Mészöly Tamás: A Wikimédia és a könyvtárak közös világa

1

Tartalom

• Wikimédia-világ

• Wikipédia és története

• Más Wikimédia-projektek

• Wikidata

• WikiCite, Wikipedia Library, #1Lib1Ref

• GLAM-együttműködések

• Wikimédia 2030

• Esettanulmányok

2

A Wikimédia-világ

• Wikimédia Alapítvány (WMF; Wikimedia Foundation)

• Wikimédia-szervezetek (világszerte 37+1+82 helyi szervezet/csoport, Mo.)

• Projektek (Wikipédia, Wikimédia Commons, Wikidata, Wikiforrás, Wikiszótár,

Wikikönyvek, Wikidézet, Wikifajok, Wikiegyetem, Wikihírek, Wikivoyage, MediaWiki stb.)

3

A Wikimédia-világ

• Wikimédia Alapítvány (WMF; Wikimedia Foundation)

• Wikimédia-szervezetek (világszerte 37+1+82 helyi szervezet/csoport, Mo.)

• Projektek (Wikipédia, Wikimédia Commons, Wikidata, Wikiforrás, Wikiszótár,

Wikikönyvek, Wikidézet, Wikifajok, Wikiegyetem, Wikihírek, Wikivoyage, MediaWiki stb.)

4

A Wikimédia-világ

• Wikimédia Alapítvány (WMF; Wikimedia Foundation)

• Wikimédia-szervezetek (világszerte 37+1+82 helyi szervezet/csoport, Mo.)

• Projektek (Wikipédia, Wikimédia Commons, Wikidata, Wikiforrás, Wikiszótár,

Wikikönyvek, Wikidézet, Wikifajok, Wikiegyetem, Wikihírek, Wikivoyage, MediaWiki stb.)

5

A Wikipédia előtörténete

• i. e. 3-1. század: Alexandiai (papirusz) vs. Pergamoni (pergamen) könyvtár versengése – a világ összes tudásának és

könyvének összegyűjtése – teljesen elpusztultak

• arab tudásgyűjtemények – tudományos módszerek, okiratok igazsághoz

való hűsége, a források beható elemzése, szkeptikus kutatás

• középkori könyvtárak (pl. avignoni pápai könyvtár, Sorbonne, Bibliotheca

Corviniana; Jung-lö encyclopédia)

csak beavatottak számára hozzáférhetőek

• Cyclopædia, or an Universal Dictionary of Arts and Sciences (1728–)

• Encyclopédie „véget vetni a babonáknak és hozzáférést nyújtani az általános

emberi tudáshoz”: ismeretek, tudás eljuttatása mindenkihez, felvilágosodás alapeszméje

• Encyclopédie méthodique: bővítés 35 kötetről 216 kötetre (több ezren

dolgoztak rajta közel 60 éven át)

6

A Wikipédia előtörténete

• Encyclopædia Britannica (angol), Enciclopedia Espasa (spanyol), Meyers Konversations-Lexikon, Brockhaus (német), Révai nagy lexikona (magyar)

• nyomdászattal párhuzamosan a könyvtári gyűjtemények fejlődése

tudásátadás fizikai (nyomtatott) formájú, könyvalapú

• digitális enciklopédiák ötlete (1930-as évektől)

• Gutenberg projekt: digitális könyvtár létrehozása (1971–) “provide as many e-books in as many formats as possible for the entire world to read in as many languages as possible”

• 1990-es évek: digitalizációs projektek (korábbi művek)

• Microsoft Encarta (1993–2000 CD-ROM/DVD, 2000–2009: előfizetőknek online)

7

A Wikipédia története

• Galaxis útikalauz stopposoknak (1978) a Galaxisról szóló útikönyvet

maguk az utazók írták, módosították Project Galactic Guide (1991–2000), h2g2 (1999–2011)

• 1993: Interpedia: online (web-based) enciklopédia, amibe bárki bekapcsolódhat

• 1995: wiki: szoftver, ami támogatja az online közösségi együttműködést (WikiBase,

WikiWikiWeb, Ward Cunningham) – számos szabad változat, pl. UseModWiki (1999)

• 1999: szabad, univerzális enciklopédia alapelvei + GFDL (Richard

Stallman, a szabadszoftver-mozgalom és a Free Software Foundation (FSF) alapítója)

