A VARGA ISTVÁN · Pedagógiai Program 2011. Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7. 7 profiljában jártas

Pedagógiai Program

2011.

Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola

1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.

1

A VARGA ISTVÁN

KERESKEDELMI, KÖZGAZDASÁGI

SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2011

Pedagógiai Program

2011.



2

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ RÉSZ ............................................................................................................................................... 4

AZ ISKOLA BEMUTATÁSA ............................................................................................................................. 6

1. AZ ISKOLA ARCULATA ............................................................................................................................... 6 1.1. Az iskola története .......................................................................................................................... 6 1.2. Hagyományok ................................................................................................................................. 9 1.3. Az iskola megjelenítése ................................................................................................................... 9 1.4 Varga István díj ................................................................................................................................. 10 1.5 Képzési kínálat................................................................................................................................... 11 1.6 Képzési rendszer ................................................................................................................................ 11

2. AZ ISKOLA KÖRNYEZETE ......................................................................................................................... 12 2.1. Helye a fővárosi közoktatási rendszerben .................................................................................... 12 2.2. Szociológiai környezet. ................................................................................................................. 12 2.3. Gazdasági környezet ..................................................................................................................... 13 2.4. Munkaerő-piaci környezet ........................................................................................................... 13

3. AZ ISKOLA TANULÓI KÖZÖSSÉGE ............................................................................................................. 13 3.1. Neveltségi szint ............................................................................................................................. 13 3.2. Pályaválasztási motiváció ............................................................................................................. 13 3.3. Tanulási attitűd ............................................................................................................................ 14 3.4. Továbbtanulási szándék ............................................................................................................... 14 3.5. Diákönkormányzat ....................................................................................................................... 14

4. AZ ISKOLA MEGLEVŐ KAPCSOLATRENDSZERE ......................................................................................... 14 4.1. Kapcsolat a fenntartóval .............................................................................................................. 14 4.2. Kapcsolat a szülőkkel ................................................................................................................... 15 4.3. Kapcsolat más intézményekkel ..................................................................................................... 15

A. NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................................................................... 17

1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI,

ELJÁRÁSAI. ........................................................................................................................................................ 17 1.1. Pedagógiai alapelvek. ................................................................................................................... 17 1.2. A nevelő-oktató munka céljai. ...................................................................................................... 17 1.3. A nevelő-oktató munka feladatai. ................................................................................................ 18 1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai. ................................................................................. 20

2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK.................................................................... 24 2.1. A személyiségfejlesztő tevékenység célja: .................................................................................... 24 2.2. A személyiségfejlesztő nevelési feladatok: ................................................................................... 26 2.3. Egészségfejlesztési program ......................................................................................................... 26

3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK. ........................................................................ 29 3.1 Környezeti nevelési program ............................................................................................................. 29 3.2. Alapelvek ...................................................................................................................................... 30 3.3. Tanulásszervezési, tartalmi kérdések ........................................................................................... 31 3.4. Módszerek ..................................................................................................................................... 31 3.5. Taneszközök .................................................................................................................................. 31 3.6. Iskolai környezet ........................................................................................................................... 32 3.7. Kommunikáció ............................................................................................................................. 32 3.8. Minőségbiztosítás ......................................................................................................................... 32 3.9. Továbbképzések ............................................................................................................................ 32

4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG. ........... 32 4.1. Szűrés, diagnosztizálás. ................................................................................................................ 33 4.2. Együttműködés a segítő szakemberekkel ..................................................................................... 33 4.3. Együttműködés a kortárs csoportokkal. ....................................................................................... 33 4.4. Speciális programok meghatározása, kialakítása: ...................................................................... 33

5. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG. .................................................. 34 5.1. Tehetségkutatás. ........................................................................................................................... 34 5.2. Tanórán kívüli lehetőségek. ......................................................................................................... 34 5.3. Együttműködés külső szervezetekkel............................................................................................ 35 5.4. Nyomon követés ............................................................................................................................ 35

6. A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK. ........................................................ 35 6.1. Prevenció ...................................................................................................................................... 36 6.2. Szűrés ............................................................................................................................................ 37

Pedagógiai Program

2011.



3

6.3. Együttműködés külső szervezetekkel............................................................................................ 37 6.4. Az esetleges juttatások elosztásának alapelvei és eljárási rendje. ............................................... 37

7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM. ............................ 37 7.1. Diagnosztizálás ............................................................................................................................. 37 7.2. Az egyéni felzárkóztató foglalkozások megszervezésének elvei és eljárási rendje. ..................... 37 7.3. Tanórai differenciálás .................................................................................................................. 38 7.4. A program eredményességének értékelési módszerei. ................................................................. 38

8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG. .............................................................. 38 8.1. Helyzetfeltárás. ............................................................................................................................. 38 8.2. A segítő tevékenység formái és működési rendjük. ..................................................................... 38 8.3. Külső kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása, .......................................................................... 38 8.4. Az anyagi hátteret biztosító rendszer felkutatása. ....................................................................... 38 8.5. Az esetleges juttatások elosztásának alapelvei és eljárási rendje. ............................................... 39

9. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI,

MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE. .................................................................................................................... 39 9.1. A pedagógusok munkájának ellenőrzési rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások. ........ 40 9.2. Minőségbiztosítás. ........................................................................................................................ 40

10. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK, FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE. ....... 41 11. A SZÜLŐ, TANULÓ, ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI,

TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI. ........................................................................................................... 41

B. HELYI TANTERV .................................................................................................................................... 42

1. ÓRATERVEK .................................................................................................................................................. 42 1. SZAKKÖZÉPISKOLA ....................................................................................................................................... 46 2. SZAKKÖZÉPISKOLA ....................................................................................................................................... 48 3. SZAKKÖZÉPISKOLA ....................................................................................................................................... 51 4. SZAKKÖZÉPISKOLA ....................................................................................................................................... 58 5. SZAKKÖZÉPISKOLA ....................................................................................................................................... 63 6. SZAKKÖZÉPISKOLA ....................................................................................................................................... 68 7.SZAKKÖZÉPISKOLA ........................................................................................................................................ 71 8. SZAKKÖZÉPISKOLA ....................................................................................................................................... 74 9 SZAKISKOLA .................................................................................................................................................. 77 10. SZAKISKOLA ............................................................................................................................................... 83 2. TANTÁRGYI TANTERVEK ......................................................................................................................... 85

2.1. Kötelező tantárgyak ...................................................................................................................... 85 2.2 Választható tantárgyak...................................................................................................................... 85

3. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK

ELVEI. ............................................................................................................................................................... 85 4. MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS, ISKOLÁBA VALÓ FELVÉTEL ................................................................ 85

4.1. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele .......................................................................... 85 4.2. A tanuló iskolába való felvételének feltételei ............................................................................... 85

5. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJA ELLENŐRZÉSÉNEK, ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDSZERE, MÓDSZEREI,

VISSZACSATOLÁSI ELJÁRÁSOK .......................................................................................................................... 86 5.1. A tanulók tanulmányi munkájának mérése ................................................................................ 86 5.2 A tanulók tevékenységének értékelése .............................................................................................. 86 5.3 A tanulói teljesítmény értékelésének eszközei .................................................................................. 87

6. A TANULÓI TEVÉKENYSÉG ÉRTÉKELÉSÉNEK SPECIÁLIS TERÜLETEI ......................................................... 89 6.1 A félévi, illetve az év végi osztályzatok kialakításának szabályai ..................................................... 89 6.2 A középszintű érettségi vizsga témakörei .......................................................................................... 89

7. A TANULÓK MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK ALAPELVEI,

KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI. ............................................................................................................................ 92

C. SZAKMAI PROGRAM ............................................................................................................................ 94

1. ELŐREHOZOTT SZAKKÉPZÉS .......................................................................................................................... 95

D. ZÁRÓ DOKUMENTUMOK .................................................................................................................... 98

1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA, A JÓVÁHAGYOTT PEDAGÓGIAI PROGRAMHOZ

VALÓ HOZZÁFÉRÉS LEHETŐSÉGEI. ..................................................................................................................... 98 2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁNAK DOKUMENTUMAI. ............................................................... 98

MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................. 100

Pedagógiai Program

2011.



4

BEVEZETŐ RÉSZ

PREAMBULUM

1. Az intézmény hivatalos elnevezése

VARGA ISTVÁN KERESKEDELMI, KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA

ÉS SZAKISKOLA

2. Az intézmény alapítója

Budapest Főváros Közgyűlése

Budapest, V., Városház u. 9-11.

3. Az intézmény alapító okiratának, működési engedélyének száma, kelte, az

engedély kiállítója

366/2009. (III. 26.) Főv. Kgy.

2009. május 31.

A főjegyző megbízásából: Megyesné dr. Hermann Judit aljegyző

A főpolgármester megbízásából: Horváth Csaba főpolgármester-helyettes

4. Az intézmény felügyeleti szerve

Budapest Főváros Közgyűlése

Budapest, V., Városház u. 9-11.

5. Az intézmény működési területe

Budapest, Pest megye

6. Az intézmény jogállása

Önálló jogi személy

Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv

7. Az iskola igazgatója, a program benyújtója

Dr. Varga Zoltán

8. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje

Az intézmény vezetőjét (vagy igazgatóját) Budapest Főváros Közgyűlése pályázat

útján határozott időre bízza meg.

9. Az intézmény képviseletére jogosultak

Az intézmény vezetője (igazgatója), valamint az általa megbízott intézményi dolgozó.

Pedagógiai Program

2011.



5

10. Az iskola székhelye

Budapest Főváros

11. Az iskola pontos címe

Székhely címe:

1039 Budapest, Hatvany Lajos u. 7.

Telefon: 368-7443; Fax: 454-0603

12. Az iskolai osztályok száma

A 2010/2011-as tanévben 16 nappali tagozatos osztály, 417 tanuló.

Pedagógiai Program

2011.



6

AZ ISKOLA BEMUTATÁSA

1. Az iskola arculata

1.1. Az iskola története

A Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola az

1987/88. tanévben nyitotta meg kapuit, mint Kereskedelmi Szakközépiskola és

Szakmunkásképző. Az első tanévtől kezdődően felmenő rendszerben bővült a képzés, két

szakközépiskolai osztályban az 51.100 négy éves , érettségi képesítő vizsgával záruló

kereskedelmi szakközépiskolai képzéssel, négy szakmunkásosztályban a 20.020 hároméves

élelmiszer eladó szakmunkásvizsgával záruló képzéssel. A következő tanévben bővült a

képzés a 20.180 hároméves nagykereskedelmi eladó, szakmunkásvizsgával záruló képzéssel.

Az iskola képzési profilja nem változott, a szakmai követelményekhez való

alkalmazkodása folytán a szakmai képzési programja azonban módosult, a szakközépiskolai

képzésben csatlakoztunk követő iskolaként a kereskedelmi szakközépiskolai képzés

korszerűsítési kísérletéhez 1992. évben. A szakmunkásképzésben az élelmiszer eladó szakmát

pedig kibővítettük az élelmiszer- és vegyiáru kereskedő szakmai képzésre. Az 1996/97.

tanévben beindítottuk a Szakmunkások Szakközépiskolája kétéves intenzív nappali képzését. /

A változtatásokhoz szükséges engedélyezési processzust végigjártuk, a vonatkozó

engedélyekkel rendelkezünk /.

A szakképzés az iskola indulásától kezdődően a duális képzés kerete között valósult

meg, iskolánk az elméleti képzést folytatta, a szakmai gyakorlati képzés feladatát

együttműködési szerződések alapján kereskedelmi vállalatok, kiemelten a Csemege Julius

Meinl Kereskedelmi Rt., valamint az Alfa Nagykereskedelmi Rt. látták el, a szükséges

képzési feltételek biztosításával.

A tantestület személyi állományának bővülése és átalakulása végigkísérte a

tanulócsoportok számának növekedését, illetve a szakmai képzési tartalom változását. Az

1989/90. tanévben végeztek az első szakmunkástanulók, a következő 1990/91. tanévben pedig

érettségi képesítő vizsgát tettek az első szakközépiskolai osztályok.

Az iskola negyedik tanévében érte el a tanári létszám az Alapító Okiratban

engedélyezett 36 fős létszámot. Ez a létszám lényegében nem változott a tizedik tanév

befejezéséig, az 1996/97. tanév végéig.

A tantestület összetételében a kezdeti nagyarányú fluktuációt sikerült mérsékelni,

kialakult a tantestület szilárd magja, amely a nevelési oktatási munka meghatározó

tényezőjévé vált, szakmailag pedig végbementek azok a változások, a melyek a képzés

korszerűsítéséből fakadó növekvő igényeknek próbáltak megfelelni. Az új programnak

megfelelő szakmai tantárgyak bevezetése, az idegen nyelv tanításának átalakulása, a

számítógépes ismeretek oktatásának bevezetése és fejlesztése formálta döntően a személyi

összetétel módosulását. Összességében létrejött egy olyan tantestületi állomány, amely az

iskolában folyó nevelő oktató munka személyi feltételeit megfelelő színvonalon biztosította.

Erre a személyi bázisra építve kezdtük el a Szakképzési törvény, a Közoktatási törvény és a

NAT bevezetésével kapcsolatos elemző, tervező munkánkat, annak érdekében, hogy a

törvényi előírásoknak megfelelően, és az időközben a munkaerő-piaci viszonyokhoz

alkalmazkodva alakítsuk ki pedagógiai programunkat.

Ennek a munkának a menetében követelt döntő fordulatot az az új körülmény, ami

iskolánk egy közgazdasági szakközépiskolával, gépíró és gyorsíró szakiskolával való

összevonása következtében állt elő.

Az összevonás számunkra eddig nem folytatott képzési profilok befogadását jelentette,

ami a személyi feltételek tekintetében is új helyzetet teremtett, különösen az által, hogy az

átvett iskola személyi állományának csak egy / kisebb / része jött át, hogy az összesen 13

osztály óráit ellássa. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy az átvett iskola szakmai képzési

Pedagógiai Program

2011.



7

profiljában jártas vezető nem érkezett, így az erre a szakfeladatra tervezett szakmai

igazgatóhelyettesi munkakör betöltésére nem kerülhetett sor.

Az 1997-es év elején, amikor az összevonás ténye már ismert volt, készült pedagógiai

programvázlat az összevont intézményre vonatkozóan, ami azonban csak a legközvetlenebb

feladatok kijelölésére irányult. A realizált összevonást követően nyílt meg a lehetőség a már

működő intézmény belső elemzésére, értékelésére, ami kiindulópont a távlatosabb

elképzelések kialakításához. Ami a személyi feltételeket illeti, a rendelkezésre álló erők -

változatlan működést feltételezve is - az általános képzés néhány területén, illetve a gépírás és

a gyorsírás területén fedték le az igényeket. Különösen a közgazdaságtan és az idegen nyelv

tanítása terén mutatkoztak gondok, ami egyébként az összevonás előtti iskolánkban is szűk

keresztmetszetű volt.

Az átvett képzési formák zavarba ejtő diverzifikáltsága / 13 osztályban 7 féle képzési

forma élt együtt /, ezek közül egyes képzési formák rendezetlen jogi állapota azt igényelte,

hogy iskolánk szakértői segítséget vegyen igénybe a megnyugtató megoldás érdekében. Az

azóta már tisztázott feladatok megoldása után volt mód valóban megalapozott program és az

azt megvalósítani képes személyi állomány kialakítására.

Azóta az iskola feltételrendszere, mindenek előtt a tanulói létszámok tekintetében

változott számottevően az eltelt periódusban. Ennek oka nem elsődlegesen a demográfiai

viszonyokban, a beiskolázásra váró tizennégy évesek számának csökkenésében van, hanem

abban az egyébként tervezett létszám-mérséklésben, hogy a kényszerűen nagy terhelést

csökkentsük. Az 1997-es őszi induló létszám 970 fő volt, ami az épület befogadóképességét

jelentősen meghaladta, annyira, hogy átmenetileg délutános műszak tartását is ránk

kényszerítette. A 2000/2001. tanévi induló létszám 605 fővel, 23 osztály elhelyezését kívánta

meg a korábbi 970 fős és 33 osztályos állapothoz képest. Ez a létszám még mindig

meghaladta az épület befogadó képességét (570 tanuló).

A tanári és más iskolai alkalmazotti létszám csökkenésére is sor került, ha kisebb

mértékben is mint a tanulólétszámnál, mivel a megelőző években a többlet munkát jelentős

túlórával láttuk el, számítva a tervezett csökkenésre és feladatváltozásból fakadó

foglalkoztatási nehézségekre.

A tartalmi kérdéseket illetően a jelzett három tanév során megoldottuk az iskola

összevonásból következő feladatokat, az átvett tanulócsoportok eredményesen befejezték

eredeti képzési programjaikat. Kifutó rendszerben megszűntek a profil-tisztításból, valamint a

szakképzés korszerűsítéséből következően nem folytatott képzések, a már megkezdett új

képzési formák eljutottak az első eredményes vizsgákig, és megkezdtük felmenő rendszerben

a szakképzés fejlesztési programnak megfelelő világbanki modell évfolyamain a munkát.

1998-ban eredményesen pályáztunk a Középfokú Szakképzés Fejlesztés világbanki

modelljére, aminek alapján szerződésben vállaltuk a közgazdasági és a kereskedelmi

szakmacsoportban tanuló csoportok indítását. Ez lényegesen módosította a pedagógiai

programunkhoz kapcsolódó helyi tantervünket, mivel átvettük a világbanki program NAT-

konform tanterveit.

1999. őszén beindult a 13. évfolyamon az OKJ, érettségire épülő szakképzése,

kereskedelmi és közgazdasági szakmacsoportban, az egy éves képzési idejű szakon 2000-ben

már végeztek is. Ugyan abban az évben elértük a 14. évfolyamot, a tanév végén pedig

végeztek is a kétéves képzésben résztvevők.

A szakiskolai képzés két évfolyamának teljesítése után a 2000/2001. tanévben elindult

a nem érettségire épülő OKJ szakmai képzés az élelmiszer- és vegyiáru kereskedő szakmában,

felváltva a hagyományos szakmunkásképzés formáját. A gépíró-, és szövegszerkesztő

szakmában OKJ rendszerű, nem az érettségire épülő képzés az 1999/2000. tanévben indult.

2001/2002 tanévtől kezdődően a Kerettanterv alapján készített helyi tantervvel és

óratervekkel folyik a szakközépiskolai és a szakiskolai képzés is, kereskedelmi, közgazdasági

és ügyviteli szakmacsoportokban. A végzős tanulók igényeihez igazodóan ezekhez a

Pedagógiai Program

2011.



8

szakmacsoportokhoz tartozó OKJ-s szakmákban végeztünk oktatást illetve tartottunk szakmai

vizsgákat.

Tömören összegezve, közelítően 3 ötéves ciklusban írható le iskolánk fejlődése:

Az 1987 őszétől 1992-ig tartó szakasz az iskolaalapítás és beindítás gyötrelmesen

nehéz, konfliktusos időszaka volt, ami egyszerre esett egybe a társadalmi, gazdasági

változások felgyorsult időszakával és a szakmai képzés radikális átalakulásának első, még sok

bizonytalanságot hordozó korszakával.

A második ötéves ciklus 1992-től 1997-ig, annak az útkeresésnek az időszaka volt,

amikor a körülöttünk lévő világ változásaiban egyre jobban feltárultak azok a tájékozódási

pontok, amelyekhez már lehetett, és kellett is igazítanunk saját tevékenységünket, miközben

sok körülmény hatására a puszta fennmaradás, a működőképesség fenntartása is sikernek

számított.

A harmadik ciklus az iskola fennállásának történetében egy olyan emelkedő időszak

volt, ami hosszú távra megalapozta az eredményes tevékenység feltételeit. 1997-től 2002-ig

sikerült kialakítani az önálló arculattal, kiküzdött eredményekkel és felemelő

hagyományokkal rendelkező iskola kereteit és sok vonatkozásban tartalmi jegyeit.

Ezek között elsőként emeljük ki a tantestület kohézióját, teljesítőképességét és

pedagógiai elkötelezettségét. Másodikként a pedagógiai programunk tengelyét jelentő célt,

hogy megadjuk az esélyt azoknak a gyerekeknek, akik az általunk végzett nevelő-oktató

munka révén hozzájutnak azokhoz az ismeretekhez, képességekhez és kompetenciákhoz,

melyek nélkülözhetetlenek a leszakadásuk megakadályozásához, önálló felnőtt életük sikeres

viteléhez. Harmadikként pedig azt, hogy az iskolából kikerülő végzett növendékek

hozzájárulhassanak szűkebb és tágabb környezetük jobbításához.

A 2002-től eltelt időszak a további folyamatos változásokat mutató jogszabályi,

társadalmi és gazdasági, demográfiai körülményekhez igazodó adaptációs erőfeszítéseink

jegyében telt, amely változások az elkövetkező években is nagy volumenűnek ígérkeznek.

A tantestület a kétszintű érettségi bevezetése, az új OKJ alkalmazása, az intézményi

feladatátvétel próbatételeit az elvárt, jó színvonalon teljesítette.

A Fővárosi Közgyűlés 79/2006. (I. 16.) Főv. Kgy. H. határozata 2006. július 1-jei

hatállyal megszüntette a Gervay Mihály Postai és Gazdasági Szakközépiskolát és jogutódjául

a Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskolát jelölte ki.

A Közgyűlési döntés alapján iskolánk Alapító Okirata módosításra került, amely

szerint a 2006/2007. tanév vonatkozásában az átvett feladatok teljesítését a Budapest, V.

Irányi u. 3. sz. alatti épületben, a következő 2007/2008. tanévben pedig a Budapest, III.

Hatvany Lajos u. 7. sz. alatti épületben oldottuk meg. Iskolánk 2008 / 2009-es tanévtől tagja a Belvárosi Térségi Integrált Szakképzési

Központnak, amelynek feladata, hogy a szakmai képzés előkészítésében és a szakképzésben

koncentráltan biztosítsa a szakmai és gyakorlati képzés magas szintű infrastrukturális

feltételeit. A szakmai képzés átkerül egy modern képzőközpontba, amelynek használata

biztosítja majd a versenyelőnyt az itt végzetteknek. Az itt megszerezhető gyakorlati jellegű

szaktudás mindenki számára mással nem helyettesíthető előnyt nyújt. A gyakorlatorientált

képzéshez kiegészítő szolgáltatásként biztosítjuk az életpálya- és karriertervezést, valamint a

végzettségnek megfelelő munkahelyválasztás lehetőségét.

Iskolánk a kilenc társintézménnyel együtt átfogja a közgazdasági, ügyviteli,

kereskedelem – marketing ágazatok területeit, szinte korlátlan lehetőséget nyújtva

tanulóinknak a szakmai képzésben, az oktatással, neveléssel kapcsolatos szolgáltatások

igénybevételében, szabadidejük tartalmas, színvonalas eltöltésében.

Az utolsó középiskolai évfolyamot, illetve az érettségi vizsgát követően tanulóink a

Belvárosi Térségi Integrált Szakképző Központ kereskedelem-marketing üzleti

adminisztráció, közgazdasági, ügyviteli, és egyéb ellátás területére felkészítő szakmai

évfolyamain folytathatják tanulmányaikat, és felkészülhetnek szakmai vizsgára az Országos

Pedagógiai Program

2011.



9

Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések körében. Már iskolánkban elkezdődik a

gyakorlat közeli oktatásra való felkészítés a használható tudás közvetítésével, az aktív

vállalati kapcsolatok révén, illetve a későbbi tanulószerződések szorgalmazásával. Mindezek

elősegítik diákjaink későbbi tanulmányainak sikerét és a munkaerő-piacon való

elhelyezkedését.

Manapság az intézmény soha nem látott dinamikával változó oktatáspolitikai

célkitűzések között végzi munkáját. A külső körülményeket adottságnak tekintve és az

alapvetően jó infrastrukturális ellátottságunkra (szép épület, extra felszereltség, állandó, stabil

pedagógus csapat) támaszkodva és a szülők igényeinek figyelembevételével azon dolgozunk,

hogy a tartalmi oktató és nevelő munka színvonalát eredményesen fejlesszük.

1.2. Hagyományok

Iskolánk névadójául választott Varga István munkássága, teljesítménye a

kereskedelmi, közgazdasági szakmai irányultság tartós, a változó feltételek között

újrafogalmazódó igényeknek mindinkább megfelelő színvonalas képzés ígéretének ad

hangsúlyt.

Az egyébként is fiatal iskolánk kialakuló hagyományrendszere és az azzal szorosan

összekapcsolódó arculata / image / egy állandóan forrásponton bugyogó társadalmi-,

gazdasági és kulturális környezetben alakul.

Az iskolatörténeti részben ennek eddigi menetéről és értékorientációjáról már

szóltunk.

1.3. Az iskola megjelenítése

Színei:

Kék - Fehér

Logója:

Kék - Fehér színű, V és I betűket formázó, a V betűt nyitott könyvvel szimbolizáló

grafika, VARGA ISTVÁN KERESKEDELMI, KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA

ÉS SZAKISKOLA felirattal

Az iskola zászlaja:

Kék - Fehér színű, téglalap alakú selyem-lobogó, az iskola jelvényének arany-színű

hímzésével a lobogó középpontjában, a kék színben fehérrel hímzett logója az iskolának.

Az iskola ünnepei és külsőségei:

Tanévnyitó ünnepség

Október 23.

Karácsonyi ünnepség

Pedagógiai Program

2011.



10

Szalagavató ünnepség

Március 15.

Varga Nap

Ballagás

Tanévzáró ünnepség

A tanulók megjelenése:

lányok

fehér blúz, fekete szoknya, sötétkék nyaksál az iskola hímzett logójával

fiúk

fehér ing, fekete nadrág/öltöny, sötétkék nyakkendő az iskola hímzett logójával

Az ünnepi programok külön forgatókönyv szerint kerülnek megrendezésre.

1.4 Varga István díj

Iskolánk névadójának, Varga István - post humus Széchenyi-díjjal kitüntetett

közgazdász professzor - emléke megőrzésére, és a nevelő-oktató munka fejlődéséért, iskolánk

jó hírének gazdagításában kiemelkedő teljesítményt, eredményt felmutató tanulók és tanárok

kitüntetése céljából az intézmény igazgatója Varga István-díjat alapít.

A Varga István-díj erkölcsi elismerés, amit bronz emlékplakett és oklevél

adományozásával juttat kifejezésre a díj odaítéléséről döntésre jogosult testület.

A bronz plakett 7 cm átmérőjű érem, előlapján Varga István arcmása szerepel,

hátoldalán iskolánk emblémája, Varga István-díj felirat, és a kitüntetett személy neve,

valamint az adományozás éve.

Az oklevél az iskola emblémájának nagy alakú centrálisan elhelyezett ábráját, a Varga

István-díj feliratot, a kitüntetett nevét és a kitüntetés dátumát tartalmazza. Az oklevél aláírója

a kitüntetés adományozására jogosult képviselője.

A díj évenként kerül kiosztásra két kategóriában, az egyik a kiemelkedő tanulói

teljesítmények elismeréseként, a másik a kiemelkedő tanári munkáért.

Díjazható olyan külső személy is, aki az iskoláért végzett munkájával arra méltóvá

vált.

A díj odaítéléséről a tantestület dönt évenként, a jelölésre jogosultak által benyújtott

javaslatok alapján. A jelölésre jogosultak a tantestület tagjai, az iskola tanulói, az iskola szülői

szervezetének képviselete.

A jelölések alapján a tantestület tagjai titkos szavazással döntenek.

A döntésre jogosult testület dönthet úgy is, hogy az adott évben az egyik vagy másik

kategóriában nem ad ki díjat, ha nem volt olyan kiemelkedő teljesítmény, ami a feltételeknek

megfelelt volna.

A díj átadására minden évben az iskolanap ünnepségének keretében kerül sor.

A díj odaítéléséről hozott döntés előkészítésére és a szükséges tennivalók elvégzésére

a tantestület saját kebeléből bizottságot hoz létre, amelynek elnöke és négy tagja a

felhatalmazásuk alapján elvégzik a szükséges egyeztetéseket, szervező-munkát, a szavazás

lebonyolítását, az ünnepélyes átadás szervezeti kereteinek kialakítását.

