A VoV projekt módszertana

Adatgyűjtés és kapcsolattartás az elszármazottakkal

2012. 02. 23. Lajosmizse

Az előadás tartalma – amiről szó lesz

A projekt és az elszármazottak Népességcsökkenés az Alföldön és a

Vajdaságban – demográfiai tendenciák A népességcsökkenés lehetséges okai A migráció, mint a magyar lakosság

csökkenésének egyik oka Az elszármazottak beazonosítása Adatgyűjtés és adatbázis kezelés Kommunikáció és kapcsolatépítés

A VoV projekt és az elszármazottak

A projekt célja: a célterületként megjelölt 4 település esetében Információs Pontok kiépítése, melyek alkalmasak az elszármazottakkal való intézményes kapcsolattartásra

Az Információs Pontok kiépítése, működtetése, helyenként 250 elszármazottal való kapcsolatfelvétel

Népességcsökkenés az Alföldön és a Vajdaságban – demográfiai tendenciák

A népesség fogyása a XXI. Századi Európa jelentős részén általános tendenciává vált.

Magyarország: 2000-ben még 10.200.298 fős lakónépesség 2010-re 9.985.722 főre apadt.

A népességcsökkenés az időszakon belül 2,1%.

1980: 10.709.000 FŐ! 6,8% csökkenés 2011 népszámlálás (előzetes): 9.962.000 fő

Népességcsökkenés az Alföldön és a Vajdaságban – demográfiai tendenciák

Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fő)

9 850 000

9 900 0009 950 000

10 000 000

10 050 000

10 100 00010 150 000

10 200 000

10 250 000

2000

. év

2001

. év

2002

. év

2003

. év

2004

. év

2005

. év

2006

. év

2007

. év

2008

. év

2009

. év

2010

. év

Lakónépesség száma az évvégén (a népszámlálásvégleges adataibóltovábbvezetett adat) (fő)

Népességcsökkenés az Alföldön és a Vajdaságban – demográfiai tendenciák

Csongrád megye: 2000: 430.514 fő, 2010: 421.827 fő, 2%-os csökkenés

Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fő)

416 000

418 000

420 000

422 000

424 000

426 000

428 000

430 000

432 000

Lakónépesség száma az évvégén (a népszámlálásvégleges adataibóltovábbvezetett adat) (fő)

Népességcsökkenés az Alföldön és a Vajdaságban – demográfiai tendenciák

Bács-Kiskun megye: 2000: 547.954 fő, 2010: 528.841 fő, 4,2%-os csökkenés

Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fő)

510 000

515 000520 000

525 000

530 000

535 000540 000

545 000

550 000

Lakónépesség száma az évvégén (a népszámlálásvégleges adataibóltovábbvezetett adat) (fő)

Népességcsökkenés az Alföldön és a Vajdaságban – demográfiai tendenciák

Jelentős területi különbségek: a legnagyobb népességveszteséget a leghátrányosabb helyzetű kistérségek szenvedték el az elmúlt időszakban (1998-2008): Kisteleki: 5,8% Jánoshalmi: 8,36% Bácsalmási: 9,78% Sarkadi: 10,4% Mezőkovácsházi: 15,4%

Népességcsökkenés az Alföldön és a Vajdaságban – demográfiai tendenciák

VajdaságA 2002-es népszámlálás adatai szerint,

Vajdaság Autonóm Tartománynak 2.031.992 lakosa volt. A 2011-es népszámlálás adatai szerint, a Tartomány lakossága 1.916.889 fő.

A népességcsökkenés 5,7%-os.1960: mintegy 450 ezer magyar, 24%2001: 290 ezer magyar, 14%-os arány

A népességcsökkenés lehetséges okai

Természetes szaporodás és fogyás

VándorlásBelföldi vándorlásokNemzetközi vándorlás, migráció

A népességcsökkenés lehetséges okai - Magyarország

Természetes szaporodás és fogyás Évek óta tartó negatív tendencia: mind

országos, mind megyei szinten természetes fogyást tapasztalhatunk

Országos szinten évi 30-40 ezer fővel kevesebb ember születik, mint hal meg

2010-ben Bács-Kiskun megyében -2.731 fő, Csongrád megyében – 1.983 fő volt a természetes fogyás mértéke (a megyei népesség mintegy 0,5%-a!)