• 2000: Nupedia (Jimmy Wales, Larry Sanger) szerkesztőség szakértőkkel

• 2000. december: központi ellenőrzés nélküli szerkesztőség (Richard Stallman)

• 2001. január 15.: Wikipédia angol nyelvű változatának indulása

• 2001. január 17.: DNUPedia (később GNE)

8

A Wikipédia története

• 2001. szeptember: magyar nyelvű változat létrejötte

• 2001 vége: Nupedia 25 cikk, Wikipédia: 20 ezer cikk 18 nyelven

• 2002. augusztus: .com .org és reklámmentességről való döntés

• 2003. július 8.: magyar változat sikeres újraindulása

• 2004. szeptember: 1 millió szócikk (valamennyi nyelvi változat)

• 2008. március: 10 milliomodik szócikk (Pataki Márta!)

• 2017. december: összesen 47 millió szócikk; az angol 5,5 millió szócikkel rendelkezik, a magyar változat 420 ezer szócikkel a 23. legnagyobb

• világszerte 500 millió olvasó és havi 20 milliárd lapletöltés

9

Wikipédia

• Szabad licenc, szabad tartalom (GFDL, CC-BY-SA)

• Bárki által szerkeszthető

• Sok nyelvi változat (288 működik jelenleg)

• Transzparencia (laptörténet, rendszernaplók)

• Alapelvek:

- ellenőrizhetőség, megbízható források

- semleges nézőpont, tárgyilagos megfogalmazás

- nevezetesség

- feltételezz jóindulatot!, civilizált viselkedés

- közösségi konszenzusra törekvés

10

Wikimédia-projektek

• Wikimédia-projektek közös tulajdonságai:

• szabad szerkeszthetőség (központi ellenőrzés nélküli, közösségi

együttműködésen alapuló munka)

• szabad felhasználhatóság (bárki számára, bármilyen célból)

• MediaWiki-alapúak (transzparencia, változás- és jogosultságkezelés stb.)

• reklámmentes, kizárólag adományokból működik

• azonos alapelvek (semleges nézőpont, ellenőrizhetőség stb.)

• fenntartó/üzemeltető a Wikimédia Alapítvány

11

Wikimédia-projektek

• Wiki =/= Wikipédia !

• MediaWiki: szabad forráskódú wikimotor, a háttérszoftver

• Nupedia, Wikipédia UseModeWikin indult, de hamar kiderült, hogy szükség van egy saját szoftverre

• Magnus Manske, Wikipédia-szerkesztőként írta meg az első változatát, 2002. januárban áttért rá az angol Wikipédia

• 2003: Wikimédia Alapítvány létrejön: hardver + szoftver

12

Wikimédia-projektek

• Wikipédia: „nagyjából” az enciklopédia műfajában maradna

13

Wikimédia-projektek

• „A Wikipédia nem szótár, a Wikipédia-szócikkek nem

szótári bejegyzések”

• 2002. december: Wikiszótár

• többnyelvű szótár (értelmezés, szinonimák, idegen nyelvi változatok, hangos kiejtési útmutatók, etimológiai magyarázatok stb.)

14

Wikimédia-projektek

• „A Wikipédia-szócikkek nem idézetek gyűjteményei”

• 2003. július: Wikidézet

• híres idézetek (emberek, irodalmi alkotások, filmek stb.) és közmondások gyűjteménye

15

Wikimédia-projektek

• „A Wikipédia nem digitális könyvtár, nem forrásművek

gyűjteménye, a Wikipédia-szócikkek nem csak egy mű cselekményének ismertetői”

• 2003. november: Wikiforrás

• szabad forrásművek (klasszikus írásművek, könyvek teljes szövege, forráskódok, történelmi dokumentumok, levelek, törvények,

beszédek stb., és ezek fordításainak) gyűjteménye

16

Wikimédia-projektek

• „A Wikipédia nem saját kutatás vagy az első publikáció

helye, nem irodalmi alkotás, nem használati útmutató vagy receptgyűjtemény stb.”