Pedagógiai Program

2011.



11

1.5 Képzési kínálat.

8531 Általános középfokú oktatás

8532 Szakmai középfokú oktatás

80217 - 7 Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás

80221 - 4 Nappali rendszerű szakiskolai nevelés, oktatás

80219 - 9 Szakközépiskolai felnőttoktatás

80223 – 6 Szakiskolai felnőttoktatás

A jóváhagyott pedagógiai szakmai program alapján az alapfokú iskolai tanulmányokat

befejezők általános műveltséget adó középiskolai oktatása. Az iskola 9-10. évfolyamán a

tankötelezettséget szolgáló általános műveltséget megalapozó, alapműveltségi vizsgára

felkészítő nevelés-oktatás ellátása.

A középiskolai évfolyamokon általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára és

felsőfokú tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás. A szakközépiskola 11. és

12. évfolyamain az általános műveltséget megalapozó oktatás részeként szakmai előkészítő

ismeretek nyújtása. A szakmai előkészítő ismeretek hozzákapcsolódnak az alapműveltségi

vizsgára, illetőleg az érettségi vizsgára felkészítéshez, a Nemzeti Alaptantervben

meghatározott követelmények átadásához. Az iskola helyi tantervében – a szakképzés

kivételével – biztosítja az iskolaváltást szükség esetén különbözeti vizsgával, vagy

évfolyamismétléssel


Belvárosi Térségi Integrált Szakképző Központ kereskedelmi-marketing, közgazdasági,

ügyviteli, és egyéb ellátás területére felkészítő szakmai évfolyamain folytathatják

tanulmányaikat, és felkészülhetnek szakmai vizsgára az Országos Képzési Jegyzékben

szereplő szakképesítések körében. Már iskolánkban elkezdődik a gyakorlat közeli oktatásra

való felkészítés a használható tudás közvetítésével, az aktív vállalati kapcsolatok révén, illetve

a későbbi tanulószerződések szorgalmazásával. Mindezek elősegítik diákjaink későbbi

tanulmányainak sikerét és a munkaerő-piacon való elhelyezkedését.

1.6 Képzési rendszer

Az Alapító Okirat szerinti feladat-megjelölés alapján intézményünk középfokú

nevelési oktatási feladatokat lát el, ennek megfelelően a különböző képzési formákra való

beiskolázás a következő korcsoportok és az azoknak megfelelő képzettségi szintek számára

nyújt lehetőséget a Közoktatási törvény és a Kerettanterv és a Helyi-tanterv előírásai szerint

az 2001/2002. oktatási évtől kezdődően felmenő rendszerben:

Az 1999. évi törvénymódosítás a NAT tartalmi szabályozását nem hatálytalanították, a

8+4-es iskolaszerkezet megerősítése és a Kerettantervek bevezetése némileg módosítja „azon

tanulóhalmazok meghatározását, amelyekhez speciális célok rendelhetők”.

Mindenek előtt az átjárhatóság tekintetében feszesebbek a követelmények. A

pályaválasztási kényszer későbbi időre tolása egy másik fontos módosulás, ami azonban

problémákat vet fel magával a szakközépiskolával, mint iskolatípussal kapcsolatban, mert

hiába nevesíti a törvény, ha a tartalma kiüresedik.

A tizennegyedik életévüket betöltött, és az általános iskola nyolcadik évfolyamát

eredményesen befejezett tanulók beiskolázásával

- négyéves középiskolai képzés, amely kétszintű érettségi vizsgával zárul,

felkészít az általános képzést követően érettségihez kötött OKJ szakmai képzésre,

- egy plusz négy éves középiskolai képzés, amely nyelvi előkészítő

évfolyammal kezdődik

Pedagógiai Program

2011.



12

A tizennégy éves korban beiskolázott növendékek az Alapvizsga letételével tizenhat

évesen, vagy az érettségi vizsga letételével tizennyolc évesen további tanulmányaikat a

Belvárosi Térségi Integrált Szakképző Központban folytathatják.

Az esti és levelező tagozat, valamint a tanfolyami képzések elvi és jogi lehetősége a

jelenlegi körülmények között nem érvényesíthető, de a következő időszakban, a demográfiai

viszonyok ismeretében, fontos tartalékaink lehetnek.

2. Az iskola környezete

2.1. Helye a fővárosi közoktatási rendszerben

(iskola-földrajzi, szakmai)

Elhelyezkedése a településen

A békásmegyeri lakótelep északkeleti sarkában, zöldövezeti / gyakorlatilag üdülő-

övezetben, a pünkösdfürdői üdülősor mögötti / területen a Duna-parthoz közel, jó

tömegközlekedési lehetőséggel, az Újmegyer téri busz végállomás mellett / a 34-es, 145-ös,

146-os járatok / a békásmegyeri HÉV állomástól 12 perc gyalogútnyira helyezkedik el az

iskola.

A kétszintes épületet kerített sportudvar, fás, füvesített kert és kövezett alakuló-tér

övezi. Az ingatlanhoz kapcsolódó parkoló, gazdasági bejáró, burkolt út szolgálja az

intézményi tevékenységet. A parkosított környezet, a forgalomtól, a zaj- és levegőszennyező

forrásoktól való távolság ideális környezeti feltételeket teremtenek, amelyek jelentősen

enyhítik a városközponttól való távolság hátrányát.

Elhelyezkedése a szakképző hálózatban

A Budapest Főváros Önkormányzata fenntartásában működtetett középfokú

iskolarendszerű szakképző intézmények közül Budapest Észak-nyugati régiójában

kereskedelmi, közgazdasági szakmai profillal egyedül állunk, ami iránt az igény továbbra is

fennáll, a demográfiai tények kedvezőtlen volta ellenére.

Tanulólétszámunk mérséklődése egybeesett azzal a tervünkkel, hogy az épület

befogadóképességéhez apasszuk a korábban túlzottan megemelkedett létszámot. Az alapító

okiratban kijelölt feladatok, képzési formák iránt tartós igény mutatkozik iskolánk földrajzi és

társadalmi környezetében.

2.2. Szociológiai környezet.

Az iskola közvetlen környezete a békásmegyeri lakótelep és a pünkösdfürdői és

római-parti családi házas, kertvárosi jellegű település együttese, amely az elmúlt évtized során

jelentősen átalakult. A változás elsősorban a lakótelepet illetően markáns, jelentősen csökkent

a lakók száma és változott a korösszetétel, valamint a társadalmi státusz tekintetében. Az

óvodás és iskolás-korú gyerekek számának csökkenése a környező óvodák és iskolák

elnéptelenedésén, épületeik bezárásán, vagy más célra való felhasználásán mérhető. A felnőtt

népesség tekintetében határozottan körvonalazódik az elöregedés és a marginalizálódás. Az

egyik, korábban óvodaként funkcionáló épületben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat,

valamint a III. kerület Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat egysége működik, ahol a

különböző akciók alkalmával (pl. kedvezményes krumpli osztás) jelentős tömeg sorakozik fel.

A nyugdíjasokon belül figyelemre méltó a rokkant nyugdíjasok számának emelkedése, e

mellett az aktív korosztályon belül a munkanélküliek, az alkalmi munkát vállalók és a

Pedagógiai Program

2011.



13

kényszer-vállalkozóknak a megszaporodása. A közeli lakásszövetkezetek tagjainak jelentős

része (esetenként 30 %-a) nem fizeti a közös költségeket. A vásárlóerő csökkenését (vagy a

vásárlási szokások átalakulását) mutatják a bezárt üzlethelyiségek számának növekedése,

miközben az ital-fogyasztást lehetővé tevő üzletek és vendéglátó-helyek száma szaporodott.

Eltérő képet mutat a két kertvárosi jellegű település rész, ahol az új építkezések és a

felújítások olyan jövedelem pozícióval rendelkező lakókra enged következtetni, akik stabil

helyzetben vannak.

2.3. Gazdasági környezet

Óbuda-Békásmegyer, valamint a budapesti agglomerációhoz tartozó települések

gazdaságában a kilencvenes évek átalakulása során, a kereskedelmi vállalkozási szféra

megerősödött, a korábban itt működő ipari nagyvállalatok kivétel nélkül felszámolásra

kerültek (házgyár, gázgyár, hajógyár, mezőgazdasági gépgyár, textilgyár, stb.). A

nagykereskedelmi vállalatok, bevásárló központok és a korábbi munkavállalók

kényszervállalkozásai jelentenek megélhetési lehetőségeket a lakosságnak.

2.4. Munkaerő-piaci környezet

A munkaerő-piaci viszonyok megfelelnek a szociológiai és gazdasági környezet

jellemzőinek. Az iskola képzési profilja, és a végzős növendékeink munkavállalási szándékai

szempontjából az átlagosnál jobbak a körülmények.

3. Az iskola tanulói közössége

Iskolánk tanulóinak hozzávetőleg kétharmada lány, egyharmada fiú.

Szülői háttér: A szülők végzettsége széles skálán mozog, körülbelül 10% 8 általános

végzettséggel rendelkezik, de hasonló a felsőfokú végzettségűek száma is. Tanulóink jelentős

része csonka családban él, 10% esetében az egyik szülő elhalálozott, valamint 30%-ban a

szülők elváltak.

3.1. Neveltségi szint

A beiskolázott tanulóink neveltségi szintje romló tendenciát mutat. Viselkedés-

kultúrájuk fogyatékos, egymás közötti és a felnőttekkel való interakcióik során gyakori a

durvaság, az udvariatlanság és az önmagukkal szembeni igénytelenség. Többnyire nincsenek

is tudatában annak, hogy megnyilvánulásaik bántóak, zavaróak és az ő személyes érdekeik

oldaláról is ártalmasak. Mind az általános iskolai nevelési célkitűzések, mind a – csupán

feltételezett – szülői nevelési szándékok beteljesületlenek a többségüknél. Rendkívüli türelem

és kitartás szükséges a velük való foglalkozás során, ugyanis külső megerősítés hiányában, az

iskolánkban elért részleges eredmények szintjéről is gyakran visszacsúsznak korábbi

állapotukba.

3.2. Pályaválasztási motiváció

Tanulóink iskolaválasztásában döntő tényező a szakmai irányultság, amit vagy a pálya

iránti érdeklődés, vagy a megszerezhető képesítés viszonylag kurrens jellege befolyásol.

Korábban erőteljesebben érvényesült a mielőbbi munkába állás igénye, ami mérséklődött, és

gyakran olyanok is újabb iskolákat keresnek, akik egyébként korábban nem szándékoztak

tovább tanulni.

Pedagógiai Program

2011.



14

3.3. Tanulási attitűd

Az iskola tanulóinak jelentős része, miközben bevallottan szeret iskolába járni, ahol

kortárs csoportokkal, ismerősökkel, barátokkal találkozhat, zömében nem tud és ebből

következően nem is szeret tanulni. A tanítási órákon kívüli programok vonzereje jelentős és

szívesen vesznek részt, akár fáradságot, munkát igénylő felkészülésben, szervezésben,

akcióban is. Vonzza a tanulók egy részét a tanárok részéről rájuk irányuló figyelem és

törődés, különösen azokat, akik ebben egyébként hiányt szenvednek. Csak tanulni ne kelljen!

Nyilvánvaló, hogy olyan módszerek, formák és programok kialakítása és alkalmazása a

feladatunk az ő esetükben, amelyek oldják az elhárító, kitérő, vagy egyenesen elutasító

beállítódásukat.

3.4. Továbbtanulási szándék

A szakközépiskolai képzésre jelentkezők egy részénél a szándékok tekintetében

megfogalmazódik a továbbtanulás célja is, ami a tapasztalatok szerint (itt részletesen nem

vizsgált okokból), mind nagyobb számban valósággá is válik, bár gyakran nem az eredeti

szakmai területeken. A szakiskolai képzésben résztvevők egy része is továbbtanulási

szándékot fogalmaz meg, ennek jó útja volt az elmúlt években a szakmunkások

szakközépiskolája intenzív nappali képzése. A szülők sokkal markánsabban törekszenek

gyermekük továbbtanulását biztosítani, mint amennyire saját gyermekeik azt visszaigazolják,

akár a szándék, akár a tanulmányi teljesítmények tekintetében.

3.5. Diákönkormányzat

Saját Szervezeti és Működési Szabályzata alapján végzi munkáját, amelyet 1997.

november 3-án fogadott el az Iskolai Diákbizottság.

Osztály Diák bizottság

3 tagú testület az osztályban tanuló növendékek érdekképviseleti és öntevékenységi

tennivalóinak koordinálására.

Diák parlament

Évenként megszervezésre kerülő fórum az iskolai szintű ügyek megvitatására,

amelynek napirendjére a diáktanács, a nevelőtestület és az iskolavezetőség tehetnek

javaslatot.

4. Az iskola meglevő kapcsolatrendszere

4.1. Kapcsolat a fenntartóval

Az iskola fenntartója Budapest Főváros Közgyűlése. A Fővárosi Közgyűlés átruházott

hatásköreit az Oktatási Bizottság gyakorolja.

Többségében a Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatala, Oktatási

Ügyosztályával van szervezetszerű és rendszeres kapcsolata az iskolánknak.

A törvényi előírásoknak megfelelően tartunk kapcsolatot a különböző

minisztériumokkal, főhatóságokkal, adatszolgáltatási, engedélyezési és pályázati ügyekben.

Pedagógiai Program

2011.



15

4.2. Kapcsolat a szülőkkel

Tiszteletben tartjuk a szülő azon jogát, hogy megismerje iskolánk nevelési, illetve pedagógiai

programját, házirendjét, és biztosítjuk igény esetén, hogy tájékoztatást kapjon az abban

foglaltakról.

Osztály Szülői Munkaközösségek

Minden osztályban 3 tagú bizottság végzi a feladatát a vonatkozó szabályzatoknak és a

szülők kívánságainak megfelelően.

Iskolai Szülői Munkaközösség

Ma már állandó testületként működik, korábban (amíg formálisan volt Iskolaszék), a

szülők kívánságának megfelelően fontos kérdésekben szükség szerint (ad hoc) bizottságot

létrehozva látta el feladatát. Az SZMK-nak van SZMSZ-e és éves munkaterve.

4.3. Kapcsolat más intézményekkel

FPPTI

NSZFI

OH

Budapesti Kereskedelmi és Ipar Kamara

Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadó Intézet

Fővárosi Középfokú Iskolák Igazgatói Szövetsége / Kereskedelmi, közgazdasági

munkaközösség

Alapítványi Kuratórium

A Fővárosi Bíróság 1996. június 6-án keltezett végzésében 6199 sorszám alatt

vette nyilvántartásba a Varga István Oktatási Alapítványt, amely azóta, az Alapító

Okirata szerint folytatja tevékenységét, a Kuratóriuma elnökének és négy tagjának

irányításával.

Időközben több alkalommal módosult az alapítvány alapító okirata, döntően a

kuratórium személyi összetételének változása miatt, érdemben pedig azért, hogy

megfeleljen azoknak a törvényi előírásoknak, amelyek feltételei voltak az SZJA 1 %-

ának felajánlásához, a támogatók részéről. A változtatásokat a bíróság bejegyezte, így

a 2006. adóévet tekintve, a felajánlott rész elérte a 380.000 Ft-ot.

Nemzetközi kapcsolataink:

A nemzetközi kapcsolatok működtetése érdekében, és hazánk európai elhelyezkedése miatt

kiemelten fontosnak tartjuk az angol és a német nyelv mellett az olasz nyelv oktatását.

1. 1998 óta folyamatosan kétoldalú cserekapcsolatot tartunk az Istituto Tecnico

Commerciale Gissi és az Istituto Tecnico Agrario „Cosimo Ridolfi” Scerni

olaszországi partner szakközépiskolákkal. Rendszeres évenkénti diák – pedagógus

látogatásokat szervezünk. A kapcsolatok tartalma a nyelvtanulás és idegen nyelvi

kommunikáció, a szakmai képzésben a tapasztalatcsere, nevelési céljaiban pedig az

európai közösségi kapcsolatok építése.

Pedagógiai Program

2011.



16

2. A Leonardo program keretén belül 2006-ban az olaszországi Oderzoban, majd 2008-

ban az angliai Plymouthban hat – hat tanulónk vehetett részt három hetes szakmai

gyakorlatban. A projekt célja a szakma elsajátítását nyújtó területek bővítése volt, és a

fiatalok felkészítése az európai munkaerőpiac elvárásainak megfelelően.

3. 2009-ben elkezdődött a BHAK-BHAS Hollabrunn iskolával a kapcsolat kiépítése. A

program a Comenius nemzetközi iskolai együttműködések keretében tervezett

pályázat előkészítését tette lehetővé.

4. 2009 őszén indult a European Solidarity in Action pályázatunk előkészítése. Az

előzetes látogatást érdemi munka követte, mely előmozdította a Comenius nemzetközi

iskolai együttműködés kialakítását. A pályázat elbírálás alatt áll, a 12 nemzetközi

partner között a mi iskolánk tölti be a koordinátor szerepet.

5. 2010-ben nyújtottuk be újabb mobilitási pályázatunkat a Leonardo program keretében.

A cél, hogy 2011-ben hat tanulónk szakmai gyakorlatát angol nyelvterületen, az

Egyesült Királyságban teljesítse, és megismerje a célország logisztikai

szemléletmódját és gyakorlatát. A pályázat elbírálás alatt van.

Pedagógiai Program

2011.



17

A. NEVELÉSI PROGRAM

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,

feladatai, eszközei, eljárásai.

A nevelés társadalmi tevékenység, komplex hatásrendszer, amelynek a lényege az érték

közvetítés, és az értékteremtés. (Értéken a tevékenység eredményét értjük). A nevelés

funkciójaként a közösségfejlesztést értelmezzük, mert az hozzájárul az emberi közösségek

(kis és nagy) fejlődéséhez valamint az individuális fejlesztést, mivel az elősegíti az egyén

fejlődését.

A nevelési érték az egyén konstruktív életvezetése, ami olyan életvitel, amely

szociálisan értékes, mert hozzájárul a közösség fejlődéséhez, és az egyén szempontjából

eredményes, mert hozzájárul más értékek termelésében való részvételhez.

A konstruktív életvezetés megalapozása jelenti egyrészt a közösségfejlesztő,

önfejlesztő magatartás- és tevékenységrepertoár ösztönzését, ezzel párhuzamosan a destruktív

megnyilvánulások leépítését, másrészt a személyiség ösztönző, szabályozó

sajátosságcsoportjának kiépítését. E két rész ötvözetével a konstruktív magatartás- és

tevékenységrepertoár megszilárdul, és egyben benne manifesztálódik a konstruktív

életvezetés.

Intézményünkben biztosítjuk az ismeretek, valamint a vallási, illetve világnézeti

információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését, hiszen az állami és a helyi önkormányzati

nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programja, működése, tevékenysége

és irányítása vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglalhat állást, vallási és

világnézeti kérdésekben semlegesnek kell maradnia. Szülői igény esetén az iskola a hit- és

vallásoktatást lehetővé teszi.

Az intézményes nevelés feladata, hogy ezt kiépítse.

Az iskolai nevelési terv részei számos ponton egymással érintkezve, egymástól nehezen

elválaszthatóan jelennek meg, hiszen a szervezetileg, a tervszerű munka vitele érdekében a

felelősségi és tevékenységi körök szerint elkülönített feladatkörök egyszerre jelenítik meg

azokat a hatásokat, amelyek az egyes nevelési feladatokat egyaránt szolgálják. A nevelési terv

részei a következők:

1.1. Pedagógiai alapelvek.

a./ Humanista értékrendszer

b./ Differenciált, individualizált képességfejlesztés

c./ Az ismeretek megszerzésének eszköz jellege

d./ Fejlettségi szinthez (életkorhoz) igazított tartalmak

e./ A tanítási-tanulási folyamat motiválása

f./ Aktivizáció

g./ Gyakorlat-orientáltság

h./ A tanítási-tanulási folyamat permanens fejlesztő ellenőrzése, értékelése

1.2. A nevelő-oktató munka céljai.

(olyan konkrét célok, amelyekhez munkafeladatok kapcsolhatók)

A Főváros Észak-budai régiójában olyan kereskedelmi, közgazdasági középfokú

képzési centrum működtetése, amely a beiskolázott növendékek általános és szakmai

képzésével, tanulmányaik befejezésekor a munkaerőpiacon értékesíthető felkészültséget,

munkaerő-piaci változások igényeinek megfelelő flexibilitást, váltásokra való képességet

biztosít számukra.

Pedagógiai Program

2011.



18

Olyan konstruktív szokásrendszer megalapozása, helyes életvezetési modellek

kiépítése, az életvitel következetességét, szerkezeti szilárdságát biztosító

meggyőződésrendszer kifejlesztése, amely tanulóink felnőtt társadalomba való

beilleszkedését, kiegyensúlyozott és eredményes életvezetését elősegíti.

Iskolai karrierjük időszakában azoknak a feltételeknek a biztosítása, amely a

teljesítményre irányultság mellett, a harmonikus, érzelmileg gazdag, élményt adó iskolai

környezetet biztosítja számukra.

Mindazoknak a változásoknak a függvényében, amelyek a munkaerő-piaci

viszonyokban ma láthatóak és az elkövetkező évtizedekre előre vetíthetőek, arra kell a

figyelmünket irányítani, hogy az iskolában megszerezhető ismeretek, készségek nem teszik

lehetővé, hogy a későbbiekben növendékeinknek ne kelljen további új ismereteket,

képesítéseket szerezniük. Az élethosszig tartó tanulás, az iskola befejezése utáni önálló

ismeretszerzés képessége és az arra való hajlandóság kialakítása nevelési-oktatási

tevékenységünk központi eleme.

A kommunikációs képességek, ezek között az idegen nyelvek ténylegesen teljesítmény

képes tudás szintjén való használata, ugyan csak fontos része tanulóink sikerességének, csak

úgy, mint a számítástechnikai ismeretek és a mind szélesebb körben napi szinten használt

eszközök és technikák alkalmazása.

Az előbbiekben definiált célok nyilvánvalóan új követelményeket jelentenek az iskola

pedagógiai, módszertani eljárásaival szemben is, a hagyományos iskola, döntően ismeretátadó

munkáját egyre inkább a tanulók önálló ismeret szerző képességeinek kialakítását segítő

tevékenységgé kell változtatnunk.

1.3. A nevelő-oktató munka feladatai.

Az előbbiekben leírt céloknak megfelelően (ismételten figyelemmel arra, hogy a

nevelés komplex hatásrendszer, ami a résztvevők és az egyes területek együttműködésében

valósul meg) a tennivalók a következők szerint tagolódnak:

a. Az osztályfőnöki nevelő-munka

Elsődleges feladat a gyerekek megismerése és megértése. A megismerésben eljutni

arra a szintre, hogy azokat a jelzéseket helyesen értelmezzük, amelyek a gyerekek részéről

felénk irányulnak. Normális körülmények között a gyerek fejlődésének útját progressziók és

regressziók tarkítják, és a meg nem értettség állapota, korlátozza azt a nevelési

lehetőségünket, hogy a bizonytalan, segítségre szoruló gyerek megerősítést kapjon abban,

amiben fejleszteni akarjuk.

A tanár-diák viszonyban elengedhetetlen annak a bizalmi viszonynak a kialakítása,

ami nélkül a ráhatás eredményessége alacsony hatékonyságú. A pozitív érzelmi kötődés azért

is nélkülözhetetlen, mert a diák (az esetek többségében) nem a tantárgyat, hanem a tanárt

szereti, vagy sem. Különösen fontos ez az érzelmi kötődés abból az ellentmondásból

következően, ami biológiai acceleráció és az infantilizálódás tendenciájából következik. A

biológiai érés (különösen a lányoknál) a korábbiakhoz képest hamarabb bekövetkezik,

miközben a tanulási idő meghosszabbodásával, a munka világával való találkozás

eltolódásával a személyiségfejlődés és érés, későbbre tolódik.

Fel kell fedezni, és alkalmazni kell azokat a szinkronizáló mechanizmusokat, amelyek

a közösségeken belül lehetővé teszik az együttlét jó eredményeket hozó feltételeit, az

agresszió visszaszorítását és a kooperációra való hajlandóságot

Pedagógiai Program

2011.



19

b. A szaktanári nevelő-oktató munka

Döntő jelentőségű a tanulási motiváció megerősítése, azoknak a módszereknek a

felkutatása, amelyek a gyerekeket partnerként bevonva a közös munkába, aktív résztvevőként

adnak lehetőségeket az önfejlesztő konstruktivitásra. Ennek hiányában, csak az újabb

kudarcok regisztrálása lesz osztályrészünk.

A kompetencia szemléletű nevelő-oktató munkában előtérbe kerül a valós, életszerű

helyzetekhez köthető, a mindennapi életben jól alkalmazható, minőségi iskolai tudás. Ezek

csoportjai és főbb jellemzői:

1. Intelligens tudás, amelynek keretén belül a megtanultak belső összefüggéseire, a

tantárgyi tudáselemek összekapcsolására helyeződik a fő hangsúly. A tudástranszfer

kialakításáról, fejlesztéséről van szó, azaz a megtanultak új szituációban történő

alkalmazásáról, más területekre történő átviteléről. Két eleme érdemel különös figyelmet:

a kreativitás fejlesztése, illetve a tanulási technikák sokoldalú alkalmazásának erősítése.

2. Eszközjellegű tudás, amelyben a tanulók kompetenciái (rutinok, készségek, képességek,

jártasságok) eltérő tudástartalmak mentén fejlődnek. Ez a tantervi tananyagtartalom

újragondolását is jelenti.

Nevezetesen érdemes elkülöníteni két szintet.

Az első szinten az a tantervi tartalom található, amely részletes felsorolás formájában

megadja adott terület, tantárgy legfontosabb adatait, témáit, témaköreit, fogalmait,

képleteit, helyneveit, személyeit, műveit, nyelvtani szabályait stb.

A második szinten találhatók azok a tartalmak, amelyek több téma együttesét,

csomópontjait jelentik, összefüggésekre, kulcsfogalmakra helyezik a hangsúlyt és a

kultúraközvetítés szempontjából relevánsak.

3. Alkalmazható tudás, amelynek segítségével a tanulók nagy többsége eljut a megértés és

alkalmazás szintjére, lehetővé válik a magasabb gondolkodási műveletek kellő alapok

mentén történő fejlesztése. Képessé válnak a diákok a változásokat kezelni, az életükhöz

szükséges döntéseket meghozni.

A legfontosabb követelmény, hogy a kulcskompetenciák sokoldalúan felhasználhatóak,

multifunkcionálisak legyenek, tehát több különböző feladat elvégzését is elősegítsék.

Kialakításuk az iskola feladata. Hatásuk leginkább három, egymással sok szállal összefonódó

területen mutatható ki:

az egyéni személyiségfejlődés terén, ahol a mindennapi és a családi élet, valamint a

szabadidő szervezését, ezáltal személyre szabott, az adott egyén elégedettségére szolgáló

életforma kialakítását segítik elő;

a munka világában, ahol a munkaképesség megtartását és fokozását, a lehető legmagasabb

jövedelem elérését és a személyes elégedettséget teszik lehetővé;

a társadalmi életben, ahol az egyén közösségben való aktív részvételt befolyásolják

pozitív irányban: a szociális struktúrák működése és a legfontosabb társadalmi normák

megismerése által a szociális környezetbe való beilleszkedést segítik elő.

A TÁMOP-3.2.5-09/A/1 „A pedagógus kultúra korszerűsítése, pedagógusok új szerepben”

című pályázat keretében 2010 szeptemberétől három pedagógusnak nyílik lehetősége az

iskolai életben kiválóan hasznosítható végzettség megszerzésére. A pályázat elbírálás alatt.

c. A tanórán kívüli foglakozások nevelő-oktató munkája

Mind a hátrányok felszámolásában, mind a tehetség és képességek

kibontakoztatásának mind pedig a jó csapatszellem, az iskolával való azonosulás, a

közösséghez való tartozás pozitív élménye tekintetében fontos szerepet játszanak azok az

Pedagógiai Program

2011.



