Upload
sziekekk
View
20
Download
6
Embed Size (px)
DESCRIPTION
A „Tiszta Technológiai Fejlesztések inkubációjának irányelvei és gyakorlata Európában” című kézikönyv a CIE (Cleantech Incubation Europe) INTERREG IVC-projekt terméke. Maga a kutatási program azért jött létre, hogy Európa-szerte összegyűjtse és megossza azokat a legjobb gyakorlatokat a cleantech vagy tiszta technológiai fejlesztések területén, amelyek segíthetik a szektorban létrejövő új vállalkozások (startupok) elindítását. A program kiemelt célja, hogy elterjessze a vállalkozói gondolkodásmódot, azt a szemléletet, amely erősítheti a gazdasági növekedést, és felgyorsíthatja a fenntartható fejlődésbe vezető átalakulási folyamatokat. A magyar változat összeállítása során alapdokumentumnak tekintettük a „Cleantech Incubation Policy and Practice – Recipes for creating cleantech incubator hotspots in Europe” című szakmai összeállítást, melyben kutatási program során vizsgált inkubációs központok és az azokat támogató egyéb európai infrastruktúrák részletes leírását találhatjuk meg. A magyar adaptáció ugyanakkor nem tartalmazza az elvégzett nemzetközi vizsgálatok, elemzések mélyebb részleteit, viszont a könnyebb megértés elősegítése érdekében belekerültek olyan, a hazai fejlesztési környezet számára kevéssé ismert elméleti kiegészítések, mint a transition thinking (átalakuló gondolkodás) és transition management (átalakulásmenedzsment) fogalmai és az ezekhez tartozó értelmezések. A kézikönyv utolsó fejezetében cleantech innovációk megvalósításához kapcsolódó hazai modell és az ezt támogató inkubációs lehetőségek is bemutatásra kerülnek, mely a nemzetközi tapasztalatok egyfajta magyar, a hazai gazdasági környezetre vonatkozó adaptációjának tekinthető.
Citation preview
1
Tiszta Technolgiai Fejlesztsek inkubcijnak irnyelvei s gyakorlata Eurpban
0
2
Tiszta Technolgiai Fejlesztsek inkubcijnak irnyelvei s gyakorlata Eurpban
kszlt a
Cleantech Incubation Policy and Practice Recipes for creating cleantech
incubator hotspots in Europe kiadvny alapjn
Szerkesztette:
Fogarassy Csaba
Gdll Budapest, 2104
0
3
Tiszta Technolgiai Fejlesztsek inkubcijnak irnyelvei s gyakorlata Eurpban
Szerkesztette:
Fogarassy Csaba
Fotk s trdels:
Szke Linda
brk, grafikk, fordts:
Flp Zsolt
ISBN: 978-963-269-449-8
Kiadja a Szent Istvn Egyetemi Kiad Nonprofit Kft.
2100 Gdll, Pter Kroly u. 1.
Telefon: 06 (28) 522 000
gyvezet igazgat: Lajos Mihly
0
4
Tartalomjegyzk
Elsz ....................................................................................................................................... 10
1 A kziknyv hasznlata ................................................................................................. 12
2 A kutatsi munka httere .............................................................................................. 21
2.1 A kziknyv megrsnak clja ............................................................................. 21
2.2 A knyv kszti, az eurpai szakrti team ........................................................ 22
2.3 Vizsglt klaszterek listja ......................................................................................... 24
2.4 Tiszta technolgiai fejlesztsek krnyezete .......................................................... 24
2.5 A kziknyv felptse ............................................................................................ 27
3 Transition thinking az talakul gondolkods .......................................................... 30
3.1 Transition thinking-alapelvek ................................................................................. 30
3.2 A transition thinking-menedzsment gyakorlata ................................................... 35
4 A cleantech inkubcit jellemz koszisztma ......................................................... 38
4.1 Eurpai s nemzeti irnyelvek az innovcira .................................................... 38
4.2 Az Eurpai Innovcis s Technolgiai Intzet (EIT) programjai ...................... 39
4.3 Transznacionlis irnyelvek Norvgia s Svdorszg ...................................... 40
4.4 Regionlis fejlesztsek alapsszefggsei ........................................................... 42
Nmetorszg, Mnchen Klaszter bemutatsa ........................................................... 42
Spanyolorszg, Barcelona Klaszter bemutatsa ....................................................... 43
Finnorszg, Helsinki Klaszter bemutatsa .................................................................... 43
Hollandia, Delft/Rotterdam Klaszter bemutatsa ...................................................... 44
4.5 Innovcis fejlesztsek kzbeszerzsi folyamata ................................................ 44
Finnorszg, Helsinki Klaszter gyakorlata ....................................................................... 44
4.6 Triple Helix (egyetem-vllalkozs-llam) egyttmkdse ............................... 45
Egyeslt Kirlysg, Peterborough Klaszter gyakorlata............................................... 45
Olaszorszg, Torino Klaszter struktrja ........................................................................ 46
0
5
4.7 Best practice javaslatok a fejlesztsi krnyezet kialaktsra ........................... 46
5 Innovatv tletek generlsa ........................................................................................ 48
5.1 Innovatv krnyezet ................................................................................................. 48
Finnorszg, Helsinki Klaszter ........................................................................................... 49
8 megjulenergia-kutat kzpont, Norvgia ........................................................... 49
5.1.1 Alapkutatsok tmogatsa ........................................................................... 50
Kutatsi tmogats a Lnd/Malm Klaszterben, Svdorszg ................................. 50
5.1.2 EEA s Norvgia hozzjrulsai 20092014 Magyarorszg ..................... 51
5.1.3 tletteremts oktatsa ................................................................................... 51
tletteremtsi program Ideon Science Park, Svdorszg, Lnd .......................... 51
5.1.4 Felderts s interjk ......................................................................................... 52
Delta Valorizcis program (VPdelta). Delft, TU Delft, Hollandia ............................ 53
Vllalkozi oktats Unternehmer TUM, Mnchen, Nmetorszg ............................ 53
5.2 Technolgia- s tudstranszfer.............................................................................. 54
5.2.1 Vllalkozi tudat .............................................................................................. 55
5.2.2 Vllalkozi oktats ........................................................................................... 55
5.3 Techtranszfer Irodk (TTI) ........................................................................................ 57
j Szchenyi Terv Magyarorszg, Gdll Klaszter ................................................. 58
5.4 Javaslatok az tletteremts hatkonysgnak nvelsre ............................. 60
6 A startup-vllalkozsok kivlasztsa ............................................................................ 61
6.1 tlet- s zletiterv-versenyek ................................................................................. 62
6.2 A preinkubcis fzis .............................................................................................. 63
6.3 A formlis inkubci kivlasztsi folyamata ........................................................ 65
6.3.1 Bizottsg kialaktsa a startup rtkelshez .............................................. 65
6.3.2 Kivlasztsi kritriumok .................................................................................... 66
6.3.3 Kivlasztsi stratgik az inkubtorhzban ................................................. 67
6.4 A szellemi tulajdonjog tmogatsa ...................................................................... 68
0
6
6.5 Javaslatok a kivlasztsi kritriumok megfogalmazsra ................................ 70
7 Inkubcis infrastruktra s zleti szolgltatsok ....................................................... 72
7.1 Irodatr funkci startup vllalkozsoknak ......................................................... 73
7.2 Tesztel- s demonstrcis intzmnyek ............................................................. 75
7.3 zleti tmogats ..................................................................................................... 76
7.4 Trning s coaching ............................................................................................... 76
7.5 Kzvetts s kapcsolatpts ................................................................................ 77
7.6 Inkubci s klasztermenedzsment-csapatok .................................................... 79
7.7 Javaslatok az inkubcis szolgltatsok ltrehozsra .................................... 82
8 Az inkubcibl val kilps fzisa.............................................................................. 85
8.1 Az inkubci idtartama s a monitoring ........................................................... 86
8.1.1 Az inkubcis fzis idtartama ...................................................................... 86
8.1.2 A monitoring eszkzei ...................................................................................... 87
8.2 Nvekedsi infrastruktra s tmogats ............................................................. 87
8.3 Kzvetts a piac fel ............................................................................................. 89
8.4 Javaslatok az inkubcis program befejezsre ............................................... 89
9 Cleantech startupok finanszrozsa ............................................................................. 91
9.1 Startup-tmogatsok s a cleantech specifikcik szintjei.............................. 91
9.2 Finanszrozs az tlet- s technolgiateremts fzisban ................................ 93
9.2.1 A technolgia piackpess ttelnek kzcl finanszrozsa.................. 94
9.2.2 Helyi koncepcik finanszrozsa .................................................................... 95
9.3 Piackzpont zleti s termkfejleszts tmogatsa ........................................ 96
9.3.1 Elvllalkozi klcsnk .................................................................................. 96
9.3.2 Informlis befektetk s zleti angyalok ....................................................... 96
9.3.3 Elfinanszrozsi keret ....................................................................................... 97
9.4 Finanszrozs a piacra lps s nvekeds fzisban ....................................... 98
9.4.1 Regionlis befektetsi alap ............................................................................ 99
0
7
9.4.2 Kockzati tke s vllalati kockzati tke megjelense ........................... 99
Koppenhgai cleantech klaszter, Koppenhga, Dnia ...................................... 100
9.5 Javaslatok finanszrozsi technikk alkalmazsra .......................................... 101
10 Az inkubci zleti modelljei ................................................................................... 103
10.1 Az inkubci ngy zleti modellje ...................................................................... 104
10.2 Stratgik zleti modellek fejlesztsre .............................................................. 109
10.3 Javaslatok az inkubcis modell kialaktsra ................................................. 111
11 Inkubcis teljestmny ............................................................................................ 113
11.1 Teljestmnymr rendszerek ............................................................................... 113
11.2 Kulcsfontossg teljestmnyindiktorok (KPI) a cleantech inkubci
folyamataiban .................................................................................................................. 117
11.2.1 Hatsossgi KPI-k ............................................................................................ 118
11.2.2 Hatkonysgi KPI-k ........................................................................................ 118
11.2.3 Fenntarthatsgi KPI-k .................................................................................. 119
11.3 Javaslatok az inkubcis teljestmny mrsre .............................................. 120
12 A cleantech inkubci eurpai kihvsai.............................................................. 121
12.1 A cleantech inkubcik krnyezetnek hossz tv konszolidcija ........... 121
12.2 Az tletteremts hatkonysgnak erstse ................................................... 122
12.3 A kezd tke hozzfrhetsgnek javtsa .................................................... 122
12.4 Clorientlt infrastruktrk s inkubcis szolgltatsok ................................ 124
12.5 Kilpsi stratgik a cleantech startupok szmra ......................................... 125
12.6 Inkubcis zleti modellek megklnbztetse ............................................... 126
12.7 A cleantech inkubci teljestmnymrsnek javtsa ................................ 126
13 Logicenter koncepci (best practice itthon) ....................................................... 128
13.1 A magyar adaptcis folyamat logikja (dizjn & kommunikci) ............. 131
13.2 Fenntarthat rendszertervezs s a Rubik logika ............................................. 132
Zr gondolatok .................................................................................................................. 135
0
8
BRAJEGYZK ....................................................................................................................... 136
FELHASZNLT FORRSOK ..................................................................................................... 137
KSZNETNYILVNTS ....................................................................................................... 138
0
9
10
Elsz
A Tiszta Technolgiai Fejlesztsek inkubcijnak irnyelvei s gyakorlata
Eurpban cm kziknyv a CIE (Cleantech Incubation Europe) INTERREG IVC-
projekt termke. Maga a kutatsi program azrt jtt ltre, hogy Eurpa-szerte
sszegyjtse s megossza azokat a legjobb gyakorlatokat a cleantech vagy tiszta
technolgiai fejlesztsek terletn, amelyek segthetik a szektorban ltrejv j
vllalkozsok (startupok) elindtst. A program kiemelt clja, hogy elterjessze a
vllalkozi gondolkodsmdot, azt a szemlletet, amely erstheti a gazdasgi
nvekedst, s felgyorsthatja a fenntarthat fejldsbe vezet talakulsi
folyamatokat. A magyar vltozat sszelltsa sorn alapdokumentumnak
tekintettk a Cleantech Incubation Policy and Practice Recipes for creating
cleantech incubator hotspots in Europe cm szakmai sszelltst, melyben kutatsi
program sorn vizsglt inkubcis kzpontok s az azokat tmogat egyb eurpai
infrastruktrk rszletes lerst tallhatjuk meg. A magyar adaptci ugyanakkor
nem tartalmazza az elvgzett nemzetkzi vizsglatok, elemzsek mlyebb rszleteit,
viszont a knnyebb megrts elsegtse rdekben belekerltek olyan, a hazai
fejlesztsi krnyezet szmra kevss ismert elmleti kiegsztsek, mint a transition
thinking (talakul gondolkods) s transition management
(talakulsmenedzsment) fogalmai s az ezekhez tartoz rtelmezsek. A kziknyv
utols fejezetben cleantech innovcik megvalstshoz kapcsold hazai
modell s az ezt tmogat inkubcis lehetsgek is bemutatsra kerlnek, mely a
nemzetkzi tapasztalatok egyfajta magyar, a hazai gazdasgi krnyezetre
vonatkoz adaptcijnak tekinthet.
