Upload
dangduong
View
217
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Miskolci Egyetem
Állam-és Jogtudományi Kar
Polgári Jogi Tanszék
A végrendeletek érvénytelenségének vizsgálata, különös tekintettel
a magánvégrendeletek érvénytelenségére
Készítette: Polgáry Enikő
Konzulens: Dr. Leszkoven László docens
2011.
November
2
Tartalomjegyzék
BEVEZETÉS ....................................................................................................................................................... 5
1. RÉSZ ............................................................................................................................................................. 5
1. FEJEZET – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A VÉGRENDELETRŐL ............................................................................ 5
1.1. A VÉGRENDELET FOGALMA, VÉGRENDELKEZÉS JOGA ÁLTALÁNOSSÁGBAN ............................................... 5
1.2. A VÉGRENDELETEK ÉRVÉNYTELENSÉGE ÁLTALÁNOSSÁGBAN .................................................................... 6
2. FEJEZET - A VÉGRENDELETEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉT EREDMÉNYEZŐ OKOK .................................................... 7
2.1. ÉRVÉNYTELENSÉG A VÉGRENDELKEZÉSI KÉPESSÉG HIÁNYA MIATT ........................................................... 7
2.1.1. CSELEKVŐKÉPTELEN SZEMÉLY ................................................................................................................ 7
2.1.2. KORLÁTOZOTTAN CSELEKVŐKÉPES SZEMÉLY .......................................................................................... 9
2.1.3. VAK, ÍRÁSTUDATLAN, OLVASÁSRA VAGY NEVÉNEK ALÁÍRÁSÁRA KÉPTELEN SZEMÉLY ......................... 10
2.1.3.1. VAK SZEMÉLY .................................................................................................................................... 10
2.1.3.2. ÍRÁSTUDATLAN SZEMÉLY ................................................................................................................... 10
2.1.3.3. OLVASÁSRA VAGY NEVÉNEK ALÁÍRÁSÁRA KÉPTELEN SZEMÉLY ......................................................... 10
2.2. ÉRVÉNYTELENSÉG A VÉGRENDELETI AKARAT NYILVÁNÍTÁSÁNAK HIBÁJA MIATT .................................... 11
2.2.1. A VÉGINTÉZKEDÉS SZEMÉLYHEZ KÖTÖTTSÉGE ..................................................................................... 11
2.2.2. ÉRVÉNYTELEN A KÖZVÉGRENDELET: ..................................................................................................... 12
2.2.3. ÉRVÉNYTELEN AZ ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELET: .............................................................................. 14
2.2.4. ÉRVÉNYTELEN A SZÓBELI VÉGRENDELET: .............................................................................................. 15
2.2.5. A KÖZÖS VÉGRENDELET ÉRVÉNYTELENSÉGE ......................................................................................... 15
2.3. ÉRVÉNYTELENSÉG A VÉGRENDELET TARTALMA MIATT ........................................................................... 16
2.3.1. A PTK. 625.§ (3) BEK. ALAPJÁN ÉRVÉNYTELEN A KÖZVÉGRENDELETBEN TETT AZ A JUTTATÁS, AMELY A KÖZVÉGRENDELET TÉTELÉBEN KÖZREMŰKÖDŐ SZEMÉLY, VALAMINT ENNEK HOZZÁTARTOZÓJA, GYÁMJA, GONDNOKA, GYÁMOLTJA VAGY GONDNOKOLTJA JAVÁRA SZÓL ................................................................... 16
2.3.2. A PTK. 632.§ ÉRTELMÉBEN ÉRVÉNYTELEN AZ ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELET TÉTELÉBEN KÖZREMŰKÖDŐ SZEMÉLYNEK, VALAMINT A TANÚNAK, ILL. EZEK HOZZÁTARTOZÓINAK JAVÁRA SZÓLÓ JUTTATÁS, HA AZ NEM TÖRVÉNYBEN MEGSZABOTT FELTÉTELEKNEK MEGFELELŐEN TÖRTÉNT ..................... 16
2.3.3. A PTK. 635.§ (2) BEK. SZERINT ÉRVÉNYTELEN A SZÓBELI VÉGRENDELET TANÚJÁNAK, ILL. HOZZÁTARTOZÓINAK JAVÁRA SZÓLÓ JUTTATÁS, HA AZ NEM A TÖRVÉNYBEN MEGSZABOTT FELTÉTELEKNEK MEGFELELŐEN TÖRTÉNT ................................................................................................................................ 16
2.3.4. A PTK. 645.§ (1) BEK. ALAPJÁN ÉRVÉNYTELEN AZ UTÓÖRÖKÖSNEVEZÉS .............................................. 17
2.3.5. A PTK. 646.§ ÉRTELMÉBEN ÉRVÉNYTELEN AZ ÖRÖKHAGYÓ HALÁLAKOR MÉG NEM LÉTEZŐ SZEMÉLY ÖRÖKÖSSÉ NEVEZÉSE ..................................................................................................................................... 18
2.3.6. A PTK. 647.§ (1) BEK. ALAPJÁN AZ ÉRTHETETLEN, LEHETETLEN VAGY ELLENTMONDÓ FELTÉTEL ÉRVÉNYTELEN. ............................................................................................................................................... 19
2.3.7. A PTK. 647.§ (2) BEK. SZERINT MEGHATÁROZOTT JOGELLENES FELTÉTEL JOGKÖVETKEZMÉNYEI ......... 19
2.4. ÉRVÉNYTELENSÉG A VÉGRENDELETI AKARAT FOGYATÉKOSSÁGA MIATT ................................................ 20
2.4.1. A PTK. 649. § (1) BEK. A, PONTJA ALAPJÁN AZ ÖRÖKHAGYÓ TÉVEDÉSE VAGY A VÉGRENDELETI AKARAT HIÁNYA MIATTI ÉRVÉNYTELENSÉG. ................................................................................................................ 21
2.4.2. A PTK. 649.§ (1) BEK. B, PONTJA ÉRTELMÉBEN AZ ÖRÖKHAGYÓ TÉVES FELTEVÉSE VAGY UTÓBB MEGHIÚSULT VÁRAKOZÁSA MIATTI ÉRVÉNYTELENSÉG.................................................................................. 22
3
2.4.3. A PTK. 649.§ (1) BEK. C, PONTJA SZERINT AZ ÖRÖKHAGYÓ JOGELLENES FENYEGETÉSE VAGY TISZTESSÉGTELEN BEFOLYÁSOLÁSA MIATTI ÉRVÉNYTELENSÉG ...................................................................... 22
3. FEJEZET - A VÉGRENDELET RÉSZLEGES ÉRVÉNYTELENSÉGE ......................................................................... 23
2. RÉSZ ........................................................................................................................................................... 24
1. FEJEZET - AZ ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELETEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI ................................................... 24
1.1 NYELVEZET ............................................................................................................................................... 24
1.2. LEÍRÁS MÓDJA ......................................................................................................................................... 24
1.3. AZ OKIRAT VÉGRENDELETI MINŐSÉGE ..................................................................................................... 26
1.4. KELTEZÉS HELYE, IDEJE ............................................................................................................................. 26
1.4.1. KELTEZÉS HELYE .................................................................................................................................... 27
1.4.2. KELTEZÉS IDEJE ..................................................................................................................................... 28
1.4.3. A TÉVES KELTEZÉS JOGKÖVETKEZMÉNYE .............................................................................................. 28
1.5. AZ ÖRÖKHAGYÓ SAJÁTKEZŰ ALÁÍRÁSA ................................................................................................... 29
1.6. KÜLÖNÁLLÓ LAPOKBÓL ÁLLÓ MAGÁNVÉGRENDELET .............................................................................. 32
1.7. KÖZREMŰKÖDÉS ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELET TÉTELÉBEN ................................................................ 33
1.7.1. KÖZREMŰKÖDŐ SZEMÉLYEK KÖRE ....................................................................................................... 33
1.7.2. A JUTTATÁS ÉRVÉNYTELENSÉGE ........................................................................................................... 35
1.7.3. AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ELHÁRÍTÁSÁNAK MÓDJA .................................................................................... 36
2. FEJEZET - AZ ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELETEK EGYES FAJTÁI ................................................................... 37
2.1. A SAJÁTKEZŰLEG ÍRT (HOLOGRÁF) ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELET ........................................................ 38
2.2. A MÁS ÁLTAL ÍRT (ALLOGRÁF) ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELET .............................................................. 38
2.2.1. AZ ALAKISÁGOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK ....................................................................................... 38
2.2.2. A TANÚKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK .......................................................................................... 39
2.2.3. A KÖZJEGYZŐNÉL LETETT ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELET ................................................................... 42
3. RÉSZ ........................................................................................................................................................... 45
1. FEJEZET - A SZÓBELI VÉGRENDELET............................................................................................................. 45
1.1. A SZÓBELI VÉGRENDELET KIVÉTELES JELLEGE .......................................................................................... 45
1.2. A SZÓBELI VÉGRENDELET TÉTELÉNEK ALAPVETŐ FELTÉTELEI ................................................................... 46
1.2.1. AZ ÉLETET FENYEGETŐ RENDKÍVÜLI HELYZET ....................................................................................... 46
1.2.2. ÍRÁSBELI VÉGRENDELET ALKOTÁSÁNAK KIZÁRT VOLTA VAGY JELENTÉKENY NEHÉZSÉGE ..................... 48
1.3. A SZÓBELI VÉGRENDELET ALAKI KELLÉKEI ................................................................................................ 48
1.3.1. AZ ÖRÖKHAGYÓ VÉGRENDELKEZÉSI AKARATA ÉS ENNEK KINYILVÁNÍTÁSA .......................................... 49
1.3.2. A VÉGRENDELETI TANÚK SZEREPE ........................................................................................................ 51
1.4. A SZÓBELI VÉGRENDELET TANÚIRA VONATKOZÓ KORLÁTOZÓ RENDELKEZÉSEK ..................................... 52
1.4.1. A TANÚK SZEMÉLYÉVEL KAPCSOLATOS KORLÁTOZÁSOK ...................................................................... 52
1.4.2. A TANÚ VAGY HOZZÁTARTOZÓJA JAVÁRA SZÓLÓ JUTTATÁS ÉRVÉNYTELENSÉGÉRŐL, TOVÁBBÁ ANNAK ORVOSLÁSÁRÓL ............................................................................................................................................. 54
1.5. A SZÓBELI VÉGRENDELET LÉTREJÖTTÉNEK IDŐPONTJA ........................................................................... 54
4
1.6. AZ ALAKI OKBÓL ÉRVÉNYTELEN ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELETTEL EGYIDŐBEN TETT SZÓBELI VÉGRENDELET ÉRVÉNYESSÉGÉNEK FELTÉTELE ................................................................................................ 55
ÖSSZEGZÉS ..................................................................................................................................................... 58
BIBLIOGRÁFIA ................................................................................................................................................ 59
5
Bevezetés
A dolgozat témája a végrendeletek érvénytelenségének vizsgálata, különös tekintettel
a magánvégrendeletek érvénytelenségére.
A dolgozat három fő részből tevődik össze. Az első részben kerül kifejtésre maga a
végrendelet fogalma, valamint az egyes érvénytelenségre vezető okok összességükben történő
áttekintése. Ezt követően a második rész tárgyalja az írásbeli végrendeleteket, majd végezetül
a harmadik rész foglalkozik a szóbeli végrendeletekkel.
1. Rész
1. fejezet – Általános tudnivalók a végrendeletről
1.1. A végrendelet fogalma, végrendelkezés joga általánosságban
A végrendelet fogalmának meghatározásánál a végintézkedésnek a törvényben meghatározott
3 formájából kell kiindulnunk. Ezen típusokban közös, hogy mindegyik az örökhagyó
jogügyletének minősül, ill. az örökhagyó halála esetére rendelkezik a vagyonáról vagy annak
egy részéről méghozzá azzal a feltétellel, hogy a juttatásban részesülő személy őt túléli.1 A
végintézkedés lehet egyoldalú, valamint többoldalú jogügylet.2 Az előbbi esetben
végrendeletről, míg az utóbbiban öröklési szerződésről, ill. halál esetére szóló ajándékozásról
is beszélhetünk.3 A végintézkedésen alapuló öröklés az öröklés elsődleges formája, hiszen
törvényes öröklésre csak akkor kerül sor, ha nincs végintézkedés, vagy ha van ugyan, de az
érvénytelen vagy hatálytalan, vagy az érvényes és hatályos ugyan, de nem terjed ki az
örökhagyó egész vagyonára.4 A végrendelet speciális jellegű, mivel az egy olyan
végintézkedés, amelyhez mint az örökhagyó egyoldalú nyilatkozatához nincs szükség az
örökös beleegyezésére, ill. az örökhagyó által bármikor visszavonható.5 A személyes jelleg
miatt az örökhagyó nem bízhatja másra, hogy saját belátása szerint döntsön a hagyaték
1 Nagykommentár Ptk. 2009., Cd Complex Jogtár
2 http://cegvezetes.hu/2004/09/vegrendelet-vegintezkedes/
3 1959. évi IV. törvény – a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban Ptk.), a törvény indoklása, Cd Complex
Jogtár; a Ptk. 623.§ - hoz fűzött indoklása 4 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 67.oldal)
5 http://www.oroklesijog.hu/vegrendelet
6
sorsáról.6 Az okirat végrendeleti jellegének megállapításához tehát legalább az szükséges,
hogy az külsőleg az örökhagyótól származóként jelentkezzék és halál esetére szóló olyan
nyilatkozatot tartalmazzon, amelyből a végrendeleti minőség kitűnik. E két feltétel
bármelyikének hiányában végrendeletről nem lehet szó. Valamely alaki kellék hiánya vagy
esetleges akarathiba a végrendeletet nem fosztja meg jogi lététől, csupán érvénytelenné teszi.7
A végrendelet érvénytelenségét pedig a bíróság hivatalból nem veheti figyelembe, ill. arra
csak az hivatkozhat, aki annak folytán örökölne vagy tehertől mentesülne.8 Ilyen pl. aki az
örökhagyó korábbi végrendelete értelmében kötelmi hagyományra jogosult, ill. a korábbi
végrendelet érvénytelenségére az alperes kifogásként is hivatkozhat.9
Fontos említést tenni a végrendeleti öröklés körében a favor testamenti elv érvényesüléséről.
Ez az általános elv a végrendelet tárgyához, vagyis az örökhagyó vagyonához, ill. annak egy
részéhez kapcsolódik.10
Ekkor a bíróság a végrendeletet az örökhagyó feltehető akarata
szerint köteles értelmezni.11
A végrendelet az egyik legszemélyesebb jogügyletek egyike, mivel azt csupán csak
személyesen lehet tenni. Ez a szabály a Ptk. 219.§ alóli kivételként a végintézkedés minden
formájára vonatkozik (Ptk. 656 § és 659.§). Tehát az örökhagyó helyett a végrendelkezési
jogot sem meghatalmazottja, sem pedig törvényes képviselője nem gyakorolhatja.12
Az öröklési képességgel ellentétben, végintézkedés tételéhez nem elég csupán a
jogképességgel rendelkezni, ahhoz legalább korlátozott cselekvőképesség szükséges. Éppen
ezért a végintézkedési képesség a polgári jogi cselekvőképességgel rokon fogalom.13
1.2. A végrendeletek érvénytelensége általánosságban
A végrendelet érvényesülésének 2 jogi akadálya lehet; az egyik az érvénytelenség, a másik
pedig a hatálytalanság.14
A kettő elhatárolásának nagy jelentősége van, mind a jogi hatásuk,
mind a következményük szempontjából.15
Érvénytelenség esetén a végrendelet, ill. annak
valamely intézkedése kezdettől fogva fogyatékosnak számít, hiszen nem felel meg a törvény
6 Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997,
75.oldal) 7 PK. 85 sz. állásfoglalás
8 Ptk. 653.§.
9 http://www.lb.hu/elvhat/ep041601.html
10 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 94.oldal)
11 Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
194.oldal) 12
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 22.oldal) 13
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 66.oldal) 14
Nagykommentár Ptk. 2009., Cd Complex Jogtár 15
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 84.oldal)
7
előírásainak, sőt kifejezetten a törvény tilalmába ütközik. Éppen ezért megtámadás esetén sem
érvényesülhet. Szemben a hatálytalanság esetével, amelynél a végrendelet érvényesen
létrejött, s az, ill. annak valamely rendelkezése a törvényben meghatározott, a végrendelet
megalkotása után bekövetkezett okokból megtámadás folytán csak utólag veszti el érvényét.16
Az öröklési jog szabályozása ugyanis az érvénytelenség körében nem tesz különbséget
semmisségi és megtámadhatósági okok között, hanem egységesen a végrendelet
érvénytelenségéről rendelkeznek.17
A Ptk. 653-654.§ rendelkezik a megtámadás szabályiról.
A továbbiakban, ezen érvénytelenségi okokat fogom ismertetni, hogy egy átfogó képet adjak
a végrendeletek érvénytelenségét illetően.
2. fejezet - A végrendeletek érvénytelenségét eredményező okok
2.1. Érvénytelenség a végrendelkezési képesség hiánya miatt18
2.1.1. Cselekvőképtelen személy
Érvénytelen a cselekvőképtelen személy bármely formában tett végrendelete.19
A Ptk. a cselekvőképtelenség 3 típusát különbözteti meg.20
- cselekvőképtelen az a kiskorú, aki 14. életévét nem töltötte be.21
- cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság
alá helyezett.22
- gondokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy
az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik.23
Cselekvőképességet kizáró gondokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek
az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – elmebeli állapota vagy szellemi
fogyatkozása miatt – állandó jelleggel teljesen hiányzik.24
25
16
Gellért György: A végrendelet érvénytelensége, a Ptk. magyarázata 1998 17
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 166.oldal) 18
Magyar Jog 1982/10 sz., Gellért György: A végrendelet érvénytelensége a végrendelkezési képesség hiánya
miatt 19
http://www.oroklesijog.hu/vegrendelet 20
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
159.oldal) 21
Ptk. 12/B § (1) bek. 22
Ptk. 15.§ (1) bek. 23
Ptk. 17.§ (1) bek. 24
Ptk. 15.§ (4) bek
8
Cselekvőképtelen az a 14. életévét már betöltött kiskorú is, akit a bíróság cselekvőképességet
kizáró gondnokság alá helyezett. A gondnokság hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a
kiskorú már a határozat jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik.26
27
A megfelelő életkor hiánya miatti cselekvőképtelenség nem igényel különösebb
magyarázatot.
A cselekvőképtelen állapot állandó és átmeneti jelleggel is fennállhat. A törvény alapján a
cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el,
valamint azon nagykorú jognyilatkozata is semmis, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró
gondnokság alá helyezett; nevében gondnoka jár el.