20

alkalmak, amikor tanulmányi, kulturális, vagy sport rendezvényeken lehetőséget kapnak

tanulóink az egészséges versenyre, a maguk megmutatására és megmérettetésére, értékeik

felszínre hozatalában.

d. A diákközösség öntevékeny, önszervező munkájának segítése

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés kompetenciájának alapja az a képesség,

hogy a diákok különféle területeken hatékonyan tudjanak kommunikálni, figyelembe venni és

megérteni a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereikben bizalmat keltsenek és

empatikusak legyenek. Ide tartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti

fogékonyság.

A szociális kompetencia a személy attitűdjeit, készségeit és képességeit jelzi, amelyek

hozzájárulnak harmonikus életviteléhez, és meghatározzák közösségi beilleszkedését.

A kompetencia elemei között megtalálható a személy önismerete, saját magával

szembeni elvárásai, az ezeket meghatározó önbizalom, a pozitív szemléletmód, a másokkal

szembeni viselkedés, például a tolerancia, a fejlett kommunikáció. Mindezek kiérlelése

érdekében az egyénnek reális képet kell kialakítania önmagáról és környezetéről, a társadalom

fejlesztésében tudatosan kell részt vennie, felelősségteljes, környezettudatos magatartást kell

gyakorolnia. Elérhető célokat kell meghatároznia, ezek megvalósítása előtt cselekvési terveket

kell készítenie és megvalósítania, kitartóan kell dolgoznia céljai elérése érdekében, kellő

időben kell döntéseket hoznia. Mindezek a kompetenciák ma az iskolarendszerben közvetett

hatások által formálódnak.

A későbbi életútjuk során fontos felnőtt szerepeknek az elsajátítása szempontjából

annak a próbapályának a lehetősége, ahol a tanári vezetés rejtetten és áttételesen valósul meg

pótolhatatlan. A mi tanulóink (hacsak felelőtlen tényezők a napjainkban megnyílt történelmi

lehetőséget el nem játsszák) egy olyan európai közösségben fognak élni, amelynek tagjai a

demokratikus keretek között érvényes technikák birtokában vannak, nem csak kognitív

szinten, hanem a mindennapok megélt gyakorlatában is. Ezen a pályán a versenyképesség

megszerzése annál is nehezebb, mert a mai magyar felnőtt társadalom ebben jó példát mutatni

nem tud, ezért ezt a felnőtt és gyerektársadalomnak együtt kell kiküzdenie és megtanulnia.

1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai.

Egy olyan társadalomban való életre kell felkészíteni a tanulókat, amely ma még nem

létezik. A folyamatosan gyorsuló technikai, társadalmi és gazdasági fejlődés következtében az

eddigi szociokulturális orientációk elvesztik, illetve megváltoztatják jelentőségüket.

Sokoldalú döntési és választási lehetőségek alakulnak ki az életvezetés terén. A körülöttük

lévő világ ezzel egyre komplexebbé válik. Az egyénre hárul a feladat, hogy a felkínálkozó

lehetőségek között önállóan és felelősségteljesen döntsön. Ezért, olyan tudásra, műveltségre,

szakmai ismeretekre van szüksége, amelyek birtokában aktívan – a maga és a társadalom

javára – részt vehet e változó világ építésében, a munkában csakúgy, mint a társadalmi

életben.

Az élethosszig tartó tanulás megvalósításához két alapvető dolog szükséges: tanulási

motiváció és érdeklődés, amelyhez a műveltség és tanulás értékként való felfogása társul,

valamint különféle kompetenciák, amelyek segítségével a tanulási motiváció megvalósítható.

Az iskola egyik legfontosabb feladata tehát az élethosszig tartó tanulást lehetővé tévő

kulcskompetenciák kialakítása. Idetartoznak a különféle technikák és készségek, amelyek

lehetővé teszik az információkeresést és -felvételt, valamint annak értékelését, továbbá a

másokkal való együttműködést. A 202/2007 (VII. 31.) Kormányrendelet az iskolai nevelés –

oktatás alapvető céljaiként a következő kulcskompetenciák fejlesztését irányozza elő:

Pedagógiai Program

2011.



21

Az anyanyelvi kommunikáció minden további tanulási folyamat alapja. Tények,

gondolatok és érzések érthető és nyelvileg helyes formában történő szóbeli és írásbeli

kifejezését jelenti a társadalmi összefüggések teljes skáláján, a munkában és a

magánéletben egyaránt. Idetartozik a hallás utáni értés, a beszéd, az olvasás és az írás

képessége.

Az idegen nyelvi kommunikációval szembeni elvárások többé-kevésbé megegyeznek az

anyanyelvi nyelvhasználatéval. Szükség van a kultúrák közötti megértés és közvetítés

képességére is. Cél, hogy az európai polgárok legalább két idegen nyelvet ismerjenek és

használjanak.

A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és

alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak

megoldására is. Felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek

alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek,

struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.

A természettudományos kompetenciák funkciója, hogy az egyén a mindennapi életben

felmerült problémákat adott esetben természettudományos módszerek felhasználásával

oldja meg. A hangsúly inkább a folyamaton, nem a konkrét tudáson van. A

természettudományi alapkészségek körébe tartoznak az érzékelhető világot

megmagyarázó tartalmak, illetve azok módszertana.

A digitális kompetencia az információszerzés, -tárolás, -létrehozás, -válogatás és -csere

képességét jelenti multimédiás technológiák alkalmazása révén. A nagyon gyors

technológiai fejlődés következtében ezeket a kompetenciákat folyamatosan szükséges

bővíteni.

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját

tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az

információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit,

ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és

beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti.

Szociális és állampolgári kompetencia: A személyes, értékorientációs, interperszonális,

interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a

közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a

magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet

részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha

szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia magában foglalja egyrészt a

hajlandóságot, hogy önmagunkat megváltoztassuk, másrészt azokat a képességeket,

amelyek lehetővé teszik a külső tényezők által előidézett újítások támogatását és

adaptálását. Idetartozik például a felelősségtudat, a felelősségvállalás, a

kezdeményezőkészség, a stratégiai gondolkodás, tervezés, szervezés, evaluáció, a

kockázatokkal való bánni tudás, a sikerorientáltság, a saját erősségek és gyengeségek fel-

és elismerése.

Esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség, magában foglalja az esztétikai

megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának

elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével,

ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális

művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti

kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

Pedagógiai Program

2011.



22

Pedagógus joga, hogy a nevelési, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a

tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza.

Befogadásközpontú és kompetenciafejlesztő tanítás elemei:

Befogadásközpontú:- a diák befogadói magatartásáról van szó (a tanulók jelentésteremtő

képességeinek a fejlesztése; aktívan részt vegyen a saját képzési-nevelődési folyamatában)

- a tanulói tevékenységre kell tervezni az órát

- a tanulás, az értelmezés személyes konstrukció, belső értelmezési

folyamat: magamban felépítek egy (belső) világot, vagyis feldolgozom, rendszerbe építem az

információkat (Szemben pl. a tanári előadással, melyben a tanuló készen kapja a tudást, de

nem elég az info passzív befogadása.)

-a tanár ismeretátadóból tanulásszervezővé válik, cél: segíteni a diák

megértési folyamatait, értő tanulását (hiszen a tanulás személyes => ismeretközvetítéssel nem

adható át; a tanuló arra emlékszik leginkább, amit saját kontextusába helyezve értett meg, ami

összefügg mindennapi tapasztalatával, amit össze tud kapcsolni saját tudásával, amit saját

szavaival mondott el)

Ne adattárolókat neveljünk, a gyakorlati tudáson legyen a hangsúly; a tények önmagukban

való tudása értéktelen, a megtanult információknak a mindennapi életben is hasznosíthatóvá,

a gyakorlatban felhasználhatóvá kell válniuk. Az ember akkor boldogul a világban:

- képes az őt érő információáradatból a számára fontos információkat kiválasztani, értelmezni,

értékelni, felhasználni (=> magasabb szintű, minőségi gondolkodást kell fejleszteni);

- másrészt akkor, ha rendelkezik tanulási-gondolkodási képességekkel, (kritikus, elemző,

értelmező, érvelő magatartás) kommunikációs és szociális készségekkel, képességekkel (a

másik gondolatait is tiszteletben tartani tudó, megértő, türelmes, beleérző magatartás).

Kompetenciafejlesztő: kognitív, szociális, személyes kompetenciák fejlesztése (az érettségi

vizsgakövetelmények kompetenciaelvárásai: pl. problémamegoldás, önálló tanulás, saját

gondolkodásra rálátás; együttműködés, konfliktuskezelés képesség, kommunikációs képesség;

önkifejező, önértékelő képességek)

E pedagógiai elmélet módszerei, technikái (a gondolkodási-megértési nehézségekkel

küszködő tanulók segítésére fejlesztették ki oktatási szakemberek) a tanulás általános

keretében: ráhangolódás- jelentésteremtés-reflektálás:

RÁHANGOLÓDÁS: a meglévő értelmezői keretek feltárása, a gyermek személyes belső

tartalmait mozgósítja;

Listakészítés: A tanulók egy témára, kérdésre, problémára vonatkozóan kulcsszavak

felírásával, egyénileg, párban, csoportban vagy közösen rögzítik előzetes ismereteiket.

(Mi mindent tudtok már a novella műfajáról?)

Pókhálóábra: a központi szóhoz kifejezéseket társítunk, de nem keresünk logikai kapcsolatot a

gondolatok között (a fürtábra egyszerűbb változata)

Fürtábra: egy központi szóhoz szavakat, kifejezéseket gyűjteni, amelyek az adott témáról

eszünkbe jutnak + kapcsolatokat teremteni a megfelelőnek látszó gondolatok között

(ismeretek összefoglalására a reflektálás szakaszban)

(Milyen képzettársításokat hív elő a cím?)

Jóslás: Néhány fontos információ birtokában előfeltevéseket megfogalmazni az olvasandó

szöveggel kapcsolatban

(Milyen előfeltevéseket tudtok megfogalmazni a cím alapján a vers témájáról?)

Rövid esszé: (nem azonos az esszéműfajjal) A diákok öt-tíz percig írnak arról, amit tudnak,

éreznek, vagy meg akarnak tudni egy adott témáról.

Pedagógiai Program

2011.



23

(összegzésre, értékelésre a reflektálás szakaszában)

(Írj rövid esszét mi dolgunk a világon címmel?)

Irányított képalkotás: Milyen természeti képet őrzöl emlékezetedben, ami valamikor nagy

hatást gyakorolt rád?

(a jelentésteremtés fázisában is: az olvasottak intenzív átélése, képek, benyomások szóbeli

vagy írásbeli rögzítése: Júlia szobája, Tartuffe alakja)

JELENTÉSTEREMTÉS: segíteni a tanulókat személyes jelentéseik megteremtésében

Szövegfeldolgozó eljárások:

Kettéosztott napló: A bal oszlopba a mű olyan részleteit (egy- egy kulcsszó, gondolat, kép,

nyelvi forma), amelyek megragadták figyelmüket, érzelmeket, gondolatokat idéztek fel

bennük, a jobb oszlopba kerülnek a részletekhez fűzött megjegyzések.

Szemponttáblázat: lényegkiemelésre (vázlatként)

Több szöveg, téma azonos szempontok szerinti összehasonlítása Összekevert sorrend: több

mozzanatot felírni egy ok-okozati láncot alkotó eseménysorból, a tanulók eldöntik a helyes

sorrendet (pl. thébai mondakör))

Szakaszos olvasás: a szövegszakaszokat megelőző és követő tanári kérdések

Mozaik: A megtanulandó anyagot a csoporttagok számának megfelelően felosztani. Minden

tag egy szövegegység gazdája lesz: elolvassa, megérti, értelmezi; majd megtanítják

egymásnak, amit megértettek.(De előtte az azonos feladaton dolgozó tanulók tisztázhatják a

felmerülő problémákat, kérdéseket.)

Reciprok tanítás: A tanulók csoportban dolgoznak, a tanár a szöveget annyi részre osztja,

ahány tanuló van a csoportban. Minden bekezdést együtt dolgoznak fel a csoporttagok: az

első tanuló félhangosan felolvassa a bekezdést, a második saját szavaival összefoglalja, és

címet ad neki, a harmadik kérdéseket tesz fel, hogy ellenőrizze a megértést (nem

ténykérdéseket), a negyedik kiemeli a kulcsszavakat és vázlatot diktál.

Jelölés: olvasás közben a szöveget ellátni szimbolikus jelekkel:

/: tudom; -: az olvasottak ellentmondanak előzetes ismereteimnek; +: új információ; ?: nem

értem a szövegrészt; *: az olvasottakról kiegészítő információ jutott eszembe

A tanuló így figyelemmel kísérheti saját megértési folyamatát.

REFLEKTÁLÁS: az újonnan tanult ismeretek megszilárdítása; e fázis célja: a tanulók saját

nyelvükön fogalmazzák meg az új gondolatokat

Vitatechnikák: pl.: konstruktív vita: saját álláspontot alátámasztó érvek gyűjtése egy adott

témához (+ megfogalmazni azt is, miért támasztják alá a felsorolt érvek az álláspontot)

Irásbeli, szóbeli szövegalkotás:

Pl.:- írás magunk számára: a tanulók leírják saját véleményüket az olvasottakról, hallottakról

- villamosszék: egy szereplő nézőpontjába helyezkedve kell a tanulónak válaszolni az

osztálytársai által feltett kérdésekre, a tanulók kérdezhetnek a szereplő indítékairól, a mű

többi alakjához fűződő viszonyáról,…

Drámajátékok (akár a ráhangolódás fázisában is)

Pl.- pletykajáték: cselekedetek megítélésére

- állóképek: gondolat, érzés, fogalom, szereplő szimbolikus megjelenítése; kódváltás:

nyelvi kód -> testbeszéd

A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A

hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás

lehetőségei, amelyhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség.

A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai

szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját,

módszereit – az önálló ismeretszerzés érdekében – a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Váljanak

Pedagógiai Program

2011.



24

rendszeres könyvtárhasználóvá, igazodjanak el a lakóhelyi, az iskolai, valamint a regionális és

országos könyvtárakban. Ismerjék a könyvtári rendszert, a könyvtárban való keresés módját, a

keresést támogató eszközöket, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött

szerepét, információs értékét. Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás

technológiáját, és alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás átadásának képessége

A nevelő-oktató munkával – különösen a helyi tanterv alkalmazásával kapcsolatos – helyi,

nevelőtestületi döntést kívánó eljárások rendje.

(Pl. tantárgyválasztás, nyelvválasztás nívó-csoport kialakítása, mentesítés, stb.)

a. A tantárgyválasztás

A helyi tanterv alapját képező óratervek szerint (lásd a melléklet táblázatait).

b. Idegen nyelvválasztás

A kínálat szerint, beiratkozáskor szintfelmérő dolgozat figyelembe vételével, a tanuló

kérése alapján, angol, német és olasz nyelv, a kapacitások függvényében.

c. Nívó-csoport kialakítása

A 10. évfolyam végén, a tanulói/szülői igény alapján, az érettségi szint szerint, az

óratervi táblázatokban megjelölt tantárgyakból.

d. Mentesítés

Jogszabályban meghatározott lehetőség szerint.

e. Taneszközök

A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi

segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő

tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatjuk őket továbbá az

iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről,

valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások

csökkentéséhez.

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

2.1. A személyiségfejlesztő tevékenység célja:

A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére motiváló

tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. Énképük és önismeretük

gazdagodásához ezért olyan tanulási környezetet célszerű biztosítanunk, amely fokozza az

őket körülvevő személyek és dolgok egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja

bennük az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyságot. A Nemzeti alaptantervben

megnevezett nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a

tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek

megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe

integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy

Pedagógiai Program

2011.



25

egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, sorsuk és életpályájuk

alakításában. Ennek érdekében a Nemzeti alaptanterv műveltségi területein a nevelés és

oktatás pedagógiai szervezését a tanuló ember szempontjából közelítsük meg, és

törekedjünk a tanulók ön- és világszemléletének folyamatos formálására.

Az életpálya-építési kompetenciák nemcsak a pályaorientációt jelentik, hanem az

egyén képességét arra, hogy

reális önismerete alapján tisztában legyen szellemi és fizikai erősségeivel és

gyengeségeivel,

különböző távú célokat tudjon maga elé tűzni és a célhoz vezető utat képes legyen

operatív szakaszokra bontani,

közvetlen tetteit képes legyen céljainak alárendelni, illetve a céljainak és érdeklődésének

megfelelő egyéni tanulási utakat kijelölni,

az egész életen át tartó tanulás egyéni folyamatában tudja saját tetteit és teljesítményét

reflektív módon értékelni,

képes legyen a megkezdett utak szükség szerinti korrekciójára,

tudjon jó döntéseket hozni.

Általánosan a személyiségfejlesztés célja a minden emberben benne rejlő fejlődési

lehetőség minél teljesebb megvalósulásának, a tanulói személyiség teljes kibontakozásának

segítése.

A tanuló személyisége „erejének”, épségének növelése (kompetencia-növelő

stratégia).

Konstruktív életvezetés képességének kialakítása, fejlesztése.

Az eredményes életvezetéshez szükséges készségek, képességek kialakítása,

fejlesztése.

A környezetből származó megterhelések, ártalmak csökkentésére irányuló prevenciós

feladatok, programok megvalósítására való törekvés.

A személyiségfejlesztés céljainak fontos része az értékek interiorizálása. Ilyen értékek:

Az élet tisztelete

Az egészség

A helyes önismeret

Az egészséges önbizalom

Az önművelés

A mások tisztelete

A szolidaritás

A szeretet

A folyamatos tanulás

A problémaérzékenység

A kreativitás

A szellemi igényesség

A hazaszeretet

Az egyetemes emberi jogok tisztelete

A hazai és az emberiség kultúrájának megbecsülése

Pedagógiai Program

2011.



26

2.2. A személyiségfejlesztő nevelési feladatok:

Az értelem kiművelése

Tanulási motívumok fejlesztése

Kognitív képességek fejlesztése

Segítő életmódra nevelés

Szociális kompetencia

Szociális képességrendszer fejlesztése

Egyéni szociális értékrend

Egészséges és kultúrált életmódra nevelés

Személyes kompetencia

Személyes motívumok

Személyes képességek

Egyéni tudat fejlődésének segítése

2.3. Egészségfejlesztési program

Az egészségfejlesztés fő célja

Képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját

egészségük felett, többet törődjenek egészségükkel, mindehhez rendelkezzenek

információkkal, lehetőségekkel.

Az egészségfejlesztő tevékenység tartalma

- Az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével kapcsolatos

ismeretek bővítése

- Az életvezetéssel kapcsolatos ismeretek bővítése, az életvezetéssel kapcsolatos

kompetenciák fejlesztése

Az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével összefüggő kompetenciák fejlesztése

Az iskola feladata

Minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális

fejlődését.

Helyzetkép

Problémáink:

- szociálisan nehéz helyzetű diákok ( anyagi gondok, csonka családok a válások,

halálesetek, élettársi kapcsolatok miatt, lakótelepi életforma)

- vidékről bejáró tanulók (sok időt töltenek az utazással, délutáni és esti iskolai

programokban nem vesznek részt)

- társadalmi problémák (rajtunk kívül álló, de minket érintő: a tévéből áradó műsorok, a

dohányzás társadalmi elfogadása, az egészséges élethez szükséges eszközök magas

költségei

Pedagógiai Program

2011.



27

- iskolai lehetőségek korlátozottak, főleg anyagi vonatkozásban

- család sokszor nem partnere az iskolának

- diákok passzivitása

Az iskolai egészségnevelés témái

I. Testi egészség

- 1. egészséges táplálkozás témái

- 2. betegség, elsősegélynyújtás, gyógyszerfogyasztás, gyógynövények

- 3. szenvedélybetegségekkel való foglalkozás

- 4. szexuális felvilágosítás, nevelés

- 5. családtervezés alapjai, AIDS prevenció

- 6. testi higiénia

- 7. környezeti ártalmak

- 8. személyes biztonság

- 9. testedzés, mozgás

II. Lelki egészség

- 1. önmagunk ismerete

- 2. személyiség fejlesztés

- 3. személyes krízis helyzetek felismerése, kezelési stratégiák

- 4. idővel való gazdálkodás

- 5. tanulás és tanulási technikák

- 6. barátság, párkapcsolatok

- 7. rizikóvállalás

Iskolai egészségnevelési programmal foglalkozó csoport tagjai:

nevelési igazgatóhelyettes, gyermek és ifjúság védelmi felelős, mentálhigiénés

szakember, védőnő, osztályfőnöki munkaközösség-vezető, biológia szakos tanár, testnevelési

munkaközösség vezetője, a környezeti nevelési programcsoport vezetője.

Az iskolai egészségnevelés főbb színterei

1. Osztályfőnöki órák

Mind a testi, mind a lelki egészség témakörén belül minimum 5 – 5 osztályfőnöki óra

évenként. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat

tanulnak meg, amelyek segítik őket a testi és lelki egészségük megőrzésében, a pozitív

beállítódások, magatartások kifejlesztésében, valamint az egészségkárosító szokások

kialakulásának megelőzésében. Intézményünk minden részletében otthonos, kulturált,

esztétikus közegként működik, ahol a tanulók jól érzik magukat, és ami egyben fejleszti

ízlésüket, igényességüket.

Az iskolai könyvtár írásos és videó anyaga témakörönként bontva minden osztályfőnök

rendelkezésére áll.

A védőnő egészségnevelési órákat tart minden osztályban minimum egyszer évente.

A védőnő filmvetítéseket tart beszélgetésekkel egybekötve minimum egyszer évente.

Iskolai drogstratégia alkalmazása 2002 óta.

Pedagógiai Program

2011.



28

2. Szakórák

Biológia órákon fő téma: az emberi test felépítése, szervei, betegségei, gyógyításuk.

A legtöbb évfolyamon heti három testnevelés óra.

Gyógy-testnevelési órák, úszás lehetőség a rászorulók számára.

Egészségügyi előadások (orvosok)

Viselkedéskultúra tantárgy keretén belül érzelmi nevelés, családi életre nevelés

3. Egészségügyi felmérések, vizsgálatok

Az iskolaorvos és a védőnő rendszeres egészségügyi vizsgálatokat végeznek (hallás, látás,

gerincvizsgálat, testsúlyproblémák, betegségek tüneti felmérése, szakorvoshoz küldés)

Testnevelés órákon a tanulók fizikai állapotának felmérése.

4. Egyéni foglalkozás

Félállású gyermek és ifjúságvédelmi felelős alkalmazása, fogadóórák tanulók és szülők

számára is.

Mentálhigiénés szakember alkalmazása, továbbképzése.

5. Külső kapcsolatok

A nevelőtestület és a szülők számára tájékoztató előadást, fórumot tartanak a Kék Pont

szakemberei.

A gyermek és ifjúságvédelmi felelős rendszeres továbbképzése

Kapcsolattartás a gyermekvédelmi szolgálattal, nevelési tanácsadóval, pszichológussal,

szükség esetén segítség kérés.

Pályázati lehetőségek megragadása (drog-prevenciós pályázat, taneszköz fejlesztések,

szabadidős programok támogatására anyagi lehetőségek)

Szülői értekezletek témái (szabadidő, drog, szenvedélyek)

Szülők bevonása a szabadidős programokba (pl. színházlátogatás)

6. Kiállítások, rendezvények

Háló mozi látogatás – droggal foglalkozó vetítés, beszélgetés a Mamutban

Drogkiállítás megtekintése.

7. Egészséges életmód gyakorlata

Délutáni tömegsport lehetőség mindennap.

A napi munkarend tervezése: nincs nulladik óra, lehetőség van az udvarra kimenni a

szünetekben, lehetőség az iskolai ebédelésre.

Tavaszi nagytakarítási akció az iskolában (a Varga Nap versenyei között)

Teremdíszítési verseny (a Varga Nap versenyei között, különböző évfordulók, ünnepek

kapcsán)

Iskolai versenyeken ajándékként gyümölcskosarat adunk (torta helyett)

Egészséges ételek bemutatója.

Szakkörök (kerámia, kézimunka, illemtan)

A pedagógusok életvitele, mint minta ( tanár-diák meccsek, kerámia kiállítás, kézimunka

bemutató, osztálykirándulások, pedagógusok csak a kijelölt helyen dohányoznak)

Pedagógiai Program

2011.



29

A házirend szigorú betartatása (pl. a dohányzás megszüntetése érdekében)

Challenge day eseményeiben való részvétel

Hétvégi túrák szervezése

További fejlesztési célok

Pályázati lehetőségek figyelése, minden lehetőség megragadása

Iskolapszichológus alkalmazása

A már bevált programok további alkalmazása, fejlesztése

Az iskolai könyvtár fejlesztése

Továbbképzések (gyermekvédelmi felelős, drog, mentálhigiéné stb.)

Külső kapcsolataink további ápolása, erősítése (gyermekvédelmi szolgálat, nevelési

tanácsadó, pszichológus, szakorvos, természetgyógyász)

IDB hatékonyabb működtetése (a 9. osztályosokra fektetett nagyobb hangsúly – egy új

generáció kinevelése)

Szülők aktívabb bevonása (sportprogram, színházlátogatás stb.)

Tanévenként minden év szeptember 15-ig akcióterv készítése, konkrét feladatokkal,

határidőkkel, felelősökkel, folyamatos és év végi értékelés. Felelős: az iskola mentálhigiénés

szakembere.

Szakmai képzés alapozása

Az alkotóképesség fejlesztése

Tehetséggondozás

3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.

Az összetartozás érzésének kiépítése közös feladatokon keresztül.

Az empátia és szolidaritás érzésének kiépítése a csoport tagjai iránt.

A perifériára szorultak bevonása a közösség aktív életébe.

A csapatszellem kialakítása.

3.1 Környezeti nevelési program

3.1.1 Törvényi háttér

A pedagógiai program mellékletei tartalmazzák azokat a törvényi kereteket, amelyeket

a környezeti nevelési program elkészítésénél figyelembe kell venni.

3.1.2 Helyzetkép

- földrajzi elhelyezkedés jó (Duna közelsége, Budapest határa, zöldövezet)

- helyi adottságok jók (nagy füves, fás udvar, sportpálya, épületben víz,

energiagazdálkodás a műszaki feltételek adottságai arányában takarékos)

- a nevelőtestület viszonylag egységesen törekszik a környezetbarát szemlélet

kialakítására

- a technikai dolgozók környezetbarát technológiákkal dolgoznak

- tanulóink neveltségi, szociális színvonala alacsony

- a szülők nem mindig partnerei az iskolának

- anyagi problémák

Pedagógiai Program

2011.



30

3.1.3 Erőforrások

Az iskolában dolgozó pedagógusok példamutatása

A technikai dolgozók igényes munkája

A szakképzés gyakorlati helyeivel jó együttműködés

A fenntartó támogatása az iskola környezeti nevelés programjának megvalósításához

Pályázatok segítségével növelhetjük az anyagi erőforrásainkat

3.2. Alapelvek

3.2.1 Alapelvek, célok, hosszú távú célok

A környezeti nevelési programok elkészítése általános intézményi kötelezettséggé

válik, ezt a feladatot a kompetencia-alapú tanulásfejlesztés általános elvei és gyakorlata

alapján kell ellátni. A környezeti kompetenciák kutatása és fejlesztése magába foglalja a

környezetről (ehhez kapcsolódva gazdaságról, társadalomról) való tudás, képességek és

attitűdök összetartozó elemeit.

A környezeti nevelés céljai:

- az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása

- a természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása

- a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása

- a szokásrendszerek elmélyítése

- az ökológiai gondolkodás és a környezettudatos szemlélet kialakítása.

