A tudományelemzés módszerei – A tudományos közlés ... · A FOLYÓIRATOK, KÖNYVEK, KÖNYVFEJEZETEK SZERKESZTÉSÉNEK MEGGONDOLÁSAI A szerkesztôk feladatköre, felelôssége

16 MAGYAR ORVOS I NYELV 2005 , 2 :11–48

TANULMÁNYOK

A TUDOMÁNYELEMZÉS MÓDSZEREI – A TUDOMÁNYMÉRÉSBEN HASZNÁLT MUTATÓK

AA ttuuddoommáánnyyeelleemmzzééss ffooggaallmmaaIInnssttiittuuttee ffoorr SScciieennttiiffiicc IInnffoorrmmaattiioonn

Tudományirodalmi adattárakFolyóiratok nemzetközi „jegyzésének” feltételeiFolyóiratok minôsítése (Journal Citation Reports)

AA ttuuddoommáánnyyeelleemmzzééss mmuuttaattóóiiHatásmutató (impact factor)

Hazai Szakirodalmi Mutató (HSZM)Rögtöni idézésmutató (immediacy index)Idézettségi mutatószám (Science Citation Index)

AA ttuuddoommáánnyyooss kköözzlleemméénnyyeekk iiddéézzeettttssééggéénneekk ttuuddoommáánnyymméérrééssiiéérrttéékkeelléésseeKKüüllöönnlleeggeess ttuuddoommáánnyyooss kköözzllééssii ffoorrmmáákk ééss éérrttéékkeellééssüükk

Elôadások (poszterek) nyomtatásban megjelent össze-foglalóiElôadások (poszterek) nyomtatásban megjelent szövegeiSzerkesztôhöz írt levelek, válaszok, hozzászólásokSokközpontú véletlen besorolásos (Multicentrikus, randomizált) klinikai vizsgálatok eredményeinek közlése

KKöönnyyvveekk,, kköönnyyvvffeejjeezzeetteekk,, kköönnyyvvsszzeerrkkeesszzttééssEEggyyéénnii iirrooddaalloommjjeeggyyzzéékkAAzz MMTTAA DDookkttoorraa ccíímm eellnnyyeerréésséénneekk ttuuddoommáánnyymmeettrriiaaiikköövveetteellmméénnyyeeiiAA ttuuddoommáánnyyeelleemmzzééss bbuukkttaattóóii ééss kkrriittiikkáájjaa

A TUDOMÁNYOS KÖZLÉS SZEMPONTJAI ÉS ETIKÁJA HHooll kköözzöölljjüükk ttuuddoommáánnyyooss eerreeddmméénnyyeeiinnkkeett??

Hazai vagy külföldi folyóiratot válasszunk?Általános vagy speciális folyóiratban közöljünk?Milyen típusú legyen a közleményünk?Milyen „rangú” folyóiratban van esélyünk cikkünket közölni?

KKii lleehheett sszzeerrzzôô eeggyy kköözzlleemméénnyybbeenn??A szerzôk sorrendje a tudományos közleményben

LLeehheett--ee uuggyyaannaazzoonn eerreeddmméénnyyeekkeett kkééttsszzeerr kköözzööllnnii??AAzz iiddéézzééss eettiikkáájjaaAA kküüllffööllddöönn vvééggzzeetttt ttuuddoommáánnyyooss mmuunnkkáákk eerreeddmméénnyyeeiinneekkkköözzllééssee,, aa kköözzllééss sszzaabbáállyyaaii ééss éérrttéékkeellééssee KKöözzllééssii ttiittookkttaarrttáássTTuuddoommáánnyyooss kköözzllééss nneemm--sszzaakkmmaaii llaappookkbbaann –– ttuuddoommáánnyyoosskköözzllééss ééss rreekklláámmÉÉrrddeekkeekk üüttkköözzééssee ((öösssszzeefféérrhheetteettlleennsséégg,, ccoonnfflliicctt ooff iinntteerreesstt)) aa ttuuddoommáánnyyooss eerreeddmméénnyyeekk kköözzlléésseekkoorr

A FOLYÓIRATOK, KÖNYVEK, KÖNYVFEJEZETEKSZERKESZTÉSÉNEK MEGGONDOLÁSAI

AA sszzeerrkkeesszzttôôkk ffeellaaddaattkköörree,, ffeelleellôôssssééggeeAA bbíírráállóókk ffeellaaddaattaa,, ffeelleellôôssssééggee;; aa jjóó bbíírráállaattAA kkiiaaddóóii ééss aa sszzeerrzzôôii jjoogg ééss eeggyyéébb jjooggii vvoonnaattkkoozzáássookkPPéénnzzüüggyyii vvoonnaattkkoozzáássookk

AZ IRODALOMKERESÉS LEHETÔSÉGEI: A KÖNYVTÁRAK ÉS A VILÁGHÁLÓ SZEREPE

AAddaattsszzoollggáállttaattáássIrodalmi adatok hozzáférhetôsége, adatbázisokAkadémiai Publikációs Adatbázis

AAddaattggyyûûjjttééss„Hagyományos” adatgyûjtésElektronikus adatgyûjtés

HHooggyyaann ddoollggoozzzzuukk ffeell aazz aaddaattookkaatt??MMiitt ttáárroolljjuunnkk??

A JÖVÔ ÚTJAI AA nnyyoommttaattootttt ééss eelleekkttrroonniikkuuss kköözzllééss kkaappccssoollaattaaBBíírráállóókk ééss bbíírráállaatt sszzeerreeppee aazz eelleekkttrroonniikkuuss kköözzllééssbbeennGGlloobbaalliizzáácciióó,, aavvaaggyy aazz eeggyyssééggeess ttuuddoommáánnyyooss kköözzllééssii rreennddsszzeerr kkiiddoollggoozzáássaa

IIrrooddaalloommjjeeggyyzzéékk

P A L K O V I T S M I K L Ó S

A tudományelemzés módszerei – A tudományos közlés szempontjai

és etikája

TARTALOMJEGYZÉK

TANULMÁNYOK

MAGYAR ORVOS I NYELV 2005 , 2 :11–48 17

A TUDOMÁNYELEMZÉS FOGALMA

A tudományelemzés (szcientometria) a tudományos közlemé-nyek és folyóiratok számszerûsített feldolgozásával és értékelé-sével foglalkozó tudomány. A tudományos tudományirodalmi te-vékenység felmérése több mint egy évszázados múltra tekint vis-sza. A közlemények számának óriási növekedése, valamint a tu-dományos közlemények adatainak, azok visszhangjának számí-tógépes nyomon követése és statisztikai feldolgozása az elmúltévtized során a tudományelemzést önálló tudományággá fejlesz-tette. Számítógépen ma pillanatok alatt elérhetjük több ezer fo-lyóiratban megjelent új vagy tárolt közlemények adatait az azok-ra történt hivatkozásokkal együtt. Ma a tudományelemzés önállófolyóirattal rendelkezik, ez a Scientometrics.

A tudományelemzés, amelynek tárgya jellegénél fogva tárgy-szerû, adataival torz módon mégisújra és újra egyéni vitákat kavar.A vitát csaknem minden esetbenaz váltja ki, hogy összekeverik azadatok felmérését az adatok érté-kelésével. Világosan kell látni,hogy a tudományelemzésnek ah-hoz semmi köze sincs, hogy az ál-tala feldolgozott és ismertetettadatokat ki, hogyan, milyen célraés milyen szempontok szerint ér-tékeli, vagy azokat hogyan és mi-re igyekeznek felhasználni, olykormesterségesen alakítgatni.

A tudományelemzés feladata a tudományos publikációs tevé-kenység széleskörû, sok szempontnak megfelelô, naprakész éspontos felmérése, az adatok feldolgozása és azok hozzáférhetôsé-gének korlátlan biztosítása. Mindezekhez elengedhetetlen a ku-tatók és tudományos intézmények egységes és pontos, megbízha-tó adatszolgáltatása. Ennek biztosítása ma még – hazánkban –nem megoldott feladat.

Institute for Scientific InformationA tudományelemzés központja a Philadelphiában mûködô Insti-tute for Scientific Information (ISI), melynek adattárában többmint 8700 nemzetközi tudományos folyóiratnak és évente közelugyanennyi könyvnek és kongresszusi kiadványnak az adataitdolgozzák fel. Az ISI által kiadott Journal Citation Reports (JCR)közel 4700, a világon leggyakrabban idézett folyóiratról ad ösz-szesítést. Az intézmény számos adatbázissal rendelkezik, ezekcímjegyzéke a honlapjukon (www.isinet.com) megtalálható.

TUDOMÁNYIRODALMI ADATTÁRAK A legismertebb nem-zetközi orvos-biológiai tudományelemzési gyûjtemény a MED-LINE (www.medline.com), az Index Medicus elektronikus változa-ta, amelyet a National Library of Medicine (Bethesda, USA) szer-keszt. Ehhez hasonló orvos-bibliográfiai gyûjtemény még az Ex-cerpta Medica – elektronikus változata az EMBASE (www.

embase.com). Bár az Index Medicus / MEDLINE nem foglalko-zik az ún. hatásmutatóval (impact factor, impaktfaktor), bejutni azáltala ismertetett több mint 4000 folyóirat közé nemzetközi is-mertséget és rangot jelent egy adott folyóiratnak. Az IndexMedicus / MEDLINE révén a folyóiratban közölt eredményekszinte azonnal bekerülnek a nemzetközi tudományos vérkeringés-be. A fenti szakirodalomtárak azonban nem tartalmazzák a ma-gyar nyelven megjelent közlemények döntô többségét. Ezek elér-hetôk a rendszeresen megjelenô Magyar Orvosi Bibliográfiában.

FOLYÓIRATOK NEMZETKÖZI „JEGYZÉSÉNEK” FELTÉT-ELEI Nem könnyû egy folyóiratnak a “jegyzettek” közé bekerül-ni. A National Library of Medicine által kijelölt bizottság éven-te két alkalommal dönt a felvételre jelentkezô több száz folyó-irat sorsáról, amelyek közül csak töredékük kerül a jegyzettekközé. A felvétel feltételei: 1. a folyóirat több éven át, ellenôrzöt-ten pontos megjelenése, 2. nemzetközi szerkesztôbizottság, 3.angol nyelvû közlemények, vagy a más nyelvû közlemények an-gol nyelvû összefoglalója és kulcsszavai, 4. valamennyi közle-ménynek független bíráló által történô véleményezése (peerreview). Ha a folyóirat valamennyi fenti követelményeknekmegfelel, akkor szakmai értékelésére kerül sor (rendszerint ek-kor utasítják el).

FOLYÓIRATOK MINÔSÍTÉSE (JOURNAL CITATION RE-PORTS) A tudományos folyóiratok tudományelemzési minôsíté-sére az alábbi adatokat használják: 1. milyen gyakran idézik azadott folyóiratot, 2. éves átlagban hány közlemény jelenik meg afolyóiratban, 3. milyen gyakran idézik a folyóiratban megjelentegyes cikkeket („citation impact fac-tor”), 4. milyen gyakran idézik azegyes cikkeket már a megjele-nés évében („immediacyindex”). A folyóiratokrangsorolásánál jelenleg afolyóiratok hatásmutató-ját veszik figyelembe, amia hatásmutató meghatáro-zói miatt a referáló és a sok-szakmás folyóiratoknak ked-vez. A Journal Citation Reports(JCR) az ISI szerkesztésében napraké-szen elérhetô: http://www.isinet.com/products/citation/jcr.html

A tudományelemzés mutatóiA tudományelemzés három mutatója használatos: az hatásmuta-tó (impact factor), a rögtöni idézésmutató (immediacy index) ésa idézettségi mutató (science citation index).

A HATÁSMUTATÓ (IMPACT FACTOR) A folyóiratok hatásmu-tatóját évente határozzák meg. Az adatok a Journal CitationReports-ban találhatók meg: folyóirat szerinti (Key Figures fromthe Journal Rankings) vagy téma szerinti (Subject Category List-

TTuuddoommáánnyyeelleemmzzééss

((sszzcciieennttoommeettrriiaa))

A tudományelemzés a tudomá-

nyos közlemények és folyó-

iratok statisztikai feldolgozá-

sával és értékelésével foglal-

kozó tudomány.

A tudományelemzés által

szolgáltatott adatok értékelése

nem tartozik a tudománymérés

tárgykörébe.


TANULMÁNYOK

ing) felbontásban. Egy folyóiratnak az adott évben számított ha-tásmutatója a számítás elôtti 2 év során a folyóiratban megjelentösszes cikk idézettségének és a cikkek számának a hányadosa.Nem vitás, hogy a magas cikkszámú folyóiratok hátrányban van-nak, bár ez nem általános szabály, hiszen az igen magas hatás-mutatójú lapok között szép számban találhatók sok közleménytmegjelentetô folyóiratok, mint a New England Journal of Medi-cine, PNAS, Science vagy a Nature. Kétségtelen azonban, hogya nagy nemzetközi referáló folyóiratok hatásmutatója, jellegük ésalacsony cikkszámuk együttes eredményeképpen, még ezekét afolyóiratokét is felülmúlja. Mindezek ellenére a folyóiratok ha-tásmutatója ma az egyik legfôbb szempont a folyóiratok rangso-rolásában, valamint a folyóirat kiválasztásában, amikor kézira-tunkat közölni szeretnénk. A Journal Citation Reports a folyóira-tokat szakmai, sôt szakágankénti felbontásban is rangsorolja –hatásmutató alapján.

A hatásmutató vagyis azimpaktfaktor kiszámításakor csakazokat a folyóiratban szereplôidézeteket veszik figyelembe, me-lyeket a Journal Citation Reportsjegyez. (Természetesen, amelyikfolyóirat nem szerepel a JCRadattárban, annak hatásmutatójasincs.) Ez lehet azért, mert mégnem került be, vagy kivették azadatbázisból, mert nem felelt mega követelményeknek (lásd korábbi alfejezet). (Lehetséges, hogya folyóirat éppen „útban van” – mivel 3 év szükséges, hogy azadattárban legyen („próbaidô”), hogy utána számítani kezdjék ahatásmutatót.

Hazai Szakirodalmi Mutató (HSZM) A hazai idegen vagy ma-gyar nyelvû folyóiratok közül alig van olyan, mely az ISI iroda-lomjegyzékében szerepel és hatásmutatóval rendelkezik. Ettôlfüggetlenül a hazai folyóiratokban megjelent közleményeknekigenis van tudományos értékük. Az 1990-es évek elsô felében,az Orvosi Hetilap kezdeményezésére beérkezett javaslatok alap-ján megfogalmazott felterjesztést (1–2) értékelve az MTA OrvosiTudományok Osztálya állást fog-lalt a hazai orvosi szakirodalmitevékenységet értékelô „HazaiSzakirodalmi Mutató” (HSZM)bevezetésérôl a hazai tudomány-elemzésben, valamint egyes pá-lyázatok értékelésénél (6). Az ál-lásfoglalás két csoportba sorolja ahazai folyóiratokban megjelenttudományos közleményeket: a)kiemelt hazai folyóiratok (mint pl.az Orvosi Hetilap), továbbá az or-vosi/élettudományi társaságok hi-vatalos folyóiratai és az Akadémi-ai Kiadó Actái (ezek HSZM-

értéke 1,0), és b) egyéb hazai tudományos folyóiratokban megje-lent közlemények (HSZM-értékük 0,5). Jellegénél fogva aHSZM nem vetélkedik a hatásmutatójával, hanem a hazai kuta-tók tudományos tevékenységének átfogobb értékelését segíti.

RÖGTÖNI IDÉZÉSMUTATÓ(IMMEDIACY INDEX) Ez egy tu-dományelemzési mutató annakkifejezésére, hogy egy folyóirat-ban megjelent közleményekre mi-lyen gyorsan válaszol az érintetttudományos szakma. Az idézés-mutató kiszámítható: a közlemé-nyekre megjelenésének naptáriévében kapott idézettségek számaosztva az adott évben a folyóirat-ban megjelent közlemények szá-mával. E mutató jelentôsége külö-nösen megnôtt a közelmúlt és a

jelen éveiben, amikor a gyors közlés és a gyors reagálás lehetô-vé tették a „forró témák” és a jó értelemben vett szakmai „divat-hullámok” nyomon követését. A rögtöni idézésmutató révénmindez számszerû kifejezést is nyert.