Hangsúlyozni kell, hogy a cselekvőképességnek a végrendelkezés időpontjában
(végrendeletnek megfelelő alakiságok betartásával történő aláírásakor, ill. szóbeli végrendelet
kinyilvánításakor, elhangzásakor) kell fennállnia. Nincs lehetőség a végrendelet
érvényességének megállapítására abban az esetben sem, ha a cselekvőképtelen örökhagyó
rendelkezése emberi kapcsolataira, személyes körülményeire tekintettel indokolt és okszerű
volt.28
Ugyanis, a gondokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen nagykorú személy
jognyilatkozatát – végintézkedés kivételével - cselekvőképtelenség miatt nem lehet
semmisnek tekinteni, ha tartalmából és körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a
jognyilatkozat a fél cselekvőképessége esetén is indokolt lett volna.29
A gondnokság alá
helyezés nélkül is fennálló cselekvőképtelenség, vagyis a belátási képesség teljes hiányának
megállapítása elmeorvosi szakkérdés.30
„Ekkor a bíróság az elmeállapot vizsgálatára
igazságügyi elmeorvos szakértőt vagy elmegyógyász szakorvost rendel ki. Az orvosszakértő
ilyen esetekben azt vizsgálja, hogy az adott személynek az ügyei viteléhez szükséges belátási
képessége elmebeli állapota vagy szellemi fogyatkozása folytán állandó jelleggel teljesen
hiányzott-e, illetőleg a belátási képessége ezen elmebeli állapota, szellemi fogyatkozása vagy
valamilyen kóros szenvedélye miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben
csökkent-e.”31
A cselekvőképtelenség folytán érvénytelen végrendelet egy esetben
orvosolható.32
Eszerint a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy
25
A Polgári Törvénykönyv magyarázata I. kötet, A személyek joga (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 167.oldal) 26
Ptk. 12/B § (2) bek. 27
A Polgári Törvénykönyv magyarázata I. kötet, A személyek joga (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 153.oldal) 28
Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997,
77.oldal) 29
Ptk. 17.§ (3) bek. 30
Közjegyzők Közlönye 2000/ 9.sz., Kőrös András: Cselekvőképtelenség – gondnokság alá helyezés nélkül 31
2/1988. (V.19.) IM rendelet 52.§ 32
Közjegyzők Közlönye 1998/7-8.sz., Földi András: Érvényesség és hatályosság a végrendeleteknél
9
végrendelete érvényes, ha a gondnokság alá helyezés oka a végrendelkezés idején már
megszűnt.33
2.1.2. Korlátozottan cselekvőképes személy
A korlátozott cselekvőképességnek 2 eset van:34
- korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki 14. életévét már betöltötte és nem
cselekvőképtelen. Kiskorú az, aki 18. életévét még nem töltötte be, kivéve ha
házasságot kötött.35
A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a
házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya, vagy a kiskorúság miatt szükséges
gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek.36
37
- korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú is, akit a bíróság ilyen hatállyal
gondnokság alá helyezett.38
Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság
azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási
képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt
– általános jelleggel, ill. egyes ügycsoportok vonatkozásában – tartósan vagy
időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.39
40
A törvény azonban meghatároz ezen általános szabályok alól is egy kivételt.41
Eszerint a
korlátozottan cselekvőképes személy csak közvégrendeletet tehet; végrendelete
érvényességéhez pedig sem a törvényes képviselő hozzájárulása, sem a gyámhatóság
jóváhagyására nincs szükség.42
Ebből az is következik, hogy a korlátozottan cselekvőképes
személy végakaratát sem írásbeli magánvégrendelet, sem pedig szóbeli végrendelet
formájában nem teheti meg érvényesen.43
A gyakorlatban problémát okozhat a nagykorú személy korlátozott cselekvőképességének
megállapítása (BH2000/439). Ugyanis a nagykorú személy belátási képességének csökkent
volta önmagában a jogkövetkezmények alkalmazásához nem elegendő, szükséges még, hogy
a bíróság jogerős ítélettel a nagykorú személyt a jogszabályban meghatározott valamely okból
33
Ptk. 648.§ 34
A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 174.oldal) 35
Ptk. 12/A § (1) bek. 36
Ptk.12.§. 37
A Polgári Törvénykönyv magyarázata I. kötet, A személyek joga (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 150.oldal) 38
Ptk. 14.§ (1) bek. 39
Ptk. 14.§ (4). bek. 40
A Polgári Törvénykönyv magyarázata I. kötet, A személyek joga (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 161.oldal) 41
Ptk. 624.§ (2) bek. 42
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
158.oldal) 43
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 87.oldal)
10
cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezze.44
Következésképpen nincs
jelentősége annak, hogy a végrendelkezéskor az örökhagyó belátási képessége csökkent volt-e
avagy sem (természetesen csakis a cselekvőképtelenséget el nem érő mértékben)
(BH1998/12/590).
2.1.3. Vak, írástudatlan, olvasásra vagy nevének aláírására képtelen személy
A Ptk. 624. § (3) bek. értelmében a vak, az írástudatlan, továbbá az, aki olvasásra vagy
nevének aláírására képtelen állapotban van, írásbeli magánvégrendeletet nem tehet.45
2.1.3.1. Vak személy
Láthatjuk a különbséget a 624.§ (2) és (3) bek. között a jogkövetkezmények tekintetében; míg
a korlátozottan cselekvőképes személy csak közvégrendeletet tehet, addig a vak személy nem
csupán közvégrendeletet, hanem akár szóbeli magánvégrendeletet is tehet.46
Ennek oka, hogy
a vakság egy testi fogyatékosság, így nem érinti a cselekvőképességet.47
2.1.3.2. Írástudatlan személy
Ugyanaz a szabály vonatkozik rá, mint a vak személyre.48
Pl. írástudatlannak minősül az is,
aki csak a nevét tudja aláírni és esetleg a nyomtatott betűjelek elolvasására is képes, azonban
írni nem tud.49
2.1.3.3. Olvasásra vagy nevének aláírására képtelen személy
Ebben az esetben is ugyanaz a szabály érvényesül, mint a vak, ill. írástudatlan személy
esetében. A törvény ebben ez esetben vagylagos feltételt ír elő. Olvasásra képtelenség például,
ha a látáscsökkenés olyan mértékű, amely miatt az örökhagyó nem képes az írott szöveg
elolvasására.50
Ennek oka lehet végleges látásromlás, de akár egy szemműtét is, amely viszont
csak ideiglenesen idézi elő az olvasásra képtelen állapotot.
44
A Polgári Törvénykönyv magyarázata I. kötet, A személyek joga (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 162.oldal) 45
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 66.oldal) 46
Ptk. 624.§ (3) bek. -hez fűzött indoklása 47
A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 175.oldal) 48
Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997,
81.oldal) 49
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 41.oldal) 50
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2129.
oldal)
11
Hangsúlyozni kell, hogy a látásképesség fokozatos csökkenése, ill. a segédeszközök hiánya
általában nem érinti az örökhagyó azon képességét, hogy valamely okiraton a nevét alá tudja
írni.51
Különbséget kell tennünk az olvasásra képtelenség valamint az aláírásra képtelenség
között. Míg az előbbi a látás hibája miatt következik be, addig az utóbbi nem más, mint az
egyébként írástudó embernek a végrendelkezés idején fennálló állapota, amely miatt fizikailag
nem képes írni.52
Ennek oka lehet maradandó testi fogyatékosság, mint pl. a kéz elvesztése
vagy lebénulása, illetőleg lehet egy átmeneti állapot, mint pl. a kéz sérülése.
A gyakorlatban előfordul, hogy az idős vagy beteg, legyengült személyek aláírása kusza,
nehezen olvasható, ill. halvány.53
Ez azonban nem jelent aláírásra képtelenséget.54
2.1.4. Süket vagy süketnéma személy
Érvénytelennek minősül a néma és a süketnéma személy jelbeszéddel kifejezésre juttatott
szóbeli végrendelete.55
A teljes cselekvőképességgel rendelkező, de süket vagy süketnéma
személyek írásban bármilyen formában végrendelkezhetnek: közvégrendeletet tehetnek vagy
az írásbeli magánvégrendelet bármely fajtájában kinyilváníthatják végakaratukat.56
Ezen személyek csak írásban vagy jelbeszéddel tudnak „kommunikálni”, így egyértelmű,
hogy végakaratukat nem tudják végig szóban előadni.57
A jelbeszéd pedig nem minősül
szóbeli közlésnek.58
2.2. Érvénytelenség a végrendeleti akarat nyilvánításának hibája miatt
2.2.1. A végintézkedés személyhez kötöttsége
Ezzel a kérdéssel az 1. rész 1. fejezetének 1.1. pontjában már foglalkoztunk, így itt
részletekbe menően nem fejteném ki, csupán 1-2 kiegészítést fűznék hozzá. A Ptk. 623 § (2)
bek. alapján érvénytelen az a végrendelet, amelyet az örökhagyó nem személyesen tett, vagy
amelyben másra bízta valamely végrendeleti rendelkezés megtételét. Hangsúlyozni kell, hogy
51
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2130.
oldal) 52
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 44.oldal) 53
Közjegyzők Közlönye 2003/12.sz., K.A.: A végrendelet 54
Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997,
83.oldal) 55
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 87.oldal) 56
A Ptk. 624.§ (3) bek. –hez fűzött indoklás 57
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 66.oldal) 58
http://www.oroklesijog.hu/vegrendelet
12
ez az öröklési jogi általános jogelv ugyanakkor nem zárja ki, hogy az örökhagyó a
végintézkedés elkészítésére közvetítő útján kérjen fel más személyt (pl. az írásbeli
feljegyzéseit az örökhagyó átadja a közvetítőnek).59
2.2.2. Érvénytelen a közvégrendelet:
- 2.2.2.1. a Ptk. 625. § (1) bek. értelmében, ha azt nem a hatáskörében eljáró
közjegyző vagy bíróság készítette.
A közvégrendelet nem más, mint egy közokirati formában készített végrendelet.60
Ilyen
okiratot a közjegyző, mint a közokirat készítésére feljogosított hatóság adhat ki elsősorban.
Erre a közjegyzőt a Ktv. 1 §- a hatalmazza fel, miszerint az állampolgárok és jogi személyek
részére a jogügyletekről, jogi jelentőségű tényekről közokiratot készít. A közjegyző
tevékenységét csak illetékességi területén végezheti.61
Ugyanakkor annak semmi akadálya,
hogy a bárhol lakó ügyfél felkeresse azt a közjegyzőt, akit akar és annál készíttessen
közvégrendeletet.62
A törvény értelmében másodlagosan a bíróság adhat ki közvégrendeletet,
azt azonban nem határozza meg, hogy ez melyik bíróság hatáskörébe tartozik.63
A Ptké. 1. 71
§- a értelmében azonban közvégrendeletet helyi (városi, fővárosi kerületi) bíróság előtt lehet
tenni.
- 2.2.2.2. a Ptk. 625. § (2) bek alapján, ha azt olyan személy készítette, aki az
örökhagyónak, vagy az örökhagyó házastársának hozzátartozója, gyámja vagy
gondnoka.
A törvény 2 összeférhetetlenségi okot határoz meg a közreműködő személyek
elfogulatlanságának biztosítására. 64
A, a Ptk. 625. § (2) bek. értelmében nem lehet érvényesen közvégrendeletet tenni olyan
személy előtt, aki a végrendelkezőnek, vagy a végrendelkező házastársának
hozzátartozója, gyámja, vagy gondnoka.
59
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 22.oldal) 60
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 69.oldal) 61
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2132.
oldal) 62
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 46.oldal) 63
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 70.oldal) 64
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 46.oldal)
13
Az érvénytelenség oka önmagában a családi kapcsolat fennállása, ami az egész végrendeletet
érvénytelenné teszi, a törvény egyéb feltételt nem kíván meg.65
A Ptk. 685. § b, pontja szerint közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az
örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő,
valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a
jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.
B, a Ptk. 625. § (3) bek. szerint érvénytelen az a juttatás, amely a közvégrendelet
tételében közreműködő személy, valamint ennek hozzátartozója, gyámja, gondnoka,
gyámoltja vagy gondnokoltja javára szól.
Ez a rendelkezés az előzővel szemben csupán részleges érvénytelenséget eredményez,
ugyanis csak az ilyen személy javára szóló juttatás lesz érvénytelen, a közvégrendelet többi
része érvényben marad.66
A törvény a közreműködő személy fogalmát kifejezetten nem
határozza meg.67
A Ptk. 625.§ (3) bekezdéséhez fűzött indoklás a közvégrendelet tételében
közreműködő személyként jelöli meg a közjegyzőt, a bírót, a végrendelet fogalmazóját,
szerkesztőjét, ill. leíróját. Tehát a végrendelet fogalmazása, szerkesztése, leírása
közreműködésnek minősül, függetlenül attól, hogy a közreműködő személynek a végrendelet
tartalmának kialakításában volt-e szerepe.68
A bírói gyakorlat ezen magatartások
megítéléséhez nyújtott segítséget, amikor kimondta, hogy mindig közreműködőnek kell
tekinteni azt, aki a végrendelet elkészítésében tevékenyen, olyan mértékben vesz részt, hogy a
végrendelet tartalma tekintetében meghatározó szerepe van.69
- 2.2.2.3. a Ptk. 626. § alapján, ha nem felel meg a közvégrendelet alakiságaira
vonatkozó szabályoknak.
A Ptk. kifejezetten nem határozza meg a közvégrendelet alakisági szabályait, hanem azokra a
Ptk. 626.§ alapján a közjegyzői okiratok érvényességére vonatkozó szabályokat rendeli
alkalmazni.70
A közjegyzői okiratokra vonatkozó rendelkezéseket pedig az 1991. évi XLI. tv.
(Ktv.) 111- 132. § -ai tartalmazzák. A Ktv. 133.§ (1) bek. a végintézkedések valamennyi
típusát (közjegyzői okiratba foglalt végrendelet, öröklési szerződés, halál esetére szóló
65
A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 177.oldal) 66
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2134.
oldal) 67
Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997,
100.oldal) 68
Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997,
98.oldal) 69
A Ptk. 625.§ (3) bek.- hez fűzött indoklása 70
A Ptk. 626.§ -hoz fűzött indoklása
14
ajándékozás) szabályozza, amikor kimondja, hogy ezek érvényességéhez az általános
érvényességi kellékeken kívül az szükséges, hogy a végrendelkező személyesen jelentse ki
végakaratát a közjegyző előtt és ez magából a közjegyzői okiratból kitűnjék.
A közvégrendelet készítésére vonatkozó rendelkezéseket a visszavonásra is alkalmazni kell.71
Ha a végrendelkező ugyanazon közjegyző előtt vonja vissza végrendeletét, aki azt készítette,
akkor a visszavonás tényét a közjegyző a közvégrendeletre vezetett záradékban rögzíti.72
Egyéb esetekben a közjegyző a végrendelet visszavonásáról külön közjegyzői okiratot
készít.73
2.2.3. Érvénytelen az írásbeli magánvégrendelet:
- 2.2.3.1. a Ptk. 627.§ alapján, ha olyan nyelven tették, amelyen a végrendelkező
nem ért és amelyen írni, ill. olvasni nem tud
- 2.2.3.2. a Ptk. 628. § (3) bek. alapján, ha gyorsírással vagy a közönséges írástól
eltérő egyéb jel, vagy számjegyírással készült
- 2.2.3.3. a Ptk. 629.§ (1) bek. értelmében érvénytelen, ha abból végrendeleti
minősége nem tűnik ki
- 2.2.3.4. a Ptk. 629. § (1) bek. szerint érvénytelen, ha abból keltének helye és ideje
nem tűnik ki
- 2.2.3.5. a Ptk. 629.§ (1) bek alapján érvénytelen, ha azt az örökhagyó nem írta alá
- 2.2.3.6. a Ptk. 629.§ (2) bek. nyomán, ha több különálló lapból áll és minden
lapját nem látták el folyamatos sorszámozással, továbbá az örökhagyó és –
allográf végrendelet esetében – két tanú aláírásával
- 2.2.3.7. a Ptk. 629.§ (1) bek. a, pontja értelmében, ha – holográf végrendelet
esetében – teljes szövegét nem az örökhagyó sajátkezűleg írta és 2 tanú nem írta
alá
- 2.2.3.8. a Ptk. 629.§ (1) bek. b, pontja alapján, ha – allográf végrendelet estében –
2 tanú az arra irányadó szabályoknak megfelelően nem írta alá
- 2.2.3.9. a Ptk. 631.§ szerint, ha – allográf végrendelet esetében – olyan tanú írta
alá, aki a törvény kizáró rendelkezése folytán tanúként nem működhet közre
71
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2135.
oldal) 72
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 52.oldal) 73
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2136.
oldal)
15
- 2.2.3.10. a Ptk. 629.§ (1) bek. c, pontja értelmében, ha – közjegyzőnél letett
végrendelet esetében – az örökhagyó azt nem személyesen adta át a
közjegyzőnek, vagy az eljárás nem felet meg az alakszerűségeknek
Ezzel a kérdéskörrel részletesen és példákkal illusztrálva a 2. részben foglalkozom.
2.2.4. Érvénytelen a szóbeli végrendelet:
- 2.2.4.1. a Ptk. 634.§ alapján, ha az örökhagyó nem volt életet fenyegető rendkívüli
helyzetben
- 2.2.4.2. a Ptk. 634.§ értelmében, ha az örökhagyó írásbeli végrendeletet
jelentékeny nehézség nélkül tehetett volna
- 2.2.4.3. a Ptk. 635.§ (1) bek. szerint, ha az örökhagyó nem végakaratát
nyilvánította ki, hanem csak végrendelkezési szándékáról tett említést
- 2.2.4.4. a Ptk. 635.§ (1) bek. értelmében, ha az örökhagyó végakaratát teljes
terjedelmében szóban nem mondta el, ill. azt nem a tanúk által értett nyelven
tette
- 2.2.4.5. a Ptk. 635. § (1) bek. alapján, ha az nem 2 tanú együttes jelenlétében
hangzott el
- 2.2.4.6. a Ptk. 635.§ (2) bek. szerint, ha a tanúk a törvény kizáró rendelkezése
folytán tanúként nem működhettek közre
Ezzel a kérdéskörrel is az előzőhöz hasonlóan a későbbiekben, mégpedig a dolgozat 3.
részében foglalkozom részleteiben.
2.2.5. A közös végrendelet érvénytelensége
A törvény alapján 2 vagy több személynek bármilyen alakban ugyanabba az okiratba foglalt
végrendelkezése érvénytelen.74
Korábban a házastársak körében a törvény elismerte a közös végrendeletet.75
Ez a
gyakorlatban egy okiratba foglalt két végrendeleti nyilatkozat volt, amely általában egymásra
74
Ptk. 644.§
16
tekintettel tett intézkedéseket tartalmazott (pl. egymásnak kölcsönös örökössé nevezése,
bizonyos személyek juttatásban részesítése egymás érdekeire tekintettel), de tartalmazhatott
egymástól független intézkedéseket is.76
Azonban a közös végrendelettel szemben abból az
okból merült fel kifogás, hogy a felek kölcsönösen tudják egymást ígéretükkel befolyásolni és
ezáltal egymástól indokolatlan előnyt kicsikarni, akár saját maguk, akár az általuk részesíteni
kívánt más személy részére.77
Következésképpen mind elméleti, mind gyakorlati oldalról
nézve, a közös végrendelet egy nem kívánatos formának minősül.78
A Ptk. éppen ezért a közös végrendeletet már a házastársak körében is érvénytelennek
nyilvánította.79
A törvény ebben a körben egy kivételt határozott meg. Ugyanis a
házastársaknak ugyanabba az okiratba foglalt öröklési szerződése érvényes, ha mint
örökhagyók kötnek 3. személlyel ilyen szerződést.80
2.3. Érvénytelenség a végrendelet tartalma miatt
2.3.1. a Ptk. 625.§ (3) bek. alapján érvénytelen a közvégrendeletben tett az a juttatás,
amely a közvégrendelet tételében közreműködő személy, valamint ennek hozzátartozója,
gyámja, gondnoka, gyámoltja vagy gondnokoltja javára szól
(Az 1. rész 2. fejezetén belül a 2.2.2.2. pont B, betűjellel jelölt szakaszban már
kifejtésre került.)