A környezettudatosságra nevelés témái:

- természeti környezet ismerete, óvása, fejlesztése

- épített környezet ismerete, óvása, fejlesztése

- szociális környezet ismerete, óvása, fejlesztése

3.2.2 Konkrét célok és feladatok

- a szakképzés területén a tantárgyi struktúrába legyenek beépítve a környezet-

tudatosságra nevelés alapelvei

- új tanulási és tanítási stratégiák kidolgozása

- a tanórán kívüli tevékenységek előtérbe helyezése

- környezettudatos szemlélet kialakítása

- a szakoktatásban a hagyományok ismerete, tisztelete

- a szakoktatásban környezetbarát technológiák ismerete és alkalmazása

- a közvetlen környezetünk jobb megismerése

- a munkaközösségek konkrét tantárgyakhoz konkrét feladatokat dolgozzanak ki

- kapcsolatfelvétel helyi Zöld szervezetekkel

- szelektív hulladékgyűjtést segítő konténerek létesítése

- minden év szeptember 15-ig akcióterv készítése az adott tanévre

Pedagógiai Program

2011.



31

3.3. Tanulásszervezési, tartalmi kérdések

3.3.1 Tanórai keretek

Osztályfőnöki óra

- Az iskolai könyvtár írásos és videó anyaga segítségével az osztályfőnökök

filmvetítést, beszélgetést, kiselőadást szerveznek évente 2-3 osztályfőnöki órán.

Szakórák

- Földrajz órákon a természeti környezet megismerése

- Kémia órákon a veszélyes anyagok megismerése, tárolása, semlegesítése

- Biológia órákon az egészséges életvitellel kapcsolatos kérdések megbeszélése

- Szakmai alapozó elméleti és gyakorlati órákon (9-10. oszt.): a szakmához kapcsolódó

természet és környezetvédelmi ismeretek, a szakma története, a szakmai higiéniai

kérdések, a szakmai ártalmak ismerete, a szakma környezetre gyakorolt hatásai.

- Szakmai elméleti és gyakorlati ismeretek órákon (11-14. évfolyam): a szakma

környezetterhelő hatásai, környezetbarát technológiák, anyag- és energiagazdálkodási

módok, a szakmához kapcsolódó létesítmények megfigyelése a gyakorlatban, a

környezetet károsító elemek hatásainak mérése a gyakorlatban.

3.3.2 Tanórán kívüli foglalkozások

- Tanulmányi kirándulások (az osztályfőnökök évente kétszer három napos

osztálykirándulást szerveznek)

- Természetvédelmi területek, parkok megismerése

- Múzeumlátogatások

- Gyárlátogatások, a szakmához kapcsolódó létesítmények látogatása

- Vetélkedők, iskolai kiállítások szervezése

- Iskolatakarítási akciók

- Évente papírgyűjtési akció szervezése

- Varga Nap keretén belül iskolai programok

- Drog-prevenciós program folytatása

- „Zöld szervezetek” megismerése, meglátogatása, akcióin való részvétel

- környezetvédelmi szakkör alakítása

3.4. Módszerek

kooperatív tanulási technikák

játékok

modellezés

riportmódszer

projektmódszer

terepgyakorlati módszerek

közösségépítés

művészi kifejezés

3.5. Taneszközök

Pedagógiai Program

2011.



32

Mikroszkópok, a kémiai szertár anyagai, eszközei, környezetvédelmi koffer, az iskolai

könyvtár írásos és videó anyaga, számítógépes szimulációs programok

3.6. Iskolai környezet

A helyi adottságokat használjuk ki, és minél esztétikusabb környezetet teremtsünk.

A tanulókat bíztassuk saját környezetük egészséges, tiszta alakítására

Próbáljuk a tanulókat bevonni a szelektív hulladékgyűjtésbe

Hozzunk létre környezeti nevelési munkacsoportot az iskolában

Az egészségnevelési programunkat igyekezzünk megvalósítani.

3.7. Kommunikáció

Faliújságok, iskolarádió, iskolaújság segítségével tájékoztassuk a tanulókat az

aktualitásokról.

A „zöld mozgalmak” akcióit, kampányait, kiadványait népszerűsítsük.

A számítógép felhasználása az információk gyűjtésében,

3.8. Minőségbiztosítás

Folyamatosan értékeljük az eddigi eredményeket, vizsgáljuk az

eredményességet, ennek tükrében tűzzük ki újabb céljainkat.

3.9. Továbbképzések

A tantestület tagjainak folyamatos tájékoztatása, továbbképzése a

környezetvédelem területén dolgozó kollégák szakmai segítségével.

Évente legalább egy tanár vegyen részt környezeti nevelési tanár-továbbképzési

programokon.

4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai

tevékenység.

A felzárkóztatással kapcsolatos tevékenységekkel összefüggő feladatokat évek óta

tervszerűen folytatunk. Már 1992-től érzékelhető és az óta egyre súlyosabb teherként

nehezedik ránk az általános iskolából érkező növendékek neveltségi szintjében, a középiskolai

szakmai tanulmányi munka folytatásához szükséges képességek és készségek szintjében

mutatkozó hiány. Ennek a tendenciája, a következő években a demográfiai viszonyok

kedvezőtlen alakulása, valamint az általános képzés időtartamának kiterjesztése miatt, csak

súlyosbodni fog, különösen az iskolák kiéleződő versenye miatt a tanulólétszám megőrzése

érdekében.

A felvett 9. évfolyamos tanulók különböző iskolákból érkezett eltérő, de általában

hiányos felkészültsége, szintén 1992-ig visszamenően két hónapos felzárkóztatási program

megvalósítását tette szükségessé számunkra, mivel ennek híján olyan mértékű lemaradás, a

középiskolai követelményeknek meg nem felelő teljesítmények következtek be, amely az

évismétlések és a lemorzsolódás radikális növekedését eredményezték.

Mivel iskolánk szakmai jellegéből, földrajzi környezetéből, beiskolázási

lehetőségeiből nyilvánvalóan következik, hogy nem elitképzésre, hanem átlagos képességű,

növekvő mértékű szociális és kulturális hátránnyal küszködő növendékek számára kell olyan

képzést nyújtanunk, ami esélyt ad számukra a munkaerő-piaci versenyben, a felzárkóztatás, az

esetleges lemaradásokból később bekövetkező hiányok pótlására, a magasabb évfolyamokon

is korrepetálással, szükség szerinti egyéni foglalkozással kívánunk többletet biztosítani.

Pedagógiai Program

2011.



33

4.1. Szűrés, diagnosztizálás.

A tanulók és a szülők személyiségi jogai korlátot jelentenek a korai felismerés

tekintetében, csak eseményekre, ügyekre, konfliktusokra tudunk reagálni.

4.2. Együttműködés a segítő szakemberekkel

Nevelési tanácsadó

Pszichológus

Családsegítő szolgálat

4.3. Együttműködés a kortárs csoportokkal.

A drogmegelőzési programban a különböző együttműködő és szolgáltató szervezetek

által működtetett partnerekkel.

Osztálytársakból rekrutálódó kisebb közösségek, baráti körök.

4.4. Speciális programok meghatározása, kialakítása:

Pályaorientáció: A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a

pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további pályaválasztását. Összetevői:

az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb

pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezető utaknak,

lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történő megismerése; a

lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítanunk kell a

tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek.

Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania

a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van

szükség, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket,

elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és

pályaismereteiket.

A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a

különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul.

A pályaorientáció területén található kulcskompetenciák közül kiemelt figyelmet igényel a

rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és

társadalmi szinten egyaránt.

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez

elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag

megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van

szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális

kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és

versengéssel kapcsolatos területek erősítése. Ezzel párhuzamosan szükséges a társadalmi-

állampolgári kompetenciák körét is meghatározni, nevezetesen a jogaikat érvényesítő, a

közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzéséről van szó. A szociális és társadalmi

kompetenciák fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói

magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek, mint például a

vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség, szoros összefüggésben az ún. cselekvési

kompetenciák fejlesztésével.

drog- és alkohol prevenciós foglalkozások.

Pedagógiai Program

2011.



34

A pályaorientációban szakmai előkészítő a 9-10. évfolyamokon, szakmacsoportos

szakmai alapozó a 11-12. évfolyamokon a mellékelt óratervi táblázatok szerint.

A drog- és alkohol prevenciós foglalkozások felsorolása a A/6. pontban.

5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység.

A képességfejlesztés és a tehetséggondozás eddigi gyakorlatunkban elsősorban a

növendékeink tanulmányi versenyekre való felkészítésének keretében realizálódott, valamint

azokban a tanórán kívüli külön foglalkozásokon, amelyek a szakköri, önképzőköri szervezeti

formában működtek az alacsonyabb tanári terhelési szintnél. Aktuálisan ma még szűk a

lehetőség, tervezési szinten fontos feladatnak tartjuk, különösen a továbbtanulás iránt

érdeklődő növendékeink segítésére. A szűk keresztmetszet ellenére is jelentős sikereket

értünk el. Az1999/2000. tanévben az áruismeret tantárgyban országos tanulmányi versenyen

első, hatodik és tizenegyedik helyezést ért el három tanulónk. Gépírás tantárgyból 2006 óta

több alkalommal az országos tanulmányi verseny döntőjében két tanulónk végzett az első tíz

között. A 2007/2008. tanévben a Fővárosi Komplex Szakmai versenyen egy tanulónk

harmadik helyezést ért el, a nemzetközi internetes gépírás versenyen magyar nyelven

országos harmadik és ötödik, angol nyelven országos hatodik és hetedik helyezést értek el

tanulóink. A Gordiusz és Kenguru matematikai versenyeken több tanulónk is eredményesen

szerepelt, valamint felmenő rendszerben tanévenként egy – két modulból diákjaink

megszerzik az ECDL jogosítványt.

5.1. Tehetségkutatás.

Tehetségért Mozgalom levelező programjában való részvétel a 10. évfolyamtól

kezdődően.

Matematika Határok nélkül mozgalom keretei között háziversenyek szervezése.

Milleniumi verseny a Hajdú megyei TIT szervezésében

5.2. Tanórán kívüli lehetőségek.

A kötelező tanulási időn túl igénybe vehető iskolai szolgáltatások

Konzultáció, felkészítés, speciális tanfolyam, könyvtár, számítógép, sportpálya,

tornaterem, tábor

A fenti szolgáltatások közül

Térítés mentes:

Konzultáció

felkészítés

könyvtár

számítógép

sportpálya

tornaterem

konditerem

Térítéses:

speciális tanfolyam

Pedagógiai Program

2011.



35

tábor

külföldi utazások, idegen nyelvi programok

osztálykirándulások

5.3. Együttműködés külső szervezetekkel.

Tehetségért Mozgalom

TIT Debrecen (Hajdú-Bihar megye)

5.4. Nyomon követés

Az együttműködő szervezetek visszajelzése.

6. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok.

A társadalmi környezet változásaiból következően az eltelt három év során az

ifjúságvédelmi felelős munkája iránti igény olyan mértékben megnőtt, hogy a funkciót ellátó

pedagógus kolléga félállásban látja el, a korábbi órakedvezményes megoldás helyett.

Tevékenységének súlyát mutatja, hogy ebben a minőségében a kibővített vezetői

testület tagja, ex offitio. A társadalom szétszakadása, a pauperizáció, a devianciák

felerősödése tartós tendenciaként jelentkezik, aminek hatásait hosszú távon kell az iskolánk

munkájában figyelembe vennünk.

A gyermek és ifjúságvédelmi feladatokkal összefüggő tennivalóinkkal is több mint 20

éve foglalkozunk és folytatunk sziszifuszi küzdelmet. Amint azt 1992-től mind erőteljesebben

érzékeltük, hogy növendékeink családi hátterében nő a deficit a biztonságos otthon, a

gyermek problémái iránti fogékonyság, a kamaszkori válságokon átsegítő szülői támogatás, a

kultúrált viselkedési normák elsajátíttatása, az iskolával a gyermek érdekében való

együttműködésre való képesség és készség tekintetében, nevelési programunkban mind

nagyobb hangsúlyt kapott az a törekvésünk, hogy a lehetőségeink mértékében pótoljuk, amit

lehet. Ennek elsődleges terepe az osztályfőnöki munka és az osztályfőnöki órák tanmeneteibe

illesztett átgondolt tematika és foglalkozás volt. A szakmai, kereskedelmi terület speciális

nevelési feladatai adtak alkalmat a kulturált viselkedés, a másik emberrel való kapcsolatépítés

és érintkezés fejlesztésére, amit a tananyaghoz kapcsolódóan még a szakmai tárgyakban is

kitüntetett szereppel ruháztunk fel. Az igények és követelmények a társadalom mindinkább

romló erkölcsi, kulturális és jogkövető színvonala miatt, kitüntetett feladatunkká tette, hogy

az iskola kapuiban megállítsuk az elsekélyesedő konzumkultúra, a durvaság és igénytelenség,

a burjánzó deviancia hullámait. A falakon belül pedig olyan tevékenységet folytassunk,

aminek hatására nem csak megóvjuk tanítványainkat a kedvezőtlen irányú, eltorzuló

magatartástól, de az ő révükön, az iskolában megismert és elsajátított magatartásformák

falainkon kívüli képviseletével enyhítsék a tapasztalhatóan fokozódó nyomorúságot.

A megtett erőfeszítések hozadéka nem csekély, azonban ezzel együtt is azt a

szándékunkat, hogy az általánosan romló tendenciát az iskolából kiszorítsuk, nem sikerült

elérnünk. Értékelésem szerint jelentősen fékeztük a romlási folyamatot, azonban megújuló

nekiveselkedéseink ellenére ma már szinte minden a falakon belül került : fegyelmezetlenség,

kultúrálatlanság, értelmetlen szándékos rongálás, lopás, erőszak, dohányzás, alkohol-

fogyasztás, sőt az 1998/99. tanévben a drogfogyasztás is megjelent. A felsorolás ebben a

formában ijesztő lehetne, ha nem tenném hozzá, hogy az említett anomáliák - nem függetlenül

a korábbiakban ismertetett munkánktól - előfordultak, megjelentek, de kellő figyelemmel,

rendszeres és szervezett nevelőmunkával nem reménytelen a visszaszorításuk, a pozitív

magatartás erősítése.

Pedagógiai Program

2011.



36

6.1. Prevenció

A tanulók felvilágosítása, figyelemfelhívás a devianciák lehetséges következményeire.

A mutatkozó anomáliák mérséklése. Az egészségfejlesztés kialakításának az ismeret átadáson

valamint döntést, viselkedést és életmódot befolyásoló módszerekre kell épülnie.

„Testi és lelki egészség” területének kiépítési formái:

Klubok: Több iskola összefogásával, önkormányzati és egészségügyi segítséggel klubot

lehet létrehozni és működtetni. A programok közvetett módszerként szolgálják az

elsődleges prevenciót a tanárok, a diákok és a szülők számára egyaránt.

Filmvetítés: A devianciákkal kapcsolatos oktató ill. élettörténeti filmek valamint a sikeres

kezelésekhez kapcsolódó tájékoztató filmek vetítése. Kiválasztásnál fejlődéslélektani

szempontokat is érvényesíteni kell.

Versenyek, vetélkedők, pályázatok: Regionális, iskolai vagy osztály szintű pályázati

kiírások tanulói feldolgozására (elbeszélések, versek, poszterek, rajzok, plakátok, fotók,

filmvázlatok lehetnek a kiírások témái). Vetélkedők, Ki-Mit-Tud-ok részei is lehetnek a

témával kapcsolatos kérdések.

Szakkörök, kortársképzés: Egészségügyi szervek, gyermekjóléti szolgálatok,

drogkonzultációs központok munkatársai által vezetett szervezett programok lehetnek a

motivált tanulók "gyűjtőhelyei" és a szemléletformálás műhelyei.

Kiscsoportos beszélgetések: Osztálynak vagy kisebb panelcsoportoknak tartott

beszélgetéses téma feldolgozások lehetnek megelőző jellegűek, esetleg konkrét problémát

feldolgozóak.

A beszélgetésre nagyon fel kell készülnie a pedagógusnak. Odaforduló, érzékeny és mégis

távolságot engedő attitűddel kell a foglalkozást vezetni. Mindenképpen kerülni kell a

moralizálást, a felelősségkutatást, az elijesztést és a megszégyenítést.

Iskolarádió, iskolatévé: A témához kapcsolódó televízió vagy rádióinterjúk iskolai és

külső szakemberekkel, valamint népszerű sportolókkal, zenészekkel. A pozitív mintát

nyújtó személyek állásfoglalásai segítik a stigmatizáló, elutasító szemlélet

megváltoztatását.

Dramatikus játékok: Osztályfőnöki órán esetleg magyar irodalom órán jól alkalmazható

a felkészült (kiképzett) tanár számára a szituációs vezetés módszere. Alapvetően a nemet

mondás algoritmusát valamint a segítségnyújtással kapcsolatos esetek dramatikus jellegű

feldolgozását jelenti (lásd gyakorlatok fejezet).

Színjátszó kör: A szenvedéllyel, a drogok fogyasztásával és az életmódot befolyásoló

hatásával kapcsolatos darab kiválasztását (esetleg diák pályázaton győztes munka)

bemutatását, vagy videofilm feldolgozását jelenti az egyébként hagyományos módon és

témafeldolgozással működő irodalmi színpad vagy más diák társulat esetén.

Drogellenes sportprogramok és túrák, kirándulások: Ma már Magyarországon is

elfogadottak és népszerűek a megelőzést felvállaló sportrendezvények. Bevált forma a 24-

órás foci vagy kosárlabda program, de a különleges sportok is számításba jöhetnek.

Könyvtár sarok: Azokban az iskolákban, ahol tárgyi feltételek adottak, létre lehet hozni

olvasó sarkot a témát feldolgozó könyvekből a diákok számára. Külön kell természetesen

elhelyezni a tanári kézikönyveket, szakanyagokat.

Tematikus előadás: A tanulók korrekt ismeretanyagának kialakításában van szerepe a

tematikus előadásoknak, amelyek megtartására célszerű külső specialistákat felkérni.

Prevenciós hatékonysága önmagában nagyon csekély, de megfelelő tárgyi ismeret nélkül

az interaktív módszereket sem lehet eredményesen alkalmazni.

Internet: Az informatikai világháló és a honi sulinet információs lehetőség valamint a

kapcsolattartást és programszervezést segítő színtér.

Anti-drog diszkó: Hagyományokkal rendelkező és a tanulók között népszerű program

lehetőség. Magas színvonalú szervezést és végrehajtást valamint komoly biztosítást

Pedagógiai Program

2011.



37

igényel a lebonyolítás. Garantáltan drogmentesnek kell lennie mert csak így van az az

üzenete a fiatalok számára, hogy drogok nélkül is lehet jót "bulizni".

Diák önkormányzati programok: Minden szakmailag támogatható ötlet kivitelezéséhez

nyújtsunk segítséget. Gyakoroljon a pedagógus kellő önfegyelmet és ne sajátítsa ki, de ne

is tegye tönkre a diákok ötleteit, kivitelezési elképzeléseiket.

6.2. Szűrés

Itt is érvényesülnek a személyiségi jogok korlátjai.

Esetre, ügyre, konfliktusra tudunk reagálni, konkrétan és arányosan.

6.3. Együttműködés külső szervezetekkel.

Nevelési tanácsadó.

Pszichológus

Az önkormányzatok szociálpolitikai részlegei

Az ifjúságvédelmi tevékenységet folytató hatóságok és társadalmi szervezetek

A rendőrség ifjúságvédelmi feladatokat ellátó felelősei

6.4. Az esetleges juttatások elosztásának alapelvei és eljárási rendje.

A szociális hátrányokat enyhítő tevékenység körében az A./8,5. pont szerint

7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program.

7.1. Diagnosztizálás

A szaktanár, az osztályfőnök és az osztályozó konferencia értékelése alapján.

Ezen a területen a leggyorsabb a problémák feltárása.

7.2. Az egyéni felzárkóztató foglalkozások megszervezésének elvei és eljárási rendje.

Az óratervi keretek óraszámában a 9. évfolyamon a táblázat szerint. A tantárgyi

munkaközösség által meghatározott tartalommal.

A tanulás tanítása, mint kulcskompetencia az élethosszig tartó tanulás legfontosabb

feltétele. A tanulás fejlesztése átfogja a tanulás tartalmát, a tanulási módszerek körét, a

megfelelő tanulási környezetet, a tanulási eszközök gazdag tárházát- ezen belül a digitális és

elektronikus eszközök kezelésének kultúráját-, a tanulási eredményesség értékelését és

minőségbiztosítását valamint a tanulás segítéséhez szükséges pedagógusi kompetenciákat is.

Idetartozik a saját tanulási folyamat szervezésének, irányításának és fenntartásának

képessége (és az erre való hajlandóság), amely többek között a hatékony időbeosztást, új

információk felvételét, értékelését és több kontextusban való felhasználását foglalja magában.

A pozitív önértékelésnek és kezdeményezőkészségnek éppen olyan fontos szerep jut, mint a

tanulási lehetőségek és stratégiák ismeretének.

A tanulás számos összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hogy felkeltse az

érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon annak szerkezetével,

hozzáférésével, elsajátításával kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulók

tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvező

körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék

Pedagógiai Program

2011.



38

meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek,

technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása főleg a következőket foglalja magában: az

előzetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások

kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erősítése,

a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra művelése; az önművelés

igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek

megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása (az értő olvasás, az

íráskészség, a számfogalom fejlesztése).

7.3. Tanórai differenciálás

Kortárs nívócsoportok szerint.

7.4. A program eredményességének értékelési módszerei.

A diagnosztizálás analógiájára, a 7.1. pont szerint.

8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység.

8.1. Helyzetfeltárás.

Mint minden a tanuló és a családja személyiségi jogai szempontjából kényes ügyben, a

tény-feltárás csak esethez, ügyhöz kötötten realizálható.

8.2. A segítő tevékenység formái és működési rendjük.

(tanulószoba, felzárkóztató foglalkozás, kollégiumi elhelyezés stb.)

Esélyegyenlőség biztosítása: segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe,

ismeretelsajátítását, egyéni ütemű fejlődését, akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos

helyzetűek.

Felzárkóztatás a helyi tanterv órakereteinek megfelelően a táblázat szerint.

Korrepetálás, mint fent.

Kollégiumi elhelyezés, jogszabályok szerint.

8.3. Külső kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása,

(szakszolgálatok) Családsegítő központ

Önkormányzatok szociálpolitikával foglalkozó szervezetei.

8.4. Az anyagi hátteret biztosító rendszer felkutatása.

(táborozások, tankönyvellátás, ösztöndíjak, pályázatok nyomon követése)

Pályázati figyelés és pályázatok benyújtása.

Tartós könyvek kölcsönzése.

Nyelvi táboroztatás alapítványi támogatásból.

Ösztöndíj az Esély a tanulásra alapítványtól.

Pedagógiai Program

2011.



39

8.5. Az esetleges juttatások elosztásának alapelvei és eljárási rendje.

Étkezés

Az iskolában tálalókonyha üzemel, ahova az ételt a Junior Rt-től vásároljuk.

Éttermünkben kulturált, esztétikus környezetben fogyaszthatják el ebédjüket a diákok és az

iskola alkalmazottai. Sajnálatos módon azonban a tanulók 5 %-a veszi csupán igénybe ezt a

szolgáltatást.

A tanulók az ebéd áraként a nyersanyagnorma összegét fizetik, a rezsiköltséget az

intézet átvállalja, ennek ellenére a növendékek többsége az étkezésre szolgáló összeget inkább

a büfében költik el.

A tanulók egy része viszont szociális okokból nem képes kifizetni az ebéd árát, ezek

száma folyamatosan nő. Többgyermekes családoknál 50%-os kedvezményt biztosítunk.

Segélyezés

Alkalmazottak

Az iskola Szervezeti és Működési Szabályában, valamint a reprezentatív

szakszervezetekkel megkötött Kollektív Szerződés előírásai szerint.

Tanulók

Az iskola éves költségvetésében, évenkénti előirányzat szerint a rászorultság

különösen indokolt eseteiben külön szabályzat szerint.

Ösztöndíj

A Varga István Oktatási Alapítvány /amelyet a Fővárosi Bíróság 1996 június 6-án

6166 sorszám alatt vett nyilvántartásba, a 9 Pk.60.545/1996/1sz. ügyszámmal /, Alapító

Okiratának 4./ pontjában Az alapítvány céljaként a következőeket jelöli meg :

"A közgazdasági, pénzügyi, és kereskedelmi középfokú szakképzés korszerűsítésének

támogatása, az idegen nyelv tanulást elősegítő módszerek, tanulmányutak, oktatási anyagok

költségeinek fedezése, a számítástechnika oktatás személyi és tárgyi feltételei fejlesztésének

elősegítése.

Az alapító iskolában kimagasló oktató munkát végző tanárok és a kiváló tanulmányi

eredményt elérő tanulók jutalmazása.

Az arra rászoruló tanulók anyagi támogatása".

Az alapítványi források a fent megjelölt célok elérését ösztöndíj megállapítása és

folyósítása révén is elősegítik külön szabályzatban rögzítve a döntés módját.

9. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési,

értékelési, minőségbiztosítási rendszere.

A közoktatási törvény módosítása a pedagógiai programból kiemelte a nevelő-oktató

munka ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerét, azzal a

kötelezettséggel, hogy minden közoktatási intézményben kötelezően létrehozandó az

Intézményi Minőségfejlesztési program, amely ezeket az elemeket tartalmazza.

Pedagógiai Program

2011.



40

9.1. A pedagógusok munkájának ellenőrzési rendszere, módszerei, visszacsatolási

eljárások.

(az értékelés alapelvei, rendszeressége)

Belső ellenőrzés, a belső ellenőrzési terv szerint.

Külső ellenőrzés, a szaktanácsadói ellenőrzések formájában.

9.2. Minőségbiztosítás.

Amint azt a 9.1 pontban jeleztük, részleteiben az Intézményi Minőségfejlesztési

Program tartalmazza, az alábbiakban csak a legfontosabb elveket tükröztetjük.

9.2.1. A saját minőségfogalom megalkotása.

Az önértékelésünkből és a környezetünk igényeiből következő etalon.

9.2.2 Az elérendő minőségi célok megfogalmazása

Az intézmény működésének teljes átvilágítása folyamatos kontrollja és a szükséges

változtatások megtétele.

9.2.3. A célok elérési kritériumainak megfogalmazása.

A sikeresség kritériumai

az intézmény egészére vonatkozóan:

a szabályszerű működés

a tanulók és szülők iskolaválasztási döntése, a tervezett létszámok eredményes

beiskolázása

az iskolában végzett növendékek sikeressége az elhelyezkedésben és/vagy a

továbbtanulásban

a csoportokra vonatkozóan:

diákok

A lemorzsolódás és a kudarcok mérséklése

A személyiségfejlődésük egyéni adottságukhoz igazodó biztosítása

Az iskolában elért eredmények bázisán kialakult jó közérzetük

Az iskola céljaival, értékeivel való azonosulásuk és elégedettségük

tanárok

A munkahely stabilitása és a pedagógus/értelmiségi lét anyagi feltételeinek biztosítása

A pedagógus hivatás eredményes munkában való visszaigazolása

A jó munkahelyi közérzet fenntartása

alkalmazottak

A munkahely biztonsága és az anyagi biztonság megteremtése

Pedagógiai Program

2011.



41

A jó munkahelyi légkör

9.2.4. A partnerközpontúság kiépítése, a működtetés módszerei:

Önértékelés,

Partneri vélemények begyűjtése, elemzése,

A folyamatos korrekció intézményesült formái.

Ez a munka 1992-től következetesen folyik. Az iskolavezető vezetési programja,

amely középtávú, (öt éves) ciklusokban újrafogalmazásra került és alkalmanként partnerek

jogosítványaiknak megfelelően elfogadták, véleményezték, vagy egyetértési jogukat

gyakorolták.

Az iskola működését meghatározó dokumentumok előírásainak megfelelően (SZMSZ,

Közalkalmazotti Szabályzat, Iskolaszék SZMSZ-e, Diákönkormányzat SZMSZ-e) az éves

munkaterv, a pedagógiai program és minden más fontos döntést megelőző elemzés átmegy a

megjelölt kontrollokon.

10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök,

felszerelések jegyzéke.

A közoktatási törvényben meghatározott, a nevelő-oktató munka folytatásához

szükséges minimum taneszközökkel, felszerelésekkel rendelkezünk. Ezek mellett

rendelkezésünkre áll:

Iskolarádió

Iskolaújság

Színpad

Nyelvi labor

Internet hozzáférés

Multimédia stúdió

11. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének

formái, továbbfejlesztésének lehetőségei.