A specilis hazai rszletek kidolgozst, illetve a nemzetkzi projekt aktualitst
igazoljk a hazai vllalkozkat s az Eurpai Unit is rint, naponta felbukkan
energia- s egyb fejlesztspolitikai problmk. A klmavltozs hatsainak egyre
nagyobb mrtk megjelense a vratlan gazdasgi kiadsok kztt, illetve a
megbzhat s fenntarthat energiatartalkos rendszerek egyre inkbb
megkvetelik a nemzeti szint, ugyanakkor eurpai hats egyrtelm stratgik
megalkotst. Eljtt az ideje, hogy egy olyan kzs fejldsi stratgit hatrozzunk
meg, mely lehetv teszi Eurpnak, hogy maga mgtt hagyja a fosszilis
energiahordozk felhasznlsn alapul technolgikat, minimalizlja az veghz-
11
hats gzok kibocstst, s maximalizlja a sajt termels megjulenergia-
felhasznls arnyt.
A gazdasgi vlsg okozta piaci gondok miatt a piaci rendszerek nllan nem
kpesek megoldani a tiszta fejlesztsek, j innovcik gazdasgi rvnyeslst.
Mindenki szmra vilgos, hogy ezek a fejldsi utak nem csak a krnyezetvdelmi
clok okn lesznek fontosak a jvben, hanem kiemelked szerep jut ezen
szektornak a munkanlklisgi problmk kezelsben, a loklis gazdasgi
rendszerstruktrk megersdsben, illetve egy hatkony kztulajdonhoz s
magntulajdonhoz kapcsold egyttmkdsi gyakorlat kialaktsban. A tiszta
technolgikat adaptl startup-vllalkozsok remnyeink szerint aktvan rszt
vesznek ebben a mindenki szmra elnys folyamatban, melynek konkrt
krnyezetvdelmi, gazdasgi s trsadalmi elnyei vannak.
gy gondolom, hogy ez a kziknyv, amely az eurpai legjobb gyakorlat s azokban
mkd infrastruktrk elemzsn alapszik, a hazai adaptcival egytt hasznos
tancsokkal szolglhat minden innovtor szmra. Kiemelt cl volt a kziknyv
sszelltsa sorn, hogy a legjobb mdszerekkel ismertethessk meg azokat a
dntshozkat s a meghatroz piaci szereplket, akiknek kiemelt szerepk van a
tiszta technolgiai inkubcis folyamatok sikeres megvalstsban.
Gdll Budapest, 2014. oktber
Dr. Fogarassy Csaba
a magyar nyelv adaptcis
ktet szerkesztje
12
1 A kziknyv hasznlata
A kziknyv elssorban azokat a fbb eredmnyeket mutatja be, melyeket az
INTERREG IVC ltal tmogatott Cleantech Incubation Europe (CIE) projekt hozott
ltre. A hat eurpai orszgbl ltrehozott konzorcium elssorban a hazai (Finnorszg,
Franciaorszg, Egyeslt Kirlysg, Olaszorszg, Magyarorszg s Hollandia)
innovcis programokban vgzett elemzseket 2011 s 2014 kztt, de a vizsglatok
kiterjedtek tovbbi eurpai orszgokra is. A projekt clja az volt, hogy felismerjk s
megosszuk a tiszta technolgiban mkd startup (indul) vllalkozsok inkubcis
folyamatra vonatkoz irnyelveinek, stratgijnak s rszfolyamatainak legjobb
gyakorlatait Eurpa-szerte, s rvilgtsunk azokra a konkrt kihvsokra, melyekkel a
tiszta technolgiai szektorban tevkenyked startupok szembeslnek vllalkozsuk
mkdtetse sorn.
A kziknyv segt a dntshozknak s az inkubcis hlzatok tagjainak, hogy
hatkony eszkzket, gyakorlatokat s irnyelveket ismerjenek meg. Ezek a
felfedezsek segthetik ket abban, hogy termkeny tptalajt teremtsenek a
cleantech-szektorban kialakul vllalkozsok szmra. gy hisszk, hogy ezek a
fenntarthat zleti stratgik lehetnek ksbb a stabil, regionlis szint gazdasgi
nvekeds alapjai.
A legjobb gyakorlatokat bemutat pldkat tbb mint tizenhrom eurpai eseten
keresztl vizsgltk meg a kutatsban rszt vevk, azokat az eurpai rgikat
vlasztva, ahol sikeres cleantech inkubtorprogramok indultak s gretes cleantech
innovcis klasztereket mkdtetnek. A legjobb gyakorlatokat Ausztribl, Dnibl,
Finnorszgbl, Franciaorszgbl, Magyarorszgrl, Olaszorszgbl, Hollandibl,
Norvgibl, Spanyolorszgbl, Svdorszgbl, Svjcbl s az Egyeslt Kirlysgbl
gyjttte ssze a projekt. A tiszta technolgiai inkubci legjobb gyakorlatainak, s
az azt segt hasznos eszkzknek ltalnosabb lersa mellett a kziknyv konkrt
pldkat is bemutat a legjobb gyakorlat vgrehajtsra. Rszletesen elemzi azokat
a szervezeteket s intzmnyi mechanizmusokat is, melyek az eszkzrendszer
alkalmazsban segtsget nyjtanak.
13
Ahhoz, hogy megismerhessk a legjobb gyakorlatokat, a lersokban egy olyan
cleantech inkubcis modellt definiltunk, mely ngy kritikus fzisbl ll az
inkubcis folyamatlncon bell. Ezek a fzisok a kvetkezk:
az zleti tlet s technolgiai megolds megtallsa,
a tudstranszfer, a kivlaszts,
az inkubls s
a kilps fzisai.
A minden fzisra jellemz legjobb gyakorlatok az rintettek egyttmkdsre,
oktatsra, zleti szolgltatsok biztostsra, finanszrozsra vonatkoztathatk. Az
inkubcis folyamat krnyezett, a cleantech inkubcis koszisztmt az eurpai,
nemzeti s regionlis politika is befolysolja. Ezeken a szinteken az eurpai gyakorlat
szerint a leghatkonyabb beavatkozs, ha az zleti krnyezetet direkt mdon
stimulljuk. Rviden sszefoglalva a kvetkezk szerint:
Nemzeti s regionlis politikt alaktunk ki a fenntarthat innovcira s a
fenntarthat gazdasgi nvekedsre (mely szorosan kapcsoldik az EU
20/20/20 cljaihoz), hogy nveljk a K+F beruhzsokat a tiszta fejlesztsek
terletein. Nemzeti s regionlis piaci keresletet teremtnk, hogy a fejlesztsi
folyamatokba aktvan bevonjuk a befektetknek s a gazdasgi
trsasgokat, melyek a tiszta technolgiai fejlesztseket vgz vllalkozsok
partnerei lehetnek.
Kzbeszerzsi stratgikat ksztnk, amelyek a tiszta technolgiai innovcis
programokat tmogatjk, s lehetv teszik a startup-vllalkozsoknak, hogy
potencilis fogyasztkat talljanak az llami szervezetek esetben is.
Olyan nemzeti s regionlis politikt hozunk ltre, melyek erstik a
klaszterfejlesztst a vltozsok sikeres vgrehajtshoz (kritikus tmeget
ptnk) a cleantech-szektorban, s megalapozzuk a Triple Helix
egyttmkdst (egyetem-llam-piac).
A cleantech inkubcis folyamat els pontja az tletels vagy tletek
generlsnak fzisa. Ez a fzis j fejlesztsek s a megfelel szakmai tuds
megkeresst jelenti. Az tletek generlsnak fzisban j termkek s
szolgltatsok kialaktsa trtnik. Az j zleti tletek felfedezsn keresztl
14
emelhetjk be elkpzelseinket az innovcis termkek krbe. A legjobb gyakorlat,
ami leginkbb stimullja az tletelst, a kvetkez:
Megfelel alaptmogatst biztostunk a tiszta technolgikat tmogat
megoldsok, s a fenntarthat innovcit eltrbe helyez technolgik
kutatsra. Ez teremti meg az jszer tallmnyok piacra juttatsnak
lehetsgt, s olyan innovcis technolgikt is, melyeket ltalnos
termkekk s szolgltatsokk lehet alaktani.
A vllalkozi gondolkodsmd kialaktsa. Az egyetemeken kutatkat s
dikokat kpznk s oktatunk a vllalkozsmkdtets alapjaira, zleti
gondolkodsra. Sikeres vllalkozi pldkon, sikertrtneteken keresztl
megalapozzuk a vllalkozi gondolkods szles kr elismerst, versenyeket,
kommunikcis s npszerst programokat rendezhetnk ennek
tmogatsra.
Technolgiatranszfer irodkat alaptunk, vagy nemzetkzileg elismert
szakrtket, kompetens szakmai vezetket neveznk ki egyetemeken s/vagy
kutatkzpontokban, akik a tudomnyos s innovcis kzssg szles krben
trtn terjesztsrt, s az letkpes tallmnyok, technolgik s
cleantech-megoldsok felkutatsrt felelsek.
A Kivlaszts fzisban a tiszta technolgik terletn tevkenyked startupok kzl
kivlasztjuk azokat, akiknek gretes zleti megoldsaik vannak. Elemezzk
tevkenysgket annak rdekben, hogy a legjobbak egy zleti alap inkubcis
tmogatsi programban vehessenek rszt. Ahhoz, hogy a kivlasztsi fzis
hatkonysgt erstsk, a kvetkezekben lert legjobb gyakorlat kvetse ajnlott.
gy biztosthat leginkbb az gretes startupok kivlasztsa, s az utnptls
folyamatos biztostsa:
Szakmai versenyeket (pl. Venture Competition, UK) rendezhetnk, s a
vllalkozkat arra sztnzzk, hogy letkpes zleti tleteket talljanak ki. A
legjobb tleteket, melyeket ksbb az inkubcis tmogat programba is
bevonhatunk, a versenyszellem serkentsvel tmogassuk. Ez segt nem csak
az rtkelsben, de a leginkbb gretes tletek kivlasztsban is.
15
Inkubcis program eltt tmogatst nyjtunk a vllalkozknak, hogy segtsk
ket zleti tervk, modelljk s csapatuk erteljes megalapozsban. Az
inkubci eltti program abban is segthet, hogy egyfajta szrknt mkdjn
a kivlaszts folyamatban, s segtse a vllalkozkat a kockzatok
cskkentsben. Ha jl informltak s megalapozott dntsekkel kezdik el
mkdtetni a cgket, megelzhetjk a ksbbi csaldsokat.
A szellemi tulajdonjogok kezelsnek tern nyjthatunk hathats segtsget az
j vllalkozknak, annak rdekben, hogy mr a kezdeti lpsekben
biztostsuk szerzi jogaikat, s egyttal lehetv tegyk termkeik s
szolgltatsaik fogyaszthatv ttelt.
Tapasztalt rtkel bizottsgokat hozhatunk ltre, akik azokkal az
inkubtorokkal, vagy inkubcis programokkal vannak kapcsolatban, melyek
a startupok zleti terveit, kpessgeit s elhivatottsgt rtkelik. Klnbz
profil partnereket hvhatunk a kivlasztsi programokba, akik lehetnek
magnbefektetk, bankrok, vllalkozk, inkubtormenedzserek, tudsok
s/vagy technolgiatranszferrt felels vezetk.
A harmadik fzisban, az Inkubci sorn a startupok rszt vesznek egy konkrt
inkubcis programban. Az inkubci sorn a tiszta technolgik tern
tevkenyked startupokat a clirnyosan ltrehozott inkubcis infrastruktrkhoz
val hozzfrssel (klnbz irodk, K+F laboratriumok, tesztel s demonstrcis
intzmnyek) s inkubcis szolgltatsokkal mint pl. trningek, s coaching, zleti
tmogats s kzvetts tmogathatjuk. A cleantech inkubcis infrastruktrkkal
s szolgltatsokkal kapcsolatban a legjobb gyakorlatok a kvetkezk lehetnek:
Inkubcis irodatereket alakthatunk ki a startup-cgeknek a lehet
legkorbbi nvekedsi stdiumban. Itt megfelel hely van tallkozk
megtartsra, kapcsolatptsre s spontn egyttmkdsek kialaktsra,
az innovatv gondolatok tovbbfejlesztsre.
tletek s koncepcik megosztsa ms szervezetekkel rendkvl clszer
stratgia. Tesztel s demonstrl intzmnyeket (killtsi terleteket)
hozhatunk ltre a tiszta technolgiai terletn ksrletez vllalkozk szmra.