IDÉZETTSÉGI MUTATÓSZÁM (SCIENCE CITATION INDEX)Az elsô idézésmutató már 1873-ban megjelent (Shephard’s Cita-tion), de rendszeressé csak 1964-ben vált, Eugene Garfield, azISI elsô igazgatójának javaslatát követôen (3). Az idézettségimutató kezdetben évente jelent meg nyomtatásban (kéthavon-kénti bontásban), 2000 óta az adatokat számítógépen kezelik. Eza Science Citation Index (SCI), melyben 4700 nemzetközi folyó-iratban megjelenô közlemény idézettségét összegezik napraké-szen az idézô szerzôk betûrendi sorrendjében. A Science Cita-tion Index az orvostudományi egyetemek, illetve akadémiai inté-zetek számítógépes hálózatán elérhetô.

Az idézettségi mutató nemcsak a kutatók egyéni érdeklôdé-sét elégíti ki, hanem egyes intézmények, térségek és országoktudományos tevékenységének értékelésére, összehasonlításárais felhasználják (4–5). Az idézettségek különbözô szempontbóltörténô értékelése, sorrendek felállítása mindig élénk vitákatvált ki – hasonlóan más számszerû értékelésekhez. Nem vitás,

hogy idézettség szempontjából akülönbözô típusú közlemények,módszertani leírások, összefoglalócikkek más és más értékrendetképviselnek és más típusú érdek-lôdésre tartanak számot, ezáltalidézettségük között nagyon na-gyok a különbségek. A részletestudományelemzô feldolgozásazonban ezeket a szempontokat éstényezôket figyelembe veszi, ezál-

HHaattáássmmuuttaattóó

((iimmppaakkttffaakkttoorr))

Egy folyóiratnak az adott év-

ben számított hatásmutatója a

számítás elôtti 2 év során a fo-

lyóiratban megjelent összes

cikk idézettségének és a cik-

kek számának a hányadosa.

RRööggttöönnii iiddéézzééssmmuuttaattóó

((iimmmmeeddiiaaccyy iinnddeexx))

A közleményekre megjelené-

sének naptári évében kapott

idézettségek száménak és az

adott évben a folyóiratban

megjelent közlemények

számának hányadosa.

Azt mutatja, hogz a szakma

milyen gyorsan hivatkozik

egy közleményre.

IIddéézzeettttssééggii mmuuttaattóósszzáámm

((sscciieennccee cciittaattiioonn iinnddeexx))

Egy folyóiratnak az adott évben

számított idézettségi mutató-

száma a számítás elôtti 2 év

során a folyóiratban megjelent

összes cikk idézettségének

száma.

HHaazzaaii SSzzaakkiirrooddaallmmii MMuuttaattóó

((HHSSZZMM))

Hazai folyóiratok HSZM-

érték

Kiemelt hazai

folyóiratok 1,0

Az orvosi/élettudományi

társaságok hivatalos

folyóiratai 1,0

Az Akadémia Kiadó

Actái 1,0

Egyéb hazai tudományos

folyóiratok 0,5

TANULMÁNYOK


tal az idézetségi mutató ma egyike a legfontosabb tudományérté-kelési tényezôknek.

Elméletileg a közlemények idézettsége jelenti a tudományoseredmények szakmai elismertségét. A közlemények magas idé-zettsége mutatja, hogy a tudományos eredményt sokan olvasták,újnak és értékesnek ítélték, és azt a további kutatás vagy gyógyí-tó tevékenység szempontjából útmutatónak vagy felhasználható-nak tartják. Természetesen a tudományos folyóirat minôségétôl,szakmai rangjától, olvasottságától nagymértékben függ a közle-mény idézettsége, ezért állítják össze évrôl évre a folyóiratok ha-tásmutatóját és idézetségi mutatóit, és ezért lényeges, hogy a ku-tatók a közleményük számára a ténylegesen elérhetô legmaga-sabb hatásmutatójú folyóiratban igyekeznek eredményeiket kö-zölni. A legtöbbet idézett kutatók (highly cited scientists) A tu-dományelemzés külön módszert dolgozott ki a leggyakrabbanidézett kutatók szakirodalmi tevékenységének nyomon követésé-re (ISIHighlyCited.com). 1981 és 1999 között 5 millió kutató 19millió tudományos közleményt jelentetett meg. Közülük válasz-tották ki a legtöbbet idézett 4800 kutatót, akiknek a szakirodal-mi és idézetségi adatait naprakészen követik, tudományos szak-májuk, intézetük és országuk szerint csoportosítva értékelik.

A tudományos közlemények idézettségénektudománymérési értékeléseA kutató tudománymérési értékelése általában három adatra tá-maszkodik: a közleményeinek száma, a szakirodalmi tevékeny-ségének összesített hatásmutatója, és idézettsége. Ez utóbbinakaz értékelése állandó viták tárgyát képezi. Vannak, akik az idé-zettségek jelentôségét túlbecsülik, vannak, akik ezt megkérdôje-lezik. Tetszik, vagy nem tetszik, az idézetség egy számszerûenkifejezett tény. Ha az idézettségi mutatót adjuk meg, és valósanértékeljük, az illetô kutató tudományos tevékenységérôl értékesadatokat nyerhetünk. Az értékelésszempontjai:1. Összhivatkozás. Valamennyiidézettség, mely a kutató nevénekemlítésével jelenik meg. Ez aszám lényegesen meghaladhatjaaz ISI által megadott számot, mertaz intézmény nem követi a ma-gyar folyóiratok döntô többségé-ben megjelent közleményekbenszereplô idézettséget. Nem követitovábbá az 1980 elôtti idézettsé-get az általa követett nemzetközifolyóiratokban sem. (Félreértésekelkerülésére: közli az 1980 elôttmegjelent tudományos közlemé-nyekre 1980 után leadott idézete-ket.)

2. Önidézés (függô idézés).

Önidézésnek nevezünk egy közleményt, ha az idézett és az idé-zô közleményeknek van közös szerzôje. (Ez azt jelenti, hogynemcsak az elsô, hanem a közlemény valamennyi szerzôje is azönidézés alanya.) A bevezetésre került a „független hivatkozásiszám”, amelynek jelentése: az összes hivatkozás levonva az ön-idézések számát.

3. A legtöbbet idézett cikk idézetségi száma. Ez mutatja,hogy a kutatónak csupán egy vagy több közleménye eredmé-nyezte idézettségének döntô többségét. Ez különösen jelentôs le-het módszertani közlemények esetén, mert egy jól bevált mód-szert számosan idéznek, így az a szerzô teljes idézettségénekakár 80-100%-át is jelentheti.

4. A megjelent közlemények idézettségi százaléka. Ez mutat-ja, hogy a kutató összes megjelent közleménye közül hányatidéztek. Ez egyben a „néma” – egyetlen idézetet sem kapott –cikkek részarányának is mutatója. A magas százalékszám jelzi,hogy a kutató számos közleménye váltott ki szakmai érdeklôdést.

5. Elsô-szerzôs (primary author) idézettség. Az ISI külön iscsoportosítja a kutatók elsôszerzôs idézettségét, idônként ilyenrangsort is felállít (4). Érdekes adat az elsô-szerzôs idézettség-nek a kutató teljes idézettségében kifejezett százaléka, mely akutatók életkorával általában csökkenô irányzatot mutat. Hason-lóan lehet értékelni az „utolsó-szerzôs” idézettségét is, melynekirányzata az elôzôével ellentétes.

6. A kutató élete „legjobb” öt (vagy tíz) éves idôszakánakidézettsége; az elmúlt öt (vagy tíz) év idézettségi száma; az el-múlt év idézettségi száma. Ez a három idézettségi szám együtte-sen a kutató tudományos szakirodalmi tevékenységének idôará-nyosságát vizsgálja. Más a pálya kezdetén, a „csúcsán”, vagyazon túllevô kutató szakirodalmi munkássága és idézettsége. Akutató jelenlegi tudományos aktivitásának egyik mutatója lehet,ha a kutató teljes idézettségi számát, valamint a legjobb szakiro-dalmi idôszakának idézettségi számát az utóbbi évek (1-5-10 év)idézettségével hasonlítjuk össze. Figyelembe kell venni azon-ban, hogy az idézettségi szám bizonyos idôeltolódással „jellem-zi” a tudományos tevékenységet, illetve annak hazai és nemzet-közi fogadtatását. Egy tudományos közlemény idézettsége csakévekkel a megjelenést követôen éri el csúcspontját. Megjegyzen-dô, hogy az MTA Orvosi Tudományok Osztályának állásfoglalásaszerint bármely típusú tudományos munkában (könyv, könyvfe-jezet, közlemény, tudomány-ismertetés, elôadás teljes szövegevagy összefoglalója) megjelent, a szerzô munkáira történô hivat-kozás beszámítható a kutató idézettségébe.

Különleges tudományos közlési formák és értékelésükA kutatók és kutatóhelyek különbözô formában tartják nyilvánszakirodalmi tevékenységüket, közleményjegyzékük különbözôszakközlési besorolásokat tartalmaz. Célszerû lenne figyelembevenni az MTA Orvosi Tudományok Osztályának állásfoglalását(6), és annak mellékletei (2. Melléklet) szerint tanácsos a közle-mények csoportosítása:

AAzz iiddéézzeettttsséégg éérrttéékkeelléésséé--

nneekk mmuuttaattóóii

• összhivatkozás

• önidézés

• a legtöbbet idézett cikk

idézettségszáma

• a megjelent közlemények

idézettségi százaléka

• elsô-szerzôs (utolsó-szerzôs)

idézettség

• a kutatás legjobb (5-10

éves) korszakának

idézettségi száma

• az elmúlt 5 (vagy 10) év

idézettségi száma

• az elmúlt év idézettségi

száma


TANULMÁNYOK

ELôADÁSOK (POSZTEREK) NYOMTATÁSBAN MEGJELENTÖSSZEFOGLALÓI Abból az alapelvbôl kiindulva, hogy mindentudományos adat, amely nyomtatásban megjelenik, a szerzôszakirodalmi tevékenységéhez tartozik, az összefoglalók beke-rülhetnek a kutató közleményjegyzékébe, de ott a közlemények-tôl elkülönített felsorlásben kell szerepelniük.

Számos esetben, amikor az összefoglalók olyan folyóiratbanjelennek meg, melynek hatásmutatója van, a kutatók elôszeretet-tel beszámítják ezeket tudományos közleményeik öszszesítetthatásmutatójába. Az MTA Orvosi Tudományok Osztályának ál-lásfoglalása szerint (6) az összefoglalók hatásmutatóját nem le-het beszámítani az összesített hatásmutatójába. Ennek alapvetôoka – kevésbé diplomatikus kifejezéssel élve – az, hogy az ilyenbeszámítás vagy szakmai/erkölcs vagy módszertani hamisításttakar (7). Ha ugyanis az elôadás szakmailag értékes anyagraépül, akkor az közlemény formájában elôbb-utóbb megjelenik,így ugyanazon tudományos eredmény kétszeresen kap hatásmu-tatót (módszertani hamisítás); ha az elôadás (és annak írásbanmegjelent összefoglalója) tartalmatlan, vagy közlésre nem alkal-mas adatokat tartalmaz, akkor nincs tudományos értéke, nem ér-demel hatásmutatót csupán azért, mert mint egy elôadás/poszterösszefoglalója szakmai bírálat nélkül jelenhetett meg (szakmaihamisítás). Az, hogy az összefoglalókért „nem jár” hatásmutató,nem jelenti azt, hogy a szerzô külön közleményjegyzékébe nemkerülhetnek fel, sôt ha az összefoglalóra hivatkozás történik, azbôvítheti a kutató idézettségi mutatóját.

ELôADÁSOK (POSZTEREK) NYOMTATÁSBAN MEGJELENTSZÖVEGEI A kongresszusi elôadások teljes szövegének közrea-dása tudományelemzés szempontjából igen nehéz egységesen ér-tékelni, mivel ezek legalább négy különféle módon is megjelen-hetnek:

1. Magyar vagy idegen nyelvû kongresszusi kiadványokban(proceedings). Ezek általában elôzetes szakértôi vélemény (peerreview) nélküli közlemények, melyeknek nincs hatásmutatója,többnyire nincs idézettsége, viszont a kutatók a közleményjegy-zékében rendszerint a cikkek közé sorolják.

2. Megjelenhetnek önálló könyvfejezetként is, szintén hatás-mutató nélkül, de néha idézik ôket. A kutatók ezt a megjelenésiformát rendszerint könyvfejezeteik közé sorolják, bár nem tartoz-nak oda.

3. Gyakran jelennek meg ezek a közlemények folyóiratok ki-egészítô (Supplementum) köteteiben. Vannak folyóiratok, me-lyek rendszeresen (évente, kétévenként) jelentetik meg szakte-rületek egyes kongresszusainak anyagát. Mivel folyóiratban je-lent meg, az ilyen kongresszusi elôadásoknak már van hatásmu-tatója, bár annak jogossága (etikai értelemben) a megjelentetés-hez szükséges elôzetes szakértôi vélemény gyakori hiánya miattmegkérdôjelezhetô. Nem kérdôjelezhetô meg viszont ezen kiad-ványok idézettsége. A közleményjegyzékükben a kutatók általá-ban a cikkeik közé sorolják.

4. Újabban egyes folyóiratok bizonyos kongresszusi elôadáso-kat „szokványos” számaikban teljes értékû közleményként jelen-

tetnek meg. Miután ezek elôzetes szakértôi véleményezés utánkerülhetnek közlésre, minden szempontból teljes értékû közle-ménynek számítanak. Véleményem szerint (7) a kutató számo-zott közlemény-nyilvántartásába csak a 4. pontban említett cik-kek kerülhetnek fel, mint önálló közlemények, a másik háromváltozatban említett közlemények csupán addig, amíg a bennelévô eredményeket a kutató még nem közölte, ami nem jelentiazt, hogy akár „ideiglenesen” is hatásmutatót kapjanak. Ha azeredmények teljes értékû közleményként megjelentek, az azonostartalmú közölt kongresszusi elôadás (ez vonatkozik mind a négyemlített formájukra) mint a közlemény a) verziója szerepelhet akutató közleményeinek felsorolásában.

SZERKESZTôHÖZ ÍRT LEVE-LEK, VÁLASZOK, HOZZÁSZÓ-LÁSOK Nem vitatom, hogy a ku-tatók és a folyóirat, illetve a szer-kesztô közötti szakmai eszmecse-re ezen formái ne lennének érté-kesek vagy érdekesek, számos fo-lyóirat kifejezetten értékeli azilyen szakmai tevékenységet.Ezek a „Letters to the Editor”,„Correspondence”, „Commenta-tory” rovatban jelennek meg.Mindezek a levelek, válaszokképviselhetik a tudományos köz-lés bizonyos formáit, de sem jelle-güknél, sem tartalmuknál fogvanem sorolhatók a tudományosközlemények közé. (Ez természe-tesen nem zárja ki annak lehetô-ségét, hogy a kutató ezeket egykülön jegyzékben felsorolja.)

Több, magas hatásmutatójú, sokszakmás folyóirat ad ilyen köz-lési lehetôséget egyes megfigyelések, kritikák vagy egy-egyesettel kapcsolatos vélemény kinyilvánítására. Ezek a levelek,hozzászólások lehetnek szakmailag, tudományosan fontosak, degyakran néhány soros szövegért nem tisztességes, hogy a kutatóaz adott folyóirat nagy hatásmutatóját az összesített hatásmuta-tójába beszámítsa. Az MTA Orvosi Tudományok Osztályának ál-lásfoglalása (6) ezt kifejezetten ellenzi. A hatásmutatójától füg-getlenül, ha az ilyen leveleket, hozzászólásokat mások idézik,az a szerzô idézettségi mutatószámát növeli, egyben jelzi is,hogy ezen szakirodalmi tevékenységnek volt tudományos vissz-hangja.

