A víz mint a zöldipar egyik meghatározó tényezője

Páger Balázs, PhD-hallgatópagerb@rkk.hu

MRTT vándorgyűlés – 2011. november 25., Révkomárom

Tartalom

• Elméleti háttér• A zöld ipar

– meghatározása– kialakulásában szerepet játszó tényezők– gazdasági jelentősége

• A víz a zöld iparban– Szerepe és a főbb tevékenységek– A magyarországi hasznosítási lehetőségek

Páger – MRTT vándorgyűlés 2011 – Révkomárom 2

Elméleti háttér

• Újraiparosítás– régi ipari térségek megújítása– tudásalapú iparosítás

• Klímaváltozás• EU 2020 stratégia

– inkluzív növekedés– tudásalapú növekedés– fenntartható növekedés

Páger – MRTT vándorgyűlés 2011 – Révkomárom 3

A zöldipar meghatározása

• Zöldipar vagy környezetipar?• Meghatározás

– Olyan technológiák, termékek és szolgáltatások, amelyek• Mérik, megelőzik, helyrehozzák és kutatják a talajt, levegőt

és vizet ért környezeti károkat• Segítik a természetvédelmét illetve a zajártalmak

csökkentését• Támogatják a természeti erőforrások optimális

felhasználását

Páger – MRTT vándorgyűlés 2011 – Révkomárom 4

5

A zöldipar kialakulásában szerepet játszó tényezők

Páger – MRTT vándorgyűlés 2011 – Révkomárom

Új ipari szemlélet

Növekvő környezettudatosság

Nemzetközi szabályozások

Gazdasági szükségszerűség

KÖRNYEZETIPAR

A zöldipar gazdasági jelentősége

• A világpiaci volumen alakulása– Dinamikus növekedés

• A zöldipar európai uniós piaci volumene– A teljes környezetipari volumen alapján– Az egy főre jutó GDP-hez arányosítva

• A zöldipar hatása a foglalkoztatásra– Újradefiniálás, új munkahelyek– Megszűnés, lecserélődés

Páger – MRTT vándorgyűlés 2011 – Révkomárom 6Forrás: saját szerk., Roland Berger (2009) alapján

Forrás: saját szerk. és számítás, Ernst&Young (2006) adatai alapján

7

A víz szerepe a zöldiparban

Páger – MRTT vándorgyűlés 2011 – Révkomárom

Hagyományos környezetipar Erőforrás menedzsment

Légszennyezés kezelése Vízellátás

Szennyvízkezelés Újrahasznosított anyagok

A hulladék kezelése és újrahasznosítása

Természetvédelem

A talaj és a talajvíz védelme és tisztítása

Megújuló energiatermelés

Zaj- és rezgéskontroll Öko-építészet

Környezeti monitoring

Környezeti kutatás és fejlesztés

Központi adminisztráció

A magánszektor környezetvédelmi tevékenysége

A víz szerepe a zöldiparban

Páger – MRTT vándorgyűlés 2011 – Révkomárom 8

Forrás: saját szerkesztés, Ernst&Young (2006) alapján

A zöldipar vízzel kapcsolatos tevékenységeinek legfőbb adatai

Páger – MRTT vándorgyűlés 2011 – Révkomárom 9

Iparág/Ismérv Piaci volumen (millió €) Foglalkoztatottak Piacvezetők (országok)

Szennyvíz 52 000 800 000 GER, FRA, AUT, NED

Talaj és talajvíz védelem 5 200 61 000 GER, NED, DEN

Fenntartható vízgazdálkodás 45 000 502 000 GER, FRA

Megújuló energia 6 100 200 000 FRA (víz)

Forrás: saját szerk., Ernst&Young (2006) alapján

A vízzel kapcsolatos zöldipari tevékenységek

• Hagyományos:– Szennyvízkezelés

• A „hagyományos” tevékenységek közül az egyik legjelentősebb• Volumen, foglalkoztatottak• Piacvezetők (2004-es adatok alapján)

– Talaj és talajvíz védelme és tisztítása• Sokkal kisebb súlyú az előzőhöz képest• Speciális tevékenység

Páger – MRTT vándorgyűlés 2011 – Révkomárom 10

A vízzel kapcsolatos zöldipari tevékenységek

• Fenntartható vízgazdálkodás– Az erőforrás-menedzsmenten belül a legnagyobb

volumennel rendelkezik– A szennyvíz-kezelés integrált és kibővített változata

(gyűjtés, tisztítás, elosztás, újrafelhasználás)– Árvizek és belvizek szabályozása– Piaci volumen, foglalkoztatottak

Páger – MRTT vándorgyűlés 2011 – Révkomárom 11

A vízzel kapcsolatos zöldipari tevékenységek

• Megújuló energiaforrások– Vízenergia

• Kis teljesítményű erőművek vagy nagy teljesítményű erőművek?

• Földrajzi adottság• Különleges megoldások

– Geotermikus• Termálvíz• Energiatermelés, fűtés, visszaforgatás

Páger – MRTT vándorgyűlés 2011 – Révkomárom 12

Következtetések

• A környezeti probléma megoldásának szükségszerűsége

• A gazdasági-társadalmi fejlődési lehetőségek kihasználása

• Innovációk (kutatóintézetek, egyetemek szerepének erősödése)

• Fejlődés mindenhol? – A víz kérdésének megoldása a jövő egyik fő feladata

Páger – MRTT vándorgyűlés 2011 – Révkomárom 13

Hivatkozások

Páger – MRTT vándorgyűlés 2011 – Révkomárom 14

Barta Györgyi–Czifrusz Márton–Kukely György (2008): Újraiparosodás a nagyvilágban és Magyarországon. Tér és Társadalom 2008/4. 1-24 p.

Buday-Sántha Attila (2010): Környezetgazdálkodás. Dialóg Campus kiadó, Budapest–Pécs. 240 p.

Ernst&Young–European Comission (2006), Eco-industry, its size, employment, perspectives and barriers to growth in an enlarged EU. Final report, DG Environment. 347 p.

Ecorsys–European Comission (2008), Environment and labour force skills – Overview of the links between the skills profile of the labour force and environmental factors. Final Report, DG Environment, Rotterdam. 77 p.

Fodor István–Suvák Andrea (2009): The role of environmental industry in sustainable economic development. In: Baranyi Béla–Fodor István (szerk.): The role of environmental industry in the regional reindustrialization in Hungary. MTA Regionális Kutatások Központja. Debrecen–Pécs, 2009. 35-50. p.

Hajdú Viktória (szerk.) (2005): Környezetvédelmi ráfordítások és a környezetipar, Központi Statisztikai Hivatal, Budapest. 60 p.

Horváth Gyula (2009): Preliminary thoughts on the role of reindustrialisation and environmental protection in regional development . In: Baranyi Béla–Fodor István (szerk.): The role of environmental industry in the regional reindustrialization in Hungary. MTA Regionális Kutatások Központja. Debrecen–Pécs, 2009. 9-18. p.

Horváth Gyula (1998): Európai Regionális Politika, Dialóg Campus, Budapest–Pécs. 501 p.

Jänicke, Martin–Zieschank, Roland (2008): Structure and Function of the Environmental Industry. The hidden contribution to Sustainable Growth in Europe. FFU-Report 01-2008, Freie Universität Berlin, Berlin. 35 p.

Roland Berger Strategy Consultants (2009): GreenTech 2.0 made in Germany – Umwelttechnologie-Atlas für Deutschland, Vahlen, München. 412 p.

Worldwatch Institute–UNEP (2008): Green Jobs: Towards decent work in a sustainable, low-carbon world, UNEP, Nairobi. 352 p.