A szaporodás

Ivaros szaporodás: A soksejtűek többsége a testi sejtektől eltérő ivarsejtekkel szaporodik. Az ivarsejtek az ivarszervekben képződnek. A hímivarsejtek aprók, mozgékonyak. A női ivarsejtek (petesejt) nagyobbak, mozgásra képtelenek. A női és hímivarsejt összeolvadása a megtermékenyítés. A megtermékenyített petesejt a zigóta. Ebből jön létre az új egyed. Ezt a szaporodási módot ivaros szaporodásnak nevezzük.

Magvas növényeknél a virág a szaporító szerv. A porzóban hímivarsejtek, a termőben petesejtek találhatóak. A megporzás víz, szél, vagy állatok segítségével történik. Gerinces állatoknál a hímivarsejt a herékben, a petesejtek a petefészekben jönnek létre. A megtermékenyítés a nőstény testében, vagy azon kívül történik. A zigóta fejlődése petében, tojásban, vagy anyaméhben folytatódik.

Ivartalan szaporodás: Az utód egyetlen élőlény sejtjébő, vagy sejtcsoportjából jön létre. A zárvatermő növények egy része önfenntartó szerveivel ivartalan szaporodásra is képes. Pl. burgonya gumó, hóvirág hagymája, fűzfa gallya Ivartalan szaporodással pl. a szivacsok, csalánozók a testükön kidudorodó sejtcsoportokból képeznek új egyedeket (bimbózás). Ivartalan szaporításnál az egyedek tulajdonságai megegyeznek a "kiindulási" egyedével.

A sejtek osztódása: A növekedés, az elhalt sejtek pótlás, a szaporodás sejtosztódással történik.

Testi sejtek osztódása (számtartó osztódás)

Az örökítőanyag megkettőződik, majd a sejt kettéosztódásával egyenlő arányban megtalálható mindkét utódsejtben. Így osztódnak még a spórák és a zigóta is.

Ivarsejtek osztódása (számfelező osztódás)

Az örökítő anyag megkettőződik, majd ezt két osztódás követi, így a kialakult sejtek örökítőanyag tartalma fele a kiindulásinak. Mikor két "fele" mennyiségű örökítőanyagot tartalmazó ivarsejt egyesül, akkor áll helyre az eredeti örökítőanyag mennyiség. Közben a két féltől újabb tulajdonságokat is örökölnek.