Civil-Társ Programiroda A civil szektor pénzügyi és jogi

fenntarthatóságát elősegítő jogszabályi környezet kialakítása

A Trust-program

A közép-kelet-európai régióban műkö- dő Trust for Civil Society in Central and Eastern Europe nevű alap tevékenységének részeként 2003-ban Magyarországon is elindult a nonprofit szektor felzárkóztatása és felemelkedése érdekében létrehozott program.

Hazánkban az Ökotárs Alapítvány a jogi-, szabályozási környezet átalakításának elősegítésével járul hozzá a hazai nonprofit szektor fenntarthatóságának és független-ségének növeléséhez kutatások és programok, támogatásával és megvalósításával.

Céljaink

Nem az állami szerepvállalás folyamatos növelésével, hanem a szektor fenntarthatóságának kialakításával kell biztosítani a

hazai civil szféra fejlődését!

A civil szektor egészét kell megerősíteni, hogy képes legyen betölteni valódi, demokratikus funkcióit!

A civil társadalom valódi érdekeinek megfelelő

hozzáállás

A magyar nonprofit jogrendszer átalakítására tett javaslatainkkal, kezdeményezéseinkkel célunk, hogy a szektor sajátos érdekeit középpontba állító, a hazai civil szektor tényleges fenntarthatóságához hozzájáruló jogszabályok jöjjenek létre.

!A Civil-Társ Trust Programiroda koordinálja a nonprofit joganyag fejlesztését kitűző civil kezdeményezést és a nonprofit szakértők tevékenységét, és kezdeményezte egy, a civil társadalom egészére vonatkozó, koherens, minden eddiginél átfogóbb jogi koncepció kidolgozását.

Partnereink

Jogismeret Alapítvány

Előzmények: tevékenységünk 2003-2006 között

Társadalmi részvétel

Nemzeti Civil

Alapprogram

Önkéntes

törvény

Működés folyamatos monitoringja, együttműködés az NCA Tanácsával, módosító javaslatok

Együttműködés az Önkéntes Központ Alapítvánnyal, külső (hivatalos levelek, támogatás) és belső segítség

Jogalkotási törvénytervezetben való közreműködés, Elektronikus információszabadság, lobbitörvény

ET 124 Nemzetközi egyezményhez valócsatlakozás kezdeményezése (külföldi bejegyzés)

A Civil jövőkép koncepció-tervezet egyedülálló módon vizsgálja a mai magyar nonprofit jogi

szabályozást : átfogóan és stratégiai jelleggel.

Célja, hogy elméleti és gyakorlati áttekintést adjon a civil nonprofit szektor jogszabályi környezetéről; hogy felvesse a legfonto-sabbnak tartott kérdéseket, és alternatívákat mutasson fel azok megválaszolására, hiszen a civil szervezetek létrehozásával és működésével kapcsolatos problémák, a civil szervezetek és a közigazgatási szektor közötti tisztázatlan viszonyok feloldása csak komplex gondolkodással mehet végbe.

Átfogó nonprofit jogi reform koncepció

Civil Jövőkép - folyamat

Előzetes koncepcionális

tervezés

Széleskörű véleményezés Véglegesítés

Civil szervezeti vezetők,

jogalkalmazók előzetes

véleményének felmérését követően jogi műhelymunka

Civil Jövőkép

konferencia sorozat

Beérkezett vélemények

feldolgozása, a koncepció

véglegesítése

Civil Jövőkép – folyamat II.

2004 folyamán másfél hónap alatt 17 rendezvény, országszerte. Összesen több, mint 350 civil szervezet képviselői, valamint bírák és ügyészek is részt vettek. Sok száz hozzászólás és javaslat. Szinte mindenhol nyomtatott és elektronikus megjelenés.

A Civil Jövőkép konferencia sorozat

A tervezet adekvát megoldást biztosított az egyes szektorok képviselőinek – így a politikusok, az államigazgatási szférában működő

kodifikációs csoportok, illetve a nonprofit szakértők és jogászok – további együttműködéséhez.

Civil Jövőkép – vélemények

pénzhiány

adminisztráció

NCA

kiszerződés

alapítványok

civi k ifejezés

kisszervezet

közhasznúság

civil társaság

könyvelés

A koncepció három, egymással összefüggő területen vizsgálja a magyar civil nonprofit joganyagot.

