XX. évfolyam 2. szám 2015. április 5.

A Debrecen-Csapókerti Református Egyházközség lapja

„...azonképpen a Krisztusban ismindnyájan megeleveníttetnek.” (1Kor15,22) D

arm

stad

t – Im

aker

t

Magvetés2

Élet – örök Élet

2015. március 24-én Barcelonában 146 utas azzal a céllal szállt be a repülőbe, hogy uticéljához közelebb kerüljön. Tet-te mindezt talán a megszokott módon, hiszen olyan sokszor így volt már, vagy tette mindezt izgatottan, hiszen az újdon-ság ereje hatalmába kerítette. A 6 fős sze-mélyzet pedig a dolgát végezte. A szomorú tényt mindannyian ismerjük: tragikus repülés lett ebből. (A vizsgálatok folya-matban vannak, e sorok olvasásakor talán többet lehet majd erről tudni...) 150 ember, aki nem gondolta, hogy a világhíradó ve-lük fog foglalkozni. 150 ember, aki – talán – az utolsó percekben átélte egész földi éle-tét, mert pillanatok alatt pergett le előtte, ami addig vele történt. Az élet...

Mi is az élet? Mit is mondhatunk a szü-letésünktől kezdve eltelt időre? Ahány em-ber, annyi válasz! Öröm és szomorúság, siker és vereség, boldogság és keserűség, megelégedés és panaszkodás, zarándokút és helybenjárás, békesség és rivalizálás... folytathatnánk a sort vége-hossza nélkül a néhány évtizednyi földi életet jellemezve.

Amikor pedig az örök életről hallunk, mire gondolunk? Hogyan képzeljük el? És hogyan lehet a miénk? Jézus Krisztus válaszol erre: „Az pedig az örök élet, hogy ismernek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust” (János 17,3). Ezek szerint nem csupán a halál után, hanem itt a földön az örök élet már a miénk lehet. Nem bizonytalan messzeség-ben és távolságban, hanem Isten és Jézus Krisztus ismerete által van számunkra fel-kínálva. Ismerni a Szentháromság Istent azt jelenti, hogy vele Lelke által közös-ségben lehetünk. Sokan keresik az örök élet titkát, és sokan nem találják meg azt.

Valami bonyolult, az ember számára elér-hetetlen titokzatosságnak tartják. Nem az! Isten az ember számára nagyon egysze-rűen kijelentette az örök élet valóságát és elérhetőségét. „Az pedig az örök élet, hogy ismernek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust.”

Istent az Ő Fiában, Jézus Krisztusban megismerni legteljesebben Nagypénteken lehet, a golgotai kereszt alatt! Az Isten által az Ő Fiában, Jézus Krisztusban felkínált Életet megismerni legteljesebben Húsvét-kor lehet, az üres sírnál! Ez a két hely, ez az út, a véres kereszttől az üres sírig mindent megváltoztatott és megváltoztat. Átírta a történelmet és átformálta az ember életét!

Van egy kedves lelki ének, amely Jézus szavai alapján a legegyszerűbben fogal-mazza meg ezt a leghatalmasabb csodát:

Megismerni Téged: ez az örök élet!Ez az igaz, örök boldogság.Téged megtalálni, mindig Veled járni, És Tebenned elrejtőzni: a mennyország!Megismerni jobban, amíg a szív dob-ban, Megismerni égi lényedet.Isten szent Báránya, ég és föld Királya, Soha, soha el nem múló szent szeretet!Isten áldott Lelke, jöjj bűnös szívembe! Hadd ismerjem Jézust igazán!Merüljek el Benne, a szent végtelenbe, Aki nékem megszerezte égi hazám!

Földi életutunk legnagyobb, legfon-tosabb döntése ez: Jézust megismerni és elfogadni. Minden más csak ezután kö-vetkezik, mert múlandó. Ennek a hitnek, kapcsolatnak örökké tartó gyümölcse van: az üdvösség. Fogadjuk el mindnyájan!

Lakatos Zoltán lelkipásztor

Magvetés 3

Lukátsi VilmaAZ UTOLSÓ VACSORA

Alkony borult az Olajfák hegyére,a hajnalcsillag fönt volt már az égen,- a be nem tartott és sokszor megszegettSzövetségre emlékezésképpenJeruzsálem házfalain belülasztal mellett ültek a családok,együtt ették meg a páska-bárányt,amíg az éj teljesen leszállott...

Tizenhárman voltak a teremben,tizenkettő lábát az Úr mosta:‘amit teszek, azt most még nem érted...’A mécs lángja gyöngéd fénybe vontakörülkötött, görnyedő alakját,amelyből még nárdusillat áradt...

Övéivel az asztalhoz ült le,mert behozták a vacsora-tálat.Ő a megtört kenyeret szétosztvaazt mondta: ‘Vegyétek, egyétek,ez az én testem - tiértetek...’- így kötötte az Új Szövetséget;Isten Báránya kész volt a halálra,de a régi oltárkő szétmállott!- Tiszta új bort öntött a pohárba,(a kereszt valahol készen állott).Ő a kelyhet kézről-kézre adta:‘az én vérem Új Szövetség vére!’

Azután dicséretet énekelveelindultak az Olajfák hegyére.

(forrás: Egy csipet só - Bp.1990.)

Utolsó vacsora

Magvetés4

„Vele együtt élni…”(Olv.: 5Móz30,6, Lk10,25-28, Róm6,6-8, Gal2,20, Kol1,27, 1Jn3,2, 5,12)

„Szilárd talajon állok, amire építek: van Jézusom. Nem csupán a történeti, akiről olvassuk, hogy Isten fia (azon kívül, hogy Megváltó), hanem az én Jézusom, akivel kap-csolatom van, aki bennem lakik, a lelkem Őbenne, akit mindenütt megtalálok és meg-látok!” /Brunswick Teréz (1775–1861), az első magyarországi óvodák megalapítója./

Úgy tizenegy esztendővel ezelőtt egyik unokánk kiadós városi sétálásunk közben egyszer csak megszólalt: „Nagymama, nem bíjom magamat!” Ez pedig azt je-lentette, elfáradt, vegye fel, mert nem bír gyalogosan tovább totyogni mellettünk. Mosollyal kísért kívánsága természetesen teljesült, nagymama karjaiba vette, és így mentünk tovább…

1. Valahogy így lenne érdemes tovább „mennünk” mindnyájunknak Krisztus-sal, aki valóságosan, de mégis titokzatos módon megmutatja önmagát ennek a vi-lágnak. Amikor Jézus búcsúbeszédeivel (János evangéliumának 13-17 fejezete) igyekezett tanítványait felkészíteni földi élete befejezésére, nemcsak a Pártfogót, a Szentlelket ígéri, aki majd velük lesz mindörökké, hanem váratlan fordulattal önmagáról kezd szólni: „Nem hagylak ti-teket árván, eljövök hozzátok. Még egy kis idő, és a világ többé nem lát engem, de ti megláttok, mert én élek, és ti is élni fogtok” (Jn14,18-19). Mélyértelműen „háromszó-lamú” üzenete van ennek az igének. Bár tanítványai meg kell tapasztalják eltávo-zását, mégsem lesznek olyanok, mint a pásztor nélkül maradt nyáj, akik fáradtan, tehetetlenül, kiszolgáltatottan, csüggedten vergődnek a továbbiakban egy számukra ellenséges világban. Miért? Azért, mert

a.) az ideiglenesen egyedül maradtak csakhamar ismét együtt lehetnek vele már feltámadása után negyven napon át;

b.) majd az Atyához felemeltetése után titokzatos módon jelen lesz „minden na-pon a világ (= aiónos, a mostani világkor-szak) végéig” (Mt28,20) övéivel, az önma-gukat megvédeni képtelenekkel, de hittel benne bízókkal a Szentlélek által, mint vé-delmező, segítő, éltető, lelkesítő, eligazító ERŐ;

c.) és végül második alkalommal úgy je-lenik meg, hogy „ítélni fog élőket és holta-kat” (2Tim4,1), amikor is „meglátja min-den szem” (Jel1,7).

