A weimari köztársaság

Az I. vh.-tól Hitler hatalomra jutásáig

Timár Lénárd, 2011

A Német Császárság és az I. világháború

• 1918. október 4.: fegyverszüneti kérelem átnyújtása.

• Kieli matrózlázadás• November 9.: A berlini lázadás – a

császárság vége• November 11.: fegyverszüneti egyezmény

a szövetségesekkel• Háborús veszteségek (1 808 ezer halott, 4

247 ezer sebesült) – spanyolnátha.

Otto Dix: A háború, 1929

A weimari köztársaság születése I.

• 1918. október 3.: Max von Baden kancellár (liberális)

• Az államszervezet modernizálásában érdekelt pártok bevonása a kormányzásba (liberálisok, szocdemek, Centrumpárt egy része)

• Október 28.: új alkotmány elfogadása.• Akadályok: a Császár, a katonai vezetés és a

pártok egymás közötti és párton belüli ellentétei• November 7.: a Kielből kiiunduló lázadás során

először Münchenben döntik meg a monarchiát.

• „Elvtársak, elérkezett a szabadság napja. Sohasem lép Hohenzollern erre a térre. [...] Ma másfajta csapat mozdult itt meg. Azok millióinak szelleme, akik életüket áldozták a proletariátus szent ügyéért. Széthasított koponyával, vérben úszva tántorognak elő az erőszak áldozatai, s őket követi nők és gyermekek millióinak szelleme, akik a proletariátus ügyéért bánatban és nyomorban kallódtak. És e világháború véres áldozatainak milliói követik őket. Ma ugyanezen a helyen lelkes proletárok végeláthatatlan tömege áll, hogy hódoljon az új szabadságnak. Elvtársak, kikiáltom a szabad német szocialista köztársaságot, amely minden nemzetséget egyesít, amelyben nem lesznek többé szolgák, amelyben minden tisztességes munkás megkapja munkája tisztességes bérét, összeomlott a kapitalizmus uralma, amely Európát hullamezővé változtatta [...] Éljen a szabadság, a boldogság, és a béke! – Karl Liebknecht – (Ormos, 2008, 90. o.)

A weimari köztársaság születése II.

• November 9.: Karl Liebknecht, Spartakus-szövetség vezetője, „szocialista köztársaság” kikiáltása.

• 1918. december: kapcsolatkeresés a radikális csoportokkal.

• 1918. december 18.: A Népmegbízottak Tanácsa (Ebert, 489 fő) elveti a tanácsrendszert.

• Választások kiírása 1919. január 19.-ére • 1919. január 1.: Németország Kommunista Pártjának

(KPD) megalakulása.(USPD egy része nem támogatja.• 1919. január 5.: Spartakus-felkelés.

A Spartakus-felkelés Berlinben, Naegele Reinhold, 1919.

Epizód: A Müncheni Tanácsköztársaság

• Bajoroszág: Kurt Eisner (USPD).• 1918. november 7.: köztársaság kikiáltása, egy „tanács”

kinevezi miniszterelnöknek, III. Lajos bajor király emigrál.• Választások: Eisner veresége. 1919 február 21.-én egy

jobboldali katonatiszt lelövi. Zavargások.• Március 17: bajor parlament megválasztja

miniszterelnöknek Johannes Hoffmant (SPD). Koalíció az USPD-vel.

• Április 7.: Az USPD kormánytagok kikiáltják a Tanácsköztársaságot, Hoffmant elűzik. (Eugen Leviné).

• Május 1.: katonai erők vonulnak be Münchenbe.

A weimari köztársaság születése III.

• Január 19.: nemzetgyűlési választások.• A mérsékelt és köztársaságpárti baloldal és

közép győzelme: SPD: 37, 9%, DDP (Német Demokrata Párt, liberálisok): 18,5%, Centrumpárt: 19,7%.

