MISKOLCI EGYETEM

BARTÓK BÉLA ZENEMŰVÉSZETI INTÉZET

A zene hatása a prenatális fejlődési

szakaszra

Konzulens tanár: Készítette:

Gáspárné dr. Tóth Marica Bolykó Judit

főiskolai adjunktus tanár-zenetanár

(hegedű) OT

Miskolc

2017

Tartalomjegyzék

Bevezetés ......................................................................................................................... 3

1. A prenatális fejlődési szakaszok ................................................................................ 4

1.1 Csíraszakasz .......................................................................................................... 4

1.2 Embrionális szakasz ............................................................................................. 5

1.3 Magzati szakasz .................................................................................................... 6

1.4 A magzat tanul ....................................................................................................... 7

2. Magzati érzékelés ..................................................................................................... 10

2.1 A magzat zenei érzékelése .................................................................................. 10

2.2 Interjúk ............................................................................................................... 11

2.2.1 Interjú I .......................................................................................................... 11

2.2.2 Interjú II ......................................................................................................... 13

3. A zene fejlesztő hatása a kreativitásra ................................................................... 14

4. Zene hatása a magzat személyiségfejlődésére, módszerek az érzelmi és az

intelligenciai fejlettségre .............................................................................................. 18

4.1 A muzikalitás gyökerei ....................................................................................... 18

4.2 A zene hatása magzati korban .......................................................................... 18

4.3 Zenei nevelés prenatális korban ........................................................................ 21

Összegzés ........................................................................................................................ 24

Irodalomjegyzék ........................................................................................................... 25

Függelék ......................................................................................................................... 26

3

Bevezetés

Egészen kislány koromtól kezdve rajongtam a kisbabákért, már akkor is, amikor

gyermek közelébe kerültem nemcsak játszottam, hanem énekeltem is nekik. Zenei

tanulmányaim előrehaladtával egyre tudatosabban kezdtem a kisgyermekek felé

fordulni a zenei nevelés terén, még ha ez akkoriban csak a saját örömforrás szintjén is

rekedt meg. Kortársaim és barátaim közt ma már sok olyan fordul elő, akinek saját

gyereke van, vagy éppen most várja babáját. Ezek között az emberek között vannak

zenészek és zenét szerető amatőrök is. Zenészként és majdan leendő anyaként is

érdekel, hogy milyen hatással van a zene a magzati korra, és lehetséges-e tudatosan

befolyásolni a majd megszülető gyermekünk zenei érzékenységét.

Bár saját magzati és kisgyermekkoromra nem tudok visszaemlékezni, de

édesanyám elbeszéléséből tudom, hogy a várandóssága ideje alatt végig tanított

szolfézst, így napjainak nagy része énekléssel telt el, majd születésem után is

énekhangjával tudott megnyugtatni. Úgy gondolom, ez pozitív benyomással volt

érzelmi életemre. Biztos vagyok benne, hogy ez egy meghatározó élmény volt már

akkor is és, a későbbi pályaválasztásomat nagyban befolyásolta.

Szakdolgozatom első fejezetében arról fogok írni, hogy milyen fejlődési

szakaszok vannak a várandósság alatt. A második fejezetben kifejtem, hogy milyen

jótékony hatásai lehetnek a zenének a magzatra nézve, milyen kísérleteket végeztek a

magzat érzékelésével és zenei érzékenységével kapcsolatban, majd a témával

összefüggésben készített interjúimat szemléltetem. A harmadik fejezetben érintem az

érzelmi és intelligenciai fejlesztő módszereket, neves zenészekkel folytatott interjúk

részleteit is idézve. A negyedik fejezetben kitérek a zene magzati kori pozitív hatásaira,

és bemutatom a Miskolci Szimfonikus Zenekar által szervezett Babakoncerteket is.

Végül szót ejtek Suzuki és Kodály pedagógiai koncepciójáról is, mivel ezek a

módszerek nagy hangsúlyt fektetnek a minél előbb – lehetőleg már a várandósság alatt –

elkezdett zenei nevelésre.

4

1. A prenatális fejlődési szakaszok

A fogantatástól a születés pillanatáig tartó időszaknak biológiailag 3 fontos része

van, ami nem csak a fizikális változás szempontjából érdekes gyermekünk életében,

hanem a külső hatások miatt is. Nem csak az őt veszélyeztető külső tényezőkről van

szó, hanem az érzelmi hatásokról is, ami későbbi emocionális életére hatással lehet,

leginkább az auditív élmények.

Az emberi fejlődés legkülönlegesebb szakasza az anyaméhben töltött időszak,

ebből is leginkább a 9. hónap. Életünket zigótaként kezdjük édesanyánk méhében,

súlyunk és méretünk a grammtól illetve millimétertől is kisebb. Zigóta korunkban csak

nagyon kevés sejtünk van, és azok is szinte egyformák. Azonban néhány hét elteltével

sejtjeink sokszorozódnak és már szervekké próbálnak rendeződni.

Első a csíraszakasz, ami a fogamzáskor kezdődik és körülbelül 8-10 napig tart.

A második szakasz az embrionális szakasz, ami a 8. hét végéig tart. Itt már a sejtek

szerv formájában rendeződnek, bár ez csak kezdeményezés, alakjuk még amorf.

Harmadik a magzati szakasz, a 9. héttől a születésig tart. A 9. hónapra a kisbaba szervei

olyannyira fejlettek, hogy az anyaméhen kívül is képes már önálló létezésre. Azonban a

terhességek 31 százalékánál a magzat életképtelen és a zigóta nem fejlődik.

1.1 Csíraszakasz

Ez az első 8-10 nap döntő a megtermékenyített petesejtnek. Ha túl hamar érkezik

az anyaméhbe, a méh környezete még nem tudja befogadni, ha pedig túl későn, nem fog

megtapadni a méhfalhoz.Az első sejtosztódás a fog amzás után egy nappal történik,

tehát a megtermékenyülés 24 órán keresztül tart. Az első osztódásnál a zigóta két utód

sejtet hoz létre, ez lesz a kétsejtes állapot, ezután a sejtek tovább osztódnak. A sejtek

sosem egyszerre hasadnak, ezt a különböző időbeli osztódást nevezzük heterokróniának,

ezért a későbbiekben a szervezet részei nagyon változatos fejlettségi szinttel

rendelkeznek. Ez utóbbi a heterogenitás. Új formák fognak megjelenni, mint a

szedercsíra, korai és késői hólyagcsíra. A szedercsíra szakaszban a sejtek már nem csak

közvetlen környezetükkel, hanem a peteburkon kívül is kapcsolatba lépnek, hogy

tápanyagot tudjanak felvenni. Amikor a szedercsíra hólyagcsírává alakul, egy

folyadékkal teli meder jelenik meg, ez az első igazi alakváltozás. A hólyagcsírában

kétféle sejtet különböztetünk meg, a belső sejttömeget és a trofoblasztot. A belső

sejttömegből jön létre az élőlény. A trofoblaszt egy olyan hártyává fejlődik, ami a

5

tápanyag továbbításáért felel. a beágyazódásnál a hólyagcsíra a méh felé halad és addig

ássa magát, amíg el nem jut az anyaméh szivacsos falába és kapcsolatba lép a

vérerekkel. Ilyenkor veszi kezdetét a beágyazódás. 1

1.2 Embrionális szakasz

Az anya teste biztosítja a tápanyagot, amit a trofoblasztból kialakult hártyák

segítségével jutnak az embrióhoz. Ez a hártya és a belső magzatburok a sérülésektől és

hanghatásoktól is megóvja az embriót. A belső magzatburokban található a magzatvíz,

ami támaszt biztosít a szervezet lágy csontjainak és megvédi a magzatot, ha az anya

mozog. A belső magzatburkon helyezkedik el a külső magzatburok, amely a méhlepény

alkotórésze. A méhlepény, a köldökzsinór által összeköttetésben áll az embrióval. A

méhlepény egyféle szűrőként is funkcionál, nem csak a tápanyag felszívódásban vállal

részt, hanem az oxigén és a salakanyag cserélődésében is.

A méhlepény azt is lehetővé teszi, hogy az embrió hulladék anyagai az anya

véráramába kerüljenek, majd ezt a vese kiválasztja és kiürül. Ezért van, hogy a terhes

nők annyiszor kényszerülnek vizeletürítésre. Az embrió növekedésénél a belső

sejttömeg két rétegre válik. A belső sejttömeg sejtjei közül kezdenek kialakulni a

szervek, ennek első lépése a belső sejttömeg kettéválása, ezt ektodermának és

endodermának nevezzük. Az ektoderma alkotja a bőrt, fogakat, szemlencsét, belső fület

és az idegrendszert. Az endodermából pedig a tüdő és az emésztőrendszer fejlődik ki.

Ahogy ezek kifejlődtek, kialakul egy harmadik réteg is, a mezoderma. Ez utóbbiból az

izmok, csontok,a keringési rendszer és bőr alsó rétegei alakulnak ki. Az embriónál a

testrészek kialakulása illetve fejlődése két mintát követ, a cefalokaudális és

proximodisztális mintát. A cefalokaudális minta szerint a fejlődés fejtől lefelé halad, a

kar kezdeményei előbb láthatóak, mint a lábaké. A proximodisztális minta szerint

viszont ellenkezőleg történik a fejlődés, a gerincvelőtől halad felfelé. Amikor ezek a

fontos szervek kialakulnak, az embrió képes lesz a fejét és a karját mozgatni, bár ezeket

a mozgásokat ilyen fiatal terhesség esetén még nem érzékelheti az anya. 2

1 Cole, Michael - Cole, Sheila R.: Fejlődéslélektan (Osiris Kiadó, Budapest, 2006) 99. o. 2 Ibid. 102. o.

6

1.3 Magzati szakasz

Ez a szakasz a 8-9 hétben kezdődik és a születés pillanatáig tart. Ilyenkor a

csontok elkezdenek csontosodni, a mozgások rendezettebbé válnak. 10 hetes korban a

magzat mozgatja karját, fejét, tenyerét és ujjait. A következő hetekben a mozgások

szabályosak lesznek. A negyedik hónap végére már az anya is érzi, hogy a magzat

mocorog. A 17-18 hétben a magzati aktivitás csökken, mert az agynak az a része, ami a

mozgásért felelős, ilyenkor fokozottan fejlődik. Ez az időszak a hatodik hónap végéig is

eltarthat. Victor Hamburger kísérletei alapján azt állapította meg, hogy a a magzati

aktivitás meghatározó a végtagok optimális fejlődése érdekében. A méhen belüli

fejlődés során a magzatra a külső környezet is hat. Ezek a külső hatások a megszületett

gyermek viselkedésére kihathatnak. 3

Mozgás

A középfülben az egyensúlyérzékelő szerv már a negyedik hónapban kialakul, a

születés pillanatára pedig teljesen kifejlődik. A magzat a méhben az édesanya összes

mozgás változását érzékeli. 4

Látás

A kicsik a méhen belül is képesek lehetnek a fény érzékelésére, leginkább az

utolsó hónapokban. 5

Hallás

James Grimwade volt az, aki a 70-es években azzal kísérletezett, hogy

hanggenerátort helyezett el az állapotos nők hasára. Ez a hanggenerátor egy speciális

érzékelővel volt felszerelve, ami a magzat válaszkészségét mérte. Az anya fejhallgatót

viselt, ami folyamatosan hangot adott, hogy ne érezze vagy hallja a hasán lévő

hanggenerátort. A magzat a hang bekapcsolása után néhány másodperccel hevesen

mozogni kezdett, aktivitása megnövekedett. 6

3 Cole, Michael - Cole, Sheila R.: Fejlődéslélektan (Osiris Kiadó, Budapest, 2006) 104. o. 4 Ibid. 104. o. 5 Ibid. 104. o. 6 Ibid. 104. o.

7

1.4 A magzat tanul

Amit egy terhes nő a várandóssága alatt átél, megtapasztal, annak némi hatása

van gyermeke születés utáni fejlődésére. Lee Salk elvégzett egy olyan kísérletet, ahol a

csecsemőt és az anyát az idő nagy részében elválasztották egymástól. 3 csoportot hozott

létre csecsemőkből. Az első csoportban a babák 80-as pulzus számú szívverést

hallgattak, a második csoport 120-as pulzus számot, a harmadik csoport pedig semmit.

A második csoportban a csecsemők olyan izgalmi állapotba jöttek, hogy a kísérletet

félbe kellett szakítani. Az első csoportban lévő babák azonban jóval kevesebbet sírtak,

mint a többiek és a súlyuk is könnyebben gyarapodott. Ez a kísérlet arra mutat rá, hogy

a csecsemők emlékeznek a méhen belüli hangokra, ezért nyugtató számukra. 7

A 21. századi ember szinte már semmin nem tud meglepődni, de a következő

sorok a magzatok zenehallgatása céljából készített hüvelybe felhelyezhető

hangszórókról sok emberben megdöbbenést válthatnak ki. Hogy ez az eszköz mennyire

helyén való, vagy sem, mindenki magának kell eldöntenie.

Vannak olyan vélemények, hogy a várandósság alatti zenehallgatás serkenti a

magzat agyfejlődését, így friss kutatások alapján a hallórendszer fejlődését segíti. A 28.

terhességi héttől kezdődően a magzat hallja a hangokat, s reagál rá. Emiatt gondolják, a

pszichológusok, hogy klasszikus zenét hallgatni a terhesség idején előnyös lehet a baba

egészségére. 2004-ben egy kanadai vizsgálat azt mutatta, hogy a hatévesek rendszeres

zenehallgatása nem túl nagy, de mérhető javulást hozott az intelligenciában és a

matematikai képességekben.

7 Cole, Michael - Cole, Sheila R.: Fejlődéslélektan (Osiris Kiadó, 2006) 109. o.

8

1. ábra: Hüvelybe helyezhető hangszóró8

A Helsinki Egyetem munkatársainak friss kutatása szerint az újszülöttek már a

megszületéskor rendelkeznek a környező világra vonatkozó tapasztalatokkal és

emlékekkel. A kísérleti eredményekből az látszik, hogy minél tovább van kitéve a

magzat bizonyos hangingereknek, annál erőteljesebb a fejlődésre gyakorolt hatása – a

zenétől függően.

A vizsgálathoz komplikációmentes terhességben lévő nőket válogattak be,

tizenkettőt a „zenés” csoportba és ugyanennyit kontrollnak. Az első csoportba tartozó

kismamák a 29. héttől a szülésig hetente öt alkalommal hallgatták meg ugyanazt a CD-t,

összesen 46-64 alkalommal. A CD-re többféle zenét vettek fel, az egyik (a Hull a

pelyhes fehér hó feldolgozása), amelyre a későbbi ellenőrző vizsgálat épült, háromszor

volt hallható a lemezen. Négy hónappal születésük után EEG vizsgálattal ellenőrizve azt

találták, hogy a babák emlékeznek a hallott dallamra, amikor újra lejátszották nekik a

CD-t. A tartós pozitív hanginger elősegítette az agyi hallórendszer fejlődését. Az érem

másik oldala lehet, hogy a gyakran hallott kellemetlen hangok, mint például a gépek

zaja, hosszú távú károkat is okozhatnak a magzat hallórendszerének fejlődésében.

Megfontolandó lehet az is, hogy vajon a koraszülött osztályon fekvő babákat milyen

akusztikus környezet veszi körül. A zene és a zaj pozitív és negatív hatását

8 https://www.babypod.net/es/ [letöltve: 2017.03.10.]