Külön csoportot jelentenek azok a folyóiratok, melyek a be-küldött cikkeket a „Research letters” (Tudományos levelek)címszó alatt jelentetik meg. (Ezeknek a folyóiratoknak a jegyzé-ke az MTA Orvosi Tudományok Osztálya ajánlásának (6) mellék-letében megtalálható). Ezek a cikkek azonban más folyóiratok-ban megjelenô cikkekhez hasonlóan csak szigorú elôzetes szak-értôi véleményezés után kerülhetnek közlésre, ezért teljes érté-

AA lleevvééll aa sszzeerrkkeesszzttôôhhöözz //

sszzeerrkkeesszzttôôsséégghheezz

((LLeetttteerrss ttoo tthhee EEddiittoorr,, „„CCoorrrree--

ssppoonnddeennccee””,, „„CCoommmmeennttaattoorryy””))

Ezek a közlések nem

számítanak tudományos

közleményeknek.

AA ttuuddoommáánnyyooss lleevveelleekk

((RReesseeaarrcchh lleetttteerrss))

A „tudományos levelek”

szigorú elôzetes szakértôi

véleményezés után kerülhetnek

közlésre, ezért teljes értékû

– hatásmutatóval bíró –

tudományos közleménynek

számítanak.

TANULMÁNYOK


kû tudományos közleménynek számítanak és hatásmutatóvalrendelkeznek.

SOKKÖZPONTÚ, VÉLETLEN BESOROLÁSOS (MULTICEN-TRIKUS, RANDOMIZÁLT) KLINIKAI VIZSGÁLATOK ERED-MÉNYEINEK KÖZLÉSE A nagy nemzetközi, sok központbanvégzett (multicentrikus, sokközpontú) klinikai vizsgálatok, me-lyekben néha száznál is több orvos vesz részt, igen nagy jelentô-ségûek, és a vizsgálat eredményei, az abból nyert új megfigyelé-sek és tapasztalatok rendszerint kiemelt, igen magas hatásmuta-tójú nemzetközi folyóiratokban jelennek meg. A vizsgálatban va-ló részvétel igen megtisztelô, de a közlemény szerzôi csupánazok, akik a vizsgálat eredményeit összefoglaló cikket megírták.(A szerzôk rendszerint azok, akik egyben a vizsgálatok megszer-vezôi és értékelôi.) A résztvevôk névsora „contributors” vagy„study participants” néven rendszerint a közlemény KÖSZÖNET-

NYILVÁNÍTÁSÁBAN (Acknowledgements-ben) jelenik meg. Eznem jelent szerzôséget, a közleményt a kutató nem veheti fel atudománymérési mutatói közé; így nem számíthatja be az össze-sített hatásmutatójába sem (6). Nem kifogásolható viszont, ha akutató ezt a tevékenységét saját irodalomjegyzékében (bibliográ-fiájában) önálló címszó alatt, a közleményeitôl elkülönítve sorol-ja fel.

Könyvek, könyvfejezetek, könyvszerkesztésA könyveknek (kivéve azok, amelyek valamely sorozat részei, pl.Progress in Brain Research, Ann. NY Acad Sci.) nincs hatásmu-tatója. A könyvben megjelent közlemények mindegyike teljes ér-tékû tudományos értékkel bír, tudománymérési értékelésükazonban csak akkor jön szóba, ha idézik ôket. Könyveket ritkáb-ban, könyvfejezeteket jóval gyakrabban idéznek, bár idézettsé-gük általában a tudományos cikkek idézettsége alatt marad.Ajánlatos, hogy a kutatók szakirodalmi jegyzékében a könyvekés könyvfejezetek önállóan szerepeljenek, ezzel is felhívva érté-kükre a figyelmet.

A könyvszerkesztés általában alábecsült szakirodalmi tevé-kenység, annak ellenére, hogy a téma és a szerzôk kiválasztásá-tól az egységes szerkesztésig terjedô munka komoly szakmai tu-dást igényel. A tudományos könyvek szerkesztése külön képes-ség, gyakori, hogy az ilyen tudósok életük során akár 60-80 tu-dományos könyvet is szerkesztenek. A kutató ezen tevékenysé-gét szakirodalmi összesítôjében külön címszó alatt sorolhatja fel.

Egyéni irodalomjegyzékKissé túlzás, de jellemzô: ahány kutató, annyiféle formájú iroda-lomjegyzék (publikációs lista) létezik. Csermely és munkatársai(8) javasolják, hogy a kutató a saját szakirodalmi jegyzékébentudományos tevékenységének valamennyi írásos formáját tün-tesse fel, és, hogy minden közlési forma – 15 különbözô formátsorolnak fel – külön részben szerepeljen. Lehet kevesebb, lehetmás elrendezésben összerakni a szakirodalmi összesítôket, csu-pán egyet nem lehet: „összemosni” a különbözô közlési formá-kat, azokat számozva közös jegyzékbe rakni.

Nem írott szabály, csupán javaslataink: 1. Az irodalomjegy-zékben külön kell csoportosítani (külön sorszámmal) a) a köny-veket (ha könyvet szerkesztett, akkor azokat is – külön címszóalatt), b) a könyvfejezeteket, c) a folyóirat közleményeket, és d)az összefoglalókat. 2. Általában Amerikában és Japánban az iro-dalomjegyzék elsô lapján a legújabb közlemények szerepelnek,a többiek idôrendben visszafelé sorakoznak. Európában rendremegfordítva, az elsô lapon a legrégebbi közlemények találhatók,melyeket idôrendben követnek az újabbak. 3. Valamennyi közle-ménynek legyen teljes szerzôi névsora, teljes címe, valamint tar-talmazza a közlemény elsô és utolsó oldalát. 4. Javasolt, hogy az„in press” (megjelenés alatt) közlemények külön felsorolásbanszerepeljenek, sorszám nélkül. 5. Gyakorlati szempontból hasz-nos, ha minden közlemény végén szerepel a folyóirat közleményévének megfelelô hatásmutatója.

Az MTA Doktora cím elnyerésénektudománymetriai követelményeiAz MTA Orvosi Tudományok Osztálya kidolgozta az AkadémiaDoktora cím elnyeréséhez szükséges minimális tudománymérésikövetelményeket (1. és 2. melléklet) (9). A szakáganként meg-adott legkisebb összesített hatásmutató és idézettségi értékek (3.melléklet) a Science Citation Index és a Journal Citation Reportsadataira támaszkodnak, onnan nyerhetôk és ott ellenôrizhetôk. Atudományos közlemények számán, a megjelentetô folyóirat ha-tásmutatóján, valamint a közlemény idézettségén kívül több másadat is szerepel a cím elnyeréséhez benyújtandó adatok között(1. melléklet). Az idézettségi felsorolást rendszerint az MTAkönyvtára állítja össze, megrendelésre, hitelesen.

A tudományelemzés buktatói és kritikájaA tudományelemzést ért legtöbb bírálat abból adódik, hogy nemválasztják külön az adatszolgáltatást, az adatelemzést és az adat-felhasználást.

ADATSZOLGÁLTATÁS Az adatszolgáltatás a kutató, vagy a ku-tató intézményének a feladata. Elvárás, hogy a szolgáltatott ada-tok egyértelmûek, pontosak, ellenôrizhetôek és a tárgyhoz tartó-zóak legyenek. Ehhez szükséges, hogy a) az adatkérés célját ésformáját tekintve világosan megfogalmazott legyen, valamint b)a kutató úgy gyûjtse, kezelje és tárolja adatait, hogy az a külön-bözô típusú és célú adatnyújtáshoz megfelelô legyen.

A szakirodalmi adatszolgáltatással kapcsolatban számosmesterkedésre kell felhívni a figyelmet (10–11). Gyakori a kü-lönbözô közlési formák hatásmutatóinak „összemosása”, az ösz-szefoglalók, levelezések (különösen kedvelt a Lancet-ben meg-jelent, a szerkesztôhöz írt levelek) hatásmutatóinak az összesítetthatásmutatóba történô beszámítása. Gyakori az azonos eredmé-nyekbôl származó kettôs közlés, az összefoglalók, kongresszusielôadás-kivonatok külön közleményként való feltüntetése. Saj-nos gyakori a ténylegesen hamis adatok közlése is. Mindezekgondos adatelemzéssel, az adatfelhasználók szigorúságával – re-mélhetôleg – csökkenthetôk.


TANULMÁNYOK

ADATELEMZÉS Az adatelemzés a tudományméréssel foglalko-zó szakember, rendszerint szakkönyvtáros feladata. Ez ma márnem egyedi munka, a szakemberek, könyvtárak egy nagy nem-zetközi tudományelemzô szervezet tényleges vagy látszólagostagjai. A világméretû számítógép-hálózat lehetôvé teszi, hogy azelemzô szakemberek bármikor kapcsolatba léphessenek egy-mással. Az adatelemzés eredményét bemutató bizonylatokbanvilágosan meg kell fogalmazni, hogy az elemzés milyen célból ésmilyen szempontok szerint történt.

ADATFELHASZNÁLÁS Az adatfelhasználás tulajdonképpennem is része a tudománymérésnek, mégis ezért éri a tudomány-mérést a legtöbb bírálat. Érdemtelenül. Az adatfelhasználásnak(kizárólag a jóhiszemû adatfelhasználásról van szó) pontos, vilá-gosan megfogalmazott és szigorúan betartandó szabályai vannak. 1. Az elemzés során nyert adatokat számszerûen csak azonosszaktudományon (diszciplinán) belül szabad értékelni. A hatás-mutatók a különbözô tudományterületek összehasonlítására nemalkalmasak. 2. Valamennyi tudományelemzési adat felhasználásakor világo-san fel kell tüntetni, hogy milyen módszerekkel történt az adat-elemzés, mennyiben felel meg a felhasználás során nyert követ-keztetéseknek. 3. Tisztességes, ha az adatközlôk, az adatmérôk és a „felhaszná-lók” tudnak egymásról. 4. Az adatfelhasználás során aszemélyi adatok és jogok figye-lembevétele alapvetô követel-mény.

Külön érdemes röviden foglal-kozni az idézettségi mutató és a hatásmutató felhasználásával,mint a kutató (egyes esetekbenegyes intézmény) tudományos ér-tékmérôivel. Mindkettô értékmé-rô, de nem a kutató személyiségé-nek, szakmai össztevékenységé-nek (oktató, gyógyító, kutató, tu-dományteremtô és szervezô), ha-nem a tudományos tevékenységé-nek értékmérôi; annak is csakszámos körülmény figyelembevé-telével. Mindkettô negatív érte-lemben is értékmérô, alacsonyszámuk ellentmond mindenfajtahangzatos tudományos nagyképû-ségnek.

Mind az hatásmutató, mind azidézettségi mutató mesterségesenalakítgatható, és alakitgatják is.Az MTA Orvosi Tudományok Osz-tálya pontosan meghatározzamindkettô megfelelô tudomány-

mérési használatát (1. és 2. melléklet). Mindkettô ellenôrizhetôa ISI szolgáltatásainak felhasználásával. Ez utóbbi azonban csakritkán történik meg, így mindkét mérési adat olykor egy tudomá-nyos „számháború” részévé, vagy pályázatok hamis számává vá-lik.

Bár eredetileg a hatásmutató kizárólagosan, az idézettségi mu-tató részben a folyóiratok értékmérésére került bevezetésre, mamár mindkettôt a közlemények szerzôinek értékelésére, szakiro-dalmi tevékenységük számszerûsítésére használják. Sôt, mind-kettôt munkacsoportok, intézetek, intézmények és országok tudo-mányos értékmérésére is felhasználják. Bármire is történjen; 1.csak azonos tudományszakok adatai hasonlíthatók össze, 2. csakazonos tudományelemzéssel nyert hatásmutatók és idézettségimutatók vethetôk össze, 3. nem az adott egységben dolgozó kuta-tók adatait lehet összegezni, hanem az adott egység által megjelen-tetett közlemények hatásmutatóit és idézettségi mutatóit lehet ösz-szegezni és átlagolni, és 4. csak olyan tudománymérési számok,összesítôk tehetôk közzé, melyek alapadatai mindenki számárahozzáférhetôk.

1. MELLÉKLET *

TÁJÉKOZTATÓ AZ MTA DOKTORA CÍMRE AZ ORVOSI OSZTÁLYNÁL PÁLYÁZÓK RÉSZÉREAz MTA doktori cím adományozásának 3 feltétele van:a) a pályázó jelentôs eredeti tudományos eredményekkel gyara-

pította az általa mûvelt tudományterületet.b) a nemzetközi tudományos körökben ismert, kiemelkedô kuta-

tó munkásságc) jelentôs eredményeket ért el a szakmai és/vagy tudományos

kutatói utánpótlás nevelésében.

1. A tudománymetriai adatok mérésének szempontjai:A tudománymetriai küszöbértékek elérése kötelezô, de nemelégséges feltétele a doktori cím odaítélésének.a) Bár az MTA doktora cím esetében az életmûvet kell vizsgálni,

az impakt faktor küszöb értékének legalább felét el kell, hogyérje az a részösszeg, mely a PhD (kandidátusi) fokozathoz be-adott értekezésben nem szereplô közleményekbôl származik.

b) Kívánatos, hogy az impakt faktor összeg minimumának felétolyan közleményekkel érjék el, melyek a pályázó értekezésé-ben szerepelnek. A pályázó legalább 6 impakt faktoros közle-ményben legyen elsô vagy utolsó szerzô.

c) A legmagasabb impakt faktor kivonása után megmaradó impaktfaktor összeg el kell, hogy érje a küszöbérték felét (azaz a mini-mum eléréséhez szükséges impakt faktor összeg legalább felene egyetlen közleménybôl származzon).

AAzz aaddaattffeellhhaasszznnáállááss

sszzaabbáállyyaaii

• a számszerû adatokat csak

az azonos szaktudományon

belül szabad értékelni

• világosan fel kell tüntetni,

hogy milyen módszerekkel

történt az adatelemzés, és az

mennyiben felel meg a fel-

használás során nyert követ-

keztetéseknek

• az adatközlôk, az adatmérôk

és a „felhasználók” tudja-

nak egymásról

• az adatfelhasználás során a

személyi adatok és jogok fi-

gyelembevétele alapvetô kö-

vetelmény

Egyén, intézmény stb. tudo-

mányos tevékenységének ér-

tékmérôi

• A közlemények száma

• A közlemények minôsége

(hatásszám)

• A közlemények idézettsége

*A mellékletek az MTA Orvosi Tudományok Osztályának hivatalos ki-

adványai, ezért azokat eredeti írásmódjuknak, helyesírásuknak meg-

felelôen ismertetjük, annak ellenére, hogy a könyv írásmódjától né-

mileg eltérnek.

TANULMÁNYOK


d) A külföldön végzett tudományos munka értékelése.• Magyarországon dolgozó pályázó esetében hazai kutatóhely ál-

tal nem jegyzett közlemények abban az esetben számíthatókbe az impakt faktor összegbe, ha a pályázó e közlemények el-sô vagy utolsó szerzôje. Az impakt faktor összeg felét azonbanhazai kutatóhely által (is) jegyzett közleményekbôl származóimpakt faktorral kell elérni.

• A fejlett ipari országokban végzett tudományos munka ered-ményeinek értékelésekor a tartósan (3 vagy több éven át) kül-földön élô és közlô kutató esetében (akinek impakt faktorralrendelkezô közleményeinek száma több mint kétharmada nema hazai kutatóhelyrôl jelent meg) a magyar kutatóhely nélkülmegjelentetett közlemények tudománymetriai értékeit (impaktés idézettség egyaránt) 50%-ban lehet beszámítani.

• Ha a pályázó Magyarországhoz hasonló, vagy alacsonyabb tudo-mányos fejlettségû országban végzett tudományos munkásságalapján pályázik az MTA doktora címre, a hazai minimum érté-kek elérése az eljárásra bocsátó javaslat minimális feltétele.

