A m e g e n g e d e t t t í pusok te rmésze tesen bá rmi lyen a r á n y b a n fo rga lmazha tók . Lehe t ­séges t í pusú j á r m ű v e k a lacsony fo rdu lószámmal t ö r t é n ő a lka lmazása is, h a mel­l e t t e magas , azaz kedvező igénybevéte l i t ényezőve l rendelkező j á r m ű bonyol í t j a le a szál l í tás n a g y o b b részét . A számí t á s az eddigiek a l ap j án végezhető el. (Ado t t H e , N , Q és az egyes t í pusok / ( é r téke . T e h á t p r ó b á l g a t á s a l a p j á n :

Megjegyzések, kiegészítések

Az így m é r e t e z e t t b u r k o l a t o k á t lagos é l e t t a r t a m a , megfelelő k a r b a n t a r t á s mel le t t , a méretezési a lape lv szer int 15 óv, de mive l a te rhelés erdei u t a k o n n e m éri el á l l andóan az a lapu l v e t t é r t éke t , így ennél m a g a s a b b é l e t t a r t a m r a s z á m í t h a t u n k . Te rmésze tesen a pá lyaszerkeze t a lá az e s e t e n k é n t szükséges fagyvédőróteg v a g y egyéb védőré teg (pl . t é r foga tvá l tozás elleni réteg) beép í tésé t is el kell végezni . É n n e k e lhagyása v a g y csök­k e n t e t t mére t t e l t ö r t é n ő megépí tése ese tén az é l e t t a r t a m r ö v i d e b b lesz, v a g y a fenn­t a r t á s i köl tséget kell je len tősen növeln i .

A ta la j féleségek h e l y e t t célszerűbb a ta la j t eherb í róképességé t a l apu l venni , m e l y e t & méretezési görbén is f e l tün te t t ek . A ta la jok C B R % - a t á rcsás lehaj lásmérés segítségé­vel jó közelí téssel m e g h a t á r o z h a t ó .

Az el járás az egy j á r a t ú ós a keskeny k é t n y o m ú b u r k o l a t o k mére tezésére e g y a r á n t a l k a l m a s . Csökken tő tényező a lka lmazásá ra , a közú t i pá lyasze rkeze t mére tezéséve l el­l en t é tben , i t t a k é t n y o m ú u t a k ese tében sincs lehetőség, b á r az erdei u t a k o n is gyako r i a középen h a l a d á s . Mivel a t e h e r á r a m l á s k i m o n d o t t a n egy i r ányú , ezér t a burko la t szé ­lesség n a r m a d á t - n e g y e d é t k i t evő sáv teljes te rhe lés t k a p , azaz m i n d e n t e rhe l t t enge ly­á t h a l a d á s — hol a jobb , hol a ba l oldali ke rekek közvet í téséve l — ezen a s ávon fut.

A teljesség kedvéé r t megeml í t em, hogy a b u r k o l a t t ehe rb í r á sa b i z tonságosabban m e g h a t á r o z h a t ó lehaj lásmórések segítségével, me lynek e r e d m é n y e a l ap j án az egység­t e n g e l y - á t h a l a d á s b a n m e g a d o t t megengedhe tő n a p i forgalom m e g h a t á r o z h a t ó . ( L á s d : Dr. Herpay Imre eml í t e t t t a n u l m á n y á t . )

A vietnami csemetekertek és fiatalosok legveszélyesebb rovarkárosítői

D O A N C H Ü O H G

V i e t n a m b a n az e r d ő v é d e l e m e g y i k i g e n f o n t o s f e l a d a t a a c s e m e t e k e r t e k b e n é s f i a t a l o s o k b a n fe l l épő r o v a r k á r o s í t ó k é l e t m ó d j á n a k m e g i s m e r é s e és k á r t é t e ­l ü k l e k ü z d é s e . E z e k n e k a r o v a r k á r o s í t ó k n a k é v e n t e t ö b b s z á z h e k t á r e r d ő és s o k s z á z e z e r c s e m e t e es ik á l d o z a t u l . J e l e n d o l g o z a t o m b a n a h á r o m l e g v e s z é ­l y e s e b b r o v a r k á r o s í t ó — a c s e r e b o g á r - f é l é k , a t e r m e s z e k é s a Dendrolímus punctatus — v i e t n a m i é l e t m ó d j á t , k á r t é t e l é t és a v é d e k e z é s á l l á s á t i s m e r t e t e m az e d d i g i k u t a t á s a i n k a l a p j á n .