9

állatkísérletek is alátámasztják. A vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy ezek a hatások

jóval tartósabbak, mint a korábbi kutatások alapján gondolták. 10

Bár a kutatások tudományos szempontból még korántsem tekinthetők

befejezettnek, egy spanyol cég úgy gondolta, elegendőek ahhoz, hogy egy eszközzel a

zenét közelebb hozzák a magzathoz – nemcsak átvitt értelemben. Hogyan? A szerkezet

neve Babypod, és egy mesterséges megtermékenyítéssel és szülészet-nőgyógyászattal

foglalkozó barcelonai magánklinika fejlesztette ki. Honlapjuk szerint az első száz

babánál, akinek az édesanyja használta az eszközt, semmilyen káros hatást nem

tapasztaltak. A fejlesztők szerint a Babypod „serkenti az agy és az idegrendszer

fejlődését”. Az agy fejlődése szempontjából fontosak a korai stimulusok, azonban az

nem bizonyított, hogy a magzati életben szerzett benyomások valódi előnyökkel

járnának. Sok leendő szülő hisz a zene erejében, ezért vannak várandós nők, akik

fejhallgatót helyeznek a hasukra. A Babypod hangereje 54 decibel, ami a nyugodt

beszélgetés intenzitásának felel meg. A gyártó szerint a szilikonból készült eszköz

kényelmes és biztonságos, és a szigorú higiéniás utasítások betartásával gyakran

használható. A cég ugyanakkor nem ajánlja a Babypod használatát veszélyeztetett, vagy

magas kockázatú terhességben. 12

10 Partanen, Eino-Kujala, Teia-Tervaniemi, Huotilainen, Minna: Prenatal Music Exposure Induces Long-

Term Neural Effects. PLOS ONE October 30, 2013.

http://dx.doi.org/10.1371/journal.pone.0078946 [letöltve: 2017.03.20.]

12 Glenn Schellenberg: Music lessons enhance IQ. Psychological Science August 2004 vol. 15. No. 8.

511-514. http://www.erin.utoronto.ca/~w3psygs/MusicLessons.pdf [letöltve: 2017.04.17.]

10

2. Magzati érzékelés

2.1 A magzat zenei érzékelése

A magzat teljesen máshogy viselkedik ismerős hangok hallatán. Legjobban a

mélyebb hangokat kedveli, és az anyja szívritmusához hasonló ritmusokat. A pocaklakó

agyát fejleszti, ha a zenehallgatás pozitív hatással van rá, később pedig majd a

komolyzenétől megnyugszik majd, ellentétben az agresszívabb zenével.

Zenehallgatáskor a rövid távú memória, az érzelmek és a motoros területek működésbe

lépnek. Azok a babák, akik a terhesség alatt zenehallgatásban részesültek, sokkal

előrébb tartanak a beszédtanulásban, kiegyensúlyozottabbak, biztonságban érzik

magukat, és a későbbiekben könnyebben szocializálódnak.

A magzati kor első zenei hangélményét az anya szívdobogása adja. Amikor még

a fül/hallás nem alakult ki a korai időszakban, a bőrén keresztül érzékeli a hangokat. Az

anyai szívhang a születés után is jó hatással van a babára, jobban alszik, hamarabb abba

hagyja a sírást, egyenletesebb a légzése, súlya könnyebben gyarapodik, a betegségeket

jobban viseli.

A vesztibuláris rendszer, azaz az egyensúlyért felelős szervünk már a magzati

kor félidejére kialakul. Ennek segítségével a magzat érzékeli édesanyja összes

mozgását, zenei aktivitását, ezért nagy hatással van a baba muzikalitására. A passzív

zenehallgatás sem rossz, de a legjobb, ha a terhesség alatt a zenehallgatást valamilyen

mozgásformával összekötjük, ami nem túl heves. A magzat idegsejtjeinek osztódása

már az első hónapban nagy sebességűek. Ezeket neuronoknak hívjuk. Az értelmi

képessége ugyan nem ezek számától függ, hanem a sejtek közötti kapcsolatok számától.

Ezért fontos, hogy minél több impulzus érje a magzatot. Lényeges, hogy a születés után

is inger gazdag környezetben neveljük kisbabánkat. Meghatározó a további személyiség

és értelmi fejlődésben. Már magzati korban nagyon fontos, hogy az anyuka énekeljen,

illetve mondókázzon kisbabájának. 13

13 Cole, Michael - Cole, Sheila R.: Fejlődéslélektan (Osiris Kiadó, 2006) 96. o.

11

2.2 Interjúk

2.2.1 Interjú I

Az eddig leírtakkal összefüggésben készítettem interjút egy kolléganőmmel, aki

éppen most tölti 22. terhességi hetét. Ő a Babypod elnevezésű hüvelyhangszórót nem

alkalmazná saját magán. Ezt azzal magyarázta, hogy félti magzata egészséges

fejlődését. A továbbiakban kérdéseket tettem fel neki a zene hatásairól a magzatra és

saját állapotára. Anna (a kismama), a Miskolci Szimfonikus Zenekar tagja, valamint egy

zeneiskolában tanít hegedűt a 7 és 12 éves korosztálynak.

- Melyik héten érezted először, hogy mozog a magzatod?

- Körülbelül a 16-17. héten kezdtem érezni valami olyat, ami talán a baba mozgására

utalhatott. Biztos nem volt benne, de mivel korábban még nem éreztem ilyesmit, így

reménykedtem abban, hogy kisbabám mozgását érzékelem. Mostanra bebizonyosodott,

hogy a baba volt, mivel hasonló mozgásokat érzek a 22. hétben is. Nagyon apró

mozgások voltak ezek, amiket nehezen lehet megfogalmazni, de talán olyasmire

hasonlít, mintha pillangók repkednének a hasamban. Azt tapasztaltam, hogy már a korai

szakaszban is hatással vannak rá a külső környezeti tényezők, mivel ilyenkor mindig

aktívabban érzem és éreztem a mocorgását.

- Hogy hat rá a zene?

- Ez nagyon változó, mert zenéje válogatja. Különböző aktivitással reagál. Például

Mahler III. szimfóniájának első tételét kifejezetten nem szerette. Ez volt a legutóbb

játszott mű a munkahelyemen. A pici annyira kaparászott, mintha ki akart volna jönni.

Alig tudtam koncentrálni. Lehet, hogy nem a zenével volt baja, hanem a hangerővel, de

ezt igazából csak ő tudná megmondani. Én csak azt tudom, hogy amikor dallamosabb,

lágyabb zenét játszunk, egészen máshogy viselkedik a pocakomban.

- Mit érzel, amikor otthon hallgatsz zenét?

- Ugyanazt érzem, mint mikor a zenekarban játszom, és ő hallgatja zenét, csak kicsit

mérsékeltebb a mozgása, hiszen otthon nem akkora hangerőn hallgatok bármit is. A

zenekarban nincs választásom, közvetlen közelről hallok szinte minden szólamot.

Próbálok több Mozartot hallgatni, mert azt olvastam, hogy a magzatokra ez van a

legjobb hatással. Ha majd megszületik, szeretném kipróbálni, hogy mikor nyűgösebb

vagy sír, azt a művet játszom le neki, amit a pocakomban is többször hallott.

12

- Hogyan reagál a baba, amikor egy zajos környezetben vagy, például egy

bevásárlóközpontban vagy, ahol kicsit agresszívabb zenét hallasz?

- Ahogy azt már említettem, a hangos környezetet nem szereti, de ilyenkor arra

gondolok, ha olyan helyen vagyok ahol hangos a zene, hogy ha már a kinti világban

lesz, ugyanezeket a zajokat és zenéket fogja hallani nagy valószínűséggel. Lehet, hogy

tévedek, viszont ezeket a tényezőket én nem tudom befolyásolni, szóval szegényke

kénytelen hallgatni, elviselni a kinti hangosságot. Bármennyire is szeretném most, és

majd a későbbiekben is megóvni a gyermekem mindenféle káros hatástól, nem fog

menni. Szerintem egy szülőnek el kell fogadnia, hogy mindentől nem lehet, és ez talán

így is van rendjén.

- Mit érzel, mint zenekari zenész, amikor dolgozol?

- Amikor olyat játszunk, amit szeretek, vagy ami tetszik, úgy érzem, a babára is jól hat.

Szerintem nagyban befolyásolják jólétét az én érzéseim. Ha nincs kedvem éppen ahhoz,

amit játszani kell, akkor érdekesen ficánkol, viszont amikor élvezem, azt ő is élvezi,

legalábbis remélem.

- Milyen, amikor a saját hangszeres játékod hallja a magzat?

- Ha csak én játszom a hangszeren, az nyilván nem is olyan hangos, mint mikor a

zenekarban vagyunk. Az itthoni környezet is számít, számára ez sokkal megnyugtatóbb.

- Milyen reakciókat ad a magzat, amikor a tanítványaid hegedülnek?

- Őszintén szólva, nem tetszik neki. Mivel a növendékeim még kicsik és kezdők,

némelyikük nemrég vette először a kezébe a vonót, ami szól, az nem feltétlenül

kristálytiszta. Ilyenkor néha befeszül, szinte érzem, ahogy kifeszíti magát. Szerintem

ezzel a nem tetszését nyilvánítja ki, de amikor már egy jobban megmunkált

(kigyakorolt) darabon dolgozunk, jóval higgadtabb.

- Mennyire tartod fontosnak magzati korban a zenehallgatást?

- Legalább annyira fontos, mint később, gyermek- és felnőttkorban. Relaxáló hatása van

a magzatra és nem utolsó sorban a kismamára. Sokan nem szeretik a komolyzenét, de

amikor olvassák, hallják, hogy jótékonyan hat a fejlődő szervezetre, elkezdik hallgatni.

Véleményem szerint komoly előnnyel indul az, aki ezzel foglalkozik.

- Hogyan hat ez a te állapotodra?

13

- Élvezetet nyújt, és azt az emóciót erősíti fel, amit abban a pillanatban érzek. Sokkal

vidámabb leszek.

- Hogyan hat szerinted a magzatra?

- Szoros kötelék van közöttünk, így hasonlóképp, mint rám. Igyekszem mindig pozitív

maradni, nem idegeskedni, ami persze nagyon nehéz, de mindent meg kell tenni az ügy

érdekében. Remélem, mikor megszületik, és cseperedik, rá is ugyanilyen hatást fog

gyakorolni a zene.

2.2.2 Interjú II

Másik interjúalanyom Bukáné Kaskötő Marietta, aki rendszeres szervezője a Szív-hang

és Ciróka koncertsorozatoknak.

- Milyen indíttatásból kezdted el a kismama koncerteket?

- Nos, ami az indíttatást illeti, esetemben egy konkrét, a Miskolci Szimfonikus Zenekar

munkatársaitól érkezett felkéréshez vezethető vissza. A 2014/2015-ös koncertévadban

tűzték műsorra Szív-Hang elnevezésű koncertsorozatukat, amely kifejezetten egy, a

hagyományos koncertlátogatás kereteivel szakítani akaró, kismamáknak és kísérőiknek

készült program volt. Mivel már a felkérést megelőzően is érdeklődtem a klasszikus

zene pedagógiai, nevelő célzatú felhasználásának módszerei iránt, így igazán nagy

örömet jelentett számomra a koncertekre történő felkészülés.

- Milyen visszajelzések vannak a kismamák részéről?

- A visszajelzések egyértelműen pozitívak voltak. A koncert utáni teázással egybekötött

rövid beszélgetések során nem egy kismama számolt be számára addig olykor

szokatlannak ható, „magzati aktivitásról”, amit jól érzékelhetően egy-egy különleges

hangeffekt, zenei karakter, vagy épp a közönség soraiban ülő várandós édesanyák közös

éneke váltott ki (mert bizony ezek a koncertek a maguk sajátos módján időnként

interaktív arculatot is hordoztak). Mindezzel azt bizonyítva, hogy az anya szívverésén,

illetve a hallószervek kialakulását követően már az érzékelés egyéb csatornáin keresztül

is képesek a pocaklakók érzékelni a külvilág hangjait, mi több, reflektálnak is azokra.

- Szerinted hogyan hat a zene a magzatokra és miért tartod fontosnak a zenehallgatást

már ebben a fejlődési szakaszban?

14

Marietta erre a kérdésre egy cikkben 14 már választ adott, a cikket a Függelékben

közlöm.

3. A zene fejlesztő hatása a kreativitásra

Tudósok már évekkel ezelőtt megállapították, hogy a zenehallgatás és a

hangszeren való gyakorlás segít a kreativitás fejlesztésében, ami már a magzatra is hat.

Hámori József agykutató szerint a zene segít a személyiség fejlődésében és a két

agyfélteke összehangolásában. A bal agyféltekéhez köthető a ritmus. Tudományosan

bizonyították, hogy a ritmusérzék már embrionális korban kialakul, ugyanis az első

ritmus, amit a magzat hall, édesanyja szívverése. A muzikalitás hasonló képesség, mint

a beszéd, ezért fontos hogy a zenei nevelést minél hamarabb elkezdjük. Egy teljesen

süket közegben a gyermek nem tanulna meg beszélni, hasonlóképpen, ha nincs zenei

nevelés, akkor a muzikalitása sem fog „felszínre törni”, ezáltal a jobb agyfélteke

érzékenysége sem fejlődik. A baba, amit az anyaméhben sokszor hall, később is fel

fogja ismerni. A további nevelésbe is be kell iktatni a zenetanulást vagy hallgatást, hogy

a későbbiekben zeneszerető emberek legyenek, és mindkét agyféltekéjüket használják

személyiségük kiteljesedése érdekében. 19

2. ábra: Zenét a magzatnak20

14 Bukáné Kaskötő Marietta: „Sosem lehet elég korán elkezdeni. Gondolatok a kisgyermekek zenei

neveléséről.” Görög katolikus szemlélet XXIV/4 (2015. tél): 32-33. o. 19 http://www.parlando.hu/2015/2015-3/zenei-neveles-magzati-kortol.htm [letöltve?:2017.04.15] 20 http://noivilag.hu/cikkek/klasszikus-zene-elettani-hatasai-hogyan-gyogyit-klasszikus-muveszet

[letöltve: 2017.04.16.]

15

A baba akusztikus ingerlésre már a 8. hétben agyi tevékenységet mutat, később a

3. trimeszterben pedig már pislog, esetleg változik szívdobogása. A magzathoz az

édesanyja hangja közvetlenül eljut, ugyanis a magzatvíz nem tompítja a hangokat csak a

2 kHz felettieket. Ha a kismama énekel magzatának, az egy hangélmény lesz a babának.

A születés előtti hangélmények idővel eltűnhetnek, de a baba kifinomult hallással jöhet

világra. Erre utalhat az, hogy érzékenyen reagálnak a hangerőre vagy a rezgésszámra. A

terhesség 3. trimeszterében a magzat képes megkülönböztetni azokat a hangokat,

amiknek mélysége van. Ez a születés utáni 2. negyed évben megváltozik. A kislány

magzatok hallása általában érzékenyebb, mint a fiúké. 21

A következőkben neves zenei szakemberekkel és gyakorló zenészekkel készült

interjúkból idézek, ahol kifejtik a magzati kori és a kisgyermekkori zenei nevelés

fontosságáról.