2.3.2. a Ptk. 632.§ értelmében érvénytelen az írásbeli magánvégrendelet tételében
közreműködő személynek, valamint a tanúnak, ill. ezek hozzátartozóinak javára szóló
juttatás, ha az nem törvényben megszabott feltételeknek megfelelően történt
(A 2. rész 1. fejezetének 1.7. pontjában látható részleteiben.)
2.3.3. a Ptk. 635.§ (2) bek. szerint érvénytelen a szóbeli végrendelet tanújának, ill.
hozzátartozóinak javára szóló juttatás, ha az nem a törvényben megszabott feltételeknek
megfelelően történt
(A 3. rész 1. fejezetében az 1.4. alatt részletesen kifejtve.)
75
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2221.
oldal) 76
A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 203.oldal) 77
Ptk. 644-654. §-okhoz fűzött indoklása 78
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 88.oldal) 79
A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 203.oldal) 80
Ptké. 73.§
17
2.3.4. a Ptk. 645.§ (1) bek. alapján érvénytelen az utóörökösnevezés
A törvény értelmében érvénytelen az örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint
az örökségben, vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az
eddigi örököst más váltja fel.81
Akkor beszélhetünk utóöröklésről, ha az örökhagyó úgy nevez meg egy örököst (ún.
előörököst) a végrendeletében, hogy őt meghatározott esemény vagy időpont
bekövetkezésével egy másik örökös (ún. utóörökös) váltja fel.82
Tehát az örökhagyó vagyona
feletti rendelkezési joga nem csak a halála esetére, hanem a halála utáni időre is
meghosszabbodik.83
Eszerint az örökhagyónak túlzott végrendelkezési szabadságot biztosít,
ami egyben korlátozza az előörökös tulajdonjogát is.84
Az utóöröklés általános tilalma mellett
azonban, a törvény az utóörökösnevezést bizonyos feltételek fennállása esetén elismeri
helyettes örökösnevezésként, továbbá megengedi az utóhagyomány rendelést is.85
2.3.4.1. utóörökösként nevezett személy, mint helyettes örökös
Ugyancsak a Ptk. 645.§ (1) bek. második mondata alapján az elsősorban nevezett örökös
halála esetére történt örökösnevezés, mint helyettes örökösnevezés megáll, ha annak feltételei
megvannak (a Ptk. 640.§ alapján).86
Amennyiben az örökhagyó haláláig az első helyen
megnevezett örökös (előörökös) kiesik az öröklésből, az utóörökösként megnevezett személy,
mint helyettes örökös fog örökölni a helyettes örökösökre vonatkozó rendelkezések
értelmében.87
2.3.4.2. a feltételtől vagy időponttól függő hagyományrendelés (utóhagyomány)
Az utóöröklés tilalma alól a Ptk. 645.§ (2) bekezdése meghatároz egy kivételt, amely nem
zárja ki az örökhagyó halálát követő feltételtől vagy időponttól függő hagyományrendelést.
Ennek indoka, hogy míg az utóöröklési jog az egész hagyatéki vagyont terheli, ami
indokolatlanul korlátozza az előörökös végrendelkezési szabadságát, addig a hagyomány
tárgyára vonatkozó ilyen rendelkezés a gyakorlatban nem tekinthető az előörökös
81
Ptk. 645.§ (1) bek. 82
Közjegyzők Közlönye 2002/10.sz., Boóc Ádám: Az utóöröklés jogintézménye a magyar magánjogban 83
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
218.oldal) 84
Ptk. 644-654. §-okhoz fűzött indoklása 85
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2225.
oldal) 86
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 172.oldal) 87
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
219.oldal)
18
végrendelkezési szabadságának korlátjaként.88
Erre példa, hogy „az aranygyűrűm a
keresztfiamé lesz, amennyiben sikeres érettségit tesz”.89
Az utóhagyományosnak tehát a
hagyomány tárgyára ún. várományi joga van, amely a feltétel ill. esemény bekövetkeztével
kel életre.90
Ezekben az esetekben a Ptk. 645.§ (2) bek. alapján az, aki a hagyomány tárgyát
megszerezte, azzal – a feltétel vagy időpont bekövetkezéséig – sem élők között, sem halál
esetére nem rendelkezhet. Pl. a hagyomány tárgyául szolgáló ingatlanra az ingatlan-
nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni.91
Ha azonban a hagyomány tárgya nem ingatlan, hanem más vagyontárgy és azt az örökös az
elidegenítési tilalom megszegésével másra átruházta, az utóhagyományos felléphet annak
megszerzőjével szemben is.92
Ez alól a Ptk. 645.§ (2) bekezdése fogalmaz meg egy kivételt,
méghozzá, ha a hagyomány tárgyát harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében
szerezte meg, ugyanis ilyenkor az utóhagyományos csak az örökössel szemben érvényesítheti
kártérítési igényét.
2.3.5. a Ptk. 646.§ értelmében érvénytelen az örökhagyó halálakor még nem létező
személy örökössé nevezése
Érvénytelen annak örökössé nevezése, aki az örökhagyó halálakor még meg sem fogant.93
Ezen rendelkezés indokául az ember jogképességének szabályai szolgálnak. A Ptk. 9.§ -
alapján a jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjáról kezdve illeti
meg. A Ptk. 673.§ (1) bek. azonban úgy rendelkezik, hogy az örökség az örökhagyó halálával
nyílik meg. Ugyanis a magyar jogrendszer az ipso iure öröklés elvét vallja, valamint tiltja az
utóöröklést.94
Tehát nem ismeri el az uratlan hagyatékot, így a hagyaték megnyílásakor a
törvényes öröklés rendje érvényesül, aki pedig az örökhagyó halála után fogan, az
utóörökösnek tekinthető.95
Ugyanakkor ez a rendelkezés nem zárja ki a méhmagzat örökössé nevezését.96
Lényege, hogy
akkor is érvényesül, ha a végrendelet alkotásakor még nem fogant meg, viszont a fogantatás
88
A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 205.oldal) 89
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 173.oldal) 90
Gellért György: Az utóhagyományos várományának biztosítása, a Polgári Jogi Törvénykönyv magyarázata,
1998 91
Közjegyzők Közlönye 2002/10.sz., Boóc Ádám: Az utóöröklés jogintézménye a magyar magánjogban 92
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 79.oldal) 93
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 89.oldal) 94
A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 205.oldal) 95
Ptk. 644-654. §-okhoz fűzött indoklása 96
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
220.oldal)
19
még az örökhagyó halála előtt megtörtént.97
Gyakori az az eset, amikor az örökhagyó egy
meghatározott személy még meg sem fogant születendő gyermekét nevezi meg örököséül,
vagy a megnevezett örökös kiesése esetén, helyettes örököséül.98
Pl. „örökösöm legyen
unokaöcsém születendő gyermeke” vagy „minden vagyonom az egyetlen húgomé legyen, ha
azonban előbb halna meg, mint én, akkor helyettes örökösként örököljön születendő
gyermeke”.99
2.3.6. a Ptk. 647.§ (1) bek. alapján az érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó feltétel
érvénytelen.
A jogszabályhely további rendelkezése, hogy a feltétel érvénytelensége azonban nem érinti a
végrendeleti rendelkezés érvényességét, kivéve, ha megállapítható, hogy az örökhagyó a
rendelkezést feltétel nélkül nem tette volna meg.100
Az örökhagyó a hagyatékból való részesítést végrendeletében feltételhez is kötheti.101
A Ptk.
228.§ (1) bek. szerint felfüggesztő feltétel, ha az örökhagyó a végrendelet hatályának beálltát
bizonytalan jövőbeli eseménytől tette függővé. Míg a Ptk. 228.§ (2) bek. értelmében bontó
feltétel, ha az örökhagyó a végrendelet hatályának megszűntét tette függővé bizonytalan
jövőbeni eseménytől.
Abban az esetben is feltétel mellett való részesítésről beszélhetünk, amikor az örökhagyó
olyan vagyontárgyat vagy követelést hagy az örökösre, amelynek jogi sorsa még nem dőlt el
véglegesen (BH1982/2/47).102
A Ptk. 647.§-a értelmében tehát az érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó feltételek
önmaguk érvénytelenek és nem érintik a végrendelet érvényességét. Ez alól az egyetlen
kivétel, ha az örökhagyó ezen érvénytelen feltétel nélkül nem végrendelkezett volna.103
2.3.7. a Ptk. 647.§ (2) bek. szerint meghatározott jogellenes feltétel jogkövetkezményei
Eszerint a jogellenes felfüggesztő feltételhez kötött végrendeleti részesítés érvénytelen, a
jogellenes bontófeltételt pedig nem kell figyelembe venni.104
Úgy kell tekinteni, mintha azt az
97
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2227.
oldal) 98
Ptk. 644-654. §-okhoz fűzött indoklása 99
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 176.oldal) 100
A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 206.oldal) 101
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2228.
oldal) 102
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2228.
oldal) 103
A Ptk. 647. § –hoz fűzött indoklása
20
örökhagyó ki sem kötötte volna és így a megnevezett örökös a végrendelet alapján örököl.105
Ilyenkor tehát akkor is érvényesnek minősül a végrendeleti részesítés, ha az örökhagyó a
jogellenes bontó feltétel nélkül ezt a rendelkezést nem tett volna meg.106
Ezt a szabályt az utóöröklés tilalma indokolja, így az örökhagyó halála utáni olyan feltétel
érvénytelen, amelynek bekövetkezése vagy meghiúsulása valakinek az örökösi minőségét
megszüntetné.107
Azonban nem érvénytelen akkor, ha hagyomány függ a feltételtől.108
Míg tehát a Ptk. 647.§ (1) bek. alapján az érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó feltétel
esetén csupán a feltétel lesz érvénytelen, maga a végrendelet érvényes marad, addig a
jogellenes felfüggesztő feltétel a végrendeleti részesítést érvényteleníti.
2.4. Érvénytelenség a végrendeleti akarat fogyatékossága miatt
Mint az már korábban is megállapításra került, a végrendelet egyfajta akaratnyilvánítás,
mégpedig egy egyoldalú jognyilatkozat.109
A Ptk. a végrendeleti akarat fogyatékosságával
kapcsolatos szabályozás tekintetében az akarati elvet juttatja érvényre, az élők közötti
jognyilatkozatokra vonatkozó nyilatkozati elv érvényesülésével szemben.110
Ugyanis az a
személy, aki jogát az örökhagyó egyoldalú akaratára alapítja, ez a joga csak annyiban áll fenn,
amennyiben az az örökhagyó meghamisíthatatlan és valódi akaratának megfelel.111
Az akarati elvből következik, hogy az örökhagyói akarat fogyatékosságának nem kell
lényeges körülmény tekintetében fennállnia (amit a törvény az élők közötti jognyilatkozatok
esetében megkíván), hanem csupán az a körülmény, hogy az örökhagyó
akaratelhatározásának indokai nem fedik a valóságot, megalapozza a végrendeleti rendelkezés
érvénytelenségét.112
Az akarati hibák közös szabálya, hogy az örökhagyói akarat
fogyatékossága csak annak a végrendeleti rendelkezésnek az érvénytelenségét eredményezi,
amelyre vonatkozóan fennáll.113
104
A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 206.oldal) 105
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 89.oldal) 106
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
221.oldal) 107
https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410001/420004/Vegrendelet20091202.html 108
Ptk. 647.§-hoz fűzött indoklása 109
Magyar Jog 1980/12 sz., Gellért György: A végrendelet érvénytelensége az akarat fogyatékossága miatt 110
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 87.oldal) 111
Ptk. 644-654. §-okhoz fűzött indoklása 112
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2231.
oldal) 113
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
226.oldal)
21
A többi érvénytelenségi okkal szemben a végrendelkezési akarat fogyatékossága miatti
érvénytelenség orvosolható.114
A Ptk. 649.§ (2) bek. szerint ugyanis az érvénytelen
rendelkezés érvényes lesz, ha azt az örökhagyó utóbb a végrendeletre megszabott alakban
jóváhagyja. Ez az egyetlen kivétel az érvénytelenség általános szabályai alól, hiszen a Ptk.
nem ad lehetőséget az érvénytelen végrendeletek hibájának utólagos orvoslására.115
A törvény
csak azt teszi lehetővé, hogy az örökhagyó egy újabb, hibátlan végrendeletet készítsen.116
Lássuk részletesen az akarati fogyatékosság eseteit.
2.4.1. a Ptk. 649. § (1) bek. a, pontja alapján az örökhagyó tévedése vagy a végrendeleti
akarat hiánya miatti érvénytelenség.
Ennek értelmében érvénytelen a végrendeleti rendelkezés, ha az örökhagyó tévedett
nyilatkozata tartalmában, vagy ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni.117
2.4.1.1. a nyilatkozat tartalmában való tévedés
Ez azt jelenti, hogy az örökhagyó mást nyilvánított ki végrendeletében, mint amit valójában
akart, tehát nyilatkozata nem fedi az akaratát.118
Pl. eltévesztette a rendelkezést, félreértett
valamit. A Ptk. külön nem emeli ki a megtévesztés esetét, azonban az a végrendelet is
érvénytelennek minősül, amely az örökhagyó megtévesztésével keletkezik, feltéve persze,
hogy a megtévesztés döntő szerepet játszott az örökhagyó elhatározásában, méghozzá
intézkedést egyébként nem tett volna.119
2.4.1.2. az örökhagyó nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni
Az érvénytelenség ezen esete magában foglalja a végrendelkezési akarat teljes hiányának
minden fajtáját. Ideértve a fizikai kényszert, a tréfából tett végrendeletet, valamint a színlelt
nyilatkozatot is.120
114
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2237.
oldal) 115
Ptk. 644-654. §-okhoz fűzött indoklása 116
Magyar Jog 1980/12 sz., Gellért György: A végrendelet érvénytelensége az akarat fogyatékossága miatt 117
Ptk. 644-654. §-okhoz fűzött indoklása 118
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
226.oldal) 119
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
227.oldal) 120
Bacsó-Pallósi-Sőthné- Szolcsánszky: Az öröklési jog kézikönyve (KJK 1984, 313.oldal)
22
2.4.2. a Ptk. 649.§ (1) bek. b, pontja értelmében az örökhagyó téves feltevése vagy utóbb
meghiúsult várakozása miatti érvénytelenség
Érvénytelen a végrendeleti rendelkezés, ha az örökhagyót annak megtételére valaminek a
téves feltevése vagy valamely utóbb meghiúsult várakozás indította.121
2.4.2.1. az indokban való tévedés
Téves az örökhagyó feltevése, ha pl. gyermekéről azért nem nyilatkozott, mert létezéséről
nem tudott vagy a végrendelkezés után született gyermeke stb.122
A törvény ugyanis
vélelmezi, hogy ezen tények tudatában az örökhagyó másképp rendelkezett volna. Téves
feltevés okán megtámadható az a végrendelet, amelyet az örökhagyó arra tekintettel tett, hogy
valaki más őt a végrendeletében juttatásban részesítette, de ez a másik személy hibájából
meghiúsult.123
Téves feltevésnek minősül továbbá a téves jogi felvilágosítás is, amely nem valamilyen
ténybeli körülményre, hanem a jogszabályok tartalmára vonatkozik, függetlenül attól, hogy a
felvilágosítás kitől származik (munkakörében eljáró jogi szakértőtől vagy sem).124
2.4.2.2. az utóbb meghiúsult várakozás
A gyakorlatban ebben az esetben az örökhagyó jellemzően azért végrendelkezik, mert a
juttatni kívánt személytől meghatározott magatartás tanúsítását várja el (pl. segítséget,
gondoskodást), de ezt a megnevezett személy nem teljesíti.125
2.4.3. a Ptk. 649.§ (1) bek. c, pontja szerint az örökhagyó jogellenes fenyegetése vagy
tisztességtelen befolyásolása miatti érvénytelenség
Érvénytelen a végrendeleti rendelkezés, ha az örökhagyót valaki jogellenes fenyegetéssel
vagy tisztességtelen befolyással bírta rá az intézkedésre.126
2.4.3.1. jogellenes fenyegetés
121
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
227.oldal) 122
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 349.oldal) 123
Ptk. 644-654. §-okhoz fűzött indoklása 124
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2236.
oldal) 125
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
227.oldal) 126
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 87.oldal)
23
A jogellenes fenyegetés nem más, mint személyi vagy vagyoni hátrány kilátásba helyezése,
amelynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az örökhagyóban félelmet keltsen és ennek
elkerülése végett tesz lelki kényszer hatására olyan végrendelkezést, amely nincs összhangban
az akaratával. Ebben az esetben az örökhagyó akarata fogyatékos, hibás, szemben a fizikai
kényszer esetével, ahol örökhagyói akaratról nem is beszélhetünk.127
2.4.3.2. tisztességtelen befolyás
Itt is az örökhagyó akaratának manipulálásáról van szó, amely következtében ennek
megfelelő végrendeleti intézkedést tesz.128
A befolyásnak pedig tisztességtelennek kell lennie,
amely lehet az örökhagyó akaratára való minden ráhatás (pl. hízelgés, testi vagy szellemi
gyengeség kihasználása stb.), amely az általános erkölcsi felfogás alapján az adott esetben
meg nem engedettnek minősül.129
Hangsúlyozni kell azonban, hogy az érzelmi kötődésen
alapuló befolyás nem minősül tisztességtelennek és nem szolgálhat a végrendelet
érvénytelenségének alapjául.130
Ilyen kötődésnek tekinthető pl. a kiegyensúlyozott,
szeretetteljes hozzátartozói viszony.131
3. fejezet - A végrendelet részleges érvénytelensége
A Ptk. 652.§ alapján ha a végrendelet több rendelkezése közül valamelyik érvénytelen vagy
hatálytalan, ez – feltéve, hogy az örökhagyó másként nem rendelkezik – a többi rendelkezés
érvényességét, ill. hatályát nem érinti.132
A Ptk. indoklása szerint ugyanis a végrendeleti
rendelkezések általában nem állnak egymással annyira szoros kapcsolatban, hogy egyik
rendelkezés nélkül az örökhagyó a másikat nem akarná.133
Ugyanakkor a törvény előírja,
hogy ez esetben az örökhagyó másként ne rendelkezzék.134
A „másként nem rendelkezés”
általános elvét a Ptk. a végrendeletek körében több helyen is megfogalmazza: a Ptk. 632.§-
alapján az írásbeli magánvégrendeletnél való közreműködés esetében, a Ptk. 647.§ (1) bek.
127
Ptk. 644-654. §-okhoz fűzött indoklása 128
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2237.
oldal) 129
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
228.oldal) 130
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 188.oldal) 131
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 189.oldal) 132
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2251.
oldal) 133
Ptk. 652. §-hoz fűzött indoklása 134
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
228.oldal)
24
szerint az érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó feltételekkel kapcsolatban, ill. a Ptk. 649.§
(1) bek. értelmében a végrendeleti akarat fogyatékossága miatti érvénytelenség eseteiben.135
Azonban ezen rendelkezések mellett az érvénytelenség egyéb eseteiben is előfordulhat, hogy
nem az egész végrendelet válik érvénytelenné, habár erre nincs konkrét jogszabályi utalás.136
Éppen ez tette szükségessé ezen általános szabály megfogalmazását.
