A vállalkozás indításának A vállalkozás indításának jogi és pénzügyi jogi és pénzügyi

ismereteiismeretei

Török Miklósné

1. Jogi formák1.1. Miért fontos a választás1.2. Vállalkozási jogi formák

1.2.1. Egyéni vállalkozás1.2.2. Magánszemély önálló tevékenysége1.2.3. Közkereseti társaság1.2.4. Betéti társaság1.2.5. Korlátolt felelősségű társaság1.2.6. Részvénytársaság1.2.7. Nonprofit gazdasági társaság

2. Adótervezés

1. Jogi formák1. Jogi formák

A cégforma kiválasztásánál (alapítási és fenntartási költségek, jogi felelősség, adózási kérdések) nehézséget a választás és a végső döntés meghozatala jelenti. 

1.1 Miért fontos a választás?1.1 Miért fontos a választás?

befolyásolhatja a vállalkozás és a vállalkozó céljainak elérését

hatása van például az adókötelezettségreelőre vetíti a későbbi jogi akadályokat és

lehetőségeketa kötelezettségeink is pontosan meghatá-

rozhatóak lesznek.

1.1 Miért fontos a választás? 1.1 Miért fontos a választás? (folyt.)(folyt.)

Tanulságoknem lehet sikeres az, aki nem tud hatékonyan

fellépni versenytársaival szembenha nem használjuk ki legalább azokat az

előnyöket, amelyeket a versenytársak is kihasználnak

 A döntést leginkább:a tevékenységi köra piaci lehetőségeka gazdasági környezetés a potenciális veszélyek fogják befolyásolni.

1.2. Vállalkozási jogi formák1.2. Vállalkozási jogi formák

A legnépszerűbb vállalkozási formák:korlátolt felelősségű társaságbetéti társaság (a bt és a kft az összes társas

vállalkozásnak mintegy 90 százalékát adja)egyéni vállalkozásönálló adószámmal rendelkező

magánszemély vállalkozásarészvénytársaságnon-profit vállalkozási forma

1.2.1. Egyéni vállalkozás1.2.1. Egyéni vállalkozás

Minden belföldi természetes személynek alanyi joga az üzletszerű, saját nevében és saját kockázatára, rendszeresen, haszonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenység.

Nem alapíthat egyéni vállalkozást az a személy, akitbűncselekmény miatt jogerősen elítéltekfoglalkozástól a bíróság eltiltottafoglalkoztatási tilalom alá esikgazdasági társaságnak korlátlanul felelős tagjakorábban tartozását még rendezteadó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van

1.2.1. Egyéni vállalkozás (2)1.2.1. Egyéni vállalkozás (2)

Az egyéni vállalkozói tevékenység folytatásához csak egyéni vállalkozói igazolványra van szükség.

A vállalkozói igazolványt egy, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon lehet kérni a vállalkozó székhelye szerint illetékes okmányirodában

A kérelemhez csatolni kell:◦ a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy nem állnak fenn vele

szemben kizáró okok;◦ hatósági erkölcsi bizonyítványt◦ a végzettséget igazoló okiratot◦ hatósági engedélyt◦ nyilatkozatot az adószámról (az okmányiroda beszerzi az

adószámát és a statisztikai számjelét is)

A székhely a vállalkozás központi ügyintézésének a helye

1.2.1. Egyéni vállalkozás (3)1.2.1. Egyéni vállalkozás (3) a kérelem benyújtásakor nyilatkozni kell, milyen módon szeretnének

adózni

az egyéni vállalkozó köteles személyesen eljárni a tevékenység folytatásában, de lehetősége van alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot és középfokú szakoktatási intézményi tanulót is foglalkoztatni

az egyéni vállalkozó a teljes vagyonával, korlátlanul felel!

csak egy egyéni vállalkozást alapíthat

egyidejűleg nem lehet más gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja

kérheti a cégbíróságtól, hogy egyéni cégként jegyezzék be, de az egyéni cég nem jogi személy

a bejegyzett cégnév cégoltalom alatt áll, ha egyéni cégként bejegyeztette magát

az egyéni cég egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy egyszemélyes részvénytársasággá alakulhat át

a vállalkozói igazolvány kiadásért 10.000 forintos illetéket, a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításáért 2.000 forintot kell fizetni