• Nagykoalíció: SPD+DDP+Centrum (weimari koalíció)

• Február 6.: Első ülés, Weimarban• Február 11.: ideiglenes elnök Friedrich Ebert. Ő

nevezi ki miniszterelnöknek Philipp Scheidemannt.

A weimari köztársaság születése IV.

• Július 31: Alkotmány elfogadása (262 igen, 75 nem): választójogi reform (25-ről 20 évre, nők választójoga), frakcióalakítás: akár egy képviselővel is lehet, elnök közvetlen választása, köztársaság.

• „48§.: Ha egy tartomány nem teljesíti a birodalmi alkotmány vagy a birodalmi törvények szerint kötelező feladatait, a birodalmi elnök erre fegyveres erő segítségével rászoríthatja […] E célból átmenetileg teljesen vagy részben érvényen kívül lehet helyezni a 114., 115., 117., 118., 123., 124. és 153. cikkelyekben megállapított alapjogokat.” De: Ezen kívül a szabadságjogok gyakorlásának nincsenek korlátai.

Otto Dix: A szépséghez, 1922

Versailles-tól a müncheni sörpuccsig I.

• 1919. június 28.: A békeszerződés aláírása. (1920. január 10.-én lép életbe.)

• Március 13-16: Kapp-Lüttwitz-puccs (a kormány Stuttgartba menekül)

• Június 6.: választások, kisebbségi kormányzás • 1921. március: Közép-Németország, „márciusi

akció” (KPD)• 1922. április 16: A rapallói szerződés (német-

szovjet)

Németország területi változása az I. vh. után

Versailles-tól a müncheni sörpuccsig II.

• 1922. június 24: Rathenau meggyilkolása (külügyminiszter), törvény a köztársaság védelmében.

• 1923. január: a Ruhr-vidék megszállása.• Augusztus 12.: Gustav Streseman nagykolaíciós

kormánya.• Október: szeparatista mozgalom Pflazban és a

Rajna-vidéken. Október vége: Bajorország és a birodalom konfliktusa, katonai fellépés a szászországi kormány ellen (SPD-KPD kormány) SPD kilép a nagykoalícióból

Geoff Walden: A müncheni puccs. 1923

Az infláció (Ormos, 2009. 106. o.)

Az infláció alakulása Inflációs ráta

Év M=1$ Év Ráta %

1914 4,2 1914 34%

1922 január 192 1915 14%

1923 január 50 000 1916 8%

1923 április 20 000 1918 26%

1923 június 100 000 1919 70%

1923 augusztus 4 600 000 1920 244%

1923 szeptember 100 000 000 1921 65%

1923 október 25 milliárd 1922 2420 %

1923 november 4, 2 billió 1923 1 869 999 900 %

Versailles-tól a müncheni sörpuccsig II.

• 1923. november 8-9: Hitler-Ludendorff-puccs (a bajor tartományi önállóság megszüntetése)

• November 15: a váltómárka bevezetése.

• 1923. november 23: az NSDAP és a KPD betiltása.

A weimari Németország 1929-ig

• 1924: Dawes-terv• 1925. április 26: Hindenburg birodalmi elnökké

választása• December 1: London, a locarnói szerződés

aláírása (augusztus: a francia és belga csapatok megkezdik a Ruhr-vidék kiürítését).

• 1926. szeptember 8.: Németországot felveszik a Népszövetségbe.

• 1927. január 31: a szövetséges ellenőrző bizottság távozása.

• 1929. október: a New York-i tőzsde összeomlik.

A gazdasági összeomlás I.

• 1930. január 23: Wilhelm Frick-et (NSDAP) kinevezik tartományi miniszterré Thüringiában.

• Március 12: Young-terv.• Szeptember 14: Reichstag-választások (NSDAP

előretör)• 1931 eleje: 5 millió munkanélküli• Március: osztrák-német vámunió terve• Május 11: az osztrák Credit-Anstalt bank

összeomlik

A gazdasági összeomlás II.

