érték.

Kísérlet a tankönyv 55. oldalának ábrája szerint.

Tanulói kísérletcsoportmunka

Közvetlen tapaszta-latszerzés

Olvadás, fagyás, olvadáspont, fagyás-pont

Főzőpohár, tanulókísérle-ti hőmérő, apróra tört jég (csoportonként)


70




A tapasztalatok meg-beszélése.

Az olvadás és az oldódás közötti különbség megfogal-mazása.


Vázlatfüzet

A vízszint változásá-nak megfigyelése a korábban kihelyezett edényben. Következ-tetések levonása, a párolgás meghatáro-zása.

A munkafüzet 35. oldal 2. feladatának elvégzése, a megol-dás megbeszélése.


Önálló tanulói munka

Tanári kísérlet tanu-lói közreműködéssel

Párolgás Munkafüzet

Munkafüzet, etil-alkohol, szemcseppentő vagy csep-pentőüveg

Kísérlet a víz forra-lásának vizsgálatára, a tankönyv 56. oldal ábrája szerint; a for-ráspont megfigyelése és meghatározása. A lecsapódás megfi-gyelése, a lecsapódás jelenségének megha-tározása.

A párolgás és a forrás folyamatá-nak értelmezése, a részecskék „visel-kedése” a tankönyv 57. oldalának ábrái segítségével.

Tanári kísérlet (a lecsapódás megfi-gyelésére)tanulói közreműkö-déssel

Forrás, lecsapódás,forráspont

Főzőpohár, tanulókísérleti hőmérő,csapvíz, Bunsen-állvány, kémcsőfogó, dió, borszesz-égő vagy Bunsen-égő

Tankönyv


71




A tapasztalatok meg-beszélése, a követ-keztetések levonása, rögzítés.


Vázlatfüzet

Óra végi összefog-lalás.


Otthoni gyakorlásra javasolt: munkafüzet 35–36. oldal feladatai.

Munkafüzet


A jég olvadásáhozA jeget célszerű a kísérletet megelőző napon a jégkockakészítéshez használt dobozban, mélyhűtő-

ben fagyasztani. Közvetlenül a felhasználás előtt a jégkockákat egy erősebb vászondarabba göngyöljük, majd fakalapáccsal (vagy ha nincs, egy „közönséges” kalapács lapjával) apró darabokra törjük, és az összetört jeget egy főzőpohárba öntjük.

A hőmérő higanytartálya körülbelül a „jégkása” közepén vagy valamivel az alatt legyen. Az apróra tört jég a tanteremben (szobahőmérsékleten, 20 °C-on) hamar olvadni kezd, és a hőmérő higanyszála megáll egy, a 0 °C körüli értéken.

Figyeltessük meg a gyerekekkel, hogy a hőmérőben a higanyszál helyzete az olvadás közben nem változik!

Ezután kezünkkel melegítsük az olvadó jeget tartalmazó főzőpoharat. Jól érezhető, hogy kezünk le-hűl. Ugyanezt, a kézzel való melegítést végezzék el a gyerekek is! Beszéljük meg velük, hogy a melegítés közben kezünk hőt ad át a főzőpohárnak – és benne az olvadó jégnek. A hőmérő azonban továbbra is 0 °C értéket mutat.

Óvatos melegítéssel a folyamat úgy gyorsítható, hogy a jég-víz rendszer közös hőmérséklete továbbra is 0 °C marad. Intenzív melegítésnél azonban a hőmérséklet már akkor 0 °C „fölé megy”, amikor még vannak jégdarabkák az edényben. (Igaz, az olvadás így gyorsabb.) Célszerű tehát ezt is előre kipróbálni.

A jég elolvadása után a víz hőmérséklete folyamatosan emelkedik melegítés közben.

Figyeltessük meg a gyerekekkel, hogy a buborékképződés körülbelül akkor indul meg, amikor a hő-mérséklet növekedése megáll (ez a 98 °C körüli hőmérsékleten már bekövetkezhet). A 100 °C-tól való eltérés oka részben a hőmérők már említett pontatlansága, részben pedig a forráspont függése a külső légnyomástól.

Kérdezzünk! Miután a forrás megindult, kérdezzük meg a gyerekeket: vajon mi lehet a buborékban? A forrás közismert jelenség, ezért biztosan sok helyes választ is kapunk, de célszerű a lecsapódást kí-sérletileg is bemutatni. Hideg (lehetőleg fényes) fémlapot, hideg, vastagabb üveglapot (vagy esetleg egy


72

fedőt) a gőz fölé tartva a lecsapódás jól megfigyelhető. (A kísérlet céljára alkalmas, kisméretű fémlapok találhatók a régebben sok iskola által beszerzett általános iskolai fizika tanulókísérleti készletben.)

A fém vagy üveglapot kémcsőfogóba fogjuk, így adjuk a gyerekek kezébe.

Megjegyzés: Nagyon szépen megfigyelhető a buborékképződés, ha merülőforralót használunk. Ügyeljünk azonban arra, hogy a merülőforraló fűtőbetétje teljes egészében a víz alatt legyen!

Égés és tűzoltás

Oktatási feladat:Az anyagok csoportosítása éghetőség szerint.Az égés feltételei.Gyors és lassú égés.A tűzoltásAlapvető biztonsági szabályok, jelölések megismerése.





Mindennapi tapasz-talatok az égéssel, a tűzzel kapcsolatban.Éghető és nem éghe-tő anyagok.Tüzelőanyagok.Az égés során be-következő minőségi változások.

Beszélgetés


Belső koordináció:a hőmérséklet és mérése

Éghető és nem éghe-tő anyag

Tankönyv 60. oldal ábrája

Az égés feltételei.

Kísérlet az oxigén sze-repének vizsgálatára, a tankönyv 60. oldalá-nak ábrái szerint.

A gyors és lassú égés megkülönböztetése, példák keresése a mindennapi életből.

Kísérlet a tankönyv 60. oldalának ábrája szerint.

Tanári kísérlet

Korábbi tapasztala-tok megbeszélése

Koordináció: Mindennapi életKörnyezetismeret 1–4. évfolyam(nö-vényi hulladékok lebomlása, korrózió-védelem)

Gyors és lassú égés Főzőpohár, Petri-csésze, gyertya



73




A tűzoltás feltételei. Frontális osztály-munka: a tűzoltás feltételeinek meg-határozása az égés feltételeinek ismere-tében

Koordináció:Mindennapi életTechnika és életvitel 1–4. évfolyam


Veszélyes anyagok jelölése, biztonsági eszközök.A megelőzés fontos-sága.

Az alapvető veszé-lyességi jelek és biztonsági eszközök megismerése, segély-hívó számok.

Veszélyjelek, biz-tonsági eszközök, segélyhívó számok


Óra végi összefog-lalás.


Otthoni gyakorlásra javasolt: munka-füzet 35–39. oldal feladatai.

Munkafüzet

Kísérletek, megfigyelések

Oktatási feladat:A levegő és a víz fizikai tulajdonságainak megismerése.Közvetlen tapasztalatszerzés.Egyszerű fizikai talajvizsgálat elvégzése.

Kompetenciák fejlesztése:A megfigyelőképesség és a logikus gondolkodás fejlesztése.Manuális készség fejlesztése.




A levegő összenyom-hatóságának kísérleti vizsgálata.

Tanulói kísérlet

Csoportmunka

A levegő részbeni összenyomhatósága

Tankönyv 64. oldal ábrái, csoportonként: egyszer használatos műanyag fecs-kendő (ajánlott 10 cm3-es)


74




Következtetések le-vonása, tapasztalatok feljegyzése.

Egyéni munka Vázlatfüzet

A légnyomás kísér-leti vizsgálata Öve-ges-kísérlettel.

Csoportmunka Légnyomás Tankönyv 65. oldal ábrái, csoportonként:ép szélű (kisebb) vizespohár, papírlap, víz, tálca.


A légnyomás fogal-mának kialakítása.

Egyéni munka


Koordináció:Mindennapi életMeteorológiaKörnyezetismeret 1–4. évfolyam

Vázlatfüzet


A víz összenyomha-tatlanságának kísér-leti vizsgálata.

Tanulói kísérlet

Csoportmunka

A víz összenyomha-tatlansága

Tankönyv 66. oldal ábráiCsoportonként: egyszer használatos műanyag fecs-kendő (ajánlott 10 cm3-es); víz, tálca



A hidrosztatikai nyo-más kísérleti vizsgá-lata.

A gumilap kidombo-rodásának megfigye-lése, a „víznyomás” fogalmának kialakí-tása.

Tanári vagy tanulói kísérlet

Belső koordináció:légnyomás


Víznyomás (Csoportonként) 1 darab 40-50 cm hosszú, 32 mm-es vagy 50 mm-es PVC cső (lefolyócső-darab); lufida-rab és szigetelőszalag a cső végének lezárásához, kb. 1 l víz, tálca



A talaj fizikai vizsgá-lata.

Csoportmunka Csoportonként egy marék száraz talaj, szita (konyhai szűrő), befőttesüveg, na-gyobb főzőpohár (vagy átlát-szó falú műanyag edény), víz


75







Kísérlet a légnyomás kimutatásáraA levegő súlyából származó nyomás a légnyomás. A levegő nyomása a testekre minden irányból

és felületük minden pontjában hat.

(A légnyomás mérését először Galileo Galilei tanítványa, Evangelista Toricelli (1608–1647) olasz tu-dós oldotta meg 1643-ban. Kísérleti eszköze az úgynevezett higanyos barométer ősének tekinthető.)

Ma széles körben elterjedt és házi használatra is alkalmas a folyadék nélküli vagy aneroid barométer. (Egy ilyen eszköz fotója látható a tankönyv 65. olda-lán.)

Az aneroid barométer lényegében egy hullámos felületű doboz (szelence), melyből a levegőt kiszivaty-tyúzták. A külső légnyomással a doboz rugalmas anya-gában ébredő erők tartanak egyensúlyt.

A doboz fedelének „benyomódása” a légnyomással együtt változik – a hozzá illesztett mechanikus szerke-zet mozgatja a skála előtt a mutatót.

A légnyomás értéke nem állandó. Változása – egy adott föld-rajzi helyen – szoros összefüggésben van az időjárással, a tenger-szint feletti magasság növekedésével pedig a légnyomás értéke rohamosan csökken. Ennek oka a levegő sűrűségében keresen-dő, mely csak a tengerszint közelében 1,29 kg/m3 – „felfelé” ha-ladva igen gyorsan kisebbedik. Így rohamosan csökken a felettünk levő levegő tömege – ezzel együtt pedig annak súlya is.

A légnyomás kimutatására szolgáló egyszerű kísérletünkhöz ép szélű üvegpohár vagy ép szélű, kemény műanyagból készült pohár szükséges. Ezt színültig töltjük vízzel (a pohár szélét szemmagasságból nézve, a vízfelszín a pohárból „kidudorodik”). A pohár szélét – ujjunkkal körkörös mozdulatokat végezve – megnedvesítjük, majd egy sima papírlapot teszünk rá. (Kísérle-tünkhöz jól használható a fénymásoló papír.)

A lap közepétől kifelé haladva finoman „simogassuk rá” a papírt a pohárra, majd tenyerünkkel szorítsuk rá úgy, hogy ne mehessen levegő alá, és egy gyors mozdulattal fordítsuk meg a poharat. Kezünket óvatosan elvéve a papír „alól”, a lap nem esik le: a légnyomás a pohár szájához szorítja.


76

Ügyeljünk arra, hogy a vízzel telt pohárra szorított papír alatt levegő ne maradjon! (Az első próbál-kozásokat célszerű mosdókagyló vagy mosogató felett végezni.)

A már „működő” kísérletben a poharat nyugodtan mozgathatjuk. Ez – itt most – szó szerint értendő, mert ügyelni kell arra, hogy ne végezzünk hirtelen mozdulatot: lassan, egyenletesen a pohár felemel-hető (figyeltessük meg, hogy a papír felszíne homorú), és körbevihető az osztályban.

A hidrosztatikai nyomás egyenesen arányos a folyadékoszlop magasságával és a folyadék sűrű-ségével.

Az ábra szerinti A alapterületű hengerben h magasságig víz van. A víz térfogata tehát: V = Ah

A víz sűrűsége r; a hengerben levő víz tömege tehát: m = Vrm = AhrA víz súlya (tehát a henger alját lezáró lapra ható erő): Fs = mgFs = Ahrg

A hidrosztatikai nyomás:

p = FsA

p = A . h . r . gA

p = r . g . h


Oktatási feladat:A tanult ismeretek rendszerezése.

Kompetenciák fejlesztése:A logikus gondolkodás fejlesztése.

Fejlesztési tevékenységek Módszertani megjegyzések

A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok

„Erről jut eszembe” – asz-szociációs játék. Az összes eddig tanult fogalom, jelen-ség stb. gyors átismétlése, „átpörgetése”.

Frontális osztálymunka


77

Fejlesztési tevékenységek Módszertani megjegyzések

A fejlesztés tárgyi eszközei, anyagok

A fejezet anyagának sziszte-matikus átismétlése.A munkafüzet 40–41. oldal feladatainak megoldása (órai munkával vagy házi feladatként).

Frontális osztálymunka Tábla vagy írásvetítő vagy interaktív tábla, munkafü-zet, vázlatfüzet

Tájékozódás a térképen és a természetben

Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapjánA térbeli tájékozódás fejlesztése valós környezetben és térképen. A valóság és a térképi ábrázolás összefüggéseinek megláttatása, a térképi ábrázolásmód korlátainak

belátása.A különböző térképek jelrendszerének megismerése, értelmezése, felhasználása az információszer-

zés folyamatában.Az elemi térképolvasás lépéseinek alkalmazása, a szemléleti térképolvasás megalapozása.Irány meghatározása a valós térben. Az iránytű működésének mágneses kölcsönhatásként való értelmezése.A térkép és a valóság közötti viszony megértése. Eligazodás terepen térképvázlattal.A térábrázolás különböző formáinak összehasonlítása. Térképvázlat készítése a lakóhely részletéről.Felszínformák – alföld, dombság, hegység, völgy, medence – ábrázolásának felismerése a térképen.A térkép jelrendszerének értelmezése. Különböző jelrendszerű térképek elemzése, információ gyűjtése.Irány és távolság meghatározása (digitális és nyomtatott) térképen.A méretarány és az ábrázolás részletessége közötti összefüggés megértése.A különböző térképek ábrázolási és tartalmi különbségeinek megállapítása.Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási térképén.

Határozzuk meg az irányokat!

Oktatási feladat:A tájékozódás fontossága.A fő- és mellékvilágtájak fogalmának kialakítása.Az iránytű felépítése és működési elve.Egyszerű iránytű készítése.Az iránytű használata.A mágnes és tulajdonságai.

Kompetenciák fejlesztése:Szövegértelmező képesség és szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.A logikai gondolkodás képességének fejlesztése. Szociális kompetencia és az együttműködési képesség fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.A hatékony, önálló tanulás alapozása, a rendszerszemlélet fejlesztése.


78

A fő- és mellékvilágtájakA fő- és mellékvilágtájakat az alsóbb évfolyamokról már ismerik a tanulók. Az ötödik évfolyamon

az eddig tanultak rendszerezése történik. Viszont a kerettanterv mindkettőt feltünteti a kulcsfogalmak között, így mindenképpen leckeszinten kell foglalkozni a témával.

A rendszerezés súlyponti elemei:– a fővilágtájak pontos irányokat jelölnek, a Föld bármelyik részén ugyanabban az irányban találha-

tóak → szélrózsa készítése táblai rajzon vagy applikáció segítségével: pontosan jelöljük be először a fővilágtájakat, majd a mellékvilágtájakat

– minden tájékozódási pont meghatározásánál először az északi irányt határozzuk meg → az északi irány közös meghatározása

– tájékozódáskor minden esetben az északi irányhoz viszonyítunk, ezért a tanult vers tartalma is csak akkor lesz igaz, ha miközben mondogatják, mindig észak felé fordulnak→ a fő és mellékvilágtájak közös meghatározása

Gyakorlati elemek:

A fő- és mellékvilágtájak gyakorlásaGyakoroljuk a fő- és mellékvilágtájakat négyzetrácsos lapon: 1. az indulás helyének meghatározása;

2. pontos adatok megadása (irány, négyzetrácsok száma); 3. ha jól dolgoztak a gyerekek, mindenki ugyanarra a helyre érkezik.

Az északi irány meghatározása iránytű nélkülSzükséges hozzá egy rúd (például seprűnyél). A projektet egy olyan

napsütötte helyen valósítsuk meg, ahol nem árnyékolnak a fák vagy épületek, legjobb az iskolaudvar egy szeglete. A talajba kell szúrni a rudat úgy, hogy függőlegesen álljon! Amikor a nap süt, a rúd árnyékot vet. Naponta többször meg kell nézni, hol húzódik az árnyék, és be kell jelölni kis pálcikákkal azt, hogy a megfigyelések alkalmával ép-pen hol végződik. Estére kiderül, hogy merre van észak, csak meg kell mérni hozzá, hogy melyik pálca van legközelebb a rúdhoz.

Gyakoroljuk az égtájak helyesírását!

Hogyan lesz az alaprajzból térkép?

Oktatási feladat:Az alaprajz fogalmának kialakítása.Az alaprajzkészítés lépései.A kicsinyítés mértékének gyakorlati alkalmazása.A térképvázlat fogalma, készítése és használata a gyakorlatban.Az útvonalrajz fogalma, készítése és használata a gyakorlatban.

Kompetenciák fejlesztése:Szövegértelmező képesség és szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.A logikai gondolkodás képességének fejlesztése. Szociális kompetencia és az együttműködési képesség fejlesztése.

Egyé

ni m

unka

Proje

kt


79

Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.Kreativitás fejlesztése.A hatékony, önálló tanulás alapozása, a rendszerszemlélet fejlesztése.

Ez a téma korábbról ismert (alaprajz fogalma és készítése, kicsinyítés mértéke, mértékszám, alaprajz készítése kicsinyítéssel), és új elemeket is tartalmaz.

Az alaprajzkészítés a térképkészítés legelemibb módja. Ha tanítványaink már tudnak alaprajzot ké-szíteni, sokkal könnyebben el tudják képzelni a térképeket is.

A jó megalapozás érdekében kövessük az alábbi algoritmust:

alaprajzkészítés körberajzolással

az iskolakörnyék alaprajzának elkészítése

az iskolakörnyék térképvázlatának

elkészítése

nagyobb tárgy alaprajzának elkészítése

kicsinyítéssel

Alaprajzkészítés körberajzolássalAz első lépés az 1 : 1 arányú alaprajz elkészítése, vagyis a körberajzolás. Ezt már az elmúlt években

több alkalommal is gyakorolták a tanulók. Mivel azonban kiinduló elem, rajzoljanak körbe egy-egy kis tárgyat. Mondják el a legfontosabb jellemzőket.

Ismételjük át az alaprajz fogalmát!Munkafüzet: 1. a) feladat megoldása.

Nagyobb tárgy alaprajzának elkészítése kicsinyítésselA tanulók rajzolják körbe a természetismeret-könyvüket vagy munkafüzetüket egy csomagolópa-

pírra, vagyis készítsék el annak alaprajzát. Készítsék el az alaprajzot úgy is, hogy beférjen egy 5 X 10 centiméteres helyre. Először csökkentsenek minden adatot a felére, majd a negyedére.

Végezzünk összehasonlítást, melyik esetben fér el kisebb helyen az alaprajz.Ismételjük át a mértékszám fogalmát!Munkafüzet: 1. b) feladat megoldása.

Az iskolakörnyék alaprajzának elkészítése – az alaprajz átalakítása térképvázlattáAz iskolakörnyék alaprajzát érdemes a munkafüzet 2. feladatának szempontsora alapján, az órát

megelőzően elkészíteni. A munka 4-5 fős projektcsoportokban történjen. Az órán már csak az alaprajz térképpé alakítása folyjék.

Hasonlítsuk össze az alaprajzot és a térképvázlatot.

Az útvonalrajzA tankönyvi ábra segítségével alakítsuk ki az útvonalrajz fogalmát, majd gyakoroljuk az elkészítését.

Érdemes útvonalakat bejelölni a saját település térképvázlatán.Hasonlítsuk össze a térképvázlatot és az útvonalrajzot.

Egyé

ni m

unka

Proje

kt


80

Mit kell tudni a térképről?

Oktatási feladat:A térkép fogalma.Hogyan ábrázol a térkép?A kisebbítés mértéke, a méretarány fogalma.Mérés a térképen, a vonalas mérték fogalmának kialakítása. A közigazgatási térkép fogalma és jellemzői.Várostérkép jellemzői.Autós és a turistatérképek jellemzői.A tematikus térképek. A keresőhálózat fogalmának kialakítása, elemeinek megkeresése az atlaszban.Ismeretlen helyek megkeresése keresőhálózat segítségével.

Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.A logikai gondolkodás képességének fejlesztése.A szociális kompetencia és az együttműködési képesség fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.Szemléleti térképolvasás fejlesztése. Térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással.

Az előző órákon már néhány fontos dolgot átismételtünk és megtanultunk a térképészet alapjairól. Készítettünk alaprajzokat, melyeket kisebbítettünk. Megismerkedtünk az arányszám fogalmával, és az alaprajz készítésénél alkalmaztunk is.

A munka motiválásaként kezdeményezzünk beszélgetést arról, miért olyan fontosak számunkra a térképek.

A térképA térkép pontos fogalmának a kialakítását kezdhetjük egy képzeletbeli repüléssel, a madártávlat el-

képzelésével. Szemléltessünk a 76. oldalon található ábrasorral. Elemezzük közösen az ábrákat. Figyeljük meg a felvételeken, hogyan változik a kép (a táj, a település egyes részletei), miközben egyre

magasabbra emelkedünk.

A méretarányMár tanultuk, hogy csak a kisebb tárgyakról tudunk körberajzolással alaprajzot készíteni, a nagyob-

bakat arányosan le kell kicsinyítenünk. Megtanultuk a kisebbítés mértékét, tanultunk a méretarányról. Hangsúlyozzuk ki, hogy a térképeken az arányszám értékeit mindig centiméterben találjuk. A nagyobb távolságokat a gyakorlatban soha nem ebben a mértékegységben adjuk meg, többnyire a kilométert használjuk. Ahhoz, hogy a gyerekek a térképlapon is el tudják képzelni a távolságokat, mindig váltsuk át a méretarány értékét kilométerre. Ha például a térképen az arányszám 1 : 1 000000, csak egy hatalmas számot látnak. Egyszerűbbé válik a tanulók számára, ha tudják, hogy a térkép 1 centimétere a valóság-ban 10 kilométer. Ezt a távolságot már egyszerűbben el tudják képzelni, és azonnal lesz elképzelésük a méretekről.

Gyakorlati példákon keresztül, az atlasz térképei és néhány falitérkép összehasonlításával mélyítsük tovább az ismereteket. Győződjünk meg arról, hogy a tanulók tisztában vannak-e a méretarány jelen-tésével.

Keressük meg az összefüggést a méretarány és az ábrázolt terület részletessége között.


81

A vonalas mértékA vonalas mérték mindig megtalálható a térképeken, a méretaránynak megfelelő beosztással. Ennek

a segítségével is tudunk távolságokat mérni a térképen.Mérjünk közösen néhány távolságot a Hazánk domborzata falitérképen a vonalas mérték segítsé-

gével. Első gyakorlatként mérjünk légvonalban városok közötti távolságot. Mondjuk el pontosan mit jelent a „légvonalban” kifejezés. Miután ezt jól begyakoroltuk, mérjünk cérnaszál segítségével útvo-nalhosszakat is. Egy cérnaszálat vezessünk végig kanyarulatról kanyarulatra a kívánt útszakasz teljes hosszán, majd a vonalas mérték segítségével állapítsuk meg az út pontos hosszát.

Gyakoroltassuk a vonalas mérték használatát a munkafüzet 5. feladata segítségével!

Határozzák meg távolságokat a térképen vonalas mérték nélkül, a méretarány felhasználásával, vo-nalzó segítségével.

1. Olvassák le annak a térképlapnak a méretarányát, amelyiken mérni szeretnének. 2. A méretarányban szereplő értéket váltsák át kilométerre. 3. Mérjék meg a két kijelölt hely közötti távolságot.4. A mért értéket szorozzák be a méretarányban szereplő kilométerértékkel.

Ezzel a módszerrel gyorsabb eredményt és pontosabb értéket kapunk.

Példa: Mekkora a távolság légvonalban Szeged és Debrecen között?A térképlap méretaránya: 1 : 1 400 000 vagyis, ami a térképen 1 cm, az a valóságban 1 400 000 cm,

azaz 14 km. Mérjük meg vonalzóval a két hely közötti távolságot, ami ebben az esetben 12,5 cm.Ennél a méretaránynál a térképen 1 cm a valóságban 14 kilométernek felel meg, egyszerű szorzással

befejezhetjük a feladatot:14 . 12,5 = 175 km

Ha a térképen 1 cm 14 km, akkor 12,5 cm 175 km.

Adjunk fel több ehhez hasonló feladatot!

A keresőhálózatA keresőhálózat rendszerét a tankönyvi ábra alapján gyorsan megértik a gyerekek, a munkafüzet 3.

feladata segítségével pedig rögzíthetjük a tanultakat. A keresőhálózat egy nagyon egyszerű rendszer: egyenlő távolságban berajzolt vízszintes és függőle-

ges vonalak hálózata a térképen. (Ez a háló sokszor egybeesik a szélességi és hosszúsági körökkel. Ezek ismerete hiányában erről még ne tegyünk említést a gyerekeknek.)

Keressük meg közösen ezeket a vonalakat az atlasz egy tetszőleges térképlapján is.

A névmutatóLapozzunk az atlasz végén található névmutatóhoz, és egy példán keresztül mondjuk el, mit tartal-

maz, miért fontos, és miben segíti a munkánkat.

A keresőhálózat használata – gyakorlatKeressünk meg közösen néhány tetszőleges helyet. Hívjuk fel a figyelmet, hogy a keresést mindig a név-

mutatónál kezdjük. Utána lapozzunk az ott megjelölt oldalra, és kezdjünk keresgélni a megadott mezőben.

Páro

s mun

ka


82

A térképfajtákOsszunk ki minden padba egy tetszőleges típusú térképet: várostérképet, közigazgatási térképet, tu-

ristatérképet, autóstérképet és tematikus térképet. Miután a párok alaposan megnézték a térképeket, rendszerezzük az elmondottakat. Készítsünk róla

applikációt!

Az óra végén mintegy rendszerezésként közösen oldjunk meg egy egyszerű rejtvényt, ami tartalmaz-za a tájékozódásról és a térképről eddig tanult legfontosabb ismereteket.

Többször is alkalmazhatjuk az óra végi összefoglalásnak ezt a formáját, mivel a gyerekek kedvelik a rejtvényeket, így egy játékos befejezése lehet az órának.

1. Ennek a segítségével meg tudod mérni két hely távolságát a térképen.

2. Mindig a térképek alsó szélén található égtáj. 3. Az égtájak meghatározására szolgáló műszer. 4. Mindig a térképek jobb szélén található égtáj. 5. A földfelszín kisebbített mása. 6. A térképek felső széle mutat ebbe az irányba. 7. Az autósok tájékozódását segítő térképfajta. 8. A 7. sorban szerep lő térképfajta jelöli a … . 9. Égitest, melynek helyzete segít a tájékozó-

dásban.10. A térképek bal oldalán lévő égtáj.