2. A pályázónak az alábbiakat kell benyújtania:a) Adatlap (elsô oldalán a tudományos közlemények és az idé-

zettség adatainak összesítésével, második oldalán a szakmaiés tudományos utánpótlásért végzett tevékenység összefogla-lásával és a legfontosabb tudományos közlemények adatai-val).

b) A pályázó eredeti tudományos felismerései (maximum 3000karakter)

c) Közleményjegyzék*d) Hivatkozási jegyzéke) Az Akadémiai Könyvtár által készített és hitelesített összefog-

laló a tudománymetriai mutatókról.f) A pályázathoz két példányban mellékelni kell az impakt faktor-

ral rendelkezô közlemények elsô oldalának másolatát. Vala-mennyi impakt faktorral rendelkezô rövid közleményt, levelet(két nyomtatott oldalnál nem hosszabb tudományos írást) teljesterjedelemben kell mellékelni, két-két példányban.

g) A pályázó önálló munkásságának megítéléséhez szükséges,hogy a pályázók megadják az utolsó 10 évben témavezetôkéntelnyert pályázatainak adatait (téma címe, a pályázat idôtarta-ma, összeg, pályázati forrás – OTKA, ETT, AKP, nemzetközi,stb.).

h) A jelölt név szerint ismertesse, kik szereztek PhD fokozatotvagy MTA doktori címet az irányítása alatt végzett tudomá-nyos munkával, illetve tanítványai közül ki van elméleti vagyklinikai vezetô állásban, vagy nyert el professzori címet.

i) A klinikai/gyógyító tevékenységet folytató és klinikai kutatástvégzô, annak megfelelô tematikájú pályázat esetén a pályázókérje, hogy a szcientometriai adataival szemben a klinikai kö-vetelmények érvényesüljenek. Klinikai kutatásnak minôsül aklinikus által az emberen végzett vizsgálat.

j) A pályázó néhány „részletes szövegkörnyezettel megadott”idézettel is alátámaszthatja pályázatát. Az ilyen támogatóanyag terjedelme maximum 2 oldal lehet.

k) Az eljárás során minden döntést csak a beadott írásos anyagrakell alapozni, a pályázathoz kiegészítést benyújtani nem lehet,hiánypótlásra nincs lehetôség. Az eljárás elindításakor a benyúj-tott, de közlésre még el nem fogadott közlemények az eljárás so-rán nem kerülnek értékelésre.

*ad c)A közlemény és idézettségi jegyzékben minden cikk után megkell adni a folyóirat impakt faktorát. A jegyzék formájában felel-jen meg az MTA Köztestületi Publikációs Adattárában láthatópéldáknak. Az impakt faktort a közlemény megjelenési évébenkiadott Journal Citation Report (ISI, Philadelphia, USA) alapjánkell feltüntetni. Kivételt képeznek az utolsó 1-2 évben megjelentközlemények, melyekhez a legutolsó hozzáférhetô impakt faktorlistát kell alapul venni (az orvos-biológiai folyóiratok impaktfaktor táblázata az MTA Orvosi Tudományok Osztálya titkársá-gán, vagy az MTA Könyvtárában megtekinthetô.)

A PhD vagy kandidátusi disszertációban fel nem használtközlemények impakt faktor összegét külön kell feltüntetni. Mul-ticentrikus vizsgálat résztvevôi (ha nem szerzôk) külön megjegy-zésként felhívhatják a figyelmet a közleményben lévô szakmaiteljesítményükre.

2. MELLÉKLET *A 2. melléklet a publikációs adatlapot tartlamazza.Az adatlaphoz részletes publikációs és idézettségi listá(ka)tkell mellékelni, ahol minden cikk mellett meg kell adni azimpakt faktort a megjelenés évében kiadott Journal CitationReport alapján. Az idézettségi listán fel kell tüntetni az idézôcikk összes szerzôjét, és meg kell jelölni az önidézetet, ha vana listán.

AA „„ppuubblliikkáácciióóss aaddaattllaapp”” hháárroomm ttuuddoommáánnyyooss tteevvéékkeennyysséégg sszzáámm--aaddaattaaiitt ttaarrttaallmmaazzzzaa::1) könyvírás, 2) könyv-, ill. folyóirat-szerkesztés és 3) tudomá-nyos közlemények publikálása.

ad 1. A megjelent könyvek számában csak a kutató által írt –nem szerkesztett – könyvek száma szerepel, külön feltün-tetve az idegen és magyar nyelven írt könyvek száma. Ittkell megadni a publikált könyvfejezetek számát is. Ez apont nyilván az idôsebb kutatók egyik publikációs paramé-tere, valamint egy életmû fontos, számszerû dokumentáci-ója is.

ad 2. A szerkesztôi tevékenység a tudományos munka szervesrésze. Az itt közölt számok ennek a tudományos aktivitás-nak az adatai, melyek egyben a kutatónak a nemzetközi tu-dományos életben való aktív szereplését is igazolhatják.

ad 3. A tudományos publikációk megítélése váltja ki a legtöbbvitát. A tudományos tevékenység eredményességét a publi-kációk számával, összesített idézettségükkel és összesítettimpakt faktorukkal jellemezhetjük. Ezért a tudományosközlemények e három paraméterét szükséges megadni.


TANULMÁNYOK

PPUUBBLLIIKKÁÁCCIIÓÓSS AADDAATTLLAAPP **

((AAZZ MMTTAA DDOOKKTTOORRAA CCÍÍMMRREE AAZZ OORRVVOOSSII TTUUDDOOMMÁÁNNYYOOKK OOSSZZTTÁÁLLYYÁÁNNÁÁLL PPÁÁLLYYÁÁZZÓÓKK RRÉÉSSZZÉÉRREE))

Név: ______________________________ Szakterület: _______________________Születési év: _______________________ Tudományos fokozat: _______________ Fokozat éve: ______

RÉSZ ADAT ÖSSZESENTUDOMÁNYOS ELôADÁSAIKongresszusi elôadások számaTUDOMÁNYOS KÖNYVEK, KÖNYVFEJEZETEKSzakkönyvek száma (összesen) Idegen nyelvû Magyar nyelvû Könyvfejezetek száma (összesen) Idegen nyelvû Magyar nyelvû Szerkesztett könyvek száma (összesen) Idegen nyelvû Magyar nyelvû Tankönyvek száma (összesen) Pályázó által írt tankönyvek száma Pályázó által szerkesztett tankönyvek száma Tankönyv fejezetek (összesen) TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEK SZÁMALektorált szakfolyóiratokban megjelent tudományos közlemények száma Ebbôl elsô vagy utolsó szerzôként Nemzetközi folyóiratban Hazai idegennyelvû folyóiratban Hazai magyar nyelvû folyóiratban Szerkesztôi levelek, hozzászólások, válaszok száma Kongresszusi elôadások folyóiratban vagy könyvben Külföldi folyóiratban Magyar folyóiratban Folyóiratban megjelent absztraktok száma SZAKFOLYÓIRATOKBAN MEGJELENT TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEINEK MINôSÍTÉSEValamennyi eredeti közleményeinek összegzett impakt faktora (absztraktok és nem lektorált levelek nélkül) Az utolsó 10 év éves átlaga A PhD vagy kandidátusi disszertációban nem szereplô közlemények impakt faktor összege TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEINEK IDÉZETTSÉGEIdézettség összesen (ebbôl önidézés)

A közlemények számánál fontos a közlemények típusának és apublikálás helyének (folyóiratnak) megadása. Külön kell meg-adni a nemzetközi és hazai folyóiratokban (külön a magyar éskülön az idegen nyelvû publikációk) megjelent dolgozatok szá-mát, és külön a kongresszusi kiadványokban (proceedings) meg-jelent teljes terjedelmû elôadások szövegét. Végül külön kellmegadni a publikált absztraktok számát.

A tudományos közleményeknél nem közömbös a szerzôségsorrendje. Bár függetlenül a szerzôtársak számától, a cikk vala-mennyi szerzôje sajátjának tekintheti a publikációt, az elsô (ésaz esetek többségében az utolsó) szerzô szerepe különbözik atöbbiétôl. Az elsô szerzô minden esetben az (hacsak nem egymég mindig fél-feudális rendszerû intézményrôl van szó), akinekaz adott vizsgálatban meghatározó szerepe volt. Az utolsó szerzôigen sok esetben a publikációs team vezetôje, a vizsgálat téma-

körének meghatározója, akinek személye olykor a publikálteredmények szakmai garanciáját is jelenti.

A publikációk számánál talán fontosabb a megjelenés helye,a folyóirat impakt faktora. Az impakt faktort a közlemény meg-jelenési évében kiadott Journal Citation Report alapján kell fel-tüntetni. Az összesített impakt faktor csak az eredeti közlemé-nyek számadatait tartalmazza, az absztraktok, a nem lektoráltszerkesztôségi levelek, a kongresszusi elôadások (proceedings)esetleges impakt faktorait viszont nem. Az adatlapon külön sze-repel az utolsó 10 év közleményei impakt faktorainak éves átla-ga, mely jellemezheti a kutató aktuális tudományos publikálásá-nak aktivitását. (Egyes felmérések szerint az évenkénti vagy azutolsó év összesített impakt faktorát is kérik feltüntetni.)

A kutató tudományos publikációs tevékenységéhez hozzátar-toznak a magyar nyelvû folyóiratokban megjelent közleményei

TANULMÁNYOK

is. A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Osztálya Boda ésRák (2) javaslata alapján ajánlja egy „hazai szakirodalmi muta-tó” (HSZM) bevezetését a hazai szcientometriai felméréseknél.Jellegénél fogva a HSZM nem rivalizál az impakt faktorral, ha-nem a tudományos tevékenység komplexebb értékelését segíti.

A „publikációs adatlap” külön rovatát jelenti a megjelentabsztraktok száma. Ez az adat is része a kutató tudományos te-vékenységének, számszerû közlése ezért indokolt. Egységes ál-láspont viszont, hogy az absztraktok ne kapjanak sem impaktfaktort, sem hazai szakirodalmi mutatót.

A legtöbbet vitatott kérdés a tudományos közlemények idé-

zettsége. Vannak, akik az így nyert információ értékét megkérdô-jelezik, vannak, akik túlbecsülik, és vannak, akik manipulálják.Az adatlapon fel kell tüntetni a kutatónak az élete során vala-mennyi közölt munkája idézettségét, külön feltüntetve az „ön-idézések” számát. Más felmérések azt is megadják, hogy a fel-mérés elôtti 5 évben, valamint a felmérés elôtti évben, hányanidézték a kutató valamennyi közleményét. Külön megadják a ku-tató legtöbbet idézett cikkének idézettségi számát, ami mutat-hatja, hogy a kutató egy adott munkája vagy egy bevezetett mód-szere teszi ki idézettségének nagy részét, vagy több publikáció-ja váltott ki nemzetközi érdeklôdést.

3. MELLÉKLET *Az MTA Doktori címre pályázók esetében az orvostudomány egyes szakterületein alkalmazandó impakt faktor összeg (IF) ésidézettségi követelmények

IF IDÉZETAZ ÁLTALÁNOSAN ALKALMAZANDÓ KÖVETELMÉNYRENDSZER

Klinikai szakterületMinden szakterület (kivéve a 2. táblázatban felsorolt szakterületek) 25 100

Kísérletes-elméleti, ill. kísérletes-klinikai szakterületMinden szakterület (kivéve a 2. táblázatban felsorolt szakterületek) 50 200

AZ ÁLTALÁNOSTÓL ELTÉRô KÖVETELMÉNYRENDSZERT KELL ALKALMAZNI AZ ALÁBBI SZAKTERÜLETEKEN

Klinikai szakterületAndrológia 20 80Dermatológia 20 80Gerontológia 20 80Szülészet, nôgyógyászat 20 80Oxyológia, intenzív terápia 20 80Parazitológia 20 80Pulmonológia 20 80Radiológia 20 80Sebészet 20 80Sportorvostan 20 80Urológia 20 80Trópusi medicina 20 80Addiktológia 13 52Fogorvostudomány 13 52Orr-fül-gégészet 13 52Ortopédia, traumatológia 13 52Orvosi informatika 13 52Rehabilitáció 13 52Szemészet 13 52Szociálpszichiátria** 13 52

Kísérletes-elméleti, ill. kísérletes-klinikai szakterületMegelôzô orvostan, népegészségügy 25 100Biokémia 60 240Molekuláris biológia 60 240Idegtudományok 60 240Genetika, örökléstan 60 240Immunológia 60 240Sejtbiológia 60 240Virológia 60 240

** A pszichiátria esetében a klinikai szakterületek általános követelményrendszerét kell alkalmazni. A pszichiátriának a bölcsészettudománnyal

határos területein (szociálpszichiátria, orvosi szociológia, klinikai pszichológia, pszichoterápia, orvosi szociológia, közösségi pszichiátria) az

impakt faktorok (SI, SSCI) és az idézettség mellett két „önálló” tudományos könyv (nem tankönyv és nem szerkesztett könyv) is követelmény.



TANULMÁNYOK

A TUDOMÁNYOS KÖZLÉS SZEMPONTJAI ÉS ETIKÁJA

A tudományos közlés etikai szempontjait az orvosi folyóiratok ki-adói által létrehozott nemzetközi bizottság (1) 1997-ben fogal-mazta meg, ezek magyar nyelven is megtalálhatók (2–3). E té-makörben az elmúlt évtizedben is számos vélemény, értékelés ésjavaslat látott napvilágot, ezekre Fazekas és Varró (4) közlemé-nyében találunk utalásokat. A tudományos közlés szabályairól, aközlemények elkészítésérôl, a tudományos ábrák, szövegképekfeltételrendszerérôl számos fontos tanácsot találunk Csermely ésmunkatársainak (2) könyvében.

Hol közöljük a tudományos eredményeinket? A szakirodalmi munkálkodás egyik legfontosabb eleme az, hogya kutató tudományos eredményeit milyen szakmai színvonalatképviselô folyóiratban jelenteti meg. Nyilvánvaló, hogy a kutatóolyan rangos folyóiratban szeretne közölni, amelynek széleskörûolvasottsága, magas hatásmutatója (impaktfaktora) van, és ame-lyikben közleménye gyorsan jelenik meg. A folyóiratok számáraviszont a közlendô anyagok témája, tartalma, minôsége (tudomá-nyos értéke) a meghatározó. Minél rangosabb a folyóirat, annálmagasabb a mércéje és magas a visszautasított kéziratok száza-léka. Szerencsés, ha a megvalósíthatóság és az óhaj – ez esetbenis – közel járnak egymáshoz.

Ahhoz, hogy választani tudjunk, mely folyóirathoz küldjükkéziratunkat, ismerni kell a cikkünk témájának/tartalmának leg-inkább megfelelô tudományos folyóiratok névjegyzékét. Az orvo-si/biológiai folyóiratok általános és szakágakra lebontott jegyzé-ke, azok értékelése az Institute of Scientific Information (ISI) ki-adványaiban, (ISI Database: Master Journal List), a Journal ListOption-ban vagy a Journal Citation Report-ban található meg(ld. 58. oldal). Ezek a kiadványok tartalmazzák a folyóiratok ha-tásmutatóját, a rögtöni idézésmutatóját – „immediacy index”-üket – (lásd korábban), valamint az adott folyóiratban való köz-lés feltételeit is. Külön program segít a folyóiratok kiválasztásá-ban (ISI Database: The Journal Selection Process), továbbá akézirat beküldési szabályainak megismerésében (ISI JournalSelection and Evaluation Process). Megjegyzendô, ma már vala-mennyi nemzetközi folyóirat pontosan közli a kéziratok elektro-nikus úton (online) történô beküldésének szabályait.

Ismervén a tervezett közleményünk tárgyának leginkábbmegfelelô folyóiratok névsorát, az alábbi kérdésekben kell dön-tést hoznunk:

HAZAI VAGY KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOT VÁLASZSZUNK?A kérdés gyakran úgy merül fel, hogy érdemes-e magyarul kö-zölni? A gyakorlatban a válasz nem mindig igen vagy nem. Né-hány évtizeddel ezelôtt csaknem minden orvosi szakterületnekvolt önálló magyar nyelvû folyóirata, ma már szinte csak a klini-kai/gyógyító szakmáknak van. A MEDLINE – néhány kivételé-vel – nem tartalmazza ezeket a folyóiratokat, hatásmutatójuknincs. Ennek ellenére ezen folyóiratok többsége nehézség nélkül

kiadható, és valóban jó szakmai minôségû közleményeket jelen-tet meg. Az MTA Orvosi Tudományok Osztályának ajánlására (5)az itt megjelenô közlemények „Hazai Szakirodalmi Mutató”-tkapnak, és – ami fontosabb – meghatározó szerepet töltenek beaz orvosi társaságok, szakcsoportok tudományos és tájékoztató te-vékenységében, egymás munkáinak jobb megismerésében. Ez aszerep mind az iskolateremtés, az orvosképzés, mind a pályakez-dés szempontjából alapvetô fontosságú.