A civil nonprofit szektor

autonómiája

A civil nonprofit szektor és az

állam viszonyrendszere

A civil nonprofit és a

magánszektor viszonyrendszere

1.) Az egyesülési szabadság kiteljesítése2.) Az alapítványok strukturális reformja3.) A civil működés megkönnyítése

4.) A civilek-állam viszony új alapokra helyezése5.) A részvételi elvű demokrácia szélesítése6.) A közhasznúság rendszerének átgondolása

7.) A civilek gazdasági forgalomban való részvétele8.) A társadalmi támogatottság ösztönzése9.) A civil szervezetek átláthatóságának növelése

Civil Jövőkép

Civil Jövőkép – témák I. A civil nonprofit szektor autonómiája

1.) Az egyesülési szabadság kiteljesítése „egyszerű/kisegyesület” jogi személy nélküli civil társaság

2) Az alapítványok strukturális reformja az irányási rendszer átgondolása, alapító-kuratórium

viszonyának új alapokra helyezése új alapítványi formák: közösségi ill. tőkésített alapítvány

3) A civil működés megkönnyítése egyszerűbb bejegyzési és nyilvántartási eljárás (elektronikus,

egyablakos), egységes gyakorlattal számviteli szabályok civil szervezetekre „igazítása”

Civil Jövőkép – témák II.A civil nonprofit szektor és az állam viszonya

4) A civilek-állam viszony új alapokra helyezése a közfeladat ellátásban való civil részvétel elősegítése a támogatási jogviszony és eljárások újragondolása Nemzeti Civil Alapprogram

5.) A részvételi elvű demokrácia szélesítése részvételi törvény és jogszabályok fejlesztése nem jogi eszközök, intézmények áttekintése

6.) A közhasznúság rendszerének átgondolása(ld. következő előadás)

Civil Jövőkép – témák III.A civil nonprofit szektor és a magánszféra viszonya

7.) A civilek gazdasági forgalomban való részvétele magánadományozás ösztönzése – adókedvezmény

8.) A társadalmi támogatottság ösztönzése önkéntes törvény módosítása

9.) A civil szervezetek átláthatóságának növelése megszűnés szabályozása (csőd)

2005 óta: témák bővebb kifejtéseElsősorban az alábbi területeken: az egyesületek bírósági nyilvántartásba vétele; az alapítványi szabályozás újragondolása; civil szervezetek részvétele a közfeladatok ellátásában; az állami és uniós társfinanszírozású támogatások civilbarát

szabályainak megteremtése; közhasznúsági rendszer reformja; civil szervezetek és az önkormányzatok kapcsolata; társadalmi részvétel;

a közcélú adományok adókedvezményének visszaállítása; önkéntes törvény módosítása.

Az egyesületek bírósági nyilvántartásba vételi gyakorlata I. Az Ökotárs Alapítvány támogatásával az EMLA

Környezeti Management és Jog Egyesület 2005. nyarán programot indított a civil nonprofit szervezetek bírósági nyilvántartásba vételének átfogó vizsgálatára.

Alapítóként a felmérés során 19 megyében, valamint Budapesten nyilvánítottuk ki a „NOSZA X Megyei/Budapesti Közhasznú Egyesület a Nonprofit Szervezetek Jogaiért” létrehozására vonatkozó elvi szándékunkat.

A szó szerint megegyező alapszabályok különböző bíróságokhoz történő egyidejű benyújtásával a tanulmány elkészítésében közreműködő szakértőink a bíróságok nyilvántartásba vételi gyakorlatának összehasonlító elemzését kívánták elkészíteni.

Az egyesületek bírósági nyilvántartásba vételi gyakorlata II.

A bejegyző bíróságok által tett észrevételek száma

Az egyesületek bírósági nyilvántartásba vételi gyakorlata III.Az egységes bírói gyakorlat hiányának legjellemzőbb formái A jogszabályok alapszabályban való megismétlése áttekinthetetlen, a

gyakorlatban kezelhetetlen alapszabályok keletkezéséhez vezet. A teljes bizonyító erejű magánokirati alakiságokat csak a nyilvántartásba vételi

kérelemre nézve kellene előírni, a kérelem mellékleteire nem (BH.1993.195.) . A bejegyző bíróságoknak nem volna szabad az egyesület érdemi, demokratikus

működésére ki nem ható, garanciális jelentőséggel nem bíró, pusztán formális követelmények sokaságát támasztaniuk a társadalmi szervezetek alapítóival szemben.

