A VÁLTOZÓ CSALÁD

Dr. Barabás Katalin

A CSALÁD

• A család, mint rendszer állandó

fejlődésben, változásban van.

• Az egyén fejlődését messzemenően a

család határozza meg.

• A problémák megoldásai jobbára a családi

kapcsolatok segítségével lehetségesek.

• A terapeuta számára a család ismerete és

bevonása a terápiába a lényeges

A CSALÁD

SZEREPE

• A család a legfontosabb, legközvetlenebb

csoportunk: ebbe születünk bele, ez táplál

minket, és tanít meg a társas életre. Itt tanuljuk

meg a nyelvet, a szociális viselkedést.

• A családi funkció szükséges ahhoz, hogy a

személyiség kialakítsa azon érzelmi kötődési

alapjait, amely lehetővé teszi a kultúrába való

beilleszkedést.

CSÁNYI VILMOS

DEFINÍCIÓJA (1999)

• A család a kötődés egy speciális formája, amely egy férfi és egy nő kapcsolatán alapul, és amelyet minden kultúrában elismernek . A család nemcsak biológiai vagy tisztán kulturális eredetű, hanem mindkét tényezőt magában hordja.

• A családot összetartó tényezők közül a legősibbnek az anya-gyermek kapcsolatot tekintjük, de az apának is fontos szerep jut.

• A sok együtt töltött időnek megfelelően létrejövő kötödés elősegíti, hogy a gyerek elfogadja a család normáit, megtanulja a nemének megfelelő és az adott kultúrában megkívánt nemi szerepek formálását

• A kötödés hiánya aszociális viselkedéshez vezet

A CSALÁD

FELADATA

• Reprodukció

• Gazdasági funkció

• Politikai funkció

• Szocializáló és nevelő funkció

• Vallási funkció

• Hangsúlyozni kell, ezek a funkciók csak akkor tudnak zavartalanul működni, ha a családon belüli érzelmi kapcsolatok és a nemi szerepek kiegyensúlyozottak.

• Mindezek viszont a biológiai, gazdasági funkcióra, annak lélektani fejlődésére, dinamikájára épülnek rá.

Amennyiben csak a szociológiai funkciók érvényesülnek, érzelemsivárság alakul ki, esetleg deviáns viselkedés-megnyilvánulások jelentkeznek.