Sok esetben kérdés az is, hogy mit érdemes hazai folyóirat-ban közölni? Van olyan vélemény, hogy azt, amit külföldön nemlehet. Gyakran hangoztatott vélemény az is, hogy hazai lapbanközölni jó gyakorlatot jelent a fiatal orvos vagy kutató számáraahhoz, hogy megtanuljon cikket írni. Vallom, hogy bárhol is je-

lenik meg egy tudományos közle-mény, minden esetben minôsítiszerzôjét, legyen az külföldi folyó-irat vagy magyar. Megjegyzendô,egy magyar folyóiratban magyarnyelven megjelent közleményadatai közreadhatók nemzetközifolyóiratban is (lásd alább).

Külön csoportot jelentenek a magyar folyóiratok számára fel-kérésre írt összefoglaló munkák vagy ismertetô cikkek. Ezekmegírására általában tapasztalt szakembereket, idôsebb kutató-kat vagy egy-egy új felfedezésnek, új irányzatnak hazai ismerô-jét, résztvevôjét kérik fel. Nem tartom tisztességes hozzáállásnakaz ilyen felkérések visszautasítását. Minden hazai szakember-nek, kutatónak szakmai/erkölcsi kötelessége ilyen formában isrészt venni az orvosi és tudományos továbbképzésben – még ak-kor is, ha ez kétségtelenül idôigényesebb a napi „laikus” tömeg-tájékoztatásban való szereplésnél.

ÁLTALÁNOS VAGY SZAKMAI FOLYÓIRATBAN KÖZÖL-JÜNK? A kézirat témája, a közlendô eredmények jellege hatá-rozza meg, hogy a közreadáshoz közvetlen szakmai vagy általánosérdeklôdésre számot tartó, sokszakmás folyóiratot válasszunk.Ezeknek a folyóiratoknak különbözô a stílusuk: az általános ér-deklôdésre számot tartó folyóiratokban közölt cikkeknél a széle-sebb közérthetôség az alapkövetelmény, míg a szûkebb szakmaijellegû folyóiratokba küldött közleményeknél a lehetô legponto-sabb szóhasználaton és az eredmények részletezésén van a hang-súly. A döntésnél fontos szempont az is, hogy az általános érdek-lôdésû folyóiratoknak általában igen magas az hatásmutatója.Egyes sokszakmás folyóiratoknak ma olyan magas szakmai rang-ja van, hogy – fôleg az Egyesült Államokban – egy kiemelt kuta-tói állásra való pályázatnál jóformán csak azt nézik, hogy a pályá-zónak hány cikke jelent meg olyan folyóiratban, mint a Naturevagy a Science. Kialakult egy olyan szemlélet és gyakorlat, hogykiemelkedô tudományos felfedezést (olykor a szakmai divatotmeglovagló közleményt) elôször és azonnal több szakmát érintôfolyóiratokban kell megjelentetni röviden, majd azt követôen afelfedezés részletes leírását egy szaktárgynak megfelelô folyóirat-hoz kell küldeni. Mind Európában, mind az Egyesült Államokban

Bárhol jelenik meg egy

tudományos közlemény,

minden esetben minôsíti

szerzôjét, legyen az külföldi

vagy magyar folyóirat.

TANULMÁNYOK

számos olyan szakmailag kiemelkedô és anyagilag a legteljesebbmértékben támogatott kutatócsoport van, amelyek tudományosközlési gyakorlatát e gondolkodás határozza meg.

A kiválasztandó folyóirat minôségi mutatói mellett fontosszempont lehet az is, hogy a folyóiratban korábban jelentek-e mármeg hasonló tárgykörû közlemények. Sok esetben, fôleg szaktár-gyi folyóiratokban, az egyes kutatási témák közlésének már „ha-gyományai” vannak, így ezekben a folyóiratokban közölni szak-mailag értékes, olykor könnyebb is lehet. Nagyobb érdeklôdésre(és feltehetôen több idézésre) számíthatunk, ha abban a folyóirat-ban közöljük cikkünket, ahonnan a legtöbb hivatkozást vettük.

MILYEN TÍPUSÚ LEGYEN A KÖZLEMÉNYÜNK? A tudomá-nyos közlemények jellegüknél fogva többfélék lehetnek (vö. 1.fejezet). Többségük új eredményeket tartalmazó közlemény(report, eredeti közlemény), a közlemények 4–6 százaléka össze-foglaló cikk (review article) vagy véleményezés (commentary).Ez utóbbiakat rendszerint felkérésre írják.

Új eredményeket közölhetünk rövid (short communication)vagy teljes terjedelmû (full length paper) cikkekben. A rövidközlemények rendszerint gyorsabban jelennek meg, de ügyel-nünk kell arra, hogy nem minden folyóirat fogad el rövid közle-ményeket, vagy nem különít el ilyen közleménycsoportot. A rö-vid közlemény terjedelme folyóiratonként különbözô lehet, demindig megadják a közlemény lehetséges terjedelmét (oldalszá-mát) és a közölhetô ábrák számát is.

A gyors közlés „hagyományos” módja a gyors (rapid) és azelôzetes (preliminary) közlemény. Csak egyes folyóiratoknak vanilyen rovata. Mindkettô a rövid cikkek közlését jelenti. Az elôze-tes közlemény kifejezett célja az új eredmények lényeges pont-jainak gyors, elôzetes közlése, melyet rendszerint a részletescikk követ – az esetek többségében más folyóiratban.

MILYEN „RANGÚ” FOLYÓIRATBAN VAN ESÉLYÜNK CIK-KÜNKET KÖZÖLNI? Nyilvánvaló, hogy minden kutató rangos,nagy hatásmutatójú folyóiratban szeretné eredményeit leközölni,viszont minél nívósabb a folyóirat, annál nagyobbak a követel-mények, és magasabb az elutasított kéziratok száma. Hiba ered-ményeink valótlan szakmai túlértékelése, ami számos visszauta-sítást eredményezhet, de hiba a fontos eredményeket – a bizton-ságos közlésért – harmadrangú folyóiratban „eltemetni”. Nemelegendô, hogy érdekes és értékes eredményt kívánunk közölni,vigyázni kell, hogy formai hibákkal ne könnyítsük meg a véle-ményezô elutasító bírálatát. A dolgozat szerkesztése kövesse alap stílusát, a benne levô cikkek átlagos terjedelmét, az ábrák, atáblázatok átlagos számát. Sokat jelenthet, ha olyan lapot válasz-tunk, amelyben több közlemény jelent meg a mi cikkünk téma-körébôl, és ezek kéziratunk irodalomjegyzékében is szerepel-nek. Sok esetben elônyös európai lapban közölni akkor is, ha an-nak hatásmutatója valamivel alacsonyabb a hasonló tárgykörûamerikai folyóiraténál. Legyünk öszinték, a tudományos közlés-nél is sok esetben szerepet játszik a kapcsolat, a név, a szakmaidivat, valamint a kutatóhely, ahonnan a kézirat érkezik.

Több, fôleg igen nívós folyóirat esetén lehetôség van arra,hogy megkérdezzük a szerkesztôt, hogy közlésre esélyesnek tart-ja-e eredményeinket, vagy a téma eleve nem érdekli a folyóira-tot. Ilyen esetekben a szerkesztôség rendszerint egy rövid ismer-tetést vagy összefoglalót kér a beküldendô kéziratból. Bár dönté-sük az esetek jelentôs részében elutasító, a ráfordított idô ésenergia megéri az ilyenfajta elôzetes érdeklôdést. Természetesenaz érdeklôdésre adott pozitív válasz (a kézirat bekérése) mégnem jelenti annak közlésre való elfogadását.

Ki lehet szerzô egy közleményben?Aki dolgozott rajta/benne – tûnik egyszerûnek a válasz, de itt mégnem tartunk. Bár hazánkban nem fordul elô – mint korábban aSzovjetunió egyik intézetében –, hogy az igazgató neve az intéz-mény közel 300 kutatójának közleményeiben magátólérthetôdôen megjelent, ezáltal az 5 éves igazgatói tevékenységealatt 1300 cikk szerzôje lett anélkül, hogy egyetlen sort is írt vol-na. Gyakori viszont, sôt egyes helyeken bevett szokás, hogy az in-tézet, a laboratórium vagy a kutatócsoport vezetôje akkor is társ-szerzô, ha a közleményt csak a szerkesztôségbe küldéskor láttaelôször. Ezekben az esetekben a nyilvános indok az, hogy a veze-tô számára komoly munka volt a vizsgálatok anyagi fedezeténekbiztosítása, és ez idejének, energiájának egy részét felemésztette(2). Ez igaz, de ennek ellenére ez vitatott téma. Nincs szigorú sza-bály, csupán ajánlás a szerzôségre vonatkozóan, de ez sem egysé-ges (2, 6–9). A legelfogadottabb ajánlás az International Com-mittee of Medical Journal Editors (ICMJE) – orvosi lapok szer-kesztôinek nemzetközi bizottsága – által megfogalmazott 3 köve-telmény elfogadása (1), illetve annak alapján az Egyesült Álla-mokban elterjedt 8 szempontos változata (ld. mellékelt táblázat).Amíg az ICMJE mindhárom feltételének egyidejû alkalmazásátajánlja, addig a „8 pontos” változat a felsorolt tevékenységekegyikének esetében is etikusnak tartja a szerzôséget. Mindkétváltozat megegyezik abban, hogy a közlésre kerülô tudományosmunka kivitelezésének anyagi biztosítása, adatgyûjtés és adat-szolgáltatás, és a kutató (vagy kutatócsoport) „általános” szakmaifelügyelete nem jogosít fel szerzôségre (1, 6, 8–9).

Úgy ítéljük meg, hogy a „8 pontos” felsorolás a tudományoseredmény elérésének és annak közleményben való ismertetésé-nek valamennyi mozzanatát magába foglalja, és nem látjuktiszteségesnek, hogy az a személy, aki ezek egyikében sem vett

részt, bekerüljön a szerzôk közé,még abban az esetben sem, haezt felajánlják neki. Ilyen az azetikailag kifogásolható, de sajnosgyakori eset, amikor különbözôkapcsolatokért, ellenszolgáltatás-okért olyan kutatókat is bevesz-nek a közleménybe, akik abbansemmilyen formában sem vettekrészt „vendégszerzô” (guest-author), ajándékszerzôség (gift-author), vagy tiszteletbeli szerzô

SSzzeerrzzôôssééggrree jjooggoossííttóó 88

sszzeemmppoonntt

conception – ötlet

initiation – kezdeményezés

planning – elképzelés

design – megtervezés

execution – kivitelezés

interpretation – értelmezés

assessment – értékelés

writing – megírás



TANULMÁNYOK

(honorary author) (3, 6). Mindezek ellentéte sem becsületes,amikor valamilyen okból kimaradnak a szerzôségbôl olyanok,akik a közlemény létrehozásában (a „8 pont” akár egyikében is)szerepet vittek „szellem szerzô” (ghost author).

A SZERZÔK SORRENDJE A TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNY-BEN Függetlenül a szerzôk sorrendjétôl és számától, a közle-ményt valamennyi szerzôje sajátjának tekintheti. Nem közömbösazonban a tudományos közleményeknél a szerzôk sorrendje. Azelsô (senior author, principal worker), és az esetek többségébenaz utolsó szerzô az a személy, akinek a közlésre kerülô vizsgálat-ban meghatározó szerepe volt. Általában az elsô szerzô joga éskötelessége a közlemény összeállítása, elküldése, a nyomdai ke-felevonat átnézése és javítása. Az utolsó szerzô az esetek többsé-gében a kutatócsoport vezetôje, a vizsgálat témakörének megha-tározója és irányítója, akinek személye sok esetben az ismerte-tett eredmények szakmai biztosítékát is jelenti.

Elôfordul, hogy a közlemény két kutatónak azonos súlyú hoz-zájárulásával jött létre. Ilyen esetben lábjegyzetben tüntethetôfel a közlemény elsô oldalán, hogy a közleménynek két „elsôszerzôje” van.

Kezd elterjedni az a szokás is, hogy egyes folyóiratok kérikfeltüntetni (legalábbis a kéziratban), hogy az egyes szerzôknekmilyen szerepe volt a közlemény elkészítésében (1. ábra) (8-9).

Megjegyzendô, hogy bármilyen is a szerzôk sorrendje, társ-szerzôként csak az szerepeltethetô, aki ebbe beleegyezett.

Ha úgy ítéljük meg, hogy a közleményben olyan személy isközremûködött, aki a „8 pont” egyikét sem teljesítette, de mun-káját értékeljük, nevét a KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁSBAN (Acknowl-edgements-ben) feltétlenül említsük meg (7). Ehhez is szüksé-ges az illetô személy hozzájárulása, továbbá meg kell adnunk,hogy miért mondunk köszönetet.

Lehet-e ugyanazon eredményeket kétszer közölni? Kettôs (redundáns) közlésrôl beszélünk, ha a közleményekugyanazt a tudományos eredményt tartalmazzák, még akkor is, haa két közlemény címében, szövegében és összeállításában némikülönbség is van. Engedélyezetten közölhetô viszont ugyanaz azeredmény kongresszusi elôadások összefoglalójaként (ha az ered-mény a közlemény megjelenése elôtt került elôadásra), melyetteljes terjedelmében (in extenso formában) egy közlemény követ(1). Hasonlóan, közölni lehet részeredményeket elôzetes (prelim-inary) közleményben, melyet késôbb a részletes cikk követ.Mindkét esetben a részletes cikkben jelezni kell (idézés vagy láb-jegyzet formájában), hogy az eredmények egy része már közlésrekerült. Megjegyzendô, hogy az elôzetes közlemények nem azono-sak a „short” vagy „rapid” közleményekkel (ld. 1. fejezet).

Egyes esetekben nem tekinthetô kettôs közlésnek, ha a köz-lemény egy része egy másik közleményként megjelenik. Van rápélda, hogy a kiadó (a szerzôvel egyetértésben) felkéri a kutatót,hogy közleménye egy részét – csaknem kizárólag a MÓDSZEREK

részét – önálló közleményként a kiadónak egy másik, meghatá-

rozott témakörû lapjában újra közölje le (pl. Brain Research –Brain Research Protocols). Ez esetben is gyakran kérik a közle-mény átírását, a módszer részletezését és részletesebb dokumen-tációját. Nincs kialakult vélemény, hogy vajon ez a módszertanicikk önálló közlemény-e. Véleményünk szerint, hacsak lényegesátírás (bôvítés) nem történt, a „második” cikk az eredeti közle-mény a) változataként szerepeljen a kutató szakirodalomi jegyzé-kében.

A közölt adatok újra megjelenhetnek összefoglaló (review)munkákban, könyvben, könyvfejezetekben. Ez esetben nem be-szélünk „kettôs közlésrôl”, hacsak nem az eredeti közleményEREDMÉNYEK fejezete teljes szövegének változatlan átvételérôlvan szó. Hasonlóan, a közlemény ismertetô anyaga (ábrái) má-sutt is bemutathatók a szerzôi jog (copyright) tulajdonosának en-gedélyével, az eredeti közlemény szövegösszefüggésében és azeredeti közlemény idézésével.

Nem zárja ki egymást az ugyanazon eredmények magyar ésidegen nyelvû folyóiratban való közlése (kétnyelvû publikáció).A magyar nyelvû folyóiratoknak sajnálatosan nincs hatásmutató-ja, ugyanakkor az eredmények széleskörû hazai ismertetése kívá-

natos. Ez akkor is megengedett, haa magyar változat összefoglalójaangolul is megjelenik az elektroni-kus szakirodalomban. A kétnyelvûközlés erkölcsi normáit is ponto-san meghatározták (1), ezek Faze-kas és Varró (4) munkájában ma-gyar nyelven is megtalálhatók.Tisztességes, és minden esetbenelvárható, hogy a kutató a saját iro-dalomjegyzékében a két közle-ményt azonos sorszámmal, ábécé-szerinti tagolással tüntesse fel (amagyar nyelvû közleményt az ide-gen nyelvû sorszámának a)-val je-lölt változataként sorolja be).

KKeettttôôss ((rreedduunnddáánnss)) kköözzllééss

Olyan közlemények, amelyek

ugyanazt a tudományos ered-

ményt tartalmazzák, még ak-

kor is, ha a két közlemény

szerkesztésében különbözik.