Fknt a tkeintenzv K+F terleteken, mint pldul a megjul energia,
16
energiatrols, bioalapanyagok, illetve hulladk- s vzgazdlkods lehet
jelentsge a pilot rendszerek megismersnek. A startupok szmra knny
hozzfrst kell biztostanunk a sikeresen mkd K+F intzmnyekhez s
egyetemi kutatcsoportokhoz, vagy a sikeres kutatintzmnyekhez.
Trning s coaching programokat indthatunk nemzetkzi szakrtk
bevonsval. Kiemelt figyelmet kell fordtani a cleantech-piacok jellemz
zleti folyamataira, az zleti kszsgek megszerzsre.
Termelsi s szakrti hlzatokat hozhatunk ltre az inkubtorkzpont krl,
hogy a startupok szmra knny legyen kapcsolatot teremteni a
partnerekkel, szakemberekkel, jvbeli kliensekkel s befektetkkel.
Clorientlt klaszterszervezeteket hozhatunk ltre a cleantech-innovcik
terletn, hogy a startupok kapcsolatot teremthessenek az ipari partnerekkel
s a relevns tudsbzissal rendelkez piaci partnerekkel. Specilis inkubci
utni szolgltatsokat nyjthatunk az inkubtorkzponton keresztl, mellyel a
kis- s kzpvllalkozsok tarts nvekedst biztostjuk. A regionlis
cleantech-klaszterek segtik a helyi innovcis klaszter nemzeti vagy
nemzetkzi szintre lpst.
A negyedik, vgs fzisban a startupok kilpnek (Exit-szakasz) a formlis
inkubcis programbl vagy inkubtorbl, s a sajt erejkre tmaszkodva folytatjk
tevkenysgket (ltalban 2-4 v). A legjobb gyakorlatok a startup-cg
kilptetsre az inkubtorprogrambl a kvetkez lehetnek:
Vilgos kilpsi stratgit hatrozunk meg az inkubtoron bell, ami tiszta s
egyrtelm minden inkublt startup-cg szmra. A hatkony kilpsi
stratgia mr az inkubcis fzisban kezddik, szisztematikus clokkal s
mrfldkvekkel, valamint a kezdeti inkubcis fzisban produklt
teljestmnyek rtkelsvel.
Az inkubcis programbl val kilpst knnythetjk, ha a startupokat hossz
tv hozzfrsrl biztosthatjuk egyes kzsen hasznlhat klnleges
infrastruktrval kapcsolatban (tesztel s demonstrl intzmnyek,
gyrtsrt felels intzmnyek stb.).
17
A cleantech inkubcis folyamat minden szakaszban, a klnbz startup-
vllalkozsokra specializlt finanszrozsi forrsokat szksgesek bevonnunk. A korai
llapotban a kezdtke megszerzse az egyik legnehezebb feladat a vllalkozk
szmra, mellyel minden cleantech-szektorba jonnan belp szerepl is szembesl.
Klnsen nagy jelentsge van ennek, ha a befekteti ignyek kiemelten
magasak, s a vlasztott szektor infrastruktrja tkeintenzv. Hogy a cleantech
startupok szmra lehetv tegyk a hall vlgyn val tkelst, a kvetkez best
practice-t vagy legjobb gyakorlatokat alkalmazhatjuk:
Tmogati programokon keresztl segthetjk a startupot, hogy knnyen
hozzjusson a K+F-szektor finanszrozshoz. Ez ltalban megkveteli az
egyetemek, az inkubtor s a nemzeti K+F-gynksgek kztti szoros
egyttmkdst.
Kialakthatunk alacsony kamat elvllalkozi klcsn-termkeket, hogy a
startup-cgek fenntartsk magukat a kezdeti vekben. Ezeket az
egyttmkdseket az inkubtor intzmnyben kell megszervezni,
szorosan egyttmkdve a bankokkal, a kormnnyal s/vagy az
egyetemekkel.
Szoros kapcsolatot kell ltrehozni a business angel (kockzati
tkebefektetk/pnzgyi megmentk) hlzatok, az inkubtorhz s a
startupok kzssge kztt. Mindenkppen be kell vennnk zleti
angyalokat coachnak, mentornak vagy bentlak vllalkoznak, hogy
zleti alapon tmogathassk a kiszemelt startup-vllalkozsokat.
Clorientlt cleantech befektetsi alapot hozhatunk ltre, mely jobban
megfelel a tiszta technolgival foglalkoz startup-vllalkozsok kockzati
profiljnak (hosszabb megtrlsi id, vltoz szint kihvsok). Ez a
finanszrozsi forma megoldhat megosztottan, llami- s magn
befektetsekbl.
Az inkubtor krl jl informlt hlzatot pthetnk ki az egyszerbb
finanszrozs rdekben. Fontos a cleantech-szektorban megjelen
startupok szmra, hogy a sajt gazatukban mr jl mkd cgekhez
kapcsoldni tudjanak (pl. energia-, vz-, kzmmkdtets stb.), melyek
ksbb f vsrlik, vagy beszerzsi partnereik lehetnek.
18
A tiszta technolgiai inkubcis alapelvekre, irnyelvekre, stratgira s mkdsre
irnyul legjobb gyakorlat sokat segthet a vllalkozknak s dntshozknak, hogy
energikus s kreatv inkubcis koszisztmkat hozzanak ltre.
A legjobb inkubcis gyakorlat mellett a megfelel zleti modell ltrehozsra is
kiemelt fontossg. A jelenlegi gyakorlat szerint mkd modellek a rszvnyesek
klnbz szint beavatkozsn alapulnak, s alapveten a szerint vltoznak, hogy
a finanszrozs llami- vagy magnforrsbl szrmazik. A ngy alapmodell a
kvetkez:
tudomnyos valorizci,
helyi fejleszts,
magnberuhzs vagy
szponzorcis zleti modell.
Clszer definilnunk a cleantech inkubcis folyamatok teljestmnymrsi
rendszereinek alapjait, mgpedig gy, hogy az rintett rszvnyesek (llami s
magn) konkrt rdekeit is szmtsba vegyk, s segtsnk a dntshozknak a
megtrlsi mutatk kalkullsban.
Az elmlt vben szerzett tapasztalatok alapjn megllapthatjuk, hogy a cleantech
fejlesztsek vagy inkubcis folyamatok egyik legnagyobb kihvsa a megfelel
finanszrozs biztostsa. A cleantech fejlesztsek esetben klnsen ki kell emelni a
megvalsts krnyezett, az zleti koszisztma specilis karakterisztikjt. Sok
esetben tallkozunk olyan j technolgiai megoldssal, amely nem piacosthat (pl.
a kzssgi kzlekeds alrendszereit tmogatja) termktulajdonsgot hordoz. Ilyen
esetekben fknt szksges a sikeres zleti megolds kialaktshoz, hogy az egyes
fejlesztsi rgik s nemzeti szint gazdasgi fejlesztsi koncepcik pontosan meg
legyenek hatrozva, mert csak ezeken a pontokon indukldhat kereslet a
cleantech-szektor termkei vagy szolgltatsai irnt. Fontos, hogy az egyes
intzkedsekkel kritikus tmeget ptsenek ki a dntshozk, s felismerjk a
potencilis versenyelnyt generl lehetsgeket mind regionlis, mind eurpai
szinten.
19
Remlhetleg a kziknyv valban komoly ttekintst nyjthat az elrhet legjobb
gyakorlatokrl a tiszta fejlesztsekkel kapcsolatban, s ezltal segthet a
dntshozknak, hogy hamar felismerjk a leghatkonyabb eszkzket s
irnyelveket, melyeket Eurpban mr prbra tettek. Termszetesen a legjobb
gyakorlatok listja kimerthetetlen, hiszen a dntshozk s gyakorlati szakemberek
folyamatosan fedeznek fel s hoznak ltre jabb s jabb elemeket az inkubci
folyamatnak gyorstsra, javtsra.
Annak rdekben, hogy a tapasztalatcsere, valamint a legjobb gyakorlatok
megosztsa a cleantech inkubcival kapcsolatban nvelje Eurpa gazdasgi
aktivitst, fontos, hogy gondozzunk s a ksbbiekben is fejlesszk, tmogassunk az
eurpai egyttmkdsi programokat ebben a szektorban. Az INTERREG IVC-
program kiemelten j alkalmat jelentett a nemzetkzi tudsmegoszts
megvalstsra.
A Szent Istvn Egyetem Klmairodja az orszgos Klmairoda-hlzat mintairodja
20
21
2 A kutatsi munka httere
Ezt a kziknyvet azrt lltottuk ssze, hogy tmutatknt szolgljon azon legjobb
irnyelvek s gyakorlatok eurpai szint alkalmazshoz, melyek elsegtik a
regionlis szint tiszta technolgiai inkubci folyamatt. Szeretnnk olyan pldkkal
szolglni minden eurpai rgi szmra, melyek alkalmazsval zldebb s
tisztbb tehetik gazdasgukat.
2.1 A kziknyv megrsnak clja
Ma mr ltalnosan elfogadott tny, hogy az ers gazdasgok nvekedse egy
hossz tvon fenntarthat egyenslyi llapoton keresztl valsulhat meg. 2012-ben
Rio de Janeirban, az Egyeslt Nemzetek Harmadik Fenntarthat Fejldsrt
Konferencijn a klnbz orszgok megllapodtak abban, hogy az integrci s
a trsadalmi, gazdasgi s krnyezeti clok kiegyenslyozott egysgestsre kell
trekedni minden gazdasgi rdekrendszernek. A konferencia utn sok dntshoz
clul tzte ki, hogy zldebb s fenntarthatbb gazdasgot hozzanak ltre. Az Eurpa
Tancs igyekszik egy krfolyamatokra pl gazdasgot ltrehozni, ahol az
erforrsokat jrahasznostjk, s nagyon szeretnk, hogy az EU okos, fenntarthat s
cltudatos gazdasgg vljon 2020-ra.
A tiszta technolgiai folyamatokbl szrmaz termkek s szolgltatsok
elengedhetetlenek egy zld gazdasg szmra. A tiszta technolgiai tuds
hasznlata arra irnyul, hogy a jelen generci krnyezeti hatsait s kolgiai
lbnyomt cskkentsk, ezzel egyidejleg nveljk az letsznvonalat s megrizzk
a bolygnkat a jv genercijnak.
A kziknyvben a tiszta technolgia (cleantech) defincijaknt a Koppenhgai
Tiszta Technolgia Klaszter ltal meghatrozottak szerinti fogalmat hasznljuk: tiszta
technolgia (cleantech) minden tevkenysg, ami olyan folyamatokat, termkeket
llt el vagy alkalmaz, melyek hozzjrulnak a megjul energia, vagy fenntarthat
anyagok termelshez. Cskkentik a termszeti erforrsok hasznlatt az
erforrsok vagy energia gazdasgosabb kihasznlsval, emellett redukljk a
fosszilis energiahordozk ltal okozott krnyezeti krokat, valamint a klnbz
termkek fogyasztshoz kapcsold szennyezsi problmkat.
22
Egy innovatv gazdasgi rendszer kzponti elemt olyan startup-vllalkozsok
adhatjk, melyek t vnl fiatalabbak, nll, fggetlen vllalkozsknt mkdnek,
alapveten 250 alkalmazottnl kisebb ltszmmal rendelkeznek, nemzetkzi zleti
vllalkozst folytatnak, vagy annak indtst tervezik, egy j tallmny vagy mr
ltez j technolgiai alkalmazs segtsgvel.
Egy kreatv tlettel indulnak, eladnak vagy szlltanak egy termket, folyamatot,
vagy szolgltatst; kockzatvllal attitdjk megfelel, s hajlandak az innovatv
gondolkodsmdra. Egy olyan technolgiailag komplex szektorban, mint a tiszta
technolgiai innovcik piaca, az zleti inkubtoroknak kulcsszerep jut a startup-
cgek nvekedsben, a sikeres zleti mkds elrsben, s a termkeikkel val
piacra lpsben. Egy zleti inkubtor alapveten olyan szervezet, amely a startupok
indulst, s sikeres vllalkozsokk fejldst azzal tmogatja, hogy specilis
szolgltatst ajnl, mint pldul munkaterlet-kialakts, coaching, a szakmai
csapatok megfelel emberekkel val kiegsztse, elrsi csatornk biztostsa a
befektetk szmra, segtsg a nemzeti, illetve nemzetkzi piacokra val belpskor.