A CSALÁD

SZERKEZETE

1. Anya – apa - gyerekek

2. Nagy család - nagyszülők

A család nyitott szociokulturális rendszer,

amely folyamatosan fejlődik. Értéket őriz,

értéket közvetít

A CSALÁD SZEREPE AZ EGYÉN

LELKI EGYENSÚLYÁNAK

FENNTARTÁSÁBAN

1. A család bajba jutott tagjának lelki,

érzelmi támaszt nyújt

2. A családon kívül szerzett sérüléseket a

család feloldja

3. Összetett hatásában a család a

személyiség bizonyos hiányosságait,

hibáit egy szintig képes kiegyenlíteni

Életciklus Átmeneti feladat Családi rendszerben szükséges feladatok

Otthon elhagyása,

egyedül élés

Elkülönülés, függetlenség Lehetővé tenni a fiatal leválását a családról

Krízis esetén se hívja vissza a család a fiatalt

Házasság,

házaspár

Új helyzet érzelmi

felvállalása

1. Új családtag elfogadása

2. Magánélet tiszteletben tartása, új egyensúly létrejötte

Kisgyermekes

család

Kéttagúból három- vagy

négytagúvá alakulás

1. Helyet csinálni a jövevénynek

2. Érzelmi elérhetőség új formái

3. Nagyszülő szerepek elfogadása

Serdülők a

családban

Viselkedési és

véleményszabadság

rugalmasabb (szex is), de

még az autoritás is fennáll

1. A család fiatal tagjai elismerik a változás értékességét

2. Küzdelem, vita és tárgyalás értékeinek elfogadása

3. Az egymástól való különbözés fontosságának felismerése

Gyerekek

kirepülése, „üres

fészek” szindróma

Új családtagok „jövés-

menésének” elfogadása,

új határok a pár körül

1. A gyerekkel új, felnőtt viszonyulás kialakítása

2. Családon kívüli világ lehetőségeinek újragondolása: időben,

térben, pénzügyileg

Késői életszakasz A gyerektől való nagyobb

függőség elfogadása

1. A pár/egyén az öregséggel szemben is fenntartja

tevékenységét

2. Túlgondoskodás nélküli függés elfogadása

3. Veszteség, halál (saját is) gondolatának elfogadása

A CSALÁD

ÉLETCIKLUSA

A CSALÁDI RENDSZER

VÁLTOZÁSAINAK HATÁSA

• A családi rendszer változásai maguk is lehetnek sérülékenység fokozó, vagy stresszhatást enyhítő hatásúak (nyugdíj, gyermekek távozása, gyász, stb..)

• A család dinamikája is lehet védő vagy destruktív (elvárás, képesség)

• Ha hierarchikus család önszabályozó mechanizmusai diszfunkcionálisak, minden átmenet fokozott nehézséggel jár.

• A szerepek kontextus-érzékenyek - szerep zavarok

• Betegszerep – krónikus beteg a családban, (a betegszerep megsértése - drog, beteg, pszichiátriai kórképek)

ÉLETESEMÉNYEK

VÁLTOZÁSOK SZAKASZAI

• Felkészülés

• Átmeneti periódus - limbo állapot

• Gyors változás – „normatív krízisállapot” (pl. esküvő)

• Konszolidáció

• Rögzült, megállapodott életszakasz (plato)

– Megrekedhetnek egy életszakaszban: „örök gyermek”

– Csapda életszakasz - öregedés-tragédia

– Regresszió - visszaesik egy korábbi szintre, betegség

– Fejlődési vonalak - a különböző képességek készségek független fejlődési szakaszok

– Ismétlés - korábbi életszakasz újraélése

Szakaszok Az átmenet jelenségei Az átmenet

rítusa

Válságjelek Kór-

következmény

Az ifjúkori

átmenetek

Gimnáziumi tanulmányok,

szakképzés, egyetemi

tanulmányok

Érettségi vizsga Iskolaiszony,

vizsgafóbia,

halasztás,

munkaiszony

Agorafóbia

A felnőttkor

megszilárdulása

Új cím, önmeghatározás,

a képzettség az identitás

része

Diploma-osztás Ismételt életpálya-

választások

Pszeudofelnőtt

Udvarlás Tapasztalatszerzés Együttélés,

próbaházasság

Korai v. elhúzódó

elköteleződés

Koravénség,

skizoid karakter

Átmenet a

házasságba

Szerződés a társsal Esküvő Unalom vagy

háborúskodás

Különélés vagy

válás

Terhesség Élettani változások, „új

élettér”

Kismama-

tanfolyam

Hypochondriasis,

leválás

Gyermekágyi

depresszió, az

anyaszerep

elutasítása

ÉLETSZAKASZOK,

ÉLETESEMÉNYEK

VÁLTOZÁSAI

Szakaszok Az átmenet

jelenségei

Az átmenet

rítusa

Válságjelek Kór-

következmény

Gyermekszülés Áldott állapot,

kismamaszerep

Szülés Fokozott szorongás a

szülés előtt és alatt

Gyermekágyi

depresszió

Szülőszerepek Anyaság, mint

meghatározó szerep

Keresztelő Házassági zavarok,

zavarok a gyermek

fejlődésében

A gyermek

empátiahiányos

gondozása vagy

túlingerlése

Középkorúak

válsága

Gyász 40.

születésnap,

„midlife crisis”

Visszahúzódás, hirtelen

életstílusváltás

Depresszió, drog-,

alkohol-, ill.

gyógyszer-

fogyasztás

Átmenet az

öregkorba

A kulturális értékek

helyreállítása

Visszavonulás,

nyugdíjazás,

élettárs,

barátok halála

Leépülés, „Lear király”

komplexus

Depresszió

ÉLETSZAKASZOK,

ÉLETESEMÉNYEK

VÁLTOZÁSAI

TERHESSÉG ÉS A

SZÜLÉS

• A kezdeti szakasz (a magzati élet és a szülés körüli időszak) az élet későbbi szakaszára jellemző hatást gyakorol