Nem az önmagát istenítő, megmámo-rosodott, élvezeteket hajszoló világ látja meg Őt így, hanem hitben élő „gyerme-kei” (Jn13,33). Mennyire igaz a 19. századi óvodaalapító vallomása: „Isten igéje a ter-mészeti ember értelme számára elzárt do-log” (Brunswick Teréz). Bizonyára ismerte Pál figyelmeztetését: „hitben járunk, nem látásban” (2Kor5,7), mert csak a testi sze-mekkel láthatatlan eseményekben ragyog fel a mennyei dicsőség (2Kor4,17-18). Egyébként az ember csak az önző elszige-telődésre, a másik megvetésére, erőszakra, gyűlöletre kész, nem a jó cselekvésére.

2. Minket, a jelenleg élőket azonban a „tegnap, ma és mindörökké” változatlan (Zsid13,8) szeretettel szerető Jézus Krisz-tusról tett vallomásával egy igazi öröm-üzenettel is meg akar ajándékozni. Még-pedig azzal az örvendetes ténnyel, hogy „Krisztus közöttetek van: reménysége az eljövendő dicsőségnek” (Kol1,27). Mit is jelent ez? Az üdvösség történetének kez-detén kizárólag választott népe, Izráel „ta-lálkozhatott” a láthatatlan Istennel nappal

Magvetés 5

felhő, éjjel tűzoszlop jelenségeiben. Ézsa-iás hatalmas látomásában azonban már Istennek azt az elhatározását olvashatjuk, hogy mindenkori szolgáinak a pogányok, azaz a népek között kell meghirdetniük világméretű szabadítását: „A pogányok világosságává teszlek, hogy eljusson sza-badításom a föld határáig” (Ézs49,6). Pál kitörő örömmel beszél arról az Efézusi levél 3. részében a „titok”-ról, amelynek úgy lehet cselekvő részese, hogy Krisztus megjelenésétől fogva a föld végső határáig terjedően (a pogányok között!) hirdethe-ti meg az evangélium új világkorszakát. Mert Isten mentő szeretete nem szűkít-hető le bizonyos helyekre, és nem is kor-látozható csupán bizonyos naptári alkal-makra: bűntől szabadító szándéka, Jézus Krisztus éltető jelenlétének híre eljuthat Jeruzsálembe, Samáriába, Keletre, Nyu-gatra, Északra és Délre. Istenünk üdvözítő szeretete ugyanis minden embernek jelent meg nemzeti, faji, vallási hovatartozástól függetlenül, hiszen az Ige testet öltésekor a karácsonyi evangélium mindenkinek szól, ami „az egész nép öröme lesz” (Lk2,10).

3. Végül a szokásos kérdés: milyen cél-ból és hogyan lehet élni Jézus Krisztus által? Ő ezt is ígérte búcsúbeszédében ta-nítványainak: „megtudjátok, hogy én az Atyában vagyok, ti énbennem, én pedig tibennetek” (Jn14,20). Amikor pedig Pál arról vallott, hogy Krisztussal való döntő találkozása óta testi élete egészét bensőleg, hitben formálta át, azaz többé nem ő élt, hanem Krisztus benne, akkor még ezt is hozzátette: „szeretett engem, és önmagát adta értem” (Gal2,20). Később konkrétan Isten „emberszeretete” megjelenéséről szól (Tit3,4). Azaz Jézus mindvégig úgy szeret-te az Atyát, az Atya pedig a Fiút, hogy eb-ből a kölcsönös szeretetből áramlik felénk Jézusnak az övéit elhordozó, segítő, átöle-

lő, éltető szeretete. Ezt pedig nem tarthat-juk meg önző módon csak magunknak: tovább kell élnünk a körülöttünk élőknek. „A szeretet az élet, az élet gyökere. Aki nem szeret, nem is él” (Bunswick Teréz). Márpe-dig ha Jézus Krisztus által a jelen lévő Is-tenről vallunk, aki maga a szeretet, akkor csak úgy „maradhatunk életben”, ha az Ő szeretetével segítjük, támogatjuk, mele-gítjük egymást. Vagyis ha „hisszük azt a szeretetet, amellyel Isten szeret minket”, akkor „aki a szeretetben marad, az Isten-ben marad, és Isten is őbenne” (1Jn4,16), – Vele való megszakíthatatlan, örökké tartó, evilági halálunk után is megmaradó kap-csolatban.

Rácz László lelkipásztor

Kis Gáborné KatikaISTEN AZ ATYÁM

Isten az AtyámBenne bízom!Hiszem, tudomŐ benne soha nem csalatkozom.

A fény a MennybőlA Föld felé áradEmeled föl UramTeher alatt roskadó szolgádat.

Uram, Te hős voltálmikor Golgotára mentélÖrökre a világ Megváltója lettél.

Ezért áld a mi szívünkénekben, imábanHozzád tartozunkmost és mindörökklé

az örökkévalóságban.

Magvetés6

A BŰN

Kedves Olvasó!„A bűn” című írásomat napi csendessé-

geim során jegyeztem fel. Volt, amikor épp csak egy sort sikerült leírnom, volt olyan is, amikor semmit, de olyan is, amikor csak írtam, írtam és írtam. Állandó rohanás az életünk. A férjemmel sokszor észre sem vesszük, hogy hétfőből hogy lett hirtelen péntek.

Nehéz a napi munka, háztartás, ügyinté-zések mellett naponként elcsendesedni, de mindenkinek arra van ideje, amire akarja! Naponta minimum háromszor étkezünk, mert éhesek vagyunk, és a gyomrunk jelez, hogy adjunk neki táplálékot. A lelkünknek is szüksége van táplálékra! Remélem, a cím sok mindenki figyelmét felkelti majd, és bí-zom benne, hogy a feljegyzésem elolvasása után sokan lesznek (köztük jómagam is), akik megpróbálnak a bűntől távol marad-ni.

A bűn szót kimondva érezhetjük, hogy egy erőteljes szó, és mintha hatalommal bírna. A bűn a gyökere minden rossznak. (János első levele 3,4 „Aki bűnt cselekszik, törvényszegést követ el, mert a bűn tör-vényszegés.”)

Mi az eredendő bűn: Isten jónak te-remtette az embert azért, hogy terem-tőjét megismerje, és szeresse. Ádám és Éva paradicsomi engedetlensége miatt a mi természetünk úgy megromlott, hogy mi mindnyájan a fogantatás pillanatától bűnben vagyunk, majd bűnben születünk meg.