A v i e t n a m i c s e m e t e k e r t e k és f i a t a l o s o k l e g v e s z é l y e s e b b r o v a r k á r o s í t ő i a cse­rebogár-félék. K á r o s í t á s u k k ö v e t k e z t é b e n p l . 1 9 6 3 - b a n t ö b b s z á z e z e r Casuarina equisetifolia c s e m e t e és 7 0 h a Eucályptus exerta f i a t a lo s p u s z t u l t k i c s ak e g y t a r t o m á n y b a n . D e k á r t é t e l ü k é v r ő l é v r e f o k o z ó d i k . E g é s z V i e t n a m t e r ü l e t é n , m i n d e n ü t t e l ő f o r d u l n a k .

A m e g j e l e n ő c s e r e b o g á r f a jok s z á m a m a g a s , b io lóg ia i , ö k o l ó g i a i és v é d e k e ­zés i j e l l e m v o n á s u k a z o n b a n l e g t ö b b s z ö r h a s o n l ó .

A v i e t n a m i é g h a j l a t a l a t t f e j lődés i i d e j ü k 1 — 2 év ig t a r t h a t . V i z s g á l a t a i n k s z e r i n t a z o r s z á g dél i r é s z é n é v e n t e e g y n e m z e d é k e v a n , a z é s z a k i o r s z á g r é s z ­b e n p e d i g k é t é v a l a t t f e j l őd ik k i e g y n e m z e d é k .

G a z d a n ö v é n y e i k a l o m b o s fák , Eucályptus robusta, E. resinifera, E. exerta ( M y r t a c e a e c sa l ád ) , Casuarina equisetifolia ( C a s u a r i n a c e a e c sa l ád ) s t b . N e m -

csak a pajor károsítja a csemeték gyökereit, hanem a bogár is érzékeny károkat okoz a levelek rágásával.

A z első bogarak június végén jelennek meg. A legfőbb rajzási idő július közepétől augusztus közepéig tart. Október elején már nem található bogár. A talajból kibújó bogarak azonnal megkezdik táplálkozásukat, majd párosod­nak és petéket raknak a talajba. A petéből kikelő fiatal álca eleinte humusz-szal táplálkozik, majd a gyökereket kezdi rágni. Károsítása testének növeke­désével arányosan fokozódik.

A pajorok élettevékenysége a talajban folyik és az időjárás változásától függ. Vizsgálati adataink szerint télen (5—10 °C) az álca a talajban 30—40 c m mélyen található. Tavasszal, amikor a hőmérséklet emelkedik (20—25 °C), az álca 10—20 cm-re feljön a talaj felszínéhez, és az aktív zónában helyezkedik el. Legerősebb kártételük a március elejétől május végéig tartó időszakra esik. A kifejlett pajor a talajban bábozódik.

Vietnamban a bogarak és pajorok ellen a következő védekezési eljárásokai használjuk:

•— Pajorral fertőzött területen a talajművelés után háziállatokat (baromfi) engedünk ki, amelyek pusztítják a pajorokat.

•— Erdősítés vagy vetés előtt a területen végzett gödörásások alapján meg­határozzuk a pajorok egyedszámát. Ha ez a szám magas (4—6 db/m 2 ) , akkor 0,5%-os tiszta HCH-val talajfertőtlenítést végzünk. A szükséges vegyszermeny-nyiség 20—30 kg/ha. Egy rész vegyszerhez három rész portalajt keverünk, és kiszórás után 10—15 cm mélyen a talajba forgatjuk.