• 2003. július: Wikikönyvek

• könyvek (tankönyvek, nyelvkönyvek, kézikönyvek, jegyzetek...) létrehozása

• Wikijunior: gyerekkönyvek, mesekönyvek

• Wikiegyetem: jegyzetek és tanulási segédletek gyűjteménye 2006. augusztustól önálló projekt

17

Wikimédia-projektek

• „A Wikipédia nem hírportál, a Wikipédia-szócikkek nem

aktuális események, hírek tudósítására való”

• 2004. november: Wikihírek

• szabad tartalmú, független hírportál (saját anyagok, interjúk!)

18

Wikimédia-projektek

• „A Wikipédia-szócikk nem útleírás, turisztikai tájékoztató”

• 2003. július: Wikitravel (Evan Prodromou and Michele Ann Jenkins)

• 2006. december: Wikivoyage

• 2013. januártól: Wikimédia-projekt

• szabad útikalauz (helyszín- és útleírások, helyi nevezetességek, tippek, ajánlások, menetrendek, nyitvatartási idők stb.)

19

Wikimédia-projektek

• 2004. szeptember: Wikifajok

• az élővilág rendszertani és nevezéktani adatbázisa

• nyelvfüggetlen (latin) szakmai/tudományos műhely

• az összes (földi) létformáról legyen rendszertani és nevezéktani leírás (nem szöveges!)

20

Wikimédia-projektek

• „A Wikipédia nem képgyűjtemény, a Wikipédia-szócikkek

nem galériák” + technológiai megfontolások

• 2004. szeptember: Wikimédia Commons

• közös médiatár, többnyelvű projekt

• > 43 millió szabad médiaállomány (fényképek, grafikák, festmények, animációk, videók stb.)

• társadalmi kapcsolatok, bárhonnan elérhető (API), jogilag ellenőrzött, képfeldolgozás (restaurálás, vektorgrafikai

átalakítás), többnyelvű leírás

21

Wikimédia-projektek

• Technológiai megfontolások

• 2012. október: Wikidata

• szabad tudásbázis, > 40 millió lap

• társadalmi kapcsolatok, bárhonnan elérhető (API), többnyelvű

22

A Wikidata története

23

A Wikidata története

24

A Wikidata története

25

A Wikidata története

26

A Wikidata története

• Gépi olvasásra, feldolgozásra alkalmas adatszerkezet

• DBpedia (2007–): Wikipédia infoboxainak kinyerése, adatbázisban tárolása, szolgáltatása külünböző formátumban (Wikimédiától függetlenül, német egyetemek)

• hasonló projektek:

• Cyc,

• BabelNet,

• YAGO,

• Knowledge Graph (Google),

• True Knowledge (Amazon felvásárolta: Amazon Alexa/Echo)

• stb.

27

A Wikidata története

• Freebase (2007–2016):

• önkéntes közreműködésen alapuló (nem Wikmédia-) projekt

• adatok gyűjtése és szolgáltatása

• cél: szabadon felhasználható adatbázis minden elérhető forrás összegyűjtésével: általános tudásbázis

• API, RDF, adatbázisdump…

• 2010-ben a Google felvásárolta Knowlegde Graph

• 2014 legvégén a Google bejelentette a projekt tervezett fokozatos lezárását (2015. június végén befagyasztás)

• az adatok Wikidatába való importját követően 2016. májusában teljesen leállította

28

A Wikidata története

• Semantic MediaWiki (SMW):

• 2005: MediaWiki-kiterjesztés

• egy adott MediaWiki-példánynak szemantikus tulajdonságok, vizuális (grafikon, naptár, táblázat, térkép stb.) megjelenítés

• egy- vagy néhány nyelvű felület, egyszerűbb

• sok száz nagy MediaWiki-alapú oldal átvette, de

• skálázhatósági problémák a nagy Wikimédia-projektek nem

• WikiBase:

• 2012: a SMW továbbfejlesztése Wikidata

• önálló adatbázisban tárolja az adatokat: központi tárhely

• nem csak egy projekten belül biztosítja a konzisztenciát

• komplex adatformátumokat is lehetővé tesz

• források az adatokhoz

• soknyelvűség támogatása; bonyolultabb 29

DBpedia vs. Wikidata

• DBpedia

• adatok (fél)automatikus kigyűjtése a Wikipédiából (és más Wikimédia-projektekből)

• ezek szolgáltatása kifelé

• Wikimédiától független

• Wikidata:

• adatok gyűjtése és tárolása közösségi együttműködés alapján

• soknyelvű, általános tudásbázis

• szolgáltatás a Wikimédia-projektek számára és

• szolgáltatás külső partnerek felé

30

Wikidata

31

Wikidata

• 1. fázis

• projektek közötti linkek (interwikilinkek)

• 2013. január: magyar Wikipédia az első, ahol kísérletként bekapcsolták, majd néhány hónap alatt fokozatosan a többin is

32

Wikidata

• 1. fázis

• projektek közötti linkek (interwikilinkek)

• 2013. január: magyar Wikipédia az első, ahol kísérletként bekapcsolták, majd néhány hónap alatt fokozatosan a többin is

33

34

Wikidata

• 1. fázis

• projektek közötti linkek (interwikilinkek)

• 2013. január: magyar Wikipédia az első, ahol kísérletként bekapcsolták, majd néhány hónap alatt fokozatosan a többin is

• 2. fázis

• állítások bevezetése, közvetlen adatlekérdezés

• 2013 első felében fokozatosan

• 2015 vége: adatok áttételes lekérdezésének lehetősége

35

Wikidata

• 1. fázis

• projektek közötti linkek (interwikilinkek)

• 2013. január: magyar Wikipédia az első, ahol kísérletként bekapcsolták, majd néhány hónap alatt fokozatosan a többin is

• 2. fázis

• állítások bevezetése, közvetlen adatlekérdezés

• 2013 első felében fokozatosan

• 2015 vége: adatok áttételes lekérdezésének lehetősége

• 3. fázis

• adatbázislekérdezés és listák generálása az adatbázisból

• szolgáltatások fejlesztése

36

Wikidata

• 1. fázis

• projektek közötti linkek (interwikilinkek)

• 2013. január: magyar Wikipédia az első, ahol kísérletként bekapcsolták, majd néhány hónap alatt fokozatosan a többin is

• 2. fázis

• állítások bevezetése, közvetlen adatlekérdezés

• 2013 első felében fokozatosan

• 2015 vége: adatok áttételes lekérdezésének lehetősége

• 3. fázis

• adatbázislekérdezés és listák generálása az adatbázisból

• szolgáltatások fejlesztése

37

Wikidata

• https://query.wikidata.org/

SELECT ?universityLabel ?universityDescription ?website ?coord WHERE {

?university (wdt:P31/wdt:P279*) wd:Q3918.

?university wdt:P17 wd:Q28.

?university wdt:P625 ?coord.

OPTIONAL { ?university wdt:P856 ?website. }

SERVICE wikibase:label { bd:serviceParam wikibase:language "hu". }

}

38

Wikidata

• https://www.wikidata.org/wiki/Wikidata:How_to_use_data_on_Wikimedia_projects

• https://www.wikidata.org/wiki/Wikidata:Wikidata_in_Wikimedia_projects

• https://www.wikidata.org/wiki/Wikidata:Tools/Visualize_data

• Reasonator: https://tools.wmflabs.org/reasonator/

• https://tools.wmflabs.org/reasonator/?q=Q316556&lang=hu

• https://tools.wmflabs.org/autodesc?q=316556&lang=&mode=long&links=reasonator&redlinks=reasonator&format=html

• ArticlePlaceholder: https://www.mediawiki.org/wiki/Extension:ArticlePlaceholder

• https://se.wikipedia.org/w/index.php?search=János+Arany

• Listák automatikus generálása

• Structured data on Commons:

• WikiBase telepítése a Wikimédia Commonsra

• soknyelvűség megoldása (pl. kategóriarendszerben, leíró adatoknál)

• fejlett kereső, szűrők, lekérdezési lehetőségek

• gépi hozzáférés továbbfejlesztése; alkalmazások hozzákapcsolhatósága

• külső partnerségek jobb támogatása 39

WikiCite

• szabad bibliográfiai (és idézettségi) adatbázis

• 2005: tervek, de a Wikidata megjelenése után volt lehetőség rá

• könnyen megtalálhatóak legyenek a forrásművek

• könnyen beilleszthetőek legyenek a MediaWiki-oldalakon

• több tudományos műre hivatkozás (mint hírportálok, újságok…)