• Július 13.: bankválság Németországban.• Október 11.: a szélsőjobboldali pártok

találkozója Bad-Harzburg-ban (Harzburgi-front)• December 16.: „Vasfront” (SPD, ADGB és a

munkás sportszövetségek)• 1932 február 2.: genfi leszerelési konferencia (A

Német Birodalom kivonul róla július 22.-én)• Február 6: 12 millió munkanélküli• Április 13: SA és SS betiltása.

Hitler hatalomra jutása I.

• Április 24.: választások Poroszországban, Bajorországban, Württembergben, Anhaltban és Hannover városában.

• Június 1.: Franz von Papen kinevezése kancellárrá.• Július 21.: Reichstag-választások, NSDAP a legerősebb

párt• Augusztus 31.: Hitler kinevezését az elnök elutasítja

(még a hadügyminiszteri posztra sem). • Szeptember 12.: Papen-kormány ellen bizalmatlansági

indítványt nyújtanak be. Reichstag feloszlaatása• November 6.: Reichstag- választások (NSDAP a

legerősebb – december 2.: Kurt von Schleicher kisebbségi kormánya.

Hitler hatalomra jutása II.

• December 11.: Öthatalmi nyilatkozat ismeri el Németország fegyverkezési egyenjogúságát.

• 1933. január 4.: Hitler-Papen találkozó Kölnben

• Január 28.: Schleicher lemond

• Január 30.: Hitler kancellár

Választási térképek 1919 – 1933

1924. május. 4.

1924 december. 7.

1930. szeptember 14.

1932. július 31.

1932. november 6.

Az NSDAP választási eredményei 1933-ban

Rövidítések jegyzéke• ADGB = Allgemeine Deutsche Gewerkschaftsbund (Német Szakszervezetek

Általános Szövetsége)• BVP = Bayerische Volkspartei (Bajor Néppárt)• DDP = Deutsche Demokratische Partei (Német Demokrata Párt)• DHP = Deutsch-Hannoversche Partei (Német-Hannoveri Párt)• DNVP = Deutschnationale Volkspartei (Német Nemzeti Néppárt)• DVP = 1. Demokratische Volkspartei (Demokratikus Néppárt, a választási térképeken

csak ez a párt szerepel, liberális párt) 2. Deutsche Volkspartei (Német Néppárt, nemzeti-liberális párt, később az NSDAP szövetségese)

• KPD = Kommunistische Partei Deutschlands (Németország Kommunista Pártja)• NSDAP = Nationalsozialistische Deutsche Arbeiterpartei (Nemzetiszocialista Német

Munkáspárt, 1920. február 24-ig DAP = Deutsche Arbeiterpartei)• SPD = Sozialdemokratische Partei Deutschlands (Németország Szociáldemokrata

Pártja)• USPD = Unabhängige Sozialdemokratische Partei Deutschlands (Németország

Független Szociáldemokrata Pártja)• Z. vagy ZENTRUM = Deutsche Zentrumspartei (Német Centrumpárt)

Felhasznált irodalom• Ormos Mária: Németország története a „0. században. Rubicon, Bp. 2008.• Elias, Norbert: A németekről. Helikon, Bp. 2002.• Az NSDAP: A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt története. Rubicon

folyóirat 2005/8.• A náci Örökség. Németország történelmi tehertétele. Rubicon folyóirat.

2005/4-5.• Németország. Rubiconfolyóirat. 1999/1-2.• Személyi kultuszok. Rubicon folyóirat 2007/9.• Ki ez az ember? – Adolf Hitler. Rubicon folyóirat 2005/10 – 2006/1.• Himmler és az SS – Versailles. Rubicon folyóirat, 2006/10.• Térkép: http://terkepek.adatbank.transindex.ro/legbelso.php?nev=125, • Választási térképek: http://de.wikipedia.org – ról másolva; és http://

www.wahlen-in-deutschland.de/wuKarteStaerkste.htm alapján saját kezűleg (1924, 1930, 1932-as évek választásai).