A helyes megfejtés után kérdezzünk rá a méretarány fogalmára, és gyakorlásként olvastassunk le még néhány arányszámot!

A munkafüzeti feladatok megoldása nem feltétlenül órai feladat. Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a munkafüzet mindig naprakész állapotban legyen. Ha órán nem oldottuk meg valamelyik feladatot, azt minden alkalommal készítsék el az otthoni felkészülés során.

A domborzat és a vizek ábrázolása a térképen

Oktatási feladat:Honnan mérjük a felszínformák magasságát? A magasságok jelölése a térképen.Az alföld, a dombság, a középhegység, a magashegység, a medence, a fennsík fogal mának a kialakí-

tása és ábrázolása a dom borzati térképen.A magassági szám fogalma, leolvasása a térképről.Az álló- és folyóvizek ábrázolása a térképen.A mélységi szám fogalma, leolvasása a térképről.

Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.A logikai gondolkodás képességének fejlesztése. A szociális kompetencia és az együttműködési képesség fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.Kreativitás fejlesztése.

6.

1.2.3.4.

5.

7.8.

10.

V O N A L A S M É R T É KD É LI R Á N Y T ŰK E L E T

T É R K É PZÉ S A K

A U T Ó S T É R K É PT Á V O L S Á G O K A T

9. N A PN Y U G A T

Páro

s mun

ka


83

A szemléleti térképolvasás fejlesztése. Térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással.A hatékony, önálló tanulás alapozása, a rendszerszemlélet fejlesztése.

Az órát érdemes frontális ellenőrzéssel kezdeni. A feladatokat a méretarány, a vonalas mérték és a kereső-hálózat alkalmazására állítsuk össze. Fontos, hogy a tanulók minél előbb készségszinten használják ezeket.

Elevenítsük fel az előző években tanult felszínformák jellemzőit is (tanult fogalmak: domborzat, sík-ság, domb, dombság, dombhát, völgy, hegy, hegység, hegyoldal, hegycsúcs).

Mihez viszonyítjuk a magasságokat a Föld felszínén?A téma tárgyalását kezdhetjük forráselemzéssel.

A felszínformák magasságát a tengerek szintjétől mérjük. A szárazföldön kijelölnek egy legsta-bilabbnak vélt pontot, majd a tenger szintjéhez viszonyítva meghatározzák ennek a helynek a ma-gasságát. Ez a pont hazánkban a Velencei-hegységben, Nadap község határában (352 m) található, ez az ún. „nadapi szintezési ősjegy”. Itt van hazánk magasságmérési alappontja, ehhez szintezik a térképeket. Mi 1951 óta a Balti-tenger szintjéhez (Kronstadt – Szentpétervár közelében található) viszonyítunk. Előtte a 178,83 méter tengerszint feletti magasságú trieszti szintezési ősjegy volt a magasságmérési alappont, ezt az értéket még akkor állapították meg, amikor az Adriai-tenger szint-jéhez igazították a magasságokat. Ma 68 méterrel magasabbról számoljuk az alapot.

Hozzárendelt feladatok:Keressük meg közösen a térképen az Adriai-tengert, Triesztet, a Balti-tengert, Kronstadtot!Az atlasz keresőhálózata segítségével a tanulók önállóan keressék meg a Velencei-hegységben talál-

ható Nadapot!Miért van szükség ilyen szintezési alappontok kialakítására?

A felszínformák és ábrázolásuk a térképenMutassuk be a felszínformák jellemzőit az alföldtől a magashegységekig, a tankönyv 79. oldalának

felső ábrája és a 79–81. oldal képsora segítségével. Ügyeljünk a pontos fogalomalkotásra. Válasszuk külön a síkság és az alföld fogalmát. A síkság, mint ahogyan a neve is árulkodik róla,

olyan terület, amelyen nincsenek nagyobb kiemelkedések, viszonylag egyöntetűen sík a felszíne. Nincs magassághoz kötve, tehát bármilyen tengerszint feletti magasságon megtalálható. A síkságot attól füg-gően, hogy mely tengerszint feletti magasságon található, különbözőképpen nevezték el:

– mélyföld: ha a tenger szintje alatt található;– alföld: ha a tenger szintje és a 200 méteres magasság között helyezkedik el;– fennsík: ha a 200 méter magasság fölött található.

Rögzítésként rendezzük halmazokba az említett felszínformákat:

síkság

mélyföld alföld fennsík


84

A felszínforma jellemzésével párhuzamosan beszéljünk a térkép színezéséről is. Nézzük meg a jel-kulcsot, és ennek színezése alapján keressünk rá példákat a térképen. Nagyon fontos, hogy a tanulók az egyes fogalmakat kössék a térképhez.

Minden felszínformára keressünk példákat, és mutassuk meg a térképen, mivel a mechanikus térkép-olvasás fejlesztése, valamint a topográfiai ismeretek bővítése és rögzítése állandó feladatunk.

Vonjunk párhuzamot a térképek színezése és a magassági számok között. Feltétlenül hívjuk fel a fi-gyelmet arra, hogy a színezés csak egy-egy magassági kategóriát jelöl, és mindig csak hozzávetőlegesen tudjuk belőle megállapítani a lehetséges magasságot, a magassági számok viszont pontosan jelölik egy-egy felszínforma magasságát.

A vizek ábrázolása a térképenA tanulók már több információval rendelkeznek (az alsóbb évfolyamokról) a folyó- és állóvizekről.Beszéljük meg, mi a különbség a folyó- és az állóvizek között. Általában a gyermekeknek már van

személyes tapasztalatuk erről. Válasszuk szét a természetes és a mesterséges vizeket (tó – mesterséges tó, folyó – csatorna)

A térkép és a tankönyvi ábrák segítségével mutassuk be a vizek lehetséges jelölésének a módját.

Nézzük meg az atlaszban a mélységi skálát. Pontosítsuk, mire következtethetünk a skála színei alap-ján. Beszéljük meg, miért fontos a mélységi számok ismerete.

Keressük meg néhány tenger legmélyebb pontját.

Adjunk választ a következő kérdésekre:– Honnan mérjük a tavak mélységét?– Van-e a tavaknak tengerszint feletti magassága?Mutassunk példákat a térképen!

Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási térképén

Oktatási feladat:Hazánk domborzatának általános jellemzése.Magyarország nagytájainak azonosítása a térképen.Jellegzetes képek bemutatása hazánk nagytájairól.Magassági számok leolvasása hazánk domborzati térképéről.Hazánk legalacsonyabb és legmagasabb pontjának azonosítása a térképen.Térképészeti gyakorlat.A különböző felszínformák aránya hazánk domborzatában.Hazánk közigazgatási térképének elemzése.

Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.A logikai gondolkodás képességének fejlesztése.A szociális kompetencia és az együttműködési képesség fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.A kreativitás fejlesztése.A szemléleti térképolvasás fejlesztése. A térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással.


85

Tájékozódás Magyarország domborzati térképénGyakoroljuk az eddig tanult térképészeti alapismereteket. Olvastassuk le Magyarország domborzati

térképének a méretarányát, magyarázzuk meg, mit jelent ez a szám. Figyeljük meg a térkép színezését, nézzük meg, melyik szín található a legnagyobb arányban, majd

következtessünk a lehetséges felszínformákra. Közösen elemezzük a tankönyv 82. oldalán található kördiagramot. Olvassunk le magassági számokat, és keressük meg hazánk legalacsonyabb és legmagasabb pontját!

Minden esetben először a falitérképen közösen keressük meg, miután mindenki tudja, hol kell keresni a megadott földrajzi helyet, a saját térképén önállóan is mutassa meg.

Ez a feladatsor kezdetben időigényesebb, de megéri a rászánt idő, hiszen itt alapozzuk meg a tér-képolvasást. Ha tanítványainknak rendszeressé válik a térképhasználat, később a földrajzórákon nem jelent problémát legfontosabb segédeszközünk használata.

Mutassuk meg hazánk nagy tájait a térképen, majd oldjuk meg a munkafüzet idevonatkozó feladatát! Érdemes a nagytájakat kontúrtérképre applikálni. Ügyeljünk az új nevezéktanra. A kerettanterv foga-

lomhasználatában az Alpokalja Nyugat-magyarországi-peremvidék, a Dunántúli-dombság a Mecsekkel pedig Dunántúli-domb- és hegyvidék néven szerepel.

Tájékozódás Magyarország közigazgatási térképénA témát a munkafüzet 5. feladata és hazánk közigazgatási térképe segítségével dolgozzuk fel. Minden

információt a térképről olvassunk le. Fontos hangsúlyozni, hogy nincs egységes jelölés, térképe válogatja, melyiken milyen jelölést hasz-

nálnak. Ezért fontos a jelkulcs használata.

A rövid tananyag lehetővé teszi, hogy sok gyakorlatot végezzünk. A munkafüzeti feladatok mintá-jára több feladatot is készíthetünk. Tegyük játékossá ezeket, például képzeletbeli utazások formájában ismerkedhetünk hazánk domborzati és közigazgatási térképével.

Tájékozódás a természetben

Oktatási feladat: A térkép tájolása.Az északi irány meghatározásának néhány módja.Mit és hogyan ábrázol a turistatérkép? A szintvonal fogalmának a kialakítása.A szintvonalas ábrázolás bemutatása gyakorlati példa alapján.A kilométer-hálózat fogalmának a kialakítása.A turistatérkép kilométer-hálózatának megfigyelése.Egy lehetséges útvonal megtervezése turistatérkép segítségével.Keresés az interneten (az Országos Kéktúra honlapján).

Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.A logikai gondolkodás képességének fejlesztése. A szociális kompetencia és az együttműködési képesség fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.A kreativitás fejlesztése.A szemléleti térképolvasás fejlesztése. A térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással.A valóságból szerzett információk azonosítása térképi információkkal.


86

Az új téma tárgyalása előtt ismételjük át, amit a tájékozódásról eddig tanultunk:– Mi mutatja a természetben az északi irányt?– Az iránytű és használata.– Az északi irány meghatározása iránytű nélkül.

A munka motiválásaként kezdeményezzünk beszélgetést a kirándulásokról, túrázásról és a tájékozó-dás fontosságáról.

A térkép betájolásaHa térkép segítségével szeretnénk megtenni a tervezett útvonalat, előtte be kell tájolni azt. Minden

térképlapot úgy szerkesztettek meg, hogy a felső szélükön van észak. A tájolást mindig annak a helynek a betájolásával kezdjük, ahol éppen vagyunk. Először meg kell határozni, merre van észak. Iránytű se-gítségével ez már nem jelent nehézséget a gyerekeknek. A térkép tájolása egy nagyon egyszerű művelet.

Miután beállítottuk az iránytűnket észak felé, forgassuk el alatta a térképlapot úgy, hogy annak a felső széle az iránytű által jelölt északnak megfelelő helyzetben legyen.

Gyarapítsuk az iránytű nélküli pontos iránymeghatározási módszereket, bármikor szükség lehet ezekre a praktikákra.

Számlapos órával viszonylag pontosan meg tudjuk állapítani, merre van észak. A meghatározás csak akkor végezhető el, ha legalább látható a nap iránya. Egy számlapos óra legyen mindegyik párosnál (ha nincs rá lehetőség, a meghatározás csoportosan is elvégezhető).

Helyezzük vízszintes helyre az órát – ez akár a tenyerünk is lehet. Fordítsuk el az órát úgy, hogy a kismutató a Nap irányába mutasson. A kismutató és a tizenkettes szám közötti szöget felezzük meg úgy, ahogyan az ábrán látjuk. Ez mutatja a D–É irányt. Ennek meghosszabbításában, az ellenkező irányban van észak.

Hívjuk fel a figyelmet arra, mennyire fontos, hogy az év melyik felében vagyunk, mert nyáron az órákat előre-állítjuk egy órával. Ha ebben az időszakban szeretnénk irányt meghatározni, állítsuk vissza az órát. Ha ez nem történik meg, pontatlan lesz az iránymeghatározás.

Érdemes gyakorolni ezt a módot, bármikor szüksé-günk lehet rá. Az „órás iránymeghatározást” ellenőriz-zük iránytű segítségével, mintegy bizonyítva a módszer pontosságát.

A turistatérképAhhoz, hogy a természetben jól tájékozódjunk, ismerni kell a turistatérképet.

Elsőként alakítsuk ki a szintvonalas ábrázolás fogalmát. A tankönyvi ábrasor (86. oldal) segítségével magyarázzuk el ezt az ábrázolási módot. A tanulók ön-

állóan keressenek szintvonalakat a turistatérképen.

A szintvonalas ábrázolás modellezhető. Szükséges eszközök: üvegkád méterbeosztással, hegymodell.Helyezzünk egy gipszből vagy műanyagból készült hegymodellt az üvegkádba. A méterbeosztásnak

megfelelően, szakaszosan töltsük fel vízzel. Figyeljék meg a tanulók azt a vonalat, ahol a víz körbeveszi a hegyet. Vonjunk párhuzamot e vonal és a szintvonal futása között.

Páro

s mun

kaMo

delle

zés


87

A tanulók párosával tanulmányozzanak egy-egy turistatérkép-részletet. Mindez tanári irányítással történjen. Vegyük sorba a különböző térképelemeket.Méretarány:– az adott térkép méretarányának a leolvasása, a tanult átváltás elvégzése (mm → km)Vonalas mérték:– a méretarány és a vonalas mérték közötti összefüggés megfigyeléseKilométer-hálózat:– a vízszintes és függőleges vonalakból álló háló megfigyelése– két adott hely közötti távolság felmérése a háló segítségével → pontosítás mérésselJelmagyarázat:– néhány feltüntetett térképjel leolvasása és megkeresése a térképenTuristaútvonalak jelölése a térképen:– egy kiválasztott jel végigkövetése a térképen

Útvonaltervezés gyakorlásaA munkafüzet 48. oldalán található feladat alapján közösen, lépésről lépésre tervezzük meg a túrát.

Mikor kirándulni indulunk, igyekezzünk minél körültekintőbben megszervezni és megtervezni utunkat. Ha már van elképzelésünk arról, merre szeretnénk túrázni, a turistatérkép segítségével ezt akár egy íróasztal mellett is megtehetjük. Ha minden előzetes tájékozódás nélkül indulunk útnak, kelle-metlen meglepetésekben lehet részünk, például egy nagyon meredek, veszélyes útszakasz, ami megke-serítheti a résztvevők kirándulását.

Az indulás előtt három nagyon fontos kérdésre kell választ kapni:1. Milyen hosszú lesz az út?2. Milyen nehéz a kiválasztott útvonal?3. Mennyi időt vesz igénybe?

Az út hosszának a meghatározása a cérnaszálas módszerrel történjen.A kiválasztott útvonal nehézségeire a szintvonalak elhelyezkedéséből következtethetünk. Általános

szabály: minél sűrűbben helyezkednek el a szintvonalak, annál meredekebb a felszín. Ezt mindenkor figyelembe kell venni, és a túrázók felkészültségéhez kell méretezni a nehézségi fokot. Érdemes milli-méterpapíron elkészíteni a hegyoldal lejtésének vázlatát.

Kényelmes tempóban óránként általában 4-5 kilométert teszünk meg sík terepen. Ügyelni kell a ter-vezésnél a lejtőviszonyokra is. Figyelembe kell venni, hogy a meredekebb szakaszokon lényegesen las-sabban lehet haladni, és több pihenőt is kell beiktatni.

Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy távolságban, nehézségi fokban és időben is érdemesebb kevesebbet tervezni, számolva az esetlegesen felmerülő, nem várt nehézségekkel.

A Túra a… (a csoportok által kiválasztott tetszőleges helyszínre) című projekt tervezete

1. A projektcsoportok kialakítása2. A túra útvonalának kiválasztása3. Az útvonal megtervezése turistatérkép segítségével– Milyen hosszú lesz az út?– Milyen nehéz a kiválasztott útvonal?– Mennyi időt vesz igénybe?

Páro

s mun

kaPr

ojekt


88

4. Produktumok elkészítése (például „élménybeszámoló” készítése az internet segítségével, tabló ké-szítése)

5. A csoportok élménybeszámolóinak a megtartása, produktumok bemutatása6. Értékelés A 2–4. szakasz a csoportok tanórán kívüli, önálló tevékenysége.Az 1. és az 5–6. szakasz a tanórán zajlik.

Néhány tanács a kiránduláshoz

Tanítványaink többsége szívesen megy kirándulni. Sokan családostul is útra kelnek. Sajnos a mai ki-ránduláskultúra nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. A „természetbe szabadultak” többsége nem elég körültekintő. Az iskolai kirándulások lehetősége nagyon kevés, mi pedig nem lehetünk lépten-nyo-mon tanítványainkkal. Néhány jó tanácsot viszont mindenképpen adjunk, ha vannak tapasztalataink, példákkal is támasszuk alá azokat.

Ügyeljünk rá, hogy ne intelemgyűjteményt tálaljunk, hanem hasznos tanácsokkal szolgáljunk em-berközeli példákon keresztül.

Lehetőséget kell teremtenünk arra, hogy a gyerekek megtapasztalhassák, megismerhessék és megsze-rethessék a természetet. Ennek egyik módja a kirándulás közben megszervezett spontán játék. A mai felgyorsult élettempó mellett nagyon keveset játszunk, illetve a játék fogalmán teljesen mást értünk.

VakvezetésA gyerekek álljanak párba. Fontos, hogy ennél a játéknál ők válasszanak párt maguk mellé. Az

egyiküknek bekötjük a szemét. A párja, a látó, kiválaszt három különböző dolgot, amelyhez odave-zeti bekötött szemű párját. Ezeket kell megtapogatnia, megismerkednie vele (például egy száraz ág a földön, egy élő fa, kiszáradt tuskó vagy kődarab). A rövidke séta után, amikor a párok visszaértek a kiindulási helyre, levéve a kendőt, meg kell keresni a kitapogatott tárgyakat. A bekötött szemű gyerek mondja el, miről ismert rá a tárgyra vagy élőlényre, milyennek érezte.

SzázlábúHa az időjárás megengedi, a résztvevők húzzák le a cipőjüket és a zoknijukat. Bekötött szemmel,

egymás után felsorakozva, fogják meg egymás vállát, ők lesznek a százlábú hernyó. A vezetőnek a szeme nincs bekötve. Lassan elindulva, egymás vállát fogva, menjenek az erdőn, avaron, letaposott úton. Visszaérkezve a kiindulási helyre, a kendő levétele után kérdezzük meg, mit éreztek a lábuk alatt, hol vezetett az út, visszatalálnának-e. (Adorján Rita: Magonc)


Oktatási feladat:A térképről és a tájékozódásról tanultak rendszerezése.

Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.


89

A szemléleti térképolvasás fejlesztése. A térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással.A rendszerszemlélet fejlesztése.

A rendszerezés menete1. A fő- és mellékvilágtájak, az iránytű működése2. Alaprajz – térképvázlat – térkép3. A térkép fogalma – Mit és hogyan ábrázol a térkép?4. Méretarány, vonalas mérték, mérések a térképen5. Keresőhálózat6. Hogyan ábrázolja a térkép a domborzatot és a vizeket?7. A turistatérkép jellemzői és használata8. Tájékozódás a természetben

Építsünk a munkafüzet feladataira!

Egy nap időjárásának megfigyelése a munkafüzet 51. oldal 2. feladata alapján.Időjárás-előrejelzés gyűjtése.

Az időjárás

Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapjánAz időjárási elemek észlelése, mérése. A mért adatok rögzítése, ábrázolása.Napi középhőmérséklet, napi és évi közepes hőingadozás számítása.A csapadék és a szél keletkezésének leírása ábra vagy modellkísérlet alapján.A fizikai jelenségek (nyomásváltozás, hőmérséklet-változás, halmazállapot-változások) bemutatása a

csapadék és a szél keletkezésében. Az időjárás és a gazdasági élet közötti kapcsolat bizonyítása konkrét példák alapján.A veszélyes időjárási helyzetekben való helyes viselkedés szabályainak összegyűjtése.Különböző típusú információforrások használatának gyakoroltatása éghajlati diagramok, tematikus

térképek révén.Az éghajlati térképek információtartalmának leolvasása, az adatok értékelése.

Az időjárás és az éghajlat

Oktatási feladat:Az időjárás és az éghajlat fogalmának kialakítása, jellemzőik, a köztük lévő különbségek megismerése.Az időjárás előrejelzése.

Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése.A szociális kompetencia és az együttműködési képesség fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.A kreativitás fejlesztése.A megfigyelés képességének feltárása, az összefüggések megláttatása.

Felad

at a k

övet

kező

órára


90

Motivációként beszélgessünk az időjárásról és az éghajlatról, vagy mutassunk be az időjárással és az éghajlattal kapcsolatos rövid videofilmet.

A beszélgetés kezdeményezésekor abból induljunk ki, milyen évszakban vagyunk, és ennek melyek a jellemzői. Ne csak az időjárás jellemzőire térjünk ki, beszéljünk az élőlényekről és a mezőgazdasági munkálatokról is.

A gyerekek mondják el, hogy a felébredésüktől kezdve mi jellemzi annak a napnak az időjárását, amikor ez az óra zajlik.

A motiváló beszélgetést vezessük át egy ismétlő, rendszerező egységbe. Mivel az alsóbb évfolyamo-kon már több dolgot megtanultunk a témáról, fontos ezeket átismételni, rendszerezni: napsugárzás, hőmérséklet, szél, csapadék, az egyes évszakok jellemző időjárása.

Applikáljuk vagy vetítsük ki egymás alá ezeket az elemeket.

Az időjárás fogalmának kialakításaMostanra már a gyerekekben kialakult egy kép az időjárásról. Bővítsük a tanult ismereteket, és ala-

kítsuk ki az időjárás fogalmát.Ennek első lépése az „időjárás elemei” elnevezés bevezetése. Az időjárás elemeit már fel tudják sorol-

ni, de ezt az elnevezést még nem használták.

Applikáció:

napsugárzás hőmérséklet szél páratartalom

Az időjárás elemei száraz kontinentális éghajlat

csapadék

Már tudják a tanulók, hogy az időjárási elemek változását a saját bőrünkön is tapasztalhatjuk nap mint nap. Saját tapasztalataik alapján kövessék nyomon egy nap az időjárás-változását. Az önálló meg-figyelés jól alátámaszthatja az órán elhangzottakat.

Az éghajlat fogalmának kialakításaAz éghajlat fogalma lényegesen összetettebb, így azt sokkal nehezebben tudják elképzelni a gyerekek.

Itt is a saját megfigyelésekből induljunk ki. Elsősorban az általuk már tapasztalt periódusonkénti állan-dóságokra alapozzunk. Jó lehetőséget rejt az egyes évszakok elemzése, közben a tanulók is felfedezik az állandóságokat.

Hangsúlyozzuk, hogy míg az időjárás állandóan változik, addig egy-egy terület éghajlata viszonylag állandó. Utaljunk arra, hogy a Föld különböző területeit más-más éghajlat jellemzi, amelyekről a követ-kező évfolyamokon részletesen tanulnak majd.

Az időjárás előrejelzése

Szemelvény a tudományos megfigyelések kezdetérőlMár az ókori Görögországban is sok tudós foglalkozott az időjárás megfigyelésével. Nekik azonban még nem voltak megfelelő műszereik ahhoz, hogy pontos méréseket végezzenek. Az első hőmérőt Galileo Galilei alkotta meg Itáliában. Ebben az időben nagyon sok tudós munkálkodott Firenzében az Accademia del Cimentóban (ejtsd: ákkádémia del csimentó, Kísérletek Akadémiája). Ez volt az első, ahol a légkör tudományos vizsgálatával foglalkoztak. Itt fejlesztették ki az első műszereket, de itt végeztek először tervszerű meteorológiai megfigyeléseket is. 1848-ban Joseph Henry amerikai meteorológus Washingtonban létrehozta az első olyan rendszert, amely az egész földrészről egy -


91

idejűleg szolgáltatott adatokat az időjárásról. Az intézetben egy nagy térképen ábrázolták ezeket az adatokat, és naponta pontos időjárás-jelentést készítettek.

Tanítványaink elsősorban a televízióból értesülnek a napi időjárás alakulásáról. Találkoznak időjá-rás-jelentéssel, látnak különböző műholdfelvételeket. Beszéljük meg, hogy ezek az előrejelzések milyen adatokból születnek.

Térjünk ki arra is, hogy miért fontos az időjárás előrejelzése. Olvassunk fel néhányat az összegyűjtött időjárás-jelentések közül.

A csoportok készítsenek időjárás-jelentést egy megadott előrejelző térképről.

Beszéljünk az Országos Meteorológiai Szolgálat munkájáról. Ehhez kapcsolódva minden tanuló ön-állóan oldja meg a munkafüzet 4. feladatát.

A témához kapcsolódóan érdemes kitérni az időjós növényekre és állatokra is, ha van rá lehetőség, olvassák el az Időjóslás című olvasmányt.

Néhány érdekesség, ami az olvasmányból kimaradtAzok az emberek, akiknek az élete nagymértékben függött a természettől – földművesek, halászok, ten-gerészek –, hosszú éveken keresztül figyelték az időjárást. Sok olyan dolgot fedeztek fel, ami még ma is megállja a helyét, jóllehet nem szolgáltak hozzá tudományos magyarázattal. Vannak olyan megfigye-lések, amelyek a bennünket körülvevő természet gondos megfigyelésén alapulnak, így pontosan jelzik, milyen lesz az időjárás.A növények és állatok nálunk sokkal érzékenyebbek a levegő állapotának legapróbb változásaira is. A növényi időjóslások nagy része az esőre vonatkozik. Sok növény feltűnő módon jelzi, hogy száraz-e vagy éppen párás a levegő. A muskátli termésének hosszú „csőre” a növény páratartalom-mérője. Szára-zon összecsukódnak, és úgy festenek, mint egy dugóhúzó, nedvességhez jutva ismét kiegyenesednek. Sok növény termése csak nedves körülmények között nyílik fel. Ilyen például csodálatos gyógynövényünk, a körömvirág, amely ha felhős idő van, sok más társával együtt zárva tartja aranysárga virágait.A vadon élő állatok szinte minden pillanatát befolyásolja az időjárás. Csak egy példát említsünk meg, a költözést. A délebbre költöző madarak például nem bírják a fagyot, a havat, a hideg szélviharokat, és a téli időben nem találnak táplálékot. Vajon tudják-e előre, hogy milyen idő várható? Valószínű, hogy nem, de nagyon sok esetben hamarabb megérzik a változást, mint az ember. Szép időben reménykedhetünk, ha a szentjánosbogarak nagy számban villannak fel éjszaka, ha a füs-tifecske magasan repked, vagy ha a denevérek egész éjjel vadásznak. Eső várható, ha a házi pókok a szoba sarkában fejjel a falnak gubbasztanak, vagy túl magas vakondtúrásokkal találkozunk. Vihar közeledtét jelzik a hangyák, amikor ide-oda rohangásznak, és biztos helyre hordják „tojásaikat”, ha a sirályok közel a víz felszínéhez vijjogva csaponganak, vagy ha a kutya elrejtőzik. Szép hosszú őszre számíthatunk, ha a vadludak későn költöznek, és a többi költöző madarunk is sokáig itt tartózkodik.Kemény hosszú tél lesz, ha a mókusok sok fenyőtobozt halmoztak fel, vagy a téli álmot alvók mély fészket készítenek.