Az eredendő bűn minden jóra képtelen-né teszi az embert. A Szentlélekbe vetett hit megfordíthatja ezt.

Vigyázni kell a bűnnel, mert Isten min-dent lát, és tud rólunk, ha valaki úgy hiszi,

hogy a TITOKBAN elkövetett bűnt nem látja a mi Urunk, az bizony téved! (Lukács evangéliuma 8,17 „Mert nincs olyan rej-tett dolog, amely napvilágra ne kerülne, és nincs olyan titok, amely ki ne tudódna, és ismerté ne válna.”) Nemcsak cselekedete-inkkel követünk el bűnt, hanem gondola-tainkkal is, és Isten erről is tud.

Ne legyünk ezért rossz gondolatokkal tele, sem haragtartóak, se gyűlölködőek, és ne mutassunk hátsó szándékkal teli magatartást.

Az ördög nagy kísértő, vigyázzunk vele, legyünk bátrak, és erősek, csábításának tudjunk nemet mondani!

(Mózes első könyve 4,7 „ Hiszen ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz. Ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt le-selkedik, és rád vágyódik, de te uralkodjál rajta.”)

Éppen ezért a bűnt: el kell ismerni, Isten elé kell vinni, őszintén meg kell bánni, és el kell hagyni.

A megbánt bűnt a mi Urunk megbo-csátja, és elfelejti. Jézus Krisztus szabadí-tását hittel kell elfogadnunk! Ne felejtsük el azt sem, hogy a mi Urunk nem a kül-sőnk alapján ítél meg bennünket, hanem az alapján hogy mi van a szívünkben.

Az emberek felé mutathatjuk, hogy minden szép és jó, elbújhatunk egy töké-letes álarc mögé, míg szívünkben a bűn legsötétebb oldala mutatkozik meg.

Imádkozzunk szüntelen, kérjünk, és megadatik, amire vágyunk, keressük, és megtaláljuk, amiért fohászkodtunk.

(János evangéliuma 15,7 „Ha megma-radtok énbennem, és beszédeim megma-radnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjetek, és megadatik nektek.”)

Magvetés 7

Lehet, hogy nem azonnal kapjuk meg azt, amit kérünk, vagy nem olyan for-mában, ahogyan szeretnénk, de semmi-féleképp ne felejtsük el, hogy Istennek mindnyájunkkal terve van, és ha bátran rábízzuk magunkat, ha az életünk irá-nyítását átengedjük neki, akkor nem kell aggódnunk semmiért sem, mert ő csak a legjobbat szeretné nekünk, és ehhez szük-ségünk van hitre, kitartásra, feltétel nél-küli Istenbe vetett bizalomra, és fohászra!

(Pál Filippibeliekhez írt levele 4,6-7 „Semmiért se aggódjatok, hanem imád-ságban és könyörgésben mindenkor hála-adással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt, és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat a Krisztus Jézusban.”)

Gondoljuk át, hogy hogyan élünk: bűn-nel, vagy nélküle. Ha változtatni szeret-nénk, életünkön ne féljünk a bűntől elvál-ni. Igaz, nehéz változni, és változtatni, de nem lehetetlen! A mi Urunk ad erőt, hogy elfogadjuk a megváltoztathatatlant, és ad bátorságot megváltoztatni a megváltoztat-hatót. Jézus eljövetele közel van, sohasem késő!

(Jelenések könyve 22,12-13 „Íme, eljövök hamar, velem van az én jutalmam, és meg-fizetek mindenkinek a cselekedetei szerint. Én vagyok az Alfa és az Ómega, az első és az utolsó, a kezdet és a vég.”)

Áldáskívánó szeretettel:Szabó Zoltánné

Debrecen, 2015. március 09.

Magvetés8

Jézus nélkül nincs remény!

„Szenvedni annyi, mint diadalt aratni: Óh hány éles vasnak kell rajtunk faragni, míg méltók nem leszünk, hogy az Ég királya beállítson majdan szobros csarnokába!” (Babits Mihály)

Az Úr Jézus jelei, csodái, gyógyításai térdre és imádatra késztették a jelenlévő-ket és minket is, mai tanítványait. Kegyel-mes tettei mindig az irántunk való könyö-rületből, szánakozásból, együttérzésből fakadtak, amely nyomán a gyógyultak ujjongva dicsérték Istent.

Őáltala a megkötözöttek megszabadul-tak, a vakok láttak, a bénák jártak, a sü-ketek hallottak, a leprások megtisztultak és halottak támadtak fel. Jézus ma is ke-gyelmet, életünkre teljes megoldást kínál: az elveszetteknek menekülést, a sötét-ben járóknak világosságot, a betegeknek gyógyulást, a megalázottaknak igazságot, követőinek megnyugvást, békét és üdvös-séget, örök életet.

Hálaadással fogadjuk el drága ajándéka-it, mert Jézusnál jobban senki sem szeret minket! Azért, hogy megmentsen, értünk áldozta életét a kereszten.

„A mi vétkeink miatt kapott sebeket, bűneink miatt törték össze. Ő bűnhődött, hogy nekünk békességünk legyen, az Ő se-bei árán gyógyultunk meg.” (Ézs53,5)

Drága Megváltóm, Úr Jézus Krisztus! Áldalak Téged, hogy én is átélhettem a veled való találkozás örömét, és megis-merhettem a legdrágább áldozatot, melyet értem hoztál a kereszten. Egyedül Te is-mered a szívemet és látod, hogy csak Tőled várhatok segítséget. Hálát adok, hogy tö-

rődsz velem, és köszönöm, hogy nem kell kétségbeesnem a bajban. Úr Jézus, Te vagy az Élet és a Remény! Hiszem, hogy szá-modra nincs lehetetlen, ezért kérlek, hogy könyörülj rajtam. Őszinte gyermeki hittel bízom Benned. Legyen meg a Te akaratod az én életemben!

„Íme, áldásul volt nekem a nagy kese-rűség, és Te szeretettel kivontad lelkemet a pusztulásnak verméből, mert hátad mögé vetetted minden bűnömet!” (Ézs38,17)

László Ilona presbiter

Füle Lajos JÉZUS

Jött, hogy a bűnből kiragadjon,hogy életünknek értelmet adjon.Nincs mélység, melyben el ne érne,s nincs magasság, ahova érte el ne jutna,akit, megváltott, akit, az Ő vérével áldott,ingyen való ekkora váltság!Követni ŐT drága kiváltság!

Magvetés 9

Túrmezei ErzsébetAKI HELYETT A KRISZTUS VÉREZETT

Emlékszem: Kemény bilincsbe verten,bénultan ültem a hideg kövön.Sötétség, bűn és vád töltötte el lelkem,ijesztő csend kietlen börtönöm.

Halál: Oly mindegy. Csak nagynéha lázadtvalami bennem. Életvágy talán.S akkor... szerettem volna összetörnibűnt és bilincset börtönöm falán...

Neki az ajtó rozsdamart vasánaksámsonkarokkal! Ki a fényre! ki,ahol szabad mezők ujjongva várnak,s ahol az élet szent magvát veti!

Néha. És máskor rémek. Megremegtem:a szívemen kemény, hideg marok.Egy síron túli hang titkos hívása:‚Jöjj! Jöjj Barabás!’ - Nem! Nem akarok!