2. Rész
1. fejezet - Az írásbeli magánvégrendeletek általános szabályai
3 fajtáját különböztethetjük meg a Ptk 629. § (1) bek. alapján: a, sajátkezűleg írt (holográf), b,
más által – idegen kézzel – írt (allográf) , c, közjegyzőnél letett magánvégrendelet.137
1.1 Nyelvezet
A Ptk. 627. §-a szabályozza, miszerint érvényesen csak olyan nyelven lehet írásbeli
magánvégrendeletet tenni, amelyet egyrészt a végrendelkező ért, másrészt amelyen írni, ill.
olvasni tud. Ezen feltételeknek azonban a törvény alapján együttesen kell fennállniuk.138
Ezen
túlmenően más megkötést nem tartalmaz a nyelvre vonatkozóan, az lehet akár élő, akár holt
nyelv is.139
1.2. Leírás módja
A Ptk. 628. § (1) bek. szabályozza, hogy a végrendelkező az írásbeli magánvégrendeletet akár
maga írhatja, akár mással írathatja. A végrendelkező szabadon dönthet, hogy melyik
lehetőséget választja.140
Ez a lehetőség csak akkor áll fenn, ha a végrendelkező egyebekben
jogosult írásbeli magánvégrendeletet tenni.141
Tehát ebből a körből ki vannak zárva a
korlátozottan cselekvőképes személyek, a vakok, írástudatlanok, továbbá azok, akik olvasásra
135
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 191.oldal) 136
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2252.
oldal) 137
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 68.oldal) 138
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 52.oldal) 139
A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 178.oldal) 140
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 71.oldal) 141
A Ptk. 628 . § (1) bek. –hez fűzött indoklása
25
vagy nevük aláírására nem képesek, hiszen ezen személyek írásban csak közvégrendeletet
tehetnek.142
Korlátozottan cselekvőképes személy is beletartozhat kivételesen a „más”
személy kategóriájába, ugyanis a törvény a magánvégrendelet leírójának személyét csak
akkor értékeli, ha az örökhagyó a végrendeletében őt, vagy hozzátartozóját is juttatásban
részesíti.143
Egyebekben a leíró személye az érvényesség szempontjából indifferens.
Az érvényesség feltétele nem az, hogy a végrendelet tartalmát az örökhagyó szóban
ismertesse, hanem az, hogy a végrendeletet az örökhagyó 2 tanú együttes jelenlétében
aláírásával a saját végakaratának ismerje el. (BH1981/229)
Az alakiság szempontjából különbséget kell tenni a leírás 2 módja között, mivel a törvény
szigorúbban szabályozza a más által írt (allográf) végrendeletet, melynél 2 tanú alkalmazását
írja elő.144
A törvény eltérő alaki kellékeket ír elő az örökhagyó által írt végrendeletre attól függően,
hogy azt kézírással vagy gépírással írta.145
A Ptk. 628. § (2) bek. kimondja, hogy a gépírás
akkor sem számít saját írásnak, ha a végrendelkezőtől származik. Ezen rendelkezés indoka,
hogy nem alkalmas azon személy azonosítására, aki a végrendeletet írta.146
Éppen ezért ezen
esetben is 2 tanú aláírására van szükség, mint a más által írt végrendeletek esetén.147
Az
írásbeli magánvégrendelet írásmódjával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy azt csakis
közönséges írással lehet írni.148
Ezt támasztja alá a Ptk. 628. § (3) bek. amikor kimondja, hogy
a gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült
magánvégrendelet érvénytelen.149
Az egyéb jel- vagy számjegyírás lehet például titkosírás
vagy jelkulcs alapján történő írás, amelyek alkalmazása esetén kérdésessé válhat a jelek
értelme, a más által írt végrendeletnél pedig vitássá válhat, hogy a végrendelkező helyesen
ismerte-e meg a végrendelet jelekkel kifejezett tartalmát.150
Ellenben végrendeletet bármely
nyelven lehet érvényesen tenni, hiszen az adott írásjelek az illető nyelv közönséges írásának
felelnek meg.151
Ilyen pl. a cirill betűkkel írt orosz, bolgár végrendelet vagy a gót betűkkel írt
142
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2136.
oldal) 143
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 55.oldal) 144
Ptk. 629. § (1) bek. b) pont 145
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 73.oldal) 146
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2137.
oldal) 147
A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 178.oldal) 148
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2138.
oldal) 149
http://www.sopronikalauz.hu/orokles2.htm 150
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 55.oldal) 151
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
173.oldal)
26
német végrendelet.152
A magyar szabályozásból viszont kitűnik, hogy a magyar nyelv
közönséges írása a latin betűs írás, ezért más betűjelek használata (pl. cirill vagy gót betűk)
érvénytelenné teszi a magyar nyelven írt végrendeletet.153
1.3. Az okirat végrendeleti minősége
A Ptk. 629. § (1) bek. szabályozza az írásbeli végrendelet egyik érvényességi feltételét, vagyis
azt, hogy magából az okiratból tűnjön ki annak végrendeleti minősége. Ezen a ponton utalnék
vissza a végrendelet fogalmára, amelyet a PK 85. sz. állásfoglalás tartalmaz. (1. rész, 1.
fejezet, 1.1. pontjában).154
A végrendeleti jelleg meglétéhez tehát nincs szükség magának a „végrendelet” szónak a
használatára, elegendő, ha az örökhagyó által használt kifejezésből a halál esetére szóló
rendelkezés kitűnik.155
Ezt erősítette meg a Legfelsőbb Bíróság ítéletében, amikor az
örökhagyó után egy sajátkezűleg írt és aláírt „Erzsikém” megszólítású néhány soros okirat
maradt, amely az alábbiakat tartalmazta: „ha bármi történik velem, minden a magáé”.
(BH1994/6/315).
A végrendeleti minőség megállapítására alkalmas kifejezések pl. „az a kívánságom hogy
egyetlen lányom örököljön” vagy „halálom esetén testvéremé legyen”.156
Nem alkalmas
viszont erre az örökhagyó által írt és aláírt irat, amelyben a következő szerepel: „a házat a
feleségemnek adom”.157
Ebből ugyanis nem tűnik ki, hogy ez egy halál esetére szóló
rendelkezés-e vagy pedig élők közötti átruházás.158
1.4. Keltezés helye, ideje
A Ptk. 629. § (1) bek. további érvényességi kellékként megkívánja, hogy a végrendelet
keltének helye és ideje magából az okiratból kitűnjön.159
Ugyanis ezen kellékek esetleges
hiánya az anyagi érvényesség kérdésében bizonytalanságot okozna (pl. több végrendelet
152
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 56.oldal) 153
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2138.
oldal) 154
Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997,
71.oldal) 155
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
168.oldal) 156
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 56.oldal) 157
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 57.oldal) 158
A Ptk. 629. § (1) bek. –hez fűzött indoklása 159
Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997,
88.oldal)
27
esetén melyik a későbbi, ill. a hatályos).160
Főszabály szerint a keltezés az okirat bármely
részén lehet, persze ettől törvény eltérhet.161
Ennek értelmében a keltezés szerepelhet, akár a
végrendelet végén, az aláírás előtt vagy amellett, vagy akár a végrendelet felső részén is.162
1.4.1. Keltezés helye
A keltezés helyét a helység nevének feltüntetése jelöli.163
Nem szükséges a teljes név kiírása,
ha a helység rövid elnevezése is közismert (pl. Budapest-Bp.) és ez a rövid forma nem
téveszthető össze más helységnévvel.164
A bírói gyakorlat a lakcím feltüntetését is elfogadja,
feltéve ha azt az örökhagyó a végrendelkezés helyének megjelöléséül szánta.165
Erre a
végrendeleten való elhelyezéséből lehet következtetni.166
Ezt erősítette meg a Legfelsőbb Bíróság ítéletében azon ügyben, amelyben az örökhagyó 2
helyen: végrendelete bevezető részében (szokásosan a személyazonosságot tanúsító adatok
mellett), majd a végrendelet aláírását követően a keltezés időpontja előtt is feltüntette
lakcímét. Az utóbbi pedig arra utal, hogy azt az örökhagyó a végrendelet keltezése helyének
megjelöléseként szánta és ezért tüntette fel még egyszer (BH1992/4/246).
Egy másik ügyben a Legfelsőbb Bíróság megállapította a végrendelet érvénytelenségét alaki
okokra hivatkozva, mivel az örökhagyó a Budapest XIX. Leningen út 30. sz. ingatlan
feltüntetésével a hagyatéki ingatlant kívánta meghatározni, éppen ezért ez nem minősülhet a
keltezés helyének (Pfv. V.22.318/1996.)
Egy másik ügyben az örökhagyó a végrendelet szövegében feltüntette saját lakcímét és az
okiraton szintén szerepelt az ugyanazon a helységen lakó tanúk címe is. A Legfelsőbb Bíróság
a felülvizsgálati eljárás során az ügyben korábban született jogerős ítéletet hatályon kívül
helyezte és kimondta, hogy a végrendelet érvénytelen. Az indoklásban megerősítette a
korábban eljáró bíróság azon álláspontját, miszerint a keltezés helye az okirat bármely részén
lehet. Ellenben nem vették figyelembe, hogy a lakcím feltüntetése önmagában nem tekinthető
a keltezés helyének. Az adott ügyben az örökhagyó a végrendelet bevezető részében,
személyazonosságát tanúsító adatként tüntette fel lakcímét. Az pedig, hogy a tanuk
160
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
169.oldal) 161
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 71.oldal) 162
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2139.
oldal) 163
A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 180.oldal) 164
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 58.oldal) 165
A Ptk. 629. § (1) bek. –hez fűzött indoklása 166
http://cegvezetes.hu/2004/09/vegrendelet-vegintezkedes/
28
feltüntették lakcímüket, az csupán a tanuk lakhelyének megjelölése volt, nem tekinthető a
végrendelkezés helyének (BH1988/6/281.)
A Legfelsőbb Bíróság szintén nem tekintette érvényesnek azon végrendeletet sem, amelyen a
végrendelet tanúinak lakcíme mellett a végrendeletet készítő ügyvédnek a helység nevét is
feltüntető cégbélyegzője is szerepelt. Mindez ugyancsak nem tekinthető a végrendelkezés
helye megjelölésének és ezen alakisági hiányosság sem korrigálható bizonyítási eljárás
lefolytatásával (Pfv. V.21.532/1993).
1.4.2. Keltezés ideje
Az anyagi érvényesség szempontjából lényeges, hogy az időpont meghatározott napra
vonatkozzon.167
Nem szükséges azonban ezt naptárszerűen – év, hónap, nap feltüntetésével –
megjelölni, más módon is feltüntethető, feltéve ha abból az idő pontosan megállapítható (pl.
2004. Karácsony Szentestéje vagy 60. születésnapomon).168
Több napos ünnepeknél viszont
pontosan meg kell határozni azt a napot, amely a keltezés idejének számít.169
Az elsőfokú bíróság egy adott ügyben megállapította, hogy egy más által írt, 1988.augusztus
18-i keltezésű végrendeletben a hónap és nap megjelölését nem a végrendelet szövegét leíró
személy, hanem más személy, és nem a végrendelet szövegével egyidőben írta az okiratra,
ezért az alaki hibában szenved. A végrendelet érvénytelenségét kimondó ítéletet a Legfelsőbb
Bíróság is helybenhagyta. Kihangsúlyozta, hogy a keltezési hiánya nem pótolható azáltal,
hogy azt utólag valaki ráírja a végrendeletre. Az aláírás idején fennálló alaki hiba csak úgy
orvosolható, ha a kiegészítést az örökhagyó 2 tanú együttes jelenlétében ismét aláírja,
amennyiben már aláírta, akkor az aláírást sajátjának ismeri el, valamint a tanúk is újból
aláírják az okiratot. (BH1992/8/530).
1.4.3. A téves keltezés jogkövetkezménye
A gyakorlatban gyakran előfordul, hogy a már elkészített végrendeletet, nem a keltezés
napján, hanem az azt követő valamelyik napon írja alá az örökhagyó és a tanúk.170
S mint azt
már korábban kifejtettük, a végrendelkezés az okirat aláírásával történik meg és jelen esetben
167
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 71.oldal) 168
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
170.oldal) 169
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 60.oldal) 170
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2140.
oldal)
29
a végrendelet létrejöttének időpontja nem felel meg az okiraton feltüntetett időpontnak.171
A
bírói gyakorlat egységes állásponton van abban a kérdésben, hogy a téves keltezés önmagában
nem érvényteleníti a végrendeletet.172
Igaz, hogy a Ptk. 629. § (1) bek. szerint a végrendelet
egyik érvényességi kelléke, hogy a keltének helye és ideje az okiratból kitűnjön, ez azonban
csak azt jelenti, hogy ezen adatokat az okiratnak tartalmaznia kell. Ha ezeket az adatokat
tartalmazza, akkor az az okirat érvényes, függetlenül attól, hogy a benne szereplő adatok
tévesek-e.173
Tehát ezen adatok téves megjelölése önmagában alaki szempontból nem
érvényteleníti a végrendeletet, csupán megnyitja az utat a valóságos adatok bizonyítása felé,
amikoris a keltezés bizonyított valóságos helye és ideje akár a végrendelet anyagi jogi
érvénytelenségét is eredményezheti.174
(BH1963/12/3787).
Más a helyzet akkor, ha a végrendeletet nem az abban feltüntetett időpontban írták alá,
viszont a tényleges időpontot nem lehet megállapítani.175
Ebben az esetben azonban
feltételezi, hogy a bizonyítás eredményeként a végrendelkezés valóságos időpontja
megállapítható lesz és ezen időponthoz képest minősül tévesnek a végrendeleten feltüntetett
időpont.176
Ha azonban a bizonyítás eredményeként nem állapítható meg a valóságos időpont,
akkor a végrendeleti keltezés nem tévesnek, hanem valótlannak minősül, hiszen ehhez képest
a végrendelet keltezésének időpontja a végrendeletből nem tűnik ki (Pfv.V.23.020/1993).
1.5. Az örökhagyó sajátkezű aláírása
Az írásbeli magánvégrendeletek mind a 3 típusánál érvényességi kellék, hogy azt az
örökhagyó sajátkezűleg aláírja (Ptk. 629. § (1) bek.).177
Amennyiben az aláírás hiányzik, a
végrendelet érvénytelen.178
Általánosságban az aláírás a végrendelet végén helyezkedik el, az
ítélkezési gyakorlat azonban érvényesnek tekinti az aláírást abban az esetben is, ha az a
171
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 62.oldal) 172
Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997,
89.oldal) 173
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2141.
oldal) 174
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
170.oldal) 175
Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997,
90.oldal) 176
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 72.oldal)
177
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
171.oldal) 178
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2144.
oldal)
30
végrendeleten bármely részén is van feltüntetve, feltéve, hogy az a végrendelet szövegétől
elkülönült és aláírás jellegű.179
Ezt a szabályt erősítette meg a Legfelsőbb Bíróság, amikor az örökhagyó sajátkezűleg írt
végrendeletét -, amelyet így kezdett: „Én T.J. végrendelkezem.”, majd leírta végakaratát, ezt
követően pedig feltüntette a végrendelkezés helyét és idejét, azonban azt külön nem írta alá –
alaki fogyatékosság miatt érvénytelennek nyilvánította. (BH1981/8/320).
A törvény nem kívánja meg a családi és utónév együttes használatát, bár az aláírásnak ez az
általános formája.180
A bírói gyakorlat érvényesnek tekinti, ha az örökhagyó csak az utónevét
vagy annak családi kapcsolatban ismert becézett formáját használja, feltéve azonban, hogy
abból a személyazonosság kétséget kizáróan megállapítható.181
A sajátkezű aláírás hiánya nem pótolható azáltal, ha az örökhagyó más személy aláírását a
végrendeleti tanúk előtt sajátjának ismeri el (LB Pf.V.22.402/1993., Pfv.V.20.536/1995).
Nem érvényességi feltétel viszont, hogy az aláírás jól olvasható legyen.182
Ha az örökhagyó
képes a nevét sajátkezűleg aláírni, azonban fizikai állapota vagy az aláírás körülményei miatt
az aláírása nehezen olvasható, a lényeg, hogy megállapítható legyen, hogy megfelel azon
alakisági követelménynek, hogy magától az örökhagyótól származik (Pfv. V.22.530/1994).183
Itt kell azonban megemlítenünk a napjainkra is kiható elektronikus, ill. digitális aláírás
kérdéskörét. Ahhoz azonban, hogy tiszta képet kapjunk a végrendeletek és a digitális aláírás
kapcsolatáról, szükség van a kulcsfontosságú tények ismertetésére, ill. digitális aláírás
kialakulásának rövid áttekintésére.
„Az eddigi gyakorlat alapján jól látható, hogy a hivatalos dokumentumokat kézjegyével látja
el az, aki azt kiadta. Napjainkban a “kézjegyével látja el” kifejezés alatt szinte kizárólagosan
aláírást értünk. A szerződéseket, birtokleveleket, hatósági engedélyeket és bizonyítványokat,
adóbevallásokat, diplomákat, végrendeleteket, és hasonló okiratokat ma is papírra írják és
aláírással, ill. pecséttel hitelesítik az okmányt. Az elektronikus információközlés gyors
terjedésével azonban egyre több jogérvényes szerződést és egyéb dokumentumot továbbítanak
távközlési rendszeren. Ezért volt szükség az elektronikus, ill. digitális aláírás létrehozására,
mivel ezt alkalmazzák különböző dokumentumoknak a hagyományos aláírással, vagy a
tanúkkal, ill. közjegyzővel megerősített hitelességű aláírással egyenértékű hitelesítésére.”184
179
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 72.oldal) 180
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 63.oldal) 181
A Ptk. 629. § (1) bek. –hez fűzött indoklása 182
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2144.
oldal) 183
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 64.oldal) 184
http://www.roik.bmf.hu/~mtoth/download/Kriptografia/Alkalmaz%E1sok/Digisign4.pdf
31
A problémát eddig a törvényi szabályozás hiánya okozta. „Azonban a XX. század végi
technikai fejlettség következményeképpen, lehetőség nyílt arra, hogy az okmány tulajdonosa
egy elektronikus érzékelő mezőre írja az aláírását, amely a hozzátartozó számítástechnikai
háttérrel együtt mintegy elektronikus grafológusként (írásszakértőként) működik. Ennek
lényege pedig, hogy nem csak a kézírás nyoma, hanem annak írási dinamikája és időbeli
lefolyása is ismert és ezáltal rendkívüli precizitással képes elemezni az aláírást.”185
„A
digitális aláírásokat nagyon gyorsan elő lehet állítani, ugyanakkor egyértelműen
összekapcsolja a dokumentumot annak a tulajdonosával úgy, hogy az aláírás valóban hiteles
legyen. Tekintettel arra, hogy a digitális aláírás általi hitelesítés lényegében ugyanolyan
jogérvényű folyamat, mint egy aláírt okirat és annak közjegyzői hitelesítése, éppen ezért
mindenhol, ahol már a digitális aláírás jogi háttere is biztos alapokon nyugszik, ott a digitális
aláírás hitelessége egyenértékű az adott irat közjegyző általi hitelesítésével. Azonban ez alól is
vannak bizonyos kivételek. Pl. az USA-ban egyelőre nem lehet végrendeletet digitális
aláírással hitelesíteni. Természetesen ennek indoka nem az, hogy a digitális aláírás nem
hitelesíti egyértelműen mind az okiratot alkotó személyt, mind pedig magát az okiratot,
hanem az, hogy a digitális aláírás is csak addig kizárólagos, amíg az aláíró személy kulcsának
csakis saját maga a kizárólagos birtokosa. Tehát pl. ha csökkent szellemi képességei
következtében ellopják tőle a kulcsot (ill. annak hozzáférési jelmondatát), akkor akár vissza is
élhetnek vele.”186
Végrendeletek esetében pedig ennek az előfordulására reális esély van.
