A vízgazdálkodási kihívások agrárgazdasági vetületei

Czerván GyörgyAgrárgazdaságért felelős államtitkár

Vidékfejlesztési Minisztérium

Budapest, 2012. április 24.

2

Kiindulási pont:

A mezőgazdaság és a vízgazdálkodás összefüggései 1.

Növekvő globális élelmiszer-kereslet-Növekvő népesség (mennyiség)

-Növekvő gazdasági teljesítmény a fejlődő országokban (mennyiség)

-Növekvő életszínvonal Kínában, Brazíliában és egyéb régiókban (mennyiség+minőség)

Növekvő vízigény a mezőgazdaságban

-Magasabb terméshozamok érdekében nagyobb felhasznált vízmennyiség-Újonnan bevont (arid) területek öntözési igénye-Termelési kockázatot csökkentő öntözési igény-Kertészet és állattartás magas vízigénye

3

Rövid kitérő: termőföld-degradáció, mint az élelmiszerellátást nehezítő körülmény

„A világ teljes mezőgazdasági hasznosítású területe 2000 és 2009 között 53, 1 millió hektárral, 1,1%-kal csökkent” (forrás: FAOSTAT)

Forrás: FAO (2003) World Agriculture: Ttowards 2015-2030, Oldeman et al. (1991) alapján

4

A mezőgazdaság és a vízgazdálkodás összefüggései 2.

Átlagos évi csapadékmennyiség

Csapadék eloszlása

Az ország édesvíz-készlete:

Felszíni és felszín alatti

A mezőgazdaság vízigénye jelentős mértékben lakossági vízigénynek tekintendő! – „A víz, amit megeszünk”

Az ország területére „befolyó” víz mennyisége és minősége

Szennyezési konfliktus, szennyezés megelőzése

Mezőgazdasági vízfelhasználások és beavatkozások:

-Öntözés (növ.term.)

-Itatás (állatteny.)

-Technológiai víz

-Termálvíz üvegházi fűtéshez

-Akvakultúra, halgazdálkodás

-Belvíz-elvezetés

TERMELÉSI KOCKÁZATOK mérséklése össztársadalmi érdek Belső fogyasztás, export, klímaváltozáshoz

történő alkalmazkodás

Kárenyhítés, kockázatkezelés ÖNTÖZHETŐ TERÜLET nagyságát növelni kell (jelenleg a termőterület 4%-a)

IDŐJÁRÁS

5

A mezőgazdaság és a vízgazdálkodás összefüggései 3.

Fontos megállapítások az öntözésről:-mezőgazdaság számára rendelkezésre álló vízkészlet mindössze 30%-át használjuk ki (más országok 80% felett);

-az öntözés, mint pótlólagos ráfordítás, csökkenti a termelés kockázatát (versenyképesség, export);

-a hazai (szántóföldi) termelők elsősorban aszálykár elhárítás céljából öntöznek;

-a kertészetben nem csak intenzív öntözővíz-használat jellemző, hanem termálvíz-használat is;

-öntözővíz szolgáltatási ára 2-25 Ft/m3 között mozog, + üzemen belüli öntözési költségek (akár többszöröse a szolgáltatás költségeinek)

6

A mezőgazdaság és a vízgazdálkodás összefüggései 4.

Célok, tennivalók:-vízjogi engedélyek díjainak és az engedélyezési eljárás folyamatának felülvizsgálata (olcsóbb és egyszerűbb legyen);

-gazdaságok öntözési fejlesztéseinek irányított ösztönzése;

-csatornák, közművek fejlesztése, rekonstrukciója, fenntartása;

-minden esetben mérlegelni kell a fő öntözési célt:

-komplex vízgazdálkodási stratégia kidolgozása;

-kárenyhítési és kockázatkezelési rendszer működtetése.

intenzív gazdálkodás extenzív kultúrák termésbiztonsága

Elsivatagosodás és elnéptelenedés elleni fellépés

7

Az éves országos interpolált csapadék átlagok idősora a mozgó átlaggal és a lineáris trenddel

Az éves csapadékmennyiség országos átlaga 7%-kal csökkent 1901-2009 között

8

Repcemag termésátlagok 1991-2011

Átlagos éves csapadékmennyiség alakulása (illusztráció)

Éves átlagtermések számtani közepe a vizsgált időszakban

9

Kukorica termésátlagok 1991-2011

Átlagos éves csapadékmennyiség alakulása (illusztráció)

Éves átlagtermések számtani közepe a vizsgált időszakban

10

Napraforgó termésátlagok 1991-2011

Átlagos éves csapadékmennyiség alakulása (illusztráció)

Éves átlagtermések számtani közepe a vizsgált időszakban

11

Az új mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer2012. január 1-től

Jogszabályi háttere:

2011. évi CLXVIII. törvény a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről

143/2011. (XII.23.) VM rendelet a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételi feltételeiről

21/2012. (III.9.) VM rendelet a kárenyhítési hozzájárulás megfizetésével, valamint a kárenyhítő juttatás igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről

Két pillérre épül:I. pillér: megreformált Nemzeti Agrárkár-enyhítési RendszerII. pillér: mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás→ A rendszert (az I. és II. pillért) az uniós szabályok alapján az Európai Bizottság hagyja jóvá.