Gyűjtsenek az olvasmányban szereplő népi bölcsességekhez hasonlókat!

Érdemes bejelölni ezeket a napokat egy naptárban, és közösen megfigyelni, vajon az évszázados ta-pasztalat bevált-e ebben az évben.

Proje

ktPá

ros m

unka

Gyűjt

őmun

ka


92

Óra végi összefoglalásként oldjuk meg a munkafüzet 51. oldal 1. feladatát. Kérdezzünk rá a halmaze-lemekre.

Minden tanuló olvassa le egy nap hőmérsékleti adatait reggel, délben és este.Érdekességek gyűjtése a Napról és a napenergiáról, tablókészítés a témában.

A napsugárzás és a hőmérséklet

Oktatási feladat:A napsugárzás.A napsugárzás és a hőmérséklet közötti összefüggés.A levegő felmelegedésének folyamata.A hőmérséklet-változás okai.A napi, havi és évi középhőmérséklet fogalma, kiszámítása.A napi és az évi hőingás fogalma, kiszámítása.

Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése.Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.A szemléleti térképolvasás fejlesztése. A környezettudatos magatartás formálása.

A munka motiválásaként mutassunk be néhány érdekességet a Napról. Számoljanak be a gyerekek a gyűjtött érdekességekről.

A napsugárzásBeszélgessünk arról, hogy a Nap a Föld minden jelenségére hatással van. Térjünk ki arra, hogy mi-

lyen szerepe van a növények, állatok és az ember életében. Hangsúlyozzuk, hogy a Nap úgy viselkedik, mint egy óriási erőmű. Itt elmondhatjuk, hogy alig fél óra alatt a Földre bocsátja bolygónk egész éves energiaszükségletét. Beszéljünk ennek hasznosításáról, a napelemekről és a naperőművekről. A szolid energiahordozókról számtalan videofelvétel készült, ha van rá lehetőségünk, vetítsünk le egy napener-giával foglalkozó részletet (például Sydney és Ron Crawford Energia című filmjéből).

A napsugárzás és a hőmérséklet közötti összefüggésElőször a levegő felmelegedésének a folyamatáról beszéljünk. Ezt legegyszerűbben egy megfigyelés-

sel érthetik meg a gyerekek.

Mérjük meg a hőmérsékletet talajszinten, a talajtól kb. fél méter magasan és a megszokott kétméteres magasságban. Az itt kapott adatokból következtetéseket vonhatunk le, miszerint a talaj közelében van a legmelegebb; minél feljebb mérünk, az értékek annál alacsonyabbak. Ez nyilvánvalóan annak köszönhe-tő, hogy a napsugarak a felszínt melegítik fel legelőször, amely aztán átadja a hőt az alsóbb légrétegeknek.

Elemezzük a tankönyv ide vonatkozó ábráját.

A felmelegedés mértékea) Hogyan alakul a felmelegedés a nap különböző szakaiban?Alapozzunk a tanulók tapasztalataira, tegyünk fel olyan kérdéseket, amelyekre tudnak válaszolni

ezek alapján: Hol látják a Napot reggel, délben és este? Mikor érzik a legmelegebbet?

Felad

at a k

övet

kező

órára

Megfi

gyelé

s


93

Mondjuk el, hogy a példánkban olyan napra gondolunk, amikor ragyogó a napsütés.

Készítünk táblai rajzokat, és hívjuk segítségül a tankönyv idevonatkozó ábráját. Hangsúlyozzuk ki, hogy a Nap reggel, délben és este is ugyanakkora melegmennyiséget sugároz a Földre. Ügyeljünk arra, hogy a táblai rajzoknál mindig egyforma napsugárnyalábot rajzoljunk fel. Az egyforma sugárnyaláb-ra hívjuk fel a figyelmet a tankönyvi ábraelemzés esetében is. Emeljük ki, hogy a különböző mértékű felmelegedés annak köszönhető, hogy a Nap sugarai mindig más-más szögben érik a felszínt. Nem mindegy, mekkora területre jut ugyanannyi napsugár- (meleg-) mennyiség. Ha tudják a gyerekek, hogy a felszín melegíti fel a fölötte lévő levegőréteget, könnyen következtethetnek a felmelegedés mértékére is. Ahol lehet, mindig a gyerekek számára érthető, kézzelfogható példákkal, hasonlatokkal, modellekkel tegyük még könnyebben érthetőbbé a tanultakat.

Képzeletben vegyünk három egyforma hőmérsékletű tűzhelyet (a tűzhely a Napot helyettesíti).Az elsőt tegyük be egy pici fürdőszobába, a másodikat egy hagyományos méretű szobába, a harma-

dikat pedig egy óriási tornaterembe. Melyik helyiséget melegíti fel jobban, illetve kevésbé a tűzhely? Miért?

Ezen a példán keresztül érthetőbbé válik a felmelegedés különböző mértéke.

b) Hogyan alakul a felmelegedés az év különböző szakaiban?Ezt az egységet a tankönyvi ábra (70. oldal 3. ábra) segítségével dolgozzuk fel. A tanulók saját tapasz-

talatait figyelembe véve jellemezzük a nyarat és a telet. Itt is az előbbi részben tanultakat alkalmazzuk.Térjünk ki a nappalok hossza és a felmelegedés mértéke közötti összefüggésre.

A hőmérséklet-változás okaiBeszéljük meg, hogy hogyan befolyásolja a napsugárzás a felmelegedés mértékét, vegyük figyelembe,

hogy a felmelegedés a napsugarak szögétől és a sugárzás időtartamától függ.

A hőmérséklet méréseA munka motiválásaként kezdeményezzünk beszélgetést arról, miért fontos, hogy pontosan tudjuk

egy-egy terület hőmérsékletét. A hőmérséklet mérésével és a hőmérőkkel már részletesen foglalkoz-tunk. Elevenítsük fel az ott tanultakat:

– a hőmérők részei, működése;– a hőmérséklet leolvasása;– a különböző típusú hőmérők, kiemelve a levegő hőmérsékletének mérésére készült hőmérőket.

Gyakorlásaképpen mérjük meg a tanterem hőmérsékletét. Ügyeljünk a hőmérséklet értékének pon-tos leolvasására.

Középhőmérséklet-számításElőször közösen, a gyerekek által leolvasott adatsorból végezzünk számítást. A munkafüzet 53. oldal

2. feladatának megoldásával rögzítsük a tanultakat.A napi középhőmérséklet kiszámítása mintájára végezzünk havi és évi középhőmérséklet-számítá-

sokat is. Olvassunk le az atlaszból havi és évi középhőmérsékleti adatokat. Itt tetszőleges térképet válasszunk,

de szerencsés lenne magyarországi példákat adni.

Mode

llezé

s


94

A napi és évi közepes hőingás fogalma és kiszámításaAlkalmazzunk táblai rajzot:

A számításokat a táblánál közösen végezzük el. Térjünk ki arra is, miért fontos a napi hőingás ismerete.

Hőmérsékleti grafikon készítéseAz éghajlati diagram fontos eleme a hőmérsékleti grafikon. A diagramok elemzésekor fontos infor-

mációkat adnak egy terület éghajlati viszonyaihoz. A munkafüzet 53. oldal 3. feladatának segítségével rögzítjük az éghajlati diagram fontos eleméről

tanultakat.

Minden tanuló kezdje el az időjárás megfigyelését a munkafüzet 57. oldalán található táblázat alapján. Beszéljük meg a megfigyelés lényegét. Kérjük meg a gyerekeket, hogy pontosan végezzék a munkát.

A szél

Oktatási feladat:A szél fogalma.A szél kialakulása.A szél iránya, ereje.A szél erejének hasznosítása a múltban és a jelenben.A szélenergia szerepének felértékelődése.Képek, ábrák elemzése.Diagramok elemzése.

Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.A szemléleti térképolvasás fejlesztése. A környezettudatos magatartás formálása.

Motivációként beszéljük meg, mennyi mindenre használta már az ember a szelet.

A szél fogalma és kialakulásaA környezetismeret-órákon már volt szó a szélről.Pontosítsuk a fogalmat, és beszéljünk a szél kialakulásáról.

Proje

kt


95

A szél kialakulásának a megértéséhez szükséges fizikai alapismeretek birtokában a tanulók itt már lényegesen egyszerűbben megértik ezt a folyamatot.

Érdemes elővenni az előző fejezetnél elkészített papírkígyót, ezzel szemléltethetjük, hogy a felme-legedett levegő felfelé mozog. Vonjunk párhuzamot a meleg levegő hatására felfelé kígyózó papír és a felmelegedett levegő mozgása között. A tankönyv 99. oldalán található ábra elemzésével vagy táblai rajz segítségével rögzíthetjük a fogalmat és a kialakulás folyamatát is.

Az interaktív tananyag szemléltetései között animáció található a szél kialakulásáról. Ezt többször is végigfuttathatjuk.

A szél irányaA szél irányának meghatározása előtt ismételjük át az égtájakat. Mivel az időjárás-jelentésekben na-

ponta hallhatunk a szél irányáról, így itt is olyan ismerettel találkozunk, amelyet már szinte csak rend-szereznünk kell. Mindezt a munkafüzet idevonatkozó feladatának a megoldásával rögzíthetjük. Olvas-suk le az atlasz tematikus térképéről a hazánkban uralkodó szélirányokat.

A szél erősségeMagyarázzuk meg, mit jelent a km/óra mint a szél sebességének a mértékegysége (a légtömeg egy óra

alatt megtett útja). Elemezzük a Beaufort-skálát. Hasonlítsuk össze az egyes fokozatokat a pusztítások alapján. A skála

alapján következtessünk, hogy milyen szélerősségeket észlelhetünk a lakóhelyünkön. Mekkora erős-ségű széllel találkoztak már a tanulók?

Mekkora lehet a szélerősség egy-egy nyári zivatarnál? Oldjuk meg a munkafüzet 54. oldalán a 2. feladatot, amelyben az 1992 nyarán Szeged belvárosán keresztülrohanó, ott eddig páratlan, orkánerejű szélviharról szóló tudósítást olvashatják.

A tankönyvi ábra segítségével mutassuk be a kanalas szélmérőt.

A szél jelentősége az ember életébenA téma motiválásánál beszéltünk arról, hogy mi mindenre használta már az ember a szél erejét.

Néhány érdekesség a szél erejének a kihasználásárólMár a 7. századi Perzsiában is használtak szélmalmokat, Magyarországon a 16. századból szár-maznak róluk az első feljegyzések.Egyik-másik országban ma is a segítségükkel őrlik a gabonát, sok helyütt a világon a víz kiemelésére használják.A Föld több részén is működnek áramfejlesztőhöz kapcsolt szélturbinák. Vannak olyan országok, ahol ilyen szélgenerátorokból úgynevezett szélfarmok épülnek. Sajnos ezek nem nyújtanak szép lát-ványt, valóságosan elcsúfítják a tájat, ezért a közvélemény gyakran tiltakozik a telepítésük ellen. Viszont például az Egyesült Államokban is, azokban a félreeső országrészekben, ahová a villamos áramot nem volt érdemes bevezetni, ilyen szélgenerátorokkal töltik fel az akkumulátorokat, így tud-nak világítani és elektromos berendezéseket üzemeltetni.

Említsük meg a szél időjárás-alakító szerepét (a következő órán részletezzük a szél szerepét a csapa-dékképződésben).

Beszéljünk arról, hogy milyen fontos szerepe van a növények, például a gabonafélék megporzásában és egyes növények termésének a terjesztésében.

Említsük meg jelentőségét a felszín alakításában.


96

Beszéljünk a szélerőművekről, a szolid energiatermelés fontos elemeiről. Hangsúlyozzuk, hogy a Föld szélenergia-készlete hatszor nagyobb a vízenergia-készleténél.

Hasonlítsuk össze a hőerőművek, vízerőművek és a szélerőművek környezetpusztító tevékenységét az alábbi szempontok alapján: Mi kell a működéséhez? Általában hol létesítik? Milyen környezetrom-bolással jár az építése? Milyen környezetrombolással jár az üzemeltetése? Meddig elegendő az üzemel-tetéséhez szükséges energiahordozó?

Ha rendelkezésünkre áll film a szélerőművekről, vetítsük le.

A szél jelentősége az ember életében címmel szervezhetünk projektet is.Óra végi összefoglalásként oldják meg a munkafüzet 34. oldalán található rejtvényt. Az egyes megha-

tározások beírását követően, amennyiben időnk engedi, beszéljünk a szélkakasról.

A tanulók elkészíthetik a megfejtésben szereplő szélkakast.Az alábbi vázlatrajzot sokszorosítsuk, és osszuk ki az érdeklődőknek, ez alapján el tudják készíteni

az eszközt.

A munkafüzeti rejtvény megfejtése:

V I T O R L Á S H A J Ó

S Z É L Z Á S Z L Ó

S Z É L T U R B I N Á K

V I T O R L Á Z Ó R E P Ü L Ő

K A N A L A S

N Y U G A T I

H U R R I K Á N

É S Z A K I

S Z É L M A L O M

A csapadék

Oktatási feladat:A csapadékképződés folyamata.A csapadékfajták és kialakulásuk.A csapadék térbeli és időbeli eloszlása.

Faku

ltatív

felad

at


97

Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.A szemléleti térképolvasás fejlesztése. A környezettudatos magatartás formálása.Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése.Képek, ábrák elemzése.Diagramok elemzése.

Motivációként beszéljünk arról, miért fontos mindannyiunk számára a csapadék. Soroljuk fel az ed-dig ismert formáit.

A víz körforgásaA tankönyv 102. oldalán található ábra elemzésével vagy táblai rajz segítségével be tudjuk mutatni a

víz körforgásának a folyamatát. Az interaktív tananyag szemléltetései között található róla animáció. Ezt többször is végigfuttathatjuk.Koncentráljunk a fizikával. Hangsúlyozzuk a vízpára (vízgőz) szerepét.

A csapadék kialakulásaA tanulók már sok információval rendelkeznek a csapadék képződésével kapcsolatban. Ügyeljünk

arra, hogy megfelelően rendszerezve, pontos információkkal egészítsük ki a tanultakat. A víz körforgásánál rögzítettük, hogy a levegő mindig tartalmaz valamennyi vízgőzt. Azt is tudjuk,

hogy ez a vízgőz honnan származik (felszíni vizek, talajnedvesség párolgása, élőlények párologtatása).Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy minél erősebb a napsütés, annál nagyobb mértékű a párolgás. Ezt

egy egyszerű kísérlettel be is bizonyíthatjuk.

Nedves homokot egyengessünk el két lapon (például fa, üveg, műanyag). Az egyik lapot helyezzük el árnyékos helyre, a másikat tegyük ki a napra. Borult időben vagy tantermi környezetben a napsugárzást helyettesítheti egy olvasólámpa is. Kb. 5-10 perc elegendő a szembetűnő eredményhez.

Adjunk megfigyelési szempontokat: Milyen a homokfelszín felülete a megfigyelés kezdetekor? Mi-lyen lesz a homokfelszín felülete a megfigyelés végén az árnyékos helyen? Milyen lesz a homokfelszín felülete a megfigyelés végén a napos helyen?

A megfigyelés után a gyerekek fogalmazzák meg a következtetéseket. Hangsúlyozzuk, hogy a csapa-dékképződés alapja a levegő lehűlése. Beszéljük meg, mikor hűl le a levegő. Induljunk ki a felmelegedés-ből. Építsünk az előző fejezetben tanult fizikai alapismeretekre. Ha a levegő felmelegszik, kitágul, tehát nő a térfogata, így könnyebb lesz. A felmelegedett, könnyebb légtömeg felemelkedik. Felemelkedés köz-ben viszont lehűl a levegő (általában 200 méterenként 10 °C).

Hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a meleg levegő több, míg a hideg levegő kevesebb vízgőzt tud befo-gadni, és a meleg levegő a benne található vízgőzzel együtt emelkedik fel.

A felhőképződés a csapadékképződés alapja, ennek ellenére nem hullik minden felhőből csapadék. E megállapítás igazságtartalmát is a saját megfigyeléseikkel igazolhatják a gyerekek. Lehetőség szerint mutassunk be különböző felhőtípusokat. Tegyük fel a kérdést, láttak-e már ilyen vagy ehhez hasonló felhőket, és ezek hoztak-e esőt.

Olvastassuk el a tankönyv 102. oldalán található érdekességeket a felhőkről.

A csapadék térbeli és időbeli eloszlásaOlvassuk le a Föld csapadéktérképéről a legcsapadékosabb és legszárazabb területeket. Néhány képet

mutassunk be, amelyek a csapadékos és száraz területekről készültek.

Kísérl

et


98

Olvassuk le hazánk egyes területeinek a csapadékértékeit. Hasonlítsuk össze a Földön mért legalacsonyabb és legmagasabb értékekkel.Szóljunk a csapadék időbeli eloszlásáról és annak következményeiről. Legszerencsésebb, ha a saját

lakhelyünk csapadékeloszlását beszéljük meg.Vitassuk meg, milyen veszélyeket rejt a sok és a hirtelen lezúduló csapadék.

A csapadékfajták és kialakulásukEbben az esetben gyors és egyszerű feldolgozási mód lehet a csoportmunka.Célszerű a csapadékfajtáknak megfelelően kijelölni a csoportokat.Készítsünk egyszerű feladatlapot, amelyet a tanulók megadott idő alatt oldanak meg. Az idő leteltével

a csoportok beszámolnak a végzett munkáról. Minden csoport használhatja a tankönyvet és az ajánlott ismeretterjesztő könyvet vagy szemelvényt.

Feladatlap-tervezet az egyes csoportok munkájához1. csoport – Az eső1. Milyen halmazállapotú csapadékfajta?2. Hogyan keletkezik?3. Olvassátok le hazánk csapadéktérképéről, hány mm eső hullik júliusban! – Az ország nyugati részén: …………… mm – az Alföld középső részén: …………… mm – az északi részén: …………….. mm4. Miért fontos, hogy megfelelő mennyiségű eső essen a nyári időszakban?5. Miért veszélyes a hirtelen lezúduló csapadék?

2. csoport – A hó és a havas eső1. Milyen halmazállapotú csapadékfajta a hó?2. Olvassátok el Az időjárás (Tudománytár gyermekeknek) című könyv bejelölt részletét, és

mondjátok el, hogyan keletkezik a hó!3. Mikor beszélhetünk havas esőről?4. Miért fontos a mezőgazdaság számára a vastag hótakaró?5. Hogyan bénítja meg a környék életét a hirtelen leesett nagy mennyiségű hó? Beszéljetek róla

saját élményetek alapján!

3. csoport – A dér és a zúzmara1. Milyen halmazállapotú csapadékfajta? – dér: ………………………………………… – zúzmara: …………………………………..2. Milyen körülmények között és hogyan alakulnak ki?3. Milyen veszélyt rejt, ha vastag zúzmara rakódik az elektromos vezetékekre?

4. csoport – A jégeső1. Milyen halmazállapotú csapadékfajta a jégeső?2. Olvassátok el Az időjárás (Tudománytár gyermekeknek) című könyv bejelölt részletét, és

mondjátok el, hogyan keletkezik a jégeső!3. Miért rettegnek tőle a gazdák?4. Átéltetek-e már jégesőt? Beszéljetek róla saját élmény alapján!

Csop

ortm

unka


99

5. csoport – A harmat1. Milyen halmazállapotú csapadékfajta a harmat?2. Olvassátok el Az időjárás (Tudománytár gyermekeknek) című könyv bejelölt részletét, és

mondjátok el, hogyan keletkezik a harmat!3. A természetgyógyászok azt tartják, hogy nyári reggeleken jótékony hatású a szervezetünkre

a „harmatfutás”. Írjatok erről néhány mondatos újsághírt, amelyben indokoljátok meg, hogy szerintetek miért lehet hasznos ez a szervezetünknek4

6. csoport – A köd1. Milyen halmazállapotú csapadékfajta a köd?2. A tankönyvi lecke alapján mondjátok el, hogyan alakul ki!3. Miért veszélyes a köd? Saját élményetek alapján készítsetek rádiótudósítást egy ködös nap reg-

geléről!

Készítsük elő a Mit tehetünk veszélyhelyzetekben című projektet. Alakítsuk ki a csoportokat, és be-széljük meg a feladataikat. A tanulók gyűjtsenek információkat régi újságokból, könyvekből a szélvihar, hóvihar, árvíz és belvíz okozta hazai vészhelyzetekről.

Kísérjük végig a gyerekek felkészülését, beszéljük meg a csoportokkal külön-külön is a tennivalókat!

Az időjárás megfigyelése

Oktatási feladat:Az időjárás megfigyelésére szolgáló műszerek adatainak leolvasása, az adatok értékelése.Grafikonok, diagramok leolvasása, elemzése.Megfigyelési táblázat és grafikon készítése.

Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.A logikai gondolkodás képességének fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.A kreativitás fejlesztése.A megfigyelések pontos elvégzésével fegyelmezett munkára nevelés.A gondolkodás képességének a fejlesztése az összefüggések megláttatásával.A szociális kompetencia és az együttműködési képesség fejlesztése. A közös munkával a csoportta-

gok toleranciaképességének fejlesztése, egymás segítése.

A mérési feladatokat csoportmunkában, forgószínpadszerűen tervezzük meg. Ügyeljünk arra, hogy minden gyerek a műszerek közelébe kerülhessen. A mért adatokat a munkafüzet megfelelő rovatába folyamatosan töltsék ki.

1. állomás: a napsütésre vonatkozó megfigyelés és a hőmérséklet mérése Munkafüzet 56. oldal 1–2. feladatEszköz: a levegő hőmérsékletmérésére szolgáló hőmérő

2. állomás: a szél sebessége, iránya Munkafüzet 56–57. oldal 3–4. feladat

Proje

ktPr

ojekt


100

Eszközök (lehetőség szerint): szélsebességmérő műszer, a néhány órával előbb készített szélirányjel-ző, szélzsák

3. állomás: a csapadékMunkafüzet 57. oldal 5. feladat Eszköz: csapadékmérő

Ha van rá lehetőségünk, helyezzünk ki mérőedényt az időjárási gyakorlat megkezdése előtt 24 órával. Ha hullott csapadék, rögzítsék a mennyiségét.

Zárásként beszéljük meg a munkafüzet 57. oldalának 6. feladatában szereplő időjárás-megfigyelési gyakorlatot, amelyet erre az órára, mint azt már korábban jeleztük, minden tanuló elvégzett.

ÉrtékelésÜgyeljünk arra, hogy a projektek végén adjunk körültekintő értékelést.

A következő óra előtt nézzék meg a tanulók egy tetszőlegesen választott televíziós csatorna időjá-rás-jelentését. Figyeljék meg, hogyan változik a nappali és éjszakai felmelegedés, a csapadék és a szél az ország különböző részein.

Mi jellemzi hazánk éghajlatát?

Oktatási feladat:Hazánk időjárási és éghajlati elemeinek jellemzői.A száraz és a nedves kontinentális éghajlat fogalmának kialakításaA leggyakrabban előforduló veszélyhelyzetek hazánkban. Hogyan oldhatjuk meg ezeket a helyzeteket?

Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.A szemléleti térképolvasás fejlesztése. Környezettudatos magatartás formálása.Képek, ábrák elemzése.Diagramok elemzése.A közös munkával a csoporttagok toleranciaképességének fejlesztése, egymás segítése.

Még nem határozzuk meg, hogy melyik éghajlati övezetben található Magyarország (mivel az ehhez szükséges ismeretekkel még nem rendelkeznek a tanulók). Ez majd a következő tanévév feladata lesz.

A tanulók eddigi ismereteire támaszkodva, saját tapasztalataik alapján, a tematikus térképek segítsé-gével gyűjtjük össze hazánk éghajlati jellemzőit.

Motivációként kezdeményezzünk beszélgetést az összegyűjtött időjárás-jelentések kapcsán. Térjünk ki arra, hogy hazánknak – kis területe ellenére – mennyire változatos az időjárása. Ezt támasszuk alá az időjárás-jelentésben látottakkal.

Vizsgáljuk meg, hogyan alakulnak az időjárás elemei hazánk egyes tájain.

Felad

at a k

övet

kező

órára


101

A napsütéses órák számának az alakulásaIsmételjük át a napsütéses óra fogalmát. A tankönyvi tematikus térképéről olvassuk le, hogyan alakul

a napfénytartam az ország különböző részein. Olvassuk le a lakóhely jellemző értékét.Oldjuk meg a munkafüzet 58. oldalán lévő 1. feladatot.

A hőmérséklet alakulásaEnnél az elemnél is alapozzunk a térképolvasásra. Olvassuk le az atlasz tematikus térképéről, hogyan

változik az évi középhőmérséklet hazánkban észak–dél és nyugat–kelet irányban. Olvassuk le, mely tájakon a legmagasabb és melyeken a legalacsonyabb az évi középhőmérséklet ér-

téke. Olvassuk le a lakóhely jellemző értékét.Készítsük el a hazánk É–D irányú hőmérsékleti grafikonját a munkafüzeti feladat szerint.

A csapadék térbeli eloszlásaOlvassuk le az atlasz tematikus térképéről, hazánk melyik részén hullik a legtöbb és melyiken a leg-

kevesebb csapadék.Alakítsuk ki az aszály fogalmát. A tankönyv 105. oldalán található kép jól szemlélteti az aszályos idő-

szak egyik szembetűnő jellemzőjét, a cserepes talajt.

A hegyvidéki területek éghajlatának jellemzőiKövessük végig az időjárási tematikus térképeken az egyes elemek alakulását hazánk hegyvidéki te-

rületein. A térképi információk alapján a tanulók fogalmazzák meg önállóan a magasabban fekvő terü-letek éghajlati jellemzőit.

A szélirányokOlvassuk le az atlasz tematikus térképéről a szélirányokat. Hangsúlyozzuk, hogy hazánk időjárása

változékony, ami annak köszönhető, hogy a különböző irányból fújó szelek mindig más-más légtöme-geket hoznak felénk.

A száraz és a nedves kontinentális éghajlat fogalmának a kialakításaHazánk jellemző éghajlatát, illetve annak két változatát jellemezzük a tankönyvben megtalálható ég-

hajlati diagramok alapján. Hasonlítsuk össze a hőmérsékleti és a csapadékértékeket. A megállapításokat ellenőrizzük a tematikus térképeken.

Építsünk fel applikációs rendszert:

az ország nagy részén

évi csapadék: 300–500 mm

meleg nyár

hideg tél

a legtöbb csapadék tavasz végén, nyár elején hull

nedves kontinentális éghajlat száraz kontinentális éghajlat

az Alföld középső területein

évi csapadék: 500–800 mm

forró nyár

nagyon hideg tél


102

Időjárási szélsőségekből adódó veszélyhelyzetekMindannyian megéltünk már kisebb-nagyobb veszélyhelyzeteket. Van, aki a saját bőrén tapasztalta,

de a médiából mindenki hallott már ilyenekről.Beszéljünk az egyes veszélyhelyzetekről, a tanulók meséljenek saját élményeket.

A témát feldolgozhatjuk projekt formájában, de egyszerű csoportmunkában is. Amennyiben a helyi tanterv megengedi, külön tanórát is szentelhetünk neki.