Mélykútiné Dietrich Helga:

„Újszülött Intenzív Osztályon végzett megfigyelések beszámolnak arról is, hogy

a zene-dallammotívumok, ritmusminták - kedvezően befolyásolják a koraszülött

csecsemők oxigén szaturációs szintjét, pulzusszámát és légzését. Csökkentheti a stressz

szintet, sőt hamarabb kerülhetett sor az újszülött elbocsátására. Ez utóbbi tanulmányok

eredményei arra utalnak, hogy a zene terápiás hatásai a korai életszakaszban igen

fontosak.”23

Szalóki Ági népdalénekesnek igen fontos a gyermekek zenei nevelése. Mint

mondja, a kodályi alapelvek közül az egyik legfontosabb, hogy a zenei nevelésnek már

magzati korban el kell kezdődnie. „Úgy gondolom, nem feltétlenül a gyerekeknél,

inkább a felnőtteknél kellene kezdeni, felébreszteni a bennük szunnyadó, éneklő

gyermeket, vagyis »visszatanítani« őket” – vélekedik a felnőttek felelősségéről Szalóki

Ági.25

Herczku Ági:

„Úgy érzem, hogy a közösséghez tartozás vágya ugyanolyan erős az

emberekben, mint régen. Volt belőle vita, amikor egy rádióban azt találtam mondani,

mindegy, hogy mit, csak énekeljünk. Amikor egy gyerek megszületik, ő sem azt tanulja

meg először, hogyan kell sasszézni, hanem hogy hogyan rakja egyik lábát a másik után.

Az, hogy az emberek újra felismerik: magyar népdalokat jó énekelni, már egy következő

21 http://magyarhirlap.hu online – 2015.04.24. [letöltve:2017.04.15] 23 http://www.parlando.hu/2015/2015-3/zenei-neveles-magzati-kortol.htm [letöltve?:2017.04.15] 25 Ibid.

16

lépés. Először is le kell küzdeni azt a gátat, hogy a közös éneklés ciki. Az tesz boldoggá,

ha ezt a gátat segíthetek áttörni.”26

Gryllus Dániel (Kaláka):

Gryllus Dániel, aki több mint negyven éve zenél a Kalákával, azt tartja a

legfontosabbnak, hogy természetesen, értéket képviselve, s tartalmat közölve játsszanak

a gyerekeknek, mindezt persze szórakoztató formában. A bugyuta dallamokról és

dalszövegekről pedig így vélekedett: „Aki manipulálja a közönséget, annak könnyebb a

gyerekek előtt játszani. Vannak olyan zenekarok, amelyek elkezdik őket tapsoltatni, és

már mindegy is, hogy mit játszanak. Pedig egyáltalán nem könnyebb a gyerekeknek

zenélni, mint a felnőtteknek, ők ugyanis sokkal őszintébbek”. Tőlük, mint mondta, nem

lehet elvárni, hogy bizalmat előlegezzenek egy előadónak vagy maradjanak csendben.

Ha nem tetszik nekik a műsor, akkor bizony elment a hajó. Gryllus szerint a gyerekek

mindig is sokfélék voltak, persze sokkal ingergazdagabb környezetből jönnek, mint

ezelőtt húsz évvel. 27 Mindezek ellenére a zenésznek ma is ugyanolyan pozitív

tapasztalatai vannak. „Ha elkezdünk muzsikálni, nincs gond”28 – tette hozzá Gryllus

Dániel.

Nagy Zoltán (Kolompos):

Nagy Zoltán, a Kolompos együttes tagja szerint „az a legfontosabb, hogy

szeretettel adjunk a gyerekeknek olyasmit, amit mi magunk is szeretünk, ez pedig a

népzene.”29 A Kolompos célja, hogy a szülőkkel és a pedagógusokkal együtt részt

vehessenek a gyerekek nevelésében. Kérdésünkre, hogy könnyebb vagy nehezebb-e

gyerekeknek zenélni, Nagy Zoltán elmondta, nemegyszer kerültek olyan helyzetbe,

hogy számukra teljesen egyértelmű szöveggel dolgoztak, a gyerekek viszont nem

tudták, miről van szó, nem tudtak mire asszociálni. Az ilyen esetekből tanult az

együttes, s igyekeznek ezeket a problémákat elkerülni. „Aki azt mondja, könnyebb a

gyerekeknek zenélni, mint a felnőtteknek, az nem is ért az egészhez. Sokan azt

gondolják, hogy csak az megy el gyerekeknek játszani, aki kiszorult a felnőttek

szórakoztatásából. A mi esetünkben nem így történt, mi csak belecsöppentünk és lassan

beletanultunk ebbe a szép hivatásba” – tette hozzá a zenész, aki úgy véli, a mai

gyerekek ugyanolyanok, mint a 30-40 évvel ezelőttiek. Mint mondta: „sokszor mi,

felnőttek vagyunk hibásak abban, hogy azt hisszük, mást kell adnunk nekik. Nem a sok

26 http://www.parlando.hu/2015/2015-3/zenei-neveles-magzati-kortol.htm [letöltve?:2017.04.15] 27 Ibid. 28 Ibid. 29 Ibid.

17

idióta rajzfilmet kell nézetni velük, persze lehet, hogy leköti a figyelmüket, de értelme

nem sok van, legfeljebb letompítja őket.”30

A Ringató Baráti Társaság Egyesület ötödször rendezi meg Ezer anya énekel

című programját. A május 10-i ingyenes rendezvényen az édesanyákat, édesapákat, a

gyerekeket, a családi összetartozást ünneplik. A Ringató családi művészeti nevelési

program, aminek alapja a zenei élménynyújtás, hogy a résztvevő felnőttek és gyerekek

átéljék a közös játék és éneklés örömét. A szülők a programon keresztül megismerhetik,

hogyan kezdődhet a családban a zenei nevelés. 31

30 http://www.parlando.hu/2015/2015-3/zenei-neveles-magzati-kortol.htm [letöltve?:2017.04.15] 31 Ibid.

18

4. Zene hatása a magzat személyiségfejlődésére, módszerek az érzelmi

és az intelligenciai fejlettségre

4.1 A muzikalitás gyökerei

Az első hang, amit a magzat hall, az édesanya szívdobogása. Elias Canetti író

szerint ez határozza meg a későbbiekben a gyermek zenéhez való viszonyulását, tehát a

gyermek az emlékeiből él. Canetti szerint a dobritmust két alapmintára építik: az emberi

szív verésére, és az állatok patáinak dobogására. 32

„Clausernek hívják azt az írót, aki azt állítja, hogy a ritmus élményét

édesanyánk járása okozta ringatás adja. Ennek viszont kétségtelenül kapcsolata van a

szívritmussal. A gyermeket a ringatás az anyaméhbeli nyugodt, kellemes, zajoktól

mentes környezetre emlékezteti, ugyanakkor egyes kutatások szerint az anyaméh nem

egy nyugodt, csendes hely, ugyanis az anya szívhangja, a gyomor és a belek zajai illetve

a placenta morajlása, mind eljut a magzathoz.” 35

A magzat már a 13. héttől kezdve reagál a zenére, de fontos megjegyezni, hogy a

durva agresszív zenét nem szeretik, ilyenkor az édesanya azt érzékelheti, hogy erős

rugdalózásba kezd a pocaklakó. Clemens vizsgálta azt, hogy Vivaldi és Mozart által

komponált művek nyugtatóan hatottak a magzatra.

„A ritmusanalízis aztán kimutatta, hogy a két zeneszerző kompozícióinak

ritmusképlete áll a legközelebb az anyai szívdobogáshoz, a légzési ritmushoz. A kísérleti

csoportban a két zeneszerző műveire minden magzat megnyugodott, szívverésük

egyenletessé vált, mozgásuk kisimultabb lett. Ezzel szemben Beethovenre, Brahmsra és

a rockzenére heves rugdalózásba kezdtek, zaklatottak lettek tőlük.”36

A születés után a babák felismerik a dallamot, ugyanis egy Splet nevű kutató

Prokofjev: Péter és a farkas című mű fagott szólóját játszotta le magzati és baba korban.

A babák a dallamot felismerték és a sírás megszűnésével hozták a kutató tudomására. 37

Még érdekesebb kísérletet végzett De Casper. Egy magnóval összekapcsolható

speciális cumit szerkesztett. A cumi eltérő ritmusú szopásával az újszülöttek háromféle

zenét tudtak a magnetofonon beindítani. A háromféle zene egyikét a babáknak a

32 http://www.babaszoba.hu/articles/terhesseg/muzikalis_magzat?aid=20081120184059 [letöltve:

2017.04.17.] 35 Ibid. 36http://www.babaszoba.hu/articles/terhesseg/zenerajongo_magzatok?aid=20081120184243 [letöltve:

2017.04.17.] 37 Ibid.

19

terhesség harmadik harmadától kezdve rendszeresen lejátszották. A babák rövid időn

belül abban a ritmusban kezdtek el szopni, amelytől az ismerős dallam megszólalt. 38

Más vizsgálatok szerint a külső környezetből érkező zajok mintegy 20 dB-es

erővel, míg az anyából származók 35 dB-es erővel érik el a magzatok hallószervét. Ez is

bizonyíték arra, hogy az anya hangjának speciális jelentősége van a magzatára nézve.

Újabban francia akusztikus fiziológusok mutatták ki, hogy ha az anya belső

hangján beszél a magzatához, arra a magzat szívfrekvencia-változással reagál. De még

ennél is érdekesebb, hogy ha csak gondol rá, a pici arra is szívfrekvencia változással

reagál.39 Tehát már az sem mindegy, hogy az anya mit mond a magzatának, vagy mit

gondol róla.

A muzikalitás fejlődésének másik fontos szerve az egyensúlyi, más néven

vesztibuláris rendszerünk. A fej orientációjának és mozgásának regisztrálása a fő

funkciója. Egy ugyancsak francia kutató kiderítette, hogy az egyensúlyi rendszerünk a

ritmus érzékeléséért is felelős. E rendszer érzékenységének köszönhetően képes a baba

az anya összes mozgásának az érzékelésére.

3. ábra: A magzat élvezi a zenét az anyaméhben40

38 http://www.babaszoba.hu/articles/terhesseg/zenerajongo_magzatok?aid=20081120184243 [letöltve:

2017.04.17.] 39http://www.babaszoba.hu/articles/terhesseg/muzikalis_magzat?aid=20081120184059 [letöltve:

2017.04.17.] 40http://www.blikk.hu/hoppa/wtf/orulet-vagy-technikai-csoda-vaginaban-szol-a-zene-a-

magzatnak/ynkr4qf [letöltve: 2017.04.17.]

20

A kismamának zenét hallgatni csak úgy érdemes, ha aktívan csinálja, akár táncolgat és

énekelget közben, mert így tudja csak fejleszteni a magzat intelligenciáját és ritmus

érzékét. Svéd kutatók bizonyították be, hogy azok a babák, akik az anyaméhben

Mozartot vagy Vivaldit hallgattak, nagyobb súlyú aggyal születtek. 41

4.2 A zene hatása magzati korban

A zenehallgatás a magzati korban nagy szerepet játszik az egészséges

személyiség kialakulásában. A magzat már a 12. hétben is jelezhet a hangokra, bár a

hallószervek csak 18-20. hétben alakulnak ki, a 22. hétben pedig már édesanyja

szívműködését is felismeri. A 24. héttől kezdve már tisztán érzékeli a beszédet,

különösképpen anyja hangját. A zenehallgatás pozitívan hat az agy fejlődésére. A

klasszikus zenétől megnyugszik a magzat, a gyorsabb, agresszívabb zenétől pedig

ideges lesz. A magzati korban hallott zenét születés után felismeri, illetve megnyugszik,

és így adja a tudtunkra, hogy ismerősen cseng számára. Érdemes egy kismamának főleg

Mozartot, Bachot, vagy Vivaldit hallgatni. A komolyzene áll legközelebb az anya

szívdobogásához. Ez az, ami jótékony hatással van a babára.

Azok a babák, akik zenei stimulációban részesültek, előrébb járnak a

beszédfejlődésben, mint kortársaik. Érzelmileg kiegyensúlyozottabbak, a már ismert

zene hatására pozitívan reagálnak: mosolyognak, megnyugszanak, könnyebben alszanak

el, biztonságban érzik magukat. Ha egy dalt az anyuka rendszeresen énekelt, a néhány

hetes kisbaba is mosolyogva reagál rá később. A zene összehangolja a két agyfélteke

működését, segíti a mozgást, szocializálódást, valamint az érzelmi intelligenciát. Ha az

édesanyának esetleg hamis a hangja, akkor is énekeljen a magzatnak, mert mindenképp

erősíti az idegrendszeri fejlődést, és nem kell attól félni, hogy a későbbiekben a

gyermeknek elrontja a hallását. Az első muzsikaszó, amit a magzat meghall, édesanyja

szívhangja. Nagyon fontos, hogy zenehallgatás közben az anyuka is jól érezze magát. 42

A Miskolci Szimfonikus Zenekarnak is volt már a témával kapcsolatban

koncertje. Az előadás célja az volt, hogy kellemes környezetben egy kis kamarazenekar,

és egy narrátor segítségével közelebb hozzuk a kismamákat és kísérőiket és a

magzatokat a zenéhez. Az aláfestő zene közben a narrátor relaxációs gyakorlatokat

csináltatott velük, illetve nyugodt bizalmas légkört teremtett. A cél az, hogy a koncert

idején ki tudjon zárni mindenféle külső hatást. A második részben a magzatra ható

41 http://www.babaszoba.hu/articles/terhesseg/muzikalis_magzat?aid=20081120184059 [letöltve: 2017.

04.17.] 42 http://mentalis-magzatneveles.com/news/a-zene-hatasa-a-magzati-fejlodesre-/ [letöltve: 2017.04.12.]

21

zenével kapcsolatos tudományos adatok, kísérleti eredményeket mutat be. Ezeket a

zenei kísérleteket a koncerten résztvevő kismamák is elvégezhetik. Ezután közös

éneklés következik. A baba számára ugyanis a legmeghatározóbb élmény édesanyja

hangja. Ha pedig ez a zenével párosul, az a magzatra különleges hatással van. És nem

csak a magzatra van nagy hatással a zene, hanem a gyermekekre is. Babakoncertek

ország több pontján is látogathatóak már.

4. ábra: Ciróka Babakoncert a Miskolci Szimfonikus Zenekarral 43

4.3 Zenei nevelés prenatális korban

Az elmúlt évtizedekben rengeteg zenei fejlődéssel foglalkozó tanulmány jelent

meg. Bizonyított tény, hogy a magzat érzékszerveit érdemes ingerelni, mert hatással van

a fejlődésére. Amikor a hallószervek teljesen kialakulnak, az auditív memória is

működésbe lép, és innentől kezdve tárolja a hallott információt, a hosszú távú memória

segítségével. A hallószerv zenei ingerlése a későbbiekben komplex készség – és

képességfejlesztő. A zene fejlesztő hatású a koncentrációra, beszéd- és írásképességre, a

mozgásra, és a kreativitásra.

43 https://www.mso.hu/hu/media/ciroka-babakoncert-5 [letöltve: 2017.04.17.]

22

A Suzuki–módszer lényege, hogy még óvodás korban (3-4 évesen)

megkezdődjön a hegedűtanítás a későbbi csoportos oktatás előtt. Suzuki a legfőbb

hangsúlyt a hangképzésre helyezi. Mintaként hallgattatja a zenét a gyermekekkel; tanítja

a szülőt, mert oktatási módszere a példaképen (utánzáson) alapul. „Ha az életnek erre a

nagy munkájára gondolok, nem tehetek róla, de úgy érzem, tisztelettel kell lennünk a

nagyszerű képesség iránt. Meg kell köszönnünk az életnek ezt a képességet, amelyben

valamennyien osztozunk. Respektálnunk kell ezt a tényt, és szeretni, tisztelni kell

másokat, miután ezt a képességet valamennyien megosztjuk. Emberi lények legszebb

társadalma akkor valósul majd meg, ha humán neveléssel olyan világot teremtünk,

melyben meg van a komoly, mély, őszinte tisztelet és szeretet minden másik ember iránt.