12

I. pillér: A mezőgazdasági időjárási kockázatokat kezelő rendszer

A kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő:- köteles kárenyhítési hozzájárulást fizetni → azt az állam ugyanekkora összegben kiegészíti- jogosultságot szerezhet kárenyhítő juttatás igénybevételére

Kötelező tagság:szántóföldi kultúrák esetén: 10 hektár felettszántóföldi zöldségtermesztés esetén: 5 hektár felettültetvény esetén: 1 hektár felett

Főszabály:A termelő akkor jogosult kárenyhítő juttatásra, ha az elszenvedett mezőgazdasági kár következtében mind a hozamcsökkenés, mind pedig a hozamérték-

csökkenés eléri a legalább 30-30%-os mértéket.

13

I. pillér: A mezőgazdasági időjárási kockázatokat kezelő rendszer

A kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő akkor szerezhet jogosultságot kárenyhítő juttatás igénybevételére, ha:

→ a kárenyhítési rendszerbe egységes kérelmével május 15-ig bejelentkezett

→ a káreseményt 15 napon belül bejelentette→ agrárkár-megállapító szerv hatósági bizonyítványt állít ki a

mezőgazdasági káresemény megtörténtéről és helyéről, a 30-30%-os hozamcsökkenésről és üzemi szintű hozamérték-csökkenésről;

→ a kárenyhítési hozzájárulást megfizette szeptember 15-ig→ a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet benyújtotta november 30-ig

14

Kockázatok:1. aszálykár (feltétel: miniszter közleményt ad ki)2. belvízkár3. jégesőkár4. viharkár5. tavaszi fagykár6. téli fagykár7. felhőszakadáskár8. mezőgazdasági árvíz kár

(feltétel: miniszter közleményt ad ki, be kell jelenteni a Bizottságnak, a Bizottság a mezőgazdasági

árvízhelyzetet jóváhagyja )

I. pillér: A mezőgazdasági időjárási kockázatokat kezelő rendszer

15

- A 143/2011. (XII.23.) VM rendeletben meghatározott biztosítások díjához a nettó biztosítási díj legfeljebb 65%-ának megfelelő mértékű támogatás vehető igénybe.

- Résztvevők köre: 3 biztosító társaság

- Három biztosítási szerződés: „A”, „B” és „C” típusú szerződések

- Az „A” típusú. csomagbiztosítás és a „C” típusú biztosítás esetén a biztosítható károk között szerepel:

az aszálykár,a felhőszakadáskár ésaz elemi kár okozta mezőgazdasági árvízkár.

-A rendelkezésre álló pénzügyi források alapján először az „A” típusú, majd a „B” típusú, végül a „C” típusú mezőgazdasági biztosítási szerződések után fizetnek támogatást.

-A miniszter közleményt ad ki az „A” típusú szerződések jóváhagyásáról.

II. pillér: mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás

16

A KAP 2014-2020 időszakára vonatkozó kilátások a vízzel való bánásmód terén 1.

• Közvetlen támogatások (EMGA):

• Kárenyhítési rendszer II. pillére (ma EMGA, de 2014-től EMVA):

a támogatási feltételrendszerben megmarad és némileg erősödik a kölcsönös megfeleltetés – vízvédelmi követelmények (pl.: nitrátszennyezés elleni védelem) és vízgazdálkodási előírások (pl.: puffer sávok, öntözési engedélyek)

Zöld támogatási komponens = „Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatás”

Az előzőekben ismertetett kockázatkezelési rendszer továbbvitele, illetve jövedelemstabilizációs mechanizmus

17

A KAP 2014-2020 időszakára vonatkozó kilátások a vízzel való bánásmód terén 2.

• Vízgazdálkodási infrastruktúra:ágazati és nemzeti vízgazdálkodási igények

és koncepciók, ill. termálvíz-felhasználás

természet- és környezetvédelmi szempontok

EMVA fejlesztési források

egyéb EU-s fejlesztési források

nemzeti fejlesztési források

ÖSSZEHANGOLÁSA

„Az öntözéssel kapcsolatos beruházások közül kizárólag azok minősülnek támogathatónak, amelyek a vízfelhasználás korábbi mértékének legalább 25%-os csökkenését eredményezik. E rendelkezéstől eltérve, azokban a tagállamokban, amelyek 2004-ben vagy azt követően csatlakoztak az Unióhoz, támogatható kiadásoknak tekinthetők az új öntözőberendezések beszerzésére irányuló beruházások, amennyiben környezeti elemzés bizonyítja, hogy az érintett beruházás fenntartható és nem gyakorol kedvezőtlen hatást a környezetre.”

Forrás: az Európai Bizottság EMVA rendelettervezete (46. cikk (3) bekezdése)

Példa

18

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!