Időjárási szélsőségekből adódó veszélyhelyzetek – önálló óra lehetséges forgatókönyve

Ez a szokatlan munkaforma komoly előkészítő munkát igényel a részünkről is. A csoporttagok egy televíziós és újságíróstáb szerepét játsszák, akik a televízióban tudósítanak, vagy

újságcikket írnak az éppen aktuális veszélyhelyzetről.Alakítsunk négy csoportot. Mivel szokatlan a feladat, a csoportok összetételét mi határozzuk meg.A szerepeket előre beszéljük meg. Az órát megelőző napokban a csapatok már végezzenek kutató-

munkát. Segítségként a tanulók használják fel a tankönyv témához kapcsolódó részét, és gyűjtsenek adatokat az internetről vagy újságokból.

Hívjuk fel a csapatok figyelmét arra, hogy rövid filmbejátszásokkal hitelesebbé tehetik a tudósítást. Ügyeljünk arra, hogy egy-egy tudósítás csoportonként ne haladja meg az 5 percet.

Ajánlott tudósítási témák1. stáb – Hőségriadó– Hőmérsékleti viszonyok alakulása az elmúlt négy napban– Intézkedések hőségriadó esetén– Milyen szabályokat kell ilyenkor betartani?– Felhívás

2. stáb – Jégverés nyomában– Hol tartózkodik a stáb?– Mi jellemzi a jégesőt?– Milyen kép tárul a stáb elé?– Hogyan lehet védekezni a jégeső ellen?

3. stáb – Viharkárok– Hol tartózkodik a stáb?– Milyen kép tárul a stáb elé?– Miként pusztított a vihar? – szemtanúk megkérdezése– Kik és hogyan segítenek a bajba kerülteknek?– Felhívás

4. stáb – Villámcsapás szította erdőtűzEz a stáb egy a villámcsapás következtében leégett erdőről készítsen tudósítást és újságcikket.– Milyen képet mutat a leégett erdő?– Mekkora volt a pusztítás (faállomány, állatok)?– Hogyan gyújthatja a villám lángra az erdőt?

Csop

ortm

unka

Proje

kt


103

5. stáb – Hóvihar– Hol tartózkodik a stáb?– Milyen kép tárul a stáb elé?– Kik és hogyan mentik a hófúvásban járműveikben rekedt embereket?– Hogyan jutnak el a betegekért a mentők?– Felhívás (Ne induljunk útra! Indoklás.)

ÉrtékelésÜgyeljünk arra, hogy a projektek végén adjunk körültekintő értékelést. (Szempontok: ….oldal)


Oktatási feladat:A légkörről, az időjárásról és az éghajlatról, az időjárás és az éghajlat elemeiről, hazánk éghajlati jel-

lemzőiről és az előforduló veszélyhelyzetekről tanultak rendszerezése.

Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.A szemléleti térképolvasás fejlesztése. A térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással.A rendszerszemlélet fejlesztése.

A rendszerezés menete1. Az időjárás és az éghajlat fogalma, jellemzőik2. Az időjárás és az éghajlat elemei és azok jellemzői– napsugárzás– hőmérséklet– szél– csapadék– a csapadék formái3. Hazánk éghajlati jellemzői– száraz kontinentális éghajlat– nedves kontinentális éghajlat4. Időjárási veszélyhelyzetek


Proje

ktPr

ojekt


104

A munkafüzeti rejtvény megfejtése:

V Í Z G Ő Z

I D Ő B E L I

K O N T I N E N T Á L I S

F E L S Z Í N

P Á R H U Z A M O S

É V I K Ö Z É P H Ő M É R S É K L E T

S Z É L V I H A R

A S Z Á L Y

9. J É G E S Ő

Magyarország híres gyógyfürdői.

Prospektus készítése magyarországi híres gyógyfürdőkről.

Felszíni és felszín alatti vizeink

Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapjánA Környezet és fenntarthatóság fejlesztési terület részeként hazánk felszíni és felszín alatti vizei és

jelentőségük megismerése, a nemzeti azonosság és a hazaszeretet erősítése.A vízkészletre kifejtett egyéni és társadalmi-gazdasági hatások, a belőlük adódó problémák felisme-

rése, a megoldási módok keresésére való törekvés erősítése, a felelősségtudat erősítése egyéni és közös-ségi szinten.

A takarékos vízhasználat szokásának megalapozása.A hazánk vízrajzáról való átfogó kép kialakítása során a szemléleti térképolvasás fejlesztése.Az összefüggések, törvényszerűségek alkalmazása a logikai térképolvasás elemi lépései során.A természetföldrajzi és társadalom-földrajzi folyamatok időléptéke közötti különbségek érzékelteté-

sével az időbeli tájékozódás, az időfogalom fejlesztése.Az érdeklődés felkeltése a közvetlen környezet szépségeinek, értékeinek megismerése és a környezeti

problémák iránt.Helyi környezeti problémák felismerése. Információgyűjtés tanári irányítással a lakóhely (környéke)

vizeinek minőségéről. Következtetések levonása.

Felszín alatti vizek összehasonlítása, vizek különböző szempontú rendszerezése.A felszíni és a felszín alatti vizek kapcsolatának igazolása példákkal.Az időjárás, a felszínforma és a belvízveszély közötti kapcsolat bizonyítása.A legjelentősebb hazai álló- és folyóvizek, a főfolyó, a mellékfolyó és a torkolat felismerése a térképen.

A felszín lejtése, a folyó vízhozama, munkavégző képessége és a felszínformálás közötti összefüggés magyarázata.

Az éghajlat és a folyók vízjárása közötti összefüggés magyarázata.

Gyűjt

őmun

kaPr

ojekt

1.

2.

3.

4.5.

6.

7.8.


105

Egy választott nemzeti park vizes élőhelyének, természeti értékeinek bemutatása önálló ismeretszer-zés, információfeldolgozás alapján.

A víz mint természeti erőforrás hatásainak vizsgálata a társadalmi, gazdasági folyamatokra konkrét példák alapján.

Személyes és közösségi cselekvési lehetőségek összegyűjtése az emberi tevékenység által okozott kör-nyezetkárosító folyamatok káros hatásainak csökkentésére.

Különböző vizek fizikai-kémiai tulajdonságainak vizsgálata. Ipari víztisztítás megfigyelése helyi víztisztító üzemben.

Felszín alatti vizeink

Oktatási feladat:A vízzáró réteg, a talajvíz, a belvíz, a rétegvíz, az artézi víz, a hévíz, a gyógyvíz és az ásványvíz fogal-

mának kialakítása.A felszín alatti vizek kialakulása.A talajvíz szennyezettségének lehetőségei.Felszín alatti vizeink hasznosítási lehetőségei.

Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.A szemléleti térképolvasás fejlesztése. Környezettudatos magatartás formálása.Képek, ábrák elemzése.A közös munkával a csoporttagok toleranciaképességének fejlesztése, egymás segítése.A digitális kompetencia fejlesztése.

Ezen az órán kell kialakítani a hazánkban előforduló felszín alatti vizek – talajvíz, belvíz, rétegvíz, vízzáró réteg, hévíz, gyógyvíz, ásványvíz – fogalmát.

Ha van rá lehetőségünk, a felszín alatti vizek kialakulásának demonstrálásához, az egyes fogalmak kialakításához mutassuk be a Földrajz 8. interaktív tananyag szemléltetőfilmjének első részét, amely animáció segítségével tárja fel a folyamatot.

Bemutathatjuk táblai rajzon is, melyet a tankönyv 110. oldal felső ábrája alapján építsünk fel.

A táblai rajz felépítésének sorrendje:1. szelvény rajza (felső vízzáró réteg + alsó vízzáró réteg feltüntetésével)2. beszivárgó, lefolyó, elpárolgó csapadék3. talajvíz jelölése + felirat4. belvíz jelölése + felirat5. rétegvíz jelölése + felirat

Modellezhetjük is a talajvíz kialakulását a tankönyv 110. oldalán található leírás alapján. Töltsünk teli egy befőttes üveget száraz homokkal úgy, hogy kb. a felénél helyezzünk bele egy fóliát,

majd egy gyenge vízsugárral óvatosan esőztessünk vizet a homokra egy locsolókanna segítségével. Fel-adat: annak megfigyelése, hogy mi történik az üvegben.Mo

delle

zés


106

A tankönyvi ábra felhasználásával beszéljük meg a szennyezett talajvíz komoly egészségkárosító hatását. Ha van rá lehetőség, a hévizek, gyógyvizek és ásványvizek fogalmának a kialakításához mutassuk be

a Földrajz 8. interaktív tananyag szemléltető filmjének második felét.

Hallgassuk meg a rövid beszámolót hazánk legismertebb gyógyfürdőiről. A bemutatott fürdőhelye-ket mutassuk meg a térképen.

Állítsuk ki a magyarországi híres gyógyfürdőkről készült prospektusokat!

Amit a folyókról tudni kell

Oktatási feladat:A csapadékvíz útja.A forrás keletkezése.A folyóvizek méret szerinti csoportosítása.A jobb és bal part megállapítása.A főfolyó és a mellékfolyó fogalmának a kialakítása.A vízgyűjtő terület és a vízválasztó fogalmának a kialakítása.A folyók folyásiránya.A folyók esése.A síkvidéki és a hegyvidéki folyó jellemzői.

Folyamatok, összefüggések:A forrás vízhozama és a csapadék mennyi sége, a folyásirány és a terület lejtése közötti, a lejtő nagysá-

ga és a folyóvíz sebessége, valamint a folyóvíz sebessége és munkavégző képes sége közötti összefüggés.

Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.A szemléleti térképolvasás fejlesztése. Képek, ábrák elemzése.A digitális kompetencia fejlesztése.

Honnan származik a folyók vize?Kövessük végig a csapadékvíz útját a tankönyv 113. oldalán található felső ábra segítségével. A lehul-

ló csapadék beszivárog a talajba vagy a kőzetek repedéseibe, lefolyik vagy elpárolog. A három lehetőség közül emeljük ki és kövessük végig a beszivárgást.

Forrást már valószínűleg mindenki látott. A fogalom kialakítása a fent említett ábra segítségével történik. A víz a kőzetek repedésein keresztül bekerül a hegy belsejébe, ahol egyre mélyebbre szivárog, majd az arra alkalmas helyen, péládul a hegy lábánál a felszínre kerül (tehát a források vize nem más, mint csapadékvíz).

A források vízmennyisége változó. A hegyvidékeken járva megfigyelhetjük, hogy a források vízsuga-ra mindig más. Van, amikor nagy sugárban, bőséges mennyiségű víz tör a felszínre, de azt is tapasztal-hatjuk, hogy alig csordogál, vagy éppen kiapad. Mindez a csapadék mennyiségének a függvénye.

Tegyünk említést arról, hogy a folyók nemcsak forrásokból indulhatnak útra, hanem a magashegysé-gek jégtakarójának az olvadékvizéből és tavakból is. Olvassunk le a térképről az Alpokban eredő folyó-kat. Hangsúlyozzuk, hogy ezek a folyók legnagyobbrészt gleccservíz táplálta vízfolyások.


107

Mutassuk meg a térképen a Siót, keressük meg az indulási helyét. Mondjunk más példákat is. Minden példát mutassunk meg a térképen is.

A folyókat nem csak a források vize táplálja, a legtöbb utánpótlást a felszínről lefolyó csapadék- és olvadékvízből nyerik.

A folyóvizek elnevezése a méretük alapjánA folyóvizeket méretüktől (mederszélesség, vízhozam) függően másként nevezzük. Példák:– folyam: Duna, Nílus;– folyó: Tisza, Rába, Maros;– patak: Rákos-patak (Budapestnél).A példaként szereplő vízfolyásokat mutassuk meg a térképen. Utaljunk arra, hogy a patakokat és az

ereket csak a nagyon részletes térképeken, például a turistatérképeken tüntetik fel.

A folyóvizekkel kapcsolatos fogalmakModellezzük a folyóvizekkel kapcsolatos fogalmakat terepasztalon. Különböző vastagságú kék színű

fonalak vagy papírcsíkok jelöljék a vízfolyásokat.

Jobb part – bal partA fogalom kialakításához segítséget nyújt a munkafüzet 63. oldalának 1. feladata.

Főfolyó – mellékfolyóKeressük meg a Tiszát a térképen. Jól láthatók a fogalmak elemei: a nagyobb vízfolyásokba torkolló

kisebb méretű vízfolyások a mellékfolyók, az a folyó pedig, ahová a mellékfolyók torkollanak a főfolyó.Keressünk más példákat is hazánk területéről.

Vízgyűjtő terület – vízválasztóA fogalom kialakításakor elemezzük a tankönyvi ábrákat (113. oldal). A vízválasztók általában hegy-

ségek vagy dombságok. Mondjuk el, hogy a vízválasztó területek különböző méretűek lehetnek, a nagy-ságuk elsősorban a domborzattól függ.

A folyók eséseBevezetésként beszélgessünk el egy kiadós zápor utáni állapotról. Idézzük fel, milyen irányba mozog

a lefolyó csapadék.Az atlasz Magyarország domborzata című térképéről olvassuk le a Duna, majd a Tisza mellé írt ma-

gassági számokat. Számoljuk ki mindkét folyó esését a hazai szakaszukon. Hasonlítsuk össze a két folyó esését.Tanári segítséggel a gyerekek vonjanak le következtetéseket:– a folyók mindig a magasabb területekről az alacsonyabbak fel haladnak;– folyásirányuk megmutatja, merre lejt a felszín.Ezeket a megállapításokat igazoljuk térképen is. Nézzük meg Magyarország domborzati térképén,

merre sietnek például az Északi-középhegység folyói. Sok ilyen információ segíti a gyerekeket abban, hogy megtanulják, mit kell látni az egyes térképjelek mögött. Ezzel tulajdonképpen lépéseket teszünk a logikai térképolvasás fejlesztéséhez.

A síkvidéki és a hegyvidéki folyókTerepasztalon, gipsszel kevert homokból alakítsunk ki olyan felszínt, ahol lejtő és sík terület találko-

zik. Vékony vízsugárral folyassunk vizet a lejtő tetejére.

Mode

llezé

sMo

delle

zés


108

Figyeljük meg:– Milyen sebességgel mozog a víz a lejtőn lefelé?– Mi történik, mikor a lejtő aljára ér a víz?– Hogyan mozog tovább a víz a sík területen?Vonjunk le következtetéseket:– Minél meredekebb lejtőn halad egy folyó, annál gyorsabb a folyása – az ilyen folyók esése nagy.– A síkvidéki folyók lassú, lomha mozgásúak – az ilyen folyók esése kicsi.Érdekességként mutassunk be vízeséseket.Utaljunk arra, hogy a folyók formálják a tájat, hegyeket törnek át, völgyeket mélyítenek, sík vidékeket

töltenek fel. Ezekről a folyamatokról néhány óra múlva tanulunk.

A vízjárásUtaljunk vissza az előző alkalommal tanultakra, miszerint a forrásokat és a folyókat a csapadékvíz

táplálja. Ennek következtében a folyókban lévő víz mennyisége nagymértékben függ a vízgyűjtő terület csapadékmennyiségétől.

Az áradás és az apadás jelentését a médiából ismerik a gyerekek (alsóbb évfolyamokon már beszéltek is róla).

A vízjárás fogalmát a lakóhely közelében található vízfolyás példáján keresztül alakítsuk ki. Lehetőleg a gyerekek a saját tapasztalataik alapján, önállóan fogalmazzák meg, mit jelent a vízjárás.

Az egyes vízjárástípusok szemléltetésére és ábrázolására ne használjunk különböző magasságig meg-töltött edénykéket, helyette inkább mutassunk be a vízjárásra jellemző képet.

A vízjárástípusoknál hangsúlyozzuk ki, hogy minden éghajlatra jellemző a három közül valamelyik.Ötödik évfolyamon még az éghajlatokat nem nevezzük meg, csak a vízjárást jellemezzük.

Ingadozó vízjárásA lakóhely közelében található vízfolyás példája ezt is szemlélteti. Elemezzük a tankönyv 115. oldalán

található képeket (1–2.), amelyek a Rába két különböző áradási fázisát mutatják be.Olvassuk fel Petőfi Sándor Tisza című versét, és kezdeményezzünk beszélgetést a hazai folyók árvi-

zeiről.

Egyenletes vízjárásAzokon a vidékeken jellemző, ahol az év minden részében egyenletesen hullik a csapadék. A Föld

térképén mutathatunk ilyen helyeket (például Brit-szigetek, Franciaország atlanti partvidéke, Amazo-nas-medence), de az éghajlatot semmiképpen ne nevezzük meg. A fogalom kialakításánál a csapadék egyenletes időbeli eloszlása a legfontosabb elem.

Időszakos vízjárásA sivatagok példáját mutassuk be, ahol az év nagyon kis részében van víz a folyómedrekben, sőt az is

előfordul, hogy évekig üresen maradnak.

Az óra végi összefoglaláskor mutassunk be csapadékgörbéket. Az atlasz Föld éghajlata című térképlap-ján található éghajlati diagramok közül felnagyítva fénymásoljuk ki vagy szkenneljük be a kontinentá-lis, a szavanna, az óceáni, az egyenlítői és a trópusi sivatagi éghajlat diagramját.

A tanulók adjanak választ arra a kérdésre, hogy milyen a folyók vízjárása az egyes diagramokhoz tartozó területeken. Ezzel lemérhetjük, hogy megértették-e azt, hogy a vízjárás a csapadék időbeli el-oszlásának a függvénye.

Itt is kerüljük az éghajlatok megnevezését.


109

Veszélyes vizek: a belvíz és az árvíz

Oktatási feladat:A belvízveszély – védekezés a belvíz ellen – a belvíz okozta károk.Az árvízveszély – védekezés az árvíz ellen – az árvíz okozta károk.

Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése.Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.A szemléleti térképolvasás fejlesztése. A digitális kompetencia fejlesztése.Környezettudatos magatartás formálása.A közös munkával a csoporttagok toleranciaképességének fejlesztése, egymás segítése.Képek, ábrák elemzése.Diagramok elemzése.

Kezdeményezzünk beszélgetést arról, hogy milyen következményekkel jár a belvíz és az árvíz, mit jelenthet az emberek és a gazdaság számára.

Feldolgozhatjuk a témát projektként, vagy alkalmazhatjuk az időjárási veszélyhelyzeteknél megis-mert módszert.

Szervezzünk 4-5 fős stábokat. Készítsenek tudósításokat és írjanak újságcikkeket.

1. tévéstáb – Árvíz– Hol tartózkodik a stáb?– Kik dolgoznak a gátakon?– Hogyan védik a környező településeket?– Kik és milyen adományokat gyűjtenek?

2. tévéstáb – Belvíz– Hol tartózkodik a stáb?– Mi jellemzi a belvizet?– Hol és hogyan pusztít?– Milyen kép tárul a stáb elé?– Hogyan védekeznek a belvíz ellen?Produktum: Tudósítás

1. fotóriporter-stáb – Árvíz– Hol tartózkodik a stáb?– Kik dolgoznak a gátakon?– Hogyan védik a környező településeket?– Kik és milyen adományokat gyűjtenek?

2. fotóriporter-stáb – Belvíz– Hol tartózkodik a stáb?– Mi jellemzi a belvizet?– Hol és hogyan pusztít?– Milyen kép tárul a stáb elé?

Proje

kt


110

– Hogyan védekeznek a belvíz ellen?Produktum: Fotóriport és/vagy újságcikk

Építsünk fel applikációs rendszert:

tartós esőzés

hirtelen hóolvadás

talajvízszint-emelkedés

BELVÍZVÉDELEM

védekezés

vízelvezető rendszerek

belvíztározók

BELVÍZ

⎫⎪ ⎪ ⎬⎪⎪ ⎭

hóolvadás

jégtorlasz

jelentős csapadék

ÁRVÍZVÉDELEM

védekezés

ármentesítés

lakosság védelme

települések védelme

ipari termelés védelme

mezőgazdaság védelme

közlekedés védelme

természeti értékek védelme

ÁRVÍZ

⎫⎪ ⎪ ⎬⎪⎪ ⎭

Hazánk fő folyói: a Duna és a Tisza

Oktatási feladat:A Duna mint Közép-Európa legnagyobb folyójának jellemzése.A Tisza mint a Duna legnagyobb hazai mellékfolyójának jellemzése.A Tisza és a Duna vízvédelme.Gazdasági jelentőségük.


111

Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.A szemléleti térképolvasás fejlesztése. A digitális kompetencia fejlesztése.Környezettudatos magatartás formálása.Képek, ábrák elemzése.Diagramok elemzése.

Mindkét folyó feldolgozásánál kövessük az alábbi algoritmust:Kövessük végig a térképen a hazánk területén megtett útjukat. Olvassuk le a térképről, mely tájakon haladnak keresztül.Olvassuk le a térképről a jobb és bal parti mellékfolyóinak, valamint a Duna szigeteinek a nevét. He-

lyezzük fel ezeket a kontúrtérképre, párhuzamosan írják be a tanulók a munkafüzet kontúrtérképébe is.A két folyó jellegzetességeinek az összehasonlítása.Mi a folyó szerepe az emberek életében? Miért építették meg a tiszalöki és a kiskörei erőműveket és a

hozzájuk tartozó víztározókat?Oldjuk meg a munkafüzet feladatait!

A munkafüzeti rejtvény megoldása:

1. Z Ö L D Á R

2. T U R I S Z T I K A I

3. N É M E T O R S Z Á G

S Z E R B I A

5. K I S K Ö R E

6. Z A J L Ó

7.8.

S Z E N T E N D R E I

K A N Y A R G Ó S

9. M A R O S

10. M A R G I T

Tavaink

Oktatási feladat:A tó fogalma.A tavak jellemzői.A tavak pusztulásának folyamata, a fertő, mocsár és a láp fogalmának a kialakítása.A Balaton jellemzői.Mi a teendő, ha vihar közeledik?

Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.

4.


112

Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.A szemléleti térképolvasás fejlesztése. A digitális kompetencia fejlesztése.Környezettudatos magatartás formálása.Képek, ábrák elemzése.Diagramok elemzése.

A tó fogalmaTanítványaink már nagyon sok információval rendelkeznek a tavakról. Ismételjük át azokat a jellem-

zőket, amelyeket környezetismeretből már tanultunk.

A tavak kialakulásaEmlítsük meg, hogy a tavak nagyon sokféleképpen keletkezhetnek, amiről a következő évek során ta-

nulunk majd. Ötödik évfolyamon csak a süllyedéssel kialakuló, a szél vájta és az ember által kialakított, mesterséges tavakról beszélünk.

A kialakulás folyamatát nem részletezzük, majd hetedik évfolyamon tanulunk róla.A süllyedéssel kialakuló tómederre jó példa a Balaton, de a Velencei-tavat is megemlíthetjük. A pél-

dákban szereplő tavakat mutassuk meg falitérképen és az atlaszban is. A vetődés fogalmát viszont itt még ne említsük.

A mesterséges tavak közül a holtágakról már beszéltünk a Tisza szabályozásánál. Mutassunk meg né-hány morotvatavat a térképen. Ismételjük át a kialakításukat. Készítsünk egyszerű táblai rajzot. A gye-rekek „vágják át” a kanyarulatokat. Szemléltetésként mutassunk diát vagy képeket a holtágakról.

Terepasztalon formáljunk gipszes homokból folyómedret és holtágat.

A tavak vízjárásaA tavak vizét a folyók és a csapadékvíz táplálja. Ezért a tavak vízszintje is ingadozhat. Az, hogy mikor

mennyi víz van a tavakban, függ a terület időjárásától és a betorkolló folyók vízgyűjtő területétől, illetve azok csapadékmennyiségétől. Hivatkozzunk a Balatonra.

A tavak jellemző adataiA tavak különböző mélységűek lehetnek. Vannak a Földön nagyon mély tavak is. Példaként mutas-

suk meg a térképen a Föld legmélyebb tavát, a Bajkál- és az afrikai Tanganyika-tavat. A sekély vizű tavak vízszintje csapadékszegény években nagyon lecsökken, mivel a meleg hatására

több víz párolog el, mint amit a csapadék utánapótol. Ezekben az években olyan is előfordul, hogy a partközeli nádasok szárazra kerülnek. Olvassuk el a tankönyv 126. oldalán található A többször kiszá-radt tó című szemelvényt.

A sekély tavak kemény teleken akár fenékig is befagyhatnak, ilyen esetekben teljesen elpusztulhat az élővilág is. A Balatonban van megfelelő vízmennyiség, így nem fagyhat be fenékig.

A tavak és a folyók alján télen, és nyáron is +4 °C a hőmérséklet. Ezt azzal az egyszerű fizikai ténnyel magyarázzuk meg, hogy a folyékony halmazállapotú víz +4 °C-on a legsűrűbb, így a legnehezebb. A jég ennél lényegesen könnyebb. Ezért marad a +4 °C-os víz a folyók és tavak medrének az alján, és ezért kerül a víz felszínére a különböző vastagságú jégréteg. Tulajdonképpen ennek a ténynek köszönhető, hogy nem pusztulnak el télen a vízi élőlények.

Mode

llezé

s


113

A tavak pusztulásaA sekély vizű tavak lényegesen hamarabb feltöltődnek, mint a nagyobb mélységűek. A feltöltődés, vagyis a pusztulás folyamata függ a bekerülő hordalék és a szerves anyagokat tápláló

szennyeződések (például foszfor, nitrogén) mennyiségétől. A pusztulás során a tavak lassan töltődnek, a bekerülő hordaléktól egyre sekélyebbé válnak. A part menti vízi növényzet egyre nagyobb területen telepszik meg, először csak a partközelben, araszolgatva mind beljebb, egyre nagyobb területet foglal el, majd a parttól távoli nyílt vizeket is benövi. A fertő állapotot a mocsár követi. Mocsárról akkor beszé-lünk, ha a növényekkel gazdagon benőtt egykori tóban elhalt növények elbomlanak, és táplálják az ott élő dús növényzetet. Ha az elhalt növények valamiért nem tudnak lebomlani, felhalmozódnak a fené-ken, ahol a levegőtől elzártan tőzeggé alakulnak. Ekkor lápról beszélünk. Ilyen terület Magyarországon például a Hanság. Az egykori lápvilág területéről ma nagy mennyiségben bányásszák a tőzeget.

A tőzegben jól elkülöníthetők a növényi maradványok, gyökerek, szárak. A kertészetekben nagy mennyiséget használnak fel belőle a talaj lazítására, a virágboltokban is kapható. Sok helyütt, például Írországban még ma is tüzelésre használják.

Lehetőség szerint mutassuk meg, vizsgáljuk meg az alkotóelemeit.

Nézzük meg a tavak pusztulásának a folyamatát a tankönyv 123. oldalán található kép- és ábrasoron.Figyeljük meg, hogyan változik a feltöltődés mértékének megfelelően a nyílt víz felületének a nagysága.

Ma már sokat tehetünk a tavak feltöltődésének a megelőzése érdekében. A Balatonba a Zala rengeteg agyagos hordalékot szállított. Teljesen feltöltötte az eredeti Kis-Balaton területét, és hatalmas mennyi-ségű szerves anyaggal teli iszapját a Balatonban, a Keszthelyi-öbölben és környékén rakta le. Veszélyes mértékben elkezdett töltődni a tó. Óriási nádrengeteg nőtt a területen. A vízvédelem szakemberei ezt a veszélyes folyamatot nem nézték tétlenül, újból megalkották a Kis-Balatont. A tájon keresztülfolyó Zala itt rakja le a hordalékát, így a Balatonba már lényegesen kevesebb iszapot hord be.