2001 óta Magyarországon is törvény biztosítja a digitális aláírás hagyományos aláírással való
egyenértékűségét, azonban meghatározza, hogy mely esetek képeznek kivételt.187
A törvény
megfogalmazásából következően a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének 598-684.
§-aiban szereplő, illetve a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV.
törvény szerinti jogviszonyokban nem lehet az elektronikus formán kívüli dokumentumokat
mellőzve, csak elektronikus aláírást felhasználni, illetve elektronikusan aláírt elektronikus
dokumentumot készíteni.188 Jórészt ilyenek a családjogi, ill. bizonyos jogügyletek. Ide
sorolható valamennyi közjegyzői hitelesítést igénylő jogügylet.189
Ezen napjainkat sújtó
problémára véleményem szerint még nem született meg egy ideális, arany-középútnak
megfelelő megoldása, amely bizonyos esetekben engedélyezhetné a fenti jogügyletek kapcsán
is a digitális aláírás alkalmazását. Pl. Magyarországon közjegyzővel hitelesített tanúsítvány-
185
http://www.roik.bmf.hu/~mtoth/download/Kriptografia/Alkalmaz%E1sok/Digisign4.pdf 186
http://www.roik.bmf.hu/~mtoth/download/Kriptografia/Alkalmaz%E1sok/Digisign4.pdf 187
2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 188
2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 3. § (2) bek. 189
2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 3. § (1) – (2) bek.
32
szolgáltatás segítségével elkerülhető lenne a meghamisítás. Azonban van olyan eset is, amikor
a fél aláírásának közjegyzői hitelesítése (a tanúsítvány) sem teszi a szerződést közokiratba
foglalttá, és emiatt érvénytelennek minősül. (BH2000/446) Továbbá a jog világában vannak
olyan esetek, amelyeknél rendkívül fontos a közhitelesség elvének érvényesülése és ezáltal a
hamisítás, ill. illetéktelen módosítás lehetőségének kizárása. Ilyennek minősül a Földhivatal
tevékenysége, amikor az ingatlan-nyilvántartás keretében adatkezelési rendszert működtet,
hiszen ennek függvénye, hogy ki és mely időponttól, milyen arányban szerez tulajdonjogot
egy adott objektum felett (EBH2006.1507). Ugyanakkor úgy gondolom, hogy nem véletlen
az, hogy a törvény ezen személyes jellegű jogügyleteket (témánk szempontjából egyértelműen
releváns: végrendeletet) veszi ki a digitális aláírás alkalmazási köréből. Ezeknél az
ügyleteknél ugyanis az okmány kiállítója (végrendelkező, örökhagyó) a vagyonáról, ill. annak
meghatározott részéről rendelkezik, amely családjogi tekintetben a hozzátartozók vagyoni,
jövedelmi, ill. ezáltal, személyi viszonyaira fejti ki hatását.
1.6. Különálló lapokból álló magánvégrendelet
A Ptk 629.§ (2) bek. szabályozza, hogy a több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet
csak akkor érvényes, ha minden lapját ellátták folyamatos sorszámozással, továbbá a
végrendelkező és – ha a végrendelet érvényességéhez tanúk alkalmazása szükséges – mindkét
tanú aláírásával.190
Ezen rendelkezés az örökhagyó végakaratának egyes lapok kiemelésével, kicserélésével
történő meghamisítását kívánja megakadályozni.191
Nagyon fontos, hogy a fenti előírás lapra
és nem oldalra vonatkozik.192
Ha például egy végrendeletet egy nagy papírlap mind a 4
oldalára írtak rá, amelyet a végén összehajtottak, ez nem számít több lapból álló
végrendeletnek, hiszen érvényességi feltétel, hogy különálló lapokból álljon a végrendelet.
Bármelyik feltétel hiánya más módon nem orvosolható (BH1996/5/259).
A több különálló lapból álló végrendelet egyes lapjai azonban önálló írásbeli
magánvégrendeletnek is minősülhetnek, ha az ezeken a lapokon történt végintézkedés a
jellegénél fogva önállóan is megtehető, a többi lapon tett végintézkedéssel nem áll
megbonthatatlan összefüggésben és természetesen megfelel a törvényi feltételeknek
(BDT2011/2433).
190
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 72.oldal) 191
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
177.oldal) 192
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 65.oldal)
33
1.7. Közreműködés írásbeli magánvégrendelet tételében
1.7.1. Közreműködő személyek köre
A Ptk. 632. § (1) bek. az írásbeli magánvégrendelet tanúja vagy más közreműködő személy,
ill. ezek hozzátartozója javára szóló juttatásokat érvénytelennek nyilvánítja, kivéve ha a
végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó sajátkezűleg írta és aláírta.193
A (2) bek. alapján
ezen juttatás akkoris is érvényes, ha a végrendelkezésnél az örökhagyón kívül 2 tanú is
közreműködött.
Ezen rendelkezéssel a törvény a végrendelkezésnél közreműködő személyek érdektelenségét
és az örökhagyói akarat szabad, ráhatásoktól mentes kinyilvánítását kívánja biztosítani.194
Fontos kihangsúlyozni, hogy a tisztességtelen befolyásolás szintjét el nem érő közreműködői
magatartás jogkövetkezményeiről rendelkezik a törvény ezen szakasza és a juttatást
összeférhetetlenség okából mondja ki érvénytelennek.195
Ellenben a Ptk. 649.§ (1) bek. c,
pontjával, amelynél a tisztességtelen befolyásolás már az örökhagyói akarat hibája miatt
eredményez érvénytelenséget.196
A tanúk javára szóló juttatás csakis a más által írt (allográf) írásbeli magánvégrendeletek
esetén bír relevanciával, hiszen a törvény ezen típus érvényességéhez kívánja meg 2 tanú
alkalmazását (Ptk. 629. § (1) bek. b, pont).197
Az örökhagyó által sajátkezűleg írt (holográf) végrendelet érvényességéhez tanúk
alkalmazására nincs szükség (Ptk. 629.§ 81) bek. a, pont). Előfordul azonban, hogy az
örökhagyó a sajátkezűleg írt és aláírt végrendeletét még 2 tanúval is aláíratja.198
Ilyen esetben
viszont, ha valamelyik tanút, ill. akár mindkét tanút vagy ezek hozzátartozóját juttatásban is
részesíti, az a juttatás érvényesnek számít.199
A törvény a tanúk mellett a más közreműködő személy fogalmát használja, amelyet
kifejezetten nem határoz meg.200
A Ptk. csak arra utal, hogy ezen személyek javára vonatkozó
juttatások érvénytelenségére a Ptk. 625. §-ának szabályait kívánja alkalmazni, amely a
193
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 72.oldal) 194
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
174.oldal) 195
A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 183.oldal) 196
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
226.oldal) 197
Közjegyzők Közlönye 2010/5.sz., Varga István: Érvénytelen végrendelet teljes bizonyító erejű
magánokiratban 198
A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 176.oldal) 199
Közjegyzők Közlönye 1998/7-8.sz., Földi András: Érvényesség és hatályosság a végrendeleteknél 200
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 72.oldal)
34
közvégrendelet tételében közreműködő személyek, ill. hozzátartozóik javára szóló juttatás
érvénytelenségéről rendelkezik.201
A Legfelsőbb Bíróság közreműködésnek minősítette az örökös azon magatartását, hogy a
végrendelet elkészítése alatt, ill. az örökhagyó akaratának kinyilvánítása közben is végig jelen
volt és a végrendeletben szereplő ingatlanok adatait ő diktálta a végrendelet leírójának
( Pfv.V.21.162/1994).
A törvény mind a tanú, mind a más közreműködő személy hozzátartozója javára szóló
juttatást is érvénytelennek tekinti, ha az nem felel meg a külön feltételeknek, hiszen ebben az
esetben is fennáll a befolyásolás lehetősége.202
A Ptk. 685. § b, pontja meghatározza a közeli
hozzátartozók, valamint a hozzátartozók körét. Az előbbibe tartozik a házastárs, az
egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a
mostoha-és a nevelőszülő, valamint a testvér, míg az utóbbiba sorolható az élettárs, az
egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére,
valamint a testvér házastársa. Az írásbeli magánvégrendelet tanújának vagy más
közreműködő személynek a hozzátartozói minőségét a végrendelet aláírásának időpontja
szerinti helyzet alapján kell elbírálni.203
Az ezen időpontot megelőzően megszűnt vagy ezt
követően létrejött hozzátartozói kapcsolat a közreműködés jogkövetkezményeit nem vonja
maga után (Pfv.V.21.532/1993).204
Gyakran előfordul, hogy az örökhagyó az írásbeli
magánvégrendeletében valamilyen jogi személyt nevez meg örököséül vagy részesít
juttatásban és ezen végrendeletet a jogi személy alkalmazottja (tisztségviselője) készíti el
vagy tanúként írja alá.205
Ilyen esetben vitás volt, hogy az alkalmazott közreműködése
érvényteleníti-e a jogi személy javára szóló juttatást.206
Itt is a Ptk. 632.§ (1) bek. alkalmazása
jöhet szóba, amely értelmében az írásbeli magánvégrendelet tanúja vagy másközreműködő
személy, ill. ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen.207
Jogi személy esetén
viszont a végrendelet elkészítésében közreműködő vagy azt tanúként aláíró alkalmazott nem
azonos a jogi személlyel, akit végrendeleti juttatásban kíván részesíteni az örökhagyó.208
A
201
Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997,
100.oldal) 202
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2149.
oldal) 203
Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997,
104.oldal) 204
A Ptk. 625. § (1) bek. –hez fűzött indoklása 205
Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997,
106.oldal) 206
A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 184.oldal) 207
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 73.oldal) 208
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 74.oldal)
35
hozzátartozó fogalmát pedig nem lehet analógia útján alkalmazni az alkalmazotti viszonyra
vonatkozóan.209
1.7.2. A juttatás érvénytelensége
A juttatás nem más, mint olyan vagyoni érték vagy vagyoni előny, amelyben a juttatott
személy a végrendelet rendelkezése folytán részesül.210
Az örökhagyó vagy a teljes vagyonát,
vagy annak egy részét, de esetleg egy meghatározott vagyontárgyát is juttathatja a kívánt
személyre.211
Tehát a juttatás lehet örökség vagy hagyomány, de akár az örökhagyó halála
időpontjában még fennálló követelés hátraléka is.212
A törvény egyértelmű rendelkezése
folytán jutatott személy esetében csakis a juttatást és nem az egész végrendeletet nyilvánítja
érvénytelennek, hiszen a közreműködőnek csak ehhez fűződik érdeke, a többi rendelkezés
ebből a szempontból irreleváns.213
Végrendeleti juttatásban részesíteni valakit azonban nem csupán kifejezett rendelkezéssel
lehet, hanem az is juttatásnak minősül, amikor a végrendelet valamely rendelkezése
következményét tekintve biztosít részesedést a hagyatékból.214
Az egyik ügyben az örökhagyó 1978-ban készített írásbeli magánvégrendeletében egyik
gyermekét, az alperest nevezte meg kizárólagos örökösül. Később, 1989-ben újabb
végrendeletet írt alá, amelyben úgy nyilatkozott, hogy az összes eddigi végrendelete
érvénytelen és egyedüli örökösének a második gyermekét, a felperest tekinti. Ezen
végrendelet készítésében a felperes házastársa segédkezett. A jogerős ítéletben a bíróság
kimondta, hogy a végrendeletnek csakis a felperes javára szóló juttatása érvénytelen, a
korábbi végrendeletet hatálytalanító rendelkezése nem, következésképpen az örökhagyó
hagyatéka kérdésében a törvényes öröklés szabályai alkalmazandók. A Legfelsőbb Bíróság
annyiban módosította az ítéletet, hogy az egész végrendeletet érvénytelennek nyilvánította.
Kifejtette, hogy a Ptk. 650.§ (1) bek. értelmében a végrendelet visszavonására a végrendelet
tételére vonatkozó szabályok irányadóak. Tehát érvényesül a Ptk. 632.§-a is, amely
következtében az 1989 évi végrendeletnek nem csupán a felperest örökössé nevező része,
hanem a korábbi, az alperes javára szóló, végrendeletet visszavonó rendelkezése is
209
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2152.
oldal) 210
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
175.oldal) 211
A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 183.oldal) 212
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2154.
oldal) 213
A Ptk. 632.§ –hoz fűzött indoklása 214
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 76.oldal)
36
érvénytelen. A visszavonás esetén ugyanis az örökhagyó hagyatékában a törvényes öröklés
érvényesülne, vagyis a felperes örökölne az örökhagyó után. A Ptk. 632.§ (1) bek. alapján
juttatásnak tekintendő mindaz, amit a végrendelet visszavonása folytán a közreműködő
személy, vagy hozzátartozója a hagyatékból kap, azaz a perbeni esetben a törvényes örökrészt
is (BH1998/1/23).
1.7.3. Az érvénytelenség elhárításának módja
A Ptk. 632.§- a azt is meghatározza, hogy a juttatás érvénytelensége milyen alaki kellékek
segítségével orvosolható. Ezen kellékek a közreműködés 2 fajtájánál nem egyeznek meg
teljes mértékben.215
A más által írt (allográf) végrendelet esetén az örökhagyó kétféleképpen juttathat
hagyatékából az egyik vagy mindkét tanú – vagy hozzátartozójuk - részére.216
Az egyik
esetben a juttatás érvényes lesz, ha a végrendeletnek ezt a részét sajátkezűleg írta és aláírta
(Ptk.632.§ (1) bek.), míg a másik esetben a tanú vagy hozzátartozója részére szóló juttatás
akkor is érvényes, ha a végrendelkezésnél rajta kívül két tanú működött közre.217
Az első eset azért speciális, mivel egy mással írt végrendelet esetén követelményként
fogalmazza meg a törvény, hogy a végrendeletnek a tanú vagy hozzátartozója javára szóló
juttatás részét az örökhagyó sajátkezűleg írja le, eltérően a többi rendelkezéstől, amelyeket
mással írat, illetve ezen részt külön alá is kell írnia.218
Tehát pusztán a végrendeletnek az
aláírása nem elegendő.
A második esetben a végrendeletnek a tanút, ill. hozzátartozóját juttatásban részesítő részét
nem kell az örökhagyónak sajátkezűleg írnia.219
Ebben az esetben az a lényeg, hogy a
juttatásban részesített tanún kívül még 2 tanúnak kell szerepelnie; vagyis 3 tanúra van
szükség, ha az örökhagyó csak az egyik tanút, ill. hozzátartozóját kívánja juttatásban
részesíteni, míg 4 tanúra van szükség, ha mindkét tanúnak, ill. ezek hozzátartozóinak kíván
juttatni.220
A közreműködés második fajtájánál a Ptk. 632.§ (1) bek. értelmében a más közreműködő
személy, illetőleg hozzátartozója javára történő juttatás akkor érvényes, ha az örökhagyó a
215
A Ptk. 632. § –hoz fűzött indoklása 216
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2145.
oldal) 217
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2146.
oldal) 218
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 79.oldal) 219
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 79.oldal) 220
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2160.
oldal)
37
végrendeletnek ezt a részét sajátkezűleg írta és aláírta.221
Az érvénytelenség ezen oka nem
orvosolható több tanú alkalmazásával, hiszen ez nem szünteti meg a végrendelet
elkészítésénél esetlegesen megvalósuló befolyásolás lehetőségét.222
Az előbbiekben láthattuk,
hogy a végrendeleti tanú, ill. hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelenségéről csakis a
más által írt (allográf) írásbeli magánvégrendelet esetében beszélhetünk, ellenben a más
módon való közreműködés esetkörével, amelyet az allográf végrendelet mellett a sajátkezűleg
írt (holográf) magánvégrendeletnél sem lehet kizárni.223
A sajátkezűleg írt (holográf)
végrendeletek esetében közreműködésre aligha van példa, így nincs nagy gyakorlati
jelentősége. 224
Az egyik ügyben az örökhagyó 3 nappal a halála előtt írásbeli magánvégrendeletet írt alá,
amelyben ingatlanát a felperesre hagyta. A végrendelet tartalmát a felperes édesanyja közölte
a végrendeletet elkészítő ügyvéddel. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a felperes édesanyjának
ez a magatartása a közreműködés fogalmát kimeríti. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet
hatályában fenntartotta (BH1996/9/476).
A törvényből következik, hogy a tanú vagy más közreműködő személy, ill. hozzátartozójuk
javára szóló juttatás érvényessége más módon nem orvosolható.225
A közreműködés
szempontjából tehát semleges, hogy az örökhagyó a végrendeletben foglaltakat, mint
akaratával megegyezőt aláírta. Nem teszi érvényessé a juttatást az sem, ha az örökhagyó
akarata minden ráhatástól mentesen a közreműködő személy, ill. hozzátartozója részesítésére
irányult.226
A favor testamenti elve értelmében a végrendeletet mindig az örökhagyó
valóságos akaratának érvényre juttatásával kell értelmezni.227
Ez az általános elv azonban
csakis az egyébként érvényes végrendelet tartalmának megállapítása érdekében alkalmazható,
nem szolgálhat az érvénytelenséget eredményező hiba orvoslására.228
2. fejezet - Az írásbeli magánvégrendeletek egyes fajtái
221
A Ptk. 632. § –hoz fűzött indoklása 222
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 80.oldal) 223
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2156.
oldal) 224
http://www.sopronikalauz.hu/orokles2.htm 225
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
174.oldal) 226
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 72.oldal) 227
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 82.oldal) 228
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 81.oldal)
38
2.1. A sajátkezűleg írt (holográf) írásbeli magánvégrendelet
A Ptk. 629.§ (1) bek. a, pontja szerint a sajátkezűleg írt (holográf) írásbeli magánvégrendelet
akkor érvényes, ha azt a végrendelkező elejétől a végéig maga írja és aláírja. Ezen típusnál
tanúk alkalmazására nincs szükség, az ezzel kapcsolatos alaki fogyatékosságok kizárhatók.229
A végrendelkezésről az örökhagyó akarata ellenére senki nem értesül, az az örökhagyó
magánügye.230
A sajátkezű írás és aláírás (visszautalva a 2. rész. 1. fejezetének 1.5. pontjára,
az írásbeli magánvégrendeletnél átvett örökhagyó általi aláírás kapcsán kifejtettekre) pedig a
hamisítás lehetőségét zárja ki.231
Az érvényességhez megkívánt alaki kellékek egyike sem
származhat más személytől (pl. a keltezésből az év megjelölése).232
2.2. A más által írt (allográf) írásbeli magánvégrendelet
2.2.1. Az alakiságokra vonatkozó szabályok
A Ptk. 629.§ (1) bek. b, pontja értelmében a más által írt (allográf) magánvégrendelet akkor
érvényes, ha a végrendelkező azt 2 tanú együttes jelenlétében aláírja vagy ha azt már aláírta,
az aláírást 2 tanú előtt a magáénak ismeri el és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e
minőségük feltüntetésével – aláírják. A tanúk szerepe ennél a típusnál jelentős, mivel itt a
végrendeletet az örökhagyó nem sajátkezűleg írja, ezért az örökhagyó aláírását a tanúk a
végrendeleten hitelesítik.233
A tanúk alkalmazása törvény alapján kötelező, kivéve a
közjegyzőnél letett írásbeli magánvégrendelet esetét.234
Ezt fejtegette a Legfelsőbb Bíróság
abban az ügyben, amelyben az örökhagyó öröklési szerződést kötött I.I. – vel. Az öröklési
szerződés kézírással készült és azt a szerződő felek a közjegyző előtt sajátkezűleg aláírták.