• A várandós nők érzelmi állapota hosszú távon kihat a szocializációra, az agresszivitásra – Apa halála magzat korban - Apa halála egy éven belül - csak

azok voltak kitéve a kriminalizációnak, alkoholizmusnak és mentális betegségnek, akik magzati korban veszítették el apjukat

– Nem kívánt terhességből származó gyermekek, akiket el akartak vetetni alacsonyabb szocializációs képességgel bírtak még 35 éves korukban is (svéd és cseh vizsgálatok)

– Nem kívánt terhességből születettek között magasabb volt a skizofrénia

TERHESSÉG,

SZÜLÉS

• A szülési komplikáció és a fiatalkori erőszakos bűncselekmények között összefüggést találtak

• A fiatalkori öngyilkosság egyik rizikófaktoraként a megszületést követő újraélesztést is megemlítik

• Az ópiát tartalmú fájdalomcsillapító adagolása az anyának fokozza a kábítószer-függőség kialakulását a későbbiekben

• Az autizmus kialakulása és a szüléssel kapcsolatos komplikációk között is találtak összefüggést

AZONOSULÁS

FONTOSSÁGA

• Az alkalmazkodáshoz szükséges viselkedési minták beépülése az azonosulás folyamatán keresztül valósul meg.

• Az azonosulás az a folyamat, mikor az egyén a látott viselkedési mintát érzelmi kapcsolat révén közvetíti, beépíti saját viselkedési repertoárjába. Ez többnyire nem tudatos folyamatként megy végbe, s hat a személyiség fejlődésére, későbbi viselkedésmódjára

• Az azonosulás alapja, a szülő-gyermek kapcsolat, amely a születés után kezdődik, és aktív tanulási folyamat révén fejlődik hosszú éveken át.

• A szülő gyermek kapcsolatban az érzelmi kötődés központi szerepet játszik

A KÖTŐDÉS

FONTOSSÁGA

• A lelki egészséghez elengedhetetlen, hogy a

csecsemő és a kisgyermek szoros, intim

kapcsolatban legyen az anyával, ebben

kapcsolatban mindketten kielégülést, örömöt

leljenek (oxytocin-szeretet hormon, endorfin-

jutalom hormon)

• A kötődés az ember általános tulajdonsága

• Viszonylag kevés személlyel alakul ki az

életfolyamán szoros érzelmi kapcsolatunk

A KÖTŐDÉSI RENDSZER, MINT AZ

SPNI

JELLEMZŐK BÖLCSŐJE

Az anya-gyermek kötődési rendszerben formálódik ki a felnőttkori szocialitást mozgató belső lelki munkamód

ELSŐDLEGES ANYA-GYERMEK KÖTŐDÉSRENDSZER

A B C

BIONYTALAN-ELKERÜLŐ BIZTONSÁGOS BIZONYTALAN-AMBIVALENS

DIADIKUS VISZONY

MÁSODLAGOS ANYA-GYERMEK KÖTŐDÉSRENDSZER

A KÖRNYEZET KIHÍVÁSAIRA ZAVARTALAN KISEBB VESZÉLYINGERRE

CSÖKKENT ATTACHMENT ARÁNYOS FOKOZOTTDEPENDENCIA

INDEPENDENCIA KÖTŐDÉSVISELKEDÉS TARTÓS SZORONGÁS

» CSÖKKENT MAGABIZTONSÁG

SZEMÉLYISÉG

MODELLEK

A TIPUSÚ B TIPUSÚ HARMONIKUS C TIPUSÚ

(CANCER PRONE )

INTROJEKTÍV ANALÍTIKUS (BLATT)

EGOISZTIKUS ALTRUISZTIKUS (FREUD)

SZENZITI ZÁTOR REPRESSZOR (BYRNE)