A népességcsökkenés lehetséges okai

A vándorlás hatása: némileg ellensúlyozza a természetes fogyást

Országon belüli vándorlás iránya: a kedvezőtlenebb helyzetű térségek felől a kedvezőbb helyzetű térségek irányába

Kisebb települések irányából a városok irányába – ennek ellenkezője

A népességcsökkenés lehetséges okai - Vajdaság

Magyarország: bevándorlás Magyarországon című táblázat

Szerbia és Montenegro irányából 1995 és 2007 között 20.459 fő érkezett Magyarországra (tartózkodási vagy letelepedési engedélyért folyamodó külföldi)

A migráció, mint a magyar lakosság csökkenésének egyik oka a Vajdaság területén A magyar lakosság csökkenésének

okai a Vajdaság területén – négy kulcsszó:

természetes fogyás kivándorlás asszimiláció szórványhelyzet

A migráció, mint a magyar lakosság csökkenésének egyik oka a Vajdaság területén Természetes fogyás: idősödő lakosság – a

Vajdaság Európa egyik legidősebb korszerkezetű régiója, az átlagéletkor 40 éven felüli (2002: 43 év)

Minthogy a fiatalabbak mobilitása sokszor sokkal magasabb, velük eltűnik a reprodukciós képesség is

Csökken a gyermekvállalások és a gyermekek száma

Arányaiban nő az idős emberek száma

A migráció, mint a magyar lakosság csökkenésének egyik oka a Vajdaság területén Kivándorlás: a vajdasági népesség annak

ellenére csökkent igen jelentősen a két népszámlálás között (2001, 2011) (5,7%-os csökkenés), hogy a területre jelentős belső vándorlás (menekültek) irányult az elmúlt 2 évtizedben

Ez egyben azt is jelzi, hogy a magyar lakosok száma és népességen belüli aránya csökkent a térségben

A magyar lakosság részéről a betelepedésre adott egyik válasz: emigráció

A migráció, mint a magyar lakosság csökkenésének egyik oka a Vajdaság területén A másik válasz: asszimiláció A vajdasági magyarság jelentős része

kedvezőtlen nyelvi-etnikai helyzetben él. A szórványhelyzet az egyre erősödő identitásvesztés folyamata fele mutat, amely a többségi lakossághoz való asszimilálódás útja

A migráció, mint a magyar lakosság csökkenésének egyik oka a Vajdaság területén A veszteség vetületei

NépességszámIdentitástudatGazdasági erő és szerepTársadalmi szerep és intellektuális

súly

Az elszármazottak beazonosítása

A projekt szándéka, céljaFeltérképezni az érintett területekről

(Temerin, Óbecse, Ada, Lajosmizse) elszármazott lakosságot

Kapcsolatfelvétel és regisztrációFolyamatos kapcsolattartás

Az elszármazottak beazonosítása

Lépések az elszármazottak feltérképezéséhez Adatbázis készítése A közvetlen környezet feltárása a

településen – közeli rokonok és ismerősök körében előforduló kivándorlások

Adatgyűjtés, beazonosítás Láncreakció + 1 lépés

Adatgyűjtés és adatbázis kezelés

Megfelelő adatbázis készítése, a következő javasolt tartalom mentén: Név, születési név Születési időpont, születési hely Iskolai végzettség, szakképzettség Az emigrációt megelőző lakóhely Az emigráció időpontja Az emigráció oka Jelenlegi lakóhely, tartózkodási hely Jelenlegi foglalkozás

Adatgyűjtés és adatbázis kezelés

Az elszármazott társai az emigrációban: kikkel távozott szülőhelyéről, kikkel él ma együtt, vagy közeli kapcsolatban – rokonok, barátok, munkatársak

Az otthonmaradt családtagok: kik maradtak a családból az eredeti lakóhelyen/szülőhelyen

Kapcsolattartás szintje Elérhetőségek: e-mail, telefon, cím

Adatgyűjtés és adatbázis kezelés

A közvetlen környezet feltárása – közeli rokonok és ismerősök körében előforduló kivándorlások

A közvetlenül ismert esetek feltérképezése, majd újabb esetek feltárása az azonosított személyek segítségével

Az elért célszemélyek részletes felmérése mellett rövid felmérés az elszármazott ismeretségi körére vonatkozóan is – elérhetőségek beszerzése

Adatgyűjtés és adatbázis kezelés

Láncreakció: az újabb és újabb ismeretségi kör egyre szélesedő adatbázis kiépítését teszi lehetővé

On-line megjelenítés: a projekt honlapján történő regisztrációval

Keresési és kapcsolat-felvételi lehetőségek

Adatgyűjtés és adatbázis kezelés

+ 1 lépés: közösségi oldalak használata:

Keresésre, böngészésreKözös oldalak, klubok létrehozásáraIWIW, Facebook, Twitter, stb.

Kapcsolattartás

Három lehetőség:

A projekt honlapjának segítségévelA közösségi oldalak segítségével, a

létrehozott klubok segítségévelAz Információs Pontos kapcsolattartó

személyeinek segítségével