Erről közjegyzői tanúsítvány készült. Tanúkat nem alkalmaztak. Az örökhagyó halála után a
hagyatéki eljárásban az eljáró közjegyző azt állapította meg, hogy hiányoznak az öröklési
szerződés törvényben meghatározott alaki kellékei, mert azt a szerződő feleken kívül két tanú
nem írta alá. A tanúk aláírását pedig a közjegyzői tanúsítvány nem pótolja, ezért a hagyatékot
229
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 73.oldal) 230
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
166.oldal) 231
232
A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 180.oldal) 233
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
167.oldal) 234
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 73.oldal)
39
ideiglenes hatállyal az örökhagyó törvényes örökösének adta át. Az öröklési szerződés viszont
nem a közjegyzői törvényben megkívánt alakiságok megtartásával készült, nem tekinthető a
Ktv. 136.§-a alapján közjegyzői okiratnak, csupán magánokiratnak. A közjegyzői tanúsítvány
pedig csak a szerződő felek részéről történt aláírás valódiságát tanúsítja. A tanúk alásírása,
mint az érvényességhez megkívánt alaki kellék pedig hiányzik (BH2000/10/446).
Az alakiságok szempontjából a törvény nem tesz különbséget aközött, hogy az örökhagyó 2
tanú együttes jelenlétében írja alá a végrendeletet vagy a már korábban aláírt végrendeleten az
aláírást sajátjának ismeri el.235
Mindkét esetben azonban követelmény, hogy a két tanú
együttesen legyen jelen és csak azután írhatják alá az okiratot, miután azt az örökhagyó
előttük aláírta, ill. a már ott szereplő aláírást az örökhagyó sajátjaként ismerte el.236
Tehát
mindkét esetben az okirat tanúk által történő aláírásánál az örökhagyónak jelen kell lennie.237
A tanúk együttes jelenlétére vonatkozó követelménynek nem kell magából az okiratból
kitűnnie, így kétség esetén a bíróságnak lehetősége van a végrendelet aláírásának
körülményeire vonatkozóan bizonyítás lefolytatására.238
Az együttes jelenlét mellett a másik
követelmény, hogy a tanúk e minőségük feltüntetésével hitelesítsék az okiratot.239
Ennek
szokásos módja az „előttünk, mint tanúk előtt” kifejezés használata, de a bírói gyakorlat más
szóhasználatot is elfogad, amiből egyértelműen kitűnik a tanúk ezen minősége.240
A
Legfelsőbb Bíróság ezért érvényesnek fogadta el azt a végrendeletet, amelyen a keltezés
helye, ideje, valamint az örökhagyó aláírása után csak a tanúk szó szerepelt és ez alatt írták
alá nevüket a tanúk (Pfv.V.22.973/1996.).
2.2.2. A tanúkra vonatkozó rendelkezések
Már a korábbiakban tisztázásra került, hogy a tanúk feladata, hogy hitelesítsék az örökhagyó
névaláírását és ezáltal azt is, hogy az örökhagyó azonos a név aláírójával. A tanúk szerepe ezt
követően lezárul, mivel a Ptk. 630.§ -a kimondja, hogy az írásbeli végrendelet
érvényességének nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tartalmát ismerje vagy tudjon arról,
hogy végrendelet tételénél működött közre. Elegendő tehát, hogyha az örökhagyó pl. egy
letakart iratot tesz a tanúk elé és azt a keltezés után a tanúk előtt aláírja vagy a már aláírt
235
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
167.oldal) 236
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 85.oldal) 237
http://www.jogiforum.hu/forum/16/11660.1.0 238
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2149.
oldal) 239
http://www.oroklesijog.hu/vegrendelet 240
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 86.oldal)
40
okiraton aláírását magáénak ismeri el.241
Ez természetesen az örökhagyó érdekét szolgálja,
hiszen családi vagy egészségügyi okokból kifolyólag előfordulhat, hogy az örökhagyó nem
akarja, hogy a végrendelkezéséről mások tudomást szerezzenek.242
A törvény szövegéből
kitűnik, hogy az sem követelmény, hogy a tanúk ismerjék a végrendelet nyelvét.243
Ez a
szabály akkor is érvényesül, ha a már korábban aláírt végrendeletet a tanúk előtt sajátjaként
ismeri el az örökhagyó.244
Ebben az esetben azonban a névaláírás elismerését olyan nyelven
kell megtennie az örökhagyónak, amelyet a tanúk ismernek.245
Ugyanakkor ezen nyelvnek
nem kell azonosnak lennie a végrendelet nyelvével.246
A tanúknak tehát kettős szerepe van.
Egyrészt alkalmasnak kell lenniük az örökhagyó személyének azonosítására, másrészt
képesnek kell lenniük a végrendelet aláírására.247
Éppen ezért a Ptk. 631.§- a kimondja, hogy
az írásbeli magánvégrendelet érvénytelen, ha a tanú egyrészt a végrendelkező
személyazonosságának tanúsítására nem képes, másrészt ha a tanú kiskorú vagy
cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, és végül, ha a tanú írástudatlan. Ha ezen okok
bármelyike is fennáll, akkor a végrendelet érvénytelen.
2.2.2.1. Az örökhagyó személyazonosságának tanúsítására való képesség
Ez azt jelenti, hogy a tanú a végrendelet aláíróját azonosítani tudja a végrendelkezővel.248
Mivel a törvény ennek módját nem határozza meg, ezért erre nézve a Legfelsőbb Bíróság PK
86.sz. állásfoglalása ad iránymutatást. Ennek értelmében a végrendelkező
személyazonosságának tanúsítására nemcsak az a végrendeleti tanú alkalmas, aki az
örökhagyót előzőleg személyesen ismerte, hanem az is, aki a személyazonosságát egyébként
kétségtelen bizonyossággal, hitelt érdemlően megállapította.249
Vagyis a tanúnak csak a
személyazonosság tanúsítására kell képesnek lennie, arra nézve viszont, hogy erre milyen
körülmény teszi őt képessé, a törvény egyéb feltételt nem szab.250
241
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 87.oldal) 242
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 73.oldal) 243
A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 182.oldal) 244
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
171.oldal) 245
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2151.
oldal) 246
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 87.oldal) 247
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2152.
oldal) 248
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2150.
oldal) 249
Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997,
84.oldal) 250
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
172.oldal)
41
Gyakori az az eset, amikor a kórházban fekvő örökhagyó a végrendelkezéshez a kórház 2
alkalmazottját kéri fel tanúnak.251
Ez történt abban az ügyben is, amelyben 2 ápolónő
azonosítani tudta az örökhagyó személyét, így tanúkénti közreműködésük megfelelt a törvény
előírásainak (Pfv.V.22.530/1994).
Ugyan a Ptk. 631.§ a tanúskodásból kizáró okok között nem említi a cselekvőképtelenség
azon esetét, amikor gondnokság alá helyezés nélkül is valakinek az ügyei viteléhez szükséges
belátási képessége teljesen hiányzik (Ptk. 17.§).252
Értelemszerű azonban, hogy a belátási
képesség teljes hiánya alkalmatlanná teszi az ilyen állapotú személyt olyan közreműködésre,
amelyhez a törvény jogi hatályt fűz.253
Következésképpen a Ptk. 17. §-a szerinti
cselekvőképtelenség, mint az örökhagyó személyazonossága tanúsítására való képtelenség
zárja ki az ilyen állapotú személy tanúként való közreműködését a Ptk. 631.§ a, pontja
alapján.
2.2.2.2. Kiskorú vagy cselekvőképességet érintő gondokság alatt álló személyek
Ez a rendelkezés a teljes cselekvőképesség hiányának 2 fokozatát érinti.254
A Ptk. 12.§ alapján kiskorú az, aki a 18. életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot
kötött. A házasságkötéssel ugyanis nagykorúvá válik, feltéve ha a házasságot a bíróság a
cselekvőképesség hiánya vagy a gyámhatósági jóváhagyás hiánya miatt nem nyilvánította
érvénytelennek. Tehát a Ptk. 631.§ b, pontja kizárja a tanúskodásból egyrészt a 14 év alatti
kiskorúakat – akik a Ptk. 12/B. § alapján cselekvőképtelenek - , másrészt a 14 évet betöltött
kiskorúakat, akik a Ptk. 12/A. § alapján korlátozottan cselekvőképesek.
Kizárja továbbá a cselekvőképességet érintő – azt korlátozó (Ptk. 14.§), vagy kizáró (Ptk. 15.§
) – gondnokság alatt álló személyeket is.255
Mivel a végrendelet tanújának jogi hatást eredményező közreműködést kell kifejtenie, ezért
alkalmatlanok a fenti 2 kategóriában szereplő személyek.256
Ugyanis a Ptk. 12/C. § (1) bek.
alapján a cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis, nevében a törvényes képviselője
jár el. Míg a (2). bek. kimondja, hogy nem lehet semmisnek tekinteni a cselekvőképtelen
kiskorú által kötött és már teljesített csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek megkötése a
251
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 88.oldal) 252
A Polgári Törvénykönyv magyarázata I. kötet, A személyek joga (Magyar Hivatalos Közlönykiadó,
172.oldal) 253
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2151.
oldal) 254
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2151.
oldal) 255
A Ptk. 631.§ -hoz fűzött indoklása 256
http://cegvezetes.hu/2004/09/vegrendelet-vegintezkedes/
42
mindennapi életben tömegesen fordul elő és különösebb megfontolást nem igényel. Láthatjuk,
hogy egy végrendelet tanúként való hitelesítésénél való közreműködés nem tartozik a (2) bek.
alá.257
A cselekvőképességet kizáró gondnokság esetében pedig a Ptk. 15/A. § (1) bek.
szabálya érvényesül, amely alapján a cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis,
nevében gondnoka jár el. Ebben az esetben is érvényesül viszont a Ptk. 12/C. § (2)
bekezdésében megfogalmazott kivétel.258
A korlátozottan cselekvőképes személyek tanúskodásból való kizárásának oka pedig az, hogy
jognyilatkozatuk érvényességéhez a törvényes képviselőjük beleegyezése vagy utólagos
jóváhagyása szükséges, amelyet a Ptk. 12/A. § (2) bek. szabályoz.259
A cselekvőképességet
korlátozó gondnokság esetében pedig a Ptk. 14/B. § (1) bek. kimondja, hogy a korlátozottan
cselekvőképes személy jognyilatkozata általános jelleggel, ill. a bíróság által meghatározott
ügycsoportok tekintetében – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – csak akkor érvényes, ha
azt gondnoka beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával tette. Így ezen személyek
személyes eljárása vagyis a végrendelet aláírása a kívánt jogi hatást nem eredményezhetné.260
2.2.2.3. Írástudatlan személy
Ezen személy sem lehet írásbeli magánvégrendelet tanúja.261
A Ptk. 629.§ (1) bek. b, pontja
alapján ugyanis mindkét tanúnak alá kell írnia a végrendeletet, egyrészt amikor azt az
örökhagyó az ő együttes jelenlétükben aláírja, másrészt abban az esetben is, amikor az
örökhagyó a már aláírt végrendeleten az aláírását a magáénak ismeri el.262
2.2.3. A közjegyzőnél letett írásbeli magánvégrendelet
A Ptk. 629.§ (1) bek. c, pontja alapján az írásbeli magánvégrendelet akkor is érvényes, ha
annak végrendeleti minősége, keltének helye és ideje magából az okiratból kitűnik, továbbá
ha a végrendelkező azt aláírja és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél –
végrendeletként feltüntetve – személyesen letétbe helyezi. Ezen végrendelet típus
érvényességéhez a törvény az alaki kellékek közül a végrendeleti minőséget, a keltezés helyét
257
A Polgári Törvénykönyv magyarázata I. kötet, A személyek joga (Magyar Hivatalos Közlönykiadó,
154.oldal) 258
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 90.oldal) 259
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2151.
oldal) 260
Közjegyzők Közlönye 2000/ 9.sz., Kőrös András: Cselekvőképtelenség – gondnokság alá helyezés nélkül 261
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 91.oldal) 262
Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997,
81.oldal)
43
és idejét, valamint az örökhagyó névaláírását követeli meg.263
Ebből következik, hogy tanúk
alkalmazására még abban az esetben sincs szükség, ha a végrendelet nem minősül
sajátkezűleg írt (holográf) végrendeletnek (pl. az örökhagyó írógéppel írta).264
Több előnye is
van ezen típusnak. „Egyrészt az, hogy a végrendelkezésről az örökhagyó akarata ellenére más
személyek nem szerezhetnek tudomást és végrendelkezésre az együttes aláírás tényéből sem
lehet következtetni. Másrészt az örökhagyónak nem kell a végrendelet elvesztésétől
(eltulajdonítás, megsemmisítés) tartania, mivel azt a közjegyző biztos helyen őrzi és csak az
örökhagyónak (vagy meghatalmazottjának) adhatja ki, illetőleg azt az örökhagyó halála után
közvetlenül megküldi a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőnek.”265
Ki kell emelni azonban, hogy a közjegyzőnél való letétbe helyezés csak a 2 végrendeleti tanú
hiányát pótolja.266
Következésképpen a végrendelet más alaki hibája ilyen letétbe helyezéssel
nem orvosolható.
A letétbe helyezés módját a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. Törvény (Ktv.) 134.§- a
tartalmazza.
Az örökhagyónak a letétbe helyezésnél személyesen kell eljárnia, tehát nem bízhat meg
meghatalmazottat, hogy járjon el ez ügyben.267
Fontos feltétel még, hogy az örökhagyó az
okiratot végrendeletként feltüntetve helyezze letétbe, vagyis ki kell jelenteni, hogy az adott
okirat a végrendeletét tartalmazza. 268
A végrendeletet mind nyílt, mind pedig zárt iratként (borítékba zárva) is letétbe helyezheti.269
Következésképpen nem feltétel, hogy a közjegyző ismerje a végrendelet tartalmát.
A közjegyző a letétbe helyezésről jegyzőkönyvet készít és az átvett végrendeletet hozzáfűzi a
jegyzőkönyvhöz.270
A közjegyző a végrendelet átvételéről elismervényt ad és a végrendeletet
elzárva őrzi.271
A végrendelet azonban nem válik közokirattá, továbbra is magánokirat, azaz
írásbeli magánvégrendelet marad.272
Ezt fejtette ki a Legfelsőbb Bíróság abban az ügyben, amelyben az örökhagyó személyesen
eljárva a közjegyzőnél egy öröklési szerződést helyezett letétbe és az erről készült
263
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 73.oldal) 264
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
167.oldal) 265
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 91.oldal) 266
A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 181.oldal) 267
Ktv. 133.§ 268
Ktv. 134.§ (1) bek. 269
Ktv. 134.§ (1) bek. 270
Ktv. 134. § (1) bek. 271
Ktv. 134.§ (2) bek. 272
Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997,
93.oldal)
44
jegyzőkönyvben kijelentette, hogy az az ő végrendeletét tartalmazza. A törvényes örökösök
pert indítottak az öröklési szerződés, ill. a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt,
ahol megállapítást nyert, hogy az okiraton lévő aláírás nem az örökhagyótól származik. Ennek
folytán a bíróság az öröklési szerződést, ill. a végrendeletet érvénytelennek nyilvánította. Ezt
követően a szerződéses örökösök indítottak pert annak megállapítása iránt, hogy a közjegyzői
letétbe helyezésről készült jegyzőkönyv, mint közjegyzői okirat, magában foglalja az öröklési
szerződést is, ezáltal az közokirattá vált. A bíróság ezen keresetet elutasította. A Legfelsőbb
Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Indoklásában a Ptk. 629.§ (1) bek. c,
pontjára hivatkozott, amelyből egyértelműen kitűnik, hogy a közjegyzőnél való letétbe
helyezés csak a más által írt végrendelet tanúkkal való aláírásának elmaradását pótolja, más
alaki hibát nem orvosol. Következésképpen ezen típusú írásbeli magánvégrendelet nem válik
a közjegyző által felvett jegyzőkönyv szerves részévé és emiatt nem minősül közjegyzői
okiratnak. A felperesek jogszabály értelmezése ezáltal tévesnek minősül, így helytálló volt az
eljáró bíróság álláspontja, amikor a végrendeletként letétbe helyezett öröklési szerződést
magánokiratnak tekintette és eszerint bírálta el. Miután pedig a bíróság megállapította, hogy
az öröklési szerződésen lévő örökhagyói aláírás nem az örökhagyótól származik, az mint
végrendelet, érvénytelennek minősül és ezen alaki fogyatékosság nem orvosolható
(BH1997/5/230).
A közjegyzőnél letett írásbeli magánvégrendeletet az örökhagyó bármikor visszaveheti.273
A
visszavételhez már nincs szükség az örökhagyó személyes eljárására, az meghatalmazott
igénybevételével is megvalósulhat a Ktv. 135.§ (1) bek. alapján. A meghatalmazást
közjegyzői okiratba vagy olyan magánokiratba kell foglalni, amelyen az örökhagyó aláírását
közjegyző vagy pedig magyar külképviseleti szerv hitelesítette. A Ktv. 132. § alapján ezen
meghatalmazást eredeti példányban, hiteles kiadmányban vagy hiteles másolatban az
okirathoz kell fűzni. A közjegyző a végrendelet visszaadásáról jegyzőkönyvet készít, amelyet
folytatólagosan rávezet a végrendelet letétbe helyezéséről szóló eredeti jegyzőkönyvre.274
Ezen rendelkezéseket csak addig kell alkalmazni, amíg a végrendelet közjegyzői letétben van.
275A visszavétellel a végrendelet elveszti azon előnyét, hogy tanúk alkalmazása nélkül is
érvényesnek minősül.276
Ugyanis ha a végrendelet nem az örökhagyó kézaláírásával készült
273
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 94.oldal) 274
Ktv. 135.§ (2) bek. 275
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 74.oldal) 276
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2146.
oldal)
45
és 2 tanú sem írta alá, akkor a végrendelet alaki fogyatékosság miatt hatályát veszti.277
A Ktv.