A BalatonDolgozzuk fel a témát tantárgyi miniprojekt formájában. Az előző óra végén vessük fel a témát, és

alakítsuk ki a csoportokat az alábbi szempontoknak megfelelően. Itt már csak a csoportok beszámolója következik.

1. csoport: Fekvése, kialakulása, jellemzői2. csoport: Jellemző növények, állatok, természet- és környezetvédelmi törekvések – a Balaton-felvi-

déki Nemzeti Park bemutatása 3. csoport: A Balaton gazdasági jelentősége4. csoport: A Balaton megjelenítése az irodalomban5. csoport: A Balaton megjelenítése a képzőművészetben és a zenében6. csoport: A Balaton a népművészetben

Újságcikkek, internetes adatok gyűjtése a 2000 tavaszán bekövetkezett tiszai ciánszennyezésről.

Proje

ktGy

űjtőm

unka


114

A tiszta víz mindannyiunk számára kincs

Oktatási feladat:Mire használjuk vizeinket?A vízszennyezés.A vizek védelme.A szennyvíz tisztítása legegyszerűbb módszerrel.

Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.A megfigyelés képességének feltárása.Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének fejlesztése.Környezettudatos magatartás formálása.Képek, ábrák elemzése.

Motivációként elemezzük a címmondatot, beszéljük meg, mit jelent számunkra ez a mondat.

Hogyan hasznosítjuk természetes vizeinket?A munkafüzet feladata segítségével dolgozzuk fel a témát.

A vízszennyezés, a vizek védelmeMotiválásként beszélgessünk arról, milyen vízszennyezési formákkal találkozhatunk lépten-nyomon.Vitassuk meg, hogy mi Európa szívében hogyan lehetünk felelősek a tengerek elszennyeződéséért.Számoljanak be a tanulók a 2000 tavaszán történt tiszai ciánszennyezésről és annak következménye-

iről az újságcikkek, feljegyzések alapján.Beszélgessünk el arról, hogy magánemberként mivel járulhatunk hozzá a vízvédelemhez, és arról is,

hogyan takarékoskodhatunk a vízzel.Hozzunk néhány megdöbbentő adatot arra, milyen mértékben pazaroljuk a vizet nap mint nap.

Még egy pici vízszivárgás is rengeteg vizet pazarol – például egy kis csészét negyedóra alatt megtöltő csepegés évente 14 ezer liter vizet csorgat el. Látszólag szivárgásmentes lakásban is lehetséges ilyen, legtöbbször a WC a gond okozója. Egy csordogáló WC-tartály képes annyi vizet elfolyatni, mintha naponta három kád vízben fürdenénk. A szivárgó tartályról magunk is könnyen meggyőződhetünk. Tegyünk bele egy-két kanálnyi színes tintát, és várjunk kb. negyedórát, mert a festéknek össze kell ke-verednie a tartályban lévő vízzel (eközben senki ne húzza le a WC-t). Szivárgás esetén a kagyló alján összegyűlik a színes víz. Ma már olyan vízórákat lehet kapni, amelyek a legkevesebb csöpögő vizet is érzékelik. Ilyenkor érdemes szerelőt hívni, és felkutatnia hibát.A víz gyorsabban áramlik ki a csapból, mint azt hinnénk. Miközben szomjasan például arra várunk, hogy hideg víz jöjjön a felmelegedett vízvezetékrendszerből, akár 10-15 literes üveget is megtölthetünk a feleslegesen szennyvízcsatornába folyó vízzel. Ugyancsak sok vizet pazarolunk akkor is, ha fogmosás közben végig folyatjuk a vizet.

Hívjuk fel a figyelmet ezekre a dolgokra, mert az ilyen és ezekhez hasonló pazarlások nagyon egy-szerűen orvosolhatók. Ha már egyszer hallottunk róla, legközelebb például fogmosáskor eszünkbe jut, és csak akkor nyitjuk meg a csapot, amikor vízre van szükségünk. Ha megfogadjuk ezeket a tanácsokat,


115

nemcsak a vízzel spórolunk, de a családi pénztárcában is több marad, hiszen a feleslegesen elfolyatott vizet is ki kell fizetni.

Számoljuk ki, mennyibe kerül a zuhanyozásunk egy évben. Percenként általában 20 liter víz folyik ki a zuhanyból. Ha naponta 5 percet számolunk (bár van, aki még több időt is áldoz ennek a nagyon kellemes kedvtelésnek), akkor napi 100 liter (1 hl) víz fogy, ami évente 36 500 liter, vagyis egy ember 36,5 m3 vizet fürdik el. Ez már a vízszámlában is jelentős összeget jelent.

A vízszennyezést modellezhetjük is. Egy nagyon egyszerű megfigyelés során a gyerekek meggyőződ-hetnek arról, hogyan mossa be a csapadék a szennyező anyagokat a talajba, ahonnan aztán lejutnak a mélyebb rétegekbe.

Szükséges eszközök: üvegpohár, üvegtölcsér, vattacsomó, kb. maréknyi talaj (bármilyen), néhány csepp olaj.

Tegyünk kb. diónyi vattacsomót egy tölcsérbe, szórjunk rá bármilyen talajt, melyet kissé tömörítsünk össze. Csepegtessünk rá néhány csepp olajat! Óvatosan esőztessünk rá vizet egy locsolókannából. Az eredmény magáért beszél.

Ha van lehetőség rá, szervezzünk tanulmányi kirándulást egy szennyvíztisztító telepre.


Oktatási feladat:A folyókról és a tavakról tanultak rendszerezése.

Kompetenciák fejlesztése:A szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesztése.Az összefüggések megláttatásával a gondolkodás képességének a fejlesztése. Alapvető kompetenciák a természettudományok és azok alkalmazása terén.A szemléleti térképolvasás fejlesztése. A térszemlélet fejlesztése az ábrázolt térben való tájékozódással.A rendszerszemlélet fejlesztése.

A rendszerezés menete1. A folyókhoz kapcsolódó fogalmak: forrás, jobb part, bal part, vízgyűjtő, vízválasztó2. A folyók vízjárása (ingadozó, egyenletes, időszakos)3. A folyók esése: a síkvidéki és a hegyvidéki folyó jellemzői4. A Duna és a Tisza5. A tavak6. A Balaton7. A vizek hasznosítása, vízszennyezés, vízvédelem, szennyvíztisztítás


Mode

llezé

s


116

Állatok a házban és a ház körül

Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapjánA felépítés és a működés kapcsolatának bemutatása a házban és a ház körül élő állatok testfelépítésé-

nek, életmódjának megismerése során. A tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztése az élőhely – szervezet – életmód,

a testfelépítés – működés – egyedfejlődés közötti oksági összefüggések feltárásával. A rendszerszemlélet fejlesztése az állatcsoportok jellemzőinek összegyűjtésével, a lényeges jegyek

kiemelésével. A hierarchikus rendszerezés elvének megismerése és alkalmazása.Az ember és az állatok sokrétű kapcsolatának megláttatása, a felelős állattartás igényének kialakítása,

szokásrendszerének formálása.Az egészséges életmódra nevelés az állati eredetű táplálékok fogyasztásával kapcsolatos egészségügyi

szabályok megismertetésével.Önálló kutatómunka a kutya háziasításával kapcsolatban. Az állattartás, az állatok védelme iránti felelősség megértése.A megismerési algoritmusok alkalmazása az állatok megfigyelése és bemutatása során. A testfelépítés – életmód – élőhely összefüggésének felismerése, magyarázata.

A környezethez való alkalmazkodás bizonyítása példákkal, a megfigyelés eredményének rendszere-zése, következtetések levonása.

Az állatorvosi felügyelet jelentőségének felismerése az ember egészségének védelmében.A gerinces és gerinctelen állatok testfelépítése közötti különbségek azonosítása.A megismert állatok különböző szempontok szerinti csoportosítása. A madárvédelem évszakhoz kötődő tennivalóinak elsajátítása, gyakorlása.

A házi sertés

Oktatási feladat: A házi sertés őse a vaddisznó. Az állatok háziasításának folyamata.A sertés testfelépítése: csontos váz és gerincoszlop, páros ujjú patás állat. Mindenevő, szemfogai

agyarrá fejlődnek, zápfogainak felülete gumós. Elevenszülő, 8-15 malacot ellik, melyeket emlőiből szoptat.

Kompetenciák fejlesztése:Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: az általános és a szakmai szókincs bővítése.A háziállatok szempontok alapján történő megfigyelései (fogazatok, végtagok, csontvázak) és követ-

keztetések levonása (növényevő, mindenevő, ragadozó, gerinces, emlős, madár stb.).A verbális és a vizuális kommunikációs képességek fejlesztése a kép- és ábraelemzések során.A gondolkodás fejlesztése, összefüggések keresése a testfelépítés és az életmód között.

Az óra első részében mutassuk be azokat az állatokat, amelyekről a következő órákon fogunk tanulni.Megbeszélés módszerével foglaljuk össze, milyen célból tenyésztjük a sertést, a szarvasmarhát, a lo-

vat, és a házi tyúkot.(Ha lehetőségünk van rá, látogassunk el állattartó telepre, háztáji kisüzemi gazdaságba vagy állat-

kertbe, ahol sok élményt és tapasztalatot szerezhetnek a tanulók a háziállatokról, azok sokféle fajtáiról, illetve őseik közül a vaddisznóról, tőkés récéről.)


117

A házi sertés megismertetését az ősének bemutatásával kezdjük. Tanári elbeszélés és szemléltetés módszerével ismertessük a háziasítás folyamatát. Tudatosítsuk, hogy

sok ezer év alatt a vadon élő ősök tulajdonságai megváltoztak, az ember gazdasági céljainak megfelelően tenyésztett ki újabb és újabb fajtákat. Szemléltessünk különböző szarvasmarha-, sertés-, házityúk-faj-tákat.

Hasonlítsuk össze a tankönyv képei segítségével a vaddisznót a házi sertéssel. Magyarázzuk el, hogy a tartási körülmények megváltozásával az állatok bizonyos tulajdonságai is megváltoznak.

Oldják meg a munkafüzet 1. feladatát.

A 132. oldal 4. bekezdéséből gyűjtsük össze, mely tulajdonságait örökölte a sertés a vaddisznótól.A testfelépítés feldolgozásakor a tankönyv rajza alapján ismerjék meg, hogy a sertés testét belső cson-

tos váz támasztja. Ennek tengelyében a gerincoszlop húzódik, melyhez a koponya, a mellső és a hátsó végtag csontjai kapcsolódnak.

A végtagok 4-4 ujjban végződnek. Páros ujjú, patás állatok. Csonttani készítményen figyeltessük meg az ujjak elhelyezkedését, elemezzük a tankönyv 132. oldalán lévő ábráját is. Magyarázzuk el, hogy az ujjakat borító pata nem más, mint megvastagodott és elhalt bőr (szaruképződmény).

A táplálkozás és a fogazat megtanításakor először a vaddisznó táplálkozásával kapcsolatos ismerete-ket rendszerezzük (növényeket, csigákat, férgeket stb. és dögöket is fogyaszt). A házi sertés a vaddisz-nóhoz hasonlóan mindenevő.

A fogazatot sertéskoponyán szemléltessük. Magyarázzuk el az egyes fogtípusok működését, szemlél-tessük a fogak elhelyezkedését, méretét. Tapintsák meg a gumós felületű zápfogat. Ismertessük, hogy a hosszú hegyes szemfog ősének védekező fegyvere, és vele tépi fel a gyökereket.

Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 2–4. feladatát.

A vaddisznót természetes élőhelyén a táplálék megkeresésében kiváló szaglása segíti. Ha valamit kiszimatol, azt hosszú megnyúlt orrával kitúrja a talajból. Ezt segíti az orra végén elhelyezkedő korong alakú szerv, a túrókaréj.

Az elbeszélés módszerével mutassuk be, hogy a sertés a vaddisznótól örökölt tulajdonsága a szapora-ság. Magyarázzuk el, hogy mit jelent az elevenszülés, és mutassuk be, hogy a kicsinyeit emlőiből szop-tatja. Ismertessük, hogy az anyatej minden fontos tápanyagot tartalmaz, ami az utódok fejlődéséhez szükséges.


Az óra végi összefoglalásnál válaszoljanak a tankönyv lecke végi kérdéseire.

A szarvasmarha

Oktatási feladat:A szarvasmarha őse a vadtulok.A különböző szarvasmarhafajták közös jellemzője, hogy páros ujjú, patás állatok, növényevők, ké-

rődzők, összetett gyomruk van.A fejükön tülkös szarv van, mely a homlokcsont szarvnyúlványából és a ráboruló, elszarusodott bőr-

ből áll.


118

Kompetenciák fejlesztése:Az értelmi képességek fejlesztése: következtetések levonása az állatok testfelépítéséből (fogazat, vég-

tagok) az életmódra (növényevő, ragadozó, mindenevő), azonosságok és különbségek keresése a külön-böző háziállatfajták testfelépítésében és életmódjában

Egészségnevelés: a húskészítmények és a tejtermékek jelentősége az egészséges táplálkozásban.

Az új anyag feldolgozását az őstulok bemutatásával kezdjük, mondjuk el, mely európai szarvasmar-hafajták őse volt. Beszéljük meg, milyen célból tenyésztjük a szarvasmarhát. Régen szekerek vontatására is használták, húzta az ekét, a vetőgépet. Ma elsősorban húsáért és tejéért tenyésztjük.

A tankönyv képei segítségével figyeltessük meg testfelépítésüket: lábai rövidek, erősek, négy ujja van, melyek közül kettő éri a talajt. Az ujjak végét a sertéshez hasonlóan pata borítja, páros ujjú patás állat.

A 134. oldal rajzai alapján figyeltessük meg, hogy a végtagok a gerincoszlophoz kapcsolódnak.

Szarvasmarha-koponyán (ennek hiányában a tankönyv rajzán) figyeltessük meg a koponya alakját, a szarvakat és a fogazatot.

Hasonlítsuk össze a házi sertés és a szarvasmarha koponyáját! A szarvasmarhának csak az alsó áll-kapcsában vannak metszőfogai, a felsőből hiányoznak. A sertésnek jól fejlett szemfogai vannak, míg a szarvasmarhánál ez a fogtípus hiányzik.

Idézzük fel, mit tanultunk a sertés táplálkozásáról (mindenevő) és zápfogairól (gumósak).

Figyeljék meg és ujjaikkal tapintsák végig a szarvasmarha zápfogainak felületét (a zápfogak nagyok, széles felületűek, felszínük érdes, hullámos lefutású, melyet redős zápfognak nevezünk). A redős záp-fogak a növényi eredetű táplálék felaprítására, szétzúzására alkalmasak. A zápfogaik a körkörös rágás nyomán, a malomkövekhez hasonlóan szinte szétmorzsolják a kemény, rostos, nehezen emészthető növényi szárakat, magvakat.


Ha van rá lehetőségünk, figyeltessük meg a szarvasmarha legelését. Mivel a felső állkapcsából hiá-nyoznak a metszőfogak, a füvet a nyelvével csomóba összefogja és egy kis oldalirányú fejrándítással letépi.

A táplálék megrágás után az összetett gyomorba kerül. Figyeltessük meg a tankönyv rajzán az össze-tett gyomor részeit. Magyarázzuk el, hogy a lenyelt táplálék, a rajzon piros színnel jelölt bendőbe, majd a recés gyomorba kerül. A pihenő állat a táplálékot felkérődzi és újra, alaposan megrágja, majd lenyeli. Az újra lenyelt táplálék a százrétű, majd az oltógyomorba kerül, ahol befejeződik az emésztés.

Az összetett gyomorról tanultakat a munkafüzet 3. feladatában rögzítsük.

A szarvasmarhafélék jellegzetes szerve a tülkös szarv. A koponyán (vagy a tankönyv rajzán) figyeltes-sük meg: a homlokcsontból ered két szarvnyúlvány, melyet az elhalt és megvastagodott szaruképződ-mény (bőr) borít. Az állat elpusztulása után a tülök lehúzható.

A szarvról és a fogazatról tanultakat a munkafüzet 1. feladatában rögzítsük.

A nőstény szarvasmarha a tehén. Évente egyszer ellik. A kisborjú igen fejletten jön a világra, hamaro-san követi anyját. Néhány hétig fő tápláléka a tej, melyet az anya tőgyében lévő tejmirigyek termelnek.

Az óra végi összefoglaláskor a lecke végi kérdések megválaszolása után oldják meg a munkafüzet 4. feladatát.


119

A házi ló

Oktatási feladat: Az európai lófajták őse a vadló.A ló a szarvasmarhához hasonlóan gerinces, emlős háziállat.Páratlan ujjú patás, gyomra együregű.A különböző tenyésztési céloknak meg felelően számos fajtáját tenyésztették ki.

Kompetenciák fejlesztése:Természettudományos kompetenciafejlesztés: a lehetőségek függvényében megadott szempontok

alapján önálló és csoportos megfigyelések a tenyészett háziállatok életéről, tartási körülményeiről, sza-porodásról.

Az összehasonlító képesség és a gondolkodás fejlesztése az ősi fajok és belőle kitenyésztett fajták főbb tulajdonságainak megismerése során, továbbá a testfelépítés és az életmód közötti összefüggés bemu-tatásával.

Attitűdformálás: az ember felelőssége az állatok tartási körülményeiről. A magyar ember és a ló év-ezredes kapcsolata.

Az óra eleji ellenőrzés szempontjai: – A sertés és a szarvasmarha testfelépítésének összehasonlítása (végtagok, táplálkozás, fogazat, a gyo-

mor felépítése). – A két állat szaporodása, az utódok fejlettsége és száma.

Az új anyag feldolgozását megbeszéléssel kezdjük: a tanulók meglévő ismeretei, tapasztalatai alapján gyűjtsük össze, milyen célból tartották régen és napjainkban a lovakat. Színes elbeszélésekből idézve mutassuk be a magyar ember és a ló évezredes kapcsolatát.

Szemléltetés és elbeszélés módszerével mutassuk be a vadlovakat. Hol éltek, mivel táplálkoztak? Az amerikai földrészen a polgárháború során az elkóborolt és gazdátlanná vált lovakból alakult ki a

musztáng. Mutassuk be képeken ezt a „visszavadult” lófajtát is.

Tanulói kiselőadások is készülhetnek a hazai csikósokról és az előző óra anyagához kapcsolódó gu-lyásokról, a két foglalkozáshoz kapcsolódó néprajzi hagyományokról.

Képekről, videofilmekről szemléltetve mutassunk be néhány lófajtát. Ismertessük, hogy a legkiseb-bek 70 cm magasak, a legnagyobbak 2 méteresek.

Magyarázzuk el, hogy a fogazat különbözősége miatt a tehén letépi a füvet, a ló leharapja.


Csontkészítményen vagy a tankönyv 136. oldalának rajza alapján hasonlítsák össze a ló és a szarvas-marha végtagjait. Itt is keressünk azonosságokat (az ujjak végét pata borítja) és különbségeket (négy, illetve egyetlen ujj).

Oldják meg a 2. feladatot.

A 137. oldal utolsó bekezdését és a 138. oldal szövegét önállóan dolgozzák fel. Az önálló munka során az alábbi kérdésekre keressék a választ: Melyik állatcsoportba tartozik a ló? Mivel táplálkozik? Milyen a fogazata és a gyomra?


120

Az önálló munka megbeszélése után figyeltessük meg a ló koponyájának rajzát. Keressünk azonos-ságokat (növényevő, redős zápfog) és különbségeket (a lónak mindkét állkapcsában van szemfog, nincs szarva, gyomra egyszerű, együregű gyomor) a szarvasmarha és a ló között.

Végezetül magyarázzuk el a csődör, kanca, csikó fogalmakat. A környezeti feltételekhez való alkal-mazkodás egyik formája, hogy az újszülöttek megszületésük után pár órával már követik anyjukat (ter-mészetes ellenségeikkel szemben ez a legbiztonságosabb védekezés).

Óra végén olvassuk el a 160. oldalon az Érdekességek, megfigyelések, kísérletek kiegészítő anyagban a házi lóról írtakat, majd válaszoljanak a tanulók a lecke végi kérdésekre.

A házi tyúk és a pulyka

Oktatási feladat:A házi tyúk őse a bankiva tyúk.A tyúkot tojásáért és húsáért tenyésztik.Testét toll fedi, mellső végtagja szárnnyá módosult.Lába erős kapirgálóláb.Tojásokkal szaporodik, utódai fészekhagyók.A pulyka nagy testű madár, húsa egyre keresettebb élelmiszer.

Kompetenciák fejlesztése:Természettudományos kompetenciafejlesztés: a háziállatok vadon élő őseinek és a belőlük kitenyész-

tett háziállatok testfelépítésének, viselkedésének összehasonlítása, azonosságok és különbségek keresése.Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: az olvasott szöveg megértése, lényegkiemelés, a

megfigyelések megfogalmazása szóban és írásban.Matematikai kompetenciafejlesztés: testméretek, az állatok tömegére vonatkozó adatok értelmezése.Egészségnevelés: a baromfihús és a tojás sok fehérjét és vitaminokat tartalmaz, ezért a fejlődő szer-

vezet számára fontos táplálék.

Az óra elején ellenőrizzük, amit a korábbi órákon a sertésről, szarvasmarháról és a lóról tanultak: testfelépítésük, táplálkozásuk, szaporodásuk, gazdasági jelentőségük.

Az új anyag feldolgozásának első mozzanataként beszéljük meg, mi a gazdasági jelentősége a házi tyúknak. Ismertessük, hogy húsa értékes, könnyen emészthető, fehérjékben gazdag táplálék. A tojás is sok fehérjét és vitamint tartalmaz.

A lecke 1. és 2. bekezdését önálló szövegértelmezéssel dolgozzák fel, majd beszéljük meg az alábbi kérdéseket: Hol él a házi tyúk őse, és hogyan nevezzük? Milyen célra tenyésztették ki a házityúk-fajtá-kat? Hány tojást raknak a tojó fajták? Hány hét alatt érik el a vágási súlyt a hústermelő fajták?

Figyeltessük meg a házi tyúk ősét és a ma tenyészett tyúkfajtákat! Mely tulajdonságai változtak meg a háziasítás során?

Kültakarójának megismerésekor ismertessük, hogy testét különböző típusú tollak fedik. Ezek egy-részt védik testüket a környezeti hatásoktól (csapadék, hideg-meleg), másrészt megőrzik a testhőmér-sékletüket.

A tollaknak jól repülő madaraknál fontos szerepük van a repülésben és a levegőben történő irány-változtatásban. Korábban begyűjtött tollakkal szemléltessük a pehely-, fedő-, farok- és szárnytollakat.


121

Vizsgáljanak a tanulók is egy-egy tollat, és készítsenek rajzot róla, majd oldják meg a munkafüzet 1. feladatát.

A tanulók tapasztalataiból kiindulva rögzítsük, hogy a házi tyúk igen gyenge repülő, állandóan a tala-jon tartózkodik. Természetközeli tartás során megfigyelhető, hogy az őseikre jellemző módon éjszakára a fák alsó ágain pihennek. Így védekeznek természetes ellenségeikkel szemben.

Nagyüzemi körülmények között szűk ketrecben tartják és főleg növényi magvakkal takarmányozzák. Természetközeli tartásnál nemcsak a növényi magvakkal, hanem férgekkel, rovarokkal, csigákkal is táplálkoznak.

A táplálék megszerzését erős csőrük és kapirgálólábuk segíti. Figyeljék meg a tankönyv képén a kapirgálóláb felépítését (tollatlan csüd, négy ujj, a végein erős kar-

mokkal), majd oldják meg a munkafüzet 2–4. feladatát.

A házi tyúk szaporodásának feldolgozásakor (ép, majd feltört) tojással szemléltessünk. Magyarázzuk el, hogy a tojás egy hatalmas pete. Kívülről a meszes héj fedi, a belül lévő fehérje és sárgája tápanyag a benne fejlődő embrió számára. Feltört tojáson a sárgájához tapadva találjuk az embrió kezdeményét, melyből a megtermékenyítés után a 21. napon bújik ki a kiscsibe. Nagyüzemi körülmények között kel-tetőgépbe teszik a tojásokat, természetes körülmények között a tyúk fészket rak, és saját testének mele-gével költi ki a tojásokat.

A kikelt kiscsibék fejletten bújnak elő a tojásokból, követik anyjukat, önállóan táplálkoznak. Az ilyen madárutódokat fészekhagyóknak nevezzük.

Kiegészítésként figyeltessük meg a 141. oldalon a házi tyúk csontvázát, a tápcsatornát és a tojás kiala-kulásának folyamatát.

A házi pulyka kiegészítő anyagként bekerült a tankönyvbe, mivel húsa az utóbbi években keresett élelmiszer lett.

Az óra végi összefoglalásnál oldják meg a munkafüzet 5. feladatát, és tegyenek fel egymásnak kérdé-seket a házi tyúk kültakarójáról, mozgásáról, táplálkozásáról és szaporodásáról.

Ha van rá lehetőség, a tanulók a következő óráig figyeljék meg a szabadban tartott házi tyúkok táp-lálkozását, a csőr és a láb használatát a táplálék megszerzésében.

A házi kutya és a házi macska

Oktatási feladat:A kutya és a macska őse. A kutya és a macska testfelépítésének közös jellemzői: gerinces, emlős, ragadozó, tarajos zápfogú állatok.A kutya természetes körülmények között kitartó üldözéssel, a macska lesből támadva szerzi zsákmányát.

Kompetenciák fejlesztése:Természettudományos kompetenciafejlesztés: a háziállatok vadon élő őseinek és a belőlük kitenyész-

tett háziállatok testfelépítésének, viselkedésének összehasonlítása, azonosságok és különbségek keresése. Összefüggések keresése a testfelépítés és az életmód között.Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: az olvasott szöveg megértése, a megfigyelések

megfogalmazása szóban és írásban.A matematikai kompetencia fejlesztése: testméretek, az állatok tömegére vonatkozó adatok értelmezése.


122

Az óra első részében elbeszélés módszerével mutassuk be a ház körül élő állatok közül azokat, ame-lyekről a témakörben tanulni fogunk. Ismertessük, hogy ezek között vannak szívesen látottak és hívat-lan vendégek is.

A házi kutya megtanítását ősének, a farkasnak a szemléltetésével kezdjük. Ismertessük élőhelyeit, életmódját, továbbá, hogy hazánkból az élőhelyek csökkenése és a kíméletlen vadászata miatt kipusz-tultak.

A tanulók tapasztalataira támaszkodva beszéljük meg, milyen célból tartják a ma élő kutyafajtákat (házőrzés, vadászat, pásztorkodás és nyájterelés, kedvtelés stb.).

Irodalmi szemelvényekből olvassunk fel részleteket, például a nyomkövető, az őrző-védő, a terelő kutyák munkavégzéséről, jellegzetes viselkedéséről.

A tankönyv első bekezdéséből keressék ki a legkisebb és a legnagyobb kutyafajták testtömegének adatait (1 kg, illetve 130 kg). Az adatok azt is bizonyítják, hogy a tenyésztés során az ember milyen nagy mértékben képes bizonyos állatok tulajdonságainak megváltoztatására.


A kutya testfelépítésének feldolgozásakor kutyacsontvázat, ennek hiányában a tankönyv ábráit hasz-náljuk. A megfigyeltetés során a korábbi ismeretekre támaszkodva megállapíthatjuk, hogy gerinces ál-lat. Nevezzék meg a gerincoszlophoz kapcsolódó testrészeket: mellső és hátsó végtag, koponya.