‚Barabás!’ Hah, már nem a rém hívása.Ezer torokból tör ki: Ó, elég!Ez a halál! Jön értem. Sírom ássaés nem kiálthatok felé: Ne még!

Most! Súlyos léptek... fegyver csörrenése...csikordul a zár... szoborrá meredtminden tagom... egy érdes hang: ‚Barabás,szabad lettél. Le a bilincseket!’

Először mint egy álom. De lehullnakmégis. Tántorgó lábaim előttkitárt kapu áll. Ott kinn vár az élet.Rám vár. Előre! Hadd köszöntsem őt!

Merre? Hová? Nagy céltalan örömmelrohantam, mígnem bősz tömegbe vitt,zúgó tömegben torpant meg a lábam.Pilátust láttam, népem véneit...

S ott állt egy ember: nagy, szúró tövisselmegkoronázott, véres, tört alak.Vállán vörös palást, kezébe nádszál.Hogy le nem roskad annyi kin alatt!

Gyönge, törékeny. Vad lelkemmel érzem:szelíd, egészen más, mint én vagyok.Arcán csend, nyugalom. Megtört szemébenvalami földöntúli fény ragyog.Ki ez az ember? Megkövülten állok.Énrám tekint. Ki Ő? Mit véthetett?Valaki szól: ‚A Názáreti Jézus.Őt feszítik meg Barabás helyett.’

Oly hosszú út vezet a Golgotára...Én végigjártam. Két lázas szememodatapadt vonagló alakjára,ott égett minden gyilkoló szegen.

10 Magvetés

És nem tudtam többé levenni róla.A szemek fénye... az a szent ajak...a hulló vér... Múlott a perc, az óra.Felejthetetlen percek és szavak.

A szívemen gigászi nagyra nőttekláttán kemény, hideg gránithegyek:Helyettem! Énhelyettem! Énhelyettem!Hogy én éljek, hogy én szabad legyek!

Mikor utolsót vonaglott a teste,mikor már minden elvégeztetett,mentem alá a gyász hegyéről én is.- S ölbe vettem egy síró gyermeket...

Megsimogattam... lázadó kezemmel,mely azelőtt csak gyilkolt és rabolt.S akkor tudtam meg, hogy Barabás meghalt.Az ő testét fedi a sziklabolt.

Már csak szeretni, simogatni vágytam, haladni csendesen, mint Ő haladt,aki helyettem roskadt le a porbaGolgota utján a kereszt alatt.

Helyettem. Énhelyettem! Énhelyettem!Ez a szó zengi át életem.- Napfény gyanánt ez tündököl felettem,s ez nyitja meg a mennyet is nekem.

‚Ki az? Ki zörget?’ - kérdik majd. ‚Barabás,aki helyett a Krisztus vérezett.’S kitárják akkor ujjongó örömmela gyöngykaput fehér angyalkezek.

Munkácsy Mihály – Golgota

Magvetés 11

Hittel és szorgalommal

„Tudod mennyi gyermek ébredkicsiny ágyban jó korán?Gond se bántja, vígan élhet,futhat, játszhat mindahány.Égi atya kézben tartja, vágyát tudja,hangját hallja.Téged is lát és szeret,téged is lát és szeret.”

(Wilheim Hey: Tudod-e?, részlet)

A mennyei Atya jobban ismer bennün-ket, mint mi saját magunkat. Még meg sem formált szent keze, amikor már tudta, hogy mi a terve velünk, és ha figyelünk a jelzéseire, beszélgetünk Vele, ezt nekünk is elmondja. Ha pedig az általa kijelölt úton haladunk, céljainkat az Ő segítségével, hit-tel és szorgalommal el is fogjuk érni. Ezt nagyon fontos gyermekeinkkel is tudatni, minél korábban az egészséges önbizalmat beléjük plántálni, hiszen minden cél elér-hető, Istennek semmi sem lehetetlen, aki pedig „oda van az emberért kimondhatat-lanul”, és ha Ő velünk, ki ellenünk?

Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy Isten majd mindent elrendez, nekünk csak az a dolgunk, hogy várjunk. Nem, ehhez tenni kell, min-den tőlünk telhetőt. Fontos, hogy azzal is tisztában legye-nek gyermekeink, hogy lesz-nek nehézségek, próbatéte-lek, amiken Isten segítségével juthatunk keresztül. Meg kell ezt is tanulniuk, tanítani ve-lük, hogy a remélt eredmény-hez olykor göröngyös lehet az út, úgy, ahogyan az Atyához is keskeny út vezet, míg a bűn ajtaja széles és hívogató.

Az a jó tanácsom, hogy ne mondjuk azt soha gyermekünk céljaira, hogy „ó, igen, persze, meg toronyórát lánccal...”, ha pe-dig kudarcot szenved, ne az legyen a vi-gasztalás, hogy „ugye, megmondtam”. Ez-zel akár egy életre szóló sebet okozhatunk, az elvesztett önbizalom pedig nehezen alakítható ki ismét. Azt gondolhatja, hogy Isten mégsem segített, pedig ő a minden-ható. Gyermeki hite teljesen megrendül-het, ha nincs tisztában azzal, hogy a pró-batételek is az Úrtól vannak, ami nekünk jelenleg nehézség, az is javunkra válhat.

Igyekezzünk hát úgy elindítani őket, olyan munícióval, hogy ne torpanjanak meg az akadályok előtt, azokat ne bünte-tésnek, csak megoldandó próbatételeknek fogják fel, amin Isten átsegíti a benne hí-vőket, megmutatja a kivezető utat.

„Aki végigmegy és sosem adja fel, az kap majd koronát, aki hűséges és szabályosan küzd, arra ott fenn jutalom vár!”

(Pintér Béla)

Áldás, békesség!Nyilasi Márta

A rajzot Gyuricsku Marci készítette

Magvetés12

A befalazott Biblia

Mintegy száz éve, amikor a Szent-Gotthard alagút még nem volt megépítve, az Olaszországból Svájcba és a visszauta-zóknak gyalog kellett átmenniük a hágón, és ez sok időbe telt. Az emberek gyakran csoportosan utaztak. Egyszer egy csapat kőműves utazott Lugano környékéről bel-ső Svájc felé, mert ott jobb volt a kereset. Volt köztük egy fiatalember, akit Antoni-ónak hívtak. Ez utazás közben szóba ele-gyedett egy idősebb hölggyel, aki az Úr Jé-zus értünk hozott áldozatáról beszélt neki. Antonió azonban hallani sem akart róla és azt mondta:” Van Máriánk és vannak pap-jaink. Ez elég”. A hölgy Antoniónak egy szép, bőrbe kötött Bibliát ajándékozott.Elfogadta, de nem olvasott belőle. Amikor Glarusba, a munkahelyére érkezett, egy nagy ház építésénél kellett dolgoznia. Ott könnyelműen belement társai durva ka-landjaiba és velük káromkodott. Amikor az egyik falat vakolták, látott egy nyílást, melyet még be kellett falazni. Hirtelen eszébe jutott a Biblia, amely hátizsákjá-ban volt, és azt mondta társainak: „Fiúk, van egy remek ötletem. Nézzétek, van egy Bibliám, azt befalazom ebbe a nyílásba”. A Biblia éppen belefért, csak a kötése sérült meg.” No még egy kis maltert ide - mond-ta Antonió - és majd meglátom, ki az ör-dög veszi elő még egyszer!” 1861. május 10-én tűzvész ütött ki Glarusban, 490 ház teljesen leégett. Az egész város rettenetes romhalmazzá vált, újra fel kellett építeni. Egy Johannes nevű észak-olaszországi kő-művest bíztak meg azzal, hogy egy házat, amely még új volt, de részben beomlott, megvizsgáljon. Kopogtatta kalapácsával az egyik épen maradt falat és hirtelen ki-esett belőle egy törött malterdarab. Leg-