135.§ (3) bek. alapján ezen jogkövetkezményről a közjegyzőnek tájékoztatnia kell a
végrendelet visszaadásával egyidejűleg az örökhagyót, ill. meghatalmazottját.278
3. Rész
1. fejezet - A szóbeli végrendelet
1.1. A szóbeli végrendelet kivételes jellege
A Ptk. 624.§ (1) bek. alapján szóbeli végrendelkezésnek csak a törvény által külön
meghatározott esetekben van helye.279
A törvény szűkebb körben engedi alkalmazni, mint
ahogyan a korábbi jogunkban elfogadott volt.280
Ennek az az oka, hogy nagyobb lehetőséget
ad a visszaélésre, mint az írásbeli forma, valamint a végrendelkező valódi akaratának
megismerését nagymértékben nehezíti a tanúkkal való bizonyítás.281
A Ptk. azonban
lehetőséget biztosít arra, hogy kivételes esetekben, amikor még a legegyszerűbb formájú
írásbeli magánvégrendelet tételére sincs lehetőség, akkor az örökhagyó szóban
végrendelkezzen.282
A kivételes helyzet fennállása sem biztosít mindenkinek lehetőséget
szóbeli végrendelkezésre.283
Már a korábbiakban kifejtésre került, hogy szóbeli végrendeleti
formában nem végrendelkezhetnek egyrészt a korlátozottan cselekvőképes személyek, mert
ők csakis közvégrendeletet tehetnek.284
Másodsorban pedig a némák és süketnémák, mivel ők
szóban nem képesek közölni a végakaratukat, éppen ezért a szóbeli végrendelet
érvényességéhez szükséges alaki követelményeknek nem tudnak eleget tenni.285
277
http://cegvezetes.hu/2004/09/vegrendelet-vegintezkedes/ 278
http://www.oroklesijog.hu/vegrendelet 279
Közjegyzők Közlönye 2003/12.sz., K.A.: A végrendelet 280
A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 186.oldal) 281
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 74.oldal) 282
A Ptk. 634 - 635.§ –okhoz fűzött indoklása 283
Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997,
112.oldal) 284
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2166.
oldal) 285
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2167.
oldal)
46
Ellenben a vakok, az írástudatlanok, továbbá azok, akik olvasásra vagy nevük aláírására
képtelenek szóban igenis végrendelkezhetnek, feltéve ha annak törvényi feltételei
fennállnak.286
1.2. A szóbeli végrendelet tételének alapvető feltételei
A Ptk. 634. § értelmében szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető rendkívüli
helyzetben van és írásbeli végrendeletet nem, vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne.
A törvény alapján tehát a szóbeli végrendelet tételéhez 2 feltételnek kell teljesülnie. Egyrészt
az életet fenyegető rendkívüli helyzet fennállását, másrészt az írásbeli végrendelet tételének
kizárt voltát vagy jelentékeny nehézségét kívánja meg.287
A Legfelsőbb Bíróság a PK 88.
számú állásfoglalásában adott iránymutatást arra vonatkozóan, hogy mely körülmények
lehetnek alkalmasak a szóbeli végrendelkezésre. A PK 88. sz. állásfoglalás a, pontja alapján a
törvény megfogalmazásából indul ki mikor kimondja, hogy a 2 feltételnek a végrendelkezés
idején együttesen, vagyis egyidejűleg és egymás mellett kell fennállnia. Majd a c, pontból
következően kiemeli, hogy a törvényes feltételeknek valóságosan, tehát objektíven kell
fennállniuk.288
„A végrendelkező szubjektív képzete a valóságban hiányzó feltételt nem
pótolhatja. Amennyiben viszont az objektív feltételek fennállnak, úgy nem vizsgálható, hogy
a végrendelkező szubjektív tudatában jelentkeztek-e és ha igen, milyen mértékben.
Következésképpen az életet fenyegető rendkívüli helyzeten kívül a másik feltételnek is
objektíve meg kell lennie.”289
Most tekintsük át a 2 feltételt külön-külön.
1.2.1. Az életet fenyegető rendkívüli helyzet
Az életet fenyegető rendkívüli helyzetnek 2 eleme van.290
Egyrészt a kialakult helyzetnek az
életet közvetlenül kell fenyegetnie, másrészt rendkívüli módon kell bekövetkeznie.291
A
törvény azonban nem ad választ arra, hogy a kialakult helyzetnek melyek lehetnek a kiváltó
okai, illetve honnan eredhet.292
Ebben segít a PK 88. számú állásfoglalása, amely kimondja,
hogy az életet fenyegető rendkívüli helyzet megvalósulhat akár olyan váratlan hirtelenséggel
286
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 75.oldal) 287
Közjegyzők Közlönye 2007/3.sz., K.A.: A szóbeli végrendelet 288
Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997,
112.oldal) 289
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 102.oldal) 290
A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 186.oldal) 291
Közjegyzők Közlönye 2007/3.sz., K.A.: A szóbeli végrendelet 292
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
180.oldal)
47
fellépő okok alapján, amelyek kívülről közvetlenül fenyegetik a végrendelkező életét, akár
pedig a végrendelkező személyében rejlő olyan belső (élettani) okok alapján, amelyek az
életet a halál közvetlen bekövetkezésével fenyegetik. Az utóbbi esetben nem lehet
különbséget tenni aszerint, hogy a rendkívüli jelleget öltött egészségi állapotot – azzal oksági
kapcsolatban álló vagy nem álló – betegség megelőzte-e vagy sem.293
A Legfelsőbb Bíróság az indoklásban kifejtette, hogy ez a helyzet a végrendelkező
személyéhez kapcsolódik, függetlenül attól, hogy egy kívülről jövő ok vagy a végrendelkező
személyében rejlő belső ok váltja-e ki.294
A végrendelkező személyében, azaz egészségi
állapotában rejlő belső okok tekintetében a jogszabály nem tesz különbséget aszerint, hogy ezt
a rendkívüli jellegű egészségi állapotot vagyis az élettani folyamatban bekövetkező, életet
fenyegető rendkívüli helyzetet valamely betegség megelőzte-e vagy sem.295
Az efféle
különbségtétel ésszerűtlen lenne, mivel a halállal fenyegető rendkívüli állapotnak – ha nem
kívülről ható tényező idézte elő – mindig megvan a közeli vagy a távoli múltba visszanyúló
oka, bizonytalan azonban, hogy azt az örökhagyó vagy az orvos felismerte-e, de felismerés
esetén is kétséges, hogy azt a végrendelkező mennyire tartotta végzetes kimenetelűnek.296
Így
nincs alapja a 2 eset megkülönböztetésének.297
Majd kiemeli, hogy annak megítélése, hogy a
végrendelkező életet fenyegető helyzetben volt-e, lehet orvosi szakkérdés, a rendkívüliség
azonban elsődlegesen jogi fogalom, amelyhez az orvosszakértő tényadatokat közölhet.298
Fontos kihangsúlyozni, hogy az életet fenyegető rendkívüli helyzetnek közvetlenül a szóbeli
végrendelkezés időpontjában kell fennállnia.299
Sem a korábbi, sem a későbbi időpontnak
nincs jelentősége ilyen szempontból.
A gyakorlatban felmerül a kérdés, hogy az öngyilkosság elhatározása, mint belső ok,
megvalósíthatja-e az életet fenyegető rendkívüli helyzetet.300
Tegyük fel, hogy adott esetben
az örökhagyóban kialakult öngyilkossági szándék, mint belső ok, az életveszélyt megvalósítja,
ez az akarat elhatározás és az azt előidéző lelki állapot pedig a helyzet rendkívüliségét is
293
Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997,
113.oldal) 294
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 105.oldal) 295
Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997,
121.oldal) 296
Közjegyzők Közlönye 2007/3.sz., K.A.: A szóbeli végrendelet 297
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 106.oldal) 298
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
183.oldal) 299
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
181.oldal) 300
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 108.oldal)
48
megalapozhatja.301
Éppen ezért nem zárható ki az életet fenyegető rendkívüli helyzet
fennállásáról beszélni öngyilkosság esetében.302
1.2.2. Írásbeli végrendelet alkotásának kizárt volta vagy jelentékeny nehézsége
A szóbeli végrendelkezés másik feltétele, hogy a végrendelkező olyan helyzetben legyen,
amely következtében írásbeli végrendeletet nem vagy csak jelentékeny nehézséggel
tehetne.303
Ezen feltétel fennállását azonban az eset összes körülményeire tekintettel kell
vizsgálni, a végrendelkező fizikai, valamint pszichikai állapotára figyelemmel.304
A nehézség
tekintetében nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Ptk. 624.§ (3) bekezdését, miszerint a vak, az
írástudatlan, továbbá az, aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van,
írásbeli magánvégrendeletet nem tehet. Ilyenkor a végrendelkező közjegyző közreműködését
kénytelen igénybe venni, ami nyilvánvalóan nagyobb nehézséget okoz számára azzal
szemben, aki ilyen közreműködés nélkül is alkothat írásbeli magánvégrendeletet.305
A PK 88.
számú állásfoglalás alapján pedig figyelemmel kell lenni arra, hogy a jogszabály a
végrendelkező személyére nézve tartalmaz rendelkezést, így pedig az eset összes
körülményeinek egybevetésével ugyan, de elsősorban az ő személyes tevékenységi
képességét vizsgálva kell elbírálni, hogy írásbeli végrendeletet jelentékeny nehézség nélkül
alkothatott volna-e. 306
A gyakorlatban ezen másik feltétel vizsgálata is képezheti orvosszakértői kérdés tárgyát,
különösen akkor, ha az örökhagyót az írásbeli magánvégrendelet tételében valamely betegség
következtében kialakult mozgáskorlátozottság, vagy erősen legyengült fizikai állapot
akadályozhatja.307
1.3. A szóbeli végrendelet alaki kellékei
A Ptk. 634. § -ban meghatározott 2 feltétel esetén van lehetőség szóbeli végrendelkezésre.
A Ptk. 635. § pedig meghatározza azon alaki kellékeket, amelyek megtartása szükséges
ahhoz, hogy az örökhagyó érvényesen tehessen szóbeli végrendeletet.
301
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2168.
oldal) 302
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2169.
oldal) 303
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 75.oldal) 304
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2170.
oldal) 305
A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 187.oldal) 306
http://www.ingatlanjog.hu/index.php?adv=&action=58&tema=17 307
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 110.oldal)
49
A Ptk. 635.§ (1) bek. értelmében a szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező 2
tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelemben szóval
előadja és ez alkalommal kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. Nézzük meg
egyesével az egyes alaki kellékeket.
1.3.1. Az örökhagyó végrendelkezési akarata és ennek kinyilvánítása
A végrendeletnek – formájától függetlenül - alapvető feltétele, hogy az az örökhagyó
végrendelkezési akarata legyen.308
Szóbeli végrendelkezés estén pedig az örökhagyónak
tudatában kell lennie, hogy szóbeli végrendeletet tesz, szándékának erre kell irányulnia és
kijelentéseivel ezt kell kifejeznie (BH1979/11/368). A PK 88. számú állásfoglalás e, pontja
alapján a végrendelkező nemcsak a törvény szó szerinti szövegével maradéktalanul egyező,
hanem azzal egyértelmű kijelentéssel is kifejezésre juttathatja, hogy szóbeli nyilatkozata az ő
végrendelete. Nem kell tehát szó szerint azt a kifejezést használnia, hogy a szóbeli
nyilatkozata az ő végrendelete, hanem elegendő, ha ezzel egyértelmű kifejezést tesz.309
A
PEH 1988. 211. oldalán írtak alapján, a megtett kijelentésekből – figyelemmel a szavak
általánosan elfogadott jelentésére és a nyilatkozattétel körülményeire is – egyértelmű legyen,
hogy a végrendelkező a végakaratát végrendelkezésnek tekinti.
Ezt támasztotta alá a Legfelsőbb Bíróság azon ítélete, amelyben érvényesnek tekintette az
örökhagyó szóbeli végrendeletét, miután mindkét tanú szerint kétségkívül elhangzott az
örökhagyó részéről az a kifejezés, hogy „fiam, mindenemet rád hagyom, ez a végakaratom.”
Tehát ez a végakarat teljes terjedelmű közlésének minősül (BH1992/12/762).
Egy másik ügyben a Legfelsőbb Bíróság a végrendelkezés körülményei vizsgálata során
megállapította, hogy a tanúk vallomása egybehangzó abból a szempontból, hogy az
örökhagyó rosszullétekor papírt és ceruzát kért, mert végrendelkezni akart, majd miután a
jelenlévők ezt megtagadták tőle, szóban juttatta kifejezésre, hogy mindenét a felperesre
hagyja és ezt meg is indokolta. A nyilatkozat szövege és az ismertetett körülmények
egyértelművé teszik, hogy az örökhagyó ez alkalommal kívánta a végakaratát kinyilvánítani,
nem csupán egy társalgás során elhangzott terveiről, későbbi végakaratának kifejezéséről volt
szó. A végrendeleti tanúk vallomásában a nyilatkozat szó szerinti szövegét illetően vannak
kisebb eltérések, annak tartalma tekintetében azonban a tanúk vallomása egybehangzó. Ez a
308
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2166.
oldal) 309
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
185.oldal)
50
nyilatkozat pedig a végakarat teljes terjedelemben való előadásának minősül. A tanúk
vallomását továbbá alátámasztja még egy tanúvallomás, ugyanis az örökhagyó másnap
délelőtt a munkatársának elmondta az előző napi eseményeket. Önmagában az a körülmény,
hogy az örökhagyó az írásbeli magánvégrendelet alkotási szándékáról is beszélt, nem zárja ki
az előző nap történt szóbeli végrendelkezés tényét és érvényességét (BH1993/5/302).
Azonban nem tekinthető szóbeli végrendelkezésnek, ha az örökhagyó nem a végakaratát
nyilvánítja ki 2 tanú jelenlétében, hanem csak a végrendelkezési szándékáról tesz említést és
arról nyilatkozik, hogy egy későbbi időpontban vagyonáról hogyan kíván rendelkezni.310
A
végrendelkezési szándék említése ugyanis nem egyenlő a végakaratnyilvánítással, azaz a
végrendelkezéssel.311
Így nem tekinthető végrendelkezésnek az örökhagyónak a kórházban betegtársaival folytatott
beszélgetése során tett nyilatkozata, amely alapján a felperesre kívánta hagyni a vagyonát.312
Ebben az esetben ugyanis a szándéka nem szóbeli végrendelkezésre irányult
(BH1994/12/672).
Ugyanezen álláspontra helyezkedett a Legfelsőbb Bíróság abban az ügyben is, amelyben az
örökhagyó kórházba szállítása alkalmával a 2 mentős tiszttel, valamint unokaöccsével
(felperessel) és annak házastársával beszélgetve többször is úgy nyilatkozott, hogy nem jön
már ki a kórházból, minden a gyerekeié lesz, ők intézzenek mindent. A Ptk. 635. § (1) bek.
értelmében a szóbeli végrendelet érvényességének feltétele, hogy az örökhagyó szándéka
végrendelkezésre irányuljon, és ezt kifejezésre is kell juttatnia, azaz ki kell jelentenie, hogy a
szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. Azonban már korábban tisztázásra került, hogy az
örökhagyó végakaratát, nem csupán a törvény szó szerinti szövegével megegyező, hanem
azzal egyértelmű kijelentéssel is kifejezésre juttathatja, viszont ebből a megtett kijelentésből
nyilvánvalónak kell lennie, hogy az örökhagyó nyilatkozatát végrendeletnek tekintette. Tehát
a bíróságok álláspontja helyesnek tekinthető, mert a kórházba szállítás során tett örökhagyói
nyilatkozat nem felelt meg a fenti feltételeknek, ezért nem tekinthető szóbeli végrendeletnek
(Pfv. V.22.220/1997).
310
Közjegyzők Közlönye 2007/3.sz., K.A.: A szóbeli végrendelet 311
Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997,
113.oldal) 312
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 116.oldal)
51
1.3.2. A végrendeleti tanúk szerepe
A szóbeli végrendeletnél a tanúk szerepe meghatározó, hiszen itt nem csupán a végrendelkező
személyazonosságát kell tanúsítaniuk, hanem a végrendelet tartalmáról is számot kell adniuk,
mégpedig úgy, ahogyan az a végrendelkezés feltételeinek fennállása időpontjában
elhangzott.313
A szóbeli végrendelet tartalma ugyanis más módon nem ismerhető meg, csakis
a 2 tanú révén.314
Éppen ezért a tanúknak együttesen, a szóbeli végrendelkezés kinyilvánítása
alatt az elejétől a végéig jelen kell lennie.315
Az együttes jelenlét egyben azt is magában
foglalja, hogy a tanúknak egymásról tudomással kell bírniuk (Pfv.V.20.907/1996).
Ugyanakkor a tanúknak arról is tudomással kell bírniuk, hogy szóbeli végrendeletnél tanúként
működnek közre, vagyis e minőségükkel is tisztában kell lenniük.316
Természetesen az
örökhagyónak is tudatában kell lennie annak, hogy a 2 tanú jelenlétében előttük azzal a
szándékkal nyilatkozik, hogy a végrendelet tartalmát együttesen és közvetlenül tőle ismerjék
meg.317
A szóbeli végintézkedést véletlenül meghalló személy, függetlenül attól, hogy a
végrendelet tartalmát össze tudja-e megfelelően foglalni, nem minősül végrendeleti
tanúnak.318
Ezt erősítette meg a Legfelsőbb Bíróság abban az ügyben, amelyben az örökhagyó a
kórházban az őt meglátogató régi ismerőse előtt szóban végrendelkezett. A végrendeleti
örökös másik tanúként az ápolónőt nevezte meg, aki a végrendelkezéskor részben a
kórteremben tartózkodott, mivel az örökhagyónak infúziót kötött be, részben pedig más
betegeket is ellátott, majd kiment a kórteremből. Tehát a szóbeli végrendelkezés idején nem
tartózkodott végig a kórteremben és azt az elejétől a végéig nem hallotta. Tudomása volt
azonban arról, hogy az örökhagyó miként rendelkezett, amit az örökhagyó ismerőse nyomban
írásba is foglalt, majd azt az ápolónő is aláírta. A Legfelsőbb Bíróság azonban megállapította,
hogy az ápolónő a kórteremben nyilvánvalóan a betegek ápolása céljából tartózkodott, aki
munkavégzés közben hallotta meg az örökhagyó végakaratnyilvánítását, tehát akkor sem
tekinthető szóbeli végrendeleti tanúnak, ha a végakaratról egyidejűleg készített nyilatkozatot
utóbb maga is aláírta. Tehát a Ptk. 635.§ (1) bekezdésében meghatározott alaki feltételek
hiánya miatt, nem tekinthető érvényes szóbeli végrendelkezésnek (Pfv.V.21.241/1997).
313
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2179.
oldal) 314
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 76.oldal) 315
A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 187.oldal) 316
A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 188.oldal) 317
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 77.oldal) 318
http://www.oroklesijog.hu/vegrendelet
52
A tanúkkal szemben támasztott követelmények célja, hogy mindkét tanú megismerhesse a
végrendelet tartalmát, ami utóbb általuk válik megismerhetővé, azt ők hitelesítik.319
Ezért
rendkívül fontos követelmény, hogy az örökhagyó végakaratát az elejétől a végéig a tanúk
által értett nyelven kell kinyilvánítania.320
Alaki szempontból hibás végrendeletnek minősül,
ha a tanú az örökhagyó által használt nyelvet nem érti, vagy érti ugyan, de a végrendelet
tartalmát nem hallotta vagy azt nem értette meg.321
Ez az alaki hiba nem orvosolható az
örökhagyó más időpontban vagy más személy előtt tett nyilatkozatával.322
Erre az esetre szolgált például, amikor a jogerős ítélet a szóbeli végrendeletet érvénytelennek
nyilvánította, mivel az adott ügyben az egyik végrendeleti tanú előrehaladott korával
összefüggő emlékezetkiesésben szenvedett és képtelen volt a végrendelet tartalmának
tanúsítására (Pfv.V.23.201/1997).