Fontos ugyanakkor, hogy az inkubtor megfelel kilpsi stratgikkal is ellssa a
startupokat, melyekkel elhagyhatjk az inkubtorhzat, immron felntt vllalatknt.
Ezekbl kiindulva teht vilgos mindenki szmra, hogy az zleti inkubci, vagy
inkubtorhz-tevkenysg tbb mint egy pr brelhet irodbl ll plet.
2.2 A knyv kszti, az eurpai szakrti team
A Cleantech Incubation Europe CIE-program 20112014 kztt fut kutatsi
program. A projektpartnerek Eurpa szinte minden pontjt kpviseltk a kutatsi
program sorn, a finn Helsinkibl, a francia Essonne-bl, az angol Peterborough-bl,
az olasz Torinbl, a magyarorszgi Gdllrl s a holland Delftbl is jelents szm
kutat bevonsra kerlt sor a 3 v sorn. A kutatk figyelmket elssorban a ki,
mit, mikor s hogy krdsekre irnytottk a tiszta technolgiai inkubci
folyamatval kapcsolatban. A feltett krdseken keresztl sikerlt bemutatni azokat
a kutatsi eredmnyeket, amely Eurpa tizenhrom orszgban a legjobb
gyakorlatot jelenthetik a tiszta technolgiai fejlesztseket megvalst klaszterekben.
A legjobb gyakorlat (best practice) olyan eszkz vagy szolgltats (avagy
gyakorlatok s erforrsok kszlete), mely sikeresnek bizonyult a tiszta technolgit
bevezet vllalkozk szmra a j zleti krnyezet kialaktsban. A knyvben
23
bemutatsra kerl legjobb gyakorlatok olyan ltalnos gyakorlatot jelentenek,
melyeket nagyon knnyen egy msik inkubtorhoz, vagy inkubcis folyamathoz is
hozz lehet trstani. Az EU tbb pontjrl felvzolt eszkzk, mint a preinkubcis
program, kezdetek eltti finanszrozs, coaching, specilis kivlasztsi
mechanizmusok s zletfejlesztsi tmogatsok, segthetik a startup-vllalkozkat
abban, hogy intenzvebb lehessen nvekedsk s kiszmthatbbak,
kockzatmentesek legyenek az els zleti hnapok, vek.
A Cleantech Incubation Europe (CIE)-program szakrti csapata
24
2.3 Vizsglt klaszterek listja
A Cleantech Incubation Europe-program sorn a projekt szakemberei 13 eurpai
orszgban vgeztek felmrst, ksztettek elemzseket a jelenleg mkd cleanteh
klaszeterek mkdshez kapcsoldan, melyek a kvetkezk voltak:
Barcelona, Spanyolorszg
Cambridge/Peterborough, Egyeslt Kirlysg
Koppenhga, Dnia
Delft/Rotterdam, Hollandia
Essonne, Franciaorszg
Gdll, Magyarorszg
Graz, Ausztria
Helsinki, Finnorszg
Malm/Lund, Svdorszg
Mnchen, Nmetorszg
Oslo, Norvgia
Torino, Olaszorszg
Zrich, Svjc
2.4 Tiszta technolgiai fejlesztsek krnyezete
A tiszta technolgiai fejlesztsek krnyezete, koszisztmja az a hl, amely a
relevns szereplk kapcsolatrendszernek sszessgt jelenti. Megtallhatak benne
mindazok, akik az inkubtorszervezetekre, s a kezdeti zleteikre befolyssal
lehetnek. Ez a hlzat befektetkbl, tudskzpontokbl, szaktekintlyekbl s mr
sikeres vllalatokbl ll.
Egy regionlis cleantech- koszisztma alapja a tiszta technolgiai fejlesztseket
szles kren tmogat inkubcis program. A CIE kutatsi program sorn
elhatroztuk, hogy az eurpai inkubci legjobb gyakorlatait leszrjk a tizenhrom
klaszterbl s integrljuk azokat a tiszta technolgiai inkubci ngy klnbz
fejldsi fzisba. Az els fzis a felkszlsrl szl, nevezetesen az tletelsrl,
brainstormingrl, amely a kezd vllalkozk feladata. A msodik fzis a potencilis
startup-vllalkozsok kivlasztsa az inkubcis programba val belpshez, a
25
harmadik maga a konkrt inkubcis folyamat, amely vgl a negyedik fzishoz
vezet, mely pedig a remnyek szerint profittal trtn kilpsi szakasz az
inkubcis a programbl.
A teljes folyamat egy tlettel kezddik, amikor tallunk egy szemlyt, akinek van egy
remek zleti terve, amit fel kell hozni egy vllalkozs szintjre ahhoz, hogy
kivlaszthat legyen az inkubcis programba val bejutshoz. Aztn sikeresen
elinduljon, majd nhny vvel ksbb kilpjen a programbl mint felntt, sikeres
vllalkozs. A fent megnevezett ngy fzisban a kvetkez eszkzk alkalmazsa
nlklzhetetlen az inkubcis folyamat sorn: oktats, hlzatpts, zleti
szolgltatsok, finanszrozs, infrastruktra, szervezs s stratgia. A hlzatptsben
rintett szereplk az inkubcis program sorn nagyon fontos szerepet tltenek be.
ltalban fggetlenek a nemzeti s regionlis kormnyzstl. Ilyen szerepet
rendszerint az egyetemek, tudskzpontok, magn- s kzcl befektetk, ipari s
zleti szolgltatk kaphatnak.
Minden inkubcis program, fggetlenl annak mrettl vagy kiforrottsgtl, ezen
szablyozsi krnyezet ltal befolysolt. Ez a technolgiai s szakmai krnyezet az
egyik azok kzl a kulcsfaktorok kzl, amelyek befolysoljk a vgs struktrk
kialakulst, a helyi erforrsok elrhet teljestmnyt, ezltal termszetesen egy-
egy inkubcis projekt sikeressgt.
A szereplk s eszkzk, amelyek a sikeres inkubci receptjnek rszeit kpezik, az
1. brn feltntetett mdon kapcsoldnak ssze. rdekes megfigyelni, hogy a Triple
Hlix-modell kapcsn mr emltett egyetemi felletek milyen ersen s tbb szinten
gyazdnak be a tiszta technolgiai inkubci klnbz szakaszaiba. Kormnyzati
szerepkr elssorban az inkubcis programok indtsa sorn, illetve az eredmnyek
hatkony felhasznlsban, a piaci rendszer, a berazhat cleantech termkek s
szolgltatsok befogadsban jelents, itt van kiemelt szerepe. A kormnyzati
szerepkr elhibzsa, vagy kell ismertek hinya sok esetben oda vezet, hogy a jl
felptett technolgiai inkubcis folyamat nem tudja megfelel piaci szegmensbe
kibocsjtani termkeit, mivel vagy az zleti s szablyozsi krnyezet megfelel
kpessge, vagy a kormnyzat rszrl remlt piaci befogadkpessg (kereslet)
hinyzik.
26
R
ELE
V
NS S
ZER
EP
LK
Egyetemek,
kutatkzpontok
Egyetemek,
kutatkzpontok
Egyetemek,
kutatkzpontok Magnbefektetk
Nemzeti kormnyok,
nkormnyzatok Magnbefektetk
Kzcl- s
magnbefektetk zleti szolgltatk
- Ipar Ipar Nemzeti kormnyok,
nkormnyzatok
- zleti szolgltatk zleti szolgltatk -
- - Nemzeti kormnyok,
nkormnyzatok -
A Tiszta Technolgiai Inkubci
folyamata
tletteremts
Szelekci
Inkubci
Kilps
LEG
JO
BB
GY
AK
OR
LATO
K
Oktats Technolgia s
tudstranszfer Preinkubci Trning s Coaching -
Kapcsolatok Innovatv
krnyezet -
Kzvetts s
kapcsolatok Kzvetts
zleti
szolgltatsok -
Szellemi
tulajdonjogok (IPR)
tmogatsa
zleti tmogats -
Finanszrozs
Alapvet
kutatsi
finanszrozs
tlet- s zleti
tervversenyek
tlet- s
technolgiateremts
tmogatsa
Piackzpont zlet- s
termkfejleszts
tmogatsa
Tmogats a piacra
lps s nvekeds
sorn
Infrastruktra - - Irodatr, tesztel s
demonstrl intzetek
Nvekeds s az
infrastruktra
tmogatsa
Szervezetek Techtranszfer
Irodk (TTO)
Formlis
kivlaszt
folyamatok
Inkubtor- s
klasztermenedzsment-
szervezetek
-
Stratgia Innovatv
krnyezet
Stratgia a
nyertesek
kivlasztsra
Az inkubci zleti
modelljei
Kilpsi folyamat
rszei s az
inkubcis folyamat
teljestmnye
1. bra Tiszta technolgiai rendszer koszisztmja
27
2.5 A kziknyv felptse
A kziknyv elssorban azzal a cllal kszlt, hogy a dntshozkat segtse a legjobb
gyakorlat megtallsban gy, hogy kzben pozitv zleti lgkrt is teremtsenek a
rgijukban mkd tiszta technolgiai alkalmazsokkal foglalkoz startup-
vllalkozsoknak. A knyvben lert esettanulmnyok tematikusan plnek fel annak
rdekben, hogy konzekvensen bemutassk a siker receptjt az inkubcis
folyamat minden fzisban. A vgs cl az, hogy egy pozitv s segtksz hlzat
felptse lehetv vljon az inkubcis program krl. Azt remljk, hogy minden
dntshoz adaptlni tudja a fenntarthat tiszta technolgiai inkubci ktelez
lpseit.
Az innovcis folyamatokhoz tartoz inkubcis tevkenysgek trgyalsnak els
rszben azokat az talakulshoz szksges rendszerelemeket mutatjuk be, amelyek
a transition thinking, illetve a transition management tmakrbe tartoznak. Ezek
nlkl az irnytott talaktsi rendszerelemek nlkl a tiszta fejlesztsi folyamatok
hatsa kiszmthatatlan s sokkal kisebb hatkonysg lehetne.
A msodik fejezetben a nemzeti s regionlis politika szerept, jelentsgt rjuk le. A
dntshozk itt vilgos kpet kapnak arrl, ha egy megfelel, mkdkpes tiszta
technolgiai inkubtorprogramot akarnak ltrehozni, el kell hozz ksztenik a
terepet is, az innovcis krnyezet nemzeti s regionlis szinten trtn
meghatrozsval.
A harmadik fejezet azokra a beavatkozsi eszkzkre koncentrl, melyek stimulljk
az tletels fzist. Az tletek generlsa nem determinisztikus folyamat, olyan
krnyezetre van hozz szksg, ahol a tuds szabadon ramlik, cserldik. Tbb
konkrt folyamatot is felismerhetnk ezen a terleten:
a tiszta technolgik alapkutatsnak finanszrozsa,
kreatv oktatkurzusok szervezse,
a tiszta technolgit kutatk megismerse s vlemnyk megkrdezse,
egyetemeken megfelel cleantech tudstranszfer-irodk fellltsa,
a cleantech inkubtorok s egyetemek kzti j kapcsolat megteremtse,
28
a figyelem felhvsa, rvezets a vllalkozi gondolkodsmd megjtsra.
A negyedik fejezet mlyebben foglalkozik a kivlaszts folyamata sorn hasznlt
eszkzkkel. Ebben a srlkeny fzisban, ahol minden startup-vllalkozs mg
embriszer, korai llapotban van, nagyon fontos, hogy megfelel, specilis
segtsget nyjtsunk nekik szellemi tulajdonuk menedzselsben. Sok tiszta
technolgiai koncepci, tlet alkalmas a jogi vdelemre, ami a startup-
vllalkozsoknak versenyelnyt biztosthat.
Az tdik fejezet kiemeli a kulcsfontossg inkubcis szolgltatsokat s
infrastruktrkat, melyek segtik a tiszta technolgiban rszt vev startupokat.
A hatodik fejezet az egyik legfontosabb s leginkbb kritikus fzissal, az inkubtor
elhagysnak krdsvel foglalkozik.
A hetedik fejezetben a hangsly azokon a folyamatokon van, amelyek a cleantech
inkubci leginkbb ltfontossg aspektusra vonatkoznak, pldul arra, hogy
hogyan kell pnzgyileg finanszrozni a startupokat. Mivel a tiszta technolgiban
tevkenyked startup-vllalkozsoknak specifikus tulajdonsgaik vannak (pl. a
mretk, nagy tkeignyk, hossz letciklusuk s bonyolult szablyozsi htterk), a
dntshozknak tisztban kell lennik a meghatroz nehzsgeikkel. A startupok
akkor szembeslnek a legnehezebb problmkkal, amikor a tkebefektetseket
prbljk magukhoz vonzani. Sajnos a sokkal hosszabb megtrlsi peridusuk miatt,
illetve a gyakran vltoz mszaki szablyozsi felttelek kvetkeztben a cleantech
startup-vllalkozsok sokkal kevsb preferltak, mint pl. az IT vagy gygyszeripari
kezdemnyezsek.