KKééttnnyyeellvvûû kköözzllééss

Ugyanazon közlemény nemze-

ti és nemzetközi (angol) nyel-

ven történô közlése, például

magyarul és angolul.

CCoonnttrriibbuuttoorrss

P J Campbell and L M Scott equally participated in the design and inter-

pretation of the experiments, genotype analysis, and writing of the paper. G

Buch coordinated the day-to-day running and data entry of the three trials.

P J Campbell the statistical analysis under the guidance of K Wheatly, who

also oversaw the running of the trials. C L East co-ordinated the DNA sam-

ple and consent from collection and clinical event validation. J T Marsden

and A Du.y did the erythropoietin and ferritin assays, and E M Boyd and A

J Bench did the PRV1 expression assays. M A Scott and L M Scott set up

and analysed the erythropoietin independent erythroid colony assays

respectively...

1. ábra. A Lancet címû folyóiratban megjelenô közleményekben a

szerzôk tevékenységét is fel kell tüntetni.

TANULMÁNYOK


Az idézés etikájaA közlemények irodalomjegyzékében idézett cikkek számát alegtöbb folyóirat nem korlátozza, de az adott folyóiratnál kiala-kult szokásoktól eltérô vagy eltérô számú idézést a lap által fel-kért bírálók rendszerint nem javasolják. A túlzott számú idézéstjól kiválasztott összefoglaló (referáló) cikkek (review articles)felhasználásával és idézésével elôzhetjük meg.

Az idézés etikájával Fazekas és Varró (4) is részletesen foglal-kozik. Etikailag, megítélésünk szerint, fôleg 3 kérdés merül fel:1. Gyakori és túlzott önidézés, a hasonló tárgyú és a hasonlóeredményeket bemutató közlemények közül a saját közleményekelôtérbe helyezése. (Sok esetben még a tárgyhoz nem, vagy ah-hoz alig tartozó közlemények idézésére is ürügyet keresnek.) 2.Egyoldalú idézés: az eredmények tárgyalásánál a kutató eredmé-nyeivel ellentétes értelmû adatokat tartalmazó közlemények el-hallgatása. 3. „Idézési lobbik” (4) léteznek, ami alatt az érten-dô, hogy hasonló érdekkörû kutatók, kutatócsoportok egymásmunkáit közös érdekeiknek megfelelôen kölcsönösen „túlidé-zik” (citációs gyûrû) (10). Sajnálatos, hogy ez a „maffia menta-litás” a tudományos életben is felütötte a fejét.

Természetesen nem erkölcsi, hanem szakmai hiba, ha az idé-zés szakmailag nem megfelelô vagy túlzottan hiányos. Ez gyako-ri, mivel a szerzôk egyre növekvô száma csak a számítógépesadattárak által nyújtott ismertetésekre támaszkodik. Ezek: a)nem mindig teljesek, b) a szerzô nem mindig helyesen kéri le azinformációt az adattárból, c) az adatbázisokban a nem-angolnyelvû adatok hiányosan találhatók meg, és d) az adattárakvisszamenôleg csak bizonyos évekig tartalmaznak adatokat, ígya „klasszikus” közlemények jelentôs része már nem kerül be atudományos köztudatba.

A külföldön végzett tudományos munkák eredményeinek közlése, a közlés szabályai és értékeléseA külföldön végzett tudományos eredmények közlésének is meg-vannak az etikai szabályai. Amennyiben olyan tudományosegyüttmûködésrôl van szó, melynek keretében mind a külföldi,mind a hazai laboratóriumban történtek vizsgálatok, a két kuta-tócsoport vezetôje közösen egyezik meg a szerzôk sorrendjérôl, aközlés formájáról és a folyóiratról, ahová közleményüket bekül-dik. A megjelent közlemény mindkét munkacsoport szellemi tu-lajdona, használatához (pályázat, elôadás) a késôbbiekben a má-sik udvarias tájékoztatásával és a társszerzôk nevének említésé-vel önálló joguk van.

Amennyiben a kutatómunkát a szerzô tartós külföldi tartózko-dása során végezte és eredményeit közölni kívánja, a vendéglá-tó intézmény szokásait illik követnie. A külföldi intézet vagymunkacsoport vezetôjének álláspontja dönti el, hogy a vendég-kutató intézete (munkahelye) is szereplejen-e a közlemény címealatt (byline), vagy az anyaintézet neve lábjegyzetben szerepel-het, jelezve, hogy a vendégkutatónak hol van állandó munkahe-lye (permanent address), ahonnan jelenleg távol dolgozik (onleave).

Közlési titoktartásTermészetes, hogy egy közlemény eredményei, az azokból levon-ható következtetések megjelenésükig nem nyilvánosak, kivéve:a) ha egyes részeit a kutatók „elôzetes közleményben” nyilvá-nosságra hozzák, b) ha részben, vagy egészében nyilvános elô-adásban ismertetik. Ehhez mindkét esetben a közlemény vala-mennyi szerzôjének hozzájárulása kell, és nevüket az elôzetesközleményben vagy az elôadásban szerzôként kell megjegyezni.Tisztességtelen, ha a kísérletben résztvevôk egyike, akár azeredmények egy részét is, másutt közli vagy elmondja. Ebbe be-letartozik az elektronikus postán – e-mail-en – vagy a világhá-lón, az interneten való nyilvánosságra hozatal is.

A közlési titoktartás ellenkezô-je, ha bizonyos adatokat, amelyek-re a közleményben hivatkozunk,még nem közöltünk. Ezekre kü-lönbözô megjegyzésekkel hivatko-zunk: „közlés alatt” (in press),„elôkészületben” (in preparation),„közlendô” (to be published),

„elôkísérlettben” (in a pilot study), „nem közölt megfigyelések”(unpublished observation). Valamennyi esetben fel kell tüntetniaz idézett nem-közölt eredmények elérésében résztvevôk nevét,és a „közlés alatt” megjegyzésnél a folyóirat nevét is, mert a„közlés alatt” már az idézett közlemény elfogadását jelzi. (Meg-jegyzendô, hogy számos folyóirat szerkesztôsége nem mindig en-gedi a fenti jelzések használatát.) Elôfordul, hogy olyan adatrahivatkozunk, ami nem került (vagy nem is kerül) közlésre. Ezesetben „személyes közlés”-ként (personal communication) uta-lunk a hivatkozott tájékoztatásra, az adatközlô nevének említésé-vel, amennyiben ahhoz az illetô hozzájárul.

Tudományos közlés nem szakmai lapokban –tudományos közlés és reklámEgyes vélemények szerint a kutatónak kötelessége, hogy eredmé-nyeirôl a „széles nyilvánosságot” is tájékoztassa. Ez megítéléskérdése. Kényes kérdés, szakmai, etikai szempontból egyaránt –és megkockáztatjuk – ízlés szempontjából is. A kutatónak meg kelltalálnia azt a keskeny sávot, ami a tájékoztatást elválasztja a rek-lámtól; az eredményes kutatást a szélhámosságtól; az ôszinte adat-közlést az önmutogatástól, a népszerûség hajhászásától. Mindeznem könnyû, mert a kutató – munkájából adódóan – alapvetôenhiú ember, aki eredményt szeretne elérni, s ha lehet elsôként, „fel-fedezôként”. Ha pedig sikerül, akkor közölni szeretné.

Nem kétséges, hogy van igény a tudományos eredményekszéleskörû ismertetésére. A televíziós, rádiós mûsorok, nyilvá-nos elôadások, „nyitott napok” után nagy az érdeklôdés. Nép-szerûek a tudományos ismeretterjesztô folyóiratok, a napi- és he-tilapok tudományos tárcái. Egyes nagy külföldi napilapok a hétegyik napján tudományos mellékletet (tudományos oldalt) jelen-tetnek meg. Alapítványok létesültek a tudományos eredményekszéleskörû ismertetésének támogatására. Mindezekhez a kutatóktevékeny részvételére is szükség van.

Tudományos kutatás, közle-

mény eredményeinek részleges

vagy teljes ismertetése csak ak-

kor megengedett, ha abba

mindegyik kutató, szerzô bele-

egyezik.


TANULMÁNYOK

A tudományos közlés nem szakmai lapokban három csoport-ra osztható: 1. saját tudományos eredmények ismertetése, 2. másáltal elért tudományos eredmények véleményezése, 3. ismeret-terjesztés saját és mások eredményeinek ismertetésével.

1. Saját eredményeink ismertetését a nem szaksajtóban a)elôzze meg azok szakmai ismertetése, szaklapokban vagy kong-resszusi elôadás formájában. Bármennyire „biztosak” eredmé-nyeink, szakmai ellenôrzés nélkül ne kerüljenek széles nyilvá-nosságra. b) Ne legyen hirdetés íze, a közlés témáján legyen ahangsúly, ne a szerzô személyén, intézményén. c) A közérthetô-ség kedvéért ne „szaladjon meg” a szöveg, ne legyen közönsé-ges. d) Ne ébresszen hiú, megalapozatlan reményeket a szak-képzetlen olvasóban vagy hallgatóban. Ez különösen fontosgyógyszeres vagy klinikai kutatásoknál, vizsgálatoknál. e) Le-gyen pontos, mértéktartó, ne keltse azt a látszatot, hogy senkimás nem ért a témához, ilyen kutatás máshol nincs, vagy csakgyerekcipôben jár, bezzeg... f) Ha felkérésre történik a közlés,semmiképpen ne legyen megrendelt reklámszöveg.

2. Más kutatók új eredményeinek ismertetése, véleményezé-se szintén több erkölcsi szempontot vet fel: a) El kell dönteni,hogy értünk-e annyira a témához, hogy véleményt mondhassunk.b) Illik megmondani, hogy milyen szinten értünk a tárgyház, is-merjük-e azt, akinek a munkájáról, eredményeirôl nyilatkozunk,vagy ismeretlenül, a szaksajtóban közölt eredményeirôl mon-dunk véleményt. c) Illik „helyére tenni” az ismertetett eredmé-nyeket: teljesen új felfedezés-e, vagy másutt (külföldön vagy itt-hon) végeztek-e hasonló kísérleteket? d) A véleményezésben nelegyen a saját munkával való összehasonlítás. e) Ha bírálunk, le-hetôleg ne a napi sajtó legyen az elsô nyilvánosság, ahol ezt meg-tesszük.

3. Az ismeretterjesztô elôadások vagy közlemények etikailagkevésbé kérdésesek. Ez esetben meg kell találni a helyes arányta saját és az idézett eredmények ismertetésében. Nem illik má-sokét lebecsülni, kifigurázni, csak azért, hogy okosnak tûnjünk.Ennél a közlési formánál is érvényesek az 1. pontnál tett meg-jegyzéseink.

Mindhárom fenti esetben fontos, hogy megjelenés vagy azelôadás elôtt ellenôrizzük a végleges szöveget (írott vagy felvettelôadás szöveget egyaránt).

Lényeges megtalálni a szereplés (közlés) mértékét. Ez akkorfontos, ha közlésünk vagy elôadásunk sikeres. A közcsatornák tu-lajdonsága a népszerûség, a siker lehetô legnagyobb kihasználá-sa. Kerülni kell a reklám-ember, az „ügyeletes zseni”, a minden-tudó tudós szerepét. Nem ildomos és elôbb utóbb meg is unják.

Végül, a tudományos eredmények nem szakmai ismertetésé-ben – legyen az a fenti három forma bármelyike – ne játsszonszerepet a pénz.

Érdekek ütközése (összeférhetetlenség, conflict of interest) a tudományos eredmények közlésekorÖsszeférhetetlenség több szinten is létrejöhet: a) szerzôk érde-

kei, b) a szerzôk és a „munkáltató” érdekei, c) a szerzôk és a ki-adó érdekei, és d) a „munkáltató” és a kiadó érdekei között.

ÜTKÖZÉSEK A SZERZÔK ÉRDEKEI KÖZÖTT Közös vizsgá-latból nyert eredmények egyéni közlése (a szerzôk egyikének aközös munkában végzett saját tevékenységének külön közlése)nem történhet sem a közös közlés elôtt, sem azt követôen vala-mennyi társszerzô beleegyezése nélkül. Ez egyaránt vonatkozikmind a nyomdai, mind az elektronikus közlésekre, illetve kong-resszusi elôadásokra vagy bemutatásokra.

ÜTKÖZÉSEK A SZERZÔK ÉS A „MUNKÁLTATÓ” ÉRDEKEIKÖZÖTT Az ilyen érdekütközés fôleg a kutató és az ôket alkal-mazó vagy támogató gyógyszergyárak között jöhet létre, amikor akutató a felfedezését a lehetô leggyorsabban akarja közölni,ugyanakkor a gyógyszergyár az új gyógyszer bevezetéséig vagyszabadalmazásáig teljes titoktartást követel.

Ritkábban, de hasonló eset jöhet létre a kutató és az ôt alkal-mazó vagy támogató állami szerv között is, amikor a munkáltatótitoktartást követel a kutatótól az eredmények közléséig, meg-akadályozandó (a gyakorlatban sokszor sikertelenül), hogy az„adófizetôk pénzén” alkalmazott kutató az állami munkahelyénnyert eredmények más szerzôkkel együtt történô közlésével megnem engedett haszonra tegyen szert.

ÜTKÖZÉSEK A SZERZÔK ÉS A KIADÓ ÉRDEKEI KÖZÖTTA kiadók eleve kiköthetik, hogy az általuk kiadott folyóiratokbanmár közölt eredményeket ne lehessen megjelentetni, ill. a „ki-adói jog” (copyright) révén a késôbbi, más folyóiratokban valóközlést engedélyükhöz kötik.

ÜTKÖZÉSEK A „MUNKÁLTATÓ” ÉS A KIADÓ ÉRDEKEIKÖZÖTT A „munkáltató” és a kiadó érdekeinek ütközésérelegjobb példa az Egyesült Államok állami intézményeinek ra-gaszkodása a tudományos közlés elsôként való közléséhez, amiviszont a kiadók érdekeit sérti, mivel a legújabb tudományoseredmények azonnali és kizárólagos hozzáférhetôségét kiveszik(egy meghatározott ideig) a kiadók hatáskörébôl.

ÖSSZEGEZÉS Mind a négy esetre vonatkozik az alábbi sza-bály: összeférhetetlenség esetén – bármely vonatkozásban, bár-ki érdekérôl, illetve azok ütközésérôl van szó – a tudományoseredmény nem közölhetô. Az összetûzés elkerülése végett nema közlemény elkészítésekor, illetve közlésre való beküldésekor,hanem a közös tudományos tevékenység megkezdése elôtt tisz-

tázni kell a közlési feltételeket.Amennyiben ez a kutatónak nemfelel meg, helyesebb, ha nem veszrészt a közös kutatásban, mivel azösszeférhetetlenségi szabályokmegváltoztatására késôbb valószí-nûleg már nem lesz lehetôsége.

Összeférhetetlenség

(conflict of interest) esetén

a tudományos eredmények

nem közölhetok.

TANULMÁNYOK


A FOLYÓIRATOK, KÖNYVEK, KÖNYVFEJEZETEKSZERKESZTÉSÉNEK MEGGONDOLÁSAIA szerkesztés egy más világ, legyen az könyv vagy folyóirat.Munkánk eredményes, gyors és nehézségmentes közléséhez aszerkesztés szempontjait is – hacsak megközelítôleg is – ismer-nünk kell. Ebben jelentôs segítséget nyújt Csermely és munka-társainak (1) könyve.

A szerkesztôk feladatköre, felelôsségeFOLYÓIRAT-SZERKESZTÉS Egy folyóirat szerkesztôségénekméretét, összetételét, a szerkesztôk számát és sorrendjét a folyó-irat szabja meg. A folyóirat mérete (cikkszám, oldalszám), amegjelenés gyakorisága, szakmai arculatának szélessége megha-tározza a szerkesztôség feladatát, amit a lap szakmai jellege,kapcsolata tudományos társaságokhoz és a kiadóhoz továbbiösszetételi változásokat eredményez.

A folyóirat méretétôl függ a nemzetközi szerkesztôbizottság(editorial board) tagjainak száma, a szerkesztôk száma és beosz-tása: fôszerkesztô (editor-in-chief), szerkesztôk, szakszerkesztôk(field editors, section editors). A fôszerkesztô – egyetértésben akiadóval – felelôs a lap szakmai szinvonaláért, szellemiségéért,a szerkesztés és a lap stílusáért. Döntési munkában vesz részt,ami magába foglalja a közlemények elfogadását, felkérést egye-di közlemények (összefoglalók, értékelések) megírására, saját-szerû különkiadások, esetleg különszám (supplementum) köte-tek kiadására.