1.4. A szóbeli végrendelet tanúira vonatkozó korlátozó rendelkezések
A Ptk. 635.§ (2) bek. alapján az írásbeli magánvégrendelet tanújának személyére nézve,
valamint az ő és hozzátartozója érdekeltségére tekintettel megállapított korlátozások a szóbeli
végrendeletre is irányadók, a tanúk írni tudása azonban a szóbeli végrendelet érvényességének
nem kelléke.
Itt a törvény és ezáltal én is visszautalnék az írásbeli magánvégrendelet tanúira vonatkozó
rendelkezésekre (Ptk. 631.§ és 632.§) és egy kivétellel, ugyanazok az irányadóak a szóbeli
végrendelet tanúira is.323
Nézzük meg ez egyes rendelkezéseket:
1.4.1. A tanúk személyével kapcsolatos korlátozások324
A 631.§ a, pontja alapján ezen tanúknak képesnek kell lenniük a végrendelkező
személyazonosságának tanúsítására. Ugyanúgy irányadó tehát rájuk a PK 86.számú
állásfoglalás, amely alapján a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nemcsak az
a végrendeleti tanú alkalmas, aki az örökhagyót előzőleg személyesen ismerte, hanem az is,
aki a személyazonosságot egyébként kétségtelen bizonyossággal, tehát hitelt érdemlő módon
319
http://www.sopronikalauz.hu/orokles2.htm 320
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 76.oldal) 321
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
118.oldal) 322
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 69.oldal) 323
http://www.irasszakerto.com/vegrendeletrol.html 324
Ptk. 631.§
53
megállapította.325
(Ezt a kérdést részleteiben az írásbeli magánvégrendeletnél, a tanúkra
vonatkozó rendelkezések kapcsán már megtárgyaltuk.)
A 631.§ b, pontja értelmében a törvény kizárja a tanúskodásból a kiskorúakat és a
cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személyeket. Ezen rendelkezés a szóbeli
végrendelet esetében is alkalmazandó.326
Ennek egyértelmű oka az, hogy írásbeli
magánvégrendelet esetében a törvény a végrendelkező aláírásának hitelessége igazolásához
megkívánja a tanúktól a cselekvőképességet, tehát ez még inkább indokolt szóbeli végrendelet
esetében, ahol a tanúknak nem csupán ennyit, hanem a végrendelet tartalmát is tanúsítaniuk
kell.327
Erre pedig a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy nem
képes.328
Következésképpen, ha a 2 tanúból akárcsak az egyik nem teljesen cselekvőképes,
akkor a szóbeli végrendelet érvénytelennek minősül.329
Mint azt már korábban kifejtettük, hogy ugyan a Ptk. 631.§ a gondokság alá helyezés nélkül
cselekvőképtelen személyt nem zárja ki a tanúként való közreműködésből, az ilyen személy
azonban sem írásbeli magánvégrendeletnél, sem szóbeli végrendeletnél nem tanúskodhat.330
A
Ptk. 17.§ alapján ugyanis a cselekvőképtelen személy ügyeinek viteléhez szükséges belátási
képessége teljes hiányzik, ez az állapota pedig alkalmatlanná teszi arra a gondnokságra való
tekintet nélkül, hogy a végrendelet tartalmát tanúsítsa.
A Ptk. 631.§ c, pontja értelmében nem lehet írásbeli magánvégrendelet tanúja az írástudatlan
személy. Ez a rendelkezés viszont a Ptk. 635.§ (2) bek. folytán nem vonatkozik a szóbeli
végrendelet tanújára.331
Ezen szabály indoka az, hogy írásbeli magánvégrendeletnél a tanúk
aláírásukkal az örökhagyó személyazonosságát és névaláírásának valódiságát tanúsítják.332
A
szóbeli végrendeletnél való közreműködéshez viszont az írni-olvasni tudás nem
követelmény.333
325
Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997,
84.oldal) 326
A Ptk. 632. § –hoz fűzött indoklása 327
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 121.oldal) 328
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
187.oldal) 329
Magyar Jog 1982/10 sz., Gellért György: A végrendelet érvénytelensége a végrendelkezési képesség hiánya
miatt 330
A Polgári Törvénykönyv magyarázata I. kötet, A személyek joga (Magyar Hivatalos Közlönykiadó,
173.oldal) 331
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
187.oldal) 332
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2179.
oldal) 333
http://cegvezetes.hu/2004/09/vegrendelet-vegintezkedes/
54
1.4.2. A tanú vagy hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelenségéről, továbbá
annak orvoslásáról334
(Ezt már korábban az írásbeli magánvégrendelet tételében való közreműködésnél részletesen
kifejtettük.) Eszerint 2 módon orvosolható az érvénytelenség.335
Az egyik esetben a
végrendeletnek a juttatást tartalmazó részét sajátkezűleg kell írnia és külön aláírnia, a másik
esetben pedig a végrendelkezésnél az érintett tanún kívül még 2 tanúnak kell
közreműködnie.336
Egyértelmű, hogy szóbeli végrendelkezés kapcsán a második eset jöhet
szóba. Vagyis a juttatásban részesített tanún kívül – ill. azon a tanún kívül, akinek
hozzátartozója részesült juttatásban – még 2 tanúnak kell közreműködnie.337
Az első eset
alapján az örökhagyó sajátkezű írására és aláírására értelemszerűen nem kerülhet sor, mivel
ekkor meghiúsulna a szóbeli végrendelkezéshez szükséges, a Ptk. 634. §-ban meghatározott
egyik feltétel, az írásbeli végrendelet készítésének kizárt volta vagy jelentékeny nehézsége.338
A Ptk. 685.§ b, pontja pontosan meghatározza a hozzátartozók körét. (Ezt már korábban az
írásbeli magánvégrendelet tételében való közreműködésnél részletesen kifejtettük.)
A 632.§ (1) bek. az írásbeli végrendelet tanúja mellett a más közreműködő személy javára
szóló juttatás érvénytelenségéről is rendelkezik, azonban a szóbeli végrendelkezés kacsán a
635.§ (2) bek. más közreműködő személyről egyáltalán nem szól. Ennek indokául szolgál,
hogy szóbeli végrendelkezés esetén az örökhagyó a végakaratát egész terjedelmében szóban
kell előadnia.339
Ilyen szóbeli nyilatkozattétel során pedig más közreműködésre nem kerülhet
sor. Ha a végrendelkezés során csak bizonyos rendelkezéseket nem az örökhagyó, hanem más
személy mond el, akkor a szóbeli végrendelet az előbb említett alaki kellék hiánya miatt
érvénytelennek minősül.340
1.5. A szóbeli végrendelet létrejöttének időpontja
A PK 88. számú állásfoglalás d, pontja alapján, ha a végrendelkezés folyamán a törvényes
feltételek fennállanak, az előírt alakiságok megtartása mellett tett szóbeli végrendelet a
334
Ptk. 632.§ 335
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
174.oldal) 336
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2153.
oldal) 337
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2155.
oldal) 338
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 122.oldal) 339
Közjegyzők Közlönye 2003/12.sz., K.A.: A végrendelet 340
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 123.oldal)
55
folyamat befejezésével érvényesen létrejön, s az utóbb csak akkor veszti hatályát, ha az arra
előírt külön feltételek bekövetkeznek.
A szóbeli végrendelet a Ptk. 634.§ -ban meghatározott 2 feltétel megvalósulása esetén,
valamint a 635.§-ban előírt alakiságok megtartásával a végakarat kinyilvánításának
befejezésével létrejön.341
Ezen rendelkezés oka, hogy a törvény a szóbeli végrendelet
kivételes jellege miatt a hatályát korlátozni kívánta, mégpedig úgy, hogy a végrendeletek
hatálytalanságáról szóló rendelkezések között egy speciális esetet is meghatározott.342
Ez
pedig nem más, mint az időmúlással bekövetkező hatályvesztés esete.343
A Ptk. 651.§ (3) bek.
értelmében a szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés
feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül legalább 3 hónapon át
nehézség nélkül alkothatott volna más alakban végrendeletet. Mint láthatjuk, a törvény 2
folyamatot határol el egymástól. Egyrészt a végrendelet érvényes létrejöttének, másrészt az
érvényesen létrejött végrendelet hatályvesztésének folyamatát.344
Tehát mindaddig, amíg a szóbeli végrendelet létrejöttének egyik feltétele, az életet fenyegető
rendkívüli helyzet fennáll, a végrendelet nem válhat hatálytalanná.345
A hatálytalanná
váláshoz a törvény 3 hónapos időtartamot szab meg, ami csakis ezen helyzet megszűnésével
veszi kezdetét.346
1.6. Az alaki okból érvénytelen írásbeli magánvégrendelettel egyidőben tett
szóbeli végrendelet érvényességének feltétele347
A gyakorlatban gyakran előfordul, hogy az örökhagyó a tanúk előtt kinyilvánítja végakaratát,
majd azt a jelenlévők egyike írásba foglalja, azonban az így leírt írásbeli magánvégrendelet
valamely okból mégis érvénytelen.348
Ilyen esetekben felmerült a kérdés, hogy a szóban
elhangzott végakaratnyilvánítás érvényes szóbeli végrendeletnek tekinthető-e.
Ebben a kérdésben a PK 88. számú állásfoglalás f, pontja lesz segítségünkre. Kimondja, hogy
ha a szóbeli végrendelet törvényes feltételei fennállottak és az az alaki követelményeknek
megfelel, s a végrendelkező az e, pontban írtak szerint kijelenti, hogy a szóban tett
341
A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 188.oldal) 342
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2177.
oldal) 343
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 123.oldal) 344
Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,
184.oldal) 345
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 77.oldal) 346
A Ptk. 651. § (3) bek. –hez fűzött indoklása 347
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2185.
oldal) 348
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 124.oldal)
56
nyilatkozata az ő végrendelete, a szóbeli végrendelet akkor is érvényes, ha egyidejűleg
írásbeli végrendelet is készült, de az alaki okból érvénytelen (PEH 1988 211. old.).
Ennek indokául szolgál, hogy a Ptk. 635.§ (1) bek. csupán azt írja elő, hogy a végrendelkező
kijelentse, az a nyilatkozat, amelyet szóban tett, az ő végrendelete.349
Ha tehát az írástudatlan végrendelkező életet fenyegető rendkívüli helyzetben van és ekkor
végrendeletét magánokiratba foglalja, majd azt kézjegyével látja el, a végrendeleti nyilatkozat
szóbeli végrendeletként érvényes lehet, feltéve hogy közvégrendeletet csak jelentékeny
nehézséggel tehetett volna.350
Ha azonban írástudó végrendelkezőről beszélünk, és az általa
készített végrendeletéről csupán a keltezés hiányzik, a nyilatkozat szóbeli végrendeletként
sem lehet érvényes, mivel hiányzik annak egyik törvényes feltétele.351
Ilyen esetben ugyanis
az írásbeli végrendelet tételének lehetősége fennállott.
Ezt erősítette meg a Legfelsőbb Bíróság, amikor megállapította a szóbeli végrendelet
érvénytelenségét abban az ügyben, amelyben az örökhagyó egyedüli örököst nevező írásbeli
magánvégrendelete azért volt érvénytelen, mert azt a végrendeleti örökös írta le. Az írásbeli
végrendelet ugyanis érvényesen létrejöhetett volna, hiszen a feltételek adottak voltak. A
végrendelet szövegét az örökhagyó 2 tanú jelenlétében diktálta le az örökösnek. Az
érvénytelenség orvosolható lett volna, ha az írásba foglalást nem a végrendeleti örökös
végezte volna (BH1997/3/128).
Egy másik ügyben a bíróság azért nyilvánított érvénytelennek egy írásbeli
magánvégrendeletet, mert az két különálló lapból állt és az örökhagyó, ill. a tanúk csak a
második lapot írták alá, illetőleg bár a végrendelkezéskor két tanúként alkalmazható személy
együttesen végig jelen volt, az örökhagyó mégis egy később érkező személyt kért fel a
végrendelet egyik tanújának (Pfv.V.21.490/1993).
A gyakorlatban nem ritka az az eset, hogy a végrendeleti örökösök azzal érvelnek, hogy egy
halálhoz közel álló súlyosan beteg embertől nem várható el, hogy ilyen jogi ismeretséget
igénylő kérdésben döntsön, amikor ebben a helyzetben írásbeli magánvégrendeletet készít.352
Éppen ezért ez megvalósítja a Ptk. 634.§ -ban meghatározott második feltételt, vagyis az
írásbeli magánvégrendelet készítésére való képtelenséget.353
349
Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 77.oldal) 350
Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997,
125.oldal) 351
Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997,
124.oldal) 352
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2185.
oldal) 353
A Ptk. 634. § –hoz fűzött indoklása
57
Ezzel a kérdéssel a Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében is foglalkozott.354
Kifejtette,
hogy azon körülmény, hogy az örökhagyó, ill. a végrendelet készítésében segítséget nyújtó
személy nem ismerte pontosan az írásbeli magánvégrendelet minden érvényességi kellékét,
nem vezethet arra a következtetésre, hogy az örökhagyó személyes körülményei miatt írásbeli
végrendelet alkotására már nem, vagy csupán jelentékeny nehézséggel képes. Ez ugyanis azt
jelenti, hogy a szóbeli végrendelet ezen feltételének meglétét minden olyan esetben meg
kellene állapítani, amelynél nincs lehetőség az írásbeli végrendelet ügyvéd vagy közjegyző
által való elkészítésére (Pfv.V.23.193/1995).
Az írásbeli magánvégrendelet érvénytelensége esetén a szóbeli végrendelet érvényességének
lehetősége általában a más által írt (allográf) végrendeletek esetén merülhet fel.355
„Az eddigiekben kifejtett szabályozás azonban, mind a más által írt (allográf), mind a
sajátkezűleg írt (holográf) végrendeletre egyaránt igaz. Ugyanis előfordulhat, hogy a
végrendeletet sajátkezűleg író örökhagyó állapota hirtelen rosszabbodik, és ez
megakadályozza őt a végrendelet leírásának befejezésében, vagy annak aláírásában. Ebben az
esetben viszont az egyidejűleg tett szóbeli végrendelet érvényesnek tekinthető, feltéve ha
annak törvényi feltételei fennállnak.”356
Ezt erősítette meg a Legfelsőbb Bíróság abban az ügyben, amelyben az életet fenyegető
helyzetben lévő örökhagyó kórházba szállítását megelőzően, a lakásán sajátkezűleg írt és
aláírt végrendeletében élettársát nevezte meg egyedüli örökösének. Az örökhagyó a
végrendeletet a mentőautó egyik ápolója és egyik szomszédja előtt felolvasta, aláírta, majd azt
az említettek tanúként is aláírták. A végrendeletről azonban hiányzott a keltezés helye és
időpontja. A Legfelsőbb Bíróság helytállónak ítélte meg az eljáró bíróság álláspontját, mivel a
szóbeli végrendelkezés Ptk. 634.§-ban meghatározott 2 feltétele közül az egyik nem állt fenn,
hiszen az örökhagyó írásbeli magánvégrendeletet készített, az azonban a keltezés hiánya miatt
érvénytelennek minősült. Következésképpen az örökhagyó befejezte a végrendelet leírását,
azt aláírta és azt (egyébként szükségtelen) tanúk is aláírták, tehát a keltezés nem olyan okból
maradt el, amely az írásbeli végrendelet jelentékeny nehézségeként lett volna értékelhető
(Pfv.V.23.067/1995).
354
A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2187.
oldal) 355
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 125.oldal) 356
Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 126.oldal)
58
Összegzés
Véleményem szerint a dolgozatom tematikája alapján sikerült egy átfogó képet adnom
általánosságban a végrendeletek érvénytelenségéről. Láthattuk, melyek a végrendeletek
érvénytelenségét eredményező okok és hogy ezen okok hogyan érvényesülnek a különböző
végrendeleti típusok esetén. A magánvégrendeletek két típusát illetően pedig a napjainkat is
foglalkoztató elektronikus aláírás kérdésköréről is említést tettem. Remélem, hogy a
dolgozatom a felhasznált szakirodalmak segítségével megfelelően szemlélteti ezen 2
végrendeleti típus gyakorlati érvényesülését.
59
BIBLIOGRÁFIA
- Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és
Könyvkiadó, Budapest, 1997)
- Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008)
- Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest,
2001)
- Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi
Könyvkiadó, Budapest, 1979)
- Bacsó-Pallósi-Sőthné- Szolcsánszky: Az öröklési jog kézikönyve (KJK 1984)
- Világhy Miklós- Eörsi Gyula: Magyar Polgári Jog (Tankönyvkiadó Vállalat,
Budapest, 1965)
- Világhy Miklós: Öröklési jog (Kézirat, Tankönyvkiadó 1987.)
- Bacsó Jenő: Öröklési Jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1960)
- a Polgári Jogi Törvénykönyv magyarázata (KJK 1998)
- A Polgári Törvénykönyv magyarázata I. kötet, A személyek joga (Magyar Hivatalos
Közlönykiadó)
- A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos
Közlönykiadó)
- A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó,
Budapest, 2002)
- 1959. évi IV. törvény – a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban Ptk.), a törvény
indoklása, Cd Complex Jogtár
- Nagykommentár Ptk. 2009., Cd Complex Jogtár
- Közjegyzők Közlönye 2010/5 sz., Varga István: Érvénytelen végrendelet teljes
bizonyító erejű magánokiratban
- Közjegyzők Közlönye 2007/3 sz., K.A.: A szóbeli végrendelet
- Közjegyzők Közlönye 2003/12. sz., K.A.: A végrendelet
- Közjegyzők Közlönye 2002/12.sz. , Dósa Ágnes: A Ptk.-nak a cselekvőképességre és
gondnokságra vonatkozó új szabályai
- Közjegyzők Közlönye 2002/10.sz., Boóc Ádám: Az utóöröklés jogintézménye a
magyar magánjogban
- Közjegyzők Közlönye 2000/ 9.sz., Kőrös András: Cselekvőképtelenség – gondnokság
alá helyezés nélkül
60
- Közjegyzők Közlönye 1998/7-8 sz., Földi András: Érvényesség és hatályosság a
végrendeleteknél
- Magyar Jog 1982/10 sz., Gellért György: A végrendelet érvénytelensége a
végrendelkezési képesség hiánya miatt
- Magyar Jog 1980/12 sz., Gellért György: A végrendelet érvénytelensége az akarat
fogyatékossága miatt
- Jogi tanulmányok 1999, Dósa Ágnes: A cselekvőképesség és a gondnokság
szabályozásának problémái a hatályos magyar jogban
- http://www.oroklesijog.hu/vegrendelet
- http://www.lb.hu/elvhat/ep041601.html
- https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410001/420004/Vegrendelet20091202.html
- http://www.jogiforum.hu/forum/16/11660.1.0
- http://www.ingatlanjog.hu/index.php?adv=&action=58&tema=17
- http://cegvezetes.hu/2004/09/vegrendelet-vegintezkedes/
- http://www.irasszakerto.com/vegrendeletrol.html
- http://www.sopronikalauz.hu/orokles2.htm
- http://www.roik.bmf.hu/~mtoth/download/Kriptografia/Alkalmaz%E1sok/Digisign4.p
df