PSZICHOPÁTIÁS FEJLŐDÉS KONFLIKTUSKERÜLÉS,

CSÖKKENT VESZÉLYÉRZET, EGYÜTTMŰKÖDŐ KÉSZSÉG

FOKOZOTT INDEPENDENCIA AGGRESSZIÓ GÁTLÁS,

CSÖKKENT EMPÁTIA CSÖKKENT ÖNÉRTÉKELÉS

ALACSONY AROUSAL SZUBJEKTÍV ÉLMÉNY ÉS AGGRESSZIVITÁS A FIZIOLÓGIAI VÁLASZ

ELLENSÉGESSÉG ELTÉRÉSE

FOKOZOTT AFFILIÁCIÓ NEGATÍV ÉRZELMEK KIFEJEZÉSÉNEK GÁTOLTSÁGA

FELNŐTTKORI

KÖTŐDÉS

ELUTASÍTÓ AGGÓDÓ

COPING

BAL FÉLTEKEI TÚLSÚLY,

AKTÍV (SZIMPATERG)

JOBB FÉLTEKEI TÚLYSÚLY,

PASSZÍV (HPA, KOLINERG, SZIMPATERG)

VÉDEKEZŐ MECHANIZMUSOK

REAKCIÓFORMÁLÁS,

TÚLKOMPENZÁCIÓ,

INTELLEKTUALIZÁCIÓ

ELFOJTÁS, ELUTASÍTÁS,

ELTOLÁS, PROJEKCIÓ

KÖTŐDÉS

ELMÉLETEK

• Ha a gyermek korai éveiben nem alakul ki bizonyos kötődés egy vagy több személy irányában, akkor felnőttkorban ez a szoros személyes kapcsolatok létrehozásának képtelenségét eredményezheti.

• Elsődleges és másodlagos vonatkoztatási személy

• A csecsemő számára az anya jelenti a biológiai biztonságot, a biológiai biztonságból kiindulva megtanulja, hogy ami az anyától jön (táplálás, meleg, ringatás, hang öröme), az életben maradást jelenti, a szükséglet kielégítés módja egyben örömforrás is. Az anya elvárásokat is közvetít, a gyermek megtanulja, hogy ami az anyától jön, az elfogadható, biztonságos és örömet okoz.

MEGVÁLTOZOTT CSALÁDI

KAPCSOLATRENDSZER

• Szükségszerűen konfliktussal, de nem

feloldhatatlan konfliktussal jár.

– Egyszülős család

– Vegyes családok

A VÁLÁS HATÁSA A

FELEKRE ÉS A

KÖRNYEZETRE

• A válás bonyolult lelki folyamat, amely a válási gondolat fontolgatásával kezdődik és addig tart, amíg a válás után meg nem szilárdul a felek független élete.

• A legvulnerábilisabb időszak az első 3-5 év, mivel nem sikerült kialakítani az alkalmazkodást. Ennek oka: személyiség tulajdonságok különbözősége, érték- és normarendszer, felfogásbeli különbségek. Elvált szülők gyermekei között több az újabb válás.

• A stabil, jól működő párkapcsolat feltétele a megfelelő érzelmi érettség, személyes egyensúly, amelynek alapjait a származási család adja meg.

A VÁLÁSI KRÍZIS

• A döntés és elhagyatottság érzése egyszerre több érzést is kiválthat: ambivalencia érvényesül

• A kötődés érvényesül (házasságban gyorsan kialakul, és lassan szűnik meg)

• Megbetegítő hatás: depresszió, alkohol-, kábítószer abuzus

• Segítség: baráti kör, származási család, szakember

KÖZÖS ÉLETTANI

HÁTTÉR

Normál állapot

Eufória

Kellemetlen állapot

Húzás (+)

Lökés (-)

VÁLÁS

• A válás után is megmarad a kapcsolat – Együttműködő-ellenséges

• A válás – még jól kezelt válási konfliktus esetén is - negatív következményekkel jár a gyerekre nézve – Gátlón hat a gyermek szociális fejlődésére

– A biztonsági érzete meginog, nagy érzelmi veszteséget okoz

– Kortárs kapcsolatok egyensúlyának megbomlása, pszichoszomatikus kórképek, drogfüggőség,deviáns életforma, öngyilkosság