nagyobb csodálkozására talált mögötte egy könyvet, amely a falba volt illesztve. Kihúzta: egy Biblia! Hogy került ez ide? Különös, neki is volt egyszer Bibliája, de azt elvették tőle. „ No, ezúttal nem veszik el”- gondolta. Szabad idejében szorgalma-san elkezdte olvasni. Először csak az evan-géliumokat és a zsoltárokat értette. Belő-lük megtanult imádkozni. Akik azonban őszintén vágyakoznak utána, azoknak Isten segítségükre siet. Így azután nem-sokára megértette, hogy bűnös, de azt is, hogy Isten szereti, és hogy csak az Úr Jé-zusban való hit által nyerheti el bűnei bo-csánatát. Amikor ősszel ismét visszatért hazájába, rokonsága körébe, mindenütt elbeszélte felszabadult életének jó hírét. Szabad idejében Bibliákkal teli táskával járta a környék falvait és terjesztette az evangéliumot. Így jutott el arra a vidékre, ahol Antonió lakott. Egy országos vásáron felállította a sátrát és ott árulta a Bibliát. Antonió arra ment, megállt és azt mond-ta: - Biblia? - köszönöm, nincs szükségem rá! Ha kellene egy, csak el kell mennem Glarusba, ott van az enyém befalazva. És még mindig kíváncsian várom, ki az ördög veszi ki onnét. Johannes szomorúan nézte a fiatalembert. Most már mindent értett és így szólt: - Vigyázzon fiatalember! Köny-nyű gúnyolódni, de mit szólna, ha meg-

Magvetés 13

mutatnám magának azt a Bibliát? - Engem ugyan nem csap be - mondta Antonió -, tüstént felismerném, hiszen megjelöltem. És az a véleményem: az ördög sem hozza ki onnét! Johannes elővette a Bibliát és meg-kérdezte:- Ismeri ezt a könyvet, barátom? Antonió először szólni sem tudott, amikor meglátta a sérült Bibliát. - Nézze meg jól! Ugye látja? De nem az ördög hozta elő, ha nem Isten, hogy ön is megtudja, hogy Ő él. Önt is meg akarja menteni. Ekkor elő-tört Antonió régóta palástolt gyűlölete Is-tennel szemben. Lelkiismerete megszólalt, de ő mégis így kiáltott: „Gyertek fiúk, mit keres itt ez az ember a bibliaárudájával?” Néhány perc alatt szétrombolták Johannes sátrát. Őt pedig megverték. A tettesek az-tán gyorsan eltűntek az összesereglett nép között. Antonió gyűlölete Isten iránt egy-re nőtt. Amikor egy napon ismét túl sokat ivott munka közben, leesett egy 17 méter magas állványról, súlyosan megsérült és kórházba került. Ezt megtudta Johan-nes. Küldött neki egy szép virágcsokrot, és meg is látogatta. Antonió szíve azon-

ban kőkemény maradt, noha igen mély benyomást tett rá Johannes szeretete, aki minden héten meglátogatta, ő pedig las-sanként olvasni kezdte a Bibliát, először unalomból, majd egyre növekvő érdeklő-déssel. Egyszer ezt olvasta a Zsidókhoz írt levél 12,5-ben: „Fiam ne vesd meg az Úr fenyítését, és ne csüggedj el, ha megfedd téged”. Íme, ez mintha az ő balesetéről szólt volna. Tovább olvasta, és Isten Igéje elkezdett hatni Antonió szívében. Megta-nulta meglátni és megvallani bűneit Isten színe előtt. De megtanulta azt is, hogy bi-zalommal higgyen a kereszten elvégzett áldozat erejében. Lelke meggyógyult, de csípője megbénult. Korábbi munkáját nem tudta folytatni, könnyebb munkát ta-lált és később boldog házasságot kötött Jo-hannes lányával. Apósa egyúttal barátja is lett. Antonió már a mennyei hazában van, de gyermekei mint legdrágább örökséget őrzik az általa egykor befalazott Bibliát.

Ismeretlen szerzőtől lejegyezteLászló Ilona

Feltámadott! Istenem Tőled én oly sok ajándékot kaptam.Megköszönöm halkan, imában és dalban. Dicsőítlek én

Istenem, hogy Te meghaltál a bűneinkért. Magasztallak, áldalak, hogy Feltámadtál! Nem akarok mást, csak a ke-

resztre nézni! Igédet olvasni és megérteni.Van benne számomra is üzenetedet.

Kérlek drága Szentlélek, segíts nekem megérteni üzene-tedet. Vezess engem Úr Jézus az úton, bár néha elesek, de

Te mindig felállítol. Állítsd lábaimat erős kősziklára, ne legyek én hitvány, megalkuvó, gyáva. Töredelmes hű

szívet kérek, alázatosságot és szelídséget, hogy még jobban szeresselek Téged. Örvend a mi szívünk, mikor házadba

jövünk és Téged ünnepelünk.Ámen, Soli Deo Gloria

Kis Gáborné Katika

Imádság

Magvetés14

Hajléktalan misszió 2015 „Fogadjátok be tehát egymást,

ahogy Krisztus is befogadott titeket Isten dicsőségére.”(Rm15,7)

Vajon nem vágyunk e mindannyian egy hely után, amit igazán teljes otthonunk-nak mondhatunk? Ahol teljes megnyug-vásunk, és békességünk lehet, ahol melen-gető fény; elfogadás és szeretet vesz körül bennünket...

„A semmi ágán ül a szívem, kis teste hangtalan vacog” – írta József Attila.

Mindegyikünknek kell egy hely, ahol otthon vagyunk, ahol védettségben, biz-tonságban, elfogadó szeretetben tudjuk magunkat, ilyen hely, ilyen állapot csak egy van: az atyai ház.

Jézus kétezer évvel ezelőtt eljött a világba,hogy megbékéltessen minket Is-tennel, hogy mennyei otthonba hívjon minket...

Jézus ma is jön, hogy társunk és életünk Ura legyen. És Jézus eljön, hogy otthonná tegye ezt a világot, amely bűneink miatt most csak lakás a számunkra.

Jézus hajléktalanként született a betle-hemi istállóban, hajléktalanként mene-kültek vele szülei Egyiptomban, hajlék-talanként vándorolt Galilea földjén, nem volt a fejét hová lehajtania.

Végül a halálban a golgotai kereszten hajtotta le a fejét. És mégis, mindvégig volt otthona.

Volt ahol megpihent, ahol erőt gyűjtött, ahol békességet merített az Ő mennyei Atyjával való közösségből. Ebbe az ott-honba vár és hív mindegyikünket Jézus, a házigazda, és nem mi fogadjuk be Őt, hanem Ő fogad be minket. Így hív mind-egyikünket: - Te, akinek nincs otthonod, aki vándorolsz az életed útján /betegként, egyedülállóként, gyászolóként, fáradt ta-

nulóként, dolgozóként/ gyere, higgy ben-nem, kövess engem és számodra is lesz hely ahova lehajthatod a fejed.