Nem látszik erre lehetőség a közeli jövőben. Négy-, ötszáz évet is igénybe vehet, de a mi

célunk most kell, hogy ez legyen.”44

Suzuki szerint, ha megtanultuk az anyanyelvünket, akkor a tehetség is

kialakítható, ha megfelelő a nevelés, ahhoz pedig elengedhetetlen a szükséges módszer

és a környezet megteremtése, ami az anyanyelvi tanulásban játszott szerepet. Minden

szülőnek már a kezdetektől kellene zenével foglalkozni, hogy gyermekeiknek tovább

tudják adni ezt az igényt és tudást, és a tehetség, mint képesség, minél hamarabb

kibontakozni tudjon. A gyermek azt tanulja, amit otthon a szüleitől hall és lát, többek

között ezért is állítja Suzuki, hogy a tehetség nem öröklött, nem a génjeink által száll

tovább utódainkra. Módszere szerint a szülőknek rögtön az elejétől kezdve kötelező

részt venni a tanulási folyamatban, ezután gondoskodniuk kell a fejlesztő impulzusú

zenehallgatásról, egy kvalifikált zenei életről, valamint a megfelelő környezeti

tényezőkről. A Suzuki féle módszerben az első hegedű órát az anya kapja, ‒ sőt, még

jobb, ha már a várandósság alatt hallgatni kezdi a módszer által javasolt zenei anyagot ‒

, a gyermek csak akkor veheti első leckéjét, ha édesanyja már megtanult hegedülni.

Suzuki efféle vezérelve, Kodály Zoltán pedagógiai koncepciójával cseng össze:

„Harmadéve Párizsban részt kellett vennem, a művészeti nevelést tárgyaló nemzetközi

konferencián. Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődjék a gyermek zenei nevelése, azt

találtam felelni: kilenc hónappal születés előtt. Első percben tréfára vették, de később

igazat adtak. Az anya nemcsak testét adja gyermekének, lelkét is a magáéból építi fel.

Ha az anya alkoholista, ez rányomja bélyegjét a gyermekre. Ha pedig zenei alkoholista

– így nevezném, aki csak rossz, selejtes zenével él -, okvetlenül meglátszik a gyermeken.

44 Szőnyi Erzsébet: Zenei nevelési irányzatok a XX. században (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988) 33. o.

23

Ezért ma még tovább mennék: nem is a gyermek: az anya születése előtt kilenc

hónappal gyermek zenei nevelése.” Kodály Zoltán pedagógiai elmélete ma is nagy

szerepet játszik a magyar zenei oktatásban. 45

45 Szőnyi Erzsébet: Zenei nevelési irányzatok a XX. században (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988) 24-33.

o.

24

Összegzés

A gyermek és az édesanya között egy titokzatos és minden tekintetben

meghatározó kapcsolat van, ezért a zenei nevelést már nagyon korai életszakaszban el

kell kezdeni. De ez nem csupán nevelés, jóval több lehet annál. Hiszen az igényes zene

is ráirányítja a figyelmet a bennünket körülvevő értékekre és szépségekre, és nem utolsó

sorban jót tesz a léleknek.

„Óriási fontossága van a zenei nevelésnek, mert a ritmus és a dallam hatolnak

be legjobban a lélek belsejébe, s azt aki helyes elvek szerint nevelkedik, rendezett lelkű

emberré teszi." (Platón)48

Régen a zene sokkal nagyobb szerepet játszott, mint manapság. Az egészséges

személyiségfejlődés része lenne ma is, véleményem szerint nem lehet elképzelni azt

nélküle, és fontos lenne napjainkban is, hogy gyermekünk személyisége megfelelően

fejlődjön. A zene fejleszti a kreativitást, a szépérzéket, a nyelvérzéket, a térbeli

tájékozódást, elősegíti a logikus gondolkodásmódot, az önkifejezést, az empátiát.

Ezekért a készségekért a bal agyfélteke a felelős. A zene képes arra, hogy a két

agyfélteke között kapcsolatot teremtsen. Azok a gyermekek, akik tanulnak valamilyen

hangszeren, jobb eredményeket érnek el az iskolában.

A Miskolci Szimfonikus Zenekarral már több olyan koncerten vettem részt, mint

zenekari zenész, ami ezzel a témával foglalkozik. Zenekarunk nagyon fontos

küldetésének tekinti, hogy a zenében rejlő hihetetlen élményt és lehetőségeket minden

korosztállyal megismertesse. Itt nem a megszokott értelemben vett zenei nevelés a

célunk, hanem elsősorban egy élményt szeretnénk nyújtani, amely magával ragadja őket

mindenféle kötöttség és elvárás nélkül. Felkelteni a figyelmüket, és olyan zenei

ingerekkel körülvenni őket, amelyeket otthoni környezetükben talán nem kapnak meg.

Célunk, hogy mind a gyermekek, mind a felnőttek jól érezzék magukat a koncerteken.

Két interjúalanyommal készített elbeszélgetésem alapján kiderült számomra,

hogy milyen nagy érdeklődést mutatnak a téma felé a kismamák, és hogy mennyire

fontos nekik magzatuk zenei nevelése. Többen szeretnének zeneszerető csemetéket

nevelni, mint azt gondoltam volna.

48 http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/pedagogia/mikor-kezdjuk-a-zenei-nevelest [letöltve:2017.04.21.]

25

Irodalomjegyzék

Könyvek, folyóiratok:

Bukáné Kaskötő Marietta: „Sosem lehet elég korán elkezdeni. Gondolatok a

kisgyermekek zenei neveléséről.” Görög katolikus szemlélet XXIV/4 (2015. tél): 32-33.

Cole, Michael- Cole, Sheila R.: Fejlődéslélektan (Osiris Kiadó, Budapest, 2006)

Szőnyi Erzsébet: Zenei nevelési irányzatok a XX. században (Tankönyvkiadó, Budapest,

1988)

Internetes források:

Partanen, Eino - Kujala, Teija - Tervaniemi,Mari - Huotilainen, Minna: Prenatal Music

Exposure Induces Long-Term Neural Effects. PLOS ONE October 30, 2013.

http://dx.doi.org/10.1371/journal.pone.0078946 [letöltve: 2017.03.20.].

Glenn Schellenberg: Music lessons enhance IQ. Psychological Science August 2004

vol. 15. No. 8. 511-514. http://www.erin.utoronto.ca/~w3psygs/MusicLessons.pdf

[letöltve: 2017.04.17.]

http://magyarhirlap.hu online – 2015.04.24. [letöltve:2017.04.15]

http://www.babaszoba.hu/articles/terhesseg/zenerajongo_magzatok?aid=200811201842

43 [letöltve: 2017.04.17.]

http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/pedagogia/mikor-kezdjuk-a-zenei-nevelest

[letöltve:2017.04.21.]

https://www.babypod.net/es/ [letöltve: 2017.03.10.]

http://www.parlando.hu/2015/2015-3/zenei-neveles-magzati-kortol.htm

[letöltve?:2017.04.15]

http://noivilag.hu/cikkek/klasszikus-zene-elettani-hatasai-hogyan-gyogyit-klasszikus-

muveszet [letöltve: 2017.04.16.]

http://www.babaszoba.hu/articles/terhesseg/muzikalis_magzat?aid=20081120184059

[letöltve: 2017.04.17.]

http://www.blikk.hu/hoppa/wtf/orulet-vagy-technikai-csoda-vaginaban-szol-a-zene-a-

magzatnak/ynkr4qf [letöltve: 2017.04.17.]

http://mentalis-magzatneveles.com/news/a-zene-hatasa-a-magzati-fejlodesre-/ [letöltve:

2017.04.12.]

https://www.mso.hu/hu/media/ciroka-babakoncert-5 [letöltve: 2017.04.17.]

26

Függelék

Sosem lehet elég korán kezdeni- gondolatok a kisgyermekek zenei neveléséről

Hogyan leszek jó szülő? Jó anya vagyok? Nap, mint nap szembesülhetnek ezekkel a

kérdésekkel azok, akiket a Gondviselés a gyermekáldás csodájával ajándékozott meg.

Szülőnek lenni gyönyörű hivatás, ám gyakran komoly kihívás elé állítja még a

legelkötelezettebb édesanyákat, édesapákat is.

9 hónappal a születés előtt…

Kodály Zoltán, a 20. század magyar zenei életének kiemelkedő alakja, maga is

komolyan foglalkozott a gyerekek zenei nevelésének problematikájával. Tőle származik

az a gondolat is, miszerint a gyermekek zenei művelését már az anyaméhben el kell

kezdeni. Ezt az akkoriban talán még abszurdnak tűnő gondolatot azonban napjainkra

számos tudományos eredmény alátámasztja. A legfrissebb kutatások eredményei

alapján arra következtethetünk, hogy a hallás sokkal nagyobb szerepet játszik a

gyerekek egészséges személyiségének kialakulásában, megőrzésében, mint azt

korábban feltételezték.

Noha a magzat hallószervei csak a várandósság 18-20. hetében alakulnak ki, sok kutató

szerint a pici már a 16. esetleg 12. héten is jelez a hangokra. A 22. héttől pedig

egyértelműen képes beazonosítani édesanyja szívműködését. A 24. héttől már el tudja

különíteni a méhen belüli zajokat, így például az anya szívverését, a belek kutyorgását,

a gyomor korgását vagy éppen a köhögést a külvilág hangjaitól. A magzat ettől kezdve

jól érzékeli a beszédet és a zenei hangokat egyaránt. Ezért rendkívül fontos, hogy

terhesség alatt minél többet beszéljünk a kisbabánkhoz!

Pocaklakók hangversenye

Kodály nyomdokain elindulva napjainkra már számos zenei program közül

választhatnak a kisgyermekes szülők. Ilyen, kifejezetten a gyerekek zenei fejlesztését

célzó rendezvények például a ringató-foglalkozások, vagy a szimfonikus zenekarok

matiné és egyéb, a hagyományos koncertlátogatás kereteitől eltérő viszonyok között

lezajló mesés-zenés hangversenyei – például a Miskolci Szimfonikus Zenekar által

megálmodott két új sorozat, a várandós kismamák számára a Szív-hang, a 0-3 éves

27

korosztály részére pedig a Ciróka elnevezésű koncertek, ahol a picik különleges

körülmények között találkozhatnak zenei élményekkel.

A magzati korban hallgatott zene pozitív hatást fejt ki a baba agyának fejlődésére. A

későbbiekben pedig elősegíti, illetve megkönnyíti bizonyos ismeretek elsajátítását. Ám

joggal merülhet fel kérdés: honnan tudhatjuk, hogy a picinek a komolyzene hallgatása

valóban kellemesebb, mint napjaink könnyűzenei slágereié?

A klasszikus zenétől rendszerint megnyugszik a pici, az élénkebb ritmustól azonban

ideges lesz, gyorsul a szívverése, gyorsabban mozog. Mi lehet ennek az oka? A válasz

roppant egyszerű: a komolyzene pulzálása, lüktetése áll a legközelebb az anya

szívdobogásához, amely megnyugtatja a picit, és ezáltal biztonságérzetet nyújt számára.

Épp ezért rendkívül jótékonyan hat a magzat fejlődésére, ha naponta legalább fél órán

keresztül komolyzenét hallgat a kismama.

Gyere anya, táncoljunk!

Az a zene, ami nemcsak a hallókürtöt, hanem az egyensúlyérzékelő rendszert is ingerli,

lényegesen nagyobb hatással van a magzatra, mint a csak hallott zene. Mit jelent ez

pontosan? A muzikalitás fejlődésének másik fontos szerve az egyensúlyi, más néven

vesztibuláris rendszerünk, amely fő funkciója a fej orientációjának és mozgásának

érzékelése. Kutatók kiderítették, hogy az egyensúlyi rendszer a ritmus érzékeléséért is

felelős. E rendszer érzékenységének köszönhetően képes a baba az anya összes

mozgásának érzékelésére. Így sokkal hatékonyabb a zenehallgatás a magzat számára, ha

azt valamilyen fizikai aktivitás is kíséri. Ilyen mozgás lehet például a ringatózás, sőt

rendkívül jótékony hatással lehet a picire, ha az anyuka táncra perdül. Ily módon,

édesanyja közvetítésével a baba is aktív részesévé válhat a zenehallgatás folyamatának.

Új gyógymód lázcsillapításra

A legújabb kutatás szerint a magzati korban hallott zenei motívumokat a babák

születésük után is felismerik. A már ismert zene hatására pozitívan reagálnak:

mosolyognak, megnyugszanak, könnyebben alszanak el, biztonságban érzik magukat.

Mindez nagy segítséget jelenthet a kisgyermekes szülők számára a nehéz időszakokban,

így például a betegségek, nyűgösségek, fogzás idején: sokszor elég csak bekapcsolni azt

a muzsikát, amit sokat hallgatott az édesanya a várandóság alatt, és ha a pici meg nem is

gyógyul tőle, de a lázat könnyebben viseli, előbb megnyugszik. Természetesen ez

28

fokozottan igaz abban az esetben, ha maga az anyuka énekel egy olyan dalt, amit már a

baba születése előtt is gyakran dúdolt neki. Bizonyára akadnak olyan szülők, akik attól

félnek, hogy esetleg hamisan cseng a hangjuk, ezért még a saját gyermekük előtt is

gátlásaik vannak. Ne tartsanak ettől, egészen bizonyosak lehetnek afelől, hogy

gyermekük zenei hallása nem fog ettől kevésbé fejlődni. Mindennél fontosabb, hogy ily

módon kettejük kapcsolatát jelentős mértékben tudják erősíteni.

1

MISKOLCI EGYETEM

BARTÓK BÉLA ZENEMŰVÉSZETI INTÉZET

PORTFÓLIÓ

Konzulens:

dr. Iván Klára

főiskolai tanár

Készítette:

Bolykó Judit

Osztatlan tanári-zenetanár (hegedű)

Miskolc,

2017

2

Tartalomjegyzék

Bevezetés……………………………………………………………………………...4

I. A tanuló személyiségének fejlesztése…………………………………..…....5

Egy kiválasztott növendék jellemzése szakmai szempontból…………..…5

Reflexió a tanuló személyiségének fejlesztésére……………………..…...6

II. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése,

fejlesztése………………………………………………………………...……7

Szociális kompetenciák fejlesztésének, iskolai gyakorlatának

bemutatása…………………………………………………………………7

Reflexió a szociális kompetenciák fejlesztésére……………………........10

III. A pedagógiai folyamat tervezése…………………………...……………....11

Intézmény bemutatása…………………………………...………….........11

Reflexió az intézmény bemutatására……………………...……………...12

Óraterv……………………………………………………...…………….13

Reflexió az óratervre……………………………………………………...13

IV. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás

felhasználásával……………………………………………………………...15

Dénes-Lányi hegedűiskola 2.kötetének ismertetése, felhasználhatósága,

kritikai értékelése…………………………………………………….........15

Reflexió a Dénes-Lányi hegedűiskola 2. kötetének

ismertetésére………………………………………………………………16

V. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák

fejlesztése……………………………………………………………………..17

Motivációs kérdőív felvétele és elemzése………………………………...17

Reflexió a motivációs kérdőívre………………………………………….23

3

VI. A tanulási folyamat szervezése és irányítása..……………………………..24

Saját tematikus terv………………..……………………………………..24

Reflexió a saját tematikus tervre…..………………………………..........26

VII. A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek

alkalmazása…………………………...……………………………………..28

Belső szaktárgyi értékelés, mérésértékelés intézményi

sajátossága………………………………………………………………..28

Reflexió……..……………………………………………………………28

VIII. Szakmai együttműködés és kommunikáció……………………………….30

Gyermekekkel, szülőkkel való kapcsolat intézményi

bemutatása……………………………………………………………….30

Reflexió………………………………………………………………….34

IX. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre……………....................35

Önképzési tervem, elképzeléseim………………………………………..35

Reflexió önképzési tervemre……...……………………………………..38

Befejezés…………………………..…………………………………….40

4

Bevezetés

A Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézmény utolsó éves hegedű szakos hallgatója vagyok. Főiskolai tanulmányaim alatt a főtárgy tanárom dr. Farkas Katalin volt.