A szerkesztôk feladata a kéziratok kiadásának elôkészítése.Ez ügyviteli lebonyolítást, szakmai értékelést kíván. Ma már alegtöbb nemzetközi folyóirat csak elektronikusan beküldött kéz-iratot fogad el. Ennek formáját a szerkesztôség határozza meg ésa folyóirat honlapján közlik. Az eredményes beküldés után akézirat útját és sorsát a kutató lépésrôl lépésre nyomon követhe-ti. A szerkesztô vagy ha van, a szakszerkesztô kéri fel a bíráló-kat, hogy egy adott határidôn belül véleményezzék a kéziratot.Egyes folyóiratok bírálóit zömmel a szerkesztôbizottság tagjaibólválasztják, más folyóiratok a bírálók elôzôleg felkért, szakértel-mük alapján összeállított névjegyzékébôl választanak. Vannakfolyóiratok, ahol a szerkesztôk felkérik a kézirat beküldôjét,hogy nevezzen meg 4-6 lehetséges bírálót, akik közül kettôt vá-lasztanak.

A kézirat közlésre történô elfogadása vagy visszautasítása –kevés kivétellel – három lépésben történik. Az elsô lépés, ami-kor a szerkesztôk eldöntik, hogy a kézirat tartalmánál fogva meg-felel-e a folyóirat témakörének, megfelel-e formailag a lap for-májának, megfelel-e a kézirat összeállítása. Ha igen, akkor kivá-lasztják és felkérik a bírálókat. A nagy, sokszakmás (multidisz-ciplináris) nemzetközi folyóiratok szakszerkesztôje a kéziratösszefoglalója alapján eldönti, hogy érdeklôdésre tart-e számot akézirat és érdemes-e egyáltalában bírálókhoz elküldeni. A má-sodik lépés döntés a bírálók véleménye alapján. Ha nem java-solják egyöntetûen az elutasítást, a szerkesztô tájékoztató kísérô-levéllel (rendszerint elektronikus úton) elküldi a kutatónak a bí-

rálók véleményét és felkéri a kézirat javítására, kiegészítésérevagy átdolgozására – egy megadott idôn, rendszerint 2-3 hóna-pon belül. A magas hatásmutatójú folyóiratoknál gyakori, hogyakkor is elutasítják a kézirat közlését, ha azt a bírálók nem is ja-vasolták, csupán a kéziratnak nem adtak kiemelkedôen érdekesvagy fontos minôsítést. A harmadik lépés, amikor a szerkesztô(vagy a szerkesztôk) döntenek a visszaküldött, javított kéziratsorsáról. Ehhez az esetek egy részében megkérik a bírálók újbó-li véleményét.

Elôfordul, hogy a kézirat elutasítása esetén a kutató nem értegyet a bírálók véleményével, szakértelmüket megkérdôjelezi.Ilyen esetekben rendszerint a fôszerkesztô dönt, kiküldheti akéziratot további bíráló(k)hoz, de dönthet személyesen is.

Az elfogadott kézirat – kiegészítô irataival együtt – nyomdá-ba kerül, ahol szöveg- és képellenôrzési munkák után elkészül akefelevonat (galley-proof), amelyet ellenôrzésre, nyomdai hiba-javításra elküldenek a szerzônek (rendszerint elektronikusan),az esetek többségében 48 órás határidôvel.

KönyvszerkesztésA könyvkiadásnál a szerkesztési munka két esetben jelentôs:1. amikor a könyv egyes fejezeteit különbözô személyek írják;és 2. amikor egy könyvsorozat egyes tagjait különbözô szemé-lyek írják. Ezekben az esetekben szerkesztôje van a könyvnek,ill. sorozatnak, aki felelôs a szakmai színvonalért, különöskép-pen annak viszonylagos egyensúlyáért. Ezt a szerkesztô, az ál-tala felkért bírálók és – ha van – a kiadó szaklektorai segítsé-gével igyekszik biztosítani. Nehéz teher a szerkesztô számára akülönbözô fejezetek (kötetek) kéziratainak határidôre való el-készíttetése. A szerkesztô feladata továbbá az egységes közlé-si, nyomtatási forma, az egységes idézési forma (irodalomjegy-zék, referencia lista), valamint az egységes összeállítás biztosí-tása.

A bírálók feladata, felelôssége – a jó bírálatA kéziratok bírálóival (referees, reviewers) szembeni elvárásokat

Csermely és munkatársai (1) köny-vükben pontosan megfogalmazták.Ebbôl idézzük azt a négy alapvetôkérdést, melyre a bírálóknak vála-szolni kell: 1. Tartalmaz-e a kéz-irat eredeti tudományos megfigye-lést vagy értékes egyedi gondola-tot? 2. Megalapozott-e a kézirattudományosan és kifogástalan-eetikailag? 3. Megfelel-e a válasz-tott folyóirat tárgykörének, írás-módjának és rangjának? 4. Milyenjavítás, kiegészítés szükséges avégleges elfogadáshoz?

A bíráló felelôssége, hogy csakabban az esetben vállalja a bírálat

AA kkéézziirraattookk eellbbíírráálláássáánnaakk

sszzeemmppoonnttjjaaii

• tartalmaz-e eredeti tudomá-

nyos megfigyelést, gondolatot

• tudományosan kelloképpen

megalapozott-e

• etikailag kifogástalan-e

• megfelel-e a folyóirat téma-

körének, megjelenési formá-

jának

• a végleges elfogadáshoz

szükséges javítások, kiegé-

szítések


TANULMÁNYOK

elkészítését, ha a témában megfelelô tárgyi tudással rendelke-zik, ha nincs érdekellentéte a kutatóval szemben, ha nincs szak-mai, munkatársi vagy munkahelyi kapcsolatban a szerzôvel, ésha a megadott idôpontra el tudja készíteni bírálatát.

A jó bírálat feltételei: a) legyen segítô szándékú, b) legyengondos, részletes, c) szakmailag megfelelô, és b) vegye figyelem-be a folyóirat jellegét, szakmai követelményeit és szakmai szín-vonalát. Szükséges, hogy a „kibicnek semmi sem drága” formá-ban ne javasoljon felesleges kiegészítéseket, további kísérlete-ket vagy méréseket. A jó bírálat ismérvei közé nem tartozik,hogy a kéziratot mindenáron elfogadásra javasolja, de elutasításesetén is adjon tanácsot a kézirat javítására, kiegészítésére vagya kutató eredményeinek a vonatkozó irodalom jobb ismeretébenvaló értékelésére. A bíráló minden esetben hívja fel a kutató fi-gyelmét, ha szükséges, az újabb adatokra, s ebben az esetbenadja meg a hiányzó adatokat, tájékoztatásokat vagy az irodalmivonatkozásokat.

A kiadói és a szerzôi jog és egyéb jogi vonatkozásokA kéziratok közlésével a benne levô szöveg és ábranyag közlé-si joga a kiadóé lesz, amit a szerzô, illetve a szerzôk a szerzôijog átadásáról szóló egyezmény (Transfer of Copyright) aláírá-sával törvényesítenek. Vannak folyóiratok, amelyek az egyez-mény aláírását valamennyi társszerzôtôl is kérik, míg másoknálaz elsô szerzô – vagy ha kiadással más szerzô van megbízva,akkor ô – a többi szerzô nevében is aláírhatja. Amennyiben afolyóirat valamely tudományos társaság hivatalos lapja, a köz-lési jog a társaságé, amennyiben ilyen megállapodás születetta kiadóval. Külön csoportot jelent azon szerzôk közleményei-nek közlési joga, akik az Egyesült Államok kormányának al-kalmazottjai. ôk, tekintettel arra, hogy fizetésüket és a kísérle-tek költségeit a központi kormánytól kapják, közlési joggalnem rendelkeznek, így annak átadásával sem. A kiadók és azEgyesült Államok kormánya között errôl megállapodás szüle-tett, aminek értelmében az amerikai kormány az állami kutató-intézetektôl – elsôsorban a National Institutes of Health-tôl –megköveteli az egyezmény ellenôrzését. Jelenleg a közlési jogkiterjesztése az elektronikus sajtóban történô közlésre – azamerikai kutatóintézetekbôl származó valamennyi világhálónmegjelenô (online) közlemény szabad hozzáférhetôsége miatt –komoly ellentétekhez vezetett a kiadók és az intézmények, il-letve azok fôhatóságai között.

A szerzôi jog átadásából, illetve az amerikai álláspont szigo-rú végrehajtásából nyilvánvaló, hogy a kutatónak a közlemény-ben levô szöveg és ábrák írott sajtóban való felhasználásához,újraközléséhez, sokszorosításához nincs joga. Mindezekhez akiadó vagy a tudományos társaság vagy az amerikai kutatóinté-zet hozzájárulását kell kérni, ami az esetek többségében nemjár nehézséggel. Gyakori, fôleg könyvek kiadásakor, hogy máskutató kívánja a szerzô munkáját – elsôsorban ábráit, táblázata-it – átvenni és újra közölni. Ez esetben elôször a szerzô hozzá-

járulását kell megszerezni, mert bár írott joga erre a szerzôneknincs, de a szerzôi joggal rendelkezôk (kiadó, társaság, intéz-mény) a kért közlési jogot a szerzô beleegyezésével szoktákmegadni.

A közlemény szerzôi joga az írott sajtóban való használatravonatkozik. A megjelent ábrákat, táblázatokat elôadásokon, to-vábbképzéseken szabadon be lehet mutatni. Illik, mind szakmai,mindig jogi szempontból, hogy a korábban az írott sajtóban (ezvonatkozhat az elektronikus közlésre is) megjelent ábráknál,táblázatoknál – akár saját, akár átvett – feltüntetni az eredetiközlés helyét, idejét és a szerzôk neveit.

Pénzügyi vonatkozásokElmúlt az az idô, amikor tudományos közlésért – fôleg magyar –folyóiratok tiszteletdíjat fizettek. A legtöbb folyóiratnál az ismegszûnt, hogy a közlemény bizonyos számú különlenyomatát aszerzô ingyen kapta meg. Tudományos könyvek, könyvfejezetekmegírásáért fizetnek díjazást, de ez egyre inkább jelképes jelen-tôségû, hacsak a könyv nem jelenik meg nagyon magas példány-számban.

Számos folyóirat megjelentetési költséget számít fel a cikkekközléséért. Ennek több formája alakult ki: 1. Oldalanként fizet-ni kell, ha a közlemény oldalszáma meghaladja a kiadó/szer-kesztôség által meghatározott ingyenes oldalszámot. 2. Fizetnikell a színes ábrák közléséért, ami jelentôs összeg (oldalankéntvagy ábránként több száz dollár). Újabban nagyobb kiadók márvállalják meghatározott számú színes ábra ingyenes közlését, ezta folyóiratok honlapján közlik. Van olyan folyóirat, amely egyszínes ábrának a folyóirat címlapján való közléséért a közle-ményben ingyen közöl színes ábrát. 3. Újabban egyes folyóirat-ok a bírálás és szerkesztés költségének egy részét is a kutatórahárítják, és a kézirat beküldésével egyidejûleg ezen összeg befi-zetését kérik. Ennek az összegnek a befizetése nem jelenti a köz-lemény elfogadását, elutasítása esetén a költséget nem térítikvissza. Tisztességesnek lehet nevezni azt a szerkesztôi eljárást,amikor úgy ítéli meg, hogy a kézirat témája nem felel meg a fo-lyóirat arculatának, vagy a közlemény tudományos értékét ala-csonynak ítéli, vagy nem eléggé érdekesnek a lap olvasói számá-ra, ennek következtében bírálatra sem küldi el, s a befizetettösszeget visszatérítik.

A tudományos közlés költségei, a különlenyomatok ára egyestudományos támogatásból – így OTKA-ból is – fedezhetô, ha apályázat költségvetésében szerepel. Ilyen esetben különösenügyelni kell arra, hogy e tény a közlemény KÖSZÖNETNYILVÁNÍ-

TÁSÁBAN (Acknowledgements) a támogatás pontos megnevezé-sével szerepeljen.

Ha a tudományos téma kidolgozása valamely gyógyszergyár-ral közös vagy annak támogatásával készül, a közlés költségeit agyár fedezheti. Fontos, hogy errôl – hasonlóan a szerzôi joghoz –az együttmûködés kezdetekor megegyezés szülessen, elkerülen-dô, hogy az eredmények közlése bármilyen vonatkozásban is azanyagi támogatás függvénye legyen.

TANULMÁNYOK


AZ IRODALOMKERESÉS LEHETÔSÉGEI: A KÖNYVTÁRAK ÉS A VILÁGHÁLÓ SZEREPE

Adatszolgáltatás IRODALMI ADATOK HOZZÁFÉRHETÔSÉGE, SZAKIRO-DALMI ADATTÁRAK A tudományos adatok két forrásból hív-hatók elô: a hagyományos („írott”) szakirodalomból és az elekt-ronikus adatbázisokból (adattárakból). A tudománymérési ada-tok hozzáférhetôségét a számítógépes hálózaton át a Magyar Tu-dományos Akadémia (MTA) és az egyetemek könyvtárai biztosít-ják. A könyvtárak a hagyományosnyomtatott tudományos forrásokatdigitalizálták, a szakirodalmirendszerek a könyvtárak honlap-járól elérhetôk. A könyvtárak to-vábbi feladata az idézettségi jegy-zékek összeállítása és az idézett-ségek több szempontú elemzése.

AZ AKADÉMIAI PUBLIKÁCIÓS ADATBÁZIS Az orvosi egye-temek könyvtárai évenként begyûjtik egyetemük összes közle-ményének adatait, ezeket rendezik, értékelik és bárki számárahozzáférhetôvé teszik (1). A szakirodalom gyûjtésének egy szé-leskörû programja az Akadémiai Publikációs Adatbázis mûköd-tetése (2). Ez ma még nem teljes, egyelôre csak azokat a közle-ményeket tartalmazza, melyeket az MTA-intézmények, illetve tá-mogatott kutatócsoportok kutatói közölnek. A tervek szerint azadatbázis a jövôben tartalmazni fogja a teljes magyar orvostudo-mányi szakirodalmat (bibliográfiát). Megvalósításának célja,hogy mérvadó szakirodalomtárként mûködjön, ahol a kutatók tu-dománymérési adatai megtalálhatók és szakirodalmi tevékeny-ségük naprakészen felmérhetô.

ADATGYÛJTÉSAz adatgyûjtésnek alapvetôen két formáját ismerjük: a hagyomá-nyos és az elektronikus.

„HAGYOMÁNYOS” ADATGYÛJTÉS A nyomtatott folyóiratok-ból való adatgyûjtés alapvetô feltétele, hogy tudjuk, a keresettfolyóirat hol található meg. A könyvtárak felkeresése nem min-dig szükséges, a kért közleményrôl a könyvtárak másolatot kül-denek (nyomtatott vagy elektronikus formában). Az elektronikusadatgyûjtés ellenére ez az adatgyûjtési módszer változatlanul je-lentôs, ugyanis a legtöbb folyóirat teljes hozzáférhetôsége a vi-lághálón (online) csupán az elmúlt évtized közleményeire korlá-tozódik, míg a régebbi közleményeknek csupán összefoglalói ér-hetôk el ilyen módon. Könyvekbôl, könyvfejezetekbôl való adat-gyûjtés még jelentôs mértékben tényleges könyvtári tevékenységrévén történik.