Magyarázzuk el, hogy a kutya az ujjain jár, a karmait nem tudja visszahúzni, így azok folyamatosan kopnak. Ezt a tankönyv 144. oldalán lévő képével szemléltethetjük.

A házi kutya a farkastól örökölte a zsákmányszerző ösztönét. Lehetőség szerint videofilmen figyeltes-sük meg azt, hogy őseik kitartó üldözéssel szerzik meg zsákmányukat. A stratégia lényege a táplálékállat tartós üldözéssel történő kifárasztása. A tenyésztett kutyafajtákról az ember gondoskodik, de természe-tes környezetben szinte mindegyik fajtából előtör az ősi ösztön, és bármely állatot üldözőbe vesz.

Koponyán szemléltessük és magyarázzuk el a fogazatát. A gyenge metszőfogak után 2-2 hosszú, he-gyes, hajlított szemfoga van, mely a zsákmány megragadását biztosítja. A zápfogak felülete éles, hegyes. Metszeti rajzon a tyúk tarajához hasonló, innen az elnevezése, tarajos zápfog.

A legnagyobb tarajos zápfogakat tépőfognak is nevezik. Ezek – az ollóhoz hasonlóan – egymás fe-lületén elcsúszva fel darabolják a táplálékot. A hátul lévő kisebb zápfogakkal rágni is tud, de a kutyák különösebb rágás nélkül nyelik le a falatokat.

Figyeltessük meg a 143. oldalon lévő magyarázó rajzot a különböző fogtípusok működéséről, majd oldják meg a munkafüzet kutyára vonatkozó részeit.

Mivel az utóbbi időben elszaporodtak a kutyatámadások, hívjuk fel a tanulók figyelmét arra, hogy a kutya testtartásából következtetni lehet, milyen érzelmei vannak az emberrel (vagy egy másik kutyával) szemben. A tankönyv 144. oldalon lévő rajzok ezt szemléltetik. Az első rajz az agresszív, támadó, a kö-zépső a barátságos, az utolsó a behódoló, megadó érzelmeket fejezi ki.

A kutyák szaporodásáról tudni kell, hogy kölykei vakon születnek, és 4-6 hétig csak anyatejen élnek.

Részösszefoglalásként a megbeszélés módszerével rögzítsük: a kutya gerinces, emlős, ragadozó, tara-jos zápfogú állat.


123

A házi macska megismerését is a tanulók meglévő tapasztalatainak feldolgozásával kezdjük. Milyen célból tartja az ember a macskát? Milyen hasznot hajt a gabonaraktárak, élelmiszer-tárolók környékén? Mely fajtákat tenyésztik kedvtelésből, az ember hűséges társaként?

Ismertessük testméreteit, jellegzetes mozgását. Zsákmányszerzését, vadászatát a tanulók megfigye-léseire is támaszkodva rögzítsük: kitartóan vár, majd hirtelen lesből támad az egérre, a fészekre szálló madárra.

Hasonlítsák össze a kutya és macska zsákmányszerzését!Magyarázzuk el, hogy a zsákmányát mellső lábával ragadja meg. Ekkor ujjpárnái közül kitolja hegyes

karmait. Járás közben karmait visszahúzza. A 145. oldal magyarázó rajzán figyeltessük meg a karmok működését.

A zsákmány feldarabolását a kutyához hasonló tarajos fogazat végzi. Macskakoponyán vagy a tan-könyv rajzán szemléltessük a fogazatot, az egyes fogtípusokat, majd oldják meg a munkafüzet 1. felada-tának második részét.

Magyarázzuk el, hogy a macska szürkületkor is jól lát, mivel a pupillája (melyen keresztül a fény a szemébe jut) kitágul. Figyeltessük meg ezt a folyamatot is a 145. oldal folyamatábráján.

Kiegészítésként olvassuk el a 161. oldalon az Érdekességek, megfigyelések, kísérletek című részben a veszettségről, a kóbor kutyákról, a háziállatok féregtelenítéséről írtakat.

Az óra végi összefoglaláskor ismételjük át még egyszer a kutya és macska testfelépítésének jellemzőit, majd oldják meg a tanulók a munkafüzet 4. feladatát.

A fecskék és a házi veréb

Oktatási feladat:A füstifecske és a házi veréb testfelépítése, táplálkozása, fészkelése és szaporodása. A fecske költöző, a veréb állandó madarunk.

Kompetenciák fejlesztése:Értelmi képességek fejlesztése: azonosságok és különbségek megfigyelése a fecskék és a verebek test-

felépítésében. A korábban tanult ismeretek alkalmazása az új ismeretek feldolgozásához.Összefüggések keresése a madarak testfelépítése és életmódja között. A csőr szerepe a táplálkozásban.Az énekesmadarak jelentősége a zöldség- és gyümölcsöskertben a kártevők elleni védekezésben.Környezeti nevelés: a madarak élőhelyeinek és fészkelőhelyeinek védelme.

Óra eleji ellenőrzés: a tanulók két csoportban dolgozva oldják meg az alábbi feladatot:

A csoportA kutya őse: ...............................................................életmódja: ....................................................................Zsákmányszerzése: ...........................................................................................................................................Fogazata: ............................................................................................................................................................A patkány ......................................................................fogazata: ....................................................................élőhelye: .............................................................................................................................................................kártétele: ............................................................................................................................................................

Csop

ortm

unka


124

B csoportA macska őse: .......................................................... életmódja: ....................................................................Zsákmányszerzése: ...........................................................................................................................................Fogazata: ............................................................................................................................................................A házi egér fogazata: ........................................................................................................................................élőhelye: .............................................................................................................................................................kártétele: ............................................................................................................................................................

Az új anyag feldolgozását a hazánkban élő fecskefajok bemutatásával kezdjük. Közülük a füsti fecske és a molnárfecske kötődik az emberi településékhez. A 146. oldal 1. bekezdéséből keressék ki, milyen összefüggés van a füstifecske fészkelése és a falun élő ember állattartása között.

Ismertessük a füstike mozgását, gyors cikázó repülését, amely lehetővé teszi, hogy a repülő rovarokat (legyeket, szúnyogokat) a levegőben elfogja.

A fészkelését a tankönyv képein figyeljék meg, majd idézzük fel a házi tyúk utódairól tanultakat (fé-szekhagyók).

Magyarázzuk el, hogy a tojásból kikelt kisfecskék fejletlenül jönnek a világra, a szülők hetekig ro-varokkal etetik őket. Csak akkor hagyják el a fészket, ha megtanultak repülni és önállóan táplálkozni.

A fecskék költöző madarak, szeptemberben nagy csapatokba verődve vonulnak Afrika déli részére. Világtérképen kövessék végig vonulási útvonalukat, majd oldják meg a munkafüzet 5. feladatát.

Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 1. feladatát.

A házi veréb minden emberi település környékén megtalálható. Olvassák el a verébről szóló tanköny-vi rész 1. és 2. bekezdését, majd rögzítsük a legfontosabbakat: Mi jellemző a repülésére? Mivel táplálko-zik? Hova rakja a fészkét?

A veréb utódai is fészeklakók, a szülők rovarokkal etetik őket. A téli időszakban jól megfigyelhető, hogy a verebek nagy csapatokba verődnek össze, éjszakánként alvóközösséget alkotnak.

Hívjuk fel a tanulók figyelmét a tankönyvben leírt megfigyelések elvégzésére. A következő órákon számoljanak be tapasztalataikról.

Az óra végi összefoglaláskor oldják meg a munkafüzet 1–4. feladatát, és válaszoljanak a tankönyv lecke végi kérdéseire.

A házi légy

Oktatási feladat:A házi légy testfelépítése, táplálkozása.Betegségterjesztő, a kórokozók szőrös testén tapad meg.Teljes átalakulással fejlődik.

Kompetenciák fejlesztése: A természettudományos kompetencia fejlesztése: az ízelt lábú állatokról korábban tanult ismeretek

felidézése. Azonosságok és különbségek keresése a káposztalepke, a cserebogár és a házi légy testfelépí-tése, szaporodása között.


125

Az önálló vizsgálatokhoz szükséges képességek (megfigyelőképesség, a korábban tanultak felidézése stb.) fejlesztése.

Egészségnevelés: a házi legyek elleni védekezés leghatékonyabb formája, ha környezetünket tisztán tartjuk.

Ismétlés: a tanulók írásban válaszoljanak az alábbi kérdésekre:A cserebogár és a káposztalepke: Milyen állatcsoportba tartoznak? Hány testrészük van? Mely szervek

helyezkednek el a fejen, a toron? Hova rakják petéiket? Mivel táplálkoznak a lárvák és a kifejlett állatok? Hogy nevezzük fejlődésüket?

A tanulókat két csoportra osztva az A csoport olvassa el a tankönyv 149. oldalán az 1. és 2. bekezdést. Feladatuk a szöveg értelmezése és a házi légy fején található szervek megismerése.

A B csoport feladata a 3–4. bekezdés alapján a tor és a potroh szerveinek megismerése. Az önálló munka után vetítsük ki a házi légy rajzát, majd számoljanak be az olvasottakról, közben a

légy rajza mellé írjuk oda a legfontosabb fogalmakat: csáp, összetett szem, nyaló-szívó szájszerv, három pár ízelt láb, a végén tapadókorong, egy pár hártyás szárny.

Ezt követően páronként osszunk ki egy-egy preparált házi legyet, és kézinagyítóval figyeljék meg a testfelépítését. Az egyes szervek azonosítását a tankönyv 149. oldalán lévő magyarázó rajz segíti.

A testfelépítésének megismerése után magyarázzuk el, hogy a házi légy rászáll minden dögre, bomló szerves anyagra, ürülékre, ételre, érő gyümölcsökre. Szőrös testén könnyen megtapadnak a kórokozók, ezért számos betegséget terjeszt.

Már korábban tanultuk (cserebogár, káposztalepke) a teljes átalakulással történő fejlődését. Figyeltes-sük meg a 150. oldalon a légy fejlődését bemutató rajzot. Magyarázzuk el, hogy míg a cserebogár teljes átalakulása három évig tart, addig a légyé mindössze 8 napig. A kikelt legyek néhány nap után már maguk is petéznek. Ez a magyarázata annak, hogy rendezetlen, szemetes környezetben miért él olyan sok légy.

Az óra végi összefoglalás a munkafüzet feladatainak megoldásával történhet.

Az állattartás szabályai

Oktatási feladat:A nagyüzemi állattartó telepek jellemzői: – mesterséges környezetben tartják az állatokat; nagyfokú gépesítés;– az állatokat zsúfoltan tartják; – rendszeresek a gyógyszeres kezelések,– növekedésserkentő hormonokat és étvágyfokozókat alkalmaznak. A biogazdálkodás fő ismérve: – az állatok természetes igényeihez igazodva tartják az állatokat; – természetes takarmányokat használnak az állatok etetésére.Az állatvédelmi szabályok értelmezése.

Kompetenciák fejlesztése: A természettudományos kompetencia fejlesztése: összehasonlítások végzése, szempontok alapján

történő kép- és szövegértelmezés.Felelősségtudat kialakítása az állatok tartása során.

Csop

ortm

unka


126

A tananyag feldolgozásának a leghatékonyabb formája, ha tanulmányi kirándulást teszünk egy iskola környéki állattartó telepre. Itt megfigyeltethetjük az állattartás körülményeit, az állatok elhelyezését, takarmányozását, gondozását.

Ha nincs lehetőség közvetlen tapasztalatszerzésre, hagyományos formában dolgozzuk fel a tananyagot.Megbeszélés módszerével gyűjtsük össze a mezőgazdaság feladatait. Tudatosítsuk, hogy a növény-

termesztésnek és az állattenyésztésnek kell a lakosságot élelmiszerrel (hússal, kenyérgabonával, tejjel, tojással, zöldséggel, gyümölccsel stb.) ellátnia. A legfontosabb feladatokat a munkafüzet 1. feladatában rögzítsük.

Figyeltessük meg a tankönyvben a nagyüzemi állattartás körülményeit bemutató képeket, majd ol-vassák el a tankönyv 151. oldal 2. és a 152. oldal 1. bekezdését, és értelmezzék a főbb fogalmakat. Lássák, hogy a nagyüzemi gazdaságokban a fő cél, hogy minél rövidebb idő alatt, minél nagyobb tömegű árut termeljenek. Az állatok természetes igényei háttérbe szorulnak.

A munkafüzet 2. feladatába írják le a tankönyvben olvasottak alapján a nagyüzemi állattartás jellem-zőit (mesterséges környezet, zsúfolt elhelyezés, serkentők és étvágyfokozók alkalmazása).

Értelmezzük a 161. oldalon az Érdekességek, megfigyelések, vizsgálatok című kiegészítő anyagrészben írtakat az állatok elhelyezéséről.

Önálló munkával oldják meg a munkafüzet 3. feladatát.

A lecke 4. bekezdésében a nagyüzemi csirkenevelőkről olvashatunk. Az itt leírtak értelmezése során a tanulók elképzelhetik a nagyüzemi körülményeket, melynek célja, hogy minél rövidebb idő alatt érjék el az állatok a vágósúlyt.

Ismételjük át, amit korábban a környezetbarát zöldség- és gyümölcstermesztésről tanultunk. A kü-lönböző vegyszerek és műtrágyák szakszerűtlen használata nemcsak környezeti károkat okoz, hanem a zöldségekbe, gyümölcsökbe beépülve az ember egészségét is károsítja. Ismételjük át azt is, hogy mit jelent a biogazdálkodás a növénytermesztésben, és miért van egyre nagyobb igény az úgynevezett bio-termékekre.

Színes képekről, videofilmről, a tankönyv képeiről szemléltessük az állatok természetes igényeihez igazodó biogazdálkodást. Figyeljék meg a képeket, és hasonlítsák össze a nagyüzemi tartási körülmé-nyeket a biogazdálkodás körülményeivel. Magyarázzuk el, hogy a biotermék előállításának a feltétele nemcsak a tágas kifutó, a természetes tartási körülmény. Nem lehet étvágyfokozókat, tápokat, növeke-désserkentő anyagokat használni! Az új ismereteket a munkafüzet 4. feladatában rögzítsük.

Az óra második nagy egysége az állatvédelmi szabályokat tartalmazza. A tankönyvben leírtak az állatvédelmi törvény legfontosabb részeit ismertetik. Ezeket nem kell megtanulni, de röviden beszéljük meg, értelmezzük az egyes tilalmakat. Győződjenek meg a tanulók arról, hogy bármilyen állatfaj tartása felelősséggel jár, legyen az egy aranyhörcsög, amit a lakásban tartunk, vagy egy nagyüzemi sertéstelep.

Az óra végi összefoglaláskor válaszoljanak a tankönyv kérdéseire. Hívjuk fel a figyelmüket a 161. ol-dalon olvasható Érdekességek, megfigyelések, vizsgálatok kiegészítő anyag Az állattartás szabályai című részének utolsó feladatára. Lehetőleg minél több tanuló vegyen részt, s gyűjtse az ismereteket, tapaszta-latokat a háziállatokról és a tartási körülményekről.


127

Betegségterjesztő állatok a lakóhelyen

Oktatási feladat:A házi egér és a patkány testfelépítésének jellemzői, életmódjuk.A rágcsáló fogazat felépítése. Az egér és a patkány kártétele, betegségek terjesztői Az állatról emberre terjedő betegségek.

Kompetenciák fejlesztése: Attitűdformálás: a környezeti kultúra fontossága, a lakóhely és környezet tisztasága egyben védeke-

zés is a kártevők elszaporodása ellen.Összefüggések keresése a környezet állapota és a betegségterjesztő állatok elszaporodása között.Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: szövegértés és a lényeges elemek kiemelésével

szövegalkotás a szemelvények tartalmáról.

Az új anyag feldolgozását szemelvények felolvasásával kezdhetjük a középkorban dúló hatalmas pes-tis- és az egyéb súlyos járványokról. Mutassuk be, hogy voltak olyan városok, ahol a lakosság fele a fertőző betegség áldozata lett. Az emberek sokféle tudománytalan eljárással próbálkoztak a járványok megfékezésére, de csak a 19. században ismerték fel, hogy például a pestisjárványt a patkányokon élő bolhák ürüléke terjeszti.

Szemléltetés és megbeszélés módszerével mutassuk be a házi egeret. Magyarázzuk el, hogy éjjel jár tápláléka után, ezért a hallására és a szaglására támaszkodik tápláléka felkutatásakor. Hosszú bajuszser-téi tapogatószervek.

Ismételjük át az eddig megismert fogazatokat: szemléltessük a sertés mindenevő, a szarvasmarha növényevő, a kutya és a macska ragadozó fogazatát. Idézzük fel a különböző felületű zápfogakat is.

A céljellegű ismeretek átismétlése után egérkoponyán vagy a tankönyv rajzán szemléltessük a foga-zatot, magyarázzuk el a rágcsáló fogazat lényegét: metszőfogai hosszúak, enyhén behajlítottak, élesek, folyamatosan nőnek, ezért állandóan koptatni kell. Figyeltessük meg a zápfogak felületét. Ezek a sertés zápfogaihoz hasonlók, gumós felületűek. Ebből arra következtethetünk, hogy növényi és állati eredetű táplálékot fogyaszt, vagyis mindenevő.

Ismételjük át az eddig megismert emlősök szaporodását, az egy év alatt születendő utódok számát. (A házi sertés évente 8-15 malacot ellik, a szarvasmarha és a ló évente egyszer egy utódot hoz a világra.). A házi egér rendkívül szapora. Évente ötször, hatszor ellik, utódainak száma egy-egy alkalommal 8-10. Tehát egyetlen szapora nőstény egér egy év alatt akár 60 utódot is felnevelhet.

A tankönyv képeiről (esetleg videofilmről vagy kitömött állatról) szemléltessük a házi és a vándor-patkányt. Ismertessük, hogy testfelépítésük, életmódjuk az egéréhez hasonló, de annál háromszor na-gyobb. A vándorpatkány a gyakoribb, a házi patkányt kiszorította élőhelyeiről.

Szaporodásukról és kártételükről olvassuk el a 155. oldalon írtakat. Tudatosítsuk, hogy a rendezet-len, szemetes, konyhai hulladékokkal, ételmaradékokkal szennyezett környezetben különösen sok egér és patkány találja meg életfeltételeit. Az ellenük való védekezés leghatásosabb módja: a lakókörnyezet tisztasága, rendezettsége, a hulladékok megfelelő elhelyezése, kellően elzárt élelmiszerraktárak és gabo-natárolók.

Az állatról emberre terjedő betegségekről szóló tankönyvi leírást önálló munkával dolgozzák fel. Értemezzék a szöveget, majd tegyenek fel kérdéseket egymásnak.


128

Tudatosítsuk, a legfontosabb szabályokat, melyek betartásával elkerülhetők a fertőzések.A rágcsáló emlősök által terjesztett betegségekről ismeretterjesztő irodalom felhasználásával tanulói

kiselőadások is készülhetnek.Az óra végi összefoglaláskor oldják meg önállóan a munkafüzet feladatait! Ennek értékelése után

válaszoljanak a tankönyv kérdéseire!

Madárvédelem, madártelepítés

Oktatási feladat:A természetes élőhelyek csökkenése miatt fontos feladat a megmaradt élőhelyek és élőlényeinek vé-

delme.A kártevők ellen használt mérgező vegyszerek beépülhetnek a táplálkozási láncba, és annak minden

tagját károsíthatják.A tanulók lehetőségei a madárvédelemért és a madarak megtelepítéséért.

Kompetenciák fejlesztése:Attitűdformálás: felelősségtudat kialakítása a lakóhelyi környezet és az ott megtelepedő élővilág iránt.

A természetes növényvédelem és a madárvédelem közötti összefüggés felismerése. Az aktív természetvédelemhez szükséges ismeretek, készségek kialakítása (madáretetés, mesterséges

fészekodúk kihelyezése).

Az óra első részében a tanulók tapasztalataiból kiindulva gyűjtsük össze azokat az emberi tevékeny-ségeket, amelyek a természetes élőhelyek csökkenését okozzák. Tudatosítsuk, hogy az élőhelyek meg-szűnése egyben az ott élő növények és állatok pusztulását is okozhatja.

Beszéljük meg, milyen környezetszennyező források vannak a lakóhelyünkön, mi veszélyezteti a la-kóhely környéki füves, fás, vizes élőhelyeket.

Idézzük fel a tanult zöldség- és gyümölcsfélék károsítóit és az ellenük való védekezés formáit (al-mamoly, szilvamoly, káposztalepke, cserebogár – védekezés: vegyszerekkel, hernyófogó övekkel, illetve tanultuk, hogy az énekesmadarak nagy tömegben fogyasztják a kártevőket).

Magyarázzuk el, hogy a mezőgazdaságban használt vegyszerek nemcsak a kártevőket pusztítják el, hanem az úgynevezett hasznos rovarokat is. A vegyszer beépülhet a táplálkozási láncba, és annak min-den tagját károsíthatja.

A természetes növényvédelem része a rovarkártevőkkel táplálkozó madarak védelme és megtelepí-tése a művelt területeken. E munkából a tanulók is kivehetik részüket. Az egyik feladat a madarak téli etetése. A nem vonuló madarak egy része szívesen elfogyasztja az etetőkben felkínált táplálékot.

A lecke 6. bekezdéséből megismerhetik azokat a madárfajokat, amelyek az etetőkhöz szoktathatók. A leírt madárfajok képét szemléltessük, és beszéljük meg, milyen eleséget kedvelnek. A tankönyv rajzain figyeltessük meg a különböző etetőtípusokat, melyek lényege, hogy védjék a madarat az időjárástól. Kü-lönböző szakkönyvekből, ismeretterjesztő filmekből is bővíthetjük ismereteinket az etetőkről, eleségekről.

Különböző madárfajok más-más odúkban telepednek meg. A tankönyv ezekből is bemutat néhá-nyat. Az odúk elkészítése és kihelyezése szakember közre működését igényli. A környéken élő madarász szakember biztosan segít ebben a tanulóknak.

Az óra végi összefoglaláskor oldják meg a munkafüzet feladatait.


129


Oktatási feladat:A témakörben megismert állatok testfelépítésnek, életmódjának, környezethez való alkalmazkodá-

sának felidézése és alkalmazása.

Kompetenciák fejlesztése:Természettudományos kompetenciák: összefüggések keresése az állatok testfelépítése és életmódja

között. Az élőlények és környezetük közötti szoros kapcsolat felismertetése konkrét példák alapján.Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: a szakmai és az általános szókincs fejlesztése.Egészségnevelés: a környezetünkben élő betegségterjesztő állatok, az ellenük való védekezés lehető-

ségei.

A témakör legfontosabb ismereteit (a megismert állatok testfelépítését, életmódját, szaporodását stb.) a tankönyv 163–164. oldalain foglaltuk össze.

Szemléltetés és megbeszélés módszerével idézzük fel a tanultakat! A korábbi összefoglaló órákhoz hasonlóan törekedjünk arra, hogy a tanulók képesek legyenek a ké-

peket, ábrákat önállóan is elemezni, az összefüggéseket felismerni és a szakszavakat minél pontosabban alkalmazni.

A frontális felidézés és megbeszélés után a munkafüzet feladatait mindig önállóan oldják meg. Így pontos visszajelzést kapunk a tudásukról, illetve azokról a hiányosságokról, melyet az összefoglaló órán pótolni kell.

Készítsenek az órán egyszerű vázlatrajzokat is, melyek elkészítéséhez a tankönyvi illusztrációk adnak segítséget.

Az ember szervezete és egészsége

Fejlesztési célok és követelmények a kerettanterv alapjánAz emberi test felépítésével és életműködésével kapcsolatos meglévő ismereteik rendszerezése. Az egészséget veszélyeztető tényezők felismerése, az egészséges életvitel szokásrendszerének formálása. Az ember személyes felelősségének tudatosítása egészségének megőrzésében, sorsának, életpályájá-

nak alakításában.A környezet – szervezet – életmód – egészségi állapot közötti összefüggés feltárása, a higiénés kultúra

fejlesztése.A betegségek megelőzésének, az időbeni orvoshoz fordulás jelentőségének tudatosítása.A reális énkép, önismeret fejlesztése, az alapvető emberi értékek, erkölcsi normák elfogadása, a velük

való azonosulás.Az egészségvédelemmel kapcsolatos információk iránti érdeklődés felkeltése, megfelelő szintű jár-

tasság kialakítása az információk feldolgozásában, értelmezésében. A fogyatékkal élő emberek elfoga-dása, segítése.

A serdülőkori testi és lelki változások jeleinek és okainak összegyűjtése.A nemi szervek működésének serdülőkori változásai, a testalkat és a lelki tulajdonságok összefüggé-

seinek elemzése.


130

Férfi és női szerepek megkülönböztetése, fiúk és lányok jellemző tulajdonságainak összehasonlítása, kapcsolatba hozása a nemi szerepekkel.

Adatok elemzése a 10–12 éves fiatalok egészségi állapotáról (túlsúly, alultápláltság, tartáshibák, lúd-talp stb.), az okok elemzése, következtetések levonása.

A testarányok és méretek összehasonlítása a különböző életszakaszokban. A divat és a média szerepének tudatosulása a testkép kialakításában.A külső megjelenés összetevőinek, jelentésének és hatásainak felismerése.A mozgás és a fizikai, szellemi teljesítőképesség összefüggéseinek bizonyítása példákkal.A táplálkozás, a légzés és a mozgás közti kapcsolatok bemutatása konkrét példákkal.Egyszerű kísérletek a mozgás, a pulzus, illetve a légzésszám közötti kapcsolatra. Az adatok rögzítése

és értelmezése.Táplálkozási szokások, étrendek elemzése, javaslatok megfogalmazása.A túlsúlyosság és a kóros soványság veszélyeinek bemutatása. Az egyes életszakaszok legfontosabb jellemzőinek bemutatása. A kommunikáció jelentőségének bizonyítása különböző szituációkban.A konfliktusok okainak és következményeinek elemzése, a feloldás formáinak megismerése.Veszélyhelyzetek, kockázatok azonosítása különböző szituációkban.A viselkedés és a balesetek közötti oksági összefüggések vizsgálata.Az érzékszervek védelmét biztosító szabályok és szokások megismerése, alkalmazása.Az ájult beteg ellátása. A sebellátás, vérzéscsillapítás gyakorlata.A környezet és az ember egészsége közötti kapcsolat felismerése. Az eredményes gyógyulás és az időbeni orvoshoz fordulás összefüggéseinek belátása.

A bőr és egészségvédelme

Oktatási feladat:Az emberi szervezet felépítése: sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek, melyek összessége a szervezet.A bőr felépítése és alapműködései (védelem a környezeti hatásoktól, verejtékezés, tápanyag-raktáro-

zás, a bőr mint érzékszerv).A bőr egészségvédelme: a bőrelváltozások észlelése. A helyes bőrápolás.Az A- és a C-vitamin jelentősége a bőr egészséges működésében.A napozás során D-vitamin képződik a bőrben. A túlzott napozás veszélyei.

Kompetenciák fejlesztése:Értelmi képességek fejlesztése a megfigyelőképesség és gondolkodás fejlesztése a bőr felépítése és

működése közötti összefüggés felismerésével.Anyanyelvi kommunikációs képességek – a szövegértés és szövegalkotás képességének – fejlesztése.