A portfóliómban a főiskolai évek alatt elsajátított tudást és tapasztalatokat rögzítem, amit a hospitálás és tanítási gyakorlat órákon szereztem. Célom, hogy ezt a tudást a későbbiekben használni, alkalmazni tudjam munkám során, segítsem a növendékeket a megfelelő zenei-és személyiségfejlődésben, valamint szeretném megkönnyíteni a jó tanár-diák kapcsolat kialakítását. Mindehhez párosultak a Líra zeneiskolában szerzett tapasztalataim. Ebben az intézményben az elmúlt években bepillantást nyerhettem az alapfokú tanítás rejtelmeibe.

A zenetanulás sikere elsősorban a katarzis-élményhez való eljutáson múlik, amelyhez zenetanár részéről nyitottság, rugalmasság, gyermekre figyelő alkalmazkodó gondolkodás és intuíció szükséges.

Ez az összefüggő szakmai gyakorlat és a Líra Alapfokú Zeneiskolában eltöltött évekalkalmasak voltak arra, hogy a pedagógiai tevékenységemet gyakorolhassam. Ez nagyon fontos része az életemnek és igyekszem majd a későbbi munkám során megszerettetni a zenét, valamint hangszertanulást a gyerekekkel, hogy legalább zeneszerető csemetéket nevelhessek belőlük. Ez utóbbihoz elengedhetetlen az egyéni (személyre szabott) oktatás, amihez hozzátartozik a szülőkkel való jó kapcsolat kialakítása és annak folyamatos fenntartása.

Először is arról a növendékről fogok jellemzést készíteni, akivel a tanítási gyakorlatom során foglalkoztam. Kifejtem, hogyan zajlik egy hegedű főtárgy óra, mik a tapasztalatok, az alapján pedig azt, hogy mit is kell tanítani egy tanárnak és mennyire fontos, hogy mintaként szerepeljen a tanítvány előtt. Érintem a tanulók szociális hátterét és annak kihatását a zenetanulásra, bemutatom egy zenei intézmény sajátosságait és a Dénes László Lányi Margit Mező Imre Skultéty Antalné Hegedűiskola II. kötetét (továbbiakban: Dénes-Lányi: Hegedűiskola II. kötet). Kitérek a motivációs kérdőívek fontosságára, a jótékony hatásokra a tanuló személyiségfejlődésben, valamint az értékelési formákra a zenetanításban.

Összefüggő szakmai gyakorlatomat a miskolci Erkel Ferenc Zeneiskolában végeztem Ács Gyuláné tanárnőnél (továbbiakban: Erzsike néni). Erzsike néni az első alkalommal már javasolta, hogy majd Annával vizsgázzak, mert egy kiemelkedő tehetség. Javaslatát figyelembe véve, Annát választottam.

5

I. A tanuló személyiségének fejlesztése

Egy kiválasztott növendék jellemzése szakmai szempontból

P. Anna 2. a osztályos zeneiskolai tanuló

Anna négy éve jár zeneiskolába, saját választása volt 8 évesen a hegedű. Igaz zenei pályára nem készül, nagy sajnálatomra, pedig édesanyja is fuvola tanárnő. Kivételesen okos és fogékony kislány, testalkata inkább tömzsi és alacsony a korosztályához mérten. Rendkívül muzikális, jó képességű gyerek, és szinte bármilyen problémát azonnal meg tud oldani. Kissé meggyűlik a baja az ABC-s hangokkal, leginkább az alsó és felső pótvonalon elhelyezkedőek okoznak neki kis nehézséget. Anna ha hibázik, rögtön hallja és próbálja kijavítani. Leginkább az intonáció jelent neki gondot, de ha valami hamis,

6

általában korrigálja. Sokszor nehezen találja az adott hangot. A hegedű hangja szép, de nem ügyel rá eléggé. A jobb csuklója az esetek többségében passzív, a bal könyöke és a hüvelyk ujja kissé merev.

Reflexió a tanuló személyiségének fejlesztésére

Nem régiben találkoztam ezzel a problémájával. Egy tiszta kvartot nem sikerült jól billenteni, ezért elég alacsony volt. Megkértem Annát, hogy tegye le a vonóját és adja ide a hegedűt. A következő feladat kérésemre az volt, hogy énekelje a tiszta kvart alaphangját, majd magában lépkedjen fel a negyedik hangra és ez utóbbit szintén hangosan énekelje ki. Meggyőződtem róla, hogy a hallásának semmi baja, ezek után a hegedűjén is sikerült tisztán eljátszani a hangközt. Ezt azóta mondom neki, ha valamit nem jól intonál, előbb képzelje el magában (belső hallás), hogy hova kell lépni és az esetek 90 százalékában sikerrel jár a gyerek és én is. Sokszor nem tudom eldönteni, hogy Anna vajon a fáradtság vagy a lustaság miatt nem koncentrál, de gyanítom, hogy az iskolában is nagyon leterhelik őket. Ritmikailag elég pontos szokott lenni, ritkán fordul elő, hogy valamit pontatlanul játszik. A bal könyökét nem szereti használni, pedig előnyös lenne, a rövid ujjaival sokkal könnyebben elérné a hangokat és tisztábban is billentene. A jobb kezére sajnos nem mondhatom, hogy intenzív, de amikor jelzem neki, rögtön összekapja magát és annak megfelelően csinálja a feladatot. Nem rosszak az anatómiai és technikai adottságai, de van rajta javítani való. Nyilván ezeket az instrukciókat már Erzsike néni is számtalanszor elmondta neki és szerintem jól is gyakorol otthon, csak egyszerűen elfárad a karja vagy a figyelme. A hegedű játékán is azt vettem észre, mintha kicsit lustábbak lennének a karjai, ebben Erzsike néni is megerősített. Mit csináltam volna másképp? Először is, nem tartottam precízen magam a vázlat szerinti menethez. Ezen biztos változtatnék. Tulajdonképpen rájöttem, hogy az időt mindig be kell osztani, (tartani magam az óravázlathoz) ennek hiányában könnyen kicsúszhatok belőle. Jobb lehet, ha egy órán kevesebb dologra tanítom meg a növendéket, viszont azt maximálisan el tudja sajátítani elméletben és gyakorlatban egyaránt. De akár az is megoldást jelenthet, ha a következő órára átviszem az anyagot. Megtanultam, hogy a száraz tudásanyagot jobb az óra végére hagyni, és minél több kreatív, építő jellegű feladatokat csinálni. Szeretik a gyerekek. Szerintem fontos, hogy jól kommunikáljak, és nem csak verbálisan, hanem mimikával, mozdulatokkal is. Akár ezt be is lehet gyakorolni. Jutalmazni lehet mosollyal, szavakkal. A tárgyi jutalom nem vezethet jó felé. Könnyen sértődöttség lehet belőle, vagy egymás ellen is fordulhatnak a diákok. Érdemes lehet tollal kopácsolni a mérőt egy ritmusgyakorlatnál. Ha tapsolom, esetleg meg is ijedhet a növendék (pláne ha olyan a családi háttere). Érdemes ilyen dolgokra is figyelni. Anna az elmúlt egy év alatt egyre nyitottabbá vált, egyre nagyobb élvezettel kapcsolódott be az órába, valamennyire túl tudott lépni lustaságán és ötletei lettek. Úgy gondolom személyisége fejlődött és lelkileg kiegyensúlyozottabbá vált.

7

II. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése

Szociális kompetenciák fejlesztésének, iskolai gyakorlatának bemutatása

Egészségnevelés és káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése

Erőszak és konfliktuskezelés

A tudatos felnőtt életre való felkészülés

Részt vettem egy zeneiskolai keretein belül megvalósuló pályázati programban, ami nem közvetlen a zenei tevékenységhez kapcsolódott, hanem tágabb szociálisabb kompetenciák fejlesztését célozta meg, nem formális tanulási módszerekkel, mint társadalmi-, pszichológiai-, egészségvédelmi fejlesztés. A programban egy általános iskola felső osztályos tanulói vettek részt, akik borsod megyei falvakban laknak, melyből több az elmaradott régióba tartozik.

Leadott egység megnevezése Módszer Értékelés

Egészségnevelés és káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése- A dohányzás, az alkohol, és a kábítószerek élettani hatásai- Az abúzus szerhasználat pszichés hatásai- A droghasználattal összefüggő egyéb veszélyek (AIDS, hepatitisz, stb.)

Előadás, ppt-s prezentáció, kiscsoportos

munka, közös feldolgozás

Felmérő teszt

Elégedettségmérő teszt

Megbeszélés

Egészségnevelés és káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése- Az egészséges testi fejlődés összetevőinek (étkezés, mozgás) megismertetése- Társadalmi táplálkozási szokások és tévhitek- Táplálkozási útmutató- Mozgáskoordinációs gyakorlatok (az elméleti alapok ismertetésével)

Előadás,rövid film megtekintése és elemzése,

bemutatók, közös torna, ételkóstolás

Felmérő teszt

Elégedettségmérő teszt

Megbeszélés

A kapcsolaton belüli erőszak, illetve a gyermekbántalmazás megelőzése, felismertetése, a segítségnyújtás lehetőségeinek ismertetése- Alapvető fogalmak tisztázása (normák-társadalmi, jogi erkölcsi norma-, bűncselekmény, büntethetőség, büntetés stb.)- Iskolai erőszak és ezen körbe tartozó bűncselekmények megvalósulási formái. - A pedagógusokkal szemben tanúsított erőszakos magatartások-

Előadás,

rövid filmek megtekintése és elemzése,

helyzet modellek

Felmérő teszt

Elégedettségmérő teszt

Megbeszélés

8

- Iskolán belül illetve azon kívül fiatalkorúak által illetve sérelmükre elkövetett vagyon elleni bűncselekmények

- családon belüli erőszak megnyilvánulási formáiról, - igénybe vehető intézkedések

A gyermekek és környezetük között kialakuló konfliktusok megelőzése, az esetlegesen kialakult helyzetek adekvát kezelése, a problémák békés megoldási módjainak megismertetése.

Elméleti megközelítés:- a konfliktus fogalma, típusai, okai, fajtái, intenzitási skálája, kialakulásának folyamata- megoldási típusok (hatalom, jog alapú, érdekalapú) VITARENDEZÉSA vitarendezés típusa: elkerülés, önbíráskodás, békéltetés, közvetítés, döntőbíráskodás.

Konfliktusok az iskolában- diákok közötti, tanárok-diákok közötti konfliktusok, ezek okai, jellemző válaszreakciók, s problémák kezelése.Elektronikus zaklatás.

Előadás (ppt)kiscsoportos munka,

nagycsoportelőtti prezentáció,

egyénileg kitöltött kérdőív a konfliktuskezelési stílusról

Felmérő teszt

Elégedettségmérő teszt

Megbeszélés

Leadott egység megnevezése Módszer Értékelés

A tudatos felnőtt életre való felkészülés- 100%-.os felelősségvállalás- Az ötletek és a célok közötti különbség- Célok megfogalmazása 1 év távlatában az élet 7 területére vonatkozóan

Irányított beszélgetés, csoportos és egyéni gyűjtés képek felhasználásával,egyéni írásbeli munka,kiscsoportos feldolgozás

Felmérő teszt

Elégedettségmérő teszt

Megbeszélés

A tudatos felnőtt életre való felkészülés- Életpálya építés- Pályaorientációs-, pályaválasztási kompetenciák növelése

Egyéni gyűjtéstanári moderálással, ötletbörze,

Felmérő teszt

Elégedettségmérő teszt

9

- Értékek énkép, önismeret vonatkozásában, munkával kapcsolatos értékek- Tanulási stílus, tanulási környezet

kulcsszavak gyűjtése, definiálása,vita, értékfeltáró csoportmunka, tanulási szokások elemzése

Megbeszélés

Tudatos felnőtt életre való felkészítésRendhagyó pénzgazdálkodási és jogi ismeretek:- csere és pénz, fogyasztás és befektetés, tudatos fogyasztóvá válás, jövedelem és hitel, a kamat, mint a pénz időbelisége, deviza árfolyamainak alakulása, veszélyei- jogok és kötelességek, jog etikai alapjai, erkölcs és etika

Irányított beszélgetés,

kulcsszavak gyűjtése,

definiálása, vita,játékos feladatok

Felmérő teszt

Elégedettségmérő teszt

Megbeszélés

Egészségnevelés és káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése

-A művészeti élmények szerepe a lelki egészség megőrzése szempontjából-A lelki táplálékok – művészetek fontosságának tudatosítása- A gyermekek érett személyiséggé válásának elősegítése a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú alkalmazásával - A művészeti ágak közös felfedezése klasszikus és kortárs művészek munkáin keresztül (ami a tankönyvekből kimaradt) - Érzelmi intelligencia fejlesztése- A zene szeretete, élvezete - jobb agyféltekés dominancia- A színek hatása a testre és a lélekre

Ismeretek feltérképezése,

vetítés,

zenehallgatás, ifjú tehetségekbemutatkozása,

„motiváló beszélgetés, együttzenélés éstánc”,

Felmérő teszt

Elégedettségmérő teszt

Megbeszélés

10

Reflexió a szociális kompetenciák fejlesztésére

Az egészségnevelés és káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése című programon belül megismerhették a diákok a dohányzás, alkohol és drog káros hatásait. Ennek közös megbeszélése során a tanulók véleményüket megoszthatták egymással. A program során megismerhették egymást olyan oldalakról, ami a mindennapos iskolai életben nem nyilvánvaló. Az irányított beszélgetés folytán, a prevenció érdekében fontos a pozitív véleményeket kiemelni és példaként tüntetni fel a többi tanuló előtt. Az egészséges táplálkozás megismertetése közben a közös ételkészítés és kóstolás mellett nemcsak az alapanyagok ismeretét nyújtotta, hanem a csoportmunkán belül a munkaterv és a munkamegosztás örömeit és problémáit is tapasztalhatták a gyerekek. A közösen elért eredmény öröme sikerélményhez juttatta a diákokat és az együtt elkövetett hibákból megtanulták, hogy nem csak a sikernek kell örülni, hanem a kudarcot is együtt kell feldolgozni és tanulni belőle.

A kapcsolaton belüli erőszak és a gyermekbántalmazás megelőzése felismertetése, a segítségnyújtás lehetőségeinek ismertetése programban alapvető fogalmakat tanulhattak meg a diákok. A rövid filmben látottakból olyan helyzeteket ismerhettek meg, ami nemcsak családon belül, hanem iskolai környezetben is előfordulhat. Ezt azért tartom fontosnak, mert ha az életben nem találkozott még ilyen veszélyhelyzettel, nem biztos hogy felismeri az adandó helyzetben. Nem elegendő azonban a helyzet felismerés képessége, hanem a konfliktuskezelési technikákat is meg kell ismerni a gyerekeknek. Az előadó által irányított közös beszélgetés folyamán ez is előtérbe került.

A tudatos felnőtt életre való felkészülés előadás, a motivációról, a célok megfogalmazásáról és azokhoz vezető út nehézségeiről szólt. Az utolsó előadáson megismerték a gyerekek a lelki egészség fogalmát, és ennek megőrzésében a művészetek fontosságát. A program célja ezen az utolsó előadáson teljesült be, ami rávilágította a közönség soraiban ülő gyermekek elméjét, hogy a káros szenvedélyekből eredő pillanatnyi csalóka élményekkel szemben a művészetek adta impresszió sokkal színesebb , változatosabb, akár egy egész életen át tartó lelki táplálékként szolgál.