Az együttműködés és véleményalkotás formái, lehetőségei, visszacsatolási módszerek:

Szülők,

Tanulók,

Kollégium.

A 9.2.3. pontban leírtaknak megfelelően.

Pedagógiai Program

2011.



42

B. HELYI TANTERV

1. Óratervek

A 17/2004 (V.20.) OM rendelet alapján a szakközépiskolai nevelés céljai és feladatai a

következőképpen fogalmazhatók meg:

A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a

szakmai képzés szerves egységet alkot.

A szakközépiskolában folyó nevelés-oktatás célja, hogy a tanulók alkalmassá váljanak az

önálló, felelős döntéseken alapuló, elsősorban a szakmai területeken folyamatosan fejlődő,

megújuló alkotómunkára, a termelési, szolgáltatási és más társadalmi értékteremtési

folyamatok alakítására, a munkaerőpiac elvárásainak teljesítésére, valamint felsőfokú

tanulmányok megkezdésére.

Az általános műveltséggel összefüggésben a szakközépiskolai nevelés és oktatás a tanulókat

logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodásra neveli, képessé teszi őket arra,

hogy a különböző információk között eligazodjanak, a gyakorlati életben felmerülő

kérdésekre is találjanak válaszokat, és a különböző élethelyzetekben törekedjenek a tudásra

épülő önálló vélemény kialakítására, majd az ezen alapuló felelős döntésekre.

A kerettanterv rendszerbe foglalja mindazon készségek, képességek fejlesztését biztosító

további tantárgyi lehetőségeket, amelyek megalapozzák a szakképzésben, illetve a

felsőoktatásban való eredményes részvétel mellett a későbbi munkába állást és a munkában

való tartós megfelelés komplex követelményeinek teljesítését.

A főbb közismereti tantárgyak tanításának céljai, feladatai, fejlesztési követelményei:

1.A szakközépiskolai magyar nyelv és irodalom tantárgy tanításának célja:

A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló,

változó kultúrát közvetít. Tartalommal tölti meg és erősíti a nemzeti nyelvi és kulturális

identitást; a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, az etikai, erkölcsi ítélőképességet, és

elősegíti a jelen és a jövő egységesülő világában más kultúrák megismerését.

A magyar nyelv tantárgy feladata, hogy fejlessze a nyelvi megértés és kifejezés képességét,

tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi

szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli

változásairól. A középiskolát végzettektől elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a

beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás képességét és mindezek minőségi

alkalmazását a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben. Az igényes és

a kellő mértékben tudatos anyanyelvhasználat előmozdítja más élő nyelvek tanulását.

Az irodalmi műveltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szövegnek pontosabb értőivé

válhatnak; megismerhetnek olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat,

megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a

saját életükben is érvényesíthetők. Igényesebbé válhatnak abban, hogyan tegyenek fel

kérdéseket, mennyire mélyen és pontosan fogalmazzanak meg problémákat.

A tantárgy fejlesztési követelményei

A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a középiskolai fokon is alapkövetelmény a

magyar nyelvi és irodalmi nevelésben. Az életkornak megfelelően fejlett kommunikáció

minden beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttműködés képességét jelenti.

A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztésében követelmény az elemzési

jártasság színvonalának emelése a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani ismeretekkel

és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-tudományos,

publicisztikai, közéleti szövegek feldolgozására, értelmezésére is.

Pedagógiai Program

2011.



43

A szövegalkotás folyamatos fejlesztése a szabatos fogalmazás követelményén kívül a

személyiséget kifejező, egyéni stílus bátorítását is jelenti.,

A tanulási képesség fejlesztésének fontos területe az interperszonális képességek alakítása,

kitüntetetten a kapcsolatteremtés és az együttműködés a társakkal, a szöveggel; a

nyelvhasználat, a gondolkodás, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése.

Szorosan összefügg ezzel a rendszeres könyvtári munka, a különféle információhordozók

használata.

A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete középiskolai fokon alapkövetelményként

jelenti a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek

önálló fölismerését, fogalmi szintű meghatározásukat, a tanultak tudatos alkalmazását.

Az irodalom és az olvasó kapcsolatában változatlan követelmény annak magasabb szinten

való megértése, hogy milyen élményeket, érzelmeket, jelentéseket közvetít az irodalom az

egyén és közösség számára.

Az irodalmi műveltség elsajátítása több összetevőből áll. Elsősorban képesség a művek

jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai elemeinek megértésére, megfogalmazására a

tanult fogalmak használatával szóban és írásban

Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai érzékenység a felnőttkor küszöbére ért ember

meghatározó tulajdonsága. E téren a magyar nyelvi és irodalmi tanulmányokra jelentős szerep

hárul a logikus gondolkodás képességének növelésében és az önismeret, a kritikai érzék

folyamatos fejlesztésében. Az irodalmi művek feldolgozásában a véleményeknek teret adó

megbeszélés növeli a fogékonyságot az igazságra, a megértésre, az együttérzésre mint értékre,

segítheti az erkölcsi és érzelmi konfliktusok felfogását, ráhangolhat a pozitív érzelmekre, a

derűre, a szépségre.

2. A szakközépiskolai történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában tanult

ismeretekre épülnek.

A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van számos pozitív személyiségvonás

kifejlesztésében, tudatosításában. A történelmi eseményekben részt vevők tetteinek ismerete,

viselkedésük, döntéseik és cselekedeteik motívumainak megértése olyan kulcskompetenciák

kialakulását teszik lehetővé, amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgár

megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető utak feltárása pedig segít a

jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében.

A tantárgy fejlesztési követelményei A szakközépiskolai történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében jelentősen

túllép az általános iskolai szinten. A szakközépiskolai tanulmányok végére a tanulóknak

ismerniük kell a különböző fajtájú elsődleges és másodlagos források kezelésének,

elemzésének alapszabályait, a tudományos anyaggyűjtés elemeit. Alapkövetelmény a

tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban,

ismeretterjesztő folyóiratokban. Járatosnak kell lenniük az internetes keresőprogramok és a

történelem, továbbá társtudományai anyagát hordozóCD-ROM-ok kezelésében.

Történelmi tanulmányaik során a diákoknak el kell jutniuk az események elbeszélésétől, az

elsődleges és másodlagos források pontos tartalmi ismertetésétől, gondolatmenetük adatokkal

és nevekkel együtt történő felidézésétől a beszámolók és kiselőadások élvezhető, követhető

megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés, érvelés szóbeli

formáinak gyakorlati alkalmazásáig, megfelelően alkalmazva a történelem és a

társtudományok legfontosabb fogalmait és szakkifejezéseit.

Szóbeli vagy írásbeli feladatok elvégzésekor törekedjenek a téma, probléma tömör,

egyértelmű megfogalmazására, megoldására. A diákok ismerjék a vázlat- és a feleletterv-

készítés, a kivonatolás és jegyzetelés (élőszóban vagy hangfelvételről elhangzó előadásról,

magyarázatról, fejtegetésről), a táblázatkészítés technikáit, illetve a szövegszerkesztő

programok alkalmazását.

Pedagógiai Program

2011.



44

A képi kifejezés módszerei közül a középiskolában lehetőséget kell adnunk diagramok,

grafikonok elkészítésére, elemzésére.

3.A szakközépiskolai idegen nyelv tantárgy tanításának céljai és feladatai:

Cél, hogy a 10. évfolyam végére minden diák eljusson az A2 szintre, melyen számára ismert

témakörökben, életszerű helyzetekben képes információt kérni és kapni. Megérti a hosszabb

terjedelmű, autentikus hallott vagy olvasott szöveg lényegét, abból ki tudja szűrni a lényeges

információt. Képes több mondatból álló szöveget szóban és írásban létrehozni. Szókincse elég

fejlett ahhoz, hogy az ismert témakörökhöz kapcsolódó témákról szóban és írásban

információt tudjon cserélni.

A 12. évfolyam végére minden diáknak B1 szintű nyelvtudást kell szereznie, az előző szintnél

fejlettebb szókinccsel, szélesebb skálán mozgó, de ismert témákról tudnia kell szóban és

írásban információt cserélni, hosszabb szövegeket megérteni és létrehozni.

A 12. év végére a diákoknak el kell sajátítaniuk az önálló nyelvfejlesztéshez elengedhetetlen

nyelvtanulási stratégiák hatékony alkalmazását.

A tantárgy fejlesztési követelményei:

A tanuló ismert témakörben, szóban és írásban információt tudjon cserélni, megérteni és

létrehozni hallott és olvasott szöveget. Nyelvtudását szakmai érdeklődésének megfelelően

fejlessze tovább. Nyelvtudása segítségével képes legyen képet alkotni más országok népeiről

és kultúrájáról. Alakuljanak ki a tanulóban az alapvető kommunikatív nyelvi kompetenciák.

Ember és társadalom: hátrányos helyzetű és elesett emberek segítése.

Tágabb környezetünk: a lakóhely; a nagyvárosi élet jellemzői.

Természeti környezetünk: környezetszennyezés és környezetvédelem.

Az iskola világa: egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival.

Egészség és betegség: hagyományos gyógykezelés és természetgyógyászat; egészséges

életmód.

Étkezés: a helyes és helytelen táplálkozás; éttermek és gyorséttermek.

Utazás: nyaralás itthon és külföldön.

Szabadidő, szórakozás: sport; kulturális események; a színház és a mozi világa; a modern és a

klasszikus zene; az internet világa.

A munka világa: munkavállalás nyáron; pályaválasztás.

Országismeret: találkozások a célország(ok) kultúrájával; tájékozódás a célország(ok)

életéről.

Tudományos és technikai műveltség: a tudomány és a technikai eszközök szerepe

mindennapjainkban.

4.A szakközépiskolai matematika tantárgy tanításának céljai és feladatai:

A matematikatanítás célja, feladata a tanulók önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának

kialakítása, fejlesztése. Mindezt az a folyamat biztosítja, amelynek során fokozatosan

kiépítjük a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások

elsajátítása), és a tanultakat változatos területeken alkalmazzuk. A problémák felvetése

indokolja a tanulók számára a pontos fogalomalkotást. Ezek a folyamatok váljanak a tanulók

felfedező tanulási tevékenységének részévé.

A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a

természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek,

szakközépiskolákban a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a

mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. A lehetőségekhez igazodva

támogatja az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor,

internet stb.) célszerű felhasználásának megismerését, alkalmazását.

Pedagógiai Program

2011.



45

Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára,

törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható eredmények becslésére.

A matematika kerettantervének új vonásai:

a) a modellalkotás, matematizálás jelentőségének növekedése;

b) a matematika alkalmazási terének növekedése;

c) egyensúly a matematika belső struktúrájának kiépítése és a tanultaknak a

mindennapi életben, más tárgyakban való felhasználása, eszközként való alkalmazása között;

d) a modern oktatási, tanulási technológiák beépítése a mindennapi iskolai oktatási,

nevelési tevékenységbe.

A tantárgy fejlesztési követelményei

A matematikai szemlélet fejlesztése

A középiskolai tanulmányok során a korábban szemléletesen, tevékenységek segítségével

kialakított fogalmak megerősítésére, bizonyos fogalmak definiálására, általánosítására kerül

sor. A különböző témakörökben megismert összefüggések feladatokban, gyakorlati

problémákban való alkalmazása, más témakörökben való felhasználhatóságának felismerése,

alkalmazásképes tudása fejleszti a tanulók matematizáló tevékenységét.

Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban

A problémaérzékenységre, a problémamegoldásra nevelés fontos feladatunk. Ehhez

elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése, valamint az, hogy a

tanulók minél többször oldjanak meg önállóan feladatokat, aktívan vegyenek részt a tanítási,

tanulási folyamatban.

Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása

A 9–12. évfolyam matematikatanításában az induktív módszer mellett nagyobb szerepet

kapnak a deduktív következtetések is. A matematikatanításban alapvetően fontos az

absztrakciós képesség fejlesztése.

A logikus gondolkodás a problémamegoldásban, az algoritmikus eljárások során és az

alkalmazásokban egyaránt lényeges. A matematika különböző területein néhány lépéses

algoritmus készítése az informatika tanulmányozásához is fontos.

Helyes tanulási szokások fejlesztése

A gyakorlati számítások során alkalmazott újabb ismeretek egyre fontosabbá teszik az

elektronikus eszközök célszerű használatát.

A közelítő értékekkel való számoláshoz különösen elengedhetetlen a becslés, a kerekítés, az

ellenőrzés különböző módjainak alkalmazása, az eredmény realitásának eldöntése.

Pedagógiai Program

2011.



46

1. Szakközépiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület

Kereskedelem-marketing szakmacsoport

Előfeltétel: szakiskolai és szakiskolai szakmai végzettség, valamely idegen nyelvből legalább

144 óra, informatika – számítástechnika – gépírás számítógépen tantárgyakból összesen

legalább 148 óra végzettség.

11. évfolyam

közgazdaságtan 111 óra (elméleti)

marketing 74 óra (elméleti)

idegen nyelv óraszám emelés 37 óra (elméleti)

A szakiskolai végzettség beszámítható a gyakorlati képzésben.

A tanirodai gyakorlatok helyett 37 magyar és 37 történelem óra, rajz óra helyett 37

matematika.

A tanév során a közgazdaságtan és marketing tantárgyak osztályzása külön, tantárgyanként

történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból

kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos

alapozó oktatás kereskedelem-marketing szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben

elégtelen, más esetben a két fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített)

átlaga.

12. évfolyam



idegen nyelv óraszám emelés 32 óra (elméleti)

A szakiskolai végzettség beszámítható gyakorlati képzésben.

A tanirodai gyakorlatok helyett 32 magyar és 32 történelem óra, rajz óra helyett 32

matematika.

A tanév során a közgazdaságtan és marketing tantárgyak osztályzása külön, tantárgyanként

történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból

kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos


elégtelen, más esetben a két fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített)

átlaga.

Érettségi vizsgára felkészítés

Ebben a szakmacsoportban iskolánk a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon mind a

középszintű, mind az emelt szintű érettségire a kötelező vizsgatárgyakon kívül informatika,

közgazdaság-marketing alapismeretek és testnevelés tantárgyakból biztosítja a felkészülést.

Pedagógiai Program

2011.



47

1. Szakközépiskola

Gazdasági-szolgáltatási szakterület


Előfeltétel: szakiskolai és szakiskolai szakmai végzettség, valamely idegen nyelvből legalább

144 óra, informatika – számítástechnika – gépírás számítógépen tantárgyakból összesen

legalább 148 óra végzettség.

11. 12.

Magyar nyelv és irodalom 185 160

Történelem és társadalmi ism. 111 128

Társadalomismeret és etika 37 -

Idegen nyelv 111 96

Matematika 148 128

Osztályfőnöki óra 37 32

Testnevelés és sport 74 64

Kémia 37 32

Informatika 74 64

Közgazdaságtan E 111 96

Marketing E 74 64

Idegen nyelv E 37 32

Matematika 37 32

Kémia óraszám emelve 37 32

Összesen 1110 960

Szabadon választható:

Egyéni foglalkozás 74 64

TantárgyÉves óraszámok

Pedagógiai Program

2011.



48


Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport

Nyelvi előkészítő évfolyam

(Bevezetve 2007. szeptemberben induló 9. évfolyamon az egységes fővárosi szakmacsoportos

kerettantervek bevezetése miatt)

9. évfolyam

A tanév során a hangsúly az idegen nyelv tanulásán van, melyet csoportbontásban, heti 11

órában tanulnak a tanulók. E mellett informatikai képzés, matematikai, kommunikációs és

anyanyelvi képességfejlesztés, testnevelési óra és osztályfőnöki óra van csak az évfolyamon.

Ezen az évfolyamon részt vett tanulóink számára biztosítjuk a lehetőséget az idegen nyelvből

emelt szintű érettségi vizsga letételére (már a 11. évfolyamtól).

10. évfolyam

A szakmai orientációra felhasználható 216 óra megoszlása:

áruforgalom lebonyolítása 36 óra (gyakorlati)

gazdálkodási ismeretek 36 óra (elméleti)

gazdálkodási ismeretek 36 óra (gyakorlati)

információkezelés 72 óra (gyakorlati)

viselkedéskultúra 36 óra (elméleti)

Az informatika tantárgy helyett a nyelvi órák számát növeltük 72 órával.

A tanév során e négy tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik

tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie.

A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai orientáció gazdasági-szolgáltatási

szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a négy fenti tantárgy

osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga.

Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, információkezelés, áruforgalom lebonyolítása,

gazdálkodási ismeretek gyakorlati, testnevelés.

11. évfolyam






kommunikáció 36 óra (elméleti)







Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, gazdálkodási ismeretek gyakorlati, áruforgalom

lebonyolítása, információkezelés, testnevelés.

12. évfolyam

A szakmacsoportos alapozó oktatásra felhasználható 360 óra megoszlása:



marketing 36 óra (gyakorlati)

Pedagógiai Program

2011.



49

áruforgalom lebonyolítása 36 óra (elméleti)

áruforgalmi tev. tervezése 36 óra (elméleti)

áruforgalmi tev. tervezése 72 óra (gyakorlati)



idegen nyelv 36 óra (elméleti)

Az idegen nyelv tantárgyból nincs külön osztályzás, az óraszám a közismereti idegen nyelv

óraszámát növeli.

A 11. tanév végén idegen nyelvből előrehozott érettségi vizsgát tett tanulók számára

biztosítjuk a második idegen nyelv tanulását vagy az első idegen nyelv folytatását.

A tanév során a közgazdaságtan, marketing, áruforgalom lebonyolítása, áruforgalmi

tevékenység tervezése és gazdálkodási ismeretek tantárgyak osztályzása külön,

tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az

egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő

„Szakmacsoportos alapozó oktatás kereskedelem-marketing szakmacsoportra” osztályzata

ebben az esetben elégtelen, más esetben az öt fenti tantárgy osztályzatának óraszámával

arányos (kerekített) átlaga.

Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, informatika, áruforgalmi tevékenység tervezése,

gazdálkodási ismeretek, testnevelés.

13. évfolyam












A 11-12. tanév végén idegen nyelvből előrehozott érettségi vizsgát tett tanulók számára


A tanév során a közgazdaságtan, marketing, az áruforgalmi tevékenység tervezése és a

gazdálkodási ismeretek tantárgyak osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik


A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás

kereskedelem-marketing szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más

esetben a négy fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga.




Ebben a szakmacsoportban iskolánk a tizenkettedik és a tizenharmadik évfolyamon mind a

középszintű, mind az emelt szintű érettségire a kötelező vizsgatárgyakon kívül biológia,

informatika, gazdálkodás és marketing tantárgyakból biztosítja a felkészülést.

Pedagógiai Program

2011.



50







Tantárgy

9. 10. 11. 12. 13.

Magyar nyelv és irodalom 144 144 144 144 128

Történelem - 72 72 72 96

Társadalomismeret és etika - - - 36 -

Idegen nyelv 396 162 162 - -

Idegen nyelv 2.(vagy 1.) - - - 108 96

Matematika 144 108 108 108 96

Ének-zene - 36 36 - -

Rajz és vizuális kultúra - - - 36 32

Osztályfőnöki óra 36 36 36 36 32

Testnevelés és sport 72 72 72 72 64

Fizika - 72 - - -

Földrajz - - 72 - -

Biológia - - 72 36 32

Kémia - 72 - - -

Informatika 198 - - 72 64

Szakmacsop. alapozó oktatás: Gazdálkodási ismeretek E - 36 36 36 32

Gazdálkodási ismeretek GY 36 36 36 32

(0-216-216-360-320) Információkezelés GY - 72 72 - -

Viselkedéskultúra E - 36 - - -

Kommunikáció E - - 36 - -

Közgazdaságtan E - - - 36 32

Marketing E - - - 36 64

Marketing GY - - - 36 32

Idegen nyelv - - - 36 32

Az áruforgalom lebonyolítása E - - - 36 -

Az áruforgalom lebonyolítása GY - 36 36 - -

Az áruforgalmi tev. tervezése E - - - 36 32

Az áruforgalmi tev. tervezéseGY - - - 72 64

Összesen 990 990 990 1080 960

Szabadon választható: Emelt szintű képzés - - - 72 64

(0 -144-144-144-128) Idegen nyelv - 36 36 - -

Matematika - - - 36 32

Egyéni foglalkozás - 72 72 - 32

Testnevelés és sport - 36 36 - -

Földrajz - - - 36 -

Éves óraszámok évfolyamonként

Pedagógiai Program

2011.



51





A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport

közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek

fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú

felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására a

szakképesítések központi programjaiban meghatározott ismeretek, típusuknak megfelelő

elsajátíttatásán keresztül.

A Kereskedelem–marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos alapozó

tantárgyak tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának elősegítése és

a szakmacsoport tevékenységformáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása adjon

lehetőséget a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére.

Bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti tantárgyak keretében tanultakat,

fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget.

A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is kiváltó

bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét a kereskedelmi, marketing és üzleti

adminisztrációs szakképesítések sajátosságaira, keltse fel az érdeklődésüket azok iránt,

mutassa be a pályák szépségeit, nehézségeit, hasznosságát, fejlődésének irányát, a dolgozók

tevékenységét, annak távlatait.

Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az

egyéni életpályájuk reális megtervezésében.

Teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetsége

kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti

alapjai iránt.

Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport szakképesítéseinek munkaköreiben szükséges

magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez.

Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes

magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezet

iránti felelősségérzetet.

A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához

szükséges képességei, különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az önálló

ismeretszerzés, az ismeretek alkalmazási képessége.

Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket. Alakuljon ki,

fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját munkájukkal kapcsolatos igényessége, munkájuk

legyen átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek a nyelv, a

szakkifejezések szabatos használatára, munkáikban az igényes külalakra.

A tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök

használatához.

Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék

meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét.

A tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon

tudatos döntéssé a szakmaválasztás.

Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját szakmai munkájukkal

kapcsolatos igényessége, munkájuk legyen átgondolt, célszerű, eredményes. A szakmai

Pedagógiai Program

2011.



52

tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön a szakmához, a választott

munkához, életpályához való kötődésük.

A tanulók szeressék a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el

a környezetszennyező, természetkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást.

A Gazdálkodási ismeretek oktatásának célja, hogy a tanulók az alapvető

gazdálkodási ismeretek elsajátítása után ismerjék, értsék a gazdasági élettel kapcsolatos

legfontosabb alapfogalmakat, összefüggéseket, a tömegtájékoztatás gazdasági híreit, és

váljanak képessé ezek felhasználására későbbi tanulmányaikban, saját ügyeik intézésében.

Az ismeretkör segítse a tanulókat a gazdaságipolitikai kérdések felé orientálásban

érdeklődésük felkeltésével, megfigyeléseik és személyes tapasztalataik megerősítésével.

Fejlessze a tanulók ismereteit a gazdasági élet alapvető területeiről (szükségletek, termelés,

javak, munkamegosztás, gazdálkodás, piac, kereslet, kínálat), ismertesse meg a termelési

tényezőket, a kereslet, a kínálat és a piac kapcsolatát, a javak csoportosítását.

A tanulók tudják élőszóban bemutatni a gazdasági élet szereplőit és kapcsolataikat, az állam

feladatait, az állami költségvetés legfontosabb bevételeit és kiadásait. Ismertessék a háztartás

feladatait, bevételeit és kiadásait, a háztartás pénzgazdálkodását. Tudják jellemezni a

vállalkozások és a többi gazdasági szereplő kapcsolatát, megkülönböztetni az üzleti és a

nonprofit vállalkozást, a vállalkozási formákat, a vállalkozási formák előnyeit és hátrányait,

azok alapításának, működtetésének, átszervezésének, megszüntetésének körülményeit,

gyakorlati teendőit. Megszerzett ismereteik alapján rendszerezzék a legfontosabb pénzügyi

fogalmakat. A tanulók értsék meg a munkaviszony és munkaszerződés fogalmak tartalmát, a

legfontosabb munkavállalói jogokat és kötelezettségeket. Példákon keresztül mutassák be a

költség, kiadás, ráfordítás, bevétel, fedezeti összeg, eredmény fogalmakat, és kapcsolatukat az

eredménnyel. A tanulók tudják bemutatni a mérleg szerkezetét, legyen képesek

következtetések levonására a mérleg adataiból. A tanulók legyenek képesek a vállalkozás

tárgyi és személyi feltételeinek feltérképezésére, meghatározására. Ismerjék az üzleti terv fő

részeit, legyenek képesek az üzleti terv részeinek összeállítására megadott adatok alapján.

Az Információkezelés oktatásának célja, hogy a tanulók tudjanak tájékozódni az

irodai környezetben, el tudják látni a gazdálkodó szervezeteknél előforduló egyszerű ügyviteli

munkákat. A tanulók kapjanak képet az irodai munkáról, ami hozzájárulhat a pálya iránti

érdeklődésük kialakulásához. A tanulók váljanak képessé a számítógép billentyűzetének

használatára, dokumentumok megnyitására, mentésére, nyomtatására, formázására. Tudjanak

szövegeket másolni tízujjas vakírással. Ismerjék az üzleti szokásoknak megfelelő

levélformákat. Tudjanak elkészíteni általánosan használt ügyiratokat (pl. jegyzőkönyv,

kérelem, nyugta stb.). Ismerjék és alkalmazzák az ajánlat, megrendelés, visszaigazolás,

szerződés készítésének szabályait.

A Viselkedéskultúra oktatásának célja, hogy a hétköznapi viselkedési formákat

bemutassa, elemezze az alapvető és a szolgáltató szakmákban különösen fontos magatartási,

illetve viselkedésformák szerepét, jelentőségét. Fejlessze az empatikus készségeket.

Megismertesse a tanulókkal az ápoltság jegyeit, az öltözködési módokat. A tanulók váljanak

képessé a kapcsolatfelvételre, a kapcsolattartásra, a kulturált vitára, az eredményes

konfliktuskezelésre.

A Kommunikáció oktatásának célja, hogy a tanulók elsajátítsák és tudatosan

alkalmazzák a helyes beszédtechnikát, valamint az írásbeli kommunikáció alapszabályait.

Pedagógiai Program

2011.



53

Célja továbbá a személyiségfejlesztés, az egyéni és a szakmai sikerek elérésének

kommunikációs eszközökkel történő elősegítése. Legyenek tisztában az emberi érintkezés

kultúrájának fontosságával. Ismerjék meg önmagukat, és sajátítsák el a közvetlen és tágabb

értelemben vett környezetükhöz való alkalmazkodás képességét. Legyenek képesek a

konfliktusok elkerülésére vagy helyes kezelésére, a családi, baráti és későbbi

munkakapcsolatok helyes alakítására. Alkalmazzák a kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás és

kapcsolatlezárás kulturált módját, az írásbeli kommunikáció legelterjedtebb formáit. A

tanulók önismeret-fejlesztő gyakorlatok útján tanulják meg a tárgyilagos emberismeret

jelentőségét.

Az Informatika oktatásának célja, hogy a tanulók elsajátítsák a fájlkezelés alapjait, a

szövegszerkesztés alapvető szabályait, a szövegszerkesztő programok használatát, ismerjék és

alkalmazzák a táblázat- és adatbáziskezelő programokat, valamint a hálózati kommunikáció

eszközeit, támogató programjait. A tanulók legyenek képesek az említett programok

magabiztos használatára.

Az áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése oktatásának célja, hogy

a tanulók képesek legyenek meghatározni a beszerzendő áru / berendezés / eszköz /

nyomtatvány mennyiségét és választékát. Tudják kiválasztani a számukra legkedvezőbb

beszerzési forrásokat, és megkötni a szerződést, valamint megrendelni az árut. Legyenek

képesek ellenőrzni a számlát, kiegyenlíteni az áru / göngyöleg / berendezés / eszköz

ellenértékét, tudjanak gazdálkodni a készlettel, kialakítani a fogyasztói árat, és banki / postai

tranzakciókat végezni. A befektetett és a forgóeszközök körébe tartozó vagyontárgyakat

ismerjék, tudjanak eligazodni a saját és az idegen források között finanszírozási döntés esetén.