A verbális és a vizuális kommunikáció összekapcsolása.Önálló munkához szükséges kompetenciák fejlesztése a munkafüzet feladatainak megoldása során

és a képek, ábrák megfigyelése és elemzésekor.

A tankönyv ábráinak és az emberi test modelljének megfigyelésével annak tudatosítása, hogy az ember szervezete szervrendszerekből, szervekből épül fel. Lehetőség szerint mikroszkóp használatával mutassuk be, hogy a szervek szövetekből, a szövetek sejtekből épülnek fel.

Elemezzük a tankönyv ábráját a légzőszervrendszer felépítéséről.Mutassuk be a többi szervrendszerünket is. Modellel, makettel, filmekkel szemléltessük elhelyezke-

désüket.


131

Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 1. feladatát.

Idézzük fel a korábban megismert állatok kültakaróját, főbb jellemzőiket és feladataikat. Mi borítja az ízeltlábúak, a halak, a békák, a kígyók, a gyíkok, a madarak és az emlősök testfelszínét? Milyen kör-nyezeti hatásokkal szemben véd a kültakaró? Milyen összefüggés van a kültakaró színe, mintázata és az egyes állatok életmódja között?

Magyarázzuk el a kültakaró fogalmát! Ismertessük, hogy egy felnőtt ember bőrfelülete 2 m2, tömege 10 kg, és átlagosan 1-2 mm vastag.

Gyűjtsük össze a tanulók tapasztalatait: milyen környezeti hatások érik az ember bőrét, hogyan véde-kezik a káros hatásokkal szemben?

Figyeltessük meg a tankönyv rajzán a bőr keresztmetszetét! Mutassuk be, hogy a bőr felső rétegét alkotó sejtek több rétegben helyezkednek el, szorosan összezáródnak. Ez biztosítja, hogy az ép bőr fel-színén a kórokozók nem tudjanak áthatolni.

Az ábra elemzése alapján beszéljük meg, milyen külső környezeti hatásokat érzékelünk a bőrünkkel (hideg, meleg, fájdalom, tapintás). Tudatosítsuk, hogy a bőr fontos érzékszerv is.

Magyarázzuk el a verejtékezés folyamatát. Miért fontos életjelenség? Hol helyezkednek el a verejték-mirigyek? Mennyi verejték termelődik munkavégzés során?

A bőrben lévő zsírszövetről, festékszemcsékről és a faggyúmirigyekről olvassák el a tankönyv szöve-gét. Értelmezzék a leírásokat, majd szemléltessük és beszéljük meg: Mi a jelentősége a zsírszövetnek? Mitől védenek meg a festékszemcsék? Mitől függ az emberek bőrszíne? Mi a a faggyúmirigyek jelen-tősége?


Tudatosítsuk a rendszeres tisztálkodás fontosságát. Ismeretterjesztő irodalomból vett szemelvények felhasználásával mutassuk be, milyen veszélyeket rejt szervezetünk számára a túlzott napozás. Tudato-suljon, hogy a nyári időszak déli óráiban miért nem szabad a napon tartózkodni.

Gyerekkorban különösen gyakoriak a bőr felszínét érő sérülések. Ezért magyarázzuk el, hogy a sérült bőrön keresztül kórokozók juthatnak szervezetünkbe, melyek különböző betegségeket alakítanak ki. Figyeltessük meg a tankönyv képeit, és beszéljük meg a sebellátás alapfeladatait.

A bőr egészségvédelmének legfontosabb feladatait a munkafüzet 5. feladatában fogalmazzuk meg.

Óra végi összefoglalás: a tankönyv képei és rajzai alapján fogalmazzanak meg kérdéseket, majd vála-szoljanak a tankönyv kérdéseire is, és oldják meg a munkafüzet 5. és 7. feladatát is.

A mozgásszervrendszer és egészségvédelme

Oktatási feladat: A csontváz és az izomzat fogalma, felépítésének alapismeretei.A csontok kapcsolódási formái, az ízületek felépítése. A mozgás során a csontok és az izmok működése.A mozgásszervrendszer egészségének megőrzése. A helyes életmód és a mozgásszervrendszer fejlődése közötti összefüggés megértése.


132

Kompetenciák fejlesztése:Gondolkodás fejlesztése: összefüggések keresése a csontok alakja és főbb feladataik között.Szempontok szerinti csoportosítások végzése (csöves- és lapos csontok, védelmi feladatot ellátó

csontok stb.).Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: az általános és a szakmai szókincs, valamint a

szövegalkotás képességének fejlesztése.Egészségnevelés: a mozgásszervrendszer egészségmegőrzésének főbb szabályai – rendszeres mozgás,

tápanyagokban gazdag táplálkozás, helyes napirend, a helyes és a helytelen, egészségkárosító szokások.

Ismételjük át az ember szervezetéről tanultakat: Melyek a legfontosabb szervrendszerek? Milyen mű-ködést végeznek? Miből épülnek fel a szervrendszerek? Melyek bőrünk főbb rétegei? Milyen működést végez a bőr? Hogyan őrizhetjük meg kültakarónk egészségét?

A megbeszéléshez használjuk a tankönyv illusztrációit és az emberi test modelljét!

Idézzük fel, mit tanultunk a korábbi években a különböző állatcsoportok mozgásáról. Mi a célja a mozgásnak? Milyen mozgásféleségek jellemzők az állatokra? Hogyan és mivel mozognak

a gyűrűsférgek, az ízeltlábúak és a gerinces állatok főbb csoportjai? A felidézést szemléltetéssel segítsük.Oldják meg a munkafüzet 1. feladatát.

Az új anyag feldolgozást megbeszéléssel kezdjük: Milyen mozgásokat tudunk végezni? Soroljunk fel minél több egyszerűbb és összetettebb mozgásformát (ugrás, futás stb.).

Az emberi test csontvázának és a tankönyv ábrájának szemléltetésével magyarázzuk el, hogy az em-ber mozgásszervrendszere a csontvázból és a csontokhoz tapadó vázizomzatból épül fel.

Figyeltessük meg a tankönyv rajzán a főbb csontokat, azok nevét, majd ugyanezeket a csontokat mu-tassuk meg a csontvázmodellen is.

Figyeltessük meg, hogy a csontok egy része védi az alatta lévő szerveket! A tankönyv ábrája alapján nevezzük is meg ezeket a csontokat (a mellkas csontjai védik a tüdőt és

szívet, a koponya csontjai az alatta lévő agyvelőt).

Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 2–3. feladatát.

Figyeltessük meg a tankönyv ábráján, hogy a csontokhoz különféle izmok tapadnak. Az ábra alapján nevezzük meg a végtagok, a törzs legfontosabb izmait (természetesen az 5. évfolyamon még nem kell megtanulni ezeknek a nevét).

Szemléltessük és magyarázzuk el az izomműködést: a mozgások során a csontokhoz tapadó izmok kétféle működést végeznek. Amikor összehúzódnak, a csontok közelednek egymáshoz, ha az izmok megnyúlnak, a csontok távolodnak egymástól. Minden mozgásnak ez a működés az alapja.

A tankönyv ábrájának megfigyelésével, a főbb működések elmagyarázásával ismerjék meg a kar haj-lító- és feszítőizmainak működését. Végezzük el a munkafüzet 6. feladatában leírtakat!

A mozgások során a csontok egymáson elmozdulnak. A csontok mozgatható kapcsolatát az ízületek biztosítják.

Figyeljük meg a tankönyv magyarázó rajzán az ízületek felépítését! Magyarázzuk el, hogy a rendszeres sportolás, mozgás hatására az ízületek mozgékonyak lesznek.

A mozgásszegény életmód (amely egyre inkább népbetegségnek számít) következménye, hogy az ízüle-ti szalagok megrövidülnek, szerkezetük merev lesz, így a mozgás nehézkesebbé válik.

Az ízületekről tanultakat a munkafüzet 4. feladatában rögzítsük.


133

Megbeszélés módszerével tudatosítsuk, hogy a csontok és az izmok egészséges fejlődéséhez tápanya-gokban gazdag élelmiszereket kell fogyasztani, és nem maradhat el a mindennapos testmozgás sem.

Olvassák el a tankönyv szövegét a mozgásszervrendszer leggyakoribb betegségeiről (csontritkulás, lúdtalp, gerincferdülés). A lényegkiemelés során szemléltessük a betegségeket, a csontok elváltozásának kórképét, majd tudatosítsuk hogyan előzhetők meg ezek a betegségek.


Óra végi összefoglalás: a tankönyvi illusztrációk alapján tegyenek fel kérdéseket egymásnak.

A táplálkozás. Az emésztés szervrendszere

Oktatási feladat:A táplálkozás, a tápanyagok és az emésztés fogalma. A tápanyagok hasznosulása szervezetünkben: az építő- és fűtőanyagok jelentősége.Az emésztés folyamatának lényege.A tápcsatorna főbb szervei és működésük a tápanyagok emésztésében és felszívásában.

Kompetenciák fejlesztése:Természettudományos kompetenciafejlesztés: az összehasonlításokhoz szükséges emlékezet fejlesz-

tése, a vizuális kommunikáció összekapcsolása a verbálissal.Az egyes szervek felépítése és működése közötti összefüggések megértése. A megfigyelt életjelenségek elmondása szóban, a lényeges elemek kiemelése a munkafüzet feladatai-

nak megoldása során.

Az óra elején ismételjük át, amit az állatok táplálkozásáról tanultunk. A felidézéshez használjuk a tankönyv képeit és egyéb szemléltetőanyagokat (koponyák, modellek, makettek).

Csoportosítsuk az állatokat táplálkozásuk alapján: melyek a mindenevők, növényevők, ragadozók, majd oldják meg a tanulók a munkafüzet 1. feladatát.

Megbeszélés módszerével, a meglévő tapasztalatok rendszerezésével alakítsuk ki a táplálkozás fogal-mát. A táplálkozás során szilárd és folyékony ételeket, italokat fogyasztunk.

Magyarázzuk el, hogy a tápanyagok a szervezetünkben lebomlanak. Egy részük a sejtekben elég, ezek a „fűtőanyagok”. Az ilyen jellegű tápanyagok biztosítják szervezetünk számára az energiát. A tápanya-gok másik csoportja mint „építőanyag” hasznosul. Ezek lebontása, majd felszívása biztosítja szervrend-szereink felépítését és egészséges működését.

A munkafüzet 2. feladatában rögzítsük a lényeget.

A tápanyagok lebontása (emésztésük a tápcsatornában történik).Figyeltessük meg a tápcsatorna szakaszait a tankönyvi ábrán (szájnyílás, szájüreg, fogak, nyelőcső,

gyomor, vékonybél, vastagbél). Használjunk egyéb szemléletőanyagokat is (modell, filmrészletek). A lé-nyeg, hogy a tanulók tudják a tápcsatorna szakaszainak nevét és azok elhelyezkedését.

Magyarázzuk el, hogy mi történik a táplálékkal az egyes szakaszokban, mely szervek milyen mű-ködéseket végeznek. (Az emésztőszervek és az emésztőmirigyek – máj, hasnyálmirigy – részletesebb működése a 8. évfolyam tananyaga.)

Idézzük fel, mi a táplálkozás lényege. Mit jelent az a fogalom, hogy táplálkozás? Beszéljük meg a tanulók tapasztalatait arról is, hogy mit éreznek akkor, amikor éhesek? Hogyan változik meg azoknak az emberek-nek a testalkata, akik túl sok ételt, főleg édességet és liszt felhasználásával készült ételeket fogyasztanak?


134

A tankönyv ábrájának segítségével figyeljük meg a tápcsatorna felépítését. A rajz segítségével nevez-zék meg a főbb szerveket: szájnyílás, szájüreg, fogak, nyelőcső, gyomor, vékonybél, vastagbél.

Magyarázzuk el, mi történik a táplálékkal a szájüregben, a nyelőcsőben, a gyomorban, a vékony- és a vastagbelekben. Fontos, hogy a tanulók megértsék: az elfogyasztott ételek, italok az emésztőszervrend-szerben teljesen átalakulnak, majd felszívódnak.


A tankönyv kérdései és a munkafüzet 5. feladata a tanult ismeretek lényegét tartalmazzák.

Az egészséges táplálkozás

Oktatási feladat:Az egészséges táplálkozás alapismeretei: tápanyagokban, vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag

ételek és italok fogyasztása.Építő- és fűtőanyagokban gazdag ételeink, élelmiszereink.Az elhízás és a lesoványodás biológiai okai.A napi ötszöri étkezés fontossága.A zöldség- és gyümölcsfogyasztás jelentősége, legfontosabb vitaminjaink (A-, C-, B-, D-vitaminok)

hatása és előfordulásuk az élelmiszerekben.

Kompetenciák fejlesztése:Attitűdformálás: a helyes táplálkozás fontosságának a megértése. Tekintsék értéknek a szervezet

egészséges működését, tudják az egészséges táplálkozás fontosságát a fő életműködésekben. Ismeretalkalmazási képességek fejlesztése: a zöldségekről, gyümölcsökről tanultakat legyenek képe-

sek alkalmazni az egészséges táplálkozásban.Tudjanak konkrétumok felsorolásával érvelni az egészséges táplálkozás fontosságáról. Ismerjék az ösz-

szefüggést a helytelen táplálkozás, a nem megfelelő életmód és bizonyos betegségek kialakulása között.A vizuális és verbális kommunikáció fejlesztése a magyarázó rajzok megfigyelésével, a lényeges ele-

mek szóban és írásban történő kiemelésével.

Ismételjük át, amit a táplálkozásról és az emésztésről tanultunk. Alapfogalmak: tápanyagtartalom, emésztés, lebontás, felszívódás, bélcsatorna és annak részei: szájüreg, nyelőcső, gyomor, vékonybél, vas-tagbél, emésztőmirigyek.

Tudatosítsuk a tankönyv első bekezdésében leírtakat: mi a lényege az egészséges táplálkozásnak?Megbeszélés módszerével gyűjtsük össze a tapasztalatokat: milyen tápanyagokat tartalmaznak elfo-

gyasztott ételeink és italaink, és azok lebontása után hogyan hasznosulnak a szervezetünkben?

Mivel az elhízás is népbetegségnek számít, magyarázzuk el a biológiai okait! Ismeretterjesztő iroda-lomból vett szemelvényekkel, filmrészletekkel mutassuk be, hogy az elhízás számos betegség kialakulá-sát okozhatja (magas vérnyomás, cukorbetegség, mozgásszervi megbetegedések stb.).

Részösszefoglalás: önálló munkával oldják meg a munkafüzet 1–3. feladatát.

Elemezzük a tankönyv 175. oldalán lévő ábrát! Hányszor kell naponta étkezni? Az egyes körcikkek nagysága jelzi azt is, hogy mely étkezések számítanak főétkezésnek, vagyis mikor kell a legtöbbet és mikor a legkevesebbet táplálkozni.


135

A megbeszélés összegezése a munkafüzet 4. feladatban történhet.

A tanulók három csoportot alkotva ismeretterjesztő irodalomból vett szemelvények és a tankönyv alapján önállóan dolgozzák fel a szöveget.

A csoportMi a jelentősége a zöldségek és gyümölcsök fogyasztásának?

B csoportA víz jelentősége. A vitamin fogalma.A C-vitamin jelentősége. Milyen élelmiszerekben fordul elő?

C csoportA D- és a B-vitaminok fontossága. Hogyan jutnak a szervezetbe? Milyen betegségeket okoz a hiányuk?

A beszámolók során emeljük ki a lényeget. Mondjunk minél több példát az egyes vitaminféleségek előfordulására, majd oldják meg a tanulók a munkafüzet 5–6. feladatát!

A tápcsatorna betegségei közül a tananyag a fogszuvasodással foglalkozik részletesebben. Figyeltes-sük meg a tankönyvben az ép (173. oldal) és a beteg fogazatot (176. oldal). Beszéljük meg, hogyan őriz-hetjük meg a fogak épségét, mi okozza romlásukat. Mivel a fogszuvasodás is népbetegségnek számít, tudatosítsuk a megelőzés módjait és a rendszeres orvosi ellenőrzés fontosságát.

A gyomoridegesség nevű pszichoszomatikus betegség egyre gyakrabban érinti a fiatal korosztályt is. Olvassák el a lecke utolsó előtti bekezdését, majd beszéljük meg: Milyen tüneteket okoz? Mi válthatja ki ezeket a tüneteket? Hogyan előzhető meg a betegség kialakulása?

Összefoglalás: válaszoljanak a tankönyv kérdéseire, és oldják meg a munkafüzet 7. feladatát.A tanultakat elmélyíthetjük a következő módszerrel is: találjanak ki a gyerekek az egészséges táplál-

kozással kapcsolatos rövid kis megállapításokat, amelyekben valamilyen szándékos hiba van. A tanulók feladata a hiba megkeresése és javítása. Például: „Reggelire egy pohár kefirt eszem, és már indulok is az iskolába”. „Ebédelni nem szoktam, mert este, ha együtt a család, bőségesen vacsorázunk.” „Nem szeretem a gyümölcsöket, de sok ásványvizet fogyasztok.” „Sportolás előtt csak vitaminokban gazdag ételeket fogyasztok.”

Írjuk a táblára, hogy előző nap ki milyen ételeket, élelmiszereket fogyasztott. Végezzünk csoportosí-tást: a felírtak közül melyek a fő fehérje-, szénhidrát-, zsír-, vitamin- és ásványianyag-forrásaink?

A légzőszervrendszer és egészséges működése

Oktatási feladat:A légzés lényegének (gázcsere) megismerése.A légzőszervrendszer felépítése és főbb szerveinek működése.A környezetszennyezés és bizonyos légúti megbetegedések közötti összefüggés megismerése.A leggyakoribb légúti megbetegedések (nátha, mandulagyulladás, hörghurut, asztma, tüdőgyulla-

dás, tbc) okai, megelőzésük.

Csop

ortm

unka


136

Kompetenciák fejlesztése:Az értelmi képességek fejlesztése: a megfigyelőképesség és gondolkodás fejlesztése a légzőszervrend-

szer felépítése és működése közötti összefüggés felismerésével.Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: a szakmai és az általános szókincs fejlesztése, a

megfigyelt jelenségek megfogalmazása szóban és írásban.Az önálló tanuláshoz és feladatmegoldáshoz szükséges kompetenciák fejlesztése a tankönyv és a

munkafüzet együttes használatával. Egészségnevelés: a légzőszervrendszer egészséges működését veszélyeztető környezeti ártalmak is-

merete.

Óra eleji ismétlés: a kültakaróról, a mozgásról és a táplálkozásról tanultak felidézése. A megbeszélés-hez használjuk a tankönyv illusztrációs anyagát.

Az új anyag feldolgozását a légzés – mint alapvető életjelenség – jelentőségének bemutatásával kezd-jük. A korábban tanultak alapján idézzük fel, mivel lélegeznek a növények és az állatok.

A munkafüzet 1. feladatának megoldásával rögzítsük a lényeget.

Magyarázat és szemléltetés módszerével ismertessük, hogy az ember légzése két mozzanatból áll. Fi-gyeltessük meg a tankönyv ábráján, hogy a ki- és a belégzés során hogyan változik a mellkas térfogata. Milyen munkát végez a rekeszizom a ki- és a belégzés során?

Végezzük el a következő megfigyelést. Tegyék a kezüket a mellkasukra, és figyeljék meg, hogy be-légzésnél a mellkas térfogata megnövekszik és felemelkedik, a tüdő megtelik levegővel. Kilégzéskor a tüdőből kiáramlik a levegő, a mellkas térfogata csökken és lesüllyed.

Szemléltessük a tüdőt, mutassuk be, hogy a léghólyagok felszínén keresztül történik a gázcsere, azaz az oxigén felvétele és a szén-dioxid leadása.

A munkafüzet 2. feladatának megoldásával rögzítsük a lényeget.

Az emberi test modelljével és a tankönyv rajzával szemléltetve kövessük végig a levegő útját az orr-nyílástól a léghólyagokig. Ismertessük az egyes szervek fő jellemzőit és feladatát a légzésben (orrüreg – felmelegíti, párával telíti és megszűri a belélegzett levegőt, a gége a hangadás szerve stb.)

Rögzítés: munkafüzet 3–5. feladatának megoldásával.

Végezzünk megfigyelést arról, hogy egy perc alatt nyugalmi helyzetben hányszor veszünk levegőt, majd 20 guggolás után ismét mérjük meg a légvételek számát. Az eltérő adatokból következtessünk: miért szaporodott fel 20 guggolás után a légvételek száma? Mire van nagyobb szüksége a szervezetnek a munkavégzés során?

Egy nagy légvétellel fújjunk fel egy lufit! Így tapasztalatokat szerezhetnek a tanulók arról, hogy egy légvétellel kb. mennyi levegőt tudunk belélegezni és kifújni.

Mutassuk be, hogy a légzőszervrendszer egészségmegőrzésében melyek a legfontosabb tudnivalók (szabad levegőn való mozgás, rendszeres sportolás, a lakás, a tanterem szellőztetése stb.)

A tanulók tapasztalatainak felidézésével beszéljük meg, mi mindennel szennyeződik a levegő a la-kóhelyen és annak tágabb környezetében. Melyek a levegőszennyezés főbb forrásai? Ismeretterjesztő könyvek és filmek segítségével mutassuk be, milyen káros hatással van a környezetszennyezés a légző-szervekre. (Bizonyos szennyező anyagok lerakódnak a tüdőben, ezzel csökkentik a légző felületet, más anyagok belélegezve az arra érzékeny egyéneknél allergiás tüneteket okoznak.)


137

Különböző elemzések adatainak felhasználásával mutassuk be az összefüggést a szennyezett környe-zetben élők és a légúti megbetegedések gyakorisága között. Tudatosítsuk, hogy a tiszta levegő érték!

A tankönyvi szöveg önálló feldolgozásával ismerjék meg, hogy a dohányzás során milyen káros anyagok jutnak a szervezetbe. Milyen megbetegedéseket okozhatnak ezek az anyagok (nikotin, kátrány, szén-monoid)? Filmek, ismeretterjesztő irodalom felhasználásával tudatosítsuk a dohányzás veszélyeit, a nikotinfüggőség kialakulását.

A légzőszervrendszer leggyakoribb betegségeit (nátha, mandulagyulladás, hörghurut, asztma, tüdőgyulladás, tbc) önálló szövegelemzéssel dolgozzák fel. A megbeszélés során a légúti megbetegedé-sen átesett tanulók mondják el, milyen tüneteket észleltek, és milyen orvosi kezelést kaptak.

Mivel ismét egyre több a tbc-s megbetegedés, ismerjék meg a tanulók, kik vannak kitéve a fertőzés-nek, és hogyan lehet a betegséget megelőzni.

Összefoglalás: oldják meg a munkafüzet 6–7. feladatát, és válaszoljanak a tankönyv kérdéseire!

A vérkeringés, a kiválasztás és egészségvédelmük

Oktatási feladat:A vérkeringés szervrendszerének felépítése és működése. A szív- és érrendszer feladata.A szívműködés alapjelenségei (összehúzódás és elernyedés).A vér szerepe a tápanyagok a légzési gázok, és a bomlástermékek szállításában.A kiválasztás szervei: vesék, húgyvezeték, húgyhólyag és a húgycső.A keringési szervrendszer egészségmegőrzése: szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének lehe-

tőségei.

Kompetenciák fejlesztése:Természettudományos kompetencia fejlesztése: összefüggések keresése a szervrendszerek felépítése

és működése között.Matematikai kompetencia fejlesztése: egyszerű számítások végzése a szívműködésről. Az önálló tanuláshoz és munkavégzéshez szükséges kompetenciák fejlesztése.Egészségnevelés: a keringési szervrendszer egészséges fejlődésének és egészségmegőrzésének a feltételei.

Ismételjük át a kültakaróról (bőr), a mozgásról, a táplálkozásról, az emésztésről és légzésről tanulta-kat! A tanulók csoportmunkában válaszoljanak az alábbi kérdésekre.

A csoportMilyen környezeti hatásokkal szemben nyújt védelmet a bőr?Milyen környezeti ingereket fog fel?Mi a jelentősége a bőrben elraktározott zsírrétegnek?Hogyan őrizhetjük meg bőrünk egészségét?

B csoportMiből épül fel a mozgásszervrendszer?Milyen működés jellemző a csontokhoz kapcsolódó izmokra?Milyen mozgásszervi betegségekről tanultunk? Hogyan előzhetők meg ezek a betegségek?

Csop

ortm

unka


138

C csoportMi a táplálkozás és az emésztés lényege?Hogy nevezzük a tápcsatorna részeit?Hogyan előzhető meg a fogszuvasodás?

D csoportMilyen szervekből épül fel a légzőszervrendszer?Mi a légzés lényege?Hogyan biztosíthatjuk a légzőszervrendszer egészséges fejlődését?

Az új anyag feldolgozását a vérkeringés szerveinek bemutatásával kezdjük. A tankönyv ábráján, az emberi test modelljén szemléltessük, hogy a vérkeringés központi szerve a szív és a testet behálózó ér-rendszer.

Magyarázzuk el a szívműködés lényegét! A tankönyv rajzaival, szívmodellel szemléltessük, hogy a szívműködés folyamatos összehúzódásokból és elernyedésekből áll. Amikor a szív összehúzódik, kipré-seli a vért az erekbe, amikor elernyed, a vér visszaáramlik a szívbe. Ez a folyamatos működés biztosítja a vér áramlását szervezetünkben.

Tapintsák ki a nyaki verőéren vagy a csuklón a pulzust. Számolják meg, percenként hány összehú-zódást észlelnek! Hasonlítsuk össze a tanulók pulzusának adatait! Beszéljük meg, mi minden lehet az eltérések oka!

Olvassuk el a 181. oldal kiegészítő anyagát a szívösszehúzódásokról és a vérről!Végezzük el a munkafüzet 6–7. feladatában leírt egyszerű vizsgálatokat is.

Figyeltessük meg és értelmezzük a tankönyv (181. oldal) rajzait a szívműködés mozzanatairól! Töre-kedjünk arra, hogy az ábrán megfigyelt életműködéseket a tanulók szóban kifejezzék, törekedve arra, hogy a szakszavakat is pontosan használják.

Oldják meg a munkafüzet 1–2. feladatát!

Szintén a tankönyv rajzával szemléltetve figyeltessük meg a szívből kiinduló (verőér) és az oda visz-szatérő (gyűjtőér) ereket.

A tankönyv 180. oldalának 4. és 5. bekezdését önállóan dolgozzák fel. Olvassák el a szöveget, és válaszoljanak a kérdésekre: Milyen kapcsolat van a vér és a tüdő, továbbá a vér és az emésztőrendszer között?

Magyarázzuk el, hogy a vér nemcsak a légzési gázokat és a tápanyagokat szállítja, hanem a szerve-zetben keletkező mérgező bomlástermékeket is. A vesékhez szállított vért és a felesleges vizet a vesék választják ki. Figyeljék meg a rajzon a vesék elhelyezkedését és a kiválasztó szervrendszer további szer-veit. Ismertessék, hogy a veséken naponta 180 liter vér áramlik át, és ebből átlagosan 1,5 liter vizelet képződik.

A keringési szervrendszer egészségének megőrzése már kisgyermekkortól fontos feladat, ugyanis hazánkban minden második ember szív- és érrendszeri betegségekben hal meg.