11

III. A pedagógiai folyamat tervezése

Intézmény bemutatása

A DUETT Kht. 2003. szeptember 1-én létrehozta a Líra Alapfokú Művészeti Iskolát Tiszabábolna székhellyel, amely jelenleg 19 telephelyen működik. Ezek közül 10 az észak-magyarországi régióban, 9 pedig a dél-alföldi régióban található. Ebben a zeneiskolában tanítok jómagam is 2011 óta.

Alapelvek, feladatok:

A fenntartó, valamint az iskola vezetősége és tantestülete már a kezdetektől elsődleges feladatának tekintette a tantervi irányelvek, valamint a zeneiskola speciális feladataiból adódó legkiemelkedőbb célok megvalósítását. Ezek a következők:

• A zene emberformáló, értékközvetítő szerepe, hatása;

• A tanuló személyiségének kibontakoztatása;

• A foglalkozások során az egyéni képességek figyelembe vétele, fejlesztése;

• Példamutatással történő nevelés

Az iskola eddigi működése során szervesen bekapcsolódott a települések rendezvényeibe (falunapok, karácsonyi koncertek, egyházi ünnepek), a zeneiskolanövendékei versenyeken, találkozókon való rendszeres szerepeltetésével. Az általános iskolákkal, művelődési házakkal és a környező egyházakkal szoros kapcsolattarásra törekszik a zeneiskola. Nemzeti ünnepeinken növendékeink már-már rendszeres fellépőknek számítanak, többek között hegedűs tanítványaim is. A különböző telephelyek növendékei az iskola által szervezett háziversenyen mérhetik össze tudásukat.

Mint tehetségpont:

2009-ben megalakult a Líra Tehetségpontot. Az elmúlt évek során számos pályázatot nyert, amelyek segítségével tehetségműhelyeket, táborokat és képzéseket valósított meg. Ennek én is részese lehettem.

Hiszek az élethosszig történő tanulás eszméjében, ezért növendékeimet bátorítom a minél magasabb szintű végzettség megszerzésére, ezért amennyire lehetőségem engedi, növendékeimet mentorálom, a tehetségeket zenei pályára segítem, és a továbbtanulókat nyomon követem, támogatom.

Úgy gondolom, hogy a zenei tehetség nem pusztán adottságot jelent. A környezet (család, kortársak, média…) szerepe meghatározó a tehetség kibontakoztatásában. Ezek közül kiemelten fontos az intézményi nevelés, ebben az esetben a zenei képzés, ami nagyobb részt a pedagóguson múlik.

12

A muzikalitás már egészen kis korban felfedezhető a gyermekeknél, különösen akkor, ha van zenész vagy zenerajongó a családban. Mindazonáltal a korai tehetség nem feltétele a későbbi kiemelkedő teljesítménynek. Természetesen az sem igaz, hogy kizárólag szorgalommal naggyá válhat valaki. A szorgalom szükséges, de nem elégséges feltétele a sikernek.

Reflexió az intézmény bemutatására

Sajátos eszközökkel, hangszeres oktatással, tehetséggondozással, érzelmi és esztétikai neveléssel szeretnék hozzá járulni egy sokoldalú zeneileg (is) művelt, érett, kreatív személyiség kialakításához.

Ennek megfelelően a zeneiskola pedagógiai programja és helyi tanterve felépítés szempontjából követelmény-központú, pedagógiai koncepciója szerint pedig tanuló-központú.

A cél egy olyan belső iskolai légkör, tartalmi munka megteremtése, ahol jól érzi magát a tanuló és a tanár egyaránt. Ahol a tanuló is alkotó részese a tanítás-tanulás folyamatának. A tanulókat érő kudarcélmények számát tudatosan és radikálisan csökkenteni akarom, csak úgy, mint a zeneiskola vezetősége. A sikerélményen keresztül történő munkát tartom célravezetőnek. Arra törekszem, hogy minden növendékem saját képességeinek, lehetőségeinek optimumáig jusson el. Biztosítani kívánom részükre a teret, lehetőséget ahol gyakorolhatják és fejleszthetik képességeiket, felfedezhetik önmagukat. A zeneiskolai felvételik során egyetlen gyermeket sem utasítottam el helyhiányra és egyébre hivatkozva, mindenkinek megadtam a lehetőséget, hogy kipróbálhassa önmagát és ezen a továbbiakban sem kívánok változtatni. Az ország, így Borsod-Abaúj-Zemplén megye hátrányosabb helyzetű régióiban is a családok nem tudják elérni a különféle szolgáltatásokat, nem tudják a nagyobb városokba beutaztatni a gyerekeiket, számukra csak a településen adott lehetőségek elérhetők. A zenetanárok szerepe a kisebb falvakban felbecsülhetetlen, hiszen olyan gyerekek kapnak lehetőséget egy magas szintű képzés bekapcsolódására, akik ezzel a területtel eddig nem találkoztak. A kis települések közművelődésében értéket jelentenek a művészeti ágazatok.

Mindig figyelembe veszem a tanulók életkori sajátosságait és érdeklődésükre, tehetségükre építve alakítom készségeiket és gyarapítom ismereteiket. A zeneiskola esélyegyenlőséget biztosít, és lehetőségei szerint csökkenti a hátrányokat.

13

Óraterv

Skála 2 oktávon keresztül, különböző ritmusváltozatokkal (pl: triola, szinkópa, nyújtott ritmus)

Vonósebesség és beosztás, laza csukló, húrváltás, billentés, tempótartás, elméleti tudás

Henry Purcell: D-Dúr BourrePontos ritmus, martelé vonás, billentés, zenei összefoglalás

NépdalÉneklő és hosszú vonó, 4. ujj billentés, vonóbeosztás, pontos ritmus bólogatás nélkül

Cickom, cickom… Megállított vonó puhán, mutató ujjal

Reflexió az óratervre

Véleményem szerint elengedhetetlen, hogy egy pedagógus az órákra előre megtervezett óravázlattal készüljön. Ez a 30 perc nagyon rövid és egy tanárnak ennyi idő alatt kell leadni azt az anyagot, amit a tanterv megkövetel. Precízen be kell osztani az órát, szinte percről percre, figyelembe véve a tanuló szellemi és fizikai adottságait is. Ezért egyéni oktatás, amihez a pedagógus személyre szabottan tervezi meg a tanulók óráját. Ez a táblázat egy tanítási gyakorlat órára készült vázlat, aminek hasznát tudtam venni az adott órán, és sikerült betartanom, hogy a 30 percbe minden beleférjen.

Skála

Célszerű minden óra előtt skálával kezdeni, mert ezzel a tanuló bejátssza magát, amit egyébként önállóan sokszor nem tesznek meg, mert nem tartják fontosnak. Ezzel bemelegszenek az ujjak, így könnyebb előadni egy gyorsabb tempójú művet, javul a hang minősége és talán a vonóvezetésre is jobban koncentrálnak, ha a skálánál gondosan odafigyeltek a táblázatban felsorolt instrukciókra, de itt van alkalom a jobbkéz-vezetés, balkéz-használat, gyönyörű hang megszólaltatása, vonóvezetés, test bekapcsolás élvezetes kialakítására. Minden hangnemben tisztázni kell a gyerekkel a készhelyzeteket, minden húron.

Henry Purcell: D-Dúr Bourrée

Annánál mindkét kéznél nehézkes a húrváltás. Ezt először szünettel, majd szünet nélkül gyakoroltattam. Fokozottabb ráfordulást kértem a balkézben, az ujjak nem érhettek az üres húrokhoz. A húrváltásnál szükséges energia, a közös húrsík megérzése és a lehető legkevesebb mozgás. A hüvelykujj legyen állandóan oldott, mindig tő ízületből

14

billentsen, lendítéssel. Amikor Anna nem így billent, egy fátyolos csúnya réteg hang alakul ki.

Népdal

A jobb kéz feladata mindig meghatározó, vezető szerepet kell, hogy betöltsön. Ha a jobb kar puha, akkor a bal is az lesz. A növendék már tudja, hogy mit kell hallgatni, mi a nem jó, mit kell figyelni gyakorlás közben. Fontos a hangképzés és a lendülettel való vonóbeosztás. Az első ujj már nem szorít.

Cickom, cickom…

Az ujjaknak időben kell készülni, a vonót időben megállítani a mutató ujjal. Ha az ujját időben leteszi, garantáltan tiszta lesz. A bal karnak is bele kell helyezkednie a hegedűbe, ez is egy karsúly. Nem szabad túlzott energiával dolgozni, érezni kell a szabadságot, lendületet és rugalmasságot.

15

IV. A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztése a tudás felhasználásával

Dénes-Lányi hegedűiskola 2. kötetének ismertetése, felhasználhatósága, kritikai értékelése

Ezt a hegedűiskolát csak akkor lehet alkalmazni, ha a tanuló már biztosan tájékozódik 4 kereszt és 4 bé-ig a hangnemekben. Szükséges hozzá a helyes vonóbeosztás és különböző vonás formák elsajátítása.

Amik megtalálhatóak ebben a kötetben:

- nyújtott 4. ujj

- módosító jelek

- tizenhatod ritmusok

- leggiero, martelé vonás

- Béres legény…, Elszaladt a kemence… 4. ujjas dalok

- Kánon kis és nagy tercekkel: kézhelyzet beállítása, hangközök tudatosítása,ujjgyakorlat, 2. ujj pozíciójának változása

16

- kromatika lendületből és csúsztatással

- hosszú távú etüdök, aminek két része van, a.) és b.) (többféle vonással)

- négyes kötés

- hangnemek kvintkör szerinti sorrendben

- szinkópa (pl: Ha Dunáról fúj a szél…)

- bővített kvart

- kvintek és szextek(legkezdetibb formája a kettősfogásokhoz)

- nyújtott 3. ujj (24-25 oldal)

A kotta végén található egy függelék, ezeket még a kettős fogásos darabok előtt el kell kezdeni. Megtalálhatóak azok a fogalmak, mint:

- enharmónia

- Da capo-s forma

- siciliano vonás

bár erre, csak a pedagógus világítja rá a tanulót, leírva nincs.

Reflexió a Dénes-Lányi hegedűiskola 2. kötetének ismertetésére

Ez a hegedűiskola kronológiailag nem a legjobb. Sok helyen variálni kell a sorrendet és hiányosságok is előfordulnak. Sok hegedűtanár használ emellett a hegedűiskola mellett több kottát, mint Dénes László hegedű ABC-jét, bár véleményem szerint ez inkább az ügyesebb, jobb képességű tanulóknak való. Kezdő tanulóknál érdemes Szilvay Gézaviolin ABC-jéből kezdeni a hegedűtanítást. Kreatívan és játékosan ragadja meg a tanulás fontosságát, megkönnyítve ezzel a tanár és természetesen a növendék feladatát is.

17

V. Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák fejlesztése

Motivációs kérdőív felvétele és elemzése

ZENEI TEHETSÉGFELMÉRŐ TESZT

Név: P. Anna Életkor: 11 év

Tanulsz/tanultál valamilyen hangszeren? igen

Ha igen, mennyi ideig tanultál eddig? 4 év

Milyen hangszert próbáltál ki a tehetségnap során? hegedű

Elégedett vagy a hangszert bemutató tanár tájékoztatásával? Osztályozd (1-5)! 5

Milyen hangszereket próbálnál még ki? cselló, gitár

Amennyiben a beiratkozásról és az eredményekről szeretnél további információt, add meg elérhetőségedet!

Köszönjük , hogy részt vettél felmérésünkön!

Ezt a szelvényt őrizd meg, mert ezzel vehetsz részt, a gálaműsor utáni sorsoláson!

18

A ZENEI MOTIVÁCIÓ MÉRÉSE

• motivációs tényezők

Karikázd be a megfelelő betűt az alábbiak szerint:

A: rendkívül fontos - E: egyáltalán nem fontos

A zenei sikerhez fontos…

A B C D E keményen küzdeni

A B C D Ehogy legyenek a szülők muzikálisak

A B C D Ezeneórákon (szolfézs stb.) jól kijönni a többiekkel

A B C D E pontosan tartani a tempót

A B C D E beleélni magunkat a zenébe

A B C D E sokat gyakorolni

A B C D Ehogy legyen természetes tehetségünk

A B C D E barátokkal lenni a zeneórákon

A B C D E a jó hallás

A B C D E a zenei hangok szeretete

A B C D E komolyan venni a zenét

A B C D Ehogy legyenek olyan rokonaink, akik muzikálisak

A B C D E szeretni a tanárt

A B C D E a ritmusértékek megértése

19

A B C D E a kreativitás

A B C D E a gyakorlásba energiát fektetni

A B C D EKisgyermekkorban elkezdeni a zenetanulást

A B C D Ehogy a zenetanár ne kivételezzen a tehetségesebb tanulókkal

A B C D E a jó kottaolvasási képesség

A B C D E A zenehallgatás szeretete

A B C D Ezenei cél kitűzése és elérése gyakorlással

A B C D Ehogy a zene természetes közeg legyen a családban

A B C D E kedvelni a többi zeneiskolást

A B C D Ea zenei hangok és a ritmus felismerése, megértése

A B C D Ehogy akarjunk örömet szerezni másoknak a zenén keresztül

A B C D E törődni a zenével

A B C D E jó hangszerrel rendelkezni

A B C D E a megértő tanár

A B C D Emegérteni a zenei jeleket és megjegyzéseket (pl. piano, legato )

A B C D E a zenét szórakozásnak venni

20

A B C D E a szükséges áldozatot meghozni

A B C D E a természetes zenei képesség

A B C D Ehogy a zenetanár ne legyen hirtelen haragú, indulatos

A B C D E a ritmusérzék

A B C D E hogy szeressünk zenélni

MÉG NINCS VÉGE! FORDÍTS!

21

• a motiváció jelentősége

Karikázd be a megfelelő betűt az alábbiak szerint:

A: teljesen egyetértek vele C: nem értek vele egyet

B: egyetértek D: egyáltalán nem értek vele egyet

A B C D Jó zenész vagyok

A B C DA zene nagyon fontos része az életemnek.

A B C DKeményen dolgozom azért, hogy jól teljesítsek a zeneórákon.

A B C DAkkor szeretem magam a legjobban, amikor zenélek.

A B C DA zenehallgatás sokkal fontosabb a számomra, mint a tévénézés.

A B C DJobban szeretem a zeneórát, mint a többi órát, amin részt veszek.

A B C DLeginkább zenei jellegű tevékenységekben szeretek részt venni.

A B C DInkább játszom hangszeren, vagy énekelek, mint olvasok.

A B C DA napirendemben a kedvenc óra a zeneóra.

A B C DSzámomra fontosabb dolog részt venni zenei-, mint sportrendezvényeken.

A B C DHa tehetném, még több időt töltenék zenehallgatással.

A B C DA zeneórákat izgalmasabbnak tartom, mint a többi órát.

A B C DTöbb időt akarok zenélésre szánni, mint a többi érdeklődési területemre.

22

A B C DHa tehetném, egész életemben zenével foglalkoznék.

A B C D A zeneóra soha sem időpazarlás

A B C DInkább lemondok más dolgokról, de a zenéről nem.

A B C D Gyakran gondolkodok zenéről.

A B C DA zeneórákat nagyon ösztönzőnek találom.

A B C DInkább dolgozom keményen a zenetanulás érdekében, mint bármi másért.

A B C DA zenélés az egyik kedvenc időtöltésem.

A B C DHa rajtam állna, még több zeneórán vennék részt.

A B C D Szeretnék zenei pályára menni.

