Upload
desirae-wilkinson
View
21
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
A védekezés. A belső környezet állandósága - a homeosztázis. Belső környezet : A vér, a nyirok és a velük kapcsolatos szövetnedv fizikai és kémiai állapota. A belső környezet állapotát egyensúlyban kell tartani, jellemzőinek változásait határok között kell tartani – Viszonylagos állandóság . - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
A védekezés
A belső környezet állandósága - a homeosztázis
Belső környezet: A vér, a nyirok és a velük kapcsolatos szövetnedv
fizikai és kémiai állapota. A belső környezet állapotát egyensúlyban kell
tartani, jellemzőinek változásait határok között kell tartani – Viszonylagos állandóság. Ez a homeosztázis
Külső védelmi rendszer A belső környezet állandóságát sokféle
hatás veszélyezteti. Kórokozók: élőlények melyek a szervezetbe
kerülve betegséget okoznak Többségük mikroszkopikus: baktériumok, vírusok,
gombák, állati egysejtűek Védőrendszerünk többlépcsős:
Külső: bőr, nyálkahártya: kémiai és fizikai védelem (Lásd Tk.78.1 ábráját)
Belső védelmi rendszer = Immunrendszer
Külső védelemi rendszer
Fizikai és kémiai gátakMegakadályozzák a kórokozó vírusok, baktériumok, gombák és állati egysejtűek bejutását
Belső védelmi rendszer – az immunrendszer
Működésbe lép, ha a kórokozók a szervezetbe jutnak Feladata:
Felismerni a testidegen anyagokat (antigének) Védekezés ellenük
Fehérvérsejtek + nyirokszervek Helyi védekezés
Néha elegendő Fertőzés helyén az erek vérellátása, átjárhatósága nő. Több folyadék
kerül a szövetek közé. Bőr kipirul – Gyulladás Falósejtek áramlanak a területre. Bekebelezik a kórokozókat
miközben maguk is elpusztulhatnak – Genny Ha a helyi védekezés nem elegendő – nyiroksejtek:
Ellenanyag termelő sejtek: ellenanyag leválik és a vérárammal eljut test szerte
Nyirokszerv belseje (kötőszöveti rostok + nyiroksejtek)
Immunitás Nyiroksejtek védekezéskor osztódnak. Eközben olyan sejtek is
létrejönnek, amelyek hosszú életűek: - memóriasejtek Megőrzik egy kórokozó elleni hatásos ellenanyag (antitest)
„emlékét” Így kialakul az adott kórokozóval szembeni védettség v.
immunitás Természetes védettség:
Ha nem szándékos beavatkozás eredménye A természetes védettség lehet:
Aktív: Ha betegségen esünk át (pl. rózsahimlő, kanyaró, diftéria stb.) Passzív: Kész ellenanyagot kapunk. Pl.: magzati korban a méhlepényen
keresztül; később anyatejjel Mesterséges védettség:
Szándékos emberi beavatkozás eredménye – védőoltás A mesterséges immunitás is lehet:
Aktív: legyengített kórokozók beadásával: diftéria tetanusz, járványos gyermekbénulás stb. védőoltásai
Passzív: másik szervezet által termelt kész ellenanyagot adnak be. Hatása nem tartós, csak az ellenanyag kiürüléséig tart. Fertőző májgyulladás, terhes nőknél rózsahimlő. Kígyómérgek ellenanyagai
1 2
1
2