A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN A vizsga részei Középszint

A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN

A vizsga részei

Középszint

Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga

120 perc 15 perc

100 pont 50 pont

A vizsgán használható segédeszközök

Középszint


A vizsgázó biztosítja Szöveges adatok tárolására és

megjelenítésére nem alkalmas

zsebszámológép, vonalzók

NINCS

A vizsgabizottságot

működtető intézmény

biztosítja

„Szilárdságtani táblázatok kivonat”

a vizsgaanyagba építve NINCS

Nyilvánosságra hozandó anyag nincs.

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA


120 perc 15 perc

Feladatlap „A” és „B” altétel kifejtése

KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI

ÉRETTSÉGI VIZSGA

Rövid válaszokat

igénylő feladatok

Egyszerű számítás,

kifejtést, rajzolást

igénylő feladatok

20 pont 80 pont

100 pont 50 pont

Érvényes: 2017. május-júniusi vizsgaidőszaktól

1

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

A vizsgázó a rendelkezésre álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között, és

megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, segédanyagokra, táblázatokra, mm-

papírra van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell.

A feladatlap feladatai az alábbi témakörök számonkérésére irányulnak:

1.1. Szabadkézi rajz,

1.2. Műszaki rajz,

4.1. Statikai alapfogalmak: erők,

4.2. Tartók: támaszerők, belső erők,

4.3. Szilárdságtani alapfogalmak,

4.4 Központosan húzott szerkezetek

4.5. Központosan nyomott szerkezetek,

4.6. Hajlított tartók méretezése,

5.1. Hídépítési alapfogalmak,

5.2. Tervezés általános szempontjai,

5.3. Ideiglenes hidak,

5.4. Útépítési alapfogalmak,

5.5. Vonalvezetés,

5.6. Földmunkák építése, víztelenítés,

5.7. Úttartozékok, közúti műtárgyak,

5.8. Vasútépítési alapfogalmak,

5.9. Vasúti pálya vonalvezetése,

5.10. Végleges hidak alépítményei,

5.11. Acél- és öszvérhidak,

5.12. Vasbeton hidak,

5.13. Utak szerkezeti felépítése,

5.14. Autópályák, autóutak,

5.15. Városi utak,

5.16. Vasúti felépítmény,

5.17. Kitérők,

5.18. Vágánykapcsolások.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra.


2

Rövid válaszokat igénylő feladatok (10 feladat): alapfogalmak ismertetése, definiálása,

kiegészítése, alkalmazása.

Témakörök: műszaki rajz, statika.

Egyszerű számítás, kifejtést, rajzolást igénylő feladatok (8-12 feladat): a szilárdságtan, a

közlekedésépítés (híd-, út-, vasútépítés) egy-egy egyszerű számítási feladatának megoldása,

munkafolyamat felsorolása, következtetések, összefüggések rövid kifejtése,

fogalommeghatározása, szerkezeti elemek egyszerű ábrázolása, (szabadkézi rajz, vázlat).

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai alapján

történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési útmutató

tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok

A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott két altétel kifejtéséből áll. A vizsgázó a feleleténél a

tételbe épített szemléltető forrásanyagot felhasználhatja. Feleléskor a kifejtés sorrendjét a

vizsgázó választja meg.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll, a tételek 20-25%-át évente cserélni kell.

Témakörök:

- „A” altétel:

5.1. Hídépítési alapfogalmak,

5.2. Tervezés általános szempontjai,

5.3. Ideiglenes hidak,

5.4. Útépítési alapfogalmak,

5.5. Vonalvezetés,

5.6. Földmunkák építése, víztelenítés,

5.7. Úttartozékok, közúti műtárgyak,

5.8. Vasútépítési alapfogalmak,

5.9. Vasúti pálya vonalvezetése,

5.10. Végleges hidak alépítményei,

5.11. Acél- és öszvérhidak,

5.12. Vasbeton hidak,


5.14. Autópályák, autóutak,

5.15. Városi utak,

5.16. Vasúti felépítmény,

5.17. Kitérők,

5.18. Vágánykapcsolások.

- „B” altétel:

2.1. Építőanyagok tulajdonságai,

2.2. Anyagismeret,


3

2.3. Mérési eredmények értelmezése,

3.1. Talajok tulajdonságai,

3.2. Talajok szerkezete és osztályozása,

3.3. Mérési eredmények értelmezése,

6.1. Geodéziai alapfogalmak,

6.2. Vízszintes mérések elmélete,

6.3. Magasságmérés elmélete.

A szóbeli vizsgarész értékelése Az értékelési útmutató rögzíti az egyes altételek kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és az

ezekre adható, altételenként 25 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat, amely

alapján a feleletet értékelni kell.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