Ismerjék az eredmény keletkezésének folyamatát, az eredmény nagyságát befolyásoló

tényezőket, illetve tudják értelmezni az eredménykimutatás és a mérleg adatait.

Felelősségteljesen tudjanak következtetéseket levonni gazdálkodására vonatkozóan a

könyveléstől kapott információk és/vagy az általuk végzett alapvető gazdasági számítások

elvégzése után.

Az áruforgalom lebonyolítása oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjék az

árurendszereket, a minőségbiztosítás és minőségtanúsítás elméleti és gyakorlati teendőit.

Ismerjék, és tartsák be a baleset-, munka-, tűzvédelmi, környezetvédelmi és minőségirányítási

szabályokat, higiéniai előírásokat. A tanulók legyenek képesek előkészíteni a raktárt

áruátvételre, átvenni az árut, gondoskodni megóvásáról, leltárt készíteni, és előkészíteni az

árut értékesítésre. Legyenek képesek értékesíteni az árukat betartva a pénzelszámolási /

pénzkezelési szabályokat valamint a munkajogi szabályokat és a fogyasztói érdekvédelem

előírásait, és üzemeltetni az élelmiszerek értékesítése során használt gépeket, eszközöket.

Az Idegen nyelv oktatásának célja, hogy bővítse a tanulók megszerzett nyelvtudását,

javítsa általános és szakmai beszédkészségüket a helyzetek párbeszédes megoldásában,

egészítse ki a tanulók nyelvtani ismereteit, motiválja őket abban, hogy eredményesen tudják

megoldani az üzleti életben leggyakrabban előforduló kommunikációs helyzeteket. A tanulók

legyenek képesek az általános üzleti nyelv egyszerű eseteiről szóló szövegeket megérteni,

feldolgozni. A tanulók ismerjék az orvosi ellátással, turizmussal, vendéglátással,

programszervezéssel, szállodafoglalással, munkavállalással, szabadidős tevékenységekkel

kapcsolatos szakmai szókincset, egyszerűbb beszédhelyzetekben ezeket tudják alkalmazni. A

tanulók sajátítsák el az országismeret alapvető tudnivalóit.

A Marketing oktatásának célja, hogy közvetítse és rendszerezze azokat az

ismereteket, amelyek segítségével a tanulók képesek a marketing gazdasági szerepének,

Pedagógiai Program

2011.



54

helyének meghatározására. Ismertesse meg a tanulókkal a marketing feladatait, eszközeit,

helyét és célját a vállalkozás piaci működése során. Tudatosítsa a tanulókban a marketing

szerepét.

A tanulók ismerjék meg a marketing jelentőségét, történeti kialakulását, a kereskedelmi

marketing lényegét, tudják elhelyezni a gazdálkodási folyamatban. Értsék a piac jelentőségét,

összefüggéseit. A tanulók ismerjék az információszerzés fontosságát, a piackutatás

módszereit, eszközeit, folyamatát, a marketing és a piackutatás kapcsolatát. A tanulók értsék

az ár jelentőségét, az árpolitikai célkitűzéseket, az árképzés módszereit. Ismerjék az

árstratégia kialakulásának elveit, az árak jogi szabályozását, az értékesítési rendszer funkcióit,

az elosztáspolitika elemeit, az értékesítési csatorna kiválasztásának szempontjait. Ismerjék fel

az összefüggést a marketing és az elosztási csatornák között. A tanulók ismerjék a

marketingkommunikáció fogalmát, jelentőségét, a marketingen belül elfoglalt helyét, a

kommunikáció közvetlen, közvetett eszközeit (felsorolásszerűen). A tanulók ismerjék meg az

imázs fogalmát, fajtáit, szükségességét, a vállalati arculat lényegét, kialakításának

fontosságát, tartalmi és formai elemeit. Értsék gyakorlati megvalósítását, az arculati stratégiát.

A tanulók ismerjék meg a kiskereskedelmi árufogalomra ható tényezőket. Értsék a

vevőszolgálat, a márka, védjegy, design, választék szerepét, a szponzorálás célját, módjait.

A Közgazdaságtan oktatásának alapvető célja, hogy elősegítse a tanulók gazdasági

gondolkodásmódjának kialakulását és fejlesztését, hozzájáruljon a piacgazdaság

működésének megértéséhez, képessé tegye a tanulókat az őket körülvevő világ megértésére.

Segítsen magyarázatot adni a tapasztalt eseményekre, hogy felelősséggel tudják értékelni a

gazdaságpolitikai folyamatokat, gazdasági döntéseket. Biztosítsa, hogy a tanulók

gondolkodásának részévé váljon a gazdasági racionalitás. A tanulók ismerjék meg a

közgazdaságtan elemzési módszereit, értsék a mikro- és makroszemlélet közötti különbséget,

határozzák meg a különbségeket és azonosságokat. A tanulók váljanak képessé alapképletek

segítségével alapadatokból egyszerű feladatok megoldására, rövid és hosszú távú

elemzésekre. Váljanak képessé nemzetgazdasági problémák felismerésére és elemzésére.

Megjegyzés: A szakképesítések központi programjaiban a szakmai készségekben és

kompetenciákban megfogalmazottak a már végzett szakemberre vonatkoznak, a

szakmacsoportos alapozó képzés során ezek kialakítása, fejlesztése tűzhető ki célként.

A szakmacsoport szakképesítései

A szakmacsoportban az új OKJ alapján 9 érettségire épülő, iskolarendszerben oktatható

kimeneti képesítés található, melyek közül 8 ezen fővárosi szakmai alapozó kerettanterv

javaslat alapján a 9-12. évfolyamon alapozható. Ezek a kimeneti képesítések a következők:

Kereskedő (2 éves)

Könyvesbolti eladó (1 éves)

Kultúrcikk-kereskedő (2 éves)

Látszerész és fotócikk-kereskedő (2 éves)

Kereskedelmi ügyintéző (1 éves)

Külkereskedelmi üzletkötő (2 éves)

Logisztikai ügyintéző (2 éves)

Marketing- és reklámügyintéző (1 éves)

9. évfolyam



Pedagógiai Program

2011.



55










Csoportbontás: gazdálkodási ismeretek (gyakorlati), információkezelés és áruforgalom

lebonyolítása max. 12 fős csoportokban; idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés.

10. évfolyam














11. évfolyam










idegen nyelv 36 óra (elmélet)




tevékenység tervezése, irányítása, elemzése és gazdálkodási ismeretek tantárgyak osztályzása

külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor

abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe

bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás kereskedelem-marketing szakmacsoportra”

osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben az öt fenti tantárgy osztályzatának

óraszámával arányos (kerekített) átlaga.

Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, marketing, áruforgalmi tevékenység tervezése,

gazdálkodási ismeretek informatika, testnevelés.

Pedagógiai Program

2011.



56

12. évfolyam












A tanév során a közgazdaságtan, marketing, , áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása,

elemzése és gazdálkodási ismeretek tantárgyak osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha

valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell

javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos


elégtelen, más esetben a négy fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített)

átlaga.


gazdálkodási ismeretek, informatika, testnevelés.




gazdálkodás és marketing és biológia tantárgyakból biztosítja a felkészülést.

Pedagógiai Program

2011.



57






9. 10. 11. 12.

Magyar nyelv és irodalom 144 144 144 128

Történelem 72 72 72 96

Társadalomismeret és etika - - 36 -

Idegen nyelv 108 108 108 96

Matematika 108 108 108 96

Ének-zene 36 36 - -

Rajz és vizuális kultúra - - 36 32

Osztályfőnöki óra 36 36 36 32

Testnevelés és sport 72 72 72 64

Fizika 72 - - -

Földrajz - 72 - -

Biológia - 72 36 32

Kémia 72 - - -

Informatika 54 54 72 64

Szakmacsop. alapozó oktatás: Gazdálkodási ismeretek E 36 36 36 32

(216 - 216 - 360 - 320) Gazdálkodási ismeretek GY 36 36 36 32

Információkezelés GY 72 72 - -

Viselkedéskultúra E 36 - -

Kommunikáció E - 36 - -

Az áruforgalom lebonyolítása GY 36 36


Marketing E 36 64

Marketing GY 36 32


Az áruforgalom lebonyolítása E 36 -

Az áruforgalomi tev. tervezése E 36 32

Az áruforgalomi tev. tervezése GY 72 64

Összesen 990 990 1080 960

Szabadon választható Informatika 18 18 - -

(144 - 144 - 144 - 128) Idegen nyelv 18 18 - -

Matematika - - 36 32

Emelt szintű képzés - - 72 64

Testnevelés és sport 36 36 - 32

Egyéni foglalkozás 72 72 - -

Földrajz 36

TantárgyÉves óraszámok évfolyamonként

Pedagógiai Program

2011.



58


Közgazdasági szakmacsoport



A tantervben meghatározott tananyag feldolgozásának célja, hogy a Közgazdasági szakma

gyakorlása során szükséges munkafeladatok, maradéktalan végrehajtására felkészítse a

tanulókat. Ez a cél a központi programban meghatározott ismeretek, típusuknak megfelelő

elsajátíttatásán keresztül valósítható meg.

A közgazdasági tantárgyak tanításának célja, hogy a szakterület tevékenységének

sokszínű, tartalmas, aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező

bemutatásával keltse fel a tanulók érdeklődését a szakterület iránt, és segítse elő

pályaválasztásukat.

A Gazdasági környezetünk tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók az alapvető

gazdasági ismeretek elsajátítása után ismerjék, értsék a gazdasági élettel kapcsolatos

legfontosabb alapfogalmakat, összefüggéseket, a tömegtájékoztatás gazdasági híreit, és

váljanak képessé ezek felhasználására későbbi tanulmányaikban, saját ügyeik intézésében.

Az ismeretkör segítse a tanulókat a gazdasági, politikai kérdések felé orientálásban


Az Információkezelés oktatásának célja, hogy a tanulók tájékozódni tudjanak az irodai

környezetben, el tudják látni a gazdálkodó szervezeteknél előforduló egyszerű ügyviteli

munkákat. A tanulók képet kapnak az irodai munkáról, és ez hozzájárul a pálya iránti

érdeklődésük kialakulásához.

A Viselkedéskultúra oktatásának célja, hogy a hétköznapi viselkedési formákat bemutassa,

elemezze az alapvető és a szolgáltató szakmákban különösen fontos magatartási, illetve

viselkedésformák szerepét, jelentőségét. Megismertesse a tanulókkal az ön- és

emberismeretet. Fejlessze az empatikus készségeket.

A Kommunikáció oktatásának célja, hogy a tanulók elsajátítsák, és tudatosan alkalmazzák a

helyes beszédtechnikát, valamint az írásbeli kommunikáció alapszabályait. A

személyiségfejlesztés, az egyéni és a szakmai sikerek elérésének kommunikációs eszközökkel

történő elősegítése.

Legyenek tisztában az emberi érintkezés kultúrájának fontosságával. Ismerjék meg

önmagukat, és sajátítsák el a közvetlen és tágabb értelemben vett környezetükhöz való

alkalmazkodás képességét.

Legyenek képesek a konfliktusok elkerülésére vagy helyes kezelésére, a családi, baráti és

későbbi munkakapcsolatok helyes alakítására.

A közgazdasági szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott

szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek,

képességek fejlesztésére, a környezetgazdálkodási szemlélet kialakítására, a pályaválasztási

döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi

utániszakképzés megalapozására.

Pedagógiai Program

2011.



59

A szakmacsoportos alapozás célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a 9. és 10.

évfolyamon a szakmai és közismereti tantárgyak keretében tanultakat, fejlessze, alapozza meg

a szakmai műveltséget, készítsen fel a szakmacsoportos alapozó gyakorlatra.

A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező

bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét a közgazdasági szakképesítések sajátosságaira,

keltse fel az érdeklődésüket azok iránt, mutassa be a pályák szépségeit, nehézségeit,

hasznosságát, fejlődésének irányát, a szakterületen dolgozók tevékenységét, annak távlatait.

Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni

életpályájuk reális megtervezésében.

Teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetsége kibontakoztatására,

keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti alapjai iránt.

Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges magatartás

kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez.

Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes magatartásra,

alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezettel szembeni

felelősségérzetet.

Az Elméleti gazdaságtan (közgazdaságtan) tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók

ismerjék meg a piacgazdaság működését, a mikrogazdaság szereplőit és a döntéseikben

érvényesülő tényezőket, a makrogazdasági folyamatok lényegét, a makrogazdaság problémáit

és az állam lehetséges szerepét a folyamatok befolyásolásában, a nemzetközi kapcsolatok

jelentőségét, az egyensúly megteremtésének problémáit.

Az Üzleti gazdaságtan tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az alapvető

pénzügyi, számviteli, statisztikai elszámolási szabályokat, alapvető marketing-, valamint

szervezési ismeretek birtokába jussanak, a tanult ismeretkörben tegye képessé a tanulókat a

problémák felismerésére, megfogalmazására és a megismert módszerek alkalmazására.

Alakítsa ki az igényt a gazdasági élet legfontosabb eseményeinek, tendenciáinak figyelemmel

kísérésére.

Az Üzleti gazdaságtan gyakorlatok tantárgy tanításának célja, hogy képessé tegye a

tanulókat azoknak a folyamatoknak, számításoknak, bizonylatkezeléseknek az elvégzésére,

gyakorlatára, amelyeket az elméletben tanultak. Tegye képessé a tanulókat irányítással

egyszerű számviteli, pénzügyi, statisztikai és marketingfeladatok megoldására, tevékenységük

megszervezésére és értékelésére.

9. évfolyam (azonos az ügyviteli szakmacsoporttal)


gazdasági ismeretek 36 óra (elméleti)

gazdasági ismeretek 36 óra (gyakorlati)


viselkedéskultúra 36 óra (gyakorlati)

informatika 36 óra (elméleti)

Az informatika tantárgyból nincs külön osztályzat, a közismereti informatika tantárggyal

közösen történik az értékelés.

A tanév során e három tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik


Pedagógiai Program

2011.



60


szakterületre” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három fenti tantárgy


Csoportbontás: gazdasági ismeretek (gyakorlati), információkezelés és viselkedés-kultúra

max. 12 fős csoportokban; idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés.






kommunikáció 36 óra (gyakorlati)









Csoportbontás: gazdasági ismeretek (gyakorlati), információkezelés és kommunikáció max.

12 fős csoportokban; idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés.

11. évfolyam


elméleti gazdaságtan 144 óra (elméleti)

üzleti gazdaságtan 144 óra (elméleti)

üzleti gazd. tan gyakorlatok 72 óra (gyakorlati)




közgazdasági szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három

fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga.

Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, üzleti gazdaságtan gyakorlatok, informatika,

testnevelés.

12. évfolyam











testnevelés.

Pedagógiai Program

2011.



61




közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan, üzleti gazdaságtan), földrajz és testnevelés

tantárgyakból biztosítja a felkészülést.

Pedagógiai Program

2011.



62






9. 10. 11. 12.




Idegen nyelv 108 108 108 128






Fizika 72 - - -

Földrajz - 72 - -

Biológia - 72 36 -

Kémia 72 - - -


Szakmacsop. alapozó oktatás:

(216 - 216 - 360 - 320) Gazdasági ismeretek E 36 36 - -

Gazdasági ismeretek GY 36 36 - -


Viselkedéskultúra GY 36 - -

Kommunikáció GY - 36 - -

Informatika E 36 36 - -

Elméleti gazdaságtan E 144 128

Üzleti gazdaságtan E 144 128

Üzl.gazd.tan.gyakorlatok GY 72 64

Összesen 990 990 1080 960

Szabadon választható: Idegen nyelv 18 18 - 32

(144 - 144 - 144 - 128) Informatika 18 18



Emelt szintű képzés 36 32


Földrajz 36


Pedagógiai Program

2011.



63


Ügyviteli szakmacsoport



A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt az ügyvitel szakmacsoport közös

szakmai gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, a

pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az

érettségi utáni szakképzés megalapozására.

A tantárgyak oktatásának célja, hogy bővítse, rendszerezze és mélyítse el a közismereti

képzésben tanultakat, fejlessze, alapozza meg a szakmai műveltséget.

A szakmacsoport aktív tanulói magatartást és tanulási élményeket is eredményező

bemutatásával hívja fel a tanulók figyelmét az ügyviteli szakképesítések sajátosságaira, keltse

fel az érdeklődésüket azok gyakorlata iránt.

Segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában, az egyéni

életpályájuk reális megtervezésében.

Teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetségük kibontakoztatására,

keltse fel az érdeklődésüket a szakmai tevékenységek gyakorlata iránt.

Biztosítson lehetőséget a szakmacsoport munkaköreiben szükséges magatartás

kialakulásához, a motiváció fejlesztéséhez, megerősítéséhez.

Neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban felelősségteljes magatartásra, alakítsa ki a

tanulókban az önálló, pontos és minőségi munkavégzés igényét.

Az ismeretkör segítse a tanulókat a gazdasági, politikai kérdések felé orientálásban


A tantárgyi tevékenység során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök

használatához.

Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye, érezzék meg a

tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét.

A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció,

váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás.

Gazdasági környezetünk: Fejlessze a tanulók ismereteit a gazdasági élet alapvető

területeiről (szükségletek, termelés, javak, munkamegosztás, gazdálkodás, piac, kereslet,

kínálat), ismertesse meg a termelési tényezőket, a kereslet, a kínálat és a piac kapcsolatát,

csoportosítsa a javakat.

A tananyag oktatásának célja, hogy a tanulók az alapvető gazdasági ismeretek elsajátítása

után ismerjék, értsék a gazdasági élettel kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat,

összefüggéseket, a tömegtájékoztatás gazdasági híreit, és váljanak képessé ezek

felhasználására későbbi tanulmányaikban, saját ügyeik intézésében.

Ismerkedjenek meg alapvető mikro- és makroökonómiai ismeretekkel (fogyasztói döntés,

költség- és profitfajták, nemzetgazdasági mutatók, munkanélküliség, infláció)

Sajátítsák el az alapvető jogi ismereteket, jogalkotás folyamatát, jogforrásokat. Tekintsenek

bele a polgári jogba, a szerződések fajtáiba.

Ismerjék meg a munkajog alapjait, hiszen majd munkavállalóként is hasznosítani tudják ezen

ismereteket.

Tekintsenek bele a gazdasági elszámolásokba, ismerjék meg az alapvető marketing, pénzügyi,

számviteli és statisztikai alapfogalmakat.

Pedagógiai Program

2011.



64

Információkezelés: Oktatásának célja, hogy a tanulók tájékozódni tudjanak az irodai

környezetben, el tudják látni a gazdálkodó szervezeteknél előforduló egyszerű ügyviteli

munkákat. A tanulók képet kapnak az irodai munkáról, és ez hozzájárul a pálya iránti

érdeklődésük kialakulásához.

A tanulók váljanak képessé a számítógép billentyűzetének használatára, dokumentumok

megnyitására, mentésére, nyomtatására, tabulálásra, betűtípusváltásra, választásra, keresésre,

cserére.

Másoljanak tíz perc alatt legalább 1500 leütés terjedelmű, közepes nehézségű, összefüggő

nyomtatott, ismeretlen szöveget tízujjas vakírással, az előírt hibahatárokon belül.

Tudjanak diktálás alapján legalább 1000 leütés terjedelmű szöveget leírni.

Viselkedéskultúra: Oktatásának célja, hogy a hétköznapi viselkedési formákat bemutassa,

elemezze az alapvető és a szolgáltató szakmákban különösen fontos magatartási, illetve

viselkedésformák szerepét, jelentőségét. Fejlessze a tanulókban az ön- és emberismeretet, az

empatikus készségeket.

Kommunikáció: Oktatásának célja, hogy a tanulók elsajátítsák és tudatosan alkalmazzák a

helyes beszédtechnikát, valamint az írásbeli kommunikáció alapszabályait. A

személyiségfejlesztés, az egyéni és a szakmai sikerek elérésének kommunikációs eszközökkel

történő elősegítése.

Gépírás és iratkészítés: Oktatásának célja, hogy a tanulók tudjanak 1400 leütés terjedelmű

szöveget másolni, diktálás alapján leírni. Növekedjen írássebességük, törekedjenek a hibátlan

írásra.

A diktált, vagy importált szöveget egy szövegszerkesztő program segítségével képesek

legyenek megformázni. Képesek legyenek a dokumentumba objektumokat, táblákat, képeket

beilleszteni.

A tanulók ismerjék meg a magán és hivatali levelezés főbb szabályait, formáit.

Ennek alapján a hivatalos leveleket a megfelelő formába tudják önteni.

Tudjanak fogalmazni és formába önteni egyszerűbb ügyiratokat.

Ismerjék a magánszemélyek és vállalkozások közötti, a vállalaton belüli iratok fajtáit.

Tudjanak a vállalat üzleti életével kapcsolatos leveleket megfogalmazni.

Informatikai alkalmazások: Oktatásának célja, hogy a tanulók a közismereti képzésben

elsajátított informatikai ismereteiket megszilárdítsák. Megismerjék és megértsék az

adatvédelem fontosságát, megismerjék a „netikettet”. Megismerkedjenek az Internettel,

tudjanak keresni, információkat gyűjteni. Levelezőrendszer segítségével tudjanak információt

cserélni, adatokat eljuttatni, fogadni.

Ismerjék meg a táblázatkezelés lehetőségeit, segítségével egyszerűbb számításokat,

rendezéseket végezni. Tudják a táblázatot megformázni. Használjanak egyszerűbb képleteket,

készítsenek egyszerűbb grafikonokat.

Ismerkedjenek meg a prezentációkezelés alapjaival.

Titkári ismeretek: Oktatásának célja, hogy a tanulók megismerjék a titkárságon,

ügyfélszolgálaton dolgozók feladatait, leendő szakmájuk egy fő területét.

Ismerjék az irodai munka menetét, hogy milyen egy korszerűen felszerelt iroda.

Tudjanak egyszerűbb irodatechnikai eszközöket használni, karbantartani.

Ismerjék az iratkezelés szabályait, a bejövő és kimenő iratok iktatását, tárolását, selejtezését.

9. évfolyam (azonos a közgazdasági szakmacsoporttal)

Pedagógiai Program

2011.



65














Csoportbontás: gazdasági környezetünk (gyakorlati), információkezelés és viselkedés-kultúra

(gyakorlati) max. 12 fős csoportokban; idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés.

10. évfolyam (azonos a közgazdasági szakmacsoporttal)














Csoportbontás: gazdasági környezetünk (gyakorlati), információkezelés és kommunikáció

(gyakorlati) max. 12 fős csoportokban; idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés.

11. évfolyam


levelezés 72 óra (elméleti)

szakmai idegen nyelv 72 óra (elméleti)

szövegfeldolgozás 72 óra (gyakorlati)

informatikai alkalmazások 72 óra (gyakorlati)

gazdasági környezetünk 72 óra (elméleti)

A tanév során az öt tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik


A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás ügyviteli

szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben az öt fenti tantárgy


Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, szövegfeldolgozás, informatikai alkalmazások,

informatika, testnevelés.

12. évfolyam


Pedagógiai Program

2011.



66

titkári ismeretek 64óra (elméleti)

szakmai idegen nyelv 64 óra (elméleti)

szövegfeldolgozás 64 óra (gyakorlati)

informatikai alkalmazások 64 óra (gyakorlati)


A tanév során az öt tantárgy osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik


A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás ügyviteli

szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben az öt fenti tantárgy


Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, szövegfeldolgozás, informatikai alkalmazások,

informatika, testnevelés.




ügyviteli alapismeretek és szakmai idegen nyelv tantárgyakból biztosítja a felkészülést.

Pedagógiai Program

2011.



67






9. 10. 11. 12.










Fizika 72 - - -

Földrajz - 72 - -

Biológia - 72 - -

Kémia 72 - - -


Szakmacsop. alapozó oktatás: Gazdasági ismeretek E 36 36 72 64

(216 - 216 - 360 - 320) Gazdasági ismeretekGY 36 36 - -



Informatika E 36 36


Levelezés E 72

Titkári ismeretek E - 64

Szakmai idegen nyelv E 72 64

Szövegfeldolgozás GY 72 64

Informatikai alkalmazások GY 72 64

Összesen 990 990 1080 960

Szabadon választható: Idegen nyelv 18 18 36 32

(144 - 144 - 144 - 128) Informatika 18 18




Emelt szintű képzés 36 32


Pedagógiai Program

2011.



68






9. évfolyam

A tanév során a hangsúly az idegen nyelv tanulásán van, melyet csoportbontásban, heti 11

órában tanulnak a tanulók. E mellett informatikai képzés, matematikai, kommunikációs és

anyanyelvi képességfejlesztés, testnevelési óra és osztályfőnöki óra van csak az évfolyamon.

Ezen az évfolyamon részt vett tanulóink számára biztosítjuk a lehetőséget az idegen nyelvből

emelt szintű érettségi vizsga letételére (már a 11. évfolyamtól).

10. évfolyam













Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, információkezelés, áruforgalom lebonyolítása,

gazdálkodási ismeretek gyakorlati, testnevelés.

11. évfolyam













Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, gazdálkodási ismeretek gyakorlati, áruforgalom

lebonyolítása, információkezelés, testnevelés.

12. évfolyam





Pedagógiai Program

2011.



69









A 11. tanév végén idegen nyelvből előrehozott érettségi vizsgát tett tanulók számára



tevékenység tervezése és gazdálkodási ismeretek tantárgyak osztályzása külön,

tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az

egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő

„Szakmacsoportos alapozó oktatás kereskedelem-marketing szakmacsoportra” osztályzata

ebben az esetben elégtelen, más esetben az öt fenti tantárgy osztályzatának óraszámával

arányos (kerekített) átlaga.



13. évfolyam












A 11-12. tanév végén idegen nyelvből előrehozott érettségi vizsgát tett tanulók számára


A tanév során a közgazdaságtan, marketing, az áruforgalmi tevékenység tervezése és a

gazdálkodási ismeretek tantárgyak osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik



kereskedelem-marketing szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más

esetben a négy fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített) átlaga.




Ebben a szakmacsoportban iskolánk a tizenkettedik és a tizenharmadik évfolyamon mind a

középszintű, mind az emelt szintű érettségire a kötelező vizsgatárgyakon kívül biológia,

informatika, gazdálkodás és marketing tantárgyakból biztosítja a felkészülést.

Pedagógiai Program

2011.



70







Tantárgy

9. 10. 11. 12. 13.

Magyar nyelv és irodalom 144 144 144 144 128

Történelem - 72 72 72 96

Társadalomismeret és etika - - - 36 -

Idegen nyelv 396 162 162 - -

Idegen nyelv 2.(vagy 1.) - - - 108 96

Matematika 144 108 108 108 96

Ének-zene - 36 36 - -

Rajz és vizuális kultúra - - - 36 32

Osztályfőnöki óra 36 36 36 36 32


Fizika - 72 72 - -

Földrajz - 72 - - -

Biológia - - - 36 32

Kémia - - 72 - -

Informatika 198 - - 72 64

Szakmacsop. alapozó oktatás: Gazdálkodási ismeretek E - 36 36 36 32

Gazdálkodási ismeretek GY 36 36 36 32

(0-216-216-360-320) Információkezelés GY - 72 72 - -

Viselkedéskultúra E - 36 - - -

Kommunikáció E - - 36 - -

Közgazdaságtan E - - - 36 32

Marketing E - - - 36 64

Marketing GY - - - 36 32

Idegen nyelv - - - 36 32

Az áruforgalom lebonyolítása E - - - 36 -

Az áruforgalom lebonyolítása GY - 36 36 - -

Az áruforgalmi tev. tervezése E - - - 36 32

Az áruforgalmi tev. tervezéseGY - - - 72 64

Összesen 990 990 990 1080 960

Szabadon választható: Emelt szintű képzés - - - 36 32

(0 -144-144-144-128) Idegen nyelv - 36 36 - -

Matematika - - - 36 32

Egyéni foglalkozás - 36 36 - -


Biológia - - - 36 32

Kémia - 36 - - -

Földrajz - - 36 - -

Éves óraszámok évfolyamonként

Pedagógiai Program

2011.