A nyolcadik fejezet a ngy idelis zleti modelltpust mutatja be, a tiszta technolgiai
inkubcik esetben. Ezen modellalkalmazsok a rsztvevk klnbz fok,
intenzits beavatkozsain alapulnak, s leginkbb attl fgg a vgs struktra,
hogy a projekt magn vagy llami finanszrozs, lehet: tudomnyos valorizci,
helyi fejleszts, magnbefektets s szponzorlt program.
A kilencedik fejezet arrl szl, hogy melyek a cleantech inkubci kulcsfontossg
teljestmnymutati, mint pl.: tlagos ves privt befektetsek a tiszta technolgiai
startupok-ra vettve, megjelen j startupok szma vente, az inkublt sikeres
startupok szma, munkahelyenknt tlagosan felmerl kltsg, illetve tlagos
29
bevtel, melyet az egyes cleantech startupok lltanak el az inkubci alatt. A
kziknyv zrsaknt bemutatsra kerl az a Rubik Logicenter-koncepci, amely a
CIE kutatsi program sorn vgigltogatott intzmnyek legjobb gyakorlatnak
SWOT-rtkelse s a funkcionlis dizjn kommunikci egyttes alkalmazsval, a
YES!Delft inkubcis kzpont (a vilg msodik legsikeresebb kzpontja) magyar
adaptcijnak tekinthet, gy j alapot adhat egy hazai pilot inkubcis
ltestmny ltrehozsra.
30
3 Transition thinking az talakul gondolkods
A tiszta fejlesztsek s innovcik megvalstsnak folyamata specilis gondolati
trendez munkt ignyel, melyet mind a technolgiafejlesztk tekintetben, mind
a politikai dntshozk s pnzgyi szakemberek esetben j eszkzrendszerrel s
mdszertannal tmogathatunk.
A transition thinking a fenntarthatsgi fejleszts olyan normatv s gyakorlati
megkzeltse, amely klnbz tudomnygak ismereteit tmrti, gyakorlati
tapasztalatokkal kibvtve. A fogalom alaptlete szerint a legfbb cl trsadalmi
mozgalom ltrehvsa j kzssgek, partneri kapcsolatok, szocilis hlzatok
kialaktsn keresztl. Ez a trsadalmi sszefogs segt abban, hogy kell nyoms
nehezedjen a dntshozkra, a politikai kzssgre, melyen keresztl szavatolni lehet
a hossz tv irnymutatst, clokat az talakulsi folyamatokban. A megkzelts
felttelezi, hogy a meghatroz szereplk proaktvan tekintenek a jvbe. Az
ltalnosan talakul eurpai trsadalom esetben kiemelt jelentsge van annak,
hogy ebben az talakulsi folyamatban aktv rszesei, vagy csak rintett szerepli
lehetnk ennek a gyors vltozsnak.
3.1 Transition thinking-alapelvek
A legfontosabb alapelvek megfogalmazsa a holland Erasmus Egyetem kutatitl
szrmazik. A transition thinking s transition management-elmlet alapgondolata az
amely tbbek kzt visszavezethet olyan komplexits- s koszisztma-elmleti
kutatsokra , hogy a fenntarthatsg magba foglal olyan fundamentlis, illetve
rendszerszint vltozsokat, amelyek tbb szerepltl fggenek. Egy low-carbon (kis
anyag- s energiaigny) trsadalom kialakulsa melynek ltrejttt mg egy-kt
genercival ksbbre teszik teremtheti meg a klnbz llapotoknak olyan
egyenslyhelyzett a trsadalomban, amely mr az koszisztmink mkdsben is
megfigyelhet. Ez a fogalom kombinldik a transition management-folyamatban a
sokszerepls hlzati tletekkel s a tbbszintfolyamat-menedzsmenttel (Multi Level
Perspective).
31
Trtnelmi tanulmnyokbl tudjuk, hogy meghatroz technolgiai ttrsek,
termkek vagy rendszerszint innovcik esetben a kvetkez szintek
klcsnhatsai figyelhetk meg:
Makroszint trsadalmi-, s mszaki tnyezk: ezen tnyezk htterben
ltalban hossz tv trsadalmi, politikai s kulturlis erk llnak, s ltalban
nagy tmegeket rintenek meghatrozan. Pldul a demogrfiai
robbansok vagy a gyors vrosiasods kvetkeztben kialakul trsadalmi s
kulturlis vltozsok. De ide tartozik a klmavltozs s annak felismerse, hogy
ennek kialakulsban klnbz emberi tevkenysgek is szerepet jtszanak.
Illetve a jelenleg zajl pnzgyi vlsg vagy az olajrak cskkense is kpes
megvltoztatni a makrokrnyezetet. A makrokrnyezet fejldsi fzisai
ltalban nyomst gyakorolnak a kvetkez szintre annak rdekben, hogy
vltozsok kvetkezzenek be, vagy egy j stabilitsi pont alakuljon ki.
Kztes trsadalmi- s mszaki keretrendszerek: rvnyben lv gyakorlatok s
ezekhez kapcsold szablyrendszerek, melyek megteremtik a klnbz
trsadalmi-mszaki rendszerek mkdsnek s irnytsnak feltteleit, mint
pldul az lelmiszer- vagy energiaellt rendszerek s az ezekhez
kapcsold szlltmnyozs vagy kzmhlzat. Gondoljunk itt a jelenleg
rvnyben lv infrastrukturlis elrsokra, mszaki szabvnyokra, pnzgyi
megegyezsekre (pldul a knyvels vagy a bankszektor terletn) vagy
ppen a biztonsgi tanstvnyokra stb. E rendszerelemek a klnbz
mltbeli ignyek kapcsn alakultak ki, s relatv stabilitst biztostanak. ppen
ennek kvetkeztben az jtsok (innovcik) ltalban a
hatkonysgnvels jrulkos eszkzei, s nem eredmnyeznek nagyobb
vltozsokat, inkbb a szervezetek eredeti llapotnak fennmaradst s
megszilrdulst eredmnyezik. Legjobb plda erre a szntzels ermvek
hatkonysgnak nvelsre fordtott folyamatos korszerstsek, a rvid tv
megtrlst szolgl befektetsek vagy olyan nemzetkzi infrastrukturlis
beruhzsok, melyek a nemzetek kztti, mr meglv energetikai
rendszereket optimalizljk vagy kapcsoljk ssze. Ebbl kifolylag a
keretrendszereknek jelents szerepe van szmos innovci megakasztsban,
illetve abban is, hogy ezek az alternatv innovcik egyltaln megjelenjenek
32
s fennmaradjanak. A fenti okok miatt, valamint a megfelel alternatvk
megtallshoz s kidolgozshoz a jelenleg rvnyben lv keretrendszerek
kritikus s tfog elemzse mint a keretrendszert ural gondolkodsmddal
trtn szakts nagy jelentsggel br.
Mikroszinten hat tnyezk vagy ms nven piaci rsek, piaci lehetsgek: a
Niche-ek protektv teret biztostanak olyan ttr innovcik kiprblsra,
amelyek rendelkeznek azzal a potencillal, hogy szles krben elterjedtt
vljanak s alkalmazzk ket. Ennek megfelelen a Niche-ek ltalban nem
felelnek meg teljes mrtkben a keretrendszerek feltteleinek, nem
illeszthetek pontosan azokba. Trtnelmi plda lehetne megint a villanykrte,
ami eredetileg a Vilgkillts egyik klnlegessge volt, hasznlata sokig
gyrpletekre s nhny nagyvrosi zlet kirakatra korltozdott, s csak
vekkel ksbb kezdett megszokott vlni a hztartsokban vagy az
utckon. Mai plda a Niche-ekre a kzs gpkocsihasznlatra irnyul
kezdemnyezsek, az elektromos taxikat kiszolgl utcai tltllomsok
megjelense vagy a szvetkezeti rendszerben ltrehozott napelemfarmok
vidki s vrosi felhasznlsai. Jelenleg ezek mindegyike jl elhatrolhatan
mkdik az ket krlvev keretrendszerektl.
2. bra Makrokrnyezet Keretrendszer Niche ksrletek (MLP)
33
Az MLP alkalmazsa a trtnelmi esemnyek elemzsben rmutatott arra, hogy az
tmenetek (transitions nagylptk talakulsok, amelyek egyik llapotbl a
msikba vezetnek) vagy ttr innovci legtbbszr azokkal az jt
gondolkodkkal indulnak el, akik lehetsget ltnak az innovci
mkdkpessgben. Fggetlenl attl, hogy ezek az jtsok sikeresek vagy sem,
illetve hogy az elkpzelsek trsadalmi-mszaki vltozsokat eredmnyeznek e, az
innovcik mindig fggnek a kls krlmnyektl (2. bra).
Nhny plda arra vonatkozan, hogy ezek a rendszerszint innovcik milyen
tvonalakon lphetnek a rendszerbe:
Makroszint vltozsok nyomst gyakorolhatnak a keretrendszerekre (regimes)
s szerkezeti talakulsokat eredmnyezhetnek. A klmavltozs pldul
nyomst gyakorol a kzlekedsi s energetikai szektorokra, vltozsokat vlt ki
a technikai kutats terletein s a kzigazgatsban is. Az rtkek s
ideolgik szleskr kulturlis eltrsei, illetve politikai koalcik megvltozsai
is okozhatnak feszltsget a keretrendszerekben. Ezzel prhuzamosan negatv
kls gazdasgi hatsok (externlik) is nyoms al helyezhetik a rendszert,
vagy ms rendszerek instabilitsa is tterjedhet a keretrendszer elemein bell
(egszsggyi kockzatok vagy biztonsgi agglyok). Ezeket a kls
gazdasgi hatsokat gyakran kvlll szervezetek, trsadalmi
rdekcsoportok, tudomnyos szakrtk erstik problmv (pl. Greenpeace).
Technikai-mszaki problmk is kivlthatjk a szereplk (vllalatok, mrnkk)
rdekeltsgt abban a tekintetben, hogy j mszaki megoldsok utn
kutassanak vagy befektessenek ezen innovcikba. Folyamatosan fennll
problmk pldul alshatjk a bizalmat a meglv technolgikkal
kapcsolatban, s megvltoztathatjk az elvrsokat az j mszaki
megoldsok tekintetben.
Vllalatok kztti stratgiai szint ellenttek s piaci versenytnyezk is utat
nyithatnak a keretrendszereken bell. Az egyik ok, amirt a vllalatok K+F-
beruhzsokat eszkzlnek az az, hogy ezen j technolgik kifejlesztse
versenyelnykhz juttathatja ket (vagy az orszgukat). Habr a K+F-
projektek tbbsge jrulkos fejlesztsekre irnyul, a legtbb trsasg
radiklisabb vltozsokat eredmnyez fejlesztseket is tmogat. Egyes
34
vezet cgek akr gy is dnthetnek, hogy egy meghatrozott Niche-t
tmogatnak, melyrl gy vlik, hogy hossz tvon stratgia potencillal
rendelkezik. Mivel a vllalatok figyelemmel kvetik s reaglnak egyms
tevkenysgre, ezrt bizonyos stratgiai dntsek hirtelen felgyorsthatjk
egyes j technolgik fejldst, s vgl mindezek elindthatnak egyfajta
lncreakcit vagy nagyobb mozgalmakat eredmnyez utnfut-
effektust.
3. bra A rendszerinnovcik dinamikja a Tbbszint rlts (MLP) szemszgbl
Mr meglv feszltsgek esetn az is elkpzelhet, hogy egy gykeres vltozst
hoz innovci kihasznlja ennek az llapotnak az elnyeit s betr a
tmegtermkek piacra. Mindez versenyhelyzetet teremt a fennll rendszeren
bell, s kpess vlhat annak megvltoztatsra, vagy ppen kivltsra is. Ez
termszetszerleg szlesebb kr vltozsokat is eredmnyez a politikai,
35
infrastrukturlis s felhasznli gyakorlatok tekintetben. Ez a szerkezetvltsok
idszaka vagy ahogy Shumpeter fogalmazott : a kreatv rombols szlvihara.
Mindez j szereplk belpst s rgi szereplk kilpst eredmnyezheti az ipari
struktrkban. Vgeredmnyben egy j rendszer s a hozz kapcsold j
keretrendszer jn ltre, melyet a trsadalmi csoportok kapcsolatrendszere igazt,
kialaktva s fenntartva az jonnan ltrejtt trsadalmi-mszaki struktrt. Az gy
kialakult keretrendszer mr kpes befolysolni a szlesebb makroszint folyamatokat,
azaz a makrokrnyezetet is (lsd a 3. brt: A rendszerinnovcik dinamikja a
TBBSZINT RLTS (MLP) szemszgbl).