ELEKTRONIKUS ADATGYÛJTÉS Az elektronikus adatgyûj-tésnek két fô formája lehet: a) adatgyûjtés közvetlenül folyóirat-okból – amennyiben egy meghatározott közleményt keresünk,

vagy a tárgyhoz tartozó folyóirat„pásztázásá”-val keresünk adato-kat (ez utóbbi inkább érdekes,mint hatékony), b) adatgyûjtés té-ma, kulcsszó vagy szerzô szerint.

a) A folyóiratból történô adat-gyûjtés elsô lépése a kívánt folyó-

irat(ok) kiválasztása.Ez történhet keresô-programok (Google[1], Yahoo [2], Search-alot [3], Scirus [4],Metasearch [5]) igény-bevételével, de eznem eléggé „célzott”,idôigényes. Az idegtu-dományok irodalom-

kutatására a National Library of Medicine könyvtárszolgálata (T.Doszkocs [6]) célzott keresôprogramot dolgozott ki, amely a leg-több keresôrendszer adattárához egy idôben nyújt belépési lehetô-séget. Alkalmasak erre a szakirodalmi rendszerek (MEDLINE [7],EMBASE [8], PubMed [9], OVID [10], Web of Science [11]), dekülönösképpen az Institute for Scientific Information (ISI) adatbá-zisai [12]. A Master Journal List-ben (1. ábra) [13] megtalálhat-juk az adatgyûjteményben tárolt mintegy 8700 folyóirat nevét és aThe Journal Selection Process [14] programból vagy a JournalCitation Reports-ból (2. ábra) [15] könnyen választhatjuk ki a ke-resett folyóiratot, benne a keresett közlemény összefoglalóját, azidézett irodalmakat és a szerzôkre, illetve a folyóiratra vonatkozóadatokat.

AAzz iirrooddaalloomm--ffeellddoollggoozzááss

hháárroommffééllee tteevvéékkeennyyssééggbbôôll

áállll

• Adatszolgáltatás

• Adatgyûjtés

• Az adatok értékelése

AAzz eelleekkttrroonniikkuuss aaddaattggyyûûjjttééss

lleehheettôôssééggeeii

• Keresôprogramok

• Adattárak

• Szakbibliográ.ák

1. ábra Hol keressük a folyóiratok címjegy-

zékét? Journal List Option [13]

2. ábra Hol keressünk adatokat egy folyóiratról? – Journal Citation

Reports (JCR) [15]

3. ábra Adatgyûjtés 1: Web of Science [11]


TANULMÁNYOK

b) A téma, szerzô és folyóirat keresésére az ISI Web ofKnowledge keresôprogramja [16], a Web of Science (3. ábra)[11] gyors és teljes; az adatok 1975-ig követhetôk vissza. Az ál-talános keresôprogramot kiegészíti az idézettségi keresés (citedreference search) és egy bôvített témakeresô (advanced search).

A keresôprogramok közül ajánlatos továbbá az OVID prog-ram (4. ábra) [10], amelynek segítségével több adatbázis is hoz-záférhetô, így az EMBASE [8], a Biological Abstract [17], továb-bá könyvek és teljes szövegû folyóiratok.

Több téma együttes keresésére kiválóan alkalmas azADVANCED SEARCH keresôje (5. ábra) [18]. Elônye, hogytöbb keresôszó révén a kívánt témakör gyorsan leszûkíthetô, akeresett téma nemkívánatos elemei kiszûrhetôk.

Hogyan dolgozzuk fel az adatokat?A számos keresôprogram és adatbázis óriási lehetôségeket tár fela szakirodalom megismerésére, de az adatok özöne veszélyes islehet. A lehetôség és az adott kívánalom egyensúlya fontos szem-pont a szakirodalom feldolgozásában. Az elektronikus adatszol-gáltatás korában különösen fontos az ésszerû adatgyûjtés, a lé-nyeges és a szükséges kiemelése az adattömegbôl nem könnyûfeladat. Kezdôknek írjuk, de „középhaladók”-nak is ajánljuk azirodalomkeresés és adatgyûjtés lényeges lépéseit:

1. Címek, nevek, kulcsszavak alapján keressük meg a kuta-tási vagy közlési témánkhoz szorosan kacsolódó közleményeket.

Megközelítés lehet a folyóiratok és a keresôprogramok felôl. Ta-lán a legegyszerûbb a National Library of Medicine PubMedprogramja [9].

2. Ha megkaptuk a keresett közleményt, olvassuk el az össze-foglalóját és döntsük el, hogy érdekes-e számunkra a közlemény.

3. Ha igen, írjuk be saját rendszerezô programunkba, adattá-runkba (lásd késôbb).

4. Kérjük le a közlemény teljes szövegét elektronikus vagynyomtatott formában. Ha elektronikus formában kérjük le, akkorajánlatos mind PDF-, mind HTML-formában. A PDF-változat

4. ábra.

Adatgyûjtés

2: OVID

keresôprogram

[10]

5. ábra Adat-

gyûjtés 3:

Advanced

Search

keresôprogram

[11]

TANULMÁNYOK


megegyezik a nyomtatott szöveg formájával, de annál több, mertaz irodalomjegyzékében szerepel, hogy az idézett közleményekhol és milyen formában érhetôk el (6a. ábra). A HTML-formá-tum megszerzése azért lehet fontos, mert ún. kapcsolópontokat(linkeket) is tartalmaz, ami azt jelenti, hogy megadja azoknak aközleményeknek az adatbázis forrását és elérhetôségét, amelyeka közleményt idézték (6b. ábra). Ezáltal a közlemény témájánaklegfrissebb kapcsolatait – „linkjeit” – is áttekinthetjük.

Mit tároljunk? Adatgyûjtéskor nehéz megmondani, de fôleg megjósolni, hogy mia kevés és mi a sok. Egyik sem kívánatos: a hiányos tájékozódáslegalább olyan káros, mint az áttekinthetetlen, nem a meghatá-rozott adatokat tartalmazó irodalomhalmaz. Ebbôl adódik, hogynemcsak folyamatosan kell gyûjtenünk az adatokat, de idôrôlidôre rendezni és válogatni is kell azokat.

Kiváló rendszerezô, bibliográfiai programok állnak rendelke-zésünkre, ilyenek az EndNote (7a. ábra) [19] vagy a ReferenceManager (7b. ábra) [20]. Az adatbázisukba bevitt közleményeketkülönbözô szempontok (név, közlés éve, folyóirat stb.) alapjáncsoportosítva tárolják. További elônyük, hogy az adatbázisukbólaz adatokat a készülô közlemény irodalomjegyzékébe a kiválasz-tott folyóirat elôírásainak megfelelôen lehet kinyomtatni.

Mit tároljunk? 1. A szükségesnek ítélt közlemények adataittéma szerinti bontásban valamelyik adatbázisban. 2. Elektroni-kus vagy nyomtatott formában megjelent összefoglaló (review)cikkeket. 3. Eredeti, számunkra fontos módszertani leírást tar-talmazó közleményt. 4. Mindazokat a közleményeket, amelyeketvalamilyen oknál fogva megszerettünk.

HONLAPOK1. http://www.google.com

2. http://www.yahoo.com

3. http://www.searchalot.com

4. http://www.scirus.com

5. http://www.metasearch.com

6. http://www.neuroguide.com

7. http://www.medline.com

8. http://www.embase.com

9. http://www.pubmed.com

10. http://www.ovid.com

11. http://scienti.c.thomson.com/products/wos/

12. http://www.isinet.com

13. http://www.scienti.c.thomson.com/cgi-bin/jrnlst/jloptions.cgi?

PC=master

14. http://scienti.c.thomson.com/free/essays/selectionofmaterial/jour-

nalselection/

15. http://scienti.c.thomson.com/products/jcr/

16. http://www.isiwebofknowledge.com/

17. http://www.thomsonscienti.c.com/cgi-bin/jrnlst/jloptions.cgi?PC=

BA

18. http://proquest.umi.com/pqdweb?RQT=403&TS=1140432605&

clientId=69695

19. http://www. endnote.com

20. http://www.refman.com/

21. Semmelweis Egyetem Központi Könyvtára honlapjáról:

http://www.lib.sote.hu/

6. ábra PubMed [9] irodalomkeresô szolgálattól nyerhetô adatok: a) teljes szöveg irodalomjegyzékkel

(az irodalmi források megjelölésével), b) teljes szöveg a rávonatkozó legújabb irodalmakkal

7. ábra. Irodalmi adatok tárolása: a) EndNote program [19], b) Refer-

ence Manager program [20]


TANULMÁNYOK

A JÖVÔ ÚTJAI A jövô útjait nehéz meghatározni, még megálmodni is nehéz. Agyorsan változó világban talán egy nemzedéknyi idôre lehet jó-solni, a saját korosztályunk idejére. Az informatika évszázadá-ban változik, átalakul a közlés is, a tudományos is, a szemé-lyes is. A közlés jövôjérôl általában úgy teszik fel a kérdést,melyik fontosabb: az elektronikus vagy a hagyományos köz-lés? Ez nem fontosság kérdése. Az elektronikus közlés gyor-sabb, olcsóbb, sokkal több adat továbbítására képes, az egészvilágot átfogja – a hagyományosközlés más, egyénibb. S mindenmásság, ez is maradandó. Nem a két közlési forma szembeállításakell, hanem kapcsolatuk szüksé-gessége.

A nyomtatott és az elektronikus közlés kapcsolataE két közlési forma kapcsolata elválaszthatatlan. Az elektroni-kus közlés jelenti a gyors tájékoztatást, aminek formája a nyom-tatott közlés, a közlemény. Ma már összefonódik a kettô. Azelektronikus közlés, levelezés, vitafórumok, konferenciák egyregyakoribbak, viszont ma még nem biztonságosak, nem kellôenellenôrzöttek és nem személyesek. A nyomtatott sajtót a megbíz-ható és ellenôrzött folytonosság, kialakult szakmai színvonal ésegyéni tényezôk (a könyvtár hangulata, hagyományok) teszikversenyképessé. Feltételezhetô, hogy a két közlési forma a jövô-ben átveszi a másik erôsségét és megszûnik a ma még tapasztal-ható kettôsség, a kutatónak – ha nem felületes „rohammunkát”kíván végezni – mind az elektronikus, mind a nyomtatott közlé-si formát használnia kell. Jó példa erre, hogy az összefoglalóksúlya az utóbbi években erôsen megnôtt, az elérhetô elektroni-kus adatközlés sok esetben és sok kutató számára az összefogla-lás olvasására korlátozódik.

A bírálók és a bírálat szerepe az elektronikus közlésbenA bírálók és a bírálat szerepe az elektronikus közlésben még ki-forratlan. Számos elektronikus „online” folyóirat törekszik arra,hogy megfelelô szakértôi véleményezéssel biztosítsa szakmaiszínvonalát. Az elektronikus közlési lehetôségek száma növek-szik, de ezzel együtt növekszik az ellenörzés nélküli közlésekszáma, ami a tudományos világban különösen veszélyes. Beiga-zolódni látszik Garfield (1) évtizedekkel ezelôtt megfogalmazottjelmondata: „minden publikálható valahol...” Hiú ábránd, hogyaz értéktelen vagy hazug adatok közlésük után, „utólagos” bírá-lattal elkülöníthetôk az igazaktól. Az elektronikus közlés során isalkalmazni kell a hagyományos közlés kialakult szakmai ellen-ôrzési módszereket, legfeljebb gyorsaságban kell alkalmazkodniaz elektronikus rendszerhez, átvéve annak a tájékoztatás terjesz-tésének gyorsaságában rejlô elônyeit. Mint ahogy teszi ezt a ha-gyományos, írott közlés is a világhálón történô, (online) bírála-tok bevezetésével.

Globalizáció, avagy az egységes tudományosközlési rendszer kidolgozásaA globalizáció világjelenség. Akár tetszik, akár nem, a tudomá-nyos életben és a tudományos közlésben is jelen van, nem kerül-hetô el. Elônyeit ki kell használni, káros velejáróit ismernünkkell és hatásukat mérsékelni. Nem kétséges, hogy alkalmazkod-ni kell az információs világtársadalomhoz, eszköztárát viszontegyidejûleg kell használni. Ezzel a témával Fazekas és Varró (2)részletesen foglalkoznak az egyik kiváló közleményeikben.

Az egységes tudományos közlési rendszer, amelyben mind-két közlési forma elônyei és kialakult erôssége jelen van, fontosés idôszerû kérdés. A globalizáció elônye, hogy nincs távolsága tudományos együttmûködésben. A világhálóról minden letölt-hetô, olyan mennyiségû tudásanyag, ami korábban elképzelhe-tetlen volt.

A globalizációt megtestesítô módszerek és alkalmazásuk ke-gyetlen versenyt eredményeznek, ahol a nagy erôsebb lesz, a ki-csi gyengébb. A tudományos életben is hasonló a helyzet, de a kutató nem mindenben kiszolgáltatott. Az adatáradat kihasz-nálása, a nemzetközi együttmûködések, a hazai és európai kul-túrkör és iskolázottság talaján kinôtt egyéni és a hagyományos

értékek megôrzése, az anyanyelvmindennapi használata a tudomá-nyos életben megteremtheti azo-kat az egyéni-nemzeti sajátságo-kat, amelyeket a globalizált világis elismer. Egy egységes, világmé-retû tudományos rendszerbenegyéniségnek lenni nem könnyû,de kötelesség.

IRODALOMJEGYZÉK1. A Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztálya állásfog-

lalása a hazai orvosi szakirodalmi tevékenység elismerését szolgáló muta-

tó bevezetésérôl. Orvosi Hetilap 1998, 139: 1751-1752.

2. Az MTA doktora cím feltételrendszere az MTA Orvosi Tudományok Osztá-

lyánál pályázók részére. MOTESZ Magazin, 2000, 4: 46-48.

3. Boda, D., Rák, K. Még egyszer a hazai (magyar nyelvû) orvosi szakiroda-

lomról (HSZM). Orvosi Hetilap 1995, 136: 1639-.

4. Csermely, P., Gergely, P., Koltay, T., Tóth, G. Kutatás és közlés a természet-

tudományokban. Osiris Kiadó, Budapest, 1999, 1-318.

5. Fazekas, T. A hazai (magyar nyelvû) orvosi szakirodalmi mutató (HSZM)

jelentôsége. Orvosi Hetilap 1995, 136: 2031.

6. Fazekas, T., Varró, V. Scientometriás és publikációs praktikák. A global-

izáció megjelenése az orvosi publicisztikában. Orvosi Hetilap 2001, 142:

2025-2031.

7. Fazekas, T., Varró, V. A scientometria és a hazai szakirodalmi tevékenység.

Etikai és technikai kérdések. Orvosi Hetilap 2001, 142: 2493-2499.

8. Garfield, E. Citation analysis as a tool in journal evaluation. Science

1972, 178: 471-479.

9. Garfield, E. The 250 most-cited primary authors in the 1984 SCI. Part 1.

Names, ranks, and citation numbers. Current Contents 1986, 45: 3-11.

Egy egységes, világméretû

tudományos rendszerben

egyéniségnek lenni nem

könnyû, de kötelesség.

A tudományos életben is

a hagyományos értékek

megôrzése és az anyanyelv

mindennapi használata

a letéteményese

az egyéni-nemzeti sajátságok

megôrzésének.

TANULMÁNYOK


10. Garfield, E. The 1000 contemporary scientists. Most-cited 1965-

1978. Part I. The basic list and introduction. Current Contents 1981,

41: 5-14.

11. Goodman, N.W. Survey of fulfilment of criteria for authorship in pub-

lished medical research. Brit. Med. J. 1994, 309: 1482-.

12. International Committee of Medical Journal Editors (ICMJE): Uniform

requierements for manuscripts submitted to biomedical journals. JAMA

1997, 277: 927-934.

13. Kassiser, J.P., Angell, M. On authorship and acknowledgements. New

Engl. J. Med. 1991, 325: 1510-1512.

14. Palkovits, M. Tudománymetriáról a gyakorlatban – Gondolatok a tudomá-

nyos eredmények publikálásáról. Orvosképzés 2002, 1 :5-12.

15. Rennie, D., Flanagin, A., Yank, V. The contributions of authors. JAMA

2000, 284: 89-91.

16. Rennie, D., Yank, V., Emanuel, L. When authorship fails: a proposal to

make contributors accountable. JAMA 1997, 278: 579-585.

17. Vasas, L., Hercsel, I. A tudományos tevékenység értékelése orvosi szak-

könyvtáros szemmel. Orvosi Hetilap 2000, 141: 1823-1828.

18. Vinkler, P. Miért szükséges az Akadémiai Publikációs Adatbázis. Magyar

Tudomány 1998, 43: 338-342.

Documents

A tudományelemzés módszerei – A tudományos közlés ... · A FOLYÓIRATOK, KÖNYVEK, KÖNYVFEJEZETEK SZERKESZTÉSÉNEK MEGGONDOLÁSAI A szerkesztôk feladatköre, felelôssége