71

7.Szakközépiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület


(Bevezetve 2009. szeptemberben induló 9. évfolyamon a természettudományos tantárgyak

óratervi változásai miatt

9. évfolyam














10. évfolyam














11. évfolyam













Pedagógiai Program

2011.



72


tevékenység tervezése, irányítása, elemzése és gazdálkodási ismeretek tantárgyak osztályzása

külön, tantárgyanként történik. Ha valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor

abból az egy tantárgyból kell javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe

bekerülő „Szakmacsoportos alapozó oktatás kereskedelem-marketing szakmacsoportra”

osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben az öt fenti tantárgy osztályzatának



gazdálkodási ismeretek informatika, testnevelés.

12. évfolyam












A tanév során a közgazdaságtan, marketing, áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása,

elemzése és gazdálkodási ismeretek tantárgyak osztályzása külön, tantárgyanként történik. Ha

valamelyik tantárgyból elégtelent kap egy tanuló, akkor abból az egy tantárgyból kell

javítóvizsgát tennie. A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmacsoportos


elégtelen, más esetben a négy fenti tantárgy osztályzatának óraszámával arányos (kerekített)

átlaga.


gazdálkodási ismeretek, informatika, testnevelés.




gazdálkodás és marketing és biológia tantárgyakból biztosítja a felkészülést.

Pedagógiai Program

2011.



73




(Bevezetve 2009. szeptemberben induló 9. évfolyamon)

9. 10. 11. 12.










Fizika 72 72 - -

Földrajz 72 - - -

Biológia - - 36 32

Kémia - 72 - -


Szakmacsop. alapozó oktatás: Gazdálkodási ismeretek E 36 36 36 32

(216 - 216 - 360 - 320) Gazdálkodási ismeretek GY 36 36 36 32


Viselkedéskultúra E 36 - -

Kommunikáció E - 36 - -

Az áruforgalom lebonyolítása GY 36 36


Marketing E 36 64

Marketing GY 36 32


Az áruforgalom lebonyolítása E 36 -

Az áruforgalomi tev. tervezése E 36 32

Az áruforgalomi tev. tervezése GY 72 64

Összesen 990 990 1080 960

Szabadon választható Informatika 18 18 - -

(144 - 144 - 144 - 128) Idegen nyelv 18 18 - -




Egyéni foglalkozás 36 36 - -

Biológia - - 36 32

Kémia 36 - - -

Földrajz - 36 - -


Pedagógiai Program

2011.



74



(Bevezetve 2009. szeptemberben induló 9. évfolyamon a természettudományos tantárgyak

óratervi változásai miatt















Csoportbontás: gazdasági ismeretek (gyakorlati), információkezelés és viselkedés-kultúra

max. 12 fős csoportokban; idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés.















Csoportbontás: gazdasági ismeretek (gyakorlati), információkezelés és kommunikáció max.

12 fős csoportokban; idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés.

11. évfolyam








Pedagógiai Program

2011.



75




testnevelés.

12. évfolyam











testnevelés.




közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan, üzleti gazdaságtan) és testnevelés

tantárgyakból biztosítja a felkészülést.

Pedagógiai Program

2011.



76




(Bevezetve 2009. szeptemberben induló 9. évfolyamon)

9. 10. 11. 12.










Fizika 72 - - -

Földrajz 36 36 - -

Biológia - 72 36 32

Kémia 36 36 - -


Szakmacsop. alapozó oktatás:

(216 - 216 - 360 - 320) Gazdasági ismeretek E 36 36 - -

Gazdasági ismeretek GY 36 36 - -




Informatika E 36 36 - -

Elméleti gazdaságtan E 144 128

Üzleti gazdaságtan E 144 128

Üzl.gazd.tan.gyakorlatok GY 72 64

Összesen 990 990 1080 960

Szabadon választható: Idegen nyelv 18 18 36 32

(144 - 144 - 144 - 128) Informatika 18 18




Fizika - 72 - -

Kémia 36 - - -

Földrajz 36 - - -


Pedagógiai Program

2011.



77

9 Szakiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület




A 17/2004 (V. 20.) OM rendelet alapján a szakiskola kilencedik évfolyamán az általános

műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, gyakorlati oktatás, a tizedik

évfolyamán – a kötelező tanórai foglalkozások legfeljebb negyven százalékában – szakmai

alapozó elméleti és gyakorlati oktatás folyik.

A kilencedik és tizedik évfolyamon folyó oktatás elsődleges célja a közoktatási

intézményekben az általános műveltség megszilárdítása. Ez a feladat a szakiskolában

magában foglalja az alapismeretek hiánypótlását és a szakképzés megalapozásához szükséges

ismeretek, készségek fejlesztését. A felzárkóztatás, hiánypótlás, szakmatanulásra való

felkészítés mellett biztosítani kell az átlépést más középiskolába és a szakközépiskolai

tanulmányokba beszámítható ismereteket is.

Az élő idegen nyelv tanításának célja: a szakiskolai diákok idegen nyelvi kommunikatív

kompetenciájának fejlesztése a négy nyelvi alapkészség területen zajlik: beszédértés, olvasásértés, beszédkészség és íráskészség. A készségek közül a beszédértés és a

beszédkészség élvez elsőbbséget. A szakiskolában folyó idegennyelv-oktatás célja, hogy a tanulók a 10. évfolyam

befejezésekor:

– elérjék a Közös Európai Referenciakeretben meghatározott A1 szintet a négy

alapkészségben –elsősorban a beszédértés és a beszédkészség területén,

– elmozduljanak az A2 szint irányába, és a beszédértés és beszédkészség terén megközelítsék,

esetleg elérjék az A2 szintet.

A tantárgy fejlesztésének követelményei: A nyelvtanulás során a tanulókban alakuljon ki és

maradjon ébren a kedvező attitűd és motiváció a nyelvtanulás, a tanult nyelv, a célnyelven

beszélő emberek és kultúrájuk, valamint más nyelvek megismerésére.

A tanulók legyenek képesek nyelvtudásukat egész életükön át önállóan fenntartani és

fejleszteni, emellett új idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen tanulni.

Fejlődjön a tanulóban a pozitív hozzáállás a nyelvtanulás iránt. Alakuljon ki együttműködési

készsége, tudjon részt venni pár- és csoportmunkában.

Alakuljanak ki a tanulóban az alapvető kommunikatív nyelvi kompetenciák.

Természetismeret és környezeti tanulmányok oktatásának célja: – Természettudományos alapismeretek nyújtása

– Logikus gondolkodás (természettudományos logika) képességének kialakítása

– Összefüggések, globális folyamatok felismerésére nevelés

– Az önálló tapasztalatgyűjtés, adatfeldolgozás gyakorlatának kialakítása

– Az együttműködés, csoportban végzett munka rutinjának kialakítása

– Gyakorlatias szemlélet kialakítása a természettudományok hétköznapi döntésekben való

alkalmazhatósága érdekében

– A számítógép és a világháló használatának erősítése

Követelményként jelenik meg a:

– Megfigyelőképesség fejlesztése – önálló kísérletek, adatgyűjtés során.

– Olvasás, írás, beszédkészég fejlesztése, természettudományos világszemlélet kialakítása.

– Súlyozás – A lényeges tulajdonságok, szempontok, rendezési elv kiválasztása egy

adathalmazban.

– Rendezés – Egy adathalmaz kiválasztott szempontok szerint való rendezése.

Pedagógiai Program

2011.



78

– A természettudományok társadalmi vonatkozásainak bemutatása: környezeti terhelés,

környezetvédelem, globális problémák, cselekvési lehetőségek.

– Az állampolgári felelősség fejlesztése, eligazodás a mindennapi élet gyakorlati kérdéseiben.

– Gyakorlatiasság – az eszközhasználat során, a háztartásban, a mindennapi életben

előforduló anyagok kapcsán, a veszélyforrások felismerése során.

– Kooperáció – a mérőtárssal, illetve a megbeszélések során az osztály tagjaival való

együttműködés során.

– Pontosság, precizitás – a mérések kivitelezése során.

– Önálló problémafelvetés – a feladatok megoldása során, a váratlan mérési helyzetekben.

– Logikai készség – a mérési tapasztalatok általánosítása során, a felmerülő problémák során,

a természet fontosabb alaptörvényeinek és összefüggéseinek felhasználása során.

– Kreativitás, gyakorlati készség – a mérés kivitelezése során, a mérési hibák kiküszöbölése

során.

– Analizáló képesség fejlesztése – ábraelemzések, grafikonelemzések, táblázatkészítés során.

– Szintetizálókészség és differenciálókészség – a tapasztalatok gyűjtése, a mérések

értelmezése során a lényeges és lényegtelen tényezők elválasztása során.

– Elektronikus és nyomtatott információhordozók használata – a feladatlapok önálló

információszerzést előíró részeinek kidolgozása során.

– Az elektronikus adatok felhasználásának etikai (szerzői jogi) kérdései, hivatkozás, idézés.

A Történelem és társadalomismeret tantárgy tanításának célja a korszerű műveltség

közvetítése, a történelmi-társadalmi jelenségek átfogó ismeretének elsajátíttatása,

középpontba helyezve a kulcskompetenciák fejlesztését. A tanulási-tanítási folyamat

középpontjában a személyiségfejlesztés, a felelős állampolgári magatartás és a szakmatanulás

elkezdéséhez szükséges alap- és kulcskompetenciák fejlesztése áll.

Alapvető pedagógiai célunk egy olyan nyitott fejlesztési környezet megteremtése, amely

kedvező lehetőséget biztosít a tanulók motiválásához, sikerélményeinek megszerzéséhez, a

tanulási folyamatba való aktív bekapcsolódásához.

A műveltségterület fejlesztési feladatai: – Az élethosszig tartó tanulás képességének megalapozásán belül kiemelt fontosságú az

önálló ismeretszerzés, tapasztalatgyűjtés képességének fejlesztése, komplex információk

kezelési és adatfeldolgozási gyakorlatának kialakítása

– Az együttműködés, csoportban végzett munka rutinjának kialakítása, a társakkal való

kooperáció, a vállalt feladat elvégzéséért való egyéni és közösségi felelősségvállalás

fejlesztése

– Kommunikációs képesség fejlesztése és a tanuláshoz, művelődéshez szükséges szövegértési

és szövegalkotási képesség, beleértve a kérdéskultúra fejlesztését, az önálló problémafelvetés

képességét

– Az infokommunikációs képességek fejlesztése, elektronikus és nyomtatott

információhordozók használata, adott feladat érdekében való csoportosítása, bemutató

anyagok, kisebb prezentációk készítése, egyéni karakterű kreatív és produktív képességek

fejlesztése

– A szakmatanuláshoz, az életvitelhez, a munkavégzéshez, valamint a jelen világában való

eligazodáshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése: problémamegoldó, lényegkiemelő,

döntési, szabálykövető, érdekérvényesítő és kritikai gondolkodási képesség fejlesztése

A matematika tanításának célja – Az alkalmazható, hasznosítható matematikai tudás megalapozása:

• a sikeres szakmatanuláshoz szükséges matematikai műveltség elsajátíttatása

• a szakmatanulást támogató speciális matematikai készségek, képességek, ismeretek

kialakítása

• a szakmacentrikus feladatok megoldási módszereinek elsajátíttatása

Pedagógiai Program

2011.



79

• a gyakorlatorientált, közérthető matematikai kommunikáció kialakítása

– Az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés:

• a tanulás iránti pozitív motiváció kialakítása és fejlesztése

• a tanulók sikerélményhez juttatása

• az együttműködés, a közös és egyéni munka összhangjából adódó értékek bemutatása

• a rugalmas, fegyelmezett, ötletes, logikus gondolkodás megalapozása

• a matematikai ismeretek megszerzésének és rendszerezésének módszereivel való

megismertetés

Kiemelt fejlesztési feladatok:

– Az írásbeli, a szóbeli, a grafikus és az elektronikus kommunikáció alapjainak alakítása,

fejlesztése

– különböző matematika-tanulási technikák megismertetése és az egyénre legjobban illők

kiválasztása

– különböző lehetőségek, esetek bemutatásával (pl.: helyes életmód, időbeosztás, fontos és

kevésbé fontos feladatok szétválasztása, lényegkiemelés, az egészséges és a hasznos időtöltés

formái, módszerei, az együttműködés hasznossága, az önállóság szükségessége, s ezekre

konkrét példák bemutatása), fejleszteni az életvezetési problémák helyes megoldására

vonatkozó képességeket

– a matematika hasznosíthatóságának, alkalmazhatóságának felismerésére vonatkozó

képesség, a problémamegoldó gondolkodás kialakítása

Az informatika tanításának célja, hogy a tanulók:

– tudják és merjék használni a számítógépet

– észrevegyék, hogy egy hibaüzenet érkezésekor nem a számítógép romlott el, hanem esetleg

a felhasználó vétett hibát, melyet javítani lehet

– megismerjék azokat az eszközöket, technológiákat, amelyekkel munkájuk és mindennapjaik

során találkozhatnak

– megismerjék és alkalmazzák a gyakorlati életben használt legfontosabb írásos formátumok

gépi megvalósításának lehetőségeit

– megismerjék és alkalmazzák az információ szemléltetését, vizsgálatát segítő eszközöket és

módszereket egyszerűbb táblázat, diagram készítésénél

– megismerjék, miként tudnak az internet szolgáltatásainak felhasználásával információhoz

jutni,

Az informatika fejlesztési feladatai

– Az információs környezet megismerése és tudatos alkalmazása a hétköznapi életben

felmerülő problémák megoldása során

– kommunikációs képesség fejlesztése az infokommunikációs eszközök és a hatékony,

céltudatos információszerzési technikák alkalmazásával

A magyar nyelv és irodalom tanításának célja kommunikációs képesség fejlesztése és a

tanuláshoz, művelődéshez szükséges szövegértési és szövegalkotási képesség kialakítása. A

beszédkészség, szövegértés, szövegalkotás, anyanyelvhasználat, irodalomértés mindazon

kompetenciáinak fejlesztése, amelyek a szakképzésben való részvételre, a szakmunkásvizsga

letételére és a szakma gyakorlásának megkezdésére képesítenek.

A kiemelt fejlesztési feladatok közül a hon- és népismeret, a magyar identitás elmélyítése,

valamint az európaiság gyakorlati és érzelmi aspektusainak kialakítása tantárgyunk

hagyományos területei.

A kommunikációs kultúra mellé szükségszerűen felzárkózik az információs kultúra

fejlesztésének igénye. A média világában való eligazodásra, a kritikai gondolkodásra is

felkészítjük tanulóinkat.

A gyakorlati oktatás tanításának célja:

Pedagógiai Program

2011.



80

A gyakorlati oktatás moduljai a szakiskola 9. évfolyamán azt a célt szolgálják, hogy a

tanulókat sikerekhez, pozitív élményekhez juttassák, és passzivitásukat feloldják. Fontos,

hogy a tanulást, ismeretszerzést személyessé, aktívvá, élményszerűvé tegyük.

Az aktív tanulás során a diákoknak olyan gyakorlati tevékenységet célszerű folytatniuk,

amely a megismerést segíti, amiből felépíthetik saját tudásukat, amelybe beépíthetik

tapasztalataikat.

A sikeres tanulási folyamat elengedhetetlen feltétele a megfelelő motiváció, melyet a

személyessé vált feladat, az egyéni munka értéke, illetve a közös munka sikere, az

együttműködés alapoz meg.

A tanulási folyamatot segíti az alkotás (konstruálás), felfedezés. Ehhez nyújtanak segítséget a

gyakorlati oktatás moduljai. Kiemelkedő helyet kap a programban a személyiségfejlesztés, a

kommunikáció és viselkedéskultúra fejlesztése. A sikeres fejlesztés eredményeként a tanuló

kommunikációjának hitelessége javul és konfliktusmegoldó képessége fokozódik. A

szituációs gyakorlatok jó lehetőséget biztosítanak az interakciók gyakorlására, melynek során

fejlődik a tanulók társaikhoz, tanáraikhoz, embertársaikhoz kapcsolódó viszonya.

A mindennapi ismeretek modul célja azon tevékenységek és képességek fejlesztése, melyek

a mindennapi életvitel során a tanulók és családtagjaik számára hasznosíthatók. Mintát ad az

információszerzés módjaira, azok célszerű, praktikus felhasználására, az erkölcsi és etikai

normák betartásával. Szituációs feladatok során a tanulók tapasztalatokat szereznek az

ügyintézéssel, a kapcsolatfelvétellel, az álláskereséssel összefüggő tennivalók és viselkedési

szabályok terén.

A tanulók életkori sajátosságainak, adottságainak és előző iskolatípusában szerzett

tapasztalatainak felmérésével, azok figyelembevételével szükséges a tanulási módszerek,

technikák fejlesztése. A hangsúly tehát nem a tanításon, hanem a tanuláson van. A

tanulásmódszertan modul lehetőséget ad a kifejezőképesség és problémamegoldó-képesség

fejlesztésére és gyakoroltatására. A pszichés megismerő tevékenységek fejlesztése egyéni

gyakorlással és kooperatív feladatok megoldásával valósítható meg.

A kiemelt fejlesztési feladatok az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, elősegítik a

tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók

személyiségének fejlődését.

Énkép, önismeret: A tanulók a jól megtervezett tanulási folyamatban váljanak aktív

részesévé a normaalkotásnak, mely kapaszkodót ad az önmaguk és környezetük, valamint

társaik működésének megismerésében, világszemléletük formálásában.

Hon- és népismeret: Közvetlen és tágabb környezetünk megismerése, a hagyományok

ápolásának és továbbadásának képessége segíti a társadalmi és természeti környezet

megbecsülését, az értük való tenni tudást.

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra: Váljanak nyitottá és megértővé a különböző

szokások, életmódok, kultúrák, vallások, valamint a másság iránt.

Környezeti nevelés: Életmódjukban a környezettudatos magatartás, a természet tisztelete, a

felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés váljék meghatározóvá.

Információs és kommunikációs kultúra: A fiatalokat fel kell készíteni a tanulási folyamat

során a technológiai robbanás következtében megváltozott kommunikációs lehetőségekre,

mely nemcsak elősegíti az egész életen át tartó tanulás teljesítését, hanem megkívánja és

feltételezi az alapkészségek, -képességek meglétét is.

Tanulás: Az önálló tanulás képességének, az eredményes tanulás módszereinek kialakítása

alapvető jelentőségű az alapkészségek és az élethosszig tartó tanulás képességének

kialakulásában.

Testi és lelki egészség: Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók

cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezetnek, a tanórai és tanórán

kívüli tevékenységeknek is biztosítaniuk, garantálniuk kell az egészséges testi, lelki, szociális

fejlődést.

Pedagógiai Program

2011.



81

Felkészülés a felnőtt lét szerepeire: Az ön- és pályaismeret, a szociális és társadalmi,

valamint a társadalmi-állampolgári kompetenciák fejlesztése, az öntudatos munkavállalói,

fogyasztói, vállalkozói magatartás kialakítása. A szakmaválasztás meghatározó mozzanata

életünknek, ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy a tanulók reális képet kapjanak

önmagukról és választott szakmai területükről. Az önfejlesztés képessége akkor lesz

fenntartható, ha a szülői ház és az iskola egyaránt el

9. évfolyam


szakmai alapismeretek 72 óra (elméleti)

bolti előkészítő ismeretek 72 óra (gyakorlati)

tanulásmódszertan 72 óra (gyakorlati)

pályaorientáció 72 óra (elméleti)



A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai előkészítés gazdasági-szolgáltatási



Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés; bolti előkészítő ismeretek

és tanulásmódszertan tantárgyból max. 12 fős csoportokban.

10. évfolyam



gazdasági környezetünk 36 óra (gyakorlati)

általános áruismeret 36 óra (elméleti)

általános áruismeret 36 óra (gyakorlati)

mindennapi ismeretek 36 óra (elméleti)

mindennapi ismeretek 36 óra (gyakorlati)

szakmai számítás 36 óra (gyakorlati)



A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai alapozás kereskedelem-marketing

szakmacsoportra” osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a négy fenti tantárgy


Csoportbontás: idegen nyelv, informatika, matematika, testnevelés; gazdasági környezetünk,

általános áruismeret, mindennapi ismeretek és szakmai számítás tantárgyból max. 12 fős

csoportokban.

Pedagógiai Program

2011.



82

9. Szakiskola





9. 10.



Idegen nyelv 108 108

Matematika 108 108



Természetismeret és környezeti

tanulmányok 108 108

Informatika 72 72

Kommunikáció 36

Szakmacsop. alapozó oktatás: Bolti előkészítő ismeretek GY 72

Tanulásmódszertan GY 72

Szakmai alapismeretek E 72

Pályaorientáció E 72

Mindennapi ismeretek GY 36

Mindennapi ismeretek E 36

Általános áruismeret E 36

Általános áruismeret GY 36

Gazdasági környezetünk GY 36

Gazdasági környezetünk E 36

Szakmai számítás GY 36

Összesen 990 990

Szabadon választható Egyéni foglalkozás 72 72

(72 - 72)


Pedagógiai Program

2011.



83

10. Szakiskola Gazdasági-szolgáltatási szakterület




9. évfolyam


szakmai alapismeretek 72 óra (elméleti)


tanulásmódszertan 72 óra (gyakorlati)

pályaorientáció 72 óra (elméleti)



A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai előkészítés gazdasági-szolgáltatási



Csoportbontás: idegen nyelv, matematika, informatika, testnevelés; információkezelés és

tanulásmódszertan tantárgyból max. 12 fős csoportokban.

10. évfolyam


mindennapi ismeretek 72 óra (elméleti)

irodai ismeretek 72 óra (elméleti)

gépírás (információkezelés) 144 óra (gyakorlati)



A bizonyítványba és az anyakönyvbe bekerülő „Szakmai alapozás ügyviteli szakmacsoportra”

osztályzata ebben az esetben elégtelen, más esetben a három fenti tantárgy osztályzatának


Csoportbontás: idegen nyelv, informatika, gépírás, matematika, testnevelés.

Pedagógiai Program

2011.



84

10. Szakiskola





9. 10.



Idegen nyelv 108 108

Matematika 108 108



Természetismeret és környezeti

tanulmányok 108 108

Informatika 72 72

Szakmacsop. alapozó oktatás: Szakmai alapismeretek E 72

(185-259) Információkezelés GY 72

Pályaorientáció E 72

Tanulásmódszertan GY 72

Mindennapi ismeretek E 72

Információkezelés GY 144

Irodai ismeretek E 72

Összesen 990 990

Szabadon választható Egyéni foglalkozás 72 72

(72 - 72)


Pedagógiai Program

2011.



85

2. Tantárgyi tantervek

2.1. Kötelező tantárgyak

Az óratervi táblázatok szakmacsoportonként, évfolyamokra bontva tartalmazzák a

kötelező tantárgyakat és óraszámaikat.

2.2 Választható tantárgyak.

Az óratervi táblázatok szakmacsoportonként, évfolyamokra bontva tartalmazzák a

szabadon választható tantárgyakat és óraszámaikat.

3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elvei.

Tankönyv - speciális taneszköz/évfolyam

A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának gyakorlata évek óta a szakmai

munkaközösségek által - a rendelkezésükre álló tájékozódási lehetőségek felhasználásával -

meghozott döntés alapján egyeztetett iskolai szintű megrendelés formájában működik, aminek

a gyakorlatát a továbbiakban is fenn kívánjuk tartani. Ami a kiválasztás elveit illeti, jelenleg

illuzórikus a tényleges választás, hiszen különösen a szakmai tantárgyak tankönyvei

hiányoznak, vagy korszerűtlenek, és azzal kell számolnunk, hogy az elkövetkezőkben is

valódi választás híján a szaktanárok lelkiismeretes többletmunkája kell, hogy a szakmai

tanítási anyag naprakészségét garantálja, kiegészülve a megszerzett tananyagtartalom

sokszorosításával, vagy diktálásával, ami költség és időrabló többletmunka. A közismereti

tantárgyak relatíve "gazdagabb" választéka sem kínál jobb helyzetet addig, amíg - noha

vannak tankönyvbemutatók és egyéb akciók - a tankönyvrendelés technikája döntően az, hogy

prospektus alapján előbb kell megrendelni egy tankönyvet, mielőtt a szaktanár egyáltalán

kézbe vehette volna, nem hogy részletesen megismerkedhetett volna a tankönyvi anyaggal.

4. Magasabb évfolyamba lépés, iskolába való felvétel

4.1. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele

legalább elégséges érdemjegy az évfolyamra előírt tantárgyakból

az osztályozó konferencia határozata

4.2. A tanuló iskolába való felvételének feltételei

a képzési szintnek megfelelő kor

végzettség / bizonyítvány / az életkornak és a képzés tartalmának megfelelően

alkalmasság / felvételi eljárásnak megfelelően /

egészségügyi alkalmasság / a képzésre előírt norma szerint /

Pedagógiai Program

2011.



86

5. A tanulók tanulmányi munkája ellenőrzésének, értékelésének

rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások

5.1. A tanulók tanulmányi munkájának mérése

- szóbeli feleltetés

A tanuló kommunikációs készségének fejlesztése, a logikus gondolkodásra szoktatás

fontos színtere. A feleletek száma korlátlan napi és éves szinten egyaránt. A feleltetés során

figyelembe lehet venni a házi feladat elkészítésének tényét, a megoldás színvonalát, de a

számszerű minősítésnél fontosabb a tanuló gyakorló tevékenysége, s a helyes megoldásban

való megerősítés, vagy az elkövetett hiba javítása. A hetente kiadott házi feladat

megoldásához szükséges idő nem lehet több, mint az adott tantárgy heti óraszáma.

- írásbeli feleltetés

Egyszerre több tanuló számonkérésére alkalmazható. Időtartama nem haladhatja meg a

középszintű szóbeli érettségire meghatározott 15 percet. Száma napi és éves szinten is

korlátlan. Az adott érdemjegy azonos értékű a szóbeli feleletre adottal.

- írásbeli dolgozat

Jelentősége növekedett az új típusú érettségi vizsgák bevezetésével, mert például a

történelem tantárgyban is bevezették az írásbeli vizsgarészt. Egy napon maximum 2 órán

íratható dolgozat: két tantárgy 1-1 óra vagy egy tantárgy 2 óra időtartamban. Az év végén

íratott próba érettségi illetve szintvizsga dolgozatok ennél hosszabb időtartamban is írathatók,

ha azon a napon egyéb tantárgyakból nincs számonkérés. A témazáró dolgozatok kétszeres

súllyal szerepelnek a tantárgyi végső érdemjegy kialakításában.

- szintvizsga

Minden tanévnyitó értekezleten a tantestület meghatározza, hogy mely tantárgyakból

van írásbeli, illetve szóbeli szintvizsga egy adott évfolyamon. A szintvizsga négyszeres

súllyal szerepel a tantárgyi végső érdemjegy kialakításában.

- házi dolgozat

A heti egy órás tantárgyaknál indokolt teljes értékű érdemjeggyel mérni a tanulói

teljesítményt ezen a módon is. Ekkor a feladat elkészítésére legalább 4 hét álljon

rendelkezésre. A heti többórás tantárgyaknál is adható ki ilyen feladat, melynek osztályzatát

kerekítő tényezőként lehet figyelembe venni.

5.2 A tanulók tevékenységének értékelése

A szakmai középiskola értékelési területei: magaviselet

szorgalom

tanulmányi munka

szakmai gyakorlat

Pedagógiai Program

2011.



87

A tanulói tevékenység értékelése mindenképpen megköveteli az egyéni értékelést.

Nem tekinthetünk el attól a háttértől / otthon, család, környezet / melyben a tanuló

teljesítményére felkészül. Ezzel szemben áll a teljesítmények objektív mérésének,

értékelésének a követelménye. A tanulmányi munka és a szakmai gyakorlat értékelésénél

súlyos hiba lenne az objektivitás elvének feladása, ugyanis az iskola falain kívül - az "életben"

, a munkaerő-piaci versenyben - a tényleges teljesítmények alapján remélhető eredmény. A

kétféle szempontot az iskolán belül egységesen kell érvényesíteni, hogy a valóságban működő

szabályokhoz rugalmasan tudjuk felkészíteni a növendékeinket.