Szempontok, kompetenciák Pontszám

„A” altétel „B” altétel Összesen

Feladat megértése, a lényeg kiemelése 5 pont 5 pont 10 pont

Alapfogalmak és tények ismerete,

definiálása, alkalmazása 5 pont 5 pont 10 pont

Összefüggések, jelenségek, folyamatok

értelmezése 5 pont 5 pont 10 pont

Megfelelően felépített, világos,

szabatos előadásmód 5 pont 5 pont 10pont

Szaknyelv alkalmazása 5 pont 5 pont 10 pont

SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: 25 pont 25 pont 50 pont


4

KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI

ÉRETTSÉGI VIZSGA

A VIZSGA LEÍRÁSA EMELT SZINTEN

A vizsga részei

Emelt szint Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga

180 perc 20 perc

100 pont 50 pont

A vizsgán használható segédeszközök


A vizsgázó biztosítja szöveges adatok tárolására és

megjelenítésére nem alkalmas

zsebszámológép, vonalzók

NINCS

A vizsgabizottságot

működtető intézmény

biztosítja

„Szilárdságtani táblázatok

kivonat” a feladatlapba építve NINCS

Nyilvánosságra hozandók


Anyag NINCS témakörök

Mikor? NINCS jogszabály szerit

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 20 perc

Feladatlap „A” altétel

kifejtése

„B” altétel

kifejtése

Rövid választ

igénylő

feladatok

Számítást

igénylő

feladatok

Kifejtést, rajzolást

igénylő feladatok

20 pont 40 pont 40 pont 25 pont 25 pont

100 pont 50 pont


5

Írásbeli vizsga Általános szabályok A vizsgázó a rendelkezésre álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok

között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, segédanyagokra,

táblázatokra, mm-papírra van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell.

A feladatlap feladatai az alábbi témakörök számonkérésére irányulnak:

1. Műszaki rajz elmélete és gyakorlata, műszaki rajz készítése,

4.1. Statikai alapfogalmak,

4.2. Tartók,

4.3. A szilárdságtan alapelvei,

4.4. Központosan húzott-, nyomott-szerkezetek méretezése,

4.5. Hajlított tartók méretezése,

5.1. Hídépítés alapjai,

5.2. Útépítés alapjai,

5.3. Vasúti pálya alapfogalmai,

5.4. Hidak szerkezeti felépítése,


5.6. Vasúti felépítményi szerkezetek,

7.1. A vasbeton szerkezetei,

7.2. Vasbeton tartók méretezése,

7.3. Vasbeton létesítmények.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra.

Az írásbeli feladatok egy része egyszerű, rövid válaszokat igénylő feladatokból áll,

másik része egyszerű számítási feladat (elsősorban a statika és szilárdságtan, a

közlekedésépítés témaköréből), harmadik része a közlekedésépítés (híd-, út-,

vasútépítés) egy-egy feladatának ismertetése, felsorolása, rövid kifejtése,

fogalommeghatározása, egyszerű ábrázolása (vázlat vagy szerkesztés).

Az írásbeli feladatlap értékelése Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai

alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-

értékelési útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott

pontszám tovább nem bontható.

Szóbeli vizsga

Általános szabályok A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott két altétel kifejtéséből áll. A vizsgázó a

feleleténél a tételbe épített szemléltető forrásanyagot felhasználhatja. Feleléskor a

kifejtés sorrendjét a vizsgázó választja meg.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell.

A szóbeli tétel két altételből áll:

„A” altétel: a közlekedésépítés elméleti és gyakorlati ismereteire vonatkozik;


6

„B” altétel: az építőanyagok, talajmechanika, geodézia alapjai elméleti és gyakorlati

ismereteire vonatkozik.

A „B” altételek első harmada az építőanyagok elmélete és gyakorlata, második harmada

a talajmechanika elmélete és gyakorlata, harmadik harmada pedig a geodézia alapjai

elmélete és gyakorlata témakörök követelményei alapján kerül összeállításra.

A számonkérés az altételek keretében az alábbi témakörökből történik:

„A” altétel

5. Közlekedésépítés elmélete és gyakorlata,

5.1. Hídépítés alapjai,

5.2. Útépítés alapjai,

5.3. Vasúti pálya alapfogalmai,

5.4. Hidak szerkezeti felépítése,


5.6. Vasúti felépítményi szerkezetek.

„B” altétel

2. Építőanyagok elmélete és gyakorlata,

2.1. Építőanyagok tulajdonságai, jellemzői,

3. Talajmechanika elmélete és gyakorlata,

3.1.Talajok tulajdonságai, szerkezete, osztályozása,

3.2. Alapozások, munkagödrök víztelenítése,

6. Geodézia alapjai elmélete és gyakorlata,

6.1. Földméréstani alapfogalmak.

A szóbeli vizsgarész értékelése A szóbeli vizsgán a fogalmak szabatos definiálását, a megszerzett ismeretek

felhasználásával az összefüggések magyarázatát, alkalmazását is értékelik.

A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes altételek kifejtésének elvárt tartalmi

összetevőit és az ezekre adható, altételenként 25 pont felosztásával kialakított

maximális részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

Szempontok, kompetenciák Pontszám

„A” altétel „B” altétel Összesen

Feladat megértése, a lényeg kiemelése 5 pont 5 pont 10 pont

Alapfogalmak és tények ismerete,

definiálása, alkalmazása 5 pont 5 pont 10 pont

Összefüggések, jelenségek, folyamatok

értelmezése 5 pont 5 pont 10 pont

Megfelelően felépített, világos, szabatos

előadásmód 5 pont 5 pont 10 pont

Szaknyelv alkalmazása 5 pont 5 pont 10 pont

SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: 25 pont 25 pont 50 pont


7

Documents

A VIZSGA LEÍRÁSA KÖZÉPSZINTEN A vizsga részei Középszint