A B C D A zeneiskolában kiváló tanuló vagyok.

23

Személyes adatok (nem kötelező kitölteni)!

Név: Tel.:

E-mail cím: Hangszer:

Szeretnél-e tájékoztatást kapni az eredményről? (igen/nem)

Szeretnél-e tehetséggondozó programban részt venni? (igen/nem)

Életkor:

Köszönjük válaszaidat!1

Reflexió a motivációs kérdőívre

Anna segítőkész kislány, kérdés nélkül kitöltötte a kérdőíveket. A tesztek alapján megállapítottam, hogy egy érzékeny lelkületű gyerek, akinek fontos a zene, szereti hangszerét és kötődik tanárához, Erzsike nénihez. Anna rávilágított arra, hogy mi a szerepe egy pedagógusnak a hegedűtanításban. Szeretni kell hivatásunk és szenvedéllyel űzni azt. Meg kell szerettetni a növendékkel a hegedű hangját, olyannyira, hogy annak elviselhetetlen hiányát érezze. Bizalmas légkört kell kialakítanunk, hogy bízzon a diák a saját sikerében, mert fontos a sikerélmény megszerzése. Ehhez elengedhetetlen, hogy kommunikációra és rávezetésre ösztönözzük a gyermeket. Törekedjünk mindig a minőségre. A növendék előtt egy tanárnak mintaként kell szerepelni. Ha a minőségre törekvést látja tanárától, azt fogja keresni a továbbiakban is. Anna az a növendék, aki mellett a pedagógus is fejlődik, és akit bármelyik tanár szívesen tanítana.

1 Felhasznált irodalom: Edward P. Asmus, Ph.D.: Measures of Motivation in Music: Motivating Factors And Magnitude of Motivation

24

VI. A tanulási folyamat szervezése és irányítása

Saját tematikus terv

Először is szeretném bemutatni, a tanítási környezetet, majd egy hegedű óra célját, amihez a tantárgyi kapcsolatok fontossága szükségszerű.

A tanítási környezet leírása: Az intézmény egyik telephelye, mely egy Heves megyei község (Maklár) általános iskolájának tanterme. Egy kisebb tanterem, mely az általános iskolai egyéni fejlesztő oktatásnak ad helyet. Megfelelően berendezett, világos. Szükséges álló tükör a falra felszerelve. Kottatartó állvány, metronóm van a tanteremben.

Cél: helyes hangszer és testtartás

intonáció gyakorlása

igényes szép hegedűhang

elméleti tudás alaposabb elsajátítása

tempó, lüktetés és ritmusérzék fejlesztése, javítása

dallamívek formálása

Tantárgyi kapcsolatok: szolfézs-zeneelmélet

korrepetíciós óra

kamarazene

Ehhez szükséges taneszközök: Dénes-Lányi: Hegedűiskola II. kötet, kottaállvány, metronóm

25

Felkészülés egy fellépésre

A szereplések előtt 3-4 hegedű órával már kész kell lenni a darabbal, hogy az esetleges apróbb tennivalókat még meg tudja valósítani a növendék, hogy a koncerten magához képest maximálisan teljesítsen.

1. óra: A diák már kotta nélkül hozza az előadási darabját. Miután eljátszotta és megbeszéltük mire kell még jobban figyelni, zongorakísérettel is megpróbáljuk. Ilyenkor már nem szólok semmit, hogy csak magára és a kíséretre hagyatkozzon. Ezután átbeszéljük mit érzett, mi az amit máshogy csinálna. Ha valami nem megfelelő, természetesen javítani kell. Az óra végén feladok egy otthoni feladatot, ami egy kreativitást is fejlesztő lecke. A feladat a következő: találj ki egy történetet az előadási darabodhoz és írd le, fogalmazd meg melyik zenei részlethez mit gondoltál.

2. óra: A diák már kotta nélkül hozza az előadási darabját. Miután eljátszotta és megbeszéltük mire kell még jobban figyelni, zongorakísérettel is megpróbáljuk. Ilyenkor már nem szólok semmit, hogy csak magára és a kíséretre hagyatkozzon. Ezután átbeszéljük mit érzett, mi az amit máshogy csinálna. Ha valami nem megfelelő, természetesen javítani kell. Az óra végén feladok egy otthoni feladatot, ami egy kreativitást is fejlesztő lecke. A feladat a következő: találj ki egy történetet az előadási darabodhoz és írd le, fogalmazd meg melyik zenei részlethez mit gondoltál.

3. óra: A második órán meg kell kérdezni, mire emlékszik a múlt óráról és számon kérni a házi feladatot. Miután beszámolt a leckéről, arra kérem ezekkel a gondolatokkal, érzésekkel is próbálja meg eljátszani koncert darabját, aztán értékelje. Néhány hasznos instrukciót kell adni, hogy érezze a törődést, ez lehet ujjrend, intonáció, vonósebesség, vonóbeosztás, hangsúly, húrváltás, lüktetés, dallamívek. Ezek közül legalább egy dolgot elfelejtenek a tanítványok.

4. óra: A koncert helyzetet el kell próbálni. Főpróbát kell tartani a koncerthelyszínén. Bekonferálom a növendéket, megtapsolom, ő meghajol és eljátssza darabját, amit ismét meghajlás követ. Az előadásmódot már eddig is gyakoroltuk, ezen az órán még muszáj átismételni, mert ilyenkor a gyerekek megszeppennek, némelyik még lámpalázzal is küzd. Erre nem rossz módszer, hogy a beszorult karokat nagy mozdulatokkal, lendületes vonókkal kimozdítsuk a feszült testhelyzetből.

26

Reflexió a saját tematikus tervre

Egy tematikus tervnek mindig célja van. A zenetanításban a cél, hogy a növendéket megfelelően készítsük fel a koncertre. Hogy hogyan készítsünk fel gyereket fellépésre? Muszáj koncertszerűen végigjátszani a darabokat, és azután részekre szedni, de nem a fellépés napján. A szereplési napon ne menjen iskolába, legyen bejátszva, és pihenjen is. Érdemes mindent eljátszani közép tempóban kottából. Nem szabad túl korán berendelni a növendéket a koncerthelyszínre. A pedagógusnak nyugodtnak, higgadtnak és bizakodónak kell maradnia. Nem kell állandóan a növendékkel lenni, viszont játszatni lehet, de új dolgokat mondani szükségtelen, csak összezavarnánk vele a diákot. Erősíteni kell a növendék önbizalmát. Az önbizalomhiány lehet lámpaláz miatt. Ha lámpalázas gyerekkel van dolgom, megpróbálom úgy csinálni, hogy a lámpaláz pozitív oldala legyen túlsúlyban, hogy serkentse az előadót. A lámpaláz nem egy kóros állapot, meg kell tanulni ezzel együtt élni. Sokat segíthet, ha már napokkal a koncert előtt minden este kipihenjük magunkat és jól étkezünk (korszerű zenész életforma).

Korszerű zenész életforma feltételei:

- légzés, mélylégzés megtanulása

- elegendő alvás

- mozgásos pihenés

- zenész életmódnak megfelelő sport tevékenység

- rendezett táplálkozás

- gazdaságos gyakorlás

Gazdaságos gyakorlás:

- hangszerjáték előtt 2-3 perc könnyű bemelegítő gyakorlat

- legfeljebb 20 perc legyen egy gyakorlási szakasz

- a befejezés mindig mozgás

A lámpalázas szereplőt fokozatosan készítjük fel. A meglévő tudásszintjéhez képest mindig könnyebb anyagot kell feladnunk. Korábban kell elkészülni a darabbal és eltenni pihenni. Érdemes először a darab legnehezebb részét feladni, és utána könnyebb részeket. Tudatosan meg kell tanulni, akár abc-s hangokkal is, ismerni és érteni a szerkezeti logikáját. A szereplés helyzetet már a koncert előtt 2-3 héttel gyakoroltatni lehet.

27

Gyakorlás ABC-je

1. Tudatos gyakorlás (mit gyakorlok és miért)2. A gyakorlás pontos időbeosztása (előre megtervezni)3. Ismétlés a tudás anyja (csak jól hangozhat el)4. A gyors darabokat lassan kell megtanulni, de gyorsan is kell gyakorolni5. Első a balkéz utána a jobb, aminek vezető szerepe van (balkéz automatikus)6. Problémák szeparálása (hibákat egyesével kell javítani)7. A nehezebb részeket előzménnyel és az utána következő résszel is kell

gyakorolni8. Az előadásmódot is gyakorolni kell9. Hangszer nélkül is kell gyakorolni10. Nem szabad elhanyagolni a könnyű részeket

28

VII. A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazása

Belső szaktárgyi értékelés, mérésértékelés intézményi sajátossága

Reflexió

Az osztályzás a mennyiségi, a szöveges a minőségi értékelésnek az eszköze. A zenetanulásban mennyiségi értékelésről csak olyan szinten beszélünk, hogy a tanuló az előírt tantervet adott időben teljesítette vagy sem, hiszen a félévi és év végi vizsgajegyek, nem a vizsgán előadott darabokra vonatkoznak, hanem a féléves vagy éves teljesítményre. Ugyanakkor hivatalosan a zeneiskolában is havi jegyekkel értékelünk, de a szöveges értékelés, ha nem is írásban, de verbálisan minden órán megtörténik. Az egyéni óra nagyon tág teret ad a szöveges értékelésnek, írásban azonban csak a tájékoztató füzetben jelenik meg, hivatalosan nem. Mostani rálátásom

29

szerint az osztályzásnak a zenetanításban semmilyen jelentősége nincs, sőt mondhatnánk azt, hogy értelmetlen, mert nem motiválja a tanulókat.

A mérésértékelést három részre bontják:

- belső szaktárgyi értékelés- intézményi értékelés- pedagógusi értékelés

A szóbeli értékelés mindig fejlesztő hatású, tehát úgy kell értékelni a tanulót, hogy az segítse őt a szakmai fejlődésében. A hangszeres pedagógus havonta osztályozza a növendéket érdemből és szorgalomból, amit a főtárgyi naplóba és a tanuló ellenőrzőjébe kell jegyezni. A félévente sorra kerülő vizsgákon egy hangszeres tanárokból álló vizsgabizottság határozza meg a jegyeket, a főtárgy tanár véleményével együtt. Előképzőben viszont kizárólag szövegesen lehet értékelni (pl.: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt). Az értékelésnek a tantervi követelmény teljesítése, állóképesség, alkalmazkodóképesség, tempó, ritmus, hangképzés, felkészültség, technikai tudás, memorizálás, zenei megformálás alapján kell történnie, persze ezek a perspektívák hangszerenként változhatnak. Azonban a legfontosabb az, hogy minden növendéket a saját képességeihez mérten osztályozzunk, akár ezeket a szempontokat félre téve. Ha mégsem ez alapján értékelünk, a tanuló lelkesedése alább hagy, majd kudarc éri, és a sorozatos kudarcélményeket a hangszer tanulás abbahagyása követi.

30

VIII. Szakmai együttműködés és kommunikáció

Gyermekekkel, szülőkkel való kapcsolat intézményi bemutatása

2014 telén volt alkalmam részt venni és egyben szervezni is egy programsorozatot és szakmai konferenciát, ahol Borsod-Abaúj-Zemplén megye községeit látogattuk meg zeneiskolai kollégáimmal, vezetőséggel és a meghívott előadókkal.

31

„A ZENE MINDENKIÉ”

MEGYEI PROGRAMSOROZAT ÉS SZAKMAI KONFERENCIA

Kezdő időpontja: 2014. november 13. (csütörtök)

Záró időpontja: 2014. december 23. (szerda)

Koncertek és hangszerbemutatók

Időtartama községenként: 4 óra

Helyszín: Borsod-Abaúj Zemplén megye kilenc község Művelődési Intézménye

Nyitórendezvény, szakmai konferencia - időtartama: 7 óra

Helyszíne: Borsodivánka

A rendezvény kiemelt célja:

- A koncertsorozat nyitó programjaként egy szakmai konferencia megvalósítása

„A közművelődés, népművészet szerepe a tehetséggondozásban a hátrányos területeken” címmel méltán neves, elismert szakemberek előadásaival.

- Borsod megye hátrányos településein élő lakosságának közművelődése zenei élményeken keresztül koncertsorozat formájában.

- A nyitottság, az elérhetőség és a személyes kapcsolat a gyerekekkel, szülőkkel, intézmények vezetőivel, pedagógusokkal, szakemberekkel, segítőkkel a hatékonyság érdekében.

A zeneiskola irányelve, amit jómagam is így gondolok: a településeken megtartott koncertsorozat által a lakosság zenei élményekhez juttatása, a zenei igények kialakítása/kielégítése, a hétköznapok megszínesítése volt a községekben. Nem utolsó sorban a zeneszeretet, a hangszerek nyújtotta világ becsempészése a hétköznapokba, illetve a klasszikus zene világának bemutatása. A konferenciára meghívott pedagógusok, zenetanárok érintett tehetségkutatók számára segítségnyújtást jelentett. Meghívott előadók segítségével a hátrányos és halmozottan hátrányos területek közművelődését, tehetséggondozását érintő problémákra megoldást talált, vagy erre lehetőségeket kínált a zeneiskola. .

A koncertsorozat úgy lett összeállítva, hogy november - december hónapban Borsod megye kilenc településén voltak díjtalan koncertek a lakosságnak, klasszikus népi hangszerbemutatókkal egybekötve. ( Mindenki nagy örömére szolgált, hogy Ács Gyula zenetanár, népzenész, népzenekutató, karmester, zeneszerző bemutatta a különleges, ritka számba menő népi hangszereit is a kiállításon. )

32

A községek közművelődésében - a hátrányos helyzetükből adódóan is – hiányzik vagy igen kevés a kultúrára fordítható pénzösszeg. Csökkentek, illetve teljesen elmaradtak a zenei bérletes koncertsorozatok. ( Pl.: Miskolci Filharmónia bérletes előadás sorozata). Egyre kevesebb a művészek, vagy ifjú zenei tehetségek bemutatkozása, kamaraestekstb… ezeken a helyeken. Ezt a hiányzó rést segít pótolni koncertjeivel a zeneiskola. Feladat a klasszikus zene népszerűsítésén, megismertetésén keresztül a klasszikus- és népzene szeretetének kialakítása.

A Karácsony, a szeretet ünnepe még nyitottabbá teszi az emberek szívét a szépségre, a zenére, a közös élményekre. Szívesebben látogatták a koncertet ebben a meghitt időszakban.

A rendezvények a helyi Művelődési Házak színháztermeiben voltak, a hangszerbemutatók pedig az intézmény előcsarnokában. Ennek célja az volt, hogy bevezetésként azok a hangszerek legyenek felsorakoztatva az előcsarnokban, amelyek a koncert során megszólalnak.

Elsősorban a kisebbeknek lett szánva ez a fajta bemutatóval egybekötött kiállítás, ahol az illető hangszer tanára megszólaltatta és/vagy az érdeklődő kérdéseire választ adva megismerhette, megfoghatta az egyes hangszereket. Vannak olyan halmozottan hátrányos területek, ahol a lakosság számos tagja nem tud sem írni, sem olvasni. Az iskolába járó gyermekek egyik vagy mindkét szülője párhuzamosan jár gyermekével esti iskolába írni, olvasni tanulni. Ezek a gyermekek igen kis eséllyel számíthatnak a művelődésre, esetenként a tehetséggondozáshoz tartozó családi háttér biztosítására, vagy arra, hogy a család az iskola partnere legyen a tehetséggondozásban. Hagyermekével együtt éli meg a szülő ezt a komplex élményt, talán egy előrelépést tesz a felismerés, az együttműködés, az odafigyelés útján.