3.2 A transition thinking-menedzsment gyakorlata
Az tmenet/talakuls-menedzsment (transition management, TM) a
fenntarthatsgi innovci olyan normatv s gyakorlati megkzeltse, amely
klnbz diszciplnk ismereteit tmrti, gyakorlati tapasztalatokkal kibvtve. A
fogalom alaptlete a trsadalmi mozgalom ltrehvsa j kzssgek, partneri
kapcsolatok, szocilis hlzatok alakulsn keresztl. Ez a trsadalmi sszefogs segt
abban, hogy kell nyoms nehezedjen a dntshozkra, a politikai kzssgre,
melyen keresztl szavatolni lehet a hossz tv irnymutatst, clokat az
talakulsi/tmeneti folyamatokban. A megkzelts felttelezi, hogy a
meghatroz szereplk proaktvan tekintenek a jvbe.
4. bra A transition-menedzsment szakaszai
36
A transition-menedzsment alapveten llapotokat klnbztet meg a
folyamatokban (4. bra):
kezdeti szakasz,
gyorsulsi szakasz s
stabilizcis szakasz (az j egyensly).
Ez lthat a fenti brn. Az alapkrdsek a transition-menedzsmentben a
kvetkezk: hogyan tud a jelenlegi nem fenntarthat trsadalmi attitd
fenntarthatv vlni, s milyen mdon vlik mrhetv ez az talakuls. Az els
krdsre nehezen kapjuk meg a vlaszt, mert sok olyan elemet tartalmaz a
fenntarthatsgi kritriumok halmaza, amelyeket nem biztos, hogy egyrtelmen
tudunk rtelmezni. A szban forg, nem szokvnyos letmd-irnyts attl fgg,
hogy a rsztvevk, szereplk tudatban vannak tetteik kvetkezmnyeinek, ami a
trsadalom klnbz szintjein trtn fejlesztseket rinti, cselekvsk jobban
sszehangolt, jl strukturlt, s megfontolt talakuls fel mutat (Roorda et al., 2012).
Az tmenetkezels elmlt vtizedbeli elmleti felfedezsei s gyakorlati tapasztalatai
azt mutatjk, hogy ngy klnfle irnytsi tevkenysg rajzoldik ki, ha
megfigyeljk a szereplk viselkedst a trsadalmi tmenetek kontextusain bell:
Stratgiai: trsadalmi szinten zajl tevkenysgek, melyek hossz tvon bontakoznak
ki, sszetett trsadalmi problmk strukturlshoz kapcsoldnak, s alternatv
jvkpet alkotnak.
Taktikai: alrendszeri szinten megvalsul tevkenysgek, melyek a rendszer
struktrjnak felptshez s lebontshoz kapcsoldnak (intzmnyek,
szablyozs, fizikai infrastruktrk, pnzgyi infrastruktrk s gy tovbb).
Operatv: rvid tv s htkznapi dntsekhez s cselekvsekhez kapcsold
tevkenysgek. Ezen a szinten a szereplk jraalkotjk a rendszer struktrit, illetve
eldntik, hogy tstrukturljk vagy megvltoztassk-e azokat.
Reflexv/visszahat: a ltez helyzetnek s azok kellemetlen vonatkozsainak
tbbszint rtkelse. Vitkon, strukturlt kirtkelsen, elemzsen s kutatson
keresztl a trsadalmi gyek folyamatosan strukturldnak, jragondoljk s kezelik a
problmkat.
37
A transition management azt felttelezi, hogy ezek a tevkenysgeknek specifikus
tulajdonsgokat kellene felmutatniuk abban, hogy a folyamatban milyen szereplk
vesznek rszt, milyen tpus folyamatokkal vannak kapcsolatban, s milyen tpus
termket szlltanak, amelyek lehetv teszik a specifikus rendszereszkzk s
folyamatstratgik kidolgozst. Pldaknt emlthetjk a rsztvevk megvlogatst
(clcsoport kijellst), a specifikus tmenethez kapcsold kihvs
megfogalmazst, a szksges folyamatok tpust, a klnfle eljrsok, illetve
folyamateszkzk hasznlatt.
Annak rdekben, hogy Magyarorszg trsadalom- vagy zleti krnyezet
fenntarthatsghoz val attitdjt megismerjk, illetve a fogyasztsi szoksok
alapjn vilgos kpet kapjunk arrl, hogy ezek a folyamatok tmogatjk-e, vagy
inkbb gtoljk a trsadalom fenntarthat rendszerekhez, a low-carbon-letmd
ltalnoss vlshoz kapcsold trekvseit kell megvizsglnunk. A fenntarthat
fogyasztsi struktrkba val tmenet jellege alapjn mondhatjuk meg, hogy a
megismert rendszerfolyamatokhoz milyen transition management-stratgit
rendelhetnk (stratgiai, taktikai, operatv, reflexv). Eurpa klnbz orszgaiban
ennek a transition management-folyamatnak lehetnek-e eltr megoldsai,
alapvet klnbsgei.
Fogarassy s trsai (2014) ltal vgzett fogyaszti vizsglatok bizonytottk, hogy
Magyarorszgon jellemz taktikai irnytsi tevkenysg lehet az talakulsi
folyamat karakterisztikja, azaz fknt alrendszeri szinten megvalsul
tevkenysgek dominlhatnak, melyek a rendszer struktrjnak jraptshez s a
korbbi rendszerelemek lebontshoz kapcsoldnak (intzmnyek, szablyozs,
fizikai infrastruktrk, pnzgyi infrastruktrk kialaktsa s gy tovbb). A
fenntarthatsgba val tmenet kezelse s felgyorstsa a magyar fogyaszts s
szolgltatsok esetben elssorban taktikai transition-menedzsment-eszkzk
alkalmazsval, azaz rszablyozssal, kzponti- vagy llami beavatkozs rvn
vltoztathat. Kiemelt szerepe van teht a politikai dntshozknak abban, hogy a
transiton management folyamata, azaz az talakuls maga milyen hatkonysggal,
milyen felttelrendszerek (kzvetlen szablyozs, infrastrukturlis felttelrendszer,
tmogatsi/hitelezsi felttelek) mellett zajlik.
38
4 A cleantech inkubcit jellemz koszisztma
Annak rdekben, hogy Eurpa megtartsa vezet szerept az innovci vilgban,
olyan jragondolt fejleszti krnyezet kialaktsa szksges, amely alkalmas az j
technolgiai megoldsok befogadsra. A cleantech-szektorban sokkal
hatkonyabb fejlesztspolitikra van szksg a hivatalok rszrl, mivel itt az llami
beavatkozs sokkal ersebben jelen van, mint ms szektorok esetben. A tiszta
technolgia alkalmazsa egy alternatv gazdasgi modellbl ered, melyben az
erforrsok jrahasznosulnak ahelyett, hogy elhasznldnnak. Ez a gazdasgi
szemllet teljesen eltr politikai megkzeltst ignyel. A megfelel kormnypolitika
nagyon fontos hajter az innovciteremtsben, mivel az eurpai megkzelts az
innovcis befektetsekhez kapcsoldan, tbbnyire llami tmogatsokbl ll. A
privt befektetsek szerepe sokkal kisebb ebben a szektorban, mint ltalban.
Megfigyelhet, hogy a legtbb zleti inkubtorszervezetnek nincs konkrt ipari, vagy
szektorlis profilja, az inkubcit tmogat programjaikat mindenfle startup-nak
ajnljk, akik a kzelkben felbukkannak. Jelenleg csak nhnyat tallunk egsz
Eurpban, amelyek specilisan a cleantech-szektor indul vllalkozsait cloztk
meg. A clirnyos llami beavatkozsok jelentsen nvelhetnk a cleantech-
szektorba belpk arnyt, de ehhez tudatos helyi s regionlis innovcipolitikra,
s hossz tv tervezsre van szksg.
4.1 Eurpai s nemzeti irnyelvek az innovcira
Az eurpai tiszta technolgiai fejlesztsek elssorban a kzssg elhivatottsgra, s
az azt r stimulcikra alapoznak. Ez azt jelenti, hogy a kezdeti lelkeseds, mely a
tiszta technolgiai fejlesztsek folyamatt beindtja, ltalban a hatsgoknl van.
Az Eurpai Uni 2020-ra nagy ambcikkal lltott fel terveket a klma- s
energiaclokkal kapcsolatban. Ezek a clok, melyeket 20-20-20 cloknak is hvnak,
hrom kulcsfontossg prioritst lltanak 2020-ra, mgpedig a 20%-os cskkenst az
EU-s veghzhats gzok kibocstsban az 1990-es adatokhoz kpest, az EU
energiafogyasztsnak megjul forrsokbl szrmaz rsznek 20%-ra nvelst,
valamint ltalnosan az energiafogyaszts hatkonysgnak 20%-os nvelst. Br
a 20-20-20 clokat minden tagllam prblja elrni, s a tiszta technolgia-
rendszerek alkalmazsa nagyban hozzjrulhat a clok megvalstshoz, azrt
39
mg mindig nagy klnbsgek vannak az nemzeti cleantech-politikkban, melyek
kimondottan a tiszta technolgiai rendszerek felhasznlsra vonatkoznak. Egyes
orszgok tbb mint egy vtizede mr nagyon nagy politikai segtsget nyjtanak a
tiszta technolgiai rendszerek tmogatsra, hogy a K+F-befektetsek rvn
megfelel nemzeti- s nemzetkzi piaci kereslet jjjn ltre. Ezzel ellenttben nhny
orszgban semmilyen cleantech-politika nincs, amely tmogathatn a tiszta
technolgik elterjedst. Ezekben az esetekben, mind a startup-ok, mind az
inkubtorszervezetek knytelenek a sajt kezdemnyezkszsgkre tmaszkodni,
illetve a helyi befektetkre, vagy a szrvnyos regionlis tmogatsokra
hagyatkozni.
Az Eurpai Innovcis s Technolgiai Intzetet (EIT) 2008-ban hozta ltre az Eurpa
Parlament s az Eurpai Tancs, hogy Eurpa innovatv kapacitst s befolyst
nveljk, s Eurpa K+F-rendszert a fenntarthat nvekeds s versenykpessg
hajterejv tegyk. Az eszkzk, melyek hozzjrulnak ezen clok elrshez, a
Tuds- s Innovcis Kzpontok (Knowledge Innovation Centres KIC) lehetnek,
melyeket olyan K+F zleti kzssgknt ismerhetnk meg, amelyek tematikusan
hoznak ssze zleteket, kutatsokat s oktatsi programokat (pl. a klma, ICT s
energiaszektorokra nzve). Az ltalunk megvizsglt klasztereknek is van partnere
valamelyik KIC-hlzatban.
4.2 Az Eurpai Innovcis s Technolgiai Intzet (EIT) programjai
A Climate-KIC a klmavltozssal kapcsolatos innovcikat segti a kis- s nagy
vllalkozsoknl, helyi s globlis sszefggsben, a privt s kzcl rendszerek
sszekapcsolsval, elssorban nemzetkzi partneri viszonyon keresztl. Minden
partner a tuds s innovcis kzssgbe integrlja az iparggal kapcsolatos
tapasztalatait, melyekkel a kzssgek nemzeti, vagy regionlis kzpontokon
keresztl vannak kapcsolatban. A Climate-KIC j partnersgeket teremt, hogy ezltal
integrlja a kutatst, az zletet s az j technolgiai megoldsokat, mellyel az
innovatv tletekbl termkeket, szolgltatsokat s munkahelyeket teremthetnek.
Az ETH Zurich s a TU Delft a Climate-KIC oktatsi partnerei kz tartoznak. Barcelona
is profitl az InnoEnergy-KIC-ben val rszvtelbl (Ibria), mely lehetv teszi
szmukra, hogy az energetikai fejlesztsek terletn a startupokra koncentrljanak,
40
s ers kls befekteti hlzatot hozzanak ltre. Az InnoEnergy-KIC Ibriban a
megjulenergia-szektoron bell elssorban a szl, nap, hullm s aply-dagly
energival foglalkozik, de vannak demonstratv projektek a koncentrlt napenergia
termelssel (CSP) kapcsolatban Spanyolorszgban s Portugliban is.
4.3 Transznacionlis irnyelvek Norvgia s Svdorszg
Annak ellenre, hogy az szak-eurpai orszg fosszilis energiahordozval jl elltott,
tbb kivl llami program ltezik Norvgiban is a tiszta technolgiai fejlesztsekre.