Olvassák el a lecke utolsó három bekezdését! Értelmezzék a szöveget, és tegyenek fel egymásnak kér-déseket az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, a rendszeres mozgás fontosságáról.

Óra végi összefoglalás: Oldják meg a munkafüzet 3–5. feladatát, és válaszoljanak a tankönyv kérdé-seire.


139

A nemi szervek felépítése és működése

Oktatási feladat:A szaporodás lényege, biológiai hasonlóságok a növények, az állatok és ember szaporodása között.A szaporítószervek felépítése és működése.A serdülőkor, a nemi érés jelei fiúknál, lányoknál. A testi, a lelki és a nemi érettség közötti különbségek.

Kompetenciák fejlesztése:Természettudományos kompetenciák fejlesztése: értsék meg, hogy a szaporodás alapvető biológiai

jelenség. Az állatvilágban a szaporodást vele született ösztönök irányítják, míg az ember szaporodása tudatilag és érzelmileg befolyásolt.

Az óra első részében megbeszélés és szemléltetés módszerével idézzük fel, miért fontos életjelenség a növény- és állatvilágban a szaporodás.

Mi lenne azoknak az élőlényeknek a sorsa, amelyek nem szaporodnának, nem gondoskodnának az utódokról?

Ismernek-e olyan élőlényeket, amelyek kihaltak a Földről? Tudják-e mi volt a kihalásuk oka? Szemléltessünk néhány – a földtörténet korábbi időszakaiban uralkodó – élőlényt, például páfrányfa,

mamut, kardfogú tigris, dinoszaurusz stb. Elbeszélés módszerével mutassuk be kihalásuk okát.

Idézzük fel a növények és az állatok szaporodásáról tanultakat. Hogy nevezzük a virág részeit? Me-lyek a hím és melyek a nő jellegű virágrészek? Mit jelent a beporzás és a megtermékenyítés? Miből fejlődik ki a növények termése és magja? Hogyan lesz a magból új növény?

Csoportosítsuk az állatokat! Mely állatok szaporodnak petékkel, ikrákkal, tojásokkal, és melyek hoz-nak eleven utódokat a világra?

Mondjanak példákat arra, mely állatok gondoskodnak az utódaikról és melyek nem. Tudnak-e pél-dákat mondani az ivadékgondozás fejlettsége és az utódok száma közötti összefüggésre?

Részösszefoglalás: a munkafüzet 1–4. feladatának megoldása.

Magyarázzuk el, hogy az állatvilágban a szaporodása ösztönös jelenség. Vagyis belső késztetések irá-nyítják, amelyek évmilliók során alakultak ki. A legtöbb állatnál a szaporodás az év egy meghatározott időszakához kötődik.

Az ember szaporodása tudati befolyásolás alatt áll. Az ösztönöknek is szerepük van, de az ösztönöket az érzelmek, a másik nem iránti tisztelet és szeretet szabályozza.

Beszéljük meg, mit jelent a családtervezés. Ismerjék a tanulók, hogy a gyermekvállalás felelősséggel jár. A szülők kötelessége, hogy gondoskodjanak a megszületett gyermek testi és lelki fejlődéséről.

A női és a férfi szaporító szervrendszert a tankönyvi rajzokkal szemléltessük. Ismerjék meg a tanulók a nemi szervek elhelyezkedését és az egyes szervek működését. Tudatosítsuk, hogy a külső és a belső nemi szervek növekedése, fejlődése, az ivarsejtek képzése a serdülőkortól indul meg.

Magyarázzuk el, hogy a nemi érés a serdülőkorban kezdődik, és számos testi változással is együtt jár (hosszanti növekedés, másodlagos nemi jellegek kialakulása). Beszéljük meg, melyek ezek. Mi jellemző a férfias, nőies testalkatra? Tudatosítsuk, hogy mindezek a testi változások a serdülőkor elején (9–12 éves kor) kezdődnek el, és több éven át tartanak. A fejlődés 18–22 éves korban fejeződik be.


140

A testi változásokat lelki változások is kísérik, például heves és szélsőséges érzelmi reakciók, a társas kapcsolatok erősödése, fokozott önállósodási igény, a kortárs csoportokhoz való kötődés stb.

A nemi szervek elhelyezkedéséről és felépítéséről tanultakat a munkafüzet 5. feladatában rögzítsük.

Ismertessük, hogy a megtermékenyülés során a hímivarsejt és a petesejt összeolvad, és kialakul a zigóta. Figyeljék meg a tankönyv képein az ivarsejteket, a kétféle ivarsejt közötti alak- és méretbeli különbségeket.

Tudatosítsuk, hogy az ember fejlődésének két nagy szakasza van. Az első a méhen belüli fejlődés, mely 9 hónapig tart. A megszületés után kezdődik a második szakasz, amit méhen kívüli fejlődésnek nevezünk.

Fontos egészségnevelési feladat, hogy a tanulók megismerjék a nemi higiénia alapvető feladatait, melynek célja a nemi betegségek megelőzése.

A 8. évfolyamon részletesen tanulnak még az ember szaporodásáról, a nemi betegségekről. Az 5. év-folyamos tananyag csak a gyulladásos betegségekkel és a gombás fertőzésekkel foglalkozik.

Óra végi összefoglalás: oldják meg a munkafüzet 6. feladatát, és válaszoljanak a tankönyv kérdéseire.

Az egyedfejlődés. A serdülőkor testi és lelki változásai

Oktatási feladat:A méhen belüli fejlődés főbb jellemzői; a zigóta és a magzat fogalma.A szülés és a méhen kívüli egyedfejlődés. Az ember főbb életkori szakaszai, azok jellemzői.

Kompetenciák fejlesztése:Természettudományos kompetenciák fejlesztése: a növekedés és fejlődés közötti különbség érzékel-

tetése. A testi és a lelki változások közötti kapcsolat a serdülőkorban.Kommunikációs képességek fejlesztése: az olvasott szöveg értelmezése, a lényeges jegyek kiemelése.

Az egyedfejlődése a megtermékenyített petesejttel, a zigótával kezdődik. Olvassák el a tankönyv első bekezdését, és válaszoljanak a kérdésekre! Mit nevezünk zigótának? Mit nevezünk embriónak és mag-zatnak? Meddig tart a magzati fejlődés?

Figyeltessük meg a tankönyv 189. oldalán lévő ábrát, melynek segítségével megismerhetik a növeke-dés és fejlődés legjellemzőbb mozzanatait.

Beszéljük meg, hogy a magzat fejlődésének melyek a jól látható jelei. Ismertessük, hogy a magzat a fejlődéséhez szükséges tápanyagokat az anya szervezetéből, a köldök-

zsinóron keresztül kapja.A munkafüzet 1. és 2. feladatának megoldásával rögzítsük az ismereteket!

Ismertessük a szülés folyamatát, mutassuk be, hogy élettanilag milyen megterhelést jelent ez az édes-anya számára.

A méhen kívüli fejlődés szakaszait, azok főbb jellemzőit megbeszélés módszerével, a tanulók tapasz-talatainak feldolgozásával ismertessük.


141

Applikációval rögzítsük a táblán az egyes életkori szakaszok nevét, időtartamát és a főbb testi-lelki változásokat.

Fontos nevelési feladat, hogy a serdülőkori változásokra felkészítsük a tanulókat.Magyarázzuk el, hogy a serdülőkori változásokat a nemi mirigyekben termelődő hormonok szabá-

lyozzák. Ezek hatására alakulnak ki a fiúkra, lányokra jellemző testalkatbeli különbségek, megindul az ivarsejtképződés, melynek az első jele lányoknál a menstruáció, a fiúknál pedig az első magömlés. Lé-nyeges különbség, hogy a fiúknál az ivarsejtek képzése folyamatos, míg a lányoknál szakaszos, havonta egy petesejt érik meg.

Ismertessük, hogy mit jelent az elsődleges és másodlagos nemi jelleg kifejezés, és ez miben mutatko-zik meg a két nemnél.

Magyarázzuk el: a növény- és állatvilágban a szaporodási képesség egybeesik a teljes testi kifejlettség-gel. Ezzel szemben az embernél a nemi érettség (az ivarsejtek termelődése) évekkel megelőzi a testi és lelki fejlettség kialakulását (18–22 év).

A serdülőkor főbb jellemzőit a munkafüzet 4. feladatában rögzítsük.

Fontos nevelési feladata az órának, hogy tudatosítsuk: az idős emberek fokozott figyelmet, törődést, gondoskodást igényelnek. Elvárható magatartás a segítőkészség, az udvariasság és a tisztelet.

Óra végi összefoglalás: oldják meg a munkafüzet 3. és 5. feladatát, és válaszoljanak a tankönyv kér-déseire.

Az idegrendszer. Az érzékszervek:a látás és a hallás

Oktatási feladat:Az idegrendszer fogalma, az agyvelő és a gerincvelő.Konkrét példák megbeszélésével az idegrendszer alapműködéséinek megismertetése.A környezet hatásait az érzékszervek fogják fel. A látó- és a hallószerv felépítése és működése.

Kompetenciák fejlesztése: A megfigyelőképesség fejlesztése, a tapasztalatok megfogalmazása szóban és írásban.A gondolkodási és a szövegalkotási képesség fejlesztése a képek, ábrák elemzése során.

Óra eleji ismétlés: a megbeszélés módszerével idézzük fel, hogyan alkalmazkodnak az állatok kör-nyezetükhöz, a környezetükben történő változásokhoz. Hogyan változik meg egyes állatok viselkedése a környezet változásainak hatására? Mely érzékszervek segítik az állatokat a táplálék megszerzésében?

Az új anyag feldolgozásakor szemléltessük az idegrendszer felépítését. Ismerjék meg annak központi szerveit, az agyvelőt és a gerincvelőt, tudják elhelyezkedésüket. Csontvázon mutassuk be, hogy az agy-velőt a koponya csontjai, a gerincvelőt a csigolyák védik.

Kiegészítésként bemutathatjuk, hogy az idegrendszert több milliárd idegsejt alkotja, melyek behálóz-zák egész testünket. Így biztosítanak kapcsolatot a szervrendszerek és egyes szervek között.

Olvassuk el a tankönyv kiegészítő ismeretét az idegrendszer szabályozó működéséről. Értelmezzük a szöveget, melyből megérthetik a tanulók a szabályozási folyamat lényegét. Mondjanak ők is a tankönyv-ben leírt működésen alapuló példákat (hogyan „válaszol” a szervezetünk a környezet változásainak hatására?).


142

Figyeltessük meg a tankönyv ábráját a fontosabb agyi központokról! Magyarázzuk el, hogy az agyban vannak többek között a gondolkodás, az emlékezet, az érzelmek központjai is, és minden tanulási folya-matot, a beszédet, az írást, a gondolkodást stb. is idegrendszer működése biztosítja.

A környezetünkből jövő különböző ingerek központjai is az agyban vannak. Az érzékszervek felfog-ják a környezet ingereit (fény, hang, hőmérséklet, fájdalom stb.), amelyek ingerületté alakulva az agyi központokban érzeteket alakítanak ki. Példán keresztül mutassuk be, hogy a környezet ingereit az ideg-sejtek felfogják, érzetté átalakítják, és a megfelelő idegi központba szállítják. Az idegrendszer felfogja és érzékeli a hatást és megfelelő választ (utasítást) küld.


A tankönyv rajzával vagy modellről szemléltessük a szemet. Magyarázzuk el a fény útját, az egyes alkotórészek (szaruhártya, szivárványhártya, szemlencse) fel-

adatát az inger vezetésében. Tudják, hogy a fénysugarak az ideghártyára összpontosulnak, ahol ingerü-let keletkezik Az ingerületből az agy látóközpontjában kialakul a látás érzete.

A 193. oldal utolsó bekezdését önállóan dolgozzák fel. Olvassák el és értelmezzék a szöveget. Mi a feladata a szemhéjaknak, a könnymirigyeknek, a szemmozgató izmoknak?

Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 4. feladatát.

A tankönyv rajzán és az emberi fül modelljén mutassuk be a hallószervet. Nevezzük meg a részeit, majd magyarázzuk el, hogyan alakul ki a rezgéshullámokból (hanghatás) a hallás érzete.

Az ábra megfigyelése során kövessük, hogyan terjed az inger a fülben. Mi fogja fel a rezgéshullámo-kat? Mi továbbítja a középfülbe? Hol keletkezik az ingerület?

Óra végi összefoglalás: válaszoljanak a tankönyv kérdéseire, és oldják meg a munkafüzet 5–6. feladatát!

A fertőzés és a járvány

Oktatási feladat:A fertőzés és a járvány fogalma. Hogyan juthatnak a kórokozók a szervezetünkbe, vagyis hogyan lehet fertőzéseket kapni.A védőoltások szerepe a betegségek megelőzésében.Általános tudnivalók az egészség megőrzése, a betegségek kialakulásának megelőzése érdekében.

Kompetenciák fejlesztése: Ismeretalkalmazási kompetenciák fejlesztése a korábban tanultak felidézésével és alkalmazásával.Önálló tanuláshoz és ismeretszerzéshez szükséges kompetenciák fejlesztése a tankönyvi szövegré-

szek önálló feldolgozásával.Tudjanak összefüggéseket keresni a helytelen táplálkozási szokások, a nem megfelelő életmód (kevés

alvás, a rendszeres mozgás hiánya) és bizonyos betegségek kialakulása között.Ismerjék fel, hogy a szervrendszerek leggyakoribb betegségei helyes életmóddal megelőzhetők.

Idézzük fel a korábban tanultakat! Milyen betegségeket terjesztenek az állatok? Miért nem szabad megtűrni a környezetünkben az egereket, patkányokat, házi legyeket? Hogyan védekezhetünk a legha-tásosabban a felsorolt állatok elszaporodása ellen?


143

Magyarázzuk el a kórokozó és a fertőzés fogalmak lényegét. Színes képekről, videofilmekről szemlél-tessünk néhány kórokozó vírust, baktériumot, gombát, betegséget okozó férgeket és azok petéit.

Olvassák el a 3–4. bekezdést, majd beszéljük meg: hogyan juthatnak a kórokozók a szervezetünkbe, vagyis melyek lehetnek a fertőzések „kapui”, amin keresztül a kórokozók fertőznek.

A tanultakat a munkafüzet 1–2. feladatának megoldásával rögzítsük.

Az elbeszélés módszerével, irodalmi szemelvények felolvasásával mutassuk be, hogy az elmúlt évszá-zadokban és a közelmúltban milyen járványok okoztak nagy emberveszteségeket (pestis, tífusz, malá-ria, spanyolnátha, gyermekbénulás, ebola, AIDS).

Napjainkban, a tömeges megbetegedéseket okozó fertőző betegségek többségével szemben védőol-tásokat alkalmaznak. Magyarázzuk el a tanulóknak, mit jelent a betegségekkel szembeni védettség? Hogyan leszünk védettek a fertőzésekkel szemben (passzív és aktív immunitás)?

Olvassuk el a tankönyv kiegészítő anyagát, melyből megismerhetik a tanulók, hogy milyen életkor-ban milyen fertőző betegséggel szemben adnak kötelező védőoltásokat.

A betegségek tüneteinek idejében történő felismerése a feltétele a gyógyulásnak. Ezért fontos, hogy a meglévő tapasztalatok megbeszélésével összegyűjtsük, melyek a betegségek általános tünetei, hogyan változik meg a közérzetünk akkor, ha valamilyen betegség megtámadta a szervezetünket (gyengeség, fáradtságérzés, láz, étvágytalanság, különböző fájdalmak stb.).

Fontos feladat annak tudatosítása, hogy betegségek tüneteinek észlelésekor azonnal orvoshoz kell fordulni. A „házi gyógykezelés” súlyos következményekkel járhat, különösen igaz ez gyermekkorban.


Egyes betegségekkel szemben nem tudunk védekezni. De számos olyan betegség van, amelynek ki-alakulását megfelelő ismeretek birtokában elkerülhetjük. Beszéljük meg, hogyan előzhetők meg a be-tegségek. Mit tehetünk azért, hogy megőrizzük egészségünket?

Csoportmunkában dolgozzuk fel a tananyag idevonatkozó részét.

A csoportMiért fontos a betegségmegelőzésben az egészséges életmód?Melyek az egészséges életmód főbb szabályai?Milyen összefüggés van az elhízás és bizonyos betegségek kialakulása között?

B csoportMiért fontosak a rendszeres orvosi szűrővizsgálatok? Miért fontos a betegség korai felismerése?Milyen betegségek kialakulását okozhatja a nem megfelelő családi és iskolai légkör, a rossz társas

kapcsolatok?

C csoportMilyen formái lehetnek a környezetszennyezésnek?Milyen betegségek kialakulását okozhatják a levegőbe jutattott szennyező anyagok?Milyen egészségügyi problémákat okozhat a háztartásokban keletkező hulladék?

A csoportmunka beszámolói során emeljük ki a lényeget. A tankönyv képeivel és egyéb szemlélte-tőanyag felhasználásával és szemelvények felolvasásával bővíthetjük a tanulók ismereteit.

Összefoglalás: oldják meg a munkafüzet 4–6. feladatát

Csop

ortm

unka


144

Az elsősegélynyújtás alapismeretei

Oktatási feladat:Az elsősegélynyújtás alapismereteinek tudatosítása.Az eszméletvesztéssel járó betegség tünetei. Elsősegély-nyújtási tennivalók az élettevékenységek vizs-

gálatakor, ájulás és légzési problémák esetén, orrvérzéskor, egyéb vérzések során. Az orvosi ellátással kapcsolatos alapismeretek tudatosítása.

Kompetenciák fejlesztése:Az elsősegélynyújtással kapcsolatos készségek, képességek kialakítása konkrét tevékenységekkel.A tankönyvi szöveg értelmezése, a vizuális információk feldolgozása.A szociális kompetenciák fejlesztése a feladatok elvégzése során.

Az óra feladata, hogy a tanulók elméletben megismerjék az elsősegélynyújtás konkrét lehetőségeit, alapszinten felismerjék a segítségre szoruló betegséget.

Fontos annak tudatosítása, hogy ismerjék, milyen módon kérhetnek orvosi segítséget, továbbá, hogy az orvos vagy a mentők megérkezéséig mit tehetnek az életveszélyes állapot elhárításáért.

A tanórán az elméleti ismereteket konkrét gyakorlati tevékenységek elvégzésével kapcsoljuk össze.Az elméleti ismereteket a munkafüzet 1–4. feladatának megoldásával rögzítsük, majd a tanári bemu-

tatót követően páros munkában végezzék el a tankönyvben leírt gyakorlati tennivalókat (életjelenségek vizsgálata, stabil oldalfekvés kialakítása, a beteg félülő testhelyzetbe hozása, az ájult beteg fekvőhelyzete, orrvérzés csillapítása, nyomókötés készítése).

Mindezek elvégzése során a tanulók jártasságot szereznek a tanulók által is elvégezhető elsősegély-nyújtásban.


Oktatási feladat: Az ember testfelépítéséről, életműködéséről, az egyes szervrendszerek betegségeiről és azok megelő-

zéséről tanultak felidézése. Az ismeretek alkalmazása a munkafüzet feladatainak megoldásával.Összefüggések feltárása a szervrendszerek kapcsolatairól, a felépítés és a működés egységéről.

Kompetenciák fejlesztése:Természettudományos kompetenciák: a megfigyelőképesség, a gondolkodás fejlesztése – összefüg-

gések keresése az egyes szervrendszerek felépítése és működése között, továbbá bizonyos betegségek kialakulása és a helytelen táplálkozás, nem megfelelő életmód kapcsolatában.

Az önálló munkavégzéshez szükséges kompetenciák fejlesztése a tankönyv és a munkafüzet haszná-lata során. A feladatmegoldó képesség fejlesztése.

Az összehasonlításokhoz, csoportosításokhoz, a feladatmegoldásokhoz szükséges emlékezet fejlesztése.Anyanyelvi kommunikációs képességek – a szövegértéshez, a szövegalkotáshoz, a lényeges elemek

kiemeléséhez szükséges kompetenciák – fejlesztése, a verbális és vizuális kommunikáció összekapcso-lása, a szakmai és az általános szókincs bővítése.

A megfigyelőképesség és a képzelet fejlesztése a szemléltetések során.Attitűdformálás: tudják, hogy egészséget könnyebb megőrizni, mint a betegséget gyógyítani. Alakul-

jon ki a saját egészségük megőrzése iránti igényük és felelősségtudatuk.


145

A témakör legfontosabb ismereteit, az egyes szervrendszerek felépítését és működését, a szervrend-szerek leggyakoribb betegségeit, és azok megelőzésének lehetőségeit a tankönyv 204–205. oldalán ol-vashatók. A szemléltetés és a megbeszélés módszerével idézzük fel mindezeket!

Fontos nevelési feladat, hogy a tanulók képesek legyenek a képeket, ábrákat önállóan elemezni, és a szakszavakat minél pontosabban alkalmazni.

A lényegkiemelést segíti a munkafüzet 12 feladata. A tanultak felidézése után a feladatokat önálló munkával oldják meg. A visszajelzések alapján a pótoljuk a hiányosságokat.

Az óra oktatási feladatait páros vagy csoportmunkában is feldolgozhatjuk. Ebben az esetben osszuk fel a tananyagot több részre. A beszámolók során javítsuk a hibákat, és szemléltetés módszerével, appli-kációkkal emeljük ki a lényeget.


146

JEGYZETEIM

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________


147

JEGYZETEIM

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________


148

JEGYZETEIM

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________

________________________________________________________________________________________


149

TARTALOM

Kedves kollégák! ................................................................................................................................................ 3

A természetismeret tantárgy tanításának céljai és alapelvei a kerettanterv szerint ............................ 4

Kulcskompetenciák és érvényesítésük a természetismeret tanításában-tanulásában ......................... 6

A természetismeret tantárgyban megjelenő fizikai tartalmak tanításának fontosabb módszertani elvei .............................................................................................................................................. 7

A természetismeret tantárgyban megjelenő földrajzi tartalmak tanításának fontosabb módszertani elvei ........................................................................................................................... 8

A motiváció ......................................................................................................................................................... 8

A szemléltetés ...................................................................................................................................................... 9

A térkép szerepe a földrajz tanításában ..........................................................................................................11

Az interaktív tananyagok .................................................................................................................................11

A projektmódszer ............................................................................................................................................. 12

Az 5. évfolyamos természetismeret tantárgy tanmenetjavaslata .................................................... 15

Az egyes témakörök követelményei, óravázlat-javaslatok ............................................................... 44

Élet a kertben .................................................................................................................................................... 44A virágos növények szervei ........................................................................................................................ 44Az almafa ..................................................................................................................................................... 45A szilvafa ...................................................................................................................................................... 46A szőlő .......................................................................................................................................................... 48A paprika és a paradicsom ......................................................................................................................... 49A sárgarépa és egyéb zöldségféléink ......................................................................................................... 50A fejes káposzta ............................................................................................................................................51A vöröshagyma ............................................................................................................................................ 52A burgonya és a burgonyabogár ................................................................................................................ 54A földigiliszta, a májusi cserebogár és az éticsiga ................................................................................... 55Rendszerezzük ismereteinket! ................................................................................................................... 57

Anyagok és változások a környezetünkben .................................................................................................. 58Néhány gyakran használt eszköz .............................................................................................................. 58A fejezet rövid tartalma. Célok és követelmények .................................................................................. 60A tananyag részletes feldolgozása, az órák javasolt menete ....................................................................61Miből vannak a testek? ................................................................................................................................61Mivel jellemezhetők a testek? ..................................................................................................................... 63Keverékek és oldatok ................................................................................................................................... 64A hőmérséklet és mérése ............................................................................................................................ 65A halmazállapot-változások és a hőmérséklet változása ........................................................................ 69


150

Égés és tűzoltás ............................................................................................................................................ 72Kísérletek, megfigyelések ........................................................................................................................... 73Rendszerezzük ismereteinket! ....................................................................................................................76

Tájékozódás a térképen és a természetben .................................................................................................... 77Határozzuk meg az irányokat! .................................................................................................................. 77Hogyan lesz az alaprajzból térkép? ........................................................................................................... 78Mit kell tudni a térképről? .......................................................................................................................... 80A domborzat és a vizek ábrázolása a térképen ........................................................................................ 82Tájékozódás hazánk domborzati és közigazgatási térképén .................................................................. 84Tájékozódás a természetben ...................................................................................................................... 85Néhány tanács a kiránduláshoz ............................................................................................................... 88Rendszerezzük ismereteinket! ................................................................................................................... 88

Az időjárás ......................................................................................................................................................... 89Az időjárás és az éghajlat ............................................................................................................................ 89A napsugárzás és a hőmérséklet ............................................................................................................... 92A szél ............................................................................................................................................................. 94A csapadék ................................................................................................................................................... 96Az időjárás megfigyelése ........................................................................................................................... 99Mi jellemzi hazánk éghajlatát? ................................................................................................................ 100Időjárási szélsőségekből adódó veszélyhelyzetek – önálló óra lehetséges forgatókönyve ................ 102Rendszerezzük ismereteinket! ..................................................................................................................103

Felszíni és felszín alatti vizeink .................................................................................................................... 104Felszín alatti vizeink ................................................................................................................................. 105Amit a folyókról tudni kell ...................................................................................................................... 106Veszélyes vizek: a belvíz és az árvíz ........................................................................................................ 109Hazánk fő folyói: a Duna és a Tisza .........................................................................................................110Tavaink ........................................................................................................................................................111A tiszta víz mindannyiunk számára kincs .............................................................................................114Rendszerezzük ismereteinket! ..................................................................................................................115

Állatok a házban és a ház körül ....................................................................................................................116A házi sertés ................................................................................................................................................116A szarvasmarha ..........................................................................................................................................117A házi ló .......................................................................................................................................................119A házi tyúk és a pulyka ............................................................................................................................ 120A házi kutya és a házi macska ..................................................................................................................121A fecskék és a házi veréb .......................................................................................................................... 123A házi légy .................................................................................................................................................. 124Az állattartás szabályai ............................................................................................................................. 125Betegségterjesztő állatok a lakóhelyen ................................................................................................... 127Madárvédelem, madártelepítés ............................................................................................................... 128Rendszerezzük ismereteinket! ................................................................................................................. 129

Az ember szervezete és egészsége ................................................................................................................. 129A bőr és egészségvédelme ........................................................................................................................ 130A mozgásszervrendszer és egészségvédelme ..........................................................................................131A táplálkozás. Az emésztés szervrendszere ........................................................................................... 133


151

Az egészséges táplálkozás ......................................................................................................................... 134A légzőszervrendszer és egészséges működése ..................................................................................... 135A vérkeringés, a kiválasztás és egészségvédelmük ................................................................................ 137A nemi szervek felépítése és működése .................................................................................................. 139Az egyedfejlődés. A serdülőkor testi és lelki változásai ....................................................................... 140Az idegrendszer. Az érzékszervek: a látás és a hallás ...........................................................................141A fertőzés és a járvány .............................................................................................................................. 142Az elsősegélynyújtás alapismeretei ......................................................................................................... 144Rendszerezzük ismereteinket! ................................................................................................................. 144

Jegyzeteim ....................................................................................................................................................... 146

Documents

a Természetismeret 5. tanításáhozofi.hu/sites/default/files/051032_termeszetismeret_5_kk.pdf · 2015-08-05 · A természetismeret a testi-lelki egészség témaköreinek kibontása