1.2.1. Egyéni vállalkozás (4)1.2.1. Egyéni vállalkozás (4)

a vállalkozói igazolvány kiadására rendelkezésre álló időtartam 30 nap

az igazolvány közokirat egyes főbb alkatrészeit a hamisítás ellen védeni kell a vállalkozói igazolványt személyesen a vállalkozónak kell

átvennie azt követően, hogy személyazonosító igazolvánnyal vagy személyazonosságot igazoló más hatósági okmánnyal igazolta személyazonosságát

az adózásnál mint munkavállaló, munkáltató (tb. járulék, munkaadói járulék, szakképzési hozzájárulás, EHO), és mint vállalkozás is adózik a VSZJA és az osztalék után

az SZJA kedvezmények is rendelkezésre állnak

1.2.2 Magánszemély önálló 1.2.2 Magánszemély önálló tevékenységetevékenysége

a magánszemély az önálló tevékenységet kétféle formában folytathatja. Az egyik formája az egyéni vállalkozás, a másik formája az egyéni adószám birtokában végzett tevékenység

a 08101 számú bevalláson kell az adóhatósághoz bejelentkeznie, és adószámot kérnie

adószámmal rendelkező magánszemélyként jellemzően az ingatlan-bérbeadási, szellemi tevékenység, mezőgazdasági őstermelői tevékenység gyakorolható

1.2.3. Közkereseti társaság1.2.3. Közkereseti társaság

két vagy több tag együttműködése, társasági szerződés útján jön létre

alacsony tőkével és kisebb taglétszámmal működő kisvállalkozások, fontos a tagok között az egyetértés, a kölcsönös bizalom

korlátozások a következők:◦ egyidejűleg csak egy közkereseti társaságnak lehet tagja◦ nem lehet betéti társaságban korlátlanul felelős beltag◦ kiskorú nem lehet tagja közkereseti társaságnak

a társasági szerződés megkötését az ügyvéd ellenjegyzi a bejegyzési kérelem előterjesztésének határideje a

létesítő okirat aláírásától, illetve elfogadásától számított 30 nap

megalakulása a cégbírósági bejegyzéssel és annak a cégközlönyben történő közzétételével zárul

1.2.3. Közkereseti társaság (2)1.2.3. Közkereseti társaság (2)

a cégeljárásban kötelező a jogi képviselet tagjai korlátlan és egyetemleges felelősségük mellett végzik

tevékenységüket a „kkt." rövidítést kell feltüntetni tagjai személyesen közreműködhetnek a társaság

tevékenységében a tagok személyes közreműködhetnek valamennyi tagot terheli a vagyoni részvétel kötelezettsége a vezető tisztségviselő polgári jogi megbízási jogviszony alapján

látja el tevékenységét, járulékfizetési kötelezettsége pedig megbízási díjához igazodik

a nyereség és a veszteség a tagok között a vagyoni hozzájárulásuk arányában oszlik meg

az üzletvezetésre jogosult tag a másik ilyen tag tervezett intézkedése ellen tiltakozhat, az intézkedésekhez pedig a tagok gyűlésének a határozata szükséges

1.2.3. Közkereseti társaság (3)1.2.3. Közkereseti társaság (3)

a tagok gyűlése egyszerű szótöbbséggel határoz valamennyi tag egyhangú szavazatával meghozott határozat kell

a társasági szerződés módosításához, valamint a társaság szokásos üzleti tevékenységébe nem tartozó ügyekben hozandó döntéshez. A társasági szerződés módosítását valamennyi tagnak alá kell írnia

amennyiben a társasági vagyon a követelést nem fedezi, a társaság kötelezettségeiért a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek

az ügyvédi munkadíjon felül, le kell róni 15.000 forintot illetékbélyegben, és közzétételi költségtérítésként az Igazságügyi Minisztériumnak meg kell fizetni 10.000 forintot

3 aláírási címpéldányt kell készíteni, amelynek költsége 1.500 és 2.000 forint körül mozog (közjegyzőnként változik)

az alapításhoz kapcsolódó költség, számlákkal a cég könyvelésében elszámolhatók

1.2.4. Betéti társaság1.2.4. Betéti társaság jogi személyiséggel nem rendelkező társaság valamennyi tagot terheli a vagyoni részvétel kötelezettsége mind a beltagok, mind a kültagok jogosultak személyes közreműködést vállalni kültagok általában nem vehetnek részt az üzletvezetésben, de döntéshozatalban

ugyanolyan jogosultságok illetik meg őket, mint a beltagokat a beltagok felelőssége mögöttes, korlátlan és több beltag esetén egyetemleges.

A kültag fő szabály szerint a társaság kötelezettségeiért nem felel. Ez alól a szabály alól két kivétel van

a társasági szerződést közokiratba kell foglalni az ügyvédi munkadíjon felül, a betéti társaság bejegyzési kérelmén 15.000

forintot illetékbélyegben kell leróni, és közzétételi költségtérítésként az Igazságügyi Minisztériumnak 10.000 forintot kell megfizetni

aláírási címpéldányt kell készíteni az alapítási költség, a könyvelésben elszámolhatók amennyiben a tevékenység nem igényel jelentős eszközállományt, illetve

pénzeszközöket (például szellemi tevékenység), akkor célszerű kkt. vagy bt. alapítása

1.2.5. Korlátolt felelősségű társaság1.2.5. Korlátolt felelősségű társaság

a korlátolt felelősségű társaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű törzstőkével rendelkezik

a társaság kötelezettségiért a tag nem felel egyszemélyes alapítás mellett is létre lehet hozni a törzstőke legkisebb összege 500 ezer forint a bejegyzési kérelem benyújtásáig ha van nem pénzbeli

betét (apport) azt teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani

osztalékra a tag, csak a már teljesített vagyoni hozzájárulása arányában jogosult

a kft. rövidítését a társaság cégnevében fel kell tüntetni a társaság a társaság teljes vagyonával tartozik a hitelezők

felé a tagok felelőssége azonban korlátozott

1.2.5. Korlátolt felelősségű társaság 1.2.5. Korlátolt felelősségű társaság (2)(2)

a társaság társasági szerződéssel jön létre, az egyszemélyes társaság alapító okirattal, a társaság legfőbb szerve a taggyűlés, amit legalább évente egyszer össze kell hívni

ügyeinek intézését egy vagy több ügyvezető látja ela szerződésminta kitöltésével is alapítható, (a

szerződésmintákat a cégtörvény melléklete tartalmazza). Ilyenkor is szükség van azonban ügyvédi ellenjegyzésre

az ügyvédi munkadíjon felül le kell róni 15.000 forint eljárási illetéket, valamint az Igazságügyi Minisztériumnak fizetendő, 20.000 forint közzétételi költségtérítés

aláírási címpéldányt itt is kell készíttetni

1.2.6. Részvénytársaság1.2.6. Részvénytársaság

A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul

a részvénytársaság kötelezettségeiért a részvényes nem felel

a társaság cégnevében fel kell tüntetni a részvénytársaságot

a zártkörűen működő részvénytársaság 5 millió forintos, a nyilvánosan működő részvénytársaság 20 millió forintos alaptőkével alapítható

1.2.7.A nonprofit gazdasági társaság, 1.2.7.A nonprofit gazdasági társaság, közhasznú társaság és a közhasznú közhasznú társaság és a közhasznú szervezetszervezet

a közhasznú szervezetté minősíthető szervezet közhasznú jogállását a közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként való bírósági nyilvántartásba vétellel szerzi meg

jellemzői:◦ társasági adómentesség◦ vállalkozói tevékenysége után társasági

adókötelezettséget érintő kedvezmény, helyi adókötelezettséget érintő kedvezmény, illeték- és vámkedvezmény illeti meg

◦ a kapott szolgáltatás után az igénybevevője személyi jövedelemadó mentességben részesül

◦ míg a közhasznú szervezetet támogató is adókedvezményekkel számolhat

1.2.7.A nonprofit gazdasági társaság, 1.2.7.A nonprofit gazdasági társaság, közhasznú társaság és a közhasznú közhasznú társaság és a közhasznú szervezet (2)szervezet (2) az egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-,

egészségügyi rehabilitációs tevékenység a szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak

gondozása a műemlékvédelem a tudományos tevékenység, kutatás a nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés a természetvédelem, állatvédelem a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi

esélyegyenlőségének elősegítése a fogyasztóvédelem a rehabilitációs foglalkoztatás az ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó

tevékenység a bűnmegelőzés és az áldozatvédelem

1.2.7.A nonprofit gazdasági társaság, 1.2.7.A nonprofit gazdasági társaság, közhasznú társaság és a közhasznú közhasznú társaság és a közhasznú szervezet (3)szervezet (3) a közhasznú társaság, nonprofit gazdasági társaság a társaság tevékenységéből származó nyereség nem

osztható fel a tagok között a nonprofit gazdasági társaság üzletszerű gazdasági

tevékenységet csak kiegészítő jelleggel folytathat speciális szabályokat a többi gazdasági társaságtól

eltérően a Polgári Törvénykönyv és a közhasznú szervezetekről szóló törvény tartalmazza. Ugyanakkor a bejegyzésére, módosítására, törlésére vonatkozó eljárási szabályok azonosak a többi gazdasági társaságra vonatkozó szabályokkal

ilyen társaságokat főként önkormányzatok hoznak létre 2007. július 1-jétől nem jövedelemszerzésre irányuló közös

gazdasági tevékenység folytatására nonprofit gazdasági társaság alapítható. Nonprofit gazdasági társaság bármely társasági formában alapítható és működtethető

1.2.7.A nonprofit gazdasági társaság, 1.2.7.A nonprofit gazdasági társaság, közhasznú társaság és a közhasznú közhasznú társaság és a közhasznú szervezet (4)szervezet (4)A közhasznú szervezet működési és gazdálkodási

rendjea közhasznú szervezet működésére vonatkozóan,

jóval részletesebb szabályokat kell tartalmaznia a létesítő okiratnak, mint más gazdálkodó szervezetnek

 A közhasznúsági jelentésa közhasznú szervezet köteles az éves beszámoló

jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést is készíteni

a jelentésbe bárki betekintheta nyilvánosság számára a közhasznúsági jelentést

elérhető módon közzé kell tenni

Az elektronikus cégalapítás Az elektronikus cégalapítás költségeiköltségei

(Bruttó díjak, amelyek az áfát is tartalmazzák!) 

KFT, KKT és BT egyszerűsített, elektronikus eljárásban történő alapításának költségei:

Illeték: 15.000.- Ft Közzétételi díj: 0.- Ft Munkadíj: 54.000.- Ft (ügyvédi, ügyviteli

díjak, 2 db. aláírás minta, 1 db. tulajdoni lap)---------------------------------------------------összesen: 69.000.- Ft (amely az áfát is

tartalmazza)

LegfontosabbLegfontosabb adókadók

A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése és

Minimálbér (periódusonként) 2008. január 1-jétől

Havibér alkalmazása esetén 69 000 Ft

Hetibér alkalmazása esetén 15 880 Ft

Napibér alkalmazása esetén 3 180 Ft

Órabér alkalmazása esetén 397 Ft

A fizetendő járulékok megoszlása 2008. január 1-jétől: Év Foglalkoztató által fizetendő Biztosított által fizetendő

társadalombiztosítási járulék

korked- vezmény-

bizto- sítási járulék

nyugdíj- biztosítási

járulék

Egészség- biztosítási jár. (eg.b.j.)

 Természet-

beni eg.b.j.

pénzbeli

eg.b.j.mpt. tag

nem mpt. tag

 termé-

szetbeni eg.b.j.

pénzbeli eg.b.j.

2008 24 4,5 0,5 13* 1,5 9,5 8 4 2

Fizetendő járulékok 2008Fizetendő járulékok 2008

*A korkedvezmény-biztosítási járulék 75%-át a központi költségvetés átvállalja, ezért 3,25% fizetési kötelezettséget jelent a foglalkoztatók számára

Fizetendő járulékok 2008 (2)Fizetendő járulékok 2008 (2)

Egyéb adókötelezettségek

Munkaadói járulék 3 %Munkavállalói járulék 1,5 %Vállalkozói járulék 4%

Köszönöm a figyelmet!Köszönöm a figyelmet!