Évről évre becsatlakozik gyülekezetünk a hajléktalan misszó szolgálatába. Idén 2015. február 28-án osztottunk ételt a rá-szorulóknak. 1300 darab töltött káposztát készítettek el a csapókerti testvérek a gyü-lekezeti házban, melyhez friss kenyeret és meleg teát adtunk.

„Bölccsé teszlek és megtanítalak, melyik úton kell járnod. Tanácsot adok, rajtad lesz a szemem.” (Zsolt32,8)

Nem kellett hosszan várakozniuk a sor-ban állóknak, egészen gyorsan meleg ebéd-hez jutott mindenki. Az ételek megrakott műanyag tányérokba voltak, jöhettek azok,

Idén 20 évesa debreceni hajléktalan ellátás.A képen látható szobor annak

a 13 darabos hajléktalanságot bemutató bronzszobor kiállításnak egyik darabja, amely az Európai Unió nagyvárosaiban

került bemutatásra az elmúlt öt év során, és a fedél nélkül élők helyzetére próbálja

felhívni a figyelmet.

Magvetés 15

akik hajléktalan igazolvánnyal rendelkez-tek, de voltak olyanok is akiknek nem volt, ám Isten nem tesz különbséget az emberek között, hogy kinek van és kinek nincs, mert nekik is jutott meleg étel.

Isten nem kérdez, mert Ő közben már eldöntötte mit fog tenni, Ő irányítja a gondolatainkat és ezáltal döntéseket tu-dunk hozni, amiért hálásak vagyunk. Jé-zus mondja: „Ti adjatok nekik enni.” Jézus veszi kezébe az irányítást, és az öt lángos-forma kenyér és a két szárított halacskát, ami az Ő kezében megsokasodik: adja a tanítványoknak, és ők viszik az éhes em-bereknek.

Én nagyon örültem annak, hogy része-se lehettem a segítségnyújtásnak, mert az a tudat, hogy részese lehetsz valaminek, amivel örömet szerzel másoknak, és az az érzés, hogy életednek volt legalább egy olyan jelenete, amelyben nem egy bará-todnak vagy a családodnak próbálsz se-gíteni, hanem egy vadidegen embernek, mert rászorul..., az akaratlanul felemel téged is. Ugyanakkor minden alkalom-mal, amikor osztottam, vegyes érzelmeket keltett bennem, szomorú voltam és kicsor-dult néha egy-egy könnycsepp a szemem-ből, amikor például egy idős férfi vagy nő nyúlt az ételért, hogy közben hallhatóan lehetett hallani amit mondtak: „Az Isten áldja meg!” A testi táplálék mellett még lelki táplálékot is adhattunk nekik aján-dékba. Szeretnék megosztani egy igaz tör-ténetet egy ismeretlentől:

Sok évig élt ateistaként. Nem volt sem-mi baja a hívőkkel és jól megfért velük. Vi-szont az élete úgy alakult, hogy hajlékta-lan lett. Különböző nappali melegedőkben töltötte el az idejét. Egyszer egyik sorstár-sa szólt neki, hogy menjen el egy gyüleke-zetbe. Mivel volt ideje, elment. Ott viszont megfogta a sok szeretet, ami sugárzott az

emberekből. Ezt követően minden alka-lommal elment, ami fontos volt számára az az, hogy senkit nem érdekelt, hogy ő hajléktalan, ugyanolyan emberként kezel-ték, mint a többieket. Mindig volt idejük rá, megválaszolták a kérdéseit, segítettek dönteni neki. Nagyon jó volt számára, hogy nem erőltették a megtérést. Ő pedig minden alkalommal eljárt a gyülekezetbe, közben sikerült neki elhelyezkednie egy éjszakai szálláson. Valahogy úgy érezte, ezt a helyet az Úr vette védelme alá. Ami-kor a házba indult, egy hangot hallott: „ Szeretlek fiam!” Körülnézett, és nem látott senkit. Ő felelt: „ Én is Uram!”

Érezte, hogy nincs egyedül, van vele va-laki. Megértette, hogy csak egy kicsit kell odafigyelnie és az ember észreveszi az Úr kezét, segítségét. Megértette, hogy Ő csak annak tud segíteni, aki hisz Őbenne. Há-lás volt azért, mert Őt nem hagyta el akkor sem, amikor nem hitt benne, fontos volt Neki akkor is, amikor elutasította. Azóta élete rendeződött, és családja van. Köszö-ni az Úrnak, hogy figyelt rá és végig bízott benne, hogy ki fog kerülni a gödörből. Még akkor is, amikor majdnem feladta.

Drága jó Uram! Köszönöm, hogy részt vehettem ezen az alkalmon. Köszönöm, hogy Örömet tudtam nekik szerezni.Kérlek, vedd Őket körül gyengéd szere-tettel, add meg nekik, amire szükségük van, adj nekik hitet, bűneik bocsánatát és az örök életet. Segíts nekik hogy rende-ződjön az életük. Ámen!

Testvéri szeretettel:Medgyesi Anita Melinda

Köszönjük minden segítő testvérszolgálatát, akik idén részt vettek

a hajléktalan misszióban!

Túrmezei ErzsébetLábnyomok

Álmomban Mesteremmel tengerparton jártam, s az életemnyomai rajzolódtak ki mögöttünk:két pár lábnyom, a parti homokon, ahogy ő mondta, ott járt énvelem.De ahogy az út végén visszanéztem,itt-amott csak egy pár láb nyomalátszott, éppen ahol az életempróbás, nehéz volt, sorsom mostoha.

Riadt kérdéssel fordultam az Úrhoz:„Amikor életem kezedbe tettem, s követődnek szegődtem Mesterem,azt ígérted, soha nem hagysz el engem,minden nap ott leszel velem.

S, most visszanézve, a legnehezebb úton, legkínosabb napokon át,mégsem látom szent lábad nyomát!Csak egy pár láb nyoma látszik ott az ösvényen.Elhagytál a legnagyobb ínységben?”

Az Úr kézenfogott, s szemembe nézett:„Gyermekem, sose hagytalak el téged!Azokon a nehéz napokon átazért látod csak egy pár láb nyomát,Mert a legsúlyosabb próbák alattTéged vállamon hordoztalak!”

Magvetés 17

Nőnek lenni nehéz. Főleg a mai pörgős, ér-tékvesztett, emancipált világban, ahol a nemi szerepek összekeveredtek, és egy nőre ezernyi elvárás irányul. Meg kell felelnünk a háztar-tásban, a munka világában, ha megadatik fe-leségként, anyaként, a tudományok világában, de a gyülekezetekben is. Ezer felől húznak minket, várva, hogy minden egyes területen 100%-ot nyújtsunk. A baj csak az, hogy elfá-radtunk. Még keresztyén nő létünkre is belefá-radtunk abba, hogy tökéletesek legyünk, hisz mi tudjuk, ha sikerül is elkendőznünk, hogy nem vagyunk azok. Sőt. Üresség és hiányérzet van a szívünkben, és szégyenkezünk bizony-talanságaink miatt. Legbelül érezzük, hogy Isten ennél többre teremtett, de nem merjük elhinni. Szerencsétlennek, butának, csúnyá-nak, túl kevésnek vagy éppen túl soknak gon-doljuk magunkat. És ez alapján rendezzük be az életünket. Kerülve a kockázatokat, vigyáz-va, nehogy túl sokat mutassunk magunkból, nehogy meglássák hiányosságainkat. Beérjük kevesebbel, maradunk a jól bevált és biztonsá-got adó módszereinknél. Valahol mélyen még él bennünk az a vágy, ami pörgős szoknyás kislányként odarepített minket édesapánk-hoz, hogy feltegyük neki a nagy kérdéseket: „Szép vagyok? Értékes vagyok? Különleges? Van valami feladatom az életben?” De ezeket a gondolatokat már elfedte a kiábrándultság, a csüggedés és a szégyen....