33

A PROGRAMSOROZAT

„Közművelődés, népművészet szerepe a tehetséggondozásban a hátrányos területeken”c. szakmai konferencia és rendezvénymegnyitó

Témák, meghívott előadók

- A közművelődés jelenlegi helyzete, Borsod-Abaúj –Zemplén megyében

Előadó: Kovács Anikó Nemzeti Művelődési Intézet Megyei Módszertani Iroda vezetője

- A Művészeti Iskolák helye és szerepe a hazai közoktatásban, különös tekintettel a zeneoktatásra - „Mindenre jó a gyermekkori zenélés”

Előadó: Ember Csaba a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének elnöke

- A gyermek környezetével való kapcsolattartás jelentőségei (család, iskola)

Előadó: Bolykó Istvánné a Líra Zeneiskola A.M.I igazgatónője, közoktatás vezető

- A folklór szerepe a zeneoktatásban

Előadó: Ács Gyula zenetanár, népzenész, népzenekutató, karmester, zeneszerző

- Tehetség és fejlesztése

Előadó: Dr. Mező Ferenc

- Tehetség jó szerencse semmi más?

Előadó: Dr. Czeizel Endre professzor

2014. november 20. – december 23. Hangszerbemutatóval egybekötött koncertsorozat

• november 13. Borsodivánka – szakmai konferenciát követően

• november 21. Bükkaranyos

• november 22. Ároktő

• november 29. Tiszabábolna

• december 13. Kompolt

• december 19. Kázsmárk

• december 20. Kisgyőr

• december 22. Sály

• december 23. Harsány

34

Műsor:

1. Liszt Ferenc Zeneakadémia Rézfúvós Kvintett ifj. Bolykó István (növendékek)

2. Kisgyőri furulya kvintett (tanárok, növendékek)

Barokk táncok (G. Bene Beáta)

3. Fafúvós Kamaracsapat (Fogarasi Tamás: szaxofon, klarinét; növendékek: klarinét, fuvola)

4. Bartók: Hegedűduók (Bolykó Judit, Ruscsák Petronella)

5. Bartók Béla Zeneművészeti Intézmény Miskolc Rézfúvós Kvintett

(trombita, kürt, harsona, tuba)

6. Kamarazenekar: Ifj. Bolykó István trombita, Dobos János tuba, Kis Sándor trombita

7. Gitárkamara – népszerű dallamok Kardosné Barta Viktória, Kovács Sándor tanárok és a növendékek

Reflexió

A koncertsorozat repertoárja főképp a karácsonyi zenékből, a meghitt hangulatot idéző művekből lett összeállítva az előző évekhez hasonlóan. Olyan műsor volt prezentálva, ahol az volt a cél, hogy a hangszerek széles skálája megszólalhasson, be legyen mutatvaa rézfúvós, fafúvós, pengetős, ütős, népi hangszerek adta élmény, visszaköszönjenek azok a hangszerek, amiket előtte már megismerhettek, megfoghattak az előtérben lévő hangszerbemutatókon. A közös zenélés, a közös éneklés élményét, értékét megismerte, megérezte a lakosság. A koncerteken tanárokból, diákokból alakult duók, triók, kamaraegyüttesek, meghívott vendégzenészek léptek fel.

Eddigi tapasztalataim azt bizonyítják, hogy szüksége van mindenkinek a zenére, igényli a lakosság. A kisebbek itt láthattak először igazi hangszereket, zenészeket, ilyenkor találkozhattak először a klasszikus zene adta élményekkel. Megnézhették a különféle hangszereket közelről, esetleg meg is foghatták, beszélgethettek az előadókkal. (A hátrányos helyzetben lévő községekben, a zeneiskolába járó gyermekek nagy részének nincs saját hangszere). Ezek a gyermekek talán éppen ezeken az eseményeken kapott élményből adódóan kezdtek hangszereken tanulni, megszeretni a klasszikus illetve a népzenét.

A szervezett programok oda is eljuttatták a klasszikus zene adta élményeket, ahol ennek hiánya volt. Minél többen engedik magukhoz ezt a zenei élményt, és művelik azt, annál nagyobb eséllyel találjuk meg a jövő tehetségeit, művészeit.

“A zene az életnek olyan szükséglete, mint a levegő. Sokan csak akkor veszik észre, ha már nagyon hiányzik.” (Kodály Zoltán)

35

IX. Önművelés, elkötelezettség a szakmai fejlődésre

Önképzési terveim, elképzeléseim

ÖNFEJLESZTÉSI TERV

Önképzési elképzeléseimet, édesapám, Bolykó István önfejlesztési táblázatának segítségével készítettem.

SZAKMAI CÉLOK MEGFOGALMAZÁSA

CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

A PEDAGÓGUS SZAKMAI

CÉLJAI

CÉLOKHOZ KAPCSOLÓDÓ

KOMPETENCIATERÜLETEK

VÁRHATÓ

EREDMÉNYEK

HOSSZÚ TÁVÚ CÉLOK

(2016 – 2018)

1. - szaktárgyi tudás fejlesztése,

- folyamatos tájékozódás a szakirodalomban

- szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás

- elkötelezettség és szakmai felelősség vállalás a szakmai fejlődésért

- szaktárgyi tudás bővülése,

- szakmai tudatosság fejlődése

2. - továbbképzéseken való részvétel

- szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás

- pedagógiai folyamatok tervezése

- kommunikáció és szakmai együttműködéskülső szervekkel

- elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás

- közoktatás jogszabályi hátterének ismerete

- a pedagógiai program, helyi tanterv elkészítésében való részvétel

- felelősség a szervezetért

- saját pedagógiai tevékenység tervezésének fejlődése

36

3. - ”jó gyakorlatok” gyűjtése (látogatások más intézményekbe)

- kommunikáció és szakmai együttműködés

- elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás

- önművelés

- szakmai önállóság

- probléma megoldás,

- konfliktus kezelés fejlődése

4. – hospitálás más pedagógusnál

- szaktárgyi, tantervi tudás

- kommunikáció és szakmai együttműködés

- a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése és elemzése

- szaktárgyi tudás fejlődése

- pedagógiai folyamatokhoz illeszkedő értékelés

- tanuló szakszerű mérése

5. - tanórán kívüli szakmai és szabadidős tevékenységekszervezése és az ebben való részvétel

- tanulás támogatása

- a tanuló személyiségénekfejlesztése

- az egyéni bánásmód érvényesülése

- a tanuló csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése

- tanuló szükségleteire épülő környezetkialakulása

- tanuló megismerési technikák elsajátítása

- kiemelt figyelmet igénylő tanulók felismerése

AZ ELÉRT EREDMÉNYEK HATÁSA

(a cél megvalósulása után várható változás a gyermekekre/diákokra vonatkozóan)

1. A módszertani változás egy motiváltabb, érdeklődő diákot eredményez, aki nyitottabbá válik esetleges alternatív megoldásokra.

2. A kreatív technikák megismerése és alkalmazása a diákok körében is. Az élethosszig tartó tanulás fontosságának tudatosulása a tanári példán keresztül.

37

3. A jó tanár- diák viszony alakulása, ami folytán a tanuló bizalommal fordulhat tanára felé, nemcsak szakmai, hanem személyes jellegű problémáival is.

4. Tapasztalaton alapuló tudás megszerzése.

5. Szociális kompetenciák és a kreativitás fejlődése. Előmenetel a probléma megoldásban és konfliktuskezelésben.

TEVÉKENYSÉGTERÜLETHEZ, SZAKTÁRGYHOZ KAPCSOLÓDÓ

(szakmódszertani, szaktárgyi) fejlesztési célok

CÉLOK MEGHATÁROZÁSA VÁRHATÓ EREDMÉNYEK

1. Kovács-módszer elsajátítása flexibilis, könnyed, laza hangszerjáték

2. intonáció fejlesztése tiszta éneklés és hangszerjáték, magabiztos intonáció kialakulás

3. precíz vonókezelés egészséges vonósebesség, éneklő hang

FELADAT, TEVÉKENYSÉG, ERŐFORRÁSOK

(a kijelölt cél eléréséhez megnevezett konkrét feladat/ok felsorolása)

egyéni intézményi intézményen kívüli

1. otthoni felkészülés módszer alkalmazása a tanórákon

Kovács-módszer elsajátítása továbbképzésen

2. zenehallgatásegyüttműködés és kommunikáció a szolfézs tanárral

hangverseny látogatás

3. eszközök begyűjtésetanórákon való fejlesztés és az eszközök és technikák használata

hangverseny látogatás

38

Reflexió önképzési tervemre

A jövőben kívánom fejleszteni szaktárgyi tudásom és részt venni többféle továbbképzésen. A szakirodalomban szeretnék nagyobb/több jártasságot szerezni.

Önképzési céljaimat mélyrehatóan befolyásolta a közösségi pedagógia gyakorlatom során a Diósgyőri Lakásotthonban, illetve Gyermekvárosban végzett segítő tevékenység.

Javarészt játszottunk a gyerekekkel. Kiderült számomra, hogy a legtöbbjük még játszani sem tud. Meg kellett tanítani őket a játékra. Úgy hiszem ez részben sikeres volt. A legjobb dolog, ami itt történt velem, hogy a gyerekek ragaszkodását éreztem. Minden alkalommal öleléssel és puszival vártak, illetve így is köszöntek el. Az utolsó foglalkozás során olyat láttam, amit nem szerettem volna. Az egyik kisgyerek nem jöhetett velünk, ugyanis csúnyán viselkedett aznap és a nevelőnő nem engedte. A 10 éves gyereknek dühkitörése volt. Úgy érzem, hogy törődést és szeretetet is adtam a gyerekeknek. Bár nem volt mindig egyszerű, mert nem annyira akartak nyitni felém. Ez később megváltozott. Az egyik 8 éves kisfiú a lakásotthonba, amikor hazafelé indultunk, megkérdezte, hogy esetleg haza vinném-e magammal. Szóhoz sem jutottam. Valahogy jól kikeveredtem belőle, de már nem emlékszem pontosan a sokktól.

Úgy vélem ebből nem csak a gyerekek tanultak, ha nem mi is. Legszívesebben minden ismerősömet, tanítványomat elhoznám ide, hogy lássák ilyen is van. Hatalmas erőt kaptam ezektől a gyerekektől. Akit nagyon becsülök Alex, a Gyermekvárosból. Hihetetlen számomra, hogy nem hagyta el magát. Tanul és dolgozik. Látja, hogy kitörhet a „nyomorból”, és azon van, hogy kialakítson magának egy életet. Minden elismerésem az övé, hogy ennyire erős és kitartó.

Jót tett ez a pár alkalom. Tudni fogom, hogy viszonyuljak a tanításban a hátrányos helyzetű vagy halmozottan hátrányos helyzetű növendékeimhez, ugyanis egy olyan iskolában tanítok, ahol 852 gyerekből 723 ilyen helyzetben van. Gyakorlatom során úgy érzem elegendő tájékoztatást kaptam a tanáromtól, viszont az ottani nevelők nem foglalkoztak velünk. Inkább csak örültek, hogy ott vagyunk és nekik kevesebb a dolguk. Én úgy gondolom, hogy egy nevelő próbálja meg nevelni is azokat a gyerekeket, ne együtt dohányozzon velük. Talán ez volt az ami a legjobban nem tetszett. Sok mindenen javíthattam volna én is, mert előfordult, hogy egyszerre csak egy gyerekkel foglalkoztam, a többieket pedig figyelmen kívül hagytam, de lényegében örülök, hogy ezt észrevettem magamon, így legközelebb igyekszem erre fokozottan odafigyelni. A közösségi pedagógiai gyakorlat segített a társadalmi felelősségvállalásban, segítségnyújtásban, valamint felkészített minden olyan helyzetre, amivel a pedagógus pályám során találkozhatok. Próbáltam a gyerekeknek azt sugallni, hogy egy kis tanulással és szorgalommal ők is értelmesen gondolkodó felnőttekké válhatnak. További segítség lenne nekik, ha folytatnám ezt a tevékenységet velük. Úgy tervezem fogom is, amikor időm engedi.

39

Hospitálásom során is sok, az önfejlődésemre meghatározó élményem volt. Sokmindent tanultam, mint például hogyan viszonyuljunk gyerekekhez, hogy reagáljunk egy nem mindennapi helyzetre. Előfordult, hogy a tanórán derült ki, hogy a diák örökbe fogadott gyermek. Erről a pedagógusnak sem volt tudomása. Megtisztelve éreztem magam, hogy a növendék bizalmába fogadva nekem is elárulta ezt a titkát, pedig akkor még csak órát látogattam, mint főiskolai hallgató. Tanárnő nagyon jól kezelte a helyzetet. Finoman érdeklődött, de mégsem tűnt kíváncsinak. Éreztette a gyerekkel, hogy fontos számára és vele megoszthat bármit. Rádöbbentem mennyire fontos, hogy elnyerjük a gyerekek bizalmát, mert egy pedagógusnak nem csak a tanítás a feladata, hanem a társadalmi nevelés is. Meg kell velük ismertetnünk a helyes társadalmi normákat. Erre kiváló alkalmak a nyaranként megrendezett zenetáborok is. Volt lehetőségem már többször is gyerekekkel táborozni, pedagógusként. A zenetábort olyannyira élvezték a diákok, hogy nem akartak haza menni. Sok barátság alakult ki, de konfliktushelyzetekkel is találkoztam, amit bizony meg kellett oldani. Sokszor kellett fegyelmezni a gyerekeket. Mivel sokan voltak, a pedagógusok, felnőttek pedig kevesen, általában csoportos fegyelmezést alkalmaztunk, persze csakis olyat, ami nem lehet káros a tanulók testi és lelki fejlődésére, így a sportra jutott a választás. Remek lehetőség levezetni a felesleges energiát. Ezeket a „büntetéseket” mindig estére időzítettük. A gyerekek is jól aludtak ezután, és másnap újult erővel ébredtek. Sajnos a tábor végére az efféle „büntetés” már nem hatotta meg őket. Ilyenkor az emberben erőteljesen tudatosu, mik az előnyei az egyéni oktatásnak. Az osztályokat, csoportokat tanító pedagógus feladata nehezebb abból a szempontból, hogy a fegyelmet és a rendetmeg kell tartania, a hangszert oktató pedagógusnak ezzel nem kell foglalkozni. Sokszor az egyéni órákon nem derülnek ki az esetleges magatartásbeli problémák, mivel ahangszeres tanárokon egyenként foglalkozunk a gyerekekkel. Más szempontból ugyanakkor nagyobb az elvárás a szülők felől és több a felelősségvállalás. Mégis azt mondom, hogy a magunkkal szembeni elvárás legyen a legnagyobb, és mindig a minőségre törekedjünk.

Befejezés

Pályaválasztásom kissé irányított volt gyerekként, ugyanis szülői rábeszéléssel kerültem a hegedű központjába. Mindig is szerettem volna zenét tanulni, otthon sem láttam mást, ugyanis mindkét szülőm zenetanár. A hegedűvel együtt kezdtem a zongorát is hét évesen. Ugyan én zongorista szerettem volna lenni, (igaz csak a tanár iránti ragaszkodásom miatt) a szüleim mégis a hegedűt javasolták. Felnőtt fejjel egyáltalán nem bánom. Még egészen kiskamasz koromban kiderült, mennyire jól bánok a gyerekekkel. Már 10-12 évesen többen észrevették, hogy különleges tehetségem van a gyerekekhez és a velük való kommunikációhoz is. Ez a mai napig szemernyit sem változott. Elhivatottnak érzem magam a tanításban és nevelésben. Mint már említettem az egyik kompetenciában: ez utóbbi sem elhanyagolható!