— Csemetekertben 6%-os HCH-val permetezzük a talajt. Védekezési kísér­leteink során a pajorok több mint 90%-a elpusztult.

— Alkalmazunk még egy rész 6%-os HCH, és három rész rizs-korpa keveré­ket is, ezt szintén a talajba forgatjuk be.

— A bogarak ellen állományokban 0,5 vagy 1%-os HCH-val permetezzük, porozzuk a leveleket a reggeli vagy délutáni órákban.

A csemeték és a beépített faanyagok igen veszélyes károsítói a termeszek. Károsításuk következtében évente több száz hektár fiatal erdő szárad ki, de házak, sőt gyárak is áldozatul esnek az építkezés második, harmadik évében a termeszek támadásának. 1966 májusában a Minh-quang erdőgazdaságban az évi erdősítések több mint 95%-át pusztították el a termeszek a gyökerek meg-rágásával. Hanoiban a lakóházakat és középületeket rendszeresen károsítják, de nagy károkat okoznak más városokban és falvakban is.

A termeszek száma igen gazdag, több mint 1200 faja ismert a világon. Meg­figyeléseink szerint Vietnamban legveszélyesebb fajok: a Coptotermes sp.-ek, amelyek a beépített faanyagot károsítják. Hanoiban és környékén az előbb már említett épületkárokat ezek okozzák. A fiatal erdőkben a legkárosabb az Oden-totermes formosanus Shiraki faj, amely a csemeték gyökereit rágja. Gazda­növényei közé tartozik csaknem valamennyi lombos fa. A termeszek csopor­tosan külön-külön bolyban élnek. A kisebb bolyokban néhány száz, a nagyob­bakban pedig 1—2 millió termesz is található.

A termeszek nagyobb része a talajban építi fel fészkét. Ezeket talajterme­szeknek nevezzük. A talajtermeszekkel előfordul, hogy néha a fákon, annak koronájában készítenek fészket. A fákon élő bolyok a fa törzsén végighúzódó, sárból és ürülékből készített járatok útján azonban összeköttetésben állnak a talajjal is. Vizet, növényi táplálékot vagy a boly építéséhez, javításához szük­séges földet stb. ezen keresztül szállítják a bolyba. Különösen fontos a víz­szállítás, mert a talaj termeszek életfeltétele a párás levegő.

A termeszek másik csoportját a szárazon, faanyagokban élő fajok alkotják.

Ezek a talajjal nincsenek összeköttetésben, a párás levegőt nem igénylik. Eze­ket száraz fás termeszeknek nevezzük. Általában ritkábban fordulnak elő, a bo lyok kisebbek, károsításuk csekélyebb.

A termeszkárok elhárítása még megoldatlan kérdés, de a védekezési eljárás alapjául szolgál a legfőbb tulajdonságaiknak ismerete.

A fenyőfiatalosok és ál lományok igen veszélyes károsítója a Dendrolimus punctatus Valker. Károsítása különösen 1959 óta vált érzékelhetőbbé. 1960 ta­vaszán 1000 ha fenyőerdőt rágott tarra a Ngheu an és Habac tartományokban. A rágási kár következtében több tízezer fa kipusztult.

A z 1961—63. években részletesen vizsgáltuk életmódját és a védekezési le­hetőségeket. Megállapítottuk, hogy az ország déli tartományában évente 4 nem­zedéke van (1. nemzedék IV—VI. hóban, 2. nemzedék VII—VIIL hóban, 3. nemzedék I X — X I . hóban és 4. nemzedék XII—III. hóban). Ezek közül a ta­vaszi és őszi nemzedékek hernyói a legkárosabbak. A z ország északi tartomá­nyában évente három nemzedéke fejlődik ki (1. nemzedék VI—VII. hóban, 2. nemzedék VIII—XI. hóban, 3. nemzedék XI—III. hóban).