• kutatási célok támogatása; adatok, lekérdezések

• szlogen: „az emberi tudás összességének megbízható forrásokkal való ellátása”

• Wikidatán belüli projekt

40

WikiCite

• közös műhelyt biztosít:

• informatikai ontológiával foglalkozó szakemberek

• könyvtárosok

• kiadók

• kutatók

• szoftverfejlesztők, mérnökök

• Wikipédia-szerkesztők

• Wikidata-közreműködők

• adatmegjelenítéssel foglalkozó szakemberek

• https://meta.wikimedia.org/wiki/WikiCite_2016

• https://meta.wikimedia.org/wiki/WikiCite_2016/Report

• https://meta.wikimedia.org/wiki/WikiCite_2017

41

WikiCite

42

WikiCite

43

WikiCite

44

WikiCite

• Jelenlegi működése

• 9780241263198

• elmúlt fél évben a Wikidata bővülésének nagy része a WikiCite adatimportjából származik

• 4000 tulajdonság (property) kb. fele hozzá tartozik!

• A Wikipédia már most is az 5. legnagyobb számban hivatkozik tudományos folyóiratcikkekre

• A Wikipédiáról érkezik a legtöbb olvasó a tudományos folyóiratokhoz, irodalomhoz!

Geoffrey Bilder, CrossRef

45

Wikipedia Library

• forrásművekhez való hozzáférés biztosítása

• a Wikipéda-szerkesztők számára

• írott művek, amik nem elérhetőek az interneten (pl. papírkönyv)

• tudományos művek, melyekhez csak fizetés esetén lehet hozzáférni

• együttműködés kiadókkal, digitális könyvtárakkal, adatbázisokkal

• jelenleg egyedi kérelem alapján, korlátozott számban és időre, de folyamatban van ennek kibővítése

• https://meta.wikimedia.org/wiki/The_Wikipedia_Library

• https://wikipedialibrary.wmflabs.org/partners/

46

Wikipedia Library

• Célok általánosabban:

• hozzáférés biztosítása kiadók, adatbázisok, könyvtárak, egyetemek gyűjteményeihez

• segítség az információk, állítások forrásait megtalálásához

• együttműködés elősegítése: a szerkesztők, könyvtárak és könyvtárasok

• szerkesztők irányítása a helyi könyvtárakhoz és más adatforrásokhoz

• nyílt/szabad elérésű publikációs és kutatási formák népszerűsítése (pl.)

• Magyarországi együttműködések:

• BME OMIKK (2010)

• KSH Könyvtár (2016)

• ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár (2017)

47

#1Lib1Ref

• 1 könyvtáros => 1 forráshivatkozás

• a Wikipédia követelményei szigorodtak az évek alatt

• Cél: állítások forrásokkal való ellátása

• a könyvtárosok hozzáállása általában hasonló

• hozzáférnek a forrásművekhez

• a könyvtárosok érdeklődésének felkeltése, bevonása

• Részvétel módjai:

• adott területen otthonos: az adott témában ad hozzá

• egy szócikk kiválasztása böngészés közben

• a forráshiányos szócikekk/állítások listájából választás

• erre írt játék segítségével

• #1Lib1Ref hozzáadása a szerkesztési összefoglalóhoz

• https://meta.wikimedia.org/wiki/The_Wikipedia_Library/1Lib1Ref 48

GLAM

• GLAM = Galleries, Libraries, Archives, Museums

• Együttműködés memóriaintézményekkel:

• gyűjtemény közös digitalizálása, bemutatása

• gyűjtemény feltöltése a Wikimédia Commonsra

• ötletek, ismeretek megosztása (pl. hogyan lehet megjeleníteni a gyűjteményt, hogyan lehet a Wikimédia-projekteket felhasználni...)

• közös rendezvények, programok (előadások, képzések, konferenciák, intézménylátogatások, Wikipedian in residence stb.)

• https://outreach.wikimedia.org/wiki/GLAM

• https://outreach.wikimedia.org/wiki/GLAM/Case_studies

• https://commons.wikimedia.org/wiki/Commons:GLAM

49

GLAM

• Miért?