Fogadja el és támogassa a bírói gyakorlat az elektronikus kommunikáció térhódítását azzal a megkötéssel, hogy az ilyen módszereket alkalmazó döntéshozatali megoldások nem csökkenthetik az eljárások nyilvánosságát.

Ne írjon elő a nyilvántartást vezető bíróság az egyesületi élet külső és belső nyilvánosságával kapcsolatosan olyan megoldásokat, amelyek fölösleges és jelentős költségnövekedést eredményeznek (pl. papír alapú sajtótermékek igénybevétele).

Hiánypótlás csak 1 alkalommal!

Az alapítványi szabályozás I. - problémák

Jogi felfogás: célvagyon, amely

elválik az alapítótól, feladata elsősorban

tőkegyűjtés és adományozás

(„klasszikus”al.)

A hazai gyakorlat: a kb. 22 500

alapítvány 95%-a nem felel meg

ennek

- az alaptőke hozama nem elegendő a működés finanszírozásához („kolduló” alapítvány)- az alapítvány programok megvalósítására, munkavégzésre, nem pedig újraelosztásra jön létre- a „szellemi” alapítók személye nem egyezik meg a „vagyoni” alapítóval

Az alapítványi szabályozás II. - irányokKétirányú változtatás

Alapító és kuratórium viszonyának átalakítása

-Alapítói befolyás tilalmá- nak eltörlése

- Alapítói jogok átruházása más személyre (a

kuratóriumra)

A „programmegvalósító” típusú alapítvány

működésének megfelelő, életszerűbb szabályozás

Felhatalmazás egy speciális altípus, a „tőkésített”

alapítvány szabályainak megalkotására:

A „újraelosztó” típusú, adományozó alapítvány

bevezetése a magyar jogba (legközelebbi európai példa:

Csehország)

A tőkésített alapítványFogalmi elemek: A tőkésített alapítvány tartós célra hozható létre. A tőkésített alapítvány számára az alapító olyan induló vagyont bocsát

rendelkezésre, amelynek tőkerésze fel nem használható törzsvagyon. A törzsvagyont a szervezet megalapításakor vagy az alapító okiratban

meghatározott határidőn belül – amely legfeljebb 5 év – kell az alapítvány rendelkezésére bocsátani.

A javasolt szabályozás főbb elemei: Tipizálás (2x2 féle) Befektetési tevékenység (prudencia) Törzsvagyon hozamának felhasználása Törzsvagyon megóvása Alapítványtevés adókedvezménye Átalakulás; elnevezés

A tőkésített alapítvány típusai AdományozóTőkésített alapítványok többségét alkotjákSzektor fenntarthatóságának elősegítéseÁllami, önkormányzati szektor forráselosztó

funkciójának kiegészítése Államtól, önkormányzatoktól való függés csökkentésePolitikai párt nem lehet az adomány

kedvezményezettje

IntézményfenntartóFőleg (de nem kizárólag!) eü-i, szoc. ellátás, oktatás-nevelés, kultúra, gyermekvédelem területénRészletszabályok ágazati jogszabályokban

MagáncélúKizárólag az alapító vagy hozzátartozó érdekében jön létre (pl. magán-gyűjtemény gondozása, gyermek taníttatása)Adókedvezményre nem jogosultA létesítő okirat módosításával kezdeményezheti a közhasznú jogállás megszerzését

Közhasznú Ksztv. alapján Közhasznú tevékenységet végez Működése nyilvános

Törzsvagyon és gazdasági tevékenységTörzsvagyon: Minimuma 5 M Ft vagy az ágazati jogszabályban előírt magasabb összeg Vagyon: pénz, ingó és ingatlan Adományosztó alapítvány éves hozamának 30%-a fordítható működési költségre,