A könyvre egy éve találtam rá, amikor új-donsült 3 gyermekes anyaként nagyon rám nehezedett az a gondolat, hogy vajon mit fo-gok akarva-akaratlanul is továbbadni a gyer-mekeimnek? Milyen példa vagyok a fogékony gyermekéveikben? Egy bizonytalan modellt nyújtok számukra, vagy megtalálom végre a helyemet Isten országának építésében? Fon-tossá vált a nyugalom, a hálás szív, a feltétel nélküli szeretet elérése és a segítőtársi szerep

betöltése az életemben. Isten nem véletlenül helyezte ezeket a vágyakat a női szívbe. Akkor tudjuk kielégíteni őket, ha a nekünk szánt sze-repet Isten elképzelései szerint töltjük be.

Az írópáros azt tartja legfontosabb feladatá-nak, hogy elmondja: létezik gyógyulás a seb-zett női szívek számára. Jézus a bűnbocsána-ton túl gyógyulást is szeretne adni a szívünk-nek. Szeretne a csüggedés helyett öröméneket adni a szánkba, és szeretne megvigasztalni bennünket. El akarja űzni szívünkből a bele-törődést, a kétségbeesést és meg akarja tölteni hálával (Ézs61,1-3). Ahhoz, hogy női szívünk gyógyulása elkezdődjön, igent kell monda-nunk a kérdésére: „Leteszel végre arról, hogy te magad irányítsd az életedet? Mersz végre közel engedni engem magadhoz?” Sajnos a bűneset során gyökeret vert Éva, és ezáltal a mi szívünkben is a bizalmatlanság Isten iránt. Úgy érezzük, hogy az a biztos, ha mi irányít-juk az életünket. Persze, ha minden jól megy, megengedjük Istennek is, hogy kormányoz-zon kicsit, de ha jönnek a fekete felhők, kézzel-lábbal forgatjuk a kormányt egyik irányból a másikba. Isten viszont visszavár minket. A lelkünkben tátongó ürességet csakis Ő tud-ja betölteni, hisz Ő teremtett bennünket. Ha kérjük, Ő meggyógyítja szívünket. Kérdezzük meg Tőle bátran: „Te valóban gyönyörködsz bennem? Értékes és szépséges vagyok a szá-modra? Terved van az én gyenge életemmel?” Biztos vagyok benne, hogy ha kitartóan és az Isten iránti bi-zalommal keressük, meglátjuk végre a KE-GYELMET, ami szer-tefoszlat mindenféle kétséget és hazugságot önmagunkkal kap-csolatban, és be tud-juk tölteni a nekünk, mint nőknek szánt szerepet.

Kissné Péter Hanna

KönyvajánlóJohn és Stasi Eldredge

Elbűvölő

Magvetés18

Gyermekoldal

„…Krisztus meghalt a mi bűneinkért az írások szerint. Eltemették,és – ugyancsak az írások szerint – feltámadt a harmadik napon…” (1Kor15,3-4)

Jézus nagyon szerette tanítványait. Háromszor jelentette ki nekik szenvedését és halálát, hogy felkészítse őket a jövő fájdalmas pillanataira. A régi írásokat idézte, melyben a prófé-ták megjövendölték az ő küldetését. A tanítványok ezt nem értették. Krisztus szava valóra vált. Vállalta értünk a szenvedést és a halált.

Így nekünk is Jézusért kell élnünk. Tegyünk mindent tanítása szerint!Szeressük embertársainkat, ahogy ő szerette tanítványait, és mindannyiunkat, akikért

áldozatát vállalta!

Matekos feltámadásSzámold ki és színezz!

Magvetés 19

KAKUKKTOJÁS

Melyik a kakukktojás és miért?Soronként karikázd be, hogy melyik az a szó, ami nem illik a többi közzé!

1.Názáret 2. Golgota 3. Olajfák hegye 4. Gecsemáné kert

1. Reformáció 2. Pünkösd 3. Karácsony 4. Húsvét

1. jászol 2. kereszt 3. csillag 4. Betlehem

SÜSSÜNK

A friss kalács illata mindig szívmelengető. Itt egy ötlet, hogy hogyan hozzuk formába a kalácsot. Ha szeretnétek segíteni otthon a konyhában a húsvéti előkészületekben, akkor itt a lehetőség, hogy egy bárányformát is kipróbáljatok.

Jézust a Biblia Isten bárányának is nevezi, aki életét adta a világ bűneiért.Soha ne felejtsd el, hogy milyen nagy áldozatot hozott érted!

KI MIT TUD

Nézz utána, hogy milyen állatok szerepelnek a református címerben!A megfejtést dobd be egy papírlapon a neveddel és a címeddel együtt a Csapókerti Gyü-

lekezet postaládájába, 2015. április 17-ig, így részt vehetsz egy sorsoláson, ahol egy szép Gyermekbiblia a fődíj, amiben megtalálod a Húsvéti történetet is.

Áldott FELTÁMADÁS ÜNNEPET kívánunkminden kis olvasónknak!

Szeretettel: a gyermektanítók

Magvetés20

Imafala Presbitériumért

Hálát adunk…... a presbitérium minden tagjáért.... hogy együtt lehetünkés szolgálhatunk.... hogy Istennek nem csupán egyéni éle-tünkkel vannak tervei, hanem a gyüleke-zetünkkel is.... a működő szolgáló csoportokért.

Kérjük Istent… ... hogy egyre inkább lelki kö-zösséggé formálódhasson a presbitérium.... hogy az Ő dicsőségére alakul-janak, formálódjanak a jelenleg kevésbé vagy egyáltalán nem működő csoportok.... hogy tudjunk hozzá méltó, a gyülekezet jó vezetői lenni.... hogy Tőle jövő bölcsességgel vezessen döntéseinkben.... hogy minden körülmények között egységes legyen a presbi-térium és a gyülekezet.

3.NYÁRI GYERMEKHÉT A CSAPÓKERTI GYÜLEKEZETBENKedves Szülők, Gyermekek, Családok, leendő Segítők!

Szeretettel várjuk a gyermekeket 2015. július 6-12-iggyülekezetünk gyermektáborába!

Isten kegyelméből, feléledt a vágy a szívünkben, hogy legyen újra gyermektábor a Csapókerti Gyülekezetben. Nagyon sok élménnyel gazdagodva emlékszünk a tavalyi évre, ahol a bibliai Jónás és más hő-sök történetein keresztül találkoztunk Istennel és figyelhettünk egy-másra. A cupsong, a halas hátizsák, a sorversenyek, csoportok, a sok móka és kacagás felejthetetlenek.