• Wikimédia célja a kulturális örökség megőrzése és bemutatása

• százmilliós, globális látogatottság gyűjtemény elérése, látogatottsága, ismertsége nagyságrendekkel nő

• hatalmas forgalomra optimalizált platform, szolgáltatások

• a gyűjtemény nem csak egy elzárt adatbázis lesz, hanem élő, használt (művek kontextusban, leírásokkal, Wikipédiában; más hasonló művekkel együtt egy nagyobb gyűjtemény)

• önkéntes közösség tud ellenőrizni a leírásokban, fordításban, ellenőrzésben, korrektúrában, rendszerezésben, kategorizálásban

• képjavítás, képhelyreállítás vektorizálálás stb.

• a feltöltött művek visszalinkelnek az eredeti gyűjteményre

• részletes statisztikák a művek felhasználásáról, egyéb eszközök

• non-profit szervezet, szabad szoftverek és licencek

50

Wikimédia 2030

• Wikimédia-stratégia a következő 15 évre

• ismeretek, kulturális örökség összegyűjtése

• a hiányok kitöltése prioritást kap

• nyílt platform, szolgáltatások, egy ökoszisztéma elérése

• https://meta.wikimedia.org/w/index.php?title=Wikimedia_2030

• Wikimédia Commons, Wikidata, WikiCite, Wikipedia Library …

• helyi együttműködések kialakítása, kölcsönös előnyök

51

GND

• GND (Gemeinsame Normdatei): német nemzeti könyvtár

üzemeltetésében, >1000 tagszervezettel (No., A., Svájc):

• személyek

• szervezetek

• rendezvények

• földrajzi nevek

• (szerzői) alkotások stb.

• gyűjtése, rendszerezése; közös(ségi) munkával.

• GND: 4,4 millió személy, 330 ezer földrajzi hely

• WD: 3,8 millió személy, > 2 millió közigazgatási egység

52

GND

• GND:

• felülről szervezett hatósági nyilvántartás

• állandó és egyenletes minőség

• megbízhatóság (minőség, elérhetőség)

• WD:

• önkéntes közösségi irányítású kapcsolati csomópont,

• ellenőrizhetőség

• soknyelvűség

• Mindkettő

• közösségi együttműködésen alapuló; nyílt, szabadon felh.

• Forrás: Sarah Hartmann, Barbara Pfeifer, Jürgen Ket https://media.ccc.de/v/wikidatacon2017-10017-fostering_the_cooperation_between_gemeinsame_normdatei_gnd_and_wikidata#video&t=273

53

GND

• az adatlapok linkelnek a Wikidata-elemre, és fordítva

• Wikimédia-közreműködők összehasonlítják a kettőt: hibakeresés, eltérések feltárása

• ezzel foglalkozó Wikimédia-közreműködők számára hozzáférés a GND-hez: hibák javítása, új elemek felvitele

• tervezik a WikiBase-re váltást, együttműködés kiszélesítését

54

Holland Nemzeti Könyvtár

• Wikidatát használ a többi tudásbázissal való kapcsolatra

(>2000 külső adatbázis-azonosítót tartalmaz)

• más, külső információkat is megjelenít

55

Holland Nemzeti Könyvtár

56

Holland Nemzeti Könyvtár

57

Holland Nemzeti Könyvtár

58

Licenc

Copyright (2017): Mészöly Tamás

Az előadáshoz felhasznált illusztrációk:

Wikimédia-szervezetek térképe, közkincs, Effeietsanders

Mi nem való a Wikipédiába?, CC-BY-SA 3.0, Wikipédia-szerkesztők

Arany János, CC-BY-SA 3.0, Wikipédia-szerkesztők

Budapest, CC-BY-SA 3.0, Wikipédia-szerkesztők

A Wikidata adatmodellje, CC-BY-SA 3.0, Charlie Kritschmar (WMDE) és Mészöly Tamás

A WikiCite modellje, CC-BY-SA 3.0, DarTar

A Holland Nemzeti Könyvtár és a Wikidata, CC-BY-SA 4.0, Theo van Veen

A Wikimedia/Wikimédia név és logó, valamint a Wikimédia-projektek nevei (pl. Wikipédia)

és logói a Wikimédia Alapítvány (Wikimedia Foundation, Inc.) bejegyzett védjegyei,

felhasználásuk kizárólag külön engedéllyel lehetséges!

Az előadás Tomasz Ganicz sablonjának felhasználásával készült. 59