70% adományozásra

Gazdasági tevékenység: Kizárólag a törzsvagyonon felüli vagyonelemekkel Kizárólag a tartós cél érdekében Befektetési tevékenység normatív szabályai: prudens, biztonságos tevékenység,

befektetési szabályzat, kockázatelemzés, kockázatkezelés, FB, könyvvizsgáló

Vagyonmegóvás, felelősség, kedvezmények Közhasznú tőkésített alapítvány esetében

Legalább 3 tagú kuratórium FB (egy tagja legalább pénzügyi szakember) Könyvvizsgáló Vagyonmegóvási kötelezettség, szigorú felelősségi szabályokkal

Jelentős, adóalapot érintő kedvezmény a közhasznú tőkésített alapítvány alapítója és támogatója részére

Jelentős adókedvezmények a közhasznú tőkésített alapítvány gazdasági tevékenységéből származó bevételek vonatkozásában

Adómentesség a közhasznú tőkésített alapítvány tulajdonában álló ingatlannal összefüggésben

A KCR-dimenzió: a civil részvétel jogi akadályai a közfeladat-ellátásban

Dr. Bíró Endre tanulmánya

A civil nonprofit szervezetek bevonása a közfeladat-ellátásba a költségvetési keret gazdaságosabb és költség-hatékonyabb felhasználását jelenti. Az ellátás színvonala emellett ugyanolyan, illetve magasabb fokú lehet, hiszen a civil szektor azon képviselőit vonhatják be a közfeladatok ellátásába, melyek tevékenysége erre a területre specializálódik: a közfeladatok ellátásá-nak társadalmasítása javítja az állami funkciók gyakorlásának hatékonyságát.

Tárgyalássorozat NFÜ Koordinációs IH vezetésével

2009 november – 2010 április, 8 alkalomA pályázati folyamat logikája mentén

Javaslatcsomag - beépül a folyamatban lévő egyéb felülvizsgálatokba

Folyamatszemléletű fejlesztés és pályáztatás, az egyes tervezési időszakok konstrukciói épüljenek egymásra. Tervezhetőség.

Az intézményrendszer képzése, attidűdjének megváltoztatása: a sok sikeres projekt közös érdek! (Tudatosítani: a hiba senkinek sem jó.)

Egy konstrukciót kísérleti jelleggel elindítani az új elvek, módszerek mentén és vizsgálni ennek sikerét, hatását.

Pályázati eljárások reformja

A pályázatok előkészítése, meghirdetéseA PEMCS (pályázat előkészítő munkacsoport) átfogó reformja: elindulásának nyilvános közzététele, az egyes „mérföldköveknél” az elkészült anyagok nyilvánosságra hozása, hogy az érintettek már a munka korábbi fázisaiba érdemben bekapcsolódhassanak; véleményezési határidők növelése, hozzászólás motiválása; titoktartási és összeférhetetlenségi szabályok felülvizsgálata (civil képviselő nem gyűjthet visszajelzéseket; míg kiemelt projektek esetében egyébként is ott ül a leendő kedvezményezett).

Pályázati eljárásrendek a célhoz és a célcsoporthoz való igazítása – a lehetőségek közül a legmegfelelőbb kiválasztása (pl. közvetett támogatási formák civilek esetében) a dokumentumok célszerűségi vizsgálata: benne van-e minden információ és csak az az információ, amire az elbíráláshoz szükség van? (most az ellenőrzéstől félve mindent beletesznek inkább); a felhívást értékelőkkel előre véleményeztetni, potenciális pályázókból álló fókuszcsoporton tesztelni (információtartalom, érthetőség).

Projekttámogató funkciókPályázás segítése, kommunikáció: általános ügyfélszolgálat helyett személyesség erősítése (legyen „arca” a rendszernek), minden konstrukciónak legyen egy „gazdája” (nem adminisztratív értelemben), aki ismeri a célokat, a célcsoportot, tud velük kommunikálni; eljárásrend a pályázók egyedi kérdéseinek megválaszolására, az ehhez kapcsolódó döntéshozatalra (most ha ilyen felmerül, nem lehet tudni, ki és mikor fog dönteni); információs napok kapacitásnövelő, támogató jellegének erősítése (nem az útmutató szó szerint megismétlése)

Előzetes monitorozás, helyszíni látogatás fontossága.