A lepkék tömegszaporodása az ország déli részén minden páratlan évben, míg az ország északi részén minden páros évben történik. A lepkék élettevékeny­sége általában az esti órákra korlátozódik. Este rajzanak és rakják le a pe­téiket is. A petéket csoportosan vagy sorosan helyezi a tűre a nőstény. Egy nőstény átlagosan 400—500 petét rak le. A petékből 1—2 hét múlva bújnak ki a kis hernyók az egyes évszakok hőmérsékletétől függően. Megfigyeléseink szerint a peték parazitáltsága alacsony, csaknem 90%-ukból egészséges hernyó bújik ki.

A hernyóknak 5 vedlési stádiuma van. Legkárosabbak a IV—V. fejlődési szakaszban levő hernyók. Egy-egy ilyen hernyó több mint 300 tűlevelet is lerág. Bábozódása a levelek között vagy a törzsön készített szövedék-gubóban tör­ténik.

A károsító legfőbb góca az elegyetlen, száraz, gyér állású, tíz év körüli fe­nyőerdő. A délkeleti lejtőn gyakoribb, mint az északnyugati kitettségű olda­lakon.

A D. punctatus-nák számos pusztító tényezőjét figyeltük meg. így a fürkész­darazsak, fürkészlegyek, madarak és a vírusbetegségek akadályozzák erősen a károsító tömeges megjelenését. 1966 őszén a Yen dung erdőgazdaságban a hernyók 90%-a pusztult el vírusbetegségben.

A hernyók ellen 0,5—1%-os HCH porozással és 6%-os HCH permetezéssel végeztünk védekezéseket. Mind a permetezés, mind a porozás j ó eredményt adott, de csak a fiatal hernyók ellen. Legjobban az L 2 — L 3 fejlettségű hernyók ellen lehet védekezni. Kísérleteink folyamán az ilyen stádiumú hernyók több mint 95%-a elpusztult.

XtoaH lltyam: HACEKOMblE, HAHBOJIEE nOBPEWilAIOinHE BbETHAMCKHE JlECHblE TOMHHKH H MOJIOXIHííKH

HaHÖOJiee o n a c H b i M H BpeflHTejiHMH flBjrfliOTCH x p y i u H , TepMHTbi H JHendrolimus punctatus. B c e B e p H o f t »iacTH c T p a H H x p y i u H paaBHBaioTCH B T e k e r n i e flByx jieT, B K»KHOH we MacTH B T o e H H e OAHoro r o n a . Bopi>6a c T e p u m -TaMH n o n á eme íre p e u i e n a . Ha c e B e p e c T p a H b i noBpe>KflaK)T B roa TPH noKOjieHHH, Ha rore we n e T b i p e n o K o j i e m m BHAa Dendrolimus. O n a c H e í i u i H M H HB̂ HIOTCH r y c e H H U b i B e c e H H e r o H o c e H H e r o noKO/ieHHH. F l p e n a p a T a M H , co-. nepjKamHMH rXLir, MOJKHO yHH<rro>KHTb 90% J I H M H H O K B T o p o r o H T p e T b e r o B 0 3 p a c T 0 B .

Doan Chuong: THE MOST DANGEROUS INSECT PESTS OF FOREST NUHSERIES AND IUVENILE GROWTH IN VIETNAM

The most dangerous insect pests are the cockhafer species, the termites and the Dendrolimus punctatus Developing period of the cockhafer species is two year long in the Northern part of the country, and one year long in the South region. They can be effectively controlled with preparations containing HCH. Protection against termites is far from being solved. Three ge-nerations of the Dendrolimus punctatus is causing damages in the North, and four of them in the South. The greatest damages are caused by the worms of the spring and autumn gene-rations. 90 p e r cent o f the worms in the L3 and L 3 stage can be destroyed with HCH pre­parations.