A zld bizonytvnyos piac Svdorszg s Norvgia kztt remek plda a
transzparens s kiszmthat politikai kezdemnyezsre, mely segti a cleantech-
szektor nvekedst. Tbbves egyeztets s alkudozs utn, 2012-ben Norvgia
gy dnttt, hogy belp a svd zld bizonytvnyok piacra. Ezt kveten a norvg
megjulelektromosenergia-ellltk egy teljesen j tmogatsi rendszerrel lltak
szemben, mely tovbbi befektetseket motivlt, s segtette Norvgit, hogy elrje a
30 TWh-s megjul ellltsi volument 2016-ra. Ez egy megfelelen magas kvtval,
s jl megalapozott szablyozssal mkd zld piac, mely a leginkbb
versenykpes megjul technolgikat tudja kltsghatkonyan kordban tartani.
Ezek a cleantech-vllalkozsok a zld bizonytvnyok rendszere nlkl nem lennnek
kpesek a piacra lpsre. A piacok sszeolvasztsa Svdorszgban s Norvgiban
mg tovbb segtheti a gazdasgi hatkonysg nvelst.
A klnbz nemzeti kormnyok ltalban klnbz gazdasgi s krnyezeti
politikval rendelkeznek. Tbb plda is van arra, hogy kt politika egymssal
ellenttes irnyt kpvisel, pl. ahol a gazdasgi nvekeds a krnyezeti
felelssgvllalsnl elbbre val, ott a krnyezetvdelmi szablyozs sokkal lazbb
s rendszerint egyltaln nem kvetkezetes. Nhny orszg sikeresen kombinlta a
gazdasgfejlesztst s a tiszta technolgik alkalmazst gy, hogy a kettbl
ltrehoztak egy specilis nemzeti politikt a fenntarthat innovcira, s a
gazdasgi nvekedsre. Az innovciban rdekelt cgek kihasznlhatjk az egsz
orszg pozitv, tiszta technolgiai atmoszfrjt, a rendelkezsre ll tmogatst, s
egy olyan piacot, mely kszen ll a nvekedsre, s ignyli a cleantech-szektor
termkeiket. J pldk lehetnek a tudatos nemzeti politikra specifikus
41
szablyozssal a Finnorszgban s Dniban megtallhat klaszterek: Finnorszgban
a Helsinki Klaszter, valamint Dniban a Koppenhgai Cleantech Klaszter.
Finnorszg, Helsinki Klaszter
A finn kormny clkitzseiben a tiszta technolgiai rendszerek bevezetse vek ta
igen nagy szerepet jtszik. A K+F-szektorba val kzcl befektetsek a GDP 4%-t
teszik ki vente, mely a vilgon a harmadik legmagasabb arny. A tiszta
technolgira mint zleti lehetsgre, s horizontlis tevkenysgknt fkuszlnak,
melyet minden zleti szektorra le kvnnak vetteni. Cleantech specifikus szablyozst
vezettek be 2012-ben, amely stratgiai programjuk legfontosabb eleme. A program
arra irnyul, hogy a cleantech-szektor jelenlegi bevtelt egy vtizeden bell
megduplzza (mely gy mr 2018-ra elrheti a 40 millird eurt). Ezzel tbb mint 40
intenzv nvekeds cget hozhatnak ltre vente, s kzel 40.000 munkahelyet
teremthetnek 2020-ra. Azt a clt tztk ki, hogy a cleantech-befektetsek arnyt a
teljes befektetsi portfli arnyban legalbb 15%-ra nveljk.
Dnia, Koppenhgai Klaszter
Dniban hatrozott nemzeti clkitzs van a gazdasg zldd ttelre, illetve a
teljes energia-nellts elrsre. A stratgiai irnyelvet az 1975-s olajkrzis sorn
fogalmaztk meg, ebben az idszakban Dnia 99%-ban volt rszorulva a klfldi
olajforrsokra. Most arra trekszik, hogy az energiatermels tern egyrtelmen
nellt legyen. Dninak ambicizus clja, hogy a megjul energia rszarnya a
teljes fogyasztsban 2020-ra legalbb 30 % legyen! (Ez 10%-kal magasabb clkitzs,
mint amit az EU meghatrozott.)
Ennl fogva a dn kormny ers ipari tmogat szerepet tlt be, s hatrozott
lpseket tesz, hogy hossz tvon egy, a fosszilis energiahordozktl mentes, zld, s
mgis exponencilisan nvekv gazdasg jjjn ltre. A megvalsts tja az, hogy
llami forrsokkal tmogatjk a hossz megtrlsi idej befektetseket, valamint
mestersges piacot hoztak ltre a megjulenergia-szektorra, s a cleantech
megoldsokra.
42
4.4 Regionlis fejlesztsek alapsszefggsei
Vizsglataink szerint mind Finnorszgban, mind Dniban a fenntarthat fejldsre
vonatkoz nemzeti clkitzs a f hajter. Ezzel szemben Nmetorszgban van
nemzeti s regionlis szint innovcis politika is, s mindkett a tiszta technolgiai
rendszereken alapul nvekeds fontossgt hangoztatja.
Nmetorszg, Mnchen Klaszter bemutatsa
Nmetorszgban nagyon ers a nemzeti cleantech irnyelvek keretrendszere,
ezltal megalapozott a megjul energira pl infrastruktrja. 2012-ben a tiszta
technolgik szektora tbb mint ktszeresre nvekedett, s elre lthatan 2025-re
elri a 4,4 billi eurt, mely nem csak munkahelyeket teremt, de globlis piaci
rszesedst is megtartja. Az olyan terleteken, mint az erforrs-hatkonysg, vagy
a fenntarthat szllts s jrahasznosts, a nmet cgek rszesedse a tervek
szerint 125%-kal 674 millird eurra nvekszik. Fokozatosan nvelik 15%-os piaci
rszesedsket, s ezzel egy idben a tervek szerint 1.000.000 j munkahelyet is
teremtenek. Nmetorszg ugrsszeren nvelni szeretn a megjulenergia-
felhasznls szintjt, elssorban a nap- s szlenergia-termelsre koncentrl,
mikzben folyamatosan elszakad a nukleris energitl.
A mncheni rgi Nmetorszg egyik legersebb gazdasgi rgija, nemzetkzi
szinten ugyancsak az egyik legersebb rginak szmt. Bajororszg fvrosa
Mnchen, az orszg teljes GDP-jnek kb. 18%-t adja. A gazdasgi nvekedse
kicsivel a nemzeti tlag felett van (2,9%, 2012-es adat). Emellett a munkanlklisg is
alacsonyabb, mint az orszg tbbi rszn. Ez a dlnmet rgi gazdasgi kzpontja,
s otthont ad tbb olyan nagy nemzetkzi cgnek, mint a BMW, mely pl. nemrg
adta ki legjabb, 100%-ban elektromos energival mkd autjt. A Mncheni
rgiban a tiszta technolgia az innovatv termkeket, az egszsges krnyezetet
biztost folyamatokat, a termszetes erforrsok megrzst s hatkony
felhasznlst, valamint a szennyezs, s ms, a krnyezetre meghatroz hatst
jelent klmaveszlyek cskkentsnek spektrumt fedi le, megfelel
letkrlmnyeket biztostva. A Bajor Szvetsgi Kormny hossz tvon
Bajororszgban kiemelt fkuszterletnek nyilvntotta a tiszta fejlesztsek szektort.
Megllaptsra kerlt az a tny, hogy azok a cgek, melyek a kutatsra szakosodtak,
43
gyorsabban nvekednek, s stabilabbak a krzisek sorn. Ezrt a Bajor Szvetsgi
Kormny 2020-ra 3,6%-kal akarja nvelni befektetseit a K+F-szektorban.
Spanyolorszg, Barcelona Klaszter bemutatsa
A rgi nagyon ers a trsadalmi kapcsolatokban, nem csak Spanyolorszgban,
hanem az orszgon kvl is jelents kapcsolati tkvel br, melyeket a cleantech-hez
kapcsold klnbz konferencik, bemutat rendezvnyek tern hasznost
elssorban. A klaszter fszereplje a Fira Barcelona, ami az egyik legfontosabb
killtsi kzpont Eurpban. Nemzetkzi presztzse szoros kapcsolatban van a
Barcelona mrkanvvel, melynek vszzados mltja van. Mint gazdasgi hajter,
ez az egyik legjobb platform az zletekhez, cgek nemzetkzi bemutatshoz,
termkmarketinghez, hlzatptshez s tudstranszferhez. A Fira Barcelona
gazdasgi hozzjrulsa Barcelona vros s krnyknek bevteleihez, 2,5 millird
eurra becslhet. A kereskedelmi kzpont egyik legfontosabb jellemzje a K+F-
szektorok, szakemberek s vllalkozk tmogatsa. Ahhoz, hogy a vllalkozs a
globalizci kihvsait sikerrel vegye, kombinlta a vllalati tapasztalatokat,
innovcit s technolgiai fejldst a versenykpessggel. A Fira egy olyan
konzorcium, melyet a Barcelonai Vrosi Tancs, a Kataln Autonm Kormny, illetve
a Barcelonai Kereskedelmi Kamara alkotnak, gy tulajdonkppen az autonm
vllalati menedzsment s a kztulajdon kombincija.
2013-ban Barcelona volt az elektromos aut fvrosa, s itt tartottk az Elektromos
Jrm Szimpziumot (Electric Vehicle Symposium, EVS), ami ebben a szektorban a
vilgkongresszusnak tekinthet. A vros a posztot az amerikai Los Angelestl rklte,
s lett a hzigazdja a 27. EVS-nek.
Finnorszg, Helsinki Klaszter bemutatsa
2007 s 2013 kztt Finnorszgnak ltezett egy klaszteralap Szakmai Tudskzpont
Programja (Centre of Expertise Programme, OSKE), ahol sszegyjtttk az
orszgban sztszrdott szaktudst s a kutatsi erforrsokat. Itt 21 klnbz
tudskzpont lett 13 klnbz klaszterbe csoportostva. A finn tiszta technolgia
klaszter (Helsinki Klaszter) ezek egyike, s ngy regionlis tudskzpontot lel fel,
melyek kizrlag a tiszta technolgikra specializldnak.
44
Hollandia, Delft/Rotterdam klaszter bemutatsa
Delftben s Rotterdamban a regionlis tisztatechnolgia-stratgit egy egyenslyi
llapot jelli, amely a helyi piac fbb szerepli kztt ll fenn, gy, hogy sajt
clrendszerk mellett figyelembe veszik a rgi gazdasgi nvekedsi cljait is. Kt
fontos cleantech tmaterletet lehet a megemlteni Delft esetben, a vz/delta
technolgit, illetve az ipari biotechnolgit. A f cl, hogy j munkahelyeket s
gazdasgi nvekedst teremtsenek, fleg a cleantech-szektor nvelsvel.
Nincsenek minstett clpontok a szektorba belp startupok vagy franchise-ok
szmra, de vannak clkitzsek, elvrsok az ltalnos nvekedskre nzve.
Nagyon egyedi jelensg, hogy regionlis cl tartalmazza, fogalmazza meg a
cleantech startup-vllalkozsok s telephelyek, valamint a tudomnyos parkok
fejlesztst.
4.5 Innovcis fejlesztsek kzbeszerzsi folyamata
Meglehetsen fontos s srget feladat a cleantech innovcik tern, hogy a
kormnyok komolyan vegyk az innovcikat rint kzbeszerzseket. Szigor s
tiszta zld kzbeszerzsi stratgia s irnyelvek szksgesek az innovcis s
inkubcis programok elsegtshez. A kormnyok rszrl a megfelel hozzlls
pldul klnbz adkedvezmnyek felajnlsa lehetne a cleantech-termkekbe
val befektetsek esetben. A vrosoknak tagadhatatlan szerepe van a tiszta
innovcik segtsben, azltal hogy a startup-vllalkozsoktl szerezik be
termkeiket, szolgltatsaikat. A kzbeszerzsi folyamatok jratervezsnl
elengedhetetlen, hogy hozzfrhetbbek s egyszerbbek legyenek a startupok
szmra. A startup-vllalkozsok rendszerint kptelenek tendereket nyerni, mert nem
frnek bele a megadott kritriumokba. Tl fiatalok, vagy egyszeren a mretk tl
kicsi.
Finnorszg, Helsinki klaszter gyakorlata
Helsinki vrosa mr jelenleg is aktvan alkalmaz tiszta technolgiban tevkenyked
startup-vllalkozsoktl szrmaz technolgikat tbb "zld vros" fejlesztsi
tervben: energiahatkonysg a kzssgi letterek hasznlatban, alacsony
emisszi s j technolgik a tmegkzlekedsben, okszer hulladkgazdlkods,
tvfts alkalmazsa, vz- s levegminsg javtsa. A vrosnak j kiltsa van sajt
45
cleantech-szektora szmra az elrhet bvlsi s nvekedsi lehetsgek
tekintetben. Emellett a finn cleantech-klaszter tmogatja a pilot s demonstrcis
infrastruktrk kiptst.