A helyszín változatlan, a Debrecen-Csapókerti Református Gyüle-kezet (Db., Mátyás király utca 23/b) egész területe.

Az ellátásról, programokról, a jelentkezés módjáról a Magvetés c. gyülekezeti újság következő számában részletesen is beszámolunk, de a jelentkezési lapok is hamarosan elkészülnek.

A gyermekhét nem kerülhetett volna megrendezésre, ha nincs velünk Isten és az a sok-sok segítő, akik szolgálatukkal hozzájárultak ahhoz, hogy minden és mindenki a

helyén legyen. Ezúton szeretném bátorítani a testvéreket a szolgálatra. Sok

testvéri kézre, áldozatra lesz szükség idén is. Várom azok je-lentkezését, akik részt tudnak venni ebben a szolgálatban.

Jelentkezni lehet személyesen Lakatosné Juditnál vagy a 06/20/967-66-76-os telefonszámon, és a homohoj@gmail.

com e-mail címen is.

Magvetés 21

Az új közoktatási törvény értelmében, 2016. január elseje után az érettségi vizsga bi-zonyítvány kiadásának feltétele 50 óra „közösségi szolgálat” elvégzésének igazolása. A törvény figyelmet fordít arra, hogy a társadalom nehéz helyzetben lévő tagjainak támo-gatása, társadalmi beilleszkedésük elősegítése, az előítéletek csökkenése, a környezettu-datosság és az állampolgári aktivitás mind részét képezzék minden magyar érettségizett fiatal nevelésének.

Ebben szeretnénk lehetőséget és segítséget nyújtani a fiatalok számára, hogy a Csapó-kerti Református Gyülekezet programjai által is szerezzenek tapasztalatokat, élményeket az önkéntes munka területén.

Programok

2015. április 25. Játszótér felújítás – templomkert rendezés- Festés, kavicságy rendbehozatala, növények gondozása, ültetése

2015. június 7. Gyülekezeti Tanévzáró nap- Előkészületek szervezése, a napon való részvétel és önkéntes feladatok végzése.

2015. július 6-12. Nyári Gyermektábor - Előkészületi feladatok, csoportvezetés, konyhai szolgálat.

Jelentkezni lehet a homohoj@gmail.com e-mail címen,vagy személyesen a Lelkészi Hivatalban.

Kedves Gyerekek!Csak egy kattintás és máris Csodaklikk városban találjátok magatokat, amint beléptek az oldalra. Ti magatok fedezhetitek fel, melyik épületben mit találtok.Sok kalandjátékot, amelyek-ben jobban megismerhetitek a Bibliát és gyűjthetitek a pontokat, Jézus életéről szóló filmet, napi áhítatokat.A megszerzett pontokkal csi-nosíthatjátok a szobátokat, a sok játékkal fejleszthetitek a memóriátokat, logikátokat, gyorsaságotokat.

Kellemes időtöltést!

CSAPÓKERTI ÖNKÉNTES PONT

WWW.CSODAKLIKK.COM

Magvetés22

Református hit- és erkölcstan Biblia • Műveltség • Élmény

Kedves Szülők!Hit- és erkölcstan vagy erkölcstan? A döntés az Önöké, mivel minden leendő 1. és 5. osztályos tanuló csak egyiket tanulhatja a két tantárgy közül. Ugye Önök is a legjobbat

szeretnék gyermeküknek? Hadd segítsük a döntést!

www.hittan.info

Ha a gyermek1. osztályos lesz

akkor a beiratkozáskor írásban jelezze igényét az iskola felé.

Ha a gyermek5. osztályos lesz

akkor május 20-ig kérheti írásban.

Mit tegyen, ha református hit- és erkölcstan órára szeretné járatni gyermekét?

Szeretettel várjuk gyermeküket a református hit- és erkölcstan órákon!

Az alapműveltség fontos része a Biblia ismerete.

Gyermeke a hit- és erkölcstan órákon szentírási történeteket tanulhat.

A változó világban szükség van maradandó értékekre.

Isten Igéje örök és állandó a változások között is.

Mindenkinek van értékrendje.A hit- és erkölcstan óra a keresztyén

értékrend kialakulását segíti.

Egy jó tanóra tele van élményekkel.A hit- és erkölcstan óra érdekes,

élménygazdag és gyermekekre hangolt.

Készült a Magyarországi Református Egyház megbízásából

Magvetés 23

Anyakönyvi adatok(2015. február 17. – 2015. március 27.)

A keresztség sákramentumában részesültek:Mézes-Pataki Atos és Mézes-Pataki Roni.

Isten áldja meg növekedésüket testi és lelki értelemben egyaránt!

Házasságkötésükre Isten áldását kérték:Tálas László és Bodnár Eszter.

Áldásokban gazdag családi életet kívánunk!

A vigasztalás Igéjét hirdettük:Lukács Lajos (57), Juhász József (89), Vass Józsefné Hamar Piroska (82),

Hajdu Gyula (63) és Nagy Sándorné Nagy Zsuzsanna (85)elhunyt testvéreink ravatalánál.

A feltámadás és örök élet bizonyosságával kívánunk vigasztalást!

Kiadja a Csapókerti Református Egyházközség Presbitériuma4033 Debrecen, Mátyás király u. 23/B • Telefon: (52) 448-601E-mail: refcsapokert@gmail.com • web: csapokert.reformatus.huFelelős szerkesztő: Bulyáki-Dóka Alíz • Megjelenik: kéthavontaPéldányszám: 300 • Nyomás, tördelés: Litográfia Nyomda, Debrecen

ÁLLANDÓ GYÜLEKEZETI ALKALMAINK

Vasárnap: 10.00 órától istentisztelet a templomban Az istentisztelettel párhuzamosan vasárnapi óvoda és iskola 9.30-tól imaközösség az istentisztelet áldásáért a gyülekezeti házban 16.00 órától konfirmáció előkészítő gyermekeknek 17.00 órától imaóra a gyülekezeti házban – a hónap utolsó vasárnapján dicsőítő istentisztelet Minden hónap első vasárnapján 15.00 órától istentisztelet Domboson.

Kedd: 10.00 órától Baba-mama kör 15.00-17.00 óra között Tevékeny Kezek Szeretetkör 17.00 órától bibliaóra – vezérfonal: Bibliaolvasó kalauz 19.00 órától konfirmáció előkészítő felnőtteknek

Szerda: 10.30-tól bibliaóra az Idősek Napközi Otthonában 19.00 órától kéthetente Nagyifi

Csütörtök: 9.00 órától Tevékeny Kezek SzeretetkörPéntek: 17.30 órától minden hónap második péntek estéjén presbiteri bibliaóra

18.00 órától Kisifi

24 Magvetés

DSE 2015DEBRECENI STADION EVANGÉLIZÁCIÓ

„HIRDESSÉTEK AZ EVANGÉLIUMOTMINDEN TEREMTMÉNYNEK.” /MK16,15/

A GYÜLEKEZET SZÜLETÉSNAPJA

Családi nap és evangélizációa Nagyerdei Stadion északi oldalán található

rendezvénytéren2015. május 25-én,

pünkösdhétfőn 10-17 óráiga Debreceni Pásztorkör gyülekezetei szolgálatával

Szeretettel hívunk és várunk Mindenkit!