Elutasított pályázóknak bővebb visszajelzés, esetleg tőlük is információkérés (kétoldalú kommunikáció).

SzerződéskötésTámogatási szerződésekre vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata: államháztartási törvény és végrehajtási rendelete (támogatás és támogatási szerződés fogalmának meghatározása; szerződésszegés eseteinek és jogkövetkezményeinek pontos, taxatív felsorolása, támogatottra nézve egyoldalúan hátrányos feltételek korlátozása) magasabb és alsóbb szintú jogszabályok koherenciájának megteremtése, inkonzisztenciák megszüntetése.

Érdemi „projektgazda” hozzárendelése – aki végigköveti egy projekt teljes életciklusát, ismeri a támogatottat, lehet hozzá fordulni (portfoliórendszer).

Szerződéskötés előtt tárgyalás, egyeztetés fontossága, pl. a vállalások, indikátorok tekinetében (ne a teljes pályázat legyen a szerződés része, hanem a ténylegesen számon kérhető elvárások).

Támogatási feltételek specifikálása, érthető megfogalmazása (nem általános listák).

Bekért dokumentumok körének korlátozása (Ket. szerint!).

SzabálytalanságokKommunikálni a támogatottak felé, hogy a szerződésmódosítás a projekt

végrehajtás eszköze (gyakran félnek tőle).

Szabálytalanság: eseteit és jogkövetkezményeit a szerződésekben is specifikálni kell (ne

legyen ‘egyéb’ kategória); szabálytalansági kategóriák felállítása azok súlyossága és jellege

szerint, ennek megfelelő jogkövetkezményekkel; szabálytalansági eljárás első lépése egy tárgyalás legyen, ami a

megoldás keresésére, konszolidációra irányul (mint a csődeljárásnál - ne léptessék életbe azonnal az összes hátrányos jogkövetkezményt), ehhez a jogszabályi határidők módosítására van szükség;

jogorvoslati lehetőséget (új Ámr. szerint) a lehető legtágabban értelmezni.

Köztartozás miatti felfüggesztés esetére alsó összeghatár bevezetése (minimális tartozás ne gátolja a végrehajtást).

Helyi érdek – Helyi érték I. Útmutató az együtt-

működéshez civil szervezetek és önkormányzatok között

A CNNy által kidolgozott elvek alapján

Strukturáltság

Folyamatosság

Átláthatóság, befolyásolhatóság

Részvétel

Nyilvánosság, nyitottság

Visszacsatolás, értékelés

Helyi érdek – Helyi érték II.

Részvétel a döntéshozatalban (döntés-előkészítés, döntés, végrehajtás, monitorozás, értékelés)Pénzügyi kapcsolatok (támogatás, kiszerződés)Megvalósítás (közfeladatok, projektek, szolgáltatások stb.)

Az együttműködés formái

Helyi érdek – Helyi érték III.

Kapcsolattartás, kommunikáció: civil referens vagy más megbízott Helyi média használata Internet használata Civil szervezeti adatbázisok Facilitált gyűlések, fordított sorrend, szervezeti helycsere, „piros tapéta” stb. Lakosság bevonása: költségvetési meghallgatás, fókuszcsoportok, elégedettség-mérés, panaszelemzés stb.

Fogalomtisztázás: a partnerség közös értelmezése Az informális kapcsolatok fejlesztése: humán erőforrás-fejlesztés, – képzés A formális kapcsolatok fejlesztése: szabályozási keretek, eljárások rögzítése Jó példák terjesztése (pl. Civil-Társ díjak, kiadványok)

AjánlásokÖtletgyűjtemény

Jogalkotás.hu I.

A NOSZA Egyesület által az Ökotárs Alapítvány támogatásával működtetett honlap célja az elektronikus információ-szabadságról szóló 2005. évi XC. törvény végrehajtásának nyomon követése.

A projekt vezetői rendszeres jelentésekben összegzik a jogszabály-javaslatok társadalmi egyeztetését.

Jogalkotas.hu II.A 2007. I. féléves jelentésből:

Jogalkotas.hu III.A 2009. I. féléves jelentésből:

Köszönöm a figyelmet!

Móra Veronika

www.okotars.hu/civil_tars

www.civiljogok.hu