4.6 Triple Helix (egyetem-vllalkozs-llam) egyttmkdse
A kormnyok tmogatjk a clorientlt klaszterfejlesztsi szervezetek fellltst,
amely lehet egy specilis egyttmkdsi program a klnbz rdekelt felek
kztt. Ennek szerepli lehetnek civil szervezetek, a regionlis kormnyzat,
inkubtorok, egyetemek, tudomnyos parkok, bankok, nyugdjalapok, vllalatok,
kutatintzetek, tancsad cgek s a kockzati tkebefektetk. Egy ilyen hlzat
elnyt jelenthet a startupoknak, mert knnyen tallnak segtket, valamint esetleges
vevket, vagy piacot termkeiknek. Az inkubcis program is aktvan dolgozik azon,
hogy az rdekelt felekkel hlzatot ptsen, tovbb tpllja azokat a kialakult
egyttmkdseket, amelyek mr most lteznek.
Az aktv egyttmkds a klnbz szereplk s a rgik kztt kiemelten lehetv
teszi az ers gazdasgi nvekedst. A kvetkez szerepl meghatrozak ebben a
kontextusban: egyetemek, vllalatok s kormnyok. Ez az egyttmkds a Triple
Helix-egyttmkds. A Triple Helix egyttmkdsnek klnleges sttusa van, mert
az innovcin keresztl ez kpezi a termkeny alapot a gazdasgi nvekedshez. Az
innovcis klaszter maga biztostja a Triple Helix-egyttmkdst, melynek tagjai: a
vllalatok, a befektetk, az oktatsi s tudomnyos intzmnyek s a hatsgok. A
hatsgok szerepet jtszhatnak abban, hogy az ilyen jelleg egyttmkds
sikeressgt elmozdtsk.
Egyeslt Kirlysg, Peterborough Klaszter gyakorlata
Peterborough vrosa ad otthont az EcoCluster-nek, mely egy sikeresen nvekv
interaktv hlzat, mintegy 350 vllalkozssal, vllalkozkkal, befektetkkel,
tudomnyos partnerekkel s kutatkkal (pl. Cranfield University, Anglia Ruskin
University, University Centre Peterborough s a Peterborough Regional College)
dolgoznak a cleantech-szektorban, melyet tmogat az llami szfra (Opportunity
Peterborough, s a Peterborough-i Vrosi Tancs) is. Az EcoCluster tipikus s sikeres
zleti klaszter. Ez a formci megknnyti az egyttmkdst, a szinergia s az
46
ismeretek tadst a meghatrozott Triple Helix-szerkezetben, a vllalkozsok, az
llami szektor s a felsoktatsi intzmnyek egy meghatrozott fldrajzi terletn
(Peterborough s krnyke), egy adott gazatra nzve (tiszta technolgia).
Peterborough vezet szerepet vllal az Eurpai Stratgiai Klaszter Partnersgben,
mely klaszterhlzat az Eurpai Tancs ltal finanszrozott ko-Innovcis Klaszter
Partnersg (EcoCluP)-projekt rsze. A hlzat 2500 koinnovatv s cleantech
vllalkozst lel fel Eurpa-szerte, s segt megknnyteni az egyttmkdst a
klaszterek kztt. Az j genercis klaszterkezdemnyezs tlete az Eurpai
Bizottsgtl szrmazik, melynek clja, hogy az Eurpai Uniban hatkonyabban
mkdjenek egytt klaszterek. Az Eurpai Tancs gy vli, hogy a globlis kihvsokra
nem lehet megoldst tallni egy-egy elszigetelt klaszteren bell.
Olaszorszg, Torino Klaszter struktrja
A torini cleantech klaszter a piaci szereplk szles csoportjbl ll, nhny fbb
csomponttal. A klaszter tagjai megbznak egymsban s a kls partnerek
szolgltatsaiban, a klaszter maga is j kapcsolatokat pol kls rdekeltekkel. Ez
egy j plda az rintett felekkel trtn magas szinten kooperl hlzati
mkdsre, mely, mint itt is, rendszerint hrom rszbl ll. A legfontosabb, hogy a
tuds megteremtsbl (a kt egyetem a torini Politecnico di Torino s a Universit
degli Studi di Torino) az indul vllalkozsok ltrehozsbl, az inkubcibl (Torino
kt inkubtora az I3P, a Politecnico di Torino innovatv vllalkozsokat inkubl
szervezete, s a 2I3T, az Universit degli Studi di Torino inkubtora), s a piaci
rszeseds nvelsbl, melyet az gynevezett Environment Park, egy
tudomnyos s zleti park tmogat, megfelel koszisztmt hozzunk ltre.
4.7 Best practice javaslatok a fejlesztsi krnyezet kialaktsra
Annak rdekben, hogy egy virgz cleantech-klaszter rdekeltsgeinken tl is
tmogathat legyen, a nemzeti hatsgoknak tmogatniuk kell a relevns ghajlat-
s energiapolitikai clokat, melyeket az EU 2020-ra rt ki. gy segthetik a clok
megvalsulst, hogy clirnyos nemzetkzi politikt hoznak ltre a fenntarthat
innovci s a gazdasgi nvekeds terletein. A legjobb eurpai cleantech-
klaszterek mr most is kihasznlhatjk az EIT ltal ltrehozott KIC-eket, s megkezdtk
az egyttmkdst ezekkel a hlzatokkal. A rgiknak sszpontostania kell a
47
konkrt fejlesztsi tmkra, melyekrl a vllalkozk mr bebizonytottk, hogy ersek
s biztosan megfelelnek azon feltteleknek, melyek maximalizljk az llami
beruhzsok eredmnyeit s pozitv hatsait.
Fontos felttel tovbb, hogy a kormnyok tmogathatjk a cleantech cgeket
azzal, hogy els gyfelkk vlnak. Elnyben rszestik ket, amikor cleantech
termkeket s szolgltatsokat kzbeszerzsi ton vsrolnak. A kormnyok
alapveten finanszrozssal s kisegt ltestmnyekkel tmogathatjk a Triple Helix-
egyttmkdst a rgikban.
48
5 Innovatv tletek generlsa
Az innovatv tletek generlsnak clja, hogy j, sikeres s megvalsthat
termkek vagy szolgltatsok legyenek a piacon. Annak rdekben, hogy egy
klaszterben vagy rgiban tfog high-tech-portfli jjjn ltre, jl mkd
innovcival s startup-vllalkozsokkal, rendkvl innovatv krnyezetre van szksg.
A legtbb tletet az egyetemi krnyezeten bell kt csoport realizlja s valstja
meg: a dikok s a kutatk. Az albbiakban egy innovatv krnyezetet s a
kapcsold technolgikat, illetve az ismereteket vizualizl folyamatot mutatunk
be (5. bra).
5. bra tletek generlssnak folyamata
5.1 Innovatv krnyezet
A Cleantech Incubation Europe programmal vgzett kutats kiemelte annak
fontossgt, hogy az innovcis krnyezethez mennyire fontos az tletteremts. A
kutatk szoros egyttmkdsben lv kzssge a kreativits egy j kzpontja
lehet j tletek kigondolshoz s az innovcihoz. Ebben a kzssgben a tuds
szabadon ramlik, vagy szebben megfogalmazva, ilyen kzssgben a tuds a
kzvagyon, ahogy azt Elinor Ostrom, az Indiana University 2009-es kzgazdasgi
Nobel-djas professzora magyarzta a hallgatsgnak. Szinte az sszes fontos ttrs
a trgyalasztalnl, a heti labortallkozkon trtnik, amikor mindenki egytt van, s
megoszthatjk a legjabb adatokat s eredmnyeket. Ez a jellemz egyetemi
krnyezet, ahol a kutatk s a dikok folyamatosan sztnzik egymst, ami azt
jelenti, hogy nehz, ha nem lehetetlen rmutatni egyetlen szemlyre, mint az tlet
feltalljra. Ez az egyttmkdsi krnyezet az, amely folyamatosan prezentlja a
Innovatv
krnyezet
Alapkutatsi
finanszrozsa
tletteremts s
oktats
Fejvadszat s
interjk
Technolgia- s
tudstranszfer Vllalkozi tudat Vllalkozi oktats
49
nyilvnossg szmra az j ismereteket, technolgiai megoldsokat s az j
tallmnyokat.
A CIE-konzorcium szmos pldt tallt a legjobb gyakorlatokra (rszletesen lerva
lentebb), amelyek pozitvan befolysoljk az innovcis krnyezetet a klaszteren
vagy (tudomnyos) kzssgen bell, ezek lehetnek: (1) az alapkutats
finanszrozsa, (2) az tletek generlsnak tantsa, s a (3) fejvadszat, interjk.
ltalban ezeket az eszkzket hasznljk a high-tech inkubtorok, vagy a
tudskzpontok, pldul egyetemek vagy kutatkzpontok, mivel fknt ezek az
intzmnyek kpesek hatkonyan kialaktani az innovatv krnyezetet s,
remnyteljes tehetsgeket tmogatni. k azok, akik tleteiket nhny lpssel
messzebbre is tudjk vinni, pldul egy sajt cg elindtsval. Minden eszkz
hozzjrulhat a konkrt cleantech jtsok elsegtshez, ha elktelezett mdon
hoznak ltre jabb s jabb oktatsi s kutatsi programokat.
Finnorszg, Helsinki Klaszter
A finn cleantech-klaszternek f sikertnyezi abbl addnak, hogy az orszg
lakossga pozitv attitddel fogadja, s tmogatja az innovcit s az innovatv
vllalatokat, melyek gy kihasznlhatjk az ehhez kapcsold fogyaszts kedvez
zleti krnyezett. Finnorszg a vilg egyik vezet fejlesztje, egyszerre tbb
gazatra s a gyorsan fejld cleantech ipargakra nzve is (mint pl. a
hulladkgazdlkods s energetika). Ez a szemllet mkdik mr 1930 ta, ami
fnyvekkel megelz sok ms nemzetet. A napjainkban is vezet, klasszikus ipargak,
mint pldul a cellulz- s papripar, a vegyipar s tvkzls folyamatosan ttrnek
a zldebb s fenntarthatbb technolgikra. k is beveszik a cleantech innovci
elemeit sajt termelsi folyamataikba.
Finnorszgban a tiszta fejlesztsekhez kapcsold kis-s kzpvllalkozsok dnt
szerepet jtszanak az j munkahelyek teremtsben: a 20012010 kztt ltrehozott
j munkahelyek 100%-ban a kis-s kzpvllalkozsoknl szlettek.
8 megjulenergia-kutat kzpont, Norvgia
2009 februrjban a norvg kormny ltrehozott 8 vilgsznvonal kutatsi kzpontot
a tengerparti szlenergia hasznostsval kapcsolatos technolgira hazai s
nemzetkzi viszonylatban, napelemes fejlesztsekre, bioenergetikai innovcira, a
50
megjul energia komplex rendszereinek tervezsre, a nulla emisszis pletek
ptsre, valamint felszn alatti szn-dioxid trolsra. Ezekben a kzpontokban
alapkutatsok s alkalmazott kutatsi munkk is zajlanak.
5.1.1 Alapkutatsok tmogatsa
Az alapkutatst ltalban hrom forrsbl szoktk finanszrozni:
Kzvetlen tmogats a kormnytl, pldul a tudomnyrt s az oktatsrt
felels minisztriumtl. Az ves finanszrozs nagysga a vgzett hallgatk s a
megjelent cikkek szmtl fgg.
Fggetlen finanszrozs, nem llami szervezetektl tudomnyos
alapkutatsokra. Az ves tmogats attl fgg, hogy hnyan plyztak
sikeresen az eurpai vagy nemzeti kutatsi alapokra.
Szerzdses finanszrozs vllalatoktl vagy kzintzmnyektl.
A cleantech alapkutatsokba val nemzeti szint befektets alapveten fontos az
innovcik elterjedsben, mert a trtnelem szmtalanszor bizonytotta mr, hogy
a legfontosabb tallmnyok az egyetemek kutatsi laborjaiban szletnek. Az
innovcis teljestmnyek tekintetben az EU-ban Svdorszg, Nmetorszg, Dnia
s Finnorszg a legeredmnyesebbek. A legnagyobb befektetk a K+F-szektorban:
Svdorszg (a GDP 3,3%-a), Finnorszgban (3,1%-a), Ausztria (2,5%-a), Dnia (2,4%-a)
s Nmetorszg (2,3%-a).
Kutatsi tmogats a Lnd/Malm Klaszterben, Svdorszg
A svd kormny a kutatsokra sszesen