A tanulói teljesítmény értékelésének területei

tanórán

szóbeli felelet után

/ az osztályzatnak csak úgy van értelme, ha a tanár minden feleletet - röviden - értékel is /

írásbeli munka értékelése

/ az írásbeli munkáknál lehetőleg egységes pontozási rendszerre kell törekedni, az osztályozás

szempontjait a tanulókkal ismertetni kell és meg kell velük beszélni /

egyéni teljesítmények értékelése

/ az osztályfőnöki órán közösen is megvalósítható, ennek közösségi nevelő hatása is van -

általában erre a félévi értesítő után célszerű sort keríteni /

gyakorlati tevékenység értékelése

A tanulói teljesítmény értékelése a szülő felé

szóban fogadóórán

szülői értekezleten

írásban félévi értesítő

év végi bizonyítvány

dicséretek és intések az ellenőrző könyvben

5.3 A tanulói teljesítmény értékelésének eszközei

Érdemjegy

/ tanulmányi munka értékelése /

Osztályzat

/ kategóriák szerinti besorolás magatartás, szorgalom /

Dicséret

fokozatai

szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, tantestületi

Pedagógiai Program

2011.



88

Büntetés

fokozatai

figyelmeztetés, intés, megrovás

szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, fegyelmi bizottsági

Speciális értékelés

/ díjazás, kitüntetés, jutalom /

A tanuló tevékenység értékelésének célja

a magasabb évfolyamba lépés feltételeinek való megfelelés minimális teljesítése / a

NAT szerinti minimum, illetőleg az érettségi követelmény minimuma / az elsőrendű cél,

hiszen a tanulmányok magasabb szinten való folytatásának kikerülhetetlen útja. A NAT-ban

megfogalmazott követelményekhez szigorúan ragaszkodni kell, mert csupán ez az egy

lehetőség maradt az esélyegyenlőség biztosítására, a középiskolák átjárhatóságának

fenntartására.

Az érdemjegy

elégtelen /1/

a tantárgyi, gyakorlati minimumszintet nem érte el, a továbbhaladáshoz teljesítménye, tudása

nem elég / ismételhet, vagy nem ismételhet a törvény szerint /.

elégséges /2/

tudása, teljesítménye gyenge, de a NAT minimumszintjét elérte. Ez a legkritikusabb értékelési

pont nagy felelősséget követel az értékelő tanártól, semmiképpen sem "jutalmazhatja" az

elégtelent és nem "büntetheti" a közepest. Mindenképpen arra kell figyelni, hogy érdemjegy

legyen!

közepes /3/

a NAT követelményeinek - és az iskolai NAT- szerinti nevelési oktatási tervben

meghatározott követelményeknek - átlagos szinten - megfelel.

jó /4/

a NAT követelményeket jól elsajátította, ismeretei, teljesítménye bizonyítottan jók.

jeles /5/

a NAT követelményeit kiválóan teljesítette.

Pedagógiai Program

2011.



89

6. A tanulói tevékenység értékelésének speciális területei

tantárgyi szintmérő dolgozat

tantárgyi szintmérő vizsga /pl. kis-érettségi. /

alapvizsga

érettségi vizsga (2005-től közép- vagy emelt szintű érettségi vizsga)

Az érettségi vizsgát és a vizsgára való felkészítést az óratervekben meghatározott

tantárgyakból vállaljuk, az ott rögzített szinteken. Az érettségi vizsgáztatást vállaljuk

még biológia, földrajz, kémia és testnevelés tantárgyakból is, de azokban a

szakmacsoportokban, ahol a felkészítést az óratervekben nem jelöltük meg, csak.

egyéni felkészülés alapján

tanulmányi verseny

szakmai verseny

stb. Ezek szabályrendszere speciális, meghatározhatja törvény, miniszteri

rendelet, szakmai munkaközösség.

6.1 A félévi, illetve az év végi osztályzatok kialakításának szabályai

Az elégtelen (1) és az elégséges (2) osztályzatok kialakítása a félév, illetve az egész

tanév során kapott osztályzatok súlyozott átlagából az alábbi kerekítési szabályok

mellett történik:

- 1,5 alatt lefelé

- 1,8 felett felfelé

- 1,5-1,8 között a tanár megítélése alapján kap a tanuló javítási lehetőséget

6.2 A középszintű érettségi vizsga témakörei

Magyar nyelv

1. Ember és nyelv

2. Kommunikáció

3. A magyar nyelv története

4. Nyelv és társadalom

5. A nyelvi szintek

6. A szöveg

7. A retorika alapjai

8. Stílus és jelentés

Irodalom

1. Életművek a magyar irodalomból

2. Portrék

3. Látásmódok

4. A kortárs irodalomból

5. Világirodalom

6. Színház és dráma

7. Az irodalom határterületei

8. Regionális kultúra

Pedagógiai Program

2011.



90

Történelem

1. Az ókor és kultúrája

2. A középkor

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

5. Magyarország a Habsburg Birodalomban

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús

összeomlásig

10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

11. A jelenkor

12. A mai magyar társadalom és életmód

Matematika

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok

2. Számelmélet, algebra

3. Függvények, az analízis elemei

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria

5. Valószínűség-számítás, statisztika

Idegen nyelv

1. Személyes vonatkozások

2. Ember és társadalom

3. Környezetünk

4. Az iskola

5. A munka világa

6. Életmód

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

8. Utazás, turizmus

9. Tudomány és technika

Kémia

1. Általános kémia

2. Szervetlen kémia

3. Szerves kémia

4. Kémiai számítások

Biológia

1. Bevezetés a biológiába

2. Egyed alatti szerveződési szint

3. Az egyed szerveződési szintje

4. Az emberi szervezet

5. Egyed feletti szerveződési szintek

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció

Földrajz

1. Térképi ismeretek

2. Kozmikus környezetünk

Pedagógiai Program

2011.



91

3. A geoszférák földrajza

4. A földrajzi övezetesség

5. Népesség- és településföldrajz

6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe

7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok és

országok

8. Magyarország földrajza

9. Európa regionális földrajza

10. Az Európán kívüli földrészek földrajza

11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

Informatika

1. Információs társadalom

2. Informatikai alapismeretek - hardver

3. Informatikai alapismeretek – szoftver

4. Szövegszerkesztés

5. Táblázatkezelés

6. Adatbázis-kezelés

7. Információs hálózati szolgáltatások

8. Prezentáció és grafika

9. Könyvtárhasználat

Testnevelés

1. Elméleti ismeretek

2. Gyakorlati ismeretek

Közgazdaság-marketing alapismeret

1. Tájékozódás a mikro-ökonómia témakörökben

2. A makro-ökonómia kategóriák értékelése

3. Marketing ismeretek

Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan, elméleti gazdaságtan)

1. Makro-ökonómiai alapismeretek és összefüggések

2. A makrogazdasági egyensúly

3. Az állam gazdaságpolitikája

4. Külgazdasági kapcsolatok és nemzetgazdasági összefüggések

5. Mikro-ökonómiai alapismeretek és összefüggések

6. A fogyasztói magatartás és a kereslet

7. A vállalat termelői magatartása és a kínálat

8. A termelési tényezők piaca

9. Az externáliák és a közjavak

10. Marketing és marketing gondolkodás

11. A vállalkozás és az államháztartás kapcsolatai

12. Pénzügyi műveletek

13. A vásárolt készletek

Pedagógiai Program

2011.



92

14. Az emberi erőforrás

15. Befektetett eszközök

16. A tevékenység költségei és az értékesítés

17. Az erőforrások és befejezett tevékenységek adatainak statisztikai feldolgozása

18. Zárás – éves beszámoló

Ügyviteli alapismeretek

1. Összetett ügyviteli írásbeli feladat elkészítése

2. Szakmai idegen nyelv

7. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének

alapelvei, követelményei és formái.

Az osztályzat

Elsősorban a magatartás és a szorgalom minősítésére alkalmas értékelés.

Meghatározói a NAT-ból nem vezethetők le, hanem az alapja az iskolai házirend és a

tantestületben kialakított egységes megítélés.

Magaviselet

rossz /2/

valamilyen szempontból - akár a házirendi meghatározás szerint is - a tanuló magaviselete

elfogadhatatlan, nem megengedhető.

változó /3/

a legtöbb tanuló viselkedésére vonatkozó osztályzat. Magaviselete a tanórákon, a

szünetekben, a gyakorlaton kifogásolható, néha fegyelmezetlen. Nem általános viselkedést

tükröz, hanem a tanuló életkorának megfelelő elvárásokhoz viszonyít.

jó /4/

a tanuló viselkedése életkorának megfelelően jó, nem kifogásolható, különböző helyzetekben

megfelelően viselkedik / órán, szünetben, gyakorlaton /

példás /5/

a tanuló viselkedése környezetében példamutató, a társadalmi elvárásoknak és az iskolai

házirendnek példásan megfelel.

Szorgalom

hanyag /2/

változó /3/

jó /4/

példás /5/

A szorgalom értékelése feltételezi, hogy az értékelő pedagógus ismeri a tanuló képességeit,

körülményeit és mindezek ismeretében a házirend és a törvény szerinti értékelést valósítja

Pedagógiai Program

2011.



93

meg. Ez az osztályzat mindenképpen viszonyít a tanuló adottságai, lehetőségei és érdemjegyei

között. Utal a tevékenységhez / tanulás, gyakorlat / való viszonyára és ennek motivációjára is.

Pedagógiai Program

2011.



94

C. SZAKMAI PROGRAM

A vállalkozói kompetencia elsajátítható, begyakorolható, azonban nem könyvek

olvasása révén lehet megtanulni, hanem kizárólag a gyakorlati tanulás útján.

A sikeres vállalkozók általános kompetenciái:

Legfontosabbak: kezdeményezőkészség; a lehetőségek meglátása és kihasználása;

kitartás; elkötelezettség a magas színvonalú munkára; önbizalom; a folyamatok kézben

tartása; az üzleti kapcsolatok tudatos építése és kihasználása.

Fontosak a módszeres tervezési és problémamegoldási képesség; az érett személyiség; a

befolyásolási képesség; az irányítás és a kontroll.

Jó, ha megvan az információ felkutatásának tudása; az elkötelezettség a szerződések

betartására; a hatékonyságra törekvés; tapasztalat az adott szakmában; a saját korlátok

ismerete; a meggyőzőképesség; a hitelesség, a megbízhatóság, az őszinteség; az

alkalmazottak jóléte iránti érzékenység; az alkalmazottak képzésének igénye; a tőke

bevonására való készség; a szolgáltatás, illetve termék imázsának tudatos építése.

A vállalkozóknak szükségük van olyan speciális tudásra, amely lehetővé teszi

számukra a megalapozott döntéshozást, és a legjobb termék/szolgáltatás ajánlását a vevő

számára. Ez a magas szintű szakismeret képezi a legtöbb esetben a vállalkozás versenyelőnyét

(cutting edge), a siker tényezőjét. A vállalkozás „tanításában” a súlyt a gyakorlatorientált

tanulási módszerekre kell helyezni, amelynek során a „tanuló” a saját megtapasztalását

hasonlítja össze az elméleti összefüggésekkel úgy, hogy egyben mindhárom képességszint

(ismeret, adaptációs készségek, vállalkozói kompetenciák) dinamikus fejlesztésére sor kerül.

2010 júliusában indul az iskolánkban egy 1 éves TÁMOP - 2.2.3.B-09/1 iskolai

együttműködési pályázat. A célja a szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása – TISZK

rendszer fejlesztése a közép-magyarországi régióban. A pályázat során négy fővárosi

fenntartású iskola (a Békésy György Szakközépiskola, a Harsányi János Gazdasági

Szakközépiskola és Szakiskola, a Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola

valamint a Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola) az

együttműködését hangolja össze, annak érdekében, hogy a tanulók képzésének színvonala

javuljon, valamint, hogy a szakképzés költségei csökkenjenek.

A pályázat megvalósítása során az intézmény kiemelkedő figyelmet fordít az

innovációra, a közös szervezési, nyilvántartási, működtetés területén, új, közös feladatokat lát

el a képzési igény felmérése közös módszertanának kialakításában, kidolgozza a - gazdaság

igényeihez igazodva -, a korszerű, moduláris képzésre való felkészítést. Mindemellett az

intézmények közösen dolgozzák ki a hátrányos helyzetű, az oktatási rendszerből

lemorzsolódók szakképzésbe történő bevonását, valamint olyan tananyagokat dolgoznak ki,

amelyek alkalmasak önálló tanulásra.

A közösen kidolgozott továbbképzési programok segítségével az intézmények

pedagógusai, valamint a gyakorlati képzést folytató pedagógusai egységes szemléletmóddal

és módszerekkel tudják végezni tevékenységüket. Az intézmények pályaválasztási- és

pályaorientációs, továbbá karrier tanácsadási feladatokat, valamint közösségi funkciókat,

szabadidős programokkal kapcsolatos feladatokat látnak el.

Pedagógiai Program

2011.



95

A feladatok a korábbinál hatékonyabb, költségkímélőbb módon kerülnek ellátásra.

Megszüntethetők az át- és továbbképzésben jelentkező párhuzamosságok, koncentrálható a

szaktudás, a képzési infrastruktúra és a modernizációhoz szükséges fejlesztés.

1. Előrehozott szakképzés

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2009. évi XLIX. törvénnyel történő

módosításával egy újabb képzési forma, az ún. "előrehozott" szakképzés jelent meg a

szakiskolai képzés rendszerében, amelyet a módosított törvény 27. §-ának (4) bekezdése

határoz meg az alábbiak szerint: "A szakiskolai nevelés és oktatás - azoknak, akik alapfokú

iskolai végzettséggel rendelkeznek - megszervezhető kizárólag szakképzési évfolyamokon, a

szakképzés követelményeinek és - legalább a teljes képzési idő egyharmadában az általános

műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épülő -, a szakképzés

gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadásával."

A Kt. 27.§-ának (4) bekezdése alapján az előrehozott szakiskolai szakképzésben, a

képzési idő 3 év, amelyből egy tanév óraszámát az általános műveltséget megalapozó

pedagógiai szakasz követelményeire épülő, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és

gyakorlati tudáselemek átadására fordítunk. A további óraszámban szakmai alapozó elméleti

és gyakorlati oktatás folyik az Országos Képzési Jegyzék szerint. A szakiskolai szakképzés (9.,

10., 11. évfolyam) szakmai programját kiegészítő tanterv különös hangsúlyt helyez arra, hogy a

tanítási-tanulási folyamat tervezésébe beépítse a NAT-ban megfogalmazott tudásértelmezést és az

egész tanítási-tanulási folyamatot a kulcskompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa.

Alapszintre épülő képzésünk: 31 341 01 0010 31 02 Élelmiszer- és vegyiáru-eladó

A szakmai gyakorlati képzés gazdálkodó szervezetekkel kötött tanulószerződés

keretében folyik, a gazdálkodó szervezet boltjaiban és oktató kabinetjében. Az iskola, a

gyakorlati képzés szervezője egyezteti az iskolában folyó szakmai elméleti és a gyakorlati

képzés programját a gazdálkodó szervezettel.

Összefüggő szakmai gyakorlat a második évfolyam végén van, 3 hét időtartamban.

Pedagógiai Program

2011.



96

9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam

Tantárgy Heti

óraszám Éves

óraszám Tantárgy Heti

óraszám Éves

óraszám Tantárgy Heti

óraszám Éves

óraszám

Magyar nyelv 2 72 Magyar nyelv 2 72 Magyar nyelv 1 32

Történelem és társadalmi ism. 2 72 Történelem és társadalmi ism. 2 72 Történelem és társadalmi ism. 1 32

Idegen nyelv 3 108 Kommunikáció idegen nyelven 309/6.0/0004-06 2 72

Élelm és vegyiáruk ért idegen nyelven 309/3.0/0007-06 4 128

Matematika 2 72 Matematika 2 72 Osztályfőnöki óra 1 32

Osztályfőnöki óra 1 36 Osztályfőnöki óra 1 36 Testnevelés 1 32

Testnevelés 2 72 Testnevelés 1 36 Természetismeret 1 32

Természetismeret 2 72 Természetismeret 2 72 Művészetismeret 0,5 16

Digitális ism. 2 72 Digitális ism. 2 72 Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek 309/3.0/0005-06 1 32

Művészetismeret 2 72 Művészetismeret 1 36 Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek 309/3.0/0005-06 0,5 16

Tanulásmódszertan GY 2 72 Tanulásmódszertan GY 1 36 Jogszabályok alkalmazása I. 309/2.0/0005-06 4 128

Információkezelés GY 2 72 Üzleti levelezés 309/1.0/0005-06 1 36 Áruforgalmi ismeretek II. 309/3.0/0004-06 2 64

Általános áruismeret E 309/1.0/0004-06 1,5 54

Áruforgalmi ismeretek I. 309/2.0/0004-06 2 72

Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete II. 309/5.0/0007-06 1 32

Áruforgalmi ismeretek I. 309/2.0/0004-06 2 72

Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete I. 309/4.0/0007-06 2 72

Áruforgalmi ismeretek II. 309/3.0/0004-06 1 32

Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete I. 309/4.0/0007-06 1 36

Áruforgalmi ismeretek gyak. 309/2.0/0004-06 2,5 90

Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete II. 309/5.0/0007-06 2 64

Kommunikáció idegen nyelven 309/6.0/0004-06 1 36

Áruforgalmi gyakorlat I. 309/4.0/0004-06 3 108

Élelm és vegyiáruk ért idegen nyelven 309/3.0/0007-06 2 64

Egyéni foglalkozás 2 72 Áruforgalmi gyakorlat II. 309/5.0/0004-06 3 108

Jogszabályok alkalmazása II. 309/3.0/0005-06 5,5 176

Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I. 309/1.0/0007-06 2 72

Pénzforgalmi és nyilvántartási rendszerek gyakorlat 309/3.0/0005-06 1 32

Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata I. 309/6.0/0007-06 3,5 126

Élelm és vegyiáruk vásárláshelyi öszt gyak II. 309/2.0/0007-06 2,5 80

Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata II. 309/7.0/0007-06 3 96

29,5 1062 35 1260 35 1120

Pedagógiai Program

2011.



97


Belvárosi Térségi Integrált Szakképző Központ kereskedelmi-marketing, közgazdasági,

ügyviteli, és egyéb ellátás területére felkészítő szakmai évfolyamain folytathatják

tanulmányaikat, és felkészülhetnek szakmai vizsgára az Országos Képzési Jegyzékben

szereplő szakképesítések körében. Már iskolánkban elkezdődik a gyakorlat közeli oktatásra

való felkészítés a használható tudás közvetítésével, az aktív vállalati kapcsolatok révén, illetve

a későbbi tanulószerződések szorgalmazásával. Mindezek elősegítik diákjaink későbbi

tanulmányainak sikerét és a munkaerő-piacon való elhelyezkedését.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 67.§(5) bekezdése és A

szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. Törvény 2.§ (5) bekezdése alapján a Közgazdaság,

Ügyvitel és Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban a Terézvárosi

Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola készíti fel a szakképzési évfolyam

követelményeire az intézményben végzett tanulókat.

A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport

közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek

fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú

felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására.

9-12. évfolyamon a szakmacsoportos alapozó oktatás célja, hogy:

- segítse a tanulókat leendő szakmai szerepük kiválasztásában, megfogalmazásában,

az egyéni életpályájuk reális megtervezésében.

- teremtsen feladathelyzeteket a tanulók képességei, szakmai tehetsége

kibontakoztatására, keltse fel az érdeklődést a szakmai tevékenységek mélyebb elméleti

alapjai iránt.

- biztosítson lehetőséget a szakmacsoport szakképesítéseinek munkaköreiben

szükséges magatartás kialakulásához, a tanulási és szakmai motiváció fejlesztéséhez,

megerősítéséhez.

- neveljen a szakmai tevékenységekkel kapcsolatban tudatos, felelősségteljes

magatartásra, alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét, a környezet

iránti felelősségérzetet.

Az egységes fővárosi szakmacsoportos kerettantervek kialakítása lehetővé teszi az

átjárhatóságot, valamint a későbbi szakképző évfolyamokon beszámíthatóságot biztosít.

Pedagógiai Program

2010.



98

D. ZÁRÓ DOKUMENTUMOK

1. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott

pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei.

A jóváhagyott pedagógiai program hozzáférhető az:

iskolatitkár irodájában (minden más iskolai alapdokumentummal együtt)

iskolai könyvtárban (több példányban).

2. A pedagógiai program elfogadásának dokumentumai. (jegyzőkönyv)

mellékletben

2.1. A pedagógiai program érvényességi ideje

Az 1998. május 28-án az iskolafenntartó Fővárosi Önkormányzat jóváhagyott

pedagógiai program érvényességi ideje a jóváhagyást követően hatéves időtartamra volt

érvényes, vagyis az 1998/99. tanévtől, a 2003/2004. tanév végéig. A módosított pedagógiai

programunk ugyancsak hatéves időtartamra számított érvényességi ideje a 2001/2002.

tanévtől, a 2006/2007. tanévig terjed. A jelen módosított pedagógiai program érvényességi

ideje a 2010/2011. tanévig terjed.

2.2. A pedagógiai program módosításának módja, lehetséges indokai

A pedagógiai program módosítását a tantestület határozata és az iskolafenntartó

Fővárosi Önkormányzat jóváhagyása útján lehet végrehajtani.

A pedagógiai program módosításának indoka olyan, a program végrehajtásának

feltételrendszerében bekövetkezett lényeges változás lehet, amely az iskolahasználók

igényeiben, a működés pénzügyi - anyagi feltételeiben, a jogszabályi környezetben

bekövetkezve az eredeti célok teljesítését irrelevánssá teszik.

A jelenlegi módosítás a fenti kritériumoknak megfelel

2.3. A pedagógiai program felülvizsgálatának mechanizmusa

A pedagógiai program az iskolafenntartó, a Fővárosi Önkormányzat jóváhagyásával

válik hatályossá.

A felülvizsgálat rendszeressége

Az iskolafenntartó által jóváhagyott pedagógiai programban foglaltak felülvizsgálata

évenként kétszer, a soron következő tanév előkészítésével kapcsolatos tennivalókhoz

kötődően, az éves munkatervbe illeszkedve rendszeresen kerül sorra, azzal a vizsgálattal a

tanév elején, amely az elkövetkező időszakban, a programban foglaltak időarányos

megvalósítását tervezi, a tanév végén pedig az éves munka értékeléséhez kötődve, mit sikerült

megvalósítani a kitűzött célokból, illetve, miben mutatkozik elmaradás.

Előrelátóak voltunk, amikor a jövőre vonatkozóan kellő óvatossággal fogalmaztunk:

„Mivel a pedagógiai program elkészítésének időszakában számos olyan jogalkotói és szakmai

irányítói mulasztás teszi bizonytalanná a jövőbeli kondíciókat, ami a programot érintő

Pedagógiai Program

2010.



99

döntések meghozatalával lényegesen módosíthatják előzetes feltételezéseinket, minden olyan

alkalommal, amikor erre sor kerül, szükségessé válik a felülvizsgálat.” Ilyenek :

az alapvizsga követelményrendszerének közzététele

az érettségi vizsgakövetelmények közzététele

a Közoktatási törvény módosítása

a Kt-hez kapcsolódó végrehajtási rendelkezések módosítása

az iskola Alapító Okiratának módosítása

A felsoroltak közül bekövetkezett a közoktatási törvény módosítása, kapcsolódóan a

kerettantervek miniszteri rendelettel való bevezetési kényszere. Bekövetkezett az iskola

alapító okiratának módosítása. Új helyzetet teremt az Országos Közoktatási, Értékelési és

Vizsgaközpont felállítása és működésének hatása az iskolai értékelési és vizsgáztatási

tevékenységre (miközben az alapvizsga és az érettségi vizsga szabályozása cseppfolyós

állapotban van).

A pedagógiai program felülvizsgálatára hivatott fórum összehívására jogosultak

felsorolása:

Budapest Főváros Önkormányzata

A pedagógiai programmal kapcsolatban vélemény-nyilvánítási jogosítvánnyal

rendelkező testületek javaslatára:

Iskolai vezetőség

Tantestület

Szakmai munkaközösség

Iskolai diákönkormányzat

Szülői Munkaközösség

Közalkalmazotti tanács

Pedagógiai Program

2010.



100

MELLÉKLETEK

Jegyzőkönyv

Készült: 2011. június 14-én 15 órakor, a Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági

Szakközépiskola és Szakiskolában (1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7.) az iskola

Pedagógiai Programjának módosításáról tartott nevelőtestületi értekezleten.

Jelen voltak: Dr. Varga Zoltán igazgató

Boros Lászlóné igazgatóhelyettes

és a tantestület tagjai

Tárgy: A pedagógiai program módosításának és kiegészítésének elfogadása

Boros Lászlóné igazgatóhelyettes köszöntötte a tantestület tagjait. Javaslatot

tett a jegyzőkönyvvezető személyére (Barta Andrea).

Szavazásra bocsátotta a javaslatot, amit a tantestület egyhangúlag elfogadott.

A jegyzőkönyv hitelesítésére Horváthné Gyurasics Mártát és Dr. Panduláné

Gazda Ildikót kérte fel.

Ismertette az értekezlet napirendjét: a Pedagógiai program módosításának és

kiegészítésének elfogadása az előterjesztés alapján.

Szavazásra bocsátotta az értekezlet napirendjét, melyet a tantestület

egyhangúlag elfogadott.

A Pedagógiai program változásával kapcsolatos előterjesztést ismertették a

tantestület tagjainak és kérték őket, hogy foglaljanak állást pedagógiai program módosított

szövege és az előterjesztés alapján.

A Pedagógiai program módosítása miatt 2011. 05. 18-án tartott értekezlet után világossá

vált, hogy a kamarai szakképzési program bevezetésére a 2011/2012-as tanévben még

biztosan nem kerül sor, illetve a nyilvánosságra hozott program jogszabályi megjelenés

hiányában csak tervezet maradt. Így a tantestület visszavonja a Pedagógiai program ez

Pedagógiai Program

2010.



101

irányú módosítási igényét és még nem kívánja a „modern, duális, hároméves szakképzés”

keretén belül a bolti eladó óratervét a Pedagógiai programban szerepeltetni. A tantestület a

Pedagógiai program 2011. 05. 18-án elfogadott változtatásához és kiegészítéséhez jelen

értekezlet keretein belül a félévi és az év végi osztályzatok kialakításának szabályait és az

osztálykirándulások rendjét fűzte még hozzá.

A tantestület tagjai nem tettek észrevételt és nem kezdeményeztek változtatást az

elkészült szövegváltozatban.

Az igazgatóhelyettes szavazásra bocsátotta a Pedagógiai Program elkészült módosított

szövegét, amit a tantestület egyhangúlag elfogadott.

Befejezésül megköszönte a részvételt, és az elfogadott anyag elkészítésében való aktív

közreműködést, majd az értekezletet bezárta.

K. m. f.

Budapest, 2011. 06. 14.

Dr. Varga Zoltán Barta Andrea

igazgató jegyzőkönyvvezető

A jegyzőkönyvet hitelesítette:

………………………………………..

………………………………………...

Pedagógiai Program

2010.



102

Nyilatkozatok

A szülői munkaközösség képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom,

hogy a pedagógiai program elkészítéséhez az előírt véleményezési, illetőleg egyetértési

jogunkat gyakoroltuk

……………………………………………………………….……………………….

Az iskolai diákönkormányzat képviseletében és felhatalmazása alapján, aláírásommal

tanúsítom, hogy a pedagógiai programban foglaltakkal egyetértünk, illetőleg az elkészítéséhez

az előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

………………………………………..……………………………………….…….

Budapest, 2011. június 14.

Documents

A VARGA ISTVÁN · Pedagógiai Program 2011. Varga István Kereskedelmi, Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola 1039 Budapest, Hatvany Lajos